Gépjárművek és Berendezések Lízingszerződésének Általános Szerződési Feltételei

– Lízingszerződésre alkalmazni kell és a LÁSZF rendelkezései a Felek között, a LÁSZF hatálybalépését követően létrejött valamennyi jelen mondatban felsorolt betűkóddal kezdődő szerződésszámmal jelölt – Lízingszerződés elválaszthatatlan részét képezik még akkor is, ha a Lízingbe Adó a LÁSZF hatálya alatt létrejött első Lízingszerződés aláírását követően a LÁSZF-ot külön nem bocsátja a Lízingbe Vevő rendelkezésére. Lízingbe Vevő jogosult az egyes Lízingszerződések aláírásakor a Lízingbe Adóhoz intézett írásban közölt értesítésben kérelmezni, hogy a Lízingbe Adó a LÁSZF-ot – a LÁSZF hatálya alatt a Felek között elsőként létrejött Lízingszerződés aláírását követően létrejövő Lízingszerződések aláírásakor is – bocsássa rendelkezésére. Amennyiben Lízingbe Vevő ezen jogával nem él, akkor erre előnyök szerzése végett Lízingbe Adóval szemben nem hivatkozhat. Lízingbe Adó vállalja, hogy a Lízingszerződések hatálya alatt a LÁSZF elérhetőségét Lízingbe Vevő részére Hirdetmény útján is biztosítja, illetve azt is, hogy a Lízingbe Vevő írásbeli kérésére a LÁSZF- ot Lízingbe Vevő részére megküldi.

2. Adásvételi Szerződés: A Szállító és a Lízingbe Adó között írásban létrejött, a Lízingtárgyak tulajdonjogának átruházására vonatkozó ügylet kondícióit és változó adatait tartalmazó egységes szerkezetbe foglaló – Lízingbe Adó és Szállító által szabályszerű aláírással ellátott – szerződés, amelyet aláírásával Lízingbe Vevő is ellát.

3. Szállító: Az a természetes személy, gazdálkodó vagy egyéb szervezet, amelyet Lízingbe Vevő jelöl meg, és amelytől Lízingbe Adó megvásárolja a Lízingtárgyat függetlenül attól, hogy az fő tevékenységét illetően Lízingtárgy kereskedelmével foglalkozik-e, vagy sem illetve, hogy Lízingtárgy forgalmazási tevékenységre vonatkozóan rendelkezik-e engedéllyel vagy sem.

4. Lízingbe Adó: Raiffeisen Lízing Zrt. (adatai a Lízingszerződésben), aki a Lízingtárgyakat abból a célból vásárolja meg Szállítótól, hogy azt lízingbe adja a Lízingbe Vevőnek. Lízingbe Adó a pénzügyi lízing tevékenységét a Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete (jogelődje az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet) 521/1999/F. számú engedélye alapján végzi.

5. Lízingbe Vevő: Az a természetes személy, gazdálkodó vagy egyéb szervezet, aki a Lízingtárgyakat a Lízingszerződésben és a LÁSZF-ban foglalt feltételekkel Lízingbe Adótól lízingeli vagy lízingelni kívánja.

6. Felek: Lízingbe Adó és Lízingbe Vevő együttesen.

7. Üzembentartó/Üzemeltető: Lízingbe Vevő.

8. Lízingtárgy(ak): Mindazon – Lízingbe Vevő által kiválasztott – ingó dolgok és ezek kiegészítői, alkatrészei és tartozékai mennyiségtől és típustól független együttes elnevezése, amelyeknek beszerzését Lízingbe Vevő a Lízingbe Adó által nyújtott pénzügyi lízingszolgáltatás keretében kívánja finanszírozni, illetve amelyek a Lízingszerződés tárgyát képezik, és amelyek a Kérelmi Dokumentációban, a Szerződésben – a lízing tárgyaként – vagy/és az Adásvételi Szerződésben vagy mellékletében szereplő specifikációban kerülnek felsorolásra. Amennyiben a Szerződés az egyes Lízingtárgyakat jellegüknél fogva nevesítve elhatárolja egymástól, akkor az adott rendelkezés kizárólag az adott jellegű Lízingtárgyra vonatkozik. A Lízingtárgy jellegeként Lízingbe Adó a Szerződés alkalmazásában következő két kategóriát határolja el egymástól:

a) a nagy-haszonjárművek, így különösen a 3,5 tonna össztömeg feletti haszongépjárművek, és

b) a mezőgazdasági gépek, így különösen a mezőgazdasági termék előállítása céljából megvásárolt erő- és munkagépek, szállító és rakodó eszközök, technológiai berendezések, traktorok és kombájnok, speciális betakarító gépek (zöldborsó, csemege kukorica, paradicsom, stb.), terményszárító berendezések, speciális betakarító gépek, szárítók, célgépek, eszközhordozók és egyéb kis darabszámban értékesített eszközök, és

c) az építő gépek, így különösen az általános önjáró földmunkagépek (árokásók, kotrók, markológépek, ezek kombinációi gumikerekes és lánctalpas változatban is) és tartozékaik, rakodógépek, egyéb mobil anyagmozgató gépek (targoncák) és tartozékaik, egyéb földmunka- és útépítő gépek (pl. talajtömörítő gépek, úthengerek, stb.), és

d) az általános gépek, így különösen a termelő berendezések, általános és speciális üzemi- és gyártóberendezések, termelő eszközök, gépsorok, szerszámgépek és fémmegmunkáló eszközök, élelmiszeripari berendezések (ipari sütő, hűtő és feldolgozó berendezések, tárolók, stb.), alaptevékenységet kiszolgáló berendezések, tárolóegységek, polcrendszerek, raktári felszerelések, irodatechnikai eszközök, számítástechnikai hardver eszközök, telekommunikációs eszközök, iroda és üzletberendezések, bútorok és egyéb berendezések.

Több Lízingtárgy esetén a Szerződésben foglalt rendelkezések minden Lízingtárgyra értelemszerűen alkalmazandók.

9. Zárt végű lízing: A pénzügyi lízing olyan formája, amikor Lízingbe Adó és Lízingbe Vevő a Lízingszerződés aláírásakor abban állapodnak meg, hogy Lízingbe Vevő a Teljes tartozás megfizetésével minden egyéb jogi aktus nélkül, automatikusan megszerzi a Lízingtárgy tulajdonjogát. Zárt végű lízing esetén a maradványértéket Lízingbe Adó az utolsó lízingdíj- részletbe belekalkulálja. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy a Lízingtárgy zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében történő lízingbe adása – ide nem értve a tárgyi adómentes termékértékesítések körét – a hatályos jogszabályok szerinti általános forgalmi adó (továbbiakban: ÁFA) köteles termékértékesítésnek minősül, amely esetben a lízingdíjak tőkerészének nettó értékét terhelő ÁFA-t az Lízingbe Vevő az erre vonatkozó számviteli bizonylatban meghatározott időpontban a Lízing futamidő kezdetén köteles Lízingbe Xxxxxx megfizetni. Felek rögzítik, hogy a tőkerészt terhelő ÁFA-t Lízingbe Vevő a Lízing futamidő kezdetén nem köteles Lízingbe Xxxxxx megfizetni akkor, ha a Felek a Lízingdíj-fizetési időpontlistában az első lízingdíj és a vele egy időben esedékes ÁFA együttes összegét a

tőkerészt terhelő teljes ÁFA összegénél alacsonyabb mértékben határozzák meg, mert ebben az esetben ez azt jelenti, hogy a Lízingbe Adó a tőkerészt terhelő ÁFA megfizetése vonatkozásában részletfizetést enged Lízingbe Vevőnek. Az ÁFA-ra vonatkozó részletfizetés esetén az adott esedékességi időpontban fizetendő ÁFA részösszeget a Lízingbe Adó a Lízingdíj-fizetési időpontlistában a lízingdíj tőketörlesztő-részében, míg a részletfizetés következtében Lízingbe Adót illető, meg nem fizetett ÁFA részt terhelő kamatot – amelynek mértéke megegyezik a lízingdíj kamatrészének meghatározásakor figyelembe vett ügyleti kamattal – a lízingdíj kamattörlesztő-részében tünteti fel.

10. Nyílt végű lízing: A lízing olyan formája, ahol a Teljes tartozás [I.21] maradéktalan megfizetése után Lízingbe Vevőnek vételi joga van a Lízingtárgy maradványértéken történő megvásárlására, amely vételi jog azonban nem jelent vételi kötelezettséget Lízingbe Vevő számára. Felek rögzítik, hogy a tőkerészt terhelő ÁFA-t Lízingbe Vevő nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingdíjakkal együtt, részletekben köteles a Lízingbe Xxxxxx megfizetni. Amennyiben Lízingbe Vevő a Teljes tartozás megfizetését követő 15 napon belül Lízingbe Adóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal él a Lízingtárgyra vonatkozó vételi jogával, köteles kifizetni Lízingbe Adó számlája alapján a Lízingtárgy Szerződésben megállapított maradványértékének bruttó összegét. A Lízingtárgy tulajdonjogát Lízingbe Vevő csak és kizárólag a Teljes tartozás és a maradványérték bruttó összegének megfizetését követően szerzi meg. Abban az esetben, ha Lízingbe Vevő határidőn belül nem él vételi jogával, köteles a Lízingtárgyat a Lízingbe Adó által megjelölt helyen, ennek hiányában Lízingbe Adó székhelyén minden tartozékával és iratával együtt átadni Lízingbe Adó számára. Az átadáskor Lízingbe Adó állapotfelmérést végez. Ha a Lízingtárgy műszaki állapota rosszabb, mint ami a hasonló korú és típusú Lízingtárgyak esetében elvárható, s ennek következtében a Lízingtárgy piaci értéke alacsonyabb a Szerződésben meghatározott maradványértéknél, úgy Lízingbe Vevő a különbözetet köteles Lízingbe Adó számára, számla ellenében, 8 napon belül megtéríteni.

11. Kérelmi (Igénylő) Adatlap és Dokumentáció: A kérelmi adatlap a Lízingbe Vevő által aláírt, Lízingbe Adóhoz intézett nyomtatvány, amely a finanszírozási kérelem elbírálásához szükséges információkat és adatokat tartalmazza. A kérelmi dokumentáció a kérelmi adatlapon szereplő információk és adatok igazolásául szolgáló eredeti, vagy másolati okiratok, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok összessége.

12. Biztosítási Adatközlő: A Lízingbe Vevő és a Lízingbe Adó megállapodása, amelyben a Felek LÁSZF IX. fejezetében meghatározott esetben a Lízingtárgyra vonatkozó vagyonbiztosítási szerződés megkötésének módját, a díjfizetés módját és a Biztosítóval megkötendő Biztosítási Szerződés tartalmát határozzák meg.

13. Jóváhagyási értesítő: Amennyiben ilyen a Lízingbe Adó által kibocsátásra kerül, akkor a finanszírozási kérelem Lízingbe Adó általi elfogadása esetén a Lízingbe Adó által kiállított, a Szerződés valamennyi lényeges elemére kiterjedő nyilatkozat, melynek alapján az abban foglalt feltételekkel a Szerződés aláírható.

14. Fix kamatozás/változó kamatozás: Fix kamatozás esetén a Szerződésben meghatározott lízingdíjak kalkulációjánál használt kamat mértéke a lízing futamideje alatt nem változik. Változó kamatozás esetén a Szerződésben meghatározott lízingdíjak mindenkori kalkulációjánál használt kamat mértéke az VI.4.c). pont szerint változhat, ami a lízingdíjak – jelen pontban meghatározott módon történő – módosulását eredményezheti. Amennyiben a Lízingdíj-fizetési időpontlista eltérően nem rendelkezik, akkor a Szerződésben alkalmazott kamatozás jelege: Változó.

Amennyiben a Finanszírozás pénzneme magyar forint (HUF) – akkor a jelen pontban foglaltak kivételével – a lízingdíj változó kamatozás esetén a 3 havi BUBOR mint referencia kamatláb figyelembevételével kerül kiszámításra. Változó kamatozás esetén amennyiben a Finanszírozás pénzneme euró (EUR) a lízingdíj 3 havi EURIBOR, illetve amennyiben a Finanszírozás pénzneme svájci frank (CHF) a lízingdíj 3 havi CHF LIBOR mint referencia kamatláb figyelembevételével kerül kiszámításra.

Lízingbe Adó a lízingdíjakat a lízing futamidejének indulását követően minden kamatperiódus utolsó napján érvényes 3 havi BUBOR/3 havi EURIBOR/3 havi CHF LIBOR kamatlábat figyelembe véve újra megállapítja. Az első kamatperiódus kezdő napja megegyezik a Lízingtárgy átadás-átvételének napjával, és ezen első kamatperiódus havi díjfizetési gyakoriság esetén az ezen időponttól számított harmadik esedékességi időpontig, háromhavi díjfizetési gyakoriság esetén az ezen időponttól számított első esedékességi időpontig tart. Három hónapnál hosszabb díjfizetési gyakoriság esetén a Lízingbe Adó fenntartja a jogot arra, hogy a lízingdíjakat három hónaponként újra megállapítsa a három havi kamatperiódusra vonatkozó szabályoknak megfelelően.

A jelen pont alkalmazása során kamatperiódus az előző kamatperiódus utolsó napjától számított három hónap, figyelembe véve az első kamatperiódusra a fentiekben adott meghatározást. Amennyiben egy kamatperiódus záró napja nem banki munkanapra esik, helyette az utána következő első banki munkanapot kell figyelembe venni.

A jelen pont alkalmazása során a 3 havi "BUBOR" minden kamatperiódusra nézve azt a 3 hónapos, éves százalékban kifejezett bankközi kamatlábat - fölfelé kerekítve a legközelebbi 1/8 százalékra - jelenti (Budapest Interbank Offer Rate), amelyet az adott kamatperiódust megelőző második magyar banki napon a Magyar Nemzeti Bank az aktív kamatjegyző bankok ajánlataiból számít és tesz közzé budapesti idő szerint délelőtt 11:00 órakor a Reuters terminál "BUBOR" oldalán. A kamat számítása 360 napos bázison történik.

A jelen pont alkalmazása során a 3 havi "EURIBOR" minden kamatperiódusra nézve azt a 3 hónapos, éves százalékban kifejezett kamatlábat – fölfelé kerekítve a legközelebbi 1/8 százalékra – jelenti, amelyet az adott kamatperiódus időtartamával megegyező futamidőre elhelyezett euró betétekre jegyeznek a Reuters terminál "EURIBOR" oldalán két TARGET Nappal az adott kamatperiódust megelőzően az adott periódusra vonatkozó kamatláb meghatározásának napján brüsszeli idő szerint délelőtt 11.00 órakor. A kamat számítása 360 napos bázison történik.

A jelen pont alkalmazása során a 3 havi CHF "LIBOR" minden kamatperiódusra nézve azt a 3 hónapos, éves százalékban kifejezett kamatlábat – fölfelé kerekítve a legközelebbi 1/8 százalékra – jelenti, amelyet az adott kamatperiódus időtartamával megegyező futamidőre a svájci frankban (CHF) közölnek a Reuter Monitor Money Rate Service terminál "LIBOR01" oldalán két munkanappal az adott kamatperiódust megelőzően az adott periódusra vonatkozó kamatláb meghatározásának napján londoni idő szerint délelőtt

11.00 órakor. A kamat számítása 360 napos bázison történik.

A jelen pont alkalmazása során "TARGET Nap" jelenti azt a napot, amelyen az euróban történő fizetések elszámolásra kerülnek a Trans-European Automated Real-time Gross Settlement Express Transfer System-en keresztül.

Lízingbe Adó kamatszámítása során 360 nap minősül egy évnek.

Amennyiben a Lízingszerződésben a Lízingtárgy jellegeként ”Mezőgazdasági Gép” kerül megjelölésre és a Finanszírozás pénzneme magyar forint, akkor változó kamatozású finanszírozás esetén – amennyiben a Lízingszerződésben vagy a Lízingdíj-fizetési időpontlistában referencia-kamatként kifejezetten ez kerül feltüntetésre – a lízingdíjak a

Magyar Nemzeti Bank által rendeletében kihirdetett mindenkor hatályos jegybanki alapkamat, mint referenciakamat figyelembevételével kerülnek kiszámításra és kamatperiódusonként újra megállapításra, amely esetben a Lízingbe Adó jogosult a lízingdíjakat a kamatperióduson belül is a referencia kamat módosulásának időpontjában, azaz a vonatkozó MNB rendelet hatálybalépésének napján újra megállapítani.

15. Lízing futamidő: A Lízingszerződésben megjelölt időtartam, amely a Lízingtárgyak átadás-átvételének napjától az utolsó lízingdíj részlet esedékességének időpontjáig tart. A lízing futamidejének utolsó napja nem egyezik meg feltétlenül a Lízingszerződés hatályának utolsó napjával.

16. Lízingdíj-fizetési időpontlista: Az a dokumentum, amelyet a Lízingszerződés aláírásával egyidejűleg annak mellékleteként bocsát Lízingbe Adó a Lízingbe Vevő rendelkezésére, és amelyet a Lízingbe Vevő és a Lízingbe Adó szabályszerűen aláírásukkal látnak el, illetve az ezen Lízingdíj-fizetési időpontlistát követően Lízingbe Adó által Lízingbe Vevő részére kézbesített dokumentum, amely a finanszírozás feltételeit, valamint a Lízing futamidő alatt fizetendő lízingdíjak mértékét és esedékességét a Finanszírozás pénznemében tartalmazza. Amennyiben a Lízingszerződésben a Lízingtárgy jellegeként ”Mezőgazdasági Gép” vagy „Építő gép” kerül megjelölésre a Lízingszerződés aláírásakor Felek által aláírt Lízingdíj-fizetési időpontlista formanyomtatványbeli elnevezése a Felek által aláírt „Ajánlat” megnevezésű dokumentum, amelyre a Szerződésnek a Lízingszerződés aláírásával egyidejűleg a Lízingbe Vevő rendelkezésére bocsátott Lízingdíj-fizetési időpontlistára vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A Lízingbe Adó és a Lízingbe Vevő által aláírt, a Lízingszerződés mellékletét képező Lízingdíj-fizetési időpontlista a következő Lízingdíj-fizetési időpontlista – illetve a LÁSZF VI.4. pontjában foglalt esetben a Terhelési értesítő – kézhezvételéig meghatározza a Lízingbe Vevő lízingdíj fizetési kötelezettségének esedékességét és mértékét. A Lízingszerződés aláírásával egyidejűleg a Lízingbe Vevő rendelkezésére bocsátott Lízingdíj-fizetési időpontlistát követően a Lízingbe Vevő rendelkezésére bocsátott Lízingdíj-fizetési időpontlista a Lízingbe Vevő illetve a Lízingbe Adó aláírása nélkül is a Szerződés részét képezi és a következő Lízingdíj-fizetési időpontlista – illetve a LÁSZF VI.4. pontjában foglalt esetben a Terhelési értesítő – kézhezvételéig meghatározza a Lízingbe Vevő lízingdíj fizetési kötelezettségének esedékességét és mértékét. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy amennyiben az Adásvételi Szerződésben meghatározott, Szállítónak fizetendő vételár pénzneme eltér a Finanszírozás pénznemétől, akkor a Lízingszerződés aláírásakor rendelkezésére bocsátott Lízingdíj-fizetési időpontlistában a lízingdíjak Finanszírozás pénznemében feltüntetett mértékének meghatározásakor alapul vett Átváltási árfolyam eltérhet attól az Átváltási árfolyamtól, amelynek alapulvételével Lízingbe Adó a Szállító Lízingtárgy vételárára vonatkozó számlájának tényleges kifizetésekor a Lízingbe Vevő által fizetendő lízingdíjakat a LÁSZF

VI.3. pontjában meghatározott módon újra megállapítja. Lízingbe Vevő tudomásul veszi azt is, hogy az Átváltási árfolyam változása hatással van a Finanszírozás pénznemében meghatározott lízingdíjak mértékére, azaz ezen lízingdíjak mértéke eltérhet a Lízingszerződés aláírásakor Lízingbe Vevő rendelkezésére bocsátott Lízingdíj-fizetési időpontlistában meghatározott lízingdíjak mértékétől.

17. Terhelési értesítő (Bekérő levél): Lízingbe Adó által meghatározott rendszerességgel Lízingbe Vevőnek megküldött pénzügyi kimutatás, amely tartalmazza a Lízingbe Vevő Lízingbe Adóval szembeni esedékes tartozását, a fizetési kötelezettség teljesítésének pénznemét, a bankszámlaszámot és a fizetési határidőt.

18. Egyenleg értesítő: Lízingbe Adó által a Lízing futamidőn belül naptári évente a Lízingbe Vevőnek megküldött pénzügyi kimutatás, amely tartalmazza a Lízingbe Vevő Lízingbe Adó felé fennálló Teljes tartozását, illetve az eddig teljesített fizetések elszámolását.

19. Rendszeres lízingdíjak: Az első lízingdíjat követően fizetendő rendszeres lízingdíjak esedékességét a Lízingdíj-fizetési időpontlista és LÁSZF együttesen határozza meg. A Lízingdíj-fizetési időpontlista a rendszeres lízingdíjak nettó összegét tartalmazza.

20. Első lízingdíj: Azon kiemelt összegű lízingdíj, amelynek mértékét és esedékességét a Felek a Lízingdíj-fizetési időpontlistában határozzák meg, és amelyet a Lízingbe Vevő – ha a Felek eltérően nem állapodnak meg – Lízingbe Adó utasítása alapján a Szállítónak köteles megfizetni. Az első lízingdíj Szállítónak történt megfizetését és annak a Lízingbe Xxx által fizetendő Lízingtárgy vételárába történő beszámítását Lízingbe Vevő a Szállító által is aláírt – Lízingbe Xxx által rendelkezésére bocsátott – nyilatkozatban köteles Lízingbe Adó felé igazolni.

