BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Az utak tervezésére, kivitelezésére és karbantartására vonatkozó uniós zöld közbeszerzési követelmények

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.6.10.

SWD(2016) 203 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

Az utak tervezésére, kivitelezésére és karbantartására vonatkozó uniós zöld közbeszerzési követelmények

XX XX

Az utak tervezésére, kivitelezésére és karbantartására vonatkozó uniós zöld közbeszerzési követelmények

1. BEVEZETÉS

Az Európai Unió által közzétett zöld közbeszerzési követelmények (uniós GPP-követelmények) célja, hogy megkönnyítsék az állami hatóságok számára olyan termékek, szolgáltatások és építési beruházások beszerzését, melyek kisebb mértékben károsítják a környezetet. A követelmények alkalmazása önkéntes. A követelmények úgy vannak megfogalmazva, hogy az adott hatóság – amennyiben azt megfelelőnek ítéli – közvetlenül beépíthesse őket a pályázati dokumentációba. Ez a dokumentum az „Utak tervezése, kivitelezése és karbantartása” termékcsoportra vonatkozóan kidolgozott uniós GPP-követelményeket tartalmazza. A dokumentumot támogatja egy iránymutatás- tervezet is, amely tájékoztatást nyújt arról, hogy miként építhetők be eredményesen ezek a GPP-követelmények a közbeszerzési eljárásba. Egy kísérő műszaki jelentés részletesebben ismerteti e követelmények kiválasztásának indokait, és tartalmazza a további információgyűjtéshez szükséges hivatkozásokat is.

A követelmények négy kategóriába sorolhatók: kiválasztási kritériumok, műszaki előírások, odaítélési kritériumok és a szerződés teljesítésére vonatkozó kikötések. Mindegyik követelménykategória esetében két célszint közül lehet választani:

- Az alapkövetelmények a GPP-követelmények egyszerű alkalmazását hivatottak biztosítani. Egy termék környezetvédelmi teljesítményének egy vagy több kulcsfontosságú területére helyezik a hangsúlyt, és céljuk, hogy lehetőleg minél kevesebb igazgatási költség merüljön fel a vállalkozásoknál.

- Az átfogó követelmények a környezeti hatékonyság több szempontját veszik figyelembe, illetve annak magasabb szintű elérésére irányulnak, és azok a hatóságok alkalmazhatják őket, amelyek többet kívánnak tenni a környezetvédelmi és innovációs célok megvalósulásának előmozdításáért.

1.1. Fogalommeghatározás és hatály

Ezek a GPP-követelmények az utak tervezésére, kivitelezésére és karbantartására irányuló közbeszerzési eljárásokkal foglalkoznak. Az „út” meghatározása:

„A közforgalom számára nyitott, elsősorban közúti gépjárművek általi használatra szánt összeköttetési útvonal (útpálya), amely stabilizált alappal rendelkezik, és nem sín vagy kifutópálya.” (Eurostat, 2009)

Az „útépítés” meghatározása:

„Út készítése és építése többek között aggregált, bitumenes és hidraulikus kötőanyagok és adalékanyagok felhasználásával, melyeket az út ágyazatához, alapjához, illetve kopórétegeihez alkalmaznak.”

Az„útkarbantartás” meghatározása:

„Valamennyi olyan tevékenység, amelynek célja az utak használhatóságának és szolgáltatási színvonalának fenntartása és helyreállítása” (PIARC Road Dictionary), melyen belül alábbi két alkategóriát különböztetjük meg:

- A„rutinszerű karbantartás” meghatározása:

„Valamennyi olyan művelet, amelyet időszakos jelleggel be lehet ütemezni egy, a kiindulási állapothoz lehető legközelebb levő, az út besorolásával összhangban álló, kielégítő szolgáltatási színvonal fenntartása érdekében" (PIARC Road Dictionary)

- A „megelőző karbantartás” és „útrehabilitáció” meghatározása:

Egy meglévő út használhatóságának megőrzése vagy helyreállítása, illetőleg élettartamának meghosszabbítása érdekében elvégzett munka” (PIARC Road Dictionary).

A megelőző karbantartást jellemzően jó műszaki állapotban lévő, jelentős hátralévő élettartammal rendelkező burkolatok esetében alkalmazzák, anélkül, hogy lényegesen befolyásolnák annak szerkezeti kapacitását, míg a rehabilitációra akkor kerül sor, amikor egy meglévő létesítmény szerkezeti hatékonysága veszélybe került.

Az „útfelújítás” meghatározása:

„az úthálózat fejlesztése vagy egy teljes útszakasz cseréje érdekében végzett munkálatok” (az európai útügyi vezetők konferenciája – Conference of European Directors of Roads, CEDR, 2013). Beszerzési szempontból ez a szakasz hasonló a kivitelezési szakaszhoz, ezért erre vonatkozóan ajánlati felhívást (Invitation to Tender, ITT) kell közzétenni.

Az utak felépítése réteges, és ez alapján három fő útépítési típust lehet azonosítani: rugalmas burkolatok, szilárd burkolatok, valamint félszilárd burkolatok (Sherwood, 2001).

Ezek a követelmények az új utak építésére, illetőleg a meglévők fenntartására és rehabilitációjára vonatkozóan egyaránt tartalmaznak ajánlásokat. A követelményeket az új, karbantartott vagy rehabilitált utak építésének és beszerzésének folyamatával kapcsolatos iránymutatás támasztja alá. Ez az iránymutatás az alábbiak szerint határozza meg az eljárás fő szakaszait:

- Előzetes hatókörbecslés és megvalósíthatóság;

- Részletes tervezési és teljesítménykövetelmények meghatározása;

- Építés vagy nagymértékű bővítések;

- Úthasználat;

- Karbantartás és üzemeltetés;

- Az élettartam vége (End of Life, EoL), azaz a közút használatból való kivonása.

Ezen eljárás azon szakaszait, amelyekben hivatalos közbeszerzés zajlik, és amelyekre vonatkozóan a jelen dokumentum követelményeket határoz meg, az 1.2. pont ismerteti.

E dokumentum mindegyik ilyen tevékenységre vonatkozóan tartalmaz környezetvédelmi követelményeket. A követelmények azokkal a főbb problémákkal foglalkoznak, melyek egy út teljes életciklusa során előfordulhatnak, kezdve az anyagok előállításától (ideértve a szükséges nyersanyagok kitermelését és szállítását), az építésen, az úthasználaton (a burkolat-jármű kölcsönhatás miatt az út élettartama során tapasztalt üzemanyag-fogyasztás) és a karbantartáson (és üzemeltetésen) át, egészen az út használatból való kivonásáig. A legjelentősebb környezeti hatások az úthasználat során előforduló, az üzemanyag-fogyasztásból fakadó üvegházhatásúgáz-kibocsátással és az építőanyagok előállításához felhasznált erőforrásokkal összefüggésben merülnek fel. Ezen túlmenően egyéb, a környezetvédelem szempontjából érdekes témákkal is foglalkoznak, úgy mint a vizek és az élőhelyek megőrzése és a zajkibocsátás csökkentése.

A követelmények az utat általában véve rendszerként kezelik, és nem annak egyes elemeire összpontosítanak. Megjegyezendő, hogy elérhetőek külön GPP-követelmények a köztéri világításra és a forgalmi jelzésekre1 vonatkozóan, melyek használhatóak az utakkal kapcsolatos beszerzési eljárásokban.

1.2. A zöld közbeszerzési követelmények alkalmazhatósága utak tervezésére, kivitelezésére és karbantartására

A környezetet kisebb mértékben károsító útépítési, -karbantartási vagy -rehabilitációs tevékenységek megtervezése és beszerzése összetett folyamat. Ennek az összetettségnek a figyelembevételével kidolgozásra került egy iránymutatás, amely eligazítja a közbeszerzést végző szervezeteket, hogy miként lehet az utak tervezésére, kivitelezésére és karbantartására vonatkozó GPP-követelményeket hatékonyan integrálni a közbeszerzési folyamatba (lásd a különálló dokumentumként biztosított közbeszerzési gyakorlatra vonatkozó iránymutatást).

Egy új út megépítésének vagy az útkarbantartási tevékenységek elvégzésének folyamata a közbeszerzési tevékenységek pontosan meghatározható sorát, valamint az ezekhez kapcsolódó szerződések megkötését foglalja magában. E közbeszerzési tevékenységek sora jelentősen befolyásolhatja a folyamat végeredményét. Ennek oka, hogy az egyes szerződéstípusok eltérő kapcsolatrendszert hoznak létre az ajánlatkérő, az utat tervező csapat és a vállalkozók között.

A közbeszerzés menetétől függően e szerződések odaítélhetők ugyanannak a vállalkozónak, de különböző vállalkozók is elnyerhetik őket. Egyes szerződések egy tervezési és kivitelezési (DB) vagy egyetlen tervezési, kivitelezési és üzemeltetési (DBO) megállapodásba integrálhatók, amelynek keretében a részletes tervezési folyamatot, a fővállalkozói szerződést, valamint a karbantartási és üzemeltetési szerződést egyetlen vállalkozó koordinálhatja.

Fontos tehát meghatározni a közbeszerzési tevékenységek sorában azokat a pontokat, ahol a GPP-követelményeket érdemes beépíteni. Ezért a követelmények csoportosítása a leggyakoribb közbeszerzési tevékenységeket tükrözi, a kiegészítő iránymutatás pedig általános tanácsokkal szolgál a GPP-követelmények e folyamatba való beépítésének módjáról és időzítéséről. Az iránymutatás emellett az Unió-szerte végrehajtott beruházásokból nyert tapasztalatok alapján javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy miként lehet a lehető legeredményesebben levezényelni a beszerzési tevékenységek sorát, hogy mely kérdéseket érdemes mérlegelni a folyamat főbb állomásainál, és hogy milyen konkrét szakismeretek járulhatnak hozzá a minél kedvezőbb eredményekhez.

A következőkben az új vagy karbantartott meglévő utakra vonatkozó közbeszerzési eljárás azon szakaszait ismertetjük, amelyekre a javasolt követelmények vonatkoznak. Ezek azok a szakaszok, amelyek során hivatalos közbeszerzés zajlik, vagy amelyek monitoringot igényelnek:

A. A tervezőcsapat és a vállalkozók kiválasztása;

B. Részletes tervezési és teljesítménykövetelmények meghatározása;

C. Építés vagy nagymértékű bővítések;

D. Úthasználat;

E. Karbantartás és üzemeltetés;

F. Használatból való kivonás.

1 xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx/xxx/xxx/xxxxxxxx/xxxxxx_xxxxxxxx.xxx

A beruházás célszintjétől, az időkorlátoktól és az ajánlatkérő tapasztalatától függően előfordulhat, hogy az itt ismertetett GPP-követelmények közül nem mindegyik alkalmazható. Emellett a közbeszerzési tevékenységek preferált sorrendjétől függően lehetnek olyan követelmények, amelyekkel csak meghatározott szakaszokban érdemes foglalkozni. A beruházás stratégiai célkitűzéseit és célértékeit a beruházás kezdetekor, a GPP-követelményekre való hivatkozással kell meghatározni. A GPP-követelmények beépítésének optimális szakaszait érdemes értékelni, a közbeszerzés menetének meghatározása érdekében. A kívánt eredmény és a legjobb ár-érték arány elérése érdekében minden esetben ajánlott a belső tervezésbe és a közbeszerzési tevékenységek sorába is minél korábban beépíteni a GPP-követelményeket.

1.3. Alapvető környezeti hatások

1.3.1. Az utak legjelentősebb környezeti hatásai

Az úthasználati szakasz folyamán a legfontosabb környezeti hatások a napi szintű forgalomból (a személygépkocsik és a tehergépjárművek üzemanyag-fogyasztásából) fakadnak.

A burkolat szerkezetével összefüggő gördülési ellenállásnak van általában a legnagyobb lehetséges hatása, mivel ez közvetlenül kapcsolódik a járművek üzemanyag- fogyasztásához. Xxxx és szerzőtársai szerint (2012a) a gördülési ellenállás 10 %-os csökkentése az tüzelőanyag-gazdaságosság-gazdaságosság akár 1–2 %-os javulását is eredményezheti.

Előfordul, hogy a forgalmi torlódás a közmunkák hatókörén kívül eső tényezőknek (például csúcsforgalom, balesetek, üzemzavarok vagy kedvezőtlen időjárási körülmények), illetőleg ezekhez közvetlenül kapcsolódó tényezőknek (úgy mint útépítéshez és/vagy -karbantartáshoz szükséges sáv-/útlezárások) tudható be. Ez a sorban állás és a forgalom ehhez köthető lelassulása okán nagyban befolyásolhatja a járművek üzemanyag-fogyasztását mind a kivitelezési, mind pedig a karbantartási szakaszban.

Az út életciklusának második legnagyobb környezeti hatással bíró szakasza a jelek szerint a kivitelezési szakasz; ennek során a felmerülő problémák a felhasznált erőforrásokhoz, valamint az anyagok előállításával (ideértve a kitermelést és a szállítást) összefüggő kibocsátáshoz és az ökoszisztémára gyakorolt hatásokhoz kapcsolódnak. Az erőforrások felhasználását a termékek előállítása, az építési területen végzett kivitelezési munkálatok és a karbantartási folyamatok során keletkező hulladék mennyisége befolyásolja, amely az építési területen megvalósuló teljes anyagáramlás arányában jelentős lehet. Ez rávilágít annak fontosságára, hogy a tervezés és a műszaki előírások meghatározása során figyelembe vegyék az erőforrás-hatékonyságot. Az utak legjelentősebb elemei, amelyekkel foglalkozni kell az altalaj (beleértve a földmunkákat és az alapozási munkákat), az ágyazat, a burkolatalap, a kötőréteg, valamint a kopórétegek vagy betonlapok. E tekintetben az építőanyagok és az építési termékek újrahasznosításával és újrafelhasználásával is mérsékelhetők a környezeti hatások, valamint előmozdítható a körforgásos gazdaság kialakulása.

A nagy mennyiségű, jelentős tömegű építőanyagok esetén egy kapcsolódó megfontolandó szempont az adalékanyagok (természetes, újrahasznosított vagy másodlagos) termelési helyre történő szállításának hatása. Ezen anyagok szállítása rendszerint tehergépjárművel történik, ami az üzemanyag-felhasználásból eredően általában az előállításukkal megegyező vagy azt meghaladó mértékű kibocsátással jár. Ha ezeket az anyagokat 25 kilométernél messzebbre kell szállítani, az ekkor keletkező kibocsátás nagymértékben hozzájárulhat a fő útelemek előállítási szakaszának környezeti hatásaihoz. A szállítással összefüggő kibocsátás minimálisra csökkentése hozzájárulhat a kisebb környezeti hatást gyakorló fuvarozási módok, például a vasúti vagy a vízi szállítás előtérbe kerüléséhez. Végül pedig az újrahasznosított anyagok, például az építési és bontási hulladékból származó adalékanyagok felhasználása a körforgásos gazdasággal kapcsolatos uniós célkitűzésekkel összhangban előmozdíthatja ezen anyagok piacának fejlődését, és az erőforrás-hatékonyság szempontjából további előnyökkel járhat.

Összetett orográfiai (hegyrajzi) viszonyok esetén a földmunkákhoz és az alapozási munkákhoz (beleértve a talajstabilizálást) kapcsolódó hatásoknál azzal lehet számolni, hogy ezek a teljes kibocsátásnak jelentős részét, a beruházási költségnek pedig akár 30%-át fogják kitenni.

Manapság a karbantartás és a rehabilitáció egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az új útépítések számának csökkenése miatt. A karbantartást nem a helyreállítást és javítást célzó tevékenységek puszta ismétlődéseként kell értékelni, hanem éppen ellenkezőleg, a tervezési stratégiák egy összetett hálózataként, mely felöleli a gördülési ellenállás, a forgalmi torlódások, illetőleg az útfelületet alkotó anyagok tartósságának értékelését is. Ezt a szakaszt – a kivitelezési szakaszhoz hasonlóan – az anyagok előállítása valamint a forgalmi torlódások dominálják. Számos tanulmány azt mutatja, hogy egyértelmű összefüggés van a tartóssági és fenntarthatóság szempontok között. Így amikor tartós anyagokat használunk, csökken a karbantartási igény.

Fontos tényező a forgalomnak az azonosított problémák relatív fontosságára gyakorolt hatása:

- Nagy forgalmú utakon (azaz például autópályákon, autóutakon és országos főutakon) a gördülési ellenállás és a forgalmi torlódás gyakorolják a legnagyobb hatást az energiafogyasztásra és a kibocsátásra. Az anyagok előállítása és szállítása a harmadik legfontosabb szempont, melyet figyelembe kell venni.

- Kis forgalmú utakon2 (azaz például másodrangú vagy egyéb utakon): Nagyobb hatást gyakorol az energiafogyasztás, valamint az anyagok előállításából és szállításából származó kibocsátás, mint a gördülési ellenállás és a forgalmi torlódás. Az anyagok előállításának és szállításának relatív fontossága a forgalom csökkenésével arányosan növekszik.

Néhány egyéb hatás, amelyek általában nem szerepelnek az utak életciklus-értékelésében, ugyanakkor kiemelt jelentőséggel bírnak: környezeti zajkibocsátás és csapadékvíz-elvezetés. Ami a környezeti zajt illeti, a közúti forgalom valószínűleg az egyetlen fontosabb zajforrás Unió-szerte. A közúti forgalomból származó zaj csökkentésére két lehetséges megközelítés létezik: alacsony zajszintű útburkolatok előírása vagy zajvédő falak telepítése. A csapadékvíz-elvezetés esetében számos szennyezőanyag bemosódik a közutakról a vízfolyásokba. A csapadékvíz kezelésének, illetőleg a szennyezőanyagok utakról való eltávolításának kulcsa a lebegő anyagok (hulladékok és olaj), valamint a szilárd részecskék (üledék) eltávolítása. A közúti vízelvezető rendszerek hatalmas lehetőséget jelentenek az árvízkockázattal érintett területeken felettébb szükséges árvízvédelmi kapacitások biztosítására. Manapság a mesterséges vízelvezető rendszereknek két fő típusa létezik, amelyeket a „kemény műszaki megoldások” (hard engineering, melyek több betonnal készülnek) és a „puha műszaki megoldások” (soft engineering, melyek kevesebb betonnal készülnek) kategóriába sorolhatunk. Az árvízkezelés tekintetében mindkét féle rendszer egyaránt az egyedi körülményekre szabható az alsó folyamszakaszokon az árvizek jelentős csökkentése érdekében.

1.3.2. Az építőanyagok életciklusra gyakorolt hatásainak kezelése

A fentiekben már hangsúlyoztuk, hogy az építőanyagoknak jelentős környezeti hatása van. Az itt megfogalmazott követelmények számos lehetőséget kínálnak az ajánlatkérőknek és az ajánlattevőknek e hatás felmérésére és az alacsonyabb hatással rendelkező útelemek kiválasztására.

A követelmények lehetővé teszik az anyagok életciklusra gyakorolt hatásainak átfogó értékelését, amely alapján az ajánlattevők és tervezőcsapatuk dönthetnek a fejlesztésekről. A követelmények műszaki szempontból szigorúak, így különösen tapasztalt tervezőcsapatok közreműködésével zajló, összetettebb beruházások esetében lehetnek megfelelőek. Egyes követelmények csak az út életciklusának bizonyos szakaszait érintik. Egyes anyagok ismert, konkrét hatásaival és fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatos intézkedések támogatására irányulnak. Ezek a követelmények műszaki szempontból kevésbé szigorúak, így kevésbé összetett beruházások és kevesebb tapasztalattal rendelkező tervezőcsapatok esetében lehetnek megfelelőek.

Az ajánlatkérők által felhasználható odaítélési kritériumok célszint és technikai összetettség szerinti csökkenő sorrendben a következők:

2 Nemzetközi szinten azokat az utakat nevezzük kis forgalmú utaknak, amelyeken napi szinten kevesebb, mint 2000 jármű halad át (American Association of State Highway and Transportation Officials [Amerikai állami autópálya- és közlekedésügyi tisztségviselők szövetsége], AASHTO, 1993).

1. Életciklus-értékelés: Életciklus-értékelés elvégzése (lásd a B14. átfogó követelményt). Az ajánlattevőknek a fő útelemek életciklusra gyakorolt hatását kell felmérniük.

2. Szénlábnyom: A szénlábnyom mérése (lásd a B14. alapkövetelményt). Az ajánlattevőknek a fő útelemek globális felmelegedési potenciálját kell felmérniük.

3. Az újrahasznosítottanyag- és újrahasználtanyag-tartalomra vonatkozó előírás: Az ajánlattevőknek olyan anyagokat kell használniuk, amelyek a főbb útelemek tekintetében megfelelnek a minimális újrahasznosítottanyag- és újrahasználtanyag-tartalomra vonatkozó követelménynek (lásd a B15. követelményt).

4. A nagy tömegű anyagok szállításából eredő kibocsátás csökkentésének előírása: E követelmény a főbb útelemekhez használt adalékanyagok szállításából származó alacsony CO2-kibocsátást jutalmazza (lásd a B16. követelményt).

Ha az ajánlatkérő úgy dönt, hogy jutalmazza az újrahasznosítottanyag- és újrahasználtanyag-tartalmat (3.) vagy a szállításból eredő kibocsátás csökkentését (4.), akkor érdemes a követelményeket a helyi építőanyag-piac egyedi viszonyainak tekintetbe vételével meghatároznia. A környezeti hatások terén esetlegesen felmerülő kompromisszumokat ajánlott az újrahasznosítottanyag- és újrahasználtanyag-tartalomra, valamint a szállításból eredő kibocsátás csökkentésére vonatkozó követelmények kombinálásával kezelni. A két követelmény relatív súlyozásának tényleges versenyt kell biztosítania a lehetséges beszállítók között, egyúttal pedig az átfogó környezeti előnyöket kínáló ajánlatok benyújtására kell ösztönöznie.

Az ajánlati felhíváshoz kiválasztott célszint az ajánlatkérő tudásától és tapasztalatától, a beruházás nagyságrendjétől, valamint a lehetséges ajánlattevők tapasztalatának megítélésétől függ. Az ajánlatkérőnek körültekintően egyensúlyt kell teremtenie a különböző környezeti és nem környezeti odaítélési kritériumok között, és világosan közölnie kell őket az ajánlati felhívásban.

Az utak életciklusának alapvető környezeti területei és az alapvető környezeti hatások

Az EU által utak tervezése, kivitelezése és karbantartása kapcsán javasolt GPP- megközelítés

Alapvető környezeti területek

- A burkolat-jármű kölcsönhatás során keletkező gördülési ellenállás, az ezzel összefüggő üzemanyag-fogyasztás, továbbá az ehhez köthető üvegházhatásúgáz-kibocsátás az úthasználat szakasza során;

- A természeti erőforrások kimerülése, az útépítéshez szükséges anyagok előállításához és szállításához kapcsolódó energiafelhasználás és kibocsátás;

- A munkaterület előkészítése, a földmunkák és az alapozási munkák során kitermelt anyagok és talaj, beleértve a termőtalajt. Útépítés és -bontás;

- Az út kivitelezése, használata és karbantartása során keletkező zajkibocsátás;

- A burkolatok kopórétegeinek tartóssága. A karbantartási stratégia optimalizálása a gördülési ellenállás, a tartósság és a zajcsökkentés tekintetében kívánatos teljesítmény garantálása érdekében;

- A kivitelezési és karbantartási munkák okozta forgalmi torlódás;

- A kivitelezési és használati szakasz során előforduló vízszennyezés. Az útburkolatok hozzájárulása az árvizekhez. Élőhelyek feldarabolódása, valamint a növény- és állatvilágot érintő kockázatok az úthasználati szakaszban.

Az erőforrás-felhasználás életciklust érintő alapvető környezeti hatásai és paraméterei:

- A termékek életciklusa során az alábbi kategóriákba sorolható környezeti hatások tekinthetők a legjelentősebbeknek:

Globális felmelegedési potenciál, az ózonkoncentráció

- Tervezés és kivitelezés az autópályák és autóutak alacsony gördülési ellenállásának (a műszakilag elfogadható biztonsági paraméterek határán belül), valamint ehhez kapcsolódóan az alacsony üzemanyag-fogyasztásnak és károsanyag-kibocsátásnak az elérése érdekében, a makroérdesség optimalizálása (mérőszáma az átlagos profilmélység – Mean Profile Depth, MPD) és az úthasználati szakaszban történő monitoring révén;

- Tervezés és részletes előírások kidolgozása az építőanyagokhoz kapcsolódó összevont hatások és erőforrás-felhasználás csökkentésének szem előtt tartásával;

- Tervezés, részletes előírások kidolgozása és az építési helyszínen a munkálatok irányítása a kitermelt anyagok és talaj (beleértve a termőtalajt) helyszíni újrafelhasználásának maximalizálása érdekében; az építési és bontási hulladékok, illetőleg egyéb ipari folyamatokból származó hulladékok újrafelhasználásának, illetve újrafeldolgozásának maximalizálása érdekében; továbbá a magas újrahasznosítottanyag-, illetve újrafelhasználtanyag-tartalommal (ideértve a melléktermékeket is) bíró építőanyagok használata érdekében;

- Alacsonyabb zajkibocsátást eredményező megközelítések előírása (beleértve a természet-alapú megoldásokat3) a kivitelezési, használati és karbantartási szakaszban;

- Az anyagok tartósságának javítása és a karbantartási igények csökkentése;

- Karbantartási és rehabilitációs stratégiák, melyek magukban foglalnak egy monitoring tervet és egy karbantartási tervet is;

- A forgalmi torlódások mérséklésére irányuló terv, amely magában foglal olyan megoldásokat, mint például alternatív útvonalak, változtatható irányú forgalmi sávok és autópályák esetében kialakított leállósávok, melyek értékelésére egy életciklusköltség-számítási elemzés segítségével kerül sor;

- Vízszennyezés-csökkentő elemek és csapadékvíz-visszatartó képességgel rendelkező elemek bevezetése a vízelvezető rendszerben, beleértve a

3 A természet-alapú megoldások a helyi viszonyokhoz igazodó, erőforrás-hatékony és szisztematikus, a természet által ihletett vagy támogatott intézkedések, amelyek költséghatékonyak, továbbá egyidejűleg nyújtanak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyöket, és segítenek ellenálló-képességet kialakítani.

fotokémiai úton történő emelkedése, abiotikus erőforrások kimerítése, savasodás, eutrofizáció, humán toxicitás, ökotoxicitás, földhasználat, a megújuló és a nem megújuló primerenergia-források kiaknázása, másodlagos és újrahasznált anyagok felhasználása, valamint hulladékáramok.

„puha” műszaki megoldásokat (pl. természet-alapú megoldások), amelyek magukban foglalják a lehetséges élőhely teremtést is, különösen a csapadékvíz csatornákba történő lefolyásának és a helyi csapadékvíz- elvezető csatornákba vagy felszíni vizekbe belépő teljes vízmennyiség csökkentésének érdekében, ezáltal jelentősen csökkentve az elöntéssel kapcsolatos károkat.

2. ZÖLD KÖZBESZERZÉSI KÖVETELMÉNYEK UTAK TERVEZÉSÉRE, KIVITELEZÉSÉRE ÉS KARBANTARTÁSÁRA

A. A tervezőcsapat és a vállalkozók kiválasztása
Alapkövetelmények	Átfogó követelmények
TÁRGY
Új, erőforrás-hatékony utak építése, amelyek tervezése során a környezeti hatások szélesebb körét veszik figyelembe, beleértve a zajszennyezést, a vízelvezetést és a járművek üzemanyag-fogyasztását is az utak használata során. Vagy Meglévő utak erőforrás-hatékony módon kivitelezett karbantartási munkálatai vagy jelentős rehabilitációja, amelynek során a környezeti hatások szélesebb körét veszik figyelembe, beleértve a zajszennyezést, a vízelvezetést és a járművek üzemanyag-fogyasztását is az utak használata során.
KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK
Ezek a követelmények beépíthetők az előválogatási eljárásba, amennyiben az ajánlatkérő egy tervezőcsapat szolgáltatásait szerzi be. A megszerzett tapasztalat igazolása céljából bemutatott, korábban megvalósított beruházások számának és nagyságrendjének arányban kell lennie a közbeszerzési eljárás tárgyát képező beruházással.
A1. A projektvezető és a tervezőcsapat kompetenciái Ezek a követelmények beépíthetők a fővállalkozók előválogatásának eljárásába, illetőleg amennyiben az ajánlatkérő egy tervezőcsapat szolgáltatásait szerzi be. A projektvezetőnek, a mérnököknek, az építészeknek, a tanácsadónak és/vagy a tervezőcsapat konzorciumának megfelelő kompetenciákkal és tapasztalattal kell rendelkeznie a szerződés értelmében a hatáskörébe tartozó alábbi területeken (az adott szerződés tárgyához tartozókat kell kiválasztani): - Projektvezetés jobb környezetvédelmi teljesítményt eredményező útépítési és - karbantartási szerződések kivitelezése során; - A közút környezeti hatékonyságának több ismérven alapuló tanúsítási rendszerek és a szénlábnyomot mérő eszközök segítségével, az ISO 14067 vagy azzal egyenértékű szabvány szerint elvégzett értékelése; - A környezetet kevésbé terhelő építőanyagok előírása, beszerzése és használata; - Magas újrahasznosítottanyag- és újrahasználtanyag-tartalommal rendelkező építési anyagok és melléktermékek használata az útépítés és -karbantartás során; - Forgalmi torlódások mérséklésére irányuló tervek és életciklusköltség-számítási elemzés a költségek szempontjából optimális megoldás azonosítása érdekében; - A közúti zaj mérséklésére szolgáló gyakorlati megoldások alacsony zajszintű	A1. A projektvezető és a tervezőcsapat kompetenciái Ezek a követelmények beépíthetők a fővállalkozók előválogatásának eljárásába, illetőleg amennyiben az ajánlatkérő egy tervezőcsapat szolgáltatásait szerzi be. A projektvezetőnek, a mérnököknek, az építészeknek, a tanácsadónak és/vagy a tervezőcsapat konzorciumának megfelelő kompetenciákkal és tapasztalattal kell rendelkeznie a szerződés értelmében a hatáskörébe tartozó alábbi területeken (az adott szerződés tárgyához tartozókat kell kiválasztani): - Projektvezetés jobb környezetvédelmi teljesítményt eredményező útépítési és - karbantartási szerződések kivitelezése során; - Az egyenetlenségeknek és a makroérdességnek a gördülési ellenállásra – és ennek következtében az üzemanyag-fogyasztásra – gyakorolt hatásainak értékelése, valamint a csúszási ellenállással való kapcsolata. Az építési anyagokhoz kapcsolódóan a makroérdesség (mérőszáma az átlagos profilmélység) és a tartósság értékelése. A Modelling Infrastructure Influence on Road Vehicle Energy Consumption [Az infrastruktúra közúti járművek energiafogyasztására gyakorolt hatásának modellezése] (MIRAVEC) projektben ismertetett eszköz vagy – amennyiben léteznek ilyenek – egyéb ezzel egyenértékű értékelési eszközök használata az üzemanyag-fogyasztás értékelésére; - Átfogó értékelési eszközök, például életciklusköltség-számítás és életciklus-értékelés alkalmazása a jobb környezeti hatékonyságot nyújtó utak tervezése és részletes leírásának kidolgozása során. Az ISO 14040 és az ISO 14044 szabványnak megfelelő

útburkolatok és zajvédő falak használata révén;

- A burkolatok rétegei tartósságának, teherbírásának és fáradási szilárdságának javítása;

- Gyakorlati monitoring és karbantartási tervek kidolgozása és végrehajtása;

- Olyan vízszennyezés-csökkentő elemek és csapadékvíz-visszatartó képességgel rendelkező elemek tervezése és telepítése a vízelvezető rendszerben, amelyek ideális esetben magukban foglalnak „puha” műszaki megoldásokat.

Ki kell emelni az e területekhez kapcsolódó beruházási tapasztalatokat és folyamatos szakmai fejlődést.

Az ajánlatkérő megnövelheti a kötelező szakmai tapasztalatnak megfelelő évek számát, illetőleg megkövetelheti, hogy – a beruházás jellegétől függően – szolgáljanak bizonyítékkal egy minimális számú szerződés teljesítésére vonatkozóan.

Ellenőrzés:

Információk és referenciák formájában bizonyítékokat kell szolgáltatni az elmúlt 5 évből olyan releváns szerződésekre, amelyek keretében a fenti feladatokat kellett ellátni. Mindezt az előreláthatólag a beruházáson dolgozó munkavállalók önéletrajzával kell alátámasztani.

összehasonlító tanulmányok készítése,

- A környezetet kevésbé terhelő építőanyagok előírása, beszerzése és használata;

- Magas újrahasznosítottanyag- és újrahasználtanyag-tartalommal rendelkező építési anyagok és melléktermékek használata az útépítés és -karbantartás során;

- Forgalmi torlódások mérséklésére irányuló tervek és életciklusköltség-számítási elemzés a költségek szempontjából optimális megoldás azonosítása érdekében;

- A közúti zaj mérséklésére szolgáló gyakorlati megoldások alacsony zajszintű útburkolatok és zajvédő falak használata révén;

- A burkolatok rétegei tartósságának, teherbírásának és fáradási szilárdságának javítása. A hosszan tartó és örök életű burkolatok terén szerzett tapasztalat;

- Gyakorlati monitoring és karbantartási tervek kidolgozása és végrehajtása;

Ki kell emelni az e területekhez kapcsolódó beruházási tapasztalatokat és folyamatos szakmai fejlődést.

Az ajánlatkérő megnövelheti a kötelező szakmai tapasztalatnak megfelelő évek számát, illetőleg megkövetelheti, hogy – az útberuházás jellegétől függően – szolgáljanak bizonyítékkal egy minimális számú szerződés teljesítésére vonatkozóan.

Ellenőrzés:

A2. Az építési fővállalkozó kompetenciái

Ezek a követelmények beépíthetők a fővállalkozók előválogatásának eljárásába.

A fővállalkozónak megfelelő kompetenciákkal és tapasztalattal kell rendelkeznie olyan útépítési és -karbantartási szerződések teljesítése terén, amelyekkel bizonyítottan sikerült jobb környezeti hatékonyságot elérni.

Tervezési és kivitelezési vagy tervezési, kivitelezési és üzemeltetési szerződések esetén az A2. követelmény a megbízandó tervezőcsapatra is vonatkozik.

Az alábbi területeken kell releváns tapasztalattal rendelkezni (a beruházástól és a kiválasztott GPP-követelményektől függően):

- A makroérdességet (átlagos profilmélység) érintő monitoring és rendszeres

A2. Az építési fővállalkozó kompetenciái

Ezek a követelmények beépíthetők a fővállalkozók előválogatásának eljárásába.

Tervezési és kivitelezési vagy tervezési, kivitelezési és üzemeltetési szerződések esetén az A2. követelmény a megbízandó tervezőcsapatra is vonatkozik.

Az alábbi területeken kell releváns tapasztalattal rendelkezni (a beruházástól és a kiválasztott GPP-követelményektől függően):

- A makroérdességet (átlagos profilmélység) érintő monitoring és rendszeres

karbantartási tevékenységek végrehajtása;

- Építőanyagok tartósságának értékelése;

- Forgalmi torlódások mérséklésére irányuló terv bevezetése, valamint a forgalmi torlódások kezelése a kivitelezés és karbantartás során, többek között olyan megoldások alkalmazásával, mint például alternatív útvonalak, változtatható irányú forgalmi sávok, autópályák esetében kialakított leállósávok, intelligens közlekedési rendszer (ITS) elemek, és ezek életciklusköltség-számítási elemzés segítségével történő értékelése;

- A környezetet kevésbé terhelő építőanyagok beszerzése és használata, valamint ezek teljesítményének ellenőrzése. Ellátásilánc-menedzsment bármely hatályos közúti értékelési és tanúsítási rendszer (például CEEQUAL, Greenroads stb.) követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében;

- Magas újrahasznosítottanyag- és újrahasználtanyag-tartalommal rendelkező építési anyagok és melléktermékek beszerzése és használata az útépítés és -karbantartás során;

- A bontási hulladékokkal, kitermelt anyagokkal, illetőleg a termőtalajjal való gazdálkodásra vonatkozó tervek sikeres végrehajtása a keletkezett hulladék minimalizálása érdekében. Az építési területen belüli és azon kívüli hulladékkezelési lehetőségek kiválasztása és ismerete;

- Alacsony hőmérsékletű aszfalttal szerzett munkatapasztalat, különös tekintettel a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos legjobb gyakorlatokra;

- Alacsony zajszintű útburkolatok kivitelezése;

- Hosszú élettartamú útburkolatok, és a burkolat kopórétegei tartósságának növelése;

- Olyan vízszennyezés-csökkentő elemek és csapadékvíz-visszatartó képességgel rendelkező elemek kivitelezése és üzembe helyezése, amelyek magukban foglalnak

„puha” műszaki megoldásokat.

Ki kell emelni az e területekhez kapcsolódó beruházási tapasztalatokat és folyamatos szakmai fejlődést.

Az ajánlatkérő megnövelheti a kötelező szakmai tapasztalatnak megfelelő évek számát, illetőleg megkövetelhet – a beruházás jellegétől függően – egy minimális számú szerződést.

