NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A KOCKÁZATKEZELÉSRŐL ÉS A TŐKEMEGFELELÉSRŐL
KELER Központi Értéktár Zrt.
NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A KOCKÁZATKEZELÉSRŐL ÉS A TŐKEMEGFELELÉSRŐL
2015. december 31.
BEVEZETÉS
A KELER Központi Értéktár Zrt. (a továbbiakban: KELER) szakosított hitelintézetként jelen dokumentummal kíván eleget tenni a 3-as Pillér követelményeinek, amelyeket a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete (a továbbiakban: CRR) és a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) határoz meg. Jelen nyilvánosságra hozatali dokumentum elkészítésekor a hatályos jogszabályok, ajánlások, illetve a belső szabályzat is figyelembe vételre kerültek.
A dokumentumban található adatok minden esetben a magyar számviteli szabályok szerint (a továbbiakban: MSzSz) kalkulált értékeket jelentenek, a 2015. december 31-re vonatkozó auditált beszámoló alapján.
KELER Csoport1 tulajdonosi struktúrája
A KELER Csoport a vonatkozási időszakban nem tartozott összevont alapú felügyelet alá.
A KELER Csoport 2015. december 31-én fennálló tulajdonosi struktúrája, működési modellje a következő:
KOCKÁZATKEZELÉSI CÉLKITŰZÉSEK ÉS SZABÁLYOK
A kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok
A kockázatkezelési szabályozás három szintű: az alapelveket a KELER kockázatkezelési politikája alapelvei és céljai, illetve eszköz-forrás stratégiája című szabályozó irat fekteti le, a második szinten található a Kockázatvállalási szabályzat, a Kereskedési könyvi szabályzat, a Hitelintézeti helyreállítási terv, az ICAAP-ILAAP szabályzat a tőkemegfelelés és a likviditás belső értékelési folyamatáról és a tematikus szabályzatok, s végül az operatív működés szabályait részletesen a KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. (a továbbiakban: KELER KSZF) Kockázatkezelési Osztály ügyviteli utasítása tartalmazza. A működési kockázatok kezelése KELER Csoport szinten valósul meg, ezért a kapcsolódó kockázatkezelési feladatokat csoportszintű szabályzatok írják le.
A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók
A KELER a KELER KSZF-fel kötött kiszervezési szerződés alapján kiszervezi a kockázatkezelési feladatok elvégzését, ezért a kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését a KELER KSZF Kockázatkezelési Osztálya látja el. A kockázatkezelési kérdésekhez kapcsolódó felelősség és döntéshozatal továbbra is a KELER Kockázatkezelési és Gazdasági Igazgatójánál maradt. A Kockázatkezelési és Gazdasági Igazgató jóváhagyása mellett a KELER KSZF Kockázatkezelési Osztály feladata a kockázatkezelési alapelvek kidolgozása, a prudens működést biztosító követelmények meghatározása, a kockázatvállalás szabályainak kialakítása, kockázati limitek felállítása és betartásának figyelése, a hitel-, partner-, piaci-, működési-, likviditási-, koncentrációs- és egyéb kockázatok folyamatos mérése, elemzése.
A Compliance Officer biztosítja a jogszabályokban, belső szabályzatokban, hatósági ajánlásokban, irányelvekben és határozatokban lefektetett elvek és előírások betartását.
A belső kontroll funkciók harmadik elemeként a Belső Ellenőrzési Szervezet, a Felügyelő Bizottság szakmai irányítása és ellenőrzése mellett működik. Az ellenőrzési rendszer elemei továbbá a Belső Ellenőrzés szervezetén kívül a folyamatba épített, valamint a vezetői ellenőrzés.
A KELER-ben meglévő kockázatok
A KELER pénzügyi kockázatokat az alábbi tevékenységeivel kapcsolatban vállal:
• treasury tevékenységgel összefüggő kockázatvállalás,
• külföldi számlavezetőkkel és CSD-kel szembeni kitettségek,
• egyéb követelések, főleg díjkövetelések,
• részesedések kockázata,
• értékpapír kölcsön ügyletek kötése,
• Tpt.2 felhatalmazása és a Hpt. alapján nyújtott hitel- és pénzkölcsön. Gyakorlatban 2015-ben az utolsó két kategóriában nem volt aktivitás.
A KELER alaptevékenységeit és kiegészítő tevékenységeit a Tpt. és a Hpt. taxatíve meghatározzák, az azokkal kapcsolatos prudenciális előírások is a hivatkozott törvényekben kerülnek részletezésre. Így a KELER kockázati étvágya a hagyományos banki kockázatok tekintetében a jogszabályi környezet által erőteljesen visszafogott.
A KELER kiemelt intézmény specifikus kockázata a KELER KSZF-ben lévő részesedése.
Főbb kockázattípusonkénti irányelvek
Hitel- és partnerkockázat
A KELER klasszikus banki (ügyfél) hitelezést szakosított hitelintézetként nem végez, ennek ellenére szerződéses partnerei révén vállal hitel(partner)kockázatot.
Hitelkockázatok körébe sorolunk minden olyan kockázati típust, amelynek keretében a KELER-rel szerződéses kapcsolatban álló felek (pl. szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek) gazdasági tevékenységük (ideértve ügyeleteik elszámolását is) tekintetében hitel-, pénzügyi teljesítés vagy más elszámolási jogviszonyból fakadó fizetési kötelezettségüket nem tudják a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni, melynek révén a KELER-nek vesztesége keletkezhet, ideértve a KELER és a KELER KSZF között létrejött ügyletek kockázatát is.
A KELER fő partnerei a KELER KSZF, a Treasury Osztály partnerei és egyéb természetes és jogi személyek, amelyekkel szemben a KELER-nek pénzügyi követelése lehet, vagy a partner - előzőkben nem említett - pénzügyi vagy egyéb jellegű nemteljesítése a KELER-nek pénzügyi veszteséget okozhat, vagy a KELER működését hátrányosan befolyásolhatja. Az egyéb partnerek között megemlíthetők a KELER KSZF klíringtagjai és energiapiaci alklíring tagjai, valamint azon partnerek, amelyekkel a vállalati működés során kerül a KELER kapcsolatba (pl. vevők, szállítók, ügyfelek, számlatulajdonosok, szolgáltatók).
A KELER rendszeresen minősíti partnereit és folyamatosan monitorozza, hogy partnerei nem kerültek-e fizetést korlátozó jogi eljárás alá (csődfigyelés). A KELER KSZF a tőkepiaci klíringtagjait (bankokat, befektetési vállalkozásokat) a KELER részére legalább évente minősíti objektív és szubjektív szempontok szerint. A KELER KSZF a gázpiaci klíring- és energiapiaci alklíring tagjainak minősítését szintén negyedévente, de legalább évente elvégzi, aminek eredményét a KELER is felhasználja.
A hitel- és partnerkockázatok korlátozására a KELER KSZF Kockázatkezelési Osztálya limitrendszert alakított ki, valamint folyamatosan monitorozza a KELER kitettségeit. A partnerlimitek mértéke megállapításának egyik legfontosabb faktora a minősítés eredménye.
A hitelezési kockázat I. pilléres tőkekövetelményét a KELER a sztenderd módszer szerint határozza meg. A partnerkockázatok számszerűsítése a repó- és az értékpapírkölcsönzési ügyletek esetében a pénzügyi biztosítékok átfogó módszere alapján történik (CRR 223. cikk), egyéb esetben a piaci árazás módszere szerint.
2 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról
Piaci kockázat
A piaci kockázatot a piaci árak mozgásából eredő, a KELER-t érintő veszteségek kockázata jelenti. A piaci kockázat a kamatozó eszközökhöz, részvényekhez, indexhez kapcsolódó kockázatokat jelent, illetve deviza árfolyamkockázatot és árukockázatot tartalmazhat. A KELER ezek közül kizárólag kamatkockázatot és korlátozott mértékben devizakockázatot vállal.
A KELER kamatkockázatának meghatározó részét a treasury eszközei hordozzák. A kamatkockázat vállalása aktív és tudatos, alapvetően a szabad pénzügyi eszközökkel történő jövedelmező gazdálkodást célozza, de ez nem veszélyeztetheti az alaptevékenységek biztonságos ellátását. Jogszabályi előírások miatt azonban a KELER kereskedési tevékenysége viszonylag korlátozott és a portfóliójában szereplő termékek körének változatossága alacsony, ennek megfelelő összetettségű módszerek kerülnek alkalmazásra a kamatkockázatok mérésére-kezelésére.
Rendszeresen elemzésre kerül a kamatlábkockázatok rövid távú jövedelmezőségi, és hosszabb távú, a tőkeértékre gyakorolt hatása. A számítási modellben szerepelnek a meghatározó kereskedési könyvi és a banki könyvi tételek. A KELER sajátosságai miatt elsősorban újraárazási (kamat)kockázattal, indokolt esetben pedig a hozamgörbe kockázattal is számol. A kamatkockázatok kezelésében illetékes operatív testület az Eszköz-Forrás Bizottság, mely az Igazgatóság által felállított keretrendszeren belül hozza meg döntéseit.
