Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Szabályzat

Érvényes: 2023. január 1-től

Ma tegyünk a holnapért!

xxxxx.xx

Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3

I. Biztosító, Szerzôdô, Biztosított, Zálogkötelezett, Zálogjogosult 3

1. Biztosító 3

2. Szerzôdô 4

3. Biztosított személyek 5

4. Zálogkötelezett 5

5. Zálogjogosult 5

6. Belépés a szerzôdésbe 5

II. A Biztosítási szerzôdés megkötése 5

III. A kockázatviselés kezdete 6

IV. A Biztosítási szerzôdés tartama, a biztosítási évforduló,

és a biztosítási idôszak 6

V. A Biztosítási szerzôdés módosítása 7

1. A szerzôdés Szerzôdô általi módosítása 7

2. A Biztosítási szerzôdés Biztosító által javasolt módosítása 7

VI. A Biztosítási szerzôdés megszûnésének esetei 7

1. A szerzôdés lehetetlenülése, érdekmúlás 7

2. Évfordulóra vagy naptári negyedév végére történô megszüntetés 8

3. Díjnemfizetés 8

4. Ajánlattal történô átdolgozás 8

5. Közös megegyezés 8

6. A szerzôdés megszûnésének következményei 8

VII. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai 8

VIII. A biztosítási összeg 9

IX. A biztosítási összegek és a díjak évenkénti módosítása 10

1. A biztosítási összegek módosítása (indexálás) 10

2. A biztosítási díjak módosítása 11

3. A termék díjtételeinek meghatározása/módosítása 11

4. A Biztosító következô évre vonatkozó megújítási javaslataival kapcsolatos szerzôdôi jogok 11

X. Önrészesedés 11

XI. A Szerzôdô Felek speciális kötelezettségei 11

1. A Szerzôdô és a Biztosított kötelezettségei 11

2. A Biztosító kötelezettségei 13

XII. Mentesülés 15

XIII. Általános kizárások 15

XIV. Egyéb rendelkezések 15

1. Megtérítési igény 15

2. Elévülés 16

3. Adatkezelés, adatvédelem 16

4. Eltérés a jogszabályoktól és a szokásos szerzôdési gyakorlattól 16

5. E-kapcsolat (elektronikus kommunikáció) szolgáltatás 16

KÜLÖNÖS FELTÉTELEK / KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK 18

I. Biztosított 18

II. Területi hatály 18

III. A biztosítható vagyontárgyak köre 18

1. Ingatlan 18

2. Ingóságok 20

3. Értéktárgyak 20

IV. A biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 20

V. Biztosítási események 22

1. Elemi károk, alapkockázatok 22

1.1. Tûz 22

1.2. Füst és koromszennyezés 22

1.3. Robbanás 22

1.4. Villámcsapás 22

1.5. Villámcsapás másodlagos hatása 22

1.6. Vihar 23

1.7. Felhôszakadás 23

1.8. Jégverés 23

1.9. Hónyomás 23

1.10. Árvíz 23

1.11 Földrengés 24

1.12. Földcsuszamlás, kô-, szikla és földomlás 24

1.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása 24

1.14. Idegen jármû ütközése 24

1.15. Idegen tárgyak rádôlése 25

1.16. Vízkár (beázás, kívülrôl érkezô víz,

vezetékes vízkár, elfolyt víz) 25

1.17. Betöréses lopás, rablás, besurranás 25

1.18. Rongálás, vandalizmus 26

1.19. Üvegtörés 26

1.20. Felelôsségbiztosítás 27

2. Kiegészítô fedezetek 28

2.1. Értéktárgy kiegészítô biztosítás 28

2.2. Lábon álló növényzet biztosítása 28

2.3. Kerti bútor (szabadban tárolt vagyontárgyak) 28

VI. A Biztosító szolgáltatása 29

1. Szolgáltatásra jogosultak köre 29

2. A térítési összeg meghatározásának alapelvei 29

3. Költségtérítések 30

4. A szolgáltatás különös szabályai 30

ÁLTALÁNOS BETÖRÉSVÉDELMI ELŐÍRÁS 31

KÁRBEJELENTÉSHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK 32

Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Általános feltételek

A Kupola Minôsített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (röviden: Kupola) jelen Általános és Különös feltételek szerint jön létre az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban:

Biztosító), valamint bármely természetes személy (továbbiakban: Szerzôdô) között. Ennek alapján a Biztosító köteles a szerzôdésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási esemény esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni, a Szerzôdô pedig biztosítási díj fizetésére köteles.

A Biztosító szolgáltatása a Biztosított kárának a jelen szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében (kárbiztosítás) vagy a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésében (összegbiztosítás) áll.

A szerzôdés nyelve magyar.

Jelen feltételek egyben ügyféltájékoztatásnak is minôsülnek.

A feltételekben nem rendezett kérdésekben a mindenkor hatályos magyar jogszabályok, így különösen a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény, (továbbiakban: Ptk.) rendelkezései irányadók.

I. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT, ZÁLOGKÖTELEZETT, ZÁLOGJOGOSULT

1. Biztosító

1.1. A Biztosító az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô részvénytársaság (rövid neve: Aegon Magyarország Zrt.). A Biztosító az 1016/1986. (IV.17.) MT számú határozattal megalapított Állami Biztosító általános jogutódja, amely az 1989. évi XIII. törvény alapján 1990. július 1. napján alakult át gazdasági társasággá, és 2016. június 1. napjától a Magyar Nemzeti Bank

H-EN-II-120/2016 számú határozatban foglalt új tevékenységi engedéllyel mûködik.

A társaságot a Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága a -10-01 041365 szám alatt tartja nyilván.

A társaság adószáma: 10389395-4-44

A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

1.2. A Biztosító ügyfélszolgálatának elérhetôsége

Telefonszám: (x00) 0-000-0000

Elektronikus elérhetôség: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx Budapesti Központi Ügyfélszolgálati Iroda címe:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Az értékesítési pontok listája megtekinthetô a honlapon (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xxxxxx-xxxx).

1.3. A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) tekinthetô meg.

1.4. A Biztosító felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55.) látja el.

1.5. Panaszkezelés

A Biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt e pont alkalmazásában: ügyfél) a Biztosító, a megbízásából eljáró ügynök, vagy – adott termék kapcsán – az általa megbízott kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban az alábbiakban foglaltak szerint közölhesse.

A biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodákban, illetve a biztosító honlapján: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/ panaszkezelesi-szabalyzat.html

1.5.1. A Panaszok bejelentésére biztosított lehetôségek Szóbeli panasz személyesen vagy telefonon tehetô:

a) személyesen: valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben

Központi Ügyfélszolgálati Iroda Székhely: 0000 Xxxxxxxx Xxxxx xx 0. Levelezési cím: Aegon Magyarország

Általános Biztosító Zrt.,

Panasz és kiemelt ügykezelési csoport, 9401 Sopron, Pf. 22

Nyitvatartás: hétfô, kedd, szerda és péntek 8.00–16.00, csütörtök 8.00 –20.00

Értékesítési pontok

Cím lista: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/

ertekesitesi-pontok.html, a linken feltüntetett nyitvatartási idôben.

b) telefonon: (x00) 0-000-0000, külföldrôl is hívható telefonszámon, csütörtökön 7.00 és 19.00 óra között, a hét többi munkanapján 8.00 és 16.00 óra között.

Írásbeli panasz az alábbi csatornákon tehetô:

a) személyesen vagy más által, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján;

Központi Ügyfélszolgálati Iroda

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0. Levelezési cím: Aegon Magyarország

Általános Biztosító Zrt.,

Panasz és kiemelt ügykezelési csoport, 9401 Sopron, Pf. 22

Nyitvatartás: hétfô, kedd, szerda és péntek 8.00–16.00, csütörtök 8.00 –20.00

Értékesítési pontok

Cím lista: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/

ertekesitesi-pontok.html, a linken feltüntetett nyitvatartási idôben.

b) postai úton Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., Panasz és kiemelt ügykezelési csoport, 9401 Sopron, Pf. 22,

c) telefaxon: (x00) 0-000-0000,

d) elektronikus úton a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/ online-panaszbejelentes.html linken online, vagy a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx elhelyezett panaszbejelentôn vagy a xxxxxx@xxxxx.xx

e-mail címen.

e) Adatkezelési ügyekben elektronikusan a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx oldalon vagy

/xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen.

1.5.2. Jogorvoslati fórumok

A panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén az ügyfél az alábbi jogorvoslati fórumokhoz fordulhat.

1.5.2.1. A fogyasztónak minôsülô ügyfelek részére nyitva álló jogorvoslati lehetôségek

Az ügyfél a szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén a Pénzügyi Békéltetô Testülethez, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Pénzügyi Békéltetô Testület

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55. Ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 6. E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Levelezési cím: Pénzügyi Békéltetô Testület

1525 Budapest, Pf. 172

Telefon: (x00) 00-000-000, (x00) 0-000-0000

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A Biztosító kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy a Kupola termék vonatkozásában a Pénzügyi Békéltetô Testület (továbbiakban: PBT) jogszabályok szerinti eljárásának, egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát.

A Biztosító vállalja, hogy amennyiben az ügyfél a PBT-hez fordul, az összeg Biztosító által nem vitatott részét a PBT eljárásától, annak idôtartamától függetlenül megtéríti az ügyfél részére.

Bíróság

Az ügyfél panaszának a Biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

A fogyasztó a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozóan – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény alapján – a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése (vagy annak vélelmezése) esetén, fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezdeményezhet a Magyar Nemzeti Banknál.

Magyar Nemzeti Bank

Székhely: Magyar Nemzeti Bank

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55. Ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 6. Pénzügyi fogyasztóvédelem e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank

1534 Budapest BKKP Pf. 777

Telefon: (x00) 00-000-000

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A fogyasztónak minôsülô ügyfél a Pénzügyi Békéltetô Testület, illetve a Fogyasztóvédelmi eljárás alapjául szolgáló

„Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti.

Az igénylés módja:

• e-mailen: xxxxxx@xxxxx.xx

• telefonon: (x00) 0-000-0000

• postai úton: 9401 Sopron, Pf. 22

A Biztosító a nyomtatványt igazolható módon, költségmentesen az ügyfél kérésének megfelelôen e-mailen vagy postai úton küldi ki. A Biztosító a nyomtatványokat elérhetôvé teszi a honlapján, a xxx.xxxxx.xx weboldalon és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben is.

1.5.2.2. A Biztosító adatkezelését érintô panaszok esetén nyitva álló jogorvoslati lehetôségek

A Biztosító adatkezelése ellen panaszt nyújthat be az xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx elérhetôségen, vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információ Szabadság Hatóságnál, továbbá bírósághoz fordulhat. Adatvédelmi panasz esetén,

amennyiben az ügyfél a Biztosító adatkezeléssel összefüggô panaszra adott válaszával nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz (a pert az érintett – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék elôtt is megindíthatja), illetve ha a panasz adatkezeléssel összefüggô tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés Biztosító általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0 –00.

Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9

Bôvebben a xxx.xxxx.xx honlapon kaphat tájékoztatást.

2. Szerzôdô

A biztosítási szerzôdést az kötheti meg (Szerzôdô), aki valamely vagyoni vagy személyhez fûzôdô jogviszony alapján a biztosítási esemény bekövetkezésének elkerülésében érdekelt; vagy aki a szerzôdést az érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött szerzôdés semmis.

A Szerzôdô teszi a biztosítási ajánlatot és a szerzôdés létrejötte esetén a díjfizetést teljesíti. A Biztosító jognyilatkozatainak címzettje a Szerzôdô, továbbá a Szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos nyilatkozatok megtételére, eltérô Biztosított(ak) esetén azok tájékoztatására.

A Kupola Szerzôdôje kizárólag fogyasztó lehet, azaz olyan természetes személy, aki nem szakmai, üzleti tevékenysége, vagy foglalkozása körében jár el a Kupola szerzôdés megkötése során.

3. Biztosított személyek

3.1. Ingatlan biztosítása tekintetében Biztosított lehet az ajánlaton/ kötvényen Biztosítottként név szerint feltüntetett természetes személy (tulajdonos, haszonélvezô, ingatlanbérlô).

A tulajdonos/haszonélvezô társak tulajdoni/haszonélvezeti hányaduk arányában válnak biztosítottá.

3.2. Ingóságok biztosítása tekintetében Biztosított lehet:

a) az ingatlan Biztosítottja (3.1 pont),

b) amennyiben a szerzôdés ingatlanbiztosítást nem tartalmaz, úgy az ajánlaton/kötvényen név szerint feltüntetett természetes személy,

c) amennyiben a kockázatviselés helyéül szolgáló ingatlant tulajdonként jelölték meg, az ingatlan és/vagy ingóságok kötvényen név szerint feltüntetett Biztosítottjának a biztosítási esemény idôpontjában a kockázatviselés helyén élô közeli hozzátartozói és hozzátartozói (Ptk. 8:1.§1), akiknek a biztosítási esemény idôpontjában lakcímkártya szerinti állandó vagy tartózkodási címe az ajánlaton és

a kötvényen feltüntetett kockázatviselési cím,

d) amennyiben a kockázatviselés helyéül szolgáló ingatlant bérleményként jelölték meg, az ingóságok kötvényen név szerint feltüntetett Biztosítottjával a biztosítási esemény idôpontjában a kockázatviselés helyén együtt élô közeli hozzátartozói és hozzátartozói.

4. Zálogkötelezett

Az a személy (jelen feltételek vonatkozásában a szerzôdésben biztosított ingatlan tulajdonosa) aki az adós teljesítésének biztosítékaként meghatározott jogot biztosít a tulajdonát képezô zálogtárgyon (jelen szerzôdés vonatkozásában a szerzôdésben biztosított ingatlan) és vállalja, hogy

a jogszabályban meghatározott feltételekkel tûri, hogy

a zálogjogosult (hitelezô) a követelését a zálogjoga alapján kielégítse.

5. Zálogjogosult

Az a természetes személy vagy jogi személy, akinek javára a zálogjog alapítása történik, akinek követelését a biztosított ingatlanon a zálogjog biztosítja.

6. Belépés a szerzôdésbe

Amennyiben a szerzôdést nem a Biztosított kötötte,

a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal

a szerzôdésbe beléphet; a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem, de értesítése szükséges. A belépéssel a Szerzôdô felet terhelô kötelezettségek és jogosultságok összessége

a Biztosítottra száll át.

Amennyiben a Biztosított belép a szerzôdésbe, úgy a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjakért a Biztosított a Szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs, de köteles a szerzôdésbe belépô Biztosított a Szerzôdônek a szerzôdésre fordított költségeit

– ide értve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1. Közeli hozzátartozónak minôsül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô és a testvér. Hozzátartozónak minôsül a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

1. A Kupola szerzôdés létrejöttének feltétele, hogy a Szerzôdô ajánlatot tegyen az ingatlan és/vagy az ingóságok vagyontárgyainak az elemi károkra és az alapkockázatokra (Különös feltételek V.1. pont) vonatkozó biztosítására.

2. A szerzôdés írásban, elektronikus úton jöhet létre.

2.1. A Biztosító az elektronikus úton történô szerzôdéskötés speciális szabályairól a jognyilatkozat megtételéhez a Biztosító által javasolt eszköz használatba vételekor tájékoztatja a Szerzôdôt.

2.2. Elektronikus úton írásban jön létre a szerzôdés, ha a szerzôdés tartalma a megváltoztatás kizártsága mellett visszaidézhetô és

a jognyilatkozatot tevôk személye, továbbá a jognyilatkozat tartalma és azok megtételének idôpontja azonosítható

(Ptk. 6:7 § (3) bek.).

2.3. A felek írásbeli szerzôdéskötésnek tekintik az aláírás nélkül megkötött szerzôdést, ha a felek azt olyan informatikai, adatbiztonsági szempontból védett elektronikus rendszerben hozzák létre, amely alkalmas a tartalom jognyilatkozat megtételét követô megváltoztathatatlanságának szavatolása mellett a tartalom idôkorlát nélküli visszaidézhetôségére,

a nyilatkozattétel idôpontjának és a nyilatkozattevôk személyének azonosítására.

2.4. A Biztosító alapértelmezettként biztosítja a teljeskörû papírmentes kommunikációt, azonban a Szerzôdô kérésére lehetôséget biztosít az ettôl való eltérésre.

3. A szerzôdés megkötését követôen a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl vagy elutasításától számított öt munkanapon belül igazolható és azonosítható módon értesíti a Szerzôdôt a biztosítási szerzôdés létrejöttérôl vagy elutasításáról.

A Szerzôdô a szerzôdés létrejöttérôl való tájékoztatás kézhezvételétôl számított tizennégy napon belül

a szerzôdést – indoklás nélkül – felmondhatja.

3.1. Felmondás esetén a szerzôdés a Szerzôdô írásbeli felmondásának (Általános feltételek IV.6. pont) Biztosítóhoz történô beérkezésének napját követô nap 0.00 órájától szûnik meg.

A kockázatviselés kezdete (Általános feltételek III.1. pont) és a szerzôdés megszûnésének napja közti idôtartamra a díj a Biztosítót megilleti.

3.2. A Biztosító az ajánlat elfogadása esetén a Szerzôdô részére kiállítja és elküldi a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény).

4. Amennyiben a kötvény eltér a Szerzôdô fél ajánlatától, és az eltérést a Szerzôdô fél a kötvény kézhezvételét követôen késedelem nélkül nem kifogásolja, úgy a szerzôdés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerzôdô fél figyelmét a kötvény kiadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

5. A Szerzôdô az ajánlatához annak megtételétôl számított tizenöt napig kötve marad.

6. A szerzôdés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétôl számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tették.

7. A szerzôdés az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal, a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon jön létre.

8. A Biztosító kockázat-elbírálásra nyitva álló idôtartama (15 nap) az ajánlattétel napjától kezdôdik. Elektronikus

felületen tett ajánlat azon a napon minôsül beérkezettnek, amikor a Biztosító számára hozzáférhetôvé válik.

9. Amennyiben a 15 napos kockázat-elbírálási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, úgy az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetôségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

10. Amennyiben a Biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik, a befizetett biztosítási díjat az ajánlat visszautasítása esetén a döntést követô 15 napon belül a Biztosító kamatmentesen visszafizeti. A díj esetleges határidôn túli visszafizetése a Biztosító kockázatvállalását nem befolyásolja.

11. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni. A Biztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat a Bit. 143. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján addig kezelheti, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

12. A Biztosító szerzôdésmódosítási és felmondási joga.

12.1. Amennyiben a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés lényeges kérdésben eltér a Biztosító általános szerzôdési feltételétôl, úgy a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számított tizenöt napon belül javasolhatja a Szerzôdônek, hogy a szerzôdést az általános szerzôdési feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a Szerzôdô a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat Szerzôdô általi kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

12.2. Amennyiben a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények

a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, amennyiben a Biztosító erre a következményre

a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô fél figyelmét felhívta.

12.3. Amennyiben a szerzôdés egyidejûleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentôs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító 12.2. pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

III. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

1. A Biztosító kockázatviselésének kezdete – amennyiben a felek eltérôen nem állapodnak meg – az ajánlattételt (II.8.1. pont) követô nap 0.00 órája.

2. A Különös feltételek V.1.10. pontja az árvízre vonatkozóan várakozási idôt határoz meg. Árvíz biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggô igényekre

a Biztosító a szerzôdés megkötését követô tizenötödik

(15) naptól vállal helytállási kötelezettséget.

A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

3. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra, amelyeknek a következményei a III.1–2.

pont szerinti kockázatviselés kezdetekor a biztosított épületeken, építményeken, illetve az egyéb biztosított vagyontárgyakon már felismerhetôek voltak. A Biztosító csak azon károk megtérítésére vállal kötelezettséget, amelyek a kockázatviselés megkezdése után, a szerzôdés hatálya alatt következtek be függetlenül attól, hogy a Biztosító a szerzôdés megkötésekor már meglévô károsodást ismerte vagy sem.

IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA,

A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

1. A biztosítás határozott, egyéves (1 év) tartamra jön létre. A biztosítási év elsô napja a szerzôdés kockázatviselési kezdete hónapjának elsô napja.

