Feltételek

Gépjármûbiztosítási feltételek

Ügyféltájékoztató

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF)

Jármûvek Casco biztosításának Különös Feltételei (JCKF5) Záradékok

Kivonat

– a gépjármû üzemben tartójának kötelezõ felelõsségbiztosításáról (171/2000. Kormányrendelet).

Autósegély-24 biztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx (AKF)

NY. SZ.: 1-05107/01

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük megtisztelõ bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Részvénytársasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasz- tói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szervünk megnevezésérõl és székhelyérõl, valamint megismertetjük Önt az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival. Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képezõ – adatait a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény alapján kiadhatja, illetõleg tájékoztatást adunk azokról a szervezetekrõl, amelyek társaságunk részére

a biztosítási tevékenységgel összefüggõ szolgáltatást végeznek.

Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, amelyek birtokában a szerzõdéskötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg.

1. A Generali-Providencia Biztosító Rt. a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság alaptõkéje: 4 000 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali Holding Vienna AG

Székhelye: A-1010 Bécs, Landskrongasse 1-3.

2. A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyfélszolgálati irodáink bármelyikéhez, illetve hétköznapokon – 8 és 20 óra között – Forródrót szolgálatunk munkatársaihoz, akik az (0) 000-0000 és (0) 000-0000 telefonszámokon készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Információ található a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.

Budapest és Vidéke Területi Ügyviteli Központ	1132 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.	(0)	000-0000
Miskolci Területi Ügyviteli Központ	3530 Miskolc, Szemere B. u. 13.	(46)	517-100
Debreceni Területi Ügyviteli Központ	4024 Debrecen, Xxxxx Xxxx u. 37.	(52)	419-937
Szegedi Területi Ügyviteli Központ	0000 Xxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.	(62)	566-199
Pécsi Területi Ügyviteli Központ	7624 Pécs, Xxxxx Xxxx Xxxxx u. 1.	(72)	512-412

További kérdéseivel vagy problémáival forduljon a lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes Ügyviteli Központunkhoz:

Gyõri Területi Ügyviteli Központ 0000 Xxxx, Xxxxxx-Xx. xx 00. (96) 507-000

Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali- Providencia Biztosító Rt. Vezérigazgatóságán mûködõ Ügyfélkapcsolatok csoportnál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel.

3. A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

1535 Budapest, 114. Pf. 777.

Telefon: 000-0000, Fax: 000-0000

4. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni: a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) személyi adatait,

a biztosított vagyontárgyat, és annak értékét, a biztosítási összeget,

élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat, a kifizetett biztosítási összeg mértékét és a kifizetés idejét,

a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körülményt.

5. A fenti, biztosítási titkot képezõ adatok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok (biztosítási titkot képezõ adat) csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

6. Tájékoztatjuk, hogy a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény értelmében a titoktartási kötelezettség nem áll fenn

feladatkörében eljáró Felügyelettel,

az ügyészségi felhatalmazással rendelkezõ rendészeti nyomozóhatóság vezetõjével, az ügyészséggel,

a büntetõ-, felszámolási vagy csõdeljárásban eljáró bírósággal, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,

a törvényben meghatározott esetben az adóhatósággal, a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

az egészségügyi hatósággal szemben.

7. Tájékoztatjuk, hogy a Generali-Providencia Biztosító Rt. részére – társaságunk irányítása és ellenõrzése alatt – a Generali Office- Service und Consulting AG számítógépes adatkezelõi szolgáltatást végez, mely szolgáltatónál a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek. E tevékenységet társaságunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére bejelentette.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy társaságunk kárrendezéssel kapcsolatos feladatainak egy részét az Europ Assistance Magyarország Kft. (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.) közremûködésével végzi, melyet társaságunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére bejelentett.

8. Társaságunk köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

9. A biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következõket:

A megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõdési feltételek és záradékok elõírásai az irányadók.

Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követõen aláírni.

A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

A sikeres együttmûködés reményében.

Generali-Providencia Biztosító Rt.

Amennyiben a biztosítással vagy bármely más szolgáltatásunkkal kapcsolatban kérdése van, hívja a (00-0) 000-0000, 000-0000 telefonszámot! Forródrót telefonszolgálatunk hétköznapokon 8 és 20 óra között áll az Ön rendelkezésére.

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF)

Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Rt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös felté- telei szerint – meghatározott jövõbeni esemény (biztosítási ese- mény) bekövetkezésétõl függõen, a biztosítási szerzõdésben kikö- tött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzõdõ (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. Szerzõdõ / Biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyon- tárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg (a to- vábbiakban: szerzõdõ).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerzõdés teljes idõbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II. A biztosítási szerzõdés létrejötte

1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III (1) bekezdésében meghatározott kockázatvi- selési idõpontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerzõdõ (biztosított) 15 napon belül nem kifo- gásolja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfe- lelõen jön létre.

A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerzõdõ (biztosított) figyelmét felhívni.

Lényeges eltérésnek minõsül különösen a kockázatviselés idõpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.

3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- zõdõ (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy kép- viselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre, és a III (1) bekezdésében meghatározott kockázatvi- selési idõpontban lép hatályba.

A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon történõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ (biztosított) részére ki- szolgáltatni.

4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már elõlegként befizetett díjat a szerzõdõnek (bizto- sítottnak) haladéktalanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítá- si tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI törvény 32. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzõdõ (biztosított) képviselõjének mi- nõsülõ biztosítási alkusz (bróker, makler) közvetíti, akkor a biz- tosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határ- idõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási al- kusz a szerzõdõ (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módo- sító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhez- vételétõl számított 15 napon belül a szerzõdést 30 napra írás- ban felmondhatja.

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítá- si ajánlaton a szerzõdõ (biztosított) által a kockázatviselés (ha- tályba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, fel- téve, hogy a szerzõdõ (biztosított) a biztosítás elsõ díját, illetõ- leg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak (a biz- tosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI törvény 32. § (3) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetõleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztás- ban állapodtak meg, és a biztosítási szerzõdés a II fejezeté- ben meghatározott valamelyik módon létrejön.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdõ idõ- pont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõ- dõ (biztosított) által történt aláírását követõ nap 0. órája. Bizto- sítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatvise- lés legkorábbi idõpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történõ átadását követõ nap 0. órája jelölhetõ meg.

A felek ettõl eltérõ kockázatviselési kezdõ idõpontban is meg- állapodhatnak.

3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerzõdés el- lenkezõ kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztár- saság területére terjed ki.

IV. A biztosítási szerzõdés tartama

1. A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – el- lenkezõ megállapodás hiányában – a biztosítási szerzõdés létrejöttének napja.

V. Biztosítási összeg / Biztosítási érték A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerzõ- dõ (biztosított) által a biztosítási szerzõdésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túl- biztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részé- ben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltéte- lek elõírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötés idõpontjában ugyan- azon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerzõdéssel (többszörös biztosítás),a biztosító csak a másik (korábbi) biztosí- tási szerzõdéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltéte- lekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást.

Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerzõdés érvényes része utáni bizto- sítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszö- rös biztosítás esetén is megilleti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összeg- nek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerzõdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerzõdõ felek az alábbiak szerint tekin- tik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontár- gyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosí- tottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy eseté- ben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa az adott va- gyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerzõdéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejé- ig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa is. Az egyes vagyoncsopor- tokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a bizto- sító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szer- zõdés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával kor- látozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási idõszak alatt több esetben fordul elõ biztosítá- si esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minõsülnek az azonos okokra visszavezethetõ események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.

A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerzõdõ (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkezõ esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerzõdõ teljes egészében maga viselje a megállapodás sze- rinti önrészt.

VI. A biztosítási díj megfizetése

1. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden késõb- bi díj pedig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerzõdés létrejöt- tekor kell megfizetni.

2. Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ ja- vára harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény be- következéséig, illetõleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kö- telezettség a szerzõdõ felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerzõdõ fél helyébe lép, a folyó biztosítási idõszakban ese- dékes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.

VII. A szerzõdõ / biztosított közlési és változás bejelenté- si kötelezettsége

1. A szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötéskor köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kér- déseket tett fel.

2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a bekövetkezéstõl számított 8 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az aján- laton feltüntetetett körülmény módosulását, de különösen:

a) A biztosított vagyon értékének olyan mértékû változását, ami a biztosítási szerzõdésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni.

b) Ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött.

c) A biztosított vagyontárgyakat terhelõ bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével.

d) A biztosított vagyontárgyak más számára történõ használat- ba adását.

e) Ha a kármegelõzés és kárelhárítás rendszerében módosu- lás történt.

f) A biztosított vagyont érintõ csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását.

g) Új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezé- sét, új gyártási ág vagy technológia bevezetését.

h) Üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi idõtartamra történõ leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket.

i) A biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló té- nyezõk módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetõleg a biztosítási szerzõdés további változás bejelentési kötelezett- séget is elõírhatnak.

4. A biztosító jogosult a szerzõdõnél (biztosítottnál) a kármegelõ- zésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított va- gyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tûzrendésze- ti vagy egyéb hatósággal együttmûködve, a helyszínen is bár- mikor ellenõrizni.

5. A közlésre, illetõleg változás bejelentésre irányuló kötelezett- ség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az el- hallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szer- zõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

6. A szerzõdõ és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben, illetõleg a szerzõdés részét képezõ biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõ- dés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a biztosítási fel- tételek értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.

8. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a mó- dosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Er- re a következményre a szerzõdõt (biztosítottat) a módosító ja- vaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

9. Ha a biztosító a 7–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítás eseményekre terjed ki, amelyeket a szerzõdés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

IX. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövet- kezését haladéktalanul, de legkésõbb a felfedezésétõl számí- tott 2 munkanapon belül a biztosítási szerzõdést kezelõ bizto- sító egységnek írásban bejelenteni.

A tûz- és robbanáskárt hatósági elõírás szerint a szerzõdõ (biztosított) köteles a tûzoltóságnak is jelenteni.

Betöréses lopás és rablás esetén a szerzõdõ (biztosított) kö- teles rendõrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzõkönyvben rögzíttetni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) A káresemény idõpontját, helyét és a káresemény rövid le- írását,

b) A károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) A károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) A kárrendezésben közremûködõ – a szerzõdõt (biztosítot- tat) képviselõ – személy vagyszervezet nevét,

e) Köteles továbbá a tûzoltóságnak tett bejelentés, illetõleg rendõrségi feljelentés (jegyzõkönyv) egy másolati példányát csatolni.

A szerzõdõ (biztosított) köteles ezen felül a szükséges felvilá- gosításokat megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és a fel- világosítás tartalmának ellenõrzését.

Köteles továbbá a nyomozást megszüntetõ határozatot, vád- emelés esetén a vádiratot (vádindítványt), valamint a tûzrendé- szeti hatóság által kiadott okiratot a biztosító részére eljuttatni.

2. Amennyiben a szerzõdõ (biztosított) az 1. pontban elõírt köte- lezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke, és a biztosító szolgáltatását befo- lyásoló körülmények, kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerzõdõ (biztosított) a kárfelvé- teli eljárás megindulásáig, de legkésõbb a kárbejelentéstõl számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mérték- ben változtathat.

4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása le- hetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

5. Ha a biztosító részérõl a kárbejelentés kézhezvételétõl számí- tott 5. napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerzõdõ (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem hasz-

nált, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt elõzetes egyezte- tést követõen,további 30 napig változatlan állapotban meg kell õrizni.

6. A szerzõdõnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlõen bizonyító dokumentumokat – a biztosító eljáró szakembe- rének vagy megbízottjának a kérésére – bármikor rendelke- zésre kell bocsátani. Amennyiben a szerzõdésre vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kéz- hezvételét követõ 15. napon esedékes.

7. A szerzõdõ felek bármelyike kérheti a kár okának és összegé- nek független szakértõ által történõ megállapítását. A függet- len szakértõ költségét a megbízó elõlegezi, illetõleg viseli.

8. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja,

a) ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított), illetõleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát ille- tõen, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig;

b) ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerzõdõ (biz- tosított) ellen büntetõeljárás indult, az eljárás befejezéséig.

9. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetõeszközben (Forintban) fizeti meg.

10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biz- tosító a szerzõdõ (biztosított) kérésére elõleget folyósíthat.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél;

b) a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk, (hozzátar- tozónak minõsül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelõszülõ, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér há- zastársa);

c) a biztosítottnak vezetõ, a biztosított vagyontárgyak kezelé- sével együtt járó munkakört betöltõ alkalmazottja(i), illetõleg megbízottja(i);

d) a biztosított vállalkozás vezetõje(i), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végzõ tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelõzési és kárenyhítési kö- telezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelõzésére és elhárítására a jó gazda gondossá- gán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a biztosító általános és különös feltételei- ben rögzített elõírásai mindenkor irányadók. Ha a szerzõdõ, vagy biztosított a kármegelõzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelõ, vagy megtévesztõ adatokat kö- zölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogo- sult a biztosítási szerzõdés módosítására javaslatot tenni, ille- tõleg a szerzõdést felmondani.

XI. A biztosítási szerzõdés megszûnése

1. A határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõdést a felek a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerzõdésben a felmondási jogot legfel- jebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerzõdés három évnél hosszabb idõre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idõtartam eltelte elõtt is felmondható, a negyedik évtõl kezdve a biztosítási szerzõ- dést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõdés a tartam lejáratakor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés tör- tént. A szerzõdés megszûnését követõ idõszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5. A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetõleg az egy- szeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, folyta- tólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ (biztosított) halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bíró- sági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybe- vételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az elsõ díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékességé- tõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlé- sével a szerzõdõt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.

7 A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a bizto- sítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási díj nemfizetése miatt megszûnt szerzõdés törlé- sének tényérõl a biztosító a szerzõdõt (biztosítottat) külön írás- ban nem értesíti.

8. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része - a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nél- kül - a hónap utolsó napjával megszûnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

10. A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfi- zetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelõs személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös ház- tartásban élõ hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

XIII. Elévülés

A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl szá- mított egy év alatt évülnek el.

XIV. Egyéb rendelkezések

1. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerzõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott le- vélben kötelesek megtenni.

2. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha az a biztosító szerzõdést kezelõ egységének jut a tudomására.

3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kér- désekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogsza- bályok rendelkezései az irányadók.

XV. Adatkezelés és adatvédelem

1. A biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni:

a) a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) sze- mélyi adatait,

b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,

c) a biztosítási összeget,

d) baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés ese- tén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat,

e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértékét és a kifi- zetés idejét,

f) a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körül- ményt.

2. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minõsülõ ada- tok tekintetében idõbeli korlátozás nélkül - ha törvény más- ként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli. A ti- toktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetõin, al- kalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titok- hoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármi- lyen módon hozzájutottak.

3. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a ki- szolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozó- an írásban felmentést ad.

4. A biztosító köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt sa- ját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyes- bítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

Jármûvek Casco biztosításának Különös Feltételei (JCKF5)

Tartalom

1. fejezet: A biztosítás köre

2. fejezet: Biztosítási szolgáltatás

3. fejezet: Területi hatály

4. fejezet: Kockázatviselés kezdete, megszûnése, hatálya

5. fejezet: Xxxxx feltételek külföldi utazás esetére

6. fejezet: Önrészesedés

7. fejezet: A biztosító szolgáltatásának esedékessége

8. fejezet: Kockázatkizárás

9. fejezet: A szerzõdõ (biztosított) kötelezettségei

10. fejezet: Kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség

11. fejezet: A biztosító mentesülése

12. fejezet: Bónusz

13. fejezet: A szerzõdésben érintett felek jogállása

14. fejezet: Elévülés

15. fejezet: Biztosítási díj és/vagy önrészesedés módosítása

16. fejezet: A szerzõdés módosítása

17. fejezet: Egyebek

1. fejezet

A biztosítás köre

Jelen biztosítási szerzõdésben foglaltak alapján a biztosító forint- ban megtéríti a jármûben, alkatrészeiben, tartozékaiban és a lezárt jármûben elhelyezett egyéb vagyontárgyakban keletkezett kárt, va- lamint egyéb szolgáltatást nyújt a következõ biztosítási események bekövetkezése esetén, amennyiben azokra a megkötött szerzõ- dés kiterjed.

I. Biztosítási események:

I.1. Töréskár

Baleseti jellegû – azaz közvetlenül, kívülrõl és hirtelen fellépõ mechanikai behatást elõidézõ – esemény által okozott sérü- lés, valamint idegen személy által okozott rongálás (Büntetõ Törvénykönyv 324. §). Nem baleseti jellegû töréskárokra, mint pl. anyagfáradás, a biztosítás nem terjed ki.

I.2. Elemi kár

– a gépjármûben, alkatrészeiben, tartozékaiban – a gépjármû berendezéseinek meghibásodása vagy külsõ tûz átterjedé- se folytán – keletkezett tûz, illetve robbanás által okozott kár, továbbá az alábbi természeti erõk közrehatása folytán keletkezõ káresemények:

– villámcsapás, földcsuszamlás, kõ- és földomlás, természe- tes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességû szélvihar, felhõszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hó- nyomás;

– a Mercalli–Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatú- nak jelzett földrengés;

– kiterjed a biztosítás azon károkra is, amelyek azáltal követ- keznek be, hogy a felsorolt természeti erõk közrehatása folytán más tárgyak a jármûre dõlnek vagy annak nekicsa- pódnak.

Amennyiben egy elemi káresemény idõpontjában a biztosító casco biztosítottjainak az összesített kártalanítási összege a

400 millió forintot meghaladja, akkor az egyes kártalanítási összegek olyan mértékben – arányosan – kerülnek térítésre, hogy azok együttes összege a 400 millió forintot nem halad- hatja meg. Idõben és térben különbözõ hatásból keletkezõ károk egy eseménynek számítanak akkor, ha azok ugyanarra az atmoszférikus, illetve tektonikus okra vezethetõk vissza.

I.3. Lopáskár

A megfelelõen (az összes zárszerkezet zárt) lezárt és az elõírtak- nak megfelelõen mûködtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a gépjármû ellopása.

I.3.1. Részlopáskár

A megfelelõen lezárt gépjármûbõl vagy a gépjármûrõl annak alkatrészeinek, tartozékainak ellopása.

I.3.2. Poggyászlopás

Személyi használatú vagyontárgyaknak a jármûben ülõ sze- mélyektõl való elrablása, vagy a jármû lezárt csomagtartójá- ból (ennek hiányában a kalaptartó által elzárt részbõl), vagy a csukott kesztyûtartóból dolog elleni erõszakkal való ellopása.

I.4. Rablás

A gépjármûnek a gépjármû biztosítottjától vagy a gépjármû jogszerû használójától a velük szemben alkalmazott erõszak- kal vagy fenyegetéssel való elvétele.

I.5. Üvegkár

A biztosított jármûben kizárólag az ablaküvegre közvetlenül, hirtelen fellépõ mechanikai behatások által elõidézett sérülés vagy idegen személy által okozott rongálás.

II. A jármû a biztosítási ajánlatban leírt gyártmánynak, típusnak és kivitelnek megfelelõen van biztosítva, beleértve az Eurotax

katalógus által meghatározott gyári széria alapkivitel felszerelt- séget meghaladó felszerelést és tartozékot, amennyiben az ajánlatban felvételre kerültek. A gyártó által szériatartozékokon túlmenõen beszerelt extrákat külön kell biztosítani.

2. fejezet

Biztosítási szolgáltatás

Biztosítási összeg az 1. fejezet I.1., I.2., I.3. pontban foglalt kár- eseményekre, totálkár esetén a 2. fejezet I.1., I.2., I.3., I.4., I.5. pontban foglaltak alapján meghatározott összeg. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett összeggel csökken, kivé- ve ha a szerzõdõ fél vagy a helyébe lépõ biztosított az éves díjat megfelelõen kiegészíti.

A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási események bekövet- kezésekor a szerzõdés szerinti önrészesedés levonásával az aláb- bi pontok szerint megállapított összeget fizeti, amennyiben a szerzõdésben kedvezményezett megjelölésre került, akkor elsõd- legesen a kedvezményezettnek, ennek hiányában a biztosítottnak.

I. Biztosítási szolgáltatás totálkár esetén

I.1. Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény következtében

– a jármû megsemmisült vagy

– ellopták, és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (7. fejezet) nem került meg, vagy

– elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (7. fejezet) nem került meg, vagy

– a megrongálódott jármû helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás mûszakilag nem indokolt. A gazdaságtalan helyreállítás tényét a biztosító állapítja meg. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármû javítási költségei és a kárese- ménnyel kapcsolatos egyéb költségek összesítve megha- ladják a gépjármû káridõponti forgalmi értéke (új- rabeszerzési érték-szolgáltatás esetén az újrabeszerzési ér- ték-szolgáltatás értéke) maradványértékkel csökkentett összegének és a totálkáreljárás során felmerülõ költségek- nek együttes összegét.

I.2. A személygépjármûvek és maximálisan 2 tonna teherbírású tehergépjármûvek totálkára és a teljes jármûvet ért lopáskárok esetén a jármû elsõ forgalomba állítása napjától számított egy évig az alábbiak szerint térít a biztosító, amennyiben a biztosí- tási esemény idõpontjában a gépjármû az elõször forgalomba helyezõ tulajdonosé, a jármûvet elõször Magyarországon, 1000 km-t nem meghaladó futásteljesítménnyel, márkakeres- kedõ által a gyártástól számított 1 éven belül garancia vállalás mellett helyezték forgalomba és a gépjármû a magyarországi Eurotax katalógus által definiált átlagos használtságú és futás- teljesítményû.

Az elsõ Biztosítási szolgáltatás forgalomba helyezés a káridõponti újrabeszer-

óta eltelt idõ zési ár százalékban 0–6 hónapig 100%

7–12 hónapig 90%

Amennyiben az elsõ forgalomba helyezés idõpontja az ügyfél részérõl nem bizonyított, akkor a forgalombahelyezés idõpont- jának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.

I.3. Az elsõ forgalomba állítástól számított 13. hónap elsõ napjától, illetve azon gépjármûvek esetében, amelyek nem felelnek meg az I.2. pontban meghatározott követelményeknek, a biztosító a káridõponti forgalmi értéket téríti meg, figyelembe véve az esetleges elõzménykárokat (értékcsökkenés). Káridõponti for- galmi érték: amely egy, a káresemény idõpontjában Magyaror- szágon használt és azonos típusú, korú, mûszaki állapotú és használati jellegû jármûnek magyar forintban kifejezett forgalmi

értéke, amely azonban nem lehet magasabb az aktuális ma- gyarországi Eurotax árkatalógus használt autókra – a kataló- gusban definiált, módosító tényezõk figyelembevételével – megállapított áránál. A katalógusban meghatározott módosító tényezõk közül nem vehetõ figyelembe a mûszaki vizsga miatti korrekció az elsõ hat évben, a helyi keresettségi korrekció, a felfelé történõ állapotkorrekció (kivételesen rendkívül indokolt esetben – igazoltan márkaszerviz által rendszeresen karbantar- tott, elõzménykár nélküli, szervizkönyvvel rendelkezõ gépkocsi- nál – legfeljebb 0 és + 10% közötti mértékben elfogadható).

I.4. A gépjármûre vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fennáll- ta alatt bekövetkezett totálkár- és lopáskáreseményekre a biz- tosító csak a gépjármû közterhekkel csökkentett nettó (vám és áfa nélküli) összeget téríti meg, kivéve amennyiben a vám- hatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is – ezek megfizetésére kötelezné, és az errõl szóló jogerõs határozatot a biztosított a biztosító részére bemutatta.

I.5. A tulajdonosnál/szerzõdõnél maradt alkatrészek és marad- ványérték a szolgáltatás összegébõl levonásra kerülnek.

I.6. További szolgáltatás totálkárnál:

a jármû mentésével, tárolásával és szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül megtéríti a biztosító a gépjármû káridõponti értékének 10%- áig, de max.100.000 Ft-ig. A biztosító legfeljebb a totálkár- összeg kifizetésének napjáig téríti a tárolás költségét.

I.7. További szolgáltatás totál-, illetve lopáskárnál kölcsöngépjár- mû- szolgáltatásra is szóló szerzõdések alapján:

– lopáskár esetén a biztosító felé történõ kárbejelentést köve- tõ naptól,

– totálkár esetén a totálkáreljárás megkezdését követõ na- pon, de legkésõbb az elsõ bemutatástól számított 30. na- pon a biztosítottnak joga van a biztosító költségére bérgép- jármûvet igénybe venni a totálkárösszeg kifizetésének, illetve átutalásának napjáig és a szerzõdésben meghatáro- zott összeghatárig.

Ha ezen idõszakon belül az ellopott személygépkocsi megke- rül és forgalomképes állapotban van, akkor a biztosító köl- csöngépjármû-szolgáltatása a gépjármû ügyfél részére törté- nõ visszaszolgáltatása napján megszûnik.

A biztosító csak a kölcsöngépjármû számlával igazolt bérleti díját fizeti meg a szerzõdésben meghatározott biztosítási összegig. A benzinköltség és egyéb költségek (sérülések okozása a bérgépjármû állagában stb.) a biztosítottat terhelik.

II . Biztosítási szolgáltatás részkárok esetén

II.1. Ha totálkár esete (I.1. pont) nem áll fenn, a biztosító az alábbi- akat téríti:

– a helyreállítás – Magyarországon átlagosan elfogadott ár-szín- vonalnak megfelelõ alkatrész- illetve munkadíjárak alapján iga- zolt költségeit, mely nem lehet magasabb a vonatkozó ma- gyarországi Eurotax katalógus aktuális árainál,

– a jármû mentésével, tárolásával és a szerzõdõ lakóhelye szerinti legközelebbi, a jármû szakszerû kijavítására alkalmas mûhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül, a gépjármû kár- idõponti értékének 10%-áig, de max. 100.000 Ft-ig.

– amennyiben a káresemény során sérült biztonságtechnikai berendezések, alkatrészek (biztonsági öv, övfeszítõ, légzsák illetve tartozékaik, mint légzsákelektronika, csúszógyûrû, stb.) cseréje szükséges, úgy azt kizárólag abban az esetben téríti meg a Biztosító, ha a megnevezett alkatrészek beszerzése, cseréje, beépítése, helyreállítása az adott jármûtípusnak megfelelõ magyarországi márkaszervízben történt.

II.2. Amennyiben a szerzõdés a gépjármû szakszerû javíttatásának idejére vonatkozó kölcsöngépjármû-szolgáltatást tartalmaz, a

kárbejelentést követõ naptól a biztosítottnak joga van a bizto- sító költségére a biztosított gépjármûvel azonos árkategóriájú bérgépjármûvet igénybe venni a szakszerû javítás elvégzésé- hez optimális esetben szükséges idõre, de legfeljebb a kár- összeg megfizetésének napjáig, a szerzõdésben meghatáro- zott összegig.

Optimális javítási idõ alatt az az idõ értendõ, amely a gépjármû javításához technológiailag szükséges. Az optimális javítási idõ számításánál nem vehetõ figyelembe a javító kapacitásbeli hiá- nyosságaiból és az alkatrészellátás zavaraiból eredõ késedelem. A biztosító csak a kölcsöngépjármû számlával igazolt bérleti díját fizeti meg a szerzõdésben meghatározott biztosítási összegig. A benzinköltség és egyéb költségek (sérülések okozása a bérgépjármû állagában stb.) a biztosítottat terhelik.

II.3. Az alkatrészek és a fényezés költségeibõl a biztosító az el- használódási foknak megfelelõ levonást (értékemelkedést) érvényesít. Az elsõ forgalombahelyezéstõl számított hat év le- jártáig átlagos használtság esetén azonban csak a kerékab- roncsok, az akkumulátor, kipufogórendszer, kopó-forgó alkat- részek, futómûelemek, motor, váltó, extratartozékok és a tel- jes fényezés helyreállítási és pótlási költségébõl von le. Amennyiben az elsõ forgalombahelyezés idõpontja nem bizo- nyított, akkor a forgalombahelyezés idõpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.

II.4. A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fé- nyezésének költségeit téríti meg a II. 3.pont szerint. Ha a kül- sõ felület több mint 50%-a sérült, abban az esetben megtéríti a karosszéria teljes fényezésének költségét az elhasználódási foknak megfelelõ levonást (értékemelkedést) érvényesítve.

II.5. A jármû ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak akkor indokolt, ha a sérült üveg nem javítható, illetve ha a javítást kö- vetõen az üzemben tartásra vonatkozó hatósági elõírásoknak nem felelne meg. Töréskártól független, önálló üvegkárt csak a szerzõdésben meghatározott üvegkárra vonatkozó önrésze- sedés levonása mellett térít a biztosító.

II.6. A helyreállítás során a jármûvön végzett változtatásokkal, minõ- ség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhaszná- lódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, tel- jesítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngép- jármûvekkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem térít meg.

II.7. Amennyiben a biztosított áfa-visszaigénylési jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása mind a javítási költ- ség, mind a totálkár megtérítése tekintetében nettó értéken történik.

II.8. Számla nélkül történõ helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélküli kalkulált, a javítóiparban a kár idõpontjában meglévõ átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

III. Részlopáskár esetén a biztosító az ellopott alkatrész, illetve tartozék káridõpont szerinti értékét téríti meg.

IV. A lecserélt alkatrészek és a jármûmaradvány (roncs) átvételé- rõl a biztosító jogosult dönteni. A roncs átvételére a biztosító nem kötelezhetõ.

V. Személyi használatú tárgyakat önrészesedés levonása nélkül káridõponti értéken térít a biztosító, a kötvényen feltüntetett összegig.

VI. Amennyiben ellopott vagy elrabolt tárgyak a kárkifizetés után megkerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biztosítási szol- gáltatást a biztosítónak visszafizetni. A biztosított vagyontárgy

megkerülésének tényérõl a biztosító tértivevényes levéllel ha- ladéktalanul értesíti a biztosítottat. Amennyiben a biztosított a részére küldött levél átvételétõl számított 30 napon belül nyi- latkozatot nem tesz vagy a tértivevényes levél kézbesítése si- kertelen, úgy a megkerült tárgy (tárgyak) feletti rendelkezési jog, mint törvényi engedményest, a biztosítót illeti meg.

VII. Ha az ellopott vagy elrabolt jármû a kárösszeg kifizetése elõtt megkerül, a biztosító önrészesedés levonása nélkül megtéríti a jármû visszaszállításával kapcsolatban ténylegesen felme- rült, számlával igazolt költségeket a káridõponti érték 10%-áig, de max. 100.000 Ft-ig.

VIII. Az I–V-ig terjedõ pontok értelemszerûen vonatkoznak a bizto- sított jármû nem gyárilag beépített alkatrészeire és tartozékai- ra, amennyiben az ajánlaton felvételre kerültek.

IX. Az I., II., VI. pontokban foglaltakon túlmenõ költségeket a bizto- sító csak abban az esetben téríti meg, ha azok a biztosító kife- jezett elõzetes írásos felhatalmazása alapján kerültek kifizetésre.

3. fejezet

Területi hatály

A biztosítás Európa területére érvényes. Európa földrajzi értelemben értendõ, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

4. fejezet

Kockázatviselés kezdete, megszûnése, hatálya

A biztosítási szerzõdés ellenkezõ megállapodás hiányában az ajánlattételt követõ 15. napon jön létre, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadására visszamenõleges ha- tállyal feltéve, hogy a biztosító kockázatelbírálásra jogosult szerve az ajánlatot e határidõn belül nem utasítja el. Ezen elutasítási jog annak ellenére megilleti a biztosítót, hogy az ajánlat átvételével egyidejûleg esetleg díjelõleg is átvételre került.

A biztosítási szerzõdés létrejötte esetén a kockázatviselés kezdete (a szerzõdés hatálybalépése) az elsõ biztosítási díj – a biztosító számlájára vagy pénztárába történõ – befizetését követõ nap 0. óra, illetve külön írásbeli megállapodás esetén az ajánlat kiállítását követõ nap 0. óra.

A biztosítási idõszak 365 nap (szökõévben 366 nap), amely a szerzõdés létrejöttével kezdõdik.

A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden késõbbi díj annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vo- natkozik.

Határozott idõre kötött szerzõdéseknél a biztosítási díj nem fizeté- se esetén a kockázatviselés megszûnik a biztosítási díj esedékes- ségétõl számított 30., határozatlan idejû szerzõdések esetében a biztosítási díj esedékességétõl számított 60. nap elteltével.

Amennyiben a szerzõdõnek a díjfizetés határidejéig nem áll rendel- kezésére a biztosítási díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által ki- állított feladóvevény vagy díjbekérõ levél, úgy a szerzõdõnek köte- lessége a tõle elvárható bármilyen módon teljesíteni a díjfizetést (a jogszabályban elõírt fedezet folyamatos fenntartása érdekében). Az ajánlat átvételekor átvett összeget a felek elõlegnek tekintik, amely a szerzõdés hatályba lépésekor az elsõ biztosítási díjba kerül bezsámításra.

A szerzõdõ kötelezi magát arra, hogy átutalásos fizetési mód esetén, az ajánlat aláírásától számított 30 napon belül a Generali-

Providencia Biztosító Rt. Raiffeisen Bank Rt.-nél vezetett egyszám- lájára az esedékes díjelõleget a kötvényszám feltüntetésével befi- zeti. Amennyiben az ajánlat aláírásától számított 30. napon túl történik a díjelõleg befizetése, úgy annak jóváírását (a biztosító számlájára való beérkezését) követõ nap 0. órájával lép életbe a biztosítási védelem. A díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezmé- nyeit a díjfizetésre kötelezett viseli.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész biztosítási évre járó díj megfizetését követelheti.

A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biztosí- tó annak a biztosítási hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfi- zetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

5. fejezet

Külön feltételek külföldi utazás esetére

I. A lopás- és poggyászkárt a külföldi rendõrhatóságnál, robba- nás- és tûzkárt az illetékes tûzrendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az errõl szóló jegyzõkönyvet a biztosítónak a kárbe- jelentéskor be kell mutatni.

Külföldön bekövetkezett totál-, lopáskár esetén a hazaérke- zést követõen haladéktalanul értesíteni kell a szerzõdõnek az illetékes hazai rendõri szervet is.

II. Külföldön bekövetkezett kár esetén a szerzõdõ haladéktalanul értesíteni köteles a biztosítót. A végleges helyreállításra csak Magyarországon kerülhet sor, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a káresemény helyén a helyreállítás gazdaságosabban megoldható, vagy a biztosító a kárbejelentéstõl számított 2 munkanapon belül a káresemény helye szerinti helyreállítást a biztosított ez irányú írásbeli kérelme alapján engedélyezi. A kárbejelentés tekintetében a teljesítés helye a biztosító terüle- tileg illetékes, azaz vezérigazgatósági kárrendezési egysége. A biztosítással fedezett károk bekövetkezése esetén a biztosí- tó által megjelölt külföldi biztosítóintézetek – segítségnyújtás keretében a meghatározott keretösszegen belül – a mozgás- képtelenné vált jármû

a) szükségjavításának költségeit, a javíttatás gazdaságossá- gának figyelembevételével megelõlegezik. Szükségjavítás alatt olyan javítási munkák elvégzése értendõ, melyek segít- ségével a jármû a szabályszerû, biztonságos közlekedésre alkalmassá válik,

b) a gépjármû számlával igazolt indokolt tárolásának költségeit a biztosító megelõlegezi maximum a gépjármû káridõponti értékének 20%-áig. Indokoltnak minõsül az õrzött, lezárt he- lyen történõ tárolás, amennyiben a szükségjavítás a 2. a) pont szerint nem lehetséges, és a jármû bármely elemének sérülése nem teszi lehetõvé a jármû biztonságos lezárását.

III. Amennyiben a jármû a II. a) pont szerint a keretösszegen belül nem javítható (szükségjavítás), úgy a helyszínen való javításról, illetve hazaszállításról a biztosító jogosult dönteni.

A külföldi biztosítóintézet díjmentesen lehetõvé teszi a biztosí- tóval való kapcsolatfelvételt. A biztosító elõzetes hozzájárulása nélkül a sérült gépjármû véglegesen nem hagyható külföldön.

IV. Ha a biztosított a külföldi biztosítótól segítségnyújtásban ré- szesült, az önrészesedés összegét, ha annak forintösszege az önrészesedésnél kevesebb, a teljes összegét a segítség- nyújtástól számított 30 napon belül köteles a biztosítónak fo- rintban visszafizetni.

V. A biztosító vállalja a jármûvek – III. pont alapján történõ – számlával igazolt szállítási költségeinek megtérítését Ma-

gyarországra, a biztosított lakhelye szerinti legközelebbi szer- vizbe a káridõponti érték 10%-áig, de maximálisan 100.000 Ft-ig, melyet utólag, számla ellenében térít.

VI. A biztosító – utólag – forintban megtéríti a külföldön ellopott vagy biztosítási eseménnyel összefüggésben üzemképtelen- né vált gépjármûben utazó személyek hazatérésének – a gyorsvonat II. osztályú díjszabásának megfelelõ – költségeit, legfeljebb azonban valamennyi bennülõre összesen maximáli- san 50.000 Ft összértékig.

6. fejezet

Önrészesedés

Az önrészesedés biztosítási eseményenként és jármûvenként a kü- lönbözõ biztosítási eseményekre a kár idõpontjában érvényes biz- tosítási szerzõdés szerinti összegben kerül alkalmazásra akkor is, ha a különbözõ biztosítási események egy idõben, egy kárt okozó eseménnyel vagy folyamattal összefüggésben következtek be.

7. fejezet

A biztosító szolgáltatásának esedékessége

I. Figyelemmel a jelen feltételben foglaltak teljesülésére, a bizto- sító szolgáltatása – úgy a jogalap, mint az összegszerûség te- kintetében – a szükséges iratok és bizonyítékok, valamint a fedezetigazolás (a díjfizetés igazolása) benyújtása utáni 15. napon esedékes. Lopás vagy rablás esetén a fentieken túl- menõen a nyomozást megszûntetõ határozat benyújtása is szükséges.

II. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége már egyértelmûen megállapításra került, de annak összege olyan körülmények folytán, amelyekért a szerzõdõ nem felelõs, a kárbejelentés beérkezésétõl számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a biztosító a szerzõdõ kérésére a várható kárösszeg 50%-áig elõleget fizethet.

8. fejezet

Kockázatkizárás

I. Nem kerülnek térítésre azon káresemények, melyek:

I.1. autóversenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,

I.2. nem baleseti jelleggel következtek be (pl. mûszaki hiba, alkat- részleválás, anyagfáradás, hûtõvízmegfagyás stb.). Amennyi- ben fentiek következtében biztosítási esemény történik, úgy azt a biztosító megtéríti,

I.3. felkelés, zavargás, tüntetés, sztrájk, terrorista vagy háborús eseményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggés- ben következnek be,

I.4. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,

I.5. ionizáló sugárzás hatására következnek be,

I.6. nem biztosítási esemény során a jármûbõl kiszerelt vagy lesze- relt alkatrészeiben vagy tartozékaiban következnek be.

II. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, melyek különleges gépjármûben – például daruval felszerelt gépjármû, markoló- gép stb. –, annak munkavégzése közben (a közúti közleke- déssel egyidejûleg történõ munkavégzés esetét kivéve), vagy a közlekedésre való elõkészítés során következnek be.

III. Nem téríti meg a biztosító a lopás- és poggyászkárt, ha az ne- mesfémbõl, drágakövekbõl készült ékszerekben vagy azok felhasználásával készült tárgyakban, készpénzben, értékpa- pírban, értékcikkben, okmányokban, valamint a személyi használat körét meghaladó vagyontárgyakban – például mun- kaeszközök, keresõ tevékenységgel kapcsolatos egyéb va- gyontárgyakban (árukban) – keletkezett.

IV. Nem téríti a biztosító azokat a nem széria tartozékokat és al- katrészeket, melyek az ajánlatban nem szerepelnek, beleértve a gyártó által beépített – de nem széria – tartozékokat is.

V. Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek szándékos bûn- cselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése so- rán következtek be.

VI. Nem téríti a biztosító a kárt, ha biztosítási esemény bekövet- keztekor a forgalomban részt vevõ gépjármû jogszerû vezetõ- jének nem volt érvényes vezetõi engedélye, kivéve ha a szer- zõdõ/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerû vezetõnek olyan személy minõsül, aki a szerzõdõ vagy a gépjármû felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban ve- zeti a gépjármûvet.

VII. Lopáskár esetén nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosított a gépjármû eredeti forgalmi engedélyét vagy annak elvesztése esetén az illetékes hatóság által kiállított másodpéldányát nem adja át a rendõrhatóságnak vagy a biztosítónak.

VIII. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:

– a biztosított jármûvet nem az ajánlatban meghatározott mó- don, illetve jelleggel használták vagy

– a jármûveken a közlekedésrendészeti szabályok megsérté- sével szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében, vagy

– a szerzõdõnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gép- jármû jogszerû vezetõje nem alkalmas a gépjármû vezetésére.

9. fejezet

A szerzõdõ/biztosított kötelezettségei

I. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

I.1. A káreseményt a felfedezéstõl számított 2 munkanapon belül a biztosító területileg illetékes kárrendezési egységénél írás- ban be kell jelenteni.

I.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerûség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetõvé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenõrzését.

I.3. Az esettel összefüggõ esetleges hatósági vagy bírósági eljá- rást a biztosító részére írásban kell bejelenteni.

I.4. A szerzõdõ/biztosított csak a kárfelvétel után, illetve a biztosító elõzetes, írásbeli hozzájárulásával javíttathatja, illetve rendel- kezhet a sérült jármû helyreállításáról.

I.5. Lopás, rablás, rongálás, tûz, vagy robbanás által okozott kárt a szerzõdõ vagy a gépjármû vezetõje köteles haladéktalanul jelenteni a legközelebbi rendõri szervnél, illetve a tûz- és rob- banáskárokat a tûzoltóságnál. Vad által okozott kárt a vadgaz- dálkodást folytató szervnél is be kell jelenteni.

I.6. Ha az eltulajdonított gépjármû a kárkifizetést megelõzõen vagy azt követõen megkerült, a tulajdonos/szerzõdõ köteles az át- vételt megelõzõen a tudomására jutásától számított 2 munka- napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni, és a biztosító jogosult dönteni arról, hogy a gépjármû átvételénél jelen kí- ván-e lenni.

I.7. Amennyiben a szerzõdés hatálya alatt a forgalmi engedélyrõl bármely okból kifolyólag másodpéldány készül, vagy utóbb a szerzõdõ/tulajdonos birtokába kerül az eredeti forgalmi enge- dély, illetve az elõzetesen kiadásra került másodpéldány, úgy azt a szerzõdõ/tulajdonos 5 napon belül köteles írásban beje- lenteni a biztosítónak.

I.8. Lopáskockázatra is kiterjedõ szerzõdés esetén a szerzõdõ/tu- lajdonos köteles a biztosítási ajánlatban megjelölt kulcsokat , elektronikus indítókártyákat és távirányítókat (beleértve a bizto- sítási ajánlat felvétele óta birtokába került kulcsokat, elektronikus indítókártyákat és távirányítókat is) lopáskár ese- tén a káresemény bejelentésekor a biztosítónak hiánytalanul átadni. A teljesítés helye a kulcsok, elektronikus indítókártyák és távirányítók tekintetében a biztosító területileg illetékes kár- rendezési egysége.

Amennyiben a jelen pontban foglaltak a szerzõdõ/biztosított által a lopáskár idõpontját követõ kulcs, elektronikus indítókártya és távirányító elvesztés következtében nem telje- sülnek, úgy a feltételek ebbõl eredõ ellenõrzésének meghiú- sulása a biztosító hátrányára nem értékelhetõ.

II. Változásbejelentési kötelezettség

II.1. A biztosított/szerzõdõ 15 napon belül, írásban köteles a bizto- sítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.

II.2. Amennyiben a szerzõdés lopáskockázatra is kiterjed és a biz- tosítási ajánlaton felsorolt kulcsok, elektronikus indítókártyák és távirányítók közül valamelyik elveszne, megsemmisülne, a szerzõdõ/tulajdonos köteles fenti tényt a biztosítónak 5 napon belül írásban bejelenteni. A szerzõdõ/tulajdonos csak a bizto- sító hozzájárulásával készíttethet további kulcsot, elektronikus indítókártyát és minden tõle elvárhatót köteles megtenni an- nak érdekében, hogy a kulcsok, elektronikus indítókártyák ne kerüljenek ki az õrizetébõl, illetve a gépkocsit csak olyan sze- mélyek részére adja használatba, akikkel kapcsolatban fele- lõsséget vállal a kulcsok, elektronikus indítókártyák eredeti ál- lapotáért. A jelen fejezet I.8. és II.2. pontjaiban foglalt kötele- zettségek a gépjármû mindenkori jogszerû használójára is kö- telezõ érvényûek.

II.3. Amennyiben a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a gépjármû feletti rendelkezést korlátozó szerzõdést kötnek (elidegenítési, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az ez irányú szerzõdés létrejöt- tét a szerzõdõ köteles haladéktalanul bejelenteni.

III.4. A jelen fejezetben foglaltak a Polgári Törvénykönyv 540. §-a szerinti közlési és változásbejelentési, valamint az 554. §-a szerinti felvilágosítás adási kötelezettség körébe tartoznak és ezáltal amennyiben a bejelentés tartalma nem felel meg a va- lóságnak, illetve a szerzõdõ/tulajdonos ezen kötelezettségeit megszegi, úgy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási védelem nem áll fenn, kivéve ha a szerzõdõ/biztosí- tott bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

10. fejezet

Kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség

I. A biztosított köteles a kárt tõle telhetõen megelõzni és enyhí- teni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármegelõzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendõiben. A biztosított a kár- megelõzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendõihez taná- csokért a biztosítóhoz fordulhat.

II. A kármegelõzés azon költségét, amelyek a felek megállapodása alapján jöttek létre, a biztosító 20% önrész érvényesítése mellett téríti meg azzal, hogy a kifizetett összeg nem haladhatja meg a káridõponti érték (újrabeszerzési érték-szolgáltatás esetén az új- rabeszerzési érték) 20%-át. A kárenyhítés költségét a biztosító önrész érvényesítése nélkül megtéríti, de a kifizetett összeg nem haladhatja meg a káridõponti érték (újrabeszerzési érték-szolgál- tatás esetén az újrabeszerzési érték) 20%-át.

11. fejezet

A biztosító mentesülése

I. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerzõdõ fél, velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk, a biztosított gépjár- mûvének üzemeltetésében közremûködõ alkalmazottai, illetõ- leg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándéko- san vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkö- vetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tõlük elvárható kár- megelõzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen mó- don elmulasztották.

I.1. Súlyosan gondatlannak minõsül többek között az a magatar- tás, ha:

a) a gépjármûvet fenti személyek alkoholos befolyásoltság alatt vezették, de minden esetben, ha 0,8 ezreléket elérõ alkoholos, kábítószeres befolyásoltság állapotában, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, illetve a vezetést ilyen személynek engedték át,

b) szakszerûtlen üzemeltetés okozta a kárt,

c) a hatóság, illetve igazságügyi mûszaki szakértõ megállapí- tása szerint a jármû a baleset idõpontjában súlyosan elha- nyagolt mûszaki állapotban volt és a káresemény ennek kö- vetkezménye,

d) ha a gépjármûre vonatkozó hatósági elõírásokat megsér- tették.

I.2. A kármegelõzési, kárenyhítési kötelezettség megsértésének minõsül különösen:

a) lopáskockázat vonatkozásában, ha a biztosított gépjármû bármely okból kifolyólag (pl. ablaküveg-rongálás, lopáskí- sérlet, tanksapka lefeszítése, zárrongálás, eredeti vagy má- solt kulcs, elektronikus indítókártya elhagyása stb.) olyan ál- lapotba kerül, hogy rendeltetésszerûen nem használható, vagy a gépjármû jogszerû használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármû használatára és a szerzõdõ, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerû javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gépjármûvet megfelelõen lezárt helyen. A lopáskockázat életbe lép a szakszerû javítás, illetve zárcsere biztosítónak történõ bemutatását követõ nap 0. órától vagy a szakszerû javítást, illetve zárcserét igazoló számla keltét követõ nap 0. órától,

b) ha az eltulajdonított gépjármûben benne maradt a gépjármû forgalmi engedélye, törzskönyve vagy a gépjármû kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája a gépjármûbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója, kulcsa,

c) ha a lopáskár bekövetkezésekor a szerzõdésben elõírt, gép- jármûbe szerelt vagyonvédelmi berendezés nem volt bekap- csolva, illetõleg nem volt üzemképes állapotban.

II. A biztosító fenntartja a jogait a szerzõdés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli men- tesülésére, ha a biztosított a szerzõdés elvállalása szempont- jából lényeges körülményt elhallgat, vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a

biztosító fizetési kötelezettségére vagy annak mértékére kiha- tással van.

III. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a bizto- sító azon károk megtérítése alól, amelyek a 9. fejezetben fog- lalt kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek.

12. fejezet

Bónusz

Ha a díjszabás kármentesség esetére díjvisszatérítést (bónuszt) irányoz elõ, az alábbi rendelkezések érvényesek:

I. A szerzõdõ bónuszra jogosult biztosítási év szerint, ha a bizto- sítási szerzõdés a díjesedékességet megelõzõ biztosítási idõ- szakban kármentesen zajlott le, és a díj esedékességét meg- elõzõ biztosítási idõszak utolsó napján még érvényben volt. Kármentes szerzõdés esetén 1 biztosítási idõszak utáni 1 fo- kozat bónuszra, azaz 5% díjvisszatérítésre jogosult a szerzõdõ. Amennyiben a bónusz folyamatossága káresemény miatt megszakad, úgy a szerzõdõ az általa elért bónuszidõszak vo- natkozásában 3 évnek megfelelõ fokozattal visszalép. Ez az elsõ három biztosítási év esetében azt jelenti, hogy a bónuszidõszak újra indul.

II. A biztosítási viszony akkor minõsül egy biztosítási idõszakon belül kármentesnek, ha ezen idõ alatt:

II.1. a biztosító jelen szabályzata alapján térítésköteles káresemény nem történt,

II.2. az adott biztosítási idõszakra esõ összes biztosítási díj befize- tésre került.

III. A bónusz kiszámításának alapja az adott biztosítási idõszak- ban esedékes biztosítási díj összege.

IV. A már megszerzett bónuszra jogosító idõtartamot folyamato- san kell számítani, ha a szerzõdõ casco biztosításának érdek- múlás miatt történõ megszûnésétõl számított 6 hónapon belül olyan új casco biztosítási szerzõdést köt, amelynek éves díja az elõzõ biztosítási szerzõdés díjának minimum 50%-a.

V. A biztosító a más biztosítótársaságoknál megszerzett díj- visszatérítésre jogosító idõszakot elfogadja és folyamatosan számítja, amennyiben a szerzõdõ az elõzõ biztosításának megszûnésétõl számított hat hónapon belül a biztosítónál casco biztosítási szerzõdést köt, és a kármentesen eltelt idõ- szakot elõzõ biztosítója írásban igazolja.

Két különbözõ gépjármûre – akár a biztosítónál, akár más biz- tosítótársaságnál – párhuzamosan fennálló szerzõdések ese- tén, amennyiben a szerzõdésekben a szerzõdõ személye azo- nos, az egyik gépjármûn fennálló és már megszerzett bónusz- fokozata az érdekmúlást követõen átvihetõ a másik gépjármû- re. Ezen lehetõség további gépjármûvekre nem vonatkozik.

VI. A bónusz mértéke

A bónusz nagysága az elsõ kármentes biztosítási idõszak után 5%, mely minden kármentes biztosítási idõszak után további 5%-kal növekszik, egészen a 10. kármentes biztosítási idõszak elteltéig, ahol a bónusz mértéke 50%. A továbbiakban meg- szakítás nélküli bónuszjogosultság esetén minden évben 50% díjvisszatérítés illeti meg a szerzõdõt. A bónuszjogosultság maximum az 50%-os mértékbõl csökken kár esetén.

VII. A bónusz visszafizetésének esedékessége a vizsgált biztosí- tási idõszakot követõ 90. nap.

13. fejezet

A szerzõdésben érintett felek jogállása

A szerzõdõre/tulajdonosra vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igé- nyeiket a biztosítási szerzõdésbõl érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármû mindenkori jogszerû használójától is. A kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerzõdõt/tulajdonost.

14. fejezet

Elévülés

Jelen szerzõdésbõl származó igények 1 év elteltével elévülnek.

15. fejezet

Biztosítási díj és/vagy önrészesedés módosítása

A szerzõdés hatálya alatt a biztosítás díjának és/vagy önrészesedésének az emelkedésére vagy csökkenésére a kockázati tényezõk, így különösen az alkatrészárak, szervízdíjak, balesetek és gépkocsilopások mértékének változásaira figyelemmel a biztosítási szerzõdés évfordulójának napjától kezdõdõ hatállyal a biztosító írásban módosító javaslatot tehet..

A biztosítás díjának és/vagy önrészének esetleges módosítása esetén a díj és/vagy önrész a szerzõdés évfordulójának napján ha- tályban lévõ új kötésekre vonatkozó biztosítási díjra és/vagy ön- részre változik.

A biztosítási díj és/vagy önrész esetleges módosításáról a biztosító a díj- és/vagy önrészváltozás hatálybalépését legalább 30 nappal megelõzõen írásban értesíti a szerzõdõt.

A biztosító írásbeli megkeresésében foglalt módosító javaslatok el nem fogadása esetén a szerzõdés a Ptk. 551. §. alapján a biztosítási évfordulóra megszûnik.

16. fejezet

A szerzõdés módosítása

Ezen feltételeken alapuló szerzõdés módosítása csak írásban tör- ténhet.

17. fejezet

Egyebek

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános Va- gyonbiztosítási Feltételek, valamint a Ptk. rendelkezései irányadóak. A szerzõdés tekintetében fogyasztói panaszokkal foglalkozó szer- vek: Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség (1088 Bp., József krt. 6.), Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.).

Jelen feltétel 2001. december 15-tõl hatályos.

Záradékok

A szerzõdésre érvényes záradékok sorszámát a biztosítási kötvény tartalmazza.

401. sz. záradék:

„A biztosított gépjármûre a forgalomba helyezés napjától a káridõ- ponti értéket téríti meg a biztosító.”

403. sz. záradék:

„A biztosítás az elõírt biztonságtechnikai berendezés hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.”

405. sz. záradék:

„A biztosítás nem terjed ki lopáskockázatra a rendszámnak vagy alvázszámnak a gépjármû üvegfelületébe történõ bemaratásának hiánya miatt.”

407. sz. záradék:

„A kockázatviselés kezdete (a szerzõdés hatálybalépése) az aján- lat kiállításának (év, hónap, nap, óra, perc) idõpontja.”

410. sz. záradék:

„A biztosítási szerzõdés hatálya alá tartozó gépjármûre a biztosító törés-, elemi-, és lopáskárok esetében nettó, azaz ÁFA nélküli térí- tést nyújt.”

419. sz. záradék:

„A biztosító szolgáltatást kizárólag a próbarendszámhoz tartozó in- dítási naplóba bejegyzett idõtartam alatt és útvonalon bekövetke- zett biztosítási eseményekre nyújt, a kötvényen feltüntetett biztosí- tási összeg alapulvételével.”

421. sz. záradék:

„A Jármûvek Casco biztosításának Különös Feltételeinek területi hatályra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítási védelem nem terjed ki a volt Szovjetunió utódállamaira.”

422. sz. záradék:

„A Jármûvek Casco biztosításának Különös Feltételeinek területi hatályra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítási védelem csak Magyarország területére terjed ki.”

425. sz. záradék:

„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai beren- dezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározottaknak:

– védenie kell a gépkocsi összes nyílászáróját, az ajtókat, a motorteret, csomagteret, a riasztó beépítését jelzõ fény- visszajelzõ (LED) van beépítve, valamint a gépjármûvet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad és megakadályozza a motor indítását.

– vagy gyári immobiliser (indításgátló berendezés) beépítése szükséges.

– vagy olyan immobiliser (indításgátló berendezés) beépítése szükséges, amely a gépjármû legalább 3 áramkörét blokkolja. Azon riasztóberendezéseknél, amelyek távirányítással vezé- relhetõk csak azon berendezések fogadhatók el, amelyek- nél a centrálzár, és a riasztó mûködtetése külön-külön törté- nik, vagy a riasztóberendezés léptetõkódos rendszerû.”

426. sz. záradék:

„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az eset- ben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai

berendezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatáro- zattaknak:

– védenie kell a gépkocsi összes nyílászáróját, az ajtókat, a motorteret, csomagteret, a riasztó beépítését jelzõ beren- dezés fényvisszajelzõ (LED) van beépítve, a gépjármûvet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad, valamint beltéri mozgásérzékeléssel, rezgésérzékeléssel rendelkezik és távirányítással mûködtethetõ léptetõkódos vezérlõrendszerrel rendelkezik és

– olyan immobiliser (indításgátló berendezés) került beépí- tésre, amely a gépjármû legalább 3 áramkörét blokkolja. Ezen immobiliser (indításgátló) funkció betöltésére a gépjár- mûbe szerelt eredeti gyári immobilisert (indításgátló beren- dezést) elfogadja a biztosító.”

427. sz záradék:

– védenie kell a gépkocsi összes nyílászáróját (az ajtókat, a motorteret, a csomagteret), a riasztó beépítését jelzõ berendezés fényvisszajelzõ (LED) van beépítve, a gépjármûvet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad, valamint beltéri mozgásérzékeléssel, emelésérzékeléssel, rezgésérzékeléssel, távirányítással mûködtethetõ léptetõkódos vezérlõrendszerrel rendelkezik, amely indítja

– a MABISZ minõsítéssel rendelkezõ országos területi lefedettségû mûholdas elektronikus gépjármû követõ és nyilvántartó, azonosító rendszert amely a casco biztosítási szerzõdés fennállásának tartama alatt igazoltan mûködõképes és

– olyan immobiliser (indításgátló berendezés) került beépítés- re, amely a gépjármû legalább 3 áramkörét blokkolja. Ezen immobiliser (indításgátló) funkció betöltésére a gépjármûbe szerelt eredeti gyári immobilisert (indításgátló berendezést) elfogadja a biztosító.

A mûholdas, elektronikus gépjármû követõ és nyilvántartó, azono- sító rendszer és riasztóberendezés beszerelésérõl és mûködtetésérõl szóló szerzõdést a casco ajánlat kitöltésekor csatolni kell."

430. sz. záradék:

„A felek a kockázatviselés kezdetére (a szerzõdés hatálybalépésé- re) vonatkozóan halasztásban állapodnak meg. A kockázatviselés kezdete (a szerzõdés hatálybalépése) – a biztosítási szerzõdés lét- rejötte esetén - a biztosítási ajánlaton feltûntetett idõpont, feltéve ha az elsõ biztosítási díjat a kockázatviselés kezdetének idõpontjá- ig megfizették és a gépjármû fotózása a kockázatviselés kezdetét megelõzõ napon megtörtént. Amennyiben a kockázatviselés kezdetének idõpontjáig nem fizetik meg az elsõ díjat, úgy a biztosí- tási védelem az elsõ díj megfizetését követõ nap 0. órájával lép életbe. A díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit a díjfize- tésre kötelezett viseli.”

431. sz. záradék:

„A felek az elsõ díj vagy díjrészlet megfizetésére halasztásban álla- podnak meg. A kockázatviselés kezdete (a szerzõdés hatályba lé- pése) – a biztosítási szerzõdés létrejötte esetén - a biztosítási aján- laton feltûntetett idõpont, feltéve ha az elsõ díjat az ajánlat keltének napjától számított legkésõbb 30. napon megfizették. Amennyiben az ajánlat keltének napjától számított 30. napon túl fizetik meg az

elsõ díjat úgy a biztosítási védelem az elsõ díj megfizetését követõ nap 0. órájával lép életbe. A díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit a díjfizetésre kötelezett viseli.”

432. sz. záradék:

„Az Autósegély-24 kiegészítõ biztosítás az elsõ biztosítási évben ingyenes”

433. sz. záradék:

„A biztosító a szerzõdésre a hatályos Jármûvek Casco-biztosításá- nak Különös Feltételeinek Bónusz díjvisszatérítésre vonatkozó fe- jezetében meghatározottakkal ellentétben nem fizet bónusz díj- visszatérítést.”

434. sz. záradék:

„A Jármûvek Casco biztosításának Különös Feltételei 4. fejezeté- ben meghatározottaktól eltérõen, határozatlan idejû szerzõdések esetén a biztosítási díj nem fizetésekor a kockázatviselés megszû- nik a biztosítási díj esedékességétõl számított 75. nap elteltével.”

435. sz. záradék:

„Poggyászlopás: Személyi használatú vagyontárgyaknak a jármû- ben ülõ személyektõl való elrablása vagy a jármû lezárt utasterébõl dolog elleni erõszakkal való ellopása.”

436. sz. záradék:

– védenie kell a gépkocsi összes nyílászáróját, az ajtókat, a motorteret, a riasztó beépítését jelzõ fényvisszajelzõ (LED) van beépítve valamint a gépjármûvet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad,

– vagy gyári immobiliser (indításgátló berendezés) beépítése szükséges

– vagy olyan immobiliser (indításgátló berendezés) beépítése szükséges, amely a gépjármû legalább 3 áramkörét blokkolja.

Azon riasztóberendezéseknél, amelyek távirányítással vezérelhe- tõk, csak azon berendezések fogadhatók el, amelyeknél a centrál- zár és a riasztó mûködtetése külön-külön történik, vagy a riasztó- berendezés léptetõkódos rendszerû.”

438. sz. záradék:

„A Jármûvek Casco biztosításának Különös Feltételei 4. fejeze- tében meghatározottaktól eltérõen, határozatlan idejû szerzõdések esetén a biztosítási díj nem fizetésekor a kockázatviselés megszû- nik a biztosítási díj esedékességétõl számított 90. Nap elteltével.”

