Contract
A közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset- biztosítási fedezet (1075)
Különös Szerződési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató
Baleset- biztosítás
AHE-19312/1
Tartalomjegyzék
Különös Szerződési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató 3
A szerződő 3
A biztosított 3
A kedvezményezett 3
A biztosító 4
A biztosító felügyeleti hatósága 4
A biztosítási esemény 4
A biztosító szolgáltatása 4
A biztosítás területi és időbeli hatálya 4
A kiegészítő fedezet létrejötte 4
A kockázatviselés kezdete 5
A biztosítás tartama a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló 5
A biztosítási díj 5
Közlési és változásbejelentési kötelezettség 5
A biztosítási kockázat jelentős növekedése 6
Kizárások 6
A biztosító mentesülése 7
A biztosítási esemény bejelentése 7
A biztosítási esemény igazolásához benyújtandó dokumentumok 7
A biztosítási szolgáltatás teljesítése 8
A kiegészítő fedezet megszűnése 9
Elévülés és esedékesség 9
Xxxxxxxxxx 0
A kiegészítő fedezetre irányadó jog 9
Eltérés a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól 9
Adatváltozási kötelezettségek teljesítése 10
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok 10
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok 11
A személyes adatok kezelése 12
Ügyfél-tájékoztató a panaszügyintézésről 14
Tájékoztatás az ügyfelek részére 17
További információk 17
AHE-19312/1
Kiegészítő biztosítási fedezet havi díja 18
Különös Szerződési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató
a közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet (1075)
1. Az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet- re (a továbbiakban: kiegészítő fedezet) a jelen Különös Szerződési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató (a továbbiak- ban: szerződési feltételek) érvényesek, feltéve, hogy a kiegészítő fedezetet e feltételekre hivatkozva kötötték.
Az alapbiztosítás a személygépkocsira szóló kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás.
A jelen szerződési feltételek szerint létrejött kiegészítő fedezetekre az alapbiztosítás szerződési feltételei nem alkalmazhatók a jelen szerződési feltételekben megfogal- mazottak kivételével.
A jelen szerződési feltételek alapján létrejött kiegészítő fedezetre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A kiegészítő fedezet alapján a biztosító köteles a kiegészí- tő fedezetben meghatározott kockázatra fedezetet nyúj- tani, és a kockázatviselés kezdete után bekövetkező bizto- sítási esemény esetén a kiegészítő fedezetben meghatá- rozott szolgáltatást teljesíteni.
A szerződő
2. A kiegészítő fedezet szerződője csak az a természetes személy lehet, aki a jelen kiegészítő biztosítás megköté- sével egyidejűleg a biztosítóval alapbiztosítási szerződést köt, vagy a biztosítónál díjjal rendezett alapbiztosítással rendelkezik.
A kiegészítő fedezet szerződője az az alapbiztosítás szer- ződőjével azonos természetes személy lehet, aki a kiegé- szítő fedezet megkötésére ajánlatot tett és a biztosítás díját fizeti. A szerződői pozícióban csak egy személy sze- repelhet. A szerződő jogosult a kiegészítő fedezettel kap- csolatos jognyilatkozatok megtételére.
AHE-19312/1
A kiegészítő fedezetet az kötheti meg, aki az alapbiztosí- tásban szerződőként megjelölt és valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási ese- mény elkerülésében érdekelt. Az e rendelkezés ellenére kötött kiegészítő fedezet semmis.
A biztosított
3. A kiegészítő fedezet biztosítottja a jelen biztosítás szer- ződője.
A kedvezményezett
4. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási ese- mény bekövetkezte esetén a biztosítási szolgáltatásra jogosult. Haláleseti kedvezményezett a szerződő által megjelölt személy, vagy a biztosított örököse. Kedvezményezett lehet természetes és jogi személy is.
5. Egy biztosítási szolgáltatásra több kedvezményezett is megjelölhető. Ebben az esetben a szerződő meghatároz- hatja a kedvezményezés arányait. Ennek hiányában a kedvezményezés arányát a kedvezményezettek között egyenlőnek kell tekinteni.
A szerződő bármely kedvezményezett helyett – a biztosí- tóhoz intézett és a biztosítási esemény bekövetkezte előtt hozzá eljuttatott írásbeli nyilatkozattal – más kedvezmé- nyezettet nevezhet meg. A szerződő a kijelölést bármikor ugyanilyen formában visszavonhatja vagy a kijelölt ked- vezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg.
6. A szerződő (aki a jelen kiegészítő fedezet biztosítottja) a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölést folyamatosan hatályban tartja. A szerződőnek a nyilatkozatról a biztosítót tájékoztatnia kell. Az ilyen ked- vezményezett jelölést a biztosított és/vagy kedvezménye- zett hozzájárulása nélkül nem lehet módosítani vagy visszavonni.
7. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a ked- vezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, illetve a jogi személy kedvezményezett jogutód nélkül megszűnik.
Ha a szerződő ilyenkor nem tesz új nyilatkozatot a ked- vezményezésről, de korábban több kedvezményezettet is
jelölt, akkor a továbbiakban a kedvezményezés arányára a hatályban maradt jelölések egymáshoz viszonyított aránya az irányadó.
8. Ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor nincs hatály- ban érvényes kedvezményezett jelölés, akkor a biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosított örökösének fizeti ki.
A biztosításközvetítő
9. A biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megkö- tésében közreműködő személy. Függő biztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközve- títő az alkusz. A függő biztosításközvetítő a biztosító kép- viselőjének minősül.
10. A függő biztosításközvetítő jelen termék esetében az ügyféltől díjat, díjelőleget nem vehet át. A függő biztosí- tásközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.
11. A függő biztosításközvetítő kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köthet, és a szerződő, illetve a biztosított a jognyilat- kozatait érvényesen nem intézheti hozzá.
12. Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatát független biztosításközvetítőhöz címezi, a nyilatkozat a biztosítóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.
A biztosító
13. A biztosító az Allianz Hungária Zrt., amely a jelen pontban megjelölt Felügyeleti hatóság engedélyével biz- tosítási tevékenység végzésére jogosult.
14. A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyúj- tani, és a kockázatviselés kezdete után bekövetkező bizto- sítási esemény esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
Székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címe: 1368 Budapest, Pf. 191
Jogi formája: részvénytársaság
A székhely állama: Magyarország
Cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság által jegyzett Cg. 00-00-000000
Felügyeleti hatóságának megjelölése: Magyar Nemzeti Bank.
