PREAMBULUM

Xxxxxx Xxxxx elnök

A Nemzeti Szakszervezet Alapszabálya

PREAMBULUM

Mi, az alapítók, Magyarország és az Európai Unió polgárainak jövőjéért érzett felelősségünktől vezérelve, az önkéntességen és a legszélesebb körű demokratizmuson alapuló érdekképviseleti rendszer létrehozását határoztuk el.

Az alapítók célja, olyan kiterjedt hatáskörrel rendelkező szakszervezet létrehozása, amely biztosítja minden polgár, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szerveződés számára, hogy a meghatározott feltételek mellett tagságot, valamint azzal kapcsolatosan közösségi érdekképviseletet szerezzen.

1.

Általános rendelkezések és képviselet

A szakszervezet neve: Nemzeti Szakszervezet

Rövidített neve: NSZ

A szakszervezet székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xxxx 00. I. em. 6.a.

Az NSZ képviseletére:

- Önállóan általános ügykörökre kiterjedően: az NSZ elnöke illetőleg alelnöke jogosult,

- egyes meghatározott ügykörökre kiterjedően eseti jelleggel: az NSZ elnöke illetőleg alelnöke által meghatalmazott személy.

2.

A szakszervezet meghatározása és céljai, a célok elérésének módszerei

2.1. A szakszervezet meghatározása

A Nemzeti Szakszervezet (továbbiakban: NSZ) jogi személy, tevékenységét a saját alapszabályában meghatározottak, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, illetve a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Ectv.), továbbá az egyéb vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint végzi.

2.2. A szakszervezet célja

Az NSZ célja:

- a hivatásos, valamint a közszolgálati és a magánszférában foglalkoztatott magyar, valamint az uniós polgárok munkaviszonnyal kapcsolatos képviselete, érdekeinek előmozdítása, egyéni és kollektív védelme,

- a munkaviszonnyal nem rendelkező tagjainak képviselete és érdekeinek védelme,

- munkaviszonynak nem minősülő egyéb jogviszonyban álló tagjainak képviselete és érdekeinek védelme,

- a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés elősegítése,

- az NSZ és a tagság érdekeit képviselő és előmozdító tudományos tevékenység fenntartása és fejlesztése,

- belső, valamint külső oktatási rendszer fejlesztése és kialakítása.

Végső célja a tagság érdekében létrehozott – uniós és nemzeti szintű összefogáson alapuló – szociális biztonsági védőháló kialakítása, fejlesztése és fenntartása.

2.3. A szakszervezeti célok elérésének módszerei

Az NSZ ezen célok elérése érdekében – a mindenkor fennálló lehetőségeihez mérten – különösen:

- kollektív érdekképviseletet lát el;

- tagját – írásbeli kérelme és meghatalmazása alapján – más (jogi) személyek és hatóságok előtt képviseli, a kialakult vitás helyzetek feloldásában közreműködik;

- egyedi és kollektív ügyekre vonatkozó jogi felvilágosítást és tájékoztatást biztosít;

- egyedi ügyekre vonatkozó tanácsadást nyújt;

- egyedi ügyekben a tag(ok) munkáltatóinál kezdeményezi a biztonságos munkavégzés feltételeinek és körülményeinek ellenőrzését;

- tagjai részére kedvezményes lehetőségek megszervezésére törekszik;

- azonos érdekkörben tömörülő tagjai számára közös képviseletet biztosító tagozatokat hoz létre;

- a tagjai részére elnöki felhatalmazás alapján – egyedi ügyben – szociális támogatást nyújt, és önsegélyező tevékenységet folytat;

- a tagok érdekeit szolgáló kiegészítő jellegű gazdasági tevékenység megvalósítására törekszik;

- a csoportos kedvezmények kihasználásának lehetővé tétele érdekében keretet nyújt a tagok egyedi igényein alapuló további, elsősorban szociális biztonságot szolgáló szolgáltatások tagok általi igénybevételéhez.

3.

Az NSZ jelképe

Az NSZ jelképe egy kettős körben határolt szimbólum. A két kör között a szervezet neve került elhelyezésre. A felső részen nagy betűkkel, hajlítottan a „NEMZETI” szó kapott helyet, az alsó részen a „Szakszervezet” szó kapott helyet szintén hajlított formában. A belső körben a szervezet alapelveinek megfelelően két kéz, őrző tenyere tartja a Földet, mely a szervezet emberi mivoltára, a humánumra hivatkozik. A kezek által tartott Föld középpontjában Magyarország található, a szervezet megalapításának és működésének helyszíne. Ennek

előterében a törvényesség, a törvényes rend sematikus ábrázolásának jelképe kapott helyet, a

„§” jel. Ezen jelkép őrzi a szervezet mindazon törekvését, amely a jobb, élhetőbb, gondoskodóbb munkahelyek kialakítására és fenntartására szorítkozik.

4.

Az NSZ tevékenysége

Az NSZ tevékenységét elsődlegesen a fenti célok megvalósítása körében látja el.

Az NSZ működési kiadásait a tagdíjakból, a tag egyedi ügyében ellátott képviselet körében felmerült költségeinek a tag által megfizetett ellentételezéseiből, gazdasági tevékenységéből, tagjai vagy mások önkéntes adományaiból fedezi. Adomány csak akkor fogadható el, ha az nem sérti a szakszervezet önállóságát, nem befolyásolja függetlenségét. Az NSZ gazdálkodási tevékenységet másodlagosan, csak céljai elérésének érdekében végez.

Az NSZ gazdasági tevékenysége körében, a fenti célok hatékonyabb megvalósítása érdekében árukat és szolgáltatásokat kínálhat, nyújthat és közvetíthet, szakmai konferenciákat, kiállításokat, tanfolyamokat, képzéseket, tudományos tanácskozásokat szervezhet, szakmai kiadványokat állíthat elő, adhat ki és terjeszthet. Az NSZ gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak kiegészítő jelleggel végezhet.

Az NSZ tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az NSZ tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

5.

A szakszervezet tagsága

Az NSZ tagsága:

- tagokból és

- különleges jogállású tagokból

áll.

A tagsági viszonyt keletkeztető belépési nyilatkozatként minden tagsági formába (tag, különleges jogállású tag) belépni kívánó ugyanazt a BELÉPÉSI NYILATKOZAT-ot tölti ki.

A tagok elfogadják, hogy személyes adataikat a tagság megszűnésétől számítva 5 évig megőrzi az NSZ, és azokat a tagsággal kapcsolatos ügyek esetében használja fel.

5.1. Az NSZ tag jogállása

Az NSZ tagja lehet bármely természetes személy, aki munkaviszonnyal, közszolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonnyal, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal vagy rendszeres jövedelemmel rendelkezik, az NSZ céljaival egyetért, az Alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el és a tagra vonatkozó minimum tagdíjat megfizeti.

5.2. Különleges jogállású tagságok

Pártfogolt tagság: az NSZ pártfogolt tagja lehet bármely természetes személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, de munkaképes, dolgozni akar és munkát keres, vagy aki önhibáján kívül vált munkaképtelenné, valamint aki nyugdíjas, az NSZ céljaival egyetért, és az Alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el. A pártfogolt tagságnak a minimum tagdíj megfizetése nem feltétele, az csak önkéntes alapon történhet. A pártfogolt tag az NSZ szerveibe nem választható és az NSZ Küldöttgyűlésének, illetve egyéb szerveinek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt, az NSZ által kifejtett tevékenységek előnyeit azonban élvezheti, a szolgáltatásokat igénybe veheti.

Hallgatói tagság: az NSZ hallgatói tagja lehet bármely természetes személy, aki bármely oktatási képzési intézménnyel, oktatást, képzést szervező jogi személlyel hallgatói, tanulói, képzési jogviszonyban áll. További feltétele a hallgatói tagságnak, hogy a jelentkező az NSZ céljával egyetértsen, az Alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismerje el, és kérje írásban a felvételét az NSZ szervezetébe. A hallgatói tagságnak a minimum tagdíj megfizetése nem feltétele, az csak önkéntes alapon történhet. Hallgatói taggá válik az a tag, aki a hallgatói tagság feltételeinek megfelel és írásban kéri a hallgatói tagságba történő átsorolását.

Pártoló tagság: az NSZ pártoló tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – kivéve a költségvetési szervet –, aki, illetve amely az NSZ céljával egyetért, az Alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el és a tagdíjat megfizeti. A pártoló tag csak vagyoni hozzájárulással vesz részt az NSZ tevékenységében, az NSZ szerveibe nem választható és az NSZ Küldöttgyűlésének, illetve egyéb szerveinek döntéshozatalában – képviselője útján – csak tanácskozási joggal vehet részt.

Tiszteletbeli tagok: az NSZ tiszteletbeli tagjai (Tiszteletbeli Elnök, Tiszteletbeli Alelnökök, Tiszteletbeli Vezető Jogi Ügyvivők, a Tudományos Tanács Tiszteletbeli Alelnökei, Tiszteletbeli Vezető Tudományos Ügyvivők) lehetnek azok a természetes személyek, akiknek tiszteletbeli tagságának kimondását az Elnök vagy az Elnökség kezdeményezi.

6.

A tagsági viszony keletkezése

A tagsági jogviszony a jelentkezőnek belépési nyilatkozat kitöltésével és az Elnökség részére történő benyújtásával, valamint a tagdíjfizetés rendjére és módjára – illetményből, bérből történő levonás, illetőleg készpénzben, csoportos beszedési megbízással vagy átutalással történő teljesítés – vonatkozó nyilatkozat megtételével azon a napon jön létre, mikor a felvételét kérőt az NSZ önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselője a tagnyilvántartásban regisztrálja. A tagság keletkezésének feltétele, hogy a jelentkező fennálló munkaviszonnyal, közszolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonnyal, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal vagy rendszeres jövedelemmel rendelkezzen. A jelentkezőnek cselekvőképesnek kell lennie és nem állhat közügyektől eltiltás hatálya alatt. Ha a jelentkező felvétele az NSZ alapszabályában foglalt céljainak elérését veszélyeztetné, az Elnökség a belépési nyilatkozat kézhezvételétől számított harminc napon belül meghozott határozatában a felvételt megtagadhatja.

A pártfogolt tag tagsági jogviszonya az Alapszabály erejénél fogva vagy jelentkezésének az Elnökség részére történő benyújtásával és az Elnökség általi elfogadásával jön létre. Aki korábban az NSZ tagja volt, de munkaviszonya, közszolgálati vagy hivatásos jogviszonya megszűnt, automatikusan pártfogolt taggá válik. Ha a jelentkező korábban nem volt az NSZ tagja, akkor pártfogolt tagsági jogviszonya akkor jön létre, amikor jelentkezését a szervezet önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselője elfogadja és a pártfogolt tagot a tagnyilvántartásban regisztrálja. Ha az NSZ önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselője a jelentkezést nem fogadja el, erről a jelentkezőt a jelentkezés kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja. Az el nem fogadott jelentkezésekről az önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselők évente jelentést tesznek az Elnökségnek.

Hallgatói tag tagsági jogviszonya az NSZ már meglévő tagja esetében akkor jön létre, ha a tag ez irányú írásbeli kérelmét az Elnöknek e-mailben vagy postai szolgáltató útján megküldi. Tagsággal még nem rendelkező természetes személy esetében a hallgatói tagsági jogviszony akkor jön létre, amikor jelentkezését – a hallgatói/képzési/tanulói jogviszony igazolásával egyidejűleg az Elnökséghez benyújtja, azt a szervezet önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselője elfogadja, és a hallgatói tagot a tagnyilvántartásban regisztrálja.

A pártoló tag tagsági jogviszonya akkor jön létre, amikor jelentkezését az Elnökséghez benyújtja, azt a szervezet önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselője elfogadja, és a pártoló tagot a tagnyilvántartásban regisztrálja. A pártoló tag köteles legalább a minimum tagdíj mértékének megfelelő összegben vagyoni hozzájárulást nyújtani. Ha az NSZ önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselője a jelentkezést nem fogadja el, erről a jelentkezőt a jelentkezés kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

Tiszteletbeli tagok tagsági jogviszonya – a Tiszteletbeli Elnök tagságának kivételével – a Küldöttgyűlés ez irányú határozatával és a tiszteletbeli tagságot elfogadó nyilatkozat aláírásával jön létre.

7.

A tagsági viszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik:

1. a tag kilépésével,

2. a tagsági viszonynak a szakszervezet általi felmondásával,

3. a tag kizárásával,

4. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

Kilépés: A tagsági viszonya kilépéssel szűnik meg, ha a tag nyilatkozik írásban kilépési szándékáról, illetve intézkedik a tagdíjfizetés megszüntetésére. A kilépést az NSZ Elnökségének kell bejelenteni. A tagdíjfizetés megszüntetése önmagában nem pótolja a kilépési nyilatkozatot. Kilépés esetén a tagsági jogviszony az erre vonatkozó írásos nyilatkozatnak a tagkártyával együtt az Elnök részére történő megérkezése napján szűnik meg.

A tagsági viszonynak a szakszervezet általi felmondása: Az NSZ tagja havi, pártoló tagja évi tagdíjat fizet. Azt a tagot, aki tagdíj- vagy egyéb fizetési kötelezettségének az esedékességtől számított 3 hónapon belül nem tesz eleget, fel kell szólítani – 30 napos határidő megjelölésével és a mulasztás jogkövetkezményeire is kiterjedően – a hátralék befizetésére. Amennyiben a felszólításban megjelölt határidő eredménytelenül telt el, a tagot a következő hónap első napjától felmondottnak kell tekinteni. A tagi jogviszony felmondása az NSZ Elnöksége hatáskörébe tartozik. A tag az Elnöknek címzett indokolással ellátott írásbeli kérelemmel kérheti a tagság felmondásának elhalasztását.

Az a tag, akinek a tagsági jogviszonya saját hibájából szűnt meg tagdíjtartozás miatt, és a tagsági jogviszony megszűnésétől számított egy éven belül ismét tag szeretne lenni, köteles rendezni a tagdíjtartozását, és ezen felül egy évnyi tagdíjnak megfelelő adminisztrációs díjat is köteles megfizetni.

A várhatóan átmeneti jelleggel, önhibáján kívül jelentős anyagi nehézséggel küzdő tag nemfizetése esetén írásbeli kérelmére az Elnökség a díjfizetési kötelezettséget a kérelemnek megfelelő időtartamra, legfeljebb azonban 2 évre, a tagsági viszony fenntartása mellett felfüggesztheti. A felfüggesztés időtartamának lejárta után a tag a keletkezett hátralékot legfeljebb 24 havi részletekben meg kell, hogy fizesse. Hátralék meg nem fizetése vagy késedelembe esés esetén az általános szabályok szerinti eljárást követően törlésnek van helye, kivéve, ha a tag kérésére vagy az Alapszabályban meghatározottak szerint pártfogolt taggá válik.

Kizárás: A tag akkor zárható ki, ha magatartása hivatásához, szakszervezeti tagsági jogviszonyához méltatlan. A tag akkor méltatlan különösen, ha jogszabályt, a szakszervezet alapszabályát vagy küldöttgyűlési határozatot súlyosan, vagy ismételten megsért. A tag kizárásáról – az Ellenőrző Bizottság véleményét kikérve – az NSZ Elnöksége dönt.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indo- kolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

A döntést írásban közölni kell az érintettel. A döntés ellen a kizárt tag a kizárásra vonatkozó döntésről szóló írásos értesítés közlését követő 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezést terjeszthet elő az NSZ Küldöttgyűléséhez.

A kizárás alá vont tag garanciális jogai:

- az eljárás megindításáról az írásos értesítést az NSZ Elnöke küldi meg az erre irányuló eljárás alá vont tagnak a kizárásra okot adó körülmény és cselekmény tudomására jutását követő 30 napon belül;

- a kizárás alá vont tag az eljárás során személyesen vagy képviselettel, szóban és írásban fordulhat az NSZ Elnökségéhez;

- a kizárásról szóló határozatot a kizárt taggal az NSZ Elnöke a határozat megszületését követő 15 napon belül írásban közli.

A tag halála vagy jogutód nélküli megszűnése:

- a tag halála esetén tagsága megszűnik. A tagsági viszonnyal kapcsolatosan szükséges elszámolást az örököse(i) megkeresésével kell végrehajtani;

- jogi személy tag jogutód nélküli megszűnése esetén a tagsági viszonnyal kapcsolatosan szükséges elszámolást a jogi személy tagja(i), alapító(i) megkeresésével kell végrehajtani.

8.

A tagsági jogviszony tartalma

Az NSZ tagjait és különleges jogállásban lévő tagjait az Alapszabályban foglalt kivételekkel egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

Az NSZ jogi személy tagjai a jogaikat képviselőik útján, a természetes személy tagjai személyesen vagy írásbeli meghatalmazásuk alapján az NSZ képviseletükre meghatalmazott tagja útján gyakorolhatják. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

Az NSZ tagja a tagsági viszony keretében nem kerülhet közeli hozzátartozójával alá- vagy fölérendeltségi, és elszámolási viszonyba. A tagnak az összeférhetetlenséget haladéktalanul be kell jelentenie az Elnökség részére. Az összeférhetetlenséget az Elnök megszünteti, vagy a tagsági viszony fennállását engedélyezi.

Az NSZ egyes tagjainak – az NSZ Elnöksége bármely tagjának javaslata alapján meghozott ez irányú – Elnöki döntés szerinti mértékben és módon – a tettenéréses és beismeréses eseteket kivéve – ingyenes vagy kedvezményes jogi képviselet jár a szolgálati, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyával összefüggő büntető-, szabálysértési, közigazgatási, munkaügyi és polgári peres ügyekben, valamint kártérítési és fegyelmi eljárások során.

Az NSZ minden tagja írásbeli kérelmével igényelhet – a szolgálati, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyával össze nem függő büntető-, szabálysértési, közigazgatási, munkaügyi és polgári peres ügyekben – ingyenes vagy kedvezményes jogi képviseletet. Az ilyen esetkörbe tartozó jogi képviseletről – az NSZ Elnöksége bármely tagjának javaslata alapján – az Elnök határoz.

A kedvezményes képviseletet az NSZ úgy hajtja végre, hogy a tag helyett a tagot terhelő költségek és kiadások egy részt az NSZ fizeti ki, vagy a mindenkor fennálló lehetőségek tükrében igyekszik a tagot olyan, a szervezettel kapcsolatban álló ügyvéd(ek)hez irányítani, aki vállalja, hogy az NSZ tagjainak a képviseletét a piaci árnál kedvezőbb mértékben biztosítja. Egyedi döntés alapján a tag kérelmére az Elnök engedélyezheti, hogy a tag képviseletével járó ügyvédi költségeket vagy annak egy részét az NSZ viselje. Az Elnök által engedélyezett és kifizetésre megjelölt összeget az Alelnök igazolja és az Ellenőrző Bizottság Elnöke ellenjegyzi. A kifizetést csak ezután lehet teljesíteni.

A tettenéréses és beismeréses esetekben – az NSZ Elnöksége bármely tagjának javaslata alapján meghozott ez irányú – Elnöki döntés szerinti mértékben és módon van lehetőség kedvezményes képviselet biztosítására.

Az ingyenes és a kedvezményes képviseletnél is a képviselettel kapcsolatban felmerült költségek (különösen az utazás, a posta- és az illeték költsége, egyéb kiadások stb.) a tagot terhelik. A felmerült költségek megfizetésétől az Elnök egyedi elbírálás alapján a tag írásbeli kérelemére felmentést adhat.

AZ NSZ tagja – ez irányú írásbeli kérelmének az Elnök által történő engedélyezését követően

– jogosult arra, hogy a szakszervezetnek fennálló tartozását a szervezetnek vagy a szervezetért természetben ledolgozza, vagy bármely, az Elnök által elfogadott dologgal megváltsa.

Az NSZ tagjának joga, hogy:

- az NSZ Küldöttgyűlésén tanácskozási joggal részt vegyen;

- a szakszervezeten belül kialakított csoportok, tagozatok közül – az ott meghatározott feltételek betartásával – bármelyikhez csatlakozzon, vagy onnan kilépjen;

- a szakszervezet munkájában, rendezvényein, pályázatain részt vegyen;

- a szakszervezetben bármely választott tisztséget betöltsön;

- bármilyen – a szakszervezet működési körébe tartozó – ügyben előterjesztést, javaslatot tegyen az NSZ bármely önkormányzati szervéhez;

- az NSZ működésével kapcsolatosan bármely önkormányzati szervétől felvilágosítást kérjen;

- az NSZ tudományos, oktatási, szociális, kulturális és sporttámogatását igényelje, az NSZ ilyen tevékenységében cselekvően részt vegyen, tagtársaival közös tevékenység végzésére, szolgáltatás igénybevételére tagozatot alakítson;

- az NSZ bármely önkormányzati szervének törvénysértő, alapszabály-ellenes határozata esetén a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a döntés ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. Ha a határozatot az NSZ vezető tisztségviselője támadja meg, és az NSZ-nek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki az NSZ képviseletét elláthatná, a perben az NSZ-t az Ellenőrző Bizottság által kijelölt ellenőrző bizottsági tag képviseli;

- kérelmére ügyében, érdekeinek védelmében és érvényesítésében a tisztségviselők és az önkormányzati szervek törvényes lehetőségeik keretén belül kellő gondossággal eljárjanak;

- kezdeményezze a tisztségviselők és az önkormányzati szervek tevékenységének ellenőrzését;

- kezdeményezze a tisztségviselők visszahívását;

- igénybe vegye az NSZ – mindenkori lehetőségek függvényében meglévő – juttatásait és szolgáltatásait, így különösen adómentes segélyt, kedvezményes üdültetést, jogsegélyt (jogi tanácsadás, xxxxx és peren kívüli képviselet).

Az NSZ pártfogolt tagjának joga, hogy:

- a szakszervezeten belül kialakított tagozatok közül – az ott meghatározott feltételek betartásával – bármelyikhez csatlakozzon, vagy onnan kilépjen;

- a szakszervezet munkájában, rendezvényein, pályázatain részt vegyen;

- bármilyen – a szakszervezet működési körébe tartozó – ügyben előterjesztést, javaslatot tegyen az NSZ bármely önkormányzati szervéhez;

- az NSZ működésével kapcsolatosan bármely önkormányzati szervétől felvilágosítást kérjen;

- az NSZ tudományos, oktatási, szociális, kulturális és sporttámogatását igényelje, az NSZ ilyen tevékenységében cselekvően részt vegyen, tagtársaival az azonos tevékenység végzésére tagozatot alakítson;

- kérelmére ügyében, érdekeinek védelmében és érvényesítésében a tisztségviselők és az önkormányzati szervek törvényes lehetőségeik keretén belül kellő gondossággal eljárjanak;

- igénybe vegye az NSZ – mindenkori lehetőségek függvényében meglévő – juttatásait és szolgáltatásait, így különösen adómentes segélyt, kedvezményes üdültetést, jogsegélyt (jogi tanácsadás, xxxxx és peren kívüli képviselet).

Az NSZ hallgatói tagjának jogai:

- megegyeznek az NSZ pártfogolt tagjainak a jogaival.

Az NSZ pártoló tagjának joga, hogy:

- megrendezés helyszínére vonatkozó normák szerinti korlátozások hiányában: részt vegyen az NSZ hivatalos rendezvényein, valamint – tanácskozási joggal – a Küldöttgyűlésén;

- az NSZ bármely önkormányzati szervétől felvilágosítást kérjen a szakszervezet működésével kapcsolatban;

- az NSZ által biztosított kedvezményekből – azok természetének figyelembevételével – részesüljön.

Az NSZ tiszteletbeli tagjának jogai:

- megegyeznek a tagok xxxxxxxx, azzal a kitétellel, hogy nem szavazhat és tisztségre nem választható. Az Elnök ez irányú írásbeli felkérésére egyes ügyekben a nyilvánosság, valamint egyes szervek és szervezetek előtt képviselheti az NSZ kérdéses ügyben kifejtett álláspontját.

A tag kötelezettsége, hogy:

- eleget tegyen az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek;

- választott tisztségét legjobb tudása szerint betöltse;

- segítse elő az NSZ céljainak megvalósulását és ennek érdekében tagtársaival működjön együtt;

- tagdíjfizetési kötelezettségének tegyen eleget;

- tanúsítson szakszervezeti tagságához méltó, etikus magatartást.

A pártfogolt tag kötelezettsége, hogy:

- törekedjen arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül – amennyiben ez lehetséges – a tagságot megszerezze;

- eleget tegyen az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek;

- segítse elő az NSZ céljainak megvalósulását és ennek érdekében tagtársaival működjön együtt;

- tanúsítson szakszervezeti tagságához méltó, etikus magatartást. A hallgatói tag kötelezettsége:

- megegyezik az NSZ pártfogolt tag kötelezettségeivel.

A pártoló tag kötelezettsége:

- tagdíjfizetési kötelezettségének tegyen eleget;

- tanúsítson hivatásához, a szakszervezeti tagságához méltó, etikus magatartást.

A tiszteletbeli tag kötelezettsége:

- a tagdíjfizetési kötelezettség kivételével megegyezik a tag kötelezettségeivel.

9.

