AHE-16101/3
Egészségügyi szolgáltatók felelõsségbiztosítása
Általános szerzõdési feltételek
AHE-16101/3
I. A biztosítás tárgya
1. Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. (1054 Budapest, Bajcsy-Xxxxxxxxxx xx 00., Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság, cégjegyzékszám: 00-00-000000,-a továbbiakban: biztosí- tó) a biztosítási díj megfizetése ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerzõdésben meghatározott biz- tosítási esemény(ek) bekövetkezése esetén a jelen szer- zõdési feltételekben szabályozott körben, módon és mér- tékben a biztosított helyett megtéríti azokat a vagyoni, valamint az élet, a testi épség és az egészség – mint személyhez fûzõdõ jogok – megsértésével okozott nem vagyoni károkat, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik.
II. A biztosítási szerzõdés alanyai, a biztosítottak köre
2. A biztosító az Allianz Hungária Biztosító Zrt. (1054 Buda- pest, Bajcsy-Xxxxxxxxxx xx 00.)
3. A biztosított a kötvényen név szerint feltüntetett, egész- ségügyi szolgáltatói tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy más, jogalanyisággal rendelkezõ szervezet, aki/amely a biztosítási szerzõdés megkötésére ajánlatot tett, és a biztosítási díjat megfizeti.
4. A jelen szerzõdési feltételek szerint a biztosítási szer- zõdés fedezetet nyújt mindazokra a biztosítási esemény- nek minõsülõ károkra, amelyeket maga a biztosított vagy olyan személy okozott, akinek a magatartásáért a bizto- sított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelõs- séggel tartozik.
III. Fogalommeghatározások
5. A jelen szerzõdési feltételek alkalmazásában:
5.1. Egészségügyi szolgáltatás: minden olyan tevékeny- ség, amely az egyén egészségének megõrzése, továbbá
AHE-16101/3
a megbetegedések megelõzése, korai felismerése, megál- lapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a meg- betegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelõzése céljából a beteg vizs- gálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizs- gálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógy- szerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyfürdõ- ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevé- kenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szü- lészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló külön- leges eljárásokat, a mûvi meddõvé tételt, valamint az emberen végzett orvostudományi kutatásokat is.
5.2. Egészségügyi szolgáltató: tulajdoni formától és fenn- tartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására az egészségügyi hatóság által kiadott mûkö- dési engedély alapján jogosult jogi személy, jogi személy- iség nélküli szervezet és minden olyan természetes személy, aki a szolgáltatást saját nevében nyújtja.
5.3. Egészségügyi intézmény: a jogi személyiséggel ren- delkezõ, valamint a fekvõbeteg-szakellátást nyújtó, jogi személyiséggel nem rendelkezõ egészségügyi szolgál- tató.
5.4. Egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógy- szerész, az egyéb felsõfokú egészségügyi szakképesítés- sel rendelkezõ személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezõ személy, továbbá az egészségügyi szolgálta- tás nyújtásában közremûködõ, egészségügyi szakképe- sítéssel nem rendelkezõ személy.
5.5. Rezidens orvos: az a személy, aki – fõállása szerinti munkáltatójának hozzájárulásával – szakmai képzés vagy gyakorlat céljából vesz részt a biztosított egészség- ügyi szolgáltatói tevékenységében.
5.6. Röntgen- és sugárártalom: a diagnosztikai és terápiás röntgen-, radioizotópos vizsgálati és terápiás eljárások, valamint a radiológiai terápia hibás alkalmazásával oko- zott károk, beleértve a CT- és MRI-terápiát is.
5.7. Sürgõs szükség: az egészségi állapotban bekövetke- zett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás nélkül a beteg közvetlen életveszély- be kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkáro- sodást szenvedne.
5.8. Életmentõ beavatkozás: sürgõs szükség esetén a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi szolgáltatás.
5.9. Életfenntartó beavatkozás: a beteg életének mester- séges módon történõ fenntartására, illetve egyes élet- mûködéseinek pótlására irányuló egészségügyi szolgál- tatás.
5.10. Munkaviszony: a Munka törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. tv. harmadik részében szabályozott jogvi- szony.