A KELER számára devizakockázatot csak a saját devizapozíciók (devizaszámla-egyenlegek) jelentenek, a KELER-es számlákon elhelyezett ügyféltulajdonú deviza árfolyamkockázatát az ügyfelek viselik. A KELER devizaeszközei elsődlegesen a KELER KSZF által a garantált piacain nyújtott, illetve a KELER nemzetközi elszámolási szolgáltatásainak biztonságos és gördülékeny ellátását, valamint kapcsolódó deviza konverzió szolgáltatás biztosítását szolgálják. Minden deviza esetében limitálva van a saját portfólióban tartható állomány nagysága, ezzel a vállalható kockázat nagysága is korlátozott. A devizakockázat mérése historikus elemzésekkel és napi gyakoriságú kockáztatott érték számítással valósul meg.
Az általános pozíciókockázat I. pilléres tőkekövetelményét a KELER a lejárati alapú módszer szerint határozza meg. A devizaárfolyam kockázat megállapításánál a KELER a CRR 351-352. cikk-ben leírtakhoz igazodik, vagyis xxxxxxx a saját tulajdonú devizák teljes nettó pozíciójának összege nem éri el a szavatoló tőke 2%-át, addig tőkekövetelmény meghatározásra nem kerül sor az I. pillér alatt.
Működési kockázat
A működési kockázat a nem megfelelő vagy rosszul működő belső folyamatokból és rendszerekből, személyek nem megfelelő feladatellátásából, vagy külső eseményekből eredő veszteség kockázata, amely magában foglalja a jogi kockázatot is (CRR 4. cikk 52.). A működési kockázat magában foglalja a jogi kockázatot, de nem tartalmazza a reputációs és a stratégiai kockázatot (Bázel II., Nemzetközi Tőkeegyezmény, 2005).
A működési kockázatok pilléres mérése és kezelése egy KELER Csoport-szintű veszteség-adatbázison alapul, melyet kiegészítenek a szakértői becslések illetve a kulcskockázati indikátorok gyűjtése. A működési kockázati események gyűjtésébe, a kockázatok rendszeres felmérésébe, értékelésébe és csökkentésébe a KELER és a KELER KSZF minden szervezeti egysége bevonásra kerül. Így lehet biztosítani, hogy a működés és tevékenység terén összefonódó KELER és KELER KSZF egészét lefedje a működési kockázatkezelési rendszer.
A működési kockázatok kezelésére a KELER külön bizottságot állított fel, mely rendszeresen kontrollálja a működési kockázatkezelési folyamatot és döntéseket hoz.
A működési kockázat I. pilléres tőkekövetelményét a KELER a BIA módszer szerint határozza meg, a
II. pillérben pedig egy kockázatérzékeny – közel AMA szintű - modellt alkalmaz.
Likviditási kockázat
A KELER speciális tevékenysége, ezen belül az elszámolásforgalom teljesítésének zavartalan lebonyolíthatóságának biztosítása szükségessé teszi, hogy mindenkor gyorsan mobilizálható, likvid eszközökkel rendelkezzen. Részben az előbbi követelményből adódóan a KELER által tartható eszközök köre már a jogszabályok által is szigorúan szabályozott. A jogszabályi kötöttségeken túl a KELER az általa tartott pénzügyi eszközök kiválasztásánál arra törekszik, hogy azokat szükség esetén gyorsan, normál piaci körülmények között 1-2 elszámolási napon belül értékesíthesse, illetve napon belüli likviditást is teremthessen általuk.
Koncentrációs kockázat
A kockázatok koncentrációja azt a kockázati kitettséget jelenti, amely egy adott kockázaton belül (intra-risk), vagy különböző kockázattípusoknál együttesen (inter-risk) jelentkezve képes olyan mértékű veszteséget okozni, mely veszélyezteti az intézmény üzletszerű (szokásos és elvárható jövedelmezőségű folyamatos) működését; vagy lényegi változást okoz az intézmény kockázati profiljában.
A KELER három területen azonosított releváns koncentrációs kockázatot: bankközi treasury műveletek partner koncentrációja, a KELER KSZF-ben lévő részesedés koncentrációja és forrás oldali strukturális koncentrációs kockázat.
A kockázatok mérése és kezelése mindhárom esetben megvalósul a belső szabályzatokban lefektetett elvek alapján.
A kockázatjelentési és mérési rendszerek érvényességi köre és jellege
A kockázatmérési és jelentési rendszerek nagyrészt a szakosított hitelintézeti kockázatokra terjednek ki, amit kiegészítenek a központi értéktári funkcióból eredő kockázatok. A következő kockázatok tekinthetőek relevánsnak a KELER szempontjából, melyek rendszeres mérése, riportolása megvalósul a gyakorlatban és melyekre vonatkozóan tőkekövetelmény is meghatározásra kerül:
• Treasury partnerkockázat (ide értve a CVA tőkekövetelményét is)
• Díj- és egyéb követelések hitelkockázata
• Nemzetközi elszámolás hitelkockázata
• Működési kockázat
• Kereskedési könyvi kamatkockázat
• Deviza árfolyamkockázat
• Banki könyvi kamatkockázat
• Stratégiai kockázat
• Likviditási kockázat
A kockázatok legnagyobb része a kereskedési könyvi kamatkockázatból, a működési kockázatokból és a hitel- és partnerkockázatokból adódnak.
A KELER esetében az alábbi kockázatok relevánsak, de esetükben nem határozunk meg tőkekövetelményt:
• Biztosító nemfizetésének kockázata
• Deviza kamatkockázat
• Modellezési kockázat
• Hitelezés koncentrációs kockázata
• Piaci és likviditási koncentrációs kockázat
• Országkockázat
• Elszámolási kockázat
• Üzletvitel kockázata (conduct risk)
• Reputációs kockázat
• Compliance kockázat
A gazdasági környezet megváltozása és jövedelmezőség kockázata tőketervezéskor kerül figyelembe vételre.
A kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó fő elvek és a fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiák és folyamatok
A KELER az Általános Üzletszabályzatban meghatározott tevékenységei keretében biztosítékrendszert működtet. A KELER az alábbi célokra képezhet biztosítékokat:
• FX jogcím,
• elszámolási hitel,
• értékpapír kölcsönzési tevékenységek,
• az Általános Üzletszabályzat szerinti külföldi értékpapírral kapcsolatos tranzakciók (nemzetközi Xetra ügyletek).
A fentieken túl a KELER a repó ügyletek esetében vesz figyelembe biztosítékokat.
A biztosítékok kezelésének részleteit az Általános Üzletszabályzat tartalmazza. A biztosítékok értékelésére naponta, az Értékpapír- és deviza befogadási kondícióban meghatározott értékelő áron kerül sor, beszámításuk az ugyanitt közzétett haircut-ok alkalmazása mellett történik.
Az elismert biztosítékok fő típusai:
• számlapénz (forint és deviza),
• bankgarancia,
• hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok.
2015 folyamán a KELER a kitettségei tekintetében nem vett figyelembe készfizető kezességet, garanciát vagy hitelderivatívát, fedezett ügyletként kizárólag a repó hitelek szerepeltek.
A KELER nem alkalmaz mérlegen belüli és kívüli nettósítást.
2015. december 31-én a KELER nem rendelkezett elismert hitelkockázati fedezettel, ezért a fedezett, teljes kitettség értéke nulla.
A hiteltartalékok létrehozásával kapcsolatos szabályok a Hitelkockázati kiigazítások fejezetben kerülnek bemutatásra.
VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK
A vezető testület tagjai által betöltött igazgatósági tisztségek száma
A KELER vezető testületének 2 tagja tölt be igazgatósági tisztséget.
A vezető testület tagjainak kiválasztására vonatkozó munkaerő-felvételi politika, és a tagok szakértelme, képességei és tapasztalata
Nincs tudomásunk róla, illetve amennyiben van, úgy nem ismerjük azon szabályzatokat, ajánlásokat, amelyek az Igazgatóságba tagot delegáló tulajdonosok társaságainál esetlegesen hatályban vannak.
A vezető testület tagjainak kiválasztása tekintetében érvényesítendő diverzitási politika és az abban meghatározott célkitűzések és vonatkozó célszámok, valamint e célkitűzések és célszámok megvalósulásának mértéke
Nincs tudomásunk róla, illetve amennyiben van, úgy nem ismerjük azon szabályzatokat, ajánlásokat, amelyek az Igazgatóságba tagot delegáló tulajdonosok társaságainál esetlegesen hatályban vannak.
Kockázatkezelési Bizottság
A KELER esetében a méret és a jogszabályok által korlátozott tevékenységi kör miatt, az arányosság elvét is alkalmazva nem szükséges kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság létrehozása, így a KELER nem működtet ilyen bizottságot.
A KELER-ben Eszköz-Forrás Bizottság működik, melynek legfőbb feladatai:
- a Társaság likviditásának felügyelete, a likviditási terv elfogadása,
- a Társaság befektetési politikájának meghatározása,
- az eszköz-forrás struktúra meghatározása,
- a Treasury munkájának szakmai felügyelete,
- valamennyi, a Társaság által vezetett számla vonatkozásában azok kamatkondícióinak meghatározása.
Emellett a Kockázatkezelés rendszeres jelentéseket készít a Bizottság számára kockázatkezelési vonatkozásokban, illetve limit-monitoring funkciójában is a Bizottság felé jelent.
