ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A GENERTEL BIZTOSÍTÓ ZRT. S.O.S. LAKÁSSZERVIZ BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
A Genertel Biztosító Zrt.
S.O.S. lakásszerviz biztosítás általános szerződési feltételei és
Ügyféltájékoztatója
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
3. oldal
A GENERTEL BIZTOSÍTÓ ZRT. S.O.S. LAKÁSSZERVIZ BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
6. oldal
Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.
TARTALOMJEGYZÉK
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ (2013.06.01.) 3
A GENERTEL BIZTOSÍTÓ ZRT. S.O.S. LAKÁSSZERVIZ
BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 6
1. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 6
2. fejezet BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS 7
3. fejezet TERÜLETI HATÁLY 9
4. fejezet A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA,
MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS 9
5. fejezet A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE 10
6. fejezet KIZÁRÁSOK 10
7. fejezet A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI 11
8. fejezet KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG 12
9. fejezet A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE 12
10. fejezet ELÉVÜLÉS 12
11. fejezet AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA 12
12. fejezet SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE ÉS TITOKTARTÁSRA
VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK 13
2
Tisztelt Ügyfelünk!
A GENERTEL BIZTOSÍTÓ ZRT. S.O.S. LAKÁSSZERVIZ BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA
(a továbbiakban: Feltételek) (hatályos: 2013. 06. 01-től)
Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásába 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.
Örömünkre szolgál, hogy biztosítási szerződése megkötéséhez társaságunkat választotta. A Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: „biztosító” vagy „társaság”) a Generali-Providencia Biztosító Zrt. által 2007. július 16-án alapított biztosító társaság.
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
1. A biztosító főbb adatai:
neve: Genertel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság
székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 26–28.
székhely állama: Magyarország
nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
cégjegyzékszáma: 00-00-000000
jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság
alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 2 220 000 000,- Ft
fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás
levelezési címe 7602 Pécs, Pf. 999.
telefon: 00 00 00 00 00
A biztosító egyedüli részvényese a Generali-Providencia Biztosító Zrt.; (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.; cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-10-041305). Az alapító további leányvállalatairól fenti elérhetőségeinken informálódhat.
2. Panaszügyintézés
A társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszok szóban (személyesen társaságunk ügyfélszolgálatán, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) is közölhetőek. Figyelemmel arra, hogy társaságunk biztosítási termékeit elsődlegesen távértékesítés keretében, telefonon illetőleg interneten keresztül értékesíti, ezen értékesítési formának és módszernek megfelelően a társaságunk működésével kapcsolatos kérdésekkel, problémákkal elsősorban a biztosító székhelyén működő és a 06 40 30 40 50-es kék számon elérhető telefonos ügyfélszolgálatával, postai úton a 7602 Pécs, Pf. 999. címen vagy a 06 1 451 38 81-es fax számon áll ügyfelei rendelkezésére. A telefonos ügyfélszolgálat, annak működési rendje szerint munkanapokon 8:00-20:00 között érhető el. Emellett információt és támogató útmutatást nyújt a xxx.xxxxxxxx.xx honlap is, ahol az elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren keresztül is intézhetőek a biztosítási ügyek, panaszok. Az elektronikus ügyfélszolgálat esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálat biztosítja az elérhetőséget.
Amennyiben a fenti elérhetőségeken nem sikerült megfelelő tájékoztatást kapni, avagy az esetleges panaszt megnyugtatóan rendezni, úgy a személyes ügyintézés lehetősége a 1134 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. szám alatt megtalálható ügyfélszolgálati helyiségben biztosított. A személyes ügyfélszolgálat félfogadási rendje megtalálható társaságunk honlapján, avagy az iránt a 06 40 30 40 50-es telefonszámon is lehet érdeklődni. Ezen utóbbi telefonos elérhetőségen, valamint az elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren keresztül egyúttal mód van a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására is.
3
Amennyiben a panaszt a biztosító ügyfélszolgálatán keresztül nem sikerült kielégítő módon rendezni, úgy a panasszal fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, a biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez is lehet fordulni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 83.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján a Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. Amennyiben a vitás ügyet nem sikerül peren kívül rendezni, úgy lehetőség van bírói út igénybevételére is. A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárások közül közvetítői eljárás is kezdeményezhető a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
3. A biztosító felügyeleti szerve:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), amelynek székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Xxxxxxxxx Xxxxx), levélcíme: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777., központi telefonszáma: 489-9100, helyi tarifával működő kék száma: 00 00 000-000, központi fax száma: 000-0000.
