Szállítmányozói felelősségbiztosítás feltételei

Szállítmányozói felelősségbiztosítás feltételei

Hatályos: 2016. december 21.

Nysz.: 19008

Tartalomjegyzék

I. A biztosítási szerződés alanyai 3

II. Biztosítási esemény 3

III. A biztosított tevékenységek 3

IV. A kockázatviselés tárgya 3

V. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete,

a biztosítási szerződés megszűnése 4

VI. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 4

VII. Biztosítási összeg 5

VIII. A biztosítási díj 5

IX. A felek együttműködése 6

X. A biztosító szolgáltatásának szabályai 7

XI. Kizárások a kockázatviselés köréből 8

XII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 9

XIII. A biztosító megtérítési igénye 10

XIV. Egyéb rendelkezések 10

Szállítmányozói felelősségbiztosítás feltételei

A Szállítmányozói felelősségbiztosítás feltételei a Generali Biztosító Zrt-vel

– szállítmányozói felelősségbiztosításra – kötött biztosítási szerződésekre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a biztosítási szerződést jelen feltételre hivatkozással kötötték.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó.

A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések is.

Ezen általános szerződési feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (to- vábbiakban: biztosító) meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási ese- mény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biz- tosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. A biztosítási szerződés alanyai

I.1. Biztosító

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

I.2. Szerződő

I.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet.

Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üz- leti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a bizto- sító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.

I.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a bizto- sítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

I.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő szemé- lye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe belépése folytán változik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biz- tosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulá- sa nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biz- tosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

I.3. Biztosított

I.3.1. A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján tel- jesíti.

I.3.2. Xxxxx feltétel alapján biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett személy (pl. egyéni vállalkozó, jogi sze- mély, jogi személyiség nélküli szervezet), aki a hatályos magyar jogszabályok szerint a biztosított tevékenység folytatására jogo- sult.

II. Biztosítási esemény

II.1. A biztosítási esemény olyan kártérítési kötelezettség bekövetke- zése, amely a biztosítottat a magyar jog alapján szállítmányozói tevékenysége folytán megbízóival szemben terheli, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben meghatározottak szerint mentesíti.

II.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sére- lemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog meg- sértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – károkozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kö- telezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazan- dók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sé- relemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Soro- zatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, il- letve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat kö- zötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

III. A biztosított tevékenységek

III.1. Jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés kiterjed a biztosított szállítmányozó szállítmányozási szerződésen alapuló felelősségére, beleértve a szokásos járulékos szállítmányozói szolgáltatások alapján fennálló felelősségét is. Szokásos járulé- kos szállítmányozói szolgáltatásnak minősülnek az alábbiak:

– raktározási tevékenység

– vámügynöki és vámközvetítői tevékenység

– az árutovábbításhoz kapcsolódó szállítmányozói tevékeny- ség, illetve ezeknek a szolgáltatásoknak a megbízók részére való teljesítése mások igénybevételével.

A raktározási tevékenységen alapuló felelősség csak abban az esetben biztosított, ha a kár a biztosított szerződésben feltünte- tett saját vagy bérelt raktárában következett be.

III.2. Nem szokásos szállítmányozási szerződésekből eredő felelős- ségre csak akkor terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha erre vonatkozóan előzetes, írásos megállapodás jön létre. Nem te- kinthető szokásosnak a szállítmányozási szerződés, ha az a felelősség terjedelme vagy az elvégzendő feladat jellege tekin- tetében nem felel meg a magyar jog szabályainak, illetve a szer- ződési feltételeknek.

III.3. Ha a fentiek szerinti külön megállapodás nem jött létre, a biztosí- tó a szállítmányozó szokásos felelősségét meghaladó többletfe- lelősséget nem fedezi.

III.4. Ha a szállítmányozó fuvarozóként felel, felelősségét az adott fu- varozási ágra vonatkozó szabályok határozzák meg.

IV. A kockázatviselés tárgya

A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mérték- ben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan

a) károk megtérítése alól, melyeket a biztosított a szállítmányo- zói tevékenysége során, azzal összefüggésben – a szállítmá- nyozói tevékenységére irányadó szakmai szabályok meg- szegése folytán okoz, és amelyekért a biztosított a magyar jog alapján megbízóival szemben kártérítési felelõsséggel tartozik.

b) a jelen szerződésben fedezetbe vont kárral közvetlenül ösz- szefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizeté- sére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel

– a magyar jog szerint köteles.

V. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés megszűnése

V.1. A biztosítási szerződés létrejötte

V.1.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény el- kerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).

V.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 na- pon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapo- dásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával.

V.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítá- si fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalom- mal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

V.1.4. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerző- dés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésé- től számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogsza- bályban előírt tájékoztatás birtokában,

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.

Az ekként létrejött szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kocká- zatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerző- dés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételek- től, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltéte- leknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számí- tott 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

V.1.5. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani.

V.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvé- nyesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási aján- laton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, de legkorábban a biztosítás első díjrészle- tének teljes megfizetését követő nap 00.00 órától.

A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biz- tosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap

00.00 órája.

V.3. A biztosítási szerződés tartama

V.3.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra jön létre. A szerződés tartama a biztosítási szerződésben feltünte- tésre kerül.

V.3.2. A biztosítási időszak az az időszak, amelyre a biztosítási díj, mint egység kiszámításra került, függetlenül a biztosítási díj részletek- ben történő megfizetésétől. Határozatlan tartamú szerződések esetén a biztosítási időszak minden évben a biztosítási évfor- duló napján kezdődik, és ettől számítva 1 évig tart. Határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

V.3.3. A biztosítási évforduló a biztosítási időszak kezdőnapja, mely a felek eltérő megállapodásának hiányában január 1.

V.4. A biztosítási szerződés megszűnése

V.4.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

a) ha a határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írás- ban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel fel- mondják (V.4.2.);

b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;

c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel

VIII. 6. pontjában meghatározottak szerint;

d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő – a VIII. 5.3. pontban foglaltak szerint – a szerződést a biztosítási időszak végére felmondja;

e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítá- si szerződés utólagos felmondása esetén a V.1.4. pontban foglaltak vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel IX.2.3. pontjában foglaltak szerint;

f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítá- si esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázat- viselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetke- zése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;

g) a Xxxxx közös írásbeli megegyezésével.

V.4.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is fel- mondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bár- melyik fél felmondhatja.

VI. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

VI.1. Eltérő megállapodása hiányában a biztosítási fedezet területi ha- tálya Európa.

VI.2. A biztosítási fedezet raktározói tevékenységgel kapcsolatban bekövetkezett biztosítási esemény tek intetében kizárólag a biz- tosított által a III.1. pontban meghatározott, Magyarország terü- letén igénybevett raktár területére terjed ki.

VI.3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés meg- szűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

VI.4. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első kár- eseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a X.1.1. pontban foglal- tak szerint bejelentette.

VII. Biztosítási összeg

VII.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltünte- tésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszak- ra szóló biztosítási összeg.

VII.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosí- tási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (X. 2. pont) – kifizethető legmagasabb összeg.

VII.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (X. 2. pont) – összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosí- tási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biz- tosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (X.2. pont) foglaltakra fi- gyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biz- tosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosí- tási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biz- tosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosí- tási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

VII.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás cí- mén (X. 2. pont) fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több sze- mély lép fel kártérítési igénnyel.

Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a kár- eseményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégí- tésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérí- tést.

VIII. A biztosítási díj

A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

VIII.1. Díjfizetési kötelezettség alanya

VIII.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet ter- heli.

VIII.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (I.2.4. pont), a folyó biztosítási időszak- ban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

VIII.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)

A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben hatá- rozzák meg.

VIII.3. Díjfizetés esedékessége

VIII.3.1. A biztosítás első díja (féléves vagy negyedéves díjfizetési ütem esetén az első díjrészlete) a felek által meghatározott időpont- ban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.

VIII.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek mi- nősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

VIII.4. A biztosítási díj meghatározása

VIII.4.1. A biztosítási díj a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbí- rálása alapján kerül meghatározásra.