A Bizottság legalább havonta egyszer ülésezik, üléseiről jegyzőkönyv készül.
Kockázatokra vonatkozó információk jelentése a vezető testületeknek
Az Igazgatóság megfelelő átlátásának biztosítása érdekében, a KELER kockázati profiljáról, tőkehelyzetéről, belső tőkemegfeleléséről évente részletes elemzés, a negyedéves visszamérések keretén belül pedig rövidebb tájékoztatás készül.
Ezen felül az Igazgatóság évente kap átfogó tájékoztatót a működési- és likviditási kockázatokról és a treasury limitrendszer alakulásáról.
ALKALMAZÁSI KÖR
Az intézmény neve, amelyre a CRR követelményei vonatkoznak
KELER Központi Értéktár Zrt. (Továbbiakban: KELER)
Az eltérések összefoglalása a számviteli és prudenciális célokból történő konszolidáció alapján, az érintett elemek rövid leírásával
A KELER a 2000. évi C. törvény (Számviteli törvény) 10. § (3) bekezdése alapján a konszolidált (összevont) beszámoló készítési kötelezettségének azzal tesz eleget, hogy a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendeletben foglalt eljárás alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját („konszolidált pénzügyi kimutatások”). A KELER a kihirdetett nemzetközi számviteli standardokban nem szabályozott kérdések tekintetében a Számviteli törvény előírásait köteles alkalmazni, a kihirdetett nemzetközi számviteli standardokkal összhangban.
A KELER prudenciális célból nem alkalmaz konszolidációt.
A szavatoló tőke azonnali átadásának vagy a kötelezettségek anyavállalat és leányvállalatai közötti visszafizetésének aktuális vagy előrejelezhető lényeges gyakorlati vagy jogi akadályai;
Nem releváns a KELER számára.
Az a teljes összeg, amennyivel a tényleges szavatoló tőke kevesebb az összevont alapú felügyeleti körben nem szereplő egyes leányvállalatok számára előírtnál, és az ezen körbe tartozó leányvállalatok megnevezése
Nem releváns a KELER számára.
Amennyiben releváns, a CRR 7. és 9. cikkben meghatározott rendelkezések alkalmazásának körülményei
Nem releváns a KELER számára.
SZAVATOLÓ TŐKE
2015. december 31-én, adatok forintban | |
SZAVATOLÓ TŐKE | 20 865 219 901 |
ALAPVETŐ TŐKE (TIER 1/T1 TŐKE) | 20 766 638 851 |
ELSŐDLEGES ALAPVETŐ TŐKE | 20 766 638 851 |
BEFIZETETT TŐKEINSTRUMENTUMOK | 4 500 000 000 |
EREDMÉNYTARTALÉK | 20 566 845 303 |
Előző évek eredménytartaléka | 19 072 000 549 |
Figyelembe vehető nyereség | 1 494 844 754 |
EGYÉB TARTALÉK | 2 332 438 933 |
Egyéb immateriális javak bruttó összege | -2 087 395 385 |
CET1 tőkeelemek vagy levonások - egyéb | -4 545 250 000 |
KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE (AT1 TŐKE) | 0 |
JÁRULÉKOS TŐKE (T2 TŐKE) | 98 581 050 |
Általános hitelkockázati kiigazítások (sztenderd módszer szerint -SA) | 98 581 050 |
2015. december 31-én, adatok forintban | |
FŐKÖNYVI EGYENLEG | |
481 Jegyzett tőke | 4 500 000 000 |
483 Eredménytartalék | 19 072 000 549 |
488 Általános tartalék | 2 332 438 933 |
489 Mérleg szerinti eredmény | 1 611 828 195 |
113+114+115+119+382 Immateriális javak és immateriális javakra adott előlegek | 2 000 000 000 |
Az egyes szavatoló tőke elemeknek az alábbi feltételeket kell teljesíteni:
• elsődleges alapvető tőke (CET1):
o CET1 feltételeknek megfelelő instrumentumok (jegyzett tőke), kapcsolódó ázsió
o Eredménytartalék, auditált évközi eredmény (- előre látható osztalék, adó)
o Felhalmozott egyéb átfogó jövedelem (IFRS)
o Egyéb (nyílt) tartalékok
o Általános banki kockázatok fedezésére képzett tartalékok
o Levonások, korrekciók
• kiegészítő alapvető tőke (AT1):
o AT1 feltételeknek megfelelő instrumentumok, kapcsolódó ázsió
o Levonások, korrekciók
• járulékos tőke (T2):
o T2 feltételeknek megfelelő instrumentumok, kapcsolódó ázsió
o Általános hitelkockázati kiigazítások (azaz általános értékvesztés / céltartalék)
– adóhatásokkal csökkentve hitelkockázat kockázattal súlyozott kitettségértékének (RWA) 1,25%-ig
o Levonások, korrekciók
A fentiek alapján a KELER szavatoló tőkéjének pozitív összetevői az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:
• elsődleges alapvető tőke (CET1): jegyzett tőke, eredménytartalék, általános tartalék (jogszabály alapján az adózott eredmény 10%-a),
• kiegészítő alapvető tőke (AT1): nincs,
• alapvető tőke (T1) = CET1 + AT1,
• járulékos tőke (T2): általános kockázati céltartalék (további képzés nem történik), lekötött tartalék (jelenleg nincs).
A szavatoló tőke negatív összetevője az immateriális javak, illetve a KELER KSZF-ben lévő befektetés teljes értéke levonásra kerül a szavatoló tőkéből.
Egyéb levonás, prudenciális szűrő, levonás alóli mentesítés, vagy a CRR-rel összhangban alkalmazott korlátozás nem történt. A szavatoló tőke számítás során a CRR-ben foglaltaktól eltérő alapon meghatározott elemeket a KELER nem alkalmazott.
Tőkemegfelelési mutató
A 2015. december 31-re vonatkozó tőkemegfelelési mutató értéke 35,9%, a KELER nem hoz nyilvánosságra olyan tőkemegfelelési mutatót, ami a szavatoló tőke CRR-ben szereplő rendelkezésektől eltérő alapon lett meghatározva.
TŐKEKÖVETELMÉNY
Tőke- és likviditás megfelelőségének belső értékelési folyamata (ICAAP-ILAAP)
A hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelmény számítását szabályozó hazai és EU előírások valamennyi hitelintézet és befektetési vállalkozás számára kötelezővé teszik a bázeli ajánlásrendszer második pillére keretében egy olyan belső tőkekövetelmény számítási eljárás kifejlesztését, amelynek célja annak felmérése, hogy az intézmény saját számításai alapján mekkora összegű tőkekövetelményt tart szükségesnek az általa vállalt és felmerülő kockázatok fedezésére. A Hpt. 97. §-a tartalmazza ennek törvényi szintű leírását.
A belső tőkekövetelmény számítás egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy a KELER megfelelően azonosítja, méri, összesíti és monitorozza az intézmény kockázatait; a kockázati profiljának megfelelő tőkét tart, megfelelő kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti.
A likviditás az intézmény azon képessége, hogy az eszközei növekedését, lejáró kötelezettségeit anélkül tudja finanszírozni, illetve teljesíteni, hogy emiatt jelentős, nem tervezett veszteség érné. A likviditási kockázatok két csoportba sorolhatók: piaci és finanszírozási likviditási kockázatok.
A forint- és deviza likviditási kockázattal összefüggő rendszeres feladatok a KELER Treasury Osztály hatáskörébe tartoznak, melyeket belső szabályzat tartalmaz. A KELER Pénzügyi és Számviteli Osztálya havonta statikus likviditási mérleget készít, amelyet a KELER KSZF Kockázatkezelési Osztálya az adott időszak nettó finanszírozási pozíciójának napi alakulásával együtt negyedévente elemez, amelyet a KELER Kockázatkezelési és Gazdasági Igazgató az Eszköz-Forrás Bizottság elé terjeszt.
A kockázatkezelési eszközök, a KELER által alkalmazott technikák részletesen az egyes kockázatkezelési vonatkozású szabályzatokban kerülnek kifejtésre. A KELER által alkalmazott technikák, módszerek, feltételezések, képletek az ügyviteli utasításban kerülnek részletezésre.
Minden évben el kell végezni az átfogó kockázatfelmérést, melynek eredményeit az adott évben elkészített ICAAP-ILAAP elemzés kell, hogy összefoglalja kockázati térkép formájában. A kockázati térkép bekövetkezési valószínűség és jelentőség szempontjából csoportosítja a releváns kockázatokat. Az éves átfogó ICAAP-ILAAP elemzés mellett évente elkészül az Eszköz-Forrás Bizottság számára a kizárólag a likviditási kockázatokra vonatkozó részletes elemzés, amelyet tájékoztató formájában a KELER Igazgatóság is megkap.
A KELER a hitelintézeti kockázatok belső tőkekövetelményének meghatározásánál az MNB útmutatóban foglalt módszerekhez igazodik.
A KELER a tőkemegfelelés és a likviditás belső értékelési folyamatáról szóló belső szabályzatát évente felülvizsgálja, év közben az abban előírt elemzéseket, riportokat folyamatosan elkészíti, előterjeszti.
