Hitelfedezeti Védelem

Hitelfedezeti Védelem

a CIB Bank Zrt. üzletfelei számára nyújtott biztosítási szolgáltatás Türelmi idős jelzáloghitel és CIB-Fundamenta Duett hitel

Biztosítási feltételek, Terméktájékoztató Ügyféltájékoztató

Hatályos: 2017. június 1-jétől Hatályos: 2020. július 4-étől

Nysz.: 21817

Tartalomjegyzék

Hitelfedezeti Védelem élet-, baleset- és egészségbiztosítási, munkanélküliségi biztosítási feltételek 3

I. Értelmező rendelkezések 3

II. Általános rendelkezések 4

III. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 5

IV. A biztosítási díj 6

V. A biztosítási eseményre vonatkozó részletszabályok 6

VI. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól,

a kockázatviselésből kizárt események 8

VII. A panaszok bejelentése – panaszfórum 9

VIII. Egyéb rendelkezések 9

IX. Elévülés 10

Generali Biztosító Zrt. – Ügyféltájékoztató és a biztosítási

szerződésre vonatkozó általános rendelkezések 11

I. A biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok 11

II. Ügyfélszolgálat 11

III. Panaszügyintézés 11

IV. Felügyeleti hatóság 12

V. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és

a bírói út igénybevétele 13

VI. A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók 13

VII. A személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatás 16

VIII. Az élet-, baleset- és betegségbiztosításokra (egészségbiztosításokra) vonatkozó tudnivalók 18

IX. Az általános forgalmi adó megtérítése 18

X. Tájékoztatás adóügyi illetőségről 18

XI. Késedelmi kamat 18

XII. Adminisztációs díj 19

XIII. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje 19

XIV. A díjfizetés módja 19

XV. A biztosításközvetítő 19

XVI. Kedvezmények igénybevétele 20

XVII. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei 20

XVIII. Egyéb rendelkezések 20

XIX. Irányadó jog, joghatóság kikötése 21

XX. Távértékesítési tájékoztató 21

XXI. Elektronikus szerződéskötés szabályai 21

XXII. Jelen ügyféltájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezései 22

Terméktájékoztató a CIB Bank Zrt. Türelmi idős ingatlanfedezetes devizahitelhez és lakástakarékpénztári szerződéssel kombinált jelzálogkölcsönhöz kapcsolódó csoportos hitelfedezeti biztosításról 23

Hitelfedezeti Védelem élet-, baleset- és egészségbiztosítási, munkanélküliségi biztosítási feltételek

Jelen biztosítási feltételek (továbbiakban: feltételek) – ellenkező megállapodás hiányában – a Generali Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: bank) között létrejött Türelmi idős ingatlanfedezetes devizahitel szerződéshez kapcsolódó csoportos hitelfedezeti biztosítási szerződésekre és Fundamenta-Lakáskassza lakástakarékpénztári szerződéssel kombinált jelzálogkölcsönhöz kapcsolódó csoportos hitelfedezeti bizto- sítási szerződésekre (a továbbiakban: biztosítási szerződés, vagy biztosítási szerződések) érvényesek.

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

I. Értelmező rendelkezések

I.1. Jelen feltételek alkalmazásában Türelmi idős ingatlanfedezetes devizahitel szerződés vagy Fundamenta-Lakáskassza lakástakarékpénztári szerződéssel kombinált jelzálogkölcsön szerződés az a szerződés, amely a CIB Bank Zrt., mint hitelező és a biztosított, mint főadós között jön létre, és amelynek alapján a bank ingatlanfedezetes devizahitelt vagy jelzálogkölcsönt bocsát a biztosított rendelkezésére (a továbbiakban: kölcsönszerződés).

I.2. Jelen feltételek szempontjából baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától füg- getlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amely a biztosított halálát okozza, vagy amellyel kapcsolatban a biztosított egészségkárosodást szenved.

a) Xxxxx feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá:

– a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapítot- ták, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor az agyburok- vagy/és agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

– a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nap- pal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

– a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

b) Xxxxx feltételek szempontjából nem minősül balesetnek:

– a feltételek 1. (2) a) pontjában foglaltaktól eltekintve – az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszer- vezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (a továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki,

– a foglalkozási megbetegedés (foglalkozási ártalom),

– a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,

– a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,

– a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

– a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

– az izületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.

I.3. Jelen feltételek alkalmazásában

– türelmi időszak: a Türelmi idős ingatlanfedezetes devizahitel szerződésben türelmi időszakként megjelölt időtartam, amely időszak alatt az üzletfél kölcsönszerződése türelmi idős;

– megtakarítási időszak: a jelzálogkölcsön szerződéshez kapcsolódó Fundamenta-Lakáskassza lakástakarékpénztári szerződésben la- káselőtakarékossági időszakként megjelölt időtartam, amely időszak alatt az üzletfél lakástakarékpénztári megtakarítása mellé kötött köl- csönszerződése türelmi idős;

– türelmi idő: a kölcsönszerződésnek azon időszaka, amely alatt az üzletfél a bank felé csak a kamatot és a kezelési költséget – valamint ha igényelt hitelfedezeti védelmet, akkor annak a szolgáltatási díját – fizeti meg, vagyis a törlesztőrészlete nem tartalmaz tőketörlesztő-rész- letet;

– annuitásos időszak Türelmi idős ingatlanfedezetes devizahitel esetén: a türelmi időszak lejárta után bekövetkező, a kölcsönszerző- désben ilyenként meghatározott időszak;

– annuitásos időszak Fundamenta Lakáskassza lakástakarékpénztári szerződéssel kombinált jelzálogkölcsön esetén: a főadós biztosított kölcsönszerződése szerinti tőketartozásnak a megtakarítási időszak lejártával a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. lakástakarékpénztári szer- ződésben összegyűlt megtakarítás, a lakástakarékpénztári szerződésben meghatározott mértékű betéti kamat és szintén a lakástakarék- pénztári szerződésben meghatározott mértékű állami támogatás összegével való csökkentése – az ilyen módon történő előtörlesztés után

– létrejövő, a még fennálló tőketartozás mértékének megfelelő összegű annuitásos kölcsönszerződés;

– kintlévőség: a mindenkori aktuális kintlévőség a főadós biztosított kölcsönszerződése alapján fennálló tartozása, mely tartalmazza az ak- tuális tőketartozást, valamint a kimutatás napját megelőző törlesztőrészlet esedékességének napja és a kimutatás napja közötti időszakra eső kamattartozást és a kölcsönnel kapcsolatosan ezen időszakban felmerülő valamennyi egyéb költséget;

– tőketartozás: a mindenkori aktuális tőketartozás megegyezik a főadós biztosított által felvett kölcsönösszegnek a bankhoz már befolyt törlesztőrészletek tőkerészével csökkentett összegével. Devizában nyújtott/nyilvántartott kölcsönök esetén a tőketartozás a devizában nyilvántartott aktuális tőketartozásnak és a CIB Bank Zrt. adott devizára vonatkozó, a tőketartozás kimutatásának napján érvényes deviza eladási árfolyamának szorzatával megegyező forintösszeg.

A tőketartozás kimutatásának napja a biztosító szolgáltatása szempontjából a szolgáltatási igény alapját képező biztosítási esemény idő- pontja.

– törlesztőrészlet:

• türelmi idő alatt a törlesztőrészlet a kölcsönszerződés keretében nyújtott kölcsönösszeggel kapcsolatos rendszeres havi befizetés, amely a havi ügyleti kamat illetve a kezelési költség együttes összegét tartalmazza. Devizában nyújtott kölcsönök esetén a törlesztő- részlet devizahitel szerződés esetében a devizában nyilvántartott törlesztőrészletnek és a CIB Bank Zrt. adott devizára vonatkozó, a törlesztőrészlet esedékességének napján érvényes devizaeladási árfolyamának szorzatával megegyező forintösszeg.

• annuitásos időszakban a törlesztőrészlet a kölcsönszerződés keretében nyújtott kölcsönösszeg visszafizetésére irányuló rendszeres havi befizetés, amely a szokásos pénzügyi számításoknak megfelelően megbontható tőketörlesztőrészletre, ügyleti kamatra, illetve kezelési költségre. Devizában nyújtott kölcsönök esetén a törlesztőrészlet devizahitel szerződés esetében a devizában nyilvántartott törlesztőrészletnek és a CIB Bank Zrt. adott devizára vonatkozó, a törlesztőrészlet esedékességének napján érvényes devizaeladási árfolyamának szorzatával megegyező forintösszeg.

– munkaviszony alatt a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, következő jogviszonyokat kell érteni: munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított be- dolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát (a továbbiakban együtt: munkaviszony).

– álláskeresési támogatás: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben így meghatározott álláskeresési járadék és álláskeresési segély.

– várakozási idő fogalma: kizárólag a munkanélküliségi kockázat tekintetében alkalmazandó, a biztosítási szerződés hatályának a biztosí- tottra való kiterjesztésétől kezdődő, hat hónapos átmeneti időszak, mely alatt a biztosító kockázatviselése a biztosított munkanélküliségé- vel kapcsolatos biztosítási eseményekre nem terjed ki.

– önrész: kizárólag a keresőképtelenség és a munkanélküliség kockázat tekintetében alkalmazandó, a szerződés alapján jogos szolgáltatási igény esetén is a biztosítottat terhelő két havi törlesztőrészlet.

– orvosszakértői intézet: a rokkantság megállapítására jogosult szakértői szerv, így különösen az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet.

II. Általános rendelkezések

II.1. A biztosítási szerződés alanyai (a biztosító, a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett)

II.1.1. Biztosító a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító), aki a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meg- határozott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

II.1.2. A biztosítási szerződés szerződője a CIB Bank Zrt. (továbbiakban: bank).

– A biztosítási szerződés biztosítottja (a továbbiakban: biztosított) a bankkal lakástakarékpénztári szerződéssel kombinált jelzálogkölcsön szerződést vagy Türelmi idős ingatlanfedezetes devizahitel szerződést létesítő, a kölcsönszerződésben főadósként megnevezett 18-65 év közötti természetes személy, aki a biztosítotti nyilatkozat aláírásával és az aláírt biztosítotti nyilatkozatnak a bankhoz történő átadásával/ visszaküldésével avagy távértékesítés keretében, távközlő eszköz útján megtett és rögzített szóbeli nyilatkozatával (a továbbiakban együtt: biztosítotti nyilatkozat) hozzájárul ahhoz, hogy a bank és a biztosító között létrejött biztosítási szerződés hatálya reá is kiterjedjen, és akinek egészségi nyilatkozata vagy orvosi vizsgálata alapján a biztosító a biztosítási kockázatát vállalja.