5.11. Egyéb szervezett munkavégzés: a közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegû jogviszonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogviszonyban (elõzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erõk, fegyveres testületek, a hivatá- sos állami és a hivatásos önkormányzati tûzoltóság és
más rendészeti szervek tagjai által szolgálati viszonyuk- ban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóvá- hagyott társadalmi munka.
5.12. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a meg- bízási és a vállalkozási szerzõdés.
5.13. Alkalmazott: a munkaviszony, egyéb szervezett munkavégzés vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott magánszemély.
IV. A biztosítási szerzõdés létrejötte
6. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásá- val jön létre.
7. A szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az írásbeli ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen eset- ben a szerzõdés visszamenõ hatállyal jön létre attól az idõponttól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselõje részére átadták.
8. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzõdés eltér a jelen általános szerzõdési feltételekben foglalt rendelkezésektõl, a biztosító a szerzõdés létrejöt- tétõl számított tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést az általános szerzõdési feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ha a biztosított a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem vála- szol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kéz- hezvételétõl számított tizenöt napon belül a biztosító a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja.
9. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ha
a kötvény tartalma a biztosított ajánlatától eltér, és az eltérést a biztosított tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerzõdés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alka- lmazni, ha a biztosító az eltérésre a biztosított figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta. Ha a fel- hívás elmarad, a szerzõdés az ajánlat tartalmának meg- felelõen jön létre.
V. A biztosítási szerzõdés hatálybalépése, idõbeli hatálya, a kockázatviselés tartama és terjedelme
AHE-16101/3
10. A biztosítási szerzõdés – létrejötte esetén – az azt követõ napon (0 óra 00 perckor) lép hatályba, amikor a biztosított az elsõ díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetõleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biz- tosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
11. Ha a szerzõdõ fél a díjat a biztosító képviselõjének fizette, a díjat legkésõbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetõleg pénz- tárába beérkezettnek kell tekinteni, a szerzõdõ fél azon- ban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
12. Ha a felek a szerzõdésben a biztosítási szerzõdés ha- tálybalépését az elsõ díj megfizetésének napjánál késõb- bi idõpontban állapítják meg, a biztosító kockázatvise- lése legkorábban ebben az idõpontban kezdõdik, tekintet nélkül arra, hogy a szerzõdés már korábban létrejött.
13. A biztosítási szerzõdést a felek a biztosított igényétõl, illetve a felek megállapodásától függõen határozatlan vagy határozott idõre kötik meg. Azt a körülményt, hogy a szerzõdés határozatlan idõre jön létre, illetve határo- zott idejû szerzõdés esetén a szerzõdés megszûnésének napját a biztosítási kötvény tartalmazza.
14. A biztosítási idõszak egy évnél rövidebb határozott idejû szerzõdés esetén a biztosítási szerzõdés hatály- balépésétõl a szerzõdés megszûnéséig tart, egyéves és egy évnél hosszabb határozott idejû, valamint határozat- lan idejû szerzõdés esetén pedig egy év. A biztosítási évforduló napját a biztosítási kötvény tartalmazza.
15. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott és a szerzõdés hatálya alatt bekö- vetkezett, legkésõbb azonban a szerzõdés megszûnésé- nek napjától számított harminc napon belül a biztosí- tóhoz bejelentett károkra terjed ki.
16. Ha a biztosított úgy gondoskodik a felelõsségbizto- sítási fedezet folyamatos fennállásáról, hogy az Allianz Hungária Biztosító Zártkörû Részvénytársasággal úgy köt meg több, egymást követõ idõszakra vonatkozó biztosí- tási szerzõdést, hogy a késõbbi szerzõdés hatálybalépé- sének napja megegyezik a korábbi szerzõdés megszûné- sét követõ nappal, a biztosító a kockázatviselésének tar- tamát folyamatosnak tekinti, így az a szerzõdések bár- melyikének hatálya alatt okozott és bekövetkezett, de leg- késõbb az utolsó szerzõdés megszûnésének napjától szá- mított harminc napon belül bejelentett károkra terjed ki.
VI. A biztosítás szerzõdés területi hatálya
17. A jelen szerzõdés alapján a biztosító a Magyarország
– elsõsegélynyújtásból eredõ károk esetén egész Európa – területén okozott károkat téríti meg.
VII. a biztosítási esemény
18. A jelen szerzõdési feltételek szempontjából biztosí- tási eseménynek minõsül az, ha a biztosított vagy olyan
személy, akinek a magatartásáért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik, az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó foglalkozási/szak- mai elõírások és szabályok felróható módon történõ megszegése/megsértése miatt az egészségügyi szolgál- tatást igénybe vevõ vagy abban részesülõ személy vagyo- nában, életében, testi épségében vagy egészségében kárt okoz.
VIII. a biztosítással nem fedezett károk (kizárt kock- ázatok)
19. A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
19.1. az egészségügyi szolgáltatás végzéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak üzemeltetésével okozott károkra;
19.2. a jogszabályban meghatározott felelõsségnél szigo- rúbb, szerzõdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre;
19.3. xxxxxxxx, bírságra és egyéb büntetõ jellegû költsé- gekre;
19.4. a biztosított munkavállalójának munkabalesetébõl eredõ kárigényekre;
19.5. a hibás szolgáltatás újbóli elvégzésével vagy a hiba kijavításával járó költségekre;
19.6. a környezetszennyezéssel okozott károkra;
19.7. a kizárólag esztétikai célból végzett plasztikai mûtét során okozott károkra;
19.8. azokra a kárigényekre, amelyeket – a beavatkozás indokától, céljától függetlenül – plasztikai mûtéttel/be- avatkozással összefüggésben kizárólag esztétikai okokra hivatkozva terjesztenek elõ;
19.9. az RU 486 elnevezésû készítmény alkalmazásából eredõ károkra;
19.10. a hasadóanyagok robbanásából, a nukleáris reak- cióból, a röntgen- és sugárártalomból eredõ kárigényekre;
19.11. a génmanipulációval kapcsolatos károkra;
AHE-16101/3
19.12. a vérátömlesztéssel, vérkészítmények alkalmazá- sával összefüggésben keletkezett, valamint a HIV-fertõ- zéssel, AIDS betegséggel kapcsolatos károkra;
19.13. az adatvédelmi jogsértéssel okozott károkra;
19.14. az állam ellen közvetlenül érvényesíthetõ köve- telésekre;
19.15. a biztosított által engedély nélkül végzett tevé- kenységbõl eredõ károkra;
19.16. a kizárólag pszichikai/lelki sérülés miatt elõter- jesztett kárigényekre;
19.17. a termékfelelõsségi károkra;
19.18. olyan kárigényekre, amelyek vagyontárgyak (ide- értve a pénzt és az értékpapírt is) megrongálódásából, elveszésébõl, eltulajdonításából erednek;
19.19. az olyan károkra, melyeknek oka sztrájk;
19.20. a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásából, a tájékoztatás hiányosságából, vagy más okból nem meg- felelõ tájékoztatásból származó károkra;
19.21. az elmaradt vagyoni elõny jogcímén elõterjesztett kárigényekre, kivéve a magánszemély rendszeres jöve- delmét;
19.22. a biztosítási esemény miatt a termelés (szolgál- tatás) szünetelésébõl, a szolgáltatás nem megfelelõ tel- jesítésébõl eredõ károkra;
19.23. a gazdasági hátrányból és pénzügyi veszteségbõl eredõ károkra;
19.24. azokra a károkra, amelyeket a magánorvos, illetve az egészségügyi vállalkozás tagja/alkalmazottja olyan egészségügyi intézményben végzett tevékenységével oko- zott, amelynek fenntartója nem a károkozó magánorvos, illetve a fenntartó nem az a vállalkozás, amelynek a káro- kozó egészségügyi dolgozó a tagja vagy alkalmazottja;
19.25. a gyógyászati segédeszközök gyártási, elkészítési hibájából eredõ károkra;
19.26. a felsõfokú egészségügyi végzettséggel nem ren- delkezõ személy által természetgyógyászati és egyéb alternatív gyógyító tevékenységgel okozott károkra;
19.27. a nem egészségügyi intézmény alkalmazottjaként folytatott gyógyszerészi tevékenységgel okozott károkra;
19.28. a fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményen kívül végzett szülészeti-nõgyógyászati tevékenységgel a tolófájások megkezdõdésétõl az újszü- lött megszületését követõ ötödik napon 24 óráig terjedõ idõszakban okozott károkra, kivéve a sürgõs szükség esetén folytatott tevékenységet;
19.29. az aktív eutanázia (halálba segítés) és a passzív eutanázia (az életfenntartó beavatkozás szándékos elmulasztása, abbahagyása, megszüntetése) alkalmazá- sával okozott károkra,
19.30. a más biztosítással már korábban fedezetbe vont károkra.