4. Jognyilatkozatok:
A szerződő nyilatkozata társaságunkkal szemben csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének tudomására jut. A szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatot a szerződő felek írásban (személyesen vagy más által átadott irat, telefax vagy postai küldemény útján) tehetik meg.
5. Alkalmazandó jog és jogszabályok
A jelen feltételek alapján létrejövő szerződés értelmezése során a magyar jog az irányadó és a magyar nyelv alkalmazandó. A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés alapjául szolgáló legfontosabb jogszabályok a következőek:
- a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban „Bit”),
- a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: „Ptk.”).
Jogszabályi változás esetén a megváltozott jogszabályokban foglaltak az irányadóak, melyekről társaságunk külön értesítést nem küld.
6. Távértékesítési tájékoztató
A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 3.§ (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6.§-a értelmében az e törvény szerint fogyasztónak minősülő szerződő azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhatja a szerződést annak megkötésétől (a szerződés hallgatólagos létrejötte esetén az ajánlattételtől) számított 14 napon belül, amennyiben a szerződést a biztosító és a fogyasztónak minősülő szerződő kötötte meg egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag a törvény 2.§ (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlő eszközt alkalmazott.
Nem illeti meg a szerződőt a felmondási jog, olyan biztosítások esetén, amelyek időtartama nem haladja meg az egy hónapot. A felmondást írásban a biztosító székhelyének postai címére (7602 Pécs, Pf. 999.) vagy a 06 1 451 38 81-es fax számra kell megküldeni. A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekintetni, ha a szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát a törvény 6.§ (1)-(8) bekezdéseiben meghatározott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldi. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a biztosító a szerződés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg. A törvény 8.§-a értelmében amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás, azaz a szerződés megszűnésének időpontjáig történt kockázatviselés időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződő által fizetendő összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (kockázatviselésért) – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeg.
4
A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a szerződő által esetlegesen már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített kockázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni. A szerződő köteles a biztosító által teljesített szolgáltatást a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a biztosító részére visszatéríteni.
A biztosító a jelen feltételeket és ügyféltájékoztatót weboldalán könnyen elérhető módon, elektronikus úton is folyamatosan elérhetővé teszi. A szerződő a biztosító internetes oldaláról jelszó és ügyfél azonosító megadását követően, bármikor kinyomtathatja a szerződésével kapcsolatos legfontosabb dokumentumokat.
5
A GENERTEL BIZTOSÍTÓ ZRT.
S.O.S. LAKÁSSZERVIZ
BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
A jelen általános szerződési feltételek tartalmazzák a Genertel S.O.S. lakásszerviz biztosítás általános szerződési feltételeit, a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez bekérhető iratok felsorolását, a személyes adatok kezelésére és titoktartásra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat. A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az abban foglalt nyilatkozatokkal és záradékokkal együtt a biztosító által kiállított kötvény.
1. fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
Jelen szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött Genertel S.O.S. lakásszerviz biztosítás elnevezésű biztosítási szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést erre hivatkozással kötötték meg. A jelen biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a jelen általános szerződési feltételek további pontjai, a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
A Genertel S.O.S. lakásszerviz biztosítás jelen biztosítási feltételei alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott díj ellenében, a jelen biztosítási feltételekben meghatározott keretek között a kockázatviselés helyén, a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett biztosítási események kapcsán a jelen biztosítási feltételekben meghatározottak szerinti szolgáltatást nyújtja.
1.1 BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY
1.1.1. Biztosított az ajánlaton/kötvényen ilyenként megjelölt magyarországi lakóingatlan (a továbbiakban: ingatlan).
1.1.2. Nem lehet biztosított az olyan ingatlan, amely nem a biztosított állandó vagy ideiglenes lakcíme alatt található.
1.1.3. A Háztartási Gép Kiterjesztett Garanciaszolgáltatás keretében biztosított vagyontárgyak a biztosított ingatlanban a biztosított háztartásában magáncélú felhasználásban lévő, az alább felsorolt elektromos háztartási eszközök, amely(ek) megfelelnek az alábbi együttes feltételeknek:
• A biztosított nevére kiállított számlával igazolt újkori vásárlása Magyarországon történt
(számlával és jótállási jeggyel igazolva)
• vásárláskori értéke eléri a 20 000 Ft-ot, de nem haladja meg a 300 000 Ft-ot (táblagép és e-book olvasó esetében a vásárláskori érték eléri a 35 000Ft-ot, de nem haladja meg a 300 000 Ft-ot),
• kora (a vásárlás napjától számítva) nem több mint 84 hónap,
• a kár időpontjában a biztosított épület berendezéseinek részét képezi,
• a gyártó, forgalmazó vagy az eladó garanciája már nincs rá érvényben.