21. Teljes tartozás: Esetenként pontosan meghatározott időpontban Lízingbe Vevőnek Lízingbe Adóval szemben fennálló valamennyi tartozása, amely magában foglalja különösen:

a) a Lízingbe Vevő által még meg nem fizetett Lízingdíj-fizetési időpontlistában vagy Lízingszerződésben meghatározott teljes nettó tőke-kintlévőséget (esedékes, késedelmes és még nem esedékes összesen), és

b) annak járulékait (ügyleti kamat a I.14. pont, a Lízingdíj-fizetési időpontlista vagy a Lízingszerződés szerint a lízingdíj kamatrészében; késedelmi kamat a Kondíciós Lista szerint, árfolyam-különbözet a LÁSZF rendelkezései szerint), és

c) a Kondíciós Listában részletesen meghatározott mértékű kezelési költséget, és

d) a Kondíciós Listában részletesen meghatározott mértékű kötbért, és

e) a biztosítónak meg nem fizetett vagy a Lízingbe Adó által Lízingbe Vevő helyett a LÁSZF alapján megfizetett biztosítási díjat, és az önrészt, illetve a Biztosítás módosításával vagy megszűntetésével kapcsolatban felmerült költségeket és kárt, valamint a Lízingbe Xxx által kötött Biztosítás költségeit a lízingdíjban, és

f) a Lízingtárgyakkal kapcsolatos, Lízingbe Adó által esetlegesen Lízingbe Vevő helyett megfizetett közterheket és jogszabály vagy hatósági rendelkezés, illetve ezek alapján gazdálkodó szervezet által meghatározott költségeket és szakértői költséget, és

g) a Kondíciós Listában részletesen meghatározott, a Lízingbe Adónak a Lízingszerződés bármely okból történő megszűnése esetén a Lízingtárgyak birtokba vételével, tárolásával, javításával és értékesítésével kapcsolatosan felmerült minden költségét valamint a szakértői eljárással és szakvéleménnyel kapcsolatosan felmerülő valamennyi költséget), és

h) Lízingbe Vevőnek Lízingbe Adóval szemben a Lízingszerződés kapcsán keletkezett minden egyéb a fentiekben nem felsorolt fizetési kötelezettségét, amely a Kondíciós Listában kerül meghatározásra.

Nyílt végű lízing esetén a LÁSZF-ban meghatározott esetekben Lízingbe Adót terheli a maradványérték, valamint a LÁSZF-ban meghatározott amortizációs különbözet bruttó összege, amelyek nem részei a Teljes tartozásnak.

Lízingbe Adó a Teljes tartozás jelen pontban meghatározott elemeit (pl. nettó tőke- kintlevőség) – ide nem értve a kezelési költséget – terhelő általános forgalmi adót a Teljes tartozás egyes elemeire vonatkozó számviteli bizonylat vagy a LÁSZF X. fejezetében meghatározott elszámolás kiállításakor hatályos jogszabályoknak és a Lízingszerződésben meghatározott konstrukciónak megfelelően tünteti fel a Teljes tartozás jelen pontban meghatározott elemeire vonatkozó számviteli bizonylaton vagy a LÁSZF X. fejezetében meghatározott elszámoláson. Lízingbe Vevő minden esetben a Teljes tartozás jelen pontban meghatározott elemeinek – Lízingbe Adó által részére megküldött számviteli bizonylatban vagy a LÁSZF X. fejezetében meghatározott elszámolásban feltüntetett mértékű – általános

forgalmi adóval növelt értékét köteles Lízingbe Xxxxxx megfizetni kivéve, ha a számviteli bizonylaton vagy a LÁSZF X. fejezetében meghatározott elszámoláson a Teljes tartozás adott eleme vonatkozásában általános forgalmi adó feltüntetésre nem kerül.

Lízingbe Vevő bármely okból fennálló tartozása összegszerűségének megállapítása esetén - Lízingbe Vevő eredményes ellenkező tartalmú bizonyításáig - Lízingbe Adó könyvelése és kimutatásai az irányadók.

22. Raiffeisen Bankcsoport: Az ausztriai Raiffeisen Bankcsoport, annak ausztriai és belföldi vállalatai, leánycégei, az általuk ellenőrzött pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások és járulékos vállalkozások összessége, így különösen, de nem kizárólag a Raiffeisen Bank Zrt.; Raiffeisen Property Lízing Zrt.; Raiffeisen Eszköz Lízing Zrt.; Raiffeisen Lízing Zrt.; Raiffeisen Autó Lízing Kft.; Raiffeisen Ingatlan Zrt.; Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Zrt., Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt., Raiffeisen Gazdasági Szolgáltató Zrt.; Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft.; Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

23. Ügyfélszolgálat: a Lízingbe Adó székhelyén külön cégtáblával jelölt központi, és honlapján közzétett városokban, meghatározott Raiffeisen Bank Zrt. bankfiókban található vidéki, ügyfélforgalom előtt nyitva álló hivatalos helyiségek, ahol Lízingbe Adó a nyitvatartási idő alatt – az ügyfelek várakozási sorrendjét fenntartva – fogadja a hozzá érkező ügyfeleket. A központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási rendjét Lízingbe Adó Hirdetményben teszi közzé, míg a vidéki Ügyfélszolgálatok nyitvatartási rendje az adott vidéki Ügyfélszolgálatnak helyt adó Raiffeisen Bank fiók nyitvatartási rendjéhez igazodik. Az Ügyfélszolgálat nyitvatartási rendjéről a Lízingbe Adó telefonon is tájékoztatást ad.

24. Hirdetmények kifüggesztésének helyszíne. Amennyiben Lízingbe Adó valamely információt Hirdetményben hoz a Lízingbe Vevő tudomására, akkor azok Ügyfélszolgálaton meg és hivatalos honlapján (xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx) hozzáférhetőek, illetve igényelhetőek.

25. Törlesztési Árfolyam. Devizaárfolyam (a magyar forint árfolyama a Finanszírozás pénzneméhez viszonyítottan), amelyet – amennyiben a Finanszírozás pénzneme nem magyar forint, a Fizetés pénzneme pedig magyar forint – Lízingbe Adó jegyez a jelen pontban foglaltak szerint és – amennyiben a LÁSZF vagy a Lízingszerződés eltérően nem rendelkezik – alkalmaz az átváltásoknál – ide nem értve a LÁSZF VI.3. pontjában a lízingdíjak Finanszírozás pénznemében meghatározott mértékének meghatározásakor alkalmazott átváltást (ld. LÁSZF I.26.) – a Szerződés kapcsán, de elsősorban a Finanszírozás pénznemében meghatározott lízingdíj Fizetés pénznemében számított összegének meghatározásánál.

A – külön vételi és eladási – Törlesztési Árfolyamot Lízingbe Adó naponta – a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett hivatalos devizaárfolyam és az adott deviza pénzpiaci kondícióira figyelemmel – határozza meg oly módon, hogy a külföldi fizetőeszköz egy egysége forintban kifejezésre kerül. A vételi Törlesztési Árfolyam minden esetben alacsonyabb az eladási Törlesztési Árfolyamnál.

Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy Lízingbe Adó az árfolyamrés maximális mértékét – a pénzpiaci körülmények változása és a jegybank esetleges intézkedési tükrében – jogosult egyoldalúan módosítani. Amennyiben a módosítás Lízingbe Vevőt hátrányosan érinti, úgy erről Lízingbe Adó Lízingbe Vevőt a módosítás hatályba lépését 15 nappal megelőzően Hirdetmény útján értesíti. Az előbbi módosulás nem minősül a LÁSZF VI.10.pontja szempontjából szerződésmódosításnak. A fenti Xxxxxxxxxx annak hatályba lépésétől kezdődően meghatározza a Lízingbe Xxx által alkalmazott árfolyamrés maximális mértékét.

A mindenkori érvényes napi Törlesztési Árfolyamról Lízingbe Adó árfolyamjegyzéket készít, mely az I.24. pontban meghatározott helyszíneken illetve honlapon Hirdetményben kerül kifüggesztésre illetve közzétételre minden banki nap 8 óráig.

Lízingbe Vevő tudomással bír arról, hogy a devizaárfolyamokat a pénzügyi intézmények - korlátozások között - saját maguk jogosultak meghatározni. Erre való tekintettel Lízingbe Vevő tudja, hogy valamely napon érvényes Törlesztési Árfolyam eltérhet a Raiffeisen Bank Zrt. vagy bármely más hitelintézet által az ugyanezen napon közzétett magyar forint és a Finanszírozás Szerződésben meghatározott más devizanemének árfolyamától.

Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy a Törlesztési Árfolyam nem azonos a Lízingdíj- fizetési időpontlistán feltüntette Átváltási árfolyammal, mert az Átváltási árfolyamot a Lízingbe Adó a LÁSZF VI.3. pontja alapján határozza meg.

26. Átváltási árfolyam. Az a devizaárfolyam (a magyar forint árfolyama a Szállítónak fizetendő vételár pénzneméhez viszonyítottan, vagy amennyiben sem a Finanszírozás pénzneme, sem a Szállítónak fizetendő vételár pénzneme nem magyar forint, akkor Finanszírozás pénznemének keresztárfolyama a Szállítónak fizetendő vételár pénzneméhez viszonyítottan), amelyet a Lízingbe Adó kizárólag a lízingdíjak Finanszírozás pénznemében meghatározott mértékének megállapításához alkalmaz és tüntet fel a Lízingdíj-fizetési időpontlistában. Amennyiben a Szállítónak fizetendő vételár pénzneme és a Finanszírozás pénzneme megegyeznek, akkor – függetlenül attól, hogy a Lízingdíj-fizetési időpontlistában milyen árfolyam kerül feltüntetésre – az Átváltási árfolyam nem kerül alkalmazásra a lízingdíjak Finanszírozás pénznemében meghatározott mértékének megállapításakor. Az Átváltási árfolyam meghatározásának és alkalmazásának részletes szabályait a LÁSZF I.16. és LÁSZF VI.3. pontjai tartalmazzák.

27. Állapotfelmérő lap. A Szállító által a Lízingbe Xxxxxx küldött nyomtatvány, amelyben Szállító a használt Lízingtárgy valamennyi lényeges tulajdonságára, esetleges hibáira és piaci értékére vonatkozó nyilatkozatot tesz, és amelyet a Lízingbe Vevő a Lízingszerződés és az Adásvételi Szerződés aláírásával kifejezetten elfogad. Amennyiben a Lízingszerződés tárgya használt Lízingtárgy és Állapotfelmérő lapot a Lízingbe Adó nem kap kézhez, vagy azt nem fogadta el, akkor Állapotfelmérő lapon a használt Lízingtárgyat ellenőrző – Lízingbe Adó által elfogadott – szakértő által adott szakvéleményt kell érteni [LÁSZF IV.4.g)].

II. A KÉRELMI DOKUMENTÁCIÓ BENYÚJTÁSA ÉS ELBÍRÁLÁSA

1. Pénzügyi lízing finanszírozásra vonatkozó tájékoztatás. Amennyiben Lízingbe Vevő Lízingbe Adó Lízingtárgyra vonatkozó pénzügyi lízing szolgáltatását kívánja igénybe venni, akkor szóban vagy írásban igényelheti Lízingbe Adótól vagy Lízingbe Adó erre felhatalmazott ügynökétől, hogy tájékoztassa őt – az Lízingbe Vevő által megadott adatok alapján – a finanszírozás esetleges feltételeiről, illetve a Kérelmi Dokumentációról (továbbiakban együttesen a jelen pont alkalmazásában: Tájékoztatás). A LÁSZF-nak a Tájékoztatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a Lízingbe Adó, illetve közreműködője által a Lízingszerződés Xxxxx általi kölcsönös aláírása előtt az Lízingbe Vevő rendelkezésére bocsátott „Lízingdíj-kalkuláció” vagy „Ajánlat” vagy „Finanszírozási ajánlat” megnevezésű dokumentumokra is. Lízingbe Vevő – a Tájékoztatás elkészítése érdekében

– legalább a következő adatokat köteles megadni:

a) az Lízingbe Vevő által kiválasztott Lízingtárgy jellege, gyártmánya és típusa, használt vagy új jellege, a Szállító személye,

b) a Lízingtárgy Lízingbe Vevő által meghatározott vételára és pénzneme, amelyben a vételárat a Szállító felé teljesíteni kell majd,

c) az Lízingbe Vevő által vállalt első befizetés (első lízingdíj vagy önerő) mértéke,

d) a finanszírozás típusa (nyílt végű vagy zárt végű pénzügyi lízing) és futamideje,

e) a Finanszírozás pénzneme és a Fizetés pénzneme.

A Lízingbe Adó vagy erre felhatalmazott ügynöke ez alapján Lízingbe Vevő rendelkezésére bocsátja a Tájékoztatást, amely Lízingbe Adó kötelezettségvállalást nem tartalmazó tájékoztató nyilatkozata, és amelyre Lízingbe Vevő vagy harmadik személy Lízingbe Adóval szemben előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. A Tájékoztatás tartalmazza a Lízingbe Adó pénzügyi lízingszerződésre vonatkozó aktuális adatait arról, hogy a Lízingtárgy vételára, a finanszírozás típusa, valamint futamideje, az Lízingbe Vevő által vállalt első befizetés (első lízingdíj vagy önerő), deviza alapú szerződés esetén a tájékoztató elkészítésénél alkalmazott árfolyam és egyéb adatok függvényében, mekkora mértékű lízingdíjat kellene havonta megközelítően Lízingbe Vevőnek Lízingbe Adó felé megfizetnie. A Tájékoztatás ajánlatnak vagy előszerződésnek nem minősül, szerződéskötési kötelezettséget a Lízingbe Adó oldalán nem keletkeztet, a finanszírozási adatokat kifejezetten tájékoztató jelleggel tartalmazza. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy a Tájékoztatásnál alkalmazott árfolyam és kamat tájékoztató jellegű és a Lízingdíj-fizetési időpontlistánál illetve Lízingszerződésnél alkalmazott árfolyamtól és kamattól, illetve a Szerződés Lízingbe Vevő általi teljesítése során alkalmazott árfolyamtól és kamattól eltérhet.

Lízingbe Vevő a Szerződés részét képező szerződésmintákat a Kérelmi Dokumentáció benyújtása előtt Lízingbe Adótól, annak Ügyfélszolgálatán vagy az interneten keresztül, vagy erre felhatalmazott ügynökétől igényelheti.

2. A Kérelmi Adatlap és Kérelmi Dokumentáció. Amennyiben Lízingbe Vevő Lízingszerződést kíván kötni Lízingbe Adóval, akkor Lízingbe Adó, mint pénzügyi szolgáltató, a rá vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások alapján köteles megvizsgálni Lízingbe Vevő fizetőképességét, jövedelmi és vagyoni viszonyait. Lízingbe Adó ezen vizsgálat elvégzése érdekében a Lízingbe Adó által Lízingbe Vevő rendelkezésére bocsátott, az Lízingbe Vevő által – a valósággal egyező tartalommal – kitöltött és szabályszerű aláírásával ellátott Kérelmi Adatlap mellett a következő eredeti dokumentumok, és az azokban foglalt adatok rendelkezésre bocsátását igényelheti Lízingbe Vevőtől a Lízingszerződés megkötését megelőzően

a) magánszemély esetén:

− az Lízingbe Vevő személyi igazolványa és lakcímkártyája, illetve azon igazoló dokumentumok, amelyek alapján Lízingbe Adó a II.3. szerinti azonosítást el tudja végezni, és

− az Lízingbe Vevő érvényes fényképes vezetői engedélye, és

− az Lízingbe Vevő mint előfizető és számlafizető nevére szóló, nem titkos vezetékes telefonszámra vonatkozó vagy nem titkos előfizetéses mobil telefonszámra vonatkozó, a Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál nem régebbi telefonszámla, vagy egyéb az Lízingbe Vevő mint szolgáltatást igénybe vevő és számlafizető nevére szóló a Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál nem régebbi (távhő-, vezetékes víz-, gáz- vagy elektromos áramszolgáltatásra vonatkozó) közüzemi számla, és

− a Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál nem régebbi jövedelemigazolás, amely munkavállaló esetén a munkáltató állít ki, nyugdíjas esetén a nyugdíjtörzslap és nyugdíjszelvény, és

− a Lízingbe Adó által egyedileg előírt egyéb dokumentumok (a Lízingtárgyra vonatkozó értékbecslés, Állapotfelmérő lap, kezesek dokumentumai, biztosítékként bevont dolgokra és jogokra/követelésekre vonatkozó dokumentumok, az Lízingbe Vevő által a Lízingtárgy megvásárlásához igénybe vett Támogatásra vonatkozó dokumentumok, a kiválasztott Lízingtárgyra és a Szállítóra vonatkozó dokumentumok, Lízingbe Vevő tevékenységére vonatkozó engedélyek, stb.).

b) egyéni vállalkozó és egyéni cég esetén:

− a Kérelmi Adatlap keltét megelőző két teljes adóév személyi jövedelemadó vagy egyszerűsített vállalkozási adó bevallásának másolata, és

− az Lízingbe Vevő személyi igazolványa és lakcímkártyája, illetve azon igazoló dokumentumok, amelyek alapján Lízingbe Adó a II.3. pont szerinti azonosítást el tudja végezni, és

− az Lízingbe Vevő vállalkozói (őstermelői) igazolványa, és

− az Lízingbe Vevő adószámát vagy adóazonosító jelét tartalmazó hatósági igazolványa, és

− az adózás rendjéről szóló törvény szerinti nemleges adóigazolás, amely igazolja, hogy az Lízingbe Vevőnek az adóhatóságoknál nyilvántartott adótartozása az igazolás keltének napján nincs, és amely igazolás kelte legkorábban a Kérelmi Adatlap keltét megelőző harmincadik nap lehet, és

− az Lízingbe Vevő mint előfizető és számlafizető nevére szóló, nem titkos vezetékes telefonszámra vonatkozó vagy nem titkos előfizetéses mobil telefonszámra vonatkozó, a Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál nem régebbi telefonszámla, vagy egyéb az Lízingbe Vevő mint szolgáltatást igénybe vevő és számlafizető nevére szóló a Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál (távhő-, vezetékes víz-, gáz- vagy elektromos áramszolgáltatásra vonatkozó) nem régebbi közüzemi számla, és

− az állami adóhatóság által kiállított, Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál nem régebbi, előző adóévre vonatkozó jövedelemigazolás, és

− a Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál nem régebbi pénztárkönyv (naplófőkönyv) vagy a Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál nem régebbi két teljes időszakra (hónapra) vonatkozó bankszámlakivonat, és

c) cégek – ide nem értve az egyéni céget – esetén:

− a Kérelmi Adatlap keltét megelőző két teljes üzleti évre vonatkozó, a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelő formában és tartalommal elkészített – amennyiben az jogszabálynál fogva szükséges könyvvizsgáló által záradékolt – beszámoló, illetve a könyvvizsgálói jelentés, ha készítését jogszabály kötelezővé teszi, és

− a cég cégkivonata, amelynek kelte legkorábban a Kérelmi Adatlap keltét megelőző harmincadik nap lehet, illetve olyan igazoló dokumentumok, amelyek alapján Lízingbe Adó a II.3. pont szerinti azonosítást el tudja végezni, és

− a cég cégkivonatában szereplő, cégjegyzésére jogosult személy aláírási címpéldánya, személyi igazolványa és lakcímkártyája illetve azon igazoló dokumentumok, amelyek alapján Lízingbe Adó a II.3. pont szerinti azonosítást el tudja végezni, és

− az adózás rendjéről szóló törvény szerinti nemleges adóigazolás, amely igazolja, hogy az Lízingbe Vevőnek az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása az

igazolás keltének napján nincs, és amely igazolás kelte legkorábban a Kérelmi Adatlap keltét megelőző harmincadik nap lehet, és

− a Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál nem régebbi három teljes időszakra (hónapra) vonatkozó bankszámlakivonat, és

d) a jelen pont a) és c) alpontjában nem említett egyéb gazdálkodó szervezetek és egyéb jogi személyek:

− a Kérelmi Adatlap keltét megelőző két teljes naptári év gazdálkodására vonatkozó dokumentum (adóbevallás vagy beszámoló), és

− a szervezet létesítését igazoló dokumentum (bírósági vagy hatósági határozat, illetve igazolás), amelynek kelte legkorábban a Kérelmi Adatlap keltét megelőző harmincadik nap lehet, illetve azon igazoló dokumentumok, amelyek alapján Lízingbe Adó a II.3. pont szerinti azonosítást el tudja végezni, és

− a szervezet képviseletére jogosult személy aláírási címpéldánya, személyi igazolványa és lakcímkártyája illetve azon igazoló dokumentumok, amelyek alapján Lízingbe Adó a II.3. szerinti azonosítást el tudja végezni, és

− az adózás rendjéről szóló törvény szerinti nemleges adóigazolás, amely igazolja, hogy a szervezetnek az adóhatóságoknál nyilvántartott adótartozása az igazolás keltének napján nincs, és amely igazolás kelte legkorábban a Kérelmi Adatlap keltét megelőző harmincadik nap lehet, és

Lízingbe Adó a jelen pontban fel nem sorolt dokumentumokról a Kérelmi Adatlapon, illetve a Kérelmi Dokumentáció vizsgálata során felmerült egyéb szükséges dokumentumokról külön tájékoztatja Lízingbe Vevőt.

