Contract

19.K.34.988/2006/6. számú ítélete

Közbeszerzési Értesítő száma:	2008/105
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:	Fővárosi Bíróság ítélete KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:	2008.09.10.
Iktatószám:	14265/2008
CPV Kód:
Ajánlatkérő: Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési
határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:

Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Fővárosi Bíróság 19.K.34.988/2006/6. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A bíróság a xx. Xxxxx Xxxxx ügyvéd (3300 Eger, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx X. xx 00.) által képviselt Juventus-Panoráma Kft. (3300 Eger, Cifrakapu u. 102.) felperesnek a xx. Xxxxx Xxxxxxx jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 25 000 (huszonötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított nyolc napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához lehet fellebbezni. A fellebbezést három példányban a Fővárosi Bíróságon kell előterjeszteni.

I n d o k o l á s

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a Közbeszerzési Értesítő 2006. június 12. napján megjelent 66. számában 13108/2006. sorszám alatt ajánlattételi felhívást tett közzé egyszerűsített közbeszerzési eljárás megindítására az Eger megyei jogú város közétkeztetésének részbeni vállalkozásba adása tárgyában. Az ajánlattételi határidőre, 2006. június 30. napjáig a X.Xxxxxxxx Kft., a Pensió 17. Kft., az Elamen Kereskedelmi és Vendéglátó Zrt., valamint az MB Xxxxxx Both Xxx. és Xxxxxxxx Xxxxxx egyéni vállalkozó által alkotott konzorcium és a felperes nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatkérő a 2006. július 14. napján tartott eredményhirdetésen a közbeszerzési eljárást a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.)

92. §-ának c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította. Az ajánlatkérő 2006. július 17-én a

Kbt. 147. § (2) bekezdésének a) pontja alapján tárgyalásos egyszerűsített közbeszerzési eljárást indított a korábbi eljárással megegyező tárgyban. Az ajánlatkérő a X.Xxxxxxxx Kft-t, az Elamen Kereskedelmi és Vendéglátó Zrt-t, az MB Molnár Both Xxx. és Xxxxxxxx Xxxxxx egyéni vállalkozó által alkotott konzorciumot, a Pensió 17 Kft-t és a felperest hívta fel ajánlattételre. Az ajánlattételi felhívás II.2.1) pontja értelmében a szerződés teljes mennyisége vállalkozási szerződés Eger megyei jogú város meghatározott intézményei (6 db általános iskola, 3 db középiskola) közétkeztetésének ellátására az önkormányzat tulajdonában álló konyhák bérlésével és működtetésével. A szolgáltatás ellátása magában foglalja az elkészített étel kiszállítását, a tálalást és az étkezőhelyiségek takarítását. 1. rész - általános iskolák, 2. rész - középiskolák. A felhívás II.3) pontja alapján a szerződés időtartama 120 hónap. Az ajánlattételi felhívás IV.2.1) pontja alapján az ajánlatok bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbi részszempontok és súlyszámok alapján.

Részszempont Súlyszám

1. Szolgáltatási ár 13

2. Konyhák bérleti díja 5

3. Tálalók bérleti díja 5

4. Hibás teljesítési kötbér 4

5. Ártartás ideje 3

6. Ártartás mértéke 3

A felhívás VI.3.4) pontja alapján az ajánlatkérő egyfordulós tárgyalást tart az ajánlattételi határidőt követő első munkanapon. Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként tárgyal ABC sorrendben.

Az ajánlattételi dokumentáció szerint a részszempontok tartalma, az ajánlati elem megadásának módja:

Szolgáltatási ár: a szolgáltatási árat a nyersanyagnorma százalékában kell megadni. Az egyes adagok eladási ára tehát az alábbiak szerint épül fel:

eladási ár = nyersanyagnorma + (nyersanyagnorma x szolgáltatási ár/100)

A szolgáltatási árba az ajánlattevő minden költségét köteles belekalkulálni, tehát a szolgáltatási árba a bérleti és munkadíjakat, valamint minden egyéb rezsiköltséget köteles beleszámítani az ajánlattevő.

Ártartás ideje: évben kell megadni. Azt kell megadni, hogy a megajánlott szolgáltatási árat az ajánlattevő mennyi ideig tartja fenn változatlanul.

Ártartás mértéke: százalékban kell megadni. A KSH által előző évre közzétett inflációs rátához viszonyítottan kell megadni, hogy a szolgáltatási árat milyen mértékben kívánják emelni azután, hogy az ártartás vállalt ideje letelik. (A KSH által közzétett inflációs ráta tekintendő 100 %-nak.) Tekintettel arra, hogy a közzététel évenként egy alkalommal történik, az árváltoztatás ennek megfelelően évente egyszer alkalmazható a közzététel megtörténte után.

A felperes 2006. július 19. napján kelt kérdésére az ajánlatkérő a 2006. július 25. napján kelt kiegészítő tájékoztatásában közölte, hogy a tárgyalás lezárásáig az ajánlatok módosíthatók. A tárgyalási szakasz előírásait az ajánlatkérő annak figyelembevételével határozta meg, hogy a szolgáltatásra mielőbb szerződést kell kötnie, az ajánlattevők pedig az eredménytelen eljárás során megfelelő ismereteket szereztek a beszerzés körülményeiről. A felhívás alapján a tárgyalás egyfordulós, melyen az ajánlatkérő egyenként tárgyal az ajánlattevőkkel ABC sorrendben. Az egyenkénti tárgyalás során az ajánlattevők a benyújtott, a bontási eljáráson megismert ajánlatok alapján tehetik meg végső módosított ajánlatukat (vagy az eredeti ajánlatot tartják érvényben). Az ajánlatkérő az így létrejött ajánlatokat értékeli.

Az ajánlattételi határidőre, 2006. július 27. napjáig mind az öt ajánlattételre felhívott társaság benyújtotta az ajánlatát. Az MB Kft. és Xxxxxxxx Xxxxxx egyéni vállalkozó által alkotott konzorcium, a X.Xxxxxxxx Kft., az Elamen Zrt. és a felperes az ártartás idejeként az ajánlatában egy évet, míg a Pensió 17 Kft. kilenc évet jelölt meg. Az MB Kft. és Xxxxxxxx Xxxxxx által alkotott konzorcium 70

%-os, a Pensió 17 Kft. 80 %-os, a P.Dussmann Kft. 75 %-os, a felperes 58 %-os és az Elamen Zrt. 88 %-os szolgáltatási árat ajánlott meg.

A 2006. július 28. napján tartott tárgyalásokon az ajánlatkérő részéről Novákné Xxxxx Xxxxx, Xxxxx Xxxxxx és xx. Xxxxxxx Xxxxxx jelent meg. Az Xxxxxx Xxx. a tárgyaláson nem jelent meg tekintettel arra, hogy az ajánlatát változatlan tartalommal fenntartotta. A 2006. július 28-án 11.20 órakor megkezdett tárgyaláson a felperes az ajánlatában a szolgáltatási árat 58 %-ról 52 %-ra, az ártartás idejét egy évről hat évre, a konyhák bérleti díját 10 Ft/adagról 16 Ft/adagra, a tálalók bérleti díját 6000 Ft/m2-ről 6 500 Ft/m2-re, a hibás teljesítési kötbér mértékét 60 000 Ft-ról 120 000 Ft-ra, az ártartás mértékét 105 %-ról 95 %-ra módosította. Az ajánlatkérő az MB Kft. és Xxxxxxxx Xxxxxx egyéni vállalkozó által alkotott konzorciummal 11.40 órakor és a X.Xxxxxxxx

Kft-vel 11.55 órakor kezdte meg a tárgyalást. Az ajánlatkérő a Pensió 17 Kft-vel 12.10 órakor kezdte meg a tárgyalást, melynek során az ajánlattevő a szolgáltatási árat 80 %-ról 55 %-ra, a tálalók bérleti díját 7 000 Ft/m2-ről 8000 Ft/m2-re, a hibás teljesítési kötbért 50 000 Ft-ról 200 000 Ft-ra módosította. Az ajánlattevő a konyhák bérleti díjának 10 Ft/adag mértékét, az ártartás 9 éves idejét és az ártartás 90 %-os mértékét nem módosította. Az ajánlatkérő a tárgyalási jegyzőkönyveket számítógépen készítette el, a tárgyalás befejeztét követően az ajánlatkérő egyik munkatársa pendrive-on kivitte a jegyzőkönyveket, és egy másik szobában nyomtatta ki, majd néhány perc múlva azokat visszahozta aláírásra. Az ajánlatkérő által készített átvételi elismervény szerint a felperes 2006. július 28. napján kijelentette, hogy a mai napon megtartott tárgyalások valamennyi jegyzőkönyvét átvette. A tárgyalásról készült jegyzőkönyv szerint a felperes részéről megjegyzés nincs, azt a felperes aláírta.

Az ajánlatkérő a 2006. augusztus 3. napján tartott eredményhirdetésen valamennyi ajánlatot érvényessé nyilvánította, és a Pensió 17 Kft-t hirdette ki a közbeszerzési eljárás nyerteseként. Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő 2006. augusztus 11. napján kötötte meg a közbeszerzési eljárást lezáró szerződést.

A felperes a 2006. augusztus 7. napján benyújtott jogorvoslati kérelmében a jogsértés megállapítását kérte. Álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 87. § (1) bekezdését azzal, hogy nem kért indokolást a kirívóan aránytalan kötelezettségvállalás vonatkozásában a Pensió 17 Kft-től annak ellenére, hogy kilenc évre szóló ártartást vállalt. Az ajánlattevők többségéhez képest a Pensió 17 Kft. kirívóan aránytalan ajánlati elemet adott meg, ezért az ajánlatkérőnek indokolást kellett volna kérnie, és köteles lett volna meggyőződni az ajánlati elem valós helyzetéről és teljesíthetőségéről. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelenné a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapján a Pensió 17 Kft. ajánlatát.

Állításának alátámasztására a jogorvoslati eljárás során részletes számítást csatolt, mely alapján kifejtette, hogy az ajánlatkérő számára egy évre vetítve több mint 15 millió forint többletkiadást jelent a Pensió 17 Kft. ajánlatának elfogadása, mely sérti a Kbt. 87. §-át, ebből következően az ajánlat érvénytelen. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a korábban lefolytatott közbeszerzési eljárást a Kbt. 92. § c) pontja alapján jogsértően nyilvánította eredménytelenné, ebből következően jogsértő az arra alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás is, mert nem állt fenn a Kbt. 147. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel. Álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette az Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat és a polgármesteri hivatal közbeszerzési szabályzatáról szóló 199/2004.(IV.29.) számú határozatában foglalt

rendelkezéseket azáltal, hogy a tárgyalásokon nem vettek részt a közbeszerzési bizottság tagjai. Az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzata egyértelműen előírja, hogy a közbeszerzési bizottság feladat- és hatáskörébe tartozik a tárgyalások lefolytatása. A közbeszerzési bizottság tagjai közül a határozatképesség érdekében legalább öt főnek jelen kellett volna lenni a tárgyalásokon. Ezzel a súlyos eljárási szabálysértéssel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 6. §-át. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a 2006. július 28. napján megtartott tárgyaláson a verseny tisztaságát sértő módon az egyes ajánlattevőkkel folytatott tárgyalásokat követően a tárgyaláson készült, a végső ajánlatot tartalmazó jegyzőkönyvet nyomtatás céljából kivitte a tárgyalóteremből, miközben a többi ajánlattevő még nem tette meg a végső ajánlatát, és a folyosón várakozott. A kinyomtatott jegyzőkönyvet mintegy tíz perc elteltével hozták vissza aláírás céljából. Ezen ajánlatkérői eljárás önmagában sérti a verseny tisztaságának a Kbt. 1. § (1) bekezdésében rögzített alapelvét. Kérte annak megvizsgálását, hogy a megkötött szerződés megfelel-e a Kbt. 127. § (2) bekezdésében foglaltaknak tekintettel arra, hogy a szerződés végleges és pontos tartalma az ajánlati kötöttség lezárásakor nem került meghatározásra. Annak ellenére, hogy az ajánlati dokumentáció azt tartalmazta, hogy a szerződések pontos tartalma a tárgyaláson kerül véglegesítésre, a tárgyaláson a szerződés feltételeiről nem esett szó.

Az alperes a 2006. szeptember 6. napján hozott D.547/7/2006. számú határozatában a felperes jogorvoslati kérelmét részben megalapozatlanság miatt elutasította, és részben a jogorvoslati eljárást megszüntette. Határozatának indokolásában a Kbt. 87. § (1) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy az ártartás ideje bírálati részszempontra adott ajánlatok alapján az ajánlattevők a vállalt időtartamig nem emelhetik meg a megajánlott százalékos értéket, amelyet az önkormányzati nyersanyagnormához viszonyítottan határoztak meg. A nyersanyagnormát a nyersanyagárak emelkedése miatt az önkormányzat megemeli, így az annak százalékában megállapított szolgáltatási ár is emelkedik, tehát az ajánlattevők nem azt vállalták, hogy változatlan áron nyújtják a szolgáltatást, hanem azt, hogy a szolgáltatási ár csak a nyersanyagnormák változásának arányában emelkedik. Ebből következően - tekintettel arra is, hogy maga a felperes is hat évre vállalta az ártartást -, nem tekinthető kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalásnak a nyertes ajánlattevő által vállalt kilenc év, így az ajánlatkérő nem járt el jogszerűtlenül, nem sértette meg a Kbt. 87. §-át azáltal, hogy nem értékelte a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetetlennek az ajánlati elemek megalapozottságát, teljesíthetőségét, és nem kért indokolást az ártartás idejére adott ajánlat vonatkozásában.

Mindezek alapján nem sérült a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja sem, amely alapján akkor kell megállapítani az ajánlat érvénytelenségét, ha lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban közölt bírálati szempont, az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja és az ott meghatározott részszempontok alapján, a felhívásban meghatározott értékelési módszerrel értékelte az ajánlatokat, számította ki a pontszámokat, és állapította meg az eljárás nyertesét, így a felperes által végzett számításoknak nem volt jogi relevanciája.

Az alperes a határozatában a Kbt. 1. § (1) bekezdése alapján nem fogadta el a felperesnek azt az álláspontját, hogy önmagában azáltal, hogy a végleges ajánlatot tartalmazó jegyzőkönyv egy másik helyiségben került kinyomtatásra, sérült a verseny tisztaságának alapelve. A felperes nem hivatkozott olyan további tényállási elemre, amely a verseny tisztaságának sérelmét jelentette volna. A felperes elsőként tárgyalt az ajánlatkérővel, a jegyzőkönyv szerint megtette a végleges módosított ajánlatát, a kinyomtatott jegyzőkönyvet megjegyzés nélkül aláírta, majd eltávozott.

Előadása szerint sem észlelt olyan körülményt, melyből arra következtetett volna, hogy az utána tárgyaló ajánlattevők a tárgyaláson tett végső ajánlatát megismerték volna. Az ajánlatkérő

valamennyi ajánlattevő vonatkozásában azonos eljárást alkalmazott, mivel abban a teremben, ahol a tárgyalásokat folytatta, nem volt nyomtató, a jegyzőkönyvek kinyomtatása másik helyiségben történt. A jelenlévő többi ajánlattevők sem csatlakoztak a jogorvoslati eljárás során a felperes kifogásához, nem tettek a felperesével megegyező nyilatkozatot. Önmagában az a körülmény, hogy az ajánlatkérő nem abban a szobában nyomtatta ki a tárgyalási jegyzőkönyveket, mint amelyben a tárgyalásokat folytatta, nem jelenti a verseny tisztaságának biztosítására vonatkozó alapelv megsértését, ehhez többlet tényállási elemek is szükségesek lennének, mert jelen esetben csak az állítható, maga a felperes sem állít ennél többet, hogy meg volt a jogsértő magatartás lehetősége, azonban arra nézve, hogy a jogsértés meg is történt, nincs adat, azaz nem állapítható meg, hogy az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát.

A felhívás és a dokumentáció rendelkezéseivel összevetve a közbeszerzési eljárást lezáró szerződést, megállapítható, hogy a szerződés megfelel a felhívás és a dokumentáció rendelkezéseinek, ezért nem történt jogsértés. Az alperes a Kbt. 323. § (2) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy az ajánlatkérő a megelőző közbeszerzési eljárásban a 2006. július 14-én megtartott eredményhirdetésen döntött az eljárás eredménytelenségéről, majd a Kbt. 147.

§ (2) bekezdésének a) pontja alapján 2006. július 17-én megküldte az eredménytelen eljárásban résztvevő ajánlattevők részére az ajánlattételi felhívást, így a felperes az eljárás megindításáról ekkor értesült. A felperes 2006. augusztus 7-én, azaz a vélelmezett jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő több mint tizenöt napon túl nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, ezért az elkésett.

Az alperes a határozatának indokolásában a Kbt. 6. § (1) és (2) bekezdésére és 318. § (1) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy a Kbt. rendelkezései a közbeszerzési szabályzat elkészítésének kötelezettségét tartalmazzák, valamint annak összhangban kell lennie a jogszabályokkal. Ennek vizsgálatára van hatásköre, arra azonban nincs, hogy az ajánlatkérő betartja-e a közbeszerzési szabályzatának rendelkezéseit. A Kbt. 318. § (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy hatáskörébe tartozik minden, a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat sértő magatartás miatt indult eljárás lefolytatása, tehát a Kbt. rendelkezéseinek, valamint a közbeszerzési végrehajtási jogszabályok megsértése miatt kezdeményezhető jogorvoslati eljárás. Az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzata nem tartozik ezek közé, így annak betartása, illetve be nem tartása nem vizsgálható jogorvoslati eljárás keretében.

A felperes a keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és annak részbeni megváltoztatását és a jogsértés megállapítását kérte. Perköltségre igényt tartott. Álláspontja szerint az alperes határozata sérti a Kbt. 318. § (1) bekezdését, mert az ajánlatkérők közbeszerzési szabályzata a Kbt. felhatalmazásából eredő olyan kötelező érvényű szabályrendszert tartalmaz, amely az ajánlatkérő közbeszerzéseit és az azok során követendő eljárásrendet rögzíti, amelyet az ajánlatkérőnek minden közbeszerzési eljárása során kötelezően be kell tartania a közgyűlésének döntése értelmében. Az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzata a közbeszerzésre vonatkozó olyan szabályrendszert tartalmaz, amelynek vizsgálatára és betartásának biztosítására és ellenőrzésére az alperesnek van hatásköre. A közbeszerzési szabályzat 7. §-ának (1) és (5) bekezdése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a közbeszerzési bizottság állandó tagjai közül legalább öt főnek jelen kell lennie a tárgyaláson, melynek lefolytatását a szabályzat a közbeszerzési bizottság hatáskörébe utalja. Az ajánlatkérő tárgyalásos formában bonyolította le a közbeszerzési eljárást, így a tárgyalásos eljárás során a szabályszerű eljárás kizárólag a bizottságnak legalább a határozatképességhez szükséges számú tagjainak jelenlétében lett volna lefolytatható, ugyanis a tárgyalásos eljárásban a Kbt. 127.

§ (2) bekezdése alapján nem állt fenn az ajánlatkérő ajánlati kötöttsége, így a szerződési feltételek esetleges módosítására a tárgyalások lezárásáig kizárólag az ajánlatkérő közbeszerzési bizottságának lett volna lehetősége, valamint a közbeszerzési eljárásban betartandó alapelvek - köztük az esélyegyenlőség és átláthatóság, valamint a verseny tisztaságának megőrzése - akkor biztosítottak teljes mértékben, ha az arra jogosult személyekből álló bizottság folytatja le a tárgyalásokat.

Az ajánlatkérő megsértette az ajánlattevők verseny tisztaságához való alapvető jogát, ugyanis az ajánlatkérő azon cselekménye, mely szerint a zárt tárgyalási helyiségből kivitte az ajánlattevők végső ajánlatát tartalmazó adathordozót nyomtatás céljából, majd a jegyzőkönyveket 10-15 perc elteltével hozta vissza a zárt tárgyalóba, önmagában sérti a Kbt. 1. § (1) bekezdésében rögzített alapelvet. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényre (továbbiakban: Tpvt.) és a jogirodalomra hivatkozással előadta, hogy az alperes azon érvelése, amely tényállási elemeket követel meg az alapelv megsértéséhez, nem értelmezhető, ugyanis a jogszabály nem határozza meg, hogy tényállási elemeket kellene megvalósítani a verseny tisztasága alapelvének megsértése esetén. Az ajánlatkérő kifogásolt cselekménye sérti és veszélyezteti a verseny tisztaságát anélkül, hogy azt az eljárásban résztvevő bármelyik fél korábban észrevételezte volna. Egyetlen képviselője sem ment ki az ajánlatkérő képviselőjével a teremből a jegyzőkönyv kinyomtatása céljából, mivel feltételezte, hogy az 1-2 percen belül visszakerül a zárt tárgyalóba. A jegyzőkönyvet azonban csak 10-15 perc elteltével hozták vissza, így annak a zárt tárgyalón kívüli sorsáról nem rendelkezik adatokkal, ezért minősül ezen cselekmény önmagában a verseny tisztaságát sértő magatartásnak.

Az ajánlattevők többségéhez képest a nyertes ajánlattevő kirívóan aránytalan ajánlati elemet adott meg az ártartás ideje részszempontra, ezért az ajánlatkérőnek a Kbt. 87. §-a alapján írásban indokolást kellett volna kérnie, és köteles lett volna meggyőződni az ajánlati elem valós helyzetéről és teljesíthetőségéről, azonban az ajánlatkérő ezen kötelezettségét elmulasztotta. Az ajánlatkérőnek a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítania a nyertes ajánlattevő ajánlatát, melynek elmulasztásával az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 87. § (1) és (2) bekezdését. A jelenlegi gazdasági viszonyok között a rezsiköltség és annak változása még rövid időtartamra sem prognosztizálható pontosan, így indokolt az ajánlattevő által megadott ajánlati elem megalapozottságának vizsgálata. Az általa a jogorvoslati eljárás során csatolt számítások alapján egyértelműen megállapítható, hogy a nyertes ajánlat kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz a bérleti díj és a szolgáltatási ár vonatkozásában, annak 150 milliós költségkihatása van, ezért az ajánlatkérőnek a Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján kellett volna eljárnia. A jogorvoslati kérelmében több jogsértést hozott az alperes tudomására, melyek vonatkozásában az alperes hivatalból mellőzte az eljárását, ezáltal megsértette a Kbt.

334. §-át.

Az alperes ellenkérelmében - fenntartva a határozatában foglaltakat - a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a határozata megalapozott és jogszerű. A Kbt. 1. § (1) bekezdése szerinti alapelv sérelmét olyan konkrét ajánlatkérői magatartás okozhatja, melynek következtében ténylegesen sérült a verseny tisztasága. A felperes által hivatkozott azon magatartás, mely szerint az ajánlatkérő a jegyzőkönyvet nem a tárgyalási szobában nyomtatta ki, nem minősíthető az üzleti tisztességbe ütközőnek. Nem volt jogsértő, hogy az ajánlatkérő nem minősítette kirívóan aránytalan kötelezettségvállalásnak a nyertes ajánlat elemét az ártartás ideje tekintetében figyelemmel arra, hogy az ártartás ideje bírálati részszempontra adott ajánlatok alapján az ajánlattevők a vállalt időtartamig nem emelhetik meg a megajánlott százalékos értéket, amelyet az önkormányzati

nyersanyagnormához viszonyítottan határoztak meg. A nyersanyagnorma értékének emelése következtében emelkedik az annak százalékában megállapított szolgáltatási ár is, így az ajánlattevők az ajánlatukban nem azt vállalták, hogy változatlan áron nyújtják a szolgáltatást, hanem azt, hogy a szolgáltatási ár csak a nyersanyagnormák változásának arányában emelkedik. Jogszerűen vette figyelembe azt is, hogy maga a felperes is hat évre vállalta az ártartást. A jogorvoslati eljárás során a jogorvoslati kérelem alapján vizsgáltakon túli jogsértésről nem szerzett tudomást.

A felperes keresete nem alapos.

A bíróság az alperes határozatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése és a Pp. 324. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a kereset és az ellenkérelem keretei között vizsgálta felül.

A Kbt. 322. §-a értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. 323. § (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvényben ütköző tevékenység vagy mulasztást sérti vagy veszélyezteti.

A Ket. 30. § b) pontja értelmében a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül végzéssel elutasítja, ha a hatóságnak nincs hatásköre. A Ket. 31. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására.

A Kbt. 345. § (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt a törvény megengedi. A Kbt. 345. § (2) bekezdése szerint a jogorvoslati kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A Kbt. 345. § (3) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

A Kbt. 346. § (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata sérti, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a 327. § (1) bekezdése alapján kezdeményező szervezet vagy személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. A Kbt. 346. § (2) bekezdése alapján a bíróság eljárására - a 347-349. §-ban meghatározott eltérésekkel - a Pp. XX. fejezete az irányadó. A Kbt. 347. § (1) bekezdése szerint a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.

A Pp. 3. § (2) bekezdése értelmében a bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.

Az alperes a jogorvoslati eljárás eredményeként meghozott érdemi határozatában bírálta el az ajánlatkérő által megalkotott közbeszerzési szabályzat be nem tartását sérelmező felperesi jogorvoslati kérelmi elemet, és e körben a jogorvoslati eljárást a Ket. 31. § (1) bekezdésének a) pontja alapján részben megszüntette figyelmen kívül hagyva, hogy a Ket. 30. § b) alapján a jogorvoslati kérelmet végzéssel kell érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, ha annak elbírálására a hatóságnak nincs hatásköre, illetve a Ket. 31. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az eljárást végzéssel kell megszüntetni, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának

lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására. Az alperesnek tehát a jogorvoslati eljárás során hozott végzéssel érdemi vizsgálat nélkül kellett volna a felperes által előterjesztett, a közbeszerzési szabályzat be nem tartását sérelmező jogorvoslati kérelmi elemet elutasítania, illetve a jogorvoslati eljárást részben megszüntetnie tekintettel arra, hogy annak elbírálására nem volt hatásköre. Az alperes által a jogorvoslati eljárás során elkövetett súlyos, az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértést azonban a bíróság erre irányuló kereseti kérelem hiányában nem állapíthatta meg, és nem vonhatta le annak jogkövetkezményeit.

A Kbt. 6. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket. A Kbt. 6. § (2) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól - az abban meghatározott módon - való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat.

A Kbt. 316. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye. A Kbt. 318. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, ide értve a 219. § (9) bekezdésének esetét is, a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Az alperes hatáskörét a Kbt. 318. § (1)-(3) bekezdése állapítja meg. A Kbt. hivatkozott, hatáskört megállapító rendelkezése értelmében az alperes a kérelemre, kezdeményezésre vagy hivatalból indult jogorvoslati eljárás során a közbeszerzéseket, a közbeszerzési eljárásokat, illetve az azokat szabályozó jogszabályi rendelkezések megsértését vizsgálja. Az alperes által lefolytatandó jogorvoslati eljárás célja a kérelemben, a kezdeményezésében megjelölt és az eljárás során feltárt tényállás és az irányadó jogszabályi rendelkezések összevetése eredményeként mindazon jogsértések megállapítása és szankcionálása, amelyek ellentétesek a Kbt. és más, a közbeszerzési eljárásra irányadó jogszabályok rendelkezéseivel, valamint a Kbt. alapelveivel. Az alperes a jogorvoslati eljárás során kizárólag a közbeszerzéseket és a közbeszerzési eljárásokat szabályozó jogszabályi előírásokba ütköző magatartások (cselekmény, mulasztás) vizsgálatára jogosult és köteles.

A Kbt. 6. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően olyan belső szabályrendszert kell alkotnia, mely tartalmazza a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét. A Kbt. a közbeszerzési szabályzat körében kizárólag olyan tartalmú kötelezettséget ír elő az ajánlatkérő terhére, hogy köteles közbeszerzési szabályzatot készíteni, a törvény rögzíti annak tartalmát, valamint annak összhangban kell lennie az irányadó jogszabályi rendelkezésekkel. A Kbt. 318. § (1) bekezdése alapján az alperesnek jogorvoslati eljárás keretében kizárólag ezen körülményeknek vizsgálatára van hatásköre. A közbeszerzési szabályzat sem az Alkotmány, sem a jogalkotásról szóló 1987. évi

XI. törvény szerint nem jogszabály, nem jogi norma. A közbeszerzési szabályzat a közbeszerzési eljárás átgondolt, nyomon követhető, dokumentált lefolytatását biztosítja az ajánlatkérő számára,

valamint megteremti az alapját annak, hogy egy esetleges jogorvoslati eljárásban vagy ezen kívüli ellenőrzési folyamatban a felelős személy, személyek, illetőleg testületek megállapíthatóak legyenek. A közbeszerzési szabályzat nem minősül a közbeszerzéseket és a közbeszerzési eljárásokat szabályozó jogszabálynak, ezért kizárólag a jogszabályi előírásokat sértő magatartások vizsgálatára jogosult alperes hatáskör hiányában nem folytathat le jogorvoslati eljárást annak megállapítására, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során tanúsított valamely magatartásával megsértette-e az általa alkotott közbeszerzési szabályzatot. Az alperes kizárólag akkor lenne jogosult és köteles a közbeszerzési szabályzat rendelkezései megsértésének vizsgálatára, ha arra a Kbt. kifejezetten felhatalmazná. Felhatalmazó jogszabályi rendelkezés hiányában a közbeszerzési szabályzat előírásainak betartása nem kérhető számon és nem kényszeríthető ki jogorvoslati eljárás keretében. Mindezek alapján az alperes nem rendelkezett hatáskörrel az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzata 7. § (1) és (5) bekezdése megsértésének vizsgálatára.

A Kbt. 1. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát.

A felperes jogorvoslati kérelmében a Kbt. 1. § (1) bekezdésében rögzített, a verseny tisztasága alapelvének megsértését is sérelmezte. A Kbt. alapelvi rendelkezései általános törvényi követelményeket határoznak meg a közbeszerzési eljárás valamennyi résztvevője számára. Az alapelvek a Kbt. egyes jogszabályi helyeiben realizálódnak. Ezekben az esetekben csak az vizsgálható, hogy a Kbt. konkrét jogszabályi helye sérelmet szenvedett-e, és annak megállapíthatósága esetén nem lehet megkerülni a konkrét jogszabályi rendelkezést, és közvetlenül az alapelvre alapítani a sérelmet. Amennyiben az adott tényállásra nincs konkrét jogszabályi előírás, akkor közvetlenül vizsgálható, hogy az adott cselekmény vagy mulasztás nem ütközik-e valamelyik alapelvbe. A Kbt. hatálya alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos valamennyi, a Kbt. által szabályozott eljárási cselekményhez fűződhet jogsértés. A perbeli esetben a sérelmezett tényállást, mely szerint az ajánlatkérő a zárt tárgyalási helyiségből kivitte az ajánlattevők végső ajánlatát tartalmazó adathordozót nyomtatás céljából, majd a jegyzőkönyveket 10-15 perc elteltével hozta vissza a zárt tárgyalóba, konkrét jogszabályi rendelkezés nem szabályozza, maga a felperes sem tudott megjelölni olyan, a közbeszerzési eljárásokat szabályozó jogszabályi rendelkezést, melyet az ajánlatkérő a sérelmezett magatartás tanúsításával megsértett.

A Kbt. 1. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás lefolytatása és annak valamennyi eljárási cselekménye során az őt terhelő jogok gyakorlásakor és a kötelezettségek teljesítésekor köteles a jóhiszeműségnek és a tisztességnek megfelelően eljárni, tartózkodnia kell minden olyan magatartás tanúsításától, mely alkalmas a közbeszerzési eljárás lefolytatásának, az ajánlattétel és az eljárás elnyerésének tisztességtelen befolyásolására.

Önmagában az az ajánlatkérői eljárási cselekmény, mely szerint az ajánlatkérő az ajánlattevők ajánlatát tartalmazó jegyzőkönyvet a tárgyalóhelyiségtől eltérő, más helyiségben nyomtatta ki, nem sérti a Kbt. 1. § (1) bekezdésében rögzített, a verseny tisztaságának alapelvét, nem alkalmas a közbeszerzési eljárás lefolytatásának, az ajánlattétel tisztességtelen befolyásolására. A felperes sem a jogorvoslati eljárásban, sem a per során nem tudott megjelölni olyan többlettényállási elemet, körülményt, tényt, mely alapján megállapítható lett volna, hogy a jegyzőkönyvek más helyiségben történt kinyomtatása sérti a versenyt tisztaságának alapelvét. A felperes a módosított ajánlatát tartalmazó jegyzőkönyvet aláírta és átvette, azt aláírásával

igazolta, és az abban foglaltakra, valamint az ajánlatkérő eljárásával kapcsolatban nem tett észrevételt, így az ajánlatkérő eljárását jóváhagyólag tudomásul vette. Az ajánlatkérő valamennyi ajánlattevővel lefolytatott tárgyalások során ugyanazt az eljárást alkalmazta. A felperes - állítása szerint - maga sem észlelt olyan körülményt, mely igazolná az alapelvi sérelmet. Az ajánlatkérő által alkalmazott adminisztrációs-ügyviteli megoldást jogsértés hiányában a felperes nem jogosult kifogásolni.

A Kbt. 87. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. A Kbt.

87. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő az indoklás és a rendelkezésre álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásan tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A Kbt. 87. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.

A Kbt. 87. § (1) bekezdése kötelezően előírja az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlat valamely bírálati részszempont szerinti tartalmi elemének kirívó aránytalansága, lehetetlen volta vagy túlozottan magas vagy alacsony mértéke esetén írásban tájékoztatást kell kérnie az ajánlattevőtől a tartalmi elemre vonatkozóan. A jogszabályi rendelkezésnek az a célja, hogy a Kbt. preambulumában megfogalmazott, a gondos és ésszerű közpénzfelhasználás és a verseny tisztaságának követelményével összhangban tisztázható legyen az ajánlattevői szándék. A törvényi előírás alapján megakadályozható, hogy az ajánlattevők a közbeszerzés által biztosított kiélezett versenyhelyzetben - a saját pénzügyi, gazdasági stabilitásukat is veszélyeztetve - olyan kötelezettséget vállaljanak, amely később az eljárás nyerteseként már nem tudnak teljesíteni. A lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalás negatív piaci hatások eredményez, valamint az eljárást lezáró szerződés nem megfelelő teljesítése ezért sértheti az ajánlatkérő értékeit. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során megalapozottan feltételezi, hogy a benyújtott ajánlat valamennyi bírálati részszempont szerinti tartalmi eleme lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, akkor indokoláskérés formájában köteles meggyőződni az ajánlat irreálisnak tűnő tartalmi elemeinek valódiságáról, teljesíthetőségéről. Az indokoláskérési kötelezettség alól a Kbt. nem ad felmentést, ezért annak teljesítésétől semmilyen indokból nem lehet eltekinteni.

A Kbt. nem határozza meg a lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalás fogalmát, mert valamennyi beszerzés tekintetében nem lehet előre meghatározni, hogy milyen tartalmú, mértékű kötelezettségvállalás minősül lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak, azt csak esetenként lehet megítélni tekintettel a közbeszerzés tárgyára, annak becsült értékére, a piaci viszonyokra és az egyéb körülményekre. Emellett az ajánlatkérőnek az egyes ajánlatokban szereplő kötelezettségvállalásokat egymáshoz viszonyítottan is értékelnie kell. Az ajánlatkérőnek az eset összes körülményét figyelembe véve kell döntenie arról, hogy az ajánlat lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz-e.

A perbeli esetben az ajánlatok bírálati részszempontja volt az ártartás ideje, azaz az ajánlattevő mennyi ideig tartja fenn változatlanul az ajánlatában százalékos értékben megjelölt szolgáltatási árat. A nyertes ajánlattevő az ártartás idejét kilenc évben határozta meg az ajánlatában. Az

ajánlattételi dokumentáció előírásai szerint az ajánlattevőnek a szolgáltatási árat a helyi önkormányzat által megállapított nyersanyagnormához viszonyítva, annak százalékértékében kellett meghatároznia. A nyersanyagárak emelkedése miatt az önkormányzat emeli a nyersanyagnorma értékét, melynek következtében az annak százalékértékében megajánlott szolgáltatási ár is emelkedik, így az ajánlattevők nem változatlan áron vállalták a szolgáltatás nyújtását. Az ajánlattevők vállalása arra terjedt ki, hogy a szolgáltatási ár, mely magában foglalta az ajánlattevő valamennyi költségét, csak a nyersanyagnormák változásának arányában emelkedik. Ezen indokok alapján az ajánlatkérőt nem terhelte a Kbt. 87. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás kérés kötelezettsége a tekintetben, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlati eleme valódiságát, teljesíthetőségét objektív, konkrét adatokat és tényeket tartalmazó indokokkal alátámassza.

Az ajánlattevő által tett kötelezettségvállalás lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony volta, illetve kirívó aránytalansága és annak következményeként az ajánlat érvénytelensége csak akkor állapítható meg, ha az ajánlatkérő a Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján írásban az ajánlattevőtől az általa lényegesnek tartott ajánlati elemre vonatkozó adatokat, valamint indokolást kér, és az ajánlattevő által adott indokolás nem elfogadható. A perbeli esetben az ajánlatkérő írásban nem kért a nyertes ajánlattevő által vállalt ártartás idejére vonatkozó adatokat és indokolást az ajánlattevőtől, ezért nem állapítható meg, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz-e az ötödik részszempontra megadott ajánlati elem tekintetében. Az ártartás idejének teljesíthetőségére vonatkozó indokolás hiányában az alperes a jogorvoslati eljárás során nem vizsgálhatta, hogy a nyertes ajánlattevő által tett kötelezettségvállalás kirívóan aránytalannak minősül-e, nem nyilváníthatta érvénytelenné a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapján a nyertes ajánlattevő ajánlatát, és nem értékelhette érdemben az e körben a felperes által előadottakat. Az alperes a határozatában a Kbt. 87. § (1) bekezdése szerinti indokoláskérési kötelezettség tekintetében vizsgálta és állapította meg a jogsértés hiányát, a jogorvoslati eljárásnak nem volt tárgya, hogy a nyertes ajánlattevő által megajánlott tartalmi elem kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz-e, ezért annak és a felperes által készített részletes számítás vizsgálata érdemi határozati megállapítás hiányában nem képezhette a jelen per tárgyát, a bíróság érdemben nem értékelhette a felperes által a keresetében e körben kifejtetteket. Az alperes helytállóan hivatkozott arra a határozatában, hogy a felperes által készített számításoknak a jogsértés vizsgálata szempontjából nincs relevanciája, mert az ajánlatkérőnek a felhívásban előírt bírálati szempontrendszer, azaz az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja és a meghatározott részszempontok és súlyszámok alapján az előírt értékelési módszerrel kellett értékelnie az érvényes ajánlatokat, és megállapítania az eljárás nyertesét. A felhívásban előírt bírálati szempontrendszerhez mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevők kötve voltak, így más értékelési módszer szerint elvégzett számítások alapján nem bírálható el a nyertes ajánlattevő ajánlata.

A Kbt. 334. § (1) bekezdése szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a kérelem, illetőleg a kezdeményezés alapján vizsgálatokon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat (340. § (1) bekezdése) meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljár hivatalból.

A Kbt. hivatkozott rendelkezése szerint az alperes túllépheti a jogorvoslati kérelem, illetve kezdeményezés kereteit, és eljárhat hivatalból, ha a jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerzett tudomást. A hivatalbóli eljárásnak a Kbt. 334. § (1) bekezdésében rögzített sajátos formája a Kbt. további, részletes eljárási szabályokat nem tartalmaz. A jogintézmény célja a jogorvoslati kérelemhez, illetve kezdeményezéshez kötöttség korlátainak feloldása, az alperes az előtte folyamatban lévő eljárásban vizsgált jogsértésen túl, a

kérelem, illetve kezdeményezés korlátain túlterjeszkedve is eljárhasson. Jogszabályi rendelkezés hiányában azonban sem közigazgatási perben, sem egyéb módon a jogorvoslati eljárást kérelmező, illetve kezdeményező által annak ellenére nem kényszeríthető ki ezen eljárás, hogy a Kbt. az "eljár" és nem az "eljárhat" kitételt tartalmazza. Az alperes diszkrecionális joga annak eldöntése, hogy hivatalból kezdeményez-e eljárást további jogsértés megállapítására.

Ennek következtében az alperes nem sértette meg a Kbt. 334. § (1) bekezdését, amikor nem folytatott le hivatalból jogorvoslati eljárást azon jogsértések vonatkozásában, melyekre a felperes a jogorvoslati kérelmében felhívta a figyelmét.

Mindezekre tekintettel az alperes eljárása során megalapozott és jogszerű döntést hozott, ezért a bíróság a felperes keresetét elutasította.

A bíróság a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes perben felmerült, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdése szerint megállapított mértékű költségeinek megfizetésére.

A felperes az őt megillető tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére a keresetlevelére lerótt 16 500 forint kereseti illetéket. A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (3) bekezdése alapján 16 500 forint kereseti illeték viselésére köteles, melynek megfizetésére a lerovásra tekintettel nem kellett kötelezni.

Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Pp. 340. § (2) bekezdése és a Kbt. 349. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2007. évi május hó 21. napján xx. Xxxx Xxxxxx s.k.

bíró