Biztosított vagyontárgyak az alábbi háztartási elektromos kis és nagygépek és szórakoztató elektronikai eszközök: Borotva, e-book olvasó, epilátor, konyhai elszívó, elektromos fogkefe, konyhai főzőlap, sütő, elektromos fűtő készülékek (elektromos hősugárzó, olajradiátor), mérleg (konyhai, személy), hajegyenesítő, hajszárító, hajvágó, hűtőgép, fagyasztó, kávéfőző, kenyérpirító, kenyérsütő, konyhai kisgép (turmixgép, robotgép), mikrohullámú sütő, mosógép, szárítógép, mosogatógép, olajsütő, porszívó, takarítógép, táblagép, televízió, vasaló, vízforraló, mobilklíma, gőztisztító.
Nem biztosítható, illetve nem biztosított vagyontárgyak, mindazok, melyek az előző pontokban nem szerepelnek, így különösen
• bármilyen típusú telefon (asztali és mobil készülékek beleértve iPhone is),
• számítógépek (asztali és hordozható) és perifériák (nyomtatók, szkennerek, külső
merevlemezek, stb.)
• fotóeszközök,
• Mp3,Mp4 és MP5 lejátszók és tartozékaik (beleértve iPod),
• PDA, PNA készülékek
6
• Egyéb hordozható navigációs készülékek
• Hordozható DVD lejátszó
• Játékkonzolok
1.2. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT
A Szerződő az, aki a biztosítási szerződést megköti. A biztosított személy minden esetben a Szerződő. A szolgáltatását a biztosító a Biztosított részére teljesíti.
1.3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
Az S.O.S. lakásszerviz esetében biztosítási eseménynek minősül:
1.3.1. Otthon Asszisztencia szolgáltatás
Biztosítási esemény következik be, ha a biztosított lakóingatlanban gépészeti, műszaki meghibásodás, vagy egy váratlan külső mechanikai behatás következtében olyan helyzet alakul ki, mely sürgős beavatkozást kíván a további károk, illetve balesetveszély megelőzése érdekében. Például csőtörés következtében beázó lakás, vagy zárba tört kulcs miatti akadályoztatás a lakásba való bejutásban.
1.3.2. Háztartási Gép Kiterjesztett Garancia
Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgy kockázatviselés tartama alatti, előre nem látható tartós – nem külső behatásra történt – mechanikai, elektromos, elektronikus meghibásodása, amelynek következtében az részben vagy egészben működésképtelenné vált. A Háztartási Gép Kiterjesztett Garancia szolgáltatás vonatkozásában a kockázatviselés kezdetétől számított 60 napos időtartam várakozási időszaknak minősül. Az ezen időszak alatt bekövetkező biztosítási eseményekre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
2. fejezet
BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS
2.1. A biztosító az Europ Assistance Magyarország Kft. (székhelye: 1134 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 26-28.; cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, 00-00-000000; adószáma: 12231401-2-41, a továbbiakban „EAHU”) országos segítségnyújtási hálózatával együttműködve, a biztosítási esemény bekövetkeztekor, a szerződésben meghatározott alábbi szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, biztosítási évente legfeljebb 1-1 alkalommal.
2.2. Otthon Asszisztencia szolgáltatás
2.2.1. A Biztosító az EAHU szervezésén keresztül az alábbi szakmákban nyújt vészelhárítási alapszolgáltatásokat: víz-, gáz-, fűtésszerelő, zárjavító, duguláselhárító, villanyszerelő, tetőfedő, üveges.
2.2.2. A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehetnek.
2.2.3. A biztosító az EAHU szervezésén keresztül vészhelyzet esetén a lehető legrövidebb időn belül iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosítottnak csak egy későbbi (de csak legfeljebb 2 napon belüli) időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről, (pl.: elzárta a vizet az épületben, de csak néhány nap múlva tudja a vízvezeték szerelőt fogadni) a Biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és vállalja a szolgáltatás nyújtását. A biztosító szolgáltatásának felső határa 30 000,- Ft.