Amennyiben a Lízingtárgy használt vagy nem magyarországi Szállítótól kerül beszerzésre, illetve visszlízing esetén Lízingbe Vevő azt nem Magyarországról szerzi be, illetve ha a Lízingtárgy egyedi gyártmányú vagy speciális jellegű, akkor Lízingbe Adó előírhatja, hogy a Lízingtárgyat, illetve annak Szállító és Lízingbe Vevő által meghatározott vételárát a Szerződés megkötése előtt a Lízingbe Xxx által kiválasztott szakértő véleményezze. A szakértői vélemény szükségességéről Lízingbe Vevő a Kérelmi Dokumentáció benyújtása előtt Lízingbe Adónál tájékozódhat. A szakvélemény elkészítésének költsége Lízingbe Vevőt terheli.

Lízingbe Adó egyedi esetben, illetve tekintettel a Lízingtárgy jellegére bármely a jelen pontban felsorolt dokumentum benyújtásától ill. bemutatásától, vagy az abban foglalt adat rendelkezésre bocsátásától eltekinthet. Lízingbe Adó ezen információt előzetesen közli Lízingbe Vevővel. Amennyiben az Lízingbe Vevő a jelen pontban, a Kérelmi Adatlapon illetve a Kérelmi Dokumentáció vizsgálata során felmerült egyéb szükséges dokumentumokat nem bocsátja hiánytalanul Lízingbe Adó rendelkezésére, akkor Lízingbe Adó a Lízingszerződés megkötését megtagadja, kivéve ha Lízingbe Adó valamely dokumentum benyújtásától eltekint.

A Kérelmi Adatlapnak a jelen pontban fel nem sorolt dokumentumokra vonatkozó része és a Kérelmi Dokumentáció vizsgálata során felmerült egyéb szükséges dokumentumokról szóló írásbeli tájékoztatás kizárólag ebben a részében a Szerződés részét képezi

3. Lízingbe Vevő, illetve képviselőjének azonosítása. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy Lízingbe Adó mint pénzügyi szolgáltató és Lízingbe Vevő mint annak ügyfele a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok hatálya alatt áll, ezért Lízingbe Xxxx, illetve a képviseletében eljáró személyt Lízingbe Adó köteles azonosítani. Lízingbe Vevő, illetve képviselője köteles közreműködni az azonosításra, valamint a tényleges tulajdonos személyére vonatkozó nyilatkozat írásban való rögzítésében, és köteles az alábbi dokumentumokat Lízingbe Adó részére eredetben bemutatni:

a) természetes személy esetén a belföldi természetes személy személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa) és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, míg külföldi természetes személy útlevele, személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy érvényes tartózkodási engedélye, 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele, diákigazolványa;

b) jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) a II.3.a) alpontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően, az azt igazoló okiratot, hogy

− a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte,

− egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik,

− más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént.

Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy a jelen pontban foglalt kötelezettségek megszegése esetén Lízingbe Adó a Lízingszerződés megkötését köteles megtagadni.

Lízingbe Adó bírósági vagy hatósági nyilvántartásba (jogerősen) be nem jegyzett személy vagy adószámmal nem rendelkező egyéni vállalkozó személy Lízingbe Vevővel Lízingszerződést nem köt, illetve Kérelmi Dokumentációt ilyen személytől nem fogad el. Lízingbe Adó olyan természetes személlyel, illetve olyan egyéb szervezettel, amelynek képviselője a II.3.a) alpontban meghatározott dokumentumokkal nem rendelkezik, vagy azt nem bocsátja Lízingbe Adó rendelkezésére, Lízingszerződést nem köthet.

4. A Kérelmi Dokumentáció benyújtása. Lízingbe Vevő a Kérelmi Dokumentációt kizárólag papír alapon az Ügyfélszolgálaton, vagy az Ügyfélszolgálaton kívül a Lízingbe Adó erre felhatalmazott munkavállalója útján, vagy Lízingbe Adó erre felhatalmazott ügynökén keresztül adhatja át Lízingbe Adó részére. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy a Kérelmi Dokumentáció átvétele nem jelent kötelezettségvállalást Lízingbe Adó részéről a Szerződés megkötésére, illetve a Szerződés megkötése megtagadásának jogát Lízingbe Adó a Szerződés aláírásáig kifejezetten fenntartja. Amennyiben Lízingbe Vevő a Lízingszerződés és illetve az Adásvételi Szerződés hatálybalépése előtt a Szállító vagy harmadik személy részére a Lízingtárgy tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó jognyilatkozatot tesz (pl. a Lízingtárgyra vonatkozó megrendelést vagy ajánlatot ad, ilyet elfogad, adásvételi vagy szállítási szerződést köt, foglalót fizet, vételár vagy annak egy része megfizetéséért – akár feltételes – kötelezettséget vállal, stb.), akkor erre Lízingbe Adóval szemben előnyök szerzése végett nem hivatkozhat akkor, ha a Kérelmi

Dokumentáció alapján a Szerződés megkötését, illetve arra vonatkozó ajánlat adását Lízingbe Adó megtagadja. Lízingbe Adó Lízingbe Vevő ilyen eljárásáért felelősséget nem vállal. A Kérelmi Dokumentáció átvétele Lízingbe Xxx által nem hatalmazza fel Lízingbe Vevőt arra, hogy Lízingbe Adó képviseletében a Szállítóval vagy egyéb személlyel a Lízingtárgy adásvételére vonatkozó szerződést kössön vagy ilyen tartalmú jognyilatkozatot tegyen, illetve a Szállító részére olyan tájékoztatást adjon, amely szerint Xxxxxxxx Adó a Szerződést meg fogja kötni.

5. A Kérelmi Dokumentáció vizsgálata. A Kérelmi Dokumentáció átvételét követően Lízingbe Xxx megvizsgálja, hogy a Kérelmi Dokumentáció részét képező iratok hiánytalanul rendelkezésre állnak-e. Amennyiben a Lízingbe Adó hiányt észlel, akkor erről a Kérelmi Dokumentáció kézhezvételétől számított 30 napon belül Lízingbe Vevőt tájékoztatja, aki köteles az értesítés kézhezvételét követően a hiánypótlásnak eleget tenni.

A Kérelmi Dokumentáció hiánytalan átvételét követően Lízingbe Adó annak tartalmát összeveti a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartásokkal, illetve elvégzi azok elemzését. Lízingbe Adó a Kérelmi Dokumentáció vizsgálata során jogosult hatóságokat és egyéb személyeket a jogszabályok keretei között adatközlés végett megkeresni, az Lízingbe Vevőt további adatok és dokumentumok benyújtására hívhatja fel. Lízingbe Vevő a Kérelmi Dokumentáció vizsgálata során köteles az általában elvárható módon együttműködni Lízingbe Adóval, ezen kötelezettség megsértése esetén Lízingbe Adó a Lízingszerződés megkötését megtagadhatja.

Lízingbe Vevő, illetve nem természetes személy Lízingbe Vevő természetes személy képviselője tudomásul veszi azt a tájékoztatást, hogy a Kérelmi Dokumentáció befogadásának feltétele az is, hogy a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályban meghatározott, valamint egyéb prudenciális szabályozók által előírt ellenőrzési és azonosítási kötelezettségeinek teljesítése céljából ez a személy külön nyilatkozatban hozzájáruljon ahhoz, hogy személyes adatait, a Lízingbe Vevő által benyújtott, bemutatott vagy a Lízingbe Adó által lekérdezett okmányait és aláírás-mintáját a Lízingbe Adó kezelje és azonosítsa (ellenőrizze) a következő adatbázisok igénybevételével: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatbázisai, Publikus adatbázisok (Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatbázisa, Opten Cégtár). Ezen személynek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a jelen bekezdésben meghatározott személyes adatok feldolgozását a Lízingbe Adó megbízásából a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. (nyilvántartásba vette a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000 számon) végezze.

Lízingbe Adó vállalja, hogy a Kérelmi Dokumentáció hiánytalan átvételétől – amit Lízingbe Adó Lízingbe Vevő részére kérése esetén igazol – számított 40 napon belül a Kérelmi Dokumentáció vizsgálatát befejezi és tájékoztatja Lízingbe Vevőt annak eredményéről, amely szerint vagy megköti a Lízingszerződést Lízingbe Vevővel, illetve Szállítóval, vagy a Lízingszerződés megkötését megtagadja. A Kérelmi Dokumentáció vizsgálatának eredményéről – Lízingbe Vevő kérelmére vagy hivatalból – Lízingbe Adó Jóváhagyási értesítőt vagy elutasításról való tájékoztatást ad át Lízingbe Vevő részére. A Lízingszerződés megkötésének megtagadása esetén Lízingbe Adó a Kérelmi Dokumentáció részét képező eredeti okiratokat Lízingbe Vevőnek jegyzőkönyv felvétele mellett visszaadja, de jogszabályi előírások miatt annak egy másolati példányát köteles a Lízingtárgy jellegétől függően a LÁSZF-ban illetve a Lízingbe Vevő által adott adatkezelési nyilatkozatban meghatározott ideig tárolni.

6. A Szerződés megkötése, hatálybalépése, vételár kifizetési feltételek teljesülése. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy a Lízingszerződés akkor jön létre, ha Felek – illetve a képviseletükre felhatalmazott személyek – azt kölcsönös aláírásukkal látják el. Lízingbe Adó Lízingbe Vevő képviselőjeként a Szerződés megkötésénél kizárólag olyan személyt fogad el, akit a II.3. pont alapján azonosított. A Lízingszerződés és az Adásvételi Szerződés hatálybalépési feltételeit, a Lízingtárgy átadás-átvételének feltételeit és a vételár kifizetésének feltételeit a Lízingtárgy jellegétől függően a LÁSZF, illetve az Adásvételi Szerződés és a Lízingszerződés együttesen tartalmazza.

III. A LÍZINGTÁRGY ADÁSVÉTELE

1. Az adásvétel célja. Felek rögzítik, hogy Lízingbe Adó Szállítóval az Adásvételi Szerződést kizárólag abból a célból köti meg, hogy az adásvétel tárgyát képező, a Lízingszerződésben meghatározott és a III.2. pont szerint kiválasztott Lízingtárgyakat lízingdíj fizetése ellenében lízingbe adja a Lízingbe Vevőnek.

2. A Szállító és a Lízingtárgyak kiválasztása. Felek rögzítik, hogy a Szállító személyét Lízingbe Vevő egyedül és kizárólagosan a Lízingbe Xxx által gyakorolt bármilyen befolyásolás nélkül választotta ki. Az Adásvételi Szerződés tárgyát, azaz a Lízingtárgyak típusát, felszereltségét, fajtáját, állapotát valamint minden feltételét, így a vételárat, szállítás, átadás-átvétel, üzembe helyezés módját és idejét, garanciavállalás, szervizelés feltételeit, egyéb műszaki paramétereket stb. Lízingbe Vevő egyedül és kizárólagosan a Lízingbe Xxx által gyakorolt bármilyen befolyásolás nélkül tárgyalta le a Szállítóval, ezért Lízingbe Adó azért nem vállal felelősséget, ha Lízingbe Vevő a Szállítóval nem rögzíti az Adásvételi Szerződésben, vagy annak Felek által elválaszthatatlannak minősített mellékletében az összes lényeges feltételt vagy azt saját maga számára hátrányos feltételekkel kerül megállapításra.

A Lízingbe Adó nem felelős a Lízingtárgy kiválasztásából és megvásárlásából eredő hátrányokért és károkért (így különösen Szállító késedelme vagy hibás teljesítése, illetőleg Adásvételi Szerződés hiányossága), azokat Lízingbe Vevő köteles viselni. A Lízingbe Adó nem felelős azért sem, hogy a Lízingtárgyak rendeltetésszerű használatra alkalmasak-e. Ezen a címen Lízingbe Vevő Lízingbe Adóval szemben nem támaszthat igényt sem a lízingdíj csökkentésére vagy beszámítására, sem fizetésének beszüntetésére, illetve bármilyen kártérítésre.

3. Szállító nem szerződésszerű teljesítése vagy nemteljesítése. Felek rögzítik, hogy Lízingbe Vevő Lízingbe Adóval szemben semmilyen jogcímen semmilyen polgári jogi igényt (pl. lízingdíj csökkentést, megfizetésének felfüggesztését, megszüntetését, beszámítást, kártérítést stb.) nem érvényesíthet az Adásvételi Szerződés teljesítésének meghiúsulása esetén és ezt köteles elismertetni Szállítóval is. Lízingbe Adó jogosult azonban a meghiúsulás következtében felmerült kárát Lízingbe Vevővel szemben érvényesíteni, aki a Lízingszerződés aláírásával kijelenti, hogy a Lízingbe Adót ily módon ért károk megtérítéséért felelősséget vállal.

4. Lízingbe Adó tulajdonjoga a Lízingtárgyak felett. A Lízingtárgy a Teljes tartozás illetve nyílt végű lízing esetén - figyelembe véve a I.10. pont rendelkezéseit - a maradványérték bruttó értékének megfizetéséig Lízingbe Adó tulajdonát képezi, és Lízingbe Adó jogosult a tulajdona megóvását érintő valamennyi általa szükségesnek ítélt intézkedés megtételére. A Lízingtárgyat a számviteli törvény, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó illetve az egyéni vállalkozó Lízingbe Vevő tartja nyilván könyveiben és amortizációját is ő számolja el.

5. Adásvételi Szerződésből eredő jogok és kötelezettségek átruházása. Lízingbe Vevő tudomásul veszi – és kötelezettséget vállal arra, hogy Szállítóval ezt tudomásul veteti –, illetve feltétel nélkül és visszavonhatatlanul elfogadja, hogy a Lízingszerződés hatályba lépésével egyidejűleg Lízingbe Adó - a tulajdonjog illetve a tulajdonjog részjogosultságának,

a rendelkezési jognak (ami a Lízingtárgyak birtokának, használatának, hasznok szedésének joga másnak történő átengedését, a Lízingtárgyak biztosítékául adását vagy más módon történő megterhelését, továbbá a tulajdonjog másra történő átruházását vagy azzal való felhagyást jelenti), és az elállási jognak kivételével - az Adásvételi Szerződés alapján a Lízingbe Adót megillető minden egyéb jogot, így különösen a Lízingtárgyak megvásárlásából eredő szavatossági és jótállási jogait; Lízingtárgyak birtoklásának jogát (ami jelenti a birtoklás jogát és birtokvédelmet mindenkivel szemben, kivéve a Lízingbe Adót és annak megbízottjait) és a használatának jogát (ami jelenti a használat, hasznok szedésének jogát, a Lízingtárgyakkal kapcsolatos terhek viselését, valamint azon kár viselését, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni); illetve a tulajdonost terhelő valamennyi kötelezettséget – kivéve a vételár kifizetését –, de kifejezetten ide értve a vételár Lízingbe Xxxxxx fel nem róható okból bekövetkező késedelmes kifizetéséből fakadó késedelmi kamat megfizetésére vonatkozó kötelezettséget a Lízingbe Vevőre ruházza át. A Lízingbe Vevő szükség esetén haladéktalanul köteles az átruházott jogokkal saját költségére élni, az ennek elmulasztásából eredő károk megtérítése Lízingbe Vevőt terheli.

6. Lízingbe Adó Lízingbe Vevőre átruházott jogainak Lízingbe Vevő általi átengedése, Lízingbe Vevőtől eltérő üzembentartó bejegyeztetése a hatósági nyilvántartásba. Lízingbe Vevő a III.5. pontban foglalt egyes jogait és kötelezettségeit – a Lízingbe Vevő személyének módosulása nélkül – csak és kizárólag Lízingbe Adó előzetes írásbeli engedélye birtokában engedheti át harmadik személynek. Ebben az esetben a Lízingtárgyak birtoklására és használatára vonatkozó, a LÁSZF-ban rögzített feltételeket a harmadik személynek, mint üzembentartónak is be kell tartania. A jelen pontban foglalt kötelezettséget Lízingbe Vevő köteles a használatba adás előtt a használatba adásról szóló megállapodásban ezen harmadik személlyel elfogadtatni. Ezen elfogadtatást Lízingbe Adó a jelen pontban rögzített engedély megadása feltételéül szabja. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy akkor is, ha a Lízingtárgyak üzembentartója Lízingbe Vevőtől független harmadik személy, ezen harmadik személy szerződésszerű magatartásáért a Lízingbe Vevő, mint saját magatartásáért felel, azaz Lízingbe Adó jogviszonya továbbra is a Lízingbe Vevővel áll fent, változatlan tartalommal.

7. Új Lízingtárgy. Lízingbe Vevő a Szállítóval kötendő Adásvételi Szerződés aláírása előtt köteles meggyőződni arról, hogy a Lízingtárgy első forgalomba hozatala során Szállító szavatol-e azért, hogy az új és kifogástalan állapotban van, illetve hogy Szállító a Lízingtárgy szervizkönyvében, a gyártó által a Lízingtárgyhoz kiállított egyéb okmányban biztosított és a jogszabályban meghatározott garanciákat a Lízingtárgyra biztosítja. Szállítón túlmenően Lízingbe Vevő is szavatol Lízingbe Adóval szemben azért, hogy a Lízingtárgy piaci értéke a Lízingszerződés szerinti vételárával megegyezik.

8. Használt Lízingtárgyak. Amennyiben a III.2. pont szerint Lízingbe Vevő által kiválasztott Lízingtárgy használt Lízingtárgy, Szállítón túlmenően Lízingbe Vevő is szavatol Lízingbe Adóval szemben a Lízingtárgy eredetéért, és azért, hogy a Lízingtárgy műszaki állapota és felszereltsége a Lízingbe Adó felé a Lízingszerződés vagy az Átadás- átvételi jegyzőkönyvben közölttel azonos, illetve, hogy a Lízingtárgy piaci értéke a Lízingszerződés szerinti vételárával megegyezik. Lízingbe Vevő az Átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával Lízingbe Adó felé szavatolja azt is, hogy a Lízingtárgy eredetével, gyártási évével, műszaki állapotával tisztában van, a Szállító által közölt és az Adásvételi Szerződésben vagy a Lízingszerződésben rögzített korábbi és esetlegesen fennálló sérüléseket, hibákat, hiányosságokat tudomásul vette, és hogy a Lízingtárgy a Szállító által a Lízingbe Adó rendelkezésére bocsátott állapotfelmerő lapban meghatározott tulajdonságokkal rendelkezik.

9. Jogszavatosság. Lízingbe Vevő kijelenti, hogy a Szállító kiválasztásánál, utasításokkal való ellátásánál és a Lízingtárgyra vonatkozó Adásvételi Szerződés megkötésekor meggyőződött arról, hogy a Szállító szavatol azért, hogy a Lízingtárgy a magyarországi forgalomba hozatalhoz, üzembe helyezéshez és üzemben tartáshoz szükséges engedélyekkel rendelkezik, továbbá, hogy a Lízingbe Adó a Lízingtárgyra korlátozásmentes tulajdonjogot szerezhet, azon harmadik személynek használati, vagy a használatot korlátozó joga vagy ilyen jogra igénye nincs.

IV. A LÍZINGTÁRGY VÉTELÁRÁNAK MEGFIZETÉSE ÉS ÁTADÁS-ÁTVÉTELE

1. Az átadás-átvételi eljárás. A Lízingbe Vevő által a Lízingbe Adóhoz eljuttatott és általa elfogadott Xxxxxxx adatlap alapján indul a Lízingtárgyak átadás-átvételi eljárása, amely a Lízingszerződés mellékletét képező Jegyzőkönyv Átadás-átvételről és Birtokbaadásról című dokumentum (továbbiakban: Átadás-átvételi jegyzőkönyv) aláírásával zárul le. Lízingbe Vevő az általában elvárható gondossággal és szakértelemmel köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy a Szállító a Lízingtárgyakkal kapcsolatos valamennyi közlekedési igazgatási hatósági és egyéb hatósági ügyintézést, így többek között a Lízingtárgyak jellegétől függően a forgalmi engedély, rendszám és a törzskönyv, belföldi üzembe- ill. forgalomba helyezéshez szükséges egyéb engedélyek beszerzését elvégezze. Lízingbe Vevő – a LÁSZF IX. fejezetének szabályai szerint – köteles a Lízingtárgyakra a LÁSZF-ban előírt biztosításokkal rendelkezni és visel minden VI.1. pontban meghatározott valamint a hatósági előírásokból következő (vizsgáztatás, rendszámtábla, üzembe helyezés költsége, stb.) költséget. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy a Lízingtárgyak átadás-átvételére csak és kizárólag valamennyi jogszerűen beszerzett, jogerős és végrehajtható engedély, illetve Lízingbe Adó előzetes írásbeli engedélye birtokában kerülhet sor, így Lízingbe Vevő és Szállító egyetemlegesen felelősek mindazon kárért, amely a jelen pontban foglaltak megszegéséből Lízingbe Adót érik.

2. A Lízingtárgyak őrzése és használatba vétele. Lízingbe Vevő köteles a tőle elvárható gondossággal meggyőződni arról, hogy Szállító vállalja, hogy a Lízingtárgyakat mindaddig, amíg a Lízingbe Adó az átadás-átvételhez írásban hozzá nem járul telephelyén teljes polgári jogi felelősséggel ingyenesen tárolja és őrzi, és viseli a Lízingtárgyakkal kapcsolatos valamennyi kárveszélyt. Amennyiben Lízingbe Adó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján a Lízingtárgy a belföldi üzembe- ill. forgalomba helyezéséhez szükséges összes jogerős és végrehajtható hatósági engedély beszerzése illetve a Lízingtárgyra vonatkozó összes – a LÁSZF IX. fejezetében előírt – szükséges Biztosítás megkötése előtt Lízingbe Vevő birtokába kerül, akkor a jelen pontban foglalt kötelezettségek Lízingbe Vevőt terhelik azzal, hogy Lízingbe Vevő a Lízingtárgyat használatba legkorábban akkor veheti, ha Lízingbe Adó írásban rendelkezésére bocsátotta az ehhez való külön hozzájárulását. A Lízingbe Vevő ezen kötelezettsége elmulasztásáért teljes polgári jogi felelősséggel tartozik. Lízingbe Vevő köteles tájékoztatni Szállítót arról, hogy Szállító köteles haladéktalanul értesíteni a Lízingbe Adót és Lízingbe Vevőt arról, hogy a Lízingtárgyak átadás-átvételére az Adásvételi Szerződésben rögzített időponthoz képest mikor kerül sor.

3. Az átadás-átvétel napja, az Átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírása. A Lízingtárgyak Lízingbe Adó birtokába és ezzel egyidejűleg a Lízingszerződés alapján a Lízingbe Vevő birtokába adása az Átadás-átvételi Jegyzőkönyv Szállító és Lízingbe Vevő aláírásával történik. Lízingbe Vevő a Lízingtárgyakat nemcsak saját, hanem egyben Lízingbe Adó nevében és helyett eljárva veszi át Szállítótól. Az Átadás-átvételi jegyzőkönyv a

Lízingtárgyak valamennyi lényeges adatára, tulajdonságaira, tartozékaira, valamint állapotára, üzembe helyezésére illetve a Felek által tett valamennyi lényeges nyilatkozatra kiterjed. A Lízingtárgyakkal kapcsolatos valamennyi kárveszély viselése és kockázat – IV.2. pontban foglaltak megtartása mellett – az Átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával Szállítóról a Lízingbe Vevőre száll át.

4. A Lízingtárgy átadás-átvételének és a vételár megfizetésének feltételei. Lízingbe Vevő köteles tájékoztatni a Szállítót arról, hogy Lízingbe Adó a Lízingtárgy vételárát a Szállító felé akkor fizeti meg, ha

a) a Lízingszerződést a Felek szabályszerűen aláírták és annak eredeti példányát Lízingbe Adó kézhez kapta valamint a Lízingszerződésben meghatározott biztosítéki szerződések és nyilatkozatok a Lízingbe Adó felé megfelelő formában benyújtásra kerültek, és

b) az Adásvételi szerződésnek és a LÁSZF előírásainak megfelelően az Átadás-átvételi jegyzőkönyv Szállító és Lízingbe Vevő által szabályszerűen aláírásra került és azt a Lízingbe Adó eredeti példányban kézhez kapta,

c) az első lízingdíj és a Lízingdíj-fizetési időpontlista alapján vele egy időben esedékes ÁFA összege, valamint – amennyiben a Lízingszerződésben ez kikötésre kerül – a Szerződés aláírásakor esedékes kezelési költség Lízingbe Adó számláján jóváírásra kerül vagy ennek Szállító általi átvétele és a Lízingbe Adó felé számlázandó Lízingtárgy vételárba való beszámítása – Lízingbe Xxx által elfogadható formában – felé igazolásra kerül, és

d) a Lízingtárgy – amennyiben jogszabálynál fogva vagy a Lízingbe Adó Lízingszerződésben foglalt rendelkezései alapján szükséges – érvényes vagyonbiztosítással (CASCO) illetőleg felelősségbiztosítással rendelkezik; azok tartalma elfogadható Lízingbe Adó számára, s ennek tényét Lízingbe Adó felé hitelt érdemlő módon igazolták, és

e) a Lízingtárgy a magyarországi forgalomba hozatalhoz, forgalomba- és üzembe helyezéshez és üzemben tartáshoz szükséges jogerős és végrehajtható hatósági engedélyekkel rendelkezik és ezt Lízingbe Adó felé megfelelő módon igazolták, és

f) a Lízingszerződéshez egyéb, kötelezően benyújtandó dokumentumok hiánytalanul mellékelve lettek, így különösen Lízingbe Adó tulajdonjoga nyilvántartásba vételéhez szükséges dokumentumok illetékes hatóság általi átvételének igazolása a Lízingbe Adó által meghatározott formában, Szállító által kibocsátott, a Lízingtárgy eladását igazoló – hatályos jogszabályoknak megfelelő módon -- kiállított számla, és

g) használt Lízingtárgy esetén a Lízingbe Adó kézhez kapta a Szállító által szabályszerű aláírással ellátott – Lízingbe Adó által elfogadott formában és tartalommal kiállított – Állapotfelmérő lapot, és

h) nem merül fel a gyanú, hogy Lízingbe Vevő vagy Szállító hamis adatokat szolgáltatott (érdekmúlás).

Lízingbe Adó az átadás-átvételhez történő hozzájárulását akkor bocsátja ki, ha a vételár kifizetésének feltételei – ide nem értve a Lízingtárgy vételárára vonatkozó számla és az Átadás-átvételi jegyzőkönyv Lízingbe Xxx általi kézhezvételét – maradéktalanul teljesültek. Lízingbe Vevő köteles a Szállítót tájékoztatni arról, hogy a Lízingszerződés hatálybalépésének és a vételár megfizetésének milyen feltételei vannak és Szállító jogosult a Lízingbe Vevőtől, illetve a Lízingbe Adótól felvilágosítást kérni a Lízingszerződés hatálybalépési feltételei és a vételár megfizetésének feltételei vonatkozásában. Lízingbe Vevő a jelen pontban foglalt követelései elmulasztásáért felelősséggel tartozik.

Felek rögzítik, hogy amennyiben az Adásvételi Szerződésben a Lízingtárgy átadás- átvételének illetve a vételár kifizetésének feltételei a LÁSZF jelen pontjában foglaltaktól a Xxxxx közös írásbeli megegyezése alapján eltérnek, akkor a Felek jogviszonyában az Adásvételi Szerződésben rögzítettek az irányadók azzal, hogy az Adásvételi Szerződésben meg nem határozott, de jelen pontban előírt feltételek teljesülését – Felek eltérő írásbeli rendelkezésének hiányában – a Lízingbe Vevő a Lízingtárgy Lízingbe Vevő általi átvételének, illetve vételárának Lízingbe Xxx általi kifizetésének napjától számított 15 napon belül köteles Lízingbe Adó felé igazolni. Felek rögzítik, hogy a vételár kifizetése Lízingbe Adó részéről nem minősül annak elismerésének, hogy a vételár kifizetésének vagy a Lízingtárgy átadás-átvételének feltételei maradéktalanul teljesültek volna.

5. A vételár megfizetésének időpontja. Lízingbe Vevő köteles közölni Szállítóval, hogy a Lízingbe Adó fenntartja magának a jogot, hogy a Lízingtárgy vételárát a IV.3. pontban foglalt átadás-átvételt követően fizesse meg a Szállítónak vagy a Lízingszerződésben megjelölt arra jogosult harmadik személynek, de a Lízingtárgy vételárára vonatkozó számviteli bizonylatban a teljesítés idejének meg kell egyeznie az átadás-átvétel időpontjával. Tekintettel az adásvétel céljára [III.1.], a III.5. pontban rögzített jogok és kötelezettségek átruházására illetve a III.3. pont rendelkezéseire Lízingbe Vevő kijelenti, hogy amennyiben a Lízingtárgy átadása bármely okból nem vagy nem szerződésszerűen történik meg, a Lízingbe Adót ért károk megtérítéséért – Szállítóval egyetemleges – felelősséget vállal.

6. Az átadás-átvételt követő kötelezettségek. Lízingbe Vevő és Szállító haladéktalanul köteles az átadás-átvétel megtörténtét közölni Lízingbe Adóval és (a.) az erről szóló jegyzőkönyvet eredetiben, (b.) – és amennyiben ez jogszabály vagy a Lízingbe Adó előírásai szerint szükséges és valamelyikük birtokában van – a Lízingtárgy forgalmi engedélyének valamennyi oldalának másolatát és a Lízingtárgyak tulajdonjoga átírásához szükséges dokumentumok Közlekedés Igazgatási Hatóság általi átvételének igazolását, és a Lízingtárgyak törzskönyvét Lízingbe Xxx részére azonnal megküldeni.

7. Egyéb dokumentumok. Amennyiben a Lízingtárgy jogszabály szerint törzskönyvvel rendelkezik és a Lízingtárgy törzskönyve tévesen Lízingbe Vevőnek kerül kézbesítésre, úgy ő azt tértivevényes értékküldeményként Lízingbe Xxxxxx köteles haladéktalanul megküldeni.

V. A LÍZINGSZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE ELÁLLÁSSAL

1. Lízingbe Adó elállási joga. Lízingbe Vevő tudomásul veszi és köteles a Szállítóval tudomásul vetetni, hogy Lízingbe Adó jogosult a Szerződéstől Lízingbe Vevőhöz és Szállítóhoz intézett egyoldalú nyilatkozattal elállni:

a) ha Szállító az átadás-átvétel Adásvételi Szerződésben rögzített várható időpontjával 45 napot meghaladó késedelembe esik;

b) ha Szállító a Lízingtárgyakat vagy tartozékait részben vagy egészében nem adja át a Lízingbe Vevőnek a Lízingszerződésben rögzített feltételek szerint;

c) ha Szállító vagy Lízingbe Vevő az Adásvételi Szerződésben, illetve Lízingbe Vevő a LÁSZF IV.7. pontja által meghatározott átadás-átvételt követő kötelezettségeit nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti;

d) ha felmerül a gyanú, hogy Lízingbe Vevő vagy Szállító hamis adatokat szolgáltatott vagy valamely adatot Lízingbe Adó elől elhallgatott (érdekmúlás);

e) amennyiben a Lízingbe Vevő és a Lízingbe Adó a Lízingszerződésben a Hitelgarancia Zrt. kezességét, mint Biztosítékot kikötötte, akkor ha a Hitelgarancia Zrt. és a Lízingbe Adó között nem lép hatályba az a készfizető kezesi szerződés, amelyben a Hitelgarancia Zrt. a Lízingbe Vevő Szerződésből fakadó, kezesi szerződésben meghatározott mértékű tartozásának megfizetéséért kezességet vállal.

2. Eredeti állapot helyreállítása. A Lízingszerződés Lízingbe Adó V.1. pontban meghatározott okból történő elállása folytán megkötésének napjára visszamenőleges hatállyal megszűnik. Ebben az esetben Felek - tekintettel és figyelembe véve a III.1. és

III.2. pont rendelkezéseit - az eredeti állapotot helyreállítják, és Szállító köteles az általa Lízingbe Adó felé kibocsátott számlá(ka)t sztornírozni, és a Lízingbe Xxx által kifizetett vételárat Lízingbe Adó számlájára haladéktalanul visszautalni. Lízingbe Vevő köteles meggyőződni arról is, hogy az Adásvételi Szerződésben rögzítésre került, hogy a Szállító érdekkörében bekövetkező elállási ok esetén a Szállító feltétlen, Lízingbe Vevővel egyetemleges és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal arra, hogy az eredeti állapot helyreállítása érdekében a Lízingbe Xxx által Szállítónak kifizetett összegeket és azok kamatait, valamint Lízingbe Xxxxxx a Lízingszerződés megszűnése napjáig keletkezett minden egyéb költségét megtéríti Lízingbe Xxxxxx, illetve amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, s ennek következtében Lízingbe Xxxxxx kára keletkezik, Szállító Lízingbe Vevővel egyetemlegesen felelős annak megtérítéséért. Az Adásvételi Szerződésben rögzítésre kerülhet, hogy a Szállító mentesül mindazon, a vételár visszafizetésén túlmenően jelen pont alapján fennálló illetve keletkező költségek és károk megtérítése alól, amelyek bekövetkezése nem az ő magatartására vezethetők vissza.

3. Lízingbe Vevő követelése. A Lízingbe Vevő a Lízingbe Xxxxxx közvetlenül kifizetett első lízingdíj, a Lízingdíj-fizetési időpontlista alapján a vele egy időben esedékes ÁFA illetve vételár előleg visszautalásán túlmenően Lízingbe Adótól kamatot, kártérítést, kártalanítást vagy elmaradt hasznot nem követelhet. Ha jelen pontban meghatározott összegek Lízingbe Vevő által Szállítónak kerültek megfizetésre, akkor azokat Lízingbe Vevő kizárólag Szállítótól követelheti, Lízingbe Adó a Lízingbe Vevő által Szállítónak megfizetett összegek megtérüléséért felelősséget nem vállal, ill. erre vonatkozó felelősségét kifejezetten kizárja.

4. Az Adásvételi Szerződés és a LÁSZF eltérése az elállás vonatkozásában. Amennyiben az Adásvételi Szerződésben rögzített, Adásvételi Szerződéstől történő elállásra vonatkozó feltételek a LÁSZF V. fejezetében foglalt feltételektől – Lízingbe Adó előzetes írásbeli jóváhagyásával – eltérnek, akkor a Felek jogviszonyában az elállás vonatkozásában az Adásvételi Szerződésben foglaltak az irányadók azzal, hogy amennyiben az Adásvételi Szerződés Lízingbe Adó hátrányára tér el a LÁSZF V. fejezetében foglalt feltételektől – így különösen, de nem kizárólag, ha a LÁSZF V.1. pontjában foglalt elállási okokat vagy azok bármelyikét nem vagy módosítva tartalmazza, vagy Lízingbe Vevő Szállítóval egyetemleges felelősségét nem szabályozza – akkor Lízingbe Adó Lízingszerződéstől történő elállásának feltételeit, illetve Feleknek Lízingbe Adó Lízingszerződéstől történő elállása esetére vonatkozó jogait és kötelezettségeit a LÁSZF-ban foglalt rendelkezések határozzák meg.

VI. A LÍZINGDÍJ, ILL. EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE, BIZTOSÍTÉKOK

1. (Köz)teherviselés. Lízingbe Vevő visel minden, a Lízingszerződéssel, a VI.14. pontban meghatározott szerződésekkel és nyilatkozatokkal kapcsolatos, illetve Lízingtárgyakkal összefüggő, a Lízingszerződés hatálya alatt Magyarországon fennálló és keletkező adót, illetéket, díjat, vámot, valamint egyéb költséget, ideértve az engedélyeztetési költségeket, biztosítási és egyéb díjat – kivéve a vagyonbiztosítás díjat, ha a Felek a Lízingszerződésben vagy a Biztosítási adatközlőben úgy állapodnak meg, hogy ilyen szerződést Lízingbe Vevő nem köteles kötni –, hatóság által előírt és kivetett fizetési kötelezettséget, valamint mindazon költségeket, amelyek a Lízingszerződéssel összefüggésben igazolhatóan felmerülhetnek. Lízingbe Adó az általa igénybe vett és Lízingbe Vevő felé változatlan formában továbbértékesített szolgáltatások költségeit közvetített szolgáltatásként számlázza ki Lízingbe Vevő részére, amelyeket a Lízingbe Vevő köteles abban a pénznemben Lízingbe Adó felé megfizetni, amelyben az ezekre vonatkozó számviteli bizonylat kiállításra került és Lízingbe Vevő kifejezetten tudomásul veszi, hogy amennyiben ezen tartozásokat nem a számviteli bizonylatban meghatározott pénznemben teljesíti Lízingbe Adó felé, akkor Lízingbe Adó jogosult azokat a bankszámláján történő jóváírástól számított 5 banki napon belül a számviteli bizonylatban meghatározott pénznemre átváltani az átváltás napján érvényes – ha a számviteli bizonylatban meghatározott pénznem deviza – eladási Törlesztési Árfolyam – ha a számviteli bizonylatban meghatározott pénznem magyar forint – vételi Törlesztési Árfolyam alkalmazásával és az így kapott összeggel az Adós tartozását csökkenteni. Az átváltásból fakadó minden költséget és árfolyamkockázatot Lízingbe Vevő köteles viselni.

2. A lízingdíj megfizetése. Lízingbe Vevő köteles a lízingdíjakat a Szerződés szerinti esedékességig, a Fizetés pénznemében a Lízingbe Adó által megküldött Xxxxxxxxx értesítőben közölt összegnek megfelelő mértékben megfizetni. Amennyiben Xxxxxxxxx értesítőt Lízingbe Adó a Szerződés megkötését követően Lízingbe Vevő számára még nem küldött, akkor a fizetendő lízingdíj mértéke – figyelembe véve az VI.3. pont rendelkezéseit – megegyezik a Lízingdíj-fizetési időpontlistában meghatározott összeggel. Amennyiben azonban Lízingbe Vevő kapott már Terhelési értesítőt a fizetendő lízingdíj mértéke megegyezik az utoljára kézhez vett Xxxxxxxxx értesítőn megjelölt lízingdíj nagyságával, feltéve, hogy az rendszeres lízingdíj volt. Lízingbe Vevő semmilyen esetben sem mentesül lízingdíj fizetési kötelezettsége alól és – Xxxxx ellentétes tartalmú írásbeli megállapodása hiányában – nem módosul a lízingdíj esedékessége sem, így Lízingbe Vevő nem hivatkozhat jogszerűen különösen arra, hogy Lízingbe Adó Lízingdíj-fizetési időpontlistáját vagy Terhelési értesítőjét nem vette időben kézhez; vagy, hogy Szállító hibásan teljesített; vagy ő a Lízingtárgyat nem vette át vagy nem helyezte üzembe; vagy, hogy a Lízingtárgy birtokából kikerült (pl. ellopták, lefoglalták); vagy az rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, meghibásodott, megrongálódott vagy megsemmisült (pl. totálkáros lett).

3. A Finanszírozás (lízingdíj) pénzneme, a lízingdíj meghatározása, a Fizetés pénzneme és árfolyamkockázat. Lízingbe Adó és Lízingbe Vevő a lízingdíjat és egyéb fizetési kötelezettségeket a Kondíciós Listában foglalt feltételek szerint Lízingdíj-fizetési időpontlistában határozzák meg. Amennyiben a Kondíciós Lista vagy a Lízingszerződés eltérően nem rendelkezik, akkor

a) a Finanszírozás pénzneme magyar forint (HUF), euró (EUR) vagy svájci xxxxx (CHF), míg

b) a Fizetés pénzneme magyar forint (HUF), euró (EUR) vagy svájci frank (CHF) lehet.

Felek rögzítik, hogy a lízingdíj a Finanszírozás pénznemében a Lízingbe Xxx által a Szállítónak a Lízingtárgy ellenértékeként fizetendő vételár és egyéb költségek alapulvételével kerül meghatározásra. Amennyiben a Szállítónak fizetendő vételár pénzneme megegyezik a Finanszírozás pénznemével, akkor Lízingbe Adó a Szállítónak kifizetett vételár alapján – átváltás nélkül – határozza meg a lízingdíjakat a Finanszírozás pénznemében. Amennyiben a Szállítónak megfizetett vételár pénzneme eltér a Finanszírozás pénznemétől, akkor a lízingdíj annak figyelembevételével kerül meghatározásra, hogy a Szállítónak ténylegesen megfizetett vételárat a Lízingbe Adó átváltja a vételár tényleges megfizetésének napján aktuális pénzpiaci feltételek mellett elérhető – amennyiben a Szállítónak fizetendő vételár pénzneme nem magyar forint és a Finanszírozás pénzneme magyar forint – deviza eladási – amennyiben a Szállítónak

fizetendő vételár pénzneme magyar forint és a Finanszírozás pénzneme nem magyar forint – deviza vételi Átváltási árfolyamon a Finanszírozás pénznemére. Amennyiben sem a Szállítónak fizetendő vételár pénzneme, sem pedig a Finanszírozás pénzneme nem magyar forint és ezek egymástól eltérő pénzneműek, akkor a Lízingbe Adó a lízingdíjakat annak figyelembevételével határozza meg, hogy a Szállítónak ténylegesen megfizetett vételárat közvetlenül – magyar forint közbeiktatása nélkül – átváltja a vételár tényleges megfizetésének napján érvényes az aktuális pénzpiaci feltételek mellett elérhető deviza eladási Átváltási árfolyamon a Finanszírozás pénznemére. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy olyan lízing esetén, ahol a Szállítónak fizetendő vételár pénzneme eltér a Finanszírozás pénznemétől a megfizetett vételár pénznemének a Finanszírozás pénzneméhez viszonyított Átváltási árfolyama a vételár Szállítónak történő megfizetése tényleges időpontjában eltérhet Lízingdíj-fizetési időpontlistában alkalmazott és feltüntetett Átváltási árfolyamtól illetve a LÁSZF I.25. szerint meghatározott Törlesztési Árfolyamtól, melynek következtében a Lízingszerződés aláírásával egyidejűleg a Lízingbe Vevő rendelkezésére bocsátott Lízingdíj- fizetési időpontlistában feltüntetett lízingdíjak mértéke változhat. Lízingbe Vevő tudomással bír arról, hogy a devizaárfolyamokat (így az Átváltási árfolyamot is) a pénzügyi intézmények - korlátozások között - saját maguk jogosultak meghatározni. Erre való tekintettel Xxxx tudja, hogy Lízingszerződés aláírásának napján érvényes és az ekkor Xxxxx által aláírt Lízingdíj- fizetési időpontlistában feltüntetett Átváltási árfolyam eltérhet a Raiffeisen Bank Zrt. vagy bármely más hitelintézet által az ugyanezen napon közzétett devizaárfolyamától.

Amennyiben a Szerződésben rögzítetteknek megfelelően a Finanszírozás pénzneme és Fizetés pénzneme eltér egymástól, akkor Lízingbe Vevő a Finanszírozás pénznemében meghatározott esedékes lízingdíj összegét mindig az esedékesség napjára érvényes eladási Törlesztési Árfolyam alapján a Fizetés pénznemén kalkulált értéken köteles teljesíteni. A lízingdíjak a számla kiállításának napján közzétett eladási Törlesztési Árfolyamán a Fizetés pénznemére átszámítva kerülnek terhelésre, és Lízingbe Vevő az ily módon kiszámított összeget köteles az VI.5. pont szerinti határidőre kiegyenlíteni. Lízingbe Adó a Lízingbe Vevő által az előbbi mértékben és módon megfizetett összeghez képest felmerülő árfolyam- különbözettel (amely a számlán szereplő Fizetés pénznemének összege és az esedékesség napján érvényes eladási Törlesztési Árfolyammal számított Fizetés pénznemének összege közötti különbözetet jelenti) a következő esedékes számlán külön soron számol el a Lízingbe Vevővel, kivéve a legutolsó számla alapján felmerülő árfolyam különbözetet, amelyet külön felhívásra köteles a Lízingbe Vevő Lízingbe Adó részére megfizetni. Lízingbe Vevő tudja azt, hogy amennyiben a Finanszírozás pénzneme eltér a Fizetés pénznemétől, akkor a Fizetés pénznemének a Finanszírozás pénzneméhez viszonyított Törlesztési Árfolyama eltérhet a Raiffeisen Bank Zrt. vagy bármely más hitelintézet által akár az ajánlatadás, akár a szerződéskötés napján közzétett Fizetés pénznemének a Finanszírozás pénzneméhez viszonyított Törlesztési Árfolyamától, amely hatással lehet a Lízingbe Vevő által fizetendő lízingdíj Fizetés pénznemében számított értékére.

Amennyiben a Finanszírozás pénzneme és a Fizetés pénzneme megegyezik, akkor Lízingbe Vevő köteles az esedékes lízingdíj összegét a Fizetés pénznemében esedékességkor Lízingbe Xxxxxx megfizetni.

Felek rögzítik és a Lízingbe Vevő kifejezetten tudomásul veszi, hogy nyíltvégű lízing esetén amennyiben az Adásvételi Szerződés alapján a Szállítónak fizetendő vételár pénzneme nem magyar forint és így a bruttó vételár részét képező általános forgalmi adót a Lízingbe Adó nem magyar forintban fizeti meg Szállítónak, akkor a Szállítónak megfizetett vételárat terhelő általános forgalmi adónak az erre vonatkozó számviteli bizonylatban feltüntetett teljesítés dátumakor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos deviza árfolyama alapján számított magyar forint ellenértéke eltérhet a Szállítónak fizetendő nettó vételárat terhelő nem magyar forintban meghatározott általános forgalmi adónak a vételár tényleges megfizetésének napján érvényes eladási Törlesztési Árfolyamán számított értékétől. Amennyiben a fentiek alapján Lízingbe Adót a vételárban foglalt általános forgalmi adó elszámolása következtében árfolyamveszteség éri, akkor ezt a veszteséget Lízingbe Adó jogosult a Lízingbe Vevőre áthárítani. Lízingbe Vevő a jelen bekezdésben meghatározott árfolyamveszteséget Lízingbe Adó erre vonatkozó írásbeli elszámolásának kézhezvételét követően, az elszámolásban meghatározott időpontban, pénznemben és mértékben a Lízingbe Adó részére megfizeti.

Felek a deviza alapú finanszírozásból fakadó árfolyamkockázat mérséklésének érdekében megállapodnak abban, hogy amennyiben Finanszírozás pénzneme nem magyar forint és a Fizetés pénzneme magyar forint (HUF) és a Lízingbe Adó által meghatározott HUF/CHF (magyar forint/svájci frank) vagy HUF/EUR (magyar forint/euró) vételi vagy eladási Törlesztési Árfolyam 300 HUF/1 EUR vagy 200 HUF/1 CHF árfolyamot eléri, vagy meghaladja, úgy Lízingbe Adó jogosult a Lízingbe Vevőnek a Lízingszerződés alapján devizában nyilvántartott Teljes tartozását az azt követő napon, amikor a finanszírozás devizanemének Lízingbe Adó által meghatározott eladási vagy vételi Törlesztési Árfolyama a jelen pontban meghatározott Törlesztési Árfolyam értéket a Lízing futamidő alatt először éri el vagy először haladja meg HUF-ra (magyar forintra) átváltani és a Lízingszerződésben meghatározott finanszírozást az átváltás napjától kezdve HUF (magyar forint) alapon nyilvántartani, azaz a Finanszírozás pénznemét magyar forintra módosítani. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy az átváltás jelen pontban meghatározott átváltási napon érvényes eladási Törlesztési Árfolyamon történik. Lízingbe Vevő tisztában van azzal, hogy az átváltás napjától kezdve a Lízingszerződés nyilvántartása HUF (magyar forint) alapon történik, illetve tisztában van ennek minden következményével is, így különösen a kamatok, kamatrészek, lízingdíjak és egyéb költségek módosulásával illetve, hogy tartozása a Lízingbe Adó felé az átváltás napjától kezdve HUF-ban (magyar forint) áll fenn (a Finanszírozás pénzneme magyar forint). Felek rögzítik, hogy az átváltásról a Lízingbe Adó 5 banki munkanapon belül új Lízingdíj-fizetési időpontlista megküldésével értesíti Lízingbe Vevőt, amely értesítésben Lízingbe Adó köteles a finanszírozás változásából adódó minden szükséges információt Lízingbe Vevő rendelkezésére bocsátani. Lízingbe Vevő a jelen pontban szabályozott esetben is jogosult a Lízingszerződést előtörlesztéssel megszüntetni. Felek rögzítik, hogy a Lízingszerződés jelen pontban foglalt módosulásához a Felek külön megállapodására nincs szükség, a Lízingszerződés jelen pontban foglalt módosításának hatálybalépésének időpontja az a nap, amikor az átváltás megtörténik.

4. A lízingdíj Finanszírozás pénznemében meghatározott mértékének módosulása. Lízingbe Adó fenntartja magának a jogot, hogy az esedékes lízingdíjak Finanszírozás pénznemében meghatározott mértékét az alábbiakban felsorolt események bármelyikének esetleges bekövetkezése folytán a Lízingbe Vevőhöz intézett egyoldalú jognyilatkozattal újra meghatározza, és azt növelje, vagy csökkentse:

a) a Szerződésben vagy az Adásvételi Szerződésben rögzített vételár módosításra kerül;

b) minden olyan esetben, amikor a futamidő kezdetének napja eltér az Szerződésben meghatározott naptól (tervezett átadás-átvétel időpontja);

c) változó kamatozás esetén: a Lízing futamidő kezdetéig, illetve a Lízing futamidő alatt a refinanszírozási kamatlábak megváltoznak;

d) fix kamatozás esetén a lízing futamidő kezdetéig a refinanszírozási kamatok megváltoznak;

e) a Lízingtárgyak fizikai amortizációja a Lízingbe Xxx által megbízott független műszaki szakértő szakvéleménye szerint meghaladja a hasonló korú és típusú Lízingtárgyak rendeltetésszerű használat melletti értékcsökkenését;

f) olyan lízing esetén, ahol a Szállítónak megfizetett vételár pénzneme eltér a Finanszírozás pénznemétől a megfizetett vételár pénznemének a Finanszírozás pénzneméhez viszonyított aktuális pénzpiaci feltételeknek megfelelő – LÁSZF VI.3. pontjában hivatkozott – Átváltási árfolyama a vételár Szállítónak történő megfizetése tényleges időpontjában eltér a Lízingszerződés aláírásakor a Lízingbe Vevő rendelkezésére bocsátott Lízingdíj-fizetési időpontlistában feltüntetett Átváltási árfolyamtól;

g) amennyiben a Lízingbe Adó által alkalmazott referencia-kamatláb vagy a lízingdíj kamat része nem tükrözi a piaci viszonyokat, különös tekintettel a refinanszírozási feltételekre, a pénzpiaci körülményekre és a jegybank vagy egyéb hatóságok által foganatosított intézkedésekre.

Amennyiben a lízingdíj mértéke a LÁSZF VI.4.a), VI.4.b), VI.4.d), VI.4.e), VI.4.f) vagy VI.4.g). pontjában meghatározott ok miatt módosul, akkor Lízingbe Adó Lízingbe Vevőt Lízingdíj-fizetési időpontlista megküldésével, míg amennyiben a lízingdíj mértéke a LÁSZF

VI.4.c) pontjában meghatározott ok miatt módosul, úgy Lízingbe Adó Lízingbe Vevőt Terhelési értesítő vagy Lízingdíj-fizetési időpontlista megküldésével értesíti. A jelen pont alapján bekövetkező lízingdíj módosulás után a Lízingbe Adó kezelési költséget nem számol fel. A Lízingdíj-fizetési időpontlista illetve a Terhelési értesítő a Lízingbe Vevő általi kézhezvételtől kezdődően meghatározza a havi lízingdíjak nagyságát és esedékességét a LÁSZF VI.2. pontjának megfelelő alkalmazásával.

A Lízingbe Vevő a Lízingszerződés jelen pontban foglalt módosítása esetén jogosult a Lízingszerződést a LÁSZF X.2. pontjában határozott módon előtörlesztéssel megszűntetni (felmondani).

A lízingdíjak LÁSZF VI.4.g). pontjában meghatározott ok miatti módosulása esetén a Lízingbe Adó jogosult a LÁSZF-ban és Lízingdíj-fizetési időpontlistában meghatározott referencia kamat más referencia kamatra történő módosítására.

5. A lízingdíj esedékessége. A Lízingbe Vevő által Lízingbe Adónak fizetendő lízingdíjak esedékességét a Szerződés, különösen a Lízingdíj-fizetési időpontlista tartalmazza. Lízingbe Vevő a Lízingszerződésben és LÁSZF-ban rögzített fizetési kötelezettségeinek köteles úgy eleget tenni, hogy legkésőbb az esedékesség időpontjában a fizetendő összeg a Lízingbe Adó bankszámláján jóváírásra kerüljön. Amennyiben a Szerződésben, a Lízingdíj-fizetési időpontlista a lízingdíjakra vonatkozóan rögzített, vagy a Lízingbe Adó által a Szerződés alapján kibocsátott Terhelési értesítőben feltüntetett esedékesség napja munkaszüneti napra esik, úgy az esedékesség napja az azt követő első munkanap. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy az általa bármilyen jogcímen a Lízingbe Adóhoz átutalt vagy befizetett összeg az alábbi sorrendben kerül jóváírásra Lízingbe Adó bankszámláján az egyes lízingbe adói követelések keletkezési sorrendjét is figyelembe véve: költség, kamat (beleértve a lízingdíj kamatrészét és a késedelmi kamatot is), tőke.

6. A lízingdíj és egyéb fizetési kötelezettségek teljesítésének módja. Lízingbe Vevő a lízingdíjat a Lízingszerződésen meghatározott Fizetés pénznemének megfelelő pénznemben köteles megfizetni Lízingbe Adó részére úgy, hogy az esedékesség napján a Lízingbe Adónak a Raiffeisen Bank Zrt.-nél vezetett, Lízingdíj-fizetési időpontlistában – ennek hiányában a LÁSZF-ban – megjelölt, a Fizetés pénznemével egyező pénznemű bankszámláján jóváírásra kerüljön. A Lízingbe Vevő a Kondíciós Listában meghatározott kezelési költséget, a lízingdíjat terhelő késedelmi kamatot és kezelési költséget terhelő késedelmi kamatot a Fizetés pénznemében köteles Lízingbe Xxxxxx megfizetni, míg a jelen mondatban nem szabályozott, egyéb fizetési kötelezettségeit a Lízingbe Vevő magyar forintban köteles teljesíteni Lízingbe Adó felé, amennyiben LÁSZF vagy a Lízingszerződés eltérően nem rendelkezik.

Felek rögzítik, hogy Lízingbe Adó a lízingdíjra és Szerződés alapján részére teljesítendő egyéb fizetési kötelezettségekre vonatkozóan az adó- és számviteli jogszabályoknak megfelelően állít ki Lízingbe Vevő részére számviteli bizonylatot.

Felek megállapodnak abban, hogy az esedékes lízingdíj, kezelési költség és a késedelmi kamat teljesítésének helye a Lízingbe Adó által a Lízingbe Vevő rendelkezésére bocsátott Lízingdíj-fizetési időpontlistában vagy Xxxxxxxxx értesítőben megjelölt Fizetés pénznemének megfelelő bankszámla. Amennyiben Lízingbe Adó a Lízingdíj-fizetési időpontlistában vagy a Terhelési értesítőben nem jelöl meg bankszámlát vagy a lízingdíj, a kezelési költség vagy a késedelmi kamat esedékességig az azokra vonatkozó Lízingdíj- fizetési időpontlistát vagy Terhelési értesítőt a Lízingbe Vevő nem kapja kézhez, akkor az esedékes fizetési kötelezettségek teljesítésének helye

a) amennyiben a lízingíjakat, valamint a kezelési költséget és a késedelmi kamatot és az egyéb fizetési kötelezettségeket Lízingbe Vevő HUF-ban (magyar forintban) köteles megfizetni a Lízingbe Adó részére, akkor a Lízingbe Adó Raiffeisen Bank Zrt.- nél vezetett HUF 12001008-00122638-00100005 számú számlája,

b) amennyiben a lízingíjakat, a kezelési költséget, illetve a lízingdíjat terhelő késedelmi kamatot és a kezelési költséget terhelő késedelmi kamatot Lízingbe Vevő EUR-ban (euróban) köteles megfizetni a Lízingbe Adó részére, akkor a Lízingbe Adó Raiffeisen Bank Zrt.-nél vezetett EUR 12001008-00122638-01500006 számú számlája,

c) amennyiben a lízingíjakat, valamint a kezelési költséget, a lízingdíjat terhelő késedelmi kamatot és a kezelési költséget terhelő késedelmi kamatot Lízingbe Vevő CHF-ben (svájci frankban) köteles megfizetni a Lízingbe Adó részére, akkor a Lízingbe Adó Raiffeisen Bank Zrt.-nél vezetett CHF számlája.

Felek rögzítik, hogy a Lízingbe Vevő nem jogosult a lízingdíjat, a kezelési költséget, illetve a lízingdíjat és a kezelési költséget terhelő késedelmi kamatot a Fizetés pénznemétől eltérő pénznemben Lízingbe Adó részére megfizetni.

Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy szerződésszegést követ el és ezért minden olyan költség és kár kizárólag Lízingbe Vevőt terheli, amely abból fakad, hogy Lízingbe Vevő az esedékes lízingdíjat, kezelési költséget illetve a lízingdíjat és a kezelési költséget terhelő késedelmi kamatot nem a Szerződésben meghatározott módon, azaz nem megfelelő pénznemben vagy nem a LÁSZF-ban, Terhelési értesítőben vagy Lízingdíj-fizetési időpontlistában megjelölt, illetve nem a Fizetés pénznemének megfelelő bankszámlára teljesíti. A jelen bekezdésben jelölt szerződésszegés esetén a Lízingbe Adó jogosult minden hibásan teljesített fizetési kötelezettség után külön-külön a Lízingbe Vevőnek hibás teljesítési kötbért felszámítani, amelynek mértékét és egyéb szabályait a Kondíciós Lista tartalmazza.

Felek rögzítik, hogy – amennyiben a Felek a Lízingszerződésben eltérően nem állapodnak meg – akkor Lízingbe Vevő az esedékes lízingdíjakat és egyéb fizetési kötelezettségeit átutalási megbízással vagy a Raiffeisen Bank Zrt. bankfiókjaiban pénztári befizetés útján fizeti meg Lízingbe Xxxxxx. Amennyiben a Lízingszerződésben vagy annak módosításában ez rögzítésre kerül és a Fizetés pénzneme magyar forint (HUF), úgy Lízingbe Adó jogosult a Lízingbe Vevőt terhelő lízingdíjakat, vagy a Szerződés alapján fennálló egyéb fizetési kötelezettséget a Lízingbe Vevő bankszámlájáról csoportos beszedési megbízással érvényesíteni. A Lízingbe Vevő ez esetben köteles a

számlavezető hitelintézete által használt „Felhatalmazás csoportos beszedési megbízás teljesítésére” nyomtatványt vagy egyéb a csoportos beszedési megbízás Lízingbe Adó általi benyújtására alkalmas felhatalmazást legkésőbb a Szerződés hatálybalépésekor szabályszerűen kitöltve és aláírva Lízingbe Adó rendelkezésére bocsátani.

7. Lízingbe Vevő fizetési kötelezettségeinek késedelme és következményei. Lízingbe Vevő késedelmes fizetése esetén a késedelmes összeg után Lízingbe Adó a Kondíciós Listában meghatározott mértékű késedelmi kamatot jogosult felszámítani.

Késedelmi kamatfizetési kötelezettség a lízingdíjak esetében a lízingdíj esedékessé válását követő naptól esedékes. A Lízingbe Vevő egyéb tartozása esetén a késedelmi kamatfizetési kötelezettség a tartozásra vonatkozó Lízingbe Adó által Lízingbe Vevőnek a LÁSZF szabályai szerint kézbesített számviteli bizonylatban megjelölt teljesítési határidő leteltét követő naptól esedékes.

Lízingbe Vevő fizetési késedelme esetén Lízingbe Adó jogosulttá válik az ott meghatározott esetben a Lízingszerződést felmondani a X. fejezet alapján az ott meghatározott következmények mellett (pl.: a Lízingszerződés megszűnése, a Lízingtárgyra vonatkozó használati jog megszűnése, a Lízingtárgy birtokba vétele Lízingbe Adó által, a Teljes tartozás esedékessé válása, a Lízingtárgy Lízingbe Adó általi értékesítése).

Lízingbe Vevő fizetési késedelme esetén a Lízingbe Adó jogosult a szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel élni a Lízingszerződésben, a LÁSZF-ban és a Biztosítéki szerződésekben foglalt feltételekkel.

8. Lízingdíj-követelés átruházása. Lízingbe Vevő hozzájárul ahhoz, hogy Lízingbe Adó a Lízingszerződésből eredő követelését másra átruházza.

9. Egyenleg értesítő megküldése. Lízingbe Adó évente egyszer Egyenleg értesítőt küld Lízingbe Vevőnek a Lízingbe Vevővel szemben fennálló követeléseiről. Amennyiben az Egyenleg értesítő megküldésével együtt Lízingbe Adó felhívást intéz Lízingbe Vevőhöz, hogy az nyilatkozzon arról, hogy az Egyenleg értesítőn feltüntetett tartozását elismeri-e, vagy vitatja, ennek a felhívásnak Lízingbe Vevő köteles eleget tenni. Amennyiben Lízingbe Vevő az Egyenleg értesítőn meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, úgy Lízingbe Adó jogosult ezt a tényt Lízingbe Vevő jóváhagyásának tekinteni.

10. Szerződésmódosítás. A Szerződés bármely részét érintő módosítás kizárólag írásban, Xxxxx által kölcsönösen aláírva érvényes és – a szerződésmódosításban megjelölt feltételek maradéktalan bekövetkezése esetén – hatályos kivéve, ha a LÁSZF ettől eltérően rendelkezik. A Szerződés szóban, ráutaló magatartással, e-mail üzenettel és telefax üzenettel nem módosítható. Lízingbe Vevő a Szerződés módosítását kizárólag írásban, személyesen vagy a XXXXX XX.3. pontja alapján igazolt képviselője útján kezdeményezheti. A szerződésmódosítási kérelem elfogadása és a szerződésmódosítás hatályba lépése előtt Lízingbe Adó további dokumentumok rendelkezésre bocsátását, további biztosítékok nyújtását és a szerződésmódosítással kapcsolatos kezelési költség megfizetését követelheti Lízingbe Vevőtől.

11. Részelőtörlesztés. Lízingbe Vevő jogosult a Teljes tartozás összegének egy részét a Lízing futamidő alatt visszafizetni, de csak és kizárólag a Szerződésben meghatározott lízingdíj-fizetési esedékességi napokon történő teljesítéssel és legfeljebb a részelőtörlesztés időpontjában fennálló nettó tőke-kintlévőség 30-%-nak megfelelő mértékben, feltéve, hogy a részelőtörlesztés tervezett idejét megelőzően legalább 20 munkanappal az erre vonatkozó igényéről a Lízingbe Adót értesítette. Amennyiben a fenti határidőt Lízingbe Vevő nem tartja be, Lízingbe Adó jogosult Lízingbe Vevő igényét elutasítani. Felek a Teljes tartozásnak a részelőtörlesztést követő összegének a fizetési ütemezéséről külön állapodnak meg. A részelőtörlesztés szerződésmódosításnak minősül, így Lízingbe Vevő Kondíciós Listában meghatározott összegű kezelési költséget köteles a részelőtörlesztéssel egyidejűleg Lízingbe Adó részére megfizetni. Amennyiben a Felek a Lízingdíj-fizetési időpontlistán naptári évenként három (3) lízingdíj-fizetési esedékességi időpontban vagy ennél kevesebb lízingdíj- fizetési esedékességi időpontban állapodnak meg, akkor a Felek a jelen pontban foglaltaktól eltérő időpontot is megállapíthatnak az előtörlesztésre, de ebben az esetben Lízingbe Vevő köteles a részelőtörlesztés tervezett idejét megelőzően legalább 20 munkanappal az erre vonatkozó igényéről a Lízingbe Adót értesíteni és a Kondíciós Lista szerinti kezelési költséget s részelőtörlesztéssel együtt megfizetni.