AHE-19312/1
A biztosító felügyeleti hatósága
15. A biztosító felügyeleti hatósága a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.). A Felügyeletről további tájékoztatást a Panaszügyintézésről szóló részben olvashat.
A biztosítási esemény
16. A jelen feltételek szerint biztosítási esemény a biztosí- tott közlekedési balesetből eredő, a közlekedési baleset bekövetkeztétől számított egy éven belüli halála, azzal a feltétellel, hogy a biztosítási eseményhez vezető közleke- dési balesetnek a kockázatviselési időszakban kell bekö- vetkeznie.
17. Közlekedési baleset: Az a baleset, amelyet a járművel vagy gyalogosként közlekedő biztosított valamely közle- kedésben részt vevő jármű balesetével összefüggésben szenved el. Nem minősül közlekedési balesetnek, ha a kerékpáros balesetében más jármű vagy gyalogos nem hatott közre.
Jármű: A KRESZ-ben meghatározott fogalom.
A biztosító szolgáltatása
18. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekö- vetkezte esetén a jelen szerződési feltételek 1. számú mellékletében meghatározott biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezettnek.
A biztosítás területi és időbeli hatálya
19. A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítás hatá- lya alatt a világon bárhol bekövetkező olyan közlekedési balesetből eredő biztosítási eseményre, amelyre a bizto- sító szolgáltatási kötelezettsége vonatkozik.
A kiegészítő fedezet létrejötte
20. A kiegészítő fedezet a szerződő és a biztosító megálla- podásával jön létre.
A fedezet létrejöttét a szerződő kezdeményezi azzal, hogy ajánlatot tesz.
Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül a biztosí- tási fedezetet igazoló kötvényt állít ki, a kiegészítő fedezet a kötvény kiállításának napján jön létre a szerződésben feltüntetett kockázatviselési kezdettel.
A kiegészítő fedezet akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napos kocká- zat-elbírálási határidőn belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a szerződő az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában tett és az ajánlatot a biztosító által rendszeresített nyom- tatványon, a díjszabásnak megfelelően tette. Ilyen eset- ben a kiegészítő fedezet az ajánlatnak a biztosító részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
A biztosító a beérkezett ajánlatot a beérkezéstől számí- tott 15 napon belül írásban visszautasíthatja. Ebben az
esetben a kiegészítő fedezet nem jön létre, és a biztosítót nem terheli szolgáltatási kötelezettség.
Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szer- ződő ajánlatától, és az eltérést a szerződő késedelem nél- kül nem kifogásolja, a kiegészítő fedezet a kötvény tartal- ma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lényeges eltéré- sekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az elté- résre a szerződő figyelmét a kötvény kiküldésével egyide- jűleg írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a hozzá beérkezett díjat (díjrészletet) visszautalja a szerződőnek.
21. A biztosító előzetes fedezetvállalására (a kiegészítő fedezet létrejötte előtti kockázatvállalására) nincs lehető- ség.
22. Ha a kötvény kiállítása nélkül létrejött kiegészítő fede- zet lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési felté- telétől, akkor a biztosító a kiegészítő fedezet létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a kiegészítő fedezetet a szerződési feltételeknek megfelelően módo- sítsák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, akkor a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a kiegészítő fedezetet 30 napra írásban felmondhatja.
A kockázatviselés kezdete
23. A kiegészítő fedezet létrejötte esetén a biztosító koc- kázatviselésének kezdete a felek által a szerződésben meghatározott időpont. A biztosító kockázatviselése nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítási szerződés kockázatviselési kezdete.
24. Amennyiben a kockázatelbírálás ideje alatt biztosítási esemény következne be, úgy a biztosító csak akkor élhet az elutasítás jogával, ha az ajánlat vagy a kiegészítő fede- zet létrejötte iránti nyilatkozat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
A biztosítás tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
25. A kiegészítő biztosítási fedezet határozatlan tartamú. A kiegészítő fedezet biztosítási időszaka és évfordulója megegyezik az alapbiztosításéval.
A biztosítási díj
AHE-19312/1
A biztosítás díjának megállapítása
26. A biztosító a biztosítási díjat a biztosítási időszakra vonatkozóan állapítja meg.
Díjfizetés
27. A biztosítás díját a kockázatviselés kezdetétől az alap- biztosítási szerződésben meghatározott módon és fizeté- si gyakoriság szerint, az alapbiztosítási szerződésben meghatározott esedékességgel kell megfizetni. Ha a biz- tosítást nem az alapbiztosítási szerződéssel egyidejűleg kötötték, az első és folytatólagos díjrészletek a felek meg- állapodása szerinti időpontban esedékesek.
A kiegészítő fedezet átmeneti szüneteltetésének esete
28. Abban az esetben, ha a kötelező gépjármű-felelősség- biztosítási szerződésre, mint alapbiztosításra a díjfizetés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló jogsza- bályi rendelkezésben foglaltaknak megfelelően átmeneti- leg szünetel, az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő fede- zetre vonatkozóan is átmenetileg szüneteltetésre kerül a szerződő díjfizetési kötelezettsége az alapbiztosítással megegyező időtartamra. A kiegészítő fedezetre vonatkozó díjfizetés szüneteltetésének időtartama alatt a biztosító kockázatviselése nem áll fenn.
29. Az alapszerződésben biztosított gépjármű ismételt forgalomba helyezését követően a kiegészítő fedezetre vonatkozóan is automatikusan érvénybe lép a szerződő díjfizetési kötelezettsége.
A díjfizetés esedékessége az ismételt forgalomba helye- zés napja.
A szüneteltetési időszak a szerződő biztosított közlekedé- si baleset miatti okból bekövetkezett halála esetén a kiegészítő fedezet létrejöttétől számított egy éves idő- szakba beleszámít.
Díjmódosítás, értékkövetés
30. A jelen kiegészítő fedezet vonatkozásában a biztosító nem alkalmaz díjmódosítást és értékkövetést.
Közlési és változásbejelentési kötelezettség
31. A szerződő (aki a jelen kiegészítő fedezet a biztosított- ja) köteles a szerződés létrejöttekor majd azt követően a szerződés tartama alatt a biztosítóval a valóságnak meg- felelően közölni minden olyan, a biztosítási kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet a szerződő vagy a biztosított ismert vagy ismernie kellett.
A szerződő a lényeges körülmények változását a biztosí- tónak írásban köteles bejelenteni.