2.2.4. Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvégzéséhez szintén ajánl a Biztosító az EAHU szervezésében a fenti ágazatokhoz tartozó iparost. Ez esetben a munkavégzés mindennemű (kiszállás, munkadíj, anyagköltség) költsége a biztosítottat terheli.
2.2.5. Példák a vészhelyzetre:
• csőtörés következtében ázik a lakás
• nincs fűtés, nincs meleg víz
• gázszivárgás van
• elektromos zárlat következtében szikrázik a vezeték
• csatornadugulás miatti szennyvízkiömlés
• beletört a kulcs a zárba és nem lehet kinyitni/bezárni a lakást, stb.
7
2.2.6. Nem minősül vészelhárítási szolgáltatásnak különösen a(z):
• gáz- és elektromos készülékjavítás
• zárcsere, ha nem vészhelyzethez kapcsolódik
• olyan csatornadugulás, ami nem jár szennyvíz kiömléssel
• lapos tető szigetelési hiányossága miatti beázás
2.3. Háztartási gép kiterjesztett garancia
2.3.1. A Biztosító szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkezése esetén telefonos segítségnyújtásra, továbbá a biztosított vagyontárgy javítására, működésképtelenségének elhárítására terjed ki.
2.3.2. A Biztosító közreműködője az EAHU élőhangos, nonstop telefonos kárrendezési szolgáltatást működtet (telefonszám:x00 0 000 0000) és ennek keretében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
• segítséget nyújt a meghibásodás/probléma azonosításában, a probléma azonnali elhárításához,
• biztosítási esemény, tényleges meghibásodás esetén intézkedés a javítás érdekében, kapcsolatfelvétel a javítást
végző szervizzel, időpont-egyeztetés,
• amennyiben a bejelentett esemény nem minősül biztosítási eseménynek, (pl. garanciaidőn belüli, vagy várakozási időszakon belüli meghibásodás) szervizek telefonszámainak, elérhetőségeinek megadása, azzal, hogy az igénybevett javítási szolgáltatás költségei nem a Biztosítót terhelik.
2.3.3. Amennyiben a meghibásodott vagyontárgy a helyszínen nem javítható, akkor annak szervizbe- és visszaszállítása: a 10 kg-nál könnyebb vagy tömegközlekedési eszközön kézicsomagként szállítható méretű (40x40x80cm vagy 20x20x200 cm-nél kisebb méretű) biztosított vagyontárgynak szállításáról a biztosítottnak kell gondoskodnia. Egyéb esetben a szükséges szállításról a Biztosító gondoskodik.
2.3.4. A Háztartási gép kiterjesztett garancia esetében a Biztosító szolgáltatásának felső határa 60 000,- Ft. A biztosító nem kötelezhető a szolgáltatásra, amennyiben a vagyontárgy javítása műszakilag nem lehetséges. Amennyiben a biztosított vagyontárgy az előbbiek szerint nem javítható, abban az esetben a biztosító szolgáltatása a szakszervizi kiszállásra, illetve a hiba okának megállapítására terjed ki. A Biztosító cserére nem köteles.
