KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

1

ASP-ADÓ-BEJ SZÁMÚ ŰRLAPHOZ BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS BEJELENTÉS (HIPA, IFA ADÓNEM 2024)

(ASP-ADO-BEJ)

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága az Elektronikus Önkormányzat Portálon (továbbiakban: Portál) keresztül biztosítja ügyfelei/adózói számára az elektronikus ügyintézéshez szükséges szolgáltatásokat.

Az irányadó központi és helyi jogszabályokról xxxxx://xxx.xxxx.xx/xx/xxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx olvashat. A Portál működéséről itt xxxxx://xxx-00.xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxxx olvashatnak részletesen.

A Magyar Államkincstár által működtetett országos, egységes tájékoztatási felület bárki számára ingyenesen, korlátlanul hozzáférhető és egyértelmű információt biztosít valamennyi releváns, a helyiadó-kötelezettséghez kapcsolódó rendeleti tényállásról. Az adatbázisból megtudható, hogy működik-e a településen, kerületben helyi adó, ha igen, milyen adómértékkel, és a rendelet milyen mentességi, kedvezményi szabályokat tartalmaz. Ezen adatbázis alapján az adóalanyok egyszerűen, több adminisztrációs lépést (telefonálást, levélírást, email-küldést, honlapok keresését) megspórolva, egy honlap megnyitásával birtokába juthatnak a szükséges információknak, így például, hogy terheli-e őket valamely helyi adóban kötelezettség bármely, az ingatlanuk fekvése vagy vállalkozási tevékenységük végzése szerint illetékes adóhatóság irányába vagy sem.

xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/ => Költségvetési információk => Önkormányzati alrendszer

Itt

Személyes megjelenés nélkül egyszerűbb, gyorsabb Egerben az önkormányzati helyi adóügyek intézése. A gazdálkodó szervezeteknek és az egyéni vállalkozóknak kötelező az elektronikus ügyintézés, a magánszemélyek pedig szabadon dönthetnek, hogy élnek-e az elektronikus ügyintézés lehetőségével.

Az önkormányzati adóhatóságnál már jó ideje, minden helyi adóügy online is intézhető, amihez a magánszemélyeknek mindössze KAÜ-azonosításra van szükségük (ügyfélkapus regisztráció, e-személyi igazolvány). Részletes tájékoztatás a honlapunkon megtalálható.

Jogszabályok: Jogszabályokról ide kattintva olvashatnak.

Helyi iparűzési adóztatás: Bejelentkezés és változás bejelentés

A Portálon /xxxxx://xxx-00.xxx.xxxx.xx/xxxxxxxx/ az adóbevallási információk menüpontban lehetősége nyílik arra, hogy Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatnál, a nyilvántartott helyi iparűzési adó és idegenforgalmi adó bevallásait lekérdezzék, illetve ha szükséges megtegyék.

Bejelentkezés és változás bejelentés megtételére a

„BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS IPARŰZÉSI ADÓBAN, IDEGENFORGALMI ADÓBAN”

nyomtatvány szolgál.

2

Egerben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.), valamint Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az idegenforgalmi adóról szóló 24/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelete értelmében adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki - a Htv. szabályai szerint - nem állandó lakosként Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

2023. január 1-jétől az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma, az idegenforgalmi

adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 580 forint.

Az adó beszedésére kötelezett az adóalanyoktól beszedett idegenforgalmi adót havonta önadózással köteles megállapítani, bevallani és - az önkormányzat idegenforgalmi adó számlájára

- megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 2. és 3. melléklet II/A/3. pont).

A Htv., valamint Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 12/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete értelmében az adókötelezettség kiterjed Eger Megyei Jogú Város illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenységre.

2000. január 1-jétől az adó évi mértéke a Htv-ben meghatározott adóalap 2%-a.

Adóalanyok köre (Htv. 52.§ 26. pont)

Az iparűzési adó alanya a vállalkozó, azaz a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:

- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3.§ 17. xxxxxx által taxatíve felsorolt

egyéni vállalkozó:

a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki

aa) az ingatlan-bérbeadási,

ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;

b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);

c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);

d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;

e) az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);

f) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;

- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: személyi jövedelemadóról szóló törvény, vagy SZJA) szerinti mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladta.,

- jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,

3

- egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak.