A biztosított, illetve a szerződő a biztosító írásban vagy szóban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő
és aláírt válaszával, valamint a telefonon tett nyilatkoza- tával eleget tesz a közlési kötelezettségének. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
Ha a biztosító által feltett kérdésekre adott tájékoztatás valótlannak bizonyulna (a közlési kötelezettség megsérté- se), a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.
32. A szerződő és a biztosított köteles a lényeges körülmé- nyek változását a biztosítónak bejelenteni.
A közlési, illetőleg a változás bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli, egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásá- val, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A biztosítási kockázat jelentős növekedése
33. A biztosítási kockázat jelentős növekedése a kiegészí- tő fedezetben nem értelmezhető.
Kizárások
34. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a biztosított közlekedési balesetből eredő halála
a) háborús, polgárháborús vagy harci eseményben, meg- szállás során, külső ellenség cselekménye során, ellenségeskedés során vagy – hadüzenettel vagy anél- kül – végrehajtott hadműveletben, felkelésben, láza- dásban, forrongásban, zavargásban vagy népfelkelés- hez, népi megmozduláshoz vezető zavargásban, kato- nai felkelésben, forradalomban való részvétellel összefüggésben,
b) katonai vagy egyéb hatalomátvételben, katonai köz- igazgatás, szükségállapot során vagy bármely olyan eseményben, amely a katonai közigazgatás vagy szük- ségállapot kihirdetéséhez vagy fenntartásához vezet (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgála- ti kötelezettség teljesítése miatt került sor),
c) terrorizmusra visszavezethető okból,
d) atommag szerkezeti módosulása, illetőleg radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt nem terápiás célból vette igénybe),
AHE-19312/1
e) atom, biológiai vagy vegyi fegyverek, vagy radioaktív, biológiai vagy vegyi anyagok használatára közvetlenül vagy közvetetten visszavezethető okból, – vállalati telephelyek és más ingatlanok (pl. atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, állandó vagy ideiglenes hulla- déklerakók, kutató reaktorok, raktárak vagy gyárak), vagy ezek részei, telkek, mozgatható eszközök (pl. szállító vagy tároló konténerek) elleni támadás vagy az ezekbe történő szándékos behatolás miatt, mely
radioaktivitás, illetve atom, biológiai vagy vegyi erede- tű hadianyagok vagy alkotórészek kibocsátásához vezet,–
következett be, vagy a fentiekkel közvetett vagy közvetlen összefüggésben következett be.
Az a) és a b) pont alapján a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy közvetve bármely felso- rolt esemény által okozott, illetve eseményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyi- dejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre.
A biztosító nem nyújt szolgáltatást az a) és b) pontban felsorolt események megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökkentése érdekében kifejtett, vagy azokkal bármilyen kapcsolatban álló tevékenység által közvetlenül vagy köz- vetve okozott, vagy abból eredő, illetve ahhoz kapcsolódó bármilyen természetű káreseményre.
A biztosító nem vállal kockázatot olyan káreseményekre sem, amelyeket kizárólag és közvetlenül erőszakos, vélet- len, külső és látható eszközök okoztak.
A c) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy köz- vetve bármilyen terrorcselekmény által okozott, illetve terrorcselekményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyidejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre.
A jelen feltételek értelmében terrorcselekménynek minő- sül különösen (de nem kizárólagosan) bármely erő-, erő- szak gyakorlása, atom-, biológiai vagy vegyi fegyverek használata, tömegpusztító fegyverek használata, pusztí- tás, a kommunikációs és információs rendszerek vagy ezek elemeinek zavara vagy felforgatása, a szabotázs, vagy bármely más eszköz, mely bármely fajta kárt okoz, vagy kárt okozhat, és/vagy az előzőekben meghatározott események általi fenyegetés, ha azt bármely személy vagy személyek, egyedül vagy egy szervezet nevében vagy szer- vezethez kapcsolódva politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célból teszi(k), beleértve bármely kormány befo- lyásolásának szándékát, vagy a nyilvánosság egészének, vagy egy részének megfélemlítését.
A biztosító nem vállal kockázatot semmilyen kárese- ményre, amelyet közvetlenül vagy közvetve a terrorcse- lekmény megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökkentése érdekében kifejtett, vagy a terrorcselekménnyel bármi- lyen kapcsolatban álló tevékenység okozott, vagy abból ered, illetve ahhoz kapcsolódóan következett be.
A biztosító nem nyújt szolgáltatást, ha az e) pontban sze- replő támadás vagy behatolás az információs technoló- gia eszközeinek használatával következett be.
A biztosító ebben az esetben a biztosított közlekedési bal- eseti halálára vonatkozó szolgáltatást nem teljesíti.
A biztosító mentesülése
35. A közlekedési baleseti halál esetére szóló fedezet vonat- kozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartása miatt következett be. Ebben az esetben a biz- tosító kockázatviselése a biztosított halála hónapjának utolsó napjával kifizetés nélkül szűnik meg.
36. A közlekedési baleseti halálra szóló fedezet vonatkozásá- ban a biztosító akkor is mentesül a szolgáltatási kötelezett- ség alól, ha a biztosítási esemény a biztosított olyan bal- esetével függ össze, amelyet a szerződő vagy a szerződő- vel közös háztartásban élő hozzátartozó jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott. Ebben az esetben a biztosító kockázatviselése a biztosított halá- la napjával kifizetés nélkül szűnik meg.
37. A biztosító nem teljesít baleset-biztosítási szolgáltatást, ha a baleset
a) a biztosított személy ittas (0,8 ezreléket meghaladó véralkohol szint felett) vagy kábító-, illetve bódítósze- rek hatása alatti állapotával,
b) a biztosított személy elme- vagy tudatzavarával, bár- milyen okú eszméletvesztésével, illetve öngyilkossá- gával vagy annak kísérletével közvetlen okozati össze- függésben maga idézte elő,
c) a biztosított (szerződő) természetes személy vagy hozzátartozója, továbbá a gépjármű-vezetői képzésre, vizsgáztatásra használt gépjárművet vezető személy nem rendelkezett gépjármű-vezetői engedéllyel.
d) gépjármű verseny vagy edzés során következett be,
e) a biztosított által elkövetett szándékos bűncselek- mény következményeként, illetve a hatósági intézke- dés előli menekülés során történt.
38. A biztosító a szolgáltatási kötelezettségét nem zárja ki arra az esetre, ha
a) a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, de azt a biztosítási esemény után 30 napon belül változatlan feltételekkel meghosszabbították. Az orvosi vizsgálat alóli indokolt akadályoztatás (pl. személysérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszű- nésétől kell számítani.
b) a baleset az oktató jelenlétében az engedély megszer- zése érdekében folytatott gyakorlás (vizsga) során következett be.
AHE-19312/1
A biztosítási esemény bejelentése
A kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül
be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosítá- sokat meg kell adni, csatolni kell a biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratokat, valamint lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellen- őrzését.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő, a bizto- sított, a kedvezményezett vagy a biztosított örököse e köte- lezettségének nem tesz eleget, és emiatt a biztosító kötele- zettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
39. A biztosítási esemény az alábbi módon jelenthető be:
· személyesen,
· faxon, a 00-0-000-0000 számon,
· postai levélben, kérjük, hogy az alábbi címre küldje meg levelét:
Allianz Hungária Zrt. Életbiztosítási szakkezelési osztály 1387 Budapest, Pf. 11
· e-mailben, az xxx@xxxxxxx.xx címre küldött levélben, ha az az e-mail cím, amiről az üzenetet küldték a küldő személyéhez kapcsolt, korábban rögzített cím.
A biztosítási esemény igazolásához benyújtandó dokumentumok
40. A biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásá- hoz, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meg- határozásához szükséges dokumentumokat a biztosító részére be kell nyújtani vagy be kell mutatni.
A biztosítási esemény igazolásához, valamint a biztosítá- si szolgáltatás kifizetéséhez szükséges dokumentumok:
A) A haláleset bekövetkezését igazoló okiratok
a) a halotti anyakönyvi kivonat másolata,
b) halál esetén a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halottvizsgálati bizonyítvány) másola- ta,
B) Személyazonosító iratok
a) a közlekedési baleset esetén a járművezető biztosított érvényes jogosítványa, vagy jogosítvány hiányában a vezetésre jogosító irat kiállítására jogosult és illetékes minisztérium által kiadott hivatalos igazolás,
b) a szolgáltatás igénybevételére jogosult természetes személy személyazonosságát, jogi személy azonosítá- sát szolgáló, igazoló iratok, okiratok, adatok (termé- szetes személy esetén pl. személyazonosító igazol- vány, útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, adóazonosító jel, jogi személy esetén pl. cégjegyzék- szám, nyilvántartási szám, azonosító szám, adó- szám),
c) a szolgáltatás igénybevételére jogosult jogi személy nevében eljáró természetes személy eljárási jogosult- ságát igazoló dokumentumok,
C) Hatósági, hivatali okiratok
a) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult bármilyen hatósági eljárás, vizsgálat során keletke- zett helyszíni szemle jegyzőkönyve, szakvélemény, meghallgatási jegyzőkönyv, hatósági értesítés és iga- zolás,
b) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult közigazgatási eljárás során keletkezett,az eljárást lezáró jogerős határozat,
c) a közlekedési balesettel kapcsolatos hatósági iratok (jogosítvány, forgalmi engedély),
d) ha a szolgáltatásra jogosult a biztosított örököse, az öröklésről szóló jogerős közjegyzői vagy bírósági hatá- rozat, illetőleg jogerős öröklési bizonyítvány másolata,
e) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy kisko- rú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képviselői jogosultságának igazolása,
f) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gond- nokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat,
g) ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a kifizetéshez,
D) Orvosi dokumentumok
a) a háziorvosi törzskarton és a kezelőkartonok másola- ta, a szakorvosi és kórházi kezelés dokumentumainak másolata,
b) Országos Egészségbiztosítási Pénztár és jogutódai által kiállított igazolások, valamint általa kezelt adatok,
c) egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi doku- mentumok, azaz az egészségkárosodás bejelentését megelőző utolsó, valamint a baleset bekövetkeztének időpontját követően készült összes orvosi dokumen- tum,
d) a zárójelentések és ambuláns kezelőlapok másolata,
e) a boncolási jegyzőkönyv másolata,
f) a műtét(ek) részletes leírását tartalmazó műtéti leírás(ok) másolata,
g) az ittassági vizsgálat eredményének hivatalos igazolása,
h) kábító, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatásának vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat, vagy ható- sági határozat,
i) orvosi diagnosztikai eljárások dokumentumai (pl. röntgen, MRI, CT),
j) égési sérülés bizonyításához orvosi vagy hatósági iga- zolás (tűzoltósági határozat),
k) az orvosi kezeléssel kapcsolatos valamennyi irat másolata,
E) A biztosítási szerződéssel kapcsolatos dokumentumok
a) a haláleset utáni orvosi jelentés,
AHE-19312/1
b) a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes bejelentés,
c) a biztosítási kötvény, ennek hiányában kötvényelvesz- tési nyilatkozat,
d) meghatalmazott eljárása esetén eredeti meghatalmazás
F) A kifizetéshez szükséges további dokumentumok
a) azonosítási adatlap
b) tényleges tulajdonosi nyilatkozat
c) a kifizetésre vonatkozó utalási rendelkezés.
Külföldön bekövetkezett káresemény esetén a biztosító a dokumentumok magyar nyelvű – a szolgáltatás jogosult- jának költségén elkészített – hiteles fordításának bemu- tatását kérheti.
A szolgáltatásra való jogosultság elbírálásához benyúj- tott dokumentumokat a biztosító a főbiztosított/biztosí- tott ezirányú kifejezett kérelme hiányában nem köteles visszaküldeni.
41. A biztosító jogosult a biztosítási esemény bekövetkez- te kapcsán a benyújtott orvosi dokumentumok tartalmát ellenőrizni, a biztosított egészségi állapotát, az orvosi eljárás szükségességét és a gyógytartamot felülvizsgálni. Az egészségi állapot felülvizsgálatának részét képezheti a biztosító orvosa által végzett vizsgálat.
Egyedi esetekben a biztosító független orvos- szakértőt is felkérhet véleményadásra.
A biztosító jogosult megőrizni az általa végeztetett orvosi vizsgálatok leleteit, valamint a biztosítással összefüggő iratokat.
A biztosítási szolgáltatás teljesítése
42. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tó a kiegészítő fedezetre vonatkozó biztosítási szolgálta- tást teljesíti. A kiegészítő fedezet szolgáltatása a biztosí- tási összeg. A biztosító a szolgáltatásra jogosult rendelke- zése alapján teljesíti a szolgáltatást.
A biztosító a kiegészítő fedezetre vonatkozó biztosítási szolgáltatást a szolgáltatás iránti igény igazolásához szükséges utolsó irat, okmány kézhezvételét követő 10 napon belül teljesíti a jogosultnak.
A biztosítási szolgáltatás teljesítésének minősül a postá- ra történő feladás, a banki átutalás, valamint a szolgálta- tás jogosultjának kérése esetén, a biztosítónál érvényben lévő más biztosítási szerződés díjára való elszámolás is. A kifizetés napja az az időpont, amikor a fizetendő összeg a biztosító számlájáról utalásra kerül.
A kiegészítő fedezet megszűnése
43. A kiegészítő fedezet megszűnik az alábbi esetekben:
a) az alapbiztosítási szerződés bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg,
b) a szerződő halála esetén, a halál bekövetkezésének napján,
c) a szerződő írásbeli felmondásával – az alapszerző- dés fenntartása mellett – a biztosítási évfordulóra,
d) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt az alapbiztosítás vonatkozásában a biztosítási esemény bekövetkezik, bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik, illetve a biztosító koc- kázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik. Ezekben az esetekben a kiegészítő fedezet a lehetetlenülés és érdekmúlás bekövetkezé- sének napjával szűnik meg.
e) a biztosító felmondásával, ha a biztosító a kiegészítő fedezetet a biztosítási időszak végére 30 napos fel- mondási idővel, írásban felmondja.
f) díj-nemfizetés miatt a díj esedékessége, illetve a díj- rendezettség napjára visszamenő hatállyal, ha a biz- tosító harminc napos póthatáridő tűzésével a díj megfizetésére a szerződőt írásban felhívta és a pót- határidő eredménytelenül eltelt, kivéve, ha a biztosí- tó a díjkövetelést bírósági úton érvényesíti. A díj- nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a kiegészítő fedezetet.
A kiegészítő fedezet megszűnésével a biztosító kocká- zatviselése a kiegészítő fedezetre vonatkozóan megszű- nik.
Kiegészítő biztosítások esetén azok díját a kötelező gép- jármű- felelősségbiztosítás díjával együtt kell megfizet- ni, ugyanakkor a kiegészítő biztosítások díjának meg nem fizetése nem érinti a kötelező gépjármű-felelősség- biztosítás díjrendezettségét.
Ha a megszűnés következtében a kiegészítő fedezetre az időarányosan járó díjnál több díjat fizettek be, akkor a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.
A szerződő a kiegészítő fedezetet a biztosítási évforduló- ra írásban felmondhatja. A felmondási idő 30 nap. A kiegészítő fedezet felmondása az alapbiztosítás érvé- nyességét nem befolyásolja. A felmondással a biztosító kockázatviselése a biztosítási évfordulón szűnik meg.
A kiegészítő fedezet felmondása az alapbiztosítás érvé- nyességét nem befolyásolja.
Elévülés és esedékesség
44. A kiegészítő fedezetből eredő igények a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől (esedékességétől)számí- tott egy év elteltével évülnek el.
AHE-19312/1
Az igények esedékességének időpontja:
· azonnali halál esetén a biztosítási esemény bekövet- kezésének napja,
· később bekövetkezett – egy éven belüli – halál esetén az elhalálozás napja.
Egyéb igények esedékességének időpontja az igény alap- jául szolgáló körülmény bekövetkezésének napja.
45. Az elévülést nem szakítja meg a követelés teljesítésé- re irányuló írásbeli felszólítás.
Maradékjog
46. A kiegészítő fedezet maradékjoggal nem rendelke- zik, azaz annak visszavásárlására, díjnemfizetés miatti díjmentesítésére nincs lehetőség.
A kiegészítő fedezetre irányadó jog
47. A szerződés joga a magyar jog; a biztosító a szerző- dési feltételekben foglaltak szerint, a magyar jog szabá- lyai alapján nyújt fedezetet.
48. A biztosító és a szerződő között létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a magyar Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
49. A szerződés nyelve és a felek közötti kapcsolattartás nyelve magyar.
Eltérés a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól
50. A közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezetre vonatkozó szerző- dési feltételek az alábbiak tekintetében térnek el a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól:
· az ügyfél-tájékoztató és az általános szerződési felté- telek összevonásra kerültek;
· lehetőség van a kedvezményezett személyét folya- matosan hatályban tartani;
· a kiegészítő fedezet első díja – abban az esetben, ha a kiegészítő fedezet az alapbiztosítással egyidejűleg jön létre –az alapbiztosítás első díjával megegyező időpontban esedékes, és az alapbiztosítás díjával egyidejűleg kell megfizetni;
· a kiegészítő fedezet első díja – abban az esetben, ha a kiegészítő fedezet az alapbiztosítást követően, annak tartama alatt jön létre – a kiegészítő biztosí- tásra vonatkozó kockázatviselés kezdetének időpont- jában esedékes;
· minden későbbi díj esedékessége azonos az alapbiz- tosítás szerződési feltételeiben meghatározott ese- dékességgel;
· az elévülési idő az általános 5 éves elévülési időtől eltérően 1 év;
· az elévülési időt nem szakítja meg a követelés teljesí- tésére irányuló írásbeli felszólítás.
Adatváltozási kötelezettségek teljesítése
51. A szerződő és a biztosított köteles lakcímének, leve- lezési címének, székhelyének, e-mail címének, sms üze- net fogadására alkalmas telefonszámának, a szerződé- sen nyilvántartott kifizetési bankszámla-számának, valamint a szerződésre a biztosító bármely rendszerén keresztül megadott/rögzített értesítési címnek a szerző- dés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosító- nak 5 munkanapon belül bejelenteni. A biztosító az általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhely- re, e-mail címre, telefonszámra, valamint értesítési címre mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést (beleértve az e-mailben küldött, a bizto- sítási szerződéssel, illetve a szerződés megkötésével, kezelésével, módosításával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatót, nyilat- kozatot, dokumentumot, ideértve az értéknövelésről szóló értesítőt és a számlát is), illetve a megadott bank- számlaszámra mindaddig joghatályosan teljesíthet kifi- zetést, amíg a lakcímre, levelezési címre, székhelyre,
e-mail címre, telefonszámra, bankszámlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó változásbejelentés nem érke- zett be a biztosítóhoz.
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
52. Ha a jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írásbeliséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizáró- lag akkor érvényes, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt írás- beliség követelményének, azaz alkalmas a jognyilatko- zatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyi- latkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele idő- pontjának azonosítására.
Minden más esetben a biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban, vagy emailen, vagy faxon, vagy elektronikus úton, a bizto- sító által üzemeltetett Ügyfélportálon keresztül tették, és az a biztosító a tudomására jut.
