A VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSEK
Vállalkozási és megbízási típusú szerződések az új Ptk.-ban
A VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSEK
• Vállalkozási szerződések közös szabályai
• Beruházási jellegű vállalkozási szerződések:
– tervezési szerződés
– kivitelezési szerződés
• Kutatási szerződés
• Utazási szerződés
• Mezőgazdasági vállalkozási
I. A vállalkozási szerződések közös
szabályai
• Tevékenység végzésének helye
– megrendelő által kijelölt munkaterület esetén: ő köteles alkalmas állapotban rendelkezésre bocsátani (vállalkozó megtagadhatja a tevékenység teljesítését, míg ez nem történik meg; elállás + kártérítés felszólítás után)
– ha a vállalkozónak kell a területet alkalmassá tenni: költségeit a megrendelő viseli
• Megrendelő ellenőrzési joga
– bármikor ellenőrizheti a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot
– vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés következményei alól, ha megrendelő elmulasztja az
• Teljesítés
– átadás-átvételi eljárással történik
– határidőben teljesít, ha az átadás-átvétel időben megkezdődik
– jelentéktelen hibák miatt nem tagadható meg az átvétel (kijavításuk, pótlásuk nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot)
• Egyoldalú megszüntetés (megrendelő)
– objektív elállás a tevékenység megkezdéséig
– azonnali hatályú (indokolás nélküli) felmondás, ha a vállalkozó már megkezdte a tevékenységet
– kártalanítás ≤ vállalkozói díj (költségekkel)
• Ingyenes vállalkozási szerződés
– ez is vállalkozás
– megrendelő köteles megtéríteni a költségeket
II. TERVEZÉSI SZERZŐDÉS
A vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.
Tervdokumentáció: szellemi alkotás Vállalkozó szavatossága kétirányú:
▯ szavatol, hogy a tervező munka nem sérti harmadik személy jogát
▯ harmadik személynek nincs olyan joga, mely a kivitelezést gátolja vagy akadályozza.
Felelősség a terv hibája miatt bekövetkező károkért
• Tervező felel a terv hibájáért
• Igények addig érvényesíthetők, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatti jogok gyakorolhatók
• Ha a kivitelezőtől elvárható, hogy felismerje a terv hibáját: megrendelő felé a közös károkozás szabályai alapján egyetemleges a tervező és kivitelező felelőssége
• Típusterv adaptációja: áttervező felel az áttervezett részekért és azoknak az egész tervre gyakorolt kihatásáért.
• A vállalkozó építési, szerelési munka elvégzésére, az előállított mű átadására, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.
• Építési-szerelési munka értelmezése a bírói gyakorlatban:
– új építmény létrehozása, meglévő újjáépítése, növelése, átalakítása, fenntartása, javítása vagy lebontása
– beépített vezetékek, szerelvények, berendezések, felvonók, valamint mindezek működését biztosító automatikák beépítése, szerelése
– minden tevékenység, amelynek folyamatát
A szolgáltatás oszthatatlansága
• Főszabály az oszthatatlanság
• Kivételek:
– fizikai oszthatóság (szolgáltatás tárgya indokolja)
– jogi oszthatóság: felek teszik oszthatóvá azzal, hogy megállapodnak az egyes munkarészek külön átadásában- átvételében (külön teljesítési határidő megállapítása a szerződésben nem elegendő!!!)
Oszthatóság jelentősége:
▯ részteljesítés elfogadása
▯ kárveszélyviselés-lehetetlenülés
▯ hibás teljesítés (árleszállítás mértéke)
▯ kötbér számítása
• Átadás-átvételi eljárás
• Próbaüzem is lehetséges (költségek viselése)
• Jelentéktelen hibák miatt nem tagadható meg az átvétel (GK 48.)
IV. Mezőgazdasági vállalkozási szerződés
• A vállalkozó a megrendelő tulajdonában álló
állat nevelésére, vagy terménynek a megrendelő tulajdonában álló területen való megtermelésére, a megrendelő pedig díj fizetésére köteles
• Elhatárolás a mezőgazdasági termék adásvételétől:
– az állat, a termény, a földterület kezdettől a megrendelő tulajdonában áll
– nincs tulajdonátruházó mozzanat a szerződésben
• A szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó díj fizetésére köteles
• Közszolgáltatások köre:
– energiaszolgáltatások (villany, gáz, távhő, víz, stb.)
– kommunális alapszolgáltatások (pl. szemétszállítás, szennyvízszolgáltatás)
– kulturális és kommunikációs szolgáltatások (pl. telefon, internet, kábeltv)
A bizományos belépési joga (önszerződés)
A bizományos maga köt szerződést a megbízóval
– ha a dolog forgalmi értéke nyilvános információ alapján egyértelműen megállapítható
– legkedvezőbb feltétellel köteles megkötni a szerződést
– tájékoztatni köteles az önszerződés tényéről a megbízót
– bizományosi díjra ekkor is jogosult!
A bizományos „sajátosan kettős” felelőssége
• Együttműködési kötelezettség be nem tartása, partnerválasztás, szerződés gondos megkötésének elmulasztása tekintetében → polgári jog általános felelősségi szabályai
• DEL CREDERE helytállás: A bizományos helytállással tartozik a megbízó felé mindazon kötelezettségek teljesítéséért, melyek a vele szerződő felet a szerződésből következően terhelik (amennyiben ezt kifejezetten
elvállalja!)
A közvetítői szerződés lényege
• A közvetítő kötelessége a megbízója és harmadik személy között szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység folytatása, ellenérték fejében
• A szerződéskötésre vagy a harmadik személy teljesítésének elfogadására nem jogosult a közvetítő
• A díj esedékessége:
– a közvetített szerződés megkötésének időpontja
– ha a közvetítői szerződés megszűnését követően, a
• Tartós jogviszonyban, önállóan eljárva tevékenykedik a közvetítő
• Önálló eljárás követelménye:
– nem munkaviszony
– nem vezető tisztségviselői jogviszony
– nincs más olyan rendelkezés, mely feljogosítja a képviseletre
• Feladatai lehetnek:
– szerződések közvetítése
– szerződéskötés a megbízó nevében
Tartós közvetítői szerződés II.
• Időtartam: ha határozott idő lejárta után is folytatódik a teljesítés – határozatlan idejűvé alakul
• Felmondás:
– határozatlan időre kötött: bármelyik fél naptári hónap utolsó napjára
– felmondási idő progresszív (1. évben 1 hónap, 2. évben 2 hónap, 3. és utána 3 hónap)
• Versenykorlátozás a szerződés megszűnése után (megállapodás!):
Tartós közvetítői szerződés III. Közvetítő kártalanítása
• A szerződés megszűnését követően a közvetítőnek kártalanítás jár, feltéve:
– körülményekre tekintettel méltányos
– elveszíti olyan jutalékhoz való jogát, amely a szerződés fennmaradása esetén őt megilletné
• Nem jár kártalanítás:
– közvetítő mondta fel a szerződést (kivéve: körülmények lényeges megváltozása miatt)
– közvetítő másra ruházza a szerződésből eredő jogait, kötelezettségeit
A bizalmi vagyonkezelés lényege,
alanyok
• A vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (kezelt vagyon) saját nevében, kedvezményezett javára történő kezelésére köteles, díjazás ellenében
• Írásba foglalás érvényességi kellék
• Alanyok:
– vagyonrendelő
– vagyonkezelő (tulajdonjogot szerez a kezelt vagyon felett!)
– kedvezményezett (akinek a javára a vagyont kezelik)
A kedvezményezett meghatározása
• Vagyonrendelő határozza meg a kedvezményezetti jogosultság keletkezésének és megszűnésének feltételeit
• Rendelkezhet úgy is, hogy meghatározott körülmények bekövetkezése vagy idő eltelte a kezelt vagyon rá, jogutódaira vagy meghatározott harmadik személyre szállását eredményezi
• A vagyonkezelőt kizárólagos kedvezményezetté nevezni semmis (lényegében adásvétel lenne, ahol a vevő tulajdonjogát korlátozná egy ilyen szerződés!)
• Vagyonelkülönítés
• Kezelt vagyon védelme
• Ellenőrzési jog (vagyonkezelő és kedvezményezett számára)
• Utasítási jog hiánya (sem a vagyonrendelő, sem a kedvezményezett nem utasíthatja a vagyonkezelőt)
• Titoktartási kötelezettség
• Tájékoztatás és számadás kötelezettsége
A bizalmi vagyonkezelés megszűnése
• A kezelt vagyon elfogy
• Vagyonkezelő felmondja a szerződést (3 hónap elteltével szűnik meg)
• Kezelt vagyonnak 3 hónapot meghaladó ideig nincs vagyonkezelője
• A vagyonrendelő volt az egyetlen kedvezményezett, és meghal
• Határozatlan időtartamra vagy 50 évnél hosszabb időre alapított: 50 év elteltével megszűnik
Ptk. által nem rendezett kérdések
• Több kedvezményezett esetén a vagyonkiadás követelése (Saunders-Vautier doktrína)
– bármelyik követelheti, amennyiben ez nem sérti a többi kedvezményezett jogait
• Vagyonkezelő bekeveri a kezelt vagyont a saját vagyonába (Re Xxxxxx’x Estate doktrína)
– a saját vagyon is kezelt vagyonná válik
Bírói gyakorlatra háruló kérdések
– vagyonrendelő és kedvezményezett érdekei ellentétessé válnak
– vagyonkezelő a kedvezményezett tudtával és jóváhagyásával valósít meg kötelezettségszegést – vagyonrendelő ilyenkor is felelősségre vonhatja (mentesülés esetei?)
– vagyonegyesítés szankciói – vagyonkezelő hitelezőinek igényei (korlátok)
– kedvezményezetti jogosultság keletkezése, megszűnése (vö. utóöröklés szabályai)