2.3.5. Háztartási gép kiterjesztett garancia szolgáltatás nem terjed ki:
• a rendeltetésszerű használattal járó kopás, üzembe-, újra üzembe helyezési-, rendszeres karbantartási-,
beállítási-, ellenőrzési-, módosítási-, tisztítási- vagy szervizköltségekre,
• esztétikai elemekre és károsodásokra, melyek nem befolyásolják a biztosított vagyontárgy használhatóságát,
korrózióra, horpadásra és karcolásra,
• munkaanyagokra, cserélhető, rövid élettartamú fogyasztási cikkekre, mint pl. lámpák/izzók biztosítékok, fluoreszkáló csövek, elemek, porszívó porzsákok, szíjak, fogyóeszközök költségeire, például, de nem kizárólagosan, mint, akkumulátorok, továbbá szalagok,
• olyan kellékekre, kiegészítő felszerelések költségeire, amelyek nem alkotóelemek, de rendszerint szükségesek vagy hasznosak a biztosított termék rendeltetésszerű használatához vagy működtetéséhez, mint pl. akkumulátortöltő, távirányítók, játékvezérlők
• elkobzott, lefoglalt, zár alá vett termékekre,
• külső kábelek, jeladók hibájára, elektromos csatlakozásra, tömítésekre és vezetékekre, melyek nem szerves
részei a terméknek,
• antennák, vevőegységek, hasonlók újra bekötési költségeire,
• pixelesedésre, gáz leengedés és újratöltésre, valamint képernyő beégésre,
• hibákra, melyek abból adódnak, hogy analóg jeladásról digitális jeladásra vált a Szerződő adott termék
esetében,
• szoftver meghibásodásból, vírusokból, áramkimaradásból, bármely alkalmazás, illetve rendszerszoftver
hibájából eredő károkra,
• olyan hibákra, közvetlen veszteségekre, melyek közvetlenül vagy közvetve származnak bármely computer, adatfeldolgozó rendszer, mikrochip vagy hasonló berendezés, számítógép szoftver hibájából, dátum felismerési hibából, illetve adatvesztésből származó kárra,
• olyan meghibásodására, melyre más biztosítás vonatkozik, illetve amelyre jótállás/garancia van érvényben (pl.
a gyártó garanciája),
8
• olyan károsodásokra, amelyek megtérülnek jogi követelés, szavatosság illetve más – gyártó, szállító, kereskedő, javító vagy más fél – által tett ígéret révén, és amelyek a biztosított vagyontárgy vásárlásával és/vagy szervizével kapcsolatosak, vagy amelyek jogszabály, vagy szerződés, illetve szállítási feltételek révén szabályozottak,
• közvetett veszteség bármilyen formájára, xxxxxxxx haszonra
• a biztosított termék által okozott károkra (következményi károk),
• a megjavított, pótolt termék (piaci) értékcsökkenésére,
• nem pontosan kitöltött garanciajeggyel rendelkező termékekre,
• nem magyarországi székhelyű társaság által fenntartott webshopokból vásárolt készülékekre,
• szépséghibás, outlet-ben forgalmazott és csökkentett garanciával rendelkező termékekre,
• a hivatalos márkaképviselettel Magyarországon nem rendelkező gyártók által forgalmazott termékekre,
• a biztosított vagyontárgy valamely tartozékának elveszésére, elhagyására.
2.4. A biztosító által a szolgáltatás teljesítéséhez bekérhető iratok
Az alább felsorolt okiratokon kívül a biztosított illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse:
• vásárlást igazoló számla (blokk)
• hiánytalanul kitöltött jótállási jegy
3. fejezet
TERÜLETI HATÁLY
A biztosítás területi hatálya csak Magyarország területére terjed ki.
4. fejezet
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS
4.1. A biztosítás létrejötte
A biztosítási szerződés ellenkező megállapodás hiányában a biztosító által kiállított kötvény kézhezvételének időpontjában jön létre.
4.2. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak
A biztosítás határozatlan tartamú.
A biztosítási időszak egy év, amely a kockázatviselés kezdetének időpontjával kezdődik.
4.3. A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselésének kezdete a kötvényen a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont, feltéve, hogy a biztosítás díját a biztosításközvetítő részére megfizették.
4.4. A szerződés megszűnése
A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap.
Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül a hónap utolsó napjával megszűnik. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész biztosítási évre járó díj megfizetését követelheti. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a biztosítási hónapnak az utolsó napjáig járó díj megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért. A biztosítási szerződés megszűnésével a biztosító kockázatviselése is megszűnik.
Amennyiben a szerződő a díj fizetésére vonatkozó kötelezettségének a biztosítási díj esedékességétől számított 30 napon belül nem tesz eleget, úgy a szerződés megszűnik a biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével.
4.5. Díjfizetés
A biztosítás díjának megfizetése a biztosítási kötvényen rögzített módon történik.
Az első díj a biztosítási időszak kezdő napján, illetve ha az későbbi, a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjak pedig az adott díjfizetési időszak első napján esedékesek.
9
4.6. Kapcsolattartás
A biztosító a szerződővel kizárólag elektronikus úton (e-mail) kommunikál. A biztosító a szerződő által megadott e-mail címre küldi meg a szerződéssel kapcsolatos, kinyomtatható dokumentumokat is (kötvény, stb.). A biztosító számlát kizárólag elektronikus úton (e-számla) állít ki. Az e-mail cím megváltozása esetére a jelen feltételekben meghatározott változás-bejelentési kötelezettség az irányadó.
4.7. Értékkövetés
A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának és/vagy a biztosítási összeg maximumának összegét a kockázati tényezők, - így különösen az alkatrészárak és szervízdíjak mértékének, a balesetek kockázatának a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek változására tekintettel a biztosítási szerződés évfordulóját követő naptól kezdődő hatállyal módosíthatja. A biztosítási díj és/vagy a biztosítási összeg maximumának módosításánál a biztosító a biztosítási díj és/vagy a biztosítási összeg maximuma változásának hatályba lépését legalább 45 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződést nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót megelőzően a biztosítási évfordulóra, a biztosítóhoz legalább az évforduló előtt 30 nappal beérkezőleg, írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott összegű biztosítási díjat köteles a szerződés egyéb feltételeinek érintetlenül hagyása mellett megfizetni.
5. fejezet
A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE
A biztosító, illetve megbízottja az EAHU a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését és amennyiben erre lehetőség van, a biztosított személyt tájékoztatja a biztosítási szolgáltatások tartalmáról és határidejéről. A számlával igazolt költségek megtérítése az EAHU központjához a jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges dokumentumok (ideértve a számla eredeti példányát is) benyújtása utáni
15. napon esedékes. A biztosító által a kárigény rendezése céljából bekérhető iratok listáját jelen általános szerződési feltételek 2.4 pontja tartalmazza.
6. fejezet KIZÁRÁSOK
6.1. A biztosító nem köteles teljesíteni, amennyiben a biztosítási esemény az alábbi körülményekkel kapcsolatban következik be:
6.1.1. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott/vagy ezen eseményekkel összefüggésben.
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 261.§-ában meghatározott cselekményen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;
6.1.2. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során;
6.1.3. szándékos bűncselekménynek a biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során;
6.1.4. ionizáló sugárzás hatására;
6.1.5. vis maior, azaz előre nem látott kényszerítő körülmény, elháríthatatlan akadály (sztrájk, háborús helyzet, természeti csapás, terrorcselekmény, tüntetés, zavargás, felkelés);
6.1.6. a szándékos rongálás;
6.1.7. javítások, melyeket nem a garanciális javításra jogosult, illetve a biztosító szolgáltatója által jóváhagyott szervizek végeztek;
10
6.1.8. a biztosított vagyontárgy nem rendeltetésszerű (nem a kezelési és használati útmutató szerinti) használata;
6.1.9. elhasználódás;
6.1.10. a biztosított vagyontárgy nem magán célú vagy külföldi használta;
6.1.11. olyan tervezési, gyártási hibák, amely miatt a gyártó a terméket javításra illetve cserére visszahívta;
6.1.12. a biztosított vagyontárgy olyan átalakításra, illetve olyan kiegészítő használatra, amely nincs összhangban a gyártó ajánlásaival, idegen tárgyak (amelyek a termék használata szempontjából nem kívánatosak) termékbe való helyezése (erőltetése);
6.1.13. a termékhez helytelenül csatlakoztatott elektromos, gáz vagy vízellátás, vagy jelkapcsolat hibája miatt, illetve ezen esetekben fellépő;
6.1.14. a biztosított vagyontárgy szállítása;
6.1.15. a biztosított vagyontárgyat folyamatosan, vagy időszakosan külső hatások érték, ideértve akár a háziállat által okozott károsodást is;
6.1.16. elemi kár(tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, vízkárok, földrengés) és bármilyen folyadék által okozott károsodások;
6.1.17. lopás-, rablás-, illetve ezekre vonatkozó kísérlet;
6.1.18. az eredeti hiba észlelését követően a terméket továbbra is használták;
6.1.19. bármely műsor-, kábel-, illetve internet szolgáltatás kimaradása;
6.1.20. baleset.
7. fejezet
A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
7.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:
7.1.1. A biztosítási esemény bekövetkezését a Genertel Assistance központ alábbi elérhetőségein kell bejelenteni:
Europ Assistance Magyarország Kft. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00–00.
központi telefonszáma: + 36 1 235 75 50
7.1.2. A Biztosítottnak az asszisztencia központtal közölnie kell különösen, de nem kizárólagosan a Biztosított nevét, címét, kötvényszámát, a biztosított vagyontárgy gyártmányát, típusát és minden egyéb olyan általa fontosnak ítélt körülményt, amely a segítségnyújtási szolgáltatás nyújtását, ill. a kárrendezést befolyásolják.