Ellenőrzés:

karbantartási munkák bevezetése, valamint az átlagos profilmélység változása, az egyenetlenségek és a felületi hibák miatt fellépő üzemanyag-fogyasztás értékelése;

- Építőanyagok tartósságának értékelése; A Modelling Infrastructure Influence on Road Vehicle Energy Consumption [Az infrastruktúra közúti járművek energiafogyasztására gyakorolt hatásának modellezése] (MIRAVEC) projektben ismertetett eszköz vagy – amennyiben léteznek ilyenek – egyéb ezzel egyenértékű értékelési eszközök használata az üzemanyag-fogyasztás értékelésére;

- Magas újrahasznosítottanyag- és újrahasználtanyag-tartalommal rendelkező építési anyagok és melléktermékek beszerzése és használata az útépítés és -karbantartás során;

- Alacsony hőmérsékletű aszfalttal szerzett munkatapasztalat, különös tekintettel a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos legjobb gyakorlatokra;

- Alacsony zajszintű útburkolatok kivitelezése és monitoringja, valamint a zajcsökkentési teljesítmény tartósságának elemzése;

- Hosszú élettartamú útburkolatok, és a burkolat kopórétegei tartósságának növelése;

- Olyan vízszennyezés-csökkentő elemek és csapadékvíz-visszatartó képességgel rendelkező elemek kivitelezése és üzembe helyezése, amelyek magukban foglalnak

„puha” műszaki megoldásokat.

Ki kell emelni az e területekhez kapcsolódó beruházási tapasztalatokat és folyamatos szakmai fejlődést.

Ellenőrzés:

Információk és referenciák formájában bizonyítékokat kell szolgáltatni az elmúlt 5 évből olyan korábbi szerződésekre, amelyek keretében a fenti feladatokat kellett ellátni. A fentieket a következő forrásokból származó bizonyítékokkal és adatokkal kell alátámasztani:

- Független ellenőrzés (pl. bontási hulladékok ellenőrzése);

- Az út főbb elemeinek életciklus-értékelése/életciklusköltség-számítási elemzése és/vagy;

- Például az építési és bontási hulladékok, kitermelt anyagok és talaj előállításának és az ezekkel való gazdálkodásnak, a közutak rutinszerű és megelőző karbantartására és rehabilitációjára vonatkozó teljesítmény-paraméterek stb. monitorozásából származó adatok gyűjtése.

Mindezt az előreláthatólag a beruházáson dolgozó munkavállalók önéletrajzával is alá kell támasztani.

Kísérő megjegyzések:

- A tanácsadók, tervezőcsapatok és vállalkozók értékelését tapasztalt értékelő testületnek kell elvégeznie. Indokolt lehet külső szakembereket bevonni, ami történhet projektvezető kinevezésével, és az ajánlattevő vállalkozók tapasztalatának megítéléséhez szükséges tudással és jártassággal rendelkező tagokból álló testület létrehozásával. Az 1. és 2. követelménynél szereplő felsorolások irányadó jellegűek, a beruházáshoz és a közbeszerzési szakaszhoz kell igazítani őket.

- A közbeszerzési irányelvek (az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2014. március 28-án közzétett és a tagállamok által 24 hónapon belül átültetendő) reformjában4,5 (a 2014/24/EU irányelv 67. cikkében) kifejezetten szerepel, hogy szerződés-odaítélési kritérium lehet a szerződés teljesítésére kijelölt személyi állomány szervezete, képzettsége és tapasztalata (amennyiben a kijelölt személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára). Az olyan összetett szerződéseknél, mint az útépítési szerződések, rendszerint számítani lehet arra, hogy a projektvezetők, a tervezőcsapat, a szaktanácsadók és a vállalkozók szaktudásának színvonala jelentősen befolyásolhatja a beruházás megvalósítását. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szolgáltatónak, illetve a vállalkozónak vagy a vállalkozás vezetőinek iskolai végzettsége és szakképzettsége a közbeszerzési eljárás során kizárólag egyszer értékelhető: vagy a kiválasztási szakaszban vagy pedig odaítélési kritériumként (a 2014/24/EU irányelv XII. melléklete II. részének (f) bekezdése).

4 2014/24/EU irányelv a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

5 2014/25/EU irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

B. Részletes tervezési és teljesítménykövetelmények meghatározása
Alapkövetelmények	Átfogó követelmények
MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK
B1. Alacsony hőmérsékletű aszfalt A tervezőcsapat vagy a tervező és kivitelező ajánlattevő vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevő a legjobb gyakorlatokat és technikákat köteles alkalmazni a bitumen tartalmú keverékek lefektetése során, az aszfalt gyártási és beépítési hőmérsékletének csökkentése érdekében. A kopó- és kötőrétegek előállítása során a bitumen tartalmú keverékek maximális hőmérséklete nem haladhatja meg a 140 °C-t. Kizárólag a nagyobb viszkozitású, speciális bitumen tartalmú keverékek lefektetése esetén megengedett 140 °C-t meghaladó hőmérséklet, ugyanakkor az nem haladhatja meg a 155 °C-t. Ellenőrzés: A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek be kell nyújtania egy műszaki jelentést és a tervezési tevékenységekre vonatkozó munkatervet, melyben ismerteti a keverési és aszfaltozási technikákat, valamint az e technikák által megkövetelt legmagasabb hőmérsékleteket, beleértve a kötőanyag és aszfaltkeverék gyártó vagy gyártók által biztosított műszaki adatlapjait is.	B1. Alacsony hőmérsékletű aszfalt A tervezőcsapat vagy a tervező és kivitelező ajánlattevő vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevő a legjobb gyakorlatokat és technikákat köteles alkalmazni a bitumen tartalmú keverékek lefektetése során, az aszfalt gyártási és beépítési hőmérsékletének csökkentése érdekében. A kopó- és kötőrétegek előállítása során a bitumen tartalmú keverékek maximális hőmérséklete nem haladhatja meg a 120 °C-t. Kizárólag a nagyobb viszkozitású, speciális bitumen tartalmú keverékek lefektetése esetén megengedett 120 °C-t meghaladó hőmérséklet, ugyanakkor az nem haladhatja meg a 155 °C-t. Ellenőrzés: A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek be kell nyújtania egy műszaki jelentést és a tervezési tevékenységekre vonatkozó munkatervet, melyben ismerteti a keverési és aszfaltozási technikákat, valamint az e technikák által megkövetelt legmagasabb hőmérsékleteket, beleértve a kötőanyag és aszfaltkeverék gyártó vagy gyártók által biztosított műszaki adatlapjait is.
B2. Kitermelt anyagokkal és talajjal való gazdálkodást ismertető terv (Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak) A kitermelés közben keletkező hulladékokat, az építési és bontási hulladékok kivételével, nyilvántartásba kell venni. Egy kitermelt anyagokkal és talajjal való gazdálkodást ismertető tervet kell készíteni, melyben meghatározásra kerülnek a következők elkülönített gyűjtésére szolgáló rendszerek: (i) kitermelési tevékenységek (például az építési helyszín előkészítése, a talajkiegyenlítés, az alapozás és az árokásási munkák) során kitermelt anyagok, jellemzően föld és kövek, beleértve az altalajt is; (ii) termőtalaj. Mind kitermelt anyagok, mind pedig a termőtalaj zárt hurok rendszerű helyszíni újrahasználatát maximalizálni kell a szénlábnyom vagy az életciklus-értékelés eredményeinek megfelelően (lásd a B14. követelményt). A kitermelt anyagok újrahasznosítás, újrafelhasználás és visszanyerés céljából történő elkülönített gyűjtésénél tekintetbe kell venni a 2008/98/EK irányelv szerinti hulladékhierarchiát. Ellenőrzés: A tervezőcsapatnak, vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek, illetőleg a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek be kell nyújtani egy, a kitermelt anyagokkal és talajjal való gazdálkodást ismertető tervet, mely az alábbiakat foglalja magában: (i) A helyes gyakorlatok alapján a kitermelt anyagok becsült mennyiségét tartalmazó mennyiségkimutatás, az Egyesült Királyság Környezetvédelmi, Élelmiszerügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának (Department for Environment, Food and Rural Affairs, DEFRA) Code of Practice on Soil Management [A talajgazdálkodási gyakorlati szabályzata] c. dokumentumában (2009) és/vagy az ENCODE-jegyzőkönyvben (2013) meghatározottak szerint;

(ii) A hulladéklerakóba történő lerakástól megkímélt anyagok becsült teljes mennyisége, valamint a lehetséges veszélyes anyagok;

(iii) A munkaterületen újrahasznált és/vagy újrahasznosított anyagok becsült tömegszázaléka;

(iv) A munkaterületen kívül újrahasznált és/vagy újrahasznosított anyagok becsült tömegszázaléka;

(v) A termőtalaj teljes mennyisége és a minőségének megőrzését célzó stratégiák.

B3. A vízelvezető rendszerek vízszennyezés-csökkentő elemeinek teljesítménykövetelményei

Hacsak a helyi előírások, illetve a különleges körülmények kifejezetten meg nem követelik a szennyvízcsatorna-csatlakozásokat

A közúti vízelvezető rendszerek nem csatlakoztathatók a fő szennyvízcsatorna-hálózatra.

A vízelvezető rendszert el kell látni olyan elvezető elemekkel, melyek elősegítik az üledékek és a szilárd részecskéket eltávolítását a csapadékvízből.

Ellenőrzés:

A tervezőcsapatnak, vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek, illetőleg a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek egyértelműen meg kell határoznia, hogy a lefolyó víz hova kerül elvezetésre, valamint, hogy hol és milyen üledékek eltávolítására szolgáló eszközök kerülnek beépítésre a vízelvezető rendszerbe.

B3. A vízelvezető rendszerek vízszennyezés-csökkentő elemeinek teljesítménykövetelményei

Hacsak a helyi előírások , illetve a különleges körülmények kifejezetten meg nem követelik a szennyvízcsatorna-csatlakozásokat

A közúti vízelvezető rendszerek nem csatlakoztathatók a fő szennyvízcsatorna-hálózatra.

A vízelvezető rendszert el kell látni olyan elvezető elemekkel, melyek elősegítik az üledékek és a szilárd részecskék eltávolítását a csapadékvízből. Az ilyen, „kemény” műszaki megoldást jelentő (hard engineered) elemeket „puha” műszaki megoldást jelentő (soft engineered) elemekkel kell ötvözni. Ez utóbbit gyakorta „fenntartható városi vízelvezető megoldásoknak” (Sustainable Urban Drainage Solutions, SuDS) nevezik.

Ellenőrzés:

A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek egyértelműen meg kell határoznia, hogy a lefolyó víz hova kerül elvezetésre, valamint, hogy hol és milyen üledékek eltávolítására szolgáló elemek/eszközök kerülnek beépítésre a vízelvezető rendszerbe, és ezen elemek/eszközök közül melyek felelnek

meg a fenntartható városi vízelvezető megoldások alapelveinek.

B4. A vízelvezető rendszerek csapadékvíz-visszatartó képességének teljesítménykövetelményei

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

Ha ezt a jogszabályok megkövetelik, illetve, ha ez az adott munkaterület tekintetében különösen fontos

A vízelvezető rendszert úgy kell kialakítani, hogy képes legyen:

- egy X évente 1 visszatérési idejű (gyakoriságú) és Y perces időtartam alatt lehulló mértékadó (avagy tervezési) csapadékhozamot6 egy meghatározott vízelvezetési területen visszatartani;

- a vízelvezető rendszer maximális lefolyási tényezőinek korlátozni legfeljebb akkora értékre, mint egy egyenértékű zöldmezős helyszín maximális lefolyási tényezői, vagy más, az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban egyértelműen meghatározott, konkrét értékre.

Ellenőrzés:

Az ajánlatkérő köteles a mértékadó (avagy tervezési) csapadékhozammal kapcsolatosan megfelelő adatokkal szolgálni a tervezőcsapat vagy a tervező és kivitelező ajánlattevő vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevő részére.

6 Lásd a műszaki jelentés 5. mellékletében szereplő A.7. és A.8. ábrát

Ezen adatok alapján, az ajánlatkérő által meghatározott megfelelő modellező szoftver segítségével le kell futtatni egy hidraulikai szimulációt. E szimulációnak ki kell mutatnia, hogy:

- A mértékadó csapadék előfordulása alatt semmikor nincs a vízelvezető rendszer túlterhelve és;

- A mértékadó csapadék előfordulása alatt a lefolyási tényező semmikor nem haladja meg az ajánlatkérő által megadott értéket.

B5. Környezetvédelmi integrációs és helyreállítási terv

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

Ez a kritérium akkor alkalmazandó, ha rendelkezésre áll ültetésre alkalmas földterület, amely magában foglalhat bármilyen „puha” mérnöki megoldást képviselő vízelvezető infrastruktúrába (mint például csapadékvíz-visszatartó medencék, tavak vagy mesterséges vizes élőhelyek) történő ültetést is.

Az út terveinek részeként be kell nyújtani egy környezetvédelmi integrációs és helyreállítási tervet, amelynek tartalmaznia kell a következő adatokat:

- Egy helyszínrajz, amelyen fel van tüntetve az összes növényfaj típusa, elhelyezkedése és mennyisége/sűrűsége (kizárólag nem invazív és őshonos növényfajokat foglalhat magában);

- A növényfajok kiválasztására alkalmazott eljárás leírása, és egy rövid magyarázat arra nézve, hogy az egyes fajok miért illeszkednek a helyszín speciális környezeti feltételeihez;

- Az ültetési területre vonatkozó követelmények: a felhasznált talaj/komposzt/táptalaj, valamint azok mélysége, a kezdeti műtrágyázás, talajtakarás (mulcs) használata, a fűmagok elvetése;

- A talajerózió elkerülése érdekében a növénytakaró kialakítását megelőzően és azt követően tervezett intézkedések;

- A növényzettel beborított területek várható karbantartási követelményei. Ez magában foglalja az esetleges öntözést, fűnyírást, metszést, illetve a növények cseréjét.

A tervet a legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatások szerint kell összeállítani, melyek a COST 341-jelentésben, illetőleg az egyéb hasonló szakirodalomban kerülnek ismertetésre.

Ellenőrzés:

A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek be kell nyújtania a környezetvédelmi integrációs és helyreállítási terv egy példányát az ajánlatkérőnek.

B6. A kivitelezés és karbantartás során keletkező zajkibocsátás monitoringja

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

Amennyiben ezt az elvi építési engedély vagy a helyi/nemzeti jogszabályok megkövetelik, illetve, ha ezt az ajánlatkérő kifejezetten kérte

A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek részletesen be kell mutatnia, hogy az ideiglenes zajvédő falakat (vagy ha ezek szerepelnek a végleges tervekben, akkor az állandó zajvédő falakat) hogyan kívánja felállítani a meghatározott hatásterületen a zajszint csökkentése érdekében oly módon, hogy az kevesebb legyen, mint X dB(A) (átlagos Lden érték), illetve Y dB(A) (átlagos Lesti érték), amint azt a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelv (2002/49/EK) I. melléklet meghatározza.

Ellenőrzés: A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek be kell nyújtania az alábbiakat:

- a munkálatok helyszínének és a hatásterületnek a terve a környezeti hatásvizsgálatban, jogszabályban vagy adott esetben az ajánlatkérő által meghatározottak szerint;

- a munkálatok ütemterve, kiemelve, hogy a leginkább zajos munkálatokra mikor kerül sor;

- a zajvédő helyének és körülbelüli tulajdonságainak részletes leírása, párosulva bizonyos alapvető akusztikai számításokkal, melyek bizonyítják, hogy a zajcsökkentés a hatásterületen megvalósítható.

B7. Alacsony zajszintű útburkolat kialakítására vonatkozó minimumkövetelmény

Amennyiben ezt a helyi vagy nemzeti jogszabályok megkövetelik, vagy amennyiben az adott út alacsony zajszintjét kiemelten kezelik

A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek nyilatkoznia kell róla, hogy a tervezett alacsony zajszintű útburkolat

– az adott útszakaszon megengedett legnagyobb sebesség függvényében – megfelel az ISO/DIS 11819-2 szabvány szerint, közeltéri (close proximity, CPX) méréssel vizsgált alábbi zajkibocsátási szinteknek:

- 90 dB(A) 50 km/h mellett, és/vagy

- 95 dB(A) 70 km/h mellett, és/vagy

- 98 dB(A) 90 km/h mellett.

A tervek alátámasztására felhasznált vizsgálati adatoknak és feltételezéseknek az ASTM F2493-14 szabványban meghatározott, szabványos P225/60R16 méretű, legalább 5 milliméteres futófelületű, acélöves radiál tesztabronccsal ellátott tesztjárművekkel és/vagy - pótkocsikkal végzett közeltéri zajszintmérésből kell származniuk.

Bármilyen vizsgálati adatot 20° C-os hőmérsékletre kell kiigazítani. A vizsgálati adatok bizonytalansági elemzését a Guide to the Expression of Uncertainty in Measurement [Útmutató a mérések bizonytalanságának megadásához] (ISO/IEC Guide 98-3:2008) című útmutató alapján kell értékelni, és a vizsgálatoknak bizonyítaniuk kell, hogy az eredmények – a bizonytalanságot is beleértve – 1 dB(A) értéknél nagyobb mértékben nem haladják meg a fenti értékeket, illetőleg a tervekben meghatározott értékeket (ha ezek alacsonyabbak).

Ellenőrzés:

A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek le kell írnia a tervezett alacsony zajszintű útburkolat jellegét, többek között az adalékanyagok osztályozását, az adalékanyagok legnagyobb méretét, a használt kötőanyagot, a várható hézagok térfogatát, valamint az adott úton megengedett sebesség (vagy sebességek) mellett a tesztjárművek várható közeltéri méréssel vizsgált zajkibocsátását.

Az új burkolat várható zajcsökkentési teljesítményének laboratóriumi mérések és/vagy a vizsgálati útszakaszon végzett helyszíni mérések értékein kell alapulnia, és összehasonlíthatónak kell lennie egyéb, közismerten alacsony zajszintű referenciafelületekkel. Az adatokat és információkat előállíthatják maguk az ajánlattevők is a független szakmai szempontból felülvizsgált, publikált szakirodalom, illetőleg az útfelületek zajszintmérése terén illetékes hatóságok által aláírt nyilatkozatok alapján.

A megnyitást követően egy, az illetékes hatóság által aláírt vizsgálati jelentést kell biztosítani, amely a megállapodott útszakaszoknak a megállapodott sebesség vagy sebességek mellett,

B7. Az alacsony zajszintű útburkolat kialakítására vonatkozó minimumkövetelmény

Amennyiben ezt a helyi vagy nemzeti jogszabályok megkövetelik, vagy amennyiben az adott út alacsony zajszintjét kiemelten kezelik

– az adott útszakaszon megengedett legnagyobb sebesség függvényében – megfelelnie az ISO/DIS 11819-2 szabvány szerint, közeltéri (close proximity, CPX) méréssel vizsgált zajkibocsátási szinteknek:

- 87 dB(A) 50 km/h mellett, és/vagy

- 92 dB(A) 70 km/h mellett, és/vagy

- 95 dB(A) 90 km/h mellett.

A tervezés alátámasztására felhasznált vizsgálati adatoknak és feltételezéseknek az ASTM F2493-14 szabvány leírásának megfelelő, minimum 5 milliméteres futófelületű, szabványos P225/60 R16 acélöves radiál tesztabronccsal ellátott közeltéri tesztjárművek és/vagy - pótkocsik használatával kell készülniük.

Ellenőrzés:

A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek le kell írnia a tervezett alacsony zajszintű útburkolat jellegét, többek között az adalékanyagok osztályozását, az adalékanyagok legnagyobb méretét, a használt kötőanyagot, a várható hézagok térfogatát, valamint az úthoz társított megfelelő sebesség(ek) mellett a tesztjárművek várható közeltéri méréssel vizsgált zajkibocsátását.

közeltéri méréssel vizsgált zajkibocsátási eredményeit ismerteti, és amely bizonyítja a vonatkozó zajkibocsátási határértékeknek való megfelelést.

A vizsgált útszakasz térbeli varianciájának bizonyítania kell, hogy a vizsgálati útszakasz egyetlen egyedi része sem haladja meg ezeket az átfogó határértékeket több, mint 2 dB(A) értékkel.

közeltéri méréssel vizsgált zajkibocsátási eredményeit ismerteti, és amely bizonyítja a vonatkozó zajkibocsátási határértékeknek való megfelelést.

B8. Világítóberendezések teljesítménykövetelményei

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

E követelmény tekintetében lásd a köztéri világításra és a forgalmi jelzésekre vonatkozó GPP-követelményeket: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx/xxx/xxx/xxxxxxxx/xxxxxx_xxxxxxxx.xxx

Ellenőrzés:

Lásd a vonatkozó uniós GPP-követelményeket tartalmazó dokumentumokat.

B9. Útburkolati jelek teljesítménykövetelményei

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

E követelmény tekintetében lásd a festékekre, lakkokra és útburkolati jelekre vonatkozó GPP-követelményeket, melyek hamarosan közzétételre kerülnek: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx/xxx/xx_xxx_xxxxxxxx_xx.xxx

Ellenőrzés:

Lásd a vonatkozó uniós GPP-követelményeket tartalmazó dokumentumokat.

B10. Forgalmi torlódások mérséklésére irányuló terv

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

Az út terveivel együtt be kell nyújtani egy forgalmi torlódások mérséklésére irányuló tervet is, amelynek végrehajtására a kivitelezési és karbantartási szakaszban kell, hogy sor kerüljön, és amely a következőket foglalja magában:

- Egy időkeret, amelyben szerepelnek az út élettartama során várható kivitelezési és/vagy karbantartási tevékenységek;

- Alternatív útvonalak, amelyekre ezen tevékenységek során szükség esetén a forgalom átirányítható.

Ha a tervezőcsapat vagy a tervező és kivitelező ajánlattevő vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevő a használati szakasz tekintetében belevesz bármilyen forgalmi torlódás megakadályozására szolgáló megoldást, illetve bármilyen változtatható irányú forgalmi sávon vagy forgalmi sávként használandó leállósávon alapuló karbantartási tevékenységet, be kell nyújtani erre vonatkozóan egy életciklusköltség-számítási elemzést, amely tartalmazza a forgalmi torlódásokból fakadó felhasználói externáliás költségeket is.

Azon utak esetében, ahol a forgalomirányítás céljából intelligens közlekedési rendszerek (ITS) kerülnek megvalósításra, az utakat fel kell szerelni e rendszerek támogatásához szükséges eszközökkel, vagyis kamerákkal, közlekedési lámpákkal, tájékoztató képernyőkkel és változtatható közlekedési táblákkal.

Ellenőrzés:

A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek be kell nyújtania a forgalmi torlódások mérséklésére irányuló részletes

tervet, az ISO 15686-5 szabvány szerint elvégzett életciklusköltség-számítási elemzést (ha szükséges), és az intelligens közlekedési rendszerek részét képező eszközök leírását (ha szükséges).

B11. Az út burkolat tartósságának teljesítménykövetelményei

Az útburkolat minimális névleges élettartamát (a kopóréteget ide nem értve) az ajánlatkérő határozza meg, ez azonban nem lehet rövidebb, mint:

- 15 év a kötőréteg esetében, ennek sajátos feltételek fennállása (például agresszív klíma – ezt az ajánlati felhívásban meg kell határozni) esetén nem kevesebb, mint 10 évre csökkentésének lehetősége mellett;

- 20 éves a burkolatalap esetében rugalmas/félszilárd burkolatok, valamint a szilárd burkolatok betonlapjai esetében;

- 40 év az ágyazati réteg esetében.

Emellett az ajánlatkérő előírhatja a kopóréteg minimális névleges élettartamát, amennyiben az útburkolat sajátos feltételei lehetővé teszik egy küszöbérték megszabását.

Ellenőrzés:

A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek be kell nyújtania egy műszaki jelentést, amelyben meghatározza a kötőanyag, a burkolatalap és az ágyazati réteg minimális névleges élettartamát, amely nem lehet rövidebb a fent jelzett értéknél. E jelentésnek tartalmaznia kell az teherbírás és a fáradási szilárdság, továbbá az útburkolat rétegeit érő kritikus feszültségek és alakváltozások értékelését is. A jelentésnek megfelelő adatokat és információkat kell tartalmaznia, különösen a következőkkel kapcsolatban: az anyagok fizikai-mechanikai tulajdonságai, az alkalmazott kivitelezési módszerek és eljárások, valamint a kivitelezési tevékenységre vonatkozó munkaterv.

B11. Az út burkolat tartósságának teljesítménykövetelményei

Az útburkolat minimális névleges élettartamát (a kopóréteget ide nem értve) az ajánlatkérő határozza meg, ez azonban nem lehet rövidebb, mint:

- 20 év a kötőréteg esetében, ennek sajátos feltételek fennállása (például agresszív klíma – ezt az ajánlati felhívásban meg kell határozni) esetén nem kevesebb, mint 15 évre csökkentésének lehetősége mellett;

- 40 éves a burkolatalap esetében rugalmas/félszilárd burkolatok, valamint a szilárd burkolatok betonlapjai esetében;

- 60 év az ágyazati réteg esetében.

Emellett az ajánlatkérő előírhatja a kopóréteg minimális névleges élettartamát, amennyiben az útburkolat sajátos feltételei lehetővé teszik egy küszöbérték megszabását.

Ellenőrzés:

B12. Karbantartási és rehabilitációs terv

1. lehetőség

Ez a lehetőség a tervezést, kivitelezést és üzemeltetést is lefedő szerződésekre vonatkozik

A tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek a részletes tervekbe egy karbantartási és rehabilitációs tervet is bele kell vennie. Minden egyes olyan útszakasz vonatkozásában, amelyet különleges kivitelezési módszerek, anyagok, környezeti feltételek, időjárási viszonyok és használat jellemez, a karbantartási és rehabilitációs tervnek legalább:

- Tartalmaznia kell a rutinszerű, megelőző és rehabilitációs intézkedéseket;

- Optimalizálnia kell a karbantartási munkák költség-haszon arányát;

- Nyilatkoznia kell a szénlábnyomban foglalt rutinszerű, megelőző és rehabilitációs intézkedések/stratégiák környezetvédelmi teljesítményéről (a B14. követelmény szerint, adott esetben);

- Tartalmaznia kell a költségeket, a karbantartási tevékenységek között várhatóan

B12.Karbantartási és rehabilitációs terv

A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek a részletes tervekbe egy karbantartási és rehabilitációs tervet is bele kell vennie. Minden egyes olyan útszakasz vonatkozásában, amelyet különösen különleges kivitelezési módszerek, anyagok, környezeti feltételek, időjárási viszonyok és használat jellemeznek, a karbantartási és rehabilitációs tervnek legalább:

- Tartalmaznia kell a rutinszerű, megelőző és rehabilitációs intézkedéseket;

- Optimalizálnia kell a karbantartási munkák költség-haszon arányát;

- Nyilatkoznia kell az életciklus-értékelésbe foglalt rutinszerű, megelőző és rehabilitációs intézkedések/stratégiák környezeti hatékonyságáról (a B14. követelmény szerint, adott esetben);

- Tartalmaznia kell a költségeket, a karbantartási tevékenységek között várhatóan eltelő intervallumokat, a forgalmi torlódások mérséklésére irányuló tervet (a B10. követelmény szerint), és a bontásihulladék-gazdálkodási tervet (a E2. követelmény

eltelő intervallumokat, a forgalmi torlódások mérséklésére irányuló tervet (a B10. követelmény szerint), és a bontásihulladék-gazdálkodási tervet (a E2. követelmény szerint) minden egyes intézkedés vonatkozásában.	szerint) minden egyes intézkedés vonatkozásában. Ellenőrzés: A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek be kell nyújtania egy megfelelő adatokat és információkat, valamint a tervezési tevékenységek munkatervét magában foglaló műszaki jelentést.
2. lehetőség Ez a lehetőség külön tervezési és kivitelezési szerződésekre, illetve a tervezési és kivitelezési szerződésekre vonatkozik A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek a részletes tervekbe egy általános karbantartási és rehabilitációs tervet is bele kell vennie. Minden egyes olyan útszakasz vonatkozásában, amelyet különleges kivitelezési módszerek, anyagok, környezeti feltételek, időjárási viszonyok és használat jellemez, az általános karbantartási és rehabilitációs tervnek magában kell foglalnia: - a rutinszerű, megelőző és rehabilitációs intézkedések környezeti hatékonyságát (a B14. követelmény szerint CF, adott esetben); - a rutinszerű, megelőző és rehabilitációs intézkedések közötti átlagos időintervallumokat (ha ezt nem határozta meg az ajánlatkérő); - A forgalmi torlódások mérséklésére irányuló tervet (a B10. követelmény szerint), és a bontásihulladék-gazdálkodási tervet (az E2. követelmény szerint) minden egyes intézkedés vonatkozásában.
Ellenőrzés: A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek be kell nyújtania egy megfelelő adatokat és információkat, valamint a tervezési tevékenységek munkatervét magában foglaló műszaki jelentést.
ODAÍTÉLÉSI KRITÉRIUMOK
B13. Nem alkalmazandó	B13. A gördülési ellenállásból eredő, forgalommal összefüggő üzemanyag-fogyasztás teljesítménykövetelményei Kizárólag olyan autópályákra, autóutakra, főutakra vagy országos utakra vonatkozik, amelyeket állandó sebesség mellett, magas éves átlagos napi forgalom7 viselésére terveztek. Ennek a követelménynek a végrehajtása érdekében az ajánlatkérő az alábbi lehetőségek közül választhat. Mindhárom lehetőség esetén elő kell írni, hogy az átlagos profilmélység biztosítsa a nemzeti, regionális és/vagy helyi jogszabályok által előírt csúszási ellenállásnak és nedves súrlódásnak való megfelelést.
	1. lehetőség

7 A magas éves átlagos napi forgalom az egyes uniós országokban és régiókban eltérő lehet, ezért az egyes közútkezelő hatóságoknak kell értékelnie, hogy mely tartomány tekinthető „magasnak”. Általános szabályként a szakirodalom azt mondja, hogy a 2000–3000 járműves éves átlagos napi forgalom a magas és alacsony forgalom közötti határ.

Pontot kell adni azoknak az ajánlatoknak, amelyekben az útfelület alacsonyabb átlagos profilmélységét (MDP) vállalják, a csúszási ellenállás és nedves súrlódás által meghatározott biztonságos feltételek tartományán belül.

2. lehetőség

Pontot kell adni azoknak az ajánlatoknak, amelyekben az útfelület kisebb gördülési ellenállását vállalják.

Ez a lehetőség csak akkor használható, ha a következő három követelmény teljesül:

1. az ajánlatkérő a pályázati felhívásban meghatározza a gördülési ellenállás közvetlen mérésére alkalmazható vizsgálati módszert, és;

2. az ajánlattevők számára elérhetőek olyan laboratóriumok, melyek ezen vizsgálati módszerrel tesztelik a gördülési ellenállást, és;

3. a vizsgálati módszert az ISO 17025 szabvány rendelkezései szerint hitelesítették.

3. lehetőség

Pontot kell adni azoknak az ajánlatoknak, amelyekben olyan útfelület kialakítását vállalják, amely csökkenti a forgalommal összefüggő üzemanyag-fogyasztást.

Az ajánlatkérő biztosítja az ajánlatadók számára az eszközt, beleértve a tervezéshez szükséges adatokat is (útvonal, járműforgalom, átlagos görbület, emelkedés és süllyedés/dőlésszög). Az ajánlatadónak fel kell tüntetnie az üzemanyag-fogyasztást befolyásoló tervezési paramétereket, a vonatkozó bizonytalansági szintekkel együtt megadva ezen értékeket, valamint az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó becslés bizonytalansági szintjéről is nyilatkoznia kell.

Ellenőrzés:

Minden lehetőség: A tervezőcsapatnak, vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek, illetőleg a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek részletes terveket kell benyújtania, amelyek magukban foglalják a kinyilatkoztatott teljesítmény-paramétereket is, a felület egy reprezentatív mintájának vizsgálati eredményeivel együtt. A vizsgálatokat egy független laboratóriumnak kell elvégeznie, az ISO 17025 szabvány általános alapelveinek megfelelően.

1. lehetőség: az átlagos profilmélység az ISO 13473-1 szabvány szerint mérendő.

2. lehetőség: a gördülési ellenállás az ajánlatkérő által a pályázati felhívásban meghatározott vizsgálati módszerrel mérendő.

3. lehetőség: A tervezőcsapatnak, vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek, illetőleg a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek be kell nyújtania a MIRAVEC-projektben ismertetett eszköz vagy – amennyiben léteznek ilyenek – egyéb ezzel egyenértékű értékelési eszközök használatával számított, várható üzemanyag-fogyasztási eredményeket. Ahhoz, hogy egyenértékűnek lehessen őket tekinteni, ezen eszközöknek a következő paramétereket kell magukban foglalniuk:

- A szabad forgalomáramlás üzemanyag-fogyasztási modellje, amely a következőkön alapszik:

o Járműjellemzők (típus, használt üzemanyag, környezetvédelmi besorolás);

o Gördülési ellenállás, légellenállás, átlagos görbület, emelkedés és süllyedés/dőlésszög, sebesség;

- A gördülési ellenállás a környezeti hőmérséklet, nemzetközi érdességi mutató (IRI), és az átlagos profilmélység függvényében;

- A jármű sebessége a megengedett sebesség, a jármű típusa, a forgalom, a dőlésszög, nemzetközi érdességi mutató és a keréknyomok jelenléte alapján;

- Holtidő.

B14. A fő útelemek életciklus-értékelési teljesítménye

Ha az úthasználati szakasz hatását kell megítélni, e kritériumot B13„A gördülési ellenállásból eredő, forgalommal összefüggő üzemanyag-fogyasztás teljesítménykövetelményei” odaítélési kritériummal kombinálva kell alkalmazni.

Ez a követelmény csak akkor alkalmazható, ha az ajánlattevők viszonyítási alapként egy referenciaútra vonatkozó mennyiségkimutatást8 kapnak, vagy az ajánlattevők által benyújtott terveket versenyeljárás keretében összehasonlítják.

A közbeszerzési eljárás során a kiegészítő műszaki iránymutatást kell követni az A. mellékletnek megfelelően (szénlábnyomra vonatkozó lehetőség).

Szénlábnyomra szakosodott műszaki értékelőnek kell közreműködnie az ajánlati felhívás kidolgozásában, és el kell végeznie a beadványok kritikai felülvizsgálatát.

Pont jár, amennyiben az út, amely legalább az (a) táblázatban felsorolt fő útelemeket magában foglalja, szénlábnyoma kedvezőbb a referenciaúttal vagy egyéb konkurens tervekkel való összehasonlításban.

Az összehasonlítás alapját az ajánlati felhívásban kell meghatározni.

(a) táblázat – Az értékelendő útelemek köre

Új építés vagy nagymértékű bővítés

Karbantartás és rehabilitáció

⬝ Altalaj, beleértve a földmunkákat és az alapozási munkákat

⬝ Ágyazati réteg

⬝ Burkolatalap, kötőréteg, valamint kopóréteg vagy betonlapok

⬝ További kiegészítő útelemek (opcionális)

⬝ Burkolatalap, kötőréteg, valamint kopóréteg vagy betonlapok

A hatékonyságot az út szénlábnyomának ISO 14067 vagy ezzel egyenértékű szabvány szerinti értékelésével kell felmérni. Az ajánlati felhívásban meg kell jelölni, hogy milyen módszert kell használni az értékeléshez (lásd az A. mellékletet).

Az igazoltan legalacsonyabb szénlábnyomú ajánlattevő kapja a legmagasabb pontot.

Amennyiben a szénlábnyom lehetőség igénybevételével elemzés elvégzésére kerül sor a fővállalkozó kiválasztását megelőzően, a nyertes ajánlattevőnek el kell készítenie egy átadás- átvételi jegyzőkönyvet, amely magában foglalja a következőkre vonatkozó kulcsfontosságú feltételezéseket és eredményeket:

B14. A fő útelemek életciklus-értékelési teljesítménye

A közbeszerzési eljárás során kiegészítő műszaki útmutatót kell követni a B. mellékletnek megfelelően (életciklus-értékelésre vonatkozó lehetőség).

Életciklusköltség-értékelésre szakosodott műszaki értékelőnek kell közreműködnie az ajánlati felhívás kidolgozásában, és el kell végeznie a beadványok kritikai felülvizsgálatát.

Pont jár, amennyiben az út, amely legalább a (b) táblázatban felsorolt fő útelemeket magában foglalja, életciklus-értékelési hatékonysága kedvezőbb a referenciaúttal vagy egyéb konkurens tervekkel való összehasonlításban.

Az összehasonlítás alapját az ajánlati felhívásban kell meghatározni.

(b) táblázat – Az értékelendő útelemek köre

Új építés vagy nagymértékű bővítés

Karbantartás és rehabilitáció

⬝ Altalaj, beleértve a földmunkákat és az alapozási munkákat

⬝ Ágyazati réteg

⬝ Burkolatalap, kötőréteg, valamint kopóréteg vagy betonlapok

⬝ További kiegészítő útelemek (opcionális)

⬝ Burkolatalap, kötőréteg, valamint kopóréteg vagy betonlapok

A hatékonyságot az út ISO 14040/14044 szabvány szerinti életciklus-értékelésének elvégzésével kell felmérni. Az ajánlati felhívásban meg kell jelölni, hogy az alábbi módszerek közül melyiket kell használni az értékeléshez (lásd a B. mellékletet):

i. Hatáskategória-eredmények: Az egyes indikátorokra vonatkozóan az előírt életciklus-értékelési módszerrel kiszámított jellemzési eredmények összesítése; vagy

ii. pontozás életciklus-értékelési eszközzel: a hatóságok által alkalmazott nemzeti vagy regionális életciklus-értékelési eszközzel kapott egyetlen pontszám,

Az alkalmazott módszernek minden esetében tartalmaznia kell legalább a B. mellékletben

8 A mennyiségkimutatás meghatározása: „a szerződés tárgyát képező munkára vonatkozóan részletes azonosító leírásokat és pontos mennyiségeket tartalmazó tételjegyzék”

(RICS, 2011).