A KELER az alábbi táblázatban foglalt kockázattípusok esetében dolgozott ki belső tőkekövetelmény számítási módszertant:
Kockázat | Számítás alapja I. pillér | Számítás alapja II. pillér |
Pozíciókockázat / Kereskedési könyv kamatkockázata | Pozíciókockázat: lejárat alapú megközelítés | Kamatérzékenység |
Hitelezési- és partnerkockázatok | Sztenderd módszer | Saját súlyok alapján az I. pilléres módszerhez hasonlóan |
Deviza-árfolyamkockázat | Saját tulajdonú devizák teljes nettó pozíciójának 8%-a, amennyiben a nettó nyitott pozíció eléri a szavatoló tőke 2%-át. | Felügyeleti VaR modell |
Működési kockázat | BIA módszer | Tényleges veszteségek, elméleti események és szcenáriók eredménye alapján Monte Carlo szimulációval és VaR- al |
Banki könyv kamatkockázata | - | Kamatérzékenység |
Likviditási kockázat | - | Stressz helyzetben a finanszírozás felára |
Stratégiai kockázat | - | A stratégiából levezetve, a tervezett realista és pesszimista eredmények különbsége alapján. |
Nemzetközi elszámolás hitelezési kockázata | - | Múltbeli forgalom alapján |
A KELER számára elhanyagolható vagy nehezen számszerűsíthető kockázattípusoknál elsősorban a kockázatok felmérésére, kockázatcsökkentő elemek beépítésére fektetünk hangsúlyt.
A CRR 112. cikkben meghatározott egyes kitettségi osztályokba tartozó, kockázattal súlyozott kitettségértékek 8 %-a
2015. december 31-én, adatok millió forintban | |
Szektor bontás | Tőkekövetelmény |
Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek | - |
Regionlális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettségek | - |
Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségek | - |
Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettségek | 116 |
Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalatokkal szembeni követelések | 243 |
Vállalkozással szemben fennálló rövid lejáratú követelések | 6 |
Késedelmes tételek | 2 |
Lakossági | - |
Ingatlanra bejegyzett zálogjog | 1 |
Részvény jellegű kitettségek | - |
Egyéb tételek | 199 |
Összesen | 567 |
Szavatoló tőke-követelmények
A KELER az alábbi szavatoló tőke követelményeket képezte meg 2015. december 31-re vonatkozóan:
2015. december 31-én, adatok millió forintban | ||
Kockázat | Tőkekövetelmény I. pillér | Tőkekövetelmény II. pillér |
Pozíciókockázat / Kereskedési könyv kamatkockázata | 748 | 2 389 |
Hitel- és partnerkockázatok | 567 | 624 |
Deviza árfolyamkockázat | 43 | 43 |
Működési kockázat | 958 | 743 |
Banki könyv kamatkockázata | 61 | |
Likviditási kockázat | 26 | |
Stratégiai kockázat | 183 | |
Nemzetközi hitelkockázat | 363 | |
Összesen | 2 316 | 4 432 |
2015. január 1-től az I. és II. pilléres tőkekövetelmények közül kockázatonként a nagyobbat kell megképezni. 2015. december 31-én a végleges megképzendő tőkekövetelmény 4.647 M Ft.
PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK
A belső tőke- és hitelezési határértékek partnerkockázat kitettségekhez való társításához használt módszerek bemutatása
A KELER által alkalmazott módszertan szerint a partnerlimitek megállapítása során figyelembe vételre kerülnek a partnerek / partnercsoportok kockázati megítélése, az ügylet kockázatossága és az üzleti igény egyaránt.
A biztosíték biztosításával és a hiteltartalékok létrehozásával kapcsolatos szabályok bemutatása
A KELER által elismert és alkalmazott biztosítékok körét a Kockázatkezelési célkitűzések és szabályok fejezet tartalmazza.
A rossz irányú kockázatok kezelésére vonatkozó szabályok bemutatása
A KELER 2014 negyedik negyedévétől nem köt derivatív ügyleteket, így ezen ügyletek tekintetében rossz irányú kockázat nem merül fel.
A KELER értékpapírban elhelyezett pénzügyi garanciaként nem fogadja el a partnereitől a partnerek vagy azokhoz közvetett vagy közvetlen tulajdonlás útján kapcsolódó társult vállalkozások által kibocsátott értékpapírokat. Az előbbiekből kivételt képeznek a központi bankok vagy állam által kibocsátott értékpapírok. Továbbá, bankgaranciák befogadása esetén, amennyiben az ügyfél bank, a benyújtott bankgarancia nem származhat az adott banktól.
Annak ismertetése, hogy milyen hatása lenne a biztosíték azon összegének, amelyet az intézménynek rendelkezésre kellene bocsátania a leminősítése esetén
A KELER nem helyez el biztosítékot semmilyen összegben leminősítés esetén. A KELER-t nem minősíti külső hitelminősítő.
A partnerkockázatok számszerűsítésére használt választott módszer és az azzal számított kitettségérték
A partnerkockázatok számszerűsítése a repó- és az értékpapírkölcsönzési ügyletek esetében a pénzügyi biztosítékok átfogó módszere alapján történik (CRR 223. cikk), egyéb esetben a piaci árazás módszere szerint.
A KELER 2014 negyedik negyedévétől nem köt derivatív ügyleteket.
2015. december 31-re vonatkozóan a KELER nem rendelkezett repó ügyletekkel, ezért partnerkockázatból adódó tőkekövetelmény sem merült fel.
TŐKEPUFFEREK
A KELER nem képez anticiklikus tőkepuffert.
TŐKEÁTTÉTEL
A KELER tőkeáttételi mutatója 14,82% a CRR 499. cikk (3) bekezdése és a CRR 499. cikk (1) bekezdése alapján az átmeneti rendelkezések figyelembe vételével számítva.
2015. december 31-én, adatok forintban | |
Tőkeáttételi mutató megállapítása | |
Teljes kitettség | 140 148 493 302 |
Alapvető tőke | 20 766 638 851 |
Tőkeáttételi mutató | 14,82% |
A tőkeáttételi mutató változására az alapvető tőke, valamint a kockázattal súlyozott eszközök értékének (kitettségek) megváltozása van hatással. A KELER tőkeáttételi mutatója nem változott számottevően 2015 során.
HITELKOCKZATI KIIGAZÍTÁSOK
A késedelmes és az értékvesztett fogalmak számviteli célú fogalom meghatározása
A KELER a sajátos értékelési szabályok alapján értékeli és minősíti eszközeit, figyelembe véve a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló és többször módosított 250/2000. (XII.24.) Kormányrendelet (a továbbiakban: 250/2000. Kormányrendelet) 7. sz. mellékletének I. fejezetét. Ennek megfelelően az értékelés és a minősítés kiterjed az alábbiakra:
a) hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni pénzügyi és befektetési szolgáltatásból eredő követelésekre, követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásokra (bevétel elhatárolások) (a továbbiakban együtt: kintlévőségek),
b) befektetési célú tulajdoni részesedést jelentő értékpapírokra (a továbbiakban: befektetések),
c) követelések fejében kapott és készletként nyilvántartásba vett eszközökre (a továbbiakban: követelések fejében kapott készletek),
d) függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre (a továbbiakban: mérlegen kívüli kötelezettségek).
Minősítési kategória | Lejárati kategória | Értékvesztés |
Problémamentes | 15 napnál nem régebbi lejáratú (0-15) | 0% |
Külön figyelendő | 30 napnál nem régebbi lejáratú (16-30) | 1% |
Átlag alatti | 90 napnál nem régebbi lejáratú (31-90) | 11% |
Kétes | 180 napnál nem régebbi lejáratú (91-180) | 31% |
Rossz | 180 napnál régebbi lejáratú (181- ) | 100% |
Az egyedi és általános hitelkockázati kiigazítások meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek leírása
A KELER minősítési kötelezettség alá tartozó minden eszközét negyedévente minősíti kivéve az üzemvitelével kapcsolatos szolgáltatások igénybevételéhez szükséges tulajdoni részesedéseket jelentő befektetéseit. Ezen befektetések évente kerülnek minősítésre.
A minősítés alapján kerül megállapításra az eszközökre elszámolandó értékvesztés összege, melyet az üzleti területek vezetői, illetve az Ügyletminősítési és értékelési szabályzatban meghatározott esetekben az Eszköz-Forrás Bizottság hagy(nak) jóvá.
A KELER nem határoz meg alsó összeghatárt az értékvesztés „jelentős” mértékére vonatkozóan, a minősítés alapján megállapított értékvesztést minden esetben jelentősnek tekinti.
Az összemérés elvének folyamatos érvényesülése érdekében a minősítési kötelezettség alá eső állományokban két minősítési időpont között bekövetkezett változásokhoz (törlesztés, értékesítés stb.) kapcsolódó értékvesztés állomány a minősített állomány változásával egyidejűleg kerülnek könyvelésre.
Az értékvesztés állomány változásai a könyvelés során, illetve az eredménykimutatásban a következőképpen jelennek meg:
• Értékesítés, leírás és elengedés esetén az elszámolt értékvesztést (az adott eszköz elszámolásnak megfelelő) ráfordításokat csökkentő tételként kell lekönyvelni.