VIII.4.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles kö- zölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosító a bizto- sítási díjat a szállítmányozói árbevétel (beleértve az alvállalkozó fuvarozók teljesítései alapján realizált díjbevételeket is) ÁFA nél- küli összege, a szállítmányozói tevékenység összetettsége (pl. raktározás, vámolás), az igényelt szolgáltatási összeg nagysága és egyéb kockázati tényezők (pl. kárelőzmények, vállalt önrésze- sedés) alapján határozza meg.

A szerződő a díjszámításhoz – árbevétel tekintetében – a szer- ződéskötést megelőző év adatait tartozik megadni, új vállalko- zás esetén pedig a várható, becsült szállítmányozói árbevétel adatait.

VIII.4.3. Amennyiben a szerződő a biztosítási díj meghatározásához szerződéskötéskor helytelen árbevételi adatokat szolgál- tatott, úgy káresemény bekövetkezésekor a biztosító a kár összegét az előző évre közölt árbevétel és a káreseményt megelőző év tényleges árbevételének arányában (pro-rata) téríti meg és a kifizetés összege nem haladhatja meg a kár teljes összegét.

VIII.5. A biztosítási díj aktualizálása

VIII.5.1. Aktualizálás az árbevételi adatok változása alapján

VIII.5.1.1. A biztosítási díj számításához a szerződő köteles a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszámítás alapját képező, adott évi várható árbevételi adatait megadni.

A következő biztosítási időszak biztosítási díját a biztosító jogo- sult – az árbevételi adatok változása alapján – minden évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálni.

Aktualizálás hiányában a biztosítási szerződés a következő biz- tosítási évre változatlan díjjal marad érvényben.

VIII.5.1.2. Amennyiben a szerződő helytelen árbevételi adatokat szol- gáltat vagy nem tesz eleget az VIII.5.1.1. pontban meghatá- rozott kötelezettségének, úgy káresemény bekövetkeztekor a biztosító a kár összegét az utoljára közölt tényleges árbe- vétel és a káreseményt megelőző év tényleges árbevételé- nek arányában (pro-rata) téríti meg és a kifizetés összege nem haladhatja meg a kár teljes összegét.

A biztosító a VIII.5.1.1. pont szerinti adatszolgáltatás tekinteté- ben figyelembe veszi a le nem zárt üzleti évből származó bizony- talanságot és nem alkalmaz pro-rata kártérítést, ha a szerződő által előző évre közölt és a valós árbevétel közötti eltérés 10%- nál kevesebb.

VIII.5.2. A biztosítási díj változása

A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjá- nak mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosít- hatja:

a) jelen feltétel alapján megkötött szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biz- tosítási szerződések kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző naptári évben be- következett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változása esetén;

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,

c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfelelően.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott kö- rülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő díjeme- lés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.

VIII.5.3. A VIII.5.1. és VIII.5.2. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási évforduló előtt – jelen feltétel V.4.2. pontjá- tól eltérően, felmondási idő nélkül – a biztosítási időszak végére felmondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosító évfor- duló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosí- tási díjat köteles megfizetni.

VIII.5.4. A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójá- nak napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javas- latot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fo- gadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a bizto- sítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

VIII.5.5. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szük- séges mértékben betekinteni.

VIII.6. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei

VIII.6.1. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvé- nyesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. xxxxx követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezett- ség utolsó napjával szűnik meg.

VIII.6.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfi- zetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosí- tási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

VIII.6.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosí- tási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre.

A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

VIII.6.4. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

VIII.6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idő- tartamra marad fenn.

VIII.7. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

A biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, ami- kor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

IX. A felek együttműködése

IX.1. Közlési kötelezettség

IX.1.1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalá- sa szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosí-

tóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási aján- laton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (fog- lalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek közlési kötele- zettségüknek eleget tesznek.

IX.1.2. A szerződő és a biztosított kötelesek a kockázatvállalás és a biz- tosítási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átad- ni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.

IX.2. Változásbejelentési kötelezettség

IX.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség kö- rébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha

– a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak;

– a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be;

– a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosí- tónál felelősségbiztosítási szerződést köt;

– a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

– velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszá- molási eljárás megindítását rendelte el, vagy végelszámolási eljárás megindítására kerül sor.