7.1.3. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.
7.1.4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán – a kárfelvételi eljárás (helyszíni szemle, javítás) megindulásáig, de legkésőbb 5 munkanapig – csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig szabad változtatni. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a Biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, úgy a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
11
7.1.5. A Biztosított köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az egyeztetett időpontban és helyszínen elérhető legyen, hogy a szerviz a sérült biztosított vagyontárgyat megvizsgálhassa, javíthassa.
7.1.6. Az esettel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban be kell jelenteni.
7.2. Változás bejelentési kötelezettség
7.2.1. A biztosított/szerződő az alapbiztosítási feltételekben meghatározott határidőn belül köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.
7.2.2. A jelen fejezetben foglaltak a Polgári Törvénykönyv 540. §-a szerinti közlési és változás-bejelentési, valamint az 544. §-a szerinti felvilágosítás adási kötelezettség körébe tartoznak és ezáltal amennyiben a bejelentés tartalma nem felel meg a valóságnak, illetve a szerződő/tulajdonos ezen kötelezettségeit megszegi, úgy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
7.2.3. A közlési kötelezettséget és megsértésének jogkövetkezményeit nem érinti az, ha a biztosítási szerződésben foglalt adatokat a szerződő nem saját kezűleg tölti ki. A meghatalmazott (képviselő) útján történő szerződéskötéshez írásbeli meghatalmazás csatolása szükséges.
8. fejezet
KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
8.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat. A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén is.
9. fejezet
A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
A biztosító egészben vagy részben mentesül a szolgáltatás nyújtási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított közreműködő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották.
10. fejezet ELÉVÜLÉS
Jelen szerződésből származó igények 1 év elteltével elévülnek.
11. fejezet
AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA
A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a jelen kiegészítő biztosítás alapján érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a vagyontárgy mindenkori jogszerű használójától is, továbbá a jelen szerződés szerződője minden e szerződésből származó feltételről, jogról és kötelezettségről köteles tájékoztatni a vagyontárgy jogszerű használóját. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség is ugyanúgy terheli e személyeket, mint a szerződőt.
12
12. fejezet
SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE ÉS TITOKTARTÁSRA VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK
12.1. A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő szerződés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli a szerződőnek (biztosítottnak) az ajánlaton rögzített személyes adatait (a továbbiakban „személyes adatok”). A biztosító a szerződő (biztosított) személyes adatait azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a személyes adatokat, ellenkező megállapodás hiányában, csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez kapcsolódóan, vagy a Bit.-ben meghatározott egyéb célból kezeli. A biztosító a szerződő (biztosított) személyes adatait, erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 153-161.§ és 165.§-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja. A biztosító az adatkezelés során adatfeldolgozót vesz igénybe. A szerződő (biztosított) személyes adatainak a jelen szerződési feltételekben meghatározottak szerinti kezeléséhez a biztosítási szerződés megkötésével kifejezetten hozzájárul.
12.2. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni. Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
- az általa kezelt adatokról, illetve
- a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról, azok forrásáról,
- az adatkezelés céljáról,
- az adatkezelés jogalapjáról,
- az adatkezelés időtartamáról,
- az adatfeldolgozó, nevéről, címéről (székhelyéről), adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy
- kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez kell eljuttatni. Az érintett a jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat. A Biztosító adatkezelési azonosítója: 41022
12.3. A személyes adatok kezelésére és titoktartásra vonatkozó további elvi és gyakorlati tudnivalók a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben foglaltak szerint, a jogszabály szövegének módosítása nélkül, annak számozásának megtartása mellett:
153. § Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
154. § Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
155. § (1) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha a törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
13
156. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
157. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f ) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n), és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az (1) és (5) bekezdésekben, a 156. §-ban, a 158. §-ban és a 159. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti
a) kábítószerrel visszaéléssel,
b) terrorcselekménnyel,
c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,
14
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,
e) pénzmosással,
f ) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
(8)
157/A. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
158. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
159. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) e törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
160. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a 154. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
(2) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 157. § (1) bekezdés b), f ) és j) pontjai, illetve a 157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
161. § (1) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
(2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel, vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
165. § (1) Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
15
(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
Nysz: 15791
16