A helyi iparűzési adó hatálya alá történő bejelentkezés, változás-bejelentés rendje alapvetően változott az elmúlt időszakban:

A Htv. értelmében (42/E.§) Az állami adó- és vámhatóság naponta, elektronikus úton megküldi az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 1. pontja szerinti (ide nem értve az adózó állami adóhatóság előtti képviseletére vonatkozó adatokat), az Art. 1. melléklet 17. pontja, 18. pontja, 20-21. pontja alapján az állami adó- és vámhatósághoz - az önkormányzati adóhatósághoz teljesített korábbi adatszolgáltatást követően - érkezett adatokat és az Art. 1. melléklet 29. pontja alapján bejelentett adatokat az Art. 1. melléklet 17. pontja szerinti adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság, valamint azon telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságok (a továbbiakban e § alkalmazásában: telephely szerinti önkormányzati adóhatóság) részére, amely telephelyeket az adózó az állami adó- és vámhatósághoz bejelentette.

Itt fontos kihangsúlyozni a „bejelentés tényét”, ha ez előzőleg nem történt meg a NAV felé, úgy ilyen jellegű adatszolgáltatás nem történik, azaz ekkor az adózót bejelentés terhelheti.

Az adatszolgáltatásban szereplő adózó: bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét a székhelye szerinti és a telephely szerinti önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni, és a 39/B. § (9) bekezdése szerinti körülményről, valamint képviselőjéről az önkormányzati adóhatóságnak bejelentést tehet.

Ha a bejelentkezéssel, változásbejelentéssel összefüggésben adóelőleget vagy jogszabály alapján az adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot is be kell jelenteni, akkor e bejelentés megtételére az adózót a székhelye és a telephely szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja.

Amennyiben a kisvállalkozó az iparűzési adó egyszerűsített megállapítását választja, speciális esetekben ezt a tényt be is kell jelentenie. (V. blokk)

2023. január 1-jén lépett hatályba az egyszerűsített helyi iparűzési adóalap-megállapítás új rendszere. A Htv. szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást választó kisvállalkozót tehát a főszabály szerint:

- nem terheli helyi iparűzési adóalap-megállapítási, bevallási kötelezettség;

- az adóalap tételes összegére tekintettel az adóalapot nem kell megosztania a települések között;

- adóelőleget évente csak egyszer, az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig kell fizetni;

- ha bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie.

Az új szabályoknak köszönhetően az egyszerűsített (tételes) adóalap-megállapításra minden olyan vállalkozó jogosulttá válik, amelynek az adóévi bevétele éves szinten (12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve) nem haladja meg

- a 25 millió forintot

- a 120 millió forintot [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti átalányadót választó kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetén].

4

A törvényben rögzített általános (legfeljebb 25 millió forint) bevételi korlát alá bármely vállalkozó tartozhat jogállásától és az általa alkalmazott jövedelemadózási formától függetlenül.

A speciális bevételi korlát (legfeljebb 120 millió forint/adóév) pedig kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozóra vonatkozik.

Bejelentkezést kell tenni, ha a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő (azaz más településen már működő, de iparűzési tevékenységét az adott településen csak év közben például új telephely létesítésével, székhely-áthelyezésével megkezdő) vállalkozó is alkalmazhatja (sőt, ha más településen e módszer szerint állapítja meg adóalapját, az új telephely, új székhely szerinti településen, ezt kell alkalmaznia). Mindezt a bejelentkezési, változás- bejelentési nyomtatványon kell bejelenteni az adóhatóság számára. Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást főszabály szerint annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell bejelenteni.

Fontos! Egy székhely áthelyezés, vagy egy már működő vállalkozás új telephely nyitása esetén köteles az adózó alkalmazni és bejelenteni az új tételes adóalap megállapítási módszert, amennyiben a másik településen is aszerint adózott.

Az önkormányzati adóhatóságnak ugyanakkor nem kell felszólítani az adózót a bejelentés megtételére. A Htv. 42/E. § (3) bekezdése (mely az adózói bejelentésekre vonatkozó felhívást rendezi) ugyanis olyan adatok bekérésére utal, amelyeket nem az állami adóhatósághoz kell bejelenteni. Az egyszerűsített adóalap-megállapítás – adóévre szóló – választása márpedig az adózó döntésétől függ. Így, ha az adózó nem tett ilyen tartalmú bejelentést, az adóhatóság okkal feltételezheti, hogy az adózó nem kívánja/nem köteles az adóévben a tételes adóalapmegállapítási-módszert alkalmazni.

Az egyszerűsített, tételes iparűzési adóalap-megállapítási módszer:

a) a teljes adóévre – a nyilatkozat megtételének időpontjában folyó adóévtől kezdődően

b) valamennyi, adókötelezettséggel érintett településre egyaránt vonatkozik (a bejelentést ugyanakkor minden érintett település önkormányzati adóhatóságához meg kell tenni).

A kisvállalkozó a tételes adóalap-megállapítási módszer választására vonatkozó döntése – erre vonatkozó külön, évenkénti bejelentés nélkül – mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja.

Az adóévi adóelőleget főszabály szerint – a Htv. adóelőlegre vonatkozó 41. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdéseitől, valamint az Art.-tól eltérően – a Htv. speciális rendelkezése alapján az adóév ötödik hónapja utolsó napjáig (naptári évvel azonos üzleti éves esetén május 31-ig) kell megfizetni. Ennek összege az előző adóévi adó összegével egyezik meg. Az egyszerűsített iparűzési adóalap- megállapításra vonatkozó ezen Htv. szabály tehát felülírja a Htv. adóelőleg-összegre, adóelőleg- fizetési időszakra vonatkozó rendelkezéseit [41. §], valamint az Art. adóelőleg-esedékességre vonatkozó szabályait.

FONTOS! Egyszerűsített adóalap-megállapítás esetén, a településen székhelyet létesítő, telephelyet nyitó, más településen már működő vállalkozó esetén előlegfizetési kötelezettség csak akkor merül fel, ha a telephely-nyitás/székhely-áthelyezés az adóév ötödik hónapja utolsó napjáig megtörténik.

5

A Htv. 39/A. § (9) bekezdése szerint az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig fizetendő adóelőleg összegét illetően a Htv. 39/A. § (10) bekezdés b) pontja az irányadó: az előző adóév bevétele alapján a Htv. 39/A. (2) bekezdés szerint megállapított adóalap és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata alapján kell az előleget számítani.

Ha a kisvállalkozó már nem kíván a tételes iparűzési adóalap szerint adózni az adóévre (adóévtől), akkor az adóalap-megállapítási mód változtatására irányuló döntését az adóév ötödik hónap utolsó napjáig (bevallási nyomtatványon) bejelenti az adóhatóságnak.

Az adóelőleg megállapítása, az adó bevallása és az adó megfizetése

A Htv. 41. § (1) bekezdése értelmében a vállalkozó – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra – az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként – adóelőleget köteles a (3) bekezdésben foglalt esetekben a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott – adóelőleget tartalmazó – bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

Az előlegfizetési időszak – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak.

Az említett (3) bekezdés értelmében az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött vállalkozó esetén, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás, egyesülés, szétválás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam.

Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani:

a) az előtársaságnak,

b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az első adóelőleg-fizetési időszakra,

c) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá

d) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.

Az adóelőleg-részletek összege:

a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg- részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele,

b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az

adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele.

A (3) bekezdés szerinti esetekben az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított – az ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott – bejelentett összeg.

6

Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben e törvény vagy az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani.

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2023. január 1-jétől Eger Megyei Jogú Város területén speciális önkormányzati helyi iparűzési adókedvezményre (Htv. 39/C §) és

adócsökkentésre (Htv. 40/A (3) bekezdésére) nincs lehetőség!

Fontos: Ha a kisvállalkozó az adóalap egyszerűsített megállapítását alkalmazza, akkor a helyi iparűzési adóban adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nem lesz jogosult.

Az őstermelők családi gazdaságának tagjai az adóévi iparűzési adókötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az őstermelők családi gazdaságának a tevékenységvégzéséből származó teljes iparűzési adóalap alapulvételével a tagok egyike állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót.

Általánosságban a jogalanyok mentesülnek a bejelentkezési és a változás-bejelentési kötelezettség alól, a székhelyük szerinti önkormányzati adóhatóság előtt, valamint azon telephely szerinti önkormányzati adóhatóság előtt, amely telephelyeket az állami adó- és vámhatósághoz bejelentették! Amennyiben a székhely szerinti önkormányzattól eltérő önkormányzat illetékességi területén olyan telephellyel rendelkeznek, melyet az állami adó- és vámhatósághoz nem jelentettek be, akkor az ilyen telephelye(i)k szerinti önkormányzati adóhatóság(ok) felé a bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségük továbbra is fennáll! Amennyiben bejelentési, változás-bejelentési kötelezettsége fennáll, a nyomtatványt ki kell töltenie.

Bejelentkezés/változásbejelentés a NAV adatszolgáltatása révén, illetve közvetlenül és mely időpontig és hová kell a nyomtatványt benyújtani?

Az iparűzési adó alanya az Art. 9. § a) pontja alapján az adó megállapítása, megfizetése érdekében köteles a jogszabályban előírt módon bejelentkezésre, bejelentésre.

Az iparűzési adó alanya adókötelezettsége önkormányzat illetékességi területén (településen) való keletkezését az Art. 18. §-a alapján, míg az adókötelezettségét érintő változást az Art. 44. §-a alapján 15 napon belül általános szabályként az önkormányzati adóhatósághoz jelenti be, mégpedig a Pénzügyminisztérium honlapján fellelhető nyomtatványok alapján rendszeresített nyomtatványon.

A Htv. 42/E. §-a alapján a NAV naponkénti, elektronikus úton teljesített adatszolgáltatása - főszabályként - kiváltja vállalkozó iparűzési adóval kapcsolatos székhelye, valamint - a vállalkozó által a NAV-hoz külön bejelentett - Htv. szerinti telephelye önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét.

Lehet azonban olyan - adókötelezettséget érintő - speciális tényállási elem, amelyet a NAV adatszolgáltatása nem tartalmaz. Ezen „más” adatokat magának az adózónak kell - az önkormányzati adóhatóság külön felhívására, illetőleg anélkül - közvetlenül bejelentenie.

7

Kiegészítő adatbejelentést szükséges tenni akkor, ha az adózó az iparűzési adóban - többek között - jogutódlással (kiválás/különválás eredményeként) új jogalanyként jött létre, s ezért az adóelőleg-fizetési időszakra adóelőleget kell megállapítania és bejelentenie. Az ún. kiegészítő adatokat az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell bejelenteni.

A vállalkozó Htv. szerinti telephelyét, telephelyeit a 2020. január 1-jétől beiktatott Art. 1. melléklet 29.1. pontjában foglaltakra figyelemmel bejelentheti a NAV-hoz, mégpedig az említett adóhatóság által rendszeresített és rá irányadó szabályok szerinti adat- és változásbejelentő lap benyújtásával.

A bejelentés alkalmával az ÁNYK rendszerben (adat- és változásbejelentő lapon) a teljes címet és a Htv.-minőséget kell feltüntetni; míg az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazása esetén az ONYA- felületen a NAV által nyilvántartott és kiajánlott telephelyadat mellett kizárólag a Htv.-minőséget kell jelölni (a kitöltési útmutatóban foglaltaknak megfelelő bejelentésjelleg kiválasztásával).

Mindez azt jelenti, hogy

- a gazdasági társaságnak a társasági formája megváltozását (például kft.-vé átalakulást),

- az összeolvadással megszűnő jogi személyeknek és egyúttal létrejövő új jogi személynek,

- a beolvadással megszűnő (beolvadó) jogi személynek és egyúttal létrejövő általános jogutódjának (átvevő),

- a különválás eredményeként megszűnő jogi személynek és egyúttal létrejövő több jogi személynek (általános jogutód),

- a kiválás eredményeként fennmaradó jogi személynek és a kiválással létrejövő új jogi személynek

a székhelye, valamint a NAV-hoz bejelentett Htv. szerinti telephelye(i) szerinti önkormányzati adóhatósághoz iparűzési adókötelezettségre kiható változásként közvetlenül nem kell bejelentenie.

Ebből következően az átalakulás, egyesülés, illetve szétválás eredményeként megszűnő jogi személynek változásbejelentést tennie, míg az újonnan létrejövő jogalanynak bejelentkeznie nem kell a székhelye, valamint a NAV-hoz bejelentett Htv. szerinti telephelye(i) szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

Minden olyan esetben azonban, amikor a NAV önkormányzati adóhatósághoz továbbított adatszolgáltatása nem, vagy nem teljes mértékben váltja ki az adózó (iparűzési adóval kapcsolatos) bejelentkezési (változásbejelentési) kötelezettsége teljesítését, akkor az adózó eljárási kötelezettségét közvetlenül az önkormányzati adóhatósághoz köteles teljesíteni.

Az Eüsztv. és az Air. szabályai alapján az e-kapcsolattartásra kötelezett adózó (Eüsztv.-ben meghatározott gazdálkodó szervezet) elektronikus felületen, az önkormányzat által fenntartott űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatáson (E Önkormányzati Portál ügyintézési felületén) keresztül, KÜNY-tárhelye (cégkapu/ügyfélkapu) igénybevételével vagy e-papíron köteles teljesíteni eljárási kötelezettségét (Htv. 42/I. §).

Az „új” jogalany iparűzési adókötelezettsége keletkezésétől számított 15 napon belül köteles várható adóelőlegét bejelenteni.

Az önkormányzati adóhatóság a késedelmes adóelőleg-bejelentés következményeként a korábban esedékes, de meg nem fizetett adóelőleg-összegre - tekintve, hogy az adóelőleget tartalmazó bejelentés végrehajtható okirat - minden további értesítés nélkül végrehajtást vezethet, míg az elmulasztott fizetési határidőt követő naptól (a meg nem fizetett adóelőleg után) az adóhatóság az Art. szerinti késedelmi pótlékot számít fel.

Mi történik a nyomtatvány benyújtását követően?

8

A bejelentkezés és változás bejelentés adatai alapján az önkormányzati adóhatóság az adózó számlákon előírja az esedékes adóelőleg összegeket. Az Portálon megtekinthetik az előlegeket és könyvelt befizetéseiket. is.

Kiknek/melyeknek és hogyan lehet a bejelentkezést, változás bejelentést megtenni?

Az adóügyek döntő többsége már személyes jelenlét nélkül is intézhető, mert az önkormányzati adóhatóság kialakította a kapcsolattartás elektronikus csatornáit (Portál és ASP adószakrendszer). Vannak, akiknek kötelező ezeket a csatornákat használni, és vannak, akik eldönthetik, hogy a kapcsolattartásnak ezt a formáját szeretnék-e alkalmazni. Bárkinek van tehát lehetősége az elektronikus ügyintézésre és kapcsolattartásra, aminek azonban fontos szabályai vannak az adatbiztonság, az ügyfelek egyértelmű azonosítása miatt.

Az adózó kötelezettségét a Portálon keresztül elektronikus úton teljesítheti.

Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély azonban – választása szerint – továbbra is teljesítheti kötelezettségét az illetékes önkormányzati adóhatósághoz papíralapon benyújtott nyomtatványon. Azonban az elektronikus ügyintézést nem választó magánszemélyeknek is javasolt a Portálon elkészíteni majd papír alapon kinyomtatni a nyomtatványt.

A nyomtatvány elektronikus úton való benyújtása az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény szabályai alapján. Az Eüsztv. alkalmazásában gazdálkodó szervezet [Eüsztv. 1. § 23. pont] – ide értve az egyéni vállalkozót is – a benyújtási kötelezettségét az Eüsztv-ben meghatározott módon – elektronikus úton – köteles teljesíteni.

Az e-kapcsolattartásra - az Eüsztv. és az Air. alapján - kötelezett adózó főszabályként az önkormányzat által fenntartott űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás (önkormányzati ASP rendszer) igénybevételével köteles benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz.

Fontos azt is tudni, hogy az E-mail nem minősül elektronikus kapcsolattartásnak, így ebben a formában nem lehetséges ilyen jellegű adatokat beküldeni az adóhatósághoz.

Eger MJV önkormányzata Helyi iparűzési adó beszedési számla

50400209-16264551

IBAN száma: XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000

S.W.I.F.T.: XXXXXXXX

Ha az adózó az adott számlára 2024. évtől külföldről szeretne befizetni helyi adót, akkor az önkormányzat IBAN-számlaszámait, vagyis nemzetközi bankszámlaszámait kell használnia. Az IBAN-számlaszámot kizárólag a nemzetközi pénzforgalomban, devizaátutalási megbízásokon kell alkalmazni, például külföldről teljesített átutalásoknál.

Az adózó 2023. január 1. napjától esedékessé váló helyi iparűzési adóelőleg és helyi iparűzési adó fizetési kötelezettségét a Magyar Államkincstár által a helyi iparűzési adót bevezetett illetékes önkormányzat részére e célból euró vagy amerikai dollár devizanemben történő adófizetésre nyitott számlára történő átutalással is teljesítheti.

Önkormányzat neve: Eger MJV Önkormányzata Számla száma: 10035003-00337050-02120018

Számla IBAN száma: XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000

9

Az Elektronikus Önkormányzati Portálról az „ADÓK, DÍJAK és ILLETÉKEK” befizetése linkre kattintva az adózó az EFER rendszeren keresztül adó/adóelőlegfizetést is teljesíthet. A szolgáltatás használatával lehetősége nyílik arra, hogy Eger Megyei Jogú Város önkormányzat felé a helyi adó kötelezettségét elektronikus úton teljesítse.

TUDNIVALÓK AZ ADAT- ÉS NYILATKOZAT MEZŐK KITÖLTÉSÉHEZ ELŐLAP

A beküldő adatai (a személyazonosító igazolványban, lakcímkártyán lévő adatok alapján neve, születési neve, anyja neve, születési helye, ideje, címe, tartózkodási helye, levelezési címe, adóazonosító jele, email címe, telefonszáma, meghatalmazotti minőség, elektronikus kapcsolattartást engedélyezése, előzmény információ)

FŐLAP

I. Bejelentés jellege

Az Art. 18. § alapján [Bejelentkezés az önkormányzati adóhatósághoz] az adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított tizenöt (15) napon belül - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak.

Az Art 44. §-a szerint [Változásbejelentés] az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím kivételével -, amelyről a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, a kincstár, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróság jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.

Az adózó itt tudja jelölni, hogy az adóköteles tevékenység megkezdését, megszűnését, vagy az adókötelezettséget érintő változást szeretne bejelenteni, valamint azt, hogy a bejelentés az idegenforgalmi adót, vagy a helyi iparűzési adót érintő tevékenységre vonatkozik, továbbá az őstermelői tevékenységre vonatkozóan is itt nyilatkozhat.

Az űrlap 1–2. pontjaiban a bejelentés jellegét kell megjelölni.

1. idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett mellett kell jelölni a beszedésre kötelezett általi:

• tevékenységkezdés bejelentését vagy

• változás-bejelentést vagy

• tevékenység megszűnés, megszüntetés bejelentését.

2. helyi iparűzési adó mellett kell jelölni a vállalkozás által tett:

• tevékenységkezdés bejelentését, vagy

• változás-bejelentést, vagy

• tevékenység megszűnés, megszüntetés bejelentését, egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének bejelentését.

II. Helyi iparűzési adóelőleg bejelentése

TEVÉKENYSÉGKEZDÉS BEJELENTÉSE (BEJELENTKEZÉS)

Helyi iparűzési adóelőleg bejelentése

10

A vállalkozó - a jogelőd nélkül kezdő, az előtársaság és a megszűnő vállalkozó, valamint az előleggel már leterhelt előlegfizetési időpont kivételével - a helyi iparűzési adóban az adóévben kezdődő előlegfizetési időszakra - az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként - adóelőleget köteles a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben jogelőd nélkül kezdő, valamint az átalakulással (szétválással, kiválással, összeolvadással, illetve társaságiforma-változással) létrejött új társaság esetén, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, „hivatkozott” átalakulás kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam. Ha az átalakulás formája beolvadás vagy kiválás, akkor az átvevő, illetve a fennmaradó adózónak az átalakulásról változás-bejelentést kell tennie, de – mivel az előlegfizetési időszaka változatlan – előleget nem kell megállapítania és bevallania.

Az előlegösszegeket az előlegfizetési időszak egyes előlegfizetési időpontjaira kell megállapítani és bevallani. Az előlegfizetési időszakban egy, kettő, vagy három előlegfizetési időpont lehet. Az előlegfizetési időpont – naptári évvel azonos üzleti évet választó adózó esetén

– keresztféléves előlegfizetési időszak okán jellemzően szeptember 15-e, illetve március 15-e (vagy ha ezek ünnepnapra esnek, akkor az ezt követő első munkanap), ha az előlegfizetési időszak ezen időpontokat magában foglalja, akkor ezen időpontokra kell az előleget bevallani.

Az előleg összege az adókötelezettség keletkezésének adóévére várható adóelőleg-fizetési időszak napjaira arányosítva megállapított összegének az egyes előlegfizetési időpontok számával osztott összege.

A Htv. 41. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak alapján annak a vállalkozónak, aki az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdi, vagy átalakulással jött létre (tehát nem kezdő vállalkozó!), a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként adóelőleget köteles a bejelentkezéssel egyidejűleg bejelenteni. A benyújtott – adóelőleget tartalmazó – bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

Nem vonatkozik e bejelentési kötelezettség a Htv. 41. § (4) bekezdése alapján az előtársaságra, az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozóra az adókötelezettség keletkezésének adóévében, továbbá arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott adóelőleget.

Előlegfizetési időszak, előlegrészlet esedékessége, összege

A Htv. 41. § (1) A vállalkozó - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra - az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként - adóelőleget köteles a (3) bekezdésben foglalt esetekben a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

Az előlegfizetési időszak - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak.

11

(3) Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás, egyesülés, szétválás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam.

Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani:

a) az előtársaságnak,

b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az első adóelőleg-fizetési időszakra,

c) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá

d) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.

A (2) bekezdés szerinti esetben az adóelőleg-részletek összege:

a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg- részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele,

b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele.

A (3) bekezdés szerinti esetekben az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési időszakra időarányosan megállapított - az ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőleg-fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott - bejelentett összeg.

Az előzőekben leírtak alapján adóelőleg bejelentésére kötelezett adózónál az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, vagy az átalakulás kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam.

Az Art. 0.xx. mellékletének II. A) 1.a) pontja alapján az adózó az adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig fizeti meg.

Az adóelőleg-részletek összegét a Htv. 41.§ (6) bekezdése határozza meg. Az egyes előlegfizetési időpontokra bevallandó adóelőleg-összeg számításának kiindulópontja a várható adó, mégpedig az adókötelezettség keletkezése adóévében várható adó összege. Ezt a megbecsült várható adóösszeget kell az előlegfizetési időszak hosszának megfelelően időarányosan számítani, azaz előbb kiszámítani az egy napra jutó adót, majd az előlegfizetési időszak napjainak számával szorozni. Ezt követően az előlegfizetési időszakban lévő egyes előlegfizetési időpontokra azonos arányban felosztani (bevallani).

Ha az adózó az adó alapjának egyszerűsített megállapítását választja (Htv.39/A.§) általános esetben - a kisvállalkozó – az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévről szóló adóbevallásban az első adóévre is – az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelentheti be.

Mindössze a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő vállalkozó – ide nem értve az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozót – a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon jelenti be az adóhatóság számára. (V. blokk)

12

III. Adóalany adatai

Ezekben a sorokban kell feltüntetni az adózóra vonatkozó, egyes pontokban kért adatokat.

1-4. Ezekben a sorokban kell feltüntetni az adózóra vonatkozó, egyes pontokban említett

adatokat.

5. Civil szervezet esetén a bírósági nyilvántartási szám

6.-9. A KSH szám második része a KSH által kiadott gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TÉÁOR’08) megfelelő 4 jegyű kód. Az adóalany gazdálkodási formakódja a KSH által kiadott gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozás (GFO’2014) szerinti 3 jegyű (!) kód.

Példa a leggyakoribb GFO kódokra:

betéti társaság 117

korlátolt felelősségű társaság 113 részvénytársaság 114

egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó 231

Gazdálkodási forma megnevezés mellett a TEÁOR kód is szükséges.

Itt kell feltüntetni az adózó bankszámlaszámait (külföldi esetén az első 4 kódkockában az IBAN számot)

14. Naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulója napját is fel kell tüntetni a nyomtatványon.

15. Székhelynek Htv. 52.§ 41. pontja értelmében székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetében a bizalmi vagyonkezelő székhelyét, lakóhelyét kell érteni.

16. Központi ügyintézés helyét akkor kell megadni, ha az nem a cég székhelyén van.

17. Levelezési név és cím megadása csak magánszemély esetén lehetséges, amennyiben ez nem egyezik meg székhelyével

IV. Adózó személyét, működését érintő adatok

Az alakulással, az adókötelezettség szüneteltetésével, megszűnésével összefüggő adatokat kell

ebben a blokkban szerepeltetni.

Ilyen adatok lehetnek:

- létesítő okirat kelte (vállalkozás alakulásának időpontja), száma,

- alakulás módja, tevékenység

- megkezdésének időpontja (amikor a vállalkozás Egerben székhelyet, telephelyet létesített, tevékenységét megkezdte),

- jogcíme,

- közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétel napja,

- egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének kezdő/végső dátuma,

- folyamatban lévő megszűnést (felszámolás, végelszámolás, felszámolás megszűnése

egyezségkötéssel), ezeknek a dátumát, tevékenység megszűnésének időpontját, jogcímét, valamint az adókötelezettség végleges megszűnésének dátumát

13

V. Kisvállalkozó Htv. 39/A §-án alapuló egyszerűsített adóalap megállapítása választásának, megszűnésének bejelentése.

Ha az adózó az adó alapjának egyszerűsített megállapítását választja (Htv.39/A.§) általános esetben - a kisvállalkozó – az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévről szóló „HIPAK” adóbevallásban az első adóévre is – az adóévet megelőző adóévről szóló

„HIPAK” bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelentheti be.

Mindössze a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő vállalkozó – ide nem értve az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozót – a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon jelenti be az adóhatóság számára. Ilyen lehet például adóköteles tevékenységét a településen év közben kezdő vállalkozó (pl.: új telephely létesítő, székhelyet áthelyező) aki/amely a bejelentkezési nyomtatványt 15 napon belül nyújtja be.

A nyilatkozat joghatása az adóév egészére kiterjed, az visszavonásig, jogalanyiság megszűnéséig, telephely megszűnéséig érvényes. Fontos! A választás az adóévre nem módosítható/nem vonható vissza!

Ha a kisvállalkozó már nem kíván az egyszerűsített adóalap választással élni, akkor e döntését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelentheti be (bevallási/változás bejelentési nyomtatványon) azaz adóhatóságnak. E bejelentéssel egyidejűleg adóelőleg bevallására köteles, a bevallott adóelőleg két részletben esedékes. A kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig teljesítendő adóelőleg-bevallással egyidejűleg az előző adóév adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg fizetésére köteles.