A biztosító keresőképtelenségi és munkanélküliségi kockázatviselése azon biztosított vonatkozásában nem kezdődik meg és a biztosítási szerződés alapján nem jogosult keresőképtelenségi vagy munkanélküliségi szolgáltatásra, aki

– a biztosítási védelem igénylésekor keresőképtelen állományban van, illetve munkanélküli vagy nincs legalább három hónapja ugyanazon munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban, vagy

– a biztosítási védelem igénylésekor a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján saját jogon nem jogo- sult táppénzre, vagy

– a biztosítási védelem igénylésekor társadalombiztosítási szervtől saját jogú nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, vagy egészségi álla- potára tekintettel járadékban részesül, vagy valamely fenti ellátásra vonatkozó igénye elbírálás alatt van.

II.1.3. A biztosítási szerződés kedvezményezettje a jelen feltételek és a biztosítottnak a biztosítotti nyilatkozat megtételekor adott beleegyezése alap- ján a CIB Bank Zrt., aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult.

II.2. A biztosítási szerződés létrejötte

II.2.1. A biztosítási szerződés a bank és a biztosító megállapodása alapján jön létre.

II.2.2. A biztosítotti nyilatkozat az a dokumentum, amely tartalmazza a biztosított arra vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatát, hogy a bank és a biztosító között létrejött biztosítási szerződés hatálya rá is kiterjedjen, s amely tartalmazza továbbá a biztosított jogaira és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatás megtörténtéről szóló nyilatkozatot, a hatóságokra, intézményekre vonatkozó titoktartási kötelezettség alóli felmentést, valamint a biztosítottnak a kedvezményezett megjelölésére vonatkozó hozzájárulását. A Biztosítotti nyilatkozat a biztosítási szerződés részét képezi.

II.2.3. Biztosítotti nyilatkozatnak minősül a jelen feltételek 2.1. (2) pontjában meghatározott életkorú főadósnak a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény szerint távértékesítés keretében, távközlő eszköz útján tett és rögzített szóbeli nyilatkozata – amely szerint a biztosítandó személy a szerződés részét képező feltételek ismeretében, az abban foglaltakat elfogadva, egyértelműen kijelenti, hogy a jelen feltételek szerinti biztosítási védelemre igényt tart, hozzájárul ahhoz, hogy a bank és a biztosító között létrejött biztosítási szerződés hatálya rá is kiterjedjen és hozzájárul a kedvezményezett megjelöléséhez (továbbiakban: szóbeli biztosítot- ti nyilatkozat). A szerződő a biztosítási védelem létrejöttéről és fennállásáról a jelen feltételek csatolásával írásbeli visszaigazolást küld a főadós biztosított részére.

II.2.4. Ha a biztosítás megkötésekor a kölcsönszerződés szerinti kölcsönösszeg a 15 000 000 Ft-ot meghaladja vagy ha a biztosítási szerződéshez való csatlakozáskor meglévő kölcsönszerződés alapján fennálló tőketartozás a 15 000 000 Ft-ot meghaladja, a biztosított (főadós) által tett nyilatkozat része az egészségi nyilatkozat; ilyen esetben egészségi nyilatkozat nélküli, vagy hiányos egészségi nyilatkozattal megküldött bizto- sítási védelem igénylés esetén a biztosító a biztosítási védelem igénylését indokolás nélkül elutasítja.

II.2.5. 50 000 000 Ft-ot meghaladó összegű kölcsönfelvétel, illetve a biztosítási szerződéshez való csatlakozáskor 50 000 000 Ft-t meghaladó tő- ketartozás esetén a biztosítási szerződésnek a biztosítandó személyre történő hatályossá válásához orvosi vizsgálat elvégzése szükséges. Ebben az esetben a biztosítotti nyilatkozat részét képezi az orvosi vizsgálatról készült jegyzőkönyv; ilyen esetben orvosi vizsgálati jegyzőkönyv hiányában a biztosító a biztosítási védelem igénylését indokolás nélkül elutasítja. Az orvosi vizsgálati jegyzőkönyv elutasításról a szerződő a biztosított főadós részére írásbeli tájékoztatást küld.

II.2.6. A biztosító a (4)-(5) bekezdésben foglalt esetben kockázatelbírálást végez. A biztosító a kockázatelbírálás eredményéről (a kockázat vállalásá- ról vagy elutasításáról) – a kockázatelbírálás alapjául szolgáló iratok biztosítóhoz történt beérkezését követően – 5 munkanapon belül értesíti a szerződőt. A biztosító elutasítás esetén döntéséről a biztosítottat is értesíti. A biztosítotti nyilatkozat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.

II.2.7. A biztosítottnak nyilatkozatait a valóságnak megfelelően és hiánytalanul kell megtennie.

II.3. A biztosítási szerződés hatálybalépése

Az egyes biztosítottak vonatkozásában a biztosítási szerződés a kölcsön folyósításának napját követő nap 0. órájakor, de legkorábban a biz- tosítotti nyilatkozat szerződő általi nyilvántartásba vételét követő napon lép hatályba, feltéve, hogy a biztosító az egészségi nyilatkozat, illetve az orvosi vizsgálat alapján a kockázatelbírálás eredményeként az adott biztosított esetében a kockázatot vállalja.

II.4. A kockázatviselés kezdete és megszűnése

II.4.1. A biztosító kockázatviselése az adott biztosított vonatkozásában a biztosítási szerződésnek az adott biztosítottra vonatkozó hatálybalépése időpontjában, a munkanélküliségi kockázat tekintetében pedig a várakozási idő eltelte után kezdődik meg.

II.4.2. A biztosító kockázatviselése valamennyi biztosított vonatkozásában megszűnik a biztosítási szerződés megszűnése esetén, az alábbi időpon- tok valamelyikében:

a) a biztosítási szerződés felmondása esetén a felmondási idő elteltével;

b) ha a bank az esedékes biztosítási díjat a biztosító részére nem fizeti meg, az első elmaradt biztosítási díj esedékességétől számított 60. napon.

II.4.3. A biztosító kockázatviselése megszűnik az adott biztosított vonatkozásában a bank és a biztosított főadós között létrejött kölcsönszerződés megszűnését követő nap 0. órájakor.

II.4.4. A biztosító kockázatviselése megszűnik továbbá az egyes biztosítottak vonatkozásában az alábbi esetekben és időpontban:

a) A biztosítási szerződés hatályának az adott biztosítottra történő kiterjesztéséről szóló írásbeli tájékoztatás biztosított általi kézhezvételétől számított 30 napon belül a biztosított általi – indokolás és fizetési kötelezettség nélküli – azonnali hatályú felmondással.

Távértékesítés keretében kötött, távközlő eszköz útján tett biztosítotti nyilatkozat esetén a biztosított a biztosítási jogviszonyt a szerződő által részére elküldött írásbeli visszaigazolás kézhezvételét követő 30 napon belül a szerződőhöz megküldött nyilatkozatával indokolás és fizetési kötelezettség nélkül írásban azonnali hatállyal felmondhatja.

b) a biztosítottnak a biztosítási szerződés hatályának reá való kiterjesztéséhez adott hozzájáruló nyilatkozata visszavonása esetén (a továb- biakban: Visszavonásról szóló nyilatkozat), annak a díjfizetési időszaknak (naptári hónapnak) a végén, amelyben a visszavonásról szóló nyilatkozat a bankhoz megérkezik. A biztosított visszavonásról szóló nyilatkozata kizárólag írásban érvényes.

c) a biztosított halála, I., II. csoportos rokkantság esetén, ha a biztosító szolgáltatást nyújtott; a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

d) a biztosított 70. életévének betöltésekor, annak a díjfizetési időszaknak (naptári hónapnak) a végén, amelyben a biztosított 70. életévét betöltötte.

e) ha a biztosított az áthárított díjat nem fizeti meg a bank részére és az adott biztosítottra vonatkozó díjat a bank a biztosító részére nem utalja át, az elmaradt biztosítási díj esedékességétől számított 60. napon.

II.5. A biztosítás területi hatálya

A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed.

III. A biztosítái szerződés xxxxxxxxxx jogai és kötelezettségei

III.1. A biztosítotti nyilatkozat

A biztosítási szerződés adott biztosítottra történő kiterjesztéséhez a biztosított hozzájárulása szükséges, melyet a biztosított a biztosítotti nyilatkozat megtételével (és írásbeli nyilatkozattétel esetén annak a bank részére való továbbításával) tesz meg. A bank köteles a biztosítotti nyilatkozatokat beszerezni és archiválni.

A biztosított nyilatkozatában megjelöli az általa választott biztosítási csomagot. A választható csomagok:

– Teljes védelem: a biztosított halálára, I., II. csoportos rokkantságára, keresőképtelenségére és munkanélküliségére vonatkozó kockázatvi- selés.

– Egyszerűsített védelem: a biztosított keresőképtelenségére és munkanélküliségére vonatkozó kockázatviselés.

III.2. A szerződő és a biztosított közlési kötelezettsége

III.2.1. A szerződő és a biztosított köteles közlési kötelezettségének eleget tenni.

III.2.2. A közlési kötelezettség abban áll, hogy a biztosított köteles biztosítotti nyilatkozatában a biztosító által feltett kérdésekre közölni minden olyan körülményt, amely a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges és amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A nyilatkozatok megtételével, a biztosító által feltett kérdéseire adott hiánytalan és a valóságnak megfelelő válaszok megadásával a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz.

III.2.3. Az egészségi nyilatkozat megtétele, illetve az orvosi vizsgálat elvégzése a biztosítottat közlési kötelezettsége alól nem mentesíti.

III.3. A biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól közlési kötelezettség megsértése esetén

III.3.1. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, kivéve, ha bizonyítják, hogy

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosítotti nyilatkozat megtételekor ismerte, vagy

b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

III.3.2. Azt, hogy a felsorolt esetek valamelyike fennáll, annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.

IV. A biztosítási díj

IV.1. Az egy főre eső biztosítási díj számítása az egyes biztosítottra vonatkozó törlesztőrészlet és a választott szolgáltatás díjának figyelembevéte- lével történik.

IV.2. A biztosítás folyamatos díjú, a díjfizetés havonta történik, a díjfizetési időszak a naptári hónappal egyezik meg.

IV.3. A biztosítás díját a bank fizeti, de annak az egyes biztosítottra eső részét áthárítja a biztosítottra. Az adott biztosítottra eső biztosítási díjat a biztosított a törlesztőrészlettel egyidejűleg, egyösszegben köteles megfizetni a bank felé.

IV.4. A biztosítási időszak a naptári évvel egyezik meg.

V. A biztosítási eseményre vonatkozó részletszabályok

V.1. A biztosítási események felsorolása

Jelen feltétel alapján létrejött biztosítási szerződés alkalmazásában a választott biztosítási kockázatok szerinti biztosítási események az aláb- biak lehetnek:

a) a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező halála;

b) a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező olyan balesete vagy kialakuló olyan betegsége, amely orvosszakértői intézet által megállapított 79 százalékot meghaladó egészségkárosodást (I. vagy II. rokkantsági csoport) eredményez;

c) a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatti 60 napot meghaladó folyamatos betegállománya (továbbiakban: keresőképtelenség) saját egészségi állapotának romlása miatt;

d) a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező munkanélkülivé válása, és ezzel összefüggésben álláskeresési járadékra való jogosultság szerzése.

V.1.1. A biztosítási esemény időpontja

Jelen feltétel alapján a biztosítási események bekövetkezésének időpontjai a következők:

a) halál esetén a biztosított halálának napja,

b) I-II. csoportos rokkantság esetén az orvosszakértői intézet által kiállított, a 79 százalékot meghaladó egészségkárosodást megállapító szakvélemény keltének napja,

c) keresőképtelenség esetén a keresőképtelenség 61. napja,

d) a biztosított munkanélkülivé válása esetén az álláskeresési járadékra való jogosultság megszerzésének napja.

V.1.2. A halál, mint biztosítási esemény meghatározása

Jelen feltételekre hivatkozással létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosító rá vonatkozó kockázatvi- selésének időtartama alatt bekövetkező halála, illetve a biztosító rá vonatkozó kockázatviselésének időtartama alatt bekövetkező azon balese- te, melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.

V.1.3. Az I., II. csoportos rokkantság, mint biztosítási esemény meghatározása

Biztosítási esemény az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett, a kockázatviselés kezdetéhez képest előz- mény nélküli, váratlan betegség, baleset, amellyel összefüggésben az orvosszakértői intézet szakvéleményében a biztosítottnál 79 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodást állapított meg (az 1997. évi LXXXI. törvény 36/A. § (1) a) aa) bekezdés szerinti rokkantság, I-II. rok- kantsági csoportok), feltéve, hogy a biztosított a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a rokkantsággal összefüggő igénybejelentését a reá vo- natkozó kockázatviselés tartama alatt kezdeményezi és a biztosítottnak a biztosítotti nyilatkozat aláírása előtt meglévő egészségkárosodására tekintettel sem nyugdíjat, sem nyugdíjszerű ellátást, sem egészségi állapotára tekintettel járadékot nem állapítottak meg, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél erre irányuló kérelme nem volt folyamatban.

V.1.4. A keresőképtelenség meghatározása

Biztosítási esemény az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett, a kockázatviselés kezdetéhez képest előz- mény nélküli, váratlan betegség vagy baleset, melynek következtében a biztosított a keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogosult orvos vagy kórház által igazoltan, 60 napot meghaladóan keresőképtelen állományba kerül és ezzel összefüggésben saját jogon táppénzre jogosultságot szerez.

Keresőképtelenség alatt az 1997. évi LXXXIII. törvény – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól – 44.§. a), f) és g) bekezdése által definiált, alább hivatkozott fogalmat kell érteni:

44. § Keresőképtelen,

a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

…

f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;

g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülöní- tenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakör- ben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

V.1.5. A munkanélküliség meghatározása

Jelen feltétel alkalmazásában munkanélküliség a biztosítási szerződésnek a biztosítottra való kiterjesztésének időpontjában keresőképes és legalább 3 hónapja folyamatos munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló biztosítottnak a kockázatviselés tartamán belül bekövetkező mun- kanélkülivé válása és álláskeresési járadékra való jogosultság szerzése, abban az esetben, ha őt az illetékes munkaügyi központ munkanélkü- liként tartja nyilván, és munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

V.2. A biztosító szolgáltatása

V.2.1. Jelen feltételek szerint megköthető biztosítási szerződésben az alábbi szolgáltatáscsomagok választhatók:

a) Teljes védelem:

– a biztosított halálára szóló szolgáltatás

– a biztosított I., II. csoportos rokkantságára szóló szolgáltatás

– a biztosított keresőképtelenségére szóló szolgáltatás

– a biztosított munkanélküliségére szóló szolgáltatás

b) Egyszerűsített védelem:

– a biztosított keresőképtelenségére szóló szolgáltatás

– a biztosított munkanélküliségére szóló szolgáltatás

V.2.2. A szolgáltatások közötti választás a biztosítotti nyilatkozat aláírásával, megtételével egyidejűleg történik, a választott szolgáltatáscsomagnak a biztosítotti nyilatkozatban való megjelölésével.

V.2.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége adott biztosított vonatkozásában csak az adott biztosítottra érvényes szolgáltatási körre terjedhet ki – tekintettel a feltételek biztosítottra vonatkozó egyéb rendelkezéseire is.

V.2.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettségét az alábbiak szerint teljesíti:

V.2.4.1. Halál vagy I., II. csoportos rokkantság esetén

A biztosító a halál vagy I., II. csoportos rokkantság biztosítási események bekövetkezésekor a biztosítási esemény időpontjában fennálló, a biztosított teljes kintlévőségével megegyező mértékű biztosítási szolgáltatást fizeti meg a kedvezményezett részére.

A biztosító az általa jogosnak minősített szolgáltatási igények esetében vállalja a biztosítási esemény és a szolgáltatási igény biztosító általi elbírálása között eltelt időtartamra – maximum 2 hónapra – járó, a kölcsönszerződés szerinti ügyleti és késedelmi kamatok, kezelési költség összegének megfizetését.

V.2.4.2. Folyamatos keresőképtelenség esetén

A biztosított folyamatos keresőképtelensége esetén a biztosító a kockázatviselés tartama alatt, jelen feltételek szerint a folyamatos keresőkép- telenség időtartamára vállalja a törlesztőrészletek teljesítését.

A biztosított keresőképtelenségének első 60 napjára a biztosító nem teljesít szolgáltatást (önrész). A biztosító első szolgáltatása a biztosított keresőképtelenségének 60. napját követő, először esedékessé váló törlesztőrészlettel egyezik meg.

A biztosított folyamatos keresőképtelensége esetén a biztosító a havonta esedékessé váló törlesztőrészleteket teljesíti, tekintettel a jelen felté- telek V.3. pontjában foglaltakra.

V.2.4.3. Munkanélkülivé válás esetén

A biztosított munkanélkülivé válása esetén a biztosító a kockázatviselés tartama alatt, jelen szerződési feltételek szerint, a munkanélküliség időtartamára vállalja szolgáltatás teljesítését.

A biztosító kockázatviselése a biztosított munkanélkülivé válása tekintetében 6 hónap várakozási idő eltelte után kezdődik.

A biztosított munkanélküliségének első 60 napjára a biztosító nem teljesít szolgáltatást (önrész). A biztosító első szolgáltatása a biztosított munkanélküliségének 60. napját követő, először esedékessé váló törlesztőrészlettel egyezik meg.

A biztosított folyamatos munkanélkülisége esetén a biztosító a havonta esedékessé váló törlesztőrészleteket teljesíti, tekintettel a jelen feltéte- lek V.3. pontjában foglaltakra.

V.3. A szolgáltatás korlátozása

V.3.1. Az adott biztosítottra vonatkozóan, kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségi és munkanélküliségi kockázat biztosí- tási eseményekkel kapcsolatban a biztosító biztosítási eseményenként legfeljebb 6 havi szolgáltatási összeget fizet meg a kedvezményezett részére.

V.3.2. A kockázatviselés tartama alatt bekövetkező több munkanélküliségi biztosítási eseményre a biztosító összesen legfeljebb az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselési tartam harmadával megegyező időtartamra teljesít szolgáltatást. A tört hónapokra a biztosító a teljes tárgyhónapra járó törlesztőrészletet fizeti. Két biztosítási esemény között legalább 6 hónapos folyamatos munkaviszonyt kell igazolni.

V.4. A biztosítási esemény és a szolgáltatási igény bejelentésének határideje

V.4.1. A biztosítási eseményt és a szolgáltatási igényt 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

V.4.2. Amennyiben a jelen feltételek V.4.1. pontban foglaltakat a biztosított, illetve a szolgáltatási igény érvényesítője nem tartja be, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, úgy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

V.5. A biztosító teljesítése

V.5.1. A biztosító a biztosítási szerződés alapján a biztosítási esemény bekövetkezése esetére a biztosítottra érvényes szolgáltatáscsomagban sze- replő, az V.2. és V.3. pontban meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.

V.5.2. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt az annak elbírálásához szükséges valamennyi okmány beérkezését követő 15 napon belül teljesíti.

V.5.3. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére nem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

V.6. A teljesítéshez szükséges dokumentumok

V.6.1. A szolgáltatási igény előterjesztésekor be kell nyújtani a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött Szolgáltatási igénybeje- lentőt.

V.6.2. Halál esetén be kell nyújtani továbbá:

– a halottvizsgálati bizonyítvány másolatát;

– a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolatát;

– boncjegyzőkönyv másolatát, ha ilyen készült;

– halotti epikrízist;

– külföldön bekövetkezett halál esetén a halál körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordítását;

– a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozatát a biztosítási esemény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével és a betegség(ek) első kórismézésének pontos időpontjával.

V.6.3. Abban az esetben, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, a biztosító bekérheti az eljárást befejező határozatot, feltéve, hogy az a jogalap megállapításához szükséges (így különösen a jogerős bírósági határozatot, illetve az eljárást megtagadó vagy meg- szüntető határozatot).

V.6.4. Baleset esetén be kell nyújtani továbbá:

a) a baleseti jegyzőkönyv másolatát (ha ilyen jegyzőkönyv készült);

b) közlekedési balesettel összefüggő szolgáltatási igény esetében a rendőrségi jegyzőkönyvet;

c) véralkohol vizsgálati eredményt (ha készült);

d) gépjármű vezetése során bekövetkezett biztosítási esemény esetén a jogosítvány és forgalmi engedély másolatát;

e) az első orvosi ellátás dokumentumainak másolatát.

V.6.5. Baleset miatti egészségkárosodás esetén be kell nyújtani továbbá a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum másolatát.

V.6.6. I. vagy II. csoportos rokkantság esetén be kell nyújtani továbbá

– az orvosszakértői intézet szakvéleményének másolatát, amely a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatának mellékletét képezi;

– a kezelőorvos, háziorvos orvosi nyilatkozatát a biztosítási esemény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével és a betegség(ek) első kórismézésének pontos időpontjával.

V.6.7. Keresőképtelenség esetén be kell nyújtani továbbá:

– a keresőképtelenségi igazolást és táppénzre jogosító kezelőorvosi igazolást, az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” c. nyomtatvány hiteles másolatait, illetve az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” c. nyomtatvány hiteles másolatait;

– ha kórházi ápolás is történt: a kórházi zárójelentés másolatát, a kórházi gyógykezelés befejezését követő 15 napon belül (a kórházi ápolás időtartamára keresőképtelenségi igazolás benyújtása nem szükséges);

– keresőképtelenségi igazolás másolatát (a diagnózis megjelölésével);

– a kezelőorvos, háziorvos orvosi nyilatkozatát a biztosítási esemény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével és a betegség(ek) első kórismézésének pontos időpontjával.

V.6.8. Munkanélküliségre vonatkozó szolgáltatási igény esetén be kell nyújtani az álláskeresési támogatás folyósítása alatti időszakra a területileg illetékes munkaügyi központ határozatát az álláskeresési támogatás megállapításáról, valamint havonta be kell mutatni az álláskeresési támo- gatás folyósítását igazoló bankszámlakivonatot, vagy a postai utalvány másolatát.

V.6.9. A szolgáltatási igénybejelentőt (és a baleseti jegyzőkönyvet) folyamatos keresőképtelenség esetén csak az első bejelentés alkalmával kell benyújtani, ezt követően csak a keresőképtelenséget igazoló iratot kell a biztosító rendelkezésére bocsátani.

V.6.10. A biztosító bekérhet, illetve beszerezhet a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges további igazolásokat, nyilatkozatokat, továbbá kérheti az eredeti dokumentumok bemutatását is.

V.6.11. A biztosító az igény elbírálásához szükséges, a bank által nyilvántartott adatokat tartalmazó dokumentumokat közvetlenül a banktól szerzi be.

VI. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események

VI.1. A biztosító mentesülése

VI.1.1. A biztosító – a halál esetén, illetve a biztosított munkanélkülisége esetén fizetendő térítést kivéve – mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogellenesen és szándékosan vagy jogellenesen és súlyosan gondatlanul okozta.

VI.1.2. A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha

– a biztosítási esemény a biztosított kábítószer fogyasztása, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedése következtében történt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták;

– a biztosítási esemény bekövetkezésének idején alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer, vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt, és ez a tény a baleset bekövetkeztében közrehatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő az 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció.

– olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek vezetéséhez szükséges érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett, és ez a tény a baleset bekövetkeztében közrehatott.

VI.1.3. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezése esetén úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ennek megfe- lelően haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe vennie, és az eljáró orvos előírásainak a gyógyító eljárás befejezéséig folyamatosan eleget kell tennie. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól annyiban, amennyiben a biztosított e kötelezettségének nem tett eleget. Ez a rendelkezés nem befolyásolja a biztosított szabad orvosválasztási jogát.

VI.1.4. A biztosító mentesül a halál esetén fizetendő térítés teljesítése alól, ha a biztosított szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekményével össze- függésben vesztette életét, vagy a biztosítási esemény okozati összefüggésben áll a biztosított két éven belül bekövetkező öngyilkosságával, még akkor is, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be. A két évet a biztosítási szerződés hatályának az adott biztosítottra való kiterjesztése napjától kell számítani.

VI.1.5. Azt, hogy a fenti körülmények valamelyike fennáll, annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.

VI.2. A kockázatviselésből kizárt események

VI.2.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egészben vagy részben:

a) kóros elmeállapot,

b) ionizáló sugárzás,

c) nukleáris energia,

d) HIV-fertőzés,

e) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lázadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvillongások, felkelés. Jelen Feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

VI.2.2. A biztosító kockázatviselése a jelen feltételek VI.2.1. bekezdés e) pontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezése- inek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

VI.2.3. Ha a biztosítási szerződés orvosi vizsgálat nélkül jött létre, akkor a biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) a biztosított olyan betegségére, amely a biztosító rá vonatkozó kockázatviselésének kezdete előtti három évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet a kockázatviselést megelőző három éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést igényelt. Jelen bekezdés vonatkozásában veleszületett rendellenességnek, illetve szerzett fogyatékosságnak minősül a testi és/vagy a szellemi épség bármely fokú hiánya.

b) a biztosítottnak a biztosító rá vonatkozó kockázatviselése kezdetét megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodására.

VI.2.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a biztosítási eseményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosított alábbi be- kezdésben meghatározott sporttevékenységével.

Sporttevékenységek:

– Autó-motor sportok: versenyzés gépkocsival, motorkerékpár sport, rally, motocross, ügyességi versenyek gépkocsival, go-kart sport, auto-crash (roncsautó) sport, motorcsónak sport, quad.

– Repülősportok: sportrepülés, ejtőernyős ugrás, vitorlázó és motoros repülés, sárkány és ultrakönnyű repülés, paplanrepülés, hőlégballo- nozás, léghajózás, siklóernyős repülés, bázisugrás, műrepülés.

– Egyéb: búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá; félkezes és nyílttengeri vitorlázás, hegymászás, illetve sziklamászás az V. foktól; magashe- gyi expedíció; barlangászat, barlang expedíció, vadvizi evezés, hydrospeed, canyoning, mélybe ugrás (bungee jumping).

VI.2.5. A keresőképtelenség vonatkozásában a kockázatviselés nem terjed ki továbbá:

– a nem saját jogú keresőképtelenségre (például szülőnek a gyermeke miatti keresőképtelensége, szülő ápolása miatti keresőképtelenség);

– a terhességgel és a szüléssel kapcsolatos keresőképtelenségre, ha a fogamzás a biztosító adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselési kezdetét megelőzi. A fogamzás az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőzően történt, ha a szerződés hatálybalé- pése és a terhességet dokumentáló hivatalos iratban (pl. Terhességi kiskönyvben) a szülés várható időpontjaként rögzített időpont között kevesebb, mint 285 nap van.

– sterilizáló műtétre és következményeire;

– olyan keresőképtelenség, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának megakadá- lyozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat miatti keresőképtelenség, a szülőnek, nevelőszülőnek, helyettes szülőnek a beteg gyermeke ápolásával összefüggő keresőképtelensége,

– a GYES-en lévő biztosított keresőképtelenségére;

– az olyan keresőképtelenségre, amely alatt a biztosított jövedelemszerző tevékenységet végez;

– a művi terhességmegszakítás eseteire, kivéve az anya egészségének megőrzése, életének megmentése érdekében végrehajtott terhes- ségmegszakítások eseteit, illetve a bűncselekmény kapcsán előállott terhesség megszakításának eseteit;

– a spontán vetélés eseteivel kapcsolatos keresőképtelenségre;

– esztétikai céllal végzett kezelés és sebészeti beavatkozás miatti keresőképtelenségre;

– a mesterséges megtermékenyítés bármely formájával, a terhesség létrejöttét elősegítő beavatkozásokkal, a sterilitás kezelésével, illetve a nemi jelleg megváltoztatásával kapcsolatos keresőképtelenségre;

– a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (különösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra), kivéve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapotrosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezelésekkel kapcsolatos keresőképtelenségre,

VI.2.6. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, betegségeire.

VI.2.7. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosítottnak a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett halálára, ha

– az a biztosított rendszeres alkoholfogyasztásával összefüggésben következett be,

– az a biztosított kábítószerfogyasztása, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésével okozati összefüggésben következett be kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták,

– a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési sza- bályt is megszegett, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben következett be,

– a biztosított a biztosítási esemény időpontjában alkoholos állapotban vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is meg- szegett, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben következett be.

VII. A panaszok bejelentése – panaszfórum

VII.1. A biztosítási szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat írásban, a biztosítónál lehet bejelenteni: Generali Biztosító Zrt., Vezérigazgató- ságának Ügyviteli és Ügyfélkapcsolati Osztályánál, 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.

VII.2. A biztosító köteles a panaszokat, bejelentéseket kivizsgálni, és a vizsgálata eredményéről a panaszosnak 30 napon belül írásban tájékoztatást adni.

VIII. Egyéb rendelkezések

VIII.1. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) hatályosságának feltételei

VIII.1.1. A biztosító a hozzá eljuttatott ajánlatokat, jognyilatkozatokat, bejelentéseket csak akkor köteles hatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttat- ták el hozzá. A biztosító nyilatkozatait szintén írásban juttatja el a banknak, a biztosítottnak, illetve a szolgáltatási igény érvényesítőjének.

VIII.1.2. Ha a biztosító a jognyilatkozatot a kedvezményezettnek, a biztosítottnak vagy a szolgáltatási igény érvényesítőjének az általa ismert utolsó címére ajánlott levélben küldi, az abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a címzés helyén átvették.

VIII.2. Kézbesítési megbízott

A biztosított 30 napot meghaladó külföldi tartózkodása esetén köteles magyarországi lakcímmel rendelkező személyt megnevezni (kézbesítési megbízott) és e személy adatait a biztosítónak bejelenteni, aki a megbízás alapján jogosult a biztosítótól érkező jognyilatkozatok átvételére, illetve megválaszolására. Ha a biztosított a kötelezettségét elmulasztja, a biztosító a biztosítottnak az általa ismert utolsó címére joghatályosan küldhet nyilatkozatozat.

IX. Elévülés

A biztosítási szerződés alapján érvényesíthető igények elévülési ideje két év.

Generali Biztosító Zrt. – Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali Biztosító Zrt. társasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelenté- sekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tud- nivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

Jelen Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések (a továbbiakban: Ügyféltájékoztató) a fentieken túl tartalmazza a létrejött biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezéseket is.

Az Ügyféltájékoztatóban foglalt rendelkezéseken túl a biztosítási szerződéssel létrejövő jogviszony tartalmát képezik, továbbá – a biztosítási szerződés típusától függően – a biztosításra vonatkozó általános szerződési feltételek, az egyes biztosítási szerződésekre vonatkozó különös és kiegészítő szerző- dési feltételek, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai.

A jelen Ügyféltájékoztatóban, az általános, valamint a különös és kiegészítő biztosítási feltételekben (a továbbiakban együtt: általános feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

I. A biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok

A Generali Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Műkö- dő Részvénytársaság, majd Generali-Providencia Biztosító Zrt. – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. év április hó 30. napján.

A társaság az IVASS által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.

A társaság neve: Generali Biztosító Zrt.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft

Alap (jegyzett) tőke ténylegesen rendelkezésre bocsátott összege: 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

A székhely állama: Magyarország

Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Adószáma: 10308024-4-44

Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás A társaság cégformája: részvénytársaság Működési módja: zártkörű

Telefon: x00 0 000 0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali CEE Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688

Székhelye: NL 1101 BH Amszterdam, De entree 91.

A biztosító 2016. január 1-jétől kezdődően évente jelentést tesz közzé a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről. A jelentés a biztosító honlapján (xxxxx://xxxxxxxx.xx/) érhető el.

II. Ügyfélszolgálat

A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával, kérjük, forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszolgálati iro- dáinkhoz, illetőleg a Telefonos ügyfélszolgálat munkatársaihoz, vagy keresse fel internetes ügyfélszolgálatunkat. Kollégáink készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei

Internetes ügyfélszolgálatunk: xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxx.xxxx Telefonos ügyfélszolgálat telefonszáma: x00 0 000 0000

Központi ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.

További ügyfélszolgálatok elérhetőségei xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxx_xxxxxx

Információt és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxxxx://xxxxxxxx.xx/ címen is. Internetes ügyfélszolgá- latunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálatunk munkanapokon 8 órától 20 óráig biztosítja az elérhetőséget.

III. Panaszügyintézés

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati és Állománykezelési Területén szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a biztosító, a biztosító

ügynöke, vagy a biztosító által megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbi elérhetőségi címeken és módon közölheti.

Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonszám: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

Email: xxxxxxxx.xx@xxxxxxxx.xxx

Internet: xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxx_xxxxxxxxxxx

Központi ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.

További személyes ügyfélszolgálataink elérhetőségeit itt találja: xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxx_xxxxxx

Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban, annak nyitvatartási idejében teheti meg.

Írásbeli (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) panaszát a biztosító fenti elérhetőségein keresztül közölheti.

A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére minden munkanapon 8 órától 20 óráig biztosítunk lehetőséget.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részle- tes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.

Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rende- zéséről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozta az uniós szintű online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx

A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (magánszemélyek), az Unióban letelepedett kereskedőkkel szemben, online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vitarendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez.

A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedők közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződések kapcsán, illetve kereskedők között merülnek fel.

A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatókra, így a Generali Biztosító Zrt-re is, amennyiben a fogyasztó és a biztosító között létrejött biztosítási szerződést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítő weboldalán (jellemzően biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül) elérhető, szerződéskötést lehetővé tévő alkalmazások igénybevételével kötötte meg.

A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyarországon a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult.

Az online vitarendezési platformról a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatót adott ki, mely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxx

IV. Felügyeleti hatóság

IV.1. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Felügyelet)

A Felügyelet elérhetőségei

Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest Központi telefon: x00 0 000 0000

Központi fax: x00 0 000 0000

Email: xxxx@xxx.xx

Webcím: xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx

Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Ügyfélszolgálat telefonszáma: x00 00 000 000

Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx), az ott elérhető tájékoztatókra és összeha- sonlítást segítő alkalmazásokra.

IV.2. Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában a Felügyelet – kére- lemre vagy hivatalból indított eljárás keretében – ellenőrzi

a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapí- tó, a Bit-ben vagy az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá

e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, jog- hatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti fogyasztónak minősülő személy kezdeményezhet, abban az esetben, ha a biztosítónál panaszát már korábban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizs- gálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító válaszából egyéb, a fentiekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kap- csolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

V. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és a bírói út igénybevétele

V.1. A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy azt megelőzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését vagy a biztosítónál eredménytelenül méltányossági kérelemmel éljen.

A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina, krt. 39.

Levélcím elszámolással, szerződésmódosulással kapcsolatos ügyekben: 1539 Budapest Pf. 670

Levélcím általános ügyekben: Pénzügyi Békéltető Testület H-1525 Budapest Pf. 172

Telefon: x00 00 000 000

Email: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon.

V.2. A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárás is kezde- ményezhető, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

V.3. A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesíthetőek. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései irányadóak.

VI. A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

VI.1. A biztosítási titok

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzeté- re, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek különösen az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

VI.2. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

– a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

VI.2.1. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásá- ban eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozat- tételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgálta- tási kötelezettség terheli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közleke- dési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezé- sei szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kap- csolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meg- határozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztéri- um irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szol- gáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megálla- podás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA tör- vény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötele- zettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

VI.2.2. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkéré- sére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal vissza- éléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosás- sal, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésé- vel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és va- gyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 164/B. § szerinti adattovábbítás.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából

– írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten megha- tározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

VI.2.3. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adat- feldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendel- kezéseket kell alkalmazni.

VI.2.4. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a VI.2.1. pont b), f) és j) pontjai, illetve a VI.2.2. a)–b) pontjai pont alapján végzett adattováb- bításokról.

A biztosító a VI.2.1.–VI.2.4. továbbá a VI.3. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbít- hatja.

VI.2.5. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

VI.3. A veszélyközösség védelme

Tájékoztatjuk, hogy a biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében társaságunk – a jogszabályokban foglalt vagy a szerző- désben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szer- ződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a Bit. 149. §-ában biztosított felhatalmazás alapján, jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

Társaságunk ennek keretében,

– baleset és betegség, továbbá az életbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos

– biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül), sínpályához kötött járművek, légjárművek, hajók, szállítmány, tűz- és elemi károk, egyéb vagyoni károk, hitel, kezesség és garancia, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segítségnyújtás ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tást), a légi járművekkel kapcsolatos felelősség, a hajókkal kapcsolatos felelősség, valamint az általános felelősségbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá az előző bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvé- nyesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat.

– a szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül) és a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó fele- lősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) biztosítási ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – társaságunk jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jo- galapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott meg- felelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni társaságunknak.

Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

Ha a megkeresés eredményeként társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

Társaságunk az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megke- reséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a személyes adataihoz hozzáférést biztosít. Ha az ügyfél a személyes adataihoz hozzáférést kér és társaságunk – a fentiekben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről tájékoztatja a kérelmezőt.

Társaságunk a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze.

A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

A biztosító a veszélyközösség védelme érdekében történő adatátvétel folytán más biztosítótól beszerzett adatokat a fent részletezett feltéte- lekkel és időtartam elteltéig kezeli.

VII. A személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatás

A jelen adatkezelési tájékoztató keretében, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: Adatvédelmi Rendelet) alapján tájékoztatjuk Önt arról, hogy az Ön személyes adatait hogyan és milyen célokkal kezeljük.

VII.1. Ki fogja kezelni az Ön személyes adatait?

Az adatok kezelője („adatkezelő”) a Generali Biztosító Zrt.

VII.2. Hogyan kezeljük és használjuk az Ön személyes adatait?

Társaságunk az alábbi célokból kezeli az Ön személyes adatait:

a) a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, nyilvántartása, állományban tartása,

b) kockázatvállalás, kockázat elbírálás és kockázatkezelés,

c) a biztosítási szerződésből származó követelések megítélése,

d) a biztosító üzleti érdeke, és a biztosítási veszélyközösség megóvása érdekében a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése és megakadályozása,

e) panaszok kezelése,

f) pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, adóügyi illetőség megállapítása.

Társaságunk a személyes adatokat

a) a biztosítási szerződés teljesítése,

b) a biztosítási szerződésből eredő jogi igények előterjesztése, érvényesítése, védelme

c) jogi kötelezettség teljesítése (számviteli bizonylatok kezelése és megőrzése, pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, adóügyi illetőség megállapítása, panaszkezelési tevékenység)

d) egészségügyi adatok kezelése esetében az Ön kifejezett hozzájárulása

e) jogos érdekének érvényesítése (így különösen: teljesítménymutatók figyelése, kockázatelbírálási és károkkal kapcsolatos kockázatok ke- zelése, visszaélések megakadályozása céljából)

alapján kezeli.

VII.3. Milyen személyes adatokat kezelünk?

Kizárólag azokat a személyes adatokat kezeljük, amelyek a fent említett adatkezelési célok eléréséhez szükségesek, és a cél elérésére alkal- masak. Társaságunk különösen az alábbi adatokat kezeli attól függően, hogy Ön milyen biztosítási szerződést köt velünk.

– természetes személyi azonosító adatok, lakcím, nem

– egyéb azonosító adatok (pl. adóazonosító jel, rendszám, telefonszám, e-mail cím)

– pénzügyi adatok (pl. bankszámlaszám, jövedelemre, megtakarításra vonatkozó adatok)

– a biztosítási szerződésre vonatkozó adatok, ideértve a biztosítási szerződésre bejelentett igények/károk adatait is (pl. a biztosított vagyon- tárgyra, a kockázatviselés helyére vonatkozó adatok, fényképek, vagy személybiztosítások, illetve személyi károk esetén akár egészség- ügyi adatok).

Bizonyos esetekben harmadik személyektől kapunk Önre vonatkozóan személyes adatokat, például, ha Ön biztosítási alkusz közreműködésé- vel köt nálunk biztosítást, vagy alkuszon keresztül jelent biztosítási igényt, kárigényt.

VII.4. Kikkel osztjuk meg az Ön személyes adatait?

Az adatkezelések során külső szolgáltatókat (adatfeldolgozók, kiszervezett tevékenységet végző szervezetek) és függő biztosításközvetítő- ket veszünk igénybe, akik részére az Ön adatait átadhatjuk. Adatfeldolgozóinkat és a kiszervezett tevékenységet végző szervezeteket Ön a xxxxxxxx.xx weboldalunkról elérhető adatkezelési tájékoztatóból ismerheti meg, társaságunk mindenkori függő biztosításközvetítőiről pedig Ön a Magyar Nemzeti Bank, mint pénzügyi felügyelet honlapján tájékozódhat xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xx-xxxxxxxxxxxxxxxxxxx/ piaci-szereplok-keresese

VII.5. Miért van szükségünk arra, hogy Ön megadja a részünkre a személyes adatait?

Személyes adatainak a megadására a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése érdekében van szükség. Meghatározott összegű és típu- sú biztosítások esetén az adatok szolgáltatását jogszabály írja elő számunkra, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának a megelőzése és megakadályozás érdekében. Az adatszolgáltatás elmaradása ezért – különösen ez utóbbi esetben – azzal a következménnyel jár Önre nézve, hogy nem kötünk Önnel szerződést. Ugyanilyen következménnyel járhat az is, ha a biztosítás megkötéséhez egészségügyi kockázatfelmérés, vagy az Ön személyi körülményeire, vagyoni helyzetére vonatkozó igényfelmérés szükséges, azonban Ön az ehhez szükséges adatainak a kezeléséhez nem járul hozzá.