Az NSZ tisztségviselői

Az NSZ tisztségviselőinek feladata, hogy az NSZ céljainak és Alapszabályának megfelelően szervezzék, irányítsák, felügyeljék és képviseljék az NSZ tevékenységét, gondoskodjanak a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról.

Az NSZ tisztségviselői tiszteletdíjra, valamint tevékenységükkel kapcsolatban felmerült kiadásaik megtérítésére jogosultak. A tiszteletdíjak megállapítása az Elnök feladata.

Az Elnök által megállapított tiszteletdíj és a kifizetésre megjelölt költségtérítés összegét az Alelnök igazolja és az Ellenőrző Bizottság Elnöke ellenjegyzi. A kifizetést csak ezután lehet teljesíteni.

A (vezető) tisztségviselő és tagok által kifizetésre megjelölt költségtérítés összegét az Elnök igazolja és az Ellenőrző Bizottság Elnöke ellenjegyzi. A kifizetést csak ezután lehet teljesíteni.

Az NSZ tisztségviselői:

a) elnök,

b) alelnök,

c) ellenőrző bizottsági elnök és tagok (EB),

d) vezető jogi ügyvivő

e) jogi ügyvivők

f) szóvivő

g) marketing- és reklámügyintéző

h) szervezőtitkár

i) tagozatvezetők (és Tudományos Tanács elnöke)

j) csoportvezetők

k) elnökségi megbízott

l) küldött

A tisztségviselőket a csoportvezetők és az Elnökségi megbízott kivételével a Küldöttgyűlés választja vagy hívhatja vissza. A csoportvezetői és elnökségi megbízotti tisztséget ellátó személyeket az Elnökség tagjai jelölhetik, majd az Elnökség egyszerű szótöbbséggel választja meg.

Az NSZ vezető tisztségviselői az elnök, az alelnök és a vezető jogi ügyvivő. A vezető tisztségviselők megbízatása 5 évre szól.

A tisztségviselőnek nyilatkoznia kell a jelölés vagy a kinevezés elfogadásáról és a tisztséggel járó összeférhetetlenségről, melyet a megbízatás időtartama alatt is vizsgálni kell. Ennek keretében a TISZTSÉGELFOGADÓ és ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT-ban

büntetőjogi felelőssége teljes tudatában kijelenti, hogy cselekvőképes magyar állampolgár, és a tisztség elfogadásával kapcsolatosan nyilatkozik, hogy:

- a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:22. §-ában foglalt vezető tisztségviselővel szembeni követelményeknek megfelel, kizáró okok vele szemben nem állnak fenn, és tudomásul veszi, hogy a vezető tisztségviselő ügyvezetési felada- tait személyesen köteles ellátni;

- büntetőeljárás hatálya alatt nem áll, a közügyektől nincs eltiltva és a Büntető Törvény- könyvről szóló 2012. évi C. törvény 61. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott ki- záró körülmény vele szemben nem áll fenn.

A tisztségviselő e minőségében törekedni köteles a tagok többségi álláspontját megismerni, jogos érdekeiket tevékenysége során minden törvényes eszköz felhasználásával képviselni.

A tisztségviselő megválasztásával kapja megbízatását. A tisztségviselő korlátlanul újraválasztható.

Tisztségre jelölni (szavazólistára felvenni) csak azt a tagot lehet, aki a jelölést írásban illetőleg helyben (szóban) elvállalta és kijelenti, hogy a tisztség ellátásában összeférhetetlenség nem áll fenn. A szóban tett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.

Az tekinthető megválasztottnak, akit a Küldöttgyűlés 50% + 1 fő szavazati arányban megválaszt. Ha a tisztségre egyetlen jelölt sem kapta meg a szótöbbséget, megismételt szavazást kell tartani. A megismételt szavazáson az a két jelölt vehet részt, akik az előző szavazáson a két legtöbb szavazatot kapták.

A tisztségviselők e tevékenységükkel kapcsolatban felmerült igazolt költségeik mértékében költségtérítésre jogosultak. A tisztségviselők tevékenységükért – a Küldöttgyűlés döntése alapján – tiszteletdíjban részesülhetnek.

A tisztségviselő megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) visszahívással,

c) ha megszűnik az a szerv, ahol a megbízatását kifejti,

d) a szakszervezeti tagsági viszony megszűnésével,

e) a tisztségviselő halálával.

A vezető tisztségviselők megbízatása megszűnik:

a) a tisztségviselői megbízatás körében kimondott megszűnési okok beálltával;

b) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

c) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkez- tével.

Lemondás: a tisztségviselő megbízatásáról bármikor lemondhat. A tisztségviselő lemondása esetén az ügyek és a rábízott vagyon átadásáról, illetve az elszámolás elkészítéséről köteles gondoskodni.

Visszahívás: a visszahívás kezdeményezése a megválasztó testület egyharmadának NSZ Elnökséghez benyújtott indokolt írásbeli indítványa, vagy az NSZ Elnökség legalább kettő tagjának az Elnökhöz benyújtott indokolással ellátott írásbeli indítványa alapján történik. A visszahívási eljárás lefolytatása végrehajtásának elrendeléséről az NSZ Elnöksége az

indítvány előterjesztésétől számított két hónapon belül határoz. A határozatát 30 napon belül közli az indítvány előterjesztőjével. Amennyiben a visszahívás a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik, a testületi Küldöttgyűlés nyílt szavazással dönt. Amennyiben a visszahívás az Elnökség hatáskörébe tartozik, az Elnökség dönt. A visszahívás a szavazati joggal rendelkező tagok 50% + 1 fő igen szavazatának megléte vagy az általános szavazási szabályok teljesülése esetén történik meg.

Visszahívását lehet (illetve c), d) és e) pontban meghatározott esetben kell) kezdeményezni, ha bármely tisztségviselő ellen:

a) olyan szándékos bűncselekmény miatt indítottak büntetőeljárást, melyre a törvény 8 évnél súlyosabb büntetés kiszabásával fenyeget;

b) aki az Alapszabályban foglalt kötelezettségeinek huzamosabb ideig – legalább fél éven keresztül –nem tud eleget tenni;

c) akit a közügyektől eltiltottak;

d) aki érdemtelen a tisztségviselésre (érdemtelen a tisztségviselésre, aki a szervezet céljával ellentétes tevékenységet folytat, illetőleg aki az Alapszabály rendelkezéséit szándékosan és súlyosan megszegi);

e) aki a szakszervezeti vagyonban az ésszerű gazdálkodás követelményeit megsértve vagyoni hátrányt okoz.

f) A tisztségviselő megbízatásával kapcsolatban közeli hozzátartozójával (a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér) anyagi elszámolási viszonyba nem kerülhet.

A szavazatok megszámlálásában nem vehet részt, akire nézve a szavazás eredménye rendelkezést tartalmaz.

10.

Az NSZ szervezete

Az NSZ önkormányzati szervezete a következő:

Az NSZ szervei:

- NSZ Küldöttgyűlés,

- NSZ Elnökség,

- Ellenőrző Bizottság,

- Tagozatok

- Csoportok

10.1. A Küldöttgyűlés

Az NSZ legfőbb szerve a tagok összességét magában foglaló NSZ Küldöttgyűlés. Az NSZ Küldöttgyűlés a szakszervezetet érintő minden kérdésben dönthet.

A Küldöttek választása:

Minden 50 főt elérő tagozat jogosult küldöttet állítani. A küldöttek száma a tagozat létszámá- hoz igazodik, melyet az alábbi táblázat alapján kell megállapítani:

- 50-100 fő: 1 küldött

- 101-200 fő: 2 küldött

- 201-300 fő: 3 küldött

- 301-400 fő: 4 küldött

- 401-500 fő: 5 küldött

- 501 főtől: 6 küldött

Az 50 fő alatti tagozatok és a tagozat nélküli tagok létszámát a Közlekedési Tagozathoz kell hozzászámítani, és a Közlekedési Tagozat küldött létszámát ennek megfelelően kell megálla- pítani. A Közlekedési Tagozat küldöttjei kötelesek valamennyi hozzájuk számított tagozat és tagozat nélküli tag érdekeit képviselni, részükre egységes tájékoztatási csatornát és konzultá- ciós lehetőséget biztosítani, annak érdekében, hogy ezen tagok érdekei megfelelően képvisel- ve legyenek.

Az NSZ Küldöttgyűlése a választást legfeljebb 60 nappal megelőzően 3 tagú Jelölő Bizottsá- got választ. A Jelölő Bizottság felkéri az NSZ tagjait, hogy maguk közül a küldöttekre elekt- ronikus úton – a NSZ által alkalmazott olyan elektronikus levelezési rendszeren keresztül, amely a küldemény kézhezvételét visszaigazolja (automatikus választ küld a küldemény beér- kezéséről) a küldő személy számára – javaslatot tegyenek. Küldöttjelölt lehet bármely tag, a jelölést a tag választása szerint magára is leadhatja vagy más tagot is jelölhet. Egy személy több jelölést is leadhat. A küldöttjelöltekre a Jelölő Bizottság által összeállított lista alapján a tagok szavazhatnak az alábbiakban részletezett szabályok szerint.

A küldöttválasztás előkészítése, lebonyolítása, a tagság tájékoztatása a küldöttválasztásról az Elnökség feladata. Az Elnökség biztosítja az NSZ hivatalos helyiségében történő szavazást. A tagok a szavazatot elektronikus formában is leadhatják a szakszervezetnél már belépéskor regisztrált elektronikus levélcímükről (e-mail) a szervezet hivatalos e-mail-címére megküldve, vagy igazolható formában postai úton a szervezet hivatalos levélcímére megküldve, vagy a szervezet által létrehozott elektronikus szavazó felületen, ahol biztosított, hogy a tag a szava- zatát sikeres beazonosítás után adhassa le.

- A szavazás titkos, urnás szavazással történik.

- A küldöttmandátumok betöltésére a legtöbb szavazat elve alapján kerül sor. A Küldött- gyűlés tagjai azok lesznek – a taglétszám alapulvételével meghatározott számban –, akik a legtöbb szavazatot kapták.

- Érvénytelen a választás, ha az első fordulóban a szavazásra jogosult tagok több, mint fe- le nem szavazott. Az érvénytelen választási fordulót követő 15 napon belül meg kell ismételni a szavazást.

- A megismételt választási fordulóban minden, az első fordulóban induló jelölt indulhat. A megismételt választási forduló a leadott szavazatok számától függetlenül érvényes.

- A tagok legfeljebb annyi személyre szavazhatnak, ahányan a taglétszám alapulvételével meghatározott számban előre meghirdetésre kerültek.

Az új Küldöttgyűlés megalakulásáig a korábbi Küldöttgyűlés és a tisztségviselők mandátuma érvényben marad.

Kizárólag az NSZ Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

- az Alapszabály megállapítása és módosítása (a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával),

- a szakszervezet céljának módosítása (a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával),

- az NSZ Elnöksége mint ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának és éves költségvetésének az elfogadása,

- a szakszervezet más szakszervezettel való egyesülésének, feloszlásának vagy szétválásának a kimondása,

- az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

- az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, és díjazásának megállapítása,

- az NSZ szakszervezeti szövetséghez, konföderációhoz – önállóságának megőrzése mellett történő – csatlakozásának kimondása,

- döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal,

- vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a szakszervezettel munkaviszonyban áll,

- az olyan szerződés megkötésének utólagos jóváhagyása, amelyet a szakszervezet saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az Ellenőrző Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,

- a jelenlegi és korábbi szakszervezeti tagok, a vezető tisztségviselők és az Ellenőrző Bizottsági tagok vagy más szakszervezeti szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés utólagos jóváhagyása,

- a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

- a végelszámoló kijelölése,

- tiszteletbeli elnöki cím adományozása.

A tisztújító NSZ Küldöttgyűlést legalább ötévenként össze kell hívni. Rendkívüli NSZ Küldöttgyűlést kell összehívni

- ha az NSZ Elnöksége úgy dönt,

- ha a tagok 10%-a az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi,

- ha a bíróság elrendeli, vagy

- az NSZ Elnökség tag kizárása tárgyában hozott határozata ellen benyújtott jogorvoslat esetén.

Az NSZ Küldöttgyűlést évente egyszer össze kell hívni.

Az NSZ Küldöttgyűlés összehívása oly módon történik, hogy az NSZ nevét és székhelyét, az ülés helyét, idejét és napirendjét, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt Küldöttgyűlés helyét, időpontját is tartalmazó meghívót a Küldöttgyűlés napja előtt legalább 15 naptári nappal korábban a szakszervezet honlapján a tagság részére közzé kell tenni, illetve a meghívót az e-mail-címmel rendelkező tagok részére az általuk megadott e-mail-címre igazolható módon el kell küldeni. Az e-mail-címmel nem rendelkező tagok részére a meghívót postai szolgáltató útján kell igazolható módon továbbítani.

Az NSZ Küldöttgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező küldötteknek legalább 50%-a + 1 fő jelen van. Ha határozatképesség hiánya miatt a Küldöttgyűlést el kell

halasztani, a megismételt Küldöttgyűlés az eredeti Küldöttgyűlés helyén az elhalasztás megállapítását követően újból megtartható, ha az elhalasztás kimondása óta legalább 1 óra időtartam eltelt.

A határozatlanképtelenség miatt megismételt Küldöttgyűlés – az eredeti Küldöttgyűlés napirendjének tekintetében – a jelenlevők számára tekintet nélkül akkor határozatképes, ha az eredeti meghívó tartalmazza azon kitételt, hogy a megismételt Küldöttgyűlés az eredeti Küldöttgyűlés napirendjének tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes és a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét kifejezetten felhívták.

Az NSZ Küldöttgyűlése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több, mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathoza- talnál vizsgálni kell.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határo- zatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni, mely alapszabályi rendelkezés a küldöttre nem vonatkozik, mert a küldött érintettsége nem vonhatja meg a küldő tagok szavazati jogát.

A küldöttek vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozata- ikat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy ter- hére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az NSZ ügyintéző és képviseleti szervének és Ellenőrző Bizottsága tagjainak megválasztása és visszahívása nyílt szavazással történik.

Az NSZ Küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A Küldöttgyűlés határozhat írásbeli nyílt szavazás tartása mellett. Titkos szavazást tartani TILOS!

10.2. Elnökség

Az NSZ Elnökség az NSZ ügyintéző és képviseleti szerve. Állandóan működő irányító és végrehajtó testületi szerv, az NSZ Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó kérdésekben dönthet, üléseit szükség szerint – de legalább negyedévente – tartja.

Az NSZ Elnökségnek tagjai:

- az elnök (1 fő: a Küldöttgyűlés által megválasztott tag),

- az alelnök (1 fő: a Küldöttgyűlés által megválasztott tag),

- a vezető jogi ügyvivő (1 fő: a Küldöttgyűlés által megválasztott tag).

Az NSZ Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések:

- éves költségvetés meghatározása,

- szervezi és irányítja az NSZ alapszabály szerint működését,

- gondoskodik az NSZ Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról,

- előkészíti és összehívja az NSZ Küldöttgyűlést,

- beszámol tevékenységéről az NSZ Küldöttgyűlésnek,

- kialakítja az NSZ számviteli politikáját,

- megtárgyalja az NSZ Alelnöke által előterjesztett előző évi számviteli beszámolót, és amennyiben a beszámolót arra alkalmasnak találja, elfogadásra előterjeszti az Ellenőrző Bizottságnak,

- rendszeres kapcsolatot tart más társadalmi, önkormányzati és állami szervekkel,

- dönt a tag kizárásáról,

- célfeladat ellátására munkacsoportokat hoz létre és működtet,

- céltevékenység szervezésére és végzésére tagozatokat hoz létre, illetve – ha a tagozatnak már egy tagja sem maradt, vagy a tagozat működése egyéb okból fenntarthatatlan – megállapítja a tagozat megszűnését,

- dönt alapítvány létesítéséről, pályázat kiírásáról, díj kitűzéséről,

- csoportvezetői (vagy Tudományos Tanács szekciójának elnöke) tisztségviselők jelölése, megválasztása,

- Elnökségi megbízott tisztségviselő jelölése elnökségi tagok által és megszavazása egyszerű többséggel

- dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés vagy az egyes tisztségviselők kizárólagos hatáskörébe,

- a szakszervezet napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,

- a szakszervezeti vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,

- a szakszervezet jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,

- részvétel a Küldöttgyűlésen és válaszadás a szakszervezettel kapcsolatos kérdésekre;

- a tagság nyilvántartása,

- a szakszervezet határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,

- a szakszervezet működésével kapcsolatos iratok megőrzése,

- olyan megállapodásokat köthet, melyek az NSZ működését elősegítik, szolgálják, de minden esetben szem előtt kell tartania a szervezet függetlenségét,

- dönthet olyan, akár az egész szakszervezetet érintő kérdésekben, amikor azonnali és gyors döntés szükségeltetik, és az nem tartozik más szervezet kizárólagos hatáskörébe, vagy a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik, de a Küldöttgyűlés összehívása nem lehetséges vagy akadályoztatva van,

- a szakszervezetet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele.

Az NSZ Elnökség összehívásának és működésének részletes szabályait az Alapszabály keretén belül Ügyrendjében maga állapítja meg.

Az NSZ Elnökség összehívását az Elnökség bármelyik tagja kezdeményezheti. Azt az Elnöknek (akadályoztatása esetén az Alelnöknek) a kezdeményezéstől számított 15 napon belül kell összehívni, úgy, hogy legalább 3 alternatív ülésnapot kell kijelölni, amelyből 1 nap hétvégére, 1 hétköznapi időpont pedig 18 óra utáni időpontra essen. Az NSZ Elnökség

összehívásának kezdeményezését az Elnök (akadályoztatása esetén az Alelnöknek) az érintettek tagnyilvántartásban megjelölt e-mail-címére küldi meg meghívó formájában.

Az NSZ Elnökség napirendjének a közlését az Elnök (akadályoztatása esetén az Alelnök) a tagnyilvántartásban megjelölt e-mail-címére a meghívóban teszi meg.

Az NSZ Elnökség létszáma 3 fő (Elnök, Alelnök, Vezető Jogi Ügyvivő).

Az NSZ Elnökség ülését az NSZ elnöke hívja össze, az ülés előtt legalább 15 nappal megküldendő, a napirendi pontokat is tartalmazó meghívóval. Indokolt esetben az Elnök rövidebb határidővel is összehívhatja az ülést, ám az Elnökségi tagokat minden esetben tájékoztatni kell a napirendi pontokról és lehetőséget kell biztosítani, hogy érdemben fel tudjanak készülni és válaszolni. Az ülést az NSZ elnöke vezeti. Határozatképes az NSZ Elnökség, ha ülésén a tagokból legalább 2 fő jelen van. Az NSZ Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata a döntő.

Az NSZ elnökségi ülésről készült beszámolót el kell küldeni az EB elnökének és a szóvivőnek, akik észrevétellel élhetnek.

Az NSZ vagyonának kezelésével kapcsolatos technikai feladatok (pénzügyek, számvitel, adó stb.) ellátásával az NSZ Elnökség külső szervezetet megbízhat külön szerződés szerint.

10.3 Ellenőrző Bizottság

A bizottság – a Küldöttgyűlés által a tisztújító szavazás előtt hozott határozat alapján – 3-15 fő tagból áll. A bizottság elnökét a tagjai választják meg.

A Küldöttgyűlés, az Elnökség, az Elnök vagy az Alelnök jogosult a bizottságot feladat elvégzésével megbízni.

Ellenőrzései során betekinthet bármely érintett szerv irat- és dokumentumtárába, információt kérhet valamennyi érintett szervtől és személytől. A vizsgálat lezárását követően megállapításait megküldi a megbízójának. Az NSZ irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a tagoktól felvilágosítást kérhet, az NSZ fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja

Amennyiben az Elnökség előző évi számviteli beszámolóját nem fogadja el, az előző évi számviteli beszámolót az Elnökség a következő év május 1-jéig nem terjeszti elő, vagy a szakszervezet törvényes működése közvetlen veszélynek van kitéve, a helyzet rendezésére alkalmas javaslatot tesz, illetve határidőt szab az NSZ Elnökségének vagy kezdeményezi a Küldöttgyűlés soron kívüli összehívását.

Vizsgálatairól és megállapításairól szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja az NSZ Elnökségét, beszámol az NSZ Küldöttgyűlésének.

Munkája során az adatvédelmi szabályokat köteles betartani.

Az Ellenőrző Bizottság köteles a tagok vagy Küldöttgyűlés elé kerülő előterjesztéseket meg- vizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Küldöttgyűlés ülésén ismertetni

Az Ellenőrző Bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat en- nél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

Az Ellenőrző Bizottság munkája során utólagos kontrollt végez. Célszerűségi vizsgálatot nem végez.

Az Ellenőrző Bizottság összehívását az Elnöke vagy bármelyik tagja kezdeményezheti. Azt az Elnökének a kezdeményezéstől számított 15 napon belül kell összehívni, úgy, hogy legalább 3 alternatív ülésnapot kell kijelölni, amelyből 1 nap hétvégére, 1 hétköznapi időpont pedig 18 óra utáni időpontra essen. Az Ellenőrző Bizottság összehívásának kezdeményezését az Elnöke az érintettek tagnyilvántartásban megjelölt e-mail-címére küldi meg meghívó formájában.

Az Ellenőrző Bizottság napirendjének a közlését az Elnöke a tagnyilvántartásban megjelölt e- mail-címére a meghívóban teszi meg.

Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha legalább a megválasztott tagok számához képest legalább a fele létszámnál 1 fővel több fő van jelen. Ha az Ellenőrző Bizottság létszáma csak 3 fő, akkor a határozatképességhez legalább 2 fő jelenléte szükséges.

Az Ellenőrző Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyelőség esetén az Elnök szavazata a döntő.

Az Ellenőrző Bizottság tisztségviselőjének nyilatkoznia kell a jelölés vagy a kinevezés elfogadásáról és a tisztséggel járó összeférhetetlenségről, melyet a megbízatás időtartama alatt is vizsgálni kell. Ennek keretében a TISZTSÉGELFOGADÓ és ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT-ban büntetőjogi felelőssége teljes tudatában kijelenti, hogy cselekvőképes magyar állampolgár, és a tisztség elfogadásával kapcsolatosan nyilatkozik, hogy:

- a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:22. §-ban foglalt vezető tiszt- ségviselővel szembeni követelményeknek megfelel, kizáró okok vele szemben nem áll- nak fenn, és kijelenti, hogy a Ptk. 3:26. § (2) bekezdés első mondatában foglaltaknak megfelel és ugyanezen bekezdés második mondatában foglalt kizáró okok vele szemben nem állnak fenn (nem hozzátartozója az ügyvezető szerv egyetlen tagjának sem);

- büntetőeljárás hatálya alatt nem áll, a közügyektől nincs eltiltva és a Büntető Törvény- könyvről szóló 2012. évi C. törvény 61. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott kizá- ró körülmény vele szemben nem áll fenn.

Megszűnik az Ellenőrző Bizottság tisztségviselőijének megbízatása:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezté- vel.

10.4. Tagozatok (és a Tudományos Tanács)

A tagozatok az azonos ágazatban dolgozó vagy az azonos tevékenységet folytató tagok csoportjai.

A tagozatok létrehozási szándékát az NSZ Küldöttgyűlésnek és az Elnökségnek is be lehet jelenteni. A Tagozatot az Elnökség vagy a Küldöttgyűlés alapítja meg és hozza létre. A Tagozat vezetőjét a Küldöttgyűlésen jelen lévő, azonos ágazatban dolgozó tagok 50% + 1 fő szavazati arányban választják meg.

A képviseleti tagozatokon felül a tagok közös érdeklődés, tudományos, kulturális és szabadidős tevékenység, illetve egyéb szolgáltatás szervezett igénybevételére tagozatot alapíthatnak (például nyugdíjas tagozat), vagy jogukban áll az Elnökség által létrehozott tagozatokba belépni és a tagozati tagsággal járó többletszolgáltatásokat igénybe venni, kötelesek azonban a tagozati tagsággal esetlegesen velejáró többletfeltételeket teljesíteni.

Egy tag egyszerre több tagozatnak vagy az NSZ célkitűzéséhez hasonló tevékenységet folytató szervezetnek a tagja is lehet.

A tag a tagozatból a tagozatban meghatározott szabályok szerinti elszámolást követően (például részére kiadott sporteszközök leadása) léphet ki. A tagozatból történő kilépés nem jelenti a szakszervezetből történő kilépést. Tagozatból tagot, ameddig tagozati kötelezettségeit teljesíti – az NSZ szervezetéből a tagsági viszonynak a szakszervezet által történő felmondása és a tag kizárása kivételével – kizárni nem lehet.

10.5. Csoportok

A csoport a tagozaton belüli, azonos munkáltatónál munkaviszonnyal rendelkező vagy egyéb közös tevékenységet folytató tagok összessége.

A csoportok létrehozására irányuló szándékot az NSZ Elnökségének kell bejelenteni. A bejelentést követően az NSZ Elnökség a csoport vezetőjét egyszerű többséggel az erre a tisztségre jelentkező tagok közül választja meg. A tisztségre – nem kötött formátumú jelentkezéssel – írásban lehet jelentkezni az NSZ Elnökénél.

Minden munkáltatónál, ahol az NSZ tagsággal rendelkezik, a munkavállalók megfelelő képviselete érdekében képviseleti célú csoportot lehet létrehozni. Egy munkáltatónál fő szabály szerint csak egy ilyen csoport működhet, amennyiben azonban a munkáltató munkarendje vagy egyéb kitétel (pl. létszám, munkavállaló elhelyezése stb.) azt szükségessé teszi, abban az esetben az NSZ Elnökség több csoport létrehozásáról is dönthet.

A fenti, képviseleti csoportokon felül a tagok közös érdeklődés, tudományos, kulturális és szabadidős tevékenység, illetve egyéb szolgáltatás szervezett igénybevételére csoportot alapíthatnak (például nyugdíjas csoport), vagy jogukban áll az NSZ Elnökség által létrehozott

csoportokba belépni és a csoporttagsággal járó többletszolgáltatásokat igénybe venni, kötelesek azonban a csoporttagsággal esetlegesen velejáró többletfeltételeket teljesíteni.

A tag a csoportból a csoportban meghatározott szabályok szerinti elszámolást követően (például részére kiadott sporteszközök leadása) léphet ki. A csoportból történő kilépés nem jelenti a szakszervezetből történő kilépést. Csoportból tagot, ameddig a csoportban a kötelezettségeit teljesíti – az NSZ szervezetéből a tagsági viszonynak a szakszervezet által történő felmondása és a tag kizárása kivételével – kizárni nem lehet.

11.

A szakszervezet tisztségviselőinek és választott szerveinek feladatai

11.1. Az NSZ elnöke

a) a Küldöttgyűlést és az elnökségi üléseket levezeti,

b) nemzetközi rendezvényeket szervez,

c) a Küldöttgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkér,

d) az NSZ működését irányítja,

e) az NSZ költségvetését megtervezi és előterjeszti,

f) utalványoz az NSZ bankszámlájáról oly módon, hogy rendelkezni a bankszámla felett önállóan jogosult,

g) képviseli az NSZ-t,

h) munkája során a szervezeti érdekképviseletet az általa legcélszerűbbnek tartott eszközzel és fórumokon végzi; felügyeli az NSZ törvényes működését, felelős az NSZ tevékenységére vonatkozó döntések végrehajtásának és ellenőrzésének megszervezéséért,

i) szervezi és felügyeli az NSZ gazdálkodását, pénzeszközei törvényes és költségvetés szerinti felhasználását, az NSZ vagyonának gyarapítását és megőrzését; irányítja a központi költségvetést,

j) ellátja az NSZ tisztségviselőinek érdekképviseletét, személyüket érintő munkáltatói intézkedések esetén egyetértési, véleményezési jogot gyakorol,

k) koordinálja és felügyeli a tisztségviselők munkáját,

l) az Elnökség üléseit megtervezi és megszervezi, elkészíti az ügyrendjét,

m) az NSZ képviselettel összefüggő munkájáról beszámol a szervezet Küldöttgyűlésének,

n) ellátja az Alapszabályban részére delegált egyéb engedélyezési tevékenységet,

o) a Küldöttgyűlés felhatalmazása alapján dönt az egyes tisztségviselők tiszteletdíjának és ügyintézési költségeinek megállapításáról és kifizetéséről,

p) a csoportvezetői tisztségre jelölt tag esetében, érdemeire való tekintettel, dönthet arról, hogy a Tudományos Tanács Szekció Elnöke címet adományozza.

11.2. Az NSZ alelnöke

a) képviseli az NSZ-t,

b) az elnök konzultánsaként működik, az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Küldöttgyűlést, illetve az Elnökség ülését,

c) tájékoztatja a tagokat az NSZ munkájáról,

d) előkészíti a Küldöttgyűlés és az Elnökség üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli,

e) munkája során a szervezeti szakmai érdekképviseleti munkát segíti; ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, távolléte esetén helyettesíti az elnököt más üléseken is,

f) szervezi és koordinálja az érdekképviseleti, érdekvédelmi feladatokat és az eljáró tisztségviselők tevékenységét,

g) az elnökkel való koordináció alapján részt vesz az érdekegyeztetésben, más szakszervezetekkel való kapcsolattartásban,

h) szervezi az országos szintű rendezvényeket,

i) végzi a tagoktól, a testületektől érkező beadványok, kérelmek, panaszok, javaslatok szükséges vizsgálatát és megválaszolását,

j) végzi az NSZ munkájának szervezési feladatait,

k) felelős az NSZ kommunikációs munkájáért,

l) utalványoz az NSZ bankszámlájáról oly módon, hogy rendelkezni a bankszámla felett önállóan jogosult,

m) kidolgozza a pénzgazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatok tervezetét, véleményezi a pénzgazdálkodásra kiható előterjesztések tervezeteit,

n) irányítja a szervezet pénzgazdálkodását, ellenjegyzi a pénzügyi kötelezettségvállalással kapcsolatos szerződéseket,

o) elkészíti és előterjeszti az előző évi számviteli beszámolót az Elnökségnek.

11.3. A vezető jogi ügyvivő

a) koordinálja az NSZ jogi ügyvivőinek a tevékenységét a jogi ügyek ellátása terén, külön meghatalmazás alapján egyéni ügyeikben képviseli a tagokat,

b) folyamatosan tartja a kapcsolatot az elnökkel, alelnökkel, EB-vel, és beszámol az Elnökségnek az esetleges jogszabályváltozásokról, figyelmezteti őket azokra érintettség esetén,

c) adott tárgyévben a Küldöttgyűlésen és Elnökségi ülésen köteles beszámolni a jogi esetek alakulásáról, a peres ügyek számáról, ezek kimeneteléről,

d) munkáját az Elnök és az együttműködő ügyvéd koordinálja, felügyeli,

e) ellenőrzi és számonkéri a jogi ügyvivő tevékenységét, valamint a szervezeten belüli törvényességet és a jogszabályok betartását, betartatását.

11.4. A jogi ügyvivő

a) ellátja az NSZ Jogsegélyszolgálatát,

b) külön meghatalmazás alapján egyéni ügyeikben képviseli a tagokat,

c) munkáját a vezető jogi ügyvivő – és egyedi ügyekben külön az Elnök felkérésére az NSZ-szel együttműködő ügyvéd – útján az Elnök ellenőrzi és koordinálja,

d) ellenőrzi és számonkéri a szervezeten belüli törvényességet és a jogszabályok betartását, betartatását.

11.5. A szóvivő

a) az Alelnök alárendeltségében ellátja az NSZ kommunikációs feladatait,

b) kezeli a közösségi hálózatokat,

c) sajtó- és médiafigyelést végez,

d) gondoskodik az NSZ sajtó- és médiamegjelenéséről a marketing- és reklámügyintéző által meghatározottak alapján,

e) szükség esetén haladéktalanul intézkedik sajtóbeli helyreigazításról, eredménytelenség esetén tájékoztatja a vezető jogi ügyvivőt.

11.6. A marketing- és reklámügyintéző

a) Az Elnök alárendeltségében ellátja az NSZ kommunikációs feladatait,

b) kezeli a közösségi hálózatokat,

c) sajtó- és médiafigyelést végez,

d) szervezi az NSZ sajtó- és médiamegjelenését,

e) szükség esetén haladéktalanul intézkedik sajtóbeli helyreigazításról, eredménytelenség esetén tájékoztatja a vezető jogi ügyvivőt,

f) az Elnökséggel együttműködve keresi az NSZ legjobb megjelenési felületeit a szervezet ismertté válásának céljából.

11.7. A szervezőtitkár

a) az Elnök alárendeltségében ellátja az NSZ szervezési feladatait,

b) szervezi az elnökségi találkozókat, a protokolláris teendőket ellátja,

c) a tagozatvezetőkkel egyeztetve szoros kapcsolatot tart a csoportvezetőkkel és munkájukat segíti,

d) az Elnök alárendeltségében ellátja a toborzással kapcsolatos feladatokat.

11.8. Az Ellenőrző Bizottság

a) dönt az Elnökség előző évi számviteli beszámolójának elfogadásáról,

b) ellenőrzi a szakszervezet demokratikus, jogszabályok szerinti működését,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a szakszervezet önkormányzati szerveinek és tisztségviselőinek tevékenysége megfelel-e az Alapszabály és a jogszabályok rendelkezéseinek,

d) közreműködik abban, hogy a szakszervezet tagjainak magatartása feleljen meg az etika követelményének.

Az Ellenőrző Bizottság működési rendje:

- ülésezés gyakoriságának ideje: évente, illetve szükség szerint.

11.9. A tagozatvezető (és a Tudományos Tanács Elnöke)

a) a szervezet tisztségviselője, aki az Elnök alárendeltségében az általa vezetett tagozat képviseletében eljárhat, kivéve azokat az ügyeket, amelyekre az Alapszabály a Küldöttgyűlés vagy valamely másik tisztségviselő kizárólagos hatáskörét állapítja meg,

b) köteles a tagozat tagjainak a kért felvilágosítást megadni, jelzett problémáikat, észrevételeiket az Elnökségnek továbbítani,

c) a tagozat tagjait – az Elnök írásbeli felhatalmazása alapján – a munkáltatójuk vagy szervek, személyek előtt képviseli,

d) segítsen a tagozat tagjainak a szakszervezeti tevékenységükben,

e) xxxxxxxxxx további tagokat a szakszervezetbe,

f) működjön együtt a többi tagozattal.

11.10. A csoportvezető

a) a szervezet tisztségviselője, aki az Elnök és az Alelnök alárendeltségében, a Tagozatvezető közvetlen utasítása szerint, az általa vezetett csoport képviseletében eljárhat, kivéve azokat az ügyeket, amelyekben Alapszabály alapján más szervnek vagy tisztségviselőnek van kizárólagos hatásköre,

b) köteles a csoport tagjainak a kért felvilágosítást megadni, jelzett problémáikat, észrevételeiket a Tagozatvezetőnek továbbítani,

c) segítsen a csoport tagjainak a szakszervezeti tevékenységükben,

d) tagozatvezetőjével előzetesen egyeztetve képviselheti a saját csoportját a Munkáltató előtt,

e) tagozatvezetőjének megbízása alapján kapcsolatot tart fenn a tagság, a Munkáltató és a NSZ között,

f) köteles tagoknak és nem tagoknak is megadni a kért tájékoztatást a GDPR figyelembevételével,

g) xxxxxxxxxx további tagokat,

h) amennyiben olyan kérdéssel találkozik, amelyre nem tud válaszolni, a tagozatvezetőjétől és/vagy az Elnökség valamely tagjától kérjen segítséget,

i) működjön együtt a NSZ többi tisztségviselőjével.

11.11. Az elnökségi megbízott

a) Az Elnökségi megbízott olyan speciális tisztségviselő, akit a NSZ Elnöksége nevez ki, az Elnökség tagjainak alárendeltségében jár el. A kinevezéssel egy időben az Elnökség a kinevezés célját is meghatározza, amelynek érdekében az Elnökségi megbízott tevékenykedik.

b) Az NSZ működése érdekében több tagot is ki lehet nevezni erre a tisztségre egyidejűleg.

c) Egy adott feladatra csak egy Elnökségi megbízott nevezhető ki egy időben.

d) Elnökségi megbízottat olyan feladatra lehet kinevezni, ami nem tartozik más tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe, vagy kizárólagos hatáskörbe tartozik, de a kinevezett tisztségviselő akadályoztatva van.

e) Elnökségi megbízottat meg lehet bízni ideiglenesen betöltetlen tisztségviselő feladatainak ellátásával is.

f) Az Elnökségi megbízott tisztségviselői státusza, jogosultsága és kötelezettsége a megbízás végeztével, vagy annak visszavonásával, vagy a tagság megszűnésével szűnik meg. A megszűnést követően is köti a megbízott személyt a tisztségviselés ideje alatt tudomására jutott információk titoktartási kötelezettsége.

11.12. A küldött

a) A küldött feladata, hogy az NSZ céljainak és Alapszabályának megfelelően szervezze, irányítsa, felügyelje és képviselje az NSZ tevékenységét, gondoskodjon a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról.

b) További feladata, hogy a Küldöttgyűlés előkészítésében és lebonyolításában segítsen az Elnökségnek, az Elnökség kérése alapján a tagokat nyilatkoztatja, véleményezteti és leszavaztatja.

c) Meghívás esetén az Elnökségi ülésen konzultációs joggal vehet részt.

12.

Az NSZ gazdálkodása

Az NSZ gazdálkodásának pénzügyi alapjait a tagdíjak és az Ectv. 19. § (1) bekezdés szerinti bevételek, másrészt az Ectv. 19. § (2) bekezdés szerint elszámolható költségek képezik. A rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását az NSZ éves, központi költségvetése határozza meg. A gazdálkodás szabályait az NSZ Számviteli Politikája tartalmazza.

Az NSZ a 2. pontban meghatározott célok anyagi forrásainak biztosítása érdekében bevételeiből szakszervezeti alapokat képezhet. Az alapok összegét és felhasználásának főbb elveit az éves költségvetésben kell meghatározni.

12.1. Tagdíj mértéke

A Küldöttgyűlés évente meghatározza a legkisebb befizetendő tagdíj mértékét (minimum tagdíj). A tag dönthet ennél nagyobb összegű tagdíj fizetéséről, illetve egyes tagozatok tagjaiktól megkövetelhetik magasabb összegű tagdíj megfizetését, azonban ez a tagnak érdekképviselet, érdekvédelem és jogi képviselet igénybevételére vonatkozó, valamint szavazati jogát nem érintheti, ezen jogok a minimum tagdíj befizetésével már mindenki számára egyenlően elérhetőek.

A Küldöttgyűlés az alakuló ülésén meghatározza a pártolói tagdíj mértékét. A pártoló tag dönthet nagyobb összegű tagdíj fizetéséről, valamint jogosult belépni az NSZ bármely tagozatába és az esetlegesen ott előírt további tagdíj megfizetése után a tagozat által nyújtott szolgáltatásokat igénybe veheti.

Az Elnök ez irányú határozata alapján toborzási kedvezményben részesíthető az a tag, aki igazoltan elősegítette a szakszervezet tagságának gyarapodását. A toborzási kedvezmény összegét az Elnök állapítja meg, de az minden újonnan toborzott tíz tag fennálló tagsági jogviszonya után nem lehet kevesebb, mint a havi minimum tagdíj elengedése, illetve minden további újonnan toborzott tíz tag fennálló tagsági jogviszonya után a havi minimum tagdíjnak a tag részére történő kifizetése.

12.2. Tagdíj fizetésének módja

A havonta esedékes tagdíjat illetményből, bérből történő levonás útján, illetőleg készpénzben, csoportos beszedési megbízással vagy átutalással, tárgyhónap 15. napjáig történő teljesítéssel kell megfizetni. A havonta esedékes tagdíjat egy évre, félévre vagy negyedévre előre is meg lehet fizetni.

12.3. A befolyt tagdíj felhasználása

A befolyt minimum, illetve a tagok által önként befizetett magasabb tagdíjat az NSZ Elnöksége jogosult felhasználni az éves, központi költségvetési tervnek megfelelően. Az egyes tagozatok tagsági követelménye miatt megfizetett további tagdíjat az NSZ Elnöksége köteles elsősorban a tagozat által nyújtott szolgáltatás lehető legjobb színvonalú nyújtására fordítani.

13.

Az NSZ-t, illetőleg tisztségviselőjét megillető védelem, illetve munkaidő- kedvezményének kijelölése és felhasználása

A jogszabály vagy a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó egyéb szabály alapján a szakszervezetet, illetve tisztségviselőjét megillető védelem, illetve munkaidő-kedvezmény felhasználásáról és a jogosult tisztségviselő kijelöléséről az NSZ Elnökség, illetve annak felhatalmazása alapján az NSZ elnöke dönt.

14.

A szakszervezet megszűnése

Az NSZ megszűnik, ha

a) egy másik szakszervezettel egyesül (összeolvad, beolvad),

b) jogutód nélküli megszűnéssel, ha:

1. a szakszervezet megvalósította célját, vagy a szakszervezet céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg; vagy

2. a szakszervezet tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,

c) a bíróság feloszlatja,

d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését,

e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és a nyilvántartásból törlik.

A szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott, a szervezet céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

15.

Vegyes rendelkezések

Az NSZ tagság bármely címen történő megszűnése a volt tagot nem jogosítja fel a tagdíj visszakövetelésére.

A NSZ – Nemzeti Szakszervezet 2021. augusztus hó 14-én tartott megismételt Taggyűlése a módosított Alapszabályt megtárgyalta és egyhangúan elfogadta.

Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

<.. image(A képen szöveg látható Automatikusan generált leírás) removed ..>

augusztus 14.

………………………………

Nemzeti Szakszervezet elnök

Kelt: Budapesten, 2021.