• Abban az esetben, ha az értékvesztéssel érintett állomány csak részben kerül kivezetésre (résztörlesztés, követelés részbeni értékesítése), a kapcsolódó értékvesztést a KELER arányosítással módosítja, tehát csak a megszűnt állományra jutó értékvesztést vezeti ki.
• A tárgyévben elszámolt értékvesztés visszaírását a ráfordítások csökkenéseként kell elszámolni.
Az értékvesztés nyitó és záró állományáról, valamint a tárgyévi mozgásokról (elszámolás és visszaírás) a KELER a kiegészítő mellékletben ad tájékoztatást.
A KELER a 250/2000. Kormányrendeletben meghatározott minősítési kötelezettség alá nem tartozó hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok esetében – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök között, illetve a befektetett eszközök között szerepel – értékvesztést számol el, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és – (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó – piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
A forgatási célra vásárolt hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok esetében tartós trend, ha az értékpapírpapír könyv szerinti értéke folyamatosan 12 hónapon keresztül magasabb a piaci értékénél, míg a befektetési célra vásárolt értékpapírok esetében ugyanezen kitétel 18 hónap. A tartós negatív trend bekövetkezése esetén értékvesztés elszámolása szempontjából minden különbözet, mely az értékpapírok könyvszerinti értéke és piaci értéke között felmerül jelentősnek minősül. A KELER a tartós negatív trend felmerülésekor a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok esetében havonta állapítja meg, és negyedévente számolja el az értékvesztést és az értékvesztés visszaírását.
A KELER a Számviteli törvény, a Hpt., és a 250/2000. Kormányrendelet előírásai alapján negyedévenként minősíti (a negyedév utolsó napján, mint fordulónapon) a mérlegen kívüli tételeit.
A KELER él a Hpt. a 87. § (2) bekezdésében foglalt lehetőséggel és a korrigált mérlegfőösszeg 1,25 százalékának megfelelő mértékben képez általános kockázati céltartalékot.
Abban az esetben, ha a céltartalékolt állomány csak részben kerül kivezetésre, a kapcsolódó céltartalékot a KELER arányosítással módosítja, tehát csak a megszűnt állományra jutó céltartalékot vezeti ki.
A KELER-nél előforduló lehetséges céltartalék típusok a következők:
• a Hpt. a 87. § (2) bekezdésében foglalt lehetőséggel élve általános kockázati céltartalék;
• nyugdíjra és végkielégítésre képzett céltartalék: a Számviteli törvény 41. § (1) bekezdése szerinti céltartalék;
• függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék: a Hpt. 87. § (1) bekezdése alapján, az Ügyletminősítési és értékelési szabályzatban meghatározott mértékben a mérlegen kívüli tételekre képzett céltartalék;
• egyéb céltartalék:
• a várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségek után,
• a nem pénzügyi garanciális kötelezettségek után,
• egyéb jogszabályok alapján képzett céltartalék.
A tárgyévben képzett céltartalék igénybevételét, felhasználását és felszabadítását a ráfordítások csökkenéseként kell elszámolni.
A céltartalék állomány, nyitó és záró értékét, valamint a tárgyévi mozgásokat bemutató adatokat (képzés, felhasználás, felszabadítás) a KELER a kiegészítő mellékletben jogcímenként részletezi.
A beszámítás utáni teljes kitettségérték a hitelkockázatmérséklés hatásainak figyelembevétele nélkül, valamint kitettségi osztályok szerinti bontásban a kitettségek adott időtartamra vonatkoztatott átlagos értékei
2015. december 31-én, adatok millió forintban | |||
Szektor bontás | Eredeti bruttó kitettség | Kockázat-mérséklés előtti érték | Átlagos kitettség érték |
Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek | 137 266 | 137 266 | 6 863 |
Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettségek | 9 | 9 | 9 |
Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségek | 2 | 2 | 2 |
Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettségek | 7 201 | 7 201 | 655 |
Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalatokkal szembeni követelések | 15 125 | 15 125 | 796 |
Vállalkozással szemben fennálló rövid lejáratú követelések | 348 | 348 | 1 |
Késedelmes tételek | 28 | 28 | 0 |
Lakossági | 4 | 4 | 1 |
Ingatlanra bejegyzett zálogjog | 12 | 12 | 2 |
Részvény jellegű kitettségek | 0 | 0 | 0 |
Egyéb tételek | 2 489 | 2 489 | 622 |
Összesen | 162 485 | 162 485 | |
A kitettségek földrajzi eloszlása a főbb kitettségi osztályok szerinti bontásban
2015. december 31-én, adatok millió forintban | |||||||||||||||||||||
Megnevezés | Magyarország | Kajmán-szigetek | Ciprus | Belgium | Lengyelország | Görögország | Nagy-Britannia | Németország | Románia | Bulgária | Luxemburg | Ausztria | USA | Svájc | Szlovákia | Montenegró | Málta | Szingapúr | Szlovénia | Ukrajna | Összesen |
Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek | 137 266 | 137 266 | |||||||||||||||||||
Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettségek | 9 | 9 | |||||||||||||||||||
Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségek | 2 | 2 | |||||||||||||||||||
Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettségek | 2 221 | 4 980 | 2 | 7 202 | |||||||||||||||||
Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalatokkal szembeni követelések | 75 | 8 | 9 667 | 11 | 1 | 1 032 | 4 331 | 15 125 | |||||||||||||
Vállalkozással szemben fennálló rövid lejáratú követelések | 339 | 1 | 2 | 5 | 1 | 348 | |||||||||||||||
Késedelmes tételek | 26 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 29 | |||||||
Lakossági | 4 | 4 | |||||||||||||||||||
Ingatlanra bejegyzett zálogjog | 12 | 12 | |||||||||||||||||||
Részvény jellegű kitettségek | 0 | 0 | 0 | ||||||||||||||||||
Egyéb tételek | 2 489 | 2 489 | |||||||||||||||||||
Összesen | 142 441 | 1 | 0 | 10 | 5 | 0 | 9 667 | 4 982 | 0 | 1 | 13 | 1 | 1 032 | 4 331 | 1 | 1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 162 485 |
A kitettségek gazdasági ágazat vagy partnertípus szerinti eloszlása kitettségi osztályok szerinti bontásban, beleértve a kkv-kkal szembeni kitettség meghatározását is
2015. december 31-én, adatok millió forintban | ||||||||||||
Megnevezés | Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek | Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettségek | Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségek | Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettségek | Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalatokkal szembeni követelések | Vállalkozással szemben fennálló rövid lejáratú követelések | Késedelmes tételek | Lakossági | Ingatlanra bejegyzett zálogjog | Részvény jellegű kitettségek | Egyéb tételek | Összesen |
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat | 0 | |||||||||||
Feldolgozó ipar | 14 | 14 | ||||||||||
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás | 10 | 10 | ||||||||||
Kereskedelem, gépjárműjavítás | 1 | 1 | ||||||||||
Szállítás, raktározás | 1 | 1 | ||||||||||
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás | 0 | |||||||||||
Információ, kommunikáció | 8 | 8 | ||||||||||
Pénzügyi, biztosítási tevékenység | 7202 | 15 125 | 307 | 29 | 0 | 22 663 | ||||||
Ingatlanügyek | 2 | 12 | 14 | |||||||||
Szakmai, tudományos tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység | 0 | |||||||||||
Egyéb tevékenységek | 137 266 | 9 | 2 | 5 | 4 | 2 489 | 139 775 | |||||
Ismeretlen ágazat | 0 | |||||||||||
Összes kitettség | 137 266 | 9 | 2 | 7 202 | 15 125 | 348 | 29 | 4 | 12 | 0 | 2 489 | 162 485 |
Az összes kitettség hátralevő lejárat szerinti osztályozása, kitettségi osztályok szerinti bontásban
2015. december 31-én, adatok millió forintban | ||||||||||
Szektor bontás | 0-7 nap | 8-14 nap | 15-30 nap | 31-90 nap | 91-365 nap | 1-2 év között | 2-5 év között | 5 év felett | Lejárat nélkül | Összesen |
Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek | 64 841 | 15 | - | 4 678 | 53 967 | 3 168 | 5 932 | 4 665 | 137 266 | |
Regionlális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettségek | - | 9 | 9 | |||||||
Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségek | - | 2 | 2 | |||||||
Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettségek | 7 046 | 155 | 7 201 | |||||||
Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalatokkal szembeni követelések | 15 031 | 94 | 15 125 | |||||||
Vállalkozással szemben fennálló rövid lejáratú követelések | - | 348 | 348 | |||||||
Késedelmes tételek | - | 17 | 6 | 2 | 3 | 28 | ||||
Lakossági | - | 4 | 4 | |||||||
Ingatlanra bejegyzett zálogjog | - | 3 | 9 | 12 | ||||||
Részvény jellegű kitettségek | - | 0 | 0 | |||||||
Egyéb tételek | - | 4 | 2 485 | 2 489 | ||||||
Összesen | 86 918 | 26 | 605 | 4 678 | 53 984 | 3 174 | 5 937 | 7 162 | 0 | 162 485 |
Az alábbi tételek értéke főbb gazdasági ágazat vagy partnertípus szerinti bontásban:
i. értékvesztett és késedelmes kitettségek, külön-külön felsorolva;
ii. egyedi és általános hitelkockázati kiigazítások;
iii. az adatszolgáltatási időszakban végzett egyedi és általános hitelkockázati kiigazítások összege
2015. december 31-én, adatok millió forintban | ||||||
Megnevezés | Értékvesztés nyitó állománya 2015.01.01. | Értékvesztés képzése | Visszaírás - az adott évi ráfordítások csökkentésével | Visszaírás - az adott évi bevételek növelésével | Értékvesztés változása összesen (b-c- d) | Értékvesztés záró állománya 2015.12.31. (a+e) |
a | b | c | d | e | f | |
Feldolgozó ipar | 1 | 1 | 0 | 0 | 1 | 2 |
Szállítás, raktározás | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás | 1 | 6 | 5 | 1 | 0 | 1 |
Kereskedelem, gépjárműjavítás | 2 | 1 | 0 | 0 | 1 | 3 |
Pénzügyi, biztosítási tevékenység | 13 | 41 | 22 | 5 | 14 | 27 |
Információ, kommunikáció | 1 | 1 | 1 | 1 | -1 | 0 |
Egyéb tevékenységek | 1 | 1 | 1 | 0 | 0 | 1 |
Összesen | 19 | 51 | 29 | 7 | 15 | 34 |
2015. december 31-én, adatok millió forintban | ||
Megnevezés | Késedelmes tételek | Értékvesztés |
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat | 000 000 | 000 800 |
Feldolgozó ipar | 2 506 039 | 2 587 076 |
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás | 1 134 754 | 1 218 493 |
Építőipar | - | - |
Kereskedelem, gépjárműjavítás | 2 025 379 | 2 086 914 |
Szállítás, raktározás | 42 761 | 69 348 |
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás | - | - |
Információ, kommunikáció | 162 500 | 163 600 |
Pénzügyi, biztosítási tevékenység | 16 930 147 | 22 127 226 |
Ingatlanügyek | 986 691 | 647 057 |
Szakmai, tudományos tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység | 389 930 | 362 378 |
Egyéb tevékenységek | 2 819 911 | 4 377 664 |
Ismeretlen ágazat | ||
Összesen | 27 645 762 | 34 337 556 |
23/33
Az értékvesztett és késedelmes kitettségek összege, külön-külön felsorolva, a főbb földrajzi régiók szerinti bontásban, beleértve, ha célszerű, az egyes földrajzi régiókhoz tartozó egyedi és általános hitelkockázati kiigazítások összegét
2015. december 31-én, adatok millió forintban | ||
Megnevezés | Késedelmes tételek | Értékvesztés |
Magyarország | 24,8 | 30,0 |
Bulgária | 0,5 | 0,2 |
Ciprus | 0,4 | 0,6 |
Csehország | 0,0 | |
Németország | 0,0 | 0,5 |
Egyesült Királyság | 0,2 | 0,0 |
Görögország | 0,3 | 0,2 |
Izland | 0,4 | |
Kajmán szigetek | 0,7 | |
Montenegró | 0,4 | 0,4 |
Málta | 0,4 | |
Románia | 0,1 | 0,1 |
Szingapúr | 0,3 | 0,4 |
Szlovénia | 0,5 | |
Ukrajna | 0,0 | 0,0 |
Ausztria | 0,1 | 0,0 |
Lengyelország | 0,0 | |
Szlovákia | 0,4 | |
Összesen | 27,6 | 34,3 |
Az értékvesztett kitettségekkel kapcsolatos egyedi és általános hitelkockázati kiigazítások változásának egyeztetése, külön-külön felsorolva. A következő információkat kell feltüntetni:
i. az egyedi és általános hitelkockázati kiigazítások típusának leírása;
ii. a nyitó egyenlegek;
iii. az adatszolgáltatási időszak alatt a hitelkockázati kiigazításokból felszabadított összegek;
iv. az adatszolgáltatási időszak alatt a kitettségekből eredő valószínűsíthető veszteségekre képzett vagy tartalékba helyezett összegek, az egyéb korrekciók – beleértve a devizaárfolyam-eltérésből, az üzletágak összevonásából, valamint a leányvállalatok akvizíciójából és megszűnéséből adódó –, továbbá a hitelkockázati kiigazítások közötti átcsoportosításokat is;
v. a záró egyenlegek.
Az egyedi és általános hitelkockázati kiigazítások típusának leírását a Hitelkockázati kiigazítások fejezet tartalmazza.
2015. december 31-én, adatok millió forintban | ||||
Megnevezés | ii) | iv) | iii) | v) |
Értékvesztés | 19 | 51 | 36 | 34 |
Céltartalék | 122 | - | - | 122 |
MEG NEM TERHELT ESZKÖZÖK
2015. december 31-én a KELER nem rendelkezett megterhelt eszközzel.
KÜLSŐ HITELMINŐSÍTŐ INTÉZETEK IGÉNYBEVÉTELE
A KELER a hitelkockázatok I. pilléres tőkekövetelményének meghatározásakor és a belső minősítése során is igénybe vesz külső hitelminősítő intézetet.
A KELER a kezdetektől fogva, következetesen a Standard & Poor’s minősítéseit használja fel.
A hitelkockázatok I. pilléres tőkekövetelményének meghatározásakor, ahol lehetséges, ott az intézményekkel szembeni kitettségek kockázati súlyozása a külső hitelminősítő intézet adatai alapján valósul meg. Ehhez a KELER az EBH által kiadott standard megfeleltetést alkalmazza.
A KELER értékpapír portfóliója kizárólag magyar állampapírokból áll, ezért ebben az esetben a kockázati súlyozáshoz a kibocsátóra és a kibocsátott értékpapírra vonatkozó külső hitelminősítés nem kerül alkalmazásra.
A kitettségértékeket, valamint a CRR harmadik rész II. címének 2. fejezetében meghatározott egyes hitelminőségi besorolásokhoz tartozó hitelkockázat-mérséklési módszerek alkalmazása utáni, továbbá a szavatoló tőkéből levont kitettségértékek
2015. december 31-én, adatok forintban | ||||
Külső hitelminősítő intézet általi besorolás | HITEL-EGYENÉRTÉKESÍTÉSI TÉNYEZŐK ELŐTTI EREDETI KITETTSÉG (TELJESTÍŐ TÉTELEK VONATKOZÁSÁBAN) | A KKV-SZORZÓ ELŐTTI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK | A KKV-SZORZÓ UTÁNI, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉK | TŐKEKÖVETELMÉNY |
20% | 15 076 769 490 | 3 015 353 898 | 3 015 353 898 | 241 228 312 |
50% | 48 577 297 | 24 288 649 | 24 288 649 | 1 943 092 |
Összesen | 15 125 346 788 | 3 000 000 000 | 3 000 000 000 | 243 171 404 |
2015. december 31-én szavatoló tőke levonás kizárólag a KELER KSZF-ben lévő részesedés miatt történt.
PIACI KOCKÁZAT
A piaci kockázatok szavatoló tőke-követelményét a Tőkekövetelmény fejezet tartalmazza. A KELER értékpapírosítási pozíciókra és egyedi kamatláb-kockázatra vonatkozóan nem rendelkezik szavatoló tőke-követelménnyel.
MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT
A működési kockázat vonatkozásában az I. pillér alatt a KELER az alapmutató módszerének alkalmazására jogosult. A tőkekövetelmény összege a 2014-es auditált adatok alapján, 2015-re vonatkozóan 958 M Ft volt.
A 2015-ös auditált eredményeket is figyelembe véve, 2016-ra vonatkozóan ez az összeg 939 M Ft-ra változott.
A működési kockázatok II. pilléres mérése és kezelése egy KELER Csoport-szintű veszteség- adatbázison alapul, melyet kiegészítenek a szakértői becslések illetve a kulcskockázati indikátorok gyűjtése. A KELER a II. pillérben egy kockázatérzékeny – közel AMA szintű - modellt alkalmaz.
A NEM A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN SZEREPLŐ KITETTSÉGEK KAMATLÁB KOCKÁZATA
A banki könyvi kamatláb kockázat jellege és a főbb feltételezések, valamint a kockázat mérésének gyakorisága
A KELER-ben a kereskedési könyvi értékpapírok kamatkockázata a meghatározó. A banki könyvi kamatkockázat mértéke alacsony. A kockázatok mérése a duration alapú kamatérzékenység és a kockáztatott érték módszerével történik napi rendszerességgel. A fentieken túl negyedéves rendszerességgel készülnek stressz tesztek különböző hozamgörbe változások feltételezése mellett.
A banki könyvi kamatláb kockázat mérési módszere sokkok esetében, devizanem szerinti bontásban
A KELER a tőkeértékre, vagy üzleti értékre vonatkozó stressz tesztet a duration gap módszerével végzi el. A feltételezett párhuzamos hozamgörbe elmozdulás 2015-ben 200 bázispont volt.
A kamatsokk elvégzésére csak a magyar forint esetében került sor, mivel a többi devizában meglévő tétel kamatkockázata elhanyagolható, ezért nem indokol külön stressz tesztet.
JAVADALMAZÁSI POLITIKA
Döntéshozatali eljárások, a javadalmazás felügyeletét biztosító fő testület, a javadalmazási bizottság és a kérdésben érintett érdekelt felek
A Javadalmazási Politika elveit a Felügyelő Bizottság fogadja el. A megfogalmazott elvek végrehajtása a Javadalmazási Bizottság feladata.
