UNION-Business Class Általános Biztosítási Feltételek

UNION-Business Class Általános Biztosítási Feltételek

Felelősségbiztosítás

A jelen feltételek – eltérő szerződéses kikötés hiányában – az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) UNION-Business Class felelősségbiztosításaira vonatkoznak, feltéve, hogy a szerződést e felté- telekre hivatkozással kötötték.

A jelen feltételek alapján biztosítási szerződés érvényesen csak a biztosító UNION-Business Class vagyonbiztosítási szerződései mellé köthető, érvényes- ségének, hatályosságának és a biztosító kockázatviselésének feltétele a va- gyonbiztosítási szerződés érvényessége, hatályossága, és annak alapján a biz- tosító kockázatviselése.

A jelen felelősségbiztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés ke- retében, a biztosítási díj megfizetése ellenében a biztosított követelheti, hogy a biztosító a jelen feltételekben és a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan, a jelen feltételek alapján biztosítási esemény- nek minősülő károk megtérítése alól, amelyekért a hatályos magyar jogsza- bályok szerint felelősséggel tartozik.

1. A szerződő és a biztosított

1.1. A szerződő az, aki a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti és a biztosítási díjat megfizeti. A szerződő azonos is lehet a biztosítottal. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára a szerződő kötötte, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetve a biz- tosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a jognyilatkozatokat a biztosító hozzá intézi, és ő köteles a jognyilatko- zatok megtételére is.

1.2. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosítóhoz intézett írás- beli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet. Ebben az eset- ben a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási díjért a szerző- dővel egyetemlegesen felelős.

1.3. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat, egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tud- nia kellett, és a közlésre, illetve a bejelentésre köteles lett volna.

2. A biztosítási esemény

2.1. A jelen feltételek alkalmazásában biztosítási esemény

a) a biztosított által – a biztosítóval közölt és általa a károkozást megelőzően fedezetbe vont – tevékenységi köreiben eljárva, jog- ellenesen okozott személyi sérüléses, illetve dologi kár miatti kár- térítési kötelezettsége, amelyért a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint felelősséggel tartozik,

b) a biztosított által – a biztosítóval közölt és általa a károkozást megelőzően fedezetbe vont – tevékenységi köreiben eljárva, az ál- tala nyújtott szolgáltatást igénybe vevőnek a szolgáltatás nyújtása során, illetve a vele szerződéses jogviszonyban állónak a szerző- dés hibás teljesítésével, jogellenesen okozott dologi kár miatti kártérítési kötelezettsége,

c) a biztosított által Magyarország területén gyártott, forgalmazott, illetve Magyarország területére importált – a biztosítóval közölt és általa a károkozást megelőzően fedezetbe vont – termékkel, jog- ellenesen okozott személyi sérüléses, illetve dologi kár miatti kár- térítési kötelezettsége, amelyért a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény rendelkezései szerint felelősséggel tartozik,

d) a biztosított – a biztosítóval írásban közölt és általa a károkozást megelőzően fedezetbe vont – tevékenységi körében foglalkoztatott munkavállalójának üzemi balesete, valamint – a szerződésben megállapított limit erejéig – a munkavállaló munkahelyre szoká- sosan bevitt vagyontárgyában bekövetkezett dologi kár miatt be- következett, a hatályos magyar munkajogi felelősségen alapuló kártérítési kötelezettsége. Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely kizárólag a sérült ittassága; a munkahelyi felada- tokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka; engedély nél- küli járműhasználat; munkahelyi rendbontás miatt következett be, valamint amely a munkavállalót a munkába menet, illetve on- nan jövet éri (az ún. úti baleset), az útvonalválasztástól, illetve az utazás megszakításától függetlenül, kivéve, ha az utazás a mun- káltató saját vagy általa bérelt gépjárművével történt.

2.2. A jelen feltételek alkalmazásában személyi sérüléses kár, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved, dologi kár, ha valamely vagyontárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatat- lanná válik.

2.3. A munkáltatói felelősség körében a fedezet kiterjed a biztosítási ese- mény nyomán a társadalombiztosítási szervek felé fennálló munkálta- tói megtérítési kötelezettségre is.

3. Sorozatkár

3.1. A jelen feltételek alapján a károsultak számától függetlenül egy biz- tosítási eseménynek tekintendőek az azonos károkozó magatartásból, mulasztásból vagy okból eredő, illetve azonos magatartásra, mulasz- tásra vagy okra visszavezethető, azonos vagy eltérő időpontban bekö-

vetkező károk, ha a károkozó magatartás, mulasztás, illetve ok és a károk bekövetkezése között az okozati összefüggés jogi, műszaki vagy gazdasági vonatkozásban fennáll.

3.2. Sorozatkár esetén a kár bekövetkezésének időpontja az első kárese- mény bekövetkezésének időpontja. A biztosító szolgáltatása szem- pontjából az első kár bekövetkezése szerinti biztosítási időszak bizto- sítási összege, illetve a szerződés abban az időszakban hatályos egyéb rendelkezései az irányadóak.

3.3. Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztása so- rán a biztosító a biztosított írásbeli iránymutatása szerint jár el. A szol- gáltatás összegének elégtelenségével, illetve annak károsultak közötti felosztásával összefüggő károsulti igényekre a fedezet nem terjed ki.

4. A szerződés létrejötte

4.1. A szerződés megkötését a szerződő írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttét kötvény kiállításával igazolja. Ha a kötvény az ajánlattól eltér, a szerződés a kötvény tartalmának megfe- lelően jön létre azzal, hogy a lényeges eltérések tekintetében a bizto- sító egyidejű írásbeli figyelemfelhívásra köteles, ennek elmaradása esetén a szerződés az ajánlatnak megfelelő tartalommal jön létre.

4.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biz- tosító vagy képviselője részére történt átadás időpontjára visszamenő- leges hatállyal jön létre. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító 15 na- pon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvény kiállítására jogosult szer- véhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

4.3. Az ajánlatot a biztosító a törvényes határidőn belül indokolás nélkül elutasíthatja. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díj- részletet a biztosító visszafizeti és az időközben esetlegesen bekövet- kezett károkért helytállni nem tartozik.

5. A szerződés tartama, megszűnése

5.1. A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határozott vagy határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló a szerződés létrejöttét követő hónap első napja.

5.2. A felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak végé- re írásban felmondhatják, a felmondási idő 30 nap.

5.3. A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre ki- zárhatják. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is fel- mondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél fel- mondhatja. Felmondás esetén a biztosító a szabályzat szerint követel- heti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamenged- mény).

Egyebekben a határozott időre szóló biztosítási szerződés a lejáratkor, a tartam utolsó napjának 24.00 órájával, a felek minden külön intéz- kedése nélkül megszűnik. A megszűnést követő időszakra esetlegesen befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5.4. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az ese- dékességtől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biz- tosító a kockázatot az esedékességtől számított 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmulasztott időszakos dí- jat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a felek minden külön intézkedése nélkül a 60. nap elteltével megszűnik. A szerződés megszűnését követően befizetett díj sem a szerződés újbóli hatályba- lépését, sem új szerződés keletkezését nem eredményezi, azt a bizto- sító visszafizeti azzal, hogy a díj a biztosítót a szerződés megszűnésé- ig megilleti.

5.5. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése le-

hetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illet- ve annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.

5.6. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, illet- ve a káronkénti, vagy az éves biztosítási összeg (limit) kimerül, a biz- tosító a teljes évi díjra jogosult. Egyebekben a szerződés megszűnése esetén a díj annak a hónapnak az utolsó napjáig illeti meg a biztosí- tót, amelyben veszélyviselése véget ért.

6. A biztosítási díj és annak megfizetése

6.1. A biztosítási díj számításához szükséges adatokat a szerződő köteles a biztosítónak – az adatközlő kitöltésével vagy a biztosító által előírt

egyéb módon – írásban bejelenteni. A biztosítási díj megállapítása a szerződő általa megadott adatok alapján történik.

6.2. A szerződő a biztosítás első díját a szerződés létrejöttekor, minden ké- sőbbi díjat pedig annak az időszaknak az első munkanapján köteles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerződés létrejöt- tekor kell megfizetni.

6.3. Határozott időre szóló biztosítási szerződés esetén a biztosítási díj a szerződés létrejöttekor egy összegben esedékes.

6.4. A biztosítási díj részletekben történő megfizetéséről, illetve a díjfize- tési halasztásról a felek az előzőekben írtaktól eltérően is megállapod- hatnak, a megállapodás csak írásban érvényes.

6.5. A biztosítási díjat, megfizetésének gyakoriságát, esedékességét és módját a biztosítási szerződés tartalmazza.

7. A biztosító kockázatviselésének időbeli és területi hatálya

7.1. Ha a felek írásban másképpen nem állapodtak meg, a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés a szerződés hatálya alatt oko- zott, bekövetkezett és a szerződés megszűnését követő 30 napon be- lül bejelentett károkra nyújt fedezet. A termékfelelősségi kockázat kö- rében további feltétel, hogy a termék gyártása, importálása, illetve forgalmazása a biztosítási szerződés hatálya alatt történjen.

7.2. A károkozás időpontja az az időpont, amikor a biztosított a kárt okozó magatartást tanúsította. Ha mulasztás okozta a kárt, a károkozás idő- pontja az a legutolsó időpont, amikor a biztosított az elmulasztott ma- gatartást a kár bekövetkezése nélkül pótolhatta volna. A kár bekövetkez- tének időpontja az az időpont, amikor a biztosított kártérítési kötelezett- sége esedékessé válik. A bejelentés időpontja az az időpont, amikor a biztosított a kár bekövetkeztét a biztosítónak írásban bejelentette.

7.3. Ha a felek írásban másképpen nem állapodtak meg, a fedezet kizáró- lag a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

7.4. Amennyiben a kár okozása, bekövetkezése és bejelentése nem egy biztosítási időszakon belül, de a szerződés hatálya alatt történt, a fe- lek eltérő rendelkezése hiányában a biztosító szolgáltatása szempont- jából a kár bekövetkezése szerinti biztosítási időszak biztosítási ösz- szege, illetve a szerződés abban az időszakban hatályos egyéb rendel- kezései az irányadóak.

8. A biztosítási összeg (limit) és az önrész

8.1. A káreseményenkénti, illetve éves biztosítási összeg (limit) az a legma- gasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüg- gésben, illetve egy biztosítási időszak alatt – kamattal és valamennyi egyéb járulékos költséggel együtt – összesen megtérít abban az eset- ben is, ha több személy vagy szervezet lép fel kártérítési igénnyel.

8.2. A biztosító a károkat a szerződő által választott felelősségi csomag (Alap, Teljes, Extra) szerinti káreseményenkénti, illetve éves kombi- nált limit erejéig téríti meg abban az esetben is, ha a felek a Kiegé- szítő Feltételek, illetve Záradékok alapján kiegészítő felelősségbizto- sítás(oka)t kötöttek.

8.3. A biztosítási összeget (limitet) a szerződés tartalmazza. Egy évnél hosszabb tartamú szerződés esetén a biztosítási összeg éves bontás- ban a szerződés teljes tartamára is meghatározható.

8.4. A biztosítási összeg (limit) jogcímenkénti felosztása során a biztosító a biztosított írásbeli iránymutatása szerint jár el. A limit összegének esetleges elégtelenségével, illetve annak jogcímenkénti felosztásával összefüggő károsulti igényekre a fedezet nem terjed ki.

8.5. A biztosított – káreseményenként – a megállapított szolgáltatás össze- géből a szerződésben százalékos mértékben, illetve összegszerűen meghatározott nagyságú önrészt maga visel. Az önrészt el nem érő ká- rokat a biztosító nem téríti meg, az azt meghaladó károk esetén a megállapított szolgáltatás összegéből az önrészt levonja.

9. A biztosított közlési, változás-bejelentési és kárenyhítési kötelezett- sége

9.1. A biztosított a szerződéskötéskor köteles a kockázat elvállalása, a kár- felelősség, illetve a kárveszélyesség szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismer- nie kellett, különös figyelemmel az általa folytatott tevékenységekre, illetve az általa gyártott, importált, illetve forgalmazott termékekre. A biztosító kérésére – figyelemmel az adatvédelmi, illetve a biztosítási titok megtartására vonatkozó, a biztosítót terhelő jogszabályi rendel- kezésekre is – köteles a kockázat szempontjából jelentős adatokat, okiratokat (szerződések, hatósági határozatok, szabályzatok stb.) a biztosító részére átadni, valamint szükség esetén nyilatkozatot tenni, illetve a biztosító kérdéseire a valóságnak megfelelő válaszokat meg- adni. Köteles a biztosítóval írásban közölni, ha azonos kockázati kör- re másik felelősségbiztosítási szerződése áll fenn.

9.2. A biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges, illetve a közlé- si kötelezettség körébe tartozó körülmények változását a biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül köteles a biztosítónak be- jelenteni, különös tekintettel az általa folytatott tevékenység módosu- lására, jogállásának megváltozására, vagy ha vele szemben csőd-, fel- számolási vagy végelszámolási eljárás indult. Az előzőekben írt határ- időn belül köteles a korábban már átadott okiratok módosításainak át- adására, illetve annak írásbeli bejelentésére, ha azonos kockázati kör- re másik felelősségbiztosítási szerződést kötött.

9.3. A tevékenységi kör bővülésének, illetve változásának bejelentése nem jelenti az új tevékenység, illetve termék automatikus fedezetbe véte- lét, az lényeges körülmény változás-bejelentésének tekintendő.

9.4. A közlésre, illetőleg a változás-bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkeztében.

9.5. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meg- határozott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmin- cadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a mó- dosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e joga- ival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

9.6. A biztosított a rá vonatkozó esetleges jogszabályi, hatósági, illetve

egyéb előírások teljesítésén túlmenően is köteles a károk megelőzése, illetve enyhítése érdekében minden indokolt, ésszerű és gazdaságos intézkedést megtenni, valamint eleget tenni a biztosító által e körben esetlegesen kért, illetve előírt intézkedéseinek.

9.7. A biztosított köteles minden általában elvárható módon támogatni a biztosítót a kárért felelős személlyel vagy szervezettel szembeni jogai megóvásában, illetve érvényesítésében.

10. A kárbejelentés és a kárrendezési eljárás szabályai

10.1. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a tudomásszerzés- től számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban be- jelenteni. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell

– a káresemény leírását, a bekövetkezés helyét és időpontját, az esetleges károsulti igényérvényesítés iratait,

– a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket),

– a károsult(ak) főbb adatait, illetve a károsodott vagyontárgyak megnevezését, helyét,

– a kárfelelősség körében – kizárólag a biztosító felé – tett biztosí- totti nyilatkozatot,

– a kárrendezéshez szükséges egyéb lényeges információkat.

10.2. A biztosított köteles a jogalap, a kárfelelősség és a kár összegszerű mértékének megállapításához szükséges valamennyi felvilágosítást a biztosító részére megadni, a szükséges iratokat átadni, a biztosító (képviselője) részére a szükséges meghatalmazásokat megadni, illet- ve lehetővé tenni a kárbejelentés, illetve a felvilágosítások, valamint az iratok tartalmának ellenőrzését.

10.3. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás van fo- lyamatban, a biztosított köteles arról a biztosítót az eljárás azonosító adatainak közlése mellett haladéktalanul értesíteni, az annak során hozott határozatot a biztosító részére a kézhezvételt követően hala- déktalanul megküldeni.

10.4. A biztosított köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben pe- ren kívül vagy peres eljárásban kártérítési igényt érvényesítenek, egyúttal csatolnia kell az igényérvényesítés rendelkezésére álló doku- mentumait is.

10.5. A biztosított a biztosító előzetes jóváhagyása nélkül kárigényt nem utasíthat, illetve ismerhet el, kártérítést nem fizethet, az ennek meg- szegéséből eredő károk és költségek a biztosítottat terhelik. E rendel- kezés irányadó abban az esetben is, ha a károsulttal történő megegye- zés, illetve a káreseményenkénti biztosítási összeget meghaladó, megalapozott kárigény esetében a kifizetés a biztosított felelősség-el- ismerésének hiánya miatt vagy egyéb, a biztosított érdekkörében fel- merülő okból hiúsul meg, illetve ha a limit jogcímenkénti felosztása során a biztosított nem, vagy késedelmesen tesz nyilatkozatot.

10.6. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak ak- kor hatályos, ha a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági ma- rasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biz- tosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

10.7. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elő- zőekben írt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmé- nyek kideríthetetlenekké válnak.

10.8. Amennyiben a biztosított a fenti kötelezettségeit késedelmesen telje- síti, az ezzel összefüggésben felmerült többletigényekre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

11. A biztosító szolgáltatásának szabályai

11.1. A biztosított biztosítási szerződéssel fedezett kárfelelőssége esetén, annak mértékéhez igazodóan, a biztosítási összeg keretén belül, az önrész érvényesítése mellett a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosító a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – termékfele- lősségi kár esetén különösen a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény – rendelkezései figyelembevételével megtéríti

a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenésként mint ténylege- sen fölmerült vagyoni kárként azt az értéket, amelytől a károsult va- lamely vagyontárgy megsemmisülése vagy megrongálódása és eset- leges értékcsökkenése folytán elesett, illetve egyébként károsodott,

b) azt a kárpótlást, illetve költséget, mely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges,

c) az általános és a munkáltatói felelősség körében az elmaradt hasznot (elmaradt vagyoni előnyt), amennyiben az a személyi sé- rüléses kárt szenvedett természetes személy károsult igazolt el- maradt jövedelmeként merült föl,

d) a járulékos költségeket, így

– a késedelmi kamatot,

– a biztosítási eseménnyel összefüggésben a károsult által a bizto- sított ellen indított peres eljárás költségeit, ezen belül a pertárgy értéke, de maximum a káreseményenkénti biztosítási összeg (li- mit) 5%-a, de maximum 300 000 Ft összeg erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait, feltéve, hogy a biztosító – függetlenül tényleges perbeli részvételétől – a perről még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt olyan időben ér- tesült, amely lehetővé tette számára az érdemben történő perbe- li részvételt,

– a kárigény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében – a biztosító előzetes jóváhagyásával – felkért szak- értő költségét,

e) a munkáltatói felelősségbiztosítás körében a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényt,

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyiben azok ésszerű- ek, indokoltak és gazdaságosak voltak.

11.2. Amennyiben a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosí- tó helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mér- tékéig terjed. A felróhatóság arányának megállapításáig a biztosítónak jogában áll úgy teljesíteni, mintha az a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg. A biztosító ez esetben nem esik késedelembe, még abban az esetben sem, ha utóbb a biztosított felelőssége maga- sabb arányban kerül megállapításra és ennek nyomán a biztosító to- vábbi szolgáltatás nyújtására kötelezett.

11.3. A biztosító a kárt az igény jogalapjának, illetve a biztosított felelőssé- gének, valamint a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 15 napon belül téríti meg. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azon- ban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fi- zessen, amennyiben hitelt érdemlően igazolja, hogy a károsult igényét kiegyenlítette.

11.4. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshon- nan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

11.5. A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes bel- földi fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, de a kártérítésre jo- gosult és a biztosító ettől eltérően is megállapodhatnak.

11.6. Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, a biztosító a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott biztosítás- matematikai elvek szerinti tőkésítési eljárással határozza meg a jára- dék tőkeértékét. A járadék-tőkeérték járadék formájában történő kifize- tésének kötelezettsége csak annyiban terheli a biztosítót, amennyiben az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték nem haladja meg a káreseményenkénti, il- letve az éves biztosítási összeget. Ha az adott biztosítási esemény nyo- mán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték megha- ladja a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget, a biz- tosító járadékfizetési kötelezettsége csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeg és a már teljesített szolgáltatás különbsége aránylik a járadék-tőkeértékhez.

11.7. A biztosító a jövedelempótló, illetve létfenntartást szolgáló járadékfi-

zetés tekintetében nem érvényesíti az önrészt.

12. A biztosító visszakövetelési joga

12.1. A biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kártérítési ösz- szeget, ha a biztosított, illetve akiért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik, a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartásával, illetve mulasztásával okozta.

12.2. Súlyosan gondatlan a magatartás, illetve a mulasztás különösen:

a) ha ezt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapította,

b) ha a kár az irányadó kármegelőzési, kárenyhítési, valamint tűz- és munkavédelmi, vagy egyéb foglalkozási, illetve egészségügyi vagy balesetvédelmi előírások súlyos és/vagy folyamatos, illetve rend- szeres megsértésével összefüggésben következett be,

c) ha a kárt jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelkezésben előírt hatósági engedély nélkül, illetve az abban írt feltételek hiányában, továbbá hatáskörének, feladatkörének vagy az engedélyben írtak túl- lépésével végzett tevékenysége során okozta,

d) ha jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelkezésben megkívánt személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában folytatta tevékenysé- gét és ez a tény a károkozásban közrehatott,

e) ha a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsértésével okozta,

f) ha a kárt ittas vagy bódító-, illetve kábítószer hatása alatt lévő ál- lapotban okozta,

g) ha ugyanazon vagy hasonló körülmények között, illetve okból is- mételten okozott kárt, és a tudomására jutott korábbi károkozást követően a kármegelőzés körében teendő kellő és általában elvár- ható intézkedéseket elmulasztotta.

12.3. Súlyosan gondatlan a magatartás, illetve a mulasztás a munkáltatói felelősség körében különösen:

a) a jogszabályban előírt munkavédelmi üzembe helyezést, az idő- szakos vagy a soron kívüli biztonsági felülvizsgálatot, illetve a koc- kázatértékelést elmulasztotta,

b) a munkabaleset ismételten, ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be,

c) a munkabaleset bekövetkeztének veszélyére a biztosított figyel- mét korábban felhívták, és a baleset a szükséges intézkedés hiá- nyában következett be,

d) hatósági vagy bírósági határozat megállapítása szerint a munka- baleset a munkavédelmi szabályok súlyos megsértése miatt kö- vetkezett be,

e) a munkaügyi felügyelőség a biztosítottat a kárral összefüggésben munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt munkavédelmi bír- sággal sújtotta.

12.4. Súlyosan gondatlan a magatartás, illetve a mulasztás a termékfelelős- ség körében különösen:

a) a kár, illetve a termékhiba a termékgyártásra vonatkozó jogsza- bályban rögzített, illetve hatósági, technológiai vagy egyéb vonat- kozó előírások (ideértve a minőségtanúsítást is) súlyos vagy folya- matos megsértése miatt következett be,

b) ha a kárt olyan termék okozta, amelynek forgalomból való kivoná- sát (visszahívását) a hatóság elrendelte, és a biztosított e vissza- hívási kötelezettségét nem teljesítette,

c) a kárt a termék fokozottan veszélyes tulajdonsága okozta, és e ve- szélyről a biztosított tájékoztatást nem adott,

d) a kár a termékre vonatkozó egészségügyi, illetve egészségvédelmi előírások megszegésével összefüggésben következett be.

12.5. A visszkereset szabályai nem alkalmazhatók, ha a biztosított bizonyít- ja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

13. Kizárások

13.1. Általános kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi károkra, illetve az azok- kal összefüggésben felmerülő kárigényekre még abban az esetben sem, ha ezek bármelyikével összefüggésben a biztosítási esemény kö- vetkezett is be:

1) robbanóanyagok tárolása vagy felhasználása során bekövetkezett károk,

2) vérrel, vérkészítményekkel, illetve vérbankok és véradományozó intézmények tevékenységével összefüggésben bekövetkezett károk,

3) genetikailag módosított szervekkel, szervezetekkel összefüggés- ben bekövetkezett károk,

4) mágneses, illetve elektromágneses sugárzással, hullámokkal, me- zőkkel, illetve erőkkel, azok előállításával, elosztásával, továbbítá- sával, fenntartásával vagy használatával összefüggésben bekövet- kezett károk,

5) szoftverek, hardverek, egyéb informatikai eszközök, chipek, pro- cesszorok vagy integrált áramkörök, illetve más hasonló eszközök hibáival (ideértve a programozás hibáját is) meghibásodásaival, működésképtelenségével vagy működésének elégtelenségével összefüggésben bekövetkezett károk, ideértve az adatvesztést, az adatok megváltozását vagy szerkezeti módosulását, továbbá a hi- bás, illetve téves dátumfelismeréssel, vagy a dátum-felismerési képesség hibájával, illetve hiányával összefüggésben bekövetke- zett károkat is,

6) lassú, folyamatos állagromlással, illetve zajjal, rázkódással, szag- gal, füsttel, kormozódással, korrózióval, gőzzel vagy egyéb hasonló hatásokkal összefüggésben bekövetkezett károk,

7) közvetett vagy közvetlen módon azbeszt miatt, azbeszttel, vagy olyan anyaggal összefüggésben keletkezett, amely azbesztet tar- talmazott, annak bármely formájában vagy bármilyen mennyisé- gében,

8) a biztosított, illetve annak képviselője, törvényes képviselője saját kára,

9) a biztosított, illetve annak képviselője, törvényes képviselője által a biztosított, illetve annak képviselője, törvényes képviselője Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozójának, üzlet- il- letve tulajdonostársának okozott károk,

10) a tulajdonlás arányában a biztosított tulajdonosának okozott károk,

11) a tulajdonlás arányában a biztosított tulajdonában lévő jogalany- nak okozott károk,

12) a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló kárfelelősség körébe tartozó károk,

13) bűncselekménnyel okozott károk,

14) arra a kárra, amely a károkozó és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült,

15) arra a kárra, amely az állam ellen is érvényesíthető, illetve jogsza- bály vagy más biztosítási szerződés alapján megtérül,

16) a kötelező felelősségbiztosítás (pl. kötelező gépjármű-felelősség- biztosítás) hatálya alá eső károk,

17) a vízi vagy a légi közlekedési tevékenység folytatásával, annak irá- nyításával összefüggésben okozott károk,

18) motoros, vízi vagy légi járművek által okozott károk, kivéve a mo- toros meghajtású, de gépjárműnek nem minősülő gépek által oko- zott károk,

19) kötbér, egyéb szerződést biztosító mellékkötelezettség, illetve bír- ság, vagy egyéb büntetés jellegű költség formájában felmerült károk,

20) a személyi sérülésre, illetve dologi kárra nem visszavezethető, tisztán pénzügyi veszteség formájában felmerült károk,

21) a biztosítási eseménnyel összefüggésben – termeléskiesés, egyéb üzemszüneti veszteség, vagy más ok miatt – bekövetkezett követ- kezményi károk,

22) a szavatossággal, illetve a jótállási kötelezettséggel összefüggő igények, valamit az azokkal összefüggésben felmerült költségek, továbbá a késedelemmel, illetve a nemteljesítéssel összefüggés- ben felmerült károk és költségek,

23) azon vagyontárgyakban bekövetkezett károk, amelyek a szolgálta- tás tárgyát képezik, illetve amelyekre a biztosított szolgáltatása irányul,

24) bármely jogcímen a biztosított birtokában, rendelkezési jogkörében vagy ellenőrzése, felügyelete alatt lévő idegen tulajdonú vagyontár- gyakban bekövetkezett károk, ideértve a biztosított által bérelt in- gatlanban, illetve annak egyes részeiben bekövetkezett, valamint a letéti felelősség körébe tartozó károkat,

25) a szakmai felelősségi károk,

26) azon tevékenység gyakorlásával összefüggésben okozott károk, amelynek fedezetére jogszabály felelősségbiztosítási szerződés megkötését írja elő,

27) azok a károk, amelyeket a biztosított olyan tevékenysége gyakor- lása során okozott, amely tevékenység folytatásához jogszabály- ban vagy hatósági határozatban írt engedély, illetve egyéb előírás teljesítése szükséges, és a biztosított ilyen engedéllyel nem ren- delkezett, illetve nem felelt meg a vonatkozó előírásoknak,

28) az államigazgatási (közigazgatási), illetve hatósági jogkör gyakor- lásával összefüggésben okozott károk,

29) a bérbeadói, illetve bérlői tevékenységgel összefüggésben bekö- vetkezett károk,

30) a közüzemi szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben bekövet- kezett károk,

31) az építési-szerelési tevékenységgel összefüggésben bekövetkezett károk,

32) a fuvarozói, illetve szállítmányozói tevékenységgel összefüggés- ben bekövetkezett károk,

33) a vadgazdálkodással, illetve a mezőgazdasági, valamint az állat- tartói, állattenyésztői tevékenységgel összefüggésben bekövetke- zett károk, ideértve a taposással, legeléssel összefüggésben bekö- vetkezett, vad vagy haszonállat által okozott károkat is,

34) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekövetkezett károk,

35) a szállodai szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben bekövet- kezett károk,

36) a gépjárművekben bekövetkezett károk,

37) a hulladékkal, illetve veszélyes anyaggal folytatott tevékenységgel összefüggésben bekövetkezett károk,

38) az orvosi műszerrel, berendezéssel, gyógyszerrel, gyógyhatású ké- szítménnyel, illetve az ezekkel folytatott tevékenységgel összefüg- gésben okozott károk,

39) a vegyszerekkel, kemikáliákkal, ideértve a festékeket, növényvédő szereket, műtrágyákat, gyom és rovarirtó szereket, állati takarmá- nyokat, valamint a kozmetikumokat, egyéb szépségápolási termé- keket is, illetve az ezekkel folytatott tevékenységgel összefüggés- ben okozott károk,

40) a targoncák, daruk által okozott dologi károk,

41) az idegen gépjárműről, illetve gépjárműre történő le- és felrako- dás során a gépjárműben okozott károk,

42) gépjárművek, munkagépek által okozott, nem balesetszerűen (előre nem látható, hirtelen, véletlen, váratlan módon) bekövetke- zett útrongálódási, illetve a mesterséges tereptárgyakban okozott, valamint a talaj vagy növényi kultúrák letaposásával összefüggés- ben bekövetkezett károk,

43) a tisztítással eltávolítható szennyezési károk,

44) az épületek, építmények repedéseivel összefüggésben bekövetke- zett károk, valamint az épületben, építményben vibráció vagy – a föld-, illetve egyéb támaszt is ideértve – teherhordó elem eltávo- lítása, meggyengítése vagy megépítésének elmaradása miatt be- következett károk,

45) a vagyontárgyak (ideértve a készpénzt, az értékpapírt, az ékszereket, az egyéb értéktárgyakat is) elveszésével, eltulajdonításával, illetve egyéb fellelhetetlenségével összefüggésben bekövetkezett károk,

46) a biztosított vezető tisztségviselői által ilyen minőségükben oko- zott károk,

47) a biztosított teljesítési segédjének (pl. alvállalkozó) okozott, illet- ve annak tevékenységére visszavezethető károk.

13.2. Kizárások a munkáltatói felelősség körében

Az általános kizárásokon túlmenően a biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi károkra, illetve az azokkal összefüggésben felmerülő kár- igényekre még abban az esetben sem, ha ezek bármelyikével össze- függésben a biztosítási esemény következett is be:

2007. szeptember

1) foglalkozási megbetegedésből eredő károk,

2) foglalkozási megbetegedésnek nem minősülő, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt bekövetkező károk,

3) azok a károk, amelyek a biztosítottat jogszabály alapján terhelő, a káreseménnyel összefüggő tájékoztatási, figyelem-, illetve a kárigény előterjesztésére vonatkozó felhívási vagy egyéb együttműködési kö- telezettsége elmulasztásával összefüggésben következtek be.