Fontos! A 2023. évben az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást NEM választó adóalanynak akkor szükséges bejelentést tenni, ha 2024. évben az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást kívánják választani. Amennyiben erről nem tesznek bejelentést a 23HIPAK bevallásban, sem az önkormányzat felé változásbejelentő nyomtatványon 2024. május 31-ig, akkor az általános szabályok alapján állapíthatja meg az adózó az adóalapját.

VI. Jogelődök

Ebben a rovatban abban az esetben kell jogelődöket feltüntetni, amennyiben a vállalkozás formaváltásban, egyesülésben, beolvadásban, szétválásban, kiválásban érintett.

VII. Kézbesítési meghatalmazott, székhely szolgáltató

Ez a blokk a kézbesítési meghatalmazott, székhelyszolgáltató bejelentésére szolgál.

Kézbesítési meghatalmazott: A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) 31. § (2) bekezdése szerint, ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni.

A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet. Kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai, vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai nem láthatnak el. A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására, és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot.

14

Székhely szolgáltatás: A Ctv. 7/A. § szerint a cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amely - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről.

VIII. Könyvvizsgáló

Ez a blokk a könyvvizsgáló bejelentésére szolgál.

IX. Cégek és egyéni vállalkozók főtevékenységen kívüli tevékenységei

Itt kell felsorolni az adózó főtevékenységén kívüli, ténylegesen végzett tevékenységeit a tevékenységek súlya szerinti csökkenő sorrendben. A tevékenységek felsorolása során XXXXX’08 által használt tevékenység elnevezéseket kell feltüntetni. A blokk elektronikus kitöltés esetén szükség esetén további sorokkal bővíthető.

A tevékenységek felsorolása során – a III. rovat 6. pontjával összhangban – a TÉÁOR’08 által használt tevékenység elnevezéseket kell feltüntetni.

X. Az adóalany szervezet (a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat) tulajdonosai (tagjai)

Ebben a blokkban kell nyilatkozni a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosairól, tagjairól, illetve részesedésük arányáról. A blokk elektronikus kitöltés esetén szükség esetén további sorokkal bővíthető.

XI. Az adózó telephelyei

A Htv. 52. § 31. pontja alapján

telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), napelem-erőművet, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát,

b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek

ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR ’08 61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó)

baa) az a) pont szerinti telephely és

bab) azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található,

bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR’08 61.2] (vezetékes távközlési

tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez - azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található,

15

c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia- kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik,

d) a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetén a kezelt vagyonba tartozó hasznosított

ingatlan,

e) 180 napot meghaladó építőipari tevékenység folytatása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, azzal, hogy a napok számításánál a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja figyelembe veendő;

d) a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozó esetén annak az önkormányzatnak az illetékességi területe, ahol a vállalkozó által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 21 000 óra időtartamban munkát végeznek.

A blokk elektronikus kitöltés esetén szükség esetén további sorokkal bővíthető. ZÁRÓ RÉSZ

A benyújtandó nyomtatványt dátummal és az adózónak vagy képviselőjének (meghatalmazottjának) aláírásával (név beírás) kell ellátnia.

Tájékoztatjuk, hogy a központi és egri helyi adójogszabályokról, önkormányzati adókkal kapcsolatos tájékoztatókról, információkról, elektronikus és papír alapú bevallási és adatbejelentési nyomtatványokról, elektronikusan intézhető ügyekről, beadványokról itt a xxxxx://xxx.xxxx.xx/xx/xxxxxxxx olvashatnak részletesen.

Előre is köszönjük szíves közreműködését!

Eger, 2023. december hó

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága

Ügyfélfogadás helye: Eger MJV Polgármesteri Xxxxxxx, Xxxx, Xxxx Xxxxxx xxx 0.

Ügyfélfogadási idő 2024. évtől: hétfő: 13.00-16.00 óráig, szerda: 8.00-12.00 óráig és 13.00-17.00 óráig, péntek: 8.00-12.00 óráig

E-mail cím: xxx@xx.xxxx.xx Honlap cím: xxx.xxxx.xx; Telefonszám: +36 (36) 523-700

Hivatali kapu használata során a Hivatal rövidített neve: EGERADO

Teljes neve: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága KRID azonosítója: 644093165 ePapír benyújtás: Címzett: EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Témacsoport: Önkormányzati igazgatás, Ügytípus: Adóügyek

xxxxx://xxxxxx.xxx.xx/