Contract

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FC-II/B-5910/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság és intézkedés kiszabását tartalmazó határozata a Groupama Garancia Biztosító Zrt. számára.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. x. 20., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálatot követően az alábbi

h a t á r o z a t o t

hozom:

I. Kötelezem a Biztosítót, hogy a tájékoztatási tevékenységét úgy alakítsa ki, hogy az tegye lehetővé, hogy a Biztosító az életbiztosítási tevékenysége során a hatályos jogszabályokban foglaltaknak feleljen meg, így a szerződés kötelező tartalmi elemeire vonatkozó, valamint a szerződési feltételekkel kapcsolatban fennálló ügyfél-tájékoztatási kötelezettségének a vonatkozó jogszabályi előírások alapján tegyen eleget.

II. Kötelezem a Biztosítót, hogy az ügyfelek felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének maradéktalanul tegyen eleget, azaz az életbiztosítási szerződés megkötése előtt mindenkor mérje fel az ügyfelek igényeit, vagy szerezze be az ügyfélnek az adatszolgáltatás megtagadására vonatkozó nyilatkozatát.

III. Kötelezem a Biztosítót, hogy a gépjármú felelősségbiztosítási szerződés megszűnésének dátumáról a jogszabályi rendelkezések szerint adjon az ügyfeleknek tájékoztatást.

IV. A határozat e pontjában megállapított jogszabálysértés miatt kötelezést nem állapítok meg, ugyanakkor a határozat VII. pontja szerinti bírságot szabom ki.

V. Kötelezem a Biztosítót, hogy a panaszkezelése során maradéktalanul tartsa be a vonatkozó jogszabályban meghatározott válaszadási határidőt.

VI. Kötelezem a Biztosítót, hogy a határozat rendelkező része I-III. és V. pontja szerinti kötelezés végrehajtása érdekében megtett intézkedéseiről — dokumentumokkal alátámasztottan — 2011. július 1. napjáig írásban tájékoztassa a Felügyeletet.

VII. A Biztosítóval szemben a jelen határozat rendelkező része I-III. pontja szerinti jogszabálysértések miatt 6.000.000,- Ft, azaz hatmillió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki.

A Biztosítóval szemben a jelen határozat indokolási része IV. pontja szerinti jogszabálysértés miatt 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki.

A Biztosítóval szemben a jelen határozat V. pontja szerinti jogszabálysértések miatt 4.000.000,- Ft, azaz négymillió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki.

A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.

A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

I n d o k o l á s

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 48/K. §-ban foglalt felhatalmazás alapján a Felügyelet a Psztv. 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szolgáltatóknál célvizsgálatot, vagy több szolgáltatónál témavizsgálatot tarthat. A fentiek alapján a Felügyelet 2010. október 11. és 2011. április 08. között fogyasztóvédelmi célvizsgálatot (továbbiakban: vizsgálat) folytatott le a Biztosítónál. A Felügyelet korlátozott terjedelmű és mélységű, nem teljes körű vizsgálatot végzett.

A vizsgált időszak a 2009. január 1-jétől a vizsgálat befejezéséig tartó időszakra terjedt ki. A vizsgálat a Biztosító

- GB136 xxxx Xxxxxxxx életbiztosítás;

- GB173 jelű Planéta élet- és nyugdíjbiztosítás;

- GB174 jelű Generáció Tőkemegtakarítási Életbiztosítás;

- GB195 jelű Euró Trend euró alapú tőkemegtakarítási életbiztosítás;

- GB351 jelű Gépjármű Felelősségbiztosítás termékeire terjedt ki.

A fogyasztóvédelmi célvizsgálat kiterjedt a Biztosító fogyasztókkal szemben megvalósított ügyfél-tájékoztatási gyakorlatára, különös tekintettel a unit-linked termékekre és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésekre. A Felügyelet célvizsgálata kiterjedt továbbá a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések esetében 2010. január 01-jét követően alkalmazandó díjfelszólító levelek, valamint a törlésértesítő levelek kiküldésére vonatkozó határidők betartásának vizsgálatára, valamint a Biztosító panaszkezelési gyakorlatára is.

A Felügyelet a jelen határozatot a 10655/2010. számon lefolytatott átfogó vizsgálat, valamint a 1258/2011. számon lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálat keretében tett fogyasztóvédelmi vonatkozású megállapításai alapján hozta meg. A megállapítások alapjául az átfogó vizsgálat során a Biztosító rendelkezésére bocsátott, 2010. június 11-én kelt vizsgálati jelentésben tételesen felsorolt dokumentumok és elektronikus adathordozók, a Biztosító által az átfogó vizsgálat jelentés tervezetére adott, a Felügyeletre 2010. július 02-án, illetve a jelen fogyasztóvédelmi célvizsgálat során 2011. április 08-án kelt jelentés tervezetre (továbbiakban: Vizsgálati jelentés) a Biztosítótól 2011. április 27-én érkezett írásbeli észrevételek (továbbiakban: észrevételek) szolgáltak.

I.

A Felügyelet a Biztosító életbiztosítási termékeivel kapcsolatosan a következők szerinti jogszabálysértéseket állapította meg.

I/A.

A Biztosító Életbiztosítási Általános Feltételei (továbbiakban: ÁSZF) 9.§-a lehetőséget teremt a szerződés újra érvénybe helyezésére (reaktiválására). Az ÁSZF 9.§-a alapján: „ha a visszavásárlási értékkel nem rendelkező biztosítás esetén a szerződő (biztosított) az első elmaradt díj esedékességétől számított 6 hónapon belül a teljes díjhátralékot - megnövelve azt az időarányos késedelmi kamattal - befizeti, a biztosító kockázatviselése a befizetését követő nap 0 órájakor folytatódik, tehát a köztes időre a Biztosító nem vállalja a kockázatot. Ez esetben a díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt biztosítás az eredeti tartalommal és összeggel újra hatályba lép.” (Vizsgálati jelentés: I.1.)

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 166. § (6) bekezdése kimondja, hogy „a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak és a biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt (…)”.

A Bit 166. § (6) bekezdése utal a Bit. 166. § (2) bekezdésére, amely szerint:

„(2) A biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító, a biztosításközvetítő főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. Ezen tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven is történhet. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége - a függő biztosításközvetítő adatait és a 10. számú melléklet A) pontjának 17. alpontjában foglaltakat kivéve - irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is. A 35. §-ban foglaltak szerinti biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződési feltételek jellemzőiről köteles tájékoztatást adni. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás jellemzőit a 10. számú melléklet A) pontja tartalmazza.”

A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító – a Bit. 166.§ (6) bekezdésében foglaltakat megsértve – a 2025/1. nyomtatványszámú ÁSZF dokumentumon nem rögzítette figyelemfelhívásra alkalmas módon, hogy a reaktiválás során a kockázatvállalással nem fedezett időszakra is kéri a díjfizetést. Emiatt a Biztosítónak a Bit 166. § (2) bekezdése szerint kötelezően adandó tájékoztatása sem felelhetett meg e rendelkezésnek.

A Biztosító 2011. április 27-én érkezett észrevétele szerint a kifogásolt feltétel nem minősül olyan rendelkezésnek, amelyet a Bit. 166. § (6) bekezdése alapján figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a szerződési feltételeknek. A Biztosító álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés nem tartozik a Bit. 166. § (6) bekezdésében felsoroltak közé, az nem tér el a szokásos szerződési gyakorlattól és összhangban van a Bit. 4. §-ában írt biztosítási tevékenység definícióval is.

A Biztosító előadta, hogy az életbiztosítások biztosítási összegének kifizetéséhez meghatározott összegű tartalékolásra van szükség, melyet az ügyfél díjaiból képeznek, így ha díjnemfizetés miatt kiesik egy időszak díja, akkor csak akkor biztosítható változatlan biztosítási összegekkel, feltételekkel – ez a reaktiválás egyik lényegi eleme – a kockázatvállalás (ti. pl. haláleseti kifizetés, lejárati kifizetés), ha a tartalékképzéshez szükséges teljes díjhátralék megfizetésre kerül. Amennyiben a Biztosító nem szedné be a teljes elmaradt díjat, akkor át kellene dolgoznia a szerződést, amely már nem reaktiválás, azaz nem az eredeti feltételekkel történő újra érvénybe helyezés lenne. A fentieken túl álláspontjuk szerint azt is indokolt figyelembe venni, hogy a reaktiválási nyomtatványon, annak

6. pontjában az ügyfél külön és újbóli tájékoztatást kap a reaktiválás szabályairól. Megjegyezte, hogy a szabályozásuk a piaci gyakorlatnak álláspontjuk szerint megfelel.

A Felügyelet a megállapítását az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja, tekintettel arra, hogy a Biztosító – mint a szokásostól eltérő rendelkezést – nem emelte ki figyelemfelhívásra alkalmas módon a szerződési feltételekben azt, hogy egy olyan időszakra vonatkozóan szed be biztosítási díjat, amely időszakban nem áll kockázatban.

A Felügyelet álláspontját fenntartja, ugyanis a jelen esetben tárgyalt szerződési feltételről — figyelemfelhívásra alkalmas módon — nem a reaktiválást megelőzően szükséges az ügyfeleket tájékoztatni, hanem a Bit 166. § (2) bekezdése szerint e tájékoztatásnak a szerződés megkötését megelőzően kell megtörténnie.

A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító azon gyakorlata, hogy a reaktiválás érdekében a szerződés díjjal nem fedezett időszaka miatt a szerződést csak úgy reaktiválja, hogy a meg nem fizetett díjak megfizetésére kötelezi az ügyfeleket, olyan szerződési feltétel, amely eltérő a szokásos szerződési gyakorlattól. Ennek indokaként hivatkozunk a Bit. 4. §-ára, amely szerint: „A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat.”

A Bit 4. §-a értelmében a biztosított a biztosító kockázatvállalásának időtartamára kötelezett a díj megfizetésére, ugyanakkor a jelen esetben a Biztosító ettől — mint szokásos szerződéses gyakorlattól — eltérő gyakorlatot folytat, amikor a kockázatban nem állás idejére vonatkozó díjak megfizetésére kötelezi a reaktiválás esetében az ügyfeleket. Ennek alapján a Bit.-ben

meghatározott általános szabálytól eltérő gyakorlatot folytat a Biztosító, így az e gyakorlatot alátámasztó szerződéses feltételt a Bit. 166. § (6) bekezdése szerint — a Bit. 166. § (2) bekezdése értelmében —az ügyfelekkel már a szerződés megkötését megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon meg kellett volna ismertetnie.

Ennek alapján a Biztosító megsértette a Bit. 166. § (6) bekezdését.

I/B.

A GB174 (Generáció) Különös Feltételek 4.§-a szerint „a Hozamvédett Portfólió választása mellett megkötött egy év tartamú, egyszeri díjas Generáció szerződés tartama a biztosított 64 éves korának betöltéséig, a biztosítási szerződés tartamának lejáratakor automatikusan egy évvel meghosszabbodik, kivéve, ha a szerződő a lejárat napjáig írásban a szerződés lejárati szolgáltatás kifizetésével történő megszüntetését kéri. E szabály a meghosszabbított tartam lejáratakor is alkalmazandó. Amennyiben a szerződő a tartam során más portfólióba vált át, és nem vált vissza a Hozamvédett Portfólióba a szerződés lejárata előtt, a szerződés tartama nem hosszabbodik meg tovább.”

A GB174 (Generáció) Különös Feltételek 6.§ (1) bekezdése szerint „a szerződő, a biztosító hozzájárulása esetén, a megtakarítási díjrészt egy alkalommal több részre bonthatja, elkülönítve a nyugdíjra, illetve az egyéb célokra szánt előtakarékoskodást (…). Az eltérő megtakarítási céloknak megfelelően az egyes befizetések tartama is eltérő lehet.”

A Felügyelet megállapította, hogy a fentiekben részletezett feltételek – miszerint a biztosítási szerződés tartamának lejáratakor automatikusan egy évvel meghosszabbodik, valamint az egyes befizetések tartama is eltérő lehet – eltérnek a szokásos szerződési gyakorlattól, azonban ezen rendelkezések nem kerültek figyelemfelhívásra alkalmas módon rögzítésre, így megsértik a Bit. 166. § (6) bekezdésében foglaltakat. (Vizsgálati jelentés: I.2.2.)

A Biztosító 2011. április 27-én érkezett észrevétele szerint a Hozamvédett Portfólió választásával megkötött szerződéseknél alkalmazott automatikus tartamhosszabbítás azon célt szolgálja, hogy az ügyfelek ne szenvedjenek hozamveszteséget azáltal, hogy a lejáró szerződésük lejárati biztosítási összegét nem veszik fel. A Biztosító álláspontja szerint a Felügyelet által kifogásolt rendelkezések nem hátrányosak az ügyfelek számára, sőt az ügyfelek érdekeit szolgálják, így nem indokolt figyelemfelhívásra alkalmas módon szerepeltetni azokat.

A Felügyelet a megállapítását az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja, és megállapítása szerint a Biztosító megsértette a Bit. 166. § (6) bekezdésében foglaltakat, mivel a fent idézett, az ügyfelek és a Biztosító közötti, határozott időre szóló szerződés automatikus meghosszabbítására vonatkozó rendelkezés — mint a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen eltérő feltétel — nem került figyelemfelhívásra alkalmas módon rögzítésre.

A Felügyelet megállapítása szerint, az a körülmény, hogy egy szerződési kikötés az ügyfelek számára előnyös-e avagy sem, nem befolyásolja azt, hogy az általános szerződéses feltételektől való eltérése ellenére az ügyfeleket arról figyelemfelhívásra alkalmas módon kell-e tájékoztatni. A Felügyelet megállapítása szerint az ügyfelek számára lényeges körülmény a szerződésük lejártával annak automatikus meghosszabbítása, így erről az ügyfeleket figyelemfelhívásra alkalmas módon kellett volna a Biztosítónak tájékoztatnia.

I/C.

A GB174 jelű (Generáció) Különös Feltételei 3.§ (12) bekezdése szerint „élethosszig szóló biztosítás esetén 25 év után a biztosító nem teljesít haláleseti többletszolgáltatást, ezért a kockázati biztosítási összeg értéke nulla. A biztosító a kockázati biztosítási összeg

maximumára vonatkozóan korlátot állíthat fel.” A GB174 (Generáció) Különös Feltételek 5.§

(6) bekezdésében foglalt rendelkezése szerint „a rendkívüli befizetés után a biztosító nem teljesít haláleseti többletszolgáltatást, ezért a rendkívüli befizetésre vonatkozó kockázati biztosítási összeg értéke nulla.” A feltételszöveg 15.§-a szerint „a díjmentesítés után a biztosító haláleseti többletszolgáltatást nem teljesít.”

A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító két szempontból megsértette a Bit. 166. § (6) bekezdését. Egyrészt a Biztosító szolgáltatását korlátozó rendelkezések nem kerültek figyelemfelhívásra alkalmas módon rögzítésre a GB174 jelű (Generáció) termék Különös Feltételeinek 3.§ (12) bekezdésében, másrészt a Különös Feltételek 5. § (6) bekezdésében foglaltak nem rögzítik, hogy a korlátozás konkrét mértékét a GB174 jelű Generáció Tőkemegtakarítási Életbiztosítás Melléklete tartalmazza. (Vizsgálati jelentés: I.2.1.)

A Biztosító 2011. április 27-én érkezett észrevétele szerint a Felügyelet által a szolgáltatás korlátozásának tekintett szövegrész a kockázati biztosítási összeg definíciójának része, nem tekinthető a szolgáltatás korlátozásának. A Biztosító álláspontja szerint a kifogásolt szöveg része a biztosítási összeg meghatározásának, alapvetően nem korlátozás. A Biztosító észrevétele szerint továbbá nem szükséges a Különös Feltételekben külön megjelölni, hogy a Melléklet milyen konkrét szabályokat tartalmaz a korlátozásokat illetően, hiszen a Melléklet ugyanúgy a szerződés részét képezi, ugyanolyan súllyal bír, mint a Különös Feltételek. A Biztosító nyilatkozata szerint továbbá a Különös Feltételek tartalmazzák, hogy a Biztosító a biztosítási összeg maximumára vonatkozóan korlátokat állíthat fel, így a korlátozás lehetőségéről az ügyfelek a Különös Feltételekben is tájékoztatást kapnak.

A Felügyelet a megállapítását az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja.

A Felügyelet megállapítása szerint a szerződési feltételekben foglalt előírások nem csupán a Biztosító által rögzítetten definíciók, hanem egyben a Biztosító szolgáltatásának korlátozását tartalmazó feltételek. Erre való tekintettel nem elfogadható a Biztosító azon nyilatkozata, hogy a tárgyalt rendelkezések definíciós jellege miatt azokról az ügyfeleket nem kellett volna figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatni.

A Különös Feltételek 5. § (6) bekezdésében foglaltak vonatkozásában a jogsértés a Felügyelet megállapítása szerint abban áll, hogy a Bit. 166. § (6) bekezdése a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételei kapcsán a figyelemfelhívásra alkalmas tájékoztatás megvalósítását fogalmazza meg, ugyanakkor az, hogy a korlátozás konkrét mértékét tartalmazó Mellékletre a Biztosító nem utal a Különös Feltételek tárgyalt pontjában, azt eredményezi, hogy az adott tájékoztatás nem teljes körű a Biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételei tekintetében.

A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító szolgáltatását korlátozó rendelkezések nem kerültek figyelemfelhívásra alkalmas módon rögzítésre. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a kockázati biztosítási összeg maximumára vonatkozó korlátozás felállítása lehetőségének kikötésekor – szintén a Bit. 166. (6) bekezdésében foglaltakat megsértve – a Különös Feltételek nem rögzítik, hogy a korlátozás konkrét mértékét a GB174 jelű Generáció Tőkemegtakarítási Életbiztosítás Melléklete tartalmazza.

I/D.

A GB136 jelű Szelence Életbiztosítás Feltételei 4.§ (6) bekezdése szerint „a biztosított(ak) 3 biztosítási év eltelte után bekövetkező baleseti halála esetén a baleseti haláleseti többletszolgáltatás értéke nulla. Rendkívüli befizetések esetében – az első három biztosítási évre vonatkozóan is – a baleseti haláleseti többletszolgáltatás értéke nulla. A biztosító a baleseti haláleseti többletszolgáltatás maximumára vonatkozóan korlátot állíthat fel.”

A feltételszöveg 6. § (1) bekezdése szerint „az egyszeri díj mértékére a biztosító korlátozást tehet.” A 7. § (3) bekezdése szerint: „A rendkívüli befizetések nem érintik a baleseti haláleseti többletszolgáltatást.”

A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító szolgáltatását korlátozó rendelkezések nem kerültek figyelemfelhívásra alkalmas módon rögzítésre a GB136 jelű Szelence Életbiztosítás Feltételei 4. § (6), 7.§ (3) és 6. § (1) bekezdéseiben, továbbá a Biztosító nem rögzíti, hogy az előbbi korlátozások konkrét mértékét a feltételek melléklete tartalmazza, megsértve ezzel a Bit. 166.§ (6) bekezdésében foglaltakat. (Vizsgálati jelentés: I.3.1.)

A Biztosító 2011. április 27-én érkezett észrevételeiben a jelen határozat I/C. pontjánál már ismertetett álláspontján túl kifejtette, hogy az ügyfél-tájékoztatás megfelelőségének megítélésekor az ügyfelek részére átadott tájékoztató anyagok összességét, a szerződés egészét indokolt vizsgálni. A Biztosító nyilatkozata szerint a Melléklet a biztosítási szerződés része, nem szükséges a feltételekben külön megjelölni – és nincs is ilyen jogszabályi elvárás –, hogy a Melléklet milyen konkrét szabályokat tartalmaz a korlátozásokat illetően.

A Felügyelet a megállapítását az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja.

A Felügyelet megállapítása szerint a szerződési feltételekben foglalt előírások nem csupán a Biztosító által rögzítetten definíciók, hanem egyben a Biztosító szolgáltatásának korlátozását tartalmazó feltételek. Erre való tekintettel nem elfogadható a Biztosító azon nyilatkozata, hogy a tárgyalt rendelkezések definíciós jellege miatt azokról az ügyfeleket nem kellett volna figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatni.

A Biztosító szolgáltatása korlátozásának konkrét mértékéről adott tájékoztatás vonatkozásában a jogsértés a Felügyelet megállapítása szerint abban áll, hogy a Bit. 166. § (6) bekezdése a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételei kapcsán a figyelemfelhívásra alkalmas tájékoztatás megvalósítását fogalmazza meg, ugyanakkor az, hogy a korlátozás konkrét mértékét tartalmazó Mellékletre a Biztosító nem utal a Különös Feltételek tárgyalt pontjában, azt eredményezi, hogy az adott tájékoztatás nem teljes körű a Biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételei tekintetében.

A Felügyelet megállapítása szerint a baleseti haláleseti többletszolgáltatását korlátozó rendelkezések nem kerültek figyelemfelhívásra alkalmas módon rögzítésre, így a Biztosító megsértette a Bit. 166. § (6) bekezdésében foglaltakat. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Biztosító azzal is megsértette a Bit. 166. § (6) bekezdésében foglaltakat, hogy a feltételek csak a baleseti haláleseti többletszolgáltatás maximálására vonatkozó lehetőséget tartalmazzák, azonban nem rögzítik, hogy a korlátozás konkrét mértékét a termék melléklete tartalmazza.

I/E.

A GB173 (Planéta) és a GB195 (Euró Trend) termékek Különös Feltételeinek 4. § (12) bekezdése b) pontja szerint a biztosító a baleseti haláleseti többletszolgáltatás maximumára vonatkozóan korlátot állíthat fel. A feltételszöveg 5.§ (3) bekezdése alapján a garantált biztosítási összeg maximumára a biztosító korlátozásokat tehet. A 8.§ (3)-(4) bekezdései szerint folyamatos díjfizetés esetén a rendkívüli befizetések nem érintik a garantált biztosítási összeg megállapítását. Egyszeri díjfizetés esetén a rendkívüli befizetések nem érintik a baleseti haláleseti többletszolgáltatást.

A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító szolgáltatását korlátozó 4. § (12) bekezdés b) pontja és 5. § (3) bekezdésben rögzített rendelkezések nem kerültek figyelemfelhívásra alkalmas módon rögzítésre a GB173 (Planéta) és GB195 (Euró Trend) termékek feltételeiben, valamint a garantált biztosítási összeg/baleseti haláleseti többletszolgáltatás maximumára vonatkozó korlátozás felállítása lehetőségének kikötésekor a Különös Feltételek nem rögzítik, hogy a korlátozás konkrét mértékét GB173 jelű Planéta Élet- és Nyugdíjbiztosítás illetve a GB195 jelű Euró Trend Euró alapú Tőkemegtakarítási Életbiztosítás 1. számú melléklete tartalmazza, így a hivatkozott feltételek megsértik a Bit. 166.§ (6) bekezdésében foglaltakat. (Vizsgálati jelentés: I.6.1.)

A Biztosító 2011. április 27-én érkezett észrevételeiben úgy nyilatkozott, hogy a jelen határozat I/C. pontjánál már ismertetett álláspontját a fentiekre vonatkozóan is érvényesnek tekinti.

A Felügyelet a megállapítását az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja.

A Felügyelet megállapítása szerint a szerződési feltételekben foglalt előírások nem csupán a Biztosító által rögzítetten definíciók, hanem egyben a Biztosító szolgáltatásának korlátozását tartalmazó feltételek. Erre való tekintettel nem elfogadható a Biztosító azon nyilatkozata, hogy a tárgyalt rendelkezések definíciós jellege miatt azokról az ügyfeleket nem kellett volna figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatni.

A Biztosító szolgáltatása korlátozásának konkrét mértékéről adott tájékoztatás vonatkozásában a jogsértés a Felügyelet megállapítása szerint abban áll, hogy a Bit. 166. § (6) bekezdése a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételei kapcsán a figyelemfelhívásra alkalmas tájékoztatás megvalósítását fogalmazza meg, ugyanakkor az, hogy a korlátozás konkrét mértékét tartalmazó Mellékletre a Biztosító nem utal a Különös Feltételek tárgyalt pontjában, azt eredményezi, hogy az adott tájékoztatás nem teljes körű a Biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételei tekintetében.

A Felügyelet megállapítása szerint a baleseti haláleseti többletszolgáltatás maximumára vonatkozó korlátozást és a garantált biztosítási összeg maximumára vonatkozó korlátozást a Különös Feltételek nem figyelemfelhívásra alkalmas módon rögzítik, valamint a Különös Feltételek nem rögzítik, hogy a korlátozás konkrét mértékét a feltételek melléklete tartalmazza, így a Biztosító megsértette a Bit. 166. § (6) bekezdésében foglaltakat.

I/F.

A GB173 jelű Planéta Élet- és Nyugdíjbiztosítás és GB174 jelű Generáció Tőkemegtakarítási Életbiztosítás 1. sz. melléklete szerint választható Magyar Ingatlan Eszközalap befektetési politikája szerint „a biztosító a Magyar Ingatlan Eszközalap befektetési egységeinek tekintetében a portfólió- vagy eszközalap-váltásra, illetve visszavásárlásra ügyfeleitől kapott megbízást – eltérően a többi portfóliótól/eszközalaptól – nem feltétlenül a portfólió- vagy

eszközalap-váltási, illetve visszavásárlási megbízás bejelentését követő második munkanapon és nem feltétlenül eme napon érvényes árfolyamon teljesíti. Amennyiben a biztosító a portfólió- vagy eszközalap-váltási, illetve visszavásárlási megbízást tett ügyfeleinek megbízásait részben vagy egészben képviselő visszaváltási megbízását az eszközalap portfóliójában szereplő ingatlanbefektetési alap(ok) kezelője/forgalmazója nem teljesíti a szokásos ügymenetnek megfelelően, akkor ügyfelei portfólió- vagy eszközalap-váltási, illetve visszavásárlási megbízásainak teljesítését a biztosító az ingatlanbefektetési jegyek kezelője/forgalmazója általi teljesítésig, legfeljebb azonban kilencven banki napig elhalaszthatja. Ekkor a biztosítói ügyfelek számára a portfólió- vagy eszközalap-váltásban, illetve visszavásárlásban alkalmazott árfolyam a biztosító számára az ingatlanbefektetési alapok kezelője/forgalmazója által teljesített visszaváltás napján érvényes Magyar Ingatlan Eszközalap árfolyam, a biztosítói ügyfelek számára a portfólió- vagy eszközalap-váltás és visszavásárlás napja pedig a biztosító visszaváltási megbízásának az ingatlanbefektetési alapok kezelője/forgalmazója általi teljesítésének napja lesz.”

A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító azzal, hogy a szolgáltatása korlátozására vonatkozó rendelkezésekre az általános szerződési feltételekben nem utalt, azokat az érintett eszközalap befektetési politikájában – kiemelés nélkül – rögzítette, megsértette a Bit. 96. § (1) bekezdésének d) pontjában, továbbá a Bit. 166.§ (6) bekezdésében foglaltakat.

A Bit. 96. § (1) bekezdésének d) pontja alapján „a biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell a biztosító szolgáltatásának megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, a biztosító mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának feltételeit.”

A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító – a Bit. 96.§ (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakkal ellentétben – nem rendezte a szolgáltatás teljesítésének módját/idejét a fentiek szerinti (szokásostól eltérő) ügymenet biztosítási esemény bekövetkeztekor való fennállása esetére, azaz az idézett kitétel csak a portfólió- vagy eszközalap-váltás, illetve visszavásárlás esetére rögzíti a kivételes eljárást, a Melléklet a „főszolgáltatás” esedékessége esetére nem tér ki. (Vizsgálati jelentés: I.6.3.)

A Biztosító 2011. április 27-én érkezett észrevétele szerint az árfolyam megállapításra tett kivételes szabályozás nem minősül szolgáltatás-korlátozásnak, így nincs szükség kiemelten feltüntetni, illetve nincs szükség a Különös Feltételekben is szerepeltetni, mivel speciálisan csak egy adott eszközalapra vonatkozik a szabály, ennek megfelelően az adott eszközalapra vonatkozó szabályok között ésszerű szerepeltetni. A Biztosító álláspontja szerint továbbá a biztosításból eredő szolgáltatások teljesítése az általános szabályoknak megfelelően történik, így ennek külön részletezésére nincs szükség, valamint mind az általános, mind a különös feltételek, mind annak melléklete, mind a befektetési politika része a biztosítási szerződésnek, így a tartalmi hiányosság nem állapítható meg.

A Felügyelet a megállapítását az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja.

A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító nyilatkozata nem elfogadható, ugyanis a Bit.

96. § (1) bekezdése d) pontja világosan akként fogalmaz, hogy a biztosítási szerződésnek kell tartalmaznia a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit. Így a Biztosító akkor, amikor e feltételeket nem a szerződésben, hanem a hivatkozott eszközalap politikájában helyezi el, magatartása nem felelhet meg a Bit. 96. § (1) bekezdése d) pontjának.

A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító tehát megsértette a Bit. 96. § (1) bekezdése d) pontjában foglaltakat, mivel nem rendezte a szolgáltatás teljesítésének módját/idejét a fentiek szerinti (szokásostól eltérő) ügymenet biztosítási esemény bekövetkeztekor való fennállása esetére.

I/G.

A GB173 (Planéta), valamint a GB195 (Euró Trend) Különös Feltételeinek 3.§-a alapján a biztosítási szerződés „egész életre szóló tartamra, élethosszig tartóan jön létre. A szerződőnek lehetősége van arra a tartam során bármikor, hogy a biztosító hozzájárulásával a szerződést írásbeli kérelme alapján határozott tartamúra módosítsa.” A GB173 (Planéta) és GB195 (Euró Trend) Különös Feltételek 4.§ (8) bekezdése szerint „a biztosítónak a biztosított(ak) életkorától függően lehetősége van a választható megtakarítási időszak vonatkozásában korlátozásokat tenni.(…) A megtakarítási időszakot a biztosítási kötvény tartalmazza.”

A Felügyelet a Vizsgálati jelentésben megállapította, hogy a Biztosító megsértette a Bit. 96.§

(1) bekezdésének d) pontját, a Bit. 166.§ (6) bekezdésében foglaltakat, és az Fttv. tilalmi rendelkezését. (Vizsgálati jelentés: I.6.4.)

A Biztosító 2011. április 27-én érkezett észrevétele szerint a szerződés határozott tartamúra történő módosítására vonatkozó lehetőség a szerződésnek a felek közös megegyezésével történő módosítását jelenti, a módosításhoz a Biztosítónak hozzá kell járulnia, és miképpen a szerződés létrejötte vonatkozásában, úgy a módosítás során sincs ajánlatelfogadási kötelezettsége.

A Felügyelet a megállapítását az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja tekintettel arra, hogy a feltételszöveg a Biztosító hozzájárulásának/korlátozási jogosultságának feltételeit nem rögzíti.

A Felügyelet megállapította, hogy az ügyfél-tájékoztatóként is funkcionáló feltételszöveg a Biztosító hozzájárulásának/korlátozási jogosultságának feltételeit nem rögzíti, ezáltal az ügyfélnek a termék valamennyi lényeges szerződési eleme ismeretében történő ajánlat-tételi lehetősége nem biztosított. Fentiek alapján a Biztosító megsértette a Bit. 96.§ (1) bekezdésének d) pontját, mert a szerződés nem tartalmazza a szolgáltatás külön feltételeiként az élethosszig tartó szerződés határozott tartamúra való módosításának szabályait.

Emellett a Biztosító megsértette a Bit. 166.§ (6) bekezdésében foglaltakat is, hiszen szolgáltatása korlátozásának feltételeit nem határozta meg.

A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Biztosító hozzájárulásának/korlátozási jogosultságának feltételeit nem rögzíti, amelyből adódóan az ügyfelek nem rendelkeznek elegendő információval arról, hogy milyen feltételek mellett dönthetnek a szerződés határozott tartamúvá történő módosításáról.

A Felügyelet e magatartást összevetette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) rendelkezéseivel.

Az Fttv. 3.§ (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.”

Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”

Az Fttv. 7. § (1) bekezdése szerint:

„Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely

a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és

b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas

(a továbbiakban: megtévesztő mulasztás).”

Az Fttv. 7. § (1) bekezdése szerinti jelentős információk körét az Fttv. 7. § (3) bekezdése a következők szerint határozza meg:

„E § alkalmazásában

a) az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában,

b) kötelező európai uniós jogi aktus rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott külön jogszabályi rendelkezésekben, illetve

c) az 1. § (4) bekezdésének a)-d) pontja, valamint (5) bekezdésének b) pontja szerinti külön jogszabályi rendelkezésekben

meghatározott tájékoztatási követelményekben előírt információ az ott meghatározott kereskedelmi kommunikáció tekintetében jelentős.”

Az Fttv. 1. § (4) bekezdése szerint „külön törvény vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály a fogyasztók tájékoztatására vonatkozóan az e törvényben foglalt szabályokon túl részletesebb, illetve szigorúbb szabályokat írhat elő

a) pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói szolgáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenység és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak által nyújtott szolgáltatás, valamint a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás tekintetében.”

Ennek alapján a biztosítási tevékenységre a Bit.-ben megfogalmazott tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések az Fttv. vonatkozásában jelentős információnak tekintendők.

Az Fttv. 2. § h) pontja alapján „e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.”

A fentiek alapján a Biztosító mulasztásban megnyilvánuló megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot valósított meg akkor, amikor az ügyfél-fogyasztókat nem tájékoztatta a hozzájárulása/korlátozási jogosultsága feltételeiről, így a tárgyalt feltételek alapján az ügyfelek — a szerződésből eredő jogaik hiányos szabályozása miatt — nem rendelkeztek minden releváns információval döntésük meghozatalakor, a szerződésük határozott tartamú módosításának kezdeményezésekor.

A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító a fentiek alapján megvalósította az Fttv. 7. §

(1) bekezdésében foglaltakat, amely miatt magatartása sérti az Fttv. 3. § (1) bekezdésének rendelkezését.

I/H.

A GB174 (Generáció) Különös Feltételek 13.§-a szerint „a biztosítottnak a várakozási időn belül baleset vagy heveny fertőzés miatt bekövetkezett halála esetén a biztosító a haláleseti biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére.”

A Bit. 96. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy „A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell: a) a biztosítási esemény meghatározását, az alkalmazott kizárásokat (…)”

Az életbiztosítási feltételek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Bit. 96.§ (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak sérelmét okozva a GB174 (Generáció) Különös Feltételek nem tartalmazzák a baleset, heveny fertőzés fogalmának meghatározását, így a biztosítási esemény nem került meghatározásra. (Vizsgálati jelentés: I.2.4.)

A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdésében foglalt, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezést, azáltal hogy a heveny fertőzés meghatározásának elmulasztásával nem tette lehetővé az ügyfél- fogyasztó számára, hogy jogait, illetve az ügyfél-fogyasztó az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázatát felmérhesse.

A Biztosító 2011. április 27-én érkezett észrevétele szerint a baleset és a heveny fertőzés bekövetkezése önmagában nem biztosítási esemény a GB174 (Generáció) biztosításban. A baleset, vagy a heveny fertőzés által okozott valódi biztosítási esemény a biztosított halála azzal, hogy amennyiben ezen biztosítási esemény baleset, vagy heveny fertőzés miatt következett be, úgy a Biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától.

A Felügyelet a megállapítását az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja, mivel a Biztosító a várakozási időn belül bekövetkezett halál esetén is nyújt szolgáltatást, amennyiben a biztosított halála baleset, vagy heveny fertőzés következménye, így a Biztosítónak a Bit.

96. § (1) bekezdése a) pontja szerint meg kell adni a szolgáltatás nyújtásának feltételeit, azaz meg kell határoznia a baleset, illetve a heveny fertőzés fogalmát.

Emellett a Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító — az Fttv. 7. § (1) bekezdését megvalósító magatartásával — megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdését is, mivel a feltételekben nem határozta meg a baleset, vagy heveny fertőzési okból bekövetkező halál, mint biztosítási esemény fogalmát, amely miatt az ügyfél-fogyasztók nem rendelkezhetnek kellő információval arról, hogy pontosan mely biztosítási esemény miatt gyakorolhatják jogaikat a Biztosítóval szemben.

I/I.

A GB136 Szelence Életbiztosítás Feltételei 5.§ (1) és (3) bekezdései szerint „kezdeti költség az a költség, melyet a biztosító a tartam során folyamatosan, minden biztosítási évben levon. Mértéke az első 3 biztosítási év alatt az egyszeri, illetve rendkívüli befizetés adott biztosítási év eleji aktuális nettó eszközértékének évi 2%-a, három biztosítási év elteltét követően évi 0,5%-a. A biztosító a jelen paragrafusban meghatározott kezdeti költséget (…) a szerződő egyéni számláján nyilvántartott egységek csökkentésével vonja el.”

A GB195 (Euró Trend) Különös Feltételek 4.§ (14) bekezdése a)-b) pontjai szerint „kezdeti költség az a költség, amelyet a biztosító a tartam során a 20.§ szerint folyamatosan levon. Mértéke folyamatos díjfizetés esetén a technikai tartam alatt, a tartam első három évére eső

befizetés biztosítási év eleji aktuális nettó eszközértékének évi 3,5%-a, a technikai tartam végét követően évi 1,5%-a. „Egyszeri díjfizetésű szerződéshez tett rendkívüli befizetések esetén a technikai tartam alatt az egyszeri, illetve rendkívüli befizetés biztosítási év eleji aktuális nettó eszközértékének évi 2%-a, a technikai tartam lejáratát követően évi 0,5%-a.” A 20.§ (1) és (3) bekezdése szerint „a szerződő vállalja, hogy amennyiben az általa választott eszközalapok hozamai nem érik el a kezdeti költség mértékét, akkor a biztosító a kezdeti költséget a szerződő egyéni számlája egyenlegének csökkentésével fedezi. A biztosító a jelen paragrafusban meghatározott költségeket (…) a szerződő egyéni számláján nyilvántartott egységek csökkentésével vonja el.”

A Felügyelet megállapította, hogy a biztosítási év „eleji” nettó eszközérték önmagában pontosan meghatározná a kezdeti költség fizetésének alapjául szolgáló nettó eszközértéket, ugyanakkor az aktuális (pontosabban „év eleji aktuális”) kifejezés az előbbi értelmezést elbizonytalanítja. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a termékfeltételek – az egységek elvonása révén megvalósítandó – kezdetiköltség-elvonás időpontját nem határozzák meg, arra a „tartam során folyamatosan, minden biztosítási évben” kitétel nem alkalmas.

A GB195 (Euró Trend) termékfeltételek – az egységek elvonása révén megvalósítandó – kezdetiköltség-elvonás időpontját nem határozzák meg, arra a „tartam során” kitétel nem alkalmas, a 20.§ (2) bekezdése szerinti „biztosítási évforduló” kitétel – a „hozamjóváírás” mellett – a kezdeti költség levonási időpontjára is történő alkalmazandósága nem egyértelmű. A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító a kezdeti költség mértékét – a Bit. 96.§ (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakkal ellentétben – nem határozta meg egyértelműen. (Vizsgálati jelentés: I.3.2. és I.4.1.)

A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Biztosító fenti magatartásával megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdését, azáltal, hogy a kezdeti költség meghatározása nem egyértelmű ezért az áru lényeges jellemzői, így különösen a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata nem ismerhetőek meg teljes körűen. (Vizsgálati jelentés: I.3.2.)

A Biztosító 2011. április 27-én érkezett észrevétele szerint a kezdeti költség elvonásának mértéke a termékek feltételeiben pontosan meghatározásra került. A módozat működéséből kifolyólag az egységek darabszáma napról napra változhat, mivel a költségek elvonása így történik meg, az árfolyam pedig az adott eszközalapnak megfelelően változhat napról napra.

A Biztosító észrevétele szerint továbbá „folyamatosan, minden biztosítási évben” kitétel az évenkénti elvonást egyértelműen meghatározza, mivel az adott napon számított nettó eszközértékhez az adott napig számítandó költséget számolja fel, ami a következő napra az eltelt idő függvényében változik meg. A költségelvonás végrehajtása nincs adott naphoz kötve, kivéve a biztosítási évfordulót és az esetleges kifizetések időpontját.

A Biztosító előadta ugyanakkor, hogy a vitathatatlan közérthetőség érdekében új nyomtatványaiban 2011 februárjától már egy részletes példán keresztül is bemutatja az ügyfél felé a folyamatos díjas szerződések kezdeti költsége számításának módját.

A Felügyelet a megállapítását az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja.

A Bit. 96. § (1) bekezdése c) pontja szerint: „A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:

…

c) a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerződő félnek, kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket,(…)”

A fentiek alapján a Felügyelet kifogásolta, hogy a kezdeti költség fizetésének alapjául szolgáló nettó eszközérték, illetőleg a kezdeti költség elvonási időpontjának meghatározása nem egyértelmű, amely sérti a Bit. 96. § (1) bekezdése c) pontját, mely szerint a szerződésnek a biztosítottnak, szerződő félnek, kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznia kell.

A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító megvalósította az Fttv. 7. § (1) bekezdésében foglaltakat is, hiszen a kezdeti költség mértékét, levonásának időpontját a szerződéses feltételek nem fogalmazták meg egyértelműen, így az ügyfél-fogyasztó részére adott tájékoztatás félreérthetőnek, homályosnak volt tekinthető. E hiányos tájékoztatás alapján az ügyfél-fogyasztó nem képes annak eldöntésére, hogy jogában áll-e a kezdeti költségre vonatkozó biztosítói követelés kifogásolása, avagy azt a szerződéses feltételeknek megfelelőként el kell, hogy fogadja. Mindezzel a Biztosító az ügyfél-fogyasztó ügyleti döntését, joggyakorlását tisztességtelenül befolyásoló tájékoztatást nyújtott az ügyfél- fogyasztók részére.

A Felügyelet megállapítása szerint tehát a Biztosító magatartása sérti a Bit. 96. § (1) bekezdése c) pontját, továbbá az Fttv. 3. § (1) bekezdését.

I/J.

A GB 173 (Planéta) termék esetében a Különös Feltételekben az elérési szolgáltatás a

„szolgáltatások” címszó alatt nem kerül meghatározásra, e szempontból a feltételszöveg részletszabályokat (teljesítés módja, ideje) nem tartalmaz. Az elérési szolgáltatás létére csak a biztosítás tartamának határozott idejűre való módosítási lehetősége utal.

A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító azzal, hogy a termék Különös Feltételeiben a

„szolgáltatások” címszó alatt az elérési szolgáltatást nem jelölte meg, és az elérési szolgáltatás részletszabályait sem ismertette, megsértette a Bit. 96.§ (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakat.

A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Biztosító a fentieken túl megsértette az Fttv. 3. §

(1) bekezdésében foglaltakat, azáltal, hogy nem határozza meg az elérési szolgáltatás esetén annak teljesítési módját és idejét, ezáltal az áru lényeges jellemzői, így különösen a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázatai nem ismerhetőek meg teljes mértékben. (Vizsgálati jelentés: I.5.1.)

A Biztosító 2011. április 27-én érkezett észrevétele szerint a GB173 (Planéta) termék egész életre szóló biztosítási szerződés, lejárati szolgáltatása csak a határozott tartamúra történő módosítás esetén rendelkezik. A Különös Xxxxxxxxxx ezért nem tartalmazzák külön a lejárati szolgáltatás részletes leírását, ugyanakkor a feltétel több részében is rendelkezik a lejáratról.

A Bit. 96. § (1) bekezdése d) pontja szerint a szerződésnek tartalmaznia kell a biztosító szolgáltatása megjelölését. Ebből következően, amennyiben az adott termék esetében a szerződés határozott tartamúra történő módosítása bekövetkezik, a Biztosító elérési szolgáltatást nyújt az ügyfél részére. Ebből következik, hogy a Biztosítónak e termék esetében is fennáll bizonyos lejárati szolgáltatási kötelezettsége, amely miatt a Bit. idézett

rendelkezésének akkor felelhet meg a szerződés, ha tartalmazza az elérési szolgáltatás fogalmát.

A Felügyelet a megállapítását az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja.

A Biztosító azon észrevétele, hogy az Életbiztosítási Általános Feltételek tartalmazzák az elérési szolgáltatás fogalmát, nem mentesíthet a jogsértés megállapítása alól, hiszen a Biztosítónak a konkrét szerződéses konstrukció vonatkozásában, az arra vonatkozó szerződésben kell megállapítania a szolgáltatásai fogalmát.

A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító magatartása megvalósítja az Fttv. 7. § (1) bekezdését is, mivel az ügyfél-fogyasztó az általa igénybe vehető szolgáltatásra vonatkozó meghatározás hiányában nem rendelkezik a kellő információkkal annak vonatkozásában, hogy a Biztosítóval szemben milyen jogokat gyakorolhat, a szolgáltatások igénybevétele tekintetében. Mindezzel a Biztosító az ügyfél-fogyasztó ügyleti döntését, joggyakorlását tisztességtelenül befolyásoló tájékoztatást nyújtott az ügyfél-fogyasztók részére.

A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító a fentiekkel megsértette a Bit. 96.§ (1) bekezdésének d) pontját, továbbá az Fttv. 3. § (1) bekezdését.

I/K.

A GB173 (Planéta) és GB195 (Euró Trend) Xxxxxxx Xxxxxxxxxx 10.§ (2) bekezdése szerint a díjfizetési szüneteltetéssel érintett biztosítás esetében a szerződő „a hátralevő tartam során bármikor (…) igényelheti a biztosítási jogviszony megszüntetését és az igénybejelentés időpontjában érvényes visszavásárlási összeg kifizetését; ebben az esetben a biztosító egyedileg számítja ki a visszavásárlási értéket.”

A Bit. 96.§ (1) bekezdésének i) pontja szerint „a biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell az életbiztosításnál, ha maradékjog (így különösen visszavásárlási érték), illetve életbiztosítási kötvénykölcsön nyújtásra lehetőség van, azok részletes szabályait.”

A Felügyelet megállapította, hogy a fenti esetben az irányadó visszavásárlási szabályok nem kerültek meghatározásra, és ezzel sérültek a Bit. 96.§ (1) bekezdésének i) pontjában foglaltak. (Vizsgálati jelentés: I.6.6.)

A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Biztosító megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, azáltal, hogy a szerződéses feltételekben a visszavásárlás egyedileg történő kiszámításának feltételei nem rögzítettek. (Vizsgálati jelentés: I.6.6.)

A Biztosító 2011. április 27-én érkezett észrevétele szerint a visszavásárlási tábla a szerződés értékéhez viszonyított egy számmal, illetve aránnyal ad információt az ügyfél részére a visszavásárlási értékről. Ez az arány díjfizetés szüneteltetése esetén szerződésenként eltérhet attól függően, hogy mikortól szünetelteti a szerződő a díjfizetést, ezért nem adható meg egyetlen aránnyal a visszavásárlási információ.

A Felügyelet a megállapítását az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja.

A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító magatartása sérti a Bit. 96.§ (1) bekezdésének

i) pontját, amely szerint a visszavásárlási érték esetében a Biztosító azok részletes szabályainak meghatározására kötelezett. Tekintettel az irányadó rendelkezésre, a Biztosítót a

jogszabályi rendelkezés alól nem mentesíti az, ha az alkalmazandó arányszám a díjfizetés szüneteltetése esetén szerződésenként eltérhet.

A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító megvalósította az Fttv. 7. § (1) bekezdésében foglaltakat is, hiszen a visszavásárlási érték kiszámításával kapcsolatos nem részletező tájékoztatás alapján az ügyfél-fogyasztó nem képes annak eldöntésére, hogy milyen mértékű visszavásárlási értékre tarthat igényt. Mindezzel a Biztosító az ügyfél-fogyasztó ügyleti döntését, joggyakorlását tisztességtelenül befolyásoló tájékoztatást nyújtott az ügyfél- fogyasztók részére.

A Felügyelet megállapítása szerint tehát a Biztosító magatartása sérti a Bit. 96. § (1) bekezdése i) pontját, továbbá az Fttv. 3. § (1) bekezdését.

I/L.

A GB173 (Planéta) és GB195 (Euró Trend) Xxxxxxx Xxxxxxxxxx 6.§-a a kockázati díj számításának alapjául a garantált biztosítási összeg és az aktuális megtakarítási összeg különbségét teszi. A feltételszöveg alapján azonban az egyszeri díjas szerződés esetén a garantált biztosítási összeg nem értelmezhető.

A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító a baleseti haláleseti szolgáltatás kockázati díját (számítási módját) – a Bit. 96.§ (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat sértve – a feltételszövegben nem rögzítette. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Bit. 96.§ (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak sérelmét okozva a GB173 Feltételek nem tartalmazzák a baleset (baleseti halál), mint biztosítási esemény meghatározását.

A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a kockázati díj számítása módjának hiányosságai miatt a feltételszöveg nem teljes körű, ezért a Biztosító magatartása sérti az Fttv. 3. § (1) bekezdését. (Vizsgálati jelentés: I.6.5.)

A Biztosító 2011. április 27-én érkezett észrevétele szerint az egyszeri díjas szerződéseknél a teljes egyszeri díj befektetésre kerül, nincs kockázati díjelvonás, a baleseti többletszolgáltatást a kezdeti költségből fedezi a Biztosító. A Biztosító nyilatkozata szerint továbbá a baleset önmagában nem biztosítási esemény, így nem indokolt ekként meghatározni a feltételekben. A Biztosító álláspontja szerint a feltételek pontosan meghatározzák a baleset fogalmát a Különös Feltételek 4. § (13) pontjában, amelyből következően egyértelműen meghatározást nyer a baleseti halál fogalma is.

A Felügyelet a megállapítást az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja.

A Bit. 96.§ (1) bekezdésének c) pontja szerint a szerződésnek tartalmaznia kell a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerződő félnek, kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket. E kötelezettségének a Biztosító nem tett eleget akkor, amikor a baleseti haláleseti szolgáltatás kockázati díját (számítási módját) nem határozta meg a szerződéses feltételekben.

A Bit. 96.§ (1) bekezdésének a) pontja szerint a szerződésnek tartalmaznia kell a biztosítási esemény meghatározását, az alkalmazott kizárásokat. E kötelezettségének a Biztosító nem tett eleget akkor, amikor a GB173 Feltételek nem tartalmazták a baleset (baleseti halál), mint biztosítási esemény meghatározását.

A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító megvalósította az Fttv. 7. § (1) bekezdésében foglaltakat is, hiszen a baleseti haláleseti szolgáltatás kockázati díjának, továbbá a biztosítási esemény meghatározásának hiányában az ügyfél-fogyasztó nem képes annak eldöntésére, hogy a Biztosító jogosan, vagy az ügyfél-fogyasztó által kifogásolhatóan számolja-e fel a baleseti haláleseti szolgáltatás kockázati díját, továbbá, hogy az ügyfél-fogyasztó a Biztosító pontosan mely szolgáltatására tarthat igényt. Mindezzel a Biztosító az ügyfél-fogyasztó ügyleti döntését, joggyakorlását tisztességtelenül befolyásoló tájékoztatást nyújtott az ügyfelek részére.

A Felügyelet megállapítása szerint tehát a Biztosító magatartása sérti a Bit. 96. § (1) bekezdése a) és c) pontjait, továbbá az Fttv. 3. § (1) bekezdését.

I/M.

Az „Ajánlat II. rész: Életbiztosítási ajánlat” című nyomtatvány 3. pontja lehetőséget biztosít a szerződőnek arra, hogy a kezdeti biztosítási összeget euró devizanemben fizesse meg. A Felügyelet álláspontja szerint, amennyiben a Biztosító lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a szerződő döntésétől függően ne a szerződés devizanemében fizesse a szerződés díját, a szerződési feltételeknek a Bit. 96.§ (1) bekezdés c) pontja alapján tartalmaznia kellene a díjfizetésre – amely a szerződés lényegi eleme – vonatkozó részletes rendelkezéseket. A vizsgálat megállapította, hogy az ÁSZF 6.§-ban „A biztosítás díja” című pont nem tartalmazza, hogy a szerződő a biztosítás díját milyen devizanemben fizesse/fizetheti meg, így az ÁSZF nem felel meg a jogszabályban rögzítetteknek.

A Bit. 96. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy „A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell: a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerződő félnek, kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket (…)”

A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító megsértette a Bit. 96.§ (1) bekezdés c) pontját, tekintettel arra, hogy a szerződési feltételek nem maradéktalanul tartalmazzák a biztosítottnak, szerződő félnek, a szerződésből eredő jogaira, kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket. (Vizsgálati jelentés: I.1.2.)

A Biztosító 2011. április 27-én érkezett észrevétele szerint a Bit. 96. § (1) bekezdése c) pontjának megfelelően az ÁSZF 6. § (1) bekezdése a következőt tartalmazza a díjfizetéssel kapcsolatban: „A biztosítási díj fizetése az ajánlaton megjelölt módon történik.”

A Biztosító nyilatkozata szerint a biztosítási ajánlaton – amely szintén a szerződés része – szerepel, hogy a biztosítási díj fizetése forintban, euróban, egyéb devizában történhet, és feltüntetésre kerülnek a forinttól eltérő díjfizetés esetére vonatkozó számlaszámok is, valamint a módozati Különös Feltételek – melyek szintén a szerződés részét képezik – minden módozatnál tartalmazzák a díjfizetés különös feltételeit. A Biztosító álláspontja szerint a termék adottságaiból adódóan a díjelvárás devizaneme adott, csak a GB195 (Euró Trend) életbiztosításnál indokolt azt szabályozni, hogy a díj megfizetése hogyan alakul devizanemtől függően.

A Felügyelet a megállapítását az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja.

A Bit. 96. § (1) bekezdése c) pontja szerint a biztosítási szerződésnek kell tartalmaznia a díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket — mint a szerződés lényeges elemét — és azt megfelelő részletességgel kell szabályozza. Mindezért a Biztosító azzal, hogy a szerződési ajánlaton, továbbá a Különös Feltételekben feltünteti a díjfizetés devizanemét, nem pótolja a Bit. hivatkozott rendelkezése szerinti kötelezettséget, melyet a biztosítási szerződésben kell szabályozni.

Tekintettel a fentiekre a Biztosító magatartása sérti a Bit. 96. § (1) bekezdése c) pontjában foglaltakat.

I/N.

A GB 136 (Szelence) termékhez használt nyomtatványminta alapján, a Termékismertető II. rész című dokumentum az alábbiakat tartalmazza: a Biztosító vállalja, hogy „a szerződő egyéni számlájáról, a Hozamvédett eszközalapban elhelyezett befektetési egységek terhére a tartam alatt (de legfeljebb 25 évig) évente levont, kezdeti költség fedezésére fordított összeg mértékével egyenlő hozamot az egyéb feltételektől függetlenül elér”.

A GB136 Szelence Életbiztosítás Feltételei 3. §-a szerint a biztosítási szerződés egész életre szóló tartamra jön létre. A feltételek – a Bit. 96.§ (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakkal ellentétben – nem tartalmaznak szűkítést arra vonatkozóan, hogy a költségek tartam alatti levonása 25 év után megszűnik.

A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító megsértette a Bit. 96.§ (1) bekezdés c) pontját, tekintettel arra, hogy a szerződési feltételek nem maradéktalanul tartalmazzák a biztosítottnak, szerződő félnek, a szerződésből eredő jogaira, kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket. (Vizsgálati jelentés: I.3.3.)

A Biztosító 2011. április 27-én érkezett észrevétele szerint a feltételek kiegészítéséről 2011 februárjától gondoskodott.

A Felügyelet megállapította, hogy a tárgyalt feltételek nem tartalmaztak arra vonatkozó előírást, hogy a költségek tartam alatti levonása 25 év után megszűnik, mely magatartásával a Biztosító megsértette a Bit. 96.§ (1) bekezdésének c) pontját.

I/O.

A vizsgált – folyamatos díjfizetéssel érintett – termékfeltételek értékkövetést rendező rendelkezései (GB174 Xxxxxxx Xxxxxxxxxx 10.§ (1) bekezdése; GB173 Különös Feltételek 11.§

(1) bekezdése; GB195 Különös Feltételek 11.§ (1) bekezdése) szerint „a biztosító a megtakarítási összeg reálértékének megtartása érdekében minden biztosítási évfordulón lehetőséget biztosít a szerződés indexálására.” A hivatkozott §-ok szerint továbbá „az első két biztosítási évfordulón az indexálás kötelező. Az index értékéről a szerződőt a biztosító legkésőbb az indexálást megelőzően 45 nappal értesíti. A szerződőnek az indexálás esedékessége előtt legalább 15 nappal írásban jeleznie kell, ha az indexálást elutasítja. Amennyiben a szerződő a következő díjfizetés alkalmával az indexszel megnövelt díjat fizeti meg, akkor attól kezdődően a biztosítási jogviszony megemelt biztosítási díjjal folytatódik. Az indexálás elutasítása esetén a biztosítás változatlan megtakarítási díjrésszel hatályban marad, de a biztosító jogosult az adminisztrációs díjrészt a felkínált indexek közül a legkisebbnek megfelelően indexálni.”

A Bit. 96. § (1) bekezdésének e) pontja alapján „a biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell értékkövetés esetén annak részletes szabályait.”

A Felügyelet megállapította, hogy egyrészt – a feltételszövegek idézett (1) bekezdéseiben foglaltakkal ellentétben – az ügyfélnek nem az indexálásra, hanem az indexálás elutasítására van lehetősége azzal a korlátozással, hogy az elutasítás az első két évben kizárt, illetve az adminisztrációs díjrész indexálásának elutasítása sem lehetséges. Továbbá a feltételek – a Bit. 96.§ (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakkal ellentétben – nem rendezik azon eset jogkövetkezményét, amikor a szerződő „a következő díjfizetés alkalmával” nem az indexszel megnövelt díjat fizeti meg, azaz mi a jogkövetkezménye annak, ha az ügyfél az indexálást nem utasítja el, azonban továbbra is az indexálás nélküli díjat fizeti. (Vizsgálati jelentés: I.6.2.)

A Biztosító 2011. április 27-én érkezett észrevétele szerint a feltételszöveg alapján egyértelmű, hogy az ügyfél az indexálást azzal fogadja el, ha a megemelt díjat fizeti be. A feltételekben foglaltaknak megfelelően, amennyiben az ügyfél előzetesen nem utasította el az indexálást, viszont nem a megemelt díjat fizeti be, akkor az indexálás visszavonásra kerül.

A Felügyelet a megállapítását az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja.

A Bit. 96. § (1) bekezdésének e) pontja szerint a szerződésnek tartalmaznia kell az értékkövetés részletes szabályait, melynek a Biztosító nem tett eleget, hiszen a szerződési feltételek nem rögzítik azt az eljárást, amikor az ügyfél nem utasítja vissza az indexálást, de továbbra is a korábbi díjat fizeti meg. Mindezért megállapítható, hogy a Bit. vonatkozó rendelkezését sértve a szerződéses feltételek nem tartalmazzák a Bit. által megkívánt részletes szabályozást.

I/P.

A 2025/1. nyomtatványszámú ÁSZF 20. § Egyéb szabályok (3) pontja szerint: „(…) A biztosítási szerződéssel kapcsolatos adójogi kérdésekben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXV. törvény, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.”

A Bit. 10. számú melléklet A) rész 17. pontja előírja, hogy „A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: életbiztosítás esetén a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat (…)”

A szerződési feltételek alapján a Felügyelet megállapította, hogy az ÁSZF 20. § Egyéb szabályok (3) pontja nem tartalmazza a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat, a feltételek csak megnevezik a legfontosabb jogszabályok címét és, egyéb tájékoztatást a különös feltételek sem tartalmaznak.

A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító által jelenleg alkalmazott ÁSZF nem felel meg a Bit.10. számú melléklet A) rész 17. pontjában előírtaknak, mivel nem tartalmazza a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat. (Vizsgálati jelentés: I.1.3.)

A Biztosító észrevétele szerint az ügyfelek számára félrevezető lenne az, ha olyan szabályokat írna le, melyek a szerződéskötés napján érvényesek, de azután akár évente változnak, így az ügyfél a feltételekben leírtak alapján például olyan befektetési döntéseket hozna, melyeket a

hatályos jogszabályok ismeretében nem tett volna meg. A Biztosító továbbá honlapján folyamatosan aktualizált információkat tesz elérhetővé az adózási jogszabályokról és erre a soron következő nyomtatványgyártáskor fel fogja hívni ügyfelei figyelmét.

A Felügyelet a megállapítását az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja.

A Felügyelet megállapítása szerint a Bit. 10. számú melléklet A) rész 17. pontja szerinti kötelezettség nem teljesíthető pusztán egy jogszabályra vonatkozó hivatkozással. A szerződéskötést megelőző ügyfél-tájékoztatás egészének az az eredetileg szándékolt célja, hogy a szerződést kötni kívánó ügyfelet olyan helyzetbe hozza, hogy a biztosítási termék megvásárlásával kapcsolatos fontosabb előnyökkel, hátrányokkal még a szerződés megkötése előtt tisztában legyen. E körben nem elvárás a Biztosító felé, hogy a konkrét jogszabályi rendelkezéseket idézze, elegendő a legszükségesebb részeket, rendelkezéseket, a szerződéskötéssel járó, adójogi szempontból értékelhető előnyöket, hátrányokat tartalmában ismertetni. Mivel az adójogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, e körben az is indokolt, hogy a Biztosító az ügyfél figyelmét erre a körülményre is felhívja, és felsorolja, hogy mely adójogszabályok esetleges változásait célszerű nyomon követnie.

A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a Biztosító megsértette a Bit. 166. § (2) bekezdésében foglaltakat, mivel a biztosítási szerződés nem felel meg a Bit. 10. számú melléklet A) rész 17. pontjában előírtaknak, tekintettel arra, hogy az nem tartalmazza a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

II.

A Biztosító az átfogó vizsgálat során a Felügyelet rendelkezésére bocsátotta a …, az …, az

…, valamint az … szerződésszámú ajánlatokhoz tartozó dokumentációt, amelyek alapján a Felügyelet az alábbi megállapításokat teszi.

A … szerződésszámú ajánlathoz tartozó dokumentáció alapján a Felügyelet megállapította, hogy az Igényfelmérés elnevezésű dokumentum nem került hiánytalanul kitöltésre, mivel csak a dokumentum 1. xxxxxx, a szerződő neve, születési helye, lakcíme, családi állapota, valamint a dokumentum 4. pontjában a tervek, célok, ambícióknál a megtakarítás, mint cél került megjelölésre és az ügyfél által aláírásra. (Vizsgálati jelentés: I.2.3.)

Az … számú szerződés esetében az Igényfelmérés elnevezésű dokumentum szintén nem került maradéktalanul kitöltésre, mivel a dokumentum 4. pontjában a tervek, célok, ambíciók és jövőbeli események nem kerültek kitöltésre, melyek az ügyfél részére leginkább megfelelő biztosítás kiválasztását nehezítik. (Vizsgálati jelentés: I.2.3.)

A Felügyelet megállapította, hogy az … számú szerződés esetében az Igényfelmérésre vonatkozó, illetve ilyen elnevezésű dokumentum nem található az iratok között. (Vizsgálati jelentés: I.2.3.)

A … számú szerződés esetében az Igényfelmérés elnevezésű dokumentum nem került hiánytalanul kitöltésre, mivel csak a szerződő neve, születési helye, lakcíme és a megtakarítani kívánt összeg került megjelölésre és az ügyfél által aláírásra. Ezen szerződés esetében a Termékismertető I. részében nem került meghatározásra a biztosítás megkötésének célja. (Vizsgálati jelentés: I.5.2.)

A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító az Igényfelmérés elnevezésű dokumentumot a fent hivatkozott esetekben nem, vagy nem maradéktalanul töltötte ki, így megsértette a Bit.

166. § (1) bekezdésében foglaltakat tekintettel arra, hogy amennyiben az ügyfél nem kívánja a szükséges pontosításokat megadni, úgy ennek feltüntetése szükséges a dokumentumon.

A Biztosító nyilatkozta, hogy álláspontja szerint a Bit. 166. § (1) bekezdése alapján az igényfelmérés az ügyfél által megadott információk alapján történhet meg, így amennyiben az ügyfél nem kíván bizonyos információkat megadni, akkor az igényfelmérés hiányos is lehet. Előadta, hogy a Bit. az ügyféli hiányos nyilatkozattételnek a dokumentálására vonatkozó kötelezettséget nem tartalmaz, és jogkövetkezmény alapja a Felügyelet módszertani útmutatója sem lehet.

A Felügyelet a megállapítást az észrevételekben foglaltak ellenére fenntartja.

A Bit. 166. § (1) bekezdése szerint „életbiztosítási szerződés megkötése előtt - az olyan megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott, pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja meg az 1 millió forintot - a biztosító, illetve a biztosításközvetítő köteles felmérni, illetve legalább az ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit.”

A Felügyelet megállapítása szerint az Igényfelmérés formanyomtatvány kitöltésével jár el a Biztosító annak érdekében, hogy az ügyfél igényeit felmérje, így a Bit. 166. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét e formanyomtatvány ügyféllel történő kitöltetésével teljesíti. Ennek elmulasztásával a Biztosító megsértette a Bit. 166. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét.

A fentiek alapján a Biztosító magatartása sérti a Bit. 166. § (1) bekezdését.

III.

A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító a 2009. december 31-ig díjrendezett, kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések esetében azon Ügyfeleinek, akiktől határidőben nem érkezett felmondás a Biztosítóhoz, illetve akiknek szerződését a Biztosító határidőben nem mondta fel – és a szerződések nem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 7.§ (2) bekezdése szerinti közös megegyezéssel szűntek meg –, lehetővé tette a biztosítóváltást annak ellenére, hogy szerződésük ténylegesen 2010. március 01-jén szűnt meg. A Biztosító megsértette ezzel a Gfbt. 5. §-ának rendelkezéseit, amely szerint „a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnése esetén az üzemben tartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére csak annál a biztosítónál kötheti meg szerződését, amelynél korábbi szerződése díjnemfizetéssel megszűnt”.

A Biztosító 2010. december 20-án kelt nyilatkozata szerint a 2009. december 31-ig díjrendezett, ám fel nem mondott szerződések esetében a kártörténeti igazolások kiadása, valamint a szerződések nyilvántartása során a szerződés díjrendezettségi dátumát tekintette megszűnési dátumnak. Így nem a jogszabálynak megfelelő tartalommal állította ki a kártörténeti igazolásokat, mivel a szerződés megszűnésének dátuma a díjbefizetés esedékességétől számított hatvanadik nap.

A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy Biztosító azzal, hogy a kártörténeti igazoláson nem a szerződés megszűnésének valós dátumát tüntette fel, az ügyfeleket a szerződés megszűnésének időpontját tekintve tévedésben tartotta. A Biztosító fenti gyakorlatával megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdésében foglaltakat, azzal, hogy

megvalósította az Fttv. 6. § (1) bekezdése i) pontja szerinti megtévesztő magatartást. (Vizsgálati jelentés II.5.)

A Biztosító 2011. április 26-án kelt nyilatkozata szerint, a 2010. év során – a 2010 augusztusa és októbere közötti időszakban – módosította a kártörténeti igazolásokon megjelenített megszűnés dátumát az ügyfélszolgálatok által használt (…) rendszerben, hogy az a hatályos szabályozással összhangban legyen.

A Felügyelet a Biztosító nyilatkozata ellenére álláspontját fenntartja.

A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító nem valós információt adott az ügyfél- fogyasztók számára akkor, amikor nem a jogszabálynak megfelelő tartalommal állította ki a kártörténeti igazolásokat, és azokon a valóban díjrendezettnek tekinthető időtartamon túlmenően a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnésére vonatkozó türelmi időt is beszámítva tüntette fel az igazolásokon. Mindezzel a Biztosító az ügyfeleket a tájékozott döntésük meghozatalában korlátozta, abban a tekintetben, hogy a díjjal nem fedezett időszakra nézve rendelkeznek-e szerződéssel, az díjrendezett-e, szükséges-e díjat megfizetniük, új szerződés megkötésére kötelezettek-e, így a valótlan tájékoztatás ügyleti döntésük tisztességtelen befolyásolására alkalmas.

A fentiek alapján a Biztosító magatartása sérti az Fttv. 3. § (1) bekezdését, mivel megvalósította az Fttv. 6. § (1) bekezdése i) pontja szerinti magatartást.

IV.

A Biztosító 2010. december 20-án kelt nyilatkozata alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító a 2010. január 01. és 2010. augusztus 31. közötti időszakban 19.623 esetben elmulasztott az ügyfeleknek díjfelszólító levelet küldeni a szerződés díj nemfizetéssel történő megszüntetése előtt. (Vizsgálati jelentés: II.1.)

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi célvizsgálat során figyelembe vette a 10655/2010. számon lefolytatott átfogó vizsgálat megállapításait, a fogyasztóvédelmi célvizsgálat során azonban tovább vizsgálta azt, hogy a Biztosító a gépjármű felelősségbiztosítások esetében hogyan járt el az ügyfél-tájékoztatás során. Ennek alapján — az átfogó vizsgálattal már nem érintett időszakot illetően — a Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a 2010. április 30. napja és azt követő díjrendezettségű szerződések esetében a Biztosító 567 alkalommal mulasztott el díjfelszólító levelet küldeni ügyfelei részére, 29 alkalommal pedig késedelmesen tett eleget fenti kötelezettségének.

A Gfbt. 21. § (4) bekezdése szerint: „Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.”

A Biztosító e magatartásával megsértette a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 21. § (4) bekezdését.

V.

A Biztosító által a fogyasztóvédelmi célvizsgálat során a Felügyelet rendelkezésére bocsátott, a panaszkezelésre vonatkozó nyilatkozatok és dokumentumok alapján a Felügyelet az alábbi megállapítást teszi.

A Felügyelet a Biztosító által 2010. november 3-án elektronikusan megküldött, a Biztosítóhoz érkezett panaszügyeket tartalmazó táblázat alapján megállapította, hogy a 2010. január 01. napja és 2010. augusztus 31. napja között beérkezett 2226 db panaszügy közül mindössze 958 db-ot válaszolt meg a rendelkezésére álló határidőben. A fenti panaszügyek közül a Felügyelet 24 esetben folytatott kérelemre indult fogyasztóvédelmi vizsgálatot, amelynek során 6 esetben fogyasztóvédelmi bírság kiszabására került sor, a panaszkezelési válaszadási határidő elmulasztása miatt.

A Biztosító a fentiekben részletezett magatartásával megsértette a Bit. 167/B. § (7) bekezdésében foglaltakat, amely szerint „a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.” (Vizsgálati jelentés: III.3.)

A Biztosító fentiek szerinti, panaszkezelési határidő be nem tartásával kapcsolatos megállapításokra tett észrevételei szerint 2010. október 01-jétől az Ügyfélszolgálati Főosztály keretén belül létrehozott egy új szervezeti egységet, Panaszkezelési Csoport néven, amely 2011. március 01-jétől már a Jogi és Compliance szakterület irányítása alatt működik. A Csoportba 5 fő munkavállaló került felvételre.

A Felügyelet álláspontját az észrevételek ellenére fenntartja tekintettel arra, hogy a vizsgálat alá vont időszakban a Biztosító nem tartotta be a jogszabályban foglalt panaszkezelési válaszadási határidőt, ugyanakkor az intézkedés megtételekor figyelemmel volt arra, hogy a panaszkezelési válaszadási határidő elmulasztása miatt a korábbiakban 6 esetben fogyasztóvédelmi bírság került kiszabásra.

VI. Intézkedések megtételére vonatkozó kötelezés

A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

…

c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,

…

e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

A Felügyelet a szerződési feltételek vonatkozásában fennálló ügyfél-tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírások, az életbiztosítási szerződések esetében az ügyfél igényeinek felmérése vonatkozásában fennálló tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírások, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások, valamint a panaszkezelési válaszadási határidőre vonatkozó jogszabályi előírások megsértését állapította meg.

A Felügyelet a határozat I-III. és V. pontjaiban megállapított jogszabálysértésekre való tekintettel a határozat rendelkező része szerint arra kötelezte a Biztosítót, hogy azok megszüntetése érdekében tegyen intézkedéseket, és azokról — dokumentumokkal alátámasztottan — 2011. július 1. napjáig írásban tájékoztassa a Felügyeletet.

VII. Bírság kiszabása

A határozat rendelkező része I-V. pontjai alapjául szolgáló jogszabálysértő tényállások alapján — a Psztv. 48/H. § (1) bekezdése e) pontjában foglalt felhatalmazással élve — a Biztosítót összesen 11.000.000,- Ft, azaz tizenegymillió forint bírság megfizetésére kötelezem.

A Biztosítóval szemben a jelen határozat I-III. pontja szerinti jogszabálysértések miatt 6.000.000,- Ft, azaz hatmillió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki.

A bírság összegének megállapítása során értékeltem, hogy a vizsgálat több területen tárt fel jogszabálysértést.

A bírság összegének meghatározásánál a Psztv. 47. § (4) bekezdése a) és c) pontja alapján figyelemmel voltam arra, hogy a Biztosító magatartása során egyrészt a biztosítási szerződés megkötése előtti tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseket sértette meg.

A biztosítási szerződés megkötése előtti tájékoztatás elmaradásával kapcsolatos jogsértés súlyát illetően figyelembe vettem, hogy a biztosítási szerződés megkötése előtt elengedhetetlenül szükséges az, hogy a Biztosító megfelelő és pontos információt nyújtson minden olyan tényről, amely a tevékenység átláthatóságát elősegíti, abból a célból, hogy az ügyfelek szakszerűen feltárt igényeinek, érdekeinek, valamint valós kockázati viszonyainak megfelelő szolgáltatás kerülhessen kiválasztásra. Az ügyfél információ igénye, az adott élet- és vagyoni helyzetben legmegfelelőbb, hosszú távú elkötelezettséggel járó biztosítási szerződés tekintetében a tudatos döntés megalapozásához, illetve a megvásárolni kívánt biztosítási szerződés tartalmához tapad. A jogszabály a szerződésre vonatkozó, a biztosító és az ügyfél között fennálló ismeretbeli egyensúly megteremtéséhez kíván hozzájárulni azzal, hogy a biztosító kötelezettségévé teszi a biztosított előzetes, figyelemfelhívásra alkalmas módon történő tájékoztatását a szerződés egyes feltételeiről, továbbá a szokásos szerződési feltételektől eltérő kikötésekről.

A biztosítási szerződés megkötése előtti igényfelmérés elmaradásával kapcsolatos jogsértés súlyát illetően figyelembe vettem, hogy mind az ügyfél, mind a biztosító érdeke, hogy az ügyfelek szakszerűen feltárt igényeinek, érdekeinek, valamint valós kockázati viszonyainak megfelelő szolgáltatás kerülhessen kiválasztásra. Emiatt teszi a jogszabály a biztosító kötelezettségévé az életbiztosítási igényfelmérést- és pontosítást, amely lehetővé teszi a szerződés létrejöttét követően annak megindokolását, hogy miért az adott szolgáltatású, tartamú, és biztosítási összegű biztosítás megkötésére tesz a biztosító javaslatot.

A jogsértés súlya körében vettem figyelembe, hogy a Biztosító megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot is folytatott, hiszen az ügyfél-fogyasztókat megtévesztette az életbiztosítási szerződések lényeges — így a szolgáltatás korlátozása, a biztosítási esemény fogalma, a kezdeti költség mértéke, és a kezdetiköltség-elvonása időpontja, az elérési szolgáltatás fogalma és feltételei, a visszavásárlás szabályai, a kockázati díj számítási módja — feltételeiről való tájékoztatás elmulasztásával. Emellett megtévesztő tájékoztatással járt el a

kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések esetében a szerződések megszűnési dátumának valótlan tartalmú meghatározásával.

A kiszabott bírság vonatkozásában rendkívüli súllyal értékeltem, hogy a Biztosító fentiek szerinti jogszabálysértései az ügyfelek megfelelő tájékoztatásához, tájékozódásához fűződő érdekeit sértette meg, a Bit. és a Gfbt. rendelkezéseivel, továbbá az Fttv. tilalmi előírásával voltak ellentétesek. Mindezek alapján a Biztosító tájékoztatási szabályszegéseit a Psztv. 47. §

(4) bekezdése a) és c) pontja alapján jelentős súllyal értékeltem a bírság kiszabása során.

A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezések mögött tehát jelentős ügyfél-fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az ügyfél-fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az ügyfél-fogyasztó tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg.

Enyhítő körülményként vettem ugyanakkor figyelembe, hogy a Biztosító módosította a kártörténeti igazolásokon megjelenített megszűnés dátumát az ügyfélszolgálatok által használt (…) rendszerben, hogy az a hatályos szabályozással összhangban legyen. Enyhítő körülményként vettem figyelembe azt is, hogy a Biztosító új nyomtatványokat alakított ki, és 2011 februárjától már egy részletes példán keresztül is bemutatja az ügyfél felé a folyamatos díjas szerződések kezdeti költsége számításának módját.

A Biztosítóval szemben a jelen határozat indokolási része IV. pontja szerinti jogszabálysértések miatt 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki.

A díjfizetési felszólításokkal kapcsolatos jogsértés miatt, a bírság összegének meghatározásánál a Psztv. 47. § (4) bekezdése a) és c) pontja alapján figyelemmel voltam arra, hogy a Biztosítónak a díjtartozás fennállásról való értesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél tudomással bírjon arról, hogy a jogszabályi rendelkezésekből fakadó kötelező biztosítása kapcsán a befizetés elmaradása milyen kockázatot hordoz magában. Tekintettel arra, hogy a kötelező felelősségbiztosítás érvényessége minden közlekedőt érintő jelentős kérdés, a Biztosítónak alapvető kötelezettsége, hogy a tájékoztatási kötelezettségének minden ügyfél tekintetében a jogszabályi rendelkezésben meghatározottak szerint tegyen eleget. Éppígy az ügyfelek jelentős érdekét érinti, hogy a díjelmaradásáról a jogszabályban megállapítottak szerint, megfelelő időben kapjanak értesítést.

A díjfizetési felszólításokkal kapcsolatos jogszabálysértés körében — a Psztv. 47. § (4) bekezdése i) pontja felhatalmazása alapján — értékeltem, hogy a Biztosító a 2010. április 30. napja és azt követő díjrendezettségű szerződések esetében 567 alkalommal mulasztott el díjfelszólító levelet küldeni ügyfelei részére, 29 alkalommal pedig késedelmesen tett eleget e kötelezettségének. Mindennek alapján értékeltem, hogy a jogszabálysértés az ügyfelek szélesebb körét érintően valósult meg.

A Biztosítóval szemben a jelen határozat V. pontja szerinti jogszabálysértések miatt 4.000.000,- Ft, azaz négymillió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki.

A bírság kiszabása körében értékeltem, hogy a Biztosító a panaszkezelési határidők elmulasztása körében az ügyfelek jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban valósított meg jogszabálysértést.

A panaszkezelési határidők elmulasztása körében, a bírság összegének meghatározásánál a Psztv. 47. § (4) bekezdése a) és c) pontja alapján figyelemmel voltam arra, hogy a jogalkotó a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan az ügyfelek jogérvényesítéshez fűződő jogát hivatott védelembe venni. Az ügyféli jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az ügyfél ugyanis mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a Biztosító álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kíván igénybe venni.

A panaszkezelési határidő elmulasztása miatt megállapított jogszabálysértés körében — a Psztv. 47. § (4) bekezdése i) pontja felhatalmazása alapján — értékeltem, hogy a Biztosító 2226 db panaszügy közül mindössze 958 db-ot válaszolt meg a jogszabályban megállapított határidőben, így a Biztosítónál a panaszkezelési válaszadási határidő elmulasztása nem csak egyedi esetekben fordult elő, az rendszerszintű problémaként jelentkezett.

Súlyosító körülményként értékeltem továbbá, hogy a Biztosító 2010. december 01-jén kelt nyilatkozata szerint a panaszügyek számának erőteljes növekedését már 2009 áprilisában érzékelte, azonban nem történt olyan belső intézkedés, ami a problémát megoldotta volna, bár rendelkezésére állt megoldási javaslat. Figyelembe vettem, hogy a Biztosító csak 2010. május 18-án indult projektjében kezdte el a probléma kezelését.

Ugyanakkor a bírság kiszabása körében nem vettem figyelembe azt a 24 panaszt, amelynek vonatkozásában a Felügyelet az ügyfelek kérelmére fogyasztóvédelmi eljárást folytatott.

A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A Felügyelet határozatát továbbá az Fttv. 10. § (2)-(3) bekezdéseire alapozta.

A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének

a) pontján alapul.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdésén, a 110.§ (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327.§ (1)-

(2) bekezdésén, és a 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.

Budapest, 2011. május 23.

Dr. Szász Károly s.k. a PSZÁF elnöke