439. sz. záradék:

„A szerzõdõ a jelen ajánlati csomagban biztosított kockázat(ok)ra vonatkozó biztosítás(ok) elsõ díjelõlegét tartalmazó biztosító által ki- állított (ajánlaton rögzített sorszámú) díjelõleg csekk(ek)et átvette. A felek az elsõ díj vagy díjrészlet megfizetésére halasztásban álla- podnak meg. A kockázatviselés kezdete (a szerzõdés hatályba lé- pése) – a biztosítási szerzõdés létrejötte esetén - a biztosítási aján- laton feltûntetett idõpont, feltéve ha az elsõ díjat az ajánlat keltének napjától számított legkésõbb 8. napon megfizették. Amennyiben az ajánlat keltének napjától számított 8. napon túl fizetik meg az elsõ díjat, úgy a biztosítási védelem az elsõ díj megfizetését követõ nap 0. órájával lép életbe. A díjfizetés elmulasztásának jogkövet- kezményeit a díjfizetésre kötelezett viseli.”

443.sz.záradék:

„A felek az elsõ díj vagy díjrészlet megfizetésére halasztásban állapodnak meg. A kockázatviselés kezdete – a casco biztosítási szerzõdés létrejötte esetén – az Átvételi Jegyzõkönyvben meghatározott átvétel napja, amennyiben az elsõ díjat vagy díj-

részletet az Átvételi Jegyzõkönyvben foglalt átadás napjától számí- tott legkésõbb 60. napon megfizették a Biztosító részére. Amennyiben az Átvételi Jegyzõkönyvben foglalt átadás napjától számított 60. napon túl fizetik meg az elsõ díjat vagy díjrészletet, úgy a biztosítási védelem az elsõ díj vagy díjrészlet megfizetését követõ nap 0. órájával lép életbe. A díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit a díjfizetésre kötelezett viseli.”

444.sz.záradék:

„A szerzõdés évfordulója minden esetben azon naptári negyedév elsõ napja, melyben a kockázatviselés kezdõdik.”

445.sz.záradék:

„Lopás Casco biztosítási módozat esetén a Jármûvek Casco biztosításának Különös Feltételeitõl (JCKF5) eltérõen a biztosító kizárólag a megfelelõen (az összes zárszerkezet zárt) lezárt és az elõírtaknak megfelelõen mûködtetett biztonságtechnikai berende- zések mellett a gépjármû ellopása, illetve a gépjármû elrablása esetén téríti meg a jármûben és a lezárt jármûben elhelyezett egyéb vagyontárgyban keletkezett károkat, amennyiben a gépjár- mû a biztosítási összeg kifizetése elõtt nem került meg. Egyéb szolgáltatást nyújt más biztosítási események bekövetkezése esetén, amennyiben azokra a megkötött biztosítási szerzõdés kiterjed.

A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási események bekövetkezésekor a szerzõdés szerinti önrészesedés levonásával a JCKF5 feltétel 2. fejezet 1.3. pont szerinti megállapított összeget fizeti elsõdlegesen a kedvezményezettnek, ennek hiányában a biztosítottnak.

Lopás Casco biztosítási módozat esetén a Jármûvek Casco biztosításának Különös Feltételeibõl (JCKF5) kizárólag az alábbi pontok vonatkoznak a biztosítás szerzõdõjére/biztosítottjára és a gépjármû mindenkori jogszerû használójára:

1. fejezet I. 3.2,

1. fejezet II.

2. fejezet I. 3., 4., 7.,

2. fejezet II. 7., (javítási költség kivételével)

2. fejezet V.

2. fejezet VI.

2. fejezet VII.

2. fejezet VIII.

2. fejezet IX.

3. fejezet

4. fejezet I-III.

5. fejezet (csak a lopás, illetve rablás kockázatra vonatkozó szabályok)

5. fejezet IV.

5. fejezet VI.

6. fejezet

7. fejezet

8. fejezet (csak a lopás, illetve rablás kockázatra vonatkozó szabályok)

9. fejezet (csak a lopás, illetve rablás kockázatra vonatkozó szabályok)

10. fejezet

11. fejezet (csak a lopás, illetve rablás kockázatra vonatkozó szabályok)

14. fejezet

15. fejezet

16. fejezet

17. fejezet

Kivonat a hatályos 171/2000-es Kormány rendeletbõl

A gépjármû üzemben tartójának kötelezõ felelõsségbiztosításáról

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) gépjármû: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ) elsõ számú függelé- kének II. b) pontjában meghatározott gépjármû, továbbá a pót- kocsi, a félpótkocsi, a mezõgazdasági vontató, a forgalmi rendszámmal ellátott lassú jármû, a munkagép és a segédmo- toros kerékpár;

b) üzemben tartó: a gépjármû tulajdonosa, vagy a telephely sze- rinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartója;

c) telephely: az az ország, amelynek hatósági jelzéseivel a gép- jármûvet ellátták;

d) biztosított: a gépjármû üzemben tartója és vezetõje;

e) biztosító: engedély alapján gépjármû-felelõsségbiztosítási te- vékenységet végzõ biztosító, amely tagja a Nemzeti Irodának és a Kártalanítási Számlához az e rendeletben foglaltak szerinti hozzájárulást teljesíti;

f) díjtarifa: a biztosító által az egyedi díjak kiszámításához hasz- nált számítási módszer.

2. §

(1) Minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartója köteles az 1. § e) pontja szerinti biztosítóval a gépjármû üzemelte- tése során okozott károk fedezetére – a (2) bekezdésben megha- tározott összeghatárig – felelõsségbiztosítási szerzõdést kötni, és a szerzõdést folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármû a Magyar Köztársaság területén kizárólag ezen feltételek fennállása esetén üzemeltethetõ.

(2) A biztosító – ideértve a Kártalanítási Számla kezelõjét is – egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén kárese- ményenként 500 millió Ft összeghatárig köteles a szerzõdés alap- ján a károsultakkal szemben helytállni. A személyi sérülés miatti károk esetén a biztosító a károsultakkal szemben károsultanként 300 millió Ft összeghatárig köteles a szerzõdés alapján helytállni.

(3) Az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség, ha jogszabály más- ként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármû hatósági jelzésekkel való ellátásának idõpontjától a gépjármû for- galomból való végleges kivonásáig terheli, kivéve a szüneteltetés idõtartamát. Ideiglenes forgalomba helyezés esetén a biztosítási szerzõdésnek (elõzetes fedezetigazolásnak) legalább arra az idõ- szakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalmi engedély és a rendszám érvényes.

(6) Az e rendeletben foglaltaktól – a rendelet kifejezett engedélye nélkül – a felek szerzõdése sem a biztosított, sem a károsult hátrá- nyára nem térhet el.

3. §

(1) Gépjármûvet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe, törzskönyvbe üzemben tartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármû rendszámtábláját cserélni, a gépjármû idõszakos mû- szaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelezõ fele- lõsségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták.

(2) A biztosítási szerzõdés megkötését a biztosítási kötvény, vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerzõdés díjfizetéssel történõ folyamatos hatályban tartását a befizetést iga- zoló csekk, illetve a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja.

(3) A biztosító a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyil- vántartó és Választási Hivatalát (a továbbiakban: hivatal) informati- kai rendszerén keresztül haladéktalanul értesíteni köteles a biztosí- tási szerzõdés megkötésérõl, továbbá az elõzetes fedezetigazolás kiadásáról, illetve arról, ha az elõzetes fedezetigazolás vagy a ko- rábban kötött biztosítási szerzõdés megszûnt.

(4) Az érdekmúlással megszûnt szerzõdésrõl a biztosító haladékta- lanul köteles – informatikai rendszerén keresztül – a hivatalt értesí- teni. Érdekmúlással szûnik meg a szerzõdés, ha a biztosítónál be- mutatták a gépjármû forgalomból való kivonását tanúsító okiratot, a tulajdonos-(üzemben tartó) változásnál a tulajdonjogot átruházó szerzõdést vagy egyéb okiratot.

4. §

(1) A forgalmiengedély-köteles gépjármû üzemben tartója a bizto- sítási szerzõdés fennállását tanúsító bizonylatot köteles a forgalmi engedéllyel együtt tartani, és a jogszabályok által meghatározott esetekben felmutatni.

(4) Ha a gépjármû üzemben tartásához forgalmi engedélyre nincs szükség (nem forgalmi engedélyre köteles gépjármû), a gépjármû a közúti forgalomban kizárólag akkor vehet részt, ha a gépjármûvön a biztosítási szerzõdés fennállását tanúsító jelzés van. A biztosító a biztosítási szerzõdés fennállását tanúsító jelzést és a biztosítási köt- vényt a biztosítási díj megfizetése ellenében szolgáltatja ki.

5. §

(2) Az a biztosító, amely az ajánlattevõvel korábban már kötött biz- tosítási szerzõdést, és ezt a biztosítottnak súlyosan felróható okból felmondta, vagy a korábbi szerzõdés a díj nem fizetése miatt szûnt meg, a biztosítási idõszak leteltét követõ egy évig megtagadhatja újabb szerzõdés megkötését.

7. §

(1) A károsult kártérítési igényét a biztosítási szerzõdés keretei kö- zött közvetlenül a károkozó üzemben tartó biztosítójával szemben is jogosult érvényesíteni.

(6) A károsult a káreseményt harminc napon belül köteles bejelen- teni a biztosítónak. A határidõ elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a biztosítóval szemben nem alkal- mazhatók.

(7) A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és gépjármû azonosításához és a felelõsségbiztosítási fe- dezet megállapításához szükséges adatokat, valamint a baleset lé- nyeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott infor- mációk kizárólag a hatósági feladatokat ellátó szervekhez, a biztosí- tóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelõjéhez vagy az egészségbiztosítási szervezethez továbbíthatók.

9. §

(1) A biztosítók kötelesek a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosí- tásból származó tárgyévi díjbevételük arányában a Kártalanítási Számla javára befizetést teljesíteni olyan mértékben, hogy azok fe- dezetet nyújtsanak a (2) bekezdés szerint a Kártalanítási Számlát terhelõ kötelezettségek kielégítésére.

(2) A károsult a biztosítási szerzõdéssel nem rendelkezõ üzemben tartó gépjármûve által vagy az ismeretlen gépjármûvel a Magyar Köztársaság területén okozott kárának megtérítése iránti igényét – az e rendeletben foglaltak alapján – a Kártalanítási Számla kezelõ- jével szemben is érvényesítheti.

(3) A Kártalanítási Számla kezelõje a biztosítók bármelyikét megbíz- hatja a károk rendezésével.

12. §

(1) A biztosítók kötelesek a következõ évi díjaikat a 2. számú mel- lékletben foglalt gépjármû-kategóriánként, díjosztályonként, és a 3. számú mellékletben meghatározott bonus-malus kategóriák sze- rinti besorolással megállapítani. Az egyes díjosztályokban, illetve bonus-malus kategóriákon belül a biztosítónak lehetõsége van dif- ferenciált díjak alkalmazására.

(3) A biztosítók az utolsó bonus-malus nyilvántartási évben négy- nél több kárt okozó biztosítottakra egyedi díjakat alkalmazhatnak, azonban ez a díj nem haladhatja meg a 3. számú melléklet szerinti díjosztály M 4 besorolásában az alkalmazott differenciálási ténye- zõk szerint az üzemben tartók kialakult díjának kétszeresét.

(5) A biztosítók kötelesek október 30-ig a következõ évi tarifáikat két országos napilapban közzétenni, valamint a következõ évi díjaikat az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeikben és az interneten hozzáférhetõvé tenni.

(6) A biztosító a meghirdetett díját év közben nem változtathatja.

1. számú melléklet

1. §

A gépjármûvek kötelezõ felelõsségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igé- nyeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerzõdésben megjelölt gépjármû üzemelte- tésével okozott kár miatt támasztanak.

3. §

(1) A forgalmi engedélyre kötelezett gépjármûvek esetén a biztosí- tási díjat elõre kell megfizetni. A biztosító negyedévnél hosszabb idõszakra nem követelheti a biztosítási díj befizetését. A biztosítási díj a kockázat viselésének idõtartamára – a kockázatviselés kezde- tének napjától a megszûnés napjáig – illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosítási díjat a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjár- mûvek esetén a biztosítási idõszakra (tartamára) egy összegben elõre kell megfizetni.

(3) A biztosítás elsõ díja – a felek eltérõ megállapodása hiányában – a biztosítási szerzõdés létrejöttekor, a folytatólagos díja pedig a biztosítá- si szerzõdésben (ajánlaton) megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától füg- gõen annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díjfize- tés vonatkozik.

(4) A biztosítási díj esedékességétõl számított harmincadik nap el- teltével a szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fi- zették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetõleg a bizto- sító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

4. §

(1) A biztosító kockázatviselése – eltérõ megállapodás hiányában

– az azt követõ napon kezdõdik, amikor a biztosítás elsõ díját a biztosító részére befizetik, illetõleg amikor a díj megfizetésére vo- natkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

5. §

(1) A biztosítási szerzõdés határozatlan tartamú. A díjszabásban megállapított esetekben határozott tartamú szerzõdések is köthe- tõk.

(2) A biztosítási idõszak a naptári év.

(3) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármûvek esetében a biztosítás tartama a biztosítási bizonylatban megjelölt idõtartam.

6. §

(1) A biztosítási szerzõdés kettõtõl hat hónapig terjedõ tartamban szünetel, ha a biztosított bemutatja a gépjármû üzemen kívül he- lyezésérõl szóló hatósági tanúsítványt. A szünetelés a bejelentést követõ hónap elsõ napjától kezdõdik és tart az újbóli üzembe he- lyezés napjáig. Az újbóli üzembe helyezés napját az üzemben tartó köteles a biztosítónak bejelenteni. A díjfizetés kezdõ idõpontjára az e melléklet 3. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármûvek, valamint a motorkerékpárok esetében az (1) bekezdés rendelkezései nem al- kalmazhatók.

7. §

(1) A felelõsségbiztosítási szerzõdés érdekmúlással történõ meg-

szûnése esetében a biztosító kockázatviselése a forgalomból való kivonás, illetõleg a tulajdonjog-átszállása idõpontjával szûnik meg. A biztosító a biztosítási díj megfizetését a kockázatviselése meg- szûnése napjáig követelheti.

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármûvek üzemben tar- tói esetében a biztosítási szerzõdés a szerzõdésben kikötött meg- szûnési idõpont elõtt is megszûnik azon hónap utolsó napjával, amelynek során a biztosított a biztosítónak visszaadja a biztosítási bizonylatot és a biztosítási szerzõdés fennállását tanúsító jelzést, közölve a visszaadás indokát.

11. §

(1) A biztosított a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett volna.

(2) Ha a szerzõdéskötésre nem a tulajdonos (üzemben tartó) válto- zása kapcsán kerül sor, a biztosított köteles bemutatni a megelõzõ biztosítási idõszakra vonatkozó díjfizetések bizonylatait. A koráb- ban be nem fizetett díj megfizetésére az üzemben tartó (tulajdo- nos) köteles. Ezt a díjat a biztosító a Kártalanítási Számla részére tartozik befizetni, amelybõl 3 havi díj azt a biztosítót illeti meg, amelynél a korábbi biztosítás fennállt, illetve amely a fedezetigazo- lást kiadta. A hátralékként befizetett díj a kockázatviselést nem be- folyásolja.

(3) A biztosított köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a kötvényen feltüntetett adatok változását.

3. számú melléklet

A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás bonus-malus rendszere

1. §

(1) A biztosító 2001. január 1-jétõl köteles a kötelezõ gépjármû-fe- lelõsségbiztosítási szerzõdéseit e mellékletben szabályozott bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani és biztosítási díjait ezen rendszer figyelembevételével kialakítani és meghirdetni.

3. §

(1) A bonus-malus nyilvántartási rendszer 2001. január 1-jétõl az egyedi szerzõdésekkel rendelkezõ jármûvekre terjed ki.

(2) A személygépkocsik bonus-malus nyilvántartási rendszere szem- pontjából az elsõ megfigyelési idõszak 1991. július 1-jétõl 1992. júni- us 30-ig tartott. Ezt követõen a megfigyelési idõszakok mindig július 1-jétõl június 30-ig tartanak.

(3) A tehergépjármûvek, autóbuszok, motorkerékpárok, vontatók és mezõgazdasági vontatók bonus-malus rendszere szempontjából az el- sõ nyilvántartási idõszak 2001. július 1-jétõl kezdõdik és 2002. június 30-ig tart. Ezt követõen a megfigyelési idõszakok mindig július 1-jétõl június 30-ig tartanak.

4. §

Az egyedi szerzõdéssel rendelkezõ, az 3. § szerinti jármûkategóriák esetén a rendszer egy alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

5. §

(1) A bonus-malus rendszerrel járó elõnyök és hátrányok a szerzõ- déskötõ személyéhez fûzõdnek az érintett szerzõdés vonatkozá- sában, függetlenül attól, hogy a szerzõdéskötõ gépjármûvét ki ve- zette.

6. §

(1) A rendszerbe újonnan belépõ az A0 osztályba kerül.

(2) A már megszerzett bonus-malus osztályba sorolás megmarad, és az arra jogosító idõtartam tovább folyik, ha a szerzõdés meg- szûnik és a szerzõdés megszûnésétõl számított egy éven belül a biztosított új szerzõdést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosító- nál.

(3) Az új szerzõdés besorolása csak A0 lehet, ha az elõzõ szerzõ- dés érdekmúlás miatt, de az új szerzõdés kötését megelõzõ egy éven túl szûnt meg.

(4) Ha egy szerzõdõ a már meglévõ gépjármûvére érvényes szer- zõdés mellé egy másik, azonos jármû-kategóriába tartozó gépjár- mûre is szerzõdést köt, akkor az új szerzõdést A0-ba kell sorolni. Ha az új szerzõdés megkötésétõl számított egy éven belül a régi gépjármû szerzõdése érdekmúlás miatt megszûnik, akkor a koráb- ban megszerzett bonus-malus besorolás, a régi szerzõdés meg- szûnését követõ nappal az új szerzõdésre is érvényes.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti bonus-malus besorolás átvitelére kerül sor, akkor a régi gépjármû szerzõdésén még figyelembe nem vett károkat az új szerzõdés bonus-malus besorolásánál kell figye- lembe venni.

(6) Ha a szerzõdés díj-nemfizetés miatt szûnik meg, akkor a bonus fokozat nem vihetõ tovább, a malus besorolás viszont érvényben marad, ha a szerzõdõ egy éven belül új szerzõdést köt.

7. §

(1) A szerzõdõ részére a korábbi felelõsségbiztosító a 2. számú függelékben szereplõ adattartalmú bonus-malus besorolási igazo- lást köteles kiadni a szerzõdés megszûnésekor. Ha a szerzõ- déskötõ ilyen eredeti igazolást nem csatol, akkor az új szerzõdést csak A0 bonus-malus fokozatban lehet nyilvántartani.

(2) Az igazolás bemutatását követõen a szerzõdés osztályba soro- lását az igazolás adattartalmának alapján kell visszamenõleges ha- tállyal módosítani.

(3) Ha a szerzõdést kötõ igazolást nem mutat be, úgy a biztosító az elõzõ biztosító nyilvántartásából köteles megkérni a szerzõdõ bonus-malus besorolására vonatkozó adatokat, és ez alapján a besorolását visszamenõleges hatállyal módosítani.

(4) A biztosítók által kiállított igazolás a kiállítás napjától számított 30 napig használható fel.

8. §

(1) Ahhoz, hogy a szerzõdés bonus-malus besorolása a tárgyévet követõ év január 1-jén 1 fokozatot emelkedjen, a szerzõdésnek a megfigyelési idõszakban 9 hónapig élõnek és kármentesnek kell lennie.

(2) Ha a biztosítási szerzõdés az egyéves megfigyelési idõszakban akár év közbeni forgalomba helyezés, akár szüneteltetés miatt egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig fennállt, a kár- mentességet az osztályba sorolásnál a biztosító ugyancsak figye- lembe veszi. Ha a szerzõdõ a megfigyelési idõszakban kármentes volt, de az adott idõszakban nem volt 9 hónapig élõ szerzõdése, a bonus-malus besorolása nem változik.

(3) Ha a szerzõdõnek a megfigyelési és a kárkifizetési idõszak alapján figyelembe veendõ kára volt, úgy a tárgyévet követõ év ja- nuár 1-jétõl romlik a szerzõdõ bonus-malus besorolása.

(4) Személygépkocsik és motorkerékpárok esetében egy figye- lembe vett kár esetén két fokozatot, két figyelembe vett kár esetén négy fokozatot, három figyelembe vett kár esetén hat fokozatot romlik a szerzõdõ bonus-malus besorolása a tárgyévihez képest. Ha a szerzõdõ négy figyelembe vett kárt okozott, akkor az M 4-es bonus-malus osztályba kerül.

(5) Tehergépjármûvek, autóbuszok, vontatók és mezõgazdasági vontatók esetében egy figyelembe vett kár esetén egy fokozatot romlik a szerzõdõ bonus-malus besorolása a tárgyévihez képest.

(6) A káresemény mindig azon biztosítási év bonus-malus besoro- lását érinti, amelyet közvetlenül megelõzõ kárkifizetési idõszakban került sor az adott káresemény kapcsán elsõ ízben kárkifizetésre.

9. §

A szerzõdõ jogosult arra, hogy saját elhatározásából a biztosítónak az utolsó, a teljes kárkifizetés összegérõl szóló írásbeli értesítését követõ hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfi- zesse, és így a bonus-malus besorolását ne rontsa. Kármegosz- tás esetén is azt kell figyelembe venni, hogy a szerzõdés alapján történt-e kárkifizetés.

10. §

A következõ megfigyelési idõszakban a szerzõdõ elõzõ biztosítási évi bonus-malus besorolása lesz a kiindulási osztály.

Budapest, 2000. október 24.

Autósegély–24 Biztosítás Különös Feltételei (AKF)

I. fejezet

Biztosítási esemény:

A biztosított gépjármû mûszaki, nem balesetbõl eredõ meghi- básodása, üzemzavara miatti menetképtelenség.

II. fejezet

Biztosított gépjármûvek:

A casco biztosítási szerzõdésben meghatározott, érvényes magyar forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkezõ személy- gépjármûvek, terepjárók, 2t hasznos terhelés alatti tehergép- jármûvek, maximum 9 állandó ülõhellyel rendelkezõ kisbuszok, valamint az általuk vontatott vontatmányok.

III. fejezet

Biztosított személy:

A casco biztosítási szerzõdésben megnevezett biztosított személy, valamint a gépjármû jogszerû vezetõje és a biztosítási esemény bekövetkeztekor bennülõ személyek (továbbiakban biztosított személy). A biztosított személyek száma nem haladhatja meg a forgalmi engedélyben meghatározott szállítható személyek számát.

IV. fejezet

Biztosítási szolgáltatások:

A biztosító az Europ Assistance országos és nemzetközi segítség- nyújtási hálózatával együttmûködve a biztosítási esemény bekö- vetkeztekor a szerzõdésben meghatározott szolgáltatások teljesí- tésére vállal kötelezettséget. A biztosított személy a biztosítási ese- mény bekövetkezte után azonnal, de legkésõbb az azt követõ 24 órán belül jogosult, az Autósegély-24 munkatársával történt egyeztetést követõen az alábbi szolgáltatások igénybevételére.

1. Alap biztosítási szolgáltatások

1.1. Helyszíni javítás

Amennyiben a biztosított gépjármû biztosítási esemény követ- keztében menetképtelenné válik, a biztosító segélyautót vagy autómentõt küld a helyszínre, melynek szakembere – szük- ségjavítás útján – megkísérli a biztosított jármûvet menet- képessé tenni. A biztosító megtéríti a helyszínre történõ egyszeri kiszállás és az ott történõ javítás számlával igazolt munkadíját belföldön vagy külföldön, egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben meg- határozott max. összeghatárig. A helyszínen történõ szükség- javítás során esetlegesen felhasznált alkatrészek árát a biz- tosítás nem tartalmazza. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagosság miatt a biztosított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakember szolgáltatását, úgy

a biztosítási szerzõdésben meghatározott feltételek szerint a biztosító a számlával igazolt költséget a biztosított személynek téríti meg. A szükségjavítással menetképessé tett gépjármû megjavítása csak ideiglenes javításnak minõsül, a gépjármû mielõbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a biztosított személy felelõssége.

1.2. Autómentõvel való szállítás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetkép- telen biztosított gépjármûvet a helyszínen nem lehet menetké- pes állapotba hozni, a biztosító által a helyszínre küldött autó- mentõ a biztosított gépjármûvet a benne lévõ személyes poggyásszal együtt javítómûhelybe vagy a kötvényben sze- replõ lakóhelyre szállítja. A biztosító belföldön vagy külföldön történt meghibásodás esetén, egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben meg- határozott max. összeghatárig megtéríti a mûhelybe szállítás számlával igazolt költségeit.

A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Amennyiben a biztosítási esemény hely- színére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagosság miatt a biztosított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakember szolgáltatását, úgy a biztosítási szerzõdésben meghatározott feltételek szerint a biztosító a számlával igazolt költséget a biztosított személynek téríti meg.