IX. A biztosítási összegek
20. Egy adott biztosítási esemény kapcsán a biztosító tel- jesítési kötelezettsége legfeljebb a kötvényben meghatáro- zott biztosítási eseményenkénti biztosítási összegig terjed.
21. Több, azonos okból bekövetkezett, idõben összefüggõ káresemény egy biztosítási eseménynek minõsül. Ha ugyanaz a biztosítási esemény több személynek okoz kárt, és a megalapozott kárigények együttes összege meghaladja az egy biztosítási eseményre kifizethetõ biz- tosítási összeget, akkor az így kifizethetõ összeget jogos kárigényük arányában kell felosztani a károsultak között.
22. A biztosító teljesítési kötelezettsége a biztosítási idõszak egészére vonatkoztatva a biztosítási események számától függetlenül nem haladhatja meg a szerzõdésben megha- tározott biztosítási idõszakonkénti biztosítási összeget.
23. A biztosító a biztosítási idõszakonkénti, illetõleg a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárokon belül nyújt fedezetet a károk érvényesítésével összefüg- gésben a károsult oldalán felmerülõ járulékokra és költ- ségekre, ideértve az esetleges egészségügyi közvetítõi eljárásban felmerült költségeket is.
24. Járadékfizetési kötelezettség esetén a biztosító a folyósítandó kártérítés mértékét a biztosítási szerzõdés- ben meghatározott biztosítási összeg figyelembevételév- el határozza meg. Ha a jövõben várható járadékkifizeté- sek készpénzértéke magasabb a szerzõdésben rögzített biztosítási összegbõl még rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékot arányosan csökkenti.
X. A járadék tõkésítésének és a járadék tõkeérték megállapításának szabályai
AHE-16101/3
25. Ha a Biztosító járadékfizetésre köteles, a járadékszol- gáltatás jogosultja és a Biztosító megállapodhatnak, hogy a Biztosító járadékfolyósítás helyett egyösszegû kártérí- tést nyújt a biztosítási összeg erejéig. A Biztosító a jára- dék tõkeértékét az 1990. évi halandósági tábla alapján 5,5 % technikai kamatláb figyelembe vételével állapítja meg.
26. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a Biztosító, mind a Biztosított, mind a Károsult kezdeményezheti a
járadék egyösszegû megváltását (tõkésítését). A járadék egyösszegû megváltására csak abban az esetben kerül- het sor, ha az egyösszegû megváltás tényét és a megvál- tás összegét mind a Biztosított, mind a Károsult elfogad- ja. Az egyösszegû megváltás összegét úgy kell kiszámí- tani, hogy a járadék tõkeértékének e fejezet szabályai szerint számított összegébõl le kell vonni a károsultnak a járadékigénnyel kapcsolatosan már korábban kifizetett biztosítási szolgáltatások együttes összegét.
A járadék tõkeértékét a következõképpen kell megállapí- tani:
Amíg a járadék folyósítása nem kezdõdik meg, addig a függõkár tartalékban ebbõl a célból félretett összeget kell figyelembe venni:
a) Amíg a járadék folyósítása nem kezdõdik meg, addig a függõkár tartalékban ebbõl a célból félretett össze- get kell figyelembe venni.
b) Az újonnan induló járadékfolyósítás esetén az elsõ folyósítás idõpontjára számított jövõbeni várható kifizetések jelenértékét kell alapul venni / e.) pont / Ha a járadékfolyósítás indulásakor a jogosult egy összegben megkapja a lejárt járadékösszegeket is, akkor a járadék tõkeértékének megállapításánál ezt az összeget is figyelembe kell venni.
c) Ha valamely okból a járadékigény összege változik, akkor a jövõbeni várható kifizetések jelenértékét / e.) pont/ újból meg kell állapítani, és figyelembe kell venni valamennyi korábbi járadékfizetést.
d) A járadék megszûnésekor a járadék megszûnéséig folyósított járadékfizetéseket kell figyelembe venni. Ha a járadék folyósításának megszüntetésére a jára- dék egyedi megállapodás alapján történõ egyösszegû megváltása miatt kerül sor, akkor a már folyósított járadékok összegéhez hozzá kell adni az egyösszegû megváltás összegét is, valamint az egyéb jogcímeken már kifizetett kártérítési összegeket.
e) A rendelkezésre álló biztosítási összeg erejéig a jövõ- beni várható járadékfizetések jelenértékét a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott, 1990. évi statisztikai évkönyv 394-397. oldalain közzétett halandósági tábla alapján 5,5% kamatláb figyelembe vételével kell kiszá- mítani.