2. Az egyéves határozott tartam lejártakor a biztosítási szerzôdés automatikusan, a felek külön jognyilatkozata nélkül létrejön a következô biztosítási évre, kivéve,

ha a Szerzôdô vagy a Biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban nyilatkozik (Általános feltételek IV.6. pont), hogy nem kívánja

a szerzôdést újabb egy évre megújítani. A nyilatkozatnak a címzetthez legkésôbb a biztosítási év vége elôtti harmincadik (30) napig kell megérkeznie.

2.1. A szerzôdés megszüntetése vonatkozhat a szerzôdés egészére (alapcsomag+kiegészítôk) vagy csak bármely kiegészítôre. Az alapcsomag a kiegészítôk fenntartása mellett nem szüntethetô meg, az alapcsomag megszüntetésére irányuló jognyilatkozat a teljes szerzôdést (alapcsomag és kiegészítôk) megszünteti.

3. Amennyiben a Szerzôdô vagy a Biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban közli, hogy a szerzôdést nem kívánja megújítani (VI.2. pont), úgy az a

biztosítási év utolsó napjának 24. órájakor maradékjog nélkül megszûnik.

Amennyiben a Biztosító a szerzôdést nem kívánja megújítani, a szerzôdés megszüntetésére vonatkozó tájékoztatását írásban (postai) úton is megküldi a Szerzôdô részére.

4. A Szerzôdô jogosult a szerzôdést 30 napos felmondási idôvel a naptári negyedévek végére is felmondani. Ebben az esetben a szerzôdés a Szerzôdô által megjelölt naptári negyedév utolsó napjának 24. órájakor megszûnik.

5. Amennyiben a Szerzôdô a biztosítási év végétôl számított 30 napon belül2 (IV.2. pont), illetve a naptári negyedév végétôl számított 30 napon belül (IV.4. pont) mondja fel a szerzôdést, a felmondás a következô naptári negyedév végével lesz esedékes, amelyrôl a Biztosító a Szerzôdôt írásban (postai, illetve az e-mail címmel rendelkezô ügyfeleket elektronikus úton egyaránt) tájékoztatja.

6. A szerzôdés megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat kizárólag írásban tehetô. A felmondás tekintetében írásbelinek minôsülnek az alábbi esetek:

a) A szerzôdô saját Online Ügyfélszolgálati fiókján keresztül tett nyilatkozata.

b) A szerzôdô e-mailben a xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx felületen keresztül eljuttatott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okiratba foglalt nyilatkozata.

c) A Szerzôdô által aláírt eredeti nyilatkozat eljuttatható a Biztosítóhoz levélben, vagy átadható a Központi Ügyfélszolgálati Irodában és az Értékesítési Pontokon

(xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx).

V. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

1. A szerzôdés Szerzôdô általi módosítása

1.1. A Szerzôdô az egyéves tartamon belül a Biztosítóhoz intézett, igazolhatóan visszaidézhetô nyilatkozattal (II.2. pont) bármikor jogosult javaslatot tenni – különös tekintettel az esetleges alul vagy túlbiztosítás (VIII.6–7. pont) elkerülése érdekében – a biztosított vagyontárgyak (ingatlan, ingóságok, értéktárgyak) biztosítási összegeinek módosítására. Ugyancsak kezdeményezheti a Szerzôdô

a szerzôdésben lévô kiegészítôk törlését vagy új kiegészítôk beemelését a szerzôdésbe. A szerzôdésmódosítási javaslatot a Biztosító a II. pontban meghatározottak szerint kezeli.

1.2. Amennyiben a Biztosító a szerzôdésmódosítási javaslatot elfogadja, vagy a Szerzôdô módosítási indítványára 15 napon belül nem válaszol,

• a szerzôdés a módosítási nyilatkozat Biztosítóhoz történt beérkezését követô hónap elsô napjától, de minimum 30 nap elteltével, vagy

• amennyiben a Szerzôdô 30 napnál késôbbi idôpontot jelöl meg, a Biztosító által a kockázatvállalási képesség figyelembevételével visszaigazolt idôpontban,

a módosítási javaslat szerinti tartalommal lép hatályba.

2. Az a nap, amikor a dokumentum a Biztosítóhoz beérkezik, vagy képviselôje átvette. Nem egyezik meg a postai feladás napjával.

1.3. Amennyiben a Biztosító a Szerzôdô módosítási javaslatát annak kézhezvételét követô 15 napon belül visszautasítja, a szerzôdés változatlan tartalommal marad hatályban mindaddig, amíg a Szerzôdô nem él a IV.2-4. pont szerinti jogával.

1.4. A szerzôdés módosításával járó díjváltozásról a Szerzôdô információt kérhet a Biztosító telefonos ügyfélszolgálatától, vagy ügyfélszolgálati irodájában.

2. A biztosítási szerzôdés Biztosító által javasolt módosítása

2.1. Amennyiben a szerzôdéskötést követôen a biztosítási szerzôdésre tekintettel fizetendô adó vagy az igénybe vehetô adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a Biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követô hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerzôdés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerzôdési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történô módosítására annak érdekében, hogy a szerzôdés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerzôdés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének idôpontjával módosul.

A módosító javaslat Szerzôdô általi elutasítása nem adhat alapot a szerzôdés Biztosító általi felmondására.

VI. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

1. A szerzôdés lehetetlenülése, érdekmúlás

1.1. Amennyiben a Biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt,

a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

1.2. Amennyiben a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt – a tulajdonjog átszállás miatti

érdekmúlást kivéve –, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

1.3. A biztosítási érdek megszûnéséhez fûzôdô jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása idôpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelôs,

a szerzôdésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszûntéig.

1.3.1. A szerzôdést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követô harminc napon belül írásban, harmincnapos határidôvel felmondhatja.

1.3.2. A Biztosító jogosult a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követô 30 napon belül írásban, 30 napos határidôvel felmondani a szerzôdést.

1.4. A Szerzôdô a tulajdonosváltozás bejelentésével együtt köteles azt hitelt érdemlôen igazolni (pl.: érvényes, az ingatlan- nyilvántartáshoz benyújtott adás-vételi szerzôdéssel, öröklés esetén jogerôs hagyatékátadó végzéssel).

2. Évfordulóra vagy naptári negyedév végére történô megszüntetés

Amennyiben a Szerzôdô vagy a Biztosító a biztosítási év végét, illetve a Szerzôdô valamely naptári negyedév végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban (Általános feltételek IV.6. pont) közli, hogy szerzôdést nem kívánja fenntartani, úgy az a biztosítási év, illetve

a szerzôdô által megjelölt naptári negyedév utolsó napjának

24. órájakor megszûnik.

3. Díjnemfizetés

3.1. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett – a Szerzôdôt a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja.

A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés

a díjrendezettség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

3.2. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító a díjfizetési kötelezettség elmulasztására a póthatáridô megadásával eredménytelenül hívta fel a Szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, úgy a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idôtartamra marad fenn.

3.3. Szolgáltatási igény bejelentésekor a Biztosító vizsgálja a szerzôdés díjrendezettségét. Amennyiben a szerzôdés még hatályban van, de díjhátralékos, úgy az elmaradt díjra vonatkozó igényét a szolgáltatási összeggel szemben beszámítás útján érvényesíti. Ha a szolgáltatás összege nem nyújt fedezetet a díjhátralék összegére, úgy a Biztosító a benyújtott igény teljesítését – a Szerzôdô egyidejû tájékoztatása mellett

– a díjhátralék megfizetéséig megtagadhatja.

3.4. Amennyiben az esedékes díjat a póthatáridô napjáig nem fizetik meg és a Biztosító bírósági úton érvényesíti az elmaradt díj iránti igényét, azt addig a napig követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért.

3.5. Abban az esetben, ha a szerzôdés a 3.1. és 3.2. pontban írt módon, a díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a Szerzôdô fél a megszûnés napjától számított százötven napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválás). A Biztosító a reaktiválási kérelmet nem köteles elfogadni.

A Biztosító a díjak megfizetése után a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja.

4. Ajánlattal történô átdolgozás

Amennyiben a Szerzôdô, vagy Biztosítottak (I.3.) valamelyike új ajánlatot tesz az ingatlan és/vagy az ingóságok biztosítására (II. fejezet), és azt a Biztosító elfogadja, az ugyanazon kockázatviselési címre kötött korábbi szerzôdés megszûnik.

Az átdolgozással létrejött szerzôdés az elôzményi szerzôdésre tekintettel nem minôsül új szerzôdésnek.

Ha a szerzôdés átdolgozására az új ajánlatot nem a korábbi Szerzôdô tette, részére a szerzôdés megszûnésérôl írásban küld tájékoztatást a Biztosító. Amennyiben a korábbi Szerzôdô

az általa kötött szerzôdést továbbra is érvényben kívánja tartani, úgy az erre irányuló nyilatkozata alapján a Biztosító intézkedik az eredeti állapot visszaállítása iránt.

5. Közös megegyezés

A biztosítási szerzôdés megszûnhet a Felek (Szerzôdô és Biztosító) közös megegyezésével.

6. A szerzôdés megszûnésének következményei

6.1. Az Elemi károk és alapkockázatok (Különös feltételek

V.1. pont) megszûnésével a kiegészítôk (Különös feltételek

V.2. pont) is maradékjogok nélkül megszûnnek.

6.2. A szerzôdés megszûnésével sem a Szerzôdô, sem a Biztosított további jogosultságokkal nem rendelkezik.

VII. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

1. A biztosítási díj megállapításának alapja a Szerzôdô által biztosítani kívánt vagyontárgyak, illetve a választott kiegészítôk biztosítási összege.

A Biztosító a Szerzôdô által összeállított ajánlati tartalomra, az ajánlattételkor bekért adatok figyelembe vételével, a díjkalkulálás folyamatában határozza meg a szerzôdés díját.

A Biztosító a díjat az általa létrehozott veszélyközösség tagjainak ingó és ingatlan vagyonával összefüggô károk rendezése során szerzett tapasztalatait figyelembe véve határozza meg.

Amennyiben a Szerzôdô a tartam során szerzôdésmódosítást kezdeményez (V.1.1.), a szerzôdés díja módosulhat. A Szerzôdô által kezdeményezett szerzôdésmódosítás díjra gyakorolt hatásáról a Szerzôdô elôzetesen a Biztosító ügyfélszolgálatától

, valamint a Biztosító honlapján, és az MNB összehasonlító felületén végzett kalkulációval kaphat tájékoztatást.

2. Jelen biztosítás éves díjú. A felek megállapodhatnak az éves díj részletekben (havi, negyedéves, féléves) történô megfizetésérôl és a Szerzôdô dönthet arról is, hogy a díjat a Biztosító által felkínált lehetôségek közül milyen módon kívánja fizetni.

Xxxxx feltétel kiadásának idôpontjában a Szerzôdô az alábbi díjfizetési módok módok közül választhat:

• rendszeres bankkártyás fizetés,

• egyedi utalás,

• csoportos beszedés.

A különbözô díjfizetési módok mûködésérôl a Biztosító a honlapján ad tájékoztatást (xxxxx://xxx.xxxxx.xx/ ugyintezes/dijfizetesi-kisokos.html).

A Szerzôdô által választott díjfizetési mód és gyakoriság az ajánlaton/kötvényen kerül meghatározásra, melynek

megváltoztatását a Szerzôdô a biztosítási idôszak lejárta elôtt 60 nappal szerzôdésmódosítási javaslattal kezdeményezheti.

A biztosítás elsô díjrészlete a felek által meghatározott idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttekor esedékes; a folytatólagos díj pedig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

2.1. Kedvezmények, pótdíjak Amennyiben a Biztosító

• a Szerzôdô által választott díjfizetési mód és gyakoriság, vagy

• a választott szerzôdéskötési/kapcsolattartási/szolgáltatási mód alapján kedvezményt vagy pótdíjat alkalmaz, illetve

• hûség- vagy partnerkedvezményt ad, vagy

• gyermeket nevelô családok részére nyújt kedvezményt,

azok aktuális mértékét tartalmazó tájékoztatást a honlapján (xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/000/xxxxxx- minositett-fogyasztobarat-otthonbiztositas/37382/kupola- mfo-kedvezmenyrendszere.pdf) teszi elérhetôvé.

3. Díjfizetési kötelezettség

A szerzôdés valamennyi, a Szerzôdô által választott vagyonkategóriájára, az azokhoz kapcsolódó alapcsomagra és kiegészítôkre a díj együttesen fizetendô, azok díjfizetése egymástól nem különíthetô el.

A Szerzôdô köteles a kötvényben, illetve az évenkénti megújulás esetén az éves értesítô levélben (IX. pont

2. bekezdés) meghatározott díjat az ugyanott meghatározott gyakorisággal, legkésôbb az esedékesség idôpontjáig megfizetni. A díj a Biztosító számláján történô jóváírás napján minôsül megfizetettnek

4. A Biztosító a szerzôdésben minimál díjat3 alkalmazhat.

5. Amennyiben olyan biztosítási esemény következik be, ami miatt a szerzôdés megszûnik, a Biztosító az egész biztosítási idôszakra járó díj megfizetését követelheti.

6. A szerzôdés megszûnésének egyéb eseteiben a Biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor

kockázatviselése véget ért. Ha az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a Biztosító a díjtöbbletet az elbíráláshoz szükséges összes iratnak a Biztosítóhoz való beérkezését követô

5 munkanapon belül (banki átutalás vagy postai kézbesítés indításával) köteles visszatéríteni.

7. A Biztosító függô közvetítôje a Biztosító által meghatározott mindenkori limit figyelembevétel jogosult biztosítási díj átvételére. A limit mértékérôl a Biztosító a „Tájékoztató az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. megbízásából eljáró biztosításközvetítôrôl” nyomtatványon ad tájékoztatást a Szerzôdô részére, illetve arról a Biztosító telefonos ügyfélszolgálatától bármikor információ kérhetô.

A Szerzôdô által megbízott független közvetítô (alkusz) a felek között fennálló megbízás alapján jogosult biztosítási díj átvételére.

3. Az a legkisebb fizetendô éves díj, amellyel egy szerzôdés megköthetô és fenntartható.

VIII. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

1. A biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton/kötvényen (évenkénti megújulás esetén az aktuális indexértesítôben) meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosító szolgáltatásának felsô határa.

2. Kárbiztosítások4 esetében a Biztosító a keletkezett kár értékét köteles megtéríteni, de szolgáltatásának felsô határa

a biztosítási szerzôdésben meghatározott biztosítási összeg.

3. A biztosítási összeget a feltételek vonatkozó fejezete alapján (Különös feltételek IV. pont) a Szerzôdô határozza meg.

4. Önállóan határozandó meg a biztosítási összeg minden – az ajánlaton külön soron feltüntetett – vagyonkategóriára

(épület, melléképület, ingóság, értéktárgy: Különös feltételek III.1–3.), valamint a kiegészítôk fedezetekre (V.2. pont), amely a kárrendezéskor is irányadó.

5. A Biztosító nem alkalmazza a fedezetfeltöltés lehetôségét, mert sem az alapkockázatokra, sem a kiegészítôkre vonatkozóan nem határoz meg a biztosítási idôszakra maximálisan kifizethetô biztosítási összeget, ami azt jelenti, hogy adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel nem csökken.

6. Alulbiztosítás

6.1. Amennyiben a biztosítási összeg a Szerzôdô kérésére a Biztosító által ajánlott értéknél alacsonyabb értékre lett meghatározva, és ez alacsonyabb, mint az épület/ melléképület káridôponti újjáépítési értéke5, illetve

az ingóságok káridôponti új állapotban történô beszerzési értéke6, akkor alulbiztosítás következik be. Ilyen esetben a Biztosító aránylagos térítést alkalmazhat, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a káridôponti biztosítási összeg aránylik

a káresemény idôpontjában számított épület/ melléképület újjáépítési, illetve az ingóságok új állapotban történô beszerzési értékhez.

6.2. Amennyiben a szerzôdés a Biztosító által ajánlott biztosítási összegekre (Különös feltételek IV.2.1. és 2.2. pont) tett szerzôdôi ajánlattal jött létre az ingatlanra és az ingóságokra

– és a biztosított alapterület a valós hasznos alapterülettel megegyezik –, úgy kár esetén nem érvényesül az alulbiztosítás jogkövetkezménye.

Ebben az esetben a Biztosító szolgáltatásának felsô határa a kár értéke, de maximum a biztosítási összeg.

6.3. Az Értéktárgyak (Különös feltételek III.3. és V.2.1.) esetében a Biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál, ezen vagyoncsoport kárai minden esetben az aránylagos térítés alkalmazása nélkül kerülnek kifizetésre a Biztosítottat ért tényleges kár értékéig, de maximum a biztosítási összeg erejéig.

4. A szolgáltatás célja a káresemény bekövetkezte elôtti állapot helyreállítása. A bekövetkezett kár mérhetô és pénzben kifejezhetô.

5. Az az összeg, amelybôl a károsodott ingatlant a kockázatviselés helyén újra fel lehetne építeni.

6. A kereskedelemben kapható vagyontárgy átlagos beszerzési ára.

6.4. A fenti vagyonkategóriák biztosításán felül, a Szerzôdô által választott, az ajánlaton és a kötvényen szereplô kiegészítô fedezetek (különös feltételek V.2. pont) esetében a Biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál, de a helytállási kötelezettsége csak a kötvényben megjelölt összeghatárig áll fenn.

7. Túlbiztosítás tilalma

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított ingatlan esetében az újjáépítési értéket, illetve az ingóságok esetében az új állapotban történô beszerzési értéket.

Épületek esetében az újjáépítési érték az az összeg, melybôl a károsodott ingatlan a kockázatviselés helyén helyreállítható (Különös feltételek VI.2.4.1. pont szerint).

Ingóságok esetében az új állapotban történô beszerzési érték megállapításának alapja:

• ha a termék a kár idôpontjában hazai kereskedelemben kapható, az átlagos beszerzési ár,

• amennyiben a termék hazai kereskedelemben nem kapható, a hozzá tulajdonságaiban legközelebb álló terméknek a kereskedelemben alkalmazott árakból kalkulált átlagos beszerzési ára, az esetleges értékemelkedés értékmódosító hatásának figyelembevételével.

Túlbiztosítás esetén a biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelôen le kell szállítani.

E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerzôdést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége túlbiztosítás esetén is kizárólag a Biztosítottat ért kár értékéig áll fenn. Amennyiben totálkár esetén a Biztosító által

a vagyonkategóriára a káresemény idôpontjában „Különös feltételek” VI.2. pontja szerint megállapított érték alacsonyabb, mint a biztosítási összeg, akkor ezen érték

és a biztosítási összeg közötti különbözetre számított többletdíjat a Szerzôdô által befizetett díjból – a káresemény bekövetkeztének idôpontjától a túlbiztosítás keletkezésének idôpontjára visszamenôleges hatályig – a Szerzôdô részére

a Biztosító az elbíráláshoz szükséges összes iratnak a Biztosítóhoz való beérkezését követô 5 munkanapon belül (banki átutalás vagy postai kézbesítés indításával) kamatmentesen visszafizeti.

8. Többszörös biztosítás

8.1. Ha ugyanazt az érdeket több Biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani, de a többszörös biztosításban érintett biztosítóktól követelhetô szolgáltatási összeg összesen nem haladhatja meg a vagyontárgy értékét. A Biztosított köteles bejelenteni, ha az igényelt kárkifizetés esetére

a vagyontárgyra más Biztosítónál is rendelkezik biztosítással, és azt is, ha onnan térítésben részesült.

8.2. A Biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi Biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

8.3. A Biztosítók a 8.2. bekezdésben írt megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel

és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek

megfelelôen az egyes Biztosítók a Biztosított irányában külön-külön felelnének.

IX. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK ÉS A DÍJAK ÉVENKÉNTI MÓDOSÍTÁSA

A biztosítási összegek és díjak Biztosító által kezdeményezett módosítására a biztosítási év lejáratát megelôzôen kerülhet sor a következô biztosítási évre vonatkozóan.

A vagyonkategóriák és a kiegészítôk biztosítási összegének javasolt változásáról, valamint azok vállalási díjáról (Szerzôdô által fizetendô díj)

a Biztosító legalább 60 nappal a biztosítási évforduló elôtt írásban ad tájékoztatást a Szerzôdô részére.

Az éves indexértesítôben a Biztosító felhívja az ügyfél figyelmét, hogy lehetôsége van az egyszerûsített ingóságlista frissítésére és a frissített lista visszaküldésével a Biztosító felülvizsgálja a biztosítási összeget.

1. A biztosítási összegek módosítása (indexálás)

A biztosítási összegek reálértékének megôrzése érdekében, az egyéves tartam lejárta elôtt a Biztosító a következô biztosítási idôszakra vonatkozóan megállapítja az egyes vagyoncsoportokra, illetve a kiegészítô szolgáltatásokra, kiegészítô biztosításokra irányadó biztosítási összeget.

Az új biztosítási összeg az aktuális érték és az alábbiakban meghatározott indexszám szorzata alapján jön létre.

1.1. Az ingatlan esetében:

Épületek esetében az indexálás mértékét a biztosítási évforduló idôpontjában érvényes, illetve az egy évvel korábban érvényben volt, az adott szerzôdésben biztosított épületre/melléképületre a Biztosító által ajánlott épület egységár változásának aránya határozza meg.

1.2. Az ingóságok esetében:

Az indexszám alapja a KSH által – az index meghatározását megelôzô naptári évre – megállapított átlagos fogyasztói árindexe.

1.3. A felelôsségbiztosítás térítési határára, valamint a kiegészítô fedezetek biztosítási összegeire vonatkozóan a Biztosító alkalmazhatja az 1.2. pont szerinti indexet. Amennyiben alkalmazza dönthet arról, hogy ezek mindegyikére, vagy csak egy részére alkalmazza.

1.4. Az elôzôek szerint meghatározott indexek az adott év június hó 1. napjától a rákövetkezô év május hó 31. napjáig érvényesek és alkalmazandók.

A biztosítási összegek a Biztosító által meghatározott indexszám százalékával változnak, ami a díjak arányos változását is okozza (kivéve 2.3. pont).

1.5. A Szerzôdô köteles az évenkénti megújításkor az ott közölt biztosítási összegek figyelembe vételével az esetleges alul- vagy túlbiztosítás (VIII. 7.–8. pont) elkerülése érdekében

a vagyonkategóriák, illetve az ingóság lista biztosítási összegeinek felülvizsgálatára, és amennyiben szükségesnek látja, javaslatot tenni a szerzôdés módosítására (V. 1. pont).

Az éves indexértesítôben a Biztosító felhívja az ügyfél figyelmét, hogy lehetôsége van az egyszerûsített ingóságlista frissítésére és a frissített lista visszaküldésével a Biztosító felülvizsgálja a biztosítási összeget.

2. A biztosítási díjak módosítása

Az indexálás mellett, a Biztosító a kockázat vállalásért kért díjat az alábbi okok következtében évente egyszer, évfordulóra egyoldalúan módosíthatja:

• IX.1. pont szerinti indexálás,

• IX.2.1. és IX. 2.2. pontokban meghatározott kritériumok miatti felülvizsgálat,

• ügyfelek javára indoklás nélkül,

• jogszabályi környezet változása esetén a jogszabályi megfelelés érdekében.

2.1. Amennyiben egy naptári évben a Kupola termék tényleges kárhányada7 45% alatti értéket vesz fel, a Biztosító felülvizsgálja a termék árazását és új díjtételeket határoz meg annak érdekében, hogy a termék kárhányada ne legyen alacsonyabb, mint 50%.

2.2. Amennyiben egy naptári évben a Kupola termék tényleges kárhányada 55% feletti értéket vesz fel, a Biztosító felülvizsgálja a termék árazását és új díjtételeket határozhat meg annak érdekében, hogy a termék kárhányada ne legyen magasabb, mint 50%.

2.3. Díjmódosítás esetén a biztosítási összeg az indexszám mértékével (1.4. pont), míg a fizetendô díj, az indexszám és a díjmódosítás együttes hatásával változik.

3. A termék díjtételeinek meghatározása/módosítása naptári negyedévente, a negyedév elsô napjára lehetséges az alábbi okok következtében:

• a 2.1 és 2.2. pontokban meghatározott kritériumok miatti felülvizsgálat,

• az ügyfelek javára indoklás nélkül,

• jogszabályi környezet változása esetén a jogszabályi megfelelés érdekében

• annak érdekében, hogy a már szerzôdött MFO termék ügyfelek nem kerülhetnek kedvezôtlenebb helyzetbe az új szerzôdést kötô ügyfeleknél.

4. A Biztosító következô évre vonatkozó megújítási javaslataival kapcsolatos szerzôdôi jogok

4.1. A Szerzôdô a Biztosító következô évre vonatkozó megújítási (módosítási) javaslatára az alábbiak szerint nyilatkozhat:

4.1.1. Határidôn belül nem reagál (hallgat), ami alapján a Biztosító elfogadottnak tekinti a javaslatát.

4.1.2. Kifejezetten elfogadja a Biztosító javaslatát.

4.1.3. A biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban közli, hogy a szerzôdést nem kívánja megújítani (IV.2–3. pont szerint nyilatkozik a szerzôdés megszüntetésére.)

4.2. Amennyiben a Szerzôdô a biztosítási év végét megelôzô harmincadik (30) napig nem él a IV.2-3. pont szerinti szerzôdés megszüntetés jogával, úgy a szerzôdés a Biztosító által a megújítási javaslatban közölt tartalommal lép hatályba a következô biztosítási évre.

7. A kárhányad számítás módszerét a Mínôsített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás pályázati kiírása tartalmazza (xxx.xxx.xx).

4.3. Abban az esetben, ha a Szerzôdô hallgatása (4.1.1. pont) miatt újul meg a szerzôdés a Biztosító javaslata alapján a következô biztosítási évre, de utóbb a Szerzôdô igazolja, hogy önhibáján kívül (pl.: nyilatkozattételre képtelen állapot 30 napon túli fennállása; tartós, 30 napon túli külföldi tartózkodás) nem

tett nyilatkozatot és a megújítást nem kívánja, úgy a tartós akadályoztatás igazolása mellett a felek megállapodhatnak a szerzôdés megszüntetésérôl.

X. ÖNRÉSZESEDÉS

Jelen szerzôdés önrészt nem tartalmaz.

XI. A SZERZŐDŐ FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI

1. A Szerzôdô és a Biztosított kötelezettségei

1.1. Tájékoztatási kötelezettség

Amennyiben a Szerzôdô és a Biztosított nem azonos személy, úgy a Szerzôdô köteles tájékoztatni a Biztosított(ak)at a biztosítási szerzôdés tartalmáról, illetve minden,

a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos változásról, valamint a szerzôdés megszûnésérôl is.

1.2. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

1.2.1. A Szerzôdô a szerzôdéskötéskor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelôen közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre

a Biztosító írásban kérdést tett fel.

1.2.2. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a Szerzôdô közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

1.2.3. Az adatok valóságnak megfelelô tartalmáért a Szerzôdô felelôs, a közölt adatok ellenôrzését a Biztosító részére lehetôvé kell tennie. A Biztosító ellenôrzési lehetôsége

a Szerzôdôt a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

1.2.4. A Szerzôdô köteles lényeges körülmények változását a Biztosítónak 15 napon belül írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthetô mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként.

1.2.5. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerzôdô fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.2.6. A közlésre, illetôleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerzôdô felet és

a Biztosítottat, egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetve bejelentésre köteles lett volna.

1.2.7. Amennyiben a szerzôdés több vagyontárgyra vonatkozik,

és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy esetén nem hivatkozhat.

1.3. Kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettség

1.3.1. A Szerzôdô és a Biztosított a kár megelôzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.

Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerzôdés szabályozza a Szerzôdô és a

Biztosított kármegelôzési teendôit, elôírja a kár megelôzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

1.3.2. A Szerzôdô (Biztosított) köteles különösen:

a) az ingatlant az építésügyi szabványoknak, szabályoknak megfelelôen építeni/építtetni és karbantartani, azok állagmegóvásáról gondoskodni,

b) ingó és ingatlan vagyonának kezelése során az elvárhatóságnak megfelelôen, gondosan eljárni,

c) a Biztosító által a biztosítási feltételekben és az Általános betörésvédelmi elôírásban meghatározott biztonsági elôírásokat betartani,

d) a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló helyiségeket bármilyen rövid idejû távozás esetén a védettségi szintnek megfelelôen szakszerûen bezárni,

e) az állandóan lakott lakások, épületek átmenetileg nem üzemeltetett, az állagmegóváshoz nem szükséges vízvezetékeit és berendezéseit vízteleníteni,

f) a kár bekövetkezte esetén a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, de a Biztosító kárfelmérését nem akadályozó, ésszerû intézkedéseket haladéktalanul megtenni.

1.3.3. A Szerzôdô és a Biztosított a Biztosító elôírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában

az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

1.3.4. Amennyiben a Szerzôdô (Biztosított) a fenti rendelkezéseket nem tartja be, úgy az ezek elmulasztásával összefüggô

– biztosítási esemény által okozott – károk rendezése során a Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. Ha a Szerzôdô (Biztosított) mulasztása csak részben hatott közre a kár bekövetkezésében, vagy

a károsodás mértékében, a Biztosító szolgáltatása

a közrehatás mértékével arányosan csökken. A közrehatás mértékét a Biztosító az adott káresemény összes körülményének együttes értékelése alapján, egyedileg állapítja meg.

1.4. Kárbejelentési kötelezettség

1.4.1. A Szerzôdônek (Biztosítottnak) a biztosítási eseményt a tudomására jutását követôen 8 napon belül, hogy az eseménnyel kapcsolatos lényeges körülmények a

Biztosító számára megállapíthatók legyenek, be kell jelentenie a Biztosítónak. Lehetôvé kell tenni a Biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát. A tûzesetet és a robbanást a tûzrendészeti hatóságnak, a betöréses lopást, a rablást, a lopást, besurranást, a vandalizmussal, valamint az idegen jármû, illetve az idegen tárgy ráesése által okozott károkat a rendôrségnek is be kell jelenteni.

Felelôsségbiztosítási eseményt a Biztosított a tudomásra jutástól számított 30 napon belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett

– köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerzôdésben meghatározott minôségben okozott kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményrôl szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentési határidôk elmulasztása nem jogvesztô, csak annyiban, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlené vállnak.

1.4.2. A kárbejelentés történhet:

• a Biztosító honlapján elektronikusan (xxx.xxxxx.xx/xxxxxx kárbejelentés/ lakásbiztosítási kárbejelentés),

• az online ügyfélszolgálaton elektronikusan: xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx

• a Biztosító telefonos ügyfélszolgálatán keresztül (x00 0-000-0000) telefonon,

• levélben (Aegon Magyarország Zrt. Országos Kárrendezési Központ, 0000 Xxxxxxxxxxx Xx. 00),

• a Biztosító ügyfélszolgálati irodájában szóban, személyesen, vagy meghatalmazott útján.

A fenti kommunikációs csatornák a kárrendezés valamennyi további szakaszában is az ügyfél rendelkezésére állnak akár tájékoztatás kérésére, akár további a kárrendezéshez szükséges dokumentumok, információk megadására.

A kárbejelentést bárki tehet, azonban az alapul szolgáló biztosítási szerzôdésrôl a Biztosító csak annak ad információt, aki a biztosítási titok megismeréséhez fûzôdô jogát igazolta. A jogosultság igazolása megtörténhet a bejelentô Biztosítónál nyilvántartott adatainak felhasználásával a bejelentô azonosításával, vagy meghatalmazás benyújtásával. A Biztosító kizárólag a hozzá eljuttatott érvényes, írásbeli, alakilag (közokirat, vagy két tanús magánokirat) és tartalmilag (a kiadható biztosítási titokkört pontosan tartalmazó) megfelelô meghatalmazást fogadja el.

1.5. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok

1.5.1. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a kár jellegétôl függôen az alábbi iratok bemutatását kérheti:

a) kárképet rögzítô fotó- és videófelvételek

b) tulajdonjogot, haszonélvezeti, bérleti, használati jogot bizonyító okirat, dokumentum,

c) kéményseprôi igazolás (pl.: tûz-, robbanás- füst és koromszennyezés károknál),

d) felelôsségvállalási nyilatkozat (felelôsségi károknál),

e) eredeti vásárlási számla és garancialevél,

f) költségvetés, számla, vám-árunyilatkozat,

g) lakottságot igazoló bizonylatok (pl.: közüzemi számlák),

h) lakcímkártya,

i) ideiglenes lakás bérleti díjának igazolásához bérleti szerzôdés,

j) költöztetés díjának igazolásához számla (pl.: költöztetô cég, bérautó, üzemanyag),

k) elfolyt víz mértékét igazoló szolgáltatói dokumentum (igazolás).

Egyes vagyonkárok speciális jellege miatt az elbírálásához egyéb dokumentumok is szükségesek lehetnek. Az egyes biztosítási események bejelentéshez szükséges részletes dokumentumlista a biztosító honlapján (xxxxx://xxx.xxxxx.xx/ dokumentumok/505/kupola-minositett-fogyasztobarat- otthonbiztositas/37384/kupola-mfo-karrendezesi- dokumentumok.pdf) érhetô el, valamint a feltétel mellékleteként is csatolásra kerül.

1.5.2. A kárfelvétel alkalmával a Biztosító egyértelmû és pontos tájékoztatást ad a Szerzôdô részére a kárrendezéshez szükséges benyújtandó dokumentumokról. Amennyiben a Biztosító a kárfelvétel alkalmával nem adott tájékoztatást a benyújtandó dokumentumok körérôl, abban az esetben nem utasíthatja

el a kárigényt csupán arra hivatkozással, hogy az ügyfél nem csatolt bizonyos, kizárólag az általános szerzôdési feltételekben elôírt dokumentumokat.

1.5.3. A biztosító a kárbejelentést, de legkésôbb a kárszemlét követô 5 munkanapon belül kérheti az ügyféltôl a kár elbírálásához szükséges dokumentumok csatolását, melyeket a szerzôdési feltételekben rögzített. Amennyiben kárszemlére nem kerül sor, a Biztosító a kárbejelentést követô 5 munkanapon

belül kérheti az ügyféltôl a kár elbírálásához szükséges további dokumentumok csatolását, melyeket a szerzôdési feltételekben rögzített.

1.5.4. Ezt követôen további iratok kérésére csak abban az esetben van lehetôsége a Biztosítónak, ha a már benyújtott iratokkal, vagy az ügyfél további kárigényével kapcsolatban merül fel

a megalapozott vizsgálathoz szükséges újabb dokumentumigény. Az újabb dokumentumok igénylésére a már benyújtott iratok, illetve a további ügyféligény beérkezését követô

5 munkanapon belül van lehetôsége a Biztosítónak.

Nem kérheti a Biztosító olyan dokumentumok benyújtását, ami a konkrét kár tényének és összegszerûségének meghatározásához nem szükséges.

1.5.5. A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésével keletkezô károk és költségek igazolását az 1.5.1. pontban meghatározottakon kívül egyéb okiratok és igazolások benyújtásától nem teszi függôvé.

1.5.6. A Biztosító szolgáltatásának nem feltétele a biztosítási eseménnyel összefüggésben indult büntetô vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezése, de a Biztosító igényt tarthat az eljárást lezáró jogerôs hatósági, vagy bírósági határozat megismerésére.

1.5.7. Amennyiben az ügyfél a biztosítási összeg meghatározásakor az egyszerûsített ingóságlistát alkalmazta, a kárrendezés során a Biztosító az abban foglaltakat tekinti irányadónak.

1.5.8. A Biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy melybôl annak összege megállapítható.

1.6. Állapotmegôrzési kötelezettség

1.6.1. A Szerzôdô (Biztosított) a kár bejelentésétôl számított 5 munkanapon belül – a kárszemle elôtt – a károsodott vagyontárgy állapotán csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges, külön kiemelve a vízkár (pl. csôtörés) esetét. A Biztosított

csak a helyszíni kárfelmérés után, amennyiben az még nem történt meg, legkorábban az ötödik nap elteltét követôen kezdheti meg a helyreállítást.

Ebben az esetben köteles az eredeti kárkép rögzítésére (dátummal ellátott fotó, videó), hogy a kár felmérése utólag ezek alapján lehetôvé váljon. Sürgôs szükségnek minôsül az az eset, amelynek során a Szerzôdô/ Biztosított, vagy harmadik személy élete, testi épsége, vagyonbiztonsága veszélyben van.

1.6.2. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be annyiban, amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében szolgáltatási kötelezettségének elbírálhatósága, illetve a károsodás mértékének megállapítása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált.

2. A Biztosító kötelezettségei

2.1. Tájékoztatási kötelezettség

A Biztosító köteles a Szerzôdôt tájékoztatni:

a) a szerzôdés adatairól: az ajánlati nyomtatványon, az ÁSZF-ben, a Termékismertetôben,

a biztosításközvetítôrôl szóló tájékoztatóban,

b) a díjfizetés elmulasztásáról és annak következményeirôl: az ÁSZF VI.3.1. pontjában, a Termékismertetôben,

c) a bejelentett károk rendezésérôl: a Kárbiztosítás különös feltételei V. pontjában,

d) a biztosítási összeg(ek) kifizetésérôl, a kárkifizetésekrôl, illetve ezek akadályáról: a Kárbiztosítás különös feltételei

V. pontjában.

A kárbejelentést követôen a kárrendezés folyamatában bekövetkezô változásokról a Biztosító e-mail üzenetben folyamatos tájékoztatást ad a Biztosított/Szerzôdô részére

A Biztosított/Szerzôdô kérésére a Biztosíró lehetôséget biztosít részére a kárrendezési dokumentumok megismerésére.

A tájékoztatás meghatalmazott útján is történhet, ha

a Szerzôdô/Biztosított érvényes, írásbeli meghatalmazást adott és errôl a Biztosítót is tájékoztatta.

2.2. Szolgáltatási kötelezettség

A Biztosító szolgáltatása a Biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében áll.

A Biztosító szolgáltatását a rendelkezésére álló pénzkifizetési módok közül (jelen feltétel kiadásának idôpontjában banki utalás, vagy postán keresztül történô készpénzesfizetés)

az ügyfél választása szerint teljesíti.

2.2.1. A szolgáltatási kötelezettség határideje

2.2.1.1. A kárbejelentést követô maximum 2 munkanapon belül a Biztosító felveszi a kapcsolatot a Szerzôdôvel/Biztosítottal, és a kárbejelentéstôl számított 5 munkanapon belüli idôpontot ajánl a kárszemlére.

2.2.1.2. Amennyiben vis maior, illetve havaria8 helyzet áll elô, a kárrendezésre rendelkezésre álló határidô ésszerû mértékben meghosszabbítható. Ez alatt az idô alatt a Biztosító köteles

az ügyfelek érdekében úgy eljárni, ahogyan az általában elvárható:

a) extra kapacitásokat allokálni a kárrendezési területre,

b) haladéktalanul tájékoztatást közzétenni a Biztosító honlapján, lehetôség szerint a közösségi oldalakon és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben az elhúzódó kárrendezési idôkkel és folyamatokkal kapcsolatban,

c) haladéktalanul, közzétételre alkalmas módon tájékoztatást nyújtani az MNB-nek a kialakult vis maior vagy havaria helyzetrôl.

Havaria esetén a Biztosító lehetôség szerint az ingatlan lakóinak száma és a kár jellege szerint rangsorol a kárrendezés során.

2.2.1.3. Amennyiben a Biztosító szolgáltatásának teljesítését iratok beérkezésétôl teszi függôvé, úgy az elbíráláshoz szükséges dokumentumokat hiánytalanul az igény érvényesítôjének kell benyújtania.

2.2.1.4. A Biztosító a kárszemlét követô, illetve az elbíráláshoz szükséges összes iratnak Biztosítóhoz való beérkezését követô 5 munkanapon belül teljesíti szolgáltatását (banki átutalás vagy postai kézbesítés indításával).

2.2.1.5. A Biztosító vállalja, hogy tételesen bemutatja a károsult ügyfél számára, hogy az általa felajánlott kártérítési összeget mi alapján határozta meg (pl. építésügyi szabvány, árajánlat stb.).

2.2.1.6. A megalapozatlan kárigény elutasítása a kárszemlét, vagy az utolsó szükséges – a kárigény elbírálása szempontjából

releváns – dokumentum beérkezését követô 10 munkanapon belül indoklással megtörténik.

2.2.1.7. A Biztosító a kár elutasítását, vagy a kárkifizetési összeg megállapítását tartalmazó tájékoztatás során figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja az ügyfelet, hogy amennyiben

a kárigény elutasításával vagy a kárkifizetési összeggel nem ért egyet, jogosult panaszt tenni a Biztosító kárrendezési gyakorlatára vonatkozóan (személyesen, telefonon, írásban, elektronikusan: e-mail, online ügyfélszolgálat).

2.2.1.8. A százezer forint (100.000 Ft) alatti károk bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak teljesülése esetén lehetôséget biztosít gyorsított kárrendezésre, melynek ügyintézési határideje legfeljebb 5 munkanap.

A gyorsított kárrendezés feltételei:

• A bejelentett kártérítési igény Biztosító által kalkulált

– és az ügyfél által a kár lezárásaként elfogadott – értéke nem haladja meg a 100.000 Ft-ot.

• A károsodással érintett kockázatviselési helyre érvényes és díjrendezett biztosítási szerzôdés legalább 3 hónapja fennáll a Biztosítónál, ide értve az esetleges – Biztosító által kezelt – elôzménybiztosításokat is, amennyiben azok kockázatviselése folyamatos volt a kockázatviselési hely vonatkozásában.

• A bejelentett kárigény az elsô kára a Biztosítottnak, vagy – további károk esetén – egy éven belül nem volt a bejelentés szerinti kockázatra vonatkozó szolgáltatási igénye. Az egy éves kármentes idôszakba a Biztosítónál fennállt elôzmény szerzôdés is beletartozik.

8. Olyan helyzet áll elô, amely következtében tömeges kárrendezési igénybejelentések érkeznek a Biztosítóhoz.

• A Szerzôdônél az adott kockázatviselési címre vonatkozóan bejelentett elôzménykárok száma nem haladja meg

a kockázatban eltöltött évek számát, ide értve a Biztosító által kezelt elôzmény biztosítások kárait és kockázati éveit is.

• Amennyiben a kártérítési igény benyújtásához egyéb iratra, dokumentumra (pl. hatósági irat, javítási számla, szakvélemény, szolgáltatói igazolás, stb.) is szükség van, azok már

a kárbejelentésekor a Biztosító rendelkezésére állnak.

• A kár bekövetkeztét, annak körülményeit, illetve mértékét illetôen kétség, illetve visszaélés gyanúja nem merül fel. Azon 100 ezer forint alatti károk esetében, amelyekben visszaélés gyanúja merül fel, a Biztosító a gyorsított kárrendezés helyett az általános szabályok szerint járhat el.

• A Szerzôdô/Biztosított a kárrendezési eljárás részeként elfogadja és lehetôséget biztosít a kárigény utólagos, helyszíni ellenôrzésére.

• A gyorsított kárrendezés további feltétele, hogy a Biztosított elfogadja a kár gyorsított kárként való rendezését, és

a Biztosító rendelkezésére tudja bocsátani a kár rendezéséhez szükséges adatokat és dokumentumokat, amelyek a károsodás okának és mértékének megállapításához szükségesek

• Amennyiben a bejelentett kár nagysága az 50.000 Ft-ot meghaladja a Szerzôdô/Biztosított vállalja, hogy

a károsodott vagyontárgyakról, illetve a keletkezett kárképrôl digitális fénykép felvételeket készít (minimum 5 db), melyeket a kárbejelentéssel együtt eljuttat

a Biztosítónak (online kárbejelentési felület használata preferált). A Szerzôdô/Biztosított a megjelöltnél kisebb kárérték esetén is elôsegítheti a gyorsított kárrendezést a fotódokumentáció megküldésével.

• A Szerzôdô/Biztosított hozzájárul a mindkét fél által elfogadott kártérítési összeg bankszámlára történô teljesítéséhez, mely bankszámla egyben a szerzôdés díjfizetési folyószámlája is.

A gyorsított kárrendezési eljárásban teljesített szolgáltatás önmagában nem képezhet jogalapot további – a gyorsított kárrendezés összeghatárát meghaladó – kárigény teljesítésének. Amennyiben további kárigényt kívánnak érvényesíteni,

a Biztosító a normál kárrendezési eljárás szabályai szerint bírálja el az igényt.

2.2.1.9. Kiemelt károk rendezése

Kiemelt kárnak minôsül, ha a biztosítási esemény által okozott kár a Biztosított/ak egzisztenciális helyzetét veszélyezteti (az épület használhatatlanná, részben vagy egészben lakhatatlanná válik). A Biztosító meghatározott személyi kárrendezési kapcsolattartót jelöl ki, aki az ügyfelet végig vezeti a kárrendezési folyamaton és akitôl az ügyfél

a kárrendezési eljárásról folyamatosan tájékoztatást kaphat. A Biztosító kárelôleget folyósít az alábbi esetekben:

• a Biztosított/ak életkörülményeit (mindennapi lakhatását) veszélyeztetô káresemény bekövetkezésekor

5 munkanapon belül;

• kárfelülvizsgálat szükségessége esetén a Biztosított kérésére a kárszemlét követô 3 munkanapon belül, a további kár keletkezését megelôzô munkálatokra szükséges mértékig, figyelembe véve a lehetséges maximális kárkifizetés összegét.

2.2.1.10. A kárrendezés lefolytatása során a Biztosító részérôl felmerülô költségeket teljes mértékben a Biztosító viseli, a szerzôdô

részére nem hárít át a kárrendezési folyamat bármely eleméért külön költséget.

2.2.2. A Biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke

Bármely vagyontárgy károsodása esetén a Biztosító a tulajdonjog és az eredetiség igazolásához jelen szabályzat alapján az eredeti vásárlási számla és garancialevél bemutatását kérheti. Amennyiben

a Biztosított ilyen dokumentummal nem rendelkezik, azonban maga a biztosítási esemény bizonyított, akkor a Biztosító az adott vagyontárgy esetében a kis- vagy kereskedelmi forgalomban jellemzô átlagos beszerzési értékben megállapított limitig nyújt szolgáltatást.

2.2.3. Szolgáltatási kötelezettség korlátozása

2.2.3.1. Amennyiben a szerzôdés díjhátralékkal rendelkezik, az elmaradt díjakat a Biztosító beszámíthatja a káresemény során fizetendô biztosítási összegbe.

2.2.3.2. A Biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra, vagy igényre:

a) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésébôl származik, ami a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolja,

b) amennyiben – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezések elhasznált, leromlott állapotával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és ingatlan használói szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be.

2.2.3.3. Amennyiben a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, úgy a térítés alapja a káridôponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Eltérésnek minôsül a mûszaki tartalomban, teljesítményben, élettartamban értékelhetô eltérés.

Amennyiben a helyreállítás után a vagyontárgy értéke magasabb, mint a károsodás elôtti értéke, a Biztosító az értékemelkedés összegét nem téríti meg.

2.2.4. Közrehatás

Nem téríti meg a Biztosító a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek

a kármegelôzési- vagy kárenyhítési kötelezettség súlyosan gondatlan, vagy szándékos be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be (XI.1.3.2. pont).

Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közrehatott (XI.1.3. pont), a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az

a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.

2.2.5. Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, amennyiben bizonyítja, hogy a Szerzôdô, illetve

a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerzôdésben meghatározott módon vagy

a szerzôdésben megállapított határidôben a Biztosítónak nem jelentette be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a káresemény elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

2.2.6. Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezte után a Szerzôdô, illetve a Biztosított a biztosított vagyontárgy állapotán a szerzôdésben megállapított határidôn belül a kárenyhítéshez szükségesnél nagyobb mértékben változtat, és a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

XII. MENTESÜLÉS

1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a Szerzôdô fél vagy a Biztosított;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk okozta.

2. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a Szerzôdô vagy a Biztosított(ak) a kármegelôzési és a kárenyhítési kötelezettség jogellenes szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta.

XIII. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, amelyek háborúval, polgárháborúval, sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekménnyel, harci cselekménnyel, , illetve a nukleáris energia károsító hatásával összefüggésben következnek be.

Az egyes események minôsítése kapcsán a szabálysértési, illetve büntetôjogi jogszabályok irányadóak.

A Biztosító nem nyújt fedezetet, nem teljesít kárkifizetést, valamint nem nyújt szolgáltatást, amennyiben ezen fedezet nyújtásával, illetve kár kifizetésével a Biztosító sértené az Egyesült Nemzetek Szövetségének határozata szerinti bármely szankciót, rendelkezést, vagy rendeletet vagy az Európai Unió, Magyarország, az Egyesült Királyság illetve az Egyesült Államok kereskedelmi, pénzügyi embargóit vagy gazdasági szankcióit, törvényeit vagy rendeleteit, (amennyiben ezek nem sértik a Biztosítóra vonatkozó bármely szabályozást vagy adott nemzeti jogszabályt).

XIV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Jelen szerzôdés valamennyi feltételének, ajánlatának, esetleges adatközlôinek fogalmai a hétköznapi szóhasználatnak megfelelô tartalommal kerülnek alkalmazásra, kivéve azokat, amelyek speciális tartalmát az Általános vagy különös feltételek külön meghatározzák.

1. Megtérítési igény

1.1. Amennyiben a Biztosító a kárt vagy annak egy részét megtérítette, ôt illetik meg mindazok a jogok, amelyek a Biztosítottat

a kárért felelôs személlyel szemben megillették, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

1.2. A Szerzôdô és a Biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a Biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez.

1.3. Amennyiben a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek elôlegezésétôl teheti függôvé. A megtérült összegbôl elsôként a Biztosított követelését kell kielégíteni.

1.4. Amennyiben a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben a Biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni. A vagyontárgy megkerülését vagy más módon a kár megtérülését a Biztosított köteles bejelenteni, ennek elmaradása a káron szerzés tilalmába ütközik és a többlet a Biztosítónak visszafizetendô.

2. Elévülés

A biztosítási szerzôdésbôl eredô bármely igény

– a Biztosító évek óta alkalmazott gyakorlata alapján – öt év alatt évül el, ideértve a biztosítási eseményekre azok bekövetkeztétôl igényelt szolgáltatásokat,

vagy a biztosítási szerzôdésbôl keletkezett egyéb követeléseket is.

3. Adatkezelés, adatvédelem

A Biztosítót tájékoztatási kötelezettség terheli a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókról, amennyiben a szerzôdô vagy a biztosított természetes személy, illetve – részben vagy egészben –

természetes személyek csoportja. A Biztosító a tájékoztatási kötelezettségének az alábbi linken elérhetô Adatkezelési tájékoztatóban tesz eleget: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/ dokumentumok/192/adatvedelem/22387/adatvedelmi- tajekoztato-3

4. Eltérés a jogszabályoktól és a szokásos szerzôdési gyakorlattól

4.1. A Biztosító jelen szerzôdésében kizárja, és így nem válik a szerzôdés tartalmává bármely olyan szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és más gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak, továbbá nem válik a szerzôdés tartalmává az adott üzletágban

a hasonló jellegû szerzôdés xxxxxxx által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás,

amennyiben a jelen szerzôdés ezzel ellentétes szabályt tartalmaz.

4.2. Abban az esetben, ha a szerzôdés a díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a Szerzôdô fél a megszûnés napjától számított százötven napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválás).

4.3. A biztosítási év elsô napja a szerzôdés kockázatviselési kezdete hónapjának elsô napja.

4.4. A szerzôdés díjfizetési kezdete megegyezik a kockázatviselési kezdettel.

4.5. A Szerzôdô szerzôdés létrejöttérôl szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított tizennégy napon belül a szerzôdést – indoklás nélkül – felmondhatja (II.3. pont).

4.6. Szerzôdô nem csak a biztosítási év végére, hanem bármely naptári negyedév végére is kezdeményezheti a szerzôdés megszüntetését (VI.2. pont).

4.7. A biztosított vagyontárgyak tekintetében

– valamennyi biztosítási eseményre vonatkozóan – a Biztosító kockázatviselésének helye kizárólag

az ajánlaton/kötvényen megjelölt cím, felelôsségbiztosítás tekintetében pedig Magyarország területe.

4.8. A Biztosító nem alkalmazza a fedezetfeltöltés lehetôségét, mert sem az alapkockázatokra, sem a kiegészítôkre vonatkozóan nem határoz meg a biztosítási idôszakra maximálisan kifizethetô biztosítási összeget (VIII.5. pont).

5. E-kapcsolat (elektronikus kommunikáció) szolgáltatás

5.1. Amennyiben a szerzôdés megkötése során a Szerzôdô

az e-kapcsolat szolgáltatást választja, regisztrálnia szükséges a Biztosító Online Ügyfélszolgálatán. A regisztrálás

folyamatában a Biztosító a Szerzôdônek küldött visszaigazoló linkre kattintása révén ellenôrzi a Szerzôdô által megadott

e-mail cím helyességét.

Az Online Ügyfélszolgálat és e-kapcsolat szolgáltatás Általános Szerzôdési Feltétele elérhetô az alábbi címen: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxx.xxxx

5.2. Az e-kapcsolat szolgáltatás választásával a Szerzôdô hozzájárul, hogy a Biztosító az Online Ügyfélszolgálati Fiókba kézbesíti a biztosítási szerzôdésre vonatkozó küldeményeket. A Biztosító a küldemény érkezésérôl e-mailen értesíti a Felhasználót az általa megadott

e-mail címen.

Ezen küldeményeket postai úton nem kézbesíti a Biztosító.

5.3. Az Online Ügyfélszolgálaton a küldemények olvasása mellett a Felhasználó megtekintheti a biztosítási szerzôdések adatait, lehetôsége van elektronikus úton a szükséges nyilatkozatok megtételére, kárbejelentésre, kárrendezéshez szükséges dokumentumok csatolására, a kárrendezés valamennyi szakaszában tájékoztatás kérésére, szerzôdése módosítására

és felmondására (IV.6.).

Az elvégezhetô mûveletek köre a www.ugyfelszolgalat. xxxxx.xx oldalon belül az „Aktuális szolgáltatások” aloldalon található meg.

5.4. A Szerzôdô

• vállalja, hogy elektronikus postaládáját rendszeresen ellenôrzi, és tudomásul veszi, hogy az adott küldeményt megérkezettnek kell tekinteni, ha Biztosító igazolni tudja az elküldés tényét;

• tudomásul veszi, hogy a Biztosító fokozott biztonságú aláírással látja el küldeményeit, amelyek a törvény szerint eleget tesznek az írásbeliség követelményeinek;

• vállalja, hogy amennyiben e-mailcíme megváltozik, úgy az új e-mail címet a Biztosító részére 3 munkanapon belül

bejelenti, tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztásából eredô károkért a Biztosító nem vállal felelôsséget;

• gondoskodik arról, hogy elektronikus postafiók szolgáltatója a Biztosító itt jelzett küldeményeit ne tekintse spam üzenetnek, illetve arról is, hogy a Biztosító küldeményeinek fogadására kellô tárhely álljon rendelkezésre;

• tudomásul veszi, hogy a vállalt kötelezettségei elmulasztásából eredô károkért a Biztosító nem vállal felelôsséget, illetve azt, hogy mulasztása kizárja a Biztosító késedelmét;

• tudomásul veszi továbbá, hogy elektronikus postafiókja jelszavának biztonságáért saját maga felel, a jogosulatlan hozzáférésbôl eredô károkért a Biztosító nem vállal felelôsséget;

• vállalja, hogy regisztrál a Biztosító Online Ügyfélszolgálati felületén.

A szolgáltatás az V.1.1. pont alkalmazásával lemondható.

Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Különös feltételek / kiegészítő feltételek

A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében

• a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események, a biztosított vagyontárgyakban,

a kockázatviselési idôszakban, a kockázatviselés helyén okoznak,

• a jelen feltételekben meghatározott korlátok között,

a szerzôdésben rögzített mértékig mentesíti a Biztosítottat

az olyan károk megtérítése alól, amelyeket a Biztosított a jelen feltételekben meghatározott minôségben okoz, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

Jelen szerzôdésre az itt nem rendezett kérdésekben a Kupola Minôsített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás általános feltétele érvényes.

I. BIZTOSÍTOTT

A biztosítás Biztosítottjai az Általános feltételek I.3. pontjában meghatározott személyek lehetnek.

II. TERÜLETI HATÁLY

1. A biztosított vagyontárgyak tekintetében a Biztosító kockázatviselésének helye Magyarország, az országon belül:

1.1. Ingatlan esetében:

a) az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett cím, többlakásos épületben biztosított ingatlan esetén a megjelölt albetét, cím hiányában a helyrajzi számmal megadott ingatlan.

1.2. Ingóságok esetében:

a) az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett cím, többlakásos épületben biztosított ingatlan esetén a megjelölt lakás (albetét)1, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett ingatlan,

b) hatósági kiköltöztetés esetén az a hely, ahová a Biztosítottnak azért kell ideiglenesen távoznia, mert lakása biztosítási esemény közvetlen következményeként lakhatatlanná vált.

1.3. Nem téríti meg a Biztosító az értéktárgynak (III.3. és

V.2.1. pont) minôsülô ingóságban keletkezett károkat, ha azokat a káresemény idôpontjában nem állandó lakás céljára szolgáló helyiségekben2 tartották.

1 Amennyiben a kockázatviselés helyéül társasházi/szövetkezeti lakást jelöltek meg, úgy az egyéni ingóság biztosítás kiterjed a Biztosított tulajdonában vagy egyéni használatában lévô tárolójában tartott ingóságokra is.

2. Nem lakás céljára szolgáló helyiség például: garázs, tároló, mûhely, pince, ól, nyárikonyha, vállalkozási célú helyiség, stb.

2. Felelôsségbiztosítás tekintetében a kockázatviselés helye Magyarország területe.

III. A BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE

1. Ingatlanként az alábbi vagyonkategóriák biztosíthatók:

a) épület

b) melléképület

c) építmény

d) napelem, napkollektor, hôszivattyú

A kockázatviselés helyét képezô ingatlanon belül, maga a telek, mint földterület nem válik biztosítottá, arra a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

1.1. A Biztosító kockázatviselése a megadott kockázatviselési helyen lévô, a kötvényen feltüntetett, a mindenkor hatályos építésügyi szabályok (az épített környezet alakításáról

és védelmérôl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény [Étv.]) által épületnek, melléképületnek, építménynek minôsített vagyontárgyakra terjed ki, melyek lehetnek:

a) állandó lakás céljára szolgáló állandóan lakott épületek (lakóház, lakás, lakásbérlemény), az ajánlaton épületként feltüntetve,

b) a fôépülettel azonos címen lévô nem lakás céljára szolgáló épületek, az ajánlaton melléképületként feltüntetve,

c) épületnek, melléképületnek nem minôsülô egyéb építmények, amelyek az ajánlaton külön nem jelennek meg, de a Biztosító kockázata ezekre is kiterjed

az épületek vagyoncsoportra vonatkozó szolgáltatási összegen belül,

d) a biztosított épületen, melléképületen elhelyezett napkollektorok, napelemek, illetve a kockázatviselési helyen lévô hôszivattyú, amelyek az ajánlaton külön nem jelennek meg, de a Biztosító kockázata ezekre is kiterjed az épületek vagyoncsoportra vonatkozó szolgáltatási összegen belül.

1.2. A Biztosító kockázatviselése a Szerzôdô (Biztosított) tulajdonát képezô vagy az általa bérelt épületek, melléképületek, építmények esetében kiterjed a biztosított épületek/ melléképületek és épületrészek, építmények teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait, valamint az épület felszerelési tárgyakat is.

1.3 Állandóan – tartósan – lakottnak minôsül az olyan lakás vagy épület, amelyben a Biztosított a biztosítási évben több mint 270 napon át folyamatosan, életvitel szerûen tartózkodik.

1.3.1. Tartós lakás céljára szolgáló ingatlannak minôsül az a lakás vagy családi ház,

a) amely a teljes háztartás vitelére alkalmas, és

b) amelyben a Biztosított ottlakásra berendezkedett, továbbá

c) amelyben a Biztosított állandóan és életvitel szerûen lakik.

1.3.2. A Biztosított állandóan és életvitel szerûen lakik az ingatlanban, ha legalább 270 napot meghaladó idôtartamban

a) aktív dolgozó esetében onnan indul munkába és munka után oda tér haza,

b) tanulmányait végzô személy esetében onnan indul az oktatási intézménybe és a nap végén oda tér haza,

c) passzív dolgozó (pl.: gyesen lévô, munkanélküli) és nyugállományú személy esetében a pihenésre, alvásra fordított idejét ott tölti.

1.3.3. Nem minôsül állandóan lakottnak

a) a 270 nap folyamatos tartózkodás nélküli épület abban az esetben sem, ha az ingatlan egyébként a biztosítottak bejelentett állandó vagy ideiglenes lakcíme,

b) az építés alatt lévô ingatlan, ameddig abba nem költöztek be.

1.3.4. A 270 nap folyamatos tartózkodás nélküli épület abban az esetben sem minôsül állandóan lakottnak, ha azt

a Biztosított távolléte alatt rendszeresen megtekinti egy, a Biztosított által megbízott személy, aki nem felel meg a 1.3.2 pontban elvárt követelményeknek.

1.3.5. Bérleménynek tekintendô az ingatlan, amennyiben abban nem a tulajdonos, annak közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója, illetve nem a haszonélvezô, hanem kizárólag bérlô, annak közeli hozzátartozója, vagy hozzátartozója lakik, és a lakást, lakóházat, épületet használó személy érvényes bérleti szerzôdéssel rendelkezik.

1.4. Épületek, melléképületek, medencék, építmények

1.4.1. Épület: Jellemzôen emberi tartózkodás céljára szolgáló szerkezetileg önálló építmény, amely a környezô külsô tértôl épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott

teret alkot, és ezzel az állandó tartózkodás, illetôleg használat feltételeit biztosítja.

Idetartoznak továbbá azok az épülethez rögzített gépészeti és egyéb felszerelési tárgyak is, melyek az épület rendeltetésszerû használatához szükségesek. Például:

a) gázvezetékek és a hozzájuk csatlakoztatott fûtési vagy melegvíz-ellátást biztosító berendezések (gázkazán, melegvíztároló, cirkó, gázbojler, konvektor), valamint mérômûszerek,

b) vízvezetékek, szennyvíz és csapadékvíz elvezetôk, fûtési és hûtési vezetékek és berendezések (radiátorok, klímák),

c) hôszivattyúk, geotermikus fûtési/hûtési rendszerek egyéb berendezései3,

d) napkollektorok és napelemek a hozzájuk csatlakozó vezetékekkel és berendezésekkel3,

e) az „okos otthonok” védelmi, felügyeleti és egyéb technikai berendezései3,

f) védelmi berendezések, eszközök, felszerelések (pl. riasztó egységek, kamerák, rácsok, falba vagy födémbe épített értéktárolók), ezekhez csatlakozó vezetékek,

g) elektromos vezetékek, érintésvédelmi rendszerek, villanybojler, átfolyós rendszerû elektromos vízmelegítôk,

3. A „zöld technológiával” épült korszerû energiatakarékos házak berendezései, illetve az épületek digitális épület tartozékai külön megjelölés nélkül válnak biztosítottá.

h) fürdôk, WC-k berendezései (kádak, WC-k, bidék, mosdók – az esetleges befoglaló szekrény nélkül –, beépített zuhanykabinok),

i) az épületen belül lévô, annak szerves részét képezô (nem mozgatható), szilárd falú medencék, jakuzzik, szaunák,

j) xxxxxxxx, álmennyezetek,

k) külsô és belsô burkolatok,

l) szerkezetileg beépített üvegezések,

m) villámhárító, antennák,

n) a falba, födémbe vagy padlóba süllyesztett világító berendezések,

o) redônyök és árnyékolók az elektromos mozgató berendezéssel együtt,

p) felvonó,

q) kaputelefon, kapunyitó motor.

1.4.2. Melléképület: Nem emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget alkot, vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggô tevékenység, avagy tárolás céljából. Például:

a) a lakóépülettôl különálló, nem lakás célú épületek (garázs, tároló, istálló, ól, terménytároló, mûhely, szerszámoskamra, nyári konyha, stb.),

b) többlakásos épületben biztosított ingatlan esetén melléképületnek minôsül a lakóépületben található saját tulajdonú nem lakás célú helyiség (garázs, tároló, pince, stb.)

1.4.3. Építmény: Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött mûszaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (alapozás), vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre. Például: kerti építmények: kerítés, kapu, járda, medence, kocsi beálló, kút, derítô, ciszterna, stb.).

Az építmények az ajánlaton külön nem kerülnek feltüntetésre, de a szerzôdés megkötésével az épületek vagyoncsoporton belül biztosítottá válnak.

1.4.4. Az ingatlanon belül nem válnak biztosított vagyontárggyá4:

a) a beépített szekrények, fürdôszobaszekrények,

b) a beépített konyhabútorok és konyhagépek,

c) a kereskedelmi forgalomban kapható, szerkezetileg nem beépített, emberi vagy gépi erôvel mozgatható szaunák, medencék, jakuzzik,

d) a fal, födém, padló síkján kívüli világító testek, berendezések.

Az itt felsorolt vagyontárgyak az ingóságon belül biztosíthatók.

1.4.5. A biztosítás nem terjed ki a földbe vájt, kikövezetlen falú építményekre.

4. Ingóságokon belül biztosítható.

2. Ingóságok

Jelen feltételek szerint ingóságok – egyedi értéküktôl függetlenül – azok a nem az ingatlan részét képezô (szerkezetileg nem beépített, továbbá az 1.4.4. pontban felsorolt) vagyontárgyak, amelyek a háztartás mindennapos mûködéséhez szükségesek, és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, és nem tartoznak a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

2.1. A Biztosító kockázatviselése a Biztosítottak tulajdonát képezô, továbbá az általuk saját használatra bérelt, lízingelt, kölcsönvett, a Biztosítónál más biztosítási szerzôdés keretében nem biztosított ingóságokra terjed ki.

2.2. Ingóságba tartoznak és az ingóságok biztosítási összegén belül biztosítottak a biztosított épületekben és melléképületekben elhelyezett:

a) azok a vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, mint bútorok, beépített szekrények, konyhabútor, konyhagépek, háztartási és híradástechnikai készülékek, telekommunikációs eszközök (pl.: TV, számítógép, mobiltelefon), nem beépített lámpák, berendezések, ruhanemû és egyéb textilek (pl.: ágynemû, törülközô, függöny, szônyeg), lábbelik, konyhai és fürdôszobai felszerelések (pl.: edények, vegyszerek, kozmetikumok), élelmiszerek, szerszámok, egyéb használati tárgyak (pl.: könyvek, hangszerek, játékok, dekoráció, stb.),

b) a kerti berendezési és felszerelési tárgyak,

c) szaunák, jakuzzik (kereskedelmi forgalomban kapható, szerkezetileg nem beépített),

d) hobbieszközök, sportfelszerelések, barkács-felszerelések az ingóságok biztosítási összegének 20%-áig,

e) egy háztartásban általánosan elfogadott gépjármûvek (személygépkocsi, motorkerékpár) napi üzemeltetéséhez használt alkatrészei és tartozékai – a fô darabok kivételével

– az ingóságok biztosítási összegének 10%-áig,

f) a kockázatviselés helyén tartott, a saját szükségletre termesztett és már betakarított termények, illetve saját szükségletre tartott háziállatok, hobbiállatok az ingóságok biztosítási összegének maximum 5%-áig.

2.3. Jelen szerzôdés tekintetében

a) háziállatnak minôsülnek a hasznukért vagy más értékelt tulajdonságukért a ház körül tartott állatok, mint a baromfi (liba, tyúk, kacsa, pulyka, gyöngytyúk, kakas), juh, kecske, sertés, szarvasmarha, kutya, macska, ló, szamár,

b) hobbiállat minden olyan kedvtelésbôl tartott állat, amely nem minôsül mezôgazdasági haszonállatnak, védett vagy veszélyes állatnak.

2.4. Az ingóság biztosítás nem terjed ki az alábbiakra:

a) készpénz, valuta, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, bank- és hitelkártya, valamint a pénzhelyettesítô fizetési eszközök és értékcikkek,

b) az okirat (pl.: személyes okmányok), kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatok, saját fejlesztésû számítógépes programok,

c) a vízi-, légi- és motoros jármûvek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fôdarabjai,

d) a bérlôk, társbérlôk, albérlôk, fizetôvendégek ingóságaira, ha a felsoroltak nem a szerzôdésben név szerint megjelölt Biztosítottak,

e) a nem háztartási jellegû és mértékû robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok5, ingóságok.

3. Értéktárgyak

3.1. Jelen feltételek szerint értéktárgyak a Biztosítottak tulajdonában álló a biztosított épületekben elhelyezett:

a) Nemesfémek6, ékszerek, drágakövek.

b) Gyûjtemények.

c) Valódi szôrmék, kézi csomózású szônyegek, különleges textíliák.

d) Antik bútorok és antik tárgyak, képzômûvészeti alkotások.

3.2. Értéktárgyak az ajánlaton és kötvényen megjelölt összegig, de max. 200.000 Ft össz értékig biztosíthatóak.7

3.3. Az értéktárgyak eredetét, minôsítését, értékét a kárigény érvényesítése során minden kétséget kizáróan a Biztosított köteles bizonyítani.

3.4. A biztosítás nem terjed ki:

• a nem lakás céljára szolgáló épületrészben, melléképületben, építményben elhelyezett értéktárgyakra,

• a bérlôk, társbérlôk, albérlôk, fizetôvendégek értéktárgyaira, ha a felsoroltak nem a szerzôdésben név szerint megjelölt Biztosítottak.

IV. A BIZTOSÍTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT

1. A biztosítási összeg

A biztosítási összegek meghatározásának alapja

a kockázatviselés helyszínéül szolgáló épületek szerzôdéskötéskori hasznos alapterületének figyelembevételével számított:

• épület újjáépítési érték, illetve

• az ingóságok új állapotban való beszerzésének értéke.

5. Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tûzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok (54/2014 (XII.5) BM rendelet 9.§ (1)).

6. Nemesfémtárgy az aranyból, ezüstbôl, platinából

(a továbbiakban: nemesfém), továbbá az e fémek más fémekkel való ötvözeteibôl készült ékszer, dísztárgy, használati tárgy.

Elôzôekben meghatározott nemesfémtárgynak tekintjük az

• aranytárgynak az aranyból vagy arany és más fémek ötvözetébôl,

• ezüsttárgynak az ezüstbôl vagy ezüst és más fémek ötvözetébôl,

• platinatárgynak a platinából vagy platina és más fémek ötvözetébôl

készült tárgyakat, feltéve, hogy a tárgy nemesfém tartalma a 10%-ot eléri.

7. Amennyiben az értéktárgyak összesített értéke meghaladja a 200.000 forintot, a 200.000 Ft feletti rész biztosítása

az Értéktárgy kiegészítô biztosításban lehetséges (V.2.1. pont).

A Szerzôdô feladata meghatározni a biztosított vagyontárgyak újjáépítési/újrabeszerzési értékét.

A Biztosító a jelen szerzôdés keretében újérték biztosítási kötelezettséget vállal az avultatás kizárásával.

Az újjáépítés/pótlás keretében azt vállalja, hogy megtéríti azt az összeget, amelynek felhasználásával

a) az ingatlan a kockázatviselés helyén, a káresemény idôpontjában érvényes árak figyelembe vételével helyreállítható vagy újjáépíthetô,

b) az ingóságok javíthatók vagy újra beszerezhetôk.

A biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosító szolgáltatásának (térítésének) felsô határa a szerzôdés megkötésekor megjelölt biztosítási összeg. A Biztosító fizetési kötelezettsége nem haladhatja meg

a) az ingatlan káridôpontban érvényes újjáépítési-,

b) az ingóságok káridôpontban érvényes új állapotban történô beszerzési

értékét.

2. Ingatlanok és ingóságok biztosítási összegének meghatározása

2.1. Ingatlanok

A szerzôdés megkötésekor a Szerzôdô határozza meg a biztosítási összeget. A Biztosító az alul- vagy

a túlbiztosítás elkerülését a lakóépület/lakás/melléképület egy négyzetméterére vonatkozó – földrajzi elhelyezkedéstôl és épülettípustól függô – szerzôdéskötéskori újjáépítési értékek megadásával segíti a Szerzôdôt.

2.2. Ingóságok

A szerzôdés megkötésekor a Szerzôdô határozza meg a biztosítási összeget. A biztosítási összeg meghatározása történhet a Szerzôdô által megadott egy összegben, vagy

a Szerzôdô által kiállított egyszerûsített ingóság lista alapján.

2.2.1. A Biztosító az alul- vagy a túlbiztosítás elkerülése érdekében az ingóságokat magában foglaló lakóépület/lakás egy négyzetméterére vonatkozó, új állapotban történô beszerzési érték megadásával segíti a Szerzôdôt. Ezt az ingóságokra vonatkozó ajánlott egységárat a kárrendezési tapasztalatai alapján határozza meg a Biztosító.

2.2.2. Amennyiben a Szerzôdô az egyszerûsített lista kitöltésével határozta meg a biztosítási összeget, az irányadó

a kárrendezési folyamatban a kárösszeg megállapításában.

2.3. Az ingatlanokra és az ingóságokra a Biztosító által javasolt biztosítási összegek elfogadása esetén a Biztosító nem vizsgálja az esetleges alulbiztosítást és nem él az aránylagos térítés lehetôségével (Általános feltételek VIII.6.1. pont).

A tényleges alulbiztosítás elkerülésére a Biztosító által javasoltnál magasabb biztosítási összeg alkalmazása indokolt lehet – ennek meghatározása a Szerzôdô feladata –, azonban ebben az esetben a Biztosító a káresemény bejelentésekor vizsgálja az esetleges túlbiztosítottságot.

2.4. A szerzôdés hatálya alatt a Szerzôdô kötelessége

az alul- és vagy túlbiztosítás elkerülése, a biztosítási összegek évenkénti felülvizsgálata (Általános feltételek IX.1.5.).

3. A hasznos alapterület meghatározása

Az épületek, melléképületek alapterületének kalkulálásánál minden esetben a hasznos alapterületeket (a falak belsô oldala által körbe határolt terület) kell figyelembe venni.

Az alapterületet egész négyzetméterben kell megadni a kerekítés szabályainak megfelelôen.

3.1. Fôépület

a) Teljes alapterülettel (100%) kell számolni az azonos kockázatviselési helyen lévô:

• lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdôszoba, WC, közlekedô, elôszoba, kamra, stb.),

• a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket,

• tetôtérben kialakított az 1,90 m belsô magasságot elérô összes lakás célú helyiséget,

• üvegverandát, télikertet.

b) 50%-os alapterülettel kell számolni az azonos kockázatviselési helyen lévô (a fôépület biztosítási összegében jelenik meg):

• nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, mûhely, garázs stb.),

• a lakáson belül kialakított galériát,

• tetôtéri lakás esetében az 1,90 m belsô magasság alatti területeket,

• a teraszt, erkélyt, loggiát.

3.2. Melléképület (önálló melléképület vagyonkategóriában jelenik meg)

Teljes alapterülettel (100%) kell számolni:

• lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévô, de a lakással azonos épületben található, a Biztosított tulajdonában/kizárólagos használatában nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince),

• ház esetén a fôépülettôl különálló vagy melléépített, de külön tetôszerkezettel rendelkezô melléképületet (garázs, tároló, hobbymûhely, ól, istálló stb.).

3.3. Az alapterületek pontos meghatározása a Szerzôdô feladata. Az alapterületek pontatlan meghatározásából eredô következményeket a Biztosított viseli, amelynek következményeként a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz (Általános feltételek VIII.6.1. pont).

4. Önállóan határozandó meg és kezelendô minden vagyonkategória biztosítási összege.

A vagyonkategóriák biztosítási összegei nem vonhatók össze. A kárrendezés során a Biztosító jogosult az alulbiztosítottságot az egyes vagyonkategóriák vonatkozásában külön-külön megvizsgálni.

5. Az alapkockázatok egyes biztosítási eseményeire, (V.1.18.3,

V.1.19. és V.1.20. pont) vonatkozóan jelen feltétel határozta meg a biztosítási összeget. Ezekre a Biztosító

alulbiztosítottságot nem vizsgál, de a helytállási kötelezettsége csak a kötvényben megjelölt összeghatárig áll fenn.

6. Az Értéktárgyak, valamint az Értéktárgy kiegészítô biztosítás biztosítási összegét a Szerzôdô a szerzôdéskötéskor a saját

igényei alapján határozza meg a Biztosító által meghatározott maximális biztosítási összeg erejéig. Értéktárgy esetében

a Biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál, de a helytállási kötelezettsége csak a kötvényben megjelölt összeghatárig áll fenn.

8. Lábon álló növényzet és Kerti bútor kockázat esetében

a Biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál, de a helytállási kötelezettsége csak a kötvényben megjelölt összeghatárig áll fenn.

7. A Biztosító a biztosítási összegek rögzítésénél a matematikai kerekítés szabályait alkalmazva jár el, az egyes vagyonkategóriákra vonatkozó értékeket egész ezer forintokban határozza meg.

V. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szerzôdés alapján a Biztosító az alább felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkat téríti meg, amennyiben azok a Biztosított akaratától függetlenül, elôre nem látható, hirtelen, véletlen, váratlan módon következnek be.

Elemi károk esetén a Biztosító a biztosítási eseményt a meteorológiai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok figyelembevételével bírálja el. Amennyiben a Biztosított vitatja a Biztosító meteorológiai partnere által mért adatokat, lehetôsége van az Országos Meteorológiai Szolgálat adataival az ellenbizonyításra.

A Biztosítóval szerzôdésben álló meteorológiai partnerrôl bôvebb tájékoztatás a Biztosító honlapján található (xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/000/xxxxxxxxxx- lakasbiztositas/28811/meteorologiai-szolgaltatok.pdf).

1. Elemi károk, alapkockázatok

1.1. Tûz

Tûz biztosítási eseménynek minôsül, ha az öntápláló lánggal való égés, izzás – amely nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erôbôl tovább terjedni képes – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezô tûz és hôhatás,

b) pörkölôdés, hô hatására történô szín- vagy alakváltozás formájában keletkezett károk, amennyiben azok nem a feltétel szerinti tûzkár következményei,

c) a kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minôsülô anyagok – Országos Tûzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok (5. lábjegyzet) – nem háztartási mértékû vagy jellegû felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkezô károk,

d) tûzveszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül végeznek és a kár ebbôl keletkezik,

e) a rendeltetésüknél fogva tûznek, lángnak, hôhatásnak kitett vagyontárgyakban keletkezô károk.

1.2. Füst és koromszennyezés

Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított vagyontárgyak füst- vagy koromszennyezôdés által okozott károsodása, amennyiben az nem tényleges tûzkár következménye, vagy nem a kockázatviselés helyén keletkezett tûz biztosítási eseménybôl származik.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

Nem téríti meg a biztosító az olyan szennyezôdésekbôl eredô károkat, melyet

a) bármelyfajta dohányzás,

b) gyertya és lánggal mûködô világító berendezés,

c) lánggal mûködô párologtató eszköz, füstölô,

d) tüzelôberendezések (pl. kandalló, kazán, cserépkályha stb.) mûködtetése, mûködése,

e) a Biztosított(ak) által gyújtott egyéb tüzek (pl.: grillezés, falevélégetés stb.) okoznak, továbbá

f) nem térülnek az épület/lakás életvitelszerû használatából adódó, folyamatosan kialakuló szennyezôdések (pl. a vagyontárgy közvetlen

füst- vagy koromszennyezés hatásának van kitéve) helyreállítási költségei.

1.3. Robbanás

Robbanás biztosítási eseménynek minôsül a gázoknak és gôzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, váratlan rendkívül gyors energia felszabadulása, erôhatása, amely hôtermeléssel, nagy nyomással és roncsolással jár, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) hasadó és sugárzó anyagok robbanása vagy szennyezése által okozott károk,

b) kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minôsülô anyagok – Országos Tûzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok(5. lábjegyzet) – nem háztartási mértékû vagy jellegû felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkezett károk,

c) kockázatviselés helyén, ahol gázpalack tárolását jogszabály tiltja, a gázpalack robbanása miatt bekövetkezett kár,

d) hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett, tervszerû, szándékos robbantás eredményeként keletkezô károk.