- a földmunkákkal és alapozási munkákkal kapcsolatos megoldások;

- a felhasználni tervezett anyagok, az alkalmazandó technikák, úgy mint melegen kevert aszfalt (WMA), félig melegen kevert aszfalt (HWMA), hidegen kevert aszfalt (CMA), valamint az újrahasznosítottanyag- és újrafelhasználtanyag-tartalom és/vagy melléktermékek;

- az anyagoknak az előállítási helyről a munkaterületre szállításából származó, CO2- egyénértékesben kifejezett tonnánkénti kibocsátás (kiindulási földmozgatási terv);

- a kitermelt anyagok, valamint az építési és bontási hulladékok építési helyszínen és azon kívül történő újrafeldolgozásának, újrahasználatának százalékos mértéke;

- Karbantartási tevékenységek és gyakoriságuk.

Ellenőrzés:

A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek be kell nyújtania a javasolt tervekhez kapcsolódó mennyiségkimutatást és a szénlábnyom ISO 14067 vagy ezzel egyenértékű szabvány szerint jelentett eredményeit. A referenciaúttal való összehasonlítást egy rövid műszaki jelentésben kell ismertetni, amely összeveti azt a javasolt tervezési lehetőséggel (vagy lehetőségekkel), és tartalmazza a hatékonyságnövekedés számítását. A műszaki jelentésben be kell mutatni (az A. mellékletben meghatározott) „megválaszolandó műszaki kérdésekre” javasolt megoldásokat.

Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet az ajánlatkérő a jövőbeni pályázati felhívás során fogja felhasználni, amennyiben külön tervezési és kiviteli szerződés megkötésére kerül sor, illetve az építési fővállalkozó, vagy a tervező, kivitelező vállalkozó, illetőleg a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó frissíti és továbbfejleszti azt, mielőtt megkezdené a kivitelezési szakaszt.

A nyertes ajánlattevő a tervezési szakaszt egy átadás-átvételi jegyzőkönyv elkészítésével zárja le.

A nyertes tervező és kivitelező, illetve tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek még a kivitelezési szakasz megkezdését megelőzően el kell készítenie az átadás-átvételi jegyzőkönyvet.

A műszaki jelentést kritikai felülvizsgálatnak kell alávetni, amelyet az ajánlatkérő által kinevezett, életciklus-értékelésre szakosodott műszaki értékelőnek kell elvégeznie. A kritikai felülvizsgálatnak a C. mellékletben megfogalmazott iránymutatásokat kell követnie.

meghatározott életciklust átfogó, hatáskategóriára vonatkozó indikátorokat.

A környezeti energiát hasznosító (energy harvesting) technológiákat a B. melléklet d. pontjának megfelelően kell belevenni az életciklus-értékelésbe.

Amennyiben életciklus-értékelés elvégzésére kerül sor a fővállalkozó kiválasztását megelőzően, a nyertes ajánlattevőnek el kell készítenie egy átadás-átvételi jegyzőkönyvet, amely magában foglalja a következőkre vonatkozó kulcsfontosságú feltételezéseket és eredményeket:

- a földmunkákkal és alapozási munkákkal kapcsolatos megoldások;

- az anyagoknak az előállítási helyről a munkaterületre szállításából származó, CO2- egyénértékesben kifejezett tonnánkénti kibocsátás (kiindulási földmozgatási terv);

- a kitermelt anyagok, valamint az építési és bontási hulladékok építési helyszínen és azon kívül történő újrafeldolgozásának, újrahasználatának százalékos mértéke;

- Karbantartási tevékenységek és gyakoriságuk.

Ellenőrzés:

A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek be kell nyújtania a javasolt tervhez kapcsolódó mennyiségkimutatást és az életciklus-értékelés ISO 14044 szabvány szerint jelentett eredményeit. A referenciaúttal való összehasonlítást egy rövid műszaki jelentésben kell ismertetni, amely összeveti azt a javasolt tervezési lehetőséggel (vagy lehetőségekkel), és tartalmazza a hatékonyságnövekedés számítását. A műszaki jelentésben be kell mutatni a (B. mellékletben meghatározott) „megválaszolandó műszaki kérdésekre” javasolt megoldásokat.

A nyertes ajánlattevő a tervezési szakaszt egy átadás-átvételi jegyzőkönyv elkészítésével zárja le.

B15. Újrahasznosítottanyag-tartalom beépítése

Ajánlatos megfontolni e követelménynek a B16. követelménnyel való kombinálását, a B14. követelmény választása esetén azonban nem alkalmazható9.

Az ajánlatkérő azoknak az ajánlattevőknek adhat pontot, akiknél a (c) táblázatban felsorolt útelemek esetében az újrahasznosított, újrafelhasznált anyagok és/vagy melléktermékek10 tömegszázaléka összesítve eléri vagy meghaladja a 15 %-ot.

A minimális anyagtartalomra vonatkozóan szigorúbb odaítélési követelmény is meghatározható, ha az ajánlatkérő a fővállalkozó kiválasztására irányuló ajánlati felhívás kiírása előtt megállapodik erről a tervezőcsapattal.

Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a sajátos helyi viszonyoknak megfelelően magasabb pontszámot ad az újrahasználtanyag-tartalomért, mint az újrahasznosítottanyag-tartalomért.

Új építés vagy nagymértékű bővítés

Karbantartás és rehabilitáció

⬝ Altalaj, beleértve a földmunkákat és az alapozási munkákat;

⬝ Ágyazati réteg;

⬝ Burkolatalap, kötőréteg, valamint kopóréteg

vagy betonlapok.

⬝ Burkolatalap, kötőréteg, valamint kopóréteg vagy betonlapok.

Az újrahasznosítottanyag- valamint az újrahasználtanyag-tartalmat az újrahasznosított, újrahasznált anyagok és/vagy melléktermékek átlagos anyagmérlege alapján kell kiszámítani (adott esetben) az előállításuk és az építési területre szállításuk módjától függően:

- Az építési területre szállított minden egyes előre kevert tételre vonatkozóan, a következőket szabályozó szabványok szerint:

o adalékanyagok: EN 13242, EN 13285;

o aszfalt útburkolat: EN 13043, EN 13108-1, EN 13108-2, EN 13108-3, EN

13108-4, EN 13108-5, EN 13108-6, EN 13108-7, EN 13108-8;

o beton útburkolat: EN 206, EN 12620, EN13877;

o hidraulikus kötőanyagú szemcsés keverékek: EN 14227, 1-5. rész;

B15. Újrahasznosítottanyag-tartalom beépítése

Ajánlatos megfontolni e követelménynek a B16. követelménnyel való kombinálását, a B14. követelmény választása esetén azonban nem alkalmazható9.

Az ajánlatkérő azoknak az ajánlattevőknek adhat pontot, akiknél a (d) táblázatban felsorolt útelemek esetében az újrahasznosított, újrafelhasznált anyagok és/vagy melléktermékek10 tömegszázaléka összesítve eléri vagy meghaladja a 30 %-ot.

Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a sajátos helyi viszonyoknak megfelelően magasabb pontszámot ad az újrahasználtanyag-tartalomért, mint az újrahasznosítottanyag-tartalomért.

(d) táblázat – Az értékelendő útelemek köre

Új építés vagy nagymértékű bővítés

Karbantartás és rehabilitáció

⬝ Altalaj, beleértve a földmunkákat és az alapozási munkákat;

⬝ Ágyazati réteg;

⬝ Burkolatalap, kötőréteg, valamint kopóréteg

vagy betonlapok;

⬝ Burkolatalap, kötőréteg, valamint kopóréteg vagy betonlapok;

Az újrahasznosítottanyag- vagy újrahasználtanyag-tartalmat az újrahasznosított, újrahasznált anyagok és/vagy melléktermékek átlagos anyagmérlege alapján kell kiszámítani (adott esetben) az előállításuk és az építési területre szállításuk módjától függően:

- Az építési területre szállított minden egyes előre kevert tételre vonatkozóan, a következőket szabályozó szabványok szerint:

o adalékanyagok: EN 13242, EN 13285;

o aszfalt útburkolat: EN 13043, EN 13108-1, EN 13108-2, EN 13108-3, EN

13108-4, EN 13108-5, EN 13108-6, EN 13108-7, EN 13108-8;

o beton útburkolat: EN 206, EN 12620, EN13877;

o hidraulikus kötőanyagú szemcsés keverékek: EN 14227, 1-5. rész;

9 Ha egyedi helyi feltételek és területrendezési politikák támogatják az újrahasznosított anyagok használatát, az ajánlatkérő eseti alapon mérlegelheti annak lehetőségét, hogy a szénlábnyomra/életciklus-értékelésre vonatkozó B14. átfogó követelmény mellett az újrahasznosítottanyag-tartalomra vonatkozó követelményt is megadjon az ajánlati felhívásban. Az újrahasznosított anyagok előállításához és kivitelezésben való felhasználásához kapcsolódó feltételezéseket és életciklusleltár-adatokat a B14. követelményre adott válaszban kell közölni.

10 A melléktermék a hulladékokról szóló keretirányelv 5. cikkében szereplő meghatározás szerint valamely anyag vagy tárgy, „amely olyan előállítási folyamat során keletkezik, amelynek elsődleges célja nem ezen termék előállítása […]”.

o stabilizált talaj: EN 14227, 10-15. rész. - Éves szinten a gyárilag készült lapok és elemek tekintetében, melyek tartalmáról az EN 12620, EN 206 és EN 13877 szabványnak, valamint a nemzeti jogszabályoknak megfelelően nyilatkoznak. Ellenőrzés: A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek javaslatot kell tennie az újrahasznosítottanyag- és újrahasználtanyag-tartalomra és/vagy a melléktermékekre, az építési termékek gyártója (vagy gyártói) által közölt információk alapján számszerűsítve az újrahasznosítottanyag- és/vagy újrahasználtanyag-tartalom arányos hozzájárulását a megadott útelemek összsúlyához. A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek ismertetnie kell, hogyan számítja ki és ellenőrzi az újrahasznosítottanyag-tartalmat, amelynek magában kell foglalnia legalább az egyes gyártási tételekre vonatkozó dokumentációt, úgy mint típusvizsgálati jelentés, üzemi gyártásellenőrzésre vonatkozó dokumentáció és szállítási dokumentáció, illetőleg információt arra vonatkozóan, hogy miként fognak gondoskodni a független hitelesítésről a kivitelezési szakaszban.			o stabilizált talaj: EN 14227, 10-15. rész. - Éves szinten a gyárilag készült lapok és elemek tekintetében, melyek tartalmáról az EN 12620, EN 206 és EN 13877 szabványnak, valamint a nemzeti jogszabályoknak megfelelően nyilatkoznak. Ellenőrzés: A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek javaslatot kell tennie az újrahasznosítottanyag-tartalomra, az újrahasználtanyag-tartalomra és/vagy a melléktermékekre, az építési termékek gyártója (gyártói) által közölt információk alapján számszerűsítve az újrahasznosítottanyag- és/vagy újrahasználtanyag-tartalom arányos hozzájárulását a megadott útelemek összsúlyához. A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek ismertetnie kell, hogyan számítja ki és ellenőrzi az újrahasznosítottanyag-tartalmat, amelynek magában kell foglalnia legalább az egyes gyártási tételekre vonatkozó dokumentációt, úgy mint típusvizsgálati jelentés, üzemi gyártásellenőrzésre vonatkozó dokumentáció és szállítási dokumentáció, illetőleg információt arra vonatkozóan, hogy miként fognak gondoskodni a független hitelesítésről a kivitelezési szakaszban.
B16. Az adalékanyagok szállításából származó, CO2-egyenértékesben kifejezett kibocsátásra vonatkozó teljesítménykövetelmények (Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak) Ez a követelmény a B14. követelmény alkalmazása esetén nem használható. A környezetre nézve összességében véve előnyös hatás elérése érdekében ajánlatos megfontolni e követelmény kombinálását a B15. követelménnyel. Ehhez mindig tisztában kell lenni a helyi piaci viszonyokkal, valamint meg kell határozni és az ajánlati felhívásban világosan le kell írni a két követelmény súlyozását, amellyel biztosítható a tényleges verseny, és az összességében véve legjobb környezeti hatékonyságot kínáló ajánlatok kaphatnak pontot. Az (e) táblázatban felsorolt fő útelemek gyártásához felhasználandó adalékanyagok tonnánkénti, CO2-egyenértékesben kifejezett kibocsátásának11 csökkentése arányában kell pontot adni. Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell a szállításból származó, CO2-egyenértékesben kifejezett kibocsátás kiszámításához használandó módszert és eszközt. Egyes tagállamokban már rendelkezésre állhatnak engedélyezési követelmények és kapcsolódó eszközök a szállítással kapcsolatos, CO2-egyenértékesben kifejezett kibocsátás kiszámításához, amely esetben az ajánlattevőknek e szabályok szerint kell nyilatkozniuk a kibocsátásról. Az ajánlatkérő a szállított adalékanyagok CO2-egyenértékesben kifejezett tonnánkénti kibocsátásának maximális célértékét a tervezőcsapattól kapott tájékoztatás alapján is meghatározhatja. Ennek a feltételezésekkel és szabályokkal együtt szerepelnie kell a fővállalkozóra vonatkozó ajánlati felhívásban. (e) táblázat – Az értékelendő útelemek köre
	Új építés vagy nagymértékű bővítés	Karbantartás és rehabilitáció
	⬝ Altalaj, beleértve a földmunkákat és az alapozási munkákat;	⬝ Burkolatalap, kötőréteg, valamint kopóréteg vagy betonlapok.

11 Az adalékanyagok fajtái: i) természetes adalékanyagok (például homok, sóder, zúzott kő), ii) újrahasznosított adalékanyagok (például építési és bontási hulladékból származó anyagok) és iii) másodlagos adalékanyagok (ipari folyamatokból származó salak és hamu).

⬝ Ágyazati réteg;

⬝ Burkolatalap, kötőréteg, valamint kopóréteg vagy

betonlapok;

⬝ További kiegészítő útelemek (opcionális).

Ellenőrzés:

A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban megjelölt számítási eszköz használatával meg kell határoznia a megjelölt útelemekhez felhasznált adalékanyagok CO2-egyenértékesben kifejezett, tonnánkénti kibocsátásának becsült értékét. Meg kell adni a szállítási módot (vagy módokat), és az egyes szállítási módokra vonatkozó kibocsátási tényezőt meg kell szorozni az anyagok mennyiségkimutatás szerinti mennyiségével.

B17. A vízelvezető rendszerek „puha” műszaki megoldást képviselő vízszennyezés-csökkentő elemeire vonatkozó követelmények

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

Pont jár az olyan vízelvezető rendszerek tervére, melyek „puha” műszaki megoldást jelentő, gyakorta „fenntartható városi vízelvezető megoldásoknak” (Sustainable Urban Drainage Solutions, SuDS) nevezett elemeket tartalmaznak.

- Alacsony kiemelt szegélyű (<25 mm) vagy kiemelt szegéllyel egyáltalán nem rendelkező szikkasztó árkok, melyek az útszéli területeknek legalább a 40 %-át lefedik (0,25x pont);

- Füvesített árkok, melyek az útszéli területeknek legalább a 40 %-át lefedik (0,5X pont);

- Növényzettel borított csapadékvíz-visszatartó medencék, melyeknek a beszivárgás lehetővé tétele érdekében béleletlen az aljzata, és melyeken keresztül a teljes közúti csapadékmennyiség elvezetésre kerül, még mielőtt elérné a helyi felszíni vízfolyást (0,5X pont);

- Növényzettel borított csapadékvíz-visszatartó tavak, melyeknek bélelt az aljzata, így mesterséges vizes élőhelyek és/vagy állandó víztestek alakíthatók ki azon medence egészén vagy egy részén, melyen keresztül a teljes közúti csapadékmennyiség elvezetésre kerül, még mielőtt elérné a helyi felszíni vízfolyást (0,75x pont).

A vízelvezetési tervekbe egynél több fenntartható városi vízelvezető megoldást is bele lehet építeni.

Ezeket a rendszereket a legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatásokkal összhangban kell kialakítani, amelyeket például a Construction Industry Research and Information Association [Építőipari Kutatási és Információs Egyesület] (CIRIA) által 2007-ben közzétett „The SUDS Manual C697” vagy más hasonló, de frissebb szakirodalom részletez.

Ellenőrzés:

A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek részletesen be kell mutatnia ezeket a vízelvezető megoldásokat, és egyértelműen fel kell azokat tüntetnie a tervekben. Adott esetben hivatkozni kell a legjobb gyakorlatot jelentő tervezési módszerekre, illetve, hogy ezeket hogyan építették bele a tervekbe.

B18. A „puha” műszaki megoldást jelentő elemeket magukban foglaló vízelvezető rendszerek csapadékvíz-visszatartó képességére vonatkozó követelmények

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

Pont jár a „puha” műszaki megoldást jelentő, gyakorta „fenntartható városi vízelvezető megoldásoknak” (Sustainable Urban Drainage Solutions, SuDS) nevezett elemeket alkalmazó vízelvezető rendszerekért, amelyek olyan csapadékvíz-visszatartó eszközöket foglalnak magukban, melyek növelik a helyszín esztétikáját, és hozzájárulnak a lehetséges élőhelyteremtéshez az alábbiak szerint:

- Füvesített árkok, melyek kis méretű gátakkal vannak ellátva és aljzatukba egy szűkítő elem kerül beépítésre, hogy intenzív esőzések során csapadék-visszatartó eszközként szolgáljanak, de normál esetben szárazak (0,50X pont);

- Növényzettel borított csapadékvíz-visszatartó medencék, melyeknek a beszivárgás lehetővé tétele érdekében béleletlen az aljzata, a súlyosabb körülmények esetére rendelkeznek túlfolyókkal, és melyeken keresztül a teljes közúti csapadékmennyiség elvezetésre kerül, még mielőtt elérné a helyi felszíni vízfolyást (0,50X pont);

A funkciók bármelyike vagy mindegyike beépíthető a vízelvezetési tervekbe, illetőleg kombinálható más, „kemény” műszaki megoldást jelentő vízelvezető elemekkel, a helyszínre vonatkozó követelményeknek megfelelően.

Ellenőrzés:

B19. Az utat átszelő vadátjárók teljesítménykövetelményei

Pont jár az olyan vízelvezető infrastruktúrákért (átereszek vagy aluljárók), melyek elősegítik a kistestű állatoknak, kétéltűeknek vagy vízi fajoknak az úton való biztonságos átkelését. A pontok odaítélésére az alábbiak szerint kell, hogy sor kerüljön:

- Alacsony kiemelt szegélyű (<25 mm) vagy kiemelt szegéllyel egyáltalán nem rendelkező szikkasztó árkok, melyek az útszéli területeknek legalább a 40 %-át lefedik (0,5x pont);

- A felszíni víznek az úttest alatti átvezetését szolgáló összes áteresznek legalább az 50

%-a sík és száraz járófelületként szolgál a kistestű állatok számára (0,5X pont);

- Minden olyan áteresz, amely állandó felszíni vízfolyások átvezetésére szolgál, lehetővé teszi a halak vagy kétéltű fajok áramlással ellentétes irányú, akadálytalan vándorlását (0,5X pont).

A kistestű állatok vagy vízi fajok áthaladását lehetővé tevő átereszeket a legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatásokkal – például a „COST 341 Handbook” kézikönyvben, vagy az ajánlatkérő által javasolt bármilyen hasonló dokumentációban foglaltakkal – összhangban kell kialakítani.

Ellenőrzés:

A tervezőcsapatnak vagy a tervező és kivitelező ajánlattevőnek vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető ajánlattevőnek részletesen ismertetnie kell bármely kiemelt szegélyt, szikkasztó árkot vagy átereszt, összehasonlítva ezeket az ajánlatkérő által meghatározott, legjobb gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásokkal.

X00.Xx utat átszelő vadátjárók teljesítménykövetelményei

Pont jár az olyan vízelvezető infrastruktúrákért (átereszek vagy aluljárók), melyek lehetővé teszik a kistestű állatoknak, kétéltűeknek vagy vízi fajoknak az úton való biztonságos átkelését. A pontok odaítélésére az alábbiak szerint kell, hogy sor kerüljön:

- Kiemelt szegéllyel egyáltalán nem rendelkező útszéli szikkasztó árkok, melyek az útszéli területeknek legalább a 60 %-át lefedik (0,5x pont);

- A felszíni víznek az úttest alatti átvezetését szolgáló összes áteresz sík és száraz járófelületként szolgál a kistestű állatok számára (0,5X pont);

Ellenőrzés:

B20. Alacsony zajszintű útburkolat kialakítására vonatkozó teljesítménykövetelmény

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

Pont jár, amennyiben az útburkolatra vonatkozó tervek szerint a közeltéri (CPX) méréssel vizsgált zajkibocsátás több, mint 1 dB(A) értékkel alacsonyabb, mint a vonatkozó minimális műszaki követelmény (lásd a B7. követelményt). A pontok odaítélésére azon decibelek (dB(A)) számának arányában kerül sor, amennyivel az útburkolat becsült teljesítménye kedvezőbb, mint a vonatkozó minimális műszaki követelmény.

Ellenőrzés:

Azonos a B7. követelmény ellenőrzésénél leírtakkal.

C. Építés vagy nagymértékű bővítések
Alapkövetelmények	Átfogó követelmények
A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KIKÖTÉSEK
C1. A megépített út üzembe helyezése Az építési fővállalkozónak vagy a tervező és kivitelező vállalkozónak vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozónak biztosítania kell, hogy a megépített út üzembe helyezése az elfogadott tervek és előírások szerint történjen. Különös figyelmet kell fordítani a következő szempontokra: - A fő útelemek hatékonysága a szénlábnyom/életciklus-értékelés terén (B14. követelmény) vagy az anyagok szállításából származó, tonnánkénti CO2-kibocsátás (B16. követelmény); - Kitermelt anyagokkal és talajjal való gazdálkodást ismertető terv (B2. követelmény); - Vízszennyezés-csökkentő elemek, csapadékvíz-visszatartó képesség, környezetvédelmi integrációs és helyreállítási terv, valamint vadátjáró belefoglalása a vízelvezető rendszer terveibe (B3., B4., B5., B17., B18. és B19. követelmény); - Útburkolat tartóssága (B11. követelmény); - Forgalmi torlódások mérséklésére irányuló terv végrehajtása (B10. követelmény); Az építési fővállalkozó vagy a tervező és kivitelező vállalkozó vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó, amennyiben a kivitelezési szakaszban a tervezési követelményektől való jelentős eltérést tart szükségesnek, köteles tájékoztatni erről az ajánlatkérőt és – indokolt esetben – megállapodásra jutni azzal bármilyen eltérésről. Azokra esetekre, amikor nem sikerül megállapodásra jutniuk, a szerződéses kikötésekben le kell fektetni egy előre meghatározott eljárást, amelynek segítségével döntés születik a nem teljesítés miatt kiszabandó, megfelelő és arányos szankciókról és/vagy a korrekciós vagy hatások mérséklését célzó intézkedésekről.	C1. A megépített út üzembe helyezése Az építési fővállalkozónak vagy a tervező és kivitelező vállalkozónak vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozónak biztosítania kell, hogy a megépített út üzembe helyezése az elfogadott tervek és előírások szerint történjen. Különös figyelmet kell fordítani a következő szempontokra: - az útburkolat makroérdessége (átlagos profilmélység) (lásd a B13. követelményt); - a fő útelemek hatékonysága a szénlábnyom/életciklus-értékelés terén (B14. követelmény) vagy az anyagok szállításából származó, tonnánkénti CO2-kibocsátás (B16. követelmény); - Kitermelt anyagokkal és talajjal való gazdálkodást ismertető terv (B2. követelmény); - Vízszennyezés-csökkentő elemek, csapadékvíz-visszatartó képesség, Környezetvédelmi integrációs és helyreállítási terv, valamint vadátjáró belefoglalása a vízelvezető rendszer terveibe (B3., B4., B5., B17., B18. és B19. követelmény); - Útburkolat tartóssága (B11. követelmény); - Forgalmi torlódások mérséklésére irányuló terv végrehajtása (B10. követelmény). Az építési fővállalkozó vagy a tervező és kivitelező vállalkozó vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó, amennyiben a kivitelezési szakaszban a tervezési követelményektől való jelentős eltérést tart szükségesnek, köteles tájékoztatni erről az ajánlatkérőt és – indokolt esetben – megállapodásra jutni azzal bármilyen eltérésről. Azokra esetekre, amikor nem sikerül megállapodásra jutniuk, a szerződéses kikötésekben le kell fektetni egy előre meghatározott eljárást, amelynek segítségével döntés születik a nem teljesítés miatt kiszabandó, megfelelő és arányos szankciókról és/vagy a korrekciós vagy hatások mérséklését célzó intézkedésekről.

C2. Nem alkalmazandó

C2. Az elkészült út minősége – a teljesítmény-paraméterek monitoringja

Az építési fővállalkozó vagy a tervező és kivitelező vállalkozó vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó a kivitelezést követően, az út megnyitása előtt és a megnyitást követően 6 hónappal (használatban lévő út) köteles monitorozni a forgalomból származó üzemanyag- fogyasztást befolyásoló, elfogadott gördülési ellenállásra vonatkozó teljesítmény- paramétereket, és benyújtani a vizsgálati eredményeket ismertető jelentés egy példányát.

Az előírásoknak nem megfelelő eredmények esetén lásd a C1. követelménynél a szerződés teljesítésére vonatkozó kikötéseket tárgyaló szöveget.

C3. Újrahasznosítottanyag-tartalom beépítése

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

Ha az anyagokat a munkaterületre szállítják, az újrahasznosítottanyag-tartalomra vonatkozó követelmények teljesülését az egyértelmű nyomon követhetőség biztosításával kell ellenőrizni a termékek minden egyes tétele12 esetében.

Az építési fővállalkozó vagy a tervező és kivitelező vállalkozó vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó köteles a követelmények teljesülését ellenőrizni az alábbiak valamelyikének biztosításával:

- a termék és/vagy az újrahasznosított anyag nyomonkövethetőségét és anyagmérlegét igazoló, független harmadik fél által kiadott tanúsítvány;

- vagy a gyártó, illetve gyártók által biztosított, ezzel egyenértékű dokumentáció.

C4. Az alacsony hőmérsékletű aszfalt monitoringja

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

Az alacsony hőmérsékletű aszfalt lefektetési hőmérsékletét a termékek minden egyes tétele13 esetében ellenőrizni kell a munkaterületen.

Az építési fővállalkozó vagy a tervező és kivitelező vállalkozó vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó köteles az alábbiak valamelyikét biztosítani:

- az aszfalt maximális lefektetési hőmérsékletét igazoló, független laboratórium által kiadott tanúsítvány;

- vagy az aszfalt gyártója, illetve gyártói által biztosított, ezzel egyenértékű dokumentáció.

C5. Kitermelt anyagokkal és talajjal való gazdálkodást ismertető terv bevezetése

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

Az építési fővállalkozó vagy a tervező és kivitelező vállalkozó vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó köteles megvalósítani egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi a kitermelt anyagokat és a talajt érintő tevékenységek monitorozását és jelentését a helyszínen végzett kivitelezési munkálatok előrehaladása során. Ez a rendszer magában kell, hogy foglaljon a keletkező mennyiségeknek (termőtalaj és kitermelt anyagok), a munkaterületen újrahasznált és/vagy újrahasznosított anyagok százalékos arányának, illetve a munkaterületen kívül újrahasznált és/vagy újrahasznosított anyagok százalékos arányának elszámolására szolgáló adatokat.

12 A „tétel” ugyanazon keverőüzemben, azonos feltételek mellett, rögzített keverési terv szerint, megegyező alapanyagokból gyártott, egységesen címkézett termékek mennyisége. 13 A „tétel” ugyanazon keverőüzemben, azonos feltételek mellett, rögzített keverési terv szerint, megegyező alapanyagokból gyártott, egységesen címkézett termékek mennyisége.

A rendszernek nyomon kell követnie és ellenőriznie kell a kitermelt anyagok szállítmányainak végső rendeltetési helyét is. A monitoring és nyomonkövetési adatokat a megállapodás szerinti rendszerességgel kell közölni az ajánlatkérővel.

Az építési fővállalkozó vagy a tervező és kivitelező vállalkozó vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó, amennyiben a tervezési szakaszban benyújtott, kitermelt anyagokkal és talajjal való gazdálkodásra vonatkozó tervtől való jelentős eltérést tart szükségesnek, köteles tájékoztatni erről az ajánlatkérőt és – indokolt esetben – megállapodásra jutni azzal bármilyen eltérésről.

C6. A vízelvezető rendszerek vízszennyezés-csökkentő elemeinek vizsgálata

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

A vállalkozó köteles lefolytatni egy helyszíni szemlét a vízelvezető rendszer méreteinek és a vízelvezető elemek közötti átjáróknak és kapcsolatoknak a meghatározása érdekében, illetőleg annak megállapítására, hogy ezek összhangban vannak-e a tervekkel. A megállapodott ütemterv alapján köteles erről tájékoztatást küldeni az ajánlatkérőnek.

Nem kielégítő vagy az előírásoknak nem megfelelő eredmények esetén lásd a C1. követelménynél a szerződés teljesítésére vonatkozó kikötéseket tárgyaló szöveget.

C7. A vízelvezető rendszerek „puha” műszaki megoldást képviselő vízszennyezés-csökkentő elemeinek kivitelezése

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

A vállalkozó köteles helyszíni szemlét lefolytatni mind a növényzettel borított vízelvezető elemek telepítését megelőzően, mind pedig azt követően, valamint biztosítani, hogy a helyes gyakorlatra vonatkozó iránymutatással összhangban megfelelő intézkedéseket tegyenek a fenntartható városi vízelvezető megoldásokat (SuDS) képviselő vízelvezető elemek növénytakarójának kialakítására. A megállapodott ütemterv alapján köteles erről tájékoztatást küldeni az ajánlatkérőnek.

Nem kielégítő vagy az előírásoknak nem megfelelő eredmények esetén lásd a C1. követelménynél a szerződés teljesítésére vonatkozó kikötéseket tárgyaló szöveget.

C8. A vízelvezető rendszerek csapadékvíz-visszatartó képességének vizsgálata

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

Az építési fővállalkozó vagy a tervező és kivitelező vállalkozó vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó a kivitelezési szakasz során köteles megvizsgálni a vízelvezető rendszert annak biztosítása érdekében, hogy az megfelel az elfogadott terveknek, valamint egyezik a tervekben szereplő méretekkel, dőlésszögekkel és egyéb műszaki adatokkal.

Nem kielégítő vagy az előírásoknak nem megfelelő eredmények esetén lásd a C1. követelménynél a szerződés teljesítésére vonatkozó kikötéseket tárgyaló szöveget.

C9. A „puha” műszaki megoldást jelentő elemeket magukban foglaló vízelvezető rendszerek csapadékvíz-visszatartó képességének vizsgálata

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

Az építési fővállalkozó vagy a tervező és kivitelező vállalkozó vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó köteles helyszíni szemlét lefolytatni mind a növényzettel borított vízelvezető elemek telepítését megelőzően, mind pedig azt követően, valamint biztosítani, hogy a helyes gyakorlatra vonatkozó iránymutatással összhangban megfelelő intézkedéseket tegyenek a fenntartható városi vízelvezető megoldásokat (SuDS) képviselő vízelvezető elemek növénytakarójának kialakítására.

Nem kielégítő vagy az előírásoknak nem megfelelő eredmények esetén lásd a C1. követelménynél a szerződés teljesítésére vonatkozó kikötéseket tárgyaló szöveget.

C10. Környezetvédelmi integrációs és helyreállítási terv bevezetése

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

A munkálatok folyamán az építési fővállalkozónak vagy a tervező és kivitelező vállalkozónak vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozónak le kell folytatnia egy helyszíni szemlét a munkaterületen, annak biztosítása érdekében, hogy a tervet végrehajtották.

A munkálatok befejezésekor az építési fővállalkozónak vagy a tervező és kivitelező vállalkozónak vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozónak le kell folytatnia egy végső helyszíni szemlét a munkaterületen, annak biztosítása érdekében, hogy a tervet végrehajtották, illetve az attól való, esetlegesen megállapodott bármely elérést megvalósítottak.

Nem kielégítő vagy az előírásoknak nem megfelelő eredmények esetén lásd a C1. követelménynél a szerződés teljesítésére vonatkozó kikötéseket tárgyaló szöveget.

C11. Az utat átszelő vadátjárók és egyéb intézkedések vizsgálata

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

Az építési fővállalkozónak vagy a tervező és kivitelező vállalkozónak vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozónak a kivitelezés során és közvetlenül annak befejezését követően le kell folytatnia az ajánlatában foglalt bármely szikkasztó árok vagy áteresz szemléjét, és gondoskodnia kell róla, hogy azok megfeleljenek a tervekben meghatározott minimális műszaki követelményeknek, illetve a pontok odaítélésére előírt feltételeknek.

Nem kielégítő vagy az előírásoknak nem megfelelő eredmények esetén lásd a C1. követelménynél a szerződés teljesítésére vonatkozó kikötéseket tárgyaló szöveget.

C12. A kivitelezés során keletkező zajkibocsátás monitoringja

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

A kivitelezési/karbantartási munkálatok során az építési fővállalkozó vagy a tervező és kivitelező vállalkozó vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó köteles az alábbiakat biztosítani:

- a tervezési követelményeknek megfelelő, vagy azoknál jobb teljesítményű, megfelelő zajvédő fal telepítésre került;

- a hatásterületen a zajszintet folyamatosan monitorozni kell az ajánlatkérővel megállapodott menetrend szerint;

- a zajszintre vonatkozó adatokat úgy dolgozzák fel, hogy a munkálatok menetrendjének minden egyes napjára egyedi Lden és Léjjeli értékek álljanak rendelkezésre, amelyeket össze lehet hasonlítani az ajánlatkérővel megállapodott határértékekkel.

Amennyiben a megállapodott monitorozási időszak során az Lden vagy az Léjjeli értékekről megállapítják, hogy azok meghaladják a nyertes ajánlatban meghatározott határértékeket, az ajánlatkérő leállíttathatja a munkálatokat, illetve kiszabhatja az ajánlati felhívásban meghatározott szankciókat. Bármilyen szankció arányosan növekszik a következő két érték szorzatával: azon decibel (dB(A)) érték, amennyivel a határértéket túllépték és azon időtartam, ameddig a meg nem felelés fennállt.

C13. Az alacsony zajszintű útburkolatok gyártás-megfelelőség vizsgálata

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

A munkálatok befejezését követően, valamint 4–12 héttel az út megnyitását követően, az építési fővállalkozónak vagy a tervező és kivitelező vállalkozónak, illetve a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozónak egy független és szakképzett harmadik féllel el kell végeztetnie egy közeltéri (CPX) méréssel végzett gyártás-megfelelőségi vizsgálatot, az útfelület zajkibocsátására vonatkozó tervezési követelményeknek való megfelelés vizsgálata céljából.

A vizsgálatokat egy egyedi tesztjárművel, az ISO/DIS 11819-2 szabvánnyal összhangban kell elvégezni. E vizsgálatok során az ASTM F2493-14 szabványban meghatározott, szabványos P225/60R16 radiál referencia-tesztabroncs használatos referenciaabroncsként, és ezt egyértelműen közölni kell az ajánlati felhívásban.

A vizsgálatokat száraz körülmények között, porózus útfelületen kell elvégezni, legalább 2 nappal az utolsó csapadék lehullását követően.

Ha a közeltéri mérési adatok nem felelnek meg a tervezési követelményeknek, akkor a tervező és kivitelező vállalkozóra vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozóra pénzbírságot kell kiszabni, és/vagy kötelezni kell, hogy az ajánlatkérőt terhelő pluszköltség nélkül végezze el a szükséges korrekciós munkálatokat.

Ha a térbeli elemzés azt mutatja, hogy csak az útszakasz egy kis része nem felel meg a zajkibocsátási határértékeknek, a korrekciós intézkedéseket csak ezen a területen kell elvégezni. Bármely alkalmazandó szankció vagy korrekciós intézkedések keretét egyértelműen fel kell tüntetni az ajánlati felhívásban.

C14. Forgalmi torlódások mérséklésére irányuló terv bevezetése

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

Az építési fővállalkozó vagy a tervező és kivitelező vállalkozó vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó köteles okirati bizonyítékot szolgáltatni a forgalmi torlódások mérséklésére irányuló terv helyes végrehajtásáról.

Az ajánlatkérő a kivitelezést követően, az út megnyitása előtt és a megnyitást követően 6 hónappal (használatban lévő út) ellenőrzi a forgalmi torlódásokra vonatkozó konkrét követelményeket (intelligens közlekedési rendszerek részét képező eszközök, változtatható irányú forgalmi sávok és leállósáv).

Az építési fővállalkozó vagy a tervező és kivitelező vállalkozó vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó, amennyiben a tervezési szakaszban benyújtott, forgalmi torlódások mérséklésére irányuló tervtől való jelentős eltérést tart szükségesnek, köteles tájékoztatni erről az ajánlatkérőt és – indokolt esetben – megállapodásra jutni azzal bármilyen eltérésről.

Nem kielégítő vagy az előírásoknak nem megfelelő eredmények esetén lásd a C1. követelménynél a szerződés teljesítésére vonatkozó kikötéseket tárgyaló szöveget.