IX.2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lé- nyeges okiratok, szerződések, hatósági határozatok módosulá- sa esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerződő és a bizto- sított kötelesek 5 munkanapon belül átadni a biztosítónak.

IX.2.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

IX.2.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szer- ződésben meghatározott lényeges körülmények változását köz- lik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszer- zéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szer- ződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos fel- mondási idővel felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalom- mal hatályban marad.

A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül, ha a biz- tosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasíta- ná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint legalább 10% mértékkel magasabb biztosítási díj ellené- ben vállalná a kockázatot.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a bizto- sító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

IX.3. A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettsé- gek megsértése esetén a biztosító – a XII.3. pontban foglal- tak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesíté- se alól.

IX.4. Kármegelőzési kötelezettség

IX.4.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése ér- dekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabá-

lyokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a te- lepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert ve- szélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továb- bá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

A biztosított a károk megelőzése érdekében köteles továbbá szállítmányozói tevékenysége során a jó kereskedő gondossá- gával kiválasztani szerződő partnereit.

IX.4.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítá- sát és megtartását ellenőrizni.

IX.5. Kárenyhítési kötelezettség

IX.5.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

IX.5.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellenőrizni.

IX.6. Amennyiben a kárt a szerződő vagy a biztosított kármeg- előzési és kárenyhítési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése okozta, vagy a kár mértéke ezen magatartás, vagy mulasztás miatt növekedett, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól a XII.

2. pontban foglaltak szerint.

X. A biztosító szolgáltatásának szabályai

X.1. Kárbejelentés

X.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de leg- később 2 munkanapon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudo- mást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálatának +36 1 452 3333-as számán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) telefax útján a x00 0 000 0000 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

X.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság meg- jelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által megha- talmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt;

– az előző naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képező adatot (pl. átlagos alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel).

X.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsá- tását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizo- nyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és kö- vetkezményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosí- tott és a biztosítási eseményről tudomással bíró más sze-

mély nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazga- tási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során kelet- kezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyá- ban meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátá- masztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonyla- tokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény elő- terjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kár- megelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erő- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok.

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a be- csatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálá- sával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint an- nak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

X.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges infor- mációkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az oko- zott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

X.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetke- zésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

X.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosí- tó – a XII. 4. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a bizto- sítási szolgáltatás teljesítése alól.

X.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési köte- lezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennál- ló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

X.2. Biztosítási szolgáltatás

X.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (VII.1. pont) mértékéig – a biz- tosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) a kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsök- kenést; valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszö- böléséhez szükséges költségeket.

b) a sérelemdíjat kizárólag abban az esetben, amennyiben

– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – károkozó magatartás- sal áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és

– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás követ- keztében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosí- tott sérelemdíj fizetésére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsér- tés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására

– tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a X.1.7 pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesíté- se, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi

eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmu- tatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügy- véd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szak- értő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szó- ló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogsza- bály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

X.2.2. A X.2.1. a)–e) pontban meghatározott biztosítási szolgálta- tást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó.

X.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

X.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötele- zettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közreha- tása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet meg- állapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

X.2.5. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a X.2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költsé- get térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből be- folyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni.

Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött enged- ményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogat- ni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

X.3. Kárrendezés

X.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatá- lyos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

X.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

X.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elisme- rése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzá- járult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági ma- rasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

X.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mind- addig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

X.3.5. A biztosító a X. 2.1. a), b), c) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki tel- jesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

X.4. Önrészesedés

A felek eltérő megállapodása hiányában a biztosított önrésze- sedése a bekövetkezett károk összegének 10%-a, de minimum

50.000 Ft káreseményenként.

A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a biztosítási szolgáltatás teljes összegéből vonja le.

XI. Kizárások a kockázatviselés köréből

Jelen feltételek alapján létrejött biztosítás – a felek eltérő megállapodása hiányában – nem fedezi

1. a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pont- jában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat, külö- nösen a biztosított tulajdonában lévő, vagy általa bérelt vagyontárgyakban keletkező dologi károkat (pl. xxxxx- xxxxx, épület, stb.);

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cselek- vőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójá- val azonos elbírálás alá esik;

2. ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nél- küli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

3. a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

4. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak oko- zott kárát;

5. a biztosított által igénybe vett alvállalkozók (szállítmá- nyozók, fuvarozók, raktározást vagy rakodást végzők és egyéb szolgáltatást nyújtó személyek) által okozott ká- rokat;

6. a raktározási tevékenységgel kapcsolatban jelentkező mindazon károkat, melyek az általános biztosítási gya- korlat szerint vagyonbiztosítási szerződés keretében biztosíthatóak (különösen: épületek, árukészletek, gé- pek, berendezések, utak, közművek stb. tűz, villámcsa- pás, robbanás, árvíz, vezetékesvíz-kár stb. miatti kárai), valamint lopás, leltár- és minden ismeretlen eredetű áru- hiány kárait;

7. a raktározás során bekövetkező, rovarok, rágcsálók és egyéb kártevők okozta árukárokat;

8. azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;

9. azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatáro- zott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egy- oldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

10. azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan sze- mély, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolyta- tott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját ké- pező magatartással okoz;

11. bírságok és kötbérek térítését;

12. az elmaradt vagyoni előnyt;

13. áruhiány, lopás, és árueltűnés kárait azok bekövetkezé- sének körülményeitől függetlenül;

14. a fuvarozói tevékenységgel összefüggésben jelentkező károkat (beleértve a gyűjtő fuvarozást is), kivéve, ha a bekövetkező árukár kimutathatóan a szállítmányozó hi- bás fuvarszervezői magatartására, utasítására visszave- zethetően következett be;

15. azon károkat, amelyek a szállítmányozó vám és egyéb vonatkozásban nyújtott készfizető kezességvállalásán alapulnak;

16. fizetési késedelemből, illetve nemfizetésből eredő károkat;

17. következményi károkat (pl. környezetszennyezés, az áru késedelmes kiszolgáltatása stb.), hacsak a felek erre vo- natkozóan egyedi megállapodást nem kötöttek;

18. nemesfémek, drágakövek, bankjegyek és érmék, ér- tékpapírok, okmányok, műtárgyak, festmények jövedé- ki termékek szállítmányozásával kapcsolatos károkat, hacsak a felek erre vonatkozóan egyedi megállapodást nem kötöttek;

19. azon károkat, melyek elkobzás, lefoglalás vagy más ha- tósági beavatkozások következményei;

20. számítógép, vagy számítógépes program hibájával, szá- mítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áram- kör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével, számítógép vagy számítógépes hálózat védelmi rend- szerének hiányával vagy elavultságával összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. Védelmi rendszernek minősül a tűzfal és a vírusvédelmi rendszer együttes megléte, mely rendszer program(ok) ból és hardverekből is felépülhet.

Elavultságnak minősül, ha a rendszer három munkanap- ja nem volt frissítve;

21. bármely vegyi, biológiai, biokémiai vagy elektromágne- ses fegyver, vagy bármely elektronikus rendszer haszná- latával vagy működtetésével összefüggésben keletkező károkat;

22. a más felelősségbiztosítás alapján megtérülő kárigé- nyeket;

23. hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló-, és lézersugárzásból eredő károkat, az elektromágneses mezők által okozott káro- kat, továbbá azon károkat, amelyek nanotechnológiai el- járással készült termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve felhasználásával összefüggésben merültek fel;

24. lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következté- ben álltak elő;

25. a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellensé- ges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, mun- kahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcse- lekménynek minõsül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etni- kai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány be- folyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy ré- szében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

26. azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasz- nálásából ered;

27. azon kockázatokat, károkat és követeléseket, melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, ke- reskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelke- zéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

28. a személyi sérülésből, halálesetből eredő károkat.

XI.3. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít.

XII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

XII.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyo- san gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzlet- vezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályve- zető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munka- vállalója vagy megbízottja okozta.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondat- lan magatartásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladat- körének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kö- telezettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező ren- delkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károko- zásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a sú- lyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

XII.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a XII.1.a)–c) pontban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a

IX.4. és 5. pont szerinti – kárenyhítési vagy kármegelőzési kötelezettségének, így különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visz- szatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének fennálló veszélyére figyelmez- tette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) a káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges in- tézkedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget;

d) a biztosított a bekövetkezett károk esetén a szükséges hatósági bejelentéseket nem tette meg.

XII.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a IX.1. és 2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsé- ge nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kö- telezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biz- tosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen feltétel VIII.

2.3. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

XII.4. Amennyiben a biztosított a – X.1. pontban meghatározott

– kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lé- nyeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövet- kezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthe- tetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

XIII. A biztosító megtérítési igénye

Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásá- ért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre tekintettel a biztosító biztosítási szolgáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa telje- sített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

XIV. Egyéb rendelkezések

XIV.1. Elévülés

XIV.1.1. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

XIV.1.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:

– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 30. napot követő napon,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biz- tosító által igényelt iratcsatolás vagy információszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tar- talmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,

– a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tarta- mengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerző- dés megszűnésének napján,

– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

XIV.2. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen bizto- sítási szerződési feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezé- seket jelen fejezetben összefoglaltuk.

Jelen fejezet nem tartalmazza a Szállítmányozói felelősség- biztosítás feltételei azon – a biztosító által alkalmazott ko- rábbi általános szerződési feltételtől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek tör- ténő megfelelés érdekében került sor.

XIV.2.1. Ajánlattól eltérő kötvény kifogásolásának határideje

Jelen feltétel V.1.3. pontja a Ptk. 6:443. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést pontosította azzal, hogy a szerződő késedelem nél- kül, de legfeljebb 15 napon belül jogosult kifogásolni, amennyi- ben az ajánlatára a biztosító az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényt állít ki.

XIV.2.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával

Jelen feltétel V.1.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától

– a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló maga- tartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.

XIV.2.3. A biztosító kockázatviselésének kezdete

Jelen feltétel V.2. pontjának rendelkezése szerint – eltérően a Ptk 6:445. § (1) bekezdésétől – a biztosító kockázatviselése ki- zárólag abban az esetben veszi kezdetét a biztosítási ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként feltüntetett napon, ha a szerződő a biztosítás első díjrészletét teljes mértékben megfizette.

XIV.2.4. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében

A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, jelen feltétel V.3.2. pontja alapján, határozott tartamú szerződések esetén – a biz- tosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

XIV.2.5. A biztosítási szolgáltatás egyoldalú leszállítási jogának kikötése a díjszámítás alapját képező adatokra vonatkozó közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén

Amennyiben szerződő a közlési és változás-bejelentési kötele- zettségét azzal sérti meg, hogy a biztosítási díj számításához helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a díjszámítás alapját képező adatok változására vonatkozó bejelentési kötele- zettségének, abban az esetben káresemény bekövetkeztekor – jelen feltétel VIII.4.3. és VIII.5.1.2. pontjai alapján, eltérően a Ptk. 6:446.§-ától – a biztosító csak a megállapított kár akkora részé- nek a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

XIV.2.6. A fedezetfeltöltés jogának kizárása

Jelen feltétel VII.1.2. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától

– a szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási ösz- szeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosí- tási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfe- lelő kiegészítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.

XIV.2.7. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei Xxxxx feltétel VIII.6.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449.

§-ától – a biztosítási szerződés – póthatáridő tűzése nélkül –

a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díj- követelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. xxxxx követő időpont- ra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevé- telének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt en- nek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kez- deményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

XIV.2.8. Biztosítási esemény bejelentésének módja

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel X.1.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

XIV.2.9. Biztosítási esemény bejelentésének határideje

A Ptk 6:471. §-ától eltérően – jelen feltétel X.1.1. pontja sze- rint – a biztosítottnak a biztosítási esemény bejelentésére a biztosítási esemény tudomására jutásától számított 2 mun- kanap áll rendelkezésére.

XIV.2.10.Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel X.2.1. és

X.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi kép- viseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási ese- ményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget megha- ladják.

XIV.2.11.A biztosító mentesülésének korlátozása

A Ptk. 6:464. § (1) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel XII.1. pontja szerint – a biztosító a károkozó biztosított súlyos gon- datlanságának kizárólag a szerződésben megállapított eseteiben mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

XXX.0.00.Xx elévülési időszak időtartama

Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények – jelen feltétel XIV.1.1. pontja szerint – 1 év elteltével évülnek el.