Felek rögzítik, hogy részelőtörlesztésnek minősül az is, ha a Felek a Szerződés tárgyaként több Lízingtárgyat határoznak meg és a Lízingbe Vevő valamely Lízingtárgyra vonatkozó valamennyi tartozását a Lízingszerződésben rögzített futamidő előtt törleszteni kívánja úgy, hogy az egyik Lízingtárgy tulajdonjogát ezzel egyidejűleg meg kívánja szerezni. Ebben az esetben a Felek közötti elszámolásra és egyéb eljárásra az előtörlesztéssel érintett Lízingtárgy vonatkozásában a LÁSZF X.2. pontjában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a Lízingbe Vevő köteles a részelőtörlesztés tervezett idejét megelőzően legalább 20 munkanappal az erre vonatkozó igényéről a Lízingbe Adót értesíteni és a Kondíciós Lista szerinti kezelési költséget az előtörlesztéssel egyidejűleg megfizetni. Ebben az esetben a Lízingszerződés nem szűnik meg és amennyiben a részelőtörlesztésre vonatkozó elszámolásban Lízingbe Adó által meghatározott összeget Lízingbe Vevő az ott meghatározott határidőre Lízingbe Adónak megfizette, akkor a Szerződés – az előző összeg Lízingbe Adó bankszámláján történő jóváírásának napjával – minden további jogcselekmény nélkül úgy módosul, hogy a Lízingszerződés tárgyát – ezt követően – a részelőtörlesztéssel nem érintett Lízingtárgy(ek) képezi(k).

Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy amennyiben a Lízingszerződés akciós (pl.: kamatmentes, támogatásos, karbantartási szolgáltatás díját tartalmazó, kedvezményes biztosítási díjat tartalmazó, stb.) finanszírozási konstrukció keretén belül jön létre – amennyiben a Lízingszerződés másképp nem rendelkezik – az akciós kedvezmény teljes egészében csak abban az esetben illeti meg, ha a Lízingszerződés futamideje nem rövidül, vagyis a Lízingszerződés a Lízingszerződés létrejöttekor rögzített futamidő lejártakor vagy azt követően szűnik meg, illetve ha a Lízingszerződés tárgya több Lízingtárgy, akkor ezen Lízingtárgyak a teljes Lízing futamidő alatt a Lízingszerződés tárgyát képezik. Így amennyiben a Teljes tartozás jelen pont szerinti részelőtörlesztésére kerül sor és ezáltal a Lízing futamidő rövidül vagy valamelyik Lízingtárgy nem képezi a teljes Lízing futamidő alatt a Lízingszerződés tárgyát, akkor Lízingbe Vevő a kedvezményt elveszti és köteles a kedvezménynek Lízingbe Adó által megjelölt részét, vagy annak egészét Lízingbe Xxxxxx megfizetni.

12. Lízingbe Vevő túlfizetése. Felek túlfizetés alatt a Szerződés teljesítése szempontjából azt értik, ha a Szerződés teljesítése során valamely időpontban az ezen időpontig a Szerződés alapján Lízingbe Vevő által Lízingbe Adó részére megfizetett pénzösszeg meghaladja Lízingbe Vevőnek az ezen időpontig a Szerződés alapján esedékessé váló tartozásának (beleértve a még ki nem számlázott illetve Lízingbe Xxx által még megfizetni nem kért késedelmi kamat összegét is) összegét. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy amennyiben a Szerződés teljesítése során túlfizetésbe kerülne, Lízingbe Adó a túlfizetés összegét a Lízingbe Vevő Szerződésben meghatározott bankszámlájára, vagy amennyiben a LÁSZF XIV.3. pontjával összhangban Lízingbe Vevő új bankszámlát jelentett be írásban Lízingbe Adónál, a legutolsó ilyen írásbeli bejelentés Lízingbe Xxx általi kézhezvételét követő naptól Lízingbe Vevőnek a legutoljára bejelentett bankszámlájára utalja át. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy Lízingbe Adó nem felelős azért, ha Lízingbe Vevő nem tájékoztatja Lízingbe Adót a számlavezető hitelintézeténél illetve a bankszámlaszámában bekövetkezett változásról, vagy, ha Lízingbe Vevő bejelenti ugyan a változást, de az utalásnál a bejelentés

Lízingbe Xxx általi figyelembevételére a fentiekben meghatározott kezdő időpont előtt a korábbi bankszámláját megszünteti, vagy hogy a Lízingbe Vevő a visszafizetés esetére nem a Fizetés pénznemének megfelelő pénznemű bankszámlát adott meg, így amennyiben a túlfizetés átutalása Lízingbe Adó részéről a jelen ponttal összhangban történik, Lízingbe Vevő Lízingbe Adóval szemben semmilyen jogcímen semmilyen polgári jogi igényt nem érvényesíthet a túlfizetés összegének esetlegesen nem a Lízingbe Vevő bankszámlájára történő utalásából vagy az esetleges kényszerkonverzióból adódó esetleges kárainak megtérítése iránt. A túlfizetés Lízingbe Vevőnek történő átutalására Lízingbe Adó nem köteles, amennyiben az utalás teljesítése érdekében felmerült költségek meghaladják a túlfizetés összegét. Lízingbe Vevő túlfizetés esetén a túlfizetésként kimutatott összeg után kamatot, kártérítést vagy kártalanítást Lízingbe Adótól nem követelhet.

13. Lízingszerződésből eredő jogok és kötelezettségek átruházása. Felek rögzítik, hogy a Lízingszerződésből eredő jogok és/vagy kötelezettségek átruházására Lízingbe Vevő által kizárólag a Lízingbe Adó írásbeli hozzájárulásával kerülhet sor, így a Lízingbe Vevő a Lízingszerződésből eredő jogainak és kötelezettségeinek teljesítésére – Lízingbe Adó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül – teljesítési segédet nem vehet igénybe.

14. A Szerződést biztosító mellékkötelezettségek (Biztosítékok). Lízingbe Vevő köteles a Lízingbe Adóval történt – Lízingszerződésben rögzített – megegyezés szerinti biztosítékokat a Lízingbe Adó rendelkezésére bocsátani. A Lízingbe Adó – választása szerint és a Lízingszerződésnek megfelelően – különösen, de nem kizárólag a következő biztosítékok nyújtását követelheti Lízingbe Vevőtől: Magyar Állam garanciája, Hitelgarancia Zrt. kezessége, bankgarancia, készpénz vagy értékpapír óvadék elhelyezése a Lízingbe Adónál vagy a Raiffeisen Bank Zrt.-nél, fedezeti vagy biankó váltó, garantált csekk, jelzálogjog ingatlanokon, jelzálogjog ingó dolgon, azonnali beszedési megbízás az Lízingbe Vevő bankszámlájára vonatkozóan, vételi jog ingó dolgon vagy ingatlanon, Lízingbe Vevő vagy meghatározott harmadik személy árbevételének Raiffeisen Bank Zrt. által vezetett bankszámlára történő csatornázása, zálogjog követelésen vagy jogon, komfortlevél, negative pledge, pari passu, pénzügyi kovenantok teljesítése, tagi kölcsön alárendelése, osztalékfizetési korlátozása, vételi (visszavásárlási) kötelezettség harmadik személy által a Lízingtárgy vonatkozásában és a Lízingszerződésben rögzített egyéb biztosítékok. Lízingbe Vevő köteles a Lízingbe Adó által megjelölt határidőn belül minden ahhoz szükséges nyilatkozatot és egyéb jogcselekményt – a Lízingbe Adó és a jogszabályok által megkívánt formában – megtenni, hogy a Lízingbe Adó által kikötött biztosítékok érvényesen létrejöjjenek (különös tekintettel az ingó és ingatlan jelzálogjogoknak a megfelelő nyilvántartásokba a Lízingbe Adó javára történő bejegyzésére). A Biztosítékokra vonatkozó szerződések, nyilatkozatok a Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezik.

Lízingbe Adó jogosult kiegészítő biztosítékot kérni a Lízingbe Vevőtől, amennyiben – Lízingbe Adó megítélése szerint – a Lízingbe Vevő pénzügyi helyzetében negatív változás következik be, vagy ha a Lízingbe Adó megítélése szerint a meglévő biztosítékok értékének csökkenése olyan mértékű, vagy más olyan körülmény merül fel, amely ezt indokolttá teszi.

15. Kötelezettségvállalások és szavatosságok. Lízingbe Vevő a Lízingbe Xxx által a Szerződésben vállalt kötelezettségvállalások ellenértékeként és biztosítékaként az alábbi kötelezettségvállaló nyilatkozatokat teszi:

a) Lízingbe Vevő szavatolja, hogy a Szerződés aláírásakor ellene semmifajta olyan eljárás, intézkedés, vagy követelés érvényesítés nincs folyamatban, mely hátrányosan befolyásolhatja Lízingbe Vevő gazdasági, vagy jogi helyzetét, illetve mely csökkentené Lízingbe Vevő azon képességét, hogy a Szerződésből származó pénzügyi kötelezettségeit időben teljesítse;

b) Lízingbe Vevő szavatolja, hogy a Szerződés hatálya alatt a Lízingbe Adó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül semmilyen leány-, illetve tagvállalatára, valamint - egy esetleges holdinghoz, vagy pénzügyi csoporthoz való tartozás esetén - társvállalkozására sem közvetve, sem közvetlenül nem ruházza át megrendelés állományának, vagyonának, vagyoni értékű jogának vagy egyéb eszközeinek 25 %-ot meghaladó részét.

c) Lízingbe Vevő szavatolja, hogy – kivéve, ha a Lízingbe Adó ehhez kifejezetten írásban hozzájárul - az általa eddig, illetve a jövőben felvett hitelek és kölcsönök, illetve pénzügyi lízing ügyletek biztosítékai nem nyújtanak kedvezőbb pénzügyi, illetve jogi helyzetet (negative pledge) más hitelezőknek, mint amit Lízingbe Vevő jelen Szerződésben Lízingbe Adó számára biztosított.

d) Lízingbe Vevő szavatolja, hogy amennyiben a Szerződés hatálya alatt - a Lízingbe Adó írásbeli hozzájárulásával - más hitelezőknek a tőlük felvett hitelek és kölcsönök, illetve pénzügyi lízing ügyletekből származó követelés visszafizetésének biztosítására kedvezőbb biztosítékot nyújt, mint amelyet Lízingbe Adó számára a Szerződésből fakadó Teljes tartozás és – nyíltvégű lízing esetén – a maradványérték visszafizetésének biztosítására jelen Szerződésben Felek kikötöttek, Lízingbe Vevő ezen kedvezőbb biztosítékot Lízingbe Adó számára is azonnal felajánlja (pari passu).

e) Amennyiben Lízingbe Vevő zártkörű részvénytársaság, akkor Lízingbe Vevő szavatolja, hogy amennyiben (i) Lízingbe Vevő tulajdonosa az Lízingbe Vevő társaságban fennálló részesedésük egy részét, vagy egészét harmadik személyre, vagy személyekre ruházza(k) át, vagy (ii) harmadik személy az Lízingbe Vevő társaságban a gazdasági társaságokról szóló 2006 évi IV. törvény szerint befolyást szerez, vagy befolyását növeli legkésőbb az ilyen átruházásra/befolyásszerzésre vonatkozó harmadik személyekkel kötendő megállapodás aláírásának tervezett időpontját megelőző egy hónappal Lízingbe Adót írásban értesíti. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy Lízingbe Adó a jelen szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a tulajdonosváltozás/befolyásszerzés Lízingbe Vevő gazdasági helyzetét gyengíti, vagy Lízingbe Vevő jelen szerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti.

f) Amennyiben a Lízingbe Vevő nyilvános részvénytársaság, akkor Lízingbe Vevő szavatolja, hogy amennyiben harmadik személy az Lízingbe Vevő társaságban a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerint befolyást szerez, vagy befolyását növeli az Lízingbe Vevő a befolyásszerzés szándékáról, illetve a befolyásszerzésről a tudomásszerzést követő 2 naptári napon belül köteles a Lízingbe Adót értesíteni. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy Lízingbe Adó a Szerződést a LÁSZF X.4.g) pontja alapján azonnali hatállyal felmondhatja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a tulajdonosváltozás/befolyásszerzés Lízingbe Vevő gazdasági helyzetét gyengíti, vagy Lízingbe Vevő jelen szerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti.

16. Azonnali beszedési megbízás. Lízingbe Vevő a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Lízingbe Adót arra, hogy amennyiben a Szerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek határidőre nem tesz eleget, Lízingbe Adó követelését a pénzforgalomról szóló mindenkor hatályos jogszabályokban illetve jegybanki rendelkezésekben megjelölt előnyösen rangsorolt fizetési megbízások teljesítésének sorrendjét követően, de minden más fizetési megbízást megelőzően azonnali beszedési

megbízás alkalmazásával Lízingbe Vevő bankszámláiról beszedje. Lízingbe Vevő az azonnali beszedési megbízás benyújtására szolgáló felhatalmazó levelet Lízingbe Xxx által megkívánt formában és tartalommal köteles a Lízingbe Adó rendelkezésére bocsátani. Felek rögzítik, hogy Lízingbe Adó jogosult a Lízingbe Vevő által korábban, más szerződés alapján Lízingbe Adó rendelkezésére bocsátott azonnali beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levél alapján a Lízingbe Vevőt jelen Szerződésből eredő tartozások beszedése érdekében azonnali beszedési megbízást benyújtani, amely esetben ezen azonnali beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levél kifejezetten kiterjed a jelen Szerződésből eredő követelések érvényesítésére.

VII. KONDÍCIÓS LISTA

1. Kondíciós Lista. A Lízingbe Adó által alkalmazott, a Lízingszerződésben és – amennyiben ilyen alkalmazásra kerül – Lízingdíj-fizetési időpontlistában összegszerűen nem meghatározott költségek és díjak mindenkori érvényes – egyes esetekben becsült – értékét a Lízingbe Adó kondíciókról szóló hirdetménye, a Kondíciós Lista tartalmazza. Lízingbe Adó Kondíciós Listája a Szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

A Kondíciós Lista meghatározza azon költségeket és kamatot is, amelyeket az Lízingbe Vevőnek akkor kell megfizetni Lízingbe Adó részére, amikor a Kérelmi Adatlapot vagy a Kérelmi Dokumentációt Lízingbe Adóhoz benyújtotta, de a Lízingszerződés a Felek között nem jön létre (pl.: szakértői költség, stb.) vagy létrejöttének időpontára visszamenőlegesen megszűnik (pl. kezelési költség, késedelmi kamat).

2. A Kondíciós Lista részei. A Kondíciós Lista tartalmazza a Felek között létrejövő valamennyi – B, C, D, J, K, M, N, O, P, Q, S, U kezdődő szerződésszámmal jelölt – Lízingszerződésre, illetve ilyen szerződés megkötésére irányuló Kérelmi Adatlapokra (Kérelmi Dokumentációkra) vonatkozó kondíciókat.

3. A Kondíciós Lista elfogadása Lízingbe Vevő által. A Lízingbe Adó a Kondíciós Listát Hirdetményben teszi közzé és teszi elérhetővé az Lízingbe Vevő számára. Lízingbe Adó a Felek között a Kondíciós Lista hatálya alatt időben elsőként létrejövő Lízingszerződés vagy az első Kérelmi Adatlap Lízingbe Adó – illetve közreműködője – részére történő benyújtásakor átadja a Kondíciós Listát az Lízingbe Vevő részére, amelynek átvételét Lízingbe Vevő a Lízingszerződés illetve a Kérelmi Adatlap aláírásával is igazol. A Kondíciós Lista Lízingbe Vevő általi elfogadása írásban, szóban és ráutaló magatartással történhet. Ráutaló magatartással történő elfogadásnak minősül különösen a Kérelmi Adatlap benyújtása Lízingbe Adóhoz vagy közreműködőjéhez.

4. A Kondíciós Lista módosítása. Lízingbe Adó a Kondíciós Listát jogosult egyoldalúan módosítani (a késedelmi kamatot, a költségeket vagy díjakat csökkenteni vagy növelni, illetve új díjat vagy költséget bevezetni vagy egy meghatározott költséget vagy díjat megszűntetni), amennyiben a következő feltételek valamelyikének bekövetkezése miatt a pénzügyi lízing szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos késedelmi kamat, költségek vagy díjak csökkentése vagy növelése, illetve új díj vagy költség bevezetése vagy egy meghatározott költség vagy díj megszűntetése vált szükségessé:

a) az adott naptári év december (XII.) vagy június (VI.) hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által honlapján (xxxx://xxx.xxx.xx) közzétett, az előző naptári év azonos elnevezésű hónapjára vonatkoztatott összesített vagy szolgáltatásokra vonatkozó fogyasztóiár-index változás (fogyasztói árak 12 havi változása) nullától eltérő pozitív értéket mutat, vagy

b) a Lízingbe Adóra kötelező rendelkezést tartalmazó jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze, az Európai Unió jogi aktusa, bírósági vagy hatósági határozat vagy végzés, ajánlás vagy iránymutatás, ezek értelmezésének megváltozása, bevezetése, hatályba lépése, jogerőre emelkedése, hatályon kívül helyezése következtében a Lízingbe Adó pénzügyi lízing szolgáltatás nyújtásával és/vagy fenntartásával kapcsolatos költségei változnak.

Lízingbe Vevő írásban előterjesztett kérésére Lízingbe Adó okiratokkal köteles igazolni Lízingbe Vevő felé, hogy az itt meghatározott feltételek bekövetkezése a Kondíciós Lista módosítását szükségessé tették.

Lízingbe Adó a Kondíciós Lista módosításának jogát az ezt lehetővé tevő feltétel igazolt bekövetkezésétől számított 180 napon belül gyakorolhatja kivéve, ha a módosítás jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan költségre vagy díjra vonatkozik, amelyet a Kondíciós Lista tartalmaz, mert ekkor időkorlát a Lízingbe Adót nem köti. A módosítási jog gyakorlásának minősül a Kondíciós Lista módosításának Hirdetményben történő közzététele.

Amennyiben a Kondíciós Lista módosítása Lízingbe Vevőt hátrányosan érinti, úgy a módosított Kondíciós Lista hatályba lépését 15 nappal megelőzően Lízingbe Adó a módosításról Hirdetményt tesz közzé. A Kondíciós Lista Lízingbe Adó által Hirdetményben vagy írásban közölt módosítása esetén az Lízingbe Vevő a közzétételtől illetve – amennyiben Hirdetményben való közzététel nem történt, akkor – a kézhezvételtől számított 15 napon belül jogosult a Lízingszerződést a Lízingtárgy jellegétől függően a LÁSZF-ban meghatározott módon Teljes előtörlesztéssel megszűntetni (felmondani), vagy amennyiben a Lízingszerződés a Felek között még nem jött létre, akkor a jogviszonyt – ide nem értve a Biztosítéki szerződéseket – a Lízingbe Adóhoz intézett egyoldalú jognyilatkozattal megszűntetni. Biztosítéki szerződések esetén az Lízingbe Vevő kizárólag a tájékoztatáskérési jogát gyakorolhatja. Amennyiben a Szerződés Teljs előtörlesztéssel, illetve a Felek közötti jogviszony egyoldalú jognyilatkozattal történő megszűntetésének jogát Lízingbe Vevő a jelen bekezdésben meghatározott határidőn belül nem gyakorolja, akkor ez a Kondíciós Lista módosításának Lízingbe Vevő általi feltételek nélküli elfogadását jelenti.

Lízingbe Vevő a Lízingszerződés és a Kérelmi Adatlap aláírásával kijelenti, hogy a Kondíciós Lista hatályos szövegéről és feltételeiről a Lízingszerződés aláírását illetve a Kérelmi Adatlap benyújtását megelőzően tájékozódott és az abban foglaltakat elfogadja.

VIII. A LÍZINGTÁRGYAK HASZNÁLATA

1. Lízingbe Adó tulajdonjogának védelme. A Lízingbe Vevő köteles Lízingbe Adót haladéktalanul értesíteni és valamennyi, kárveszély elhárítása érdekében szükséges intézkedést saját költségén megtenni, amennyiben a Lízingtárgyak állagában vagy jogi helyzetében változás következik, vagy következhet be, így különösen, de nem kizárólag zár alá vétel, lefoglalás, végrehajtási eljárás, csőd vagy felszámolási eljárás megindulása esetén. Lízingbe Adó érdekei védelmében tulajdonosi helyzeténél és a VIII.2. pontban foglalt ellenőrzési jogánál fogva jogosult saját nevében, önállóan minden olyan (hatósági vagy egyéb) intézkedést megtenni, amely tulajdonjogának érvényesülését biztosítja.

2. Lízingbe Adó ellenőrzési joga. Lízingbe Adó jogosult a Lízingtárgyakat Lízingbe Vevőnél bármikor ellenőrizni, műszaki állapotáról, az üzemeltetés feltételeiről a helyszínen tájékozódni. Lízingbe Vevő köteles az ellenőrzés feltételeit biztosítani, valamint a Lízingtárgyakkal kapcsolatban, vagy annak használatával Lízingbe Adó illetve bármely hatóság kérésére ill. felszólítására adatokat szolgáltatni.

3. A Lízingtárgy használata, üzemeltetése. Lízingbe Vevő a Szerződés hatálya alatt – a LÁSZF IV.2. pontja figyelembevételével – és szerződésszerű teljesítése esetén jogosult a Lízingtárgyak kizárólagos használatára. Lízingbe Vevő a Lízingtárgyakat annak átadás-

átvételétől kezdődően a gyártó és az importőr előírásainak és ajánlásainak megfelelően, saját költségére és kockázatára üzemelteti, ennek keretében (a.) biztosítja a Lízingtárgyak megőrzését, (b.) fizeti az üzemeltetéssel, karbantartással és fenntartással járó valamennyi járulékos költséget, (c.) felel biztonságos működtetéséért, a Lízingtárgyakkal kapcsolatos egészségvédelmi, tűzrendészeti, környezetvédelmi és munkavédelmi előírások betartásáért, (d.) gondoskodik az állagmegóvásról, a kezelési utasításban, gépkönyvekben foglaltak betartásáról, a szak- és kezelőszemélyzetről, (e.) elvégezteti a műszaki dokumentációkban előírt, vagy a szakmai tapasztalatoknak megfelelő gyakorisággal a szükséges műszaki vizsgákat, szervizeket és javításokat saját költségére. Lízingbe Vevő mindezeken túlmenően köteles beszerezni a Lízingtárgyak üzemeltetéséhez szükséges hatósági, munkavédelmi, biztonságtechnikai, környezetvédelmi, stb. engedélyeket, köteles eleget tenni a Lízingtárgyak üzemeltetésével kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatási előírásoknak.

Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy a Lízingtárgyra – közúti szolgáltatás Lízingbe Vevő által történő végzéséhez – kiadott sárga alapszínű rendszám kiadását csak a Lízingbe Adó előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult a hatóságnál kérelmezni. Ezen hozzájárulás kiadásának feltétele, hogy a Lízingbe Vevő feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájáruljon ahhoz, hogy amennyiben Lízingbe Adó Lízingtárgyakra vonatkozó értékesítési joga megnyílik Lízingbe Adó a Lízingtárgyakra – közúti szolgáltatás Lízingbe Vevő által történő végzéséhez – kiadott sárga alapszínű rendszám kicserélése érdekében szükséges hatósági eljárást Lízingbe Vevő nevében megindítsa és lefolytassa.

4. Érték- és állagbefolyásoló változtatások. Lízingbe Vevő a Lízingtárgyak átalakítását, műszaki paramétereinek megváltoztatását Lízingbe Adó előzetes írásbeli hozzájárulásával végezheti el. Lízingbe Vevő a Lízingtárgyakon olyan módosítást, amely a szokásos használat körén túlmegy, a tárgyak és tartozékaik állagában vagy értékében a normál amortizációt, kopást meghaladó változást okoz, kizárólag Lízingbe Adó előzetes írásbeli hozzájárulásával tehet. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy a Lízingtárgyakba általa beépített tartozékokkal, vagy általa végrehajtott módosításokkal bekövetkezett értéknövekedést - függetlenül attól, hogy ahhoz Lízingbe Adó hozzájárult - a Lízingbe Adó semmilyen esetben sem téríti meg, viszont a Lízingbe Vevő köteles megtéríteni mindazt a kárt, amely Lízingbe Adót abból az okból éri, hogy Lízingbe Vevő a jelen pontban foglaltakat megszegte (pl. Lízingbe Vevő a Lízingtárgyakat jogellenesen átalakította, s emiatt vámteher különbözet megfizetésére kötelezték a Lízingbe Adót, a Lízingtárgy használhatósága csökken, más engedély beszerzése válik szükségessé).

5. Megváltozott adatok közúti közlekedési nyilvántartásba és egyéb lajstromba történő bejelentése. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy – amennyiben a Lízingtárgy ennek hatálya alá tartozik, akkor – a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény értelmében az illetékes hatóságnál a Lízingbe Adó egyidejű írásbeli értesítése mellett köteles bejelenteni a következő adatokat:

a) 15 napon belül személyazonosító és lakcím adatának, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a megnevezésének, székhelye (telephelye) címének, cégjegyzék- (nyilvántartási) számának változását, a járműokmányokban megjelölt műszaki adatoknak a változását, míg

b) haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 3 munkanapon belül a járműokmány és a jármű hatósági jelzése (rendszámtábla, címke) elvesztését, megsemmisülését, eltulajdonítását.

Amennyiben – az előző bekezdésben meghatározottakon kívül – a Lízingtárggyal vagy a Lízingbe Vevővel, illetve Lízingbe Adóval kapcsolatos adatokat valamely hatósági vagy bírósági lajstromban nyilvántartják, akkor Lízingbe Vevő kötelessége Lízingbe Adó egyidejű értesítése mellett a jogszabály vagy a hatóság (bíróság) által előírt bejelentések és értesítések határidőben, megszabott alakban történő megtétele. Amennyiben a bejelentés vagy az értesítés a Lízingbe Adó jogait érinti, akkor Lízingbe Vevő köteles haladéktalanul Lízingbe Adó hozzájáruló nyilatkozatát kérelmezni és a bejelentés vagy étesítés csak ennek megadását követően tehető meg.

6. Javítási és karbantartási szerződés. Amennyiben a Lízingszerződés így rendelkezik, akkor Lízingbe Vevő köteles a Szállítóval vagy a Szállító által meghatározott szolgáltatóval a Lízing futamidőre, illetve ameddig a Lízingtárgy birtokában van javítási és karbantartási szerződést kötni, mely biztosítja a Lízingtárgyak jótállási és garanciális időn belüli és azon túli, de legalább a Lízing futamidő alatti üzembiztos működését és állagmegóvását. Lízingbe Vevő köteles a Javítási és karbantartási szerződést a Lízingbe Adó rendelkezésére bocsátani és köteles minden általában elvárhatót megtenni annak az érdekében, hogy az olyan tartalommal jöjjön létre, amely a Lízingbe Adó számára elfogadható, így különösen, de nem kizárólag gondoskodik arról, hogy Szállító a Javítási és karbantartási szerződés megszűnéséről vagy Lízingbe Vevő általi megszegéséről a Lízingbe Adót haladéktalanul tájékoztassa. Lízingbe Vevő a Szerződés aláírásával is kifejezett kötelezettséget vállal arra, hogy Xxxxxxxx és a karbantartási szerződés feltételeit betartja.

IX. KÁRVESZÉLY VISELÉSE, BIZTOSÍTÁS, KÁRESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE

1. Teljes felelősség. Lízingbe Vevő a Lízingtárgyak átadás-átvételét követően a Lízingszerződés megszűnéséig, illetve a Lízingszerződés Lízingbe Adó részéről történő azonnali hatályú felmondása esetén addig az időpontig, amíg a Lízingtárgyat a Lízingbe Adó részére vissza nem szolgáltatta vétkességétől függetlenül viseli a kárveszélyt. A kárveszély és a Lízingbe Vevő Teljes felelőssége kiterjed a külső elháríthatatlan ok miatt bekövetkező, a harmadik személynek felróható és Lízingbe Vevő saját érdekkörében felmerült ok miatti károkra is, így különösen – de ezekre nem korlátozva – a Lízingtárgyak meghibásodásából, a rendeltetésszerű használatra való alkalmatlanná válásából, megsemmisüléséből, ellopásából származó károkra is. Lízingbe Vevő felel továbbá az általa okozott, vagy a Lízingtárgyak, mint veszélyes üzem működtetéséből származó károkért, balesetekért. Felek rögzítik, hogy Lízingbe Vevő teljes felelőssége akkor is fennáll, ha a Lízingbe Adó a Lízingszerződésben – LÁSZF-tól eltérően – Vagyonbiztosítási szerződés megkötését nem írja elő kötelezően Lízingbe Vevő részére.

2. Kártalanítás. A Lízingtárgy megrongálódása esetén függetlenül attól, hogy ez Lízingbe Vevőnek felróható okból történt-e vagy sem, Lízingbe Vevő köteles Lízingbe Adót kártalanítani. A kártalanításnak oly módon kell megtörténnie, hogy Lízingbe Vevő saját választása szerint a megrongálódástól számított 15 (tizenöt) banki munkanapon belül kifizeti a Teljes Tartozás és – nyíltvégű lízing esetén – a maradványérték bruttó összegét, vagy a Lízingtárgyat a károsodást megelőző állagának megfelelő állapotba a szokásos gyakorlatból eredő elvárható időn belül helyreállítja. A Lízingtárgy helyreállítása esetén Lízingbe Adót a helyreállítás semmilyen költsége nem terheli és vele szemben Lízingbe Vevő nem támaszthat igényt a díjfizetés csökkentésére vagy megszüntetésére, illetve bármiféle kártérítésre.

3. Biztosítások. Amennyiben Felek a Lízingszerződésben vagy a Biztosítási Adatközlőben eltérően nem rendelkeznek Lízingbe Vevő köteles a Lízingbe Adó által elfogadott feltételekkel a Lízingtárgy vonatkozásában

a) teljes körű CASCO, géptörés és/vagy egyéb vagyonbiztosítási szerződéssel (a jelen fejezet alkalmazásában: Vagyonbiztosítás vagy Vagyonbiztosítási szerződés), és

b) amennyiben ezt jogszabály kötelezően előírja vagy a Felek a Lízingszerződésben ezt rögzítik, akkor saját nevében felelősségbiztosítási szerződéssel (a jelen fejezet alkalmazásában: Felelősségbiztosítás), és

c) a Lízingbe Adó által előírt egyéb biztosítási szerződésekkel (pl.: telephely-biztosítás, szállítási biztosítás, fuvarozási biztosítás, jogvédelmi biztosítás)

rendelkezni (a Szerződés alkalmazásában együttesen: Biztosítás vagy Biztosítási szerződés).

A Vagyonbiztosítást és a Felelősségbiztosítást Lízingbe Vevő köteles a IX.1. pont szerinti Teljes felelősség ideje alatt fenntartani, annak díjait, valamint egyéb költségét hiánytalanul határidőben megfizetni.

Lízingbe Vevő teljes polgári jogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a Lízingtárgyakat a Magyar Köztársaság területén kívül csak abban az esetben használhatja, ha az adott országra a Biztosítás területi hatálya kiterjed.

A Biztosítási szerződések hatályának a Szerződés Teljes tartozás és – nyíltvégű lízing esetén – a maradványérték bruttó értékének megfizetésével történő megszűnését követő fenntartásáról és ennek érdekében a Biztosítási szerződések módosításáról – különösen a Biztosítási szerződések alanyai vonatkozásában – Lízingbe Vevő köteles a biztosító társasággal megállapodni.

4. A Biztosítási szerződések alanyai. Már a biztosítási ajánlatokban is, valamint később a Biztosítási szerződésekben (kötvényekben) Lízingbe Vevő köteles a "Díjfizető" rovatába – amennyiben a Szerződésben vagy a Biztosítási Adatközlőben rögzített feltételek eltérően nem rendelkeznek – Lízingbe Adót vagy Lízingbe Vevőt, a Lízingtárgyak tulajdonosa és – a biztosító társaságok gyakorlatának megfelelően amennyiben az adott biztosító társaság gyakorlatában a „Biztosított” és a „Kedvezményezett” személye ugyanazon tartalommal bír – a „Biztosított” vagy „Kedvezményezett” rovatába Lízingbe Adót megjelöltetni. Amennyiben az adott biztosító társaság gyakorlatában a „Biztosított” és a „Kedvezményezett” személye eltérő és a biztosító társaság káresemény esetén csak a Kedvezményezett részére teljesíthet biztosítási szolgáltatást, akkor a „Biztosított” rovatba Lízingbe Vevőt, míg a

„Kedvezményezett” rovatba Lízingbe Adót kell megjelölni. A jelen pontban foglalt megjelölések célja, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összeg közvetlenül Lízingbe Adónak kerüljön megfizetésre. Kizárólag Lízingbe Adó külön írásbeli engedélye alapján van lehetőség arra, hogy valamely előírt Biztosítási Szerződést Lízingbe Adón és Lízingbe Vevőn kívüli személy (pl. üzemeltető, üzembentartó vagy fuvarozó) kössön meg.

5. A Vagyonbiztosítási szerződés minimális tartalma. A vagyonbiztosítási szerződés minimális tartalmi elemeiként a Lízingbe Adó a következőket írja elő:

a) a Vagyonbiztosítási Szerződésnek legalább a következő kockázatokra fedezetet kell nyújtania: tûz, robbanás, villámcsapás és másodlagos hatása, vihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, technológiai és vízvezetékes csőtörés, légi járművek lezuhanása, ismeretlen járművek által okozott rongálás, jégverés és hónyomás, földmozgás és földrengés, betöréses lopás, lopás és rablás, vandalizmus, és

b) számítógépek és más elektromos Lízingtárgyak esetén a Biztosításnak külön – all risk – elektromos- ill. számítógép- vagyonbiztosításnak kell lennie, és

c) a Vagyonbiztosítási Szerződésnek a következő kockázatokra is fedezetet kell nyújtania: géptörés, anyaghiba, túlterhelés, üzemeltetésből eredő károk, karbantartás elmulasztása, kenőanyag ellátás megszűnése, és

d) a Vagyonbiztosítási szerződésben a Lízingbe Vevő által biztosítási káresemény bekövetkezése esetére vállalt önrész %-ban meghatározott értéke nem lehet magasabb, mint a Lízingszerződésben meghatározott első lízingdíjnak a Lízingtárgy nettó vételárára vetített %-os értéke, de nem lehet több, mint Lízingtárgy nettó vételárának 20%-a, és legfeljebb 300.000,- Ft vagy annak CHF-ban illetve EUR-ban meghatározott mértéke,

e) a Vagyonbiztosítási szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az adott biztosító társaság feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal arra, hogy a Lízingbe Vevő által megkötött Vagyonbiztosítási szerződést díj-nemfizetés miatt vagy bármely más okból nem mondja fel addig, míg Lízingbe Xxxxxx (Kedvezményezettnek) a felmondás szándékáról és annak okáról - legkésőbb a Vagyonbiztosítási szerződés várható megszűnte előtt 30 nappal - írásban értesítve lehetőséget nem ad a felmondási ok megszüntetésére, és

f) a Vagyonbiztosítási szerződés vagy a kapcsolódó nyilatkozatokban az adott biztosító társaságnak tudomásul kell vennie, hogy a biztosítási kártérítést csak Lízingbe Xxxxxx vagy Lízingbe Adó meghatalmazása alapján az általa esetenként megjelölt személynek ill. gazdálkodó szervezetnek fizethet ki, és

g) Vagyonbiztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó nyilatkozatban az adott biztosító társaság külön záradék formájában vagy egyéb módon fedezetet nyújt Lízingtárggyal történő munkavégzés körében ért káreseményekre, és – amennyiben Lízingbe Adó ezt külön nyilatkozatban előírja – azokra a káreseményekre, amelyek esetében a Lízingtárgy veszélyes minősítésű (ADR-es) rakománya a bekövetkezett kárt előidézte vagy súlyosbította, és

h) a Vagyonbiztosítási szerződés a Lízingbe Adó által esetenként megjelölt egyéb feltételeknek is megfelel.

6. A Lízingtárgyra vonatkozó Vagyonbiztosítási szerződés és egyéb Biztosítás megkötése Lízingbe Vevő által. Amennyiben a Vagyonbiztosítási szerződést Lízingbe Vevő saját nevében és költségére köteles megkötni, akkor azt – és amennyiben ezt Lízingbe Adó a Lízingszerződésben vagy egyéb nyilatkozatában előírja a többi Biztosítást is – Lízingbe Vevő köteles a Lízingbe Adó által ajánlott biztosítási biztosításközvetítőn keresztül, vagy Lízingbe Adó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján más módon megkötni. Lízingbe Adó ezen hozzájárulásának feltétele, hogy Lízingbe Vevő a Vagyonbiztosítási szerződést Lízingbe Adó a LÁSZF IX. fejezetében vagy a Lízingszerződésben előírt tartalommal kösse meg, valamint, hogy a Szállító Lízingtárgy vételárára vonatkozó számlájának Lízingbe Adó részére történő benyújtásáig az adott biztosítótól egy olyan nyilatkozatot szerezzen be, mely szerint a Vagyonbiztosítási szerződés a LÁSZF IX. fejezetében előírt és – amennyiben ilyen van – a Felek között létrejött külön megállapodásban foglalt feltételeknek megfelel, illetve – amennyiben Lízingbe Adó külön nyilatkozatban így rendelkezik – a Vagyonbiztosítási szerződés a Lízingszerződés felmondása esetére a visszavétel meghiúsulásával okozott károk, valamint Lízingbe Adónak a Lízingszerződés felmondásakor a Lízingtárgyak értékesítéséhez való joga gyakorlása esetére az értékesítésből adódó pénzügyi veszteség – azaz a Lízingszerződés felmondásakor fennálló Teljes tartozás és – nyíltvégű lízing esetén – a maradványérték bruttó értéke valamint az értékesítési vételár különbözete – megtérítésére fedezetet nyújt. Amennyiben Lízingbe Adó rendelkezik valamely biztosító társasággal olyan keret-megállapodással, amelyben a LÁSZF jelen fejezetben foglalt, a biztosító társaság által az előzőek szerinti nyilatkozatban elfogadott feltételek rögzítésre kerültek, úgy a jelen pontban foglalt biztosító társaságtól megkövetelt nyilatkozat Lízingbe Vevő kérelmére, Lízingbe Adó előzetes jóváhagyásával nem szükséges, feltéve, hogy Lízingbe Vevő a

Vagyonbiztosítási szerződést a keret-megállapodással rendelkező biztosítási társaságnál köti meg.

Amennyiben a Biztosítást Lízingbe Vevő saját nevében köti meg a biztosítóval, akkor köteles a Biztosítások megkötése során a biztosító által előírt valamennyi feltételt (így különösen változások bejelentésének kötelezettsége, káresemény során követendő eljárás) megismerni és azoknak a Biztosítási szerződés megszűnéséig eleget tenni. A Lízingbe Vevő az általában elvárható gondossággal és szakértelemmel köteles meggyőződni arról, hogy a Biztosítási szerződés a Lízingtárgy vonatkozásában felmerülő minden kockázatra és káreseményre fedezetet nyújt, illetve köteles megismerni a Biztosítási szerződésben foglalt kizárásokat.

7. A Lízingtárgyra vonatkozó Vagyonbiztosítási szerződés megkötése – Lízingbe Vevő utasításai alapján – Lízingbe Adó által. Amennyiben a Felek között a Lízingszerződésben, a Biztosítási Adatközlőben vagy külön írásbeli jognyilatkozatban erre vonatkozó megállapodás jön létre és ezt a biztosító szabályzata engedi, akkor Lízingbe Adó lehetővé teszi Lízingbe Vevő számára, hogy a Vagyonbiztosítási szerződést a Lízingbe Vevő Biztosítási Adatközlőben közölt utasításai alapján, de a LÁSZF szabályait teljes körűen érvényesítve Lízingbe Adó saját nevében és javára – mint a Lízingtárgy tulajdonosa – kösse meg a biztosító társasággal, de a biztosítási díjak megfizetése és a Vagyonbiztosítási szerződésből fakadó kötelezettségek teljesítése ebben az esetben is Lízingbe Vevő kötelezettsége.

Amennyiben Felek a Lízingszerződésben, vagy a Biztosítási Adatközlőben ebben állapodtak meg, akkor a Vagyonbiztosítást Lízingbe Adó – a lízingdíjak erre tekintettel történő emelt összegének ellentételezéseként – a Lízingbe Vevő Biztosítási Adatközlőben közölt utasításai alapján, de a LÁSZF szabályait teljes körűen érvényesítve köti meg Lízingbe Vevő helyett saját költségére és nevében azzal, hogy a biztosítási díjakat Lízingbe Adó fizeti meg a biztosítási társaságnak, de a biztosítási káresemény bekövetkezése esetére vállalt önrész, valamint az általános forgalmi adó megfizetésére és a Vagyonbiztosítási szerződésből fakadó egyéb kötelezettségek teljesítése ebben az esetben is Lízingbe Vevő kötelessége.

A LÁSZF jelen pontjában szabályozott esetben Lízingbe Vevő köteles a Lízingszerződés hatálybalépése előtt a Vagyonbiztosítási szerződés teljes tartalmára vonatkozó nyilatkozatot (Biztosítási Adatközlő) Lízingbe Adó rendelkezésére bocsátani és köteles a nyilatkozat megtétele előtt a biztosító által előírt valamennyi feltételt (így különösen változások bejelentésének kötelezettsége, káresemény során követendő eljárás) megismerni, és az általában elvárható gondossággal és szakértelemmel köteles meggyőződni arról, hogy a Vagyonbiztosítási szerződés a Lízingtárgy vonatkozásában felmerülő minden kockázatra és káreseményre fedezetet nyújt, az megfelel a IX. fejezetben foglaltaknak, illetve köteles megismerni a Vagyonbiztosítási szerződésben foglalt kizárásokat. Amennyiben Lízingbe Vevő a jelen pontban foglalt kötelezettségeit elmulasztja, az ebből fakadó károkkal kapcsolatban Lízingbe Adóval szemben igényt még akkor sem érvényesíthet, ha a Lízingbe Adó a Vagyonbiztosítási szerződés megkötésében közreműködött, illetve a Vagyonbiztosítási szerződést a Lízingbe Adó köti meg saját nevében és javára a Lízingtárgy vonatkozásában.

8. A Biztosítási szerződés módosítása és megszűnése. Amennyiben Lízingbe Vevő a Lízingszerződés hatálya alatt a Biztosítást módosítani vagy megszüntetni kívánja, köteles ezt előzetesen Lízingbe Adónak írásban bejelenteni, és a Biztosítás megszűntetése esetén köteles más biztosítótársaságnál új Biztosítást kötni, amely Biztosításnak és a Biztosítás megkötésére vonatkozó eljárásban meg kell felelnie a IX. fejezetében előírtaknak. Amennyiben a Vagyonbiztosítást a Lízingbe Vevő utasításai alapján a Lízingbe Adó saját nevében és javára kötette meg a Lízingtárgy vonatkozásában, akkor a Biztosítási szerződés módosításához vagy megszűntetéséhez Lízingbe Vevő köteles Lízingbe Adó előzetes írásbeli hozzájárulását megkérni és tudomásul veszi, hogy a Biztosítási Szerződés módosításából vagy megszűntetéséből fakadó minden kár vagy költség Lízingbe Vevőt terheli, melyet köteles Lízingbe Adónak felszólításra megfizetni.

