NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Az OTP Csoport partnere

NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a jelen felelősségbiz- tosítási szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) alapján kötött biztosítási szerződésben megállapított módon és mértékben mentesíti a biztosítottat azon kártérítési kötelezettsége alól, amelyet szállítmányozói minőségében okozott, és amelyért a magyar jog szabályai és a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége (MSZLSZSZ) által elfogadott Magyar Ál- talános Szállítmányozási Feltételek (MÁSZF 2003) szerint kártérítési kötele- zettséggel tartozik.

A biztosítási szerződés és annak mellékletei, a jelen szabályzat, illetve a zá- radékok a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.

1. A szerződő

A szerződő az a személy, aki az ajánlatot teszi a biztosítónak a biztosítási szerződés megkötésére, a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti és a biztosítási díjat fizeti. Jelen szabályzat szerint szerződő lehet az a szállítmá- nyozói tevékenységet folytató

– jogi személy;

– jogi személy önálló szervezeti egysége;

– egyéni vállalkozó,

aki/amely a MSZLSZSZ tagja és szállítmányozói tevékenységét a MÁSZF 2003 alkalmazásával végzi.

2. A biztosított

Jelen szabályzat szerint biztosított a biztosítási szerződésben megjelölt, szállítmányozói tevékenységet folytató

– jogi személy;

– jogi személy önálló szervezeti egysége;

– egyéni vállalkozó,

aki/amely a MSZLSZSZ tagja és szállítmányozói tevékenységét a MÁSZF 2003 alkalmazásával végzi.

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 12729/1 – Hatályos 2015. július 1-jétől visszavonásig.

Jelen szabályzat értelmében biztosítottnak minősül a fenti személyek alkal- mazásában, illetve vele megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jog- viszonyban álló személy is.

3. A biztosítási esemény

Jelen szabályzat szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a szállítmányo- zásra vonatkozó szakmai szabályok megszegésével előidézett olyan kár- okozása, amelyért a biztosítottat a magyar jog szabályai szerint szállítmá- nyozói minőségében kártérítési kötelezettség terheli.

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítottnak a szerződés hatálya alatt, de legkésőbb a szerződés megszűnését követő egy éven belül bejelentett károkra terjed ki. Az egyazon károkozói magatartásból és okból eredő, egy időben és helyen bekövetkező károk egy biztosítási eseménynek minősülnek.

4. A biztosítási szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító egy okiratba foglalt írásbeli megállapodásával a jelen szabályzatra hivatkozással jön létre.

5. A szerződés tartama, a biztosítási időszak

A szerződés – ha a felek másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú. A biztosítási időszak egy év.

A biztosítási évforduló – ezzel ellentétes megállapodás hiányában – minden évben a kockázatviselés kezdetének megfelelő naptári nap. A szerződés tartamára vonatkozó további rendelkezéseket a biztosítási szerző- dés tartalmazza.

6. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés aláírását követő nap 0. órájakor kezdődik, amely időpontot a biztosítási szerződés is tartalmazza.

7. A kockázatviselés területi hatálya

A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek mellett fe- dezetet nyújt a Magyarországon, valamint az Európa területén vagy az egész világon bekövetkező károkra.

8. A biztosítási díj megállapítása és a díjfizetés módja

A biztosító a határozatlan tartamú biztosítás díját egyéves biztosítási idő- szakra állapítja meg.

A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vo- natkozik. Egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. A biztosí- tási díj megfizetésének gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza. A biztosítási díjról a biztosító számlát állít ki. A szerződő a biztosítá- si díjat a biztosító által kiállított számla alapján fizeti meg.

A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét és módját a biztosítási szerződés tartalmazza.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a bizto- sító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. Ameny- nyiben a szerződő a díjfizetés módjára tekintettel díjkedvezményben ré- szesül, a díjfizetés módjának megváltoztatása esetén a kedvezményt el- veszti.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfi- zetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkal- mazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegé- szítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ha a biztosítási esemény díjjal nem fedezett kockázatviselés alatt követke- zett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből beszámítás útján levonja.

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

A biztosító a biztosított szállítmányozási tevékenységéből származó éves tervezett bruttó árbevétele alapján éves előzetes díjat (minimumdíj) határoz meg, amelynek arányos része a kötvényben rögzített díjfizetési ütemben (és módon) fizetendő.

Az elszámolás alapját a biztosított által a díjfizetési ütemhez igazodó idő- szakonként bejelentett tényleges bruttó árbevétel adata képezi, mely alap- ján a biztosító az előzetesen befizetett és a tényleges forgalom utáni árbe- vétel szerint kiszámolt díj különbözetére jogosult. A biztosított a biztosító kérésére hitelt érdemlően köteles a bejelentett adatokat igazolni.

A biztosító üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügy-

intézője nem jogosult díj átvételére, de az ügyfél az OTP Bankban befizethet a biztosító számlájára. Az alkusz és a többes ügynök díj átvételére nem jogosult, kivéve, ha a biztosítóval kötött egyedi meg- állapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt. A biztosításközvetítő – eltérő megállapodás hiányában – nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.

9. A kockázatviselés köre

A jelen szerződésben meghatározott feltételek mellett a biztosító a biztosí- tottal szemben kizárólag a szállítmányozási tevékenységével összefüggés- ben támasztott, megalapozott kártérítési igényeket téríti meg.

A biztosító kockázatvállalása a Ptk. Hatodik Könyv XLII. Fejezete szerint vég- zett szállítmányozási tevékenységre terjed ki.

Amennyiben a szállítmányozó fuvarozóként felel, felelősségét a hatályos Ptk. és az adott fuvarozási ágra vonatkozó, hatályos magyar és nemzetkö- zi jogszabályok, illetve egyezmények határozzák meg, melyek alatt az alább felsoroltak értendők:

– belföldi közúti árufuvarozás esetén a KÁSZ;

– belföldi vasúti árufuvarozás esetén a VÁSZ;

– belföldi légi fuvarozás esetén a LSZ;

– belföldi dunai árufuvarozás esetén a HÁSZ;

– nemzetközi közúti árufuvarozás esetén a CMR Egyezmény;

– nemzetközi vasúti árufuvarozás esetén a CÍM;

– nemzetközi légi fuvarozás esetén a Hágai Jegyzőkönyvvel módosított Varsói Egyezmény;

– nemzetközi Dunai árufuvarozás esetén a DÁF Megállapodás;

– tengeri árufuvarozás esetén a Brüsszeli Egyezmény, a Hague-Visby Sza- bályok, illetve a Hamburgi Szabályok.

A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítási összeg keretén belül az azon- nali kárelhárítás és kárenyhítés, a kármegállapítás és kárszámítás szükségsze- rűen felmerülő igazolt és indokolt közvetlen költségeire. A biztosító kocká- zatviselése nem terjed ki a biztosított jogi képviseletével kapcsolatban felmerült peres és peren kívüli költségekre, akkor sem, ha ezek a szer- ződés hatálya alá tartozó káreseménnyel kapcsolatban merültek fel.

10. A biztosítási összeg és önrészesedés

A biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amelyet a biztosító egy koc- kázattal kapcsolatban (egy fedezet alapján) legfeljebb megtéríthet. A kár- eseményenkénti biztosítási összeg (a továbbiakban kártérítési limit) az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüg- gésben megtérít. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség – viselt fe- lelősségük arányában – több személyt terhel, illetve, ha több személy lép fel kártérítési igénnyel. A biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limit (éves biztosítási összeg) az a legmagasabb összeg, amelyet a biztosító egy biztosítási időszak alatt összesen megtéríthet.

A káreseményenkénti, valamint az éves biztosítási összeget a biztosítási szerződés tartalmazza.

A biztosítási szerződésben feltüntetett önrészesedés a kártérítés összegéből levonásra kerül.

A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.

11. Kizárt kockázatok

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

– más biztosítással fedezett károk kockázataira;

– illegális szállítmányokra;

– háború, háborús állapot, sztrájk, felkelés, polgári zavargás, erő- szakos politikai cselekmény és terrorizmus kockázatára;

– harci eszközök felhasználásból vagy jelenlétéből eredő, valamint nukleáris energia és radioaktivitás kockázatokra;

– környezetszennyezés káraira;

– hatósági beavatkozásból eredő károkra (elkobzás, lefoglalás, visszautasítás);

– nemesfém, drágakő, ékszer, bankjegy, érme, okmány, értékpapír, műtárgy, festmény, illetve különleges értékű tárgyak (gyűjtemé- nyi, múzeumi darabok);

– személyes jellegű – nem kereskedelmi céllal továbbított – költözé- si ingóság szállítmányozására;

– jövedéki termékek szállítmányozásának kockázatára;

– tisztán pénzügyi követelésekből eredő kárigényekre (pl. kötbér, kezesség, fizetési késedelem, nemfizetés, büntetés, bírság);

– személyi sérülés és haláleset kockázatára;

– hajók, repülőgépek üzemeltetéséből eredő károkra;

– a biztosított saját káraira, saját tulajdonában lévő vagy általa bé- relt vagyontárgyakban keletkező dologi károkra, valamint a te- vékenysége során használt berendezések javítási költségeire;

– elektronikus eszközök vagy berendezések dátumfelismerési hi- bájából eredő károkra;

– téves diszponálás esetén a szállítmány légi úton történő újbóli feladásának költségeire, kivéve, ha ehhez a biztosító előzetesen hozzájárult;

– az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Tengerhajózási Bizott- sága (Federal Maritime Commission) rendelkezéseinek megsze- géséből eredő károkra;

– bármely olyan kockázatra, amely kívül esik a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételekben foglalt tevékenységi körön;

– arra a kárigényre, amely olyan jogviszonyból ered, amely az ENSZ bármely tiltó vagy korlátozó rendelkezésébe, az Európai Unió, Franciaország, vagy Németország, illetve az USA kereskedelmi vagy gazdasági tiltó, illetve korlátozó rendelkezésébe, szankció- jába ütközik, vagy ha a kár olyan ország területén következett be, amely az ENSZ bármely tiltó vagy korlátozó rendelkezése, vagy az Európai Unió, Franciaország vagy Németország, illetve az USA kereskedelmi vagy gazdasági tiltó, illetve korlátozó rendel- kezése, szankciója hatálya alatt áll.

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartással

a. a szerződő vagy a biztosított;

b. a biztosított jogi személy vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkaválla- lója vagy megbízottja (különös tekintettel de nem kizárólag: rak- tárvezető, logisztikai egység vezetője, árukezelés irányítója stb.)

okozta.

Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha:

– A kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódult állapotban okozta.

– A biztosított hatósági engedély nélkül folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott kárt.

– A biztosított a biztosító felhívása ellenére nem változtatott azon károkozási körülményen, ami ezt megelőzően már károkat ered- ményezett.

– A biztosított, harmadik személy káreseményre történő figyel- meztetése, illetve hivatalos értesítése ellenére a szükséges intéz- kedéseket nem tette meg, és ez káresemény bekövetkeztéhez ve- zetett.

– A bíróság jogerős ítéletében megállapította a biztosított súlyos gondatlanságát.

12. A felek együttműködési kötelezettsége

A szerződő (biztosított) köteles a szerződéskötéskor a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a bizto- sítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írás- ban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megvá- laszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezett- ség megsértését.

A szerződő (biztosított) köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak írásban, a tudomásra jutást követő 8 napon belül beje-

lenteni. A szerződő (biztosított) változásbejelentési kötelezettsége kereté- ben köteles a szerződéskötés után a kockázati viszonyokban bekövetkező lényeges változásokról – de minimum azokról, amelyekre vonatkozóan az ajánlat, illetve a kötvény adatot tartalmaz – nyolc napon belül írásban érte- síteni a biztosítót; különösen akkor, ha a szerződés megkötésekor a bizto- sító rendelkezésére bocsátott adatokban, okiratokban változás állt be.

A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség meg- sértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

A biztosított köteles az ellene indított peres eljárásról a biztosítót értesíte- ni. A biztosító a biztosított kérésére jogosult beavatkozni.

13. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

A szerződő (biztosított) a kár megelőzése érdekében az adott helyzet- ben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. A szerződő (biztosított) a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. Ennek keretében különösen köteles:

– a fuvarozó vagy más szállítmányozó megválasztásában, az útirány meg- állapításában és egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével eljárni;

– a kár bekövetkezése esetén a szükséges hatósági bejelentéseket (rendőrségi feljelentés, tűzrendészeti hatóság vagy a mentőszolgálat ér- tesítése) megtenni;

– a biztosító által javasolt kárbiztost haladéktalanul értesíteni, és a szem- le elvégzésével megbízni.

A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

14. Kárbejelentés

A biztosított köteles haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított két munkanapon belül írásban értesíteni a biztosítót, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolat- ban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudo- mást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

15. Kárrendezés

A biztosító a káresemény bejelentését követően a lehető legrövidebb időn belül köteles a kár nyilvántartásbavételét a biztosított felé visszaigazolni, va- lamint a kért intézkedésekről a biztosítottat tájékoztatni, illetve a kár elbí- ráláshoz szükséges benyújtandó okmányok listáját közölni.

A biztosított köteles a káreseményhez kapcsolódó, a kár elbírálásához szük- séges valamennyi bekért okmányt és dokumentumot a biztosító rendelke- zésére bocsátani, a szükséges felvilágosításokat a biztosító részére megad- ni, és lehetővé tenni azok tartalmának ellenőrzését.

Amennyiben fenti tájékoztatási kötelezettségek nem teljesítése esetén a káresemény lényeges körülményei kideríthetetlenné válnak, a biztosító kár- térítési kötelezettsége nem áll be.

A biztosított felelősségének megállapítása esetén, a kárigény elbírálását kö- vetően a biztosító szolgáltatása a kért okmányok benyújtásától számított 30 napon belül esedékes.

A kártérítés összegét a biztosító közvetlenül a károsultnak folyósítja. A biz-

tosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult kö- vetelését ő egyenlítette ki.

Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miat- ti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a káro- sultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosí- tottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

A károsult nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biz- tosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson kere- setet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.

A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismeré- se, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szem- ben csak akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatály- talan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott. A biztosított bí- rósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biz- tosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

A kártérítés forintban (HUF) történik, kivéve, ha a kár devizában merült fel, és a kártérítésre jogosult devizakülföldi.

Amennyiben a biztosító a kárigényt elutasítja, köteles azt a biztosítottal írásban közölni, valamint a biztosított által benyújtott eredeti okmányokat hiánytalanul visszajuttatni.

16. Kár esetén benyújtandó iratok

a. Jogalapot bizonyító dokumentumok: a biztosítási esemény bekövetkez- tét alátámasztó hatóság által kiállított dokumentumok (rendőrségi iga- zolás a nyomozás állásáról, rendőrségi/tűzoltósági jegyzőkönyv rendőr- ségi/tűzoltósági nyomozást megszüntető határozat, hatósági állatorvo- si jegyzőkönyv).

b. A biztosítási esemény bekövetkeztét alátámasztó egyéb dokumentu- mok: szállítmányozási szerződés/szállítmányozási tevékenységre vonat- kozó írásbeli megbízás és annak visszaigazolása, írásbeli felszólam- lás/reklamáció és arra érkezett válasz, a biztosított részletes felelősség- elismerő nyilatkozata, kárjegyzőkönyv, thermoscript, fuvarozási módnak megfelelő 1. számú eredeti fuvarlevél, szállítólevél, gyűjtő esetén láda- lista/rakományjegyzék, kiszolgáltatáskori kárjegyzőkönyv, az eltűnt áru kerestetéséről szóló levelezés, független kárbiztosi jegyzőkönyv, fotók, fuvarmegbízás és visszaigazolás, tachográf, menetlevél, nyomtatott GPS adatok.

c. Összegszerűséget bizonyító dokumentumok, a kár mértékét és az igé- nyelt biztosítási szolgáltatás/kártérítés összegét alátámasztó mindenne- mű dokumentum: kereskedelmi, árukísérői számla, az áru értékét hitelt érdemlően igazoló dokumentum, ATA Carnet, packing list, berakodás- ról készült video felvétel, raktári kitárolási bizonylat, tételes/részletes kárszámla vagy javítási számla, selejtezési jegyzőkönyv, szakvélemény a kár jellegéről és mértékéről, minőségellenőrzési, bevizsgálási szakvéle- mény, megsemmisítési jegyzőkönyv, mentési költséget igazoló számla, fuvardíjszámla, vámszámla, sérült áru csökkentett áron történő értéke- sítését igazoló kereskedelmi számla.

d. A biztosítottságot alátámasztó iratok, a káridőponti biztosítottság ellen- őrzésére alkalmas iratok: a biztosító által kiadott érvényes fedezetiga- zolás.

e. A jogosultságot és a biztosítási szolgáltatás/kártérítés irányát igazoló do- kumentumok, a károsult személyének alátámasztására vonatkozó iratok: árutulajdonosi nyilatkozat arról, hogy a rakomány rendelkezett-e szállít- mánybiztosítással, kereskedelmi számla, a fuvarozási/szállítmányozási láncban részt vevők általi kártérítést igazoló kompenzáló levél és banki bizonylat, jogátruházó nyilatkozat és banki bizonylat.

f. Minden egyéb olyan dokumentum, amelyet az ügyfél, illetve a biztosí- tott a kárának pontos felmérése avagy kifizetése érdekében, a káreset

sajátosságai miatt a kárüggyel összefüggésben be kíván nyújtani (füg- getlen szakértői szemlejegyzőkönyv, minőségellenőrzési, bevizsgálási szakvélemény, kimutatás, elszámolás).

17.

A személyes adatkezelésre vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók, a biztosító elérhetőségeire (levelezési cím, telefonszám, honlap- cím), felügyeleti szervére vonatkozó tájékoztatás jelen szabályzat részét képező, Tudnivalók elnevezésű külön dokumentumban talál- hatóak.

18. Egyéb rendelkezések

A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosított) nyilat- kozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységé- nek jut tudomására. A biztosítottal történő kapcsolattartás az általa a szer- ződésben megjelölt címen történik. Névre szóló címzés hiánya – az előbbi- ek betartása mellett – a nyilatkozat érvényességét nem érinti.

A jelen szabályzat alapján létrejövő biztosítási szerződés nem értékkövető, azaz indexálásra nincs lehetőség.

A biztosítási szerződésből eredő igények elévülése egy év, amelyet a kárigény biztosítottnak történt bejelentésétől kell számítani. A biz- tosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított elleni kö- vetelés a biztosítotthoz történt bejelentéskor elévült.

A jelen szabályzat alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog a magyar jog. Jelen szabályzatban nem említett kérdé- sekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései érvényesek.

19. A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés megszűnik:

– a határozott idejű szerződés lejáratával;

– a szerződés felmondásával;

– a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válásával, érdekmúlással;

– a díjfizetés elmulasztásával.

a. A szerződés lejárata

A határozott időre létrejött biztosítási szerződés a határozott idő lejártakor, tehát a megállapított időtartam utolsó napjával külön ér- tesítés nélkül megszűnik akkor is, ha arra további díjfizetés történik. A biztosítási díjnak a szerződés megszűnését követő befizetése nem jelenti a megszűnt biztosítási szerződés újra hatályba lépé- sét. A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító a beérkezést követő 15 munkanapon belül köteles visszafizetni.

b. A szerződés felmondása

A határozatlan időre kötött szerződést a felek – mind a szerződő, mind a biztosító – a naptári év végére, külön indoklás nélkül írás- ban 30 napos felmondási idővel felmondhatják. Ha bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a naptári év végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás ér- vénytelenségét eredményezi, hanem azt, hogy a szerződés év vé- gén szűnik meg.

A három évnél rövidebb határozott időtartamú szerződés a lejá- rat időpontja előtt, a három évnél hosszabb határozott időtarta- mú szerződés pedig azon időszak alatt, amelyre a felek a fel- mondási jogot érvényesen kizárták, csak a felek írásbeli közös megegyezésével szüntethető meg.

A felmondási jog – határozott és határozatlan időtartamú szer- ződés esetén egyaránt – legfeljebb három évre zárható ki; a fel- mondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.

Ha azonban a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bár- melyik fél felmondhatja. Ez esetben a biztosító a szabályzat sze- rint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, ame-

xxxx a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).

c. Biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válása, ér- dekmúlás

Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biz- tosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biz- tosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

A szerződőnek, illetve a biztosítottnak a jelen szabályzat 12. pont- jában leírtaknak megfelelően kell bejelentenie a biztosítási ese- mény bekövetkezésének lehetetlenné válásával, valamint az ér- dekmúlással kapcsolatos változásokat.

Amennyiben a szerződés részbeni megszűnése esetén a szerződő, illetve a biztosított a fenti lényeges körülmények változását közli a biztosítóval, a biztosító tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a sza- bályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

d. Díjfizetés elmulasztása, díjnemfizetés

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatár- idő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő ered- ménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára vissza- menő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszű- nés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosí- tási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállít- hatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktiválási) kérelem elfogadásáról a biztosító dönt.

20. A korábban alkalmazott feltételektől történő lényeges eltérés

A biztosító által a jelen szabályzat hatálydátumát megelőzően alkal- mazott szabályzat és a jelen szabályzat több rendelkezése eltér egy- mástól a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (hatály- ba lépés: 2014. március 15.) új rendelkezéseire tekintettel.

Az eltérések különösen a következő rendelkezések között találhatóak:

– bevezető rendelkezések;

– a biztosítási szerződés létrejötte;

– fedezetfeltöltés kizárása;

– a díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következménye;

– reaktiválás;

– kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség;

– a biztosítási szerződés megszűnése;

– közlési és változásbejelentési kötelezettség.

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat a jelen szabályzat figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

Biztosítónk legfontosabb adatai:

Név: Groupama Biztosító Zrt.

Székhely: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049

Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságnál került bejegyzésre.