1.4. Villámcsapás

Villámcsapás biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje, vagy hôhatása kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.

1.5. Villámcsapás másodlagos hatása

Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított elektromos berendezésekben, felszerelésekben és készülékekben a villámcsapás másodlagos hatása miatt keletkezô túlfeszültség által okozott károk, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.

1.6. Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minôsül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérô, vagy azt meghaladó sebességû, idôjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak

a kockázatviselés helyén.

Továbbá biztosítási esemény, ha a vihar által megrongált tetôn, ajtón, ablakon a viharral egyidejûleg beömlô csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelô anyagok alkalmazása, vagy az elôírt szakszerû technológia elmulasztása miatt keletkezett károk,

b) különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában, illetve azok üvegezésében keletkezett károk,

c) ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fólia sátrak fedésében keletkezett károk,

d) a keletkezô légmozgások következtében a helyiségen belül keletkezett károk,

e) a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk8,

f) nyitva felejtett nyílászárókkal összefüggôen keletkezett károk.

1.7. Felhôszakadás

Felhôszakadás biztosítási eseménynek minôsül, ha a kockázatviselés helyén lehullott csapadék mennyisége 24 óra alatt a 25 mm-t elérte vagy meghaladta, és a felhôszakadásból eredô, talajszinten áramló nagy mennyiségû víz rombolással, elöntéssel – ide értve a szabályszerûen kialakított és karbantartott vízelvezetô rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) a gombásodás, penészesedés, salétromosodás, rozsdásodás formájában jelentkezô károk,

b) különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,

c) ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fólia sátrak fedésében keletkezett károk,

d) a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk9,

e) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkezô károk, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

f) a belvíz, talajvíz okozta károk,

g) a biztosított épület alapteste alá bejutó talajvíz okozta épületsüllyedés károk.

1.8. Jégverés

Jégverés biztosítási eseménynek minôsül a csapadék jégesô vagy jégverés formájában történô lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, illetve a jégverés által megbontott épületszerkezeten történô egyidejû

– a biztosított vagyontárgyakban keletkezô – beázás kár.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelô anyagok alkalmazása, vagy az elôírt szakszerû technológia be nem tartása miatt keletkezett károk,

b) a káresemény bekövetkezte elôtt szilárdságában már meggyengült (felhólyagosodott, málló, pergô, repedezett stb.) homlokzatokban okozott károk,

c) különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,

d) az épületek polikarbonát tetôiben, korlátaiban keletkezett károk,

e) a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk10,

f) háziállatok elhullását eredményezô károk,

g) az épület végleges tetôfedésében keletkezett azon esztétikai károk, (pl. horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják.

1.9. Hónyomás

Hónyomás biztosítási eseménynek minôsül a hó vagy a jég statikus nyomása, valamint a lecsúszó hó vagy jég által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

Megtéríti a Biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekben a hónyomás által megrongált tetôn keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejûleg beömlô csapadék a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) az építéskori építésügyi szabványok, illetve karbantartási kötelezettség nem teljesítése, nem megfelelô anyagok alkalmazása, vagy az elôírt szakszerû technológia be nem tartása miatt keletkezett károk (meggyengült, elöregedett tetôszerkezetek, lécezés, stb. kárai),

b) épületek üveg- és polikarbonát tetôfedésében keletkezett károk,

c) a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk11.

1.10. Árvíz

Árvíz biztosítási eseménynek minôsül, ha az állandó vagy idôszakos jellegû természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt

torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az idôjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minôsített területen a kockázatviselés helyén lévô biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

8. Külön díj ellenében biztosíthatók (V.2.3. pont).

9. Külön díj ellenében biztosíthatók (V.2.3. pont).

10. Külön díj ellenében biztosíthatók (V.2.3. pont).

11. Külön díj ellenében biztosítható (V.2.3. pont).

Árvíz biztosítási eseményre a Biztosító a szerzôdés megkötését követô naptól számított 15 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Nem minôsül árvíznek (nem biztosítási esemény):

a) a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár idôpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minôsülô helyen belül bekövetkezô árvízkárok,

b) a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkezô talajmozgás okozta károk,

c) a belvíz.

Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelôzési, illetve árvízvédelmi munka során merültek fel.

Fogalom meghatározások:

Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig elôfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederbôl kilépô árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsôrendû árvízvédelmi mûnek minôsített árvízvédelmi töltés

(fal, mobilgát) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederbôl kilépô víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek az idôszakosan elöntésre kerülô, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

• a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintô vízszabályozás, vízrendezés elôtt rendszeresen, a szabályozást követôen pedig idôszakosan vízzel borítottak,

• a természetes állóvizek feltöltôdése során kialakult vizenyôs, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

• a dombvidéki patakok, állandó vagy idôszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az idôszakos elöntés jellemzô,

• a folyók elhagyott „ôsmedrei”, vagyis a folyókat kísérô, a jelenlegi medertôl távolabb elhelyezkedô olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethetô vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsôrendû árvízvédelmi mûnek minôsített árvízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mû: az elsôrendû, másodrendû, harmadrendû árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak mûtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védôképességét, rendeltetésszerû használatát biztosítja, illetve szolgálja.

1.11. Földrengés

Földrengés biztosítási eseménynek minôsül a kockázatviselés helyén az Európai Makro szeizmikus Skála (EMS) VI. fokozatát, elérô vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárás (nem biztosítási esemény):

Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti, illetve földfelszíni robbantás, robbanás stb.) következtében keletkeztek.

1.12. Földcsuszamlás, kô-, szikla és földomlás

Kô-, szikla-, valamint földomlás és földcsuszamlás biztosítási eseménynek minôsül, ha az eredeti, természetes helyérôl, valamilyen okból hirtelen, elôre nem látható módon elmozduló, letörô, lecsúszó szikladarabok, kôzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) a tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépô károk,

b) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban bekövetkezô károk,

c) azok a károk, amelyek azért következtek be, mert

• a védelemül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hibája, vagy elavultsága miatt az nem megfelelô,

• nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

1.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minôsül, ha a természetes egyensúlyi állapot megszûnése következtében egy ismeretlen építmény, üreg hirtelen bekövetkezô beomlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Ismeretlen üreg, ismeretlen építmény az, amely az építési engedélyben nem szerepel vagy, amelyet a hatóságok nem tártak fel, illetve a szerzôdônek, vagy biztosítottnak nem volt tudomása róla.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károk,

b) az elvezetetlen csapadék és szennyvizek okozta kiüregelôdésbôl keletkezô károk,

c) a beomlott, ismeretlen üreg feltöltésének költségei,

d) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedésre.

1.14. Idegen jármû ütközése

Idegen jármû ütközése biztosítási eseménynek minôsül, ha nem a Biztosított tulajdonában vagy használatában lévô jármû, vagy személyzet által irányított légi jármû egésze, részei, illetve annak rakománya kárt okoz a kockázatviselés helyén.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) a háziállatok elhullásával keletkezett károk,

b) a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás, vagy egyéb jármû felelôsségbiztosítása által fedezett károk, valamint

c) amennyiben az idegen jármû a Szerzôdô/ Biztosított tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított vagyontárgyat.

1.15. Idegen tárgyak rádôlése

Idegen tárgy rádôlése biztosítási eseménynek minôsül, ha

a szerzôdésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádôléssel kárt okoz a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.

Idegen tárgynak minôsülnek azok a tárgyak, amelyek a káresemény idôpontjában nem voltak a Biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsönvette, lízingelte, illetve nem az ô érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.

1.16. Vízkár (beázás, kívülrôl érkezô víz, vezetékes vízkár, elfolyt víz)

1.16.1. Vízkár

Vízkár biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fûtés-, hûtés- és gôzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt a kiáramló víz

vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) a kár elhárításához technológiailag nem indokolt vezetékrész javításának vagy pótlásának a költségei,

b) az épület felújításával kapcsolatos károk,

c) a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl.: csaptelepek, fûtôtestek stb.)

és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó berendezések (pl.: kazán), háztartási gépek (pl.: mosó- és/vagy mosogatógép) javításának vagy pótlásának a költségei,

d) az elfagyásból eredô károk,

e) a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô károk.

f) hûtési, gáz- és gôzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei cseréjének költségei.

1.16.2. Beázás, kívülrôl érkezô víz

Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított épületnek az építésügyi elôírásoknak és szabályoknak megfelelôen, végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával kialakított és karbantartott tetôfedésén, mennyezetén vagy falazatán, a panel- és egyéb szerkezeti hézagok mentén, szigetelésén, nyílászáróján keresztül beáramló csapadék,

víz vagy egyéb folyadék által a biztosított vagyontárgyakban keletkezô kár.

Kizárás (nem biztosítási esemény) a beázást elôidézô ok megszüntetése (pl.: tetôjavítás, szigetelés) során felmerült költségek megtérítése.

1.16.3. Elfolyt víz

Elfolyt víz biztosítási eseménynek minôsül a vízvezetékek és/vagy szerelvények kára következtében a vezetékes víz elfolyása miatti többletvízdíj felmerülése.

A Biztosító biztosítási eseményenként legfeljebb

200.000 forintig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

A szolgáltatás feltétele: 1 évre visszamenôleg

az illetékes vízszolgáltató által kiállított számlák bemutatása. (A kárrendezés idôtartama az átlagosnál hosszabb idôt vehet igénybe).

Nem téríti meg a Biztosító:

a) a Biztosított(aki)nak a káreseménnyel egyidejû átlagos vízfogyasztásának értékét,

b) a káreseménnyel egyidejûleg öntözésre vagy medencefeltöltésre felhasznált víz értékét.

1.17. Betöréses lopás, rablás, besurranás

1.17.1. Betöréses lopás

Betöréses lopás a biztosított ingóságokban betöréses lopással összefüggésben keletkezett kár.

Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be

a) ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévô épület lezárt helyiségébe erôszakkal behatol,

b) ha olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévô járószinttôl mérve 3 méternél magasabban van, és ezen szintkülönbségen belül nincs feljutást segítô beépített létra vagy állványzat,

c) ha a tettes a lopást vélhetôen ál-, hamis vagy zárfésûs kulccsal, illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külsô szemrevételezéssel erôszakos behatolásra utaló nyomot, de független zárszakértô az idegen eszköz használatát igazolja,

d) ha a tettes a lopást a szerzôdés szerinti betöréses lopás, rablás vagy besurranás megvalósulásával megszerzett kulccsal követte el.

Szolgáltatás feltétele

a) A rendôrségi feljelentés igazolása.

b) A biztosított ingatlan védettsége összességében legalább megfeleljen az Általános betörésvédelmi elôírásban meghatározott minimális mechanikai védelem követelményeinek, függetlenül attól, hogy a behatolás a biztosított ingatlan mely részén történt.

Kizárások

a) Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a behatolás a helyiség valamilyen módon hozzáférhetô saját kulcsával történik.

b) A Biztosító nem téríti meg a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt folyosókról és közlekedôkbôl eltulajdonított vagyontárgyakat még abban

az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították, zárható.

Fogalmak, megjegyzések:

Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterû, meghatározott rendeltetésû részét tekintjük.

Lezárt helyiség, amelynek határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külsô nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:

a) a bejárati ajtók zárását biztonsági zár védi (minimálisan 1 db),

b) a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

c) a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meghaladja.

A betöréses lopás során keletkezett kár térítésének mértéke

Az ingóságok és értéktárgyak térítésének feltétele

a minimális mechanikai védelem megléte, a téríthetô összeg felsô határa a biztosítási összeg.

A minimális mechanikai védelem megvalósulásának feltételeit az Általános betörésvédelmi elôírás tartalmazza.

1.17.2. Rablás

Rablás biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyakban rablással okozott kár.

Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a Biztosított ellen erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést

alkalmaz, illetve a Biztosítottat a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtartása végett erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

A szolgáltatás feltétele a rendôrségi feljelentés igazolása.

1.17.3. Besurranás

Besurranás biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon történik, hogy az elkövetô:

a) nyitva hagyott nyílászárón keresztül jut be a lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak vagy

b) a Biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal jut be a biztosított lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak.

A szolgáltatás feltétele a rendôrségi feljelentés igazolása.

1.18. Rongálás, vandalizmus

1.18.1. Rongálás biztosítási eseménynek minôsül, ha az elkövetô a betöréses lopással, rablással, vagy ezek kísérletével összefüggésben rongálással kárt okoz, beleértve az épületrongálási és épület felszereléseket ért rongálási, lopási károkat is, amennyiben a Szerzôdô biztosítási ajánlatán az épületet is megjelölte biztosított vagyontárgyként.

1.18.2. Vandalizmus biztosítási eseménynek minôsül a biztosított épülethez tartozó riasztó- és megfigyelôrendszerek, központok, kamerák, mechanikai és elektronikai tûz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések, kerítések, kapuk, kapunyitó rendszerek, kaputelefon-rendszer kültéri egységei, bejárati ajtók, garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek,

légkondicionálók, illetve egyéb épületfelszerelési tárgyak ismeretlen elkövetô által történô megrongálása.

1.18.3. A szolgáltatás feltétele a rendôrségi feljelentés igazolása.

1.19. Üvegtörés

Üvegtörés biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti

a Biztosító a biztosított épületek és lakások szerkezetileg beépített

a) ajtóinak és ablakainak,

b) erkélyeinek és loggiáinak,

c) korlátainak,

d) üvegtetôinek,

e) üvegtégláinak és üvegfalainak,

f) télikertjeinek,

g) taposó üvegeinek,

h) szaunájának üvegezésének, valamint

i) a zuhanykabinok, kádparavánok,

j) kandalló és cserépkályha ajtó üvegezésének, valamint

k) az üvegmosdók

törés- és repedés kárait, továbbá biztosítási eseményenként

150.000 Ft értékig a biztosított ingóságok körébe tartozó

l) üvegasztalok,

m) bútorüvegek,

n) tükrök,

o) akváriumok és terráriumok,

p) tûzhelyek üvegkerámia fôzôlapjainak,

q) bármely tûzhely üvegtetôjének, üveg fôzôlapjának, sütô elôlapjának

bekövetkezô törés- és repedéskárait.

1.19.1. Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) az üvegházak, meleg- es hidegágyak kárai,

b) a kirakatszekrények, valamint a név- és cégtáblák kárai,

c) az üveg felületen lévô bevonatok és fóliák (fényvédô, díszítô stb.) felületén karcolással, pattogzással keletkezett károk,

d) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárai,

e) az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kômûves) munkák költségei, melyek nem az üvegtörés javításához kapcsolódnak,

f) a sérült üvegfelületet rögzítô tartószerkezet elhasználódása, vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségei,

g) a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületelemek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többletköltségek, (pl.: üveggel egybeépített ajtópanel cseréje, a sérült nyílászáróba épített redôny, vagy bármilyen árnyékoló szerkezet többletköltsége stb.),

h) a bútorüvegek, tükrök antik jellegébôl következô értéktöbblet, valamint

i) a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, keretek kárai,

j) csiszolt, metszett, ón, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszített üvegekben, díszüvegezésekben, üvegmozaikokban bekövetkezett károk,

k) fényvisszaverô, plexi és akril, színezett, maratott, homok fúvott üvegekben bekövetkezett károk.

1.20. Felelôsségbiztosítás

1.20.1. Jelen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek minôsülnek:

• a szerzôdésen kívül okozott dologi károk, amelyekért a Biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik,

• a személyi sérülést eredményezô károkozás, amelyért a Biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint sérelemdíj megfizetésére köteles, mint

a) a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlôje, használója,

b) kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó,

c) belátási képességgel nem rendelkezô vagy korlátozott belátási képességû személyek gondozója,

d) közúti balesetet elôidézô gyalogos,

e) kerékpár, elektromos kerékpár (legfeljebb 300 W teljesítményû), roller, rokkantjármû, kézi erôvel mûködtetett szállítóeszköz használója,

f) szervezett kereteken kívüli hobbi-, sporttevékenységet végzô,

g) háziállattartó (III.2.3. pont)

minôségében e szerzôdés hatálya alatt okoz és be is jelent.

1.20.2. A Biztosító a fentiekben meghatározott károk térítését biztosítási eseményenként összesen 10.000.000 Ft-ig vállalja.

1.20.3. Kizárások (nem biztosítási esemény):

a) a Biztosított házi- és hobbiállatai (III.2.3. pont) által elôidézett veszélyhelyzet miatt – közvetlen fizikai kapcsolat létrejötte nélkül – bekövetkezett kár,

b) jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott kár

c) a Biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzátartozóik által egymásnak okozott kár,

d) azok a károk, melyeket a biztosított maga szenved el

e) az olyan következményi károk, amelyek nem mutatnak ésszerû, szerves összefüggést

a káreseménnyel és idôben is távoliak,

f) keresôfoglalkozás vagy iparszerû tevékenység végzése során okozott kár

g) gépjármû-felelôsségbiztosításra kötelezett jármû üzembentartójaként,

h) a folyamatos környezetszennyezéssel okozott kár,

i) a Biztosított által motoros jármû üzemben- tartójaként okozott kár,

j) a kötbér, a bírság és egyéb büntetô jellegû költségek

k) a jogszabályban meghatározott felelôsségnél szigorúbb, szerzôdésben vagy egyoldalú

nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigények,

l) a jogszabály alapján megtérülô, az állam ellen is érvényesíthetô igények,

m) elmaradt haszonból, elmaradt jövedelembôl eredô igények,

n) gépi erôvel hajtott jármûvel, illetve állati erôvel hajtott jármûvek által okozott károk,

o) fûnyíróval, fûkaszával gépjármû elsô szélvédôjében okozott károk,

p) a Biztosított fegyvertartói minôségében okozott károk.

1.20.4. A Biztosító szolgáltatása

A Biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti, azonban a károsult – ha jogszabály eltérôen nem rendelkezik – nem

érvényesítheti kárigényét közvetlenül a Biztosítóval szemben. A Biztosított akkor követelheti, hogy a Biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését igazolhatóan

ô egyenlítette ki.

Jelen biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy elôzetes jóváhagyásával merültek fel a biztosítási összeg keretein belül. A Biztosított kérésére a Biztosítónak a költségeket meg kell elôlegeznie.

Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, úgy

a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik, ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán károsult(aki) járadékjogosulttá válik(nak), akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések összegébe az eseményenként meghatározott limitig a járadékok tôkeértéke is beszámítandó.

A várható járadékkifizetések tôkeértékének megállapításánál (tôkésítés) a Biztosító a járadékos várható halandóságát,

az aktuális járadéknagyságot, a technikai kamatra vonatkozó elôírásokat figyelembe véve jár el.

A közös épülettulajdonosi minôségben okozott

– a tulajdonosokat terhelô – felelôsségi károkat a Biztosító a Biztosított tulajdoni hányadának arányában téríti meg.

A szövetkezeti lakóközösségeket terhelô felelôsségi károkat a Biztosító a nála biztosított lakások és a lakásszövetkezet összes lakása arányában téríti meg.

Amennyiben a közös tulajdonosi minôségben okozott kár a lakók egyedi felelôsségbiztosítása alapján kerül

megtérítésre és a károsult maga is tulajdonostárs, bérlô, vagy ezek hozzátartozója, akkor az ô biztosítását a telítettség megállapításakor a Biztosító nem veszi figyelembe.

1.20.5. Egyéb rendelkezések

A károsult kártérítési igényének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a Biztosító elôzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

A Biztosított bírósági elmarasztalása a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletérôl gondoskodott vagy ezekrôl lemondott.

A Biztosítót a Biztosított súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a Biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt

Biztosítottól, ha a Biztosított vagy megbízottja, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozója a kárt súlyosan gondatlanul okozta.

2. Kiegészítô fedezetek

Az alább felsorolt vagyontárgyakban a biztosítási események által okozott károk a jelen feltételek alapján csak akkor térülnek meg, ha azokra a Szerzôdô a külön díjat megfizette.

2.1. Értéktárgy kiegészítô biztosítás

200.000 Ft összértékû értéktárgy feletti értéktárgyak biztosítására jelen kiegészítôben van lehetôség.

Értéktárgy kiegészítô biztosítás választása esetén a Szerzôdô feladata tételes értéktárgy listában meghatározni azok újrabeszerzési értékét12.

Jelen kiegészítôre vonatkozóan is érvényesek a III.3. pontjában meghatározottak.

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító

az értéktárgyakban a V.1.1–18. pontokban megfogalmazott biztosítási események által okozott károkat.

A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2.2. Lábon álló növényzet biztosítása

Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosított ingatlan területén található telepített növényzet (fák, bokrok, tuják, sövények, saját szükségletre termesztett konyhakerti

növények, stb.) xxxxx xxx (V.1.1–15. pontok) miatt elpusztul.

Jelen kiegészítô fedezet kizárólag akkor választható,

ha az alapbiztosítás kiterjed az ingatlan vagyoncsoportra.

Jelen szolgáltatás keretében a Biztosító megtéríti a biztosítási esemény miatt elpusztult növényeknek az eredeti állapotot pótló újra telepítésével járó költségeket.

2.2.1. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2.2.2. Kizárás

Nem téríti meg a Biztosító

a) a nem saját szükségletre termesztett növényekkel kapcsolatos károkat,

b) gyepesítés, füvesítés költségeit,

c) a növényzet elpusztulása miatt elmaradt termés értékét, az egyéb elmaradt hasznot,

12. A biztosítási összeg meghatározásánál nem minden esetben lehet az újértéket alkalmazni (pl. régiségek, ritkaságok), hanem a forgalmi értéket kell alapul venni.

d) az újratelepített növényzet, és a károsodott növények közötti fejlettségi-, méretbeli eltérések miatti értékkülönbözet okozta károkat,

e) a sérült, elpusztult növényzet letermelésének, elszállításának és megsemmisítésének költségeit.

2.3. Kerti bútor (szabadban tartott vagyontárgyak)

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító az ingóság kategóriába tartozó, használati jellegüknél és kialakításuknál fogva folyamatos szabad térben történô

tárolásra alkalmas, az alábbiakban felsorolt szabadban tartott vagyontárgyakban a kockázatviselési helyen az elemi károk (V.1.1–16. pontok), valamint a rongálás vagy eltulajdonítás miatt keletkezô károkat:

• kerti bútorban, hintaágyban, napágyban, napernyôben,

• ruhaszárítóban,

• grillsütôben,

• kerti gyerekjátékban (nem rögzített csúszda, hinta, trambulin, homokozó)

• nem motoros vagy elektromos mûködtetésû kerti szerszámokban (pl.: ásó, xxxx, gereblye),

• robotfûnyírókban (április 1. és október 31. között történô biztosítási eseményekre vonatkozóan),

• locsolótömlôben és tartozékaiban,

• kerti létrában,

• mobil (emberi vagy gépi erôvel mozgatható) medencében, jakuzziban,

Jelen kiegészítô fedezet kizárólag akkor választható,

ha az alapbiztosítás kiterjed az ingóság vagyoncsoportra.

2.3.1. A rongálási és lopási károk esetében a Biztosító térítésének feltétele:

a) a biztosított ingatlan területe minimum 1,40 m magas a kár idôpontjában zárt kerítéssel rendelkezzen,

b) a rendôrségnél tett feljelentés igazolása.

2.3.2. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2.3.3. Kizárás

Nem téríti meg a Biztosító

a) az elhasználódásból, a nem rendeltetésszerû használatból, a karbantartás elmulasztásából, vagy a karbantartási hibából keletkezô károkat,

b) a biztosítási esemény meghatározásánál

a felsorolásban nem szereplô vagyontárgyakban keletkezô károkat, különösen

• a fólia és vászon pavilonokban és sátrakban keletkezô károkat,

• a vízi-, légi- és motoros jármûvek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fôdarabjaiban keletkezô károkat,

• az elektromos, akkumulátoros vagy benzinmotoros kerti és hobbi eszközökben (kivéve robotfûnyíró) keletkezô károkat,

• robotfûnyírókban november 1. és március 31. között keletkezô károkat.

2.3.4. Vandalizmussal okozott kár esetén a Biztosító térítésének feltétele a rendôrségnél tett feljelentés igazolása.

VI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Szolgáltatásra jogosultak köre

A Biztosító szolgáltatására az Általános feltételek I.3. pontja szerinti Biztosított jogosult. A szerzôdésben szereplô külön kikötés esetén a zálogjogosult vagy az engedményes a megjelölt összeg erejéig tarthat igényt a szolgáltatásra.

2. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

2.1. A Biztosító szolgáltatásának felsô határa biztosítási eseményenként a kötvényben az adott vagyoncsoportra vagy biztosítási eseményre meghatározott biztosítási összeg,

az Általános feltételek VIII. és jelen feltételek IV. fejezetének figyelembevételével.

2.2. Az indexálás mértékét meghaladó vagyonszaporulat, értékváltozás bejelentésének elmulasztása alulbiztosításhoz vezethet, ami aránylagos (pro-rata) térítést von maga után, kivéve, ha a szerzôdés az adott vagyoncsoportra ajánlott értéken vagy felette jött létre.

2.3. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbiztosítás szabályai szerint a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra terjed ki, de nem térít sérelemdíjat a biztosítási összeg keretein belül akkor sem,

ha a káresemény kapcsán a Biztosított személyiségi jogai sérülnének, vagy sérülhettek volna.

2.4. Ingatlanok

2.4.1. Ingatlan biztosítása esetében a Biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben valamely, a szerzôdésben foglalt biztosítási esemény az ajánlaton/kötvényen megjelölt kockázatviselési címen biztosított épületet/melléképületet/ építményt károsította, úgy megtéríti azt az összeget, amelybôl a kockázatviselés helyén a káresemény idôpontjában

érvényes árak figyelembevételével a vagyontárgy állapota helyreállítható. A Biztosító szolgáltatásának felsô határa

a vagyontárgynak a káresemény idôpontjában érvényes árak figyelembe vételével számított helyreállítási értéke.

Ez részkároknál avultatás nélküli javítás vagy csere költségeit, teljes újjáépítésnél pedig az újjáépítési értéket jelenti, de maximum a vagyontárgyra vonatkozó biztosítási összeget vagy vállalt szolgáltatási kötelezettséget (mindig a kisebb).

2.4.2. A Biztosító kockázatviselése, illetve helytállási kötelezettsége nem terjed ki azokra a károkra, kárigényekre, illetve többlet költségekre, amelyek azzal összefüggésben merülnek fel, hogy a biztosított épület nem építhetô újjá az eredeti építési technológia, anyag felhasználásával, tekintettel arra, hogy a káridôpontban érvényes építési elôírások, szabványok olyan mértékben megváltoztak, hogy

az épület csak értékemelkedéssel állítható helyre.

2.4.3. A biztosítási szolgáltatás nem terjed ki a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre.

2.4.4. Megtéríti a Biztosító az egész helyiség felületének helyreállítását, ha a helyiség egynemû festésû, mázolású vagy tapétázású két oldalfala károsodik.

2.4.5. Bérelt épületek, építmények károsodása esetében a bérlô által kötött biztosítás alapján a Biztosító annak szolgáltat

(bérlô vagy tulajdonos), akit a bérlô és a tulajdonos/bérbeadó megjelöl, és errôl írásban nyilatkoznak.

2.4.6. Társasházban, szövetkezeti épületben található, külön tulajdonban lévô lakások biztosítása esetében az épületek közös részeiben bekövetkezô károkat a Biztosító a Biztosított tulajdoni hányada, szövetkezeti házak esetében a Biztosítónál biztosított és a károsodott épületben lévô lakások számának arányában téríti meg.

2.5. Ingóságok

2.5.1. Megtéríti a Biztosító a biztosítási összeg mértékéig a biztosított ingóságokban a biztosítási események

által okozott károk káridôponti hazai javítással történô helyreállításának költségeit vagy új állapotban történô beszerzési értékét, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridôponti új értékét.

2.5.2. A károsodott vagyontárgyak új állapotban történô beszerzési értékének megállapítási alapja:

a) ha a termék a kár idôpontjában hazai kereskedelemben kapható, az átlagos beszerzési ár,

b) amennyiben a termék hazai kereskedelemben nem kapható, úgy a hozzá tulajdonságaiban legközelebb álló terméknek a kereskedelemben alkalmazott árakból

kalkulált átlagos beszerzési ára, az esetleges értékemelkedés értékmódosító hatásának figyelembevételével.

2.5.3. A bérelt, lízingelt, kölcsönvett vagy egyéb okból

a Biztosított birtokában, használatában lévô biztosított ingóságok esetén a térítés káridôponti használt piaci értéken történik, a Biztosított felelôsségének mértékéig.

2.5.4. Értéktárgyak esetében a Biztosító a káridôponti valós, vagy igazságügyi szakértô által becsült forgalmi értéket téríti meg.

2.5.5. A szolgáltatás összegébôl minden esetben levonásra kerül:

a) a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke,

b) az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigényelhetô vagy egyéb okból már megtérült összeg,

c) a károsultnak a károkozásból származó vagyoni elônye, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.

2.5.6. A szolgáltatás nem terjed ki:

a) az elôszereteti értékre,

b) a gyûjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrányra,

c) a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre,

d) az elmaradt haszonra.

2.6. A biztosított vagyontárgyak természetes kopása és elhasználódása (a továbbiakban: avulása)

önmagában nem biztosítási esemény. A vagyontárgy avultságával közvetlen ok-okozati viszonyban bekövetkezett károk megtérítésére az egyébként irányadó szabályok alkalmazandók, önmagukban az avultságból eredô következményi károk nem zárhatók ki. Nem vonatkozik

ez az elvárás a vagyontárgy elhanyagolásával, rendszeres, szükséges karbantartásának elmulasztásával ok-okozati viszonyban felmerült károkra.

2.7. A szolgáltatás igénybevételének egyéb feltételeit az Általános feltételek XI.1. pontja határozza meg.

2.8. A Biztosító a térítést minden esetben forintban nyújtja, készpénzkár esetében a valutában keletkezett károkat

az MNB káridôponti deviza középárfolyamával számolva szintén forintban fizeti a Biztosító.

3. Költségtérítések

3.1. A Biztosító a biztosítási összegen belül megtéríti a biztosított vagyontárgyak szerzôdés szerinti biztosítási esemény miatti károsodásával kapcsolatos igazolt és indokolt

• egyszeri takarítás,

• rom- és törmelék eltakarítás,

• a Biztosítottat terhelô tûzoltás, mentés,

• épületek és építmények tervezésének és hatósági engedélyezésének

költségeit.

3.2. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között a Biztosítót terhelik. A kárenyhítés költségei abban az esetben is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

3.3. Alulbiztosítás esetén a Biztosító a költségeket az alulbiztosítás százalékának – a biztosítási összeg és a vagyontárgy újjáépítési/pótlási értékének (Általános feltételek VIII.6.1. pont) vagy a hasznos alapterület (Általános feltételek VIII.6.2. pont) arányának – megfelelôen téríti meg.

3.4. Amennyiben a biztosított épületet/lakás biztosítási esemény által okozott kár miatt életvitelszerû tartózkodásra alkalmatlanná, lakhatatlanná13 válik, úgy a Biztosító az épületek vagy ingóságok – a kettô közül mindig a magasabb a meghatározó

– biztosítási összegének 5%-áig (biztosítási eseményenként), de a biztosítási összeg keretei között megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, a költözés, valamint a Biztosítottak tulajdonát képezô ingóságok költöztetésének költségeit. Jelen szerzôdési rendelkezés melléképületre nem vonatkozik.

3.5. Bármely biztosítási esemény miatti költséget a Biztosító csak akkor térít meg, ha a Biztosított díj ellenében az adott biztosítási eseményre biztosítást kötött.

4. A szolgáltatás különös szabályai

4.1. Káresemény bekövetkezte esetén a térítési összeg meghatározása

a) vagy a Biztosított és a Biztosító által közösen elfogadott becslés,

b) vagy szakipari, kivitelezôi számla alapján történhet, a felek döntése szerint.

4.2. Amennyiben a kár rendezése kivitelezôi számla alapján történik, úgy a Biztosító elôzetes kivitelezôi árajánlatot kérhet. Annak elfogadását követôen a Biztosító a kivitelezést tételesen részletezô számla alapján nyújthat a becsült összegnél magasabb térítést.

4.3. A Biztosító és a Szerzôdô/Biztosított között csak abban az esetben jöhet létre egyezség, amennyiben a Szerzôdô/ Biztosított

• a Biztosító által felajánlott kártérítési összeget vitatja és

• szerzôdéskötéskor elfogadta a Biztosító által ajánlott biztosítási összeget.

13. Lakhatatlan, vagyis életvitelszerû tartózkodásra alkalmatlan egy épület például, ha abban nincs mûködô fürdô vagy wc, nincs konyha és abban vízvételi lehetôség, hiányoznak

a nyílászárók, fûtési idôszakban nem mûködik a fûtés, vagy a lakhatás egészségügyi feltételei nem állnak fenn (például: koromszennyezettség, szennyvíz elárasztás, nedves és penészes falak, nem megfelelô szellôzés, rossz levegôminôség, szennyezô anyagok felhalmozódása), vagy

egyéb okból adódóan az ingatlan állapota életet, testi épséget, közbiztonságot veszélyeztet.

Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Általános betörésvédelmi előírás

Kupola szerzôdésben biztosított, állandóan lakott épületekben elhelyezett háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak, épület-felszerelési tárgyak, valamint értéktárgyak térítésének feltétele a minimális mechanikai védelem megléte,

a téríthetô összeg felsô határa a biztosítási összeg.

A minimális mechanikai védelem követelményei

Falazat, födém, padozat

• Anyaga, vastagsága: minimum 6 cm tömör, vagy 10 cm üreges tégla, vagy 6–10 cm szendvicsszerkezet, vagy gyári faház

Ajtók:

• Ajtótok anyaga: tetszôleges

• Ajtótok rögzítése: tetszôleges

• Ajtólap anyaga: tetszôleges (de tömör, háló nem fogadható el)

• Ajtólap vastagsága: tetszôleges

• Ajtólap rögzítése. tetszôleges forgópánt

• Zár: Biztonsági zár, vagy MABISZ ajánlással rendelkezô, vagy azzal egyenértékû biztonsági lakat és lakatpánt, vagy távmûködtetésû szerkezet (garázsajtók)

• Zárási pontok száma: minimum 1 db

• Zárnyelvek reteszelési mélysége: 10 mm

• Záráspontosság: tetszôleges

• Zárbetét törés elleni védelme: ajánlott, de nem feltétel

• Zárfogadó ellenlemez: tetszôleges

• Kétszárnyú ajtó esetén reteszhúzás elleni védelme: szükséges

• Kiemelés elleni védelem: szükséges

Ablakok védelme élmagasságtól függetlenül nem szükséges.

Biztonsági zárnak minôsül, amennyiben an variációs lehetôségek száma meghaladja a 10.000-et:

• minimum 5 csapos hengerzár

• minimum 6 rotoros hengerzár

• kéttollú kulcsos zár

• egyedi minôsített lamellás zár

• szám vagy betûjel kombinációs zár

Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok

Dokumentum lista	Tűz	Robbanás	Villámcsapás	Villámcsapás másodlagos hatása	Vihar	Felhőszakadás	Jégverés	Hónyomás	Árvíz	Földrengés
Tulajdonjogot, haszonélvezeti-, bérleti-, használati jogot bizonyító okirat, dokumentum	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Kárképet rögzítő fotó- és videófelvételek,	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Kéményseprői igazolás	X	X
Háziállat egészségügyi kiskönyve
Felelősségvállalási nyilatkozat
Eredeti vásárlási számla	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Garancialevél	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Vámárú nyilatkozat	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Tételes árajánlat, költségvetés	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Tételes számla	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Lakottságot igazoló dokumentumok (közüzemi számlák)	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Lakcímkártya	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Értéktárgyról számla, rajz vagy családi fotó	X	X	X		X	X	X	X	X	X
Folyószámla igazolás vagy nyilatkozat	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Javítási számla vagy szerviz szakvélemény	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Önkormányzati térképmásolat, igazolás
Rendőrségi feljelentés másolat	X	X
Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv másolat	X	X
Vádemelési javaslat, vagy vádirat	X	X
Távfelügyeleti igazolás, kivonulási jegyzőkönyv
MABISZ minősítés
Fegyvertartási engedély
Tulajdonostársak hozzájárulása, társtulajdonosi lemondó nyilatkozat	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Vízszolgáltató igazolása
Hagyatéki végzés	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Meghatalmazás	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
ÁFA igazolás	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Társbiztosító igazolása	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Bérleti szerződés, költöztető cég-, bérautó-, üzemanyag számla

Dokumentum lista (folytatás)	Földcsuszamlás	Kő-, szikla- és földomlás	Ismeretlen építmény, üreg beomlása	Idegen jármű ütközése, idegen tárgy ráesése	Idegen tárgyak rádőlése	Vízkár	Beázás	Betöréses lpás, rablás, rongálés	Üvegtörés
Tulajdonjogot, haszonélvezeti-, bérleti-, használati jogot bizonyító okirat, dokumentum	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Kárképet rögzítő fotó- és videófelvételek,	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Kéményseprői igazolás
Háziállat egészségügyi kiskönyve
Felelősségvállalási nyilatkozat
Eredeti vásárlási számla	X	X	X	X	X	X	X	X
Garancialevél	X	X	X	X	X	X	X	X
Vámárú nyilatkozat	X	X	X	X	X	X	X	X
Tételes árajánlat, költségvetés	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Tételes számla	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Lakottságot igazoló dokumentumok (közüzemi számlák)	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Lakcímkártya	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Értéktárgyról számla, rajz vagy családi fotó	X	X	X	X	X	X	X	X
Folyószámla igazolás vagy nyilatkozat	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Javítási számla vagy szerviz szakvélemény	X	X	X	X	X	X		X
Önkormányzati térképmásolat, igazolás			X
Rendőrségi feljelentés másolat				X				X
Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv másolat				X				X
Vádemelési javaslat, vagy vádirat				X				X
Távfelügyeleti igazolás, kivonulási jegyzőkönyv								X
MABISZ minősítés								X
Fegyvertartási engedély								X
Tulajdonostársak hozzájárulása, társtulajdonosi lemondó nyilatkozat	X	X	X	X	X	X	X		X
Vízszolgáltató igazolása						X
Hagyatéki végzés	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Meghatalmazás	X	X	X	X	X	X	X	X	X
ÁFA igazolás	X	X	X	X	X	X	X	X
Társbiztosító igazolása	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Bérleti szerződés, költöztető cég-, bérautó-, üzemanyag számla

Dokumentum lista (folytatás)	Napkollektorok, napelemek	Vandalizmus, leszerelés, graffiti	Kert bútor (Szabadban tartott vagyontárgyak)	Lábn álló növényzet	Elfolyt víz	Besurranás	Füst- és koromszennyezés	Felelősségbiztosítás	Költségtérítés igénylése
Tulajdonjogot, haszonélvezeti-, bérleti-, használati jogot bizonyító okirat, dokumentum	X	X	X	X	X	X	X	X
Kárképet rögzítő fotó- és videófelvételek,	X	X	X	X	X	X	X	X
Kéményseprői igazolás
Háziállat egészségügyi kiskönyve								X
Felelősségvállalási nyilatkozat								X
Eredeti vásárlási számla		X	X	X		X	X
Garancialevél		X	X	X		X	X
Vámárú nyilatkozat		X	X	X		X	X
Tételes árajánlat, költségvetés	X	X	X	X			X
Tételes számla	X	X	X	X			X
Lakottságot igazoló dokumentumok (közüzemi számlák)	X	X	X	X	X	X	X
Lakcímkártya	X	X	X	X	X	X	X
Értéktárgyról számla, rajz vagy családi fotó						X
Folyószámla igazolás vagy nyilatkozat	X	X	X	X	X	X	X
Javítási számla vagy szerviz szakvélemény	X
Önkormányzati térképmásolat, igazolás
Rendőrségi feljelentés másolat		X				X
Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv másolat
Vádemelési javaslat, vagy vádirat		X				X
Távfelügyeleti igazolás, kivonulási jegyzőkönyv
MABISZ minősítés
Fegyvertartási engedély
Tulajdonostársak hozzájárulása, társtulajdonosi lemondó nyilatkozat	X	X		X
Vízszolgáltató igazolása					X
Hagyatéki végzés	X	X	X	X	X		X
Meghatalmazás	X	X	X	X	X	X	X
ÁFA igazolás	X	X					X
Társbiztosító igazolása	X	X	X	X	X	X	X	X
Bérleti szerződés, költöztető cég-, bérautó-, üzemanyag számla									X

Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Biztosítási termékismertető

A társaság: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. A termék: Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Tevékenységi engedély száma: a Magyar Nemzeti Bank H-EN-II-120/2016. sz. határozata

A termékre vonatkozó teljes körű, szerződéskötés előtti és szerződéses tájékoztatás a Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás szabályzatában található, mely a Biztosító honlapján érhető el: https://www.aegon.hu/dokumentumok/

Bejegyzés szerinti tagállam: Magyarország

Szabályozási státusz: MNB által felügyelt biztosító részvénytársaság

A lakásbiztosítási szerződés kárbiztosítás, amely esetében a Biztosító a keletkezett kár értékét köteles megtéríteni, de szolgáltatásának felső határa a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg. A szolgáltatás célja a káresemény bekövetkezte előtti állapot helyreállítása. A bekövetkezett kár mérhető és pénzben kifejezhető. Felelősség- biztosítás alapján a Biztosító sérelemdíj megtérítésére is köteles.

Milyen típusú biztosításról van szó?

Mire terjed ki a biztosítás?

A biztosítási szolgáltatásokat tartalmazó teljes és tételes lista a Biztosító holnapján közzétett termékszabályzatban olvasható.

A biztosítási szerződésben állandóan lakott ingatlanok (ház, lakás), a hozzájuk tartozó melléképületek, építmények, napkollektorok, napelemek, hőszivattyúk, valamint az ingatla- nokban elhelyezett ingóságok és értéktárgyak biztosíthatók az alábbi kockázatokra.

Alapcsomag biztosítási eseményei

Külön díjas kiegészítő kockázatok

✓ Tűz ✓ Füst- és koromszennyezés ✓ Robbanás ✓ Villámcsapás ✓ Villámcsapás másodlagos hatása ✓ Vihar ✓ Felhőszakadás ✓ Jégverés ✓ Hónyomás ✓ Árvíz ✓ Földrengés ✓ Földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás ✓ Ismeretlen építmény, üreg beomlása ✓ Idegen jármű ütközése ✓ Idegen tárgyak rádőlése ✓ Vízkár (beázás, kívülről érkező víz, vezetékes vízkár, elfolyt víz) ✓ Betöréses lopás, rablás, besurranás ✓ Rongálás, vandalizmus ✓ Üvegtörés ✓ Felelősségbiztosítás

✓ Értéktárgy ✓ Lábon álló növényzet ✓ Kerti bútor (szabadban tartott vagyontárgyak) Az alapcsomag kockázatai együttesen köthetők. Az alapcsomag biztosítási eseményeinek esetében a Biztosító térítésének felső határa a biztosított épületek helyreállítási/újjáépítési, illetve a biztosított háztartási ingóságok javítási/újra beszerzési értéke, de maximum a vagyontárgyra meghatározott biztosítási összeg, kivéve az alábbiakat: • értéktárgyak: 200.000 Ft-ig, de max. a biztosítási összeg, • elfolyt víz: 200.000 Ft/biztosítási esemény, • háztartási ingóság körébe tartozó, a feltételben definiált üvegek törése: 150.000 Ft/biztosítási esemény, • felelősségbiztosítás: 10.000.000 Ft A különdíjas kiegészítők térítésének felső határa: • Értéktárgy: az ajánlaton/kötvényen feltüntetett biztosítási összeg • Lábon álló növényzet: az ajánlaton/kötvényen feltüntetett biztosítási összeg • Kerti bútor (szabadban tartott vagyontárgyak): az ajánlaton/kötvényen feltüntetett biztosítási összeg

🞬

Mire nem terjed ki a biztosítás?

🞬 Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, amelyek háborúval, polgárháborúval, belső zavargással, lázadással, terrorcselekménnyel, illetve nukleáris energia károsító hatásával összefüggésben következnek be.

🞬 A Biztosító nem nyújt fedezetet, nem teljesít kárkifizetést, valamint nem nyújt szolgáltatást, amennyiben ezen fedezet nyújtásával, illetve kár kifizetésével a Biztosító sértené az Egyesült Nemzetek Szövetségének határozata szerinti bármely szankciót, rendelkezést, vagy rendeletet vagy az Európai Unió, Magyarország, az Egyesült Királyság illetve az Egyesült Államok kereskedelmi, pénzügyi embargóit vagy gazdasági szankcióit, törvényeit vagy rendeleteit, (amennyiben ezek nem sértik a Biztosítóra vonatkozó bármely szabályozást vagy adott nemzeti jogszabályt).

🞬 A Biztosító nem téríti meg a kockázatviselési tartam előtt vagy után keletkezett károkat, illetve a nem a szabályzatban meghatározottak szerinti eseményekből keletkező károkat.

🞬 A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbiztosítás szabályai szerint a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére terjed ki, de nem térít sérelemdíjat a bizto- sítási összeg keretein belül akkor sem, ha a káresemény kapcsán a Biztosított vagy harmadik személy személyiségi jogai sérülnének, vagy sérülhettek volna (kivéve az alapcsomag részét képező felelősségbiztosítás alapján).

🞬 A szolgáltatás nem terjed ki az előszereteti értékre, a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrányra, a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre, az elmaradt haszonra.

Az egyes kockázatok további kizárásokat tartalmaznak:

🞬 Tűz

a) öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkező tűz és hőhatás,

b) pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás formájában keletkezett károk, amennyiben azok nem a feltétel szerinti tűzkár következményei,

c) a kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkező károk,

d) tűzveszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül végeznek és a kár ebből keletkezik,

e) a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban keletkező károk.

🞬 Füst és koromszennyezés

a) bármelyfajta dohányzás,

b) gyertya és lánggal működő világító berendezés,

c) lánggal működő párologtató eszköz, füstölő,

d) tüzelőberendezések (pl. kandalló, kazán, cserépkályha stb.) működtetése, működése,

e) a Biztosított/ak által gyújtott egyéb tüzek (pl.: grillezés, falevélégetés, stb.) okoznak, továbbá

f) nem térülnek az épület/lakás életvitelszerű használatából adódó, folyamatosan kialakuló szennyeződések (pl. a vagyontárgy közvetlen füst- vagy koromszennyezés hatásának van kitéve) helyreállítási költségei.

🞬 Robbanás

a) hasadó és sugárzó anyagok robbanása vagy szennyezése által okozott károk,

b) kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkezett károk,

c) kockázatviselés helyén, ahol gázpalack tárolását jogszabály tiltja, a gázpalack robbanása miatt bekövetkezett kár,

d) hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett, tervszerű, szándékos robbantás eredményeként keletkező károk.

🞬 Vihar

a) az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia elmulasztása miatt keletkezett károk,

b) különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában, illetve azok üvegezésében keletkezett károk,

c) ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk,

d) a keletkező légmozgások következtében a helyiségen belül keletkezett károk,

KMFO-PID-230101 1/3 oldal

e) a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk,

f) nyitva felejtett nyílászárókkal összefüggően keletkezett károk.

🞬 Felhőszakadás

a) a gombásodás, penészesedés, salétromosodás, rozsdásodás formájában jelentkező károk,

b) különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,

c) ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk,

d) a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk,

e) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károk, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

f) a belvíz, talajvíz okozta károk,

g) a biztosított épület alapteste alá bejutó talajvíz okozta épületsüllyedés károk.

🞬 Jégverés

a) az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk,

b) a káresemény bekövetkezte előtt szilárdságában már meggyengült (felhólyagosodott, málló, pergő, repedezett stb.) homlokzatokban okozott károk,

c) különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,

d) az épületek polikarbonát tetőiben, korlátaiban keletkezett károk

e) a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk,

f) háziállatok elhullását eredményező károk,

g) az épület végleges tetőfedésében keletkezett azon esztétikai károk, (pl. horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják.

🞬 Hónyomás

a) az építéskori építésügyi szabványok, illetve karbantartási kötelezettség nem teljesítése, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk (meggyengült, elöregedett tetőszerkezetek, lécezés, stb. kárai),

b) épületek üveg- és polikarbonát tetőfedésében keletkezett károk,

c) a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk,

🞬 Árvíz

a) a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok,

b) a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta károk,

c) a belvíz,

d) azok a károk (illetve költségek), amelyek hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során merültek fel.

🞬 Földrengés

Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti, illetve földfelszíni robbantás, robbanás stb.) követ- keztében keletkeztek.

🞬 Földcsuszamlás, kő-, szikla és földomlás

a) a tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károk,

b) a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban bekövetkező károk,

c) azok a károk, amelyek azért következtek be, mert

– a védelemül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hibája, vagy elavultsága miatt az nem megfelelő,

– nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

🞬 Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károk,

b) az elvezetetlen csapadék és szennyvizek okozta kiüregelődésből keletkező károk,

c) a beomlott, ismeretlen üreg feltöltésének költségei,

d) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés okozta károk.

🞬 Idegen jármű ütközése

a) a háziállatok elhullásával keletkezett károk,

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vagy egyéb jármű felelősségbiztosítása által fedezett károk, valamint

c) amennyiben az idegen jármű a Szerződő/Biztosított tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított vagyontárgyat.

🞬 Betöréses lopás

a) Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a behatolás a helyiség valamilyen módon hozzáférhető saját kulcsával történik.

b) A Biztosító nem téríti meg a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt folyosókról és közlekedőkből eltulajdonított vagyontárgyakat még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították, zárható.

🞬 Vízkár

a) a kár elhárításához technológiailag nem indokolt vezetékrész javításának vagy pótlásának a költségei,

b) az épület felújításával kapcsolatos károk,

c) a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl.: csaptelepek, fűtőtestek stb.) és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó berendezések (pl.: kazán), háztartási gépek (pl.: mosó- és/vagy mosogatógép) javításának vagy pótlásának a költségei,

d) az elfagyásból eredő károk,

e) a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károk.

f) hűtési, gáz- és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei cseréjének költségei.

🞬 Elfolyt víz

a) a Biztosított(ak)nak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztásának értéke,

b) a káreseménnyel egyidejűleg öntözésre vagy medencefeltöltésre felhasznált víz értéke.

🞬 Beázás

a) a beázást előidéző ok megszüntetése (pl.: tetőjavítás, szigetelés) során felmerült költségek megtérítése.

🞬 Üvegtörés

a) az üvegházak, meleg- es hidegágyak kárai,

b) a kirakatszekrények, valamint a név- és cégtáblák kárai,

c) az üveg felületen lévő bevonatok és fóliák (fényvédő, díszítő stb.) felületén karcolással, pattogzással keletkezett károk,

d) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárai,

e) az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kőműves) munkák költségei, melyek nem az üvegtörés javításához kapcsolódnak,

f) a sérült üvegfelületet rögzítő tartószerkezet elhasználódása, vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségei,

g) a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületelemek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többletköltségek, (pl.: üveggel egybeépített ajtópanel cseréje, a sérült nyílászáróba épített redőny, vagy bármilyen árnyékoló szerkezet többletköltsége stb.),

h) a bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbblet, valamint

i) a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, keretek kárai,

j) csiszolt, metszett, ón, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszített üvegekben, díszüvegezésekben, üvegmozaikokban bekövetkezett károk,

k) fényvisszaverő, plexi és akril, színezett, maratott, homok fúvott üvegekben bekövetkezett károk.

🞬 Felelősségbiztosítás

a) a Biztosított házi- és hobbiállatai (III.2.3. pont) által előidézett veszélyhelyzet miatt – közvetlen fizikai kapcsolat létrejötte nélkül – bekövetkezett kár,

b) jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott kár,

c) a Biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzátartozóik által egymásnak okozott kár, azok a károk, melyeket a biztosított maga szenved el,

d) az olyan következményi károk, amelyek nem mutatnak ésszerű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak,

e) keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott kár,

f) gépjármű-felelősségbiztosításra kötelezett jármű üzembentartójaként, a Biztosított által motoros jármű üzemben-tartójaként okozott kár,

g) a folyamatos környezetszennyezéssel okozott kár,

h) a kötbér, a bírság és egyéb büntető jellegű költségek,

i) a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigények,

j) a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igények,

2/3 oldal

k) elmaradt haszonból, elmaradt jövedelemből eredő igények,

l) gépi erővel hajtott járművel, illetve állati erővel hajtott járművek által okozott károk,

m) fűnyíróval, fűkaszával gépjármű első szélvédőjében okozott károk,

n) a Biztosított fegyvertartói minőségében okozott károk.

🞬 Lábon álló növényzet

a) a nem saját szükségletre termesztett növényekkel kapcsolatos károkat,

b) gyepesítés, füvesítés költségeit,

c) a növényzet elpusztulása miatt elmaradt termés értékét, az egyéb elmaradt hasznot,

d) az újratelepített növényzet, és a károsodott növények közötti fejlettségi-, méretbeli eltérések okozta értékkülönbözet okozta károkat,

e) a sérült, elpusztult növényzet letermelésének, elszállításának és megsemmisítésének költségeit.

🞬 Kerti bútor (szabadban tartott vagyontárgyak)

a) az elhasználódásból, a nem rendeltetésszerű használatból, a karbantartás elmulasztásából, vagy a karbantartási hibából keletkező károkat,

b) a biztosítási esemény meghatározásánál a felsorolásban nem szereplő vagyontárgyakban keletkező károkat, különösen

• a fólia és vászon pavilonokban és sátrakban keletkező károkat,

• a vízi-, légi- és motoros járművek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fődarabjaiban keletkező károkat,

• az elektromos, akkumulátoros vagy benzinmotoros kerti és hobbi eszközökben (kivéve robotfűnyíró) keletkező károkat,

• robotfűnyírókban november 1. és március 31. között keletkező károkat.

!

Egyéb mentesüléseket, vagy kizárásokat az Általános feltételek XI.1.2.5, 1.3.4. pontjai, továbbá a Különös feltételének II.1.3, 1.4.4, 1.4.5, 2.4, 3.4; VI.2.4.2, pontjai tartalmaznak.

Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben?

! A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a Szerződő, a Biztosított; vagy közös háztartásban élő hozzátartozójuk okozta.

! A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a Szerződő vagy a Biztosított/ak a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség jogel- lenes szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta.

! A Biztosító szolgáltatását korlátozhatja a biztosítási összeg nagysága, amely térítésének felső határa.

! Amennyiben a biztosítási összeg a Biztosító által ajánlott értéknél alacsonyabbra lett meghatározva, és ez ténylegesen kisebb, mint az épületek újjáépítési-, vagy az ingóságok pótlási értéke, akkor alulbiztosítás következik be, mely esetben a Biztosító a kárt a káridőponti biztosítási összeg és a káridőponti, újjáépítési-, illetve pótlási érték arányában téríti meg.

! A szolgáltatás összegéből minden esetben levonásra kerül a felhasználható maradványok értéke, valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyről visszaigényelhető vagy egyéb okból már megtérült összeg.

A szolgáltatási kötelezettség egyéb korlátozásai részletesen az Általános feltételek XI.2.2.3. pontjában találhatók.

Hol érvényes a biztosításom?

✓ A Biztosító kockázatviselésének helye a kötvényen feltüntetett magyarországi kockázatviselési cím.

✓ Felelősségbiztosítás tekintetében a kockázatviselés helye Magyarország területe.

Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban?

— Tájékoztatási kötelezettség: Amennyiben a Szerződő és a Biztosított nem azonos személy, úgy a Szerződő köteles tájékoztatni a Biztosított(ak)at a biztosítási szerződés tartalmáról, illetve minden, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos változásról, valamint a szerződés megszűnéséről is.

— Közlési és változás bejelentési kötelezettség: A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények közlésére és az ajánlaton feltett kérdésekre vonatkozóan.

— A Szerződő köteles lényeges körülmények változását a Biztosítónak 15 napon belül írásban bejelenteni.

— Díjfizetési kötelezettség: A szerződésben meghatározott díjat, a szerződésben meghatározott gyakorisággal az esedékesség időpontjáig a Biztosító számlájára beérkezően kell megfizetni.

— Kárbejelentési kötelezettség: A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított 8 napon belül kell bejelenteni.

— Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség: Az ingatlant karban kell tartani; távozás esetén bezárni; az állandóan lakott lakások, épületek átmenetileg nem üzemeltetett, az állagmegóváshoz nem szükséges vízvezetékeit és berendezéseit vízteleníteni.

€€

— Állapot megőrzési kötelezettség: A károsodott vagyontárgy állapotán a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül – a kárszemle előtt – csak annyiban változtathat, ameny- nyiben az a kárenyhítéshez szükséges.

Mikor és hogyan kell fizetnem?

A biztosítás éves díjú, azonban a Biztosító lehetőséget ad az éves díj részletekben történő megfizetésére is. A Szerződő által választott díjfizetési mód (csoportos beszedés, egyedi utalás, rendszeres bankkártyás) és gyakoriság (havi, negyedéves, féléves, éves) a kötvényen kerül feltüntetésre. A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes; a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján, amelyre a díj vonatkozik.

Mikortól meddig tart a kockázatviselés?

— A szerződés kockázatviselési kezdete – amennyiben a felek nem állapodnak meg halasztott kockázatviselési kezdetben – az ajánlattételt követő nap 0.00 órája. A Biztosító az árvíz biztosítási eseményre vonatkozóan 15 napos várakozási időt köt ki, ami azt jelenti, hogy kockázatviselés legkorábban az ajánlattételt követő 15. nap 0.00 órájakor kezdődik.

— Amennyiben a Szerződő a szerződés létrejöttéről való tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napon belül a szerződést felmondja, a szerződés és a Biztosító kockázatviselése a Szerződő írásbeli felmondásának Biztosítóhoz történő beérkezésének napját követő nap 0.00 órájától szűnik meg.

— A biztosítási szerződés 1 határozott tartamra jön létre, és automatikusan megújulhat a következő egy éves tartamra. Amennyiben azonban a Szerződő a tartam alatt valamely naptári negyedév végére felmondja a szerződést, illetve a felek valamelyike a tartam végére úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja a szerződést megújítani, a Biztosító kockázatviselése az érintett naptári negyedév, illetve a tartam utolsó napjának 24. órájakor megszűnik.

— Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító felszólítást küld a Szerződő részére, amelyben az elküldésétől számított harminc napos póthatáridőt ad meg a díj megfizetésére. Ha a póthatáridőre a díjat nem fizetik meg, a szerződés és a Biztosító kockázatviselése a díjrendezettség végére visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a szerződés megszüntetése helyett a bírósági úton követeli a biztosítási időszak végéig járó teljes díjat.

Hogyan szüntethetem meg a szerződést?

— A Szerződő a szerződés létrejöttéről való tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napon belül a szerződést felmondhatja.

— A Szerződő jogosult a szerződést 30 napos felmondási idővel a naptári negyedévek végére is felmondani. Írásbeli felmondási nyilatkozatnak a Biztosítóhoz legkésőbb az érintett naptári negyedév utolsó napja előtti 30. napig kell megérkeznie.

— Amennyiben a Szerződő a szerződést a következő egy éves tartamra nem kívánja megújítani, akkor ezt írásban szükséges közölni a Biztosítóval. Felmondási nyilatkozatának a Biztosítóhoz legkésőbb az évforduló előtti 30. napig kell megérkeznie.

— A szerződés megszűnhet érdekmúlás miatt. Ennek legjellemzőbb esetei, amikor az ingatlant eladják, vagy az ingatlan tulajdonosa elhalálozik. Az ilyen eseteket hitelt érdemlően (az ingatlan-nyilvántartáshoz benyújtott adás-vételi szerződéssel, halotti anyakönyvi kivonattal) szükséges igazolni.

— A biztosítási szerződés megszűntethető a Szerződő és Biztosító közös megegyezésével. Biztosítási szerződése továbbá megszűnhet, amennyiben

— a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és a szerződést harminc napra írásban felmondja,

— a Biztosító a szerződést az évforduló napját megelőző 30. napig évfordulóra felmondja,

— a biztosítási díjat nem fizetik meg, és e miatt a Biztosító törli a szerződést,

— a szerződés ellehetetlenül (pl. a biztosított vagyontárgy megsemmisül).

3/3 oldal