2. Kiegészítõ biztosítási szolgáltatások

A biztosított személyek kizárólag együttesen, az alább felsorolt kiegészítõ biztosítási szolgáltatások valamelyikét, de csakis egyikét vehetik igénybe.

2.1. Lakóhelyre történõ hazautazás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképte- len biztosított gépjármûvet a biztosítási esemény napján nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító megszervezi a biz- tosított személy belföldrõl vagy külföldrõl történõ hazautazását.

A biztosító megtéríti a belföldi II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön felhasznált menetjegyek számlával igazolt költségét biztosított személyenként egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben meghatározott max. összeghatárig.

A biztosító megtéríti a külföldi II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön felhasznált menetjegyek számlával igazolt költségét biztosított személyenként egy biztosítási éven belül maximum egy alka- lommal, a biztosítási szerzõdésben a biztosított személyekre vonatkozóan együttesen meghatározott max. összeghatárig. A taxival megtett utazás számlával igazolt költségeit a biztosító az összes biztosított személyre vonatkozóan együttesen téríti meg, egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben meghatározott max. összeghatárig. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a biztosított személynek téríti meg.

Amennyiben a biztosított a lakóhelyre történõ hazautazás szolgáltatást igénybe veszi, nem jogosult a 2.2., 2.3. és 2.4. pontokban foglalt szolgáltatások igénybevételére.

2.2. Úticélhoz történõ továbbutazás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menet- képtelen biztosított gépjármûvet a biztosítási esemény napján nem lehet menetképes állapotba hozni, és az úticélhoz törté- nõ továbbutaztatás várható költségei nem magasabbak, mint a hazautazás várható költségei, a biztosító megszervezi a biztosított személy belföldrõl vagy külföldrõl történõ tovább- utazását.

A biztosító megtéríti a belföldi II. osztályú vonatjegy vagy távol- sági buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön felhasz- nált menetjegyek számlával igazolt költségét biztosított szemé- lyenként egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben meghatározott max. összeghatárig.

A biztosító megtéríti a külföldi II. osztályú vonatjegy vagy távol- sági buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön felhasznált menetjegyek számlával igazolt költségét biztosított személyenként egy biztosítási éven belül maximum egy alka- lommal, a biztosítási szerzõdésben a biztosított személyekre vonatkozóan együttesen meghatározott max. összeghatárig. A taxival megtett utazás számlával igazolt költségeit a biztosító az összes biztosított személyre vonatkozóan együttesen téríti meg, egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben meghatározott max. összeghatárig. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a biztosított személynek téríti meg.

Amennyiben a biztosított személy az úticélhoz történõ tovább- utaztatás szolgáltatást igénybe veszi, nem jogosult a 2.1.,

2.3. és 2.4. pontokban foglalt szolgáltatások igénybevételére.

2.3. Bérgépjármû igénybevétele

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetkép- telen biztosított gépjármûvet a biztosítási esemény napján nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosított személy részére a biztosító belföldi és külföldi gépjármû kölcsönzéssel foglalkozó szerzõdéses partnerei mindenkor hatályos köl- csönzési feltételeinek figyelembevételével saját vezetésû bér- gépjármû igénybevételét szervezi meg. A biztosító megtéríti a bérgépjármû számlával igazolt költségét egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben meghatározott max. összeghatárig.

A biztosító által nyújtott fedezet nem terjed ki a bérgépjármû- vön keletkezett károkra, sérülésekre, a jármû ellopásából, elsikkasztásából vagy a jármû késedelmes visszaszolgáltatá- sából eredõ költségekre, valamint az útdíj, átkelési díj, alagút-, üzemanyag- és egyéb költségekre, amelyek a biztosított személyt terhelik. A biztosított személy a bérgépjármû átvéte- lekor a szolgáltató partner részére az esetlegesen felmerülõ költségekre elõleget köteles biztosítani, melynek fedezetéül készpénzelõleg vagy bankkártyafedezet szolgálhat.

A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg.

Amennyiben a biztosított személy a bérgépjármû szolgáltatást igénybe veszi, nem jogosult a 2.1., 2.2. és 2.4. pontokban foglalt szolgáltatások igénybevételére.

2.4. Éjszakai szállás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetkép- telen biztosított gépjármûvet a biztosítási esemény napján nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító meg- szervezi a biztosított személy éjszakai szállását belföldön vagy külföldön, szállodában vagy panzióban.

A biztosító a belföldi számlával igazolt költséget megtéríti egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal,a biztosítási szerzõdésben a biztosított személyekre vonatkozóan együtte- sen meghatározott max. összeghatárig.

A biztosító a külföldi számlával igazolt költséget megtéríti egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerzõdésben a biztosított személyekre vonatkozóan együtte- sen meghatározott max. összeghatárig.

A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Amennyiben a biztosított személy az éjszakai szállás szolgáltatást igénybe veszi, nem jogosult a 2.1., 2.2. és a 2.3. pontokban foglalt szolgáltatások igénybe- vételére.

V. fejezet

Területi hatály:

A biztosítás Európa területére érvényes. Törökország ázsiai terüle- tére, illetve Észtország, Lettország és Litvánia kivételével a volt Szovjetunió utódállamaira a biztosítási védelem nem terjed ki.

VI. fejezet

Kockázatviselés kezdete, megszûnése, hatálya:

Az Autósegély–24 biztosítás kockázatviselésének kezdetére, meg- szûnésére és hatályára vonatkozóan a Jármûvek Casco biztosí- tásának Különös Feltételei-ben (JCKF2 4. fejezet) meghatáro- zottak érvényesek. Az Autósegély–24 biztosítás minden esetben megszûnik, amennyiben az alapbiztosítás (casco biztosítás) kockázatviselése megszûnik.

VII. fejezet

A biztosító szolgáltatásának esedékessége:

A biztosító a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését.

Amennyiben erre lehetõség van, a biztosító a biztosított személyt tájékoztatja a biztosítási szolgáltatások tartalmáról és határidejérõl. A számlával igazolt költségek megtérítése az Autósegély–24 Köz- pontjához a fedezet, jogalap és összegszerûség megállapításához szükséges dokumentumok benyújtása utáni 15. napon esedékes.

VIII. fejezet

Kockázatkizárás:

A biztosító nem téríti meg a következõ költségeket:

– az érvényes mûszaki vizsgával nem rendelkezõ gépjármû által elszenvedett biztosítási esemény során felmerülõ károkat,

– a biztosított gépjármû végleges helyreállítását szolgáló javí- tási és karbantartási költségeit (kivéve a helyszíni javítás munkadíját),

– az üzemanyagköltségeket,

– a bérgépjármû szolgáltatás igénybevétele esetén az útdí- jakat, alagút-, átkelési-, és egyéb díjakat,

– a poggyász szállítási- vagy postaköltségeit, amennyiben azok nem szállíthatók együtt a biztosított személlyel,

– a személy- és áruszállító taxiként vagy bérgépjámûként üzembe helyezett gépjármûvek kárait,

– a biztosított gépjármûben utazó autóstopposok kárigényeit,

– a biztosított egyéb biztosítási szerzõdése alapján (pl. casco biztosítás) megtérülõ károkat,

– a gumidefekt ill. üzemanyag hiányából adódó kárigényeket,

– a felkelés, zavargás, tüntetés, sztrájk, terrorista vagy hábo- rús eseményekkel közvetett vagy közvetlen okozati össze- függésben bekövetkezett károkat,

– a magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigaz- gatási szervek intézkedései/rendelkezései során keletkezõ károkat,

– a biztosítási szolgáltatás során a biztosított jármûben, annak tartozékaiban vagy az abban szállított poggyászban keletkezett károkat.

IX. fejezet

A szerzõdõ/biztosított személy kötelezettségei káresemény elõtt és után:

A biztosított személy a biztosítási esemény bekövetkezte után azonnal, de legkésõbb az azt követõ 24 órán belül köteles a biztosítási eseményt a Autósegély–24 vonalán bejelenteni. A szol- gáltatások igénybevétele kizárólag az Autósegély–24 munka- társával történt egyeztetést követõen, a megállapodásnak meg- felelõ módon lehetséges.

A fedezet, jogalap és összegszerûség megállapításához szüksé- ges felvilágosítást meg kell adni és lehetõvé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenõrzését.

A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvénye- sítéséhez a biztosított személy köteles – az ehhez szükséges – rendelkezésére álló dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani. A biztosított/szerzõdõ 15 napon belül írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.

A biztosított/szerzõdõ köteles a tõle elvárható módon a kárt enyhíteni és megelõzni. A felek megállapodhatnak a biztosított személy kármegelõzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teen- dõiben. A biztosított személy kármegelõzéssel és kárenyhítéssel összefüggõ teendõivel kapcsolatban a biztosítóhoz fordulhat tanácsért.

X. fejezet

A biztosító mentesülése:

A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított személy, ill. a szerzõdõ fél, velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk, a biztosított gépjármû- vének üzemeltetésében közremûködõ alkalmazottai, illetve megbí- zottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Súlyosan gondatlannak minõsül különösen, ha:

– a biztosított személy a biztosítási esemény bekövetkezé- sétõl számított 24 órán belül nem jelentette be kárigényét az Autósegély–24 telefonszámán,

– a jármû jellemzõi nem felelnek meg a biztosított jármûvel szemben támasztott mûszaki követelményeknek a meg- engedett tömeg, illetve szállítható személyek számának vo- natkozásában,

– a biztosított személy nem az Autósegély–24 telefonszámán jelentkezõ munkatárssal elõzetesen egyeztetett módon vesz igénybe biztosítási szolgáltatást,

– a szerzõdés megkötésekor a jármû már nem volt menet- képes állapotban, illetve, ha a biztosítási esemény abból adódott, hogy a jármû menetkészsége egy korábbi meghi- básodást követõen csak ideiglenesen, nem tartósan lett helyreállítva,

– a biztosított személy a költségek és kiadások felmerülését nem az eredeti számlákkal igazolja,

– a biztosítási esemény autóversenyen, arra való felkészülés közben, vagy megbízhatósági-, illetve teljesítményteszt során történt,

– a biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban résztvevõ gépjármû jogszerû vezetõjének nem volt érvé- nyes vezetõi engedélye és ez közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében,

– a biztosítási esemény a jármû szakszerûtlen üzemeltetése következtében történt, vagy amennyiben a biztosítási ese- mény idõpontjában a biztosított gépjármû nem rendelkezik érvényes hatósági mûszaki vizsgával,

– a biztosított személy a szerzõdés elvállalása szempontjából

lényeges körülményt elhallgat, vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére, vagy annak mértékére kihatással van,

– a károk a IX. fejezetben foglalt kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek,

– a biztosított személy kárenyhítési, kármegelõzési kötele- zettségét megsérti,

– a biztosított jármûvet nem az ajánlaton meghatározott módon, illetve jelleggel használták,

– ha a biztosított jármûvel a közlekedés-rendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket és ez a tény közre- hatott a biztosítási esemény bekövetkeztében.

XI. fejezet

A szerzõdésben érintett felek jogállása:

A szerzõdõre/biztosítottra vonatkozó minden rendelkezés érvé- nyes a biztosított személyre és mindazokra, akik igényeiket a biz- tosítási szerõdésbõl érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármû mindenkori jogszerû használójától is. A kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerzõdõt/tulajdonost.

XII. fejezet

Elévülés:

Jelen szerzõdésbõl származó igények 1 év elteltével elévülnek.

XIII. fejezet

A szerzõdés módosítása:

Jelen feltételen alapuló szerzõdés módosítása kizárólag írásban történhet.

XIV. fejezet

Egyebek:

Jelen feltételében nem szabályozott kérdésekben a Jármûvek Casco biztosításának Különös Feltételei (JCKF5), az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF), valamint a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

A szerzõdés tekintetében fogyasztói panaszokkal foglalkozó szervek: Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség (1088 Bp. József krt. 6.), Állami Biztosításfelügyelet (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.). A biztosító az ügyfelek adatait jogszabály keretén belül az alábbi szerveknek továbbíthatja: Állami Biztosításfelügyelet, rendészeti nyomozóhatóság vezetõje, ügyészség, bíróság, közjegyzõ, adóhatóság, Nemzetbiztonsági Szolgálat, Gazdasági Versenyhiva- tal, – a veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében – társ- biztosítók.

Autósegély-24 központ címe:

Europ Assistance Kft., 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.

Jelen feltétel 1999. február 1-tõl hatályos.

Document Metadata

Table of Contents

Feltételek

Document Metadata