Az email-en tett jognyilatkozatot az xxx@xxxxxxx.xx email címre kell megküldeni. Az email-en küldött jognyi- latkozatot a biztosító csak abban az esetben fogadja el, ha az email a küldő személyéhez kapcsolt, korábban a biztosító számára bejelentett és a biztosító által rögzített címről érkezett és az üzenethez csatolták a nyilatkozatot, kérelmet tartalmazó, az ügyfél által aláírt szkennelt dokumentumot.
AHE-19312/1
A biztosító jogosult az email üzenetben megküldött dokumentumokat eredetiben is bekérni.
Felhívjuk a figyelmet az e-mail útján történő adattovábbí- tás kockázataira, tekintettel arra, hogy az e-mailben vagy
annak csatolmányaként történő adatküldés nem minő- sül biztonságos csatornának.
53. Az ügyfél azonosítását, adategyeztetését és a termé- szetes személy azonosító adatait érintő jognyilatkozato- kat az ügyfél csak személyesen teheti meg érvényesen.
Az olyan jognyilatkozatokat, amikhez több személy (szer- ződő és/vagy biztosított és/vagy kedvezményezett) jóvá- hagyása is kell, csak írásban rögzítve személyesen vagy postai úton keresztül lehet érvényesen megtenni.
Ha a szerződő a biztosító részére a mobil számát, illetve az e-mail elérhetőségét megadta, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett – felhasználja. Ez alap- xxx a biztosító a szerződő által megadott e-mail címre is megküldheti a szerződéssel kapcsolatos dokumentumo- kat.
A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlan- ságából, hiányosságából származó károkért, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért, és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkez- ményekért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 8 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelen- tésének elmulasztásából származó károkért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az elektronikus levelezés során a biztosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.
A biztosító által üzemeltetett Ügyfélportál szolgáltatásait kizárólag előzetes, személyes azonosítást és regisztrációt követően lehet igénybe venni. A regisztrációt a szerző- déskötéskor automatikusan, vagy a szerződő kérésére ezt követően bármikor a biztosító elvégzi, melyet a szerződő a biztosítótól sms-ben kapott kezdő jelszóval érvényesít. Ezt követően az Ügyfélportál szolgáltatásai a szerződő személyes azonosítójával és az általa megadott jelszóval vehető igénybe.
A biztosítónak a szerződéssel kapcsolatos jognyilatko- zata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a posta az érdekeltnek ajánlott levélben kéz- besítette, illetve – személyesen átadott nyilatkozat ese- tén – az átvételét az érdekelt írásban elismerte, illetőleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett meg- tagadta; valamint ha a postai úton megküldött doku- mentum kézbesítése azért volt sikertelen mert azt az érdekelt nem vette át („nem kereste”), ebben az esetben a megérkezés napjának a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapot kell tekintetni.
A biztosító szerződéssel kapcsolatos elektronikus úton megküldött (e-mail), fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátott jognyilatkozata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a biztosító igazol- ható módon kiküldte a szerződő és/vagy a főbiztosított által megadott e-mail címre, vagy a biztosító az általa üzemeltetett Ügyfélportálon elhelyezett dokumentumról történő értesítést email-ben a szerződő és/vagy a főbizto- sított által megadott e-mail címre igazoltan megküldte.
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
54. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan · minősített adatot nem tartalmazó , a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosítás- közvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) sze- mélyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál- kodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonat- kozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
55. A Bit. 138. §-a alapján a titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn:
· a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben;
· a nyomozás elrendelését követően a nyomozó ható- sággal és ügyészséggel szemben;
· büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgála- ta során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes szemé- lyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyon- felügyelővel, bírósággal szemben;
· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben;
· az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli;
AHE-19312/1
· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;
· a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továb- bá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írás- beli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biz- tosítási ügylet összefüggésben van
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visz- szaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robba- nóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmo- sással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
· ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötele- zettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írás- beli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
· ha a pénzügyi információs egységként működő ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény- ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföl- di pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
· a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;
· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;
· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §
(2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel szemben;
· a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;
· a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal szemben;
· az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval szemben;
· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében és az ezen ada- tok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továb- bá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kár- rendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval szemben;
· törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást
vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továb- bá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű- vekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási fel- adatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedé- si igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedé- si nyilvántartási szervével;
· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;
· a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval;
· a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyúj- tott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igaz- gatási szervvel, az agrárkárenyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által veze- tett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben;
· a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben;
· a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben;
· a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illet- ve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörté- neti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a ren- deletben szabályozott esetekben a biztosítóval szem- ben.
56. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi
XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi köz- igazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C.
§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbizto- sító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
AHE-19312/1
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biz- tosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto-
sítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.
Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik előze- tes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit. 138. §-ában foglalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szerződés keretében) személyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,
b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,
c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeleté- ről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
A személyes adatok kezelése
Az adatkezelés jogalapja, célja
57. Személyes adatnak minősül az Információs önrendel- kezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) értelmében az érintettel kapcsolat- ba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellem- ző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosít- ható természetes személy.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (a továbbiakban: Bit.) felhatalmazása alapján a biz- tosító, ügyfeleinek azon személyes adatait, biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat az új Bit. értelmében az érin- tett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatal- mazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
58. Ha a személyes adat az Infotv-ben meghatározott különleges adatok körébe tartozik (ideértve különösen az
egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adato- kat), akkor azokat a biztosító kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelheti.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájá- rulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6.
§-ának (4) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatkozat tartalmazza.
59. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánla- ton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatfeldolgozók
60. A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatása vonatkozásában – a Bit-nek megfelelő kiszer- vezési szerződés keretében az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t (Cg. 00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg.
A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. Amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenysé- get végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a meg- bízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minőség- ben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbí- zott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titok- tartás kötelezi.
A további adatfeldolgozók személyéről, székhelyéről és tevékenységéről az Allianz Hungária Zrt. Központi Ügyfélszolgálati Irodájában lehet tájékoztatást kapni.
Adattovábbítás
AHE-19312/1
61. A biztosító az érintett személyes (és különleges) ada- tait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizáró- lag az érintettől vagy annak képviselőjétől kapott írásbeli hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személy- nek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szer- vezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés
vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen Különös Szerződési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató tar- talmazza.
A Bit. 149. § (1) bekezdésének értelmében a biztosító (ún. megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során
· a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése,
· a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából
megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (ún. megkere- sett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekez- désében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásá- ban, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatá- rozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megke- resés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köte- les átadni a megkereső biztosítónak.