XI. Az önrészesedés
27. A biztosított minden egyes biztosítási esemény teljes kárösszegébõl legalább a kötvényben meghatározott mér- tékû önrészesedés erejéig a kárt maga viseli, és gondoskodik
az önrész összegének a károsult részére való kifizetésérõl. Abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a biztosító szol- gáltatása az önrészesedésnek a kárösszegbõl való levonása után legfeljebb a szerzõdésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed.
XII. A biztosítási díj képzésének és megfizetésének szabályai
28. A biztosítási díjat – a képzését befolyásoló tényezõk- tõl függõen és egyéb, a biztosító által megkért adatok figyelembevételével – a biztosító kockázatarányosan határozza meg.
29. A biztosítási díj képzését befolyásoló tényezõk:
a) az igényelt biztosítási összegek,
b) a biztosított tevékenységi köre,
c) a létszám, illetve a biztosított intézmény, vállalkozás mérete,
d) az ágyszám és az ágyak osztályok szerinti megoszlása (fekvõbeteg-ellátás esetén),
e) a kárelõzmény.
30. A biztosított a biztosítási idõszakra vonatkozó díj meghatározásához szükséges adatokat az ajánlat mel- lékletét képezõ adatközlõ kitöltésével vagy a biztosító által elõírt egyéb módon, írásban, minden esetben cég- szerûen aláírt formában köteles a biztosítónak megadni.
31. Határozatlan idõre kötött biztosítási szerzõdés esetén a biztosított a következõ biztosítási idõszak díjának meg- határozásához szükséges adatokra valamint az esetleges módosításokra vonatkozó nyilatkozatát adatközlõ kitöl- tésével vagy a biztosító által elõírt egyéb módon, írásban, minden esetben cégszerûen aláírt formában köteles a biztosítónak a szerzõdést kezelõ szervezeti egységéhez megküldeni.
32. A biztosított adatközlése (nyilatkozata) alapján a biz- tosító meghatározza a biztosítási díjat, és azt írásban közli a biztosítottal.
33. A biztosítás díját, valamint a biztosítási díj meg- fizetésének módját és esedékességét a kötvény tartal- mazza. Több részletben történõ díjfizetés esetén az egyes részletek mindig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik.
AHE-16101/3
34. A biztosítási díj esedékességétõl számított harmin- cadik nap elteltével a szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasz- tást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bíró- sági úton nem érvényesítette.
35. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtõl számított harminc nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a köz- lésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.
XIII. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
36. A biztosított a szerzõdéskötéskor köteles közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
37. A biztosított a szerzõdéskötéskor írásban közölt ada- tok és körülmények megváltozását köteles harminc napon belül, írásban bejelenteni a biztosítónak.
38. A biztosított a jogállásában bekövetkezett változások- ról, valamint a rá vonatkozó felszámolási, csõd- és végel- számolási eljárások megindításáról – a cégbíróságnak való bejelentéssel egyidejûleg, illetõleg e változásoknak a tudomására jutását követõen három napon belül – köte- les tájékoztatni a biztosítót.
39. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írás- ban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg
– ha a kockázatot nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.
40. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a mó- dosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.
41. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a jelen fejezetben meghatározott közlési és változás beje- lentési kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, kivéve, ha bizo- nyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
XIV. A biztosítási szolgáltatás
42. A biztosító biztosítási eseményenként és biztosítási idõszakonként a kötvényben meghatározott összegha
tárig téríti meg a károsult kárait, az önrészesedésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével.
43. A biztosító – a károsult természetes személy elmaradt rendszeres jövedelmének kivételével – nem téríti meg a károsult elmaradt vagyoni elõnyeit, gazdasági vesztesé- geit és az egyéb olyan következményi károkat, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek.
44. A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapjának és összegszerûségének elbírálásához szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentumnak a kárrendezésre illetékes egységéhez való beérkezésétõl számított har- minc napon belül forintban nyújtja a károsult részére.
45. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult azonban igényét közvet- lenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen, ha a károsult követelését õ egyenlítette ki.
46. A biztosított és a károsult egyezsége – ideértve mind a bírói egyezséget, mind a peren kívüli, akár egészségü- gyi közvetítõi eljárásban, akár közvetítõi eljárás nélkül megkötött egyezséget – a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biz- tosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biz-
tosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gon- doskodott, vagy ezekrõl elõzetesen írásban lemondott.
XV. A biztosított kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettsége
47. A biztosított köteles a károk megelõzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tõle elvárható intézkedést haladéktalanul megtenni, valamint a rá vonatkozó jogsz- abályi, hatósági és egyéb elõírásokat maradéktalanul betartani.
48. A biztosító jogosult ellenõrizni vagy ellenõriztetni a kármegelõzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását.
XVI. A biztosítási szerzõdés módosítása
49. A biztosítási szerzõdés kizárólag a felek közös mege- gyezésével módosítható. A biztosítási szerzõdés módosí- tása kizárólag írásban érvényes.
AHE-16101/3
XVII. A kárrendezési eljárás
50. A biztosított a biztosítási esemény megtörténtét a tudomására jutását követõ harminc napon belül köteles
írásban bejelenteni a szerzõdését kezelõ biztosítási egységnek.
51. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
· a káresemény leírását,
· a károkozó magatartás idõpontját,
· a kár bekövetkezésének idõpontját,
· a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és tulajdonosuk megnevezését,
· a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a kár(ok) megállapított vagy becsült mértékét,
· a károsult kárigényének összegét,
· a kárrendezésben közremûködõ, a biztosított által meghatalmazott személynek a kapcsolattartáshoz szükséges adatait,
· minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegszerûségének elbírálásához szükséges.
52. Ha a biztosított a biztosító által a kárbejelentõben vagy azon kívül kért valamely adatnak rajta kívül álló ok miatt csak késõbb jut a birtokába, akkor azt a tudomá- sára jutását követõen három napon belül köteles a biz- tosítónak bejelenteni.
53. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított az elõzõ pontokban elõírt bejelentési kötelezettségeit nem tel- jesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
54. Ha a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás volt folyamatban, a biztosított az eljárás során hozott határozatot a kézhezvételétõl számított három munka- napon belül köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani.
XVIII. A biztosító visszakövetelési joga
55. A biztosító a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított vagy a károkozó személy – akinek a magatartásáért a biz- tosított felelõsséggel tartozik – a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizo- nyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
56. A jelen szerzõdés szerint súlyosan gondatlan kár- okozásnak minõsül, ha a biztosított vagy a kárt okozó egészségügyi dolgozó:
· a jogszabályban vagy egyéb elõírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte a tevé- kenységét,
· a kárt a szakmai szabályok, elõírások kirívóan súlyos megsértésével okozta,
· a kárt a kárenyhítési, kármegelõzési kötelezettségének súlyos megsértésével okozta,
· a kárt a szakmai szabályok, elõírások vagy a káreny- hítési, kármegelõzési kötelezettség ismétlõdõ vagy folyamatos megsértésével okozta,
· a kárt ittas állapotban, kábító- vagy bódulatot keltõ szer hatása alatt okozta.
XIX. A biztosítási szerzõdés megszûnése, a szerzõdésbõl eredõ igények elévülése
57. A határozott idõre kötött biztosítási szerzõdés a köt- vényben a szerzõdés megszûnésének napjaként feltün- tetett napon 24 órakor szûnik meg. A felek a szerzõdést közös megegyezéssel ennél az idõpontnál korábban is megszüntethetik.
58. A határozatlan idejû biztosítási szerzõdést bármelyik fél jogosult harminc napos felmondási idõvel a biztosí- tási idõszak utolsó napjára felmondani.
59. Mind a határozatlan, mind a határozott idejû bizto- sítási szerzõdés megszüntethetõ felmondással a jelen szerzõdésben meghatározott egyéb esetekben is, az ott szabályozott módon és a határidõk betartásával (l. a 8. és
38. pontot).
60. Ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része a hónap utolsó napjával megszûnik.
61. A biztosítási szerzõdés megszûnik a jelen általános szerzõdési feltételekben meghatározott egyéb esetekben is (l. a 33. és 39. pontot).
62. A biztosítónak a biztosítási díj iránti követelése az esedékességétõl számított öt év múlva évül el.
63. A biztosítottnak a biztosítóval szembeni, a biztosítási szerzõdésbõl eredõ követelései a károsultnak a biztosítot- tal szembeni kártérítés iránti követelésével együtt évül el.
XX. a személyes adatok kezelésére vonatkozó ren- delkezések
64. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy megha- tározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).
AHE-16101/3
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgál- tatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló
2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a fel- hatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonat- kozik, amelyek nem minõsülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedé- lyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatá- lyos jogszabályok értelmében különleges adatnak minõ- sül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhetõ.
65. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hoz- zájárulását az ügyfél a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerzõdés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Aján- lat/módosítási javaslat/adatközlõ tartalmazza.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplõ személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerzõdés létrejöttéhez.
Az adatkezelés idõtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthetõ.
66. A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai
Kft.-t (Cg. 00-00-000-000, 1553 Budapest, Pf. 40.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biz- tosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biz- tosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minõsül. A Bit. 78.§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszervezett tevékenység kereté- ben a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továb- bítja e kiszervezett tevékenységet végzõ személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végzõ a biztosító adat- feldolgozójának minõsül.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külsõ közremûködõket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a meg- bízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külsõ cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minõség- ben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezõbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végzõ) megbí- zott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titok- tartás kötelezi.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minõsülõ adatait kizárólag az érintettõl vagy annak törvényes képviselõjétõl kapott
írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelezõ adatszolgáltatás teljesítése során történik.
67. Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerzõdési feltételekhez tartozó ügyfél- tájékoztató tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a biztosítási szerzõdésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerzõdési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendel- kezés alapján megadott hozzájárulást külön nyilatkozata tartalmazza.
E nyilatkozat tartalmaz továbbá egy speciális adattováb- bítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében.
A biztosítási szerzõdések megkötésében biztosítási ügy- nökök (a Bit. értelmében függõ biztosításközvetítõk) mûködnek közre. E személyekkel a biztosítási szerzõdés megkötését követõen megszûnhet társaságunk kapcsola- ta. Annak érdekében, hogy társaságunk ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja az ügyfél-adatokat – az ügy- fél hozzájárulása esetén – a biztosítási szerzõdés keze- lése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.
68. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelésérõl, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adat- kezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelõ adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott ada- tokról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés idõtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
· nevérõl,
· címérõl (székhelyérõl),
· adatkezeléssel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy
g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
AHE-16101/3
69. Az adatvédelmi kérdésekben történõ tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelõséhez (Fax: 000-0000; Levelezési cím: 1054. Budapest, Bajcsy-Xxxxxxxxxx xx 00., Vezérigazgatóság, Xxxx Xxxxxxx) kérjük eljuttatni.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoz- tatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.
70. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ.
71. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfelei- vel vagy a létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos min- den olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezelésé- hez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
XXI. Eltérés a korábbi szerzõdéses gyakorlattól
72. Jelen szerzõdési feltétel gyakorlata nem tér el a biz- tosító által a jelen szerzõdés terjesztését megelõzõ idõ- szakban használt szerzõdési feltételektõl.
XXII. Egyéb rendelkezések
73. A felek az egyes bejelentéseiket és nyilatkozataikat írásban kötelesek egymással közölni. Írásos nyilatkozat- nak kell tekinteni a távirat és telefax útján tett nyilat- kozatokat is.
74. A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha írásban tették, és az a biz- tosítóhoz megérkezett.
745 Ha a kárért a biztosítotton kívül más is felelõs, a biz- tosított köteles minden tõle elvárható módon támogatni a biztosítót az ezzel kapcsolatos jogai érvényesítésében.
75. A jelen szerzõdési feltételekben nem rendezett kérdé- sekben, valamint a biztosítási szerzõdésbõl eredõ jog- viták elbírálása során a magyar jog szabályai az irányadók.
Allianz Hungária Biztosító Zrt.