TELJES KÖRŰ SIGNAL CASCO

TELJES KÖRŰ SIGNAL CASCO

Feltételek és ügyféltájékoztató

Hatályos: 2017. január 1-től

Tartalomjegyzék

TELJES KÖRŰ SIGNAL CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ 2

1. A biztosítás tárgya 2

2. A szerződés alanyai 2

3. A szerződés létrejötte, hatálya 2

4. Biztosítási események 4

5. Kizárások 4

6. Mentesülések 5

7. Szolgáltatások 5

8. Önrészesedés 7

9. Kárügyintézés 7

10. Díjfizetés 10

11. A Szerződő és a Biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége 12

12. Eltérés a piaci gyakorlattól 12

13. Jogszabálytól eltérő rendelkezések 12

14. Záradékok 12

15. Biztosítási titokkal és személyes adatok kezelésével kapcsolatos tudnivalók 13

16. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók 19

17. Egyéb rendelkezések 20

TELJES KÖRŰ SIGNAL CASCO KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS 22

1. Biztosított 22

2. Kedvezményezett 22

3. Biztosítási események 22

4. Kizárások 22

5. Mentesülés 22

6. A biztosítási szolgáltatások 22

7. A szolgáltatás esedékessége 22

8. A maradandó egészségkárosodás mértéke 23

9. Kiegészítő balesetbiztosítás kárbejelentéshez kért iratok 23

10. Egyéb rendelkezések 23

TELJES KÖRŰ SIGNAL CASCO KIEGÉSZÍTŐ POGGYÁSZBIZTOSÍTÁS 24

1. Biztosított vagyontárgyak 24

2. Területi hatálya 24

3. Biztosítási események 24

4. Kizárások 24

5. Biztosítási szolgáltatások 24

6. Kiegészítő poggyászbiztosítás kárbejelentéshez kért iratok 25

7. Egyéb rendelkezések 25

TELJES KÖRŰ SIGNAL CASCO

BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Jelen biztosítási feltételt 2014.11.01-től kell alkalmazni. Jelen általános és kiegészítő feltételek azokat az előírásokat tartal- mazzák, amelyek a biztosító casco gépjármű-biztosítási szer- ződéseire, valamint a kiegészítő balesetbiztosítási és pogy- gyászbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

A jelen általános és kiegészítő feltételek a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban Bit.) alapján ügyféltájékoztatónak is minősülnek. Az ügyféltájékoztatónak is minősülő részek vastag dőlt betűkkel szedettek. A Biztosító mentesülésének szabá- lyai, az alkalmazott kizárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt, vastagított és aláhúzott betűvel szedettek. A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. a jelen általános és kie- gészítő feltételek alapján a biztosítási díj megfizetése el- lenében megtéríti a biztosított járműben, annak alkatré- szeiben és tartozékaiban keletkezett kárt Magyarország hivatalos pénznemében, valamint további szolgáltatá- sokat nyújt a jelen általános és kiegészítő feltételekben meghatározott esetekben és mértékben.

1. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

A biztosítás tárgya a casco szerződésben feltüntetett azo- nosítóval (alvázszám), Magyarországon forgalomba helyezett jármű. A jármű a casco szerződésben, ill. annak mellékletei- ben rögzített állapotban és felszereltséggel van biztosítva.

Jelen szerződés alapján a Biztosító nem vállal kockáza- tot a taxiként üzemeltetett járművekre és az egy évnél rövidebb időre bérbe adott járművekre, valamint motor- kerékpárokra, és totálkárt követően helyreállított jármű- vekre.

2. A SZERZŐDÉS ALANYAI

2.1. SZERZŐDŐ

A jármű forgalmi engedélyében tulajdonosként, vagy üzem- bentartóként megnevezett személy, vagy más, a jármű meg- óvásában érdekelt személy, illetve aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg.

A biztosítási díj fizetésére a Szerződő köteles.

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási ese- mény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szer- ződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat kö- teles tájékoztatni.

2.2. BIZTOSÍTOTT

A jármű tulajdonosa. Eltérő rendelkezés hiányában a biztosí- tási szolgáltatásokra a Biztosított jogosult.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződő

írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe beléphet; a be- lépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A be- lépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítá- si időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biz- tosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

2.3. ZÁLOGJOG ALAPÍTÁS

Amennyiben a biztosítás tárgya vonatkozásában jelzálogjog került alapításra és az a hitelbiztosítéki nyilvántartásba be- jegyzésre került, Biztosító a 2013. évi V. törvény (a továbbiak- ban: Ptk.) zálogjogra vonatkozó rendelkezései szerint köteles eljárni.

2.4. BIZTOSÍTÓ

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

Székhely: 1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Levelezési cím: 1519 Budapest, Pf.: 260.

Telefon: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

E-mail: xxxx@xxxxxx.xx Internet: xxx.xxxxxx.xx

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Bejegyezve a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróságon a Cg. 00-00-000000 szám alatt

KSH-szám: 10828704-6511-114-01

Adószám: 10828704-2-44

Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-87194/2015 Bankszámlaszám: 11500092-11041623-00000000

3. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA

A biztosítási szerződés létrejön, ha a biztosító a szerződő írásbeli ajánlata alapján biztosítási kötvényt állít ki.

A biztosítási szerződés akkor is létrejön a kockázat- elbírálási idő elteltét követő napon – a biztosítási ajánlat- ba foglalt tartalommal az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal –, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az el- térést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az elté- résekre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor

írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmával jön létre.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöt- tétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfe- lelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, vagy a módosító javaslat kéz- hezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől (a Biztosí- tó képviselőjének történő átadásától) számított 15 napig van kötve.

Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító elutasíthatja, ha az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfoga- dásához a kockázat egyedi elbírálása (így különösen elő- zetes engedélyhez kötött járművek, szemlekötelezettség esetén) szükséges.

3.1. TERÜLETI HATÁLY

A biztosítás az alábbi országok területén bekövetkezett ká- rokra nyújt fedezetet:

Magyarország, továbbá Albánia, Andorra, Ausztria, Belarusz (Fehéroroszország), Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feroer-szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollan- dia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldá- via, Montenegró, Nagy Britannia (valamint Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete) és Észak-Írország, Németország, Norvégia, Olaszország (valamint San Marino Köztársaság és Vatikán), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédor- szág, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

3.2. IDŐBELI HATÁLY, BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

A biztosítási szerződés határozatlan időtartamú. A bizto- sítási időszak egy év. A biztosítási évforduló napja min- den évben annak a hónapnak az első napja, amelyben a Biztosító kockázatviselése kezdődik, amely egyben a következő biztosítási időszak első napja.

3.2.1. A kockázatviselés kezdete

Használt autó esetén a Biztosító kockázatviselésének kezdő időpontja soha nem lehet korábbi, mint a jármű szemléjének időpontja (a dátum és az óra, perc meg- jelölésével), feltéve hogy a Szerződő esedékességig megfizeti első díjat (díjrészletet) és a szerződés létre- jön. Új, 0 km-es autó esetén a kockázatviselés kezdete megegyezhet az ajánlat aláírásának dátumával, feltéve hogy a Szerződő esedékességig megfizeti az első díjat (díjrészletet) és a szerződés létrejön. A szerződő felek megegyezhetnek más időpontban is. A kockázatviselés kezdő időpontja soha nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának időpontja.

3.2.2. A kockázatviselés szüneteltetése

A jármű forgalomból történő ideiglenes kivonása esetén a casco szerződés nem szüneteltethető, és a szerződés nem szűnik meg. A casco szerződés egyéb más esetben sem szüneteltethető.

3.2.3. A szerződés megszűnése

3.2.3.1. Felmondás

A szerződő felek a szerződést, vagy annak bármely ré- szét a biztosítási évfordulóra, az évforduló előtt legalább 30 nappal, írásban mondhatják fel.

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási koc- kázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomás- szerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt na- pon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

Ha a fogyasztóval kötött szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra, vagy személyre vonatkozik, és a biztosí- tási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy, vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

3.2.3.2. Érdekmúlás

A biztosítási szerződés érdekmúlással történő megszű- nése esetében a Biztosító kockázatviselése és ezzel együtt a szerződés a forgalomból való kivonás, illetőleg a tulajdonjog átszállása időpontjával szűnik meg.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkez- mények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizáró- lag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fede- zet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.

3.2.3.3. Díj-nemfizetés

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biz- tosító – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridő kitűzésével a telje- sítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen el- teltével – eltérő rendelkezés hiányában – a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bí- rósági úton érvényesíti.

Abban az esetben, ha a szerződés az előző bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése követ- keztében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés nap- jától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválás). A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállítja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik, továbbá ha a Szerződő úgy nyilatkozik, hogy a szerződés megszű- nésének napja és a reaktiválás napja között casco bizto- sítást érintő káresemény nem történt, ezen időszakra a Biztosító felé kárigénnyel nem él.

Reaktiválás esetén a Biztosító az újból fedezetbe vont gépjárműnél ismételt kockázatvállalási szemlét rendel- het el, melynek költségét az Ügyfélre terhelheti. Ameny- nyiben az Ügyfél az ismételt kockázatvállalási szemle költségét nem kívánja megfizetni a Biztosító részére, úgy a Biztosító visszautasíthatja a szerződés reaktiválása iránti kérését.

3.2.3.4. A jármű használati módjának megváltozása miatti megszűnés

Amennyiben a biztosított járművet a szerződés időtarta- ma alatt taxiként, vagy bérgépkocsiként használják, vagy bérgépkocsiként helyezik üzembe, a Biztosító kockázat- viselése és ezzel együtt a szerződés az üzembe helyezés napján szűnik meg.

3.2.3.5. A jármű totálkára miatti megszűnés

A biztosítási szerződés megszűnik, ha a biztosított jár- mű totálkárt szenved, függetlenül attól, hogy a totálkárt a Biztosító, vagy más biztosító, vagy hatóság állapítja meg. A Biztosító kockázatviselése ebben az esetben a biztosítási esemény bekövetkeztével a totálkár megálla- pításának időpontjától függetlenül megszűnik. A Biztosí- tó azonban a kockázatviselése utolsó napjáig járó díjra jogosult abban az esetben, ha a totálkárt más biztosí- tás alapján más biztosító rendezi. Amennyiben a kárt a Biztosító rendezi, akkor a biztosítási év végéig járó díjra jogosult.

4. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

4.1. FIZIKAI KÁROSODÁS

A járműben keletkezett fizikai károsodás, melyet kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jelleggel bekövetkező erő- hatás, tűz, rongálás, igazolható elemi csapás okozott.

Elemi csapásnak minősül a természeti jelenségek, törté- nések közvetlen hatása: árvíz, földrengés, jégverés, tűz, vihar okozta baj, kár, pusztulás.