Tekintettel arra, hogy az Infotv. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendel- kezés alapján megadott hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatko- zat tartalmazza.
A biztosítási szerződések megkötésében függő biztosítás- közvetítők működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet a biztosító kapcsolata. Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél-adatokat a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adja át.
62. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatke- zelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatok- ról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
· nevéről,
· címéről (székhelyéről),
· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kap- hatják meg az adatokat.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékozta- tási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.
A biztosítási jogviszony vonatkozásában az elhunyt sze- mélyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. A joggyakorláshoz szükséges mértékben az örökösök adatainak kezelésére – ideértve annak jog- alapját, célját, időtartamát, az adatfeldolgozókat - az ügy- felekre irányadó jelen adatkezelési tájékoztató vonatko- zik.
Az érintett az Infotv. 14-17. pontjai alatt foglaltak szerint érvényesítheti jogait, ideértve a személyes adatainak kezelése elleni tiltakozási jogát is. Az érintett az Infotv- ben meghatározott jogorvoslat érdekében fordulhat a biztosítóhoz, mint adatkezelőhöz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/c.; xxx.xxxx.xx), az Infotv. 13. illetve 16. pontja szerint bírósághoz, illetve – nem természetes személy ügyfél az Infotv. hatálya alá nem tartozó esetben is – a Magyar Nemzeti Bankhoz (xxx.xxx.xx) is.
Az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseket, tájé- koztatáskérését, vagy kifogását a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (Fax: 000-0000; Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt.
48-52., Stratégiai és általános igazgatás divízió, Compliance osztály) kérjük eljuttatni, vagy a www. xxxxxxx.xx oldalon az adatvédelem link alatti felületen bejelenteni. A biztosító, mint adatkezelő köteles az érin- tett bejelentését a törvény előírása szerint kivizsgálni, és az érintett ügyfelet írásban tájékoztatni.
Az adatkezelés időtartama
AHE-19312/1
63. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsu- lásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Az igényérvé-
nyesítésre nyitva álló ún. elévülési időt a biztosítási ter- mék szerződési feltételei tartalmazzák.
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
64. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év eltelté- vel, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő ada- tok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
Ügyfél-tájékoztató a panaszügyintézésről
65. Társaságunk célja, hogy Ügyfeleink minden szem- pontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügy- intézésünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fej- lesztéséhez és ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növe- léséhez fontos számunkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szol- gáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:
· Panaszkezelésünk során:
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 159. §, a 28/2014. (VII. 23.) számú MNB rende- let, valamint a 13/2015. (X. 16.) számú MNB ajánlás rendelkezései alapján járunk el.
· A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minőségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamatosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét.
Ehhez a panaszok gyors és hatékony orvoslása is hoz- zájárul
.· Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy min- den panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető leg- rövidebb időn belül kivizsgáljunk, Ügyfeleinknek min- den esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapo- zott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. A panaszügyek vizsgálata során minden vonatkozó körülményt figyelembe veszünk, minden felmerült problémát, kifogást megvizsgálunk és megválaszo- lunk Ügyfeleink számára. Panaszokkal foglalkozó szakképzett munkatársaink ügyfélközpontúan, fogyasztóbarát módon és empatikusan járnak el a panaszkivizsgálás, a megoldás során. Panaszkezelési folyamatunk során közérthetően kommunikálunk Ügyfeleinkkel, átláthatóan és kiszámíthatóan cselek-
szünk, a jóhiszeműség és tisztesség alapelveit tartjuk szem előtt.
· Ügyfeleink megkereséseit – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, esetleges hibáin- kat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, az ügy panaszként Fogyasztóvédelmi osztályunkhoz kerül, ahol központi panaszkezelést működtetünk. A Fogyasztóvédelmi osztályunkon szakértő munkatársaink a fogyasztóvé- delmi referensek, akik kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán, felkészültségük, tapasztalatuk biztosítja a fogyasztóvédelem és ügyfél- központúság állandó szem előtt tartását.
· Az erre vonatkozó jogszabály 30 napot biztosít a panasz- ügyek érdemi kivizsgálására és megválaszolására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél rövidebb idő alatt választ kapjanak.
· Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommunikációs csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél köny- nyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élőszóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben.·
A panaszügyek kivizsgálása térítésmentes, ezért társa- ságunk külön díjat nem számít fel.
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:
Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy szerződött partnerénél - xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/ ugyintezes-kapcsolat/ugyfelkapcsolati-pontok.html/ - kollégáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írás- ban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi ügyfélszolgálatot működtetünk, ahol személyesen is megtehetik, leadhat- ják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt.
48-52.). Igény esetén Központi ügyfélszolgálatunkra a telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/30/70) 000-0-000,
x00 (00) 000-0-000) tud időpontot foglalni, valamint 2016. január 1-jétől elektronikus úton is biztosítjuk ezt a lehetőséget, jelzésétől számított 5 munkanapon belül. A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-14 óra.
Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a (+36 (1/30/70) 000-0-000, +36 (20) 554-4-421-es számokon érhető el (nem emelt díjas szolgáltatás). Nyitvatartási idő: hétfő- szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.
Faxon: 06-1-269-2080-as számon.
AHE-19312/1
Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx – oldalon keresztül (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx.xxxx), vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy email-en csak biztosítási titkot nem tar- talmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, minden
egyéb, más esetben postai úton kell válaszolnunk. (Kivételt képeznek a kifejezetten elektronikus szolgálta- tásra szerződött Ügyfeleink.) Üzemzavar esetén az itt fel- sorolt további módok közül választhat.
Írásban: Leveleiket a 1368 Budapest, Pf. 191. címre küldhe- tik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a központi panaszkezelés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám).
Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl, érvényes meghatal- mazás benyújtása is szükséges. A meghatalmazásnak - a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel - a polgári per- rendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben foglalt köve- telményeknek kell eleget tennie. (meghatalmazás minta: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx)
Ügyfeleink részére panasz bejelentő lapokat biztosítunk, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat, ezt a doku- mentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitölthetik, majd az Önöknek legmegfelelőbb módot választva lead- hatják személyesen a fent megjelölt helyeken, vagy pos- tázhatják, faxolhatják, e-mailben elküldhetik részünkre, ahogy az Önöknek kényelmes. (A panasz bejelentő lapot internetes oldalunkon a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/ hu/panaszkezeles.html - címen érhetik el.)
A panasz bejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz részle- tes leírását, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumentu- mokat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint).
Kérjük, hogy a panaszbejelentő lapon minden kifogását tüntesse fel, amivel kapcsolatban kivizsgálást kér tőlünk.
Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban – kéz- zel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünkre panaszát.
66. Amennyiben Ön természetes személy (fogyasztó) és tár- saságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat:
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjánál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet; a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíróság- hoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárá- sát kezdeményezheti.
Részletes tájékoztatást olvashat erről az MNB honlapján: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777.; telefonszáma: 00-00-000-000; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyúj- tása céljából rendszeresített formanyomtatványt elektro- nikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/ panaszom-van/formanyomtatvanyok elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen talál- ható ügyfélszolgálaton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtatvá- nyok költségmentes megküldését társaságunktól (tele- fonszám: (+36 (1/30/70) 000-0-000, x00 (00) 000-0-000;
e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
A Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefonszáma: 00-00-000-000 és 00-0-000-0000; e-mail címe:
ugyfelszolgalat @xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kez- deményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatványt elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfél- szolgálaton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtatvá- nyok költségmentes megküldését társaságunktól (tele- fonszám: (+36 (1/30/70) 000-0-000, x00 (00) 000-0-000;
e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
Tájékoztatjuk, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület előtt tár- saságunk az 500.000,-Ft-ig terjedő ügyekben általános alá- vetési nyilatkozatot tett, ami azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben társaságunkra nézve kötelező döntést hozhat a Testület. Ezzel is a megegyezésekre és az ügyfél-elégedett- ségre törekszünk. Társaságunk általános alávetése nem terjed ki a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ügyekre.
AHE-19312/1
A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 naptári napos törvényi válaszadási határidő ered- ménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat. A bíróságokról a http:// xxxxxxx.xx/ honlapon tájékozódhat.
A panaszügyintézés további részletei:
A panaszügyintézés során, a telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/30/70) 000-0-000, x00 (00) 000-0-000) közölt pana-
szokat rögzítjük, azok öt éven át visszakereshetőek. A hang- rögzítés tényére felhívjuk az Ön figyelmét. Ügyfeleink kéré- sére biztosítjuk a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen kérhetik a hangfelvételről készített hitelesí- tett jegyzőkönyvet, amelyet tizenöt napon belül Ügyfeleink rendelkezésére bocsátunk. A beszélgetéseket Központi Ügyfélszolgálatunkon hallgathatja vissza, előzetes időpont- egyeztetést követően. A telefonos ügyfélszolgálatunkon igyekszünk biztosítani az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A telefonon közölt szóbeli panasz esetén az indított hívás sikeres felépülésének idő- pontjától számított öt percen belül élőhangos bejelentkezés érdekében úgy vagyunk kötelesek eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Amennyiben az Ön telefo- non leadott bejelentését kollegáink nem tudják megoldani, panasz bejelentő lapon rögzítik, és továbbítják azt a Fogyasztóvédelmi osztályra. A panasz bejelentőlap (jegyző- könyv) másolatát a Fogyasztóvédelmi osztálytól megkapott válaszban továbbítjuk Önnek.
A panaszügyintézés során a következő adatokat kérhet- jük Öntől: név, szerződésszám, ügyfélszám, lakcím, szék- hely, levelezési cím, telefonszám, értesítés módja, panasz- szal érintett termék vagy szolgáltatás, panasz oka, leírása, az Ügyfél igénye, szükséges dokumentumok másolata, szükség esetén érvényes meghatalmazás, a panasz kivizsgálásához szükséges egyéb adat. A megadott adato- kat az információs önrendelkezési jogról és az informá- ciószabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezé- seinek megfelelően kezeljük és tartjuk nyilván.
A szóbeli panaszokat igyekszünk azonnal megoldani, orvosolni. Amennyiben annak eredményével Ön nem ért egyet, panasz bejelentő lapon a panaszát rögzítjük és az kivizsgálásra a Fogyasztóvédelmi osztályhoz kerül.
A panasz bejelentő lap másolati példányát Ön megkapja. A Fogyasztóvédelmi osztályon működő központi panasz- kezelésen dolgozó kollégák az Ön panaszügyét kivizsgál- ják és megkeresik a legmegfelelőbb megoldást. Erről írás- ban tájékoztatják Önt, 30 napon belül. Amennyiben az ügy kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe, erről a kése- delem okának megjelölésével tájékoztatjuk Önt és lehető- ség szerint megjelöljük a vizsgálat befejezésének várható időpontját is. Elutasítás esetén természetesen indoklás- sal és jogorvoslati lehetőségekkel együtt kapja meg a tájé- koztatást. Amennyiben válaszunkkal nem elégedett, panaszügyében felülvizsgálatot kérhet társaságunktól.
Ön minden esetben kérhet felülvizsgálatot a Fogyasztóvédelmi osztály vezetőjétől is.
A panaszügyek kezelésében úgy járunk el, hogy lehetőség szerint elkerüljük Ügyfeleinkkel a pénzügyi fogyasztói jogvitákat.
Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezetünk. A nyil- vántartásban szerepelnek az ügyfél - és panaszadatok,
az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek, a panasz benyújtásának és megválaszolásának időpontja, a panasz rendezésére tett intézkedések és felelősök, határidők. Minden ügyintézést időpontokkal együtt rög- zítünk, nyilvántartunk az Ön panasza kapcsán. A pana- szokat és az arra adott válaszokat öt évig megőrizzük, MNB ellenőrzés esetén a felügyeleti szervünknek bemu- tatjuk.
A panaszkezelési szabályzatot társaságunk Igazgatósága jóváhagyta.
Köszönjük bizalmát valamint segítségét, hogy szolgálta- tásainkat javíthatjuk visszajelzése alapján.
AHE-19312/1
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fenti honlapok elérési útja módosulhat. A mindenkor aktuális elérhetőségekről a honlapunkon (xxx.xxxxxxx.xx) tájékozódhat.
Tájékoztatás az ügyfelek részére
67. A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzeté- ről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé.
További információk
68. Telefonos ügyfélszolgálatunktól a +36 (1/30/70) 421-1- 421, +36 (20) 554-4-421-es számokon kaphatók, valamint az xxxxxxx.xx címen érhetők el.
Allianz Hungária Zrt.
1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000
A székhely állama: Magyarország
Budapest, 2017. január 1.
1. számú melléklet a Közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet Különös Szerződési Feltételeihez és Ügyfél-tájékoztatójához
Kiegészítő biztosítási fedezet havi díja
Közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet (1075) | |
havi díja 5 000 000 Ft-os biztosítási összegre: | 480 Ft |
AHE-19312/1
Budapest, 2017. január 1.