13.3. Kizárások a termékfelelősség körében

13.3.1. Az általános kizárásokon túlmenően a biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi károkra, illetve az azokkal összefüggésben felmerülő kár- igényekre még abban az esetben sem, ha ezek bármelyikével össze- függésben biztosítási esemény következett is be:

1) magában a hibás termékben keletkezett károk,

2) azok a károk, amelyek a hibás termék más termékkel való egyesí- tése, összevegyítése, más termékbe történő beépítése, feldolgozá- sa folytán magában az új termékben következtek be, ideértve az új termék előállítására fordított kiadásokat is,

3) a használati, illetve kezelési utasítás, termékismertető, illetve le- írás, vagy egyéb fogyasztói tájékoztató (ideértve a reklámot is), il- letve dokumentáció hibája, hiányossága miatt – ideértve annak elmaradását is – keletkezett károk,

4) a hibás termék (terméksorozat) – ellenőrzésre, javításra, cserére, a forgalomból történő kivonás céljából, vagy egyéb okból történő

– visszahívásával kapcsolatos költségek, valamint a termékvissza- hívás elmaradásából eredő károk,

5) azon termékek által okozott károk, amelyek hibájáról a biztosított a biztosítási szerződés megkötését megelőzően tudott, illetve kel- lő gondosság mellett tudomást szerezhetett volna,

6) azok a károk, amelyeket olyan termék okozott, amelyeknek gyártá- sa, forgalmazása, illetve importálása során, az azok időpontjában rendelkezésre álló tudományos és technikai ismeretanyagot nem alkalmazták, illetve nem vették figyelembe.

13.3.2. Termékkizárások

Az általános és a termékfelelősségi kizárásokon túlmenően a biztosítá- si fedezet nem terjed ki az alábbi termékek, illetve azok részegységei, alkatrészei, illetve tartozékai gyártásával, forgalmazásával vagy impor- tálásával összefüggésben bekövetkező károkra:

1) fegyverek és lőszerek,

2) gépjárművek, vasúti, valamint légi járművek, ezek részegységei, alkatrészei (különösen: erőátviteli berendezések, váltóművek, ke- rekek, abroncsok, futó- és kormányművek, biztonságtechnikai, elektronikus, illetve hidraulikus berendezések, valamint üzem- anyag-ellátó berendezések), tartozékai, valamint az ezek működ- tetéséhez, illetve üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra léte- sítéséhez, működtetéséhez, illetve üzemeltetéséhez szükséges termékek,

3) géntechnológiai, illetve genetikai módosítással előállított termékek,

4) haditechnikai és robbanóanyagok, ideértve a tűzijátékokhoz hasz- nálatos termékeket is,

5) gázok, olajipari, illetve petrolkémiai termékek,

6) orvosi műszerek, berendezések, illetve gyógyszerek, gyógyhatású készítmények,

7) vegyszerek, kemikáliák, ideértve a festékeket, növényvédő szereket, műtrágyákat, gyom- és rovarirtó szereket, állati takarmányokat, va- lamint a kozmetikumokat, egyéb szépségápolási termékeket is,

8) szoftverek, hardverek, egyéb informatikai eszközök, chipek, pro- cesszorok, vagy integrált áramkörök, illetve más hasonló eszközök hibáival (ideértve a programozás hibáját is) meghibásodásaival, működésképtelenségével vagy működésének elégtelenségével összefüggésben bekövetkezett károk, ideértve az adatvesztést, az adatok megváltozását vagy szerkezeti módosulását, továbbá a hi- bás, illetve téves dátumfelismeréssel, vagy a dátum-felismerési képesség hibájával, illetve hiányával összefüggésben bekövetke- zett károkat is,

9) elektronikus, illetve elektromos berendezések,

10) elektronikus, illetve elektromos ellenőrző berendezések,

11) dohányipari termékek,

12) a mezőgazdasági (szántóföldi, állattenyésztési és halászati) őster- mékek és a vadászati termékek,

13) a villamos-energia.

14. Egyéb rendelkezések

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor ha- tályos magyar jogszabályok, különösen a Bit. és a Ptk., valamint – a termékfelelősség-biztosítás tekintetében – a termékfelelősségről szó- ló 1993. évi X. törvény rendelkezései irányadóak.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52208