VII.6. Az Önt megillető jogok a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatban

– Hozzáférés – Ön jogosult arra, hogy társaságunktól visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak a kezelése folya- matban van-e, és jogosult arra, hogy a személyes adataihoz hozzáférést kapjon.

– Helyesbítés – Ön jogosult arra, hogy társaságunktól személyes adatainak a helyesbítését vagy kiegészítését kérje, ha azok pontatlanok vagy hiányosak.

– Törlés – Ön kérheti személyes adatainak a törlését, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtöttük vagy más módon kezeltük;

b) Ön visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincsen más jogalapja;

c) Ön a tiltakozik a jogos érdeken alapuló adatkezelés ellen, ideértve a jogos érdekre alapított profilalkotást is és nincsen elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy abban az esetben, ha az Ön adatainak a kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében törté- nik, és Ön tiltakozik adatainak ilyen célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is amennyiben az közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik

d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

e) a személyes adatokat az társaságunkra alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

f) a személyes adatok gyűjtésére az Adatvédelmi Rendeletben hivatkozott információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kíná- lásával kapcsolatosan került sor.

– Korlátozás – Ön kérheti, hogy társaságunk korlátozza személyes adatainak a kezelését, ha az alábbiak valamelyike teljesül

a) Ön vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát.

b) Az adatkezelés jogellenes és Ön ellenzi az adatok törlését, és e helyett kéri azok felhasználásának korlátozását

c) Társaságunknak már nincsen szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de Ön igényli azokat jogi igények előterjesztésé- hez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;

d) Ön tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy tár- saságunk jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Ön jogos indokaival szemben.

– Adathordozhatóság – Ön kérheti, hogy társaságunk az Ön adatait egy másik adatkezelőnek továbbítsa, és/vagy arra, hogy az Önre vo- natkozó személyes adatokat Ön tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja.

– A hozzájárulás visszavonása – Ha az adatkezelés az Ön által adott hozzájáruláson alapul, akkor Ön jogosult a hozzájárulását bármikor visszavonni.

Ön a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatos, a fenti jogain alapuló kérelmeit, tiltakozását a jelen tájékoztatóban feltüntetett elérhető- ségi címek bármelyikén bejelentheti, társaságunk adatvédelmi tisztviselőjének címezve. A kérelmeket, tiltakozásokat, panaszokat a Központi ügyfélkapcsolati és panaszkezelési csoport bírálja el az adatvédelmi tisztviselő bevonásával, és indokolatlan késedelem nélkül, de mindenfé- leképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja Önt a kérelem nyomán hozott intézkedéséről. Az intézkedés és tájékoztatás az Ön részére díjmentes, kivéve, ha a kérelem túlzó jellegű vagy egyértelműen megalapozatlan.

Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az elhunyt sze- méllyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

VII.7. A személyes adatainak a kezelésével szembeni tiltakozás joga

Amennyiben az Ön személyes adatainak a kezelése jogos érdeken alapul, ideértve a jogos érdeken alapuló profilalkotást vagy közvetlen üzlet- szerzési célú adatkezelést is, Ön jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon ezen jogos érdeken alapuló adatkezeléssel szemben.

VII.8. Meddig tároljuk az Ön személyes adatait?

a) A biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos adatkezelés esetén:

Az Ön adatait a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeljük, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezeljük, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

b) a biztosítási szerződésből eredő jogi igények előterjesztésén, érvényesítésén, védelmén alapuló adatkezelés esetén: Amíg az adott jogi igénnyel kapcsolatban a bírósági jogérvényesítés lehetősége fennáll.

c) jogi kötelezettség teljesítésén alapuló adatkezelés esetén:

Mindaddig, amíg azt a kötelező adatkezelést előíró jogszabály előírja. Ennek keretében például a számviteli bizonylatnak minősülő do- kumentumokat 9 évig, míg a pénzmosás és terrorizmus megelőzése és megakadályozása érdekében kezelt adatokat 8 évig kötelesek vagyunk megőrizni.

d) hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás visszavonásáig.

e) jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén, amíg az ennek alapjául szolgáló körülmények fennállnak.

VII.9. Hová fordulhat panaszával?

Amennyiben Xxxxx a személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát, kérelmeit társaságunknál nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy az Ön megítélése szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti az Adatvédelmi Rendeletet, Ön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult panaszbejelentést tenni.

A Nemzeti Adatvédelmi es Információszabadság Hatóság elérhetőségei:

Székhely: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c. Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5

Telefon: 00 0 000 0000

Telefax: 06 1 391 1410

Email: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Web: xxxxx://xxxx.xx/

Személyes adatainak a védelméhez fűződő jogainak a megsértése esetén Ön jogosult bírósághoz fordulni. A pert Ön – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.

VIII. Az élet-, baleset- és betegségbiztosításokra (egészségbiztosításokra) vonatkozó tudnivalók

VIII.1. Adózási tudnivalók magánszemélyek részére

VIII.1.1. Adómentes a magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az haláleseti, baleseti, betegségi, illetve a jogszabálynak megfelelő nyugdíjbiz- tosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a magánszemélynek adókötelezettsége nincs.

VIII.1.2. Kamatjövedelem keletkezhet, ha a biztosító teljesítése nem minősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adóköteles jövedelemnek (így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatásból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból). Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésnek az a része, amely meghaladja a befizetett biztosítási díj összegét, azzal, hogy befizetett díjként nem vehető figyelembe a kockázati biztosítás díjaként teljesített összeg. A kamatjövedelem csökkenthető a kamatjövedelem 50 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 százalékával, ha a szerződés létrejöttét köve- tően egyszeri díjas szerződés esetén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt. Ha a szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, akkor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából társaságunknál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembevételre. A kamatjövedelemből a biztosító által 15% személyi jövedelemadó kerül levonásra. E jövedelmet és a levont adót a magánszemélynek nem kell a bevallásban szerepeltetnie.

VIII.1.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a felelősségbiztosítás alapján a magánszemély javára fizetett jövedelmet pótló kártérítés. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásában szerepeltetni.

VIII.1.4. Egyéb jövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási, részvisszavásárlási ösz- szegéből a magánszemély által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által megfizetett adóköteles díj együttes összegét meghaladó rész, feltéve, hogy e szerződéshez kapcsolódóan bármely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapí- tott adóalapból a biztosító által levonásra kerül 15% személyi jövedelemadó-előleg. E jövedelmet a magánszemély köteles adóbevallásában szerepeltetni, továbbá a magánszemély köteles az e jövedelem utáni 15,5%-os szociális hozzájárulás fizetési és bevallási kötelezettségét is rendezni.

Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (például gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől eltérően adó- kötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartalma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles elszámolni a biztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adókötelezettségeit.

VIII.1.5. A 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a hatályos törvényi követelményeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély szerződő a tárgyévi összevont adóalapja után fizetendő, más kedvezményekkel csökkentett személyi jöve- delemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. Részletes tájékoztató az érintettek számára a biztosítás megkötéskor kerül átadásra.

VIII.1.6. Az előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben változhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kövesse a jogsza- bályváltozásokat, különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek esetleges változását. Az aktuális szabályokról társaságunk honlapján is folyamatosan tájékozódhat.

VIII.2. A technikai kamatláb megváltoztathatósága

A biztosító az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében jogosult a technikai kamatlábat a biztosítási szerződés tartama alatt megváltoztatni, azzal a feltétellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul. A módosítás mértéke nem haladhatja meg a jog- szabály módosításban foglalt mértéket.

IX. Az általános forgalmi adó megtérítése

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (áfa) köteles szol- gáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az áfa összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az áfa összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak az áfa összege jogszabály alapján az állami költségvetésből nem térül meg.

X. Tájékoztatás adóügyi illetőségről

X.1. A biztosító az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.), valamint a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) szerint előírt adóügyi illetőségvizsgálatot elvégzi, és ehhez az ügyfél szükséges adatait és nyilatkozatait kezeli. Amennyiben adóügyi szempontból a szerződő, illetve az a személy, aki a biztosító szolgáltatására jogosult amerikai, vagy egyéb külföldi illetőségű személynek minősül, úgy az Aktv., illetve a FATCA-törvény értelmében a biz- tosító a saját, valamint a szerződés adatait az automatikus információcsere érdekében az adóhatóság részére továbbítja.

X.2. A biztosító a szerződő, illetve annak a személynek az adatai és nyilatkozata alapján, aki a biztosító szolgáltatására jogosult a szerződést je- lentendő, vagy nem jelentendő számlának minősíti, továbbá a szerződéskötést követően a biztosító jogosult a számla átminősítésére az Aktv., illetve a FATCA-törvényben előírt esetekben. A biztosító az általa kötött szerződések vonatkozásában folyamatosan figyelemmel kíséri az illetőségvizsgálathoz szükséges adatok és a szerződések értékének Aktv., valamint FATCA-törvény szempontjából jelentős változását.

X.3. Az Adóügyi illetőségvizsgálattal kapcsolatos részletes írásbeli tájékoztató a xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxxxxx oldalon érhető el.

XI. Késedelmi kamat

A biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot felszámítani.

Amennyiben a díjfizetésre köteles szerződő a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény szerint vállalkozásnak, vagy szerződő hatóságnak minősül, úgy a biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén a késedelmi kamat mellett ugyanebben a törvényben meghatározott behajtási költségátalányra tarthat igényt.

XII. Adminisztrációs díj

A biztosító egyes eljárásokért adminisztrációs díjakat számíthat fel, az ezen eljárásokkal összefüggésben felmerülő költségei megtérülése érdekében. Az adminisztrációs díjakkal kapcsolatban az általános, különös és kiegészítő biztosítási feltételek további szabályozást tartalmaz- hatnak.

XIII. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje

Amennyiben a szerződőnek a szerződéséből/szerződéseiből adódóan kiegyenlítetlen tartozása áll fenn társaságunkkal szemben, és a szerződő által befizetett összeg valamennyi tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a szerződő által befizetett díj elszámo- lása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint történik meg, míg ilyen szabályozás hiányában elsősorban az alábbi sorrendben: tőketartozás (díjtartozás), késedelmi kamat, adminisztrációs díj.

Amennyiben a szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé (pl. több díjrészlettel tartozik), és a befizetett díj nem fedezi valamennyi tartozását, akkor a teljesítést a régebben lejárt díjtartozásra számolja el a biztosító.

XIV. A díjfizetés módja

XIV.1. A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési módokon történő fizetésben állapodhatnak meg:

– készpénzátutalási megbízással (csekken) – a biztosító a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően postai úton juttatja el a szerződőnek az esedékes díjat tartalmazó csekket, melyet a szerződő köteles befizetni,

– csoportos beszedési megbízással (inkasszóval) – a szerződő megbízást ad a folyószámláját vezető banknak a rendszeres díjak lehívásának engedélyezésére,

– átutalási megbízással – a biztosító a díj esedékessége előtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelően) díjbekérőt küld a szerződőnek, mely alapján a szerződő megbízást ad a bankjának a díjbekérőn megjelölt díj átutalására.

XIV.2. Amennyiben nem áll rendelkezésre az esedékes díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított készpénzátutalási megbízás (csekk), díjbekérő levél vagy más dokumentum, a szerződő köteles az esedékes díjat bankkártyás fizetéssel a biztosító honlapján, átutalással, belföldi postautalványon vagy a biztosító legközelebbi ügyfélszolgálatán a kötvényszám feltüntetése mellett befizetni.

XIV.3. A szerződőnek rendkívüli esetben lehetősége van arra, hogy díjfizetési kötelezettségét egyéb módon teljesítse. Ezen lehetőségekről a biztosító honlapján (xxxxx://xxxxxxxx.xx), a biztosító ügynökeinél vagy a biztosító ügyfélszolgálatain tájékozódhat.

XIV.4. A szerződő eltérő rendelkezése hiányában,

a) ha a biztosítási szerződés a szerződő biztosítási ajánlata alapján nem jön létre, a biztosító a szerződő által esetlegesen már megfizetett biztosítási díjat

aa) bankkártyás fizetés esetén a szerződő levelezési címére, ennek hiányában lakcímére postai úton, ab) átutalásos díjfizetés esetén pedig a feladó bankszámlára átutalással

fizeti vissza;

b) ha a biztosítási szerződés megszűnik és a biztosítónak díj visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a biztosító a visszafizetendő biz- tosítási díjat

ba) bankkártyás fizetés esetén a szerződésen rögzített bankszámlára, ennek hiányában a biztosító által a szerződő nevén nyilvántartott más bankszámlára átutalással, ennek hiányában a szerződő levelezési címére, ennek hiányában lakcímére postai úton;

bb) átutalással vagy csoportos beszedési megbízással történő fizetés esetén a feladó bankszámlára átutalással; bc) készpénzátutalási megbízással (csekken) történő fizetés esetén

– a szerződésen rögzített bankszámlára, ennek hiányában a biztosító által a szerződő nevén nyilvántartott más bankszámlára átuta- lással,

– az előzőek hiányában, ha a tényleges díjfizetés banki átutalással történt, a feladó bankszámlára átutalással,

– az előzőek hiányában a szerződő levelezési címére, ennek hiányában lakcímére postai úton fizeti vissza.

XIV.5. Ha a szerződő készpénzátutalási megbízással (csekken) történő díjfizetést választott, azonban a díjfizetés nem csekken történik, és a szerződő fizetési mód módosítást nem kért, a biztosító a szerződő előzetes tájékoztatása mellett jogosult a fizetési módot a szer- ződő külön kérése nélkül is a tényleges fizetési módra átállítani. A biztosító a fizetési mód tervezett átállításáról legalább 30 nappal korábban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő ezzel nem ért egyet, a kifogás bejelentését követően a biztosító a fizetési módot nem módosítja, illetve haladéktalanul visszaállítja.

XV. A biztosításközvetítő

XV.1. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függő vagy független biztosításközvetítő, valamint kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy.

XV.2. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló jogviszonya alapján közvetíti. Függő biztosításközvetítő a többes ügynök is, aki egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen okozott károkért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdí- jat megfizetni.

XV.3. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el és a biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti.

A független biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályok megszegésével vagy elmulasztásával esetlegesen okozott károkért önállóan felel. Ez a felelőssége kiterjed a nevében (képviseletében) eljáró személyek tevékenységére is.

A független biztosításközvetítő a biztosító nevében nem jogosult biztosítási díj átvételére.

XV.4. Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személynek – az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés

1. és 2. pontjában meghatározott hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól eltérő – természetes vagy jogi személy minősül, aki az őt meg- bízó biztosító, többes ügynök vagy alkusz felelősségvállalása mellett, javadalmazás ellenében a főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végez kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a személy fő szakmai tevékenysége nem a biztosítási értékesítés,

b) a közvetített biztosítási termék kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak,

c) a közvetített biztosítási termék nem tartalmaz életbiztosítási vagy felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen életbiztosítási vagy felelősségi kockázat fedezete kiegészíti a személy által fő szakmai tevékenységeként kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást,

d) a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vesz át.

XV.5. A biztosító képviselője – így a biztosító ügynöke is – nyomdailag előállított, és nyomdai Generali emblémával ellátott átvételi elismer- vény (nyugta) ellenében jogosult biztosítási díj átvételére, melynek mértékét a biztosító 250.000 Ft-ban korlátozza. Ezt meghaladó mértékű biztosítási díj átvételére a biztosító képviselője nem jogosult.

XV.6. A biztosító megbízásából eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) és többes ügynök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át.

XV.7. A biztosítóval munkaviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő, a Bit. 4. §

(1) bekezdés 15. pont a) alpont szerinti természetes személyek (a biztosító közreműködői) teljesítményarányos díjazásban részesülnek. Ez a tájékoztatás arra az esetre is kiterjed, ha a biztosító ügyfele a biztosítási szerződéssel összefüggésben, a szerződés megkötése után teljesít fizetést – a folytatólagos, előre ütemezett díjak kivételével.

XVI. Kedvezmények igénybevétele

Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvez- ményre jogosító körülmények megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. inkasszós fizetési mód megváltozása, inkasszós fizetés lehetetlenné válása inkasszós felhatalmazás hiányában vagy annak visszavonása miatt) úgy a szerződő a kedvezményre való jogosultságát elveszti és köteles a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére.

Ilyen esetben a kedvezmény nélkül számított díj akkor esedékes, amikor a biztosító erre vonatkozóan felhívást (díjbekérő, csekk) küld vagy a díj beszedési megbízással (inkasszó) történő beszedését először megkísérli.

XVII. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei

XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek:

– a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél,

– a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé,

– a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat

formájában.

A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz.

A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

XVII.2. A szerződő felek a biztosítási szerződés vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon vagy bármely elektronikus levelezési címről továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetőségekre.

XVII.3. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címéről „ismeretlen helyre költözött” vagy „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza.

Postai úton tértivevénnyel történő közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt,

– ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján,

– ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselője aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján kell kézbesítettnek tekintetni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

XVII.4. A biztosítóhoz címzett, távollevők között tett jognyilatkozat a biztosítóhoz való megérkezéssel, míg az elektronikus úton tett szerződési jognyi- latkozat akkor válik hatályossá, amikor az a biztosító számára hozzáférhetővé válik.

XVIII. Egyéb rendelkezések

XVIII.1. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

XVIII.2. A felek között létrejött megállapodás a biztosítási szerződés valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.

XVIII.3. A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a szerződő nem áll semmilyen

– az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

– az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan biztosítottat, kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a fenti szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

XVIII.4. A biztosító a biztosítási alapú befektetési termékek kivételével a termékeit tanácsadás nélkül értékesíti. A biztosító a biztosítási alapú befekte- tési termékeinek értékesítésével összefüggő tanácsadásért nem számol fel díjat.

XVIII.5. Felhívjuk a figyelmét, amennyiben a biztosítási terméket egy csomag vagy ugyanazon megállapodás részeként olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítőjeként vásárolja meg, amely nem biztosítás, úgy az áru vagy a szolgáltatás külön történő megvásárlásának lehetőségéről az eladó, illetve a szolgáltató köteles tájékoztatást adni.

XIX. Irányadó jog, joghatóság kikötése

A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

Amennyiben a szerződő fél a biztosítási szerződés létrejöttének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, úgy a szerződésből eredő jogviták rendezésére kizárólag a magyar bíróságok jogosultak.

XX. Távértékesítési tájékoztató

XX.1. Ha a szerződő által megkötni kívánt biztosítási szerződés a fogyasztó és a szolgáltató egyidejű fizikai jelenléte nélkül jön létre, arra a távérté- kesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (továbbiakban: távértékesítési törvény) rendelkezései irányadóak.

XX.2. A távértékesítési törvény 3. § (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6. §-a értelmében az e törvény szerint fogyasztónak minősülő szerződő azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhatja a szerződést annak megkötésétől (a szerződés hallgatólagos létrejötte esetén az ajánlattételtől) számított 14 napon belül, amennyiben a szerződést a biztosító és a fogyasztónak minősülő szerződő kötötte meg egymással szervezett távér- tékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag a törvény 2. § (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlő eszközt alkalmazott. Nem illeti meg a szerződőt a felmondási jog, olyan biztosítások esetén, amelyek időtartama nem haladja meg az egy hónapot.

Életbiztosítási szerződésekre az előbb írtak azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő attól a naptól számított 30 nap, amikor a biztosító a fogyasztót a szerződés létrejöttéről tájékoztatja.

XX.3. A felmondást írásban a biztosító ügyfélszolgálati elérhetőségeinek bármelyikére kell megküldeni, vagy személyesen benyújtani. A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekintetni, ha a szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát a törvény 6. § (1)-(8) bekezdéseiben meghatá- rozott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldi.

XX.4. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a biztosító a szerződés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg. Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belüli kockázatviselési kezdettel köti meg a szerződést, úgy azt a biztosító egyben a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vonatkozó hozzájárulásnak is tekinti.

XX.5. A törvény 8. §-a értelmében amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződésnek meg- felelően ténylegesen teljesített szolgáltatás, azaz a szerződés megszűnésének időpontjáig viselt kockázat időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződő által fizetendő összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (kockázatviselésért) – a szerződésben meghatározott szolgál- tatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeg. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a szerződő által esetlegesen már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített koc- kázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni. A szerződő köteles a biztosító által teljesített szolgáltatást a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a biztosító részére visszatéríteni.

XXI. Elektronikus szerződéskötés szabályai

XXI.1. Elektronikus úton jön létre a biztosítási szerződés, ha a szerződő a biztosító által üzemeltetett elektronikus értékesítési felületek használatával, elektronikus úton teszi meg az ajánlatát. Elektronikus értékesítési felületek különösen a xxxxx://xxxxxxxx.xx weboldal, biztosításközvetítő közre- működésével tett ajánlat esetén a Generali Partnerportál, valamint a Tanácsadói Honlap.

XXI.2. A biztosítási ajánlat megtételéhez, illetve a szerződés megkötéséhez az elektronikus értékesítési felületeken feltüntetett adatokat kell megadni, majd az ajánlatot az elektronikus értékesítési felületen kell beküldeni a biztosítónak. Az elektronikus értékesítési felületen a megadott adatokat az ajánlat beküldéséig lehet módosítani. Az ajánlattétel (szerződéskötés) lépései – amelyek termékenként eltérhetnek – az elektronikus értéke- sítési felületeken láthatók.

XXI.3. A biztosítási szerződésre vonatkozó szerződéses feltételeket a biztosító még az ajánlat megtételét megelőzően a szerződő számára hozzáfér- hetővé teszi. A szerződéses feltételek megismeréséről és elfogadásáról a szerződőnek az ajánlat megtételét megelőzően nyilatkoznia kell.

XXI.4. A biztosítási ajánlat sikeres beküldéséről a biztosító emailben értesíti a szerződőt. A biztosítási ajánlat elfogadása esetén a biztosító fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott kötvényt állít ki a szerződésről.

A szerződés magyar nyelven jön létre és írásbeli szerződésnek minősül. A szerződés létrejöttének részletszabályait a biztosítási feltételek tar- talmazzák.

XXI.5. A biztosító a szerződést rögzíti. A szerződés adatait a szerződő a regisztrációja aktiválása után online is megtekintheti és módosításukat bár- mikor kezdeményezheti a „Szerződéseim” elnevezésű online szerződéskezelő rendszerben vagy a biztosító ügyfélszolgálatain.

XXII. Jelen ügyféltájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezései

Jelen fejezet az Ügyféltájékoztató azon rendelkezéseit tartalmazza, amelyek lényegesen eltérnek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől és a felek között kialakult szerződéses gyakorlattól.

XXII.1. A befizetett díj elszámolásának sorrendje (XIII. fejezet)

Amennyiben a szerződő által a biztosító részére befizetett összeg valamennyi fennálló tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint, annak hiányában jelen Ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg.

Amennyiben szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé, úgy a befizetett díj elszámolása a jelen Ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg.

XXII.2. A díjfizetés módjának módosítása a szerződő tényleges díjfizetése alapján (XIV.5. pont)

Ha a szerződő készpénzátutalási megbízással (csekken) történő díjfizetést választott, azonban a díjfizetés nem csekken történik, és a szer- ződő fizetési mód módosítást nem kért, a biztosító a szerződő tájékoztatása mellett jogosult a fizetési módot a szerződő külön kérése nélkül is a tényleges fizetési módra átállítani. A biztosító a fizetési mód tervezett átállításáról legalább 30 nappal korábban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő ezzel nem ért egyet, a kifogás bejelentését követően a biztosító a fizetési módot nem módosítja, illetve haladéktalanul visszaállítja.

XXII.3. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei (XVII.2. pont)

A Ptk. 6:7. §-ban foglaltaktól eltérően, a szerződő felek a biztosítási szerződés vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy bármely elektronikus levelezési címről továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetőségekre.

XXII.4. Egyéb rendelkezések (XVIII.1. pont)

A Ptk. 6:63. §-ában foglaltaktól eltérően nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés xxxxxxx által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

A sikeres együttműködés reményében:

Xxxxx Xxxxxx

elnök-vezérigazgató

Xxxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes

Hatályos: 2020. július 4-étől

Terméktájékoztató

A CIB Bank Zrt. Türelmi idős Ingatlanfedezetes Devizahitelhez és Lakástakarékpénztári szerződéssel kombinált jelzálogkölcsönhöz kapcsolódó csoportos hitelfedezeti biztosításról

A CIB Bank Zrt. (bank) arra törekszik, hogy ügyfeleit biztosítási védelemben részesítse, ezért a bank által megkötött csoportos hitelfedezeti biztosítási szerződések alapján a bank Türelmi idős Ingatlanfedezetes Devizahitellel vagy Lakástakarékpénztári szerződéssel kombinált jelzálogkölcsönnel rendel- kező ügyfelei biztosítotti nyilatkozatuk alapján személybiztosítási védelemben részesülhetnek a Generali Biztosító Zrt.-nél (biztosító).

A biztosítás lényeges jellemzőiről a következő tájékoztatást adjuk:

A biztosítás biztosítottja a bankkal kötött Türelmi idős Ingatlanfedezetes Devizahitel vagy Lakástakarékpénztári szerződéssel kombinált jelzálogkölcsön szerződésben főadósként megjelölt, a biztosítotti nyilatkozat megtételének időpontjában 18-65 év közötti életkorú természetes személy, aki a biztosítotti nyilatkozat aláírásával és az aláírt nyilatkozatnak a bankhoz történő átadásával/visszaküldésével, – illetve távértékesítés útján kezdeményezett biztosítási jogviszony esetében a biztosítotti nyilatkozat telefonon való megtételével hozzájárul ahhoz, hogy a bank és a biztosító között létrejött biztosítási szerző- dés hatálya rá is kiterjedjen.

A biztosítotti nyilatkozatot tevő személy a munkanélküliségi és keresőképtelenségi kockázat vonatkozásában kizárólag akkor válhat biztosítottá, ha a biztosítotti nyilatkozat megtételekor az általános szerződési feltételekben írtaknak megfelel.

A biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje a biztosítotti nyilatkozat értelmében a CIB Bank Zrt.

A biztosító kockázatviselése az adott biztosított vonatkozásában a biztosítási szerződésnek az adott biztosítottra vonatkozó hatálybalépése időpontjá- ban, a munkanélküliségi kockázat tekintetében pedig a várakozási idő (6 hónap) eltelte után kezdődik meg. A biztosítási szerződés a kölcsön folyósítá- sának napját követő nap 0. órájakor, de legkorábban a biztosítotti nyilatkozat szerződő általi nyilvántartásba vételét követő napon lép hatályba.

Tizenötmillió forint kölcsönösszeget meghaladó összegű kölcsönszerződéshez kapcsolódó biztosítotti jogviszony létrejöttének további feltétele az álta- lános szerződési feltételekben írtak szerint egészségi nyilatkozat megtétele, illetve ötvenmillió forint kölcsönösszeget meghaladó összegű kölcsönszer- ződés esetén orvosi vizsgálat elvégzése és ez alapján a biztosítási kockázatnak a biztosító általi vállalása.

A biztosító kockázatviselése megszűnik

a) a bank és a biztosító közötti biztosítási szerződés megszűnése esetén a felmondási idő elteltével, illetve a felek által meghatározott időpontban;

b) a bank és a biztosított között létrejött Türelmi idős Ingatlanfedezetes Devizahitel vagy Lakástakarékpénztári szerződéssel kombinált jelzálogkölcsön szerződés megszűnését követő nap 0. órájakor;

c) a biztosítotti nyilatkozat visszavonása esetén (a továbbiakban: visszavonásról szóló nyilatkozat), annak a díjfizetési időszaknak (naptári hónapnak) a végén, amelyben a visszavonásról szóló nyilatkozat a bankhoz megérkezik;

d) a biztosított halála, I., II. csoportos rokkantsága esetén, ha a biztosító szolgáltatást nyújtott a biztosítási esemény bekövetkezésekor;

e) ha a biztosított a 70. életévét betöltötte, annak a díjfizetési időszaknak (naptári hónapnak) a végén, amelyben a biztosított 70. életévét betöltötte;

f) ha a bank az adott díjfizetési időszakra esedékes díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem fizeti meg. (Ebben az esetben a bank írásban értesíti a biztosítottat a kockázatviselés megszűnéséről.)

g) A biztosítási szerződés hatályának az adott biztosítottra történő kiterjesztéséről szóló írásbeli tájékoztatás/ visszaigazolás biztosított általi kézhezvé- telétől számított 30 napon belül a biztosított általi – indokolás és fizetési kötelezettség nélküli – azonnali hatályú felmondással.

A Türelmi idős Ingatlanfedezetes Devizahitelhez vagy Lakástakarékpénztári szerződéssel kombinált jelzálogkölcsönhöz kapcsolódó hitelfedezeti biztosí- tás keretében, a választott szolgáltatáscsomagok függvényében a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén az alábbi szolgáltatást nyújtja a kedvezményezett (bank) részére:

a) a biztosított halála (xxxxxxxx halála) vagy I., II. csoportos rokkantsága esetén a biztosítási esemény időpontjában fennálló kintlévőséget,

b) a biztosított saját egészségi állapotromlása miatti, 60 napot meghaladó folyamatos keresőképtelensége vagy 60 napot meghaladó folyamatos munka- nélkülisége esetén a keresőképtelenség vagy munkanélküliség tartama alatt esedékessé váló törlesztőrészleteket az általános szerződési feltételek sze- rinti korlátozásokkal (a keresőképtelenség és a munkanélküliség vonatkozásában a biztosító 60 napos önrészt alkalmaz, a munkanélküliségi kockázattal összefüggésben hat havi várakozási időt köt ki, ezen túlmenően a biztosító szolgáltatását az általános szerződési feltételek szerint korlátozza).

A biztosító a biztosítási szerződés részét képező „Hitelfedezeti Védelem” élet-, baleset- és egészségbiztosítási, munkanélküliségi biztosítási feltételek” alapján mentesülhet a szolgáltatási kötelezettség alól, illetve bizonyos eseményeket kizár a kockázatviselésből (pl. öngyilkosság, bűncselekményben való aktív részvétel). A biztosító mentesülésének eseteit, a kockázatviselésből kizárt eseményeket és a biztosító szolgáltatása korlátozásának eseteire vonatkozó részletes tájékoztatást megtalálja az általános szerződési feltételekben (különös tekintettel a feltételek VI.1. és VI.2. pontjára).

A biztosítottnak vagy a szolgáltatási igény érvényesítőjének a szolgáltatási igényt a biztosítási eseményt követő 15 napon belül kell bejelentenie a bizto- sító Telefonos ügyfélszolgálatánál hétköznapokon 8 és 20 óra között a +36 1 452 3333-as telefonszámon.

A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt az annak elbírálásához szükséges valamennyi (tehát az igénybejelentéskor leadott és a biztosító által utóbb kért) irat beérkezését követő 15 napon belül bírálja el, és a jogosnak minősülő igényeket teljesíti a kedvezményezett részére.

Telefonos ügyfélszolgálatunk telefonszáma: x00 0 000 0000 A biztosító neve, címe: Generali Biztosító Zrt.

Budapesti Személybiztosítási Kompetencia Központ, Kollektív Csoport 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.

A biztosítási szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat írásban a biztosítónál lehet bejelenteni: Generali Biztosító Zrt., Ügyfélkapcsolati Igazgatóság

7602 Pécs, Pf. 888

A biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.