4.2. LOPÁS, RABLÁS

A teljes jármű, vagy alkatrészeinek ellopása, önkényes elvétele, elrablása, ha a jármű illetve alkatrésze/ alkatré- szei a rendőrségi feljelentéstől számított 60 napon belül nem került meg, és az ilyen cselekményekkel összefüg- gésben a járműben keletkezett fizikai károsodás.

5. KIZÁRÁSOK

Nem nyújt szolgáltatást a Biztosító:

5.1. ha a káreseménnyel összefüggő, olyan engedély nél- küli átalakítás történt a járművön, amelyhez hatósági en- gedély lett volna szükséges, de a káresemény időpontjá- ig az engedélyt nem szerezték meg,

5.2. ha a baleseti jellegű biztosítási esemény időpontjában a jármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával, és/ vagy a kár időpontjában a jármű nem rendelkezett a forga- lomban tartáshoz szükséges,érvényes engedéllyel,

5.3. a járműből a behatolást (feltörést) követően szer- szám nélkül kivehető szórakoztató elektronikai és navi- gációs berendezés ellopása miatti kárra,

5.4. a jármű rakodása közben, annak következményeként keletkezett károkra,

5.5. ha a jármű olyan felszerelésében keletkezett kár, amelyet hatósági előírások tiltanak, vagy engedélyhez kötnek, de az engedélyt a káresemény időpontjáig nem szerezték meg,

5.6. a járműről leszerelt, külön tárolt alkatrészekben, tar- tozékokban keletkezett károkra,

5.7. a jármű üzem- és kenőanyagaiban keletkezett károkra,

5.8. nyitott utasterű jármű (cabrio) utasterében lopás, rongálás, vagy csapadék miatt keletkezett károkra,

5.9. a jármű javításból, és/vagy természetes elhaszná- lódásából adódó, vagy egyéb okból bekövetkező érték- csökkenésére,

5.10. megjavítható alkatrész kicserélése miatti többlet- költségre,

5.11. a biztosítási esemény során megsérült részen kívüli rész fényezési költségére, kivéve, ha a javítástechnológia azt feltétlenül megköveteli,

5.12. a járművet hivatalos, vagy nem hivatalos autóverseny, vagy arra való felkészülés résztvevőjeként ért károkra,

5.13. a gépjármű elsikkasztására,

5.14. a jármű rakományának elmozdulása által okozott károkra,

5.15. a járműben szállított veszélyes anyagok által oko- zott károkra, illetve az általuk súlyosbított károkra, a sú- lyosbítás mértékének megfelelő kárrészre,

5.16. radioaktív sugárzás miatti károkra,

5.17. környezetszennyezés által okozott károkra,

5.18. háború, terrorcselekmény, tüntetés, felkelés, zavar- gások, sztrájk következtében keletkezett károkra,

5.19. olyan károkra, amelyek a közlekedésen kívüli mun- kavégzés, vagy a közlekedésre előkészítés során kelet- keztek,

5.20. olyan károkra, melyek a jármű javítása, karbantar- tása során keletkeztek,

5.21. ha a jármű a lopás időpontjában nem volt lezárva, azaz az összes zárszerkezet, nem volt zárt állapotban, vagy a zárszerkezet, valamint az egyéb beszerelt bizton- ságtechnikai, illetve vagyonvédelmi berendezés nem az előírtaknak megfelelően került működtetésre, esetleg működésképtelen állapotban volt (nem volt lopás elleni védelem alatt),

5.22. a jármű kulcsának elvesztését, ellopását, megron- gálódását, megsemmisülését, használhatatlanná válását, vagy a lopás elleni rendszer meghibásodását, vagy a jár- mű zárainak, illetve a jármű lezárására szolgáló mecha- nikai eszköznek megrongálását követően az adott jár- műtípusnak megfelelő magyarországi márkaszervizben történő helyreállításáig, az átkódolásáig, vagy cseréjéig, a jármű nem biztonságos (így különösen kulccsal le nem zárt, vagy bárki számára hozzáférhető helyen történő) tá- rolása esetén,

5.23. a jármű kulcsainak nem védett helyen történő táro- lása esetén,

5.24. ha nem tudtak hitelt érdemlő módon elszámolni és a kárrendezés folyamán átadni a jármű biztosítási aján- latban feltüntetett összes kulcsával, a forgalmi engedé- lyével, illetve törzskönyvével,

5.25. ha a jármű azon alkatrészeit lopták el, amelyeket külön lopás elleni védelemmel láttak el (pl. audio beren- dezés esetén levehető előlap, kódkártya, stb.), ha a lopás elleni védelmet a káresemény időpontjában nem rendel- tetésszerűen használták,

5.26. ha a jármű szórakoztató-elektronikai, illetve navigá- ciós berendezésének ellopását követően a Biztosított nem tudott hitelt érdemlő módon elszámolni és a kárrendezés során átadni a berendezés lopás elleni védelmét szolgáló alkatrészével (pl. levehető előlap, kódkártya, stb.),

5.27. a nem baleseti jellegű károkra (pl. anyagfáradás, műszaki hiba, alkatrészleválás, hűtővízmegfagyás, motor által beszívott víz miatti károsodás, stb),

5.28. a Szerződő, a Biztosított, vagy a járművet jogszerű- en vezető személy által bűncselekmény elkövetés közben keletkezett sérülésekre,

A jármű kulcsain a következők értendők: a jármű ajtajainak nyitására – zárására, továbbá a jármű illetéktelen haszná- latának megelőzése érdekében beépített berendezések működtetésére, a járműhöz rendszeresített eszközök.

Nem minősül a kulcsok védett helyen való tárolásának különösen a kulccsal megfelelően le nem zárt helyiség- ben történő, vagy bárki számára hozzáférhető helyen, a kulcsok őrizet nélküli elhelyezése.

A szállodában, fürdőben, kávéházban, étteremben, szín- házban, moziban, kultúrtermekben, diszkóban, sportléte- sítményben, oktatási intézményekben, fodrászüzletben, egészségügyi feladatokat ellátó intézményekben, üzemi étkezdében és olyan hasonló szolgáltatások igénybe vé- tele esetén, ahol a vendégek, látogatók, stb. nem tudnak vagyontárgyaik felett állandó felügyeletet gyakorolni, va- lamint ruhatárat üzemben tartók esetében védett helynek az értékmegőrző számít.

Nem tekinthető megfelelően lezártnak a jármű, ha bár- melyik zárbetét, vagy a jármű lezárására szolgáló me- chanikai eszköz hiányzik, vagy oly módon rongálódott, hogy az nem használható rendeltetésszerűen, illetve az ablakai a lopás időpontjában nem voltak zárt állapotban.

6. MENTESÜLÉSEK

6.1. A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szán- dékosan, vagy súlyosan gondatlan magatartással,

6.1.1. a szerződő fél, vagy a biztosított,

6.1.2. velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

6.1.3. üzletvezetésre jogosult tagjuk,

6.1.4. vagy az a gépjármű használatával együttjáró mun- kakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk,

6.1.5. a biztosított jogi személy vezető tisztségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tag- ja, munkavállalója, vagy megbízottja okozta.

A 6.1. pontban foglaltakat a 9.3. pontban leírt rendelkezé- sekre is alkalmazni kell.

6.2. Különösen akkor minősül súlyosan gondatlanul oko- zottnak a kár, ha:

6.2.1. összefüggésben van azzal, hogy a járművet jogo- san vezető személy a káresemény időpontjában nem rendelkezett a jármű vezetéséhez szükséges, érvényes gépjárművezetői engedéllyel,

6.2.2. összefüggésben van azzal, hogy a járművet jogo- san vezető személy a káresemény időpontjában alkohol, kábítószer, vagy egyéb, a járművezetési képességeket hátrányosan befolyásoló szer hatása alatt állt,

6.2.3. a kárt a szakszerű üzemeltetésre vonatkozó elő- írások súlyos, és/vagy ismétlődő, illetve folyamatos meg- sértése okozta,

6.2.4. a kár a jármű elhanyagolt műszaki állapotának kö- vetkezménye,

6.2.5. a kár a tűzrendészeti előírások megsértésének kö- vetkezményeként keletkezett.

6.3. Nem nyújt szolgáltatást a Biztosító a rabláskárok és az ennek következtében keletkezett egyéb károk ese- tében, amennyiben bizonyítja, hogy a jármű illetéktelen használat ellen védő rendszerét nem rendeltetésszerűen használták, vagy az a rablás időpontjában nem volt mű- ködőképes.

6.4. Nem nyújt szolgáltatást a Biztosító, amennyiben bebizonyosodik, hogy a Biztosított a kárrendezés szem- pontjából lényeges körülményt elhallgat, vagy a kárren- dezés során a Biztosítót megtéveszti olyan tény tekinte- tében, amely a Biztosító fizetési kötelezettségére, vagy annak mértékére kihatással van.

6.5. Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a Biztosított, vagy jelen feltétel 6.1. pontjában foglalt személyek a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezett- ségüket szegik meg súlyosan gondatlanul, vagy szándé- kosan.

7. SZOLGÁLTATÁSOK

7.1. HELYREÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEK TÉRÍTÉSE

A Biztosító megfizeti a biztosítási esemény következté- ben keletkezett fizikai károsodások magyarországi javí- tóműhelyben, szakszerűen elvégzett helyreállításának számlával igazolt költségét a jelen feltételben, különösen a jelen pontban rögzítettek szerint.

7.1.1. A helyreállítás számlával igazolt költségei alapján a Biztosító megfizeti a magyarországi átlagos árszínvonal- nak, a műhely jellegének és felszereltségének megfelelő munkadíjáraknak, illetve a magyarországi márkaképvise- let által ajánlott kiskereskedelmi alkatrészáraknak a meg- felelő költségeket, amelyek nem lehetnek magasabbak a vonatkozó magyarországi Audatex, Eurotax vagy DAT ja- vítási díjkalkuláció árainál.

7.1.2. Az üvegkár szolgáltatás kizárólag az első és hátsó szélvédő, valamint az oldalsó ablaküveg alkatrészekre vonatkozik.

A jármű ablaküvegek, illetve azok tartozékainak cseréje esetén a gyári alkatrész vezérképviseleti kiskereskedelmi árának 100%-át a Biztosító csak számla alapján és csak abban az esetben téríti meg az önrész levonása mellett, ha azok beszerzése igazoltan az adott járműtípusnak megfelelő hivatalos magyarországi márkaképviseleten keresztül történt.

A jármű ablaküvegek, illetve azok tartozékainak cseréje esetén, ha az alkatrészek cseréje indokolt, és az után- gyártott üveggel (alkatrészekkel) történik a helyreállítás, akkor biztosító szolgáltatási kötelezettsége a gyári alkat- rész vezérképviseleti kiskereskedelmi árának 50%-áig terjed ki. Jelen esetben azt, hogy ár alatt nettó vagy brut- tó árat kell érteni, azt az határozza meg, hogy a Biztosító szolgáltatását nettó vagy bruttó módon kell teljesítenie a Biztosítottnak.

7.1.3. Amennyiben a Biztosított áfa-visszaigénylési jogo- sultsággal rendelkezik a biztosítási esemény kapcsán a helyreállítási költségek vonatkozásában, úgy a Biztosító szolgáltatása helyreállítási költség tekintetében a vissza- igényelhető teljes, vagy rész Áfa nélkül történik.

7.1.4. Felek a becsült kár összegszerűsége tekintetében megállapodást köthetnek, amelynek alapja a Biztosító ál- tal a kár időpontjában alkalmazott Audatex, Eurotax vagy DAT javítási kalkulációval kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában meglévő, magyarországi átlagos árszínvo- nalnak megfelelő nettó (áfa nélküli) helyreállítási költség.

7.1.5. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól: A lég- zsákok és a biztonsági övek, illetve azok tartozékaik ja- vításának költségét a Biztosító csak számla alapján és csak abban az esetben téríti meg, ha azok beszerzése az adott járműtípusnak megfelelő hivatalos magyarorszá- gi márkaképviseleten keresztül történt, és az elvégzett szakszerű helyreállítást, beépítést, illetve cserét, vala- mint a rendeltetésszerű működést az adott járműtípus- nak megfelelő hivatalos, magyarországi márkaképviselet hivatalosan igazolja.

7.1.6. A Biztosító a jármű első forgalomba helyezésétől számított 3 éves koráig bekövetkező káreseményekkel kapcsolatosan a beépített új alkatrészek árából érté- kemelkedést nem von le, avulásmentesen térít.

7.1.7. Ezt a jármű életkort követően, de legfeljebb 7 éves korig bekövetkező káreseményekkel kapcsolatosan a Biztosító kizárólag a természetes elhasználódásnak ki- tett alkatrészek árából (gumiabroncs, kopó-forgó alkat- részek, kipufogó rendszer elemei, akkumulátor) von le

– azok természetszerű elhasználódásával arányos – ér- tékemelkedést, illetve az elektroakusztikus és navigáci- ós berendezéseket és alkatrészeik cseréjét káridőponti értékükön téríti.

7.1.8. A jármű 7 éves korát követően bekövetkező kárese- ményekkel kapcsolatosan Biztosító a helyreállítási költ- ségekből értékemelkedést von le az új beépített alkatré- szek értéknövelő hatását figyelembe véve.

A jármű életkorát a következőképp kell megállapítani, a káresemény évéből ki kell vonni a gépjármű gyártási évét.

7.2. PÓTLÁSI KÖLTSÉGEK

7.2.1. A Biztosító a jármű pótlási költségét fizeti meg, ha:

7.2.1.1. a jármű a biztosítási esemény következtében olyan mértékben károsodik, hogy a jármű helyreállítási költsége meghaladja a jármű káridőponti értékének és maradvány (roncs) értékének különbözetét, de minden esetben, ha a jármű helyreállítási költsége meghaladja a káridőponti érték 80%-át,

7.2.1.2. a járművet ellopták, elrabolták, vagy önkényesen elvették, és a rendőrségi feljelentéstől számított 60 na- pon belül a jármű nem került meg.

7.2.2. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól: A jármű alkatrészeinek ellopása esetén (részlopás), amennyiben a helyreállítás Audatex, Eurotax vagy DAT rendszerrel, nettó 4.500 Ft/munkaórával és az eredeti alkatrészárakkal kal- kulált nettó összköltsége meghaladja a jármű káridőponti értékének 10%-át, a Biztosító a szolgáltatását az alkat- részek pótlási költségeinek megtérítése vonatkozásában csak az alábbi feltételek egyidejű teljesülésével nyújtja:

7.2.2.1. a Biztosító a pótlási költségeket csak a járműtí- pusnak megfelelő magyarországi márkaképviseletnél történt, számlával igazolt alkatrészbeszerzés melletti ja- vítás esetében fizeti meg,

7.2.2.2. a Biztosító csak és kizárólag a jármű ellopott al- katrészeinek pótlási költségeit fizeti meg, azaz a javítás gazdaságosságát nem korlátozza a jármű káridőponti ér- téke, így nem alkalmaz totálkár eljárást.

7.2.3. Műszakilag nem indokolt a jármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a ka- rosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény sérülése miatt a karosszéria, az alváz, illetve a felépít- mény cserére szorul. A műszaki helyreállíthatatlanság tényét a Biztosító állapítja meg.

7.2.4. A jármű pótlási költsége a jármű káreseményt köz- vetlenül megelőző időpontjában fennálló magyarorszá- gi piaci értéke, de legfeljebb a magyarországi Eurotax, vagy azzal azonos értékű járműértékelő program alapján számított eladási érték.

7.2.5. A maradvány (roncs) értéket a Biztosító határoz- za meg a roncs – személyes azonosítók kitakarásával módosított – fotói alapján történő internetes licit segít- ségével. A Biztosító a maradvány (roncs) átvételére nem kötelezhető. Amennyiben a Biztosító a maradványt (ron- csot) nem vette át, a Biztosító a károsodott jármű (roncs) piaci értékét a szolgáltatás alapjául szolgáló összegből levonja.

7.2.6. Amennyiben a Biztosított áfa-visszaigénylési jogo- sultsággal rendelkezik a biztosítási esemény kapcsán a pótlási költségek vonatkozásában, úgy a Biztosító szol- gáltatása a pótlási költség tekintetében a visszaigényel- hető teljes, vagy rész Áfa nélkül történik.

7.3. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK

7.3.1. Szállítási, tárolási, őrzési, forgalomba helyezési, át- írási költségek térítése

A Biztosító legfeljebb a jármű káridőponti értékének 10%-ban, de maximum bruttó 200.000 Ft-ban limitált összeg erejéig megfizeti a jármű – biztosítási esemény következtében indokoltan felmerült – szállítási, tárolási, őrzési, forgalomba helyezési, átírási költségeinek szám- lával igazolt összegét. Amennyiben a jármű Magyaror- szágon történő szállításának, tárolásának és őrzésének várható költségei összességében a bruttó 100.000 Ft-ot meghaladják, úgy az ezen költségeket csak abban az esetben fizeti meg a Biztosító, ha az vele előzetesen írás- ban (e-mail, fax, levél) egyeztetésre került. A Biztosító a külföldön történő szállítási, tárolási és őrzési költségeket csak abban az esetben fizeti meg, ha az a Biztosítóval előzetesen írásban (e-mail, fax, levél) egyeztetésre ke- rült. A legfeljebb a biztosítási összeg kifizetésének napját követő 90 napon belül keletkezett forgalomba helyezési és átírási költségek vonatkozásában a Biztosító csak a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályokban rögzített költségeket fizeti meg.

7.3.2. Zárgarnitúra-csere költségének térítése

A zárakkal kapcsolatos helyreállítási költségek megfize- tésnek feltétele, hogy a szerződő/biztosított a biztosító felé hitelt érdemlő módon, hiánytalanul elszámoljon a szerződésben rögzített és a bejelentett káreseményig rendelt kulcsokkal kárbejelentésnek megfelelően.

A Biztosító megfizeti a káresemény során sérült, illetve a kulcsok elvesztése, ellopása, megrongálódása, meg- semmisülése, használhatatlanná válása miatti kárme- gelőzés céljából a Biztosító által előírt részleges, vagy komplett zárgarnitúra-csere költségének a 8. pontban meghatározott önrész levonása nélkül számított 50 %-át, de kizárólag abban az esetben, ha a megnevezett alkat- részek beszerzése és beszerelése számlával igazoltan az adott járműtípusnak megfelelő magyarországi márka- szervizben történt.

7.4. A KÁRTÉRÍTÉSI ÖSSZEG KORLÁTOZÁSA

A jármű nem gyári eredetű tartozékaként bekerült szóra- koztató elektronikai és navigációs berendezéseit ért kár esetén a Biztosító azokra összesen legfeljebb 100.000 Ft számlával igazolt helyreállítási, illetve pótlási költséget szolgáltat.

7.5. A SZOLGÁLTATÁS ESEDÉKESSÉGE

A Biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges összes dokumentum biztosító részére történő rendelke- zésre bocsátásától számított 15. napon válik esedékessé.

A jármű ellopása, elrablása, önkényes elvétele, illetve részlopás esetén a Biztosító szolgáltatása a rendőrségi feljelentést követő 60. napon akkor is esedékessé válik, ha addigra nem zárul le az ügyben a nyomozás, kivéve, ha a vagyontárgyak ezen időn belül megkerülnek.

7.6. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSÉNEK MÓDJA Biztosító a szolgáltatását a mindenkor hatályos hivata- los magyar fizetőeszközben teljesíti banki utalással, vagy postai úton. Készpénz formájában nem nyújt szolgálta- tást a Biztosító.

8. ÖNRÉSZESEDÉS

A Biztosító a káreseményenként megállapított kártérítés összegéből levonja a szerződésben rögzített mértékű önrészesedést.

8.1. CSÖKKENTETT ÖNRÉSZESEDÉS

8.1.1. A Biztosító nem von le önrészesedést a szolgálta- tás összegéből,

8.1.1.2. ha a jármű ablaküvegeiben keletkezett sérülést az üveg cseréje nélkül, javítással állítják helyre.

8.1.1.3. ha az ablaküveg cseréje indokolt, és az olyan után- gyártott üveggel történik, melynek ára nem haladja meg a gyári alkatrész vezérképviseleti árának 50%-át. Jelen esetben azt, hogy ár alatt nettó vagy bruttó árat kell érte- ni, azt az határozza meg, hogy a Biztosító szolgáltatását nettó vagy bruttó módon kell teljesítenie a Biztosítottnak.

8.1.2. A Biztosító csak a szerződésben meghatározott százalékos önrészesedést vonja le a szolgáltatás össze- géből,

8.1.2.1. ha egy káresemény kapcsán, a szolgáltatása ki- zárólag a jármű zárainak, ill. lopás elleni védelmének kár- megelőzési célú (lopási kísérletet követően szükségessé vált) javítási, átkódolási költségére terjed ki,

8.1.2.2. ha egy káresemény kapcsán, a szolgáltatása ki- zárólag a jármű első és hátsó szélvédőjének és oldalsó ablaküvegeinek kicserélési költségére terjed ki és az nem felel meg a fentebb leírt önrész levonás nélküli térítés fel- tételeinek.

Nem tekinthető a jármű ablaküvegeinek a járműlám- patestek, a visszapillantó tükrök, a napfénytető és a pa- norámatető.

8.1.2.3. Ha egy káresemény kapcsán, csak és kizárólag elemi kár történt.

9. KÁRÜGYINTÉZÉS

9.1. A KÁR BEJELENTÉSE

A kárt az észlelést követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül kell a Biztosítónak írásban bejelenteni, és a szükséges felvilágosításokat megadni, valamint lehetővé kell tenni a bejelentések és felvilágosítások tartalmának ellenőrzé- sét. A tűzesetet a tűzoltóságon, a lopást (beleértve a kulcsok ellopását is), rablást és a jármű önkényes elvételét, illetve a részlopást a rendőrségen is haladéktalanul be kell jelenteni. A hatósági eljárást lezáró, vagy felfüggesztő határozatot annak

kézbesítését követő 2 munkanapon belül a Biztosítónak be kell mutatni. Ha a jármű a későbbiekben megkerül, ezt a tényt 2 munkanapon belül be kell jelenteni a Biztosítónak.

A Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szer- ződő (biztosított) a jelen pontban rögzített kötelezettsé- geket nem teljesíti (pl. a kár késedelmes bejelentése), és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított jár- mű állapotában a jármű Biztosító általi szemléjéig csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez szükséges.

Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változta- tás következtében a biztosító számára fizetési kötelezett- sége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

9.2. A KÁRRENDEZÉSHEZ SZÜKSÉGES IRATOK, LEADANDÓ ESZKÖZÖK

A kárrendezéshez be kell mutatni minden olyan iratot, amely a biztosítási esemény bizonyításához, a szolgál- tatás jogosultságához, és a kár mértékének megállapítá- sához szükséges.

A sérült gépjárművet, illetve annak sérült tartozékait be kell mutatni Biztosítónak a káresemény bekövetkeztét követő 15 napon belül.

A jármű ellopása, elrablása, vagy önkényes elvétele ese- tén a Biztosító felé hitelt érdemlő módon el kell számolni a jármű szerződésben feltüntetett és azóta rendelt ösz- szes kulcsával, a forgalmi engedélyével és törzskönyvé- vel. A jármű szórakoztató elektronikai, illetve navigációs berendezésének ellopása esetén le kell adni a Biztosító- nak a berendezés lopás elleni védelmét szolgáló alkatré- szét (pl. levehető előlap, kódkártya, stb.).

A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettsé- gével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához, vagy a bekövetkezett kár követ- kezményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, ja- vítási, illetve helyreállítási költség) után az általános for- galmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illet- ve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltün- tetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

A biztosító a szolgáltatását a benyújtott számlák alapján, ezek hiányában a károsulttal kötött egyezség alapján té- ríti meg.

A biztosító az alább felsorolt iratok/okiratok – ideértve a fenti bekezdés szerinti számlát is – bemutatása ellenében térít. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékes- ségét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazo- lásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.

A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általá- nos szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon és jogcímeken kívül további más bizonyítási eszköz felhasz- nálására, illetve más jogcímek megjelölésére a keletke- zett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, így követelésének érvényesítése érdekében.

Általánosan kért iratok:

1. A biztosító által rendszeresített, vagy azzal meg- egyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány,

2. biztosítási fedezetet igazoló dokumentumok, a kár- bejelentésben megjelölt vezető személy vezetői en- gedélyének adatai vagy azt helyettesítő okirat – kivé- ve, ha parkolt a károsult jármű,

3. forgalmi engedély másolata, vagy azt helyettesítő okirat

4. törzskönyv másolata,

5. biztosító megbízottja által készített kárfelvételi jegy- zőkönyv,

6. keletkezett károk biztosító megbízottja által készített fotódokumentációja,

7. részletes javítási árajánlat,

8. ÁFA-visszatérítésre vonatkozó cégvezetői, vagy könyvelői nyilatkozat (káreseménnyel összefüggő, a kárhelyreállítás kapcsán kiállított számlák vonatko- zásában),

9. a kárbejelentésben jelzett káresemény tanúinak nyi- latkozatai,

10. a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárást igazoló dokumentum,

11. rendőrségi igazolás a helyszínen tett intézkedésről,

12. szabályos meghatalmazás, vagy engedményezés az kárigénylői jogok átruházásához, aláírási címpé- ldány,

13. kedvezményezett/finanszírozó cég nyilatkozata a kifi- zetés címzettjéről, illetve az átutalási számlaszáma,

14. finanszírozói szerződés másolata,

15. írásban tett nyilatkozat (fax, e-mail, levél) az igény- lő, vagy jogosult által megjelölt bankszámlaszámról, vagy postai kézbesítési címről a kifizetéshez, mely nyilatkozat tartalmazza hivatkozási adatként a biz- tosító kárszámát, vagy a károsult rendszámát és a kárdátumot,

16. írásbeli kamatigénylés,

17. a biztosító megbízottjai, alkalmazottjai által kért rész- letes nyilatkozat a káresemény körülményeinek tisz- tázásához,

18. meghatalmazás a biztosító részére, hogy a rend- őrségi, ügyészségi, bírósági iratokba betekinthet, azokról másolatokat készíthet,

19. károsult nyilatkozata a társbiztosítói előzmények adatkéréséhez,

20. a casco kötési szemlén rögzített sérülések helyreál- lítását igazoló számlák.

A helyreállítási költségek térítése esetén kért iratok:

1. Helyreállítási, javítási kalkuláció,

2. eredeti javítási számla és mellékletei, nettó térítés esetén a számla másolata, vagy másodpéldánya és mellékletei

3. alvállalkozói, illetve beszerzési számlák,

4. alkatrész-megsemmisítés jegyzőkönyve,

5. helyreállításról, a biztosító megbízottja által készített ellenőrzési jegyzőkönyv,

6. légzsákok, biztonsági övek, illetve azok tartozékaik ja- vítási költségéről és beszerzéséről az adott járműtípus- nak megfelelő hivatalos magyarországi márkaképvise- let által kiállított számla,

7. légzsákok, biztonsági övek, illetve azok tartozékaik sérülése esetén az elvégzett szakszerű helyreállítás- ról, beépítésről, illetve cseréről, valamint a rendelte- tésszerű működésről az adott járműtípusnak megfele- lő hivatalos, magyarországi márkaképviselet hivatalos igazolása,

A jármű ablaküvegek, illetve azok tartozékainak cse- réje esetén az adott járműtípusnak megfelelő hiva- talos magyarországi márkaképviselet által kiállított számla,8. Tűzoltósági Hatósági Bizonyítvány,

9. Tűzvizsgálati jelentés (Tűzoltóságtól).

Pótlási költségek térítése esetén kért iratok:

1. Rendőrségi feljelentés,

2. gépjármű szervizkönyvének, szervizelési számláinak másolata,

3. nyilatkozat a gépjármű káreseményt megelőző szer- vizelési adataiba betekintéshez, nyilatkozat a jár- műmárkának megfelelő importőr részére a járműada- tok biztosító részére történő átadásához,

4. magyarországi márkaképviselet által kibocsátott helyreállítási számla,

5. sérült jármű adás-vételi szerződése értékmegjelö- léssel,

6. teljes gépjármű lopás esetén a következő nyomtat- ványok kitöltve és a tulajdonos/kárbejelentő által aláírva: GÉPJÁRMŰ KIEGÉSZÍTŐADATLAP, KUL- CSÁTADÁSI JEGYZŐKÖNYV, NYILATKOZAT CAS- CO TELJES LOPÁSKÁRHOZ, KÁRBEJELENTŐ LAP CASCO TELJES LOPÁSKÁRHOZ,

7. a rendőrségi nyomozás megszüntetéséről, felfüg- gesztéséről szóló határozat másolata,

8. a forgalomból történő végleges kivonásról szóló hi- vatalos okirat másolata, hozzájáruló nyilatkozat a ká- rosulttól roncslicites, anonim értékeléshez,

9. sérült jármű adás-vételi szerződésének másolata,

10. forgalomból végleges kivonás igazolása, vagy hulla- dékkezelési, bontási igazolás, „Zöld bontó” által kiál- lított hulladékkezelési, bontási igazolás,

11. hulladékkezelés költségéről „Zöld bontó” által kiállí- tott számla,

12. az átíratás, új okmányok költségeit igazoló számlák, okiratok.

Szállítási, tárolási, őrzési, forgalomba helyezési, átírá- si költségek térítése esetén kért iratok:

1. Költségeket igazoló számla,

2. az átíratási költségek befizetési igazolósa, befizetési csekkek másolata,

3. a 100.000,- Ft-ot meghaladó szállítási, tárolási, őrzési költségek esetén a biztosítóval történt egyeztetés és a biztosító jóváhagyásának igazolása (amennyiben az nem áll a biztosító rendelkezésére).

Zárgarnitúra-csere költségének térítése esetén kért iratok:

1. Zárgarnitúra csere esetén a következő nyomtatvány ki- töltve és a tulajdonos által aláírva: ÜGYFÉLNYILATKO- ZAT ZÁRSZERKEZET MŰKÖDTETŐ ESZKÖZÖKRŐL CASCO ZÁRCSERE ESETÉN,

2. magyarországi márkaképviselet által kibocsátott helyreállítási számla.

AKTÍV KÁRRENDEZÉSHEZ kért iratok:

1. Részletes okozói nyilatkozat,

2. a károkozói elismerés, vagy vitatott jogalap esetén hi- ányában felelősséget megállapító hatóság által kiállí- tott dokumentum,

3. nemzetközi baleseti bejelentő, vagy azzal megegyező tartalmú nyilatkozat a részes felektől,

4. a károsult és a biztosító közötti megállapodás a köve- telés engedményezéséről,

5. a károsult és a biztosító közötti megállapodás az AK- TÍV KÁRRENDEZÉS lefolytatásáról,

6. a SIGNAL IDUNA Biztosító károsult által aláírt ügyfél- tájékoztatója az AKTÍV CASCO kárrendezésről.

9.3. KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség rendel- kezései esetén a 6.1 pontban foglaltak is alkalmazásra kerülnek.

A Szerződő és a Biztosított a kár megelőzése és enyhí- tése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani, továbbá a Biztosító ká- renyhítési célú utasításait betartani. Lopás, rablás, önké- nyes elvétel, valamint a külföldön bekövetkezett összes kár esetén, a kárenyhítés csak a Biztosítóval előzetesen írásban (e-mailben, faxon, levélben) egyeztetett módon történhet.

Szerződő/Biztosított köteles gondoskodni a jármű kul- csainak biztonságos, védett helyen történő tárolásáról. A Szerződő és a Biztosított köteles mindazon zárakat kicseréltetni, amelyek működtetéséhez szükséges kul- csokhoz, távirányítókhoz illetéktelenek, elvesztés, lopás, elrablás, vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzá- jutottak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak.

Szerződő/Biztosított köteles a zárcsere megtörténtéig a a nem megfelelően zárható jármű biztonságos elhelyezé- séről gondoskodni.

Ha a jármű összes zára egy kulccsal működtethető, ak- kor az összes zár cseréje szükséges. A jármű zárgarni- túra-csere fentiek szerint indokolt és számlával igazolt költségét a Biztosító a 7.3.2 pontban leírtak szerint téríti. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhí- tés nem vezetett eredményre.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányá- ban köteles megtéríteni.

A Szerződő/Biztosított köteles a járművet szakszerűen üzemeltetni.

9.4. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerződés alapján keletkező kárigények elé- vülési ideje 1 év.

9.5. MEGTÉRÍTÉSI IGÉNY

Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a károkozóval szemben a Biztosítottat illet- ték meg, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztar- tásban élő hozzátartozó.

Amennyiben az ellopott, elrabolt, önkényesen elvett tárgy a biztosító szolgáltatását követően megkerül, arra a Biztosí- tott igényt tarthat. Ebben az esetben köteles a Biztosítónak a nyújtott szolgáltatás összegét visszafizetni. Ha a megke- rült tárgyra a Biztosított nem tart igényt, vagy a Biztosító erre vonatkozó kérdésére 30 napon belül nem válaszol, akkor a megkerült tárgy feletti rendelkezési jog a Biztosítót, mint tör- vényi engedményest illeti meg.

10. DÍJFIZETÉS

10.1. A DÍJ, DÍJRÉSZLET ESEDÉKESSÉGE, DÍJFIZETÉS GYAKORISÁGA ÉS MÓDJA

A biztosítás éves díjú.

Biztosításközvetítő nem jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jogosult a biztosítótól a Szerződőnek vagy Bizto- sítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.

A teljes biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj előre, egy összegben, a szerződés létrejöttekor esedé- kes. A biztosítási szerződés hatályba lépésének feltétele minden esetben az első biztosítási díj befizetése.

A Biztosító és a Szerződő az első biztosítási díj (díjrész- let) megfizetésére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A Szerződő a szerződés létrejöttétől számítva legfeljebb 30 napon belül köteles az első biztosítási díjat megfizetni. Amennyiben halasztott díjfizetés esetén az első biztosítási díj a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül nem kerül megfizetésre, akkor a biztosítási szerződés megszű- nik a kockázatviselés kezdetére visszamenő hatállyal.

A felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Ez eset- ben a biztosításra fizetendő díjrészlet – kivéve az első díj- részletet – a díjfizetés gyakoriságától függően, annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik.

A biztosítás díját a Szerződő az ajánlaton történt válasz- tása szerint csekken (készpénzátutalási megbízás), banki átutalással, vagy csoportos beszedési megbízással (in- kasszó) fizetheti meg. A díjfizetés módját és ütemezését a felek közös megegyezéssel módosíthatják.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles vissza- téríteni.

10.2. A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ DÍJ

A Biztosító jogosult minden biztosítási időszakra új biz- tosítási díjat megállapítani. A Biztosító az új díjról, an- nak hatályba lépése előtt legalább 60 nappal, köteles tájékoztatni a Szerződőt. Amennyiben a Szerződő az új biztosítási díjat nem fogadja el, jogosult a jelen feltéte- lek 3.2.3.1 pontja alapján a szerződést az évforduló előtt legalább 30 nappal, írásban visszautasítani. Ha a Szer- ződő a módosítást nem utasítja el, vagy arra határidő- ben nem nyilatkozik, Biztosító a módosítási javaslatot elfogadottnak tekinti részéről. Amennyiben a Szerződő a módosítást visszautasítja a biztosítási szerződés meg- szűnik a biztosítási időszak végén, évfordulókor, kivéve, ha Biztosító és Szerződő a biztosítási évfordulóig írásban másképp nem állapodnak meg.

A biztosítási szerződés felmondása esetén a Biztosítót a biztosítási időszak végéig illeti meg a biztosítási díj.

Érdekmúlás esetén a Biztosítót az érdekmúlás napjáig illeti meg a biztosítási díj, kivéve, ha az érdekmúlás jelen szerződést érintő biztosítási esemény következménye. Ez utóbbi esetben a Biztosítót a biztosítási időszak végé- ig illeti meg a biztosítási díj.

A jármű használati módjának megváltozása vagy külföldi nyilvántartásba vétele miatti megszűnés esetén az érin- tett járműre vonatkozó biztosítási díj a használati mód megváltozásának, illetve a külföldi nyilvántartásba vétel napjáig illeti meg a Biztosítót.

10.3. RÉSZLEGES DÍJFIZETÉS

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – ered- ménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegé- szítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biz- tosító követelheti a tartamengedmény időarányos részé- nek megfizetését.

10.4. FEDEZETFELTÖLTÉS

10.4.1. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett

biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivé- ve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.

10.4.2. A 10.4.1 bekezdés szerinti jogkövetkezményt fogyasz- tóval kötött szerződés esetén a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fe- dezetfeltöltés díját közölte.

10.4.3. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási ösz- szeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

10.5. KÁRMENTESSÉGI DÍJKEDVEZMÉNY

A Biztosító a kármentesen kockázatban töltött idő alap- ján, a következő biztosítási időszak biztosítási díjából kedvezményt (bónuszt) ad.

Az értékelés a szerződés biztosítási évfordulóját megelő- ző hatvanadik nap előtt történik. Az új díjszorzó az évfor- duló napján lép hatályba.

Kármentesnek számít a megfigyelt időszak, ha a tartama alatt nem történt a szerződésre első kárkifizetés. Nem veszi figyelembe a Biztosító a kárkifizetést, ha

• ha csak a 7.3.2. pont alapján a zárgarnitúra-csere költségének térítése történt,

• ha csak a 8.1. pont alapján csökkentett önrészesedés- sel történt kifizetés,

• ha a bónusz elszámolás napjáig megtérült a teljes kifi- zetett összeg.

Az első kárkifizetés: egy káresemény kapcsán, a szerző- dést terhelő első kárkifizetés.

A megfigyelt időszak: a biztosítási évfordulót 14 hónap- pal megelőző időponttól a biztosítási évfordulót 2 hónap- pal megelőző időpontig tartó időszak. Az első biztosítási időszakban – ha előző biztosítás alapján nem lett figye- lembe véve megfigyelt időszak – a megfigyelési időszak tartama 10 hónap.

10.5.1. Bónusz osztályok

Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól: Az adott bó- nusz osztályokhoz tartozó díjszorzók:

Kármentes időszak (év)	Bónusz osztály	Díj szorzó
0 (Új belépő)	C0	1,00
1	C1	0,95
2	C2	0,85
3	C3	0,80
4	C4	0,75
5	C5	0,70
6	C6	0,65
7	C7	0,60
8	C8	0,55
9	C9	0,50

A megfigyelt időszak alapján a bónusz osztály a követke- zők szerint változik:

Bónusz osztály a biztosítási évfordulót meg- előző biztosítá- si időszakban	Bónusz osztály a biztosítási évfordulót követő biztosítási időszakban, ha a megfigyelt időszakban nem volt első kárkifi- zetés	Bónusz osztály a biztosítási évfordulót követő biztosítási időszakban, ha a megfigyelt időszak- ban egy első kárkifi- zetés volt
C0	C1	C0
C1	C2	C0
C2	C3	C0
C3	C4	C1
C4	C5	C2
C5	C6	C3
C6	C7	C4
C7	C8	C5
C8	C9	C6
C9	C9	C7

Kármentességi díjkedvezmény: az üvegkár és az elemi kár kifizetések nem rontják a CASCO szerződés kármen- tességi díjkedvezmény megítélését.

Ha a megfigyelt időszakban egynél több első kárkifizetés volt, a biztosítási évfordulót követő biztosítási időszak- ban a bónusz osztály C0.

A Biztosító a nála megszűnt előző casco szerződés kár- mentes időszakát egy új casco szerződés esetén, vala- mint az előző biztosító által igazolt, betöltött kármentes évek számát a szerződés megkötésekor, a bónusz osztály megállapításánál az alábbiak szerint figyelembe veszi:

• a Szerződő személye ugyanaz a személy,

• ha az előző szerződés fedezete ugyanazon járműkate- góriába tartozó járműre (személygépkocsi, tehergép- kocsi 3,5 t össztömeg alatt, stb.) terjedt ki,

• ha az előző szerződés fedezete teljes körű fedezet volt, azaz a szerződés töréskárra is fedezetet nyújtott,

• ha az előző szerződés megszűnése és az új szerződés megkötése között nem telt el egy évnél hosszabb idő.

A Biztosító az előző biztosító által igazolt kármentes idő- szakot a fentiek alapján úgy tekinti, mintha az a saját állo- mányában telt volna el. Az előző biztosító kármentességi díjkedvezményének igazolása csak eredeti kártörténeti igazolással történhet. Ha a Szerződő az ajánlat aláírása- kor és annak Biztosító részére történő megküldésekor még nem rendelkezik a fentiek alapján eredeti kártörté- neti igazolással, úgy azt a szerződés aláírását követő 60 napon belül pótolhatja. A kedvezmény jóváírása ebben az esetben a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal kerül érvényesítésre, ennek hiányában a szerző- dés C0-ban kerül rögzítésre. Ha az igazolás a szerződés

aláírását követő 60 napon túl érkezik a Biztosítóhoz, annak érvényesítése csak a beérkezés napjától történik meg.

Ha a Szerződő a Biztosítónál kettő vagy több érvényes és díjjal rendezett casco szerződéssel rendelkezik, ezen cas- co szerződések aktuális bónusz fokozatát felcserélheti, amennyiben a szerződések azonos járműfajtába tartozó jármű (személygépkocsi, tehergépkocsi 3,5 t össztömeg alatt, stb.) biztosítására szólnak.

11. A SZERZŐDŐ ÉS A BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismer- nie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszo- latlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötele- zettség megsértését.

A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló köte- lezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonat- kozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelenté- sére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyon- tárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását 15 napon belül a biztosítónak dokumentálható módon bejelenteni:

• a Szerződő, a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzemben tartójának lakcímének (telephely címének) megváltozását,

• a jármű rendszámának, alvázszámának megváltozását,

• a jármű felszereltségének megváltozását,

• a jármű forgalomból kivonását,

• a jármű tulajdonjogának megváltozását,

• a jármű taxiként vagy bérgépkocsiként történő üze- meltetését,

• a jármű zárainak és védelmi berendezéseinek cseréjét,

• az ajánlaton vagy állapotlapon feltüntetett kulcsok bármelyikének elvesztését, ellopását, megrongálódá- sát, megsemmisülését, használhatatlanná válását,

• az ajánlaton vagy állapotlapon feltüntetett bármely kulcsról másolat készítését.

A biztosítási díjat befolyásoló adatok megváltozása ese- tén, a biztosítási díj változása az adat megváltozásának napján válik hatályossá.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha ar-

ról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

12. ELTÉRÉS A PIACI GYAKORLATTÓL

Jelen feltétel 7.1.5. és 7.2.2., valamint a 10.5.1. pontja el- térést jelent a szokásos piaci gyakorlattól.

13. JOGSZABÁLYTÓL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK Az általános szerződési feltételekben a Ptk. rendelkezé- seitől eltérő feltételek is rögzítésre kerültek, így különö- sen az alábbi pontok jelentenek eltérést:

• a 9.4. pontban foglaltak (elévülés).

• 2.2. pont 2. bekezdésében a biztosított belépésének a szerződő hozzájárulásához történő kötése

• a 3.2.3.3. pontban a reaktiválására vonatkozó rendel- kezések

• a szerződés hatályba lépésére, a biztosító kockázatvi- selésének kezdetére vonatkozó rendelkezések.

• a 3. pont 3. bekezdésében foglalt 15 napos határidő

• a 18. pont 3. bekezdésében az írásbeli alakhoz kötött nyilatkozatok formaiságaira vonatkozó előírások

• a Biztosító a Ptk. 6:444 §-ának (3) bekezdésétől a 3. pont 6. bekezdése esetén tér el.

14. ZÁRADÉKOK

A felek a szerződéskötéskor, illetve annak tartama alatt bármikor az alábbi záradékokat köthetik ki. Az alkalma- zott záradékokat a biztosítási kötvény tartalmazza. Az alkalmazott záradékok a biztosítási díj mértékét nem be- folyásolják.

Z01. sz. záradék:

A biztosítási fedezet a járműhöz tartozó eredeti, a jár- műtípusra jellemző darabszámú hiánytalan kulcsok iga- zolásának hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki. Z02. sz. záradék:

A biztosítási fedezet az előírt gépjármű védelemi beren- dezés (MABISZ minősítésű rablásgátló) hiánya miatt a lopás- és rabláskockázatra nem terjed ki.

Z03. sz. záradék:

A biztosítási fedezet az előírt gépjármű védelemi beren- dezés (MABISZ minősítésű távfelügyeleti rendszer) hiá- nya miatt a lopás- és rabláskockázatra nem terjed ki.

Z10. sz. záradék:

A biztosítási fedezet a sérült, vagy szakszerűtlenül javí- tott jármű elemekre nem terjed ki.

ZAL záradék:

A Szerződő/Biztosított Zálogkötelezetti nyilatkozatban foglalt tájékoztatása alapján a Zálogkötelezetti nyilatko- zatban feltüntetett gépjárműre, mint zálogtárgyra vonat- kozóan zálogszerződés jött létre a Szerződő/Biztosított, mint zálogkötelezett és a megjelölt pénzintézet, mint zá- logjogosult között. A zálogkötelezett felhatalmazta a Biz- tosítót arra, hogy a gépjárműre, mint zálogtárgyra kötött biztosítási szerződésen a zálogjogosultat megillető hi- telbiztosítéki záradékot bejegyezze valamint hozzájárult ahhoz, hogy a Biztosító a Zálogkötelezetti nyilatkozat-

ban feltüntetett, biztosítási titoknak minősülő szerződési adatokat a zálogjogosultnak átadja.

LIZ záradék:

A Szerződő/Lízingbe vevő Ügyfél nyilatkozatban foglalt tájékoztatása alapján az Ügyfél nyilatkozatban feltünte- tett gépjárműre vonatkozóan lízingszerződés jött létre a Szerződő/Lízingbe vevő és a megjelölt pénzintézet, mint Lízingbe adó között. A biztosítási ajánlat alapján létrejö- vő biztosítási szerződés biztosítottja a lízingbe vevő, társ- biztosítottja pedig a lízingbe adó, mint a lízingelt gépjár- mű tulajdonosa. Ezen jogviszony alapján a lízingbe vevő biztosított hozzájárul ahhoz, hogy a Biztosító az Ügyfél nyilatkozatban feltüntetett, biztosítási titoknak minősülő szerződési adatokat a lízingbe adó pénzintézetnek, mint társbiztosítottnak átadja.

ZKP záradék:

Készpénzes kárrendezés

Jelen záradék (ZKP) választása esetén a TELJES KÖRŰ SIGNAL CASCO Biztosítási feltételek és ügyféltájékozta- tó 7.1 pontja helyett az alábbiak érvényesek:

7.1 Helyreállítási költségek térítése ZKP választása esetén A Biztosító megtéríti a biztosítási esemény következté- ben keletkezett fizikai károsodások, szakszerűen elvég- zett helyreállításának megfelelő, kalkulált költségét a je- len feltételben, különösen a jelen

pontban rögzítettek szerint.

A helyreállítás költségének kalkulációja Audatex, Eurotax vagy DAT rendszerrel, vagy ezzel egyenértékű rendszer- rel történhet. A biztosító fenntartja a jogot a szerződő által benyújtott, a szerződő megbízásából készíttetett kalkuláció ellenőrzésére az előbb említett kalkulációs rendszer, vagy azzal egyenértékű rendszer segítségével. A kalkuláció végösszegét, mint a helyreállítási költséget

– az önrész levonását követően a Biztosító megtéríti. A kalkuláció beállítási paraméterei:

• alkatrészárak: a kár időpontjában érvényes magyar- országi márkakereskedői kiskereskedelmi nettó al- katrészárak 50%-a;

• fényezőanyagár: a kár időpontjában időszerű és az Audatex, Eurotax vagy DAT kalkulációs rendszerben alkalmazott nettó kiskereskedelmi árak 60%-a;

• szerelő munkadíj: nettó 5.000,- Ft/munkaóra* ;

• lakatos munkadíj: nettó 5.000,- Ft/munkaóra*;

• fényező munkadíj: nettó 6.000,- Ft/munkaóra* ;

• forgalmi adó összege: 0%.

*1 óra=60 perc;

A jelen, különös feltétel szerint a szolgáltatási összeg nem tartalmaz forgalmi adót, azaz a szolgáltatásnak nem része a helyreállításhoz esetleg kapcsolódó számla adót is tartalmazó összegének és a kalkuláció különbö- zetének a megfizetése.

Jelen záradék (ZKP) választása esetén a TELJES KÖRŰ SIGNAL CASCO Biztosítási feltételek és ügyféltájékozta- tó 7.2.2 pontja helyett az alábbiak érvényesek:

7.2.2 Pótlási költségek térítése ZKP választása esetén

A jármű alkatrészeinek ellopása esetén (részlopás) a Biz- tosító a jármű pótlási költségét téríti meg, ha a jármű a

biztosítási esemény következtében olyan mértékben ká- rosodik, hogy a jármű helyreállítási költsége meghaladja a jármű káridőponti értékének és maradvány (roncs) érté- kének különbözetét, de minden esetben ha a jármű hely- reállítási költsége meghaladja a káridőponti érték 50%-át.

15. BIZTOSÍTÁSI TITOKKAL ÉS SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

15.1. A BIZTOSÍTÁSI TITOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon bizto- sítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből szár- mazó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosítási titok min- den olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biz- tosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelke- zésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is

– személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gaz- dálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosí- tóval kötött szerződéseire vonatkozik.

2. Az 1. pontban meghatározott céltól eltérő célból vég- zett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájáru- lás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nél- kül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egész- ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a további- akban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hoz- zájárulásával kezelheti.

5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha

a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy an- nak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó ható- sággal és az ügyészséggel,

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró ön- álló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfe- lügyelővel, bírósággal

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e. az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötele- zettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.

§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos in- formációgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l. törvényben szabályozott adattovábbítások során át- adott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást ve- zető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyil- vántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási felada- tokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az át- vevő biztosítóval,

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesí- téséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot keze- lő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, to- vábbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a baleset- ben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet vég- zővel, továbbá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok ál- tal támasztott követelményeket kielégítő adatkeze- lés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok ál- tal támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal,

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, il- letve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörté- neti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a ren- deletben szabályozott esetekben a biztosítóval

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyúj- tott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben, ha az a)-j), n),és s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adat- kérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Ma- gyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alap- xxx xx adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzet- közi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgálta- tás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

8. A biztosító vagy a viszontbiztosító az5-6.,10. valamint a

14. és 16. pontokban meghatározott esetekben és szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás kere- tén kívül a 6. pontban meghatározott szervek alkalma- zottaira is kiterjed.

10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbizton- sági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváha-

xxxxxxxx a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére ak- kor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés- sel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszer- vezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy ká- bítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror- cselekmény feljelentésének elmulasztásával, terro- rizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszont- biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és va- gyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló tör- vényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérel- mét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfel- ügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénz- ügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot,

b. a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg- előzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfel- dolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ah- hoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adat- köre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információ- szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a további-

akban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tag- államba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkal- mazni.

16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem ál- lapítható meg,

b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság szá- mára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adat- továbbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglal- taknak,

c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el- végzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,

d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeleté- ről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

17. A 16. pontban meghatározott adatok átadását a biz- tosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év el- teltével, a 4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a

10. pont alapján végzett adattovábbításokról.

20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biz- tosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jog- viszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény ér- vényesíthető.

22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biz- tosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsu- lásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni min- den olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll

rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvé- nyi jogalap.

24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kap- csolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelé- sére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja.

26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszű- nése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hat- van év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivat- kozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vo- natkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgálta- tási kötelezettség esetén.

28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

15.2. A BIZTOSÍTÓ ÜZLETI TITKA

1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korláto- zás nélkül megőrizni.

2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok kö- rébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben meg- határozott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használ- ható fel.

3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továb- bá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügy- feleinek hátrányt okozzon.

15.3. A FATCA-TÖRVÉNY ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK

1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Je- lentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen fejezet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FAT- CA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-tör- vény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiak- ban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: il- letőségvizsgálat).

2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettsé- géről.

3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás ese- tén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a szám-

latulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

15.4. A PÉNZÜGYI SZÁMLÁKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ÁTVILÁGÍTÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK

1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Ma- gyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonat- kozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiak- ban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgá- lat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az in- tézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás telje- sítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

15.5. A VESZÉLYKÖZÖSSÉG VÉDELME CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ ADATÁTADÁS

1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkereső biz- tosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érde- kében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatá- sok jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesí- tése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélé- sek megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkere- sett biztosító) az e biztosító által – a I.1. pontban megha- tározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 3-6. pontokban meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megke- reső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben megha- tározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a meg- keresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és

2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolat- ban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonat- kozó adatokat;

c. az a. pontban meghatározott személyt érintő koráb- bi – a 3. pontban meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

x. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat fel- méréséhez szükséges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatokat.

4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a ká- rosult személy azonosító adatait;

b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c. a b. pontban meghatározott vagyontárgyakat, követe- léseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

x. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat fel- méréséhez szükséges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatokat.

5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b. a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azo- nosító adatait, továbbá a 4. pont b-e. pontjában meg- határozott adatokat;

c. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adato- kat;

d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatá- rozott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat.

6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és

10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szer-

ződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazo- nosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a. az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérülé- seire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó infor- mációkat.

7. Az 1. pontban meghatározott megkeresésnek tartal- maznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az 1. pontban meghatározott megkere- sési jogosultság tényének fennállásáért.

8. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biz- tosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdeke- inek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 8. pontban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás be- fejezéséig.

10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső bizto- sító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesí- tésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

11. A megkereső biztosító az 1. pontban meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, to- vábbá az abban szereplő adatok köréről a megkeresés- sel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 8-10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

13. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudo- mására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

15. A Bit. vonatkozó 149. és 150-151. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

15.6. A SZEMÉLYES ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓK

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgálta- tás teljesítésével összefüggésében kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására ju- tott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulá- sa nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szen- vedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megte- heti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes ada- tok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés lét- rejöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldol- gozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik sze- mélynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megke- resés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 16. pontja tartalmazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igény- be vesz külső közreműködőket olyan esetekben, ami- kor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevé- kenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:

15.6.1. Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adatto- vábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez ve- zetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a tör- vényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvi- lágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz for- dulás lehetőségéről.

15.6.2. Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.

15.6.3. Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

• kezelése jogellenes,

• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetet- lenül szükség,

• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,

• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tá- rolásának törvényben meghatározott határideje lejárt,

• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Informá- ciószabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

15.6.4. Zárolás

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alap- ján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.

A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot ko-

rábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyes- bítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoz- tatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

15.7.5. Nyilvánosságra hozatal

A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érin- tett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló

– összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyi- ben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatko- zik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyő- ződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

16. PANASZKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító maga- tartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50. Telefonos panaszbejelentés

Telefonon a külföldről is hívható x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési cím- re küldhető: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigazgató- ság, Panaszkezelési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260. Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@ xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 06-1-458-4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elér- hetőségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a www.sig- xxx.xx elérési úton.

2. A biztosító

a. a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül fo- lyamatosan,

b. a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkana- pon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül fo- lyamatosan,

c. az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemza- var esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan

fogadja.

3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén törté- nő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfelek- nek lehetőségük legyen elektronikusan és telefonon ke- resztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylé- sének napjától számított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.

4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A biztosító az ügyintézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától szá- mított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érde- kében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájé- koztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfel- vétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvétel- ről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 7. pontban megha- tározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsola- tos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli pa- nasz esetén az ügyfélnek – a 8. pontban foglaltakkal egy- idejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli pa- nasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő har- minc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmé- nyek által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénz- ügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az a Magyar

Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.-ben ) meghatározott fogyasztóvé- delmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szer- ződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz for- dulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kez- deményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testü- let eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót ar- ról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx

A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és an- nak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv: Pénzügyi Békéltető Testület

Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

Telefon: x00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátha- tó és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyinté- zés módjáról, valamint a 12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panasz- kezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panasz- ügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus le- velezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról. 12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyil- vántartást vezet.

13. A 12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b. a panasz benyújtásának időpontját,

c. a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló in- tézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határide- jét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e. a panasz megválaszolásának időpontját.

14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfe- lek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biz- tosító panaszkezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx olda- lon elérhető.

15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon tör- ténő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem mű- ködtethető.

16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fo- gyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős szemé- lyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

17. A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás ke- retében lehetséges.

18. On-line szerződéskötés esetén a 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelet alapján fogyasztói szerződés ese- tén online vitarendezési platformon keresztül online kezdeményezhető a pénzügyi jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése A Rendelet szerint az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók és az Euró- pai Unióban letelepedett szolgáltatók közötti, online szolgáltatási szerződésekből eredő kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő jogviták, így az online megkötött szerződésekkel összefüggő pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére irányuló kommuni- kációt ezen a platformon keresztül kell a fogyasztóknak biztosítani. A pénzügyi fogyasztói jogviták rendezésére a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult. Az online vitaren- dezési platform honlapja: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx, amely a xxx.xxxxxx.xx honlapról is elérhető.

17. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alap- ján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a mindenkor hatályos magyar jog az irányadó. Amennyiben a jelen feltétel és ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítás egyéb írásos anyagai (pl. ajánlat) az e feltételben és ügyféltájékoztatóban foglaltakhoz képest más tartalmaznak, jelen feltétel és ügyféltájékoztató tar- talma az irányadó.

Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyi- latkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

Az adatok valótlanságából, hiányosságából vagy a válto- zás bejelentésének elmulasztásából eredő esetleges ká- rokért, hátrányos jogkövetkezményekért, avagy a kívánt joghatások elmaradásáért a biztosító nem vállal felelős- séget. Ha a biztosítási szerződés fennállásával kapcsola-

tos bármely dokumentum nem érkezik meg a szerződő- höz, akkor azt a pótlás érdekében haladéktalanul jelezni kell a biztosító internetes ügyfélszolgálati elérhetőségén. Az alkusz nem tekinthető a Biztosító képviselőjének!

A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, mely a www.signal. hu oldalon érhető el a közzétételt követően.

A jelen szerződési feltételek a szerkesztésének lezá- rásakor hatályos Bit. szövegének megfelelően készült (különös tekintettel a Titoktartási kötelezettségre, ti- tokvédelemmel kapcsolatos előírásokra, valamint a Pa- naszkezelésre vonatkozó pontokra.) A jelen szerződési feltételek szerkesztésének lezárási dátuma: 2016.12.15. Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biztosítási szerződés létrejöttéig is sor kerülhet, ezért a www.signal. hu honlapon elérhető a mindenkor hatályos Bit. szövege.

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

TELJES KÖRŰ SIGNAL CASCO KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (székhely: 1123 Budapest, Al- kotás u. 50. a továbbiakban: Biztosító) a biztosítási díj megfi- zetése ellenében – a jelen kiegészítő feltételekben meghatáro- zott esetekben és mértékben – a biztosított személy baleseti eredetű elhalálozása, valamint baleseti eredetű rokkantsága esetén a szerződésben meghatározott összeget fizeti ki.

1. BIZTOSÍTOTT

A SIGNAL CASCO gépjármű-biztosítási feltételek szerint biz- tosított jármű vezetője, utasa, vagy utasai.

A Biztosított a kiegészítő balesetbiztosítási szerződésbe nem léphet be.

2. KEDVEZMÉNYEZETT

A balesetbiztosítási szolgáltatásra a biztosított, a biztosított eset- leges halála esetén a biztosított örököse jogosult.

3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Ha a SIGNAL CASCO gépjármű-biztosítási feltételek 4. pontban megjelölt biztosítási események következtében a biztosított

• a balesettel okozati összefüggésben 3 hónapon belül meghal, vagy

• maradandó, a jelen biztosítási feltételben rögzítettek szerint 50%-os mértéket elérő egészségkárosodást szenved.

4. KIZÁRÁSOK

Nem nyújt szolgáltatást a Biztosító az alapbiztosításban megfogalmazott kizárásokon túlmenően (SIGNAL CAS- CO gépjármű-biztosítási feltételek 5. pont):

• autóbusz, trolibusz utasaira,

• a járművet eltulajdonító, elraboló, önkényesen hasz- nálatba vevő személyre, és a vele önként együtt utazó személyekre,

• arra a személyre, akinek az öngyilkossága vagy ön- gyilkossági kísérlete illetve elmezavara okozta a bal- esetet,

• a biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekövetkező balesetekre,

• olyan egészségkárosodásra, amelyet fagyás, napszú- rás, hőguta okozott,

• a jármű javítása, karbantartása során bekövetkezett balesetekre,

• a járműbe történő beszállás, vagy abból történő ki- szállás közben bekövetkezett balesetekre,

• a biztosítási esemény előtt már maradandóan káro- sodott testrészekre,

• amennyiben a károsult védelme a baleset időpont- jában nem felelt meg a jogszabályban előírt köve- telményeknek, és ez okozati összefüggésben állt a

biztosítási esemény bekövetkeztével (pl. nem volt becsatolva a biztonsági öve, nem használt gyerekü- lést, a járműben többen utaztak a forgalmi engedély- ben meghatározottnál, stb.).

A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem te- kinthető baleseti következménynek.

5. MENTESÜLÉS

A SIGNAL CASCO gépjármű-biztosítási feltételek 6. pontjában felsoroltakon túlmenően a Biztosító a bizto- sítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a Biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következté- ben vesztette életét.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A szolgáltatásokat a Biztosító biztosítottanként nyújtja. Amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a jár- műben az engedélyezettnél többen utaztak, a Biztosító olyan arányban nyújt balesetbiztosítási szolgáltatást, ahogyan a szállítható személyek száma aránylik a tényle- gesen utazó személyek számához.

• Szolgáltatás a Biztosított halála esetén a Szerződő választása szerint az ajánlaton kerül rögzítésre (halál- eseti biztosítási összeg).

• Szolgáltatás a Biztosított maradandó, 100%-os egész- ségkárosodása esetén a Szerződő által az ajánlaton választott haláleseti biztosítási összeg kétszerese.

Amennyiben a maradandó egészségkárosodás esetén az egészségkárosodás mértéke a 100%-ot nem éri el, de az 50%-ot meghaladja, akkor a szolgáltatás mértéke a Szerződő által az ajánlaton választott haláleseti biz- tosítási összeg kétszeresének az egészségkárosodás mértékével arányos része.

50% alatti mértékű egészségkárosodás esetén szol- gáltatás nem jár. Az egészségkárosodás mértékének megállapítása a 8. pontban feltüntetett táblázat alapján történik.

A Biztosító a szolgáltatást önrészesedés levonása nélkül nyújtja.

7. A SZOLGÁLTATÁS ESEDÉKESSÉGE

A maradandó egészségkárosodás mértékének végleges megállapítására a baleset után egy évvel kerül sor. Addig fizethető előleg, amelynek mértéke azonban a haláleseti szolgáltatás összegét nem haladhatja meg. Ha maradan- dó egészségkárosodás alapján előleg fizetésére kerül sor, majd a biztosítási esemény kapcsán a Biztosított a bal- esettel okozati összefüggésben 3 hónapon belül meghal, úgy a Biztosító a haláleseti szolgáltatási összeg és az elő- leg különbözetét fizeti meg a kedvezményezett részére.

8. A MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS		A maradandó egészségkárosodás, valamint a táblázat-
MÉRTÉKE		ban fel nem sorolt esetekben az állandósult baleseti ere-
Maradandó egészségkárosodás leírása	Mértéke	detű testi kár mértékét a rendelkezésre álló dokumen-
Mindkét szem látóképességének teljes		tumok, és Biztosított személyes egészségügyi vizsgálata
elvesztése	100%	alapján a Biztosító orvosa állapítja meg, amely eltérhet a
Beszélőképesség teljes elvesztése vagy		társadalombiztosítás által megállapított egészségkáro-
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	70%	sodási mértéktől.
Egy kar vállizületből való teljes elvesztése		Ha a Biztosított a Biztosító orvosa által megállapított mara-
vagy teljes működésképtelensége	70%	dandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját
Egy láb combközép felettig való teljes		maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az a
elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%	Biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél
Egy kar könyökizület felettig való elvesztése		által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni.
vagy teljes működésképtelensége	65%
Egy kar könyökizület alatt való elvesztése		9. KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS
illetve teljes működésképtelensége	60%	KÁRBEJELENTÉSHEZ KÉRT IRATOK
Egyik láb combközépig való teljes elvesztése		Biztosított halála esetén:
vagy teljes működésképtelensége	60%	1. Halotti anyakönyvi kivonat
Egy kéz teljes elvesztése illetve teljes
működésképtelensége	55%	Maradandó, 50%-ot meghaladó egészségkárosodás esetén:
Egy láb térd alatt való elvesztése illetve teljes		1. Orvosi dokumentumok,
működésképtelensége	50%	2. a biztosító orvosának a biztosított személyes vizsgálata
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése	50%	alapján készítet véleménye,
Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése		3. független orvos szakértő véleménye.
vagy teljes működésképtelensége	45%
Egyik lábfej teljes elvesztése illetve teljes		10. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
működésképtelensége	40%	Jelen kiegészítő balesetbiztosítás csak a SIGNAL CASCO
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	30%	gépjármű-biztosítással együtt köthető. A fenti pontokban
Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes		nem szabályozott kérdésekben a balesetbiztosításra a SIG-
működésképtelensége	20%	NAL CASCO gépjármű-biztosítás feltételei az irányadóak.
Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy		A biztosított az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az
működésképtelensége	10%	egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az
A szaglóérzék teljes elvesztése	10%	egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.
Bármely másik ujj teljes elvesztése vagy
működésképtelensége	5%	SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.
Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy
működésképtelensége	5%
Az ízlelő képesség teljes elvesztése	5%
Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy
működésképtelensége	2%

Az előző pontból adódó, egy balesetre vonatkozó egészség- károsodási százalékok összegeződhetnek, de nem haladhat- ja meg a 100%-os szintet.

Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése illet- ve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási százalékok megfelelő hánya- dát kell figyelembe venni.

Ha az egészségkárosodás mértéke (rokkantság foka) az egészségkárosodási tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működésképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent.

A baleset után a Biztosítottnak haladéktalanul orvosi segítsé- get kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset következ- ményeinek – a lehetőség szerint – elhárításáról és enyhítéséről.

TELJES KÖRŰ SIGNAL CASCO KIEGÉSZÍTŐ POGGYÁSZBIZTOSÍTÁS

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (székhely: 1123 Budapest, Al- kotás u. 50. a továbbiakban: Biztosító) a biztosítási díj meg- fizetése ellenében – a jelen kiegészítő feltételekben megha- tározott esetekben és mértékben – a biztosított vagyontárgy vonatkozásában bekövetkezett biztosítási esemény esetén a szerződésben meghatározott összeget fizeti ki.

1. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

A biztosított járműben a kívülről nem látható módon a zárt csomagtérben megfelelően elhelyezett, belföldön szállított olyan személyi használatú vagyontárgyak, (pl. ruha, szem- üveg, táska, egyéb személyes használatú tárgyak stb.), ame- lyek nincsenek a járműbe beépítve (szállított vagyontárgyak). A biztosítás nem terjed ki a biztosított járműben díj elle- nében szállított vagyontárgyakra, és a biztosított jármű- ben díj ellenében szállított személyek vagyontárgyaira.

2. TERÜLETI HATÁLYA

Magyarország

3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A SIGNAL CASCO gépjármű-biztosítás feltételei 4. pont- ja szerinti biztosítási esemény kapcsán a biztosított vagyontárgyban keletkezett olyan fizikai károsodások, sérülések, amelyek segédeszköz nélkül vizuálisan felis- merhetők, illetve a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben a vagyontárgy elrablása, ellopása.

4. KIZÁRÁSOK

A SIGNAL CASCO gépjármű-biztosítás feltételei 5. pont- ja szerinti kizárásaiban foglaltakon túlmenően nem téríti meg a Biztosító

• az ékszerekben, nemesfémekben, drágakövekben, – készpénzben és pénzt helyettesítő eszközökben,

• takarékbetétben, értékpapírokban, okmányokban,

• antik tárgyakban, katalogizált gyűjteményekben, dísz- tárgyakban,

• képzőművészeti alkotásokban, iparművészeti és nép-iparművészeti tárgyakban,

• ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi tevékenység- hez kapcsolódó anyagokban, termékekben, szállított munkaeszközökben,

• szellemi tevékenységgel összefüggő alkotásokban, így többek között a szórakoztató elektronikai, számí- tástechnikai adathordozón tárolt adatokban,

• hangszerekben,

• élelmiszerekben keletkezett kárt.

Nem téríti meg továbbá a Biztosító a kárt, amennyiben

• a gépjárműben bekövetkezett kár a casco alapbizto- sítás alapján önrész alatti,

• a járművön, vagy járműben szállított vagyontárgy nem volt megfelelően rögzítve, illetve a biztosított vagyon- tárgyakat nem a KRESZ előírásainak megfelelően szállították,

• lopás esetén a biztosított vagyontárgyakat őrizetlenül, a gépjárműben kívülről látható módon és helyen tar- tották (pl. utastér),

• lopás- és rabláskár, valamint a jármű önkényes elvéte- le esetén a biztosított nem tett rendőrségi feljelentést,

• a szállított vagyontárgy károsodása és a biztosított jármű károsodása között nincs okozati összefüggés, illetve a gépjárműben nem keletkezett kár.

5. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

• A Biztosító legfeljebb a SIGNAL CASCO gépjár- mű-biztosítási ajánlaton megjelölt és járművenként limitált biztosítási összeget téríti meg káresemé- nyenkét. Egy biztosítási időszakon belül a biztosított járműre vonatkozóan legfeljebb két káreseményre nyújt szolgáltatást a Biztosító (limit).

• Amennyiben több tulajdonos vagyontárgyát érinti a biztosítási esemény folytán bekövetkezett kár, és a kár összességében a limitet meghaladja, a Biztosító a limitösszeget olyan arányban osztja fel a károsul- tak között, ahogy a lent részletezettek alapján nyújt- ható kártérítési összegek aránylanak egymáshoz.

• Részleges károsodás esetén a Biztosító a vagyon- tárgy helyreállításának indokolt és számlával igazolt költségét téríti.

• Teljes károsodás, lopás, rablás, megsemmisülés ese- tén a Biztosító a vagyontárgy valós értékét téríti meg, oly módon, hogy a vagyontárgy, vagy – ha az a ke- reskedelmi forgalomban már nem kapható – hason- ló vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének káridőponti költségéből, illetve árából, levonja a va- gyontárgy elhasználódottsága miatti értékcsökkenést (avultatás).

A biztosítási eseményt és a biztosított vagyontárgyakat a kárbejelentő nyomtatványon minden esetben jelezni kell. A biztosítási esemény következtében sérült biztosított vagyontárgyakat a kártérítés kifizetéséig Szerződő/Biz- tosított köteles megőrizni, és azt Biztosító felhívására Biztosító részére bemutatni.

Poggyász lopás- és rabláskár, valamint a jármű önkényes elvétele esetén a Biztosító szolgáltatás nyújtásának felté- tele a rendőrségi feljelentés.

Jelen pont vonatkozásában teljes kár: amikor a károso- dott vagyontárgy a sérült részek pótlásával vagy javítá-

sával nem állítható helyre, vagy a helyreállítás gazdaság- talan. A helyreállítás akkor gazdaságtalan, ha a javítás költsége meghaladja a biztosított vagyontárgy valóságos (káridőponti) értékét.

Jelen pont vonatkozásában részleges kár: amikor a káro- sodott vagyontárgy javítással, illetve a részek pótlásával gazdaságosan helyreállítható.

6. KIEGÉSZÍTŐ POGGYÁSZBIZTOSÍTÁS KÁRBEJELENTÉSHEZ KÉRT IRATOK

A poggyász részleges károsodás esetén:

1. A vagyontárgy helyreállításának indokolt költségeiről kiállí- tott számla,

2. a Biztosító által felkért független szakértői vélemény a ke- letkezett kár mértékéről,

3. vagyontárgy tulajdonjogát igazoló irat,

4. vagyontárgy vásárlási eredeti számlája, vagy annak hiteles másolta,

5. vagyontárgy könyvelési értékét igazoló hivatalos irat,

6. vagyontárgy helyreállításáról készült, arra szakosodott szolgáltató által készített árajánlat,

7. vagyontárgy helyreállítási, pótlási számlája, vagy nettó térí- tés esetén annak hiteles másolata,

8. vagyontárgy megsemmisítési jegyzőkönyve,

9. vagyontárgy értékesítési igazolása értékmegjelöléssel,

10. selejtezési jegyzőkönyv.

A poggyász teljes károsodás, lopás, rablás, megsemmisülés esetén:

1. Rendőrségi feljelentés,

2. vagyontárgy tulajdonjogát igazoló irat,

3. vagyontárgy vásárlási eredeti számlája, vagy annak hiteles másolta,

4. vagyontárgy könyvelési értékét igazoló hivatalos irat,

5. vagyontárgy helyreállításáról készült, arra szakosodott szolgáltató által készített árajánlat,

6. vagyontárgy megsemmisítési jegyzőkönyve,

7. vagyontárgy értékesítési igazolása értékmegjelöléssel,

8. selejtezési jegyzőkönyv.

7. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Jelen kiegészítő poggyászbiztosítás csak a SIGNAL CAS- CO gépjármű-biztosítással együtt köthető. A fenti pontokban nem szabályozott kérdésekben a poggyászbiztosítási szol- gáltatásra a SIGNAL CASCO gépjármű-biztosítás feltételei az irányadóak.

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

Jegyzetek

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 3096