Contract

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt kötött további biztosítási szerződés részbeni vagy teljes érvénytelensége állapítandó-e meg, ha a további biztosítási szerződésben a kockázatviselés kezdeteként meghatározott időpont későbbi, mint a korábbi szerződés kockázatviselésének kezdete?

I. TÉNYÁLLÁS

Az állásfoglalás iránti kéreleme szerint a Társaság a gyakorlatban viszonylag nagy számban találkozik olyan esetekkel, amikor az üzemben tartó a 2010. év folyamán keletkezett üzemben tartói (tulajdonosi) jog alapján kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést, aminek következtében a biztosítási időszak utolsó napja (biztosítási évforduló) – a Gfbt. 17. §

(1) és (3) bekezdése értelmében – nem 2010. december 31. volt, hanem az a 2011. év valamely napjára esik. Probléma olyan esetben merül fel, ha az üzemben tartó – többnyire korábbi szokásai, vagy figyelmetlensége okán – tévesen 2011. január 1-jei kockázatviselés kezdetet (biztosítási időszak kezdetet) tartalmazó ajánlatot tesz a biztosítónak.

II. A Társaság álláspontja

A Társaság véleménye szerint nem lehet vitás, hogy – a Gfbt. 10. § alapján – a fenti biztosítási ajánlaton alapuló biztosítási szerződés annyiban érvénytelen, amennyiben az ajánlaton megjelölt kockázatviselési kezdettől számított egy év az előző biztosítási időszak még fennmaradó tartamát átfedi (tehát legalábbis részleges érvénytelenség megállapítható). Ha az üzemben tartó érdekét vizsgáljuk, akkor nem közömbös a gyakorlatban az sem, hogy a fenti probléma kezelésének időpontja későbbi-e, mint a megelőző biztosítási időszak, amikor is egyértelműen a részleges érvénytelenség szolgálja az üzemben tartó érdekét. Kérdés azonban, hogy megalapozott-e a részleges érvénytelenség alkalmazása olyan esetekben, ha az üzemben tartó – a biztosítótól kézhez vett figyelemfelhívást követően – még új szerződést tud kötni előző szerződése évfordulóját megelőzően.

III. A JOGKÉRDÉS

A fentiek alapján a Társaság a következő kérdésekkel fordult a Felügyelethez: a Gfbt. 10. §-a alapján részleges, vagy teljes érvénytelenség állapítandó meg olyan esetekben, amikor biztosítóváltás miatti szerződéskötésnél az üzemben tartó – tévesen – az előző biztosítási időszak tartamán belüli időpontú (de nem annak első napjára eső) kockázatviselés kezdettel tesz ajánlatot új KGFB szerződés kötésére a biztosítónak? Indokolt-e a problémakezelés tekintetében különböztetni oly módon, hogy a problémakezelés időpontjához képest múltbeli évforduló esetén részleges, jövőbeni évforduló esetén pedig teljes érvénytelenséget állapít meg a biztosító? Részleges érvénytelenség esetén alkalmazható-e a kockázatviselés kezdeteként – és egyben a biztosítási időszak Gfbt. 17. § (3) bekezdése szerinti kezdőnapjaként – az előző biztosítási időszak utolsó napját követő nap? Alkalmazni kell-e az így megállapított biztosítási időszakra a Gfbt. 5. § (2) és (3) bekezdését? A biztosító tehet-e módosításra javaslatot a Gfbt. 6. § (6) bekezdésének analógiájára annak érdekében, hogy a teljes biztosítási időszakra vonatkozzon a szerződés?

IV. A Felügyelet álláspontja

A Gfbt. 17. § (1) és (3) bekezdése szerint a határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, annak első napja pedig a kockázatviselés kezdete. A Gfbt. 19. § (1) bekezdése alapján a kockázatviselés (a biztosítási fedezet) kezdetének főszabályként a felek

által a szerződésben meghatározott időpont minősül. Az előbbiek alapján – egy konkrét kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkoztatva – biztosítási időszaknak a szerződésben meghatározott kockázatviselési kezdettől számított egy éves időtartam minősül. A Gfbt. 10. §-a kimondja, hogy a biztosítási szerződés hatálya alatt ugyanarra a biztosítási időszakra kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.

Amennyiben a további biztosítási szerződésben a kockázatviselés kezdeteként meghatározott időpont későbbi, mint a korábbi szerződés kockázatviselésének kezdete, úgy a további szerződés csak részben vonatkozik ugyanarra a biztosítási időszakra, feltéve, hogy a korábbi szerződés a további szerződésben a kockázatviselés kezdeteként meghatározott időponttól számított egy év elteltéig megszűnik. Ezért – figyelemmel a jogalkotónak a Gfbt. preambulumában deklarált azon céljára is, amely a biztosítatlanság csökkentésére irányul – a Felügyelet álláspontja szerint a Gfbt. 10. §-a alapján az ilyen további szerződés nem minősül teljes egészében érvénytelennek, hanem csak abban a részében, amely részben a két szerződés biztosítási időszaka átfedi egymást. Arra vonatkozóan azonban, hogy a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződés részbeni érvénytelensége esetében az érvénytelenség jogkövetkezményeit az egész szerződésre alkalmazni kell-e, a Gfbt. rendelkezést nem tartalmaz, ezért a Gfbt. 8. § (5) bekezdése alapján e körben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. IV. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadók.

A Ptk. 239. § (2) bekezdése szerint fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető. A csak részben ugyanarra a biztosítási időszakra kötött további biztosítási szerződés esetében az érvénytelenség a biztosító helytállási jellegű kockázatviselési szolgáltatásának, illetve a szerződő fél díjfizetési kötelezettségének a főszabály szerint határozatlan tartamú szerződés első biztosítási időszakán belüli tartamát érinti. Miután a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződések esetében mind a biztosító kockázatviselési szolgáltatása – figyelemmel annak időtartama arányosíthatóságára –, mind pedig a szerződő fél pénzszolgáltatása osztható, ezért a szerződés az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető.

A fentiek alapján a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötött üzemben tartó által részben ugyanarra a biztosítási időszakra kötött további szerződés, feltéve, hogy a korábbi szerződés a további szerződésben a kockázatviselés kezdeteként meghatározott időponttól számított egy év elteltéig megszűnik, csak részben tekinthető érvénytelennek. Xxxxx viszont, hogy a további szerződés részbeni érvénytelenségének észlelése – „problémakezelés” – a korábbi biztosítási szerződés megszűnése után, avagy azt megelőzően történik, a további szerződés részleges vagy teljes érvénytelensége szempontjából nincs jelentősége. A fogyasztó által kötött szerződések részleges vagy teljes érvénytelensége ugyanis a Ptk. 239. § (2) bekezdésében meghatározott szempont alapján dönthető el, így a Társaság által említett körülménynek jogi relevanciája az érvénytelenség szempontjából nincsen.

A részben ugyanarra a biztosítási időszakra kötött további szerződés részleges érvénytelenségének jogkövetkezménye az, hogy a szerződésre jogosultságot alapítani és a teljesítését követelni mindaddig nem lehet, amíg a korábbi szerződés meg nem szűnik. A további szerződés részleges érvénytelensége azonban nem teszi nem létezővé a szerződésnek a kockázatviselés kezdetére vonatkozó kikötését, így a Gfbt. 17. § (1) és (3), valamint 19. §

(1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a szerződés biztosítási időszaka kezdő napjának a szerződésben meghatározott időpont minősül. Az így meghatározott biztosítási időszak tekintetében a Gfbt. 5. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat – eltérő rendelkezés hiányában –

természetesen alkalmazni kell, azonban a biztosítónak a szerződés esetleges díjnemfizetés miatt történő megszűnésével kapcsolatban figyelemmel kell lennie arra, hogy az érvénytelenséggel érintett időszakra az üzemben tartótól díjfizetést nem követelhet, így a biztosítás első díjrészlete csak a biztosító tényleges kockázatviselése kezdetének napjával válik esedékessé.

A nem fogyasztó által kötött további kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés részleges érvénytelenségének megállapítására viszont a Ptk. 239. § (1) bekezdése olyan szempontot határoz meg („az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg”), amely a felek közötti szerződéses kapcsolat összes körülményének mérlegelését igényli, és így az érvénytelenség kérdése csak konkrét esetenként dönthető el. Ennek megfelelően az ilyen szerződések esetében az állásfoglalás iránti kérelemben feltett kérdésre általános válasz nem adható, viszont a biztosítótól elvárt, hogy az alábbiak szerinti együttműködési kötelezettsége alapján haladéktalanul egyeztessen a fogyasztónak nem minősülő szerződő partnerével.

A Gfbt. 8. § (5) bekezdése folytán alkalmazandó Ptk. rendelkezései szerint (a Ptk. 4. § (1) bekezdése, 205. § (3) bekezdése, 277. § (4)-(5) bekezdései alapján) a szerződéses kapcsolatokban a feleket együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli, amely a szerződés megkötésétől kezdve a szerződés fennállása alatt folyamatosan fennáll. Ennek megfelelően a biztosítónak nem pusztán joga az, hogy a szerződés részleges érvénytelenségének észlelésekor erről az üzemben tartót értesítse, és a részleges érvénytelenség kiküszöbölése érdekében a további szerződés Gfbt.-nek megfelelő módosítására javaslatot tegyen, hanem egyben kötelezettsége is. Tekintettel azonban arra, hogy a Gfbt. 6. § (6) bekezdése alapján a biztosító a biztosítási ajánlat módosítására tehet javaslatot akként, hogy a szerződés az üzemben tartó hallgatása esetében is a módosított ajánlat szerint jön létre, ezért e rendelkezés analógiája már létrejött szerződések esetében nem alkalmazható. Már létrejött szerződés esetében a biztosítónak a szerződés részleges érvénytelenségének kiküszöbölése érdekében tett javaslatának megfelelően csak akkor módosul a további biztosítási szerződés, ha ahhoz a biztosított kifejezetten, az írásbeliség követelményét kielégítő módon hozzájárult.

Végezetül a Felügyelet kiemeli, hogy a Társaság által felvetett jogi probléma nem áll fenn, amennyiben a biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatokat a Gfbt.-ben meghatározott határidőn – az ajánlat átadásától számított 15 napon – belül feldogozza, és a Gfbt. 5. § (6) bekezdésének megfelelően a részben egy korábbi szerződés a biztosítási időszakára tett ajánlatokat vagy elutasítja, vagy azok megfelelő módosítására javaslatot tesz.