Az Igazgatóság Javadalmazási Bizottságot hozott létre. A Javadalmazási Bizottság felügyeli az éves tervek kiírását, értékeli a tervszámok teljesülését és évente felülvizsgálja az éves javadalmazását a kockázatvállalás szempontjából kiemelt felelősséggel rendelkező munkavállalóknak. A Javadalmazási Bizottság tagjai az Igazgatóság elnöke és alelnöke valamint a BÉT által delegált igazgatósági tag.
Tájékoztatás a teljesítmény és a javadalmazás közötti összefüggésről
A Javadalmazási Politikának összhangban kell állnia a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elő kell segítenie annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a KELER kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A Javadalmazási Politikának a KELER üzleti stratégiájával, célkitűzésével, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban kell állnia, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket kell tartalmaznia.
A javadalmazási rendszer legfontosabb jellemzői
A tervben meghatározott kerethez képest, a Javadalmazási Szabályzatban rögzített alapelvek mentén a tárgyévet követően a Javadalmazási Bizottság, a KELER éves eredménye függvényében meghatározza az érintett munkavállalók javadalmazás politikai ösztönzési rendszer teljesítménybérezésének tényleges összegét. A tényleges teljesítménybér kifizetése a rendelkezésre álló alapkeret, az adózás előtti eredmény és a kombinált pufferkövetelmények teljesülése valamint a teljesítménymutatók százalékban meghatározott javadalmazás politikai ösztönzési rendszerben kalkulált értéke alapján kerül kiszámításra és kifizetésre. A Javadalmazási Politika részletes szabályainak kialakítása során a KELER az arányosság elvének alkalmazásával jár el a 131/2011. (VII.18.) Kormányrendelet 3. §-ában meghatározottak figyelembe vételével.
Javadalmazás rögzített és változó összetevője között meghatározott arányok
A javadalmazás politikai ösztönző rendszer keretének kialakítása során a Javadalmazási Bizottság figyelembe veszi azt, hogy a teljesítményjavadalmazás nem haladhatja meg az alapjavadalmazás 100%-át.
Azokra a teljesítménykritériumokra vonatkozó információk, amelyeken a részvényekre, opciókra, vagy a javadalmazás változó összetevőire való jogosultság alapul
Részvény és opciós kifizetések nem történtek. A változó jövedelemhez kapcsolódó jogosultság szabálya a következő: a tárgyévet követően, a KELER auditált eredménye és a hitelintézetre vonatkozó kombinált pufferkövetelmények teljesülésének ismeretében, a Javadalmazási Politikában meghatározott elvek alapján, a Javadalmazási Bizottság jogosult a keretösszeg módosítására. A Javadalmazási Bizottság a teljesítménybér kifizetésére fordítható keret összegét az alábbiak szerint módosítja:
• Amennyiben a KELER adózás előtti eredménye a tervet meghaladja, a keret megemelkedik a terv és ténylegesen teljesített adózás előtti eredmény különbözetének 15 %-ával,
• Amennyiben a KELER adózás előtti eredménye a tervet alulmúlja, a keret csökken a terv és a ténylegesen teljesített adózás előtti eredmény különbözetének 15 %-ával.
• A Javadalmazási Bizottság az adózás előtti eredményösszeg változásából adódó
keretösszeget az érintett személyek éves teljesítménybérének (TMR rendszer és a javadalmazási politikából adódó juttatás) 150 %-ában maximalizálja.
A változó összetevőt is tartalmazó javadalmazás és az esetleges egyéb, nem pénzbeli juttatások fő paraméterei és logikai alapja
A változó javadalmazás elemei a teljesítményjavadalmazás (teljesítménybér), a költségtérítések és az egyéb juttatások. Ezek megfelelnek a KELER Teljesítmény Menedzsment Rendszer és Xxxxx személygépkocsi és mobiltelefon használatról szóló szabályzatokban leírtaknak.
A javadalmazás összesített mennyiségi adatai, tevékenységi körökre lebontva
A kockázatra lényeges hatást gyakorló személyek állandó jövedelmének összesített összege 210 millió forint; javadalmazásban részesült 21 fő.
A javadalmazás összesített mennyiségi adatai, a felsővezetőkre és azon alkalmazottakra lebontva, akiknek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára:
i. az adott üzleti évre vonatkozó javadalmazás összege, fix és változó javadalmazás szerinti bontásban, valamint a kedvezményezettek száma
A kockázatra lényeges hatást gyakorló személyek állandó jövedelmének összesített összege 210 millió forint; javadalmazásban részesült 21 fő. A 2015. évre vonatkozó teljesítményjavadalmazás kifizetésének mértékéről várhatóan a Felügyelő Bizottság 2016. június 24-i ülésén dönt. A teljesített kifizetések mértékét a KELER haladéktalanul külön dokumentumban hozza nyilvánosságra. A teljesítményjavadalmazás formája 100%-ban készpénz.
Egyéb a javadalmazással kapcsolatban nyilvánosságra hozandó információ nem volt.
ROA
A KELER 2015-ös évre vonatkozó ROA (adózott eredmény és a mérlegfőösszeg hányadosa) értéke 0,89% volt.
További kérdések esetén kérjük, forduljanak bizalommal a Stratégia és Ügyfélkapcsolatok Igazgatóságunkhoz, illetve a Kockázatkezelési és Gazdasági Igazgatóságunkhoz.
Elérhetőségek:
Xxxxxx Xxxxxx igazgató-helyettes
Stratégia és Ügyfélkapcsolatok Igazgatóság
xxxxxx.xxxxxx@xxxxx.xx Telefon: (06-1) 483 - 6187
Fax: (06-1) 483 – 6194
Xxxxxx Xxxxxx igazgató
Kockázatkezelési és Gazdasági Igazgatóság
xxxxxx.xxxxxx@xxxxx.xx Telefon: (06-1) 483 - 6230
Fax: (06-1) 342 - 3539
NYILATKOZAT3
A KELER KÖZPONTI ÉRTÉKTÁR ZRT. KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZERÉNEK MEGFELELŐSÉGÉRŐL A CRR4 435. CIKK (1) E) PONTJA ALAPJÁN
A KELER Központi Értéktár Zrt. (a továbbiakban: KELER) tudatosan vállal bizonyos kockázatokat az alaptevékenységeivel kapcsolatban. A kockázati kontroll funkció célja ennek megfelelően nem a kockázatok minimalizálása, hanem annak biztosítása, hogy az intézmény a tevékenységében rejlő kockázatait megfelelően azonosítsa, mérje, kezelje és meghatározott keretek között tartsa annak érdekében, hogy a keletkezett kockázatok mértéke ne veszélyeztesse a KELER folyamatos működését.
Az alaptevékenységben (pl. értéktári) rejlő kockázatok mellett a KELER további kockázatokat vállal fel az eredményes pénzügyi tevékenység érdekében (pl. piaci és likviditási kockázatok), más kockázatok pedig a KELER általános működésének velejárói (pl. működési kockázatok).
A KELER kockázati étvágya a kockázatvállalási hajlandóság és képesség felmérésével határozható meg.
A KELER esetében a kockázatvállalási hajlandóság értelmezése korlátokba ütközik, mivel a KELER - központi értéktári és szakosított hitelintézeti funkciója keretében – kockázatvállalásainak nagy részét a Tpt.5 és a Hpt.6 taxatíve meghatározzák azzal, hogy definiálják az alaptevékenységeit és kiegészítő tevékenységeit. Ugyanezen jogszabályok, valamint a CRR tartalmazzák a KELER-re vonatkozó prudenciális előírásokat.
A KELER-nek a központi értéktári funkciójából adódóan elhanyagolható a kockázatvállalása, ez kizárólag díjkövetelésekre és a működésből eredő kockázatokra korlátozódik. A jelentősebb kockázatok a KELER szakosított hitelintézeti funkciójához kapcsolódóan merülnek fel, azonban ebben az esetben is érvényesülnek a befektetésekre és partnerekre vonatkozó jogszabályi korlátozások. A külső korlátozásokon túl a KELER konzervatív befektetési politikát alakított ki, aminek keretében egyszerű, átlátható és a kockázatok szempontjából könnyen mérhető instrumentumokba fektet.
A KELER leányvállalatával, a KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt.-vel szemben vállalt kockázat mértéke maximalizált, ezen belül azonban a tényleges kockázatvállalás nagysága a klíringtagok, energiapiaci alklíring tagok és a megbízók aktivitásának és nyitott pozíciói mértékének, valamint a piac volatilitásának függvénye. A tényleges kockázat mértékét a kockázati kontroll funkció különböző elemzések keretében ex post feltérképezi; de klasszikus értelemben a KELER nem lehet ex ante korlátozó befolyással ezen kockázati kitettségére.
A kockázatvállalási képességet a középtávon nagyságrendjében állandó vagy az eredményesség függvényében emelkedő szintű szavatoló tőke mértéke határozza meg.
Így a KELER kockázati étvágya a hagyományos banki kockázatokhoz képest a jogszabályi környezet és a belső előírások által erőteljesen visszafogott.
Az Igazgatóság évente legalább egy alkalommal az átfogó ICAAP-ILAAP beszámoló keretében tekinti át a KELER kockázati profiljának alakulását, illetve időszaki (éves, negyedéves) tájékoztató anyagokban a KELER tőkemegfelelését, jövedelmezőségét és a piaci környezetet. Emellett, amennyiben olyan stresszhelyzet alakul ki, amelynek hatására reális esélye van annak, hogy a tőkemegfelelés a biztonságos működést garantáló szint alá süllyed, akkor a KELER hitelintézeti helyreállítási tervében foglaltak alapján az Igazgatóság tájékoztatása is szükséges.
A KELER 2015-ös évre vonatkozó átfogó ICAAP-ILAAP szerinti elemzésében bemutatott kockázatkezelési rendszerről kijelenthető, hogy illeszkedik a KELER kockázati profiljához és stratégiájához, megfelelő módszerekkel és mértékben kezeli a felmerülő kockázatokat.
Budapest, 2016. május 04.
3 A KELER Igazgatósága 2016.május 4-én elfogadta 2/2016/10. számú határozatával.
4 Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról
5 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról
6 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
NYILATKOZAT7
A KELER KÖZPONTI ÉRTÉKTÁR ZRT. KOCKÁZATAINAK ÖSSZEFOGLALÁSÁRÓL A CRR8 435.
CIKK (1) F) PONTJA ALAPJÁN
Üzleti stratégia és általános kockázati profil
A KELER Központi Értéktár Zrt. (a továbbiakban: KELER) stratégiáját az alábbi pontokon keresztül mutatjuk be:
A KELER küldetése
A KELER versenyképes szolgáltatásaival biztosítja a pénzügyi piacok stabil működését, és elősegíti azok fejlődését.
A KELER jövőképe
A KELER a stratégiai időtávon belül versenyképes, az üzleti lehetőségeket tudatosan kiaknázó, a környezeti változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó, eredményesen működő, ügyfélközpontú pénzügyi piaci infrastruktúra, amely elősegíti Magyarország csatlakozását az euro-zónához.
Stratégiai irányok, kitörési pontok
Ügyfélközpontúság:
ügyfeleinkkel folyamatosan kommunikálva megértjük igényeiket, velük együtt gondolkozva biztosítjuk az optimális megoldásokat, ezáltal növeljük elégedettségüket.
Versenyképesség:
az erősödő versenyhelyzetben hatékony, rugalmas és innovatív szolgáltatóként biztosítjuk nyereséges működésünket.
Megbízhatóság:
szolgáltatásainkat magas szakmai színvonalon, semleges szereplőként, függetlenségünket fenntartva, a külső és belső szabályozóknak megfelelve nyújtjuk
Együttműködés:
a közös célok elérése érdekében a tulajdonosokkal, a szabályozó és felügyeleti hatóságokkal és ügyfeleinkkel együtt dolgozunk. Munkatársaink egymás munkáját segítve, elismerve látják el feladatukat.
A KELER a fenti stratégia teljesítése céljából tudatosan vállal bizonyos kockázatokat az alaptevékenységeivel kapcsolatban. Az alaptevékenységben (pl. értéktári) rejlő kockázatok mellett a KELER további kockázatokat vállal fel az eredményes pénzügyi tevékenység érdekében (pl. piaci és likviditási kockázatok), más kockázatok pedig a KELER általános működésének velejárói (pl. működési kockázatok).
A kockázati kontroll funkció célja annak biztosítása, hogy az intézmény a tevékenységében rejlő kockázatait megfelelően azonosítsa, mérje, kezelje és meghatározott keretek között tartsa annak érdekében, hogy a keletkezett kockázatok mértéke ne veszélyeztesse a KELER folyamatos működését.
7 A KELER Igazgatósága 2016. május 04-én elfogadta 2/2016/10. számú határozatával.
8 Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról
A KELER kockázati profilját bemutató kockázati térkép a KELER Igazgatósága által 2016. május 04-én elfogadott az éves, átfogó, ICAAP-ILAAP szerinti kockázatelemzés alapján:
valószínűség | magas | Deviza árfolyamkockázat | |||
közepes | Deviza kamatkockázat | Nemzetközi elszámolás hitelkockázata Működési kockázat | Kereskedési könyvi kamatkockázat Treasury partnerkockázat | ||
Stratégiai kockázat | Likviditási kockázat | ||||
Díj- és egyéb követelések hitelkockázata | Banki könyvi kamatkockázat | ||||
alacsony | Szabályozói környezetből adódó kockázat (compliance kockázat) | Reputációs kockázat | KELER KSZF-ben lévő részesedés kockázata Országkockázat | ||
Biztosító nemfizetésének kockázata | Hitelezés koncentrációs kockázata | ||||
elhanyagolható | Modellezési kockázat | Piaci és likviditási koncentrációs kockázat | |||
Üzletvitel kockázata | Elszámolási kockázat | ||||
elhanyagolható | alacsony | közepes | magas | ||
jelentőség | |||||
A kockázati térkép minden, a KELER számára releváns kockázattípust tartalmaz, két fő szempont alapján táblázatba rendezve. A két szempont: a lehetséges veszteség bekövetkezésének valószínűsége (valószínűség) és a kockázatnak kitett állomány nagysága (jelentőség).
Minden fenti kockázattípus esetében évente értékelésre kerül a kockázat szintje és amennyiben szükséges kockázatcsökkentő eszközök kerülnek bevezetésre, vagy tőkekövetelmény kerül meghatározásra.
A KELER jelenleg az alábbi kockázatok esetében számít tőkekövetelményt, melyek 2015. december 31-i auditált adatok alapján számított értékét az alábbi táblázat tartalmazza:
2015. december 31-én, adatok millió forintban | ||
Kockázat | Tőkekövetelmény I. pillér | Tőkekövetelmény II. pillér |
Pozíciókockázat / Kereskedési könyv kamatkockázata | 748 | 2 389 |
Hitel- és partnerkockázatok | 567 | 624 |
Deviza árfolyamkockázat | 43 | 43 |
Működési kockázat | 958 | 743 |
Banki könyv kamatkockázata | 61 | |
Likviditási kockázat | 26 | |
Stratégiai kockázat | 183 | |
Nemzetközi hitelkockázat | 363 | |
Összesen | 2 316 | 4 432 |
2015. január 1-től az I. és II. pilléres tőkekövetelmények közül kockázatonként a nagyobbat kell megképezni, a végleges megképzendő tőkekövetelmény így 4.647 M Ft.
A megképzendő tőke és a szavatoló tőke alapján kalkulált tőkemegfelelési mutatót és tőkekihasználtságot 2015. december 31-re vonatkozóan az alábbi táblázat mutatja be:
2015. december 31-én | |
Megképzendő tőke (M Ft) | 4 647 |
Szavatoló tőke (M Ft) | 20 865 |
Tőkemegfelelési mutató (%) | 35,9% |
Tőkekihasználtság (%) | 22,3% |
A szavatoló tőke szinte kizárólag elsőrendű alapvető tőkeelemektől tevődik össze, melyek veszteségviselő képessége a legmagasabb:
2015. december 31-én, adatok forintban | |
Szavatoló tőke összetevői (M Ft) | |
CET1 tőkeelemek (levonások és korrekciók után) | 20 766 |
AT1 tőkeelemek (levonások és korrekciók után) | - |
T2 tőkeelemek (levonások és korrekciók után) | 99 |
Összes szavatoló tőke | 20 865 |
A KELER jövedelmezősége 2015-ben is kedvezően alakult.
A 2015-ös évre vonatkozó ROE (adózott eredmény és sajáttőke hányadosa) értéke 5,46% volt, a ROA (adózott eredmény és a mérlegfőösszeg hányadosa) 0,89%-ot tett ki.
A KELER kockázatvállalási hajlandóságát az Igazgatóság fogadja el. Ennek meghatározása azonban nehézségekbe ütközik, mivel a KELER - központi értéktári és szakosított hitelintézeti funkciója keretében – kockázatvállalásainak nagy részét a Tpt.9 és a Hpt.10 taxatíve meghatározzák azzal, hogy definiálják az alaptevékenységeit és kiegészítő tevékenységeit.
A KELER-nek a központi értéktári funkciójából adódóan elhanyagolható a kockázatvállalása, ez kizárólag díjkövetelésekre és a működésből eredő kockázatokra korlátozódik. A jelentősebb kockázatok a KELER szakosított hitelintézeti funkciójához kapcsolódóan merülnek fel, azonban ebben az esetben is érvényesülnek a befektetésekre és partnerekre vonatkozó jogszabályi korlátozások. A külső korlátozásokon túl a KELER konzervatív befektetési politikát alakított ki, aminek keretében egyszerű, átlátható és a kockázatok szempontjából könnyen mérhető instrumentumokba fektet.
A KELER fent bemutatott kockázati profilja összhangban van a KELER Igazgatósága által elfogadott kockázatvállalási hajlandósággal. A kockázati térképen szereplő lényeges kockázattípusok a KELER alaptevékenységével kapcsolatban merülnek fel, kezelésükre megfelelő bonyolultságú eszközök kerülnek alkalmazásra, szavatoló tőkével való fedezettségük pedig kimagaslóan jó.
Budapest, 2016. május 04.
9 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról
10 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról