A GRAWE ÉLETBIZTOSÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

A GRAWE ÉLETBIZTOSÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Általános Balesetbiztosítási Feltételei Hatályos: 2021. 12. 01. napjától

Preambulum

Jelen általános szerződési feltételek a GRAWE Életbiztosító Zrt-vel (továbbiakban: Biztosító) kötött biztosítási szerződés részét képezik, feltéve, hogy a biztosítási szerződést jelen általános szerződési feltételekre hivatkozással kötötték. Az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jog- szabályok az irányadók.

1.§

A biztosítási szerződés

A biztosítási szerződés alapján a Biztosító meghatározott jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összeg megfizetésére, a szerződő díj fi- zetésére kötelezi magát.

A biztosítási szerződés tartalmát az ajánlat és a biztosítási kötvény együttesen határozzák meg. A biztosítási szerződés részét képezik az ajánlattételkor, illetve a kötvény kibocsá- tásakor hatályos általános és különös szerződési feltételek.

2.§

A Biztosító kockázatviselésének kezdete és vége

(1) A Biztosító kockázatviselésének kezdete az ajánlat kel- tének hónapját követő hónap első napja, ha a Xxxxx ennél későbbi időpontban nem egyeznek meg. A bizto- sítási szerződés akkor jön létre, ha a felek a biztosítási feltételekben megegyeznek és szerződési akaratukat írásba foglalják.

(2) A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az aján- latra annak beérkezésétől számított 15 napon belül - amennyiben az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség 60 napon belül - nem nyilat- kozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díj- szabásnak megfelelően tették.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a szerződés - az aján- lat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselője részére történő átadás időpontjára vissza- menő hatállyal, a kockázat elbírálási határidő elteltét követő napon jön létre.

(4) A Biztosító minden esetben a biztosítási fedezetet iga- zoló dokumentumot (a továbbiakban: kötvény) állít ki.

(5) Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és az eltérést a szerződő a dokumentum kézhezvételét követően ké- sedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lénye- ges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a fedezetet igazoló do- kumentum átadásakor kifejezetten felhívta. Ha felhívás elmarad a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelő- en jön létre.

(6) Az ajánlattevő az ajánlatához annak megtételétől szá- mított 15 napig, ha az ajánlat elbírálásához egészség- ügyi kockázatfelmérésre van szükség, 60 napig van kötve.

(7) Ha a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés a lényeges kérdésben eltér a Biztosító jelen általános szerződési feltételeitől, a Biztosító a szerző- dés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen általános szerződési feltéte- leknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a ja- vaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat szerződő által történő kézhezvételétől számí- tott 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.

(8) Ha a kockázat elbírálási határidő alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak akkor utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta és az igényelt biz- tosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülmé- nyei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

(9) A folyamatos díjfizetésű biztosítás első díja és az egy- szeri díjas biztosítás díja a kockázatviselés kezdőnap- ján esedékes. A díj megfizetését igazoló dokumentu- mot az ajánlathoz csatolni kell, ennek elmaradása esetén a Biztosító a 13. § (2) bekezdése szerint leg- alább 30 napos póthatáridő tűzésével a Szerződőt a díjfizetésre írásban felszólítja. A folytatólagos díjfizetés esedékességénak napja a kockázatviselés kezdetének napját követő évek azonos naptári napja.

(10) Ha a szerződő az első biztosítási díjat a (9) bekezdés- ben foglalt időpontot megelőzően befizeti, az összeget a Biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt időpon- tig kamatmentes előlegként kezeli.

(11) A biztosításító kockázatviselése véget ér, amennyiben az életbiztosítás (főbiztosítás) megszűnik vagy díjmen- tesítésre kerül.

2./A. §

Egészségügyi vizsgálat

(1) Egészségügyi vizsgálat: a biztosítottra vonatkozó egész- ségügyi dokumentumok orvos szakmai véleményezése, értékelése és a fizikai orvosi vizsgálat. Egészségügyi dokumentum: a Biztosított által kitöltött, a Biztosító ál- tal rendszeresített formanyomtatvány és a benyújtott, egészségügyi állapotra vonatkozó egyéb egészségügyi ellátást nyújtó szervek által kiállított dokumentum (pl: vizsgálati, kezelési dokumentáció, házi orvosi kartonok, zárójelentések, boncolási jegyzőkönyv, amennyiben be- kérése indokolt). A Biztosító által rendszeresített, egész- ségügyi állapotra vonatkozó formanyomtatványok hon- lapján (xxx.xxxxx.xx) érhetőek el.

(2) Az egészségügyi vizsgálatra akkor kerül sor, ha a szer- ződés kötést megelőzően a Biztosított az egészségi állapotára vonatkozó kérdések megválaszolása során olyan adatot közöl, amely egészségügyi vizsgálatot tesz indokolttá, illetőleg, ha a Biztosító szolgáltatása teljesí- téséhez a szolgáltatás meg/vagy meg nem alapozott- ságának elhatárolása szükséges. A Biztosító törekszik a Biztosított számára legkevesebb kényelmetlenséget okozó egészségügyi vizsgálat elvégzésére.

(3) Az egészségügyi vizsgálatot elsősorban a Biztosító ál- tal megbízott szakorvosok végzik.

(4) A Biztosított, illetőleg az arra jogosultak az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerhetik.

3.§

A biztosítási időszak

A biztosítási időszak a jelen Biztosítási Feltételek értelmé- ben a díj esedékességétől számított 1 év.

4.§

A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés megszűnik lejárattal, felmondással, díj nemfizetéssel, halállal, a (fő) életbiztosítás díjmentesíté- sével, a teljes biztosítási összeg kifizetésével és a különös feltételekben szabályozott egyéb esetekben.

5.§

A biztosítási szerződés alanyai

A Biztosító: a GRAWE Életbiztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

A szerződő az a Fél, aki a Biztosítóval a szerződést megkö- ti, és a díj fizetésére köteles.

A biztosított az a személy, akinek az életét, testi épségét biztosították.

A kedvezményezett az, akit a szolgáltatás jogosultjának megneveztek.

6.§

A kedvezményezett jelölése és megváltoztatása

(1) Életbiztosítási szerződésben kedvezményezett a szer- ződésben megnevezett személy.

(2) A szerződő a kedvezményezettet a Biztosítóhoz cím- zett és a Biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozatával jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkeztéig ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja, meg- változtathatja. Ha nem a biztosított a szerződő, mind- ezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

(3) A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a ked- vezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, jogutód nélkül megszűnik.

(4) Ha a Biztosító szolgáltatásához való jogot a kedvezmé- nyezett nem szerzi meg, akkor az a szerződőt illeti meg. Amennyiben a szerződő meghalt vagy jogutód nélkül megszűnt, úgy a szolgáltatásra a biztosított, vagy örö- köse jogosult.

(5) A kedvezményezett módosítása a Biztosító számára csak akkortól hatályos, amikor azt neki a szerződő írás- ban bejelentette.

7.§

Közlési és változásbejelentési kötelezettség

(1) A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lé- nyeges körülményt a Biztosítóval közölni, amelyeket ismer, vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő/biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. Biztosító által feltett kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezett- ség megsértését. A közlésre és változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő fe- let és a biztosítottat is, továbbá sem a szerződő sem pedig a biztosított sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentés- re köteles lett volna.

(2) A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. Ha a Biztosító csak a szerződéskö- tés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményről, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosításá- ra, illetőleg - ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja - a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.

(3) A szerződő és a biztosított az ajánlat megtételekor közölt tényekben bekövetkező változásokat köteles a változás tudomásra jutásától számított 15 napon belül írásban bejelenteni. Így például: foglalkozást, egészsé- gi állapotot, életmódot, életvitelt érintő kérdéseket, lak- címváltozást.

(4) Ha a szerződő a módosító javaslatra, annak készhezvételétől számított 15 napon belül nem vála- szol a szerződés a módosító javaslat közlésétől számí-

tott 30. napon megszűnik, ha a Biztosító erre a követ- kezményre módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

(5) Ha a Biztosító a jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

(6) Ha a Biztosító csak később szerez tudomást a szerző- déskor már fennállott lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának csupán az első 5 évében gyakorolhatja.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakat a szerződésben megha- tározott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértésének következmé- nyeire is megfelelően alkalmazni kell. A Biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik. A változás bejelentésre nyitva álló ha- táridő a változás tudomására jutásától számított 15 nap.

(8) A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzé- séről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. tör- vény (továbbiakban: Pmt.) 12. § (3) bekezdése alap- ján a szerződő köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül értesíteni a Biztosítót a Pmt. 6-9.

§-ai szerinti ügyfél-átvilágítás keretében megadott-, il- letve a Pmt. szerinti tényleges tulajdonos személyét érintő adatokban bekövetkezett változásokról.

8.§

A biztosított szakmájának vagy foglalkozásának megváltozása

(1) A biztosított köteles az ajánlatban, illetve a biztosítási szerződés megkötésekor megjelölt szakmájának vagy foglalkozásának megváltozását annak bekövetkezése- kor haladéktalanul bejelenteni.

(2) Ha a biztosított új szakmájára, vagy foglalkozására te- kintettel alacsonyabb összegű biztosítási díj járna, ak- kor a bejelentés beérkezésétől kezdődően ezt az ala- csonyabb biztosítási díjat kell megfizetni.

(3) Amennyiben magasabb biztosítási díj jár, akkor azon időponttól számított három hónapos időtartamra, ami- kor a Biztosítónak a bejelentést meg kellett volna kap- nia, az új szakmára vagy foglalkozásra is teljes bizto- sítási védelem illeti meg a biztosítottat. Ha e három hónap elteltével az új szakmára, vagy foglalkozásra visszavezethető biztosítási esemény következik be anélkül, hogy közben megállapodtak volna a fizetendő magasabb biztosítási díjban, akkor a Biztosító szolgál- tatásai úgy kerülnek kiszámításra, hogy biztosítási ösz- szegként azt az összeget állapítják meg, amely az új szakma vagy foglalkozás folytatása esetére érvényes biztosítási díjszabás alapján a tényleges, a kötvényben meghatározott biztosítási díj alapul vételével adódna.

9.§

Jognyilatkozatok

(1) Amennyiben a szerződő lakcímet változtatott, de a vál- tozást nem közölte a Biztosítóval, a szerződővel köz- lendő jognyilatkozatok hatályosságához a Biztosí- tó részéről elegendő az általa ismert utolsó lakcímére igazolható módon küldött levél. A nyilatkozat annak a Biztosító által történt elküldésétől számított 15. napon válik hatályossá.

(2) Amennyiben a szerződő a biztosítási szerződést szék- helyén (telephelyén) kötötte meg, a székhely (telephely) áthelyezése esetén az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Amennyiben a szerződő Európán kívüli lakóhelyre köl- tözik, a Biztosító felé meg kell neveznie magyarországi kézbesítési megbízottját; ellenkező esetben az (1) be- kezdés rendelkezései érvényesülnek.

(4) Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosí-

tásához - ha a szerződést nem ő köti meg - a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

(5) Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvé- nyes képviseletet gyakorló személy köti meg, a szer- ződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképes- ségében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében rész- legesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

(6) Ha a szerződő a biztosítotthoz vagy a kedvezménye- zetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folya- matosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölé- sét nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek a részére a köte- lezettség vállalást tették. A szerződő nyilatkozatáról a Biztosítót írásban tájékoztatni kell.

(7) A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájá- rulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végé- vel megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe lép.

(8) Ha a szerződést nem a biztosított kötötte a szerződés- be bármikor a Biztosítóhoz intézett nyilatkozatával be- léphet. A belépéshez a szerződő írásbeli hozzájárulását a biztosítottnak csatolnia kell, kivéve azt az esetet ami- kor a belépésre a szerződő halála vagy jogutód nélkül történő megszűnése miatt kerül sor. A belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettsé- gek összessége a biztosítottra száll át.

(9) Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedé- kes díjakért a biztosított a szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szer- ződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítás díját – megtéríteni.

(10) Ha a szerződést nem a biztosított köti a biztosítási ese- mény bekövetkeztéig vagy a biztosított belépéséig a szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerző- désben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köte- les tájékoztatni.

10.§

Biztosítási esemény

(1) Biztosítási esemény a különös feltételekben meghatá- rozott esemény. A Biztosító biztosítási védelmet nyújt arra az esetre, ha a biztosítottat baleset éri. A biztosítá- si szolgáltatások a 13. és 14. §-okban, valamint a köt- vényben vannak feltüntetve.

(2) A biztosítási esemény a baleset 11.§ szerinti bekövet- kezése.

(3) A balesetbiztosítás területi hatálya az egész Földre ki- terjed.

(4) Az időbeli hatálya azokra a balesetekre terjed ki, ame- lyek a biztosítási védelem fennállása alatt következnek be. A balesetbiztosítási szerződést a Xxxxx határozott időtartamra kötik, melynek tartamát az ajánlatban, a kötvényben, és az egyes termékek Különös Szerződési Feltételeiben határozzák meg.

11.§

A baleset fogalma

(1) A baleset a biztosított akaratától független esemény, amely váratlanul, kívülről, mechanikus vagy vegyi úton hat a biztosított testére és a testi sérülés következtében maradandó egészségkárosodását vagy halálát okozza.

(2) Balesetnek minősülnek továbbá az alábbi, a biztosított akaratától független események:

• vízbefulladás,

• égési és forrázási sérülések, villámcsapás vagy elekt- romos áramütés következményei,

• gázok vagy gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok lenyelése, kivéve, ha ezek a behatások foko- zatosan történnek,

• a végtagokon és a gerincoszlopon lévő izmok, ízüle- tek, inak és tokok ficama rándulása és szakadása a tervezett mozgásfolyamattól való eltérés következté- ben.

(3) A betegségek nem minősülnek balesetnek és a fertőző betegségek sem tekinthetőek a baleset következményeinek. Ez a kizáró rendelkezés nem vonatkozik a gyermekbénulás következményeire, amennyiben a megbetegedést szerológiailag meg- állapították és az legkorábban 15 nappal a biztosítá- si szerződés kezdete előtt, de legkésőbb 15 nappal annak megszűnése után jelentkezett. A betegség kezdetének (a biztosítási esemény időpontjának) az a nap számít, amikor első ízben fordultak orvos- hoz tanácsért a gyermekbénulásként diagnosztizált betegség miatt. Ebben az esetben a Biztosító szol- gáltatása a megállapodás szerinti biztosítási ösz- szeg keretei között 2.000.000.- Ft-ban korlátozott. A felelősség betegség miatti kizárása nem vonatko- zik a merevgörcsre és a veszettségre, amennyiben azt az (1) bekezdés szerinti baleset okozta.

(4) A biztosítási védelem kiterjed azokra a balesetekre is, amelyeket a biztosított légi utasként szenved el, feltéve, hogy a repülőgépnek a személyszállításra engedélye volt. Légi utasnak minősül az, akinek a tevékenysége a légi jármű működésével nincs oko- zati összefüggésben, a személyzetnek nem tagja.

12.§

Nem biztosítható személyek

(1) Nem biztosíthatóak azok a személyek, akik tartósan teljesen munkaképtelenek, vagy súlyos ideg-, illetve elmebetegségben szenvednek. Teljes munkaképte- lenség akkor áll fenn, ha a biztosítottól betegsége vagy fogyatékossága következtében orvosilag nem várható el kereső tevékenység folytatása, valamint, ha ténylegesen nem is folytat kereső tevékenysé- get.

(2) Amennyiben a biztosított a biztosítási szerződés fennállása alatt vált nem biztosíthatóvá, a Biztosító 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására.

(3) Ha biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

(4) Ha a Biztosító e jogával nem él, a szerződés az ere- deti tartalommal hatályban marad.

13.§

A biztosítási szolgáltatás

(1) A Biztosító csak a biztosítási összeg erejéig felel. Szol- gáltatását forintban köteles teljesíteni.

(2) A Biztosító szolgáltatásai a biztosítási esemény és a Biztosító szolgáltatásai terjedelmének megállapításá- hoz szükséges utolsó dokumentumok beérkezését kö- vető 15 nap múlva esedékesek.

(3) A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, valamint a szükséges dokumentumok benyújtására vonatkozó kö- telezettségét, továbbá szükség esetén azok tartalmá- nak ellenőrzésére előírt kötelezettségeket nem teljesíti,

és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lé- nyeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

(4) Ha a halál a baleset napjától számított egy éven belül a baleset következményeként áll be, a halál esetére meg- állapított biztosítási összeget kell kifizetni.

(5) A halál esetére járó szolgáltatásba csak az olyan kifi- zetéseket kell beszámítani, amelyeket az ugyanazon esemény folytán bekövetkezett tartós rokkantságra te- kintettel teljesítettek. A Biztosító a tartós rokkantságra tekintettel nyújtott szolgáltatást túlfizetés címén nem követelheti vissza.

(6) A biztosítottat állapotmegőrzési kötelezettség nem ter- heli.

14.§

A Biztosító teljesítésének szabályai

Minden olyan jogosultra vonatkozóan, akik a Biztosítóval szemben szolgáltatási igényt kívánnak érvényesíteni, a kö- vetkező kötelezettségek érvényesek:

(1) A biztosított balesetét és halálát haladéktalanul, de leg- később a tudomásra jutástól számított 15 napon belül be kell jelenteni a Biztosítónak.

(2) A Biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött kárbejelentőt be kell küldeni.

(3) A biztosítottnak a balesetre, ill. balesetből eredően be- következő halálára vonatkozó és rendelkezésre álló hi- vatalos dokumentációt be kell küldeni.

(4) A Biztosító kérheti a kárrendezéshez szükséges továb- bi orvosi vagy egyéb hivatalos igazolások bemutatását is az alábbiak szerint:

• az első ellátás dokumentumai (kórházi zárójelentés, ambuláns lap, röntgen lelet),

• az első ellátástól a kárbejelentés időpontjáig történt kezelések, vizsgálatok iratai, újabb zárójelentések, le- letek,

• amennyiben rendőri intézkedés történt, a rendőrségi jegyzőkönyv és az eljárást lezáró határozat ideértve egyéb hatósági eljárás során készült dokumentumo- kat is,

• amennyiben rendőri intézkedés nem történt, úgy ható- sági tanúkkal felvett jegyzőkönyv,

• amennyiben munkahelyi baleset volt, a munkahelyi baleseti jegyzőkönyv,

• amennyiben alkoholvizsgálat történt (akár szonda, akár vérvétel) annak eredménye,

• gépjármű vezetés során bekövetkezett baleseti károk- hoz a jogosítvány, forgalmi engedély fénymásolata. Amennyiben a baleset halált okoz, úgy:

• a halotti anyakönyvi kivonat,

• halott vizsgálati bizonyítvány,

• hivatalos orvosi igazolás a halál okáról (kórbonctani felszólító, vagy a haláleset kapcsán történt kórházi ke- zelés zárójelentése),

• halálesettel kapcsolatos orvosi dokumentáció,

• halálesettel kapcsolatos hatósági dokumentáció,

• a halálesetet megelőző ellátások dokumentumai (kór- házi zárójelentések, ambuláns lapok, röntgen leletek, kezelésekkel kapcsolatos dokumentumok, laboratóri- umi eredmények),

• a halálesetet követő vizsgálatok iratai, dokumentációi (boncolási jegyzőkönyv),

• a kedvezményezett azonosításához szükséges doku- mentáció,

• cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes kedvezményezett esetén gyámhatósági hozzájáruló határozat,

• törvényes örökös, mint kedvezményezett megjelölése

esetében az örökös megnevezését tartalmazó köz- jegyzői végzés.

Állapotrosszabbodás esetén:

• a kármegállapítás időpontja óta történt orvosi vizsgá- latok, kezelések iratai, dokumentumai,

• az ennek megállapítására illetékes és jogosult szerv határozata.

A fenti dokumentumokat másolatban kell a Biztosító részére eljuttatni, kétség esetén a Biztosító kérheti az eredeti dokumentum bemutatását vagy hitelesített má- solatát.

(5) A Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól men- tesül, ha a fenti rendelkezésekben foglalt kötelezett- ségeket megsértik, és ezáltal a Biztosító kötelezett- sége szempontjából lényeges körülmények válnak kideríthetetlenné.

15.§

A biztosítási díj

(1) A biztosítási díj kiszámítása a Biztosító kalkulációja alap- ján a biztosított életkorának, egészségi állapotának, illet- ve egyéb kockázati körülményeinek, valamint a biztosítás tartamának és összegének figyelembevételével történik. A Biztosító a biztosított életkorát úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezdetének évszámából levonja a biztosí- tott születésének évszámát (belépési kor).

(2) Az átlagtól eltérő kockázat esetén a Biztosító biztosítási pótdíjat vagy záradékban, a kockázat elbírálás ered- ményének függvényében az ajánlattól eltérő feltétele- ket állapíthat meg.

(3) A biztosítási szerződés lehet egyszeri díjas, vagy xxxxx- xxxxx (éves) díjfizetésű. A díjfizetés esedékességéről a 2 § (9) bekezdése rendelkezik. Részletfizetés esetén a gyakoriságnak megfelelő időszak(ok) kezdőnapján esedékes a díjfizetés. A díjat forint pénznemben kell megfizetni. Részletfizetés esetén a Biztosító pótdíjat számít fel melynek mértéke féléves gyakoriság ese- tén a díj 3 %-a, negyedéves gyakoriság esetén 5 %, havi gyakoriság esetén 6 %.

(4) A folytatólagos díjfizetésű életbiztosítási szerződés dí- jának részletekben történő megfizetését a Biztosító a szerződő kérelmére engedélyezi, amennyiben a szer- ződő kötelezettséget vállal a pótdíjak megfizetésére. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor a folyó évi biztosítási díj részleteit még nem fizették ki, valamint, ha a Biztosító a biztosítási díjfizetési késedelem miatt kényszerül arra, hogy a fennálló díjkövetelését peres úton érvényesítse, úgy a folyó évi díj valamennyi rész- lete azonnal esedékessé válik és a biztosítási díj a Biz- tosító valamennyi szolgáltatásából levonható.

(5) Xxxx nézve, hogy a biztosítási díj megfizetése kellő idő- ben megtörtént-e, a befizetésnek a Biztosító számlájára történő beérkezési időpontja az irányadó.

(6) Amennyiben a biztosítási díj, illetve díjelőleg bármely jogcímen a szerződő részére visszafizetésre kerül, úgy a visszautalandó összeget kizárólag forint pénznemben teljesítheti a Biztosító.

(7) A Biztosítási díjat a szerződő a biztosítás tartama alatt megemelheti, vagy csökkentheti az általa megkötött biztosítási szerződés különös szerződési feltételeiben meghatározott minimális biztosítási összegnek megfe- lelő biztosítási díj összegéig. A Biztosító ebben az eset- ben új biztosítási összeget fog megállapítani.

16.§

A díjfizetés elmulasztásának következményei

(1) Ha az esedékes díjat nem fizetik meg a Biztosító - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a Szerződőt a felszólítás elküldésétől számított legalább

30 napos póthatáridő tűzésével a díjfizetésre írásban felszólítja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatály- lyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

(2) Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - ered- ménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegé- szítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeg- gel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

17.§

Kizárások és mentesülések

A biztosításból ki vannak zárva a következő balesetek:

(1) amelyek légi járművek nem utaskénti használata, ejtőernyős ugrások során következnek be;

(2) amelyek a biztosított hivatásos sportolói tevékeny- ségével okozati összefüggésben következtek be;

(3) amelyek a motoros sportok versenyeiben való rész- vétel során (az előfutamokon és a rallykon való részvételt is ide értve), továbbá az ezekre való fel- készülés érdekében végzett edzések során követ- keznek be;

(4) amelyek a síelés, a síugrás, a bob, a síbob és a szkeleton sportágak megyei, országos vagy nem- zetközi versenyein való részvétel, valamint a szó- ban forgó rendezvényekre való felkészülés érdeké- ben végzett hivatalos edzések során következnek be;

(5) amelyek azáltal következnek be, hogy a biztosított szándékos bűncselekményt kísérelt meg vagy kö- vetett el;

(6) amelyek közvetlenül vagy közvetve bármilyen há- borús eseménnyel függnek össze;

(7) amelyek belső zavargások során keletkeznek, ha azokban a biztosított zavargások szítóinak oldalán vett részt;

(8) amelyeket közvetve vagy közvetlenül

• ionizáló sugárzások hatása, vagy

• nukleáris energia okozott;

(9) amelyeket a biztosított egy őt érő szívinfarktus vagy szívszélhűdés következtében szenved el; a szívin- farktus azonban semmilyen körülmények között sem minősül baleseti következménynek;

(10) amelyet a biztosított bármilyen tudatzavarban vagy pszichikai teljesítőképességének alkohol, ká- bítószer, vagy gyógyszerek által befolyásolt állapo- tában szenved el;

(11) azok a testi sérülések, amelyeket a biztosított gyó- gyító eljárások és beavatkozások során a saját tes- tén végez vagy végeztet, feltéve, hogy ezek indoka nem egy biztosítási esemény volt;

(12) amelyeket a biztosított gépjárművezetőként szen- ved el, úgy, hogy nem rendelkezik olyan gépjármű- vezetői engedéllyel, amely elő van írva az adott gép- jármű közúti vezetéséhez; ez a rendelkezés akkor is érvényes, ha a járművet nem a közúton vezette.

(13) A kizárásokon túlmenően mentesül a Biztosító, ha a baleseti következmények illetve ezek súlyosbodása abból ered, hogy a biztosított a balesetet követő- en nem vesz azonnal igénybe orvosi segítséget, a gyógyulási folyamat teljes befejeződéséig nem veti magát alá az orvosi kezelésnek, vagy nem gondos- kodik a megfelelő ápolásáról és lehetőségei szerint nem tesz meg mindent a baleset következményei- nek elhárításáért és csökkentéséért.

(14) Nem minősül balesetnek, ha a biztosítottat bűncse-

lekmény elkövetése miatt halálra ítélik, és az ítéletet végrehajtják.

18.§

A biztosítási védelem tárgyi körülhatárolása

(1) Biztosítási szolgáltatás csak a megtörtént baleset által kiváltott, azzal okozati összefüggésben bekö- vetkezett maradandó következményekért (testi sé- rülés vagy halál) jár.

(2) A rokkantság fokának megállapításánál valamely korábbi rokkantság százalékos értékét csak akkor vonják le, ha a baleset olyan testi vagy szellemi funkciót érintett, amely már korábban is károsodott.

(3) A korábbi rokkantság mértékét a 20. §-ban írtak sze- rint kerül megállapításra.

(4) Ha olyan betegségek vagy fogyatékosságok befo- lyásolják a baleseti következményeket, amelyek már a baleset előtt is fennálltak, a szolgáltatást a betegség vagy fogyatékosság mértékének megfele- lően csökkenteni kell, feltéve, hogy ez a hatás leg- alább 25%-ot tesz ki.

(5) Szervi alapú idegrendszeri zavarok esetén a szol- gáltatás csak akkor jár, ha ez a zavar a baleset ál- tal okozott szervi károsodásra vezethető vissza. A pszichikai zavarok (neurózis, pszichoneurózis, posttraumás stressz-zavar) nem minősülnek bal- eseti következménynek.

(6) Porckorongsérv esetén csak akkor jár szolgálta- tás, ha az közvetlenül a gerincoszlopra gyakorolt mechanikus hatás következtében állt elő és nem egy már a baleset előtt fennálló betegségtünet súlyosbodásáról van szó - az alábbiak szerint: Az egészséges porckorong korong alakú, radírgumi konzisztenciájú szerv, mely körkörös gyűrűkből áll, középen nagy, folyadéktartalmú kocsonyás maggal. Porckorongsérvről akkor beszélünk, ha a körkörös gyűrűk átszakadnak és a kocsonyás anyag a ge- rinccsatorna felé türemkedik és ott homokóra-szerű szűkületet okoz. A porckorong kopás a porckorong természetes öregedési folyamata, mely a 20-as életévek vége felé mindannyiunknál elkezdődik. A folyamat lényege az, hogy a porckorong elkezd ki- száradni, vizet veszít és így elveszíti rugalmasságát is. Az „elfajuló“ porckorong a külső erőkkel szem- ben sérülékenyebbé válik, összenyomásra, hirte- len megnövekvő terhelésre a gyűrűk átszakadnak, a porckorongban lévő anyag hátrafelé vándorol és létrejön az előbb említett elő-boltosúlás. A hirtelen megnövekvő terhelés lehet egy rossz mozdulat, emelés, vagy akár hosszabb kihagyást követően, megfelelő bemelegítés nélkül elkezdett, túl intenzív torna, valamint a túlsúllyal rendelkezők nagyobb veszélynek vannak kitéve.

(7) Bármilyen hasi és altesti sérv esetén szolgáltatás csak akkor jár, ha a sérvet kívülről jövő mechani- kus hatás idézte elő,- nem pedig a sérvre való ve- leszületett hajlam, vagy azt elősegítő alábbi ténye- zők: Sérvnek a hasfal olyan defektusát nevezzük, mely lehetővé teszi valamely hasűri szerv kinyo- mulását a nyíláson, vagy a hasfal gyenge pontján keresztül. Minden sérv együttes oka a nyomás és valamely izom vagy izombőnye megnyílása vagy gyengesége. A sérv kialakulásának feltételeit olyan, az ember anatómiai felépítéséből adódó nyílások teremtik meg, ahol normálisan erek, izmok, idegek, vagy egyéb képletek hagyják csak el a hasüreget. Szintén sérv képződésére hajlamosítanak a hasfal szerzett gyengeségei, melyek gyakorlatilag a műté- tek után keletkező hegek. A szerzett sérvek kiala- kulását segítik még az elhízás, a tartós köhögés, a

nagy haspréssel járó székrekedés, és a fizikai meg- erőltetés. A biztosítási védelem szempontjából nem minősül biztosítási eseménynek a biztosított saját magatartása - így különösen az emelés vagy ehhez hasonló fizikai tevékenység - következtében kiala- kult sérv.

19.§

A szolgáltatásra vonatkozó különleges rendelkezések

(1) A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ameny- nyiben bizonyítja, hogy a balesetet jogellenesen

(a) a biztosított, illetőleg a szerződő

(b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozója szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

(2) A Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos maga- tartása következtében vesztette életét.

(3) Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és káreny- hítés kötelezettség megszegésénél is alkalmazni kell.

20.§

Tartós rokkantság

(1) Ha a baleset napjától számított egy éven belül a baleset következményeként tartós (maradandó) rokkantság marad vissza, akkor az aktuális biztosítási összegből a rokkantság fokának megfelelő összeget kell kifizetni.

(2) A rokkantság fokának megállapítása az alábbi rendel- kezések szerint történik:

(a) Az alább felsorolt szervek teljes elvesztése vagy tel- jes működésképtelensége esetén:

egyik felső végtagnál 70%

egy kéznél 60%

egy hüvelykujjnál 20%

egy mutatóujjnál 10%

valamely másik ujjnál 5%

egyik alsó végtagnál 70%

egy lábnál 50%

egy nagylábujjnál 5%

valamely másik lábujjnál 2%

mindkét szem látóképességének elvesztése esetén 100%

az egyik szem látóképességének elvesztése esetén 35%

amennyiben a másik szem látó- képessége a biztosítási esemény bekövetkezése előtt már elveszett 65%

mindkét fül hallóképességének

elvesztése esetén 60%

az egyik fül hallóképességének elvesztése esetén 15%

amennyiben azonban a másik fül hallóképessége a biztosítási esemény bekövetkezése előtt már elveszett 45%

a szaglóérzék elvesztése esetén 10%

az ízlelő érzék elvesztése esetén 5%

(b) A fent felsorolt szervek, testrészek (vagy érzék-szer- vi funkciók) részbeni elvesztése (vagy károsodása) esetén a tételesen jelölt testrész, vagy károsodás értékéből számítva arányosan kell az egészségká- rosodás mértékét meghatározni. A kar és a láb mű- ködésének korlátozottsága esetén a teljes végtagra vonatkozó tételt arányosan kell alkalmazni

(3) Ha a rokkantság foka a (2) bekezdés szerint nem ha- tározható meg, akkor az az irányadó, hogy a testi vagy a szellemi képességeket a baleset orvostudományi

szempontból mennyiben befolyásolta.

(4) A (2) és (3) bekezdésből adódó több százaléktételt ösz- sze kell adni. A rokkantság foka azonban sohasem le- het több, mint 100%.

(5) A baleset utáni első évben a rokkantsági szolgáltatás csak akkor jár, ha a baleset következményeinek jellege és terjedelme orvosilag egyértelműen megállapítható.

(6) Ha a tartós rokkantság foka nem egyértelműen meg- határozott, mind a biztosított, mind a Biztosító jogosult arra, hogy a rokkantság mértékét a baleset napjától kezdődően négy éven át évenként orvosilag újra meg- állapíttassa. A feleket a baleset napjától számított má- sodik év elteltével Orvosi Bizottság igénybevételének a joga is megilleti.

(7) Ha ilyen esetben a végleges megállapítás alapján ma- gasabb összegű rokkantsági szolgáltatás jár, mint ami- lyet a Biztosító már nyújtott, a többlet összeg a megál- lapítástól számított 15 napon belül esedékes.

(8) Ha a biztosított:

(a) a baleset következtében, a balesettől számított egy éven belül meghal, a rokkantsági szolgálta- tás nem jár;

(b) nem a baleset következtében a balesettől számí- tott egy éven belül hal meg, a tartós rokkantság azon mértéke szerint kell a szolgáltatást teljesí- teni, amellyel az utoljára kiállított orvosi leletek alapján számoltak volna;

(c) a balesettel összefüggő, vagy attól független ok miatt a balesetet követően több mint egy év után hal meg, ugyancsak a tartós rokkantság azon mértéke szerint kell a szolgáltatást teljesíteni, amellyel az utoljára kiállított orvosi leletek alap- ján számolni kellett volna.

21.§

A baleset kivizsgálására vonatkozó eljárási

szabályok

(1) A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a szolgál- tatásra jogosultra az alábbi kötelezettségek érvénye- sek:

(a) biztosítási esemény bekövetkezését a Biztosítónak lehetőleg haladéktalanul, de legkésőbb a tudomás- ra jutástól számított 5 napon belül be kell jelenteni. Akadályoztatás esetén az akadály megszűnését követő 5 napon belül kell a szükséges felvilágosítá- sokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

(b) A biztosított halálát 5 munkanapon belül írásban be kell jelenteni a Biztosítónak, a telefaxon történő be- jelentés is megfelelő. A biztosított halálát akkor is külön be kell jelenteni az itt írt határidőben, ha ma- gát a későbbi halált okozó balesetet korábban már bejelentették.

(c) A Biztosítónak joga van ahhoz, hogy a holttestet a teljesítés érdekében, a hozzátartozó engedélyével megszemlélhesse, felboncoltassa, szükség esetén exhumáltassa.

(d) A balesetek bejelentésére szolgáló nyomtatványt, annak kézhezvételét követően haladéktalanul meg kell küldeni a Biztosítónak, ezen felül a Biztosító részére valóságnak megfelelően meg kell adni va- lamennyi általa kért, az ügyben releváns felvilágosí- tást.

(e) A biztosítottnak meg kell hatalmaznia a kezelőor- vost vagy azt a gyógyintézetet, amely a kárelbírá- lás szempontjából fontos okból eredően Őt kezel- te, vagy megvizsgálta, hogy a Biztosító által kért tájékoztatást megadhassa és a szükséges orvosi

dokumetációt kiszolgáltassa. Ezt a meghatalma- zást a biztosított az ajánlata megtételével egyidejű- leg adja meg a biztosítotti nyilatkozatban.

(f) A balesettel foglalkozó hatóságok részére is meg- hatalmazást kell adni arra, hogy a Biztosító által kért tájékoztatásokat a káresettel összefüggően ad- ják meg.

(g) A Biztosító igényelheti, hogy a biztosított a Biztosító által kijelölt orvosok által végzett vizsgálatnak vesse alá magát.

(2) A Biztosító annyiban mentesül a szolgáltatási kötele- zettsége alól, amennyiben az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket megsértik és ennek következtében lényeges körülmények válnak tisztázhatatlanná.

22.§

A véleményeltérés esetén követendő eljárás (Orvosi Bizottság)

(1) Az Orvosi Bizottság dönt abban az esetben, ha véle- ménykülönbségek merülnek fel a baleset következ- ményeinek jellege és terjedelme tekintetében, illetve abban, hogy a bekövetkezett hátrányok mennyiben vezethetők vissza a biztosítási eseményre, továbbá a tekintetben, hogy a baleset következményeit betegség vagy fogyatékosság mennyiben befolyásolta.

(2) A biztosított attól számított 6 hónapon belül, hogy meg- kapta a Biztosító nyilatkozatát arról, hogy elismeri-e és milyen összegben a szolgáltatási kötelezettségét, köve- telésének ismertetése mellett ellentmondással élhet, és az (1) bekezdés szerint az Orvosi Bizottság döntésére utalt véleményeltérés esetén az Orvosi Bizottság dön- tését kérheti.

(3) A Biztosító is jogosult az Orvosi Bizottság döntését kér- ni.

(4) Az Orvosi Bizottságba a Biztosító és a biztosított külön- külön jelöl egy-egy, a Magyar Orvosi Kamara névjegy- zékébe bejegyzett orvost. Ha a biztosított vagy a Bizto- sító az írásbeli felszólítást követő 15 napon belül nem jelöl orvost, akkor a hiányzó bizottsági tagot ugyanaz a Fél jelölheti. Tevékenységük megkezdése előtt a két orvos közös egyetértéssel egy harmadik orvost jelöl ki elnöknek, aki abban az esetben, ha nem, vagy csak részben tudnának megegyezni, a két orvos szakvéle- ményében rögzített határok keretei között dönteni fog. Amennyiben a két orvos nem jut megegyezésre az el- nök személyét illetően, akkor az Orvosi Bizottság dön- tést nem hozhat.

(5) A biztosított köteles alávetni magát a Bizottság tagjai ál- tal végzett vizsgálatoknak és minden olyan kezelésnek, amelyet a Bizottság szükségesnek tart.

(6) Az Orvosi Bizottság a tevékenységéről jegyzőkönyvet készít; a jegyzőkönyvben írásban köteles megindokolni döntését. Egyet nem értésük esetén mindegyik orvos külön köteles rögzíteni véleményét a jegyzőkönyvben. Ha az elnök döntése válik szükségessé, ő a döntését indokolással együtt köteles jegyzőkönyvbe venni. Az el- járás iratait a Biztosító köteles megőrizni.

(7) Az Orvosi Bizottság eljárásának költségeit előzetes egyeztetés alapján a Bizottság állapítja meg, és azt a Biztosító előző döntéséhez képest a nyertesség illetve a vesztesség arányában a Biztosító illetve a biztosított viseli. Azon költségek aránya, amelyeket a biztosított köteles viselni, nem haladhatja meg a halál esetére és rokkantságra együttesen érvényes biztosítási összeg egy százalékát, de legfeljebb a vitatott összeg huszonöt százalékát érheti el.

23.§

Felmondás

(1) A határozatlan időre kötött szerződést a Felek bármikor felmondhatják.

(2) A szerződést írásban, a biztosítási időszak végére kell felmondani. A felmondási idő 30 nap.

24.§

A kockázatviselés helyreállítása

(Reaktiválás)

Ha a szerződő (biztosított) az első elmaradt díjesedékes- ségtől számított hat hónapon belül írásbeli kérelmet terjeszt elő és a teljes díjhátralékot - az időarányos késedelmi ka- mattal megnövelve befizeti - úgy a Biztosító kockázatvise- lése a teljes díjhátralék befizetését követő nap 0. órájakor újrakezdődik, feltéve, hogy a biztosított életben van, és új egészségügyi nyilatkozatot tölt ki, vagy a Biztosító kérésére orvosi vizsgálaton vesz részt és ezek elbírálását követően a Biztosító a kockázatviselés helyre állítása mellett dönt. A biztosítás az eredeti tartalommal és összeggel lép újra ha- tályba, kivéve ha Biztosító módosító javaslattal él és azt a szerződő elfogadja. Amennyiben a Szerződő a módosító ja- vaslatot nem fogadja el úgy a kockázat viselés helyreállítása nem lehetséges.

A Biztosító a megszűnés és a reaktiválás közötti idő- szakra kockázatot nem vállal.

25.§

Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények 5 év alatt évül- nek el. Az elévülés kezdete a biztosítási esemény időpontja.

26.§

Biztosítási titok

(1) Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó - a Biztosító, a viszontBiztosító, a biztosítás- közvetítő rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító a viszontBiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfelei- nek - ideértve a károsultat is - személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) A Biztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek azon biz- tosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosí- tásához, állományban tartásához, a biztosítási szerző- désből származó követelések megítéléséhez szüksé- ges, vagy a Biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény által meghatározott egyéb cél lehet. E céltól eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító vagy a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hoz- zájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadá- sa esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nél- kül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosítót, a Biztosító tulajdono- sait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármi- lyen módon hozzájutottak.

(4) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak törvényes kép- viselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy jogszabály szerint a titoktartási kötelezettség nem áll fenn a 27.§ szerint.

(5) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

(a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

(b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

(c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyele- téről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesí- tése érdekében történő adatátadás.

27.§

A Biztosító ügyfelei adatainak kezelése és az adattovábbítás részletszabályai

(1) A szerződő és a biztosított kérésére a Biztosító köte- les az általa vezetett nyilvántartásban az ügyfélről tárolt adatokról felvilágosítást adni, valamint az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket átvezetni. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekin- tetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja.

(2) A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállásának idején valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kap- csolatban igény érvényesíthető.

(3) A Biztosító a biztosítási titoknak minősülő adatokat az alábbi szervezetek részére jogosult továbbítani:

(a) a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak,

(b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóságnak és ügyészségnek, továbbá az általuk kirendelt szakértőnek,

(c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes el- járásban, közigazgatási határozatok bírósági felül- vizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a termé- szetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgá- lattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

(d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőnek, továbbá az általa kirendelt szakértőnek,

(e) ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biz- tosítót törvényben meghatározott körben nyilatko- zattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötele- zettség terheli, az adóhatóságnak,

(f) az adóhatóságnak a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megál- lapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüg- gő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmű- ködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 43/B-43/C. §-ában, illetőleg az Aktv. 43/H.

§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez,

(g) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- latnak,

(h) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szakta- nácsadóval, a harmadik országbeli Biztosító, füg- getlen biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó ma- gyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatalnak,

(i) a feladatkörében eljáró gyámhatóságnak,

(j) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi ha- tóságnak,

(k) a külön törvényben meghatározott feltételek meglé- te esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazásá- ra, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv- nek,

(l) a viszontBiztosítónak, valamint közös kockázatvál- lalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló Biztosítóknak,

(m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az át- vevő Biztosítónak,

(n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellá- tásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálónak,

(o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosának,

(p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadsági Hatóságnak.

A Biztosító jogosult az adatokat továbbítani, ameny- nyiben az a)-k), pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelö- lését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját, azzal, hogy az l)-m) és o)-p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megisme- résére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(4) A Biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanács- adó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köte- les haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

(a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel vissza- éléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény- nyel,

(b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűn- szövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(5) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító ál- tal a harmadik országbeli Biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik or- szágbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha

• a Biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzá- járult vagy,

• az adatalany hozzájárulásának hiányában az adat- továbbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi XXXX.xx. 8. § (2) bekez- désében meghatározott bármely módon biztosított.

(6) A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szak- tanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan in- tézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köte-

les tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel össze- függő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító, biztosításköz- vetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézke- dések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont ala- pú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadá- sa.

(9) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagál- lamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkal- mazni.

(10) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

• a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot a Biztosítótól,

• illetőleg ha a pénzügyi információs egységként mű- ködő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszí- rozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot a Biztosítótól.

(11) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a mindenkor hatályos hitelintézetekről és a pénz- ügyi vállaklozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgál- tatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a Biztosítóhoz, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

(12) A személyes adatokat és a biztosítási titoknak minősü- lő információkat a társaságunknak a vonatkozó adatke- zelési célhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultságokkal rendelkező munkavállalói, megbízott biztosításközve- títői, illetve társaságunk részére szolgáltatási szerző- dések alapján adatfeldolgozási-vagy kiszervezett te- vékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, társaságunk által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mérték- ben.

28.§

A szokásos szerződéses gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések

Jelen Általános Balesetbiztosítási Feltételek következő, ki- vastagítással kiemelt rendelkezései a szokásos szerződé- ses gyakorlattól lényegesen eltérnek: 11.§ (3)-(4) bekezdés,

12. (1)-(4) bekezdés,14.§ (5) bekezdés, 15. § (3) bekezdés, 17.§ (1)-(14) bekezdés, 18. § (1)-(7) bekezdés, 20. § (8) bekezdés, 24.§, 25. §.

29.§

Irányadó jog

A biztosítási szerződésekre a magyar jog az irányadó.

30.§

Egyéb költségek

Mindazokért az egyéb szolgáltatásokért, amelyekre vonat- kozóan jelen Xxxxxxxxxx rendelkezést nem tartalmaznak, a Biztosító külön költséget számíthat fel.

31.§

A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

(1) A Biztosító (e § alkalmazásában: megkereső Biztosító)

- a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdeké- ben - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgál- tatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkeresés- sel fordulhat más Biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett Biztosító) az e Biztosító által - a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és az alábbiakban meghatározott adatok vonatkozásá- ban, feltéve, ha a megkereső Biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben (a Biztosító Ál- talános Szerződési Feltételeiben) rögzítésre került.

(2) A megkeresett Biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső Biztosítónak.

(3) A megkereső Biztosító az életbiztosítási ágazatokhoz, valamint a nem-életbiztosítási ágazatok közül a ba- lesetbiztosításhoz tartozó szerződés teljesítésével kap- csolatban az alábbi adatokat kérheti:

(a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett sze- mély azonosító adatait;

(b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződé- ses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

(c) az a) pontban meghatározott személyt érintő ko- rábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat;

(d) a megkeresett Biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat fel- méréséhez szükséges adatokat; és

(e) a megkeresett Biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, va- gyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesí- tése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső Biztosító felelős az (1) bekezdésben meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállá- sáért.

(5) A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilenc- ven napig kezelheti.

(6) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Bizto- sító tudomására jutott adat e Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (5) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszab- bodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat e Bizto- sító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(7) A megkereső Biztosító az (1) bekezdésben megha- tározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a

megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

(8) Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső Biztosító - a (8)-(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett ada- tokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérel- mezőt.

(9) A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tu- domására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(10) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a he- lyességéért és pontosságáért a megkeresett Biztosító a felelős.

32.§

A biztosításközvetítő jogosultsága a biztosítási díj átvételével, illetve a szolgáltatás kifizetésével kapcsolatban

(1) A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biztosí- tási díj átvételére.

(2) A biztosításközvetítő jogosult a Biztosítótól az ügyfél- nek járó szolgáltatás kifizetésében közreműködni, mely közreműködés elsősorban a pénzmosás és a terroriz- mus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozá- sáról szóló törvényben megfogalmazott ügyfél-átvilágí- tási kötelezettségek végrehajtására szorítkozik.