D. Úthasználat
Alapkövetelmények	Átfogó követelmények
MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK
D1. Az alacsony zajszintű útburkolatok teljesítményének tartóssága Amennyiben ezt a helyi vagy nemzeti jogszabályok megkövetelik, vagy amennyiben az adott út alacsony zajszintjét kiemelten kezelik Az alacsony zajszintű útfelület zajkibocsátása, melynek mérésére közeltéri (Close Proximity, CPX) vizsgálati módszerrel, az ISO/DIS 11819-2 szabvánnyal összhangban kerül sor, az adott úton megengedett maximális sebesség függvényében, a gyártás-megfelelőségi vizsgálatot követő 5 éves időszakban nem haladhatja meg az alábbi határértékeket. - 93 dB(A) 50 km/h mellett, és/vagy - 98 dB(A) 70 km/h mellett, és/vagy - 101 dB(A) 90 km/h mellett. A vizsgálatot az út megnyitását követően legalább 30 havonta egy alkalommal el kell végezni. A közeltéri méréshez használt tesztjárműveket és/vagy -pótkocsikat az ASTM F2493-14 szabványban meghatározott, szabványos P225/60R16 méretű, legalább 5 milliméteres futófelületű, acélöves radiál tesztabronccsal kell ellátni. A vizsgálati adatokat 20° C-os hőmérsékletre kell kiigazítani. A vizsgálati adatok bizonytalansági elemzését a Guide to the Expression of Uncertainty in Measurement [Útmutató a mérések bizonytalanságának megadásához] (ISO/IEC Guide 98-3:2008) című útmutató alapján kell értékelni, és a vizsgálatoknak bizonyítaniuk kell, hogy az eredmények, a bizonytalanságot is beleértve, 1 dB(A) értéknél nagyobb mértékben nem haladják meg a fenti értékeket, illetőleg a tervekben meghatározott, ennél magasabb célszintet jelentő értékeket. A vizsgált útszakasz térbeli varianciájának bizonyítania kell, hogy a vizsgálati útszakasz egyetlen egyedi része sem haladja meg ezeket az átfogó határértékeket több, mint 2 dB(A) értékkel. Ellenőrzés: A független és illetékes hatóságok által az ISO/DIS 11819-2 szabvány szerint elvégzett közeltéri zajszintvizsgálatok eredményeit ismertető jelentéseket be kell nyújtani az ajánlatkérőnek, és adott esetben ezeknek is meg kell felelniük a fenti határértékeknek.	D1. Az alacsony zajszintű útburkolatok teljesítményének tartóssága Amennyiben ezt a helyi vagy nemzeti jogszabályok megkövetelik, vagy amennyiben az adott út alacsony zajszintjét kiemelten kezelik Az alacsony zajszintű útfelület zajkibocsátása, melynek mérésére közeltéri (Close Proximity, CPX) vizsgálati módszerrel, az ISO/DIS 11819-2 szabvánnyal összhangban kerül sor, az adott úton megengedett maximális sebesség függvényében, a gyártás-megfelelőségi vizsgálatot követő 5 éves időszakban nem haladhatja meg az alábbi határértékeket. - 90 dB(A) 50 km/h mellett, és/vagy - 95 dB(A) 70 km/h mellett, és/vagy - 98 dB(A) 90 km/h mellett. A vizsgálatot az út megnyitását követően legalább 30 havonta egy alkalommal el kell végezni. A közeltéri méréshez használt tesztjárműveket és/vagy -pótkocsikat az ASTM F2493-14 szabványban meghatározott, szabványos P225/60R16 méretű, legalább 5 milliméteres futófelületű, acélöves radiál tesztabronccsal kell ellátni. A vizsgálati adatokat 20° C-os hőmérsékletre kell kiigazítani. A vizsgálati adatok bizonytalansági elemzését a Guide to the Expression of Uncertainty in Measurement [Útmutató a mérések bizonytalanságának megadásához] (ISO/IEC Guide 98-3:2008) című útmutató alapján kell értékelni, és a vizsgálatoknak bizonyítaniuk kell, hogy az eredmények, a bizonytalanságot is beleértve, 1 dB(A) értéknél nagyobb mértékben nem haladják meg a fenti értékeket, illetőleg a tervekben meghatározott, ennél magasabb célszintet jelentő értékeket. A vizsgált útszakasz térbeli varianciájának bizonyítania kell, hogy a vizsgálati útszakasz egyetlen egyedi része sem haladja meg ezeket az átfogó határértékeket több, mint 2 dB(A) értékkel. Ellenőrzés: A független és illetékes hatóságok által az ISO/DIS 11819-2 szabvány szerint elvégzett közeltéri zajszintvizsgálatok eredményeit ismertető jelentéseket be kell nyújtani az ajánlatkérőnek, és adott esetben ezeknek is meg kell felelniük a fenti határértékeknek.

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KIKÖTÉSEK

D2. Az alacsony zajszintű útburkolatok teljesítményének tartóssága

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

A gyártás-megfelelőségi vizsgálatot követő 5 évben az építési fővállalkozó vagy a tervező és kivitelező vállalkozó vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó köteles egy független és szakképzett harmadik féllel – a műszaki előírásokD1 szerint – közeltéri (CPX) közúti zajkibocsátási vizsgálatokat végeztetni.

A vizsgálatokat száraz körülmények között, porózus útfelületen kell elvégezni, legalább 2 nappal az utolsó csapadék lehullását követően.

Ha a közeltéri mérési adatok nem felelnek meg a teljesítmény tartósságára vonatkozó kritériumban megszabott határértékeknek, akkor a tervező és kivitelező vállalkozóra vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozóra pénzbírságot kell kiszabni, és/vagy kötelezni kell, hogy az ajánlatkérőt terhelő pluszköltség nélkül végezze el a szükséges korrekciós munkálatokat.

Bármely alkalmazandó szankció vagy korrekciós intézkedések keretét egyértelműen fel kell tüntetni az ajánlati felhívásban.

D3. Karbantartási és rehabilitációs terv bevezetése

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

Ez a lehetőség a tervezést, kivitelezést és üzemeltetést is lefedő szerződésekre vonatkozik, amennyiben a monitoringot a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó végzi

A tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó, amennyiben a kivitelezési szakaszban benyújtott karbantartási és rehabilitációs tervtől való jelentős eltérést tart szükségesnek, köteles tájékoztatni erről az ajánlatkérőt és – indokolt esetben – megállapodásra jutni azzal bármilyen eltérésről.

E. Karbantartás és üzemeltetés
Alapkövetelmények	Átfogó követelmények
MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK
E1. Kátrányt tartalmazó aszfalt (Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak) Az ajánlatkérő ezt a követelményt akkor alkalmazhatja, ha a felületi rétegek (kopó- és kötőréteg) és a burkolatalapot alkotó réteg vagy rétegek kátránytartalma meghaladja a nemzeti jogszabályok által előírt határértéket. Amennyiben a visszanyerendő aszfalt kátránytartalma meghaladja a nemzeti jogszabályok által előírt határértéket, a kátrányt tartalmazó, visszanyert aszfalt kezelésére az elérhető legjobb technikákat kell alkalmazni (aszerint, hogy az egyes tagállamokban mi minősül az elérhető legjobb technikáknak a helyi viszonyok fényében), és ezek alkalmazásáról műszaki jelentést kell készíteni. Ellenőrzés: Az építési fővállalkozó vagy a tervező és kivitelező vállalkozó vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó köteles benyújtani egy műszaki jelentést, amely ismerteti a kátrányt tartalmazó, visszanyert aszfaltnak a munkaterületen hideg keveréssel és/vagy a munkaterületen kívül egyéb eljárással történő kezelésére elérhető legjobb technikákat. Be kell vezetni egy rendszert, amely lehetővé teszi a kátrányt tartalmazó, visszanyert aszfalt monitoringját és nyilvántartását, a munkaterületen kívüli rendeltetési helyek nyomon követését, valamint a helyszíni újrafelhasználást, meghatározva az anyagok mennyiségét és azonosítva azok elhelyezkedését (térképek, térinformatikai rendszer). A monitoringból származó adatokat közölni kell az ajánlatkérővel.
E2. Bontásihulladék-ellenőrzési és -gazdálkodási terv A bontási munkálatok során – a visszatöltést is ide számítva – keletkezett nem veszélyes hulladékok legalább 70 tömegszázalékát kell előkészíteni újrahasználatra, újrahasznosításra és egyéb módon történő anyagvisszanyerésre. Ezek közé tartoznak a következők: (i) Beton, visszanyert aszfaltburkolat (Reclaimed Asphalt Pavement, RAP), a fő útelemekből visszanyert segédanyagok; (ii) A kisegítő elemekből visszanyert anyagok. A visszatöltés nem engedélyezett az úttesten kívül eső, zöldmezős területeken. Az úttest csapadékvizet áteresztő (permeábilis) területein a visszatöltést kizárólag a kitermelt anyagokkal és talajjal szabad megvalósítani. Újrahasznált, újrahasznosított és visszanyert anyagok csak az úttest csapadékvíz beszivárgását kizáró (impermeábilis) területein használhatóak visszatöltésre. Az építési fővállalkozónak vagy a tervező és kivitelező vállalkozónak vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozónak bontás előtti ellenőrzést kell végeznie annak megállapítására, hogy mely anyagokat lehet újrahasználni, újrahasznosítani vagy visszanyerni. Ez a következőkre terjed ki: i. A veszélyes hulladékok azonosítása és kockázatértékelése; ii. Az úthoz szükséges különböző anyagok részletezését tartalmazó	E2. Bontásihulladék-ellenőrzési és -gazdálkodási terv A bontási munkálatok során – a visszatöltést is ide számítva – keletkezett nem veszélyes hulladékok legalább 90 tömegszázalékát kell előkészíteni újrahasználatra, újrahasznosításra és egyéb módon történő anyagvisszanyerésre. Ezek közé tartoznak a következők: (i) Beton, visszanyert aszfaltburkolat (Reclaimed Asphalt Pavement, RAP), a fő útelemekből visszanyert segédanyagok; (ii) A kisegítő elemekből visszanyert anyagok. A visszatöltés nem engedélyezett az úttesten kívül eső, zöldmezős területeken. Az úttest csapadékvizet áteresztő (permeábilis) területein a visszatöltést kizárólag a kitermelt anyagokkal és talajjal szabad megvalósítani. Újrahasznált, újrahasznosított és visszanyert anyagok csak az úttest csapadékvíz beszivárgását kizáró (impermeábilis) területein használhatóak visszatöltésre. Az építési fővállalkozónak vagy a tervező és kivitelező vállalkozónak vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozónak bontás előtti ellenőrzést kell végeznie annak megállapítására, hogy mely anyagokat lehet újrahasználni, újrahasznosítani vagy visszanyerni. Ez a következőkre terjed ki: i. A veszélyes hulladékok azonosítása és kockázatértékelése; ii. Az úthoz szükséges különböző anyagok részletezését tartalmazó

mennyiségkimutatás,

iii. A százalékos újrahasznosítási és újrafelhasználási potenciál becsült értéke a bontás alatti, elkülönített gyűjtésre szolgáló rendszerekre tett javaslatok alapján.

Az azonosított anyagokat, termékeket és elemeket bontási mennyiségkimutatásban kell tételesen felsorolni.

Ellenőrzés:

Az építési fővállalkozónak vagy a tervező és kivitelező vállalkozónak vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozónak be kell nyújtania egy bontás előtti ellenőrzési jelentést a meghatározott információkkal. Rendszert kell bevezetni a hulladéktermelés felügyeletére és nyilvántartására. A hulladékanyagok és a megszűnt hulladékstátuszú anyagok szállítmányainak végső rendeltetési helyre vezető útját fuvarlevelekkel és számlákkal kell lekövetni. A monitoringból származó adatokat közölni kell az ajánlatkérővel.

mennyiségkimutatás,

iii. A százalékos újrahasznosítási és újrafelhasználási potenciál becsült értéke a bontás alatti, elkülönített gyűjtésre szolgáló rendszerekre tett javaslatok alapján.

Az azonosított anyagokat, termékeket és elemeket bontási mennyiségkimutatásban kell tételesen felsorolni.

Ellenőrzés:

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KIKÖTÉSEK

E3. Karbantartási és rehabilitációs terv bevezetése

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

A karbantartási fővállalkozó vagy a tervező és kivitelező vállalkozó vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó kötelezi magát arra, hogy az utat a karbantartási és rehabilitációs tervvel összhangban karbantartja (lásd a B12. követelményt).

E4. Útkarbantartás üzembe helyezése

A karbantartási fővállalkozónak vagy a tervező és kivitelező vállalkozónak vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozónak biztosítania kell, hogy az útkarbantartás üzembe helyezése az elfogadott tervek és előírások szerint történjen. Különös figyelmet kell fordítani a következő szempontokra:

- A fő útelemek hatékonysága a szénlábnyom/életciklus-értékelés terén (B14. követelmény) vagy az anyagok szállításából származó, tonnánkénti CO2-kibocsátás (B16. követelmény);

- Vízszennyezés-csökkentő elemek, csapadékvíz-visszatartó képesség, Környezetvédelmi integrációs és helyreállítási terv, valamint vadátjáró belefoglalása a vízelvezető rendszer terveibe (B3., B4., B5., B17., B18. és B19. követelmény);

- Útburkolat tartóssága (B11. követelmény);

- Forgalmi torlódások mérséklésére irányuló terv végrehajtása (B10. követelmény).

Az építési fővállalkozó vagy a tervező és kivitelező vállalkozó vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó, amennyiben a kivitelezési szakaszban a tervezési követelményektől való jelentős eltérést tart szükségesnek, köteles tájékoztatni erről az ajánlatkérőt és – indokolt esetben – megállapodásra jutni azzal bármilyen eltérésről.

E4. Útkarbantartás üzembe helyezése

- az útburkolat makroérdessége (átlagos profilmélység) (lásd a B13. követelményt);

- Útburkolat tartóssága (B11. követelmény);

- Forgalmi torlódások mérséklésére irányuló terv végrehajtása (B10. követelmény).

Azokra esetekre, amikor nem sikerül megállapodásra jutniuk, az ajánlatkérőnek rendelkeznie kell egy döntési fával, amelynek segítségével döntés születik a nem teljesítés miatt kiszabandó, megfelelő és arányos szankciókról és/vagy a korrekciós vagy hatások mérséklését célzó intézkedésekről.

esetben – megállapodásra jutni azzal bármilyen eltérésről.

megfelelő és arányos szankciókról és/vagy a korrekciós vagy hatások mérséklését célzó intézkedésekről.

E5. Újrahasznosítottanyag-tartalom beépítése

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak) Ugyanaz, mint a C3. követelmény esetén.

E6. Az alacsony hőmérsékletű aszfalt monitoringja

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak) Ugyanaz, mint a C4. követelmény esetén.

E7. Környezetvédelmi integrációs és helyreállítási terv bevezetése

(Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak)

A munkálatok ideje alatt az építési fővállalkozó vagy a tervező és kivitelező vállalkozó vagy a tervező, kivitelező és üzemeltető vállalkozó köteles biztosítani, hogy minden megfelelő intézkedést hajtsanak végre kialakított növénytakaró és élőhely minőségének fenntartása érdekében. Ezekbe a következők tartozhatnak, de nem kizárólagosan: talajtakarás/komposzt alkalmazása, metszés, elhalt növények cseréje stb.

Nem kielégítő vagy az előírásoknak nem megfelelő eredmények esetén lásd a E4. követelménynél a szerződés teljesítésére vonatkozó kikötéseket tárgyaló szöveget.

E8. A karbantartás során keletkező zajkibocsátás monitoringja (Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak) Ugyanaz, mint a C12. követelmény esetén.

E9. Forgalmi torlódások mérséklésére irányuló terv bevezetése (Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak) Ugyanaz, mint a C14. követelmény esetén.

F. Használatból való kivonás
Alapkövetelmények	Átfogó követelmények
MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK
F1. Bontásihulladék-ellenőrzési és -gazdálkodási terv (Az alapkövetelmények és az átfogó követelmények azonosak) Ugyanaz, mint a E2. követelmény esetén.

3. ÉLETCIKLUSKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁS

Az életciklusköltség-számítással kapcsolatos megfontolások hatással voltak az utak tervezésére, kivitelezésére és karbantartására vonatkozó uniós GPP-követelmények kidolgozására. Az életciklusköltség-számítás felhasználható egy út tervezett vagy hasznos élettartamára vetített teljes tulajdonlási költség felmérésére. Különösen „a kezdeti tőkeráfordítás, valamint a későbbi üzemeltetési és eszközpótlási költségek szempontjából lényeges összes gazdasági tényezőn alapuló összehasonlító költségértékelések adott időszakra való elvégzését” teszi lehetővé.

3.1. Az életciklusköltségek mérlegelésének alapja és terjedelme

Az életciklusköltség-számítás különösen a környezetvédelmi teljesítmény növelése szempontjából lényeges, mivel adott esetben magasabb kezdeti tőkeráfordításra lehet szükség ahhoz, hogy az életciklus során alacsonyabbak legyenek a fenntartási költségek. Ezzel a módszerrel ezért eredményes hosszú távú befektetési döntések hozhatók.

Közúti infrastruktúrák esetén az eszközkezelés egy szisztematikus folyamatot biztosít a fizikai eszközök költséghatékony módon történő fenntartására, korszerűsítésére és üzemeltetésére, egy sor útgazdálkodási eljárás és eszköz rövid és hosszú távú tervezés céljából való használatával.

Az életciklus-értékelés gyakran az első lépés egy átfogó eszközkezelési megközelítés felé. Az életciklusköltség-számítás segédeszközként szolgálhat a beruházás meghatározása, a koncepcionális tervezés, valamint a részletes tervezés során, amikor is az eszköz életciklusa alatt legalacsonyabb összköltséggel járó (és legnagyobb maradványértéket kínáló) terv kiválasztásához és értékelemzéséhez használható fel. Teljes körű életciklusköltség-számítás az ISO 15685-5 vagy azzal egyenértékű szabvány szerint végezhető el.

3.2. Hogyan csökkenthetik a GPP-követelmények az életciklusköltségeket?

Az utak tervezésére, kivitelezésére és karbantartására vonatkozó uniós GPP-követelmények kedvező hatást gyakorolnak az utak teljes életciklusköltségeit befolyásoló egyes kulcsfontosságú tényezőkre. Az alábbiakban röviden áttekintjük ezeket a tényezőket, kitérve az életciklusköltség-számítás főbb költségváltozóira is, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lehetséges előnyök mindig az adott beruházás konkrét jellemzőitől (például az elhelyezkedéstől, az éghajlati viszonyoktól, a helyi rendelkezésre állástól és az építési módszerektől) függnek.

- Beszerzési költségek:

o A kiválasztási kritériumok alapján szakképzett projektvezetők, tervezőcsapatok, költségbecslők és vállalkozók szolgáltatásai szerezhetők be, így innovatív beruházások esetében csökken a költségtúllépés kockázata.

o Az e dokumentumot kísérő GPP-iránymutatás ismerteti, hogyan ismerhetők fel a költségmegtakarításra kínálkozó alkalmak a lehetőségek korai felmérésével, például különféle nyomvonalak értékelésével.

o Az erőforrás-hatékony kivitelezésre vonatkozó követelmények a legfontosabb építési anyagok (például aszfalt, beton, sóder) szállítási költségeinek csökkentésére, valamint alacsony hőmérsékletű aszfalt használatára ösztönöznek, amely kevésbé energiaigényes az előállítási szakaszban. Mindezek hozzájárulhatnak az alacsonyabb kivitelezési költségekhez. Továbbá, a földmunkák és alapozási munkák a beruházási költségeknek akár 30 %-át is kitehetik összetett orográfiai (hegyrajzi) viszonyok esetén. A kitermelt anyagokkal való gazdálkodás optimalizálására irányuló követelmények célja e költségek csökkentése.

- Üzemeltetési, karbantartási és rehabilitációs költségek:

o A karbantartási és rehabilitációs stratégiák a burkolatok legjobb teljesítményének elérésére, valamint a költségek szempontjából optimális megoldások megtalálására törekszenek az infrastrukturális eszközök megőrzése, fejlesztése és üzemeltetése révén. Ezenfelül, ha a karbantartási tevékenységeket időben beütemezik, a forgalmi torlódások költségei minimálisra csökkenthetőek.

o Az alacsony gördülési ellenállású útburkolatok, a vízelvezető rendszerek és az alacsony zajszintű útburkolatok kivitelezésének minőségével is foglalkoznak a követelmények a tervezési teljesítmény elérése, valamint a helyes üzembe helyezés érdekében, biztosítandó, hogy ezek a paraméterek megfeleljenek a tervezési előírásoknak.

o A követelmények között szerepel az út szénlábnyoma meghatározásának vagy életciklus-értékelésének lehetősége is, amellyel az út egészének és egyes elemeinek élettartama is modellezhető és optimalizálható a karbantartási és rehabilitációs költségekre és a várható hasznos élettartamokra vonatkozó becslések alapján.

o Az útburkolatok legkisebb névleges élettartama (kivéve a kopóréteget) is figyelembevételre került, tekintettel arra, hogy a legtartósabb anyagok nagyobb építési költségekkel járhatnak, ugyanakkor ezeket a költségeket ellensúlyozhatja a kisebb karbantartási igény.

o A tervezési, kivitelezési és üzemeltetési (DBO) projektekre vonatkozó egyedi követelmények beépítésével ösztönözhetők a vállalkozók a hosszú távú működési költségek (beleértve a rutinszerű karbantartást, a megelőző karbantartást és a rehabilitációs költségeket is) minimalizálására, mely mindkét fél javát szolgálja.

- Maradványérték:

o A GPP-követelmények végrehajtása igazolja, hogy az út jobb környezetvédelmi teljesítményt nyújt, ami ugyanakkor hozzájárulhat jövőbeni eszközértékének megőrzéséhez vagy növeléséhez, mivel csökkenti a fenntartási költségeket, és alátámasztja, hogy felelős beruházás történt.

Ezenkívül a követelmények figyelembe veszik a tárgyi előnyöket, mint például a kényelmi szolgáltatásokat, valamint a felhasználók kényelmét és elégedettségét is. Például a forgalmi torlódások mérséklése hozzájárulhat a felhasználók (vezetők) kényelméhez, és csökkenti elveszett járműórák számát.

Végül pedig a követelmények alkalmazása csökkentheti azok költségeket, melyekkel az egyes környezeti hatások a társadalom számára járnak (környezeti externáliák), például:

- A gördülési ellenállásra vonatkozó követelmények, melyek a burkolat szerkezetével és érdességével vannak összefüggésben, közvetlenül kapcsolódnak a járművek használati szakaszban felmerülő üzemanyag-fogyasztásához (a gördülési ellenállás 10 %-os csökkentése az üzemanyag-fogyasztás 1–2 %-os csökkentését eredményezheti), és ily módon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához. Ez a felhasználók (vezetők) számára is gazdasági előnyökkel jár.

- A forgalmi torlódásra vonatkozó követelmények célja csökkenteni a torlódáshoz kapcsolódó extra üzemanyag-fogyasztást és levegőszennyezést, amely az út életciklusköltségeinek jelentős részét teheti ki, különösen autópályák és autóutak esetében;

- A környezeti zajszennyezésre vonatkozó követelmények mind az emberi egészségre, mind pedig szélesebb körű gazdasági tényezőkre is kihatnak, mint például az ingatlanok értékére. A közutakon közlekedő személygépjárművek zajkibocsátásának külső költsége a becslések szerint átlagosan 2 euró/1000 utaskilométer, míg a tehergépjárművek esetén ez az összeg 2,5 euró/1000 tonnakilométer – a becslések szerint ez összesen mintegy 20 milliárd eurót jelentett 2008-ban a 28 tagú EU-ban.

- A vízelvezető rendszerre vonatkozó követelmények (legyen szó akár „kemény”, akár „puha” műszaki megoldásokról) segíthetnek csökkenti az árvízveszélyt. Jelenleg a becslések szerint az EU-ban az árvíz okozta károk 5,3–6,4 milliárd eurót tesznek ki évente, ami éves szinten 200 000 ember életére gyakorol kedvezőtlen

hatást. Egy nemrégiben készült tanulmányában a Bizottság Közös Kutatóközpontja azt jósolja, hogy ezen károk éves költsége akár a 7–8-szorosára is nőhet 2050-re, elérve a 40 milliárd eurós összeget, és évente mintegy 500 000 embert érintve kedvezőtlenül.

Műszaki mellékletek

A. melléklet

A B14. követelményt (alapkövetelmény) kiegészítő iránymutatás: 1. lehetőség – Szénlábnyom:

Az B14. odaítélési kritérium (alapkövetelmény) megállapítja, hogy az ajánlattevők szénlábnyom segítségével alátámaszthatják, hogyan csökkentették az útkivitelezés környezeti hatásait. Ez a rövid iránymutatás ismerteti, hogy:

- Mikor használható ez a követelmény;

- Mely szabályokkal biztosítható az ajánlatok összehasonlíthatósága; és

- Milyen műszaki támogatás szükséges a nyertes ajánlat kiválasztásához.

A szénlábnyom értékelését minden esetben az ISO 14067 vagy ezzel egyenértékű szabvány szerint kell elvégezni.

1.1. Mikor alkalmazható a szénlábnyomra vonatkozó 1. lehetőség?

A B14. követelményt kizárólag akkor ajánlott alkalmazni, ha a fejlesztési lehetőségeket össze lehet hasonlítani egy referenciaút tervével, és/vagy különböző útterveket össze lehet vetni egymással. Következésképpen az alábbi közbeszerzési esetekben releváns:

- Az ügyfél már rendelkezik referenciaút tervével és mennyiségkimutatással, amelyek értékelése alapján irányárat határoztak meg az ajánlatokkal való összehasonlítás céljából;

- Tervezői versenypályázattal kívánják a tervezőcsapatokat és/vagy a vállalkozókat innovatív útterveket tartalmazó javaslatok benyújtására sarkallni.

Ezekben az esetekben odaítélési kritériumként alkalmazható a szénlábnyom.

1.2. Szükséges-e további szakértelem az ajánlatok értékeléséhez?

Az útépítésre és -karbantartásra irányuló ajánlattételi eljárások esetén valószínűsíthető, hogy az ajánlatkérőnek tervezési és műszaki szakemberek segítségére lesz szüksége a követelmények meghatározásához és a tervek értékeléséhez. Az ajánlatkérőnek ezért a közbeszerzési eljárás alábbi két szakaszában érdemes kikérnie szakértők véleményét:

1. A tervleírás és a teljesítménykövetelmények összeállításakor: Tájékoztatni kell az ajánlattevőket arról, milyen műszaki követelményeknek kell eleget tenniük ahhoz, hogy az általuk benyújtott tervek összehasonlíthatóak legyenek.

2. A tervek és a fejlesztési lehetőségek értékelésekor: El kell végezni az ajánlattevőknek az e követelményre adott válaszai műszaki értékelését az ajánlatkérő támogatása érdekében.

A műszaki értékelőnek a C. mellékletben foglalt iránymutatás szerint el kell végeznie mindegyik ajánlattevő szénlábnyomának a kritikai felülvizsgálatát.

1.3. Milyen utasításokat kell adni az ajánlattevőknek?

Az alábbi műszaki utasításokat kell beépíteni az ajánlati felhívásba ahhoz, hogy az ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek. Ha a terveket egy referenciaúttal kell összevetni, ezt egyértelműen jelezni kell, és át kell adni egy mennyiségkimutatást.

Műszaki utasítások az út értékeléséhez szénlábnyomot használó ajánlattevők számára

A kezelendő műszaki szempont

Mit jelent ez a gyakorlatban?

a) Módszerek és leltáradatok

Az összehasonlíthatóság biztosításához – amennyire lehetséges – meg kell határozni a hatásvizsgálati módszert és az életciklusleltár-adatokat, amelyeket mindegyik tervezőcsapatnak használnia kell.

A hiányosságok pótlásához felhasználhatók ellenőrzött elsődleges adatok az ISO 14067 vagy ezzel egyenértékű szabványban foglalt iránymutatás szerint, illetve környezetvédelmi terméknyilatkozatokból vett adatok az ISO 14025 és az EN 15804 szabványnak megfelelően. Az ISO 21930 is alkalmazható mögöttes szabványként adott esetben.

A bizonytalanság szintjének kezelésére az alábbiakat kell belefoglalni az ajánlatba:

1. a bizonytalanságoknak a háttéradatok forrásain alapuló kvalitatív értékelése, hogyan szerezték vagy állították össze azokat, illetőleg milyen folyamatot vagy technológiát képviselnek, valamint

2. az elemzés során azonosított két legjelentősebb útelem kvantitatív értékelése (lásd a B14. követelmény (a) és (b) táblázatának d. pontját).

b. Összehasonlítás

funkcionális

Az út alábbi jellemzőit kell hivatkozási pontként meghatározni mindegyik tervnél (lásd az ISO

egyenértékűség alapján	14067 vagy azzal egyenértékű szabványt): - A vonatkozó műszaki és funkcionális követelmények a teljesítménykövetelményekben leírtak szerint; - A megkövetelt élettartam. Egy közös funkcionális egységet kell használni az eredmények ismertetéséhez (lásd az ISO 14067 vagy azzal egyenértékű szabványt).
c. Az út életciklusának és a terjedelemnek a meghatározása	Az elemzést „a bölcsőtől a sírig” szemlélettel összhangban kell elvégezni, és magában kell foglalnia a kivitelezést (beleértve az anyagok előállítását és szállítását is), a karbantartást, az üzemeltetést, valamint a használatból való kivonást is. Az újrahasznosított vagy újrafelhasznált anyagok elosztására az alábbi szabályok vonatkoznak: - Bemenet (előállítási szakasz): az ISO 14067 vagy azzal egyenértékű szabványban foglalt szabályok szerint; - Kimenet (használatból való kivonási vagy karbantartási szakasz): az EN 15804 szabvány 6.4.3. pontjában foglalt szabályok szerint.
d. A követelmények hatálya alá tartozó útelemek	A követelmények hatályának legalább a következő útelemekre kell kiterjednie: - Altalaj, beleértve a földmunkákat és az alapozási munkákat; - Ágyazati réteg; - Burkolatalap, kötőréteg, valamint kopóréteg vagy betonlapok; - További kiegészítő útelemek (opcionális)
e. Az értékeléshez használandó életciklust átfogó, hatáskategóriára vonatkozó indikátor	Globális felmelegedési potenciál (GWP)

B. melléklet

A B14. követelményt (átfogó követelmény) kiegészítő iránymutatás: 2. lehetőség – Életciklus-értékelés

A B14. odaítélési kritérium részletesen ismerteti, hogy miként támaszthatják alá az ajánlattevők életciklus-értékeléssel, hogyan csökkentették egy út kivitelezésének környezeti hatásait. Ez a rövid iránymutatás ismerteti, hogy:

- Mikor használható ez a követelmény;

- Mely szabályokkal biztosítható az ajánlatok összehasonlíthatósága; és

- Milyen műszaki támogatás szükséges a nyertes ajánlat kiválasztásához.

Az életciklus-értékelést minden esetben az ISO 14040/14044 szabvány szerint kell elvégezni.

2.1. Mikor alkalmazható az életciklus-értékelésre vonatkozó 2. lehetőség?

- Az ügyfél már rendelkezik referenciaút tervével és mennyiségkimutatással, amelyek értékelése alapján irányárat határoztak meg az ajánlatokkal való összehasonlítás céljából;

- Tervezői versenypályázattal kívánják a tervezőcsapatokat és/vagy a vállalkozókat innovatív úttervek benyújtására sarkallni.

Ezekben az esetekben odaítélési kritériumként alkalmazható az életciklus-értékelés.

2.2. Szükséges-e további szakértelem az ajánlatok értékeléséhez?

legyenek.

A műszaki értékelőnek a C. mellékletben foglalt iránymutatás szerint el kell végeznie mindegyik ajánlattevő szénlábnyomának a kritikai felülvizsgálatát.

2.3. Milyen utasításokat kell adni az ajánlattevőknek?

Műszaki utasítások az út értékeléséhez életciklus-értékelést használó ajánlattevők számára

A kezelendő műszaki szempont	Mit jelent ez a gyakorlatban?
a) Módszerek és leltáradatok	Az összehasonlíthatóság biztosításához – amennyire lehetséges – meg kell határozni a hatásvizsgálati módszert és az életciklusleltár-adatokat, amelyeket mindegyik tervezőcsapatnak használnia kell. A hiányosságok pótlásához felhasználhatók ellenőrzött elsődleges adatok az ISO 14040/14044 szabványban foglalt iránymutatás szerint, illetve környezetvédelmi terméknyilatkozatokból vett adatok az ISO 14025 és az EN 15804 szabványnak megfelelően. Az ISO 21930 is alkalmazható mögöttes szabványként adott esetben. A bizonytalanság szintjének kezelésére az alábbiakat kell belefoglalni az ajánlatba: 1. a bizonytalanságoknak a háttéradatok forrásain alapuló kvalitatív értékelése, hogyan szerezték vagy állították össze azokat, illetőleg milyen folyamatot vagy technológiát képviselnek, valamint 2. az elemzés során azonosított két legjelentősebb útelem kvantitatív értékelése (lásd a B14. követelmény (a) és (b) táblázatának d. pontját).
b. Összehasonlítás funkcionális egyenértékűség alapján	Az út alábbi jellemzőit kell hivatkozási pontként meghatározni mindegyik tervnél (lásd az ISO 14040/14044 szabványt): - A vonatkozó műszaki és funkcionális követelmények a teljesítménykövetelményekben leírtak szerint; - A megkövetelt élettartam. Ezután közös funkcionális vagy referenciaegységet kell használni az eredmények ismertetéséhez (lásd az ISO 14040 szabványt). A funkcionális egység meghatározásakor figyelembe kell venni a használati időtartamot.
c. Az út életciklusának és a terjedelemnek a meghatározása	Az elemzést „a bölcsőtől a sírig” szemlélettel összhangban kell elvégezni, és magában kell foglalnia a kivitelezést (beleértve az anyagok előállítását és szállítását is), a karbantartást, az üzemeltetést, valamint a használatból való kivonást is (lásd az ISO 14040 szabványt). Az újrahasznosított vagy újrafelhasznált anyagok elosztására az alábbi szabályok vonatkoznak: - Bemenetek (előállítási szakasz): az ISO 14044 szabvány 4.3.4.3. pontjában foglalt szabályok szerint; - Kimenetek (használatból való kivonási vagy karbantartási szakasz): az EN 15804 szabvány 6.4.3. pontjában foglalt szabályok szerint.
d. A követelmények hatálya alá tartozó útelemek	A követelmények hatályának legalább a következő útelemekre kell kiterjednie: - Altalaj, beleértve a földmunkákat és az alapozási munkákat; - Ágyazati réteg; - Burkolatalap, kötőréteg, valamint kopóréteg vagy betonlapok; - További kiegészítő útelemek (opcionális). Amennyiben alkalmazásra kerülnek környezeti energiát hasznosító (energy harvesting) technológiák, ezeket kiegészítő útelemként kell szerepeltetni az életciklus-értékelésben, és az üzemeltetési szakaszban keletkező villamosenergiát le kell vonni az ugyanazon szakaszban felhasznált energiából.
e. Az értékeléshez használandó életciklust átfogó, hatáskategóriára vonatkozó indikátorok	Minimálisan az EN 15804 szabványban meghatározott, alábbi hatáskategóriára vonatkozó indikátorokat kell használni: - Globális felmelegedési potenciál (GWP); - A troposzferikus ózon fotokémiai oxidánsainak képződési potenciálja; - A sztratoszferikus ózonréteget lebontó potenciálja;

- A talaj és a víz savasodási potenciálja;

- Eutrofizációs potenciál (EP);

- Elemek abiotikus forráskimerítési potenciálja;

- Fosszilis tüzelőanyagok abiotikus forráskimerítési potenciálja.

Az EN 15804 szabvány szerinti erőforrás-felhasználást, hulladék- és végtermékáramokat leíró egyéb mutatók – részben vagy egészen – feltüntethetők, ha egyéb, például az újrahasznosítottanyag-tartalomra vonatkozó GPP-követelmények nem térnek ki rájuk.

A kiválasztott hatáskategóriára vonatkozó indikátorokra vonatkozó súlyozási rendszert kell alkalmazni az összpontszám meghatározása céljából. Az ajánlatkérőnek az alábbiak alapján kell kiválasztania ezt a rendszert:

- megfelelő, fennálló súlyozási rendszer, például egyes nemzeti életciklus-értékelési rendszerek keretében elfogadott súlyozási rendszerek; vagy

- az életciklus-értékelésre szakosodott műszaki értékelő által javasolt súlyozási rendszer (lásd a C. mellékletet).

Amennyiben életciklus-értékelési eszközzel összesített pontszámot határoznak meg az útra vonatkozóan, csak az EN 15804 szabványban megjelölt hatáskategóriáknak az eredménye veendő figyelembe.

C. melléklet

Az életciklus-értékelésre szakosodott műszaki értékelő feladatleírása

A műszaki értékelő feladata, hogy az A. és a B. mellékletre tekintettel, a választott lehetőségtől függően segítse az ajánlatkérőt az ajánlattevőkre vonatkozó alapvető szabályok meghatározásában.

A műszaki értékelőnek javaslatot kell tennie az életciklus-hatásvizsgálati mutató eredményeinek súlyozására, és arról meg kell állapodnia az ajánlatkérővel. Ezt az ajánlati felhívásban fel kell tüntetni.

Az ajánlatok felnyitását követően a műszaki értékelő:

i. A kiválasztott módszer, az adatminőség és az összehasonlíthatóság tekintetében elvégzi a szénlábnyomok kritikai felülvizsgálatát. vagy

ii. A kiválasztott módszer, az adatminőség és az összehasonlíthatóság tekintetében elvégzi az életciklus-értékelések kritikai felülvizsgálatát.

A kritikai felülvizsgálatot az ISO 14044 szabvány 6. szakaszának, szénlábnyom esetén az ISO 14065 szabványnak, valamint a termékek környezeti lábnyomáról szóló 2013/179/EU bizottsági ajánlás alábbi szakaszainak figyelembevételével kell végrehajtani:

- Kritikai felülvizsgálat (II. melléklet, 9. pont, 54. o.);

- Adatgyűjtési ellenőrzőlista (III. melléklet);

- Adatminőségi követelmények (II. melléklet, 5.6. pont, 33. o.)

- Az eredmények értelmezése (II. melléklet, 7. pont, 50. o.)

Document Metadata

Table of Contents

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Az utak tervezésére, kivitelezésére és karbantartására vonatkozó uniós zöld közbeszerzési követelmények

Document Metadata