K&H szakmai felelősségbiztosítás

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H szak- mai felelősségbiztosítást, amely a Biztosított által szakmai tevékenysége során okozott károk bekövet- keztekor nyújt segítséget.

megbízhatóság:

A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik leg- erősebb pénzügyi csoportjának, a KBC csoportnak a tagja, és Magyarországon biztosítási tevékenységet végez.

Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság Székhelyének állama: Magyarország

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. Levelezési cím: Budapest 1851

Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban

Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., telefon: (x00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776, internet:

xxx.xxx.xx, levelezési cím: 1850 Budapest).

A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támo- gatott, s az ország egész területén működő biztosí- tásközvetítői hálózat segítségével a K&H Biztosító és ügyfeleinek kapcsolata személyes. Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében működő K&H Biztosító biztosításközvetítőit. Honlapunkon (xx.xx) lehetőségében áll a székhelyéhez, telephe- lyéhez legközelebb található biztosításközvetítő ki- keresése is.

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. tör- vény a biztosítási tevékenységről és az 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.).

mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

és az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.

nyújt-e a Biztosító tanácsadást?

A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék ér- tékesítése folyamán az Ön számára nem nyújt bizto- sítási tanácsadást.

milyen javadalmazást kap a közreműködő?

A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcí- men javadalmazás fizetésére sem kerül sor.

A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadal- mazásának részleteit a „Biztosításközvetítői tájékoz- tató” nevű dokumentum tartalmazza.

mire nem terjed ki a K&H szakmai felelősségbiz- tosítás?

Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H szakmai fe- lelősségbiztosítás szerződési feltételeit, amely részletesen felsorolja azokat az eseményeket (ki- zárásokat és korlátozásokat), amelyekre nem ter- jed ki a biztosítás.

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a ká- rokra, amelyeket a Biztosított maga szenved el, továbbá azokra, amelyeket a Biztosított közeli hozzátartozójának, valamint alkalmazottjának, megbízottjának, képviselőjének, vagy a szerve- zet tulajdonosainak okozott.

A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki többek között

- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján térülő károkra,

- az elmaradt vagyoni előnyre, kivéve termé- szetes személy károsult esetén a munkavi- szonyából eredő jövedelem kiesést, illetve baleseti járadékot vagy tartást pótló járadé- kot,

- a jogszabályban meghatározott felelősség- nél szigorúbb helytállási kötelezettségre,

- kötbérre, bírságra, egyéb büntetésre.

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A biztosítási szerződés alapján a Biztosító kockázat- viselése legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását követő nap 0 órájakor kezdődhet meg. Ettől eltérő időpontban a felek megállapodhatnak.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A K&H szakmai felelősségbiztosítási szerződés ha- tározatlan és határozott időtartamra is megköthető. Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosítási időszak 1 év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete hónapjának első napja. A határozott tartamú szerződés első és utolsó napját a szerződés tartalmazza.

milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítás díja fizethető mobil kártyaelfogadó ter- minálon, online díjfizetéssel (bankkártyával), csopor- tos beszedési megbízással, banki átutalással, vagy készpénz átutalási megbízáson (postai csekken). A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre), féléves vagy negyedéves. A díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosítási szerző- dés évfordulójakor, a következő biztosítási időszak- tól kezdődően módosítható. Az ajánlat aláírásával a felek az első díj tekintetében a díjesedékességi érte- sítőben foglalt díjesedékességi határidőig halasztás- ban állapodnak meg.

hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös megegyezéssel, határozott idő lejártával, díj- nemfizetés miatt, vagy évfordulóra történő felmon- dással. Határozatlan időtartamú szerződés a biztosí- tási időszak végére bármikor felmondható, de a fel- mondásnak legalább 30 nappal a biztosítási évfor- duló előtt be kell érkeznie a Biztosítóhoz.

Határozott időtartamú szerződés esetén a felek a tar- tam lejárta előtt a szerződést nem mondhatják fel.

milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?

A Biztosított a szerződés szempontjából minden lé- nyeges körülményt köteles írásban közölni a Biztosí- tóval haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül. Ez vonatkozik a változásjelentésre is.

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bár- mely adatában (amely adatokat a szerződéskötés

során közölt) változás történik, értesítse biztosítás- közvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módosí- tások elvégzését.

milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott adatai?

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak ak- kor lehet kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.

A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn – egyes esetekben meghatározott feltételek teljesü- lése esetén – az alábbi szervezetek, személyek vo- natkozásában: Felügyelet, nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, a bíróság által kirendelt szak- értő, továbbá az önálló bírósági végrehajtó, főhite- lező, Családi Csődvédelmi Szolgálat, családi va- gyonfelügyelő, közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő, adóhatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, gyámhatóság, egész- ségügyi államigazgatási szerv, a titkosszolgálati esz- közök alkalmazására-, titkos információgyűjtésre fel- hatalmazott szerv, viszontbiztosító, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosító, átvevő biztosító, kiszervezett tevékenységet végző, könyv- vizsgáló, harmadik országbeli biztosító, biztosítás- közvetítő, alapvető jogok biztosa, Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatóság.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan ösz- szesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a ha- tásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter ré- szére személyes adatnak nem minősülő adatok át- adása.

mi a tennivaló, ha káresemény történik?

Ha káresemény történik, vegye fel a kapcsolatot biz- tosításközvetítőjével. A bekövetkezett kárt bejelent- heti online kárbejelentési felületünkön is a ugyfel- xxxxxx.xx.xx/xxxxxxxxxxxxx/ címen, ahol biztosítási kötvényszámának megadásával gyorsan, egysze- rűen intézheti ügyét.

A káreseményt bejelentheti továbbá:

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacímen,

- a xxx@xx.xx email címen,

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi tele- fonszámon, valamint

- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.

A biztosítási eseményt a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított legkésőbb 30 napon belül be kell jelentenie a Biztosító felé.

mikor nem tudunk kárt fizetni?

A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha nem biztosított kár- esemény történt. A tételes kizárásokat a biztosí- tás szerződési feltételei tartalmazzák.

Mentesül a Biztosító, ha pl. a kárt a Biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozó, vagy a Biztosított – vezető munkakört vagy a biz- tosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő – alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője, tagja vagy szerve szándékosan okozta, illetve a súlyos gondatlanság egyes, a szerződési feltételekben felsorolt eseteiben.

Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási köte- lezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat ter- helő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

hogyan történik a kárkifizetés?

A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szüksé- ges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.

Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban be- következett kár miatt vele szemben támasztott kárté- rítési igényt valamely későbbi időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kártérí- tési kötelezettsége a kár bekövetkezésének időpont- jában fennálló káreseményenkénti, de maximum a még ki nem merített biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegig áll fenn.

Az elévülési idő a kár bekövetkezésének időpontjá- ban kezdődik.

Kérjük, hogy az átadott szerződési feltételekben az elévülésre vonatkozó részeket különös figyelemmel olvassa el!

Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat (pl.: választott biztosítási összeg) értéke eltér a tényleges értéktől, a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló értékéhez aránylik (arányla- gos kártérítés).

A Biztosított a kártérítési összegből önrészesedés cí- mén a szerződésben meghatározott nagyságú rész- ért maga köteles helytállni.

Személyi sérüléses kár esetén a Biztosító a kereset- veszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövede- lem pótló járadékot, és a sérelemdíjat téríti meg.

A Biztosító megtéríti továbbá:

- a károsult ténylegesen felmerülő dologi kárát,

- mindazt a költséget, amely a károsultat ért va- gyoni hátrány vagy a sérelemdíj mértékének csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szük- séges,

- kármegelőzés és kárenyhítés költségeit,

- a szerződési feltételekben meghatározott bíró- sági vagy peren kívüli eljárási költségeket. Va- gyoni kár esetén a kártérítés során levonásra kerül a maradványérték

- tisztán pénzügyi veszteséget.

hová forduljon panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát be- jelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328

9000 telefonszámon,

- a xxxxxxxxx@xx.xx e-mail címen,

- a (x00 0) 000 0000 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacímre küldött levélben,

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyin- tézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Xxxxxxx Xxxx fasor 9. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése ese- tén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékeny- ségén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., telefon: (x00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776, internet:

xxx.xxx.xx, levelezési cím: 1850 Budapest) fo- gyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület

(székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., telefon: (x00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776, internet:

xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, levelezési cím: 1525 Budapest Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társa- ság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szerve- zetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton érvé- nyesíthetik.

felügyeleti szerv:

Magyar Nemzeti Bank

(székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., telefon: (x00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776, internet:

xxx.xxx.xx, levelezési cím: 1525 Budapest Pf.:172).

Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz

(0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x, telefon: (x00 0) 000 0000,

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx) fordulhat.

Figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerző- dési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési fel- tételekben foglaltak az irányadók.

Felhívjuk figyelmét, hogy a xx.xx oldalon további hasznos tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom megha- tározásokat olvashat.

központi iroda

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

telefon: (+36 1/20/30/70) 000 0000

fax: (x00 0) 000 0000

látogassa meg honlapunkat: xx.xx

K&H szakmai felelősségbiztosításának szerződési feltételei

Jelen feltétel azokat az általános szerződési feltételeket tartalmazza, amelyek alkalmazásra kerülnek a K&H Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) szakmai felelősségbiztosítás feltételei alapján létrejött szerződésre.

A szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételéhez a Szerződő által választott és a biztosítási szerződésben, illetve az annak részét képező biztosítási ajánlatban megjelölt egyes különös feltételek kapcsolódnak, amelyek együttesen alkotják a szakmai felelősségbiz- tosítási feltételeket.

A különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben jelen általános szerződési feltételek irányadók. A különös feltételek jelen általános szerződési feltételtől eltérő rendelkezése esetén a különös feltételek irányadók. A felek az általános és különös szerződési feltételektől írásban eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek írásbeli megállapodása (fedezetet igazoló dokumentum) az irányadó.

A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

Az e felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal helytállási kötelezettséget, hogy az általános és különös feltételekben és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint megtéríti a Biztosított helyett azokat a károkat, amelyeket a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okozott, és amelyekért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

I. a szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei

1.1. Biztosító, Biztosított, Szerződő

1.1.1.1. A Biztosító a K&H Biztosító Zrt.

1.1.2. A Biztosított a szerződési ajánlatban és a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint feltüntetett fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet, amelynek a szerződésben meghatározott, jogszerűen végzett tevékenységének folytatása során jelen feltételek és a magyar jog szerinti kártérítési kötelezettségét a Biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.

1.1.3. A jelen feltételek szerint Szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a Biztosító a jognyilatkozatokat a Szerződőhöz intézi.

1.1.4. A Szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

1.1.5. Ha a szerződést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szük- séges. A belépéssel a Szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át.

1.1.6. Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a Szerződővel egyetemle- gesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a Szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.1.7. Ha a biztosítási szerződést nem a Biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a Biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

1.2. a biztosítási szerződés létrejötte

1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumen- tumot állít ki.

E-20600-09

1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása idő- pontjára visszamenő hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A kockázat-elbírálási idő az ajánlat Biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 15 napon belüli időszak.

1.2.3. Az ajánlattétel időpontjának az a nap tekinthető, amely napon a Biztosító képviselője az ajánlatot átveszi, illetve alkuszi közve- títés vagy távértékesítés esetén, amikor a Biztosítóhoz az írásban beérkezik.

1.2.4. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

1.2.5. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

1.2.6. Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadását követően számított 15 napon belül visszautasítja.

1.3. a kockázatviselés kezdete, területi és időbeli hatálya

1.3.1. A Biztosító kockázatviselése a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott időpontban kezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsátott 15 napon belül visszautasítja. A Biztosító akkor is jogosult az ajánlat visszautasítására, ha a 15 napos kockázat-elbírálási határidő alatt biztosítási esemény következik be, amennyiben a Biztosító ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatvi- selés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

A kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint az ajánlat Biztosító részére történő átadását követő nap 0. órája.

1.3.2. A Biztosító kockázatviselése a kockázatviselés tartama alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül bejelentett károkra nyújt fedezetet.

1.3.3. Károkozás napja: az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás történt. Mulasztás esetén a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna.

1.3.4. Amennyiben a kárt előidéző szakmai szabályszegés valamely írásos dokumentumon alapul, a kár okozásának napja az a nap, amikor ezen írásos dokumentumot a Biztosított a megrendelőnek átadja, vagy a hatóságnak benyújtja. Amennyiben a károkozás nyilatko- zattal, vagy szóbeli kijelentéssel valósul meg a károkozás napja a nyilatkozattétel napja.

1.3.5. A kár bekövetkezésének időpontja: az a nap, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az időpont sze- mélyi sérüléses károknál: halál esetén a halál beállta; sérülés vagy egészségkárosodás esetén a sérülés vagy károsodás időpontja; egész- ségromlás (lassan észlelhető személyi sérülés) esetén az egészségkárosodás megállapításának napja; dologi károknál a károsodás idő- pontja; sorozatkár esetén a sorozat első káreseményének időpontja.

1.3.6. A kár bejelentésének napja: az a nap, amikor a Biztosított a kár bekövetkezését a Biztosítónak írásban bejelentette.

1.3.7. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a Szerződő több egymást követő időszakra úgy köt felelős- ségbiztosítási szerződést a K&H Biztosítónál, hogy a későbbi szerződés a korábbi megszűnését követő napon lép hatályba, a Biztosító kockázatviselése – figyelemmel az elévülési időre – a szerződések bármelyikének hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a Biztosítónak a biztosítás időbeli hatálya alatt bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki. Ha a kár okozása, bekövetkezése és bejelentése különböző szerződések időszakára esik a kárt a Biztosító a kár okozás napján érvényes szerződési feltétel és biztosítási összeg alapján téríti meg.

1.3.8. A felek egyedileg megállapodást köthetnek retroaktív fedezetre, utófedezetre és kiterjesztett bejelentési időszakra vonatkozóan. Az erre vonatkozó megállapodás tényét a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

A retroaktív fedezetre vonatkozó megállapodás alapján a Biztosító megtéríti a szerződésben rögzített kockázatviselési kezdetet megelőző dátumot (retroaktív dátum) követően okozott károkat, amennyiben a kár a szerződés hatálya alatt következik be.

A kiterjesztett bejelentési időszakra vonatkozó megállapodás alapján a Biztosító megtéríti azokat a szerződés hatálya alatt okozott és bekö- vetkezett károkat, amelyeket a szerződésben rögzített kiterjesztett bejelentési időszak alatt jelentenek be a Biztosítóhoz. A kiterjesztett be- jelentési időszak nem mentesíti a Biztosítottat a kárbejelentési kötelezettsége alól.

Az utófedezet alapján a Biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a Biztosított a szerződés hatálya alatt okozott és a biztosítási szer- ződés megszűnését követő, a megállapodás szerinti (fedezetet igazoló okiratban feltüntetett) utófedezeti időszak alatt következik be illetve a Biztosított ezen időszak alatt jelenti be a Biztosítónak.

1.3.9. A Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet, kivéve, ha a vonatkozó különös feltétel, vagy a felek egyedi megállapodása másképp rendelkezik.

1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

A szerződés – a felek megállapodása szerint – határozott vagy határozatlan tartamú. A határozatlan tartamú szerződéseknél a biztosítási időszak 1 év, a biztosítási évforduló pedig annak a hónapnak az első napja, amikor a kockázatviselés kezdődik. Határozott tartamú szerződés kezdő és lejárati időpontját a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

1.5. a biztosítási szerződés módosítása

A Biztosító jogosult a biztosítási díjnak, valamint a feltételeknek a biztosítási évfordulót követő újabb biztosítási időszak első napjától történő módosítására. Ilyen esetben a biztosítási díj, valamint a feltételek változásáról a Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző 45. napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt.

Szerződő az évfordulós szerződésmódosítást a teljes szerződés írásos felmondásával utasíthatja el. Amennyiben a Szerződő a módosításra vonatkozó szerződésmódosítást írásbeli felmondással nem utasítja vissza, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti.

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1.6.1.1. díjnemfizetés

Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a Biztosító – következményekre történő figyelmeztetés mellett – díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fenti bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a Szerződő a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfe- lelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a Szerződőt a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik.

1.6.2. felmondás

Határozatlan tartamú szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják. Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosítóhoz legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie.

1.6.3. érdekmúlás, lehetetlenné válás

A biztosítási érdek megszűnése vagy a biztosítási esemény lehetetlenné válása esetén a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás napjával megszűnik. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszűntéig.

A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő 30 napon belül írásban, 30 napos határidővel felmond- hatja.

A Biztosítót a biztosítási szerződés megszűnése napjáig – határozott tartam esetén a lejáratig – járó díj illeti meg.

1.6.4. A felek megállapodhatnak a felmondási jog kizárásában legfeljebb 3 éves tartamra. Ez esetben a Biztosító a hosszabb tartamra való tekintettel díjengedményt adhat. Amennyiben a Szerződő a biztosítási szerződést a tartam lejárta előtt felbontja, akkor a Biztosító köve- telheti az ilyen címen adott engedmény utólagos visszafizetését.

1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai

1.7.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a Szerződőt terheli.

1.7.2. A biztosítási díjat a Biztosító a rendelkezésre álló kockázati információk, választott biztosítási összegek és a Szerződő által közölt díjszámítás alapjául szolgáló adatok alapján egyedileg határozza meg; határozatlan tartamú szerződés esetén egy biztosítási idő- szakra, határozott tartamú szerződés esetén a biztosítás tartamára vonatkozóan.

1.7.3. A biztosítási díj számításához a Szerződő (Biztosított) köteles közölni az adatokat. A díjszámítás alapja az ajánlaton kerül fel- tüntetésre.

1.7.4. A Szerződő, Biztosított köteles a biztosítási szerződés megkötésekor, módosításakor, valamint a biztosítási évfordulót megelő- zően a díjszámítás alapját képező adatokról a Biztosítót értesíteni, amely alapján a Biztosító a biztosítási díjat aktualizálja.

1.7.5. A Szerződő, Biztosított köteles bejelenteni, ha – a Biztosítóval közölt, a díjszámítás alapját képező – adatokban történt változás eléri, vagy meghaladja a 10%-ot, ami alapján a Biztosító a biztosítási díjat aktualizálja.

1.7.6. Amennyiben a Szerződő az 1.7.4 illetve az 1.7.5. xxxxxxx foglalt kötelezettségének nem tesz eleget a Biztosító a kárnak csak akkora részét köteles megtéríteni, amilyen arányban a díjszámítás alapját képező összeg és a tényleges összeg áll egymással. A Biztosító a kár bekövetkezés időpontjában hatályos szerződés díjszámítási alapját képező összeget vizsgálja.

1.7.7. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első (és egyszeri) díj megfizetése tekintetében. A megállapodás szerint a díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a Szerződő részére megküldött díjesedékességi érte- sítő tartalmazza.

1.7.8. A Szerződő a biztosítás első díját a Biztosító által kiállított díjesedékességi értesítőben jelölt időpontig, minden későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első napján köteles megfizetni, amelyre a díj vonatkozik.

1.7.9. A Szerződő felek szerződéskötéskor megállapodhatnak részletfizetésben is, amely lehet negyedéves vagy féléves.

1.7.10. A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét, módját és gyakoriságát a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.

1.7.11. A szerződés díja fizethető mobil kártyaelfogadó terminálon, online díjfizetéssel (bankkártyával), csoportos beszedési megbízás- sal, banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken).

1.7.12. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése, Szerződő neve, Szerződő születési dátuma) érkezett díjat tekinti befizetettnek. Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a Biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénz-átutalási megbízás esetén a Biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, ameny- nyiben azt a Szerződő kétséget kizáróan igazolja. Mobil kártyaelfogadó terminál használatával történő díjfizetés esetén a Biztosító a díj megfizetését a befizetés (tranzakció) dátumát követő munkanapon teljesítettnek tekinti.

1.7.13. Ha a biztosítási ajánlat a díjfizetés gyakoriságáról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a szerződés (fedezetet igazoló dokumen- tum) éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül kiállításra.

1.7.14. Késedelmes díjfizetés esetén a Biztosító a törvényes kamat felszámítására jogosult.

1.7.15. Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződésre számított díj nem illeti meg.

1.7.16. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.

1.7.17. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén, – ha a szerződés megszűnik – a Biztosító a biztosítási időszakra járó teljes díj meg- fizetését követelheti.

1.7.18. A szerződés megszűnésének egyéb esetében a Biztosító addig a napig járó díjak megfizetését követelheti, amikor a kockázat- viselés véget ért.

1.7.19. Ha a Szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikötött jogo- sultságát elveszíti és az egész biztosítási időszakra járó díj egy összegben esedékessé válik, a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.

1.7.20. A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítására kizárólag az évfordulót követő naptól (az új biztosítási időszak első napjától), a díjfizetés módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.

1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás

1.8.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett káreseményenkénti és a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeghatárokig (kártérítési limit) terjed, amely magában foglalja az eljárási költségeket is.

1.8.2. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával me- rültek fel. A Biztosított kérésére a Biztosítónak a költségeket megelőlegezheti. A Biztosító a károkozó Biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.

1.8.3. Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában több személy lép fel kártérítési igénnyel, és a káreseményenkénti bizto- sítási összeg nem elegendő valamennyi kártérítési követelés kielégítésére, a Biztosító a károsultaknak az őket ért kár arányában fizet kárté- rítést.

1.8.4. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a Bizto- sítónak a biztosítási időszakra vonatkozóan további szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.

1.8.5. Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett kár miatt vele szemben támasztott kártérítési igényt valamely későbbi időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kár bekövetkezésének időpontjában fennálló káreseményenkénti, de maximum a még ki nem merített biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegig áll fenn.

1.8.6. Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat (pl.: árbevétel, forgalom, választott biztosítási összeg) értéke kevesebb, mint a tényleges érték, a Biztosító alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).

1.9. biztosítási esemény

1.9.1. A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés Biztosítottjának teljesítenie kell, és amelynek teljesítése alól a Biztosítottat a Biztosító jelen általános és a különös feltételekben meghatáro- zottak szerint mentesíti.

1.9.2. Biztosítási esemény lehet továbbá a más személyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a Biztosított sérelemdíj megfi- zetésére köteles, amennyiben a vonatkozó különös feltételek szerint ennek teljesítése alól a Biztosítottat a Biztosító mentesíti.

1.9.3. A szakmai felelősségbiztosítás az egyes különös feltételek közül azokra terjed ki, amelyekre a Szerződő ajánlatát a Biztosító elfogadta, valamint nem minősül biztosítással nem fedezett eseménynek vagy kizárt kockázatnak.

1.9.4. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül az ugyanazon okból bekövetkezett, ugyanazon károkozói magatartásból eredő azonos vagy különböző időpontokban bekövetkező károk, függetlenül attól, hogy egy vagy több károsult van.

1.10. önrészesedés

1.10.1. A Biztosított a kárösszegből önrészesedés címén a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott nagyságú részt maga visel. Az önrészesedést abszolút összegben, a károk százalékában, illetve együttesen is meg lehet határozni. Mindkét módon meghatározott önrészesedés esetén mindig a magasabb érték kerül levonásra.

1.10.2. Egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önrészesedés feletti kárösszeg kerül megtérítésre.

1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei

A. Szerződő, Biztosított kötelezettségei

1.11.1. tájékoztatási kötelezettség, közlési és változás-bejelentési kötelezettség

1.11.1.1. A Szerződő és a Biztosított köteles a szerződés megkötésekor a Biztosítót a kockázat viselése, kárfelelőssége szempontjából minden lényeges tényről megfelelően tájékoztatni akkor is, ha a szükséges adatok, információk megadása üzleti, foglalkozási titoknak minő- sül. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért a Szerződő felel akkor is, ha az adatfelvételben a Biztosító vagy képviselője közreműködött.

1.11.1.2. Szerződő köteles a biztosítási szerződés megkötésekor, módosításakor, valamint a biztosítási évfordulót megelőzően a díjszá- mítás alapját képező adatokról a Biztosítót értesíteni, ami alapján a Biztosító a biztosítási díjat aktualizálja.

1.11.1.3. A Szerződő a Biztosító kérésére köteles a Biztosító kockázata és kárrendezése szempontjából jelentős igazolásokat kiállítani, okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, szabályzatok, munkaköri leírás, stb.) a Biztosító részére átadni, vagy ezekbe betekintést biztosítani.

1.11.1.4. Szerződő 8 napon belül köteles bejelenteni, ha más biztosító társasággal olyan biztosítási eseményre is szóló felelősségbizto- sítási szerződést kötött, amelyre érvényes szerződés szerint a Biztosító kockázatviselése kiterjed.

1.11.1.5. A Szerződő és a Biztosított köteles a Biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül bejelenteni, ha a biztosítási kockázat szempontjából lényeges körülmények megváltoznak.

Lényeges körülmények minősül különösen:

a) tevékenység módosítás, új technológia bevezetése,

b) telephely megváltoztatása, új telephely létesítése

c) kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerében bekövetkezett lényeges módosulás,

d) 3 hónapnál hosszabb üzemleállás, csődeljárás, felszámolás, végelszámolás

e) a Biztosítóval közölt, a díjszámítás alapját képező adatokban történt változás eléri, vagy meghaladja a 10%-ot,

f) az ajánlaton, ajánlati részletezőn, annak mellékletén, kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett bármely adat vál- tozását

g) minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott.

1.11.1.6. Ha a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerző- dés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat meg- tételekor a Szerződő figyelmét felhívta.

1.11.2. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

A Szerződő és a Biztosított köteles a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedést megtenni. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha szerződés szabályozza a Szerződő és a Biztosított kármegelőzési teen- dőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

A Biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítását és megtartását ellenőrizni.

A Szerződő és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzet- ben általában elvárható magatartás következménye szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

1.11.3. kárbejelentési kötelezettség

1.11.3.1. A Biztosított a káreseményt, illetőleg annak érvényesítését a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 30 napon belül köteles a Biztosítónak bejelenteni a szükséges felvilágosítást megadni és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését lehetővé tenni. A Biztosított köteles tájékoztatni a Biztosítót arról is, ha információja alapján ilyen bejelentések várhatóak. Jelentenie kell továbbá haladéktala- nul, ha peres vagy peren kívüli eljárásban kártérítést érvényesítenek vele szemben

1.11.3.2. A Biztosító a károsult bejelentése alapján is köteles a kárbejelentést megtörténtnek tekinteni. A kárrendezéshez szükséges dokumentumok listáját a “tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról” című, 1. számú függelék tartalmazza.

1.11.4. díjfizetési kötelezettség

A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli.

B. Biztosító kötelezettségei

1.11.5. tájékoztatási kötelezettség

A Biztosító köteles a Szerződőt tájékozatni:

- a szerződés adatairól,

- a bejelentett károk rendezéséről,

- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról.

1.11.6. szolgáltatási kötelezettség

1.11.6.1. A Biztosító jelen szabályzatban és az egyes különös feltételekben meghatározott módon és mértékben megtéríti a Biztosított helyett a biztosítási eseménnyel összefüggésben:

a) a dologi kárt

Dologi kár a károsult vagyontárgyának sérülése, használhatatlanná válása, megsemmisülése.

b) személyi sérüléses kárt

Személyi sérülés a károsult sérülése, egészségkárosodása vagy halála.

c) sérelemdíjat

d) mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni hátrány vagy sérelemdíj mértékének csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges,

e) kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés körébe eső indokolt és a Biztosító által elfogadott költségeket, akkor is, ha azok eredményre nem vezettek,

f) azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, amelyek a károsult által támasztott kárigény körülményeinek megállapí- tása, a kárigény jogosságának tisztázása, a Biztosított peren kívüli vagy perbeni képviselete során merülnek fel. A biztosítás fedezi a Biztosított polgári és büntetőjogi védelmével, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos költségeket. A perkölt- ségekre csak akkor nyújt fedezetet, ha a Biztosító előzetes jóváhagyásával, illetve a Biztosító útmutatása alapján merültek fel

g) tisztán pénzügyi veszteségeket

Tisztán pénzügyi veszteség a károsodás folytán bekövetkezett olyan pénzügyi veszteség, amely nem személyi sérülésből vagy dologi kárból ered.

1.11.6.2. A Biztosító a tényleges kárt a biztosítási összeg (limit) erejéig téríti meg, levonva belőle az önrész összegét. A Biztosító a károkozó Biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat is a biztosítási összegen belül téríti meg.

1.11.6.3. Amennyiben egy káreseményt több károkozó idézett elő, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosítottja felelősségé- nek mértékéig terjed. Amennyiben a károkozók felelőssége egyetemleges, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak a Biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a felróhatóság mértékét és a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a Biztosító a kárt úgy téríti meg, mintha a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

1.11.6.4. A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

1.11.6.5. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben nyújt kártérítést. A külföldi fizetőeszközben fel- merült költségeket a Biztosító a káridőponti MNB deviza közép árfolyamon téríti meg.

1.11.6.6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövet- kezését a szerződésben megállapított határidőben a Biztosítónak nem jelenti be vagy a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

1.11.6.7. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni. A Biztosító szolgáltatása a kárigény elbírálásához, összegszerűségének megállapításához szükséges összes dokumentum kézhezvételét követő 15 munkanapon belül esedékes. Késedelmes szolgáltatás esetén a magyar polgári jog szabályai szerint a Biztosító késedelmi kamat megfize- tésére köteles.

1.11.6.8. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Bizto- sítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

1.11.6.9. A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.

1.11.6.10. A Biztosítónak és a Biztosítottnak a károsulttal kötött egyezsége csak akkor hatályos, ha az egyezség megkötésében mind a Biztosított, mind pedig a Biztosító részt vett, vagy azt kölcsönösen tudomásul vették. Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

1.11.6.11. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a Biztosítónak írásban bejelenteni, és a már kifizetett kártérítés erejéig tartozik azt a Biztosítónak megtéríteni.

1.12. mentesülés

1.12.1. Mentesül a Biztosító és nem téríti meg

a) a kárt, ha azt a Szerződő vagy a Biztosított, a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a tevékenység gyakorlásához kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy a jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a tevékenységében közreműködő tagja, munkavállalója vagy megbí- zottja szándékosan okozta,

b) a kárt, ha a Biztosított korábbi károkozással azonos károkozási körülményekkel okozta és a Biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna,

c) a kárt, ha a Biztosítottat a Biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés elmaradása miatt következett be,

d) a többletkárt, ha a Biztosított – a Biztosító felhívása ellenére – kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

1.12.2. A Biztosító – az 1.12.1. pontban meghatározott esetek kivételével – a Biztosított súlyosan gondatlan magatartása esetén is megtéríti a kárt, és a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a Biztosítottól.

1.12.3. Az 1.12.2. pont szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha

a) a Biztosított a kárt – hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén – engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatköré- nek túllépésével végzett tevékenysége során, és ezzel összefüggésben okozta,

b) a kárt a hatóság által előirt képzettséggel nem rendelkező vállalkozó vagy alkalmazott okozta,

c) a Biztosított tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában vé- gezte, és ez a tény a károkozásban közrehatott,

d) a kárért felelős személy a kárt, igazolt alkohol fogyasztásával vagy bódulatot keltő szer hatása alatt, illetőleg ezzel ösz- szefüggésben okozta, és a kár ezen állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

e) a Biztosított a kárt kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos vagy is- métlődő, vagy folyamatos megsértésével idézte elő,

f) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés, vagy munkáltatói rendelkezés állapítja meg a súlyosan gondatlanság tényét.

1.12.4. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő illetve a Biztosított a közlési és/vagy változás bejelentési kötele- zettségének nem tesz eleget kivéve, ha a Szerződő illetve a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.13. általános kizárások Nem téríti meg a Biztosító

a) azt a kárt, amely a Biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul,

b) azt a kárt, amelyet a Biztosított maga szenved el,

c) amelyet a Szerződő és a Biztosított egymásnak okozott, valamint több Biztosított esetén a Biztosítottak egymásnak okoz- tak,

d) azt a kárt, amelyet a Biztosított a közeli hozzátartozójának, vagy alkalmazottjának, megbízottjának okozott,

e) azt a kárt, amelyet a Biztosított vállalkozás, szervezet a képviselőjének okozott,

f) azt a kárt, amelyet a Biztosított szervezet a tulajdonosainak okozott, a tulajdoni hányad arányában,

g) azt a kárt, amelyet a Biztosított a tulajdonában lévő szervezetnek okozott, a Biztosított tulajdoni hányadának arányában,

h) azt a kárt, amelyért a Biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel,

i) a kötbér, bírság vagy egyéb büntetés jellegű költségeket, illetve az ezzel kapcsolatos képviseleti költségeket,

j) az elmaradt vagyoni előnyt, kivéve a magánszemély károsult esetén a munkaviszonyából eredő jövedelem kiesést, illetve baleseti járadékot vagy tartást pótló járadékot,

k) a kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett kárigényeket,

l) szavatossági és jótállási igényeket,

m) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vízi jármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tartozó károkat,

n) légi járművek, repülőterek üzembentartói minőségében okozott valamint légi járművek alkatrészeinek és tartozékainak tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karbantartásából, javításából eredő károkat,

o) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer sugárzásból eredő ká- rokat, valamint az elektromágneses mezők által okozott károkat,

p) a terrorizmus, háború, háborús intézkedések, harci cselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, polgári engedetlenség, sztrájk, munkahelyi rendbontás által okozott vagy ezzel összefüggésben felmerülő károkat, a harci esz- közök által okozott sérülést és rombolást,

q) elektronikus eszközök dátumfelismeréssel összefüggésben bekövetkező közvetett és közvetlen kárait,

r) azt a kárt, amely a szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás működése, adatvesztése, illetve ezek használati érték- ének csökkenése miatt következik be, amely a Biztosított számítógépes rendszerében fellépő hiba, illetve jogtalan beha- tolás és/vagy felhasználás eredménye,

s) azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából eredő károkat,

t) azt a kárt, amely szerzői jog, védjegy, szabadalom, szellemi termékkel kapcsolatos jog, adatvédelmi, titokvédelmi szabá- lyok, összeférhetetlenségi szabályok megsértéséből ered,

u) azt a kárt, amely a jogszabály vagy szerződés alapján a Biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásából ered,

v) ingatlanok, egyéb vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok értékének téves meghatározásából eredő károkat,

w) tisztességtelen piaci magatartással, versenykorlátozással, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakor- lattal okozott károkat,

x) reklámtevékenységgel, reklámszolgáltatással összefüggésben okozott károkat. Reklámnak minősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely termék, szolgáltatás, áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népsze- rűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul,

y) vagyontárgyak (ide értve a pénzt, értékpapírokat is) elveszésével, eltulajdonításával összefüggésben bekövetkezett káro- kat,

z) amelyet bűncselekmény elkövetésével okoztak, kivéve a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel okozott káro- kat,

aa) amely retroaktív fedezet körébe tartozik, de a károkozás tényéről, a Szerződő és/vagy a Biztosított az ajánlat megtételekor tudott, vagy tudnia kellett volna.

1.14. egyéb rendelkezések

1.14.1. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban köte- lesek megtenni. A Szerződő illetve a Biztosított nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.

1.14.2. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a kár bekövetkezésének időpontjától kell meghatározni.

1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség

1.15.1.1. a biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés meg- kötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

1.15.2. az 1.15.1.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elő- zetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

1.15.3. a biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

1.15.4. az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és vé- delméről szóló törvényben (a továbbiakban: Xxxx.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 1.15.1.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

1.15.5. biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

1.15.6. a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámo- lási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adós- ságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az 1.15.7 pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szerv- vel,

j) a Bit-ben meghatározott feltételek megléte esetén, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű- vekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti át- adásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az

Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közleke- dési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekinteté- ben az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyv- vizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet- ben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

1.15.7. az 1.15.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját.

1.15.8. nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormá- nya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabá- lyairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötele- zettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

1.15.9. a biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.15.6. és 1.15.11. pontokban, az 1.15.5. pontban, az 1.15.16. és az1.15.18. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

1.15.10. a biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 1.15.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiter- jed.

1.15.11. a biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés- sel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elő- segítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, ter- rorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénz- mosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

1.15.12. a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

1.15.13. nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

1.15.14. nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 164/B. § szerinti adattovábbítás.

1.15.15. a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesí- tése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresé- sének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoport- szinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

1.15.16. nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosító- hoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

1.15.17. a biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.15.18. nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevé- kenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglal- taknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adat- átadás.

1.15.19. az1.15.18. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

1.15.20. az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

1.15.21. a biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 1.15.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 1.15.11. pontja alapján végzett adattovábbításokról.

1.15.22. a biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállá- sának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.15.23. a biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.15.24. a biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kap- csolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájáru- lása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

1.15.25. a Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogsza- bályi rendelkezések az irányadók.

1.15.26. az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.

1.15.27. a biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt köte- lezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kap- csolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az e biztosító által kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (x00 0) 000 0000 telefonszámon,

- a xxxxxxxxx@xx.xx e-mail címen,

- a (x00 0) 000 0000 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött levélben

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Xxxxxxx Xxxx fasor 9. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

elérhetőségek	Magyar Nemzeti Bank	Pénzügyi Békéltető Testület
székhely	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
telefon	(x 00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776
internet	xxx.xxx.xx	xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx
levelezési cím	Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest	1525 Budapest, Pf.: 172

felügyeleti szerv:

Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank

Adatkezelési panasszal kapcsolatban a Biztosító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz, vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információsza- badság Hatósághoz (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x, telefon: (x00 0) 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx) fordulhat.

II. a szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei

2.1. önálló bírósági végrehajtók szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei

A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyeket a foglalko- zási szabályok megszegése folytán okoz és amelyekért kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2.1.1. Biztosított

Jelen különös feltétel alapján Biztosított lehet

- az önálló bírósági végrehajtó,

- az önálló bírósági végrehajtó helyettesítésére tartós helyettesként kirendelt végrehajtó-helyettes, aki a hatályos jogszabályok alap- ján a biztosított tevékenység folytatására jogosult.

2.1.2. biztosítás tárgya, biztosítási esemény

2.1.2.1. biztosítás tárgya, biztosítási esemény

Jelen különös feltétel alapján biztosított tevékenység az önálló bírósági végrehajtói tevékenység.

A Biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a Biztosítottat olyan károk megtérítése alól, amelyet

- a Biztosított,

- a Biztosítottal munkaviszonyban álló végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok meg- szegése folytán okoz, és amelyért a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

2.1.2.2. kizárások, korlátozások

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjában felsoroltakon kívül nem fedezi a biztosítás, amennyiben a Biztosított nem – a jogszabályban meghatározott – végrehajtói tevékenység folytatásával összefüggésben okoz kárt.

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjának j) és u) pontban meghatározott kizárásai az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre nem vonatkoznak.

2.2. tervezői szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei

A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyekért a foglalko- zási szabályok megszegése folytán okoz és kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2.2.1. Biztosított

Jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett

- generál tervező,

- szakági tervező

természetes személy, szerződésben írt minőségében, amennyiben szakmája, önálló foglalkozása, üzleti tevékenysége körében jár el, egyéni vállalkozó, jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

2.2.2. a biztosítási szerződés tartama

A tervezői szakmai felelősségbiztosítás megköthető a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.4. pontjában meghatározottakon túl, egy konkrét tervezési munkára vonatkozó (határozott tartamú) biztosítási szerződésként.

Egy konkrét tervezési munkára szóló biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés kezdete a biztosítandó tervezési munka ajánlatban rögzített megkezdésének időpontja, a kockázatviselés vége a tervek alapján elkészült építmény műszaki átadásának időpontja, de legkésőbb a biztosítási szerződésben feltüntetett lejárati időpont.

2.2.3. időbeli hatály

A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekö- vetkezett, a Biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

2.2.4. biztosítható tevékenységek

Jelen különös feltétel szerint biztosítható tevékenység a

- tervezési tevékenység: szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentáció, műszaki leírás készítése, felelősség az általa ké- szített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért, a megrendelővel kötött szerződésben foglalt igények, meg- bízás, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljá- rásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése valamely létesítmény megépíté- sére, átalakítására, felújítására vonatkozóan.

Jelen szerződési feltételek szerint tervezési tevékenységnek minősül a gázkészülékcsere gázszerelésének műszaki-biztonsági szempontú ellenőrzése.

- tervezői művezetési tevékenység: a megrendelővel kötött szerződés alapján közreműködés az építészeti-műszaki terveknek meg- felelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések meg- oldásának elősegítése

- tervellenőri tevékenység: tervezői szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező személy által a kivitelezési tervdokumentációnak (dokumentáció-résznek) a megrendelő megbízásából történő ellenőrzése az építés minősége, a szakszerű kivitelezés biztosítása és az építési szakmai és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények érvényre juttatása szempontjából, illetve terv- ellenőri nyilatkozat készítése.

A jelen különös feltétel alapján létrejött szerződés keretében nem biztosítható az építési műszaki ellenőri tevékenység, valamint a mérnök koordinációs és képviseleti, illetve projektmenedzsment tevékenység.

2.2.5. biztosítási esemény

A Biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a Biztosítottat olyan károk megtérítése alól, amelyet a Biztosított és alvállalkozója által a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységi körében eljárva, a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán, illetve tevékenységének gyakorlása során, szakmai hiba, tévedés vagy mulasztás útján okoz, és amelyért a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

2.2.6. a Biztosító szolgáltatása

A Biztosító megtéríti a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.11.6.1. biztosítási eseményeket leíró pontja szerinti károkat, költségeket kivéve a 1.11.6.1. c) pontja szerinti sérelemdíjat, melyet a Biztosító kizárólag személyi sérüléses kár esetén téríti meg a Biztosított helyett.

2.2.7. mentesülés

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.12. pontjában felsoroltakon túlmenően mentesül a Biztosító és nem téríti meg a kárt:

- ha a Biztosított a kárt jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól vagy műszaki előírásoktól, a megrendelő megbí- zásának túllépésével, illetve szakszerű utasításaitól és feltételeitől való szándékos eltéréssel vagy egyéb kötelezettségé- nek szándékos megszegésével okozta,

- ha az a felelős vezető tervező jóváhagyása nélkül végrehajtott módosításokkal összefüggésben következett be.

2.2.8. kizárások, korlátozások

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjában felsoroltakon kívül nem fedezi a biztosítás,

- a kivitelezési tevékenységből eredő károkat, függetlenül attól, hogy a Biztosított a saját tervezésének megvalósítását végzi, vagy egyéb tervdokumentáció alapján végez kivitelezést,

- a Biztosított által készített tervek kivitelezőire vonatkozó kivitelezési tanácsadásból eredő károkat,

- azon károkat, amelyek esetében a tervezést és a kivitelezést is ugyanazon biztosított végezte, vagy amelyek esetében egyazon személy, illetve annak hozzátartozója részesedéssel rendelkezik mind a tervező, mind a kivitelező gazdálkodó szervezetben,

- tervezői művezetési tevékenység esetén azon károkat, amelyek esetében a Biztosított nem a saját tervei alapján végezte a tervezői művezetést (amennyiben a generáltervező végzi a tervezői művezetést, úgy a szakági tervezők tervei jelen kizárás szempontjából a generáltervező saját terveinek minősülnek),

- azokat a károkat, amelyeknek közvetlen vagy közvetett oka az, hogy az áttervezendő, bővítendő (módosítandó) épület tervdokumentációi hibásak/hiányosak/pontatlanok vagy a valóságnak nem megfelelőek voltak,

- építmények technológia tervezésével összefüggésben bekövetkezett károkat,

- azokat a károkat, amelyek az alvállalkozók/közreműködők károkozásával kapcsolatosak, ha az alvállalkozóknak/közremű- ködőknek kifizetett tervezői díj nem képezi az alapját a biztosítási díj számításának,

- azokat a károkat, amelynek közvetlen vagy közvetett oka az, hogy a megbízó által a Biztosított részére szolgáltatott ada- tok, információk, hibásak/hiányosak/pontatlanok vagy a valóságnak nem megfelelőek voltak,

- a műszaki, gazdasági tervek alapadataiban előforduló hibákkal összefüggésben bekövetkezett károkat (ide nem értve a Biztosított által szolgáltatott, illetve a megrendelő megbízása alapján a Biztosított által ellenőrzött adatokat)

- a költségvetésben, gazdasági tervekben előforduló számszaki hibával összefüggésben bekövetkezett károkat,

- a tervezést megalapozó, azt előkészítő, a tervezéshez kapcsolódó szakértői tevékenységből, a tervdokumentáció részét képező szakvélemények készítéséből (pl. hőtechnikai, akusztikai, geotechnikai vizsgálat és szakvélemény, számítás, mű- szaki állapot leírása és értékelése stb.), építési geodézia készítéséből eredő károkat,

- olyan tervezési vagy számítási módszerek alkalmazásából eredő károkat, amelyek a tudomány és technika ismert szabá- lyainak megfelelően nem lettek kellően kipróbálva,

- légi közlekedéssel, vasúti közlekedéssel, vízi közlekedéssel, nukleáris létesítményekkel, hídépítéssel, alagútépítéssel, bányákkal, árvízvédelemi létesítményekkel kapcsolatos tervezési tevékenységből eredő károkat,

- a beszerzési, illetve kivitelezési nehézségek miatti áttervezéssel összefüggésben fölmerült károkat, többletköltségeket,

- a dokumentumok vagy információk és adatok elvesztéséből, sérüléséből eredő károkat

- a megbízó számláját érintő, megbízáson alapuló pénzügyi tranzakciókból eredő károkat,

- a Biztosított részére megtérülő, illetve a más biztosítással fedezett károkat,

- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel, illetve a műszaki szempontból új létesítmények tervezésével összefüggésben oko- zott károkat, ha a kár oka az új fejlesztésre vezethető vissza, ideértve az olyan módszerek alkalmazásával összefüggésben okozott károkat, amelyek a tudomány és technika ismert szabályainak megfelelően nem lettek kellően kipróbálva

- az áremelkedés miatti többletköltség formájában felmerülő károkat,

- az esztétikai és korszerűségi hibákkal összefüggésben bekövetkezett károkat,

- a biztosítási esemény alapján felmerülő és megalapozott kárigényekkel kapcsolatban a tervek, rajzok, specifikációk, le- írások át- és újratervezésének és felülvizsgálatának költségeit,

- a statikai felmérés és tervezés elmaradásából, a statikai hiányosságok kezelésének elmulasztásából eredő károkat,

- a szakszerű dúcolás (merevítések és kitámasztások) elmulasztásával, illetve az építmény alatti átvezetésekkel, aláfalazá- sokkal (aláfogásokkal) összefüggésben okozott károkat, (pl. pillérek vagy oszlopok cseréje vagy készítése, meglévő épít- ményeknek új alapozás készítése vagy a meglévő alapozás megerősítése, meglévő épületek alatt alagutak, csatornaátve- zetések kivitelezése)

- a hivatalos közműtérképek hibájából eredő károkat,

- ásatásokkal, műemléki értékekkel kapcsolatos károkat,

- költségek, költségterv keretek és hitelek túllépéséből és a hibás, pontatlan költségtervből és becslésből, valamint a ha- táridőkre vonatkozó nyilatkozattételből (ideértve a kivitelezés várható időtartamára vonatkozó nyilatkozatot is) eredő ká- rokat,

- a nemteljesítéssel összefüggésben felmerült károkat,

- azokat a vagyoni károkat, amelyek a biztosítási esemény következtében keletkező üzemszünetre vagy termeléskiesésre visszavezethetők,

- azokat a károkat, amelyek a próbaüzem elmulasztásának következményei és/vagy a próbaüzem alatt következnek be,

- hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából eredő károkat,

- azon károkat, amelyek vizek – a talajvizet is beleértve – fizikai, kémiai vagy biológiai minőségének megváltozásával köz- vetlen vagy közvetett összefüggésben keletkeznek,

- a penészesedés és gombásodás által okozott károkat,

- a talaj-, víz-, illetve légszennyezéssel okozott károkat,

- robbantás során okozott károkat,

- vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekö- vetkezett károkra;

- az épületekben keletkezett repedéskárokra, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állékonyságát és hasz- nálóinak biztonságát vagy sem,

- az épületek tetőzetének megbontásával összefüggésbe hozhatóan bármilyen csapadék miatt keletkeztek károkat, kivéve:

- a Biztosító abban az esetben fizet kártérítést, ha a Biztosított, illetve megbízott alvállalkozója a tőle elvárható gondossággal járt el a csapadékkárok elhárítása tekintetében, ideértve, de nem kizárólagosan ide tartozóan az ideiglenes fedés és a megfelelő csapadékelvezetés elkészítését,

- a Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a csapadékkárok elhárítása érdekében létesített ideiglenes fedésben és/vagy vízelvezető rendszerben a vihar kárt okoz, és ennek következtében történik beázás.

2.2.9. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.6. pontjában felsoroltakon túlmenően, amennyiben a biztosítási szerződés konkrét tervezési munkára szól és a tervezési szerződés utóbb mégsem jön létre, a Szerződőnek joga van a biztosítási szerződést annak megköté- sétől számított 2 héten belül felmondani.

Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kockázatviselési kezdetre visszamenőleges hatállyal megszűnik.

2.2.10. a Biztosító kötelezettsége egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó építmények tervezésével kapcsolatban

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek B. Biztosító kötelezettségei pontban felsoroltakon túlmenően a Biztosító igazolást állít ki a szakmai felelősségbiztosítás fennállásáról az erre vonatkozó kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.

Amennyiben a felelősségbiztosítási jogviszony a biztosítási szerződés szerinti lezárulta előtt valamilyen oknál fogva megszűnik vagy a fede- zetigazolás tartalma módosul, a Biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszűnést vagy a módosítást követő 15 napon belül bejelenti az illetékes építésfelügyeleti hatóságnak.

2.3. építőipari kivitelezők és felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei

A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyeket a tevékeny- sége során okoz és kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2.3.1. Biztosított

Jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett

- építőipari kivitelező,

- felelős műszaki vezető

2.3.2. a biztosítási szerződés tartama

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételei 1.4. pontjában meghatározottakat kiegészítve az építőipari kivitelezők és felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítás megköthető

- egy konkrét kivitelezési munkára határozott tartamra,

- keretszerződéssel határozatlan tartamra.

A Biztosító kockázatviselése

- egy konkrét kivitelezési munkára létrejött biztosítási szerződés alapján a kockázatviselés kezdete a biztosítandó kivitelezési munka szerződésben rögzített megkezdésének időpontja, de legkorábban a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.3. pont- jában meghatározott kockázatviselési kezdet, míg a vége az elkészült építmény műszaki átadásának időpontja, de legkésőbb a biztosítási szerződésben feltüntetett lejárati időpont.

- a keretszerződéssel létrejött biztosítási szerződés hatálya alatt végzett kivitelezési, műszaki vezetői i tevékenységre terjed ki.

2.3.3. időbeli hatály

2.3.4. biztosítható tevékenységek

Jelen különös feltétel szerint biztosítható tevékenység a(z)

- építőipari kivitelezési tevékenység: az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége,

- felelős műszaki vezetői tevékenység: az építőipari kivitelezési tevékenység irányítása, az építmény, építményrész jogerős és vég- rehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósítása, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biz- tonsági előírások és a munkálatok szakszerűségének biztosítása.

2.3.5. biztosítási esemény

A Biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a Biztosítottat olyan károk megtérítése alól, amelyet a Biztosított és alvállalkozója építőipari kivitelezői, illetve felelős műszaki vezetői tevékenysége során okoz, és amelyért a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

2.3.6. biztosítás tárgya

A Biztosító fedezetvállalása kiterjed a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint

- a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozó által az építőipari kivitelezési tevékenységgel érintett lakóépület hibás építési tevékenysé- gével okozott dologi káraira,

- a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozó által harmadik személyeknek okozott dologi és személyi sérüléses káraira,

- a fővállalkozó kivitelező által bármely jogviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott dologi és személyi sérülé- ses káraira.

2.3.7. a Biztosító szolgáltatása

A Biztosító megtéríti a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.11.6.1. pontja szerinti károkat, költségeket kivéve a 1.11.6.1. c) pontja szerinti sérelemdíjat, melyet a Biztosító kizárólag személyi sérüléses kár esetén téríti meg a Biztosított helyett.

A Biztosító nem téríti meg a 1.11.6.1. g) pontja szerinti tisztán pénzügyi veszteségeket.

2.3.8. mentesülés

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.12. pontjában felsoroltakon túlmenően mentesül a Biztosító és nem téríti meg a kárt:

- ha a Biztosított a kárt jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól vagy műszaki előírásoktól, a megrendelő megbí- zásának túllépésével, illetve szakszerű utasításaitól és feltételeitől való szándékos eltéréssel vagy egyéb kötelezettségé- nek szándékos megszegésével okozta,

- ha az a felelős vezető tervező jóváhagyása nélkül végrehajtott módosításokkal összefüggésben következett be.

2.3.9. kizárások, korlátozások

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjában felsoroltakon kívül nem fedezi a biztosítás

- az építtető kivételével, a szerződésen belüli személy vagyoni, dologi és személysérüléses kárait,

- azon károkat, amelyek esetében a tervezést és a kivitelezést is ugyanazon biztosított végezte, vagy amelyek esetében ugyanazon személy, illetve annak hozzátartozója részesedéssel rendelkezik mind a tervező, mind a kivitelező gazdálkodó szervezetben,

- azokat a károkat, amelynek közvetlen vagy közvetett oka az, hogy a megbízó által a biztosított részére szolgáltatott adatok, információk, hibásak/hiányosak/pontatlanok vagy a valóságnak nem megfelelőek voltak,

- a műszaki, gazdasági tervek alapadataiban előforduló hibákkal összefüggésben bekövetkezett károkat (ide nem értve a biztosított által szolgáltatott, illetve a megrendelő megbízása alapján a biztosított által ellenőrzött adatokat),

- a költségvetésben, gazdasági tervekben előforduló számszaki hibával összefüggésben bekövetkezett károkat,

- a tervezői hibából eredő károkat,

- a beszerzési, illetve kivitelezési nehézségek miatti áttervezéssel összefüggésben felmerült károkat, többletköltségeket,

- a dokumentumok vagy információk és adatok elvesztéséből, sérüléséből eredő károkat,

- a megbízó számláját érintő, megbízáson alapuló pénzügyi tranzakciókból eredő károkat,

- a Biztosított részére megtérülő, illetve a más biztosítással fedezett károkat,

- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel, illetve a műszaki szempontból új létesítmények tervezésével összefüggésben oko- zott károkat, ha a kár oka az új fejlesztésre vezethető vissza, ideértve az olyan módszerek alkalmazásával összefüggésben okozott károkat, amelyek a tudomány és technika ismert szabályainak megfelelően nem lettek kellően kipróbálva

- az áremelkedés miatti többletköltség formájában felmerülő károkat,

- az esztétikai és korszerűségi hibákkal összefüggésben bekövetkezett károkat,

- a statikai felmérés és tervezés elmaradásából, a statikai hiányosságok kezelésének elmulasztásából eredő károkat,

- a szakszerű dúcolás (merevítések és kitámasztások) elmulasztásával, illetve az építmény alatti átvezetésekkel, aláfalazá- sokkal (aláfogásokkal) összefüggésben okozott károkat, (pl. pillérek vagy oszlopok cseréje vagy készítése, meglévő épít- ményeknek új alapozás készítése vagy a meglévő alapozás megerősítése, meglévő épületek alatt alagutak, csatornaátve- zetések kivitelezése)

- a hivatalos közműtérképek hibájából eredő károkat,

- ásatásokkal, műemléki értékekkel kapcsolatos károkat,

- költségek, költségterv keretek és hitelek túllépéséből és a hibás, pontatlan költségtervből és becslésből, valamint a ha- táridőkre vonatkozó nyilatkozattételből (ideértve a kivitelezés várható időtartamára vonatkozó nyilatkozatot is) eredő ká- rokat,

- a nemteljesítéssel összefüggésben felmerült károkat,

- azokat a vagyoni károkat, amelyek a biztosítási esemény következtében keletkező üzemszünetre vagy termeléskiesésre visszavezethetők,

- azokat a károkat, amelyek a próbaüzem elmulasztásának következményei és/vagy a próbaüzem alatt következnek be,

- hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából eredő károkat,

- azon károkat, amelyek vizek – a talajvizet is beleértve – fizikai, kémiai vagy biológiai minőségének megváltozásával köz- vetlen vagy közvetett összefüggésben keletkeznek,

- a penészesedés és gombásodás által okozott károkat,

- a talaj-, víz-, illetve légszennyezéssel okozott károkat.

- robbantás során okozott karokra

- vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekö- vetkezett károkra;

- az épületekben keletkezett repedéskarokra, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állékonyságát és hasz- nálóinak biztonságát vagy sem;

- az épületek tetőzetének megbontásával összefüggésbe hozhatóan bármilyen csapadék miatt keletkeztek károkat, kivéve:

2.3.10. a Biztosító kötelezettsége egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó építmények kivitelezésével kapcsolatban

A szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételeinek a B. Biztosító kötelezettségei pontjában felsoroltakon túlmenően a Biztosító igazolást állít ki a szakmai felelősségbiztosítás fennállásáról az erre vonatkozó kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.

2.4. könyvvizsgálói szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei

A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyekért a foglalko- zási szabályok megszegése folytán okoz és kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2.4.1. Biztosított

Jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett

- okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező, a Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagsággal rendelkező természetes személy (egyéni vállalkozó),

- Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagsággal rendelkező könyvvizsgálói cég.

2.4.2. biztosítható tevékenységek

Jelen különös feltétel szerint biztosítható tevékenység a

- a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló meg- bízható és valós összképet ad a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről,

- a gazdasági társaságok, a szövetkezetek, az egyéb szervezetek alapításakor, átalakulásakor, megszűnésekor a törvényekben előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok ellátása,

- a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatainak elvégzése,

- a gazdálkodó szervezet működésének átvilágítása, értékelése,

- a gazdálkodó szervezet alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve – külön jogszabályban meghatáro- zott feltételek fennállása esetén – az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is,

- a számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás,

- a könyvviteli szolgáltatás.

2.4.3. biztosítási esemény

A Biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a Biztosítottat olyan károk megtérítése alól, amelyet a Biztosított könyvvizsgálói tevékenységével, a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán, illetve tevékenységének gyakorlása során szakmai hiba, tévedés vagy mulasztás útján okoz, és amelyért a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

2.4.4. a Biztosító szolgáltatása

A Biztosító megtéríti a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.11.6.1. biztosítási eseményeket leíró pontja szerinti károkat, költségeket, kivéve

- az 1.11.6.1. a) pont szerinti dologi károkat,

- az 1.11.6.1. b) pont személyi sérüléses károkat,

- a személyi sérüléses kárral összefüggésben felmerülő sérelemdíjat, költségeket, elmaradt vagyoni előnyt.

A Biztosító az általános szerződési feltételektől eltérően megtéríti a Biztosítottat terhelő mulasztási bírságot.

2.4.5. időbeli hatály

A Biztosító a szerződés megszűnését követő 5 évre utófedezet nyújt, amennyiben ellenkező rendelkezést a kötvény nem tartalmaz.

2.4.6. kizárások, korlátozások

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjában felsoroltakon kívül a biztosítás nem fedezi:

- azt a kártérítési igényt, amelyet bármely olyan cég (vállalkozás) vagy szervezet támaszt a Biztosítottal szemben, melynél a Biztosítottnak, ill. a Biztosított bármely alkalmazottjának (beleértve a vezető beosztású dolgozókat is), valamint azok hozzátartozójának bármilyen mértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni résesedése, vagy vezető beosztása (pozíciója) van,

- bármiféle kárigényt vagy költséget, amelyet befektetés, tőzsdei vagy más hasonló jellegű tevékenység folytatása követ- keztében támasztanak a Biztosítottal szemben,

- az olyan károkat, amelyek pénztárkezelési hiányokból, vagy a biztosított fél személyzete által elkövetett sikkasztásból, vagy a fizetési teljesítések során elkövetett vétségekből adódtak,

- az elvégzett szolgáltatás hiányosságainak, ill. az el nem végzett vagy részben el nem végzett szolgáltatás pótlására for- dított költségeket,

- egyéb megállapodás hiányában az alvállalkozók hibáiból származó, illetve az alvállalkozóknak felróható okból keletkezett károkat,

- a károsult beleegyezésével okozott, társadalmi érdekeket nem veszélyeztető károkat,

- bármely más könyvvizsgáló és adószakértő vállalkozásnak okozott károkat,

- a felmerült adóhiányt, illetve adójellegű befizetés elmaradását,

- a Biztosítottra személyesen kiszabott bírságot és büntetést,

- a közigazgatási jogkörben okozott károkat,

- közvetlenül az állam ellen érvényesíthető vagy más felelősségbiztosítással fedezett károkat,

- adószám felfüggesztéséhez vezető szakmai szabályszegéssel vagy adószám felfüggesztésének figyelmen kívül hagyá- sával okozott károkat (függetlenül attól, hogy a károsult vagy a károsult ügyfelének az adószáma került felfüggesztésre).

2.5. könyvelői, adótanácsadói, bérszámfejtői és társadalombiztosítási ügyintézői szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei

A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyekért a foglalko- zási szabályok megszegése folytán okoz és kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2.5.1. Biztosított

Könyvviteli szolgáltatás esetén jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett

- okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező, tevékenységét a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjaként végző természetes személy (egyéni vállalkozó),

- okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkező természetes személy (egyéni vállalkozó), aki szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában,

- gazdasági társaság, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában.

Adótanácsadói tevékenység esetén jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett

- okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező, tevékenységét a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjaként végző természetes személy (egyéni vállalkozó),

- a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság,

- adószakértői igazolvánnyal, adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítéssel rendelkező természetes személy (egyéni vállalkozó)

- gazdasági társaság, amelynek a biztosított tevékenységet végző tagja(i), alkalmazottja(i) rendelkezik adószakértői igazolvánnyal, adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítéssel.

Bérszámfejtői és társadalombiztosítási ügyintézői tevékenység esetén jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződés- ben név szerint megnevezett

- társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó vagy bérügyintéző / társadalombiztosítási ügyintéző szakképesítéssel rendelkező vagy más azzal egyenértékű, vagy magasabb szintű képesítés alapján bérszámfejtési, társadalombiztosítási ügyintézési tevékeny- ség végzésére jogosult természetes személy (egyéni vállalkozó),

- gazdasági társaság, amelynek bérszámfejtési, társadalombiztosítási ügyintézési feladatait ellátó tagja(i), alkalmazottja(i) megfe- lel(nek) a biztosított tevékenység ellátásához szükséges, a természetes személyek vonatkozásában előírt feltételeknek.

2.5.2. biztosítható tevékenységek

könyvviteli szolgáltatás

- a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elké- szítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az össze- sítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzé- sét, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,

- az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása,

- adó-, adójellegű kötelezettségekkel kapcsolatos bevallások készítése. adótanácsadói tevékenység

- a vállalkozások, más jogi személyek, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos tanácsadás, segítségnyújtás,

- a kötelezettségek és jogok érvényesítésében, teljesítésében való közreműködés, az adóhatóság és a bíróság előtti képviselet,

- az adókötelezettséggel kapcsolatos valamennyi feladat önálló elvégzése, illetve szakszerű tájékoztatás,

- egy vállalkozás adótervének elkészítése, költségvetési kapcsolatainak optimalizálása,

- a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó információk ellenőrzése, elemzése, hasznosítása,

- a költségvetési kapcsolatok ellenőrzésének megszervezése és szakszerű végzése.

bérszámfejtői és társadalombiztosítási ügyintézői tevékenység

- a munkavállalói munkabérek, egyéb járandóságok és költségtérítések számfejtése, levonások, letiltások kezelése,

- a munkabérekhez kapcsolódó közteher befizetési kötelezettségek (pl. adó, járulékok, MNYP tagdíj) megállapítása, a jogszabá- lyokban előírt igazolások kiadása, nyilvántartási, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, valamint

- a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása, azzal kapcsolatos ügyintézés.

2.5.3. biztosítási esemény

A Biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a Biztosítottat olyan károk megtérítése alól, amelyet a Biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységi körében eljárva, a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán, illetve tevékenységének gyakorlása során, szakmai hiba, tévedés vagy mulasztás útján okoz, és amelyért a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

2.5.4. a Biztosító szolgáltatása

A Biztosító megtéríti a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.11.6.1. pontja szerinti károkat, költségeket kivéve

- az 1.11.6.1. a) pont szerinti dologi kárt,

- az 1.11.6.1. b) pont szerinti személyi sérüléses kárt,

- a személyi sérüléses kárral összefüggésben felmerülő sérelemdíjat, költségeket, elmaradt vagyoni előnyt.

A Biztosító az általános szerződési feltételektől eltérően megtéríti a Biztosítottat terhelő mulasztási bírságot.

2.5.5. időbeli hatály

A Biztosító a szerződés megszűnését követő 5 évre utófedezet nyújt, amennyiben ellenkező rendelkezést a kötvény nem tartalmaz.

2.5.6. kizárások, korlátozások

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. általános kizárások pontban felsoroltakon kívül nem fedezi a biztosítás:

- azt a kártérítési igényt, amelyet bármely olyan cég (vállalkozás) vagy szervezet támaszt a Biztosítottal szemben, melynél a Biztosítottnak, ill. a Biztosított bármely alkalmazottjának (beleértve a vezető beosztású dolgozókat is), valamint azok hozzátartozójának bármilyen mértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése, vagy vezető beosztása (pozíciója) van,

- bármiféle kárigényt vagy költséget, amelyet befektetés, tőzsdei vagy más hasonló jellegű tevékenység folytatása követ- keztében támasztanak a Biztosítottal szemben,

- azokat a károkat, amelyek pénztárkezelési hiányokból, vagy a Biztosított fél személyzete által elkövetett sikkasztásból, vagy a fizetési teljesítések során elkövetett vétségekből adódtak,

- az elvégzett szolgáltatás hiányosságainak, ill. az el nem végzett vagy részben el nem végzett szolgáltatás pótlására for- dított költségeket,

- egyéb megállapodás hiányában az alvállalkozók hibáiból származó, illetve az alvállalkozóknak felróható okból keletkezett károkat,

- a károsult beleegyezésével okozott, társadalmi érdekeket nem veszélyeztető károkat,

- bármely más könyvvizsgáló, könyvelő és adószakértő vállalkozásnak okozott károkat,

- a felmerült adóhiányt, illetve adójellegű befizetés elmaradását,

- a Biztosítottra személyesen kiszabott bírságokat és büntetéseket,

- a közigazgatási jogkörben okozott károkat,

- közvetlenül az állam ellen érvényesíthető vagy más felelősségbiztosítással fedezett károkat,

- adószám felfüggesztéséhez vezető szakmai szabályszegéssel vagy adószám felfüggesztésének figyelmen kívül hagyá- sával okozott károkat (függetlenül attól, hogy a károsult vagy a károsult ügyfelének az adószáma került felfüggesztésre).

2.6. gyógyszertári szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei

A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyekért a foglalko- zási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2.6.1. Biztosított

Jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett, a Magyar Gyógyszerészi Kamarában kamarai tagsággal rendelkező gyógyszerész vagy gyógyszertár, aki a hatályos magyar jogszabályok szerint létesítési és működési, valamint működtetési engedély, illetve szükség esetén személyi jog birtokában gyógyszerész egészségügyi szolgáltatást folytat.

2.6.2. biztosítható tevékenységek

Jelen különös feltétel szerint biztosítható tevékenység a gyógyszerészi, gyógyszertári tevékenység (egészségügyi feladat). A biztosítási fedezet kiterjed a Biztosítottat, mint a magisztrális gyógyszer illetve kozmetikai termék előállítóját terhelő kártérítési kötelezettségekre is.

2.6.3. biztosítási esemény, biztosítás tárgya

A Biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a Biztosítottat olyan károk megtérítése alól, amelyet

- a Biztosított,

- a Biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló gyógyszerész és gyógyszerész asszisz- tens a gyógyszerész szolgáltatás során, azzal összefüggésben, a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységi körében eljárva, a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyért a Biztosított kártérítési felelős- séggel tartozik.

2.6.4. a Biztosító szolgáltatása

A Biztosító megtéríti a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.11.6.1. pontja szerinti károkat, költségeket kivéve a 1.11.6.1. c) pontja szerinti sérelemdíjat, melyet a Biztosító kizárólag személyi sérüléses kár esetén téríti meg a Biztosított helyett.

A Biztosító nem téríti meg a 1.11.6.1. g) pontja szerinti tisztán pénzügyi veszteségeket.

2.6.5. kizárások, korlátozások

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. általános kizárások pontban felsoroltakon kívül nem fedezi a biztosítás:

- az állam ellen közvetlenül érvényesíthető követeléseket,

- a magisztrális gyógyszer, valamint kozmetikai termék készítéséhez felhasznált alapanyagokkal kapcsolatos termékfele- lősséget,

- a hibás szolgáltatás újbóli elvégzésével vagy a hiba kijavításával járó költségekre,

- az RU 486 elnevezésű készítmény alkalmazásából eredő károkra/nem vagyoni sérelmekre;

- a génmanipulációval kapcsolatos károkra/ nem vagyoni sérelmekre,

- kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kár- igényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségkárosodás szintjét,

- a bizonyíthatóan vérrel, vérkészítményekkel átvitt betegségekkel összefüggésben előterjesztett kártérítési igényeket, to- vábbá a vér, vérkészítmények és vértranszfúziós berendezések által okozott károkat, az AIDS és Hepatitis fertőzésekből eredő károkat,

- a genetikai károsodásból adódó kártérítési igényeket

- amelyek az el nem végzett, vagy késedelmesen elvégzett szolgáltatásból és a várólistából erednek,

- amelyek az egészségügyi szolgáltatás körében okozott HIV fertőzéssel, AIDS betegséggel, hepatitis fertőzéssel, illetőleg bármilyen más vírus, baktérium általi fertőzéssel állnak okozati összefüggésben,

- melyet képzés, gyakorlás, vizsgázás címén egyetemi, főiskolai hallgató, egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi szak- középiskolai tanuló tevékenysége körében okoz,

- amelyek az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos közigazgatási eljárás, büntetőeljárás, illetve sajtóper költségeivel kapcsolatosak,

- amelyek az alvállalkozók, közreműködők tevékenységével függenek össze,

- melyek a termékfelelősséggel kapcsolatosak, ideértve a gyógyászati és gyógyászati segédeszközöket is (kivéve magiszt- rális gyógyszerkészítmények és saját előállítású kozmetikai termékek).

- melyek a nem konvencionális, természetgyógyászati szolgáltatásokkal, beavatkozásokkal és az azok során alkalmazott anyagokkal, eszközökkel kapcsolatosak,

- amelyek az orvosi kísérletekkel kapcsolatosak, ideértve az őssejt beavatkozást is,

- melyek az emberi méltóság megsértésével kapcsolatosak.

2.7. személy- és vagyonvédelmi, magánnyomozói szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei

A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyeket a tevékeny- sége során okoz, és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2.7.1. Biztosított

Jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes személy (szerződésben írt minőségében, amennyiben szakmája, önálló foglalkozása, üzleti tevékenysége körében jár el), egyéni vállalkozó, egyéni cég, jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a hatályos magyar jogszabályok szerint a biztosított tevékenység folyta- tására jogosult.

2.7.2. biztosítható tevékenységek

Jelen különös feltétel szerint biztosítható tevékenység a

- személy- és vagyonvédelmi tevékenység: a természetes személyek életének és testi épségének védelme, az ingatlan, illetve in- góság őrzése, illetve ezen tevékenységek szervezése és irányítása.

- magánnyomozói tevékenység: megbízási szerződés alapján – a tevékenységre vonatkozó jogszabályok által meghatározottak szerint – hiteles információk biztosítása a megbízó számára, azaz adatok gyűjtése, ellenőrzése, események felderítése és doku- mentálása.

- vagyonvédelmi rendszer tervező-szerelő tevékenység: az elektronikai vagy mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, te- lepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, karbantartása, javítása, ideértve a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy – törvény felhatalmazása alapján – a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus, továbbá a beléptető rendszer és a betörésjelző rendszer létesítését, karbantartását,

- térfelügyeleti rendszerhez és a távfelügyeleti rendszerhez kapcsolódó reagálószolgálat működésének körében végzett tevékeny- ség

2.7.3. biztosítási esemény, biztosítás tárgya

A Biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a Biztosítottat olyan károk megtérítése alól, amelyet a Biztosított és a vele munkaviszonyban álló személy személy- és vagyonvédelmi, magánnyomozói, vagyonvédelmi rendszer tervező-szerelői, illetve térfelügyeleti rendszerhez és a távfelügyeleti rendszerhez kapcsolódó reagálószolgálat működésének körében végzett tevékenysége során okoz, és amelyért a Biztosított kártérítési felelősséggel vagy sérelemdíj fizetési kötelezettséggel tartozik.

A Biztosító fedezetvállalása kiterjed a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint

- a Biztosított és a vele munkaviszonyban álló személy szakmai tévedés, mulasztás vagy hiba következtében, az írásban kötött szerződés teljesítésével okozott káraira

- a Biztosított és a vele munkaviszonyban álló személy által harmadik személynek és szerződéses partnerének okozott xxxxxx és személyi sérüléses káraira.

2.7.4. területi hatály

Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a Biztosító a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

2.7.5. a Biztosító szolgáltatása

A Biztosító megtéríti a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.11.6.1. a-g pontja szerinti károkat és költségeket, sérelemdíjat.

2.7.6. mentesülés

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.12. mentesülés pontban felsoroltakon túlmenően mentesül a Biztosító és nem téríti meg a kárt:

- a bejárási/őrjárati előírás megszegése miatt keletkezett kár,

- az ellenőrzési pontok hiánya, az őrszemélyzet létszámának elégtelensége miatt keletkezett kár

A Biztosítottnak kötelessége a szériában gyártott és eladott/felszerelt védelmi berendezések utólagos javítása, amennyiben egy káresemény során kiderül a berendezés konstrukciós hibája. Amennyiben a Biztosított ezt elmulasztja, a Biztosító mentesül a konstrukciós hibából eredő, azzal összefüggő károk megtérítése alól.

2.7.7. kizárások, korlátozások

A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. általános kizárások pontban felsoroltakon kívül nem fedezi a biztosítás:

- az elektromos berendezés műszaki hibájából keletkezett károkat,

- áramszünet következtében keletkezett károkat, amelyek akkumulátor vagy bármely szükségáramforrás hiányában történ- tek,

- a megbízó jogellenes utasítása következtében keletkezett károkat a Biztosított által elkövetett bűncselekménnyel össze- függésben keletkezett károkat,

- az őrzött létesítmény vagy telephely ruhatárában elhelyezett tárgyak sérüléséből, eltűnéséből vagy elcseréléséből adódó károkat,

- gépjárművekben okozott sérülési, rongálási, megsemmisülési károkat, valamint a gépjárművek eltűnéséből, eltulajdoní- tásából eredő károkat,

- éjszakai szórakozóhelyek, diszkók, gépjárműparkolók, hidak, felüljárók, piacok, vásárcsarnokok, vasúti pályaudvarok, őrök által bejárhatatlan területek őrzése során okozott károkat,

- kereskedelmi egységek nyitvatartási ideje alatt elkövetett lopásokból eredő károkat,

- olyan tárgyak eltűnéséből, eltulajdonításából eredő károkat, amelyről utólag nem bizonyítható, hogy azokat a megbízó telephelyén, illetve létesítményében tárolták,

- a pénzben, értékcikkben (értékpapír, betétkönyv, okmányok, drágakövek, nemesfémek, igazgyöngyök, érme- és bélyeg- gyűjtemények, ékszerek, arany- és platinatárgyak, képzőművészeti és iparművészeti tárgyak), készpénz-helyettesítő fize- tési eszközben vagy étkezési, illetve egyéb kafetéria utalványban okozott károkat;

- az őrzött vagyontárgyak dézsmálásából, valamint a leltárhiányból eredő károkat

- (jelen feltétel értelmében dézsmálásnak minősül, ha az őrzött vagyonból a Biztosított vagy harmadik személy rendszeres időközönként lop, vagy engedély nélkül fogyaszt),

- a kártérítési igényeket, amennyiben személy- és vagyonvédelmi tevékenység esetén írásban nem vezettek őrnaplót, il- letve nem készítettek őrutasítást vagy a szolgáltatás teljesítése érdekében megkötött szerződésben a biztosított tevé- kenység tartalmának, kereteinek részletes rögzítése nem történt meg (pl. járőrözés gyakorisága),

- kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások),

- a kártérítési igényeket, amennyiben a Biztosított által a biztosított tevékenységre kötött szerződést nem foglalták írásba,

- az olyan rendezvények biztosítása, során bekövetkezett károkat, ahol a látogatók száma meghaladja a napi 2000 főt

- autó- motor, vízi és légi-sport rendezvényeken, tüzijáték során bekövetkező károkat,

- felvonulások, tüntetések, demonstrációk, politikai szervezetek megbízásából szervezett rendezvények biztosítása során bekövetkezett károkat

- a pénz- és értékszállítás, valamint a pénzfeldolgozás során bekövetkezett károkat,

- kiemelt illetve különösen kiemelt értéket képviselő helyszín vagy kiemelt illetve különös figyelmet igénylő objektumok védelme során bekövetkező károkat.

Kiemelt értéket képviselő helyszín vagy kiemelt figyelmet igénylő objektumok: pénzintézet, egyéb pénzügyi szolgáltatási szektorban működő szervezet, ékszer/nemesfémszalon, ékszer/nemesfém-raktár, ékszer/nemesfém-készítő, autószalon, autókereskedés, autó-telep, autó-raktár, állami/kormányzati/önkormányzati/diplomáciai helyszín, illetve közintézmény. Különösen kiemelt értéket képviselő helyszín vagy különös kiemelt figyelmet igénylő objektumok: termény/növényvédő- szer-lerakat, termény/növényvédőszer-raktár, intervenciós raktár, közraktár.

- a fedezetbe vont vagyonvédelmi tevékenyégen kívüli más vagyonvédelmi tevékenység, illetve más, nem vagyonvédelmi tevékenység során bekövetkező károkat,

- a Biztosított közreműködőinek, illetve a Biztosított közreműködői egymásnak okozott kárait,

- a jogtalan adatfelhasználásból, vagy kép és hang, illetve ezek kombinációjának rögzítéséből eredő, vagy ezek jogszabály- ban előírt feltételek melletti törlésének elmulasztása miatt bekövetkezett károkat,

- szállítmány kísérése,

- pénz és érték szállítása,

- rendezvény biztosítása.

A Biztosított által igénybevett alvállalkozók által okozott károkat kizárólag erre vonatkozó külön megállapodás (záradék) és pótdíj megfizetése esetén téríti meg a Biztosító.

Nem biztosíthatók az alvállalkozó további alvállalkozói által okozott károk.

III. záradékok és függelékek

1. számú függelék

tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról

A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okira- tokat, dokumentumokat kérheti be:

K&H szakmai felelősség biztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be	a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány
	a Biztosított nyilatkozata a felelősség elismeréséről
	a Károsult részletes igénybejelentése
	a Biztosított felelősségének, biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár mértékének megál- lapítására vonatkozó hatósági határozatok, okiratok, dokumentumok társasági szerződés, szabály- zatok, munkaköri leírás, belső szabályzatok
	cégbírósági vagy cégjegyzéki bejegyzés igazolása
	a Károsult sérülése, egészségkárosodása vagy halála esetén a teljes orvosi dokumentáció (diag- nózis, orvosi leírás, zárójelentés, orvosi iratok), halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány
	káresettel összefüggő jegyzőkönyvek
	személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló járadékot, és a sérelemdíj összegszerűségét igazoló irat, orvos szakértői vélemények, orvosi leletek
	a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő igazolás
	bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, perköltséget igazoló eredeti számla, polgári illetve büntetőeljárás ügyvédi költségét igazoló eredeti számla
	polgári és büntetőjogi védelemmel, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos költségeket igazoló eredeti számla vagy jogerős bírósági végzés
	káreseményt megelőző üzemelés adatait, mérleget, számviteli politikát és eredmény kimutatást
	a bekövetkezett vagyoni hátrány, pénzügyi veszteség mértékét – a költségeket is beleértve – iga- zoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat
	amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok
	alkalmazott, valamint megbízott igazolása (pl. munkaviszonyt igazoló okirat, megbízási szerződés)
	tevékenységhez kapcsolódó hatósági engedélyek
	károsodott vagyontárgyak számlái
	károsodott vagyontárgyak javítási árajánlata, számlája
	jövedelemigazolás
	táppénz igazolás
	rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj igazolás
	árvaellátás igazolása
	szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolása
	munkaköri leírás
	tulajdoni lap
	halotti anyakönyvi kivonat, boncjegyzőkönyv
	születési-, házassági anyakönyvi kivonat
	hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány

A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Jelen tájékoztató a K&H szakmai felelősségbiztosítás szerződési feltételeinek részét képezi, az abban foglaltak- kal együtt érvényes.

2. számú függelék

adatvédelmi tájékoztatás (kivonat)

A Biztosító kizárólag meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból kezel személyes adatot. Az adatkezelés jog- szerű, tisztességes és átlátható módon történik. Egyes adatkezeléseiben a Biztosító csak olyan személyes ada- tot kezel, amely az adott adatkezelés céljának szempontjából megfelelő, releváns és szükséges. A Biztosító minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az általa kezelt adatok pontosak és naprakészek legyenek, illetve a pontatlan személyes adatok haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek. A Biztosító személyes adatot olyan formában kezeli, hogy az érintettek azonosítása csak a személyes adatok kezelésének adott céljai eléréséhez szükséges ideig legyen lehetséges. A Biztosító az adatkezelés teljes tartama alatt bizto- sítja a személyes adatok megfelelő biztonságát, ideértve az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elveszítésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet. A Biztosító felelős az adat- kezelés elveinek való folyamatos megfelelésért.

Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy az adatkezelés a szerződés teljesítésé- hez, jogi kötelezettség teljesítéséhez, létfontosságú érdek védelme miatt, közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges.

Az érintett hozzájárulása annak visszavonásáig hatályban marad. A visszavonás nem érinti a megelőző adatke- zelések jogszerűségét. Amennyiben szerződéskötéskor az érintett nem nyilatkozik, és korábban már tett azonos adatvédelmi célra nyilatkozatot, akkor a korábbi nyilatkozat hatályban marad.

A Biztosítót titoktartási kötelezettség terheli a rendelkezésére álló minden olyan – minősített adatot nem tartal- mazó – adat tekintetében, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gaz- dálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik (biztosítási titok). A Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalma- zottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutot- tak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A Biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdek- ében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatá- sok jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélé- sek megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által kezelt adatok vonatkozásában.

Az érintett kérelmezheti a Biztosítónál tájékoztatását személyes adatai kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog), ideértve azt is, hogy az érintett jogosult arra, hogy a személyes adatai folyamatban lévő kezelésével kapcsolatos információkhoz hozzáférést kapjon (hozzáférési jog). Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, va- lamint törlését (helyesbítéshez, elfeledtetéshez való jog). Az érintett kérheti az adatkezelés korlátozását (adat- korlátozáshoz való jog). Az érintett – meghatározott feltételek teljesülése esetén – jogosult arra, hogy az adatait tagolt, ismert és géppel olvasható formátumban megkapja a Biztosítótól (adathordozhatósághoz való jog). Az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon azon adatkezelések ellen, amelyek közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesí- téséhez szükségesek; az érintett jogosult továbbá a közvetlen üzletszerzés céljából végzett adatkezelésekkel szembeni tiltakozásra (tiltakozáshoz való jog).

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 164/B. § alapján a K&H Bank Zrt. mint ellenőrző befolyással bíró hitelintézet és a K&H Biztosító Zrt. között a banktitok, biztosítási titok és személyes adat megtartási kötelezettsége nem áll fenn egymás közti viszonyukban, az általuk az ügyfél- ről kezelt személyes adatokat, banktitoknak, biztosítási titoknak, valamint az üzleti titoknak minősülő adatokat tevékenységi körük ellátásával összefüggésben a szolgáltatásaik nyújtásához szükséges mértékben kölcsönö- sen megismerhetik, és a közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek meg- felelően, az egyedi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása céljából egymásnak továbbíthatják és az így átvett adatokat az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelhetik, és jogosultak ezen adatok felhasználásával az érintettel való kapcsolatfelvételre. A célhoz kötöttség elvének megfelelően – a kölcsönös adatátadáson alapuló közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, erre vonatkozó külön megállapodás nélkül is - jogosultak egymás ügyfeleivel való kapcsolatfelvé- telre a megismert adatok felhasználásával. Ezen adattovábbítás lehetőségét az érintett kifejezett nyilatkozatával bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja (személyesen a K&H Biztosító ügyfélszolgálatán: 1095 Budapest, Lech- ner Ödön fasor 9., írásban - levelezési cím: Budapest 1851, telefonon: 06 (1/20/30/70) 000 0000 (call center), e- mailben: xxxxxxxxx@xx.xx).

Jelen tájékoztató szövegét a K&H Bank Zrt. valamint a K&H Biztosító Zrt. honlapjukon (a xxx.xx.xx oldalon) a figyelem felkeltésére alkalmas módon is közzéteszik.

Adatkezeléssel kapcsolatos panaszával az érintett a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez, a Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatósághoz (székhelycím: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c.) valamint bírósághoz fordulhat. Adatkezeléssel kapcsolatos jogvitákban az illetékes törvényszék jár el.

Jelen adatkezelési tájékoztató a xxx.xx.xx/xxxxxxxxxxx oldalon elérhető adatvédelmi tájékoztató kivonata. Részletes tájékoztatás az egyes konkrét adatkezelésekkel kapcsolatosan a honlapon található.

Document Metadata

Table of Contents

K&H szakmai felelősségbiztosítás

Document Metadata