9. Biztosítási díj. Abban az esetben, ha a Lízingbe Vevő nem tett eleget biztosítási díjfizetési kötelezettségének, és erről őt a biztosító társaság tájékoztatta, Lízingbe Adónak jogában áll a díjak fizetése, mely esetben azonban Lízingbe Vevő köteles a Lízingbe Adó jelen pontban rögzítettekkel kapcsolatban felmerült összes kiadását megtéríteni. Amennyiben a biztosító Lízingbe Adótól jelen pont alapján téves összegű díjat követelt, és azt a Lízingbe Adó megfizette, Lízingbe Vevő köteles Lízingbe Xxxxxx a téves összeget megfizetni, azonban az ebből adódó kárának megtérítését Lízingbe Adótól nem, hanem kizárólag a biztosítótól követelheti. A jelen pont alapján Xxxxxxxx Xxx által a biztosító társaságnak megfizetett összegek Lízingbe Vevő általi megtérítésére a LÁSZF közvetített szolgáltatásként tovább számlázott összegekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni (VI.1. és X.7. pont).

10. Biztosítási titok alóli felmentés. Lízingbe Vevő a biztosítási titok alóli felmentésként feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító társaság a Lízingtárgyakra vonatkozó valamennyi a Lízingbe Vevő megkötött biztosításról, a biztosítási kötvény kiállításának elmaradásáról és annak okáról, a biztosítások megszűnéséről és annak okáról, a káresemény bekövetkezéséről és az esetleges kárkifizetésről bármely adatot, információt, tényt átadjon Lízingbe Adónak.

11. Meghatalmazások a biztosító előtti eljáráshoz. A Lízingbe Adó a Lízingszerződés aláírásával meghatalmazza és egyben kötelezi a Lízingbe Vevőt, hogy az illetékes biztosítónál kizárólag a kárrendezés megindítása és lefolytatása érdekében eljárjon. Egyéb esetekben Lízingbe Vevő köteles Lízingbe Adó külön írásbeli meghatalmazását beszerezni, és Lízingbe Vevő csak Lízingbe Adó külön írásbeli meghatalmazásával jogosult (a.) a biztosító által fizetendő kártérítési összeg felvételére, (b.) joglemondó nyilatkozat megtételére (c.) egyezség kötésére (d.) a biztosító azon ajánlatának elfogadására, hogy az számla nélkül egy megállapodott kártérítési összeget fizessen ki.

12. Biztosító előtti eljárás. Káresemény bekövetkeztekor Lízingbe Vevő köteles az általában elvárható gondossággal csökkenteni a kár mértékét, megóvni a Lízingtárgyat, a káresemény biztosító társasághoz történő bejelentésénél a Biztosítási szerződés szabályai szerint eljárni és a Biztosítási szerződésben biztosított jogainak érvényt szerezni. Lízingbe Vevő köteles továbbá késedelem nélkül Lízingbe Adót a káresemény bekövetkezéséről telefonon vagy faxon, majd a káresemény körülményeit 48 órán belül írásban megerősíteni és a Biztosítással kapcsolatos kárügyintézési eljárásban közreműködni. Betöréses lopás, lopás, rablás (de különösen a szabadban tárolt Lízingtárgy ellopása) esetén Lízingbe Vevő köteles a tudomásszerzést követően azonnal bejelentést tenni a rendőrségnek és az eseményről felvett rendőrségi jegyzőkönyv egy másolatát Lízingbe Xxxxxx és biztosítónak haladéktalanul megküldeni. Lízingbe Vevő köteles lehetővé tenni a biztosító illetve a Lízingbe Adó képviselője számára, hogy a károsodott Lízingtárgyat a helyszínen megtekintse. Lízingbe Vevő a károsodott Lízingtárgy helyreállítását csak abban az esetben kezdheti meg, ha biztosító vagy Lízingbe Adó képviselője már megtekintette és a javítás módjára írásban javaslatot tett. Azonnali javítás megkezdésére a Lízingbe Vevőnek a Lízingbe Adótól előzetes engedélyt kell kérnie, aki erről a biztosítót értesíti.

Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy Xxxxxxxx Xxx nem felel a biztosító előtti eljárás időtartamáért és eredményességéért. Lízingbe Vevő által biztosítási káresemény bekövetkezése esetére vállalt önrész viselése Lízingbe Vevőt terheli.

13. A kártérítés jogosultja. Káresemény esetén a közvetlenül pénzben kifizetett kártérítés jogosultja Lízingbe Adó. Lízingbe Adó a kártérítés beérkezését követően haladéktalanul elszámol Lízingbe Vevővel a javítás költségei, illetve a IX.16. pontban foglaltak alapul vételével.

14. Biztosító által fizetett kártérítési összeg engedményezése részleges kár esetén. Részleges kár esetén a mielőbbi megjavítás érdekében, Lízingbe Vevő a biztosítótól az egyébként Lízingbe Adónak járó kártérítési összeget - a Lízingtárgyak megjavítása és a kifizetett javítási számla bemutatása után - Lízingbe Adó írásbeli meghatalmazásával felveheti. Lízingbe Adó meghatalmazásának (amely magában foglalja az adott kártérítési összeg Lízingbe Vevőre történő engedményezését is) feltétele többek között annak megállapítása, hogy Lízingbe Vevő minden tőle elvárhatót megtett a kárrendezés érdekében, és Lízingbe Vevőnek Lízingbe Adóval szemben nincs lejárt tartozása. Lízingbe Vevő a Lízingtárgyat kizárólag az erre felhatalmazott és Lízingbe Xxx által elfogadott szakszervízben javíttathatja meg. Lízingbe Adó jogosult Lízingbe Vevő kérésére a jelen pontban meghatározott feltételek fennállása esetén a biztosító által fizetett kártérítési összeget a Lízingtárgyak javítását végző szakszervizre engedményezni és azt közvetlenül a szerviznek (annak számlája alapján) átutalni. Amennyiben Lízingbe Adó a szakszerviz számlája alapján Lízingbe Vevő helyett megfizette a biztosítási kötvényben meghatározott, és Lízingbe Vevőt terhelő önrészt, valamint az általános forgalmi adót, akkor ezen összeg Lízingbe Vevő következő esedékes számláján kerül feltüntetésre, melyet Lízingbe Vevő köteles megfizetni.

15. A biztosító által fizetett kártérítési összeg felhasználása részleges kár esetén. Lízingbe Vevő által felvett kártérítési összeg kizárólag a Lízingtárgyakban okozott törési károk illetve rongálódások szakszervizben történő javítására használható fel és Lízingbe Vevő köteles Lízingbe Adóval a kifizetést követő 3 napon belül elszámolni. Ezen határidőt Lízingbe Adó írásban jogosult módosítani. Lízingbe Vevő a Lízingtárgyakat a károsodást megelőző állagának (teljesítmény-értékének) megfelelő állapotban, a gyakorlatból eredő elvárható időn belül köteles helyreállíttatni és tudomásul veszi, hogy Lízingbe Adót a helyreállítás semmilyen költsége nem terheli és vele szemben nem támaszthat igényt a díjfizetés csökkentésére, vagy megszüntetésére, illetve bármiféle kártérítésre vagy kártalanításra.

16. Totálkár, lopás, megsemmisülés. A Lízingszerződés tárgyát képező valamennyi Lízingtárgy ellopása, totálkára vagy megsemmisülése (a jelen pont vonatkozásában a továbbiakban együttesen: a Lízingszerződés lehetetlenülése) esetén a Lízingszerződés a biztosító által fizetett kártérítés Lízingbe Adó számláján történő jóváírásának napján vagy a kárigény biztosító általi elutasításának Lízingbe Adó által történő kézhezvételének napján megszűnik. Amennyiben a Lízingbe Vevő – a Lízingszerződés alapján – Vagyonbiztosítási szerződést a Lízingtárgyra nem kötött, akkor a Lízingbe Adó a Lízingszerződés lehetetlenüléséről történő tudomásszerzésének napján szűnik meg a Lízingszerződés. Lízingbe Vevő a káresemény bekövetkezése és a Lízingszerződés lehetetlenülés miatti megszűnésének időpontja között a lízingdíjakat és egyéb fizetési kötelezettségeit a Szerződés szerint köteles teljesíteni.

Amennyiben a Lízingszerződés tárgya egynél több Lízingtárgy és nem az összes Lízingtárgyat lopják el, vagy lesz totálkáros vagy semmisül meg, akkor a Lízingszerződés csak a lopással (totálkárral vagy megsemmisüléssel) érintett Lízingtárgy vonatkozásában szűnik meg és a Felek a LÁSZF jelen pontjának értelemszerű alkalmazásával az ellopott (totálkáros vagy megsemmisült) Lízingtárgyra vonatkozóan elszámolnak egymással, illetve ezzel egyidejűleg a Lízingszerződés akként módosul, hogy annak tárgyát az elszámolást követően a lopással (totálkárral vagy megsemmisüléssel) nem érintett Lízingtárgy képezi. A Lízingszerződés ilyen módosítása után a Lízingbe Adó kezelési költséget nem számol fel.

Lízingbe Adó kijelenti, Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy annak a kérdésnek az eldöntése során, mely szerint a Lízingtárgy totálkáros-e vagy sem, megsemmisült-e vagy sem Lízingbe Adó a kárrendezésben eljáró biztosító hivatalos állásfoglalását fogadja el, illetve amennyiben a Lízingbe Vevő – a Lízingszerződés alapján – Vagyonbiztosítási szerződést a Lízingtárgyra nem kötött, akkor Lízingbe Xxx által kirendelt szakértő állásfoglalását fogadja el. Lízingbe Vevő csak Lízingbe Adó írásbeli engedélyével jogosult a totálkár vagy megsemmisülés miatti roncsot saját maga értékesíteni, ellenkező esetben a roncsot Lízingbe Adó adja el az értékesítés időpontjában elérhető piaci áron. Piaci ár alatt Xxxxx azt az eladási árat értik, amelyért Lízingbe Adó a Lízingtárgy roncsát értékesíti.

A Lízingszerződés lehetetlenülés miatti megszűnése esetén a Lízingbe Vevő Teljes tartozása és – nyíltvégű lízing esetén – a maradványérték bruttó összege a kártérítési összeg Lízingbe Adó bankszámláján történő jóváírásának napján vagy a kárigény biztosító általi elutasításának Lízingbe Adó által történő kézhezvételének napján, illetve amennyiben a Lízingbe Vevő – a Lízingszerződés alapján – Vagyonbiztosítási szerződést a Lízingtárgyra nem kötött, akkor a Lízingbe Adó a Lízingszerződés lehetetlenüléséről történő tudomásszerzésének napján esedékessé válik és a Lízingbe Vevő az erről való tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles a Lízingtárgyat Lízingbe Adó birtokába adni.

Felek a kártérítési összeg Lízingbe Adó bankszámláján történő jóváírásának napjától számított 15 napon belül elszámolnak egymással akként, hogy a kártérítési összegből Lízingbe Adó megtartja a Lízingbe Vevő Lízingszerződés megszűnésének napján fennálló Teljes tartozásának és – nyíltvégű lízing esetén – a maradványérték bruttó összegének megfelelő összeget és köteles az ezt követően fennmaradó összeget a befolyt kártérítési összeg pénznemében Lízingbe Vevőnek haladéktalanul megfizetni. Amennyiben azonban a kártérítési összeg nem fedezi a Lízingbe Adót illető Teljes tartozást és – nyíltvégű lízing esetén – a maradványérték bruttó összegét, úgy a különbözetet Lízingbe Vevő haladéktalanul köteles megfizetni a Lízingbe Adó részére. Amennyiben Lízingbe Vevő a jelen pontban foglalt fizetési kötelezettségének a vonatkozó elszámolásban szereplő határidőben eleget tesz, úgy a Lízingtárgy roncsának tulajdonjoga átszáll a Lízingbe Vevőre. Amennyiben a Lízingbe Vevő az elszámolásban megjelölt határidőn belül fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul nem tesz eleget, akkor Lízingbe Adó a Lízingtárgy roncsát maga értékesíti az értékesítés időpontjában elérhető piaci áron. Piaci ár alatt Xxxxx azt az eladási árat értik, amelyért Lízingbe Adó a Lízingtárgy roncsát értékesíti. Az értékesítés során kapott bruttó vételárából Lízingbe Adó megtartja a Lízingbe Vevőt a Lízingtárgy roncsának eladási árának Lízingbe Adó bankszámláján történő jóváírásának napján (továbbiakban jelen pont alkalmazásában: az értékesítés napja) terhelő Teljes tartozásának és – nyílt végű lízing esetén – a maradványérték bruttó összegének megfelelő összeget és köteles az ezt követően fennmaradó összeget a befolyt vételár pénznemében Lízingbe Vevőnek haladéktalanul megfizetni. Amennyiben azonban az értékesítés során kapott bruttó vételár nem fedezi a Lízingbe Adót az értékesítés napján illető Teljes tartozást és – nyílt végű lízing esetén – a maradványérték bruttó összegét, úgy a különbözetet Lízingbe Vevő haladéktalanul köteles megfizetni a Lízingbe Adó részére.

A Lízingszerződés lehetetlenülés miatti megszűnése esetén a Lízingbe Adó a Lízingszerződés megszűnésének napján a Lízingbe Vevő valamennyi olyan tartozását, amely nem a Fizetés pénznemében áll fent átváltja a Lízingszerződés megszűnésének napján érvényes eladási Törlesztési Árfolyamon a Fizetés pénznemére és a Lízingszerződés

megszűnésének napjától kezdve a Lízingbe Vevő Teljes tartozásának minden elemét a Fizetés pénznemében tartja nyilván. Lízingbe Vevő a Lízingszerződés lehetetlenülés miatt történő megszűnését követően – függetlenül az VI. fejezetben foglaltaktól – a Fizetés pénznemében köteles Lízingbe Adó részére megfizetni Teljes tartozás minden elemét és – nyíltvégű lízing esetén – a maradványérték bruttó összegét is. Lízingbe Adó az átváltást követően a Teljes tartozás minden eleme és a maradványérték bruttó összege után is a Fizetés pénznemének megfelelő Kondíciós Listában meghatározott mértékű késedelmi kamatot jogosult felszámítani a Lízingbe Vevő késedelme esetén. Amennyiben a Fizetés pénzneme nem magyar forint, akkor az VI.1. pont alapján a Lízingbe Vevőnek közvetített szolgáltatásként kiszámlázandó összegeket a Lízingszerződés lehetetlenülés miatti megszűnését követően a Lízingbe Adó azok harmadik személynek történő kifizetése napján a kifizetés napján érvényes vételi Törlesztési Árfolyamon átváltja a Fizetés pénznemére és ezen költségeket a Lízingbe Vevő a Fizetés pénznemében köteles a Lízingbe Xxxxxx megfizetni.

Amennyiben a biztosító által fizetett kártérítés illetve a Lízingtárgy roncsának értékesítése során kapott vételár pénzneme eltér a Fizetés pénznemétől, akkor a Lízingbe Adó a kártérítést, illetve a vételárat annak a Lízingbe Adó bankszámláján történt jóváírásától számított öt napon belül átváltja az átváltás napján érvényes eladási Törlesztési Árfolyamon a Fizetés pénznemére és ennek figyelembevételével számol el Lízingbe Vevővel.

17. Felhatalmazás a rendőrség előtti eljáráshoz. Amennyiben a kárrendezéssel kapcsolatban bármely típusú rendőrségi eljárás megindítására van szükség, Lízingbe Adó a Lízingszerződés aláírásával meghatalmazza és egyben kötelezi a Lízingbe Vevőt, hogy az illetékes rendőrségnél eljárjon.

X. A LÍZINGSZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

1. Teljes tartozás ill. maradványérték megfizetése. A Lízingszerződés zárt végű lízing esetén a Teljes tartozás megfizetésével és annak napjával szűnik meg. Nyílt végű lízing esetén, ha a Lízingbe Vevő jogszerűen élt az I.10. pontban meghatározott vételi jogával és a Teljes tartozás és a Szerződésben meghatározott maradványérték bruttó összege Lízingbe Adó részére megfizetésre került a Lízingszerződés a Teljes tartozás és a maradványérték bruttó összege megfizetésének napján megszűnik, illetve amennyiben a Lízingbe Vevő vételi jogával nem kíván élni, akkor azon a napon amikor a Lízingtárgy Lízingbe Adó birtokába adása megtörtént és Lízingbe Xxxxxx semmilyen követelése nem áll fent Lízingbe Vevővel szemben. Amennyiben Lízingbe Vevő Teljes tartozását, illetve nyílt végű lízing esetén a maradványértéket bruttó összegét is hiánytalanul és határidőre megfizette, a Lízingtárgy tulajdonjoga Lízingbe Vevőre átszáll. A Lízingtárgy jelen pontban rögzített tulajdonjogának átruházásával kapcsolatban felmerülő költségeket kizárólag Lízingbe Vevő viseli.

Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy amennyiben a Finanszírozás pénzneme és a Fizetés pénzneme eltér egymástól, akkor a Lízingbe Adó a végelszámolás időpontját közvetlenül megelőző lízingdíj esedékességének időpontjában felmerülő árfolyam- különbözettel a végelszámolásban számol el Lízingbe Vevővel és Lízingbe Vevő elfogadja, hogy ez esetben amennyiben a végelszámolás Lízingbe Xxx általi kiállításának időpontja és a Teljes tartozás illetve – nyíltvégű lízing esetén – a maradványérték bruttó összegének Lízingbe Vevő általi megfizetésének időpontja eltér egymástól, akkor Lízingbe Adó a két időpont között felmerülő árfolyam-különbözetből fakadó költségeinek és kárának megtérítését jogosult Lízingbe Vevőtől követelni.

Amennyiben a Finanszírozás pénzneme és a Fizetés pénzneme eltér egymástól és a Szerződésben meghatározott esetekben a Teljes tartozás és – nyíltvégű lízing esetén – a maradványérték bruttó összegének megfizetésére kerül sor, Lízingbe Adó a Teljes tartozás és – nyíltvégű lízing esetén – a maradványérték bruttó összege Fizetés pénznemében meghatározott összegét az esedékesség napján érvényes eladási Törlesztési Árfolyamon, ha azonban a számítás a közzététel előtt történik, akkor a számítás napján közzétett eladási Törlesztési Árfolyamon számítja ki. Abban az esetben azonban, ha az esedékesség napja és a Teljes tartozás és – nyíltvégű lízing esetén – a maradványérték bruttó összege megfizetésének napja közötti eladási Törlesztési Árfolyam Lízingbe Adó hátrányára jelentősen eltér, Lízingbe Adó jogosult a különbséget Lízingbe Vevőtől követelni, és Lízingbe Vevő azt a módosított végelszámolás kibocsátásától számított 8 napon belül Lízingbe Xxxxxx köteles megfizetni.

Amennyiben a Finanszírozás pénzneme és a Fizetés pénzneme azonos és a Szerződésben meghatározott esetekben a Teljes tartozás és – nyíltvégű lízing esetén – a maradványérték bruttó összegének megfizetésére kerül sor, Lízingbe Vevő a Teljes tartozás és a maradványérték bruttó összegét – ide nem értve a változatlan formában továbbértékesített szolgáltatásként magyar forintban számlázott összegeket és ezek esetleges késedelmi kamatát – a Fizetés pénznemében köteles Lízingbe Adónak esedékességkor teljesíteni.

2. Teljes előtörlesztés, azaz a futamidő lejárata előtti Teljes tartozás ill. maradványérték bruttó összegének megfizetése. Amennyiben Lízingbe Vevő úgy dönt, hogy a Teljes tartozását illetve nyílt végű lízing esetén a Teljes tartozást és a maradványérték bruttó összegét a Lízing futamidő lejárta előtt önként, teljes egészében meg kívánja fizetni, ezt a szándékát Lízingbe Adóhoz intézett írásbeli bejelentéssel – legalább 20 munkanappal az előtörlesztés időpontja előtt – kezdeményezheti Lízingbe Adónál. Nyílt végű lízing esetén a Lízingbe Vevő jogosult előtörlesztés esetén – annak Lízingbe Adóhoz történő bejelentésével egyidejűleg – értesíteni Lízingbe Adót arról, hogy vételi jogával nem kíván élni, amely esetben a Lízingbe Vevő a Teljes tartozás előtörlesztésével egyidejűleg köteles a Lízingtárgyat Lízingbe Adó birtokába adni a LÁSZF

I.10. pontjában meghatározott módon. Teljes előtörlesztésre kizárólag egy rendszeres lízingdíj esedékességi időpontjában kerülhet sor. A jelen pontban rögzített előtörlesztés feltétele, hogy (a.) Lízingbe Vevőnek a bejelentés időpontjában ne álljon fenn Lízingbe Adó felé esedékes, de határidőre meg nem fizetett tartozása (b.) – amennyiben a biztosítás kötelező megkötése alól a Lízingszerződésben a Lízingbe Adó a Lízingbe Vevőt nem mentesítette – bejelentéséhez mellékelje az utolsó CASCO vagy egyéb vagyonbiztosítási szerződésben meghatározott és – amennyiben ezzel jogszabály vagy a Lízingbe Adó előírásai szerint rendelkeznie kell – a Lízingtárgy felelősségbiztosítási díj befizetését igazoló dokumentum (pl. csekk, bankszámlakivonat) másolatát (c.) a Kondíciós Listában foglalt kezelési költséget Lízingbe Vevő a Lízingbe Adónak maradéktalanul megfizette. A Lízingbe Vevő írásbeli bejelentésének Lízingbe Adó általi kézhezvételét követő 15 munkanapon belül Lízingbe Adó megküldi Lízingbe Vevőnek a Lízingszerződés előtörlesztéssel történő megszüntetéséhez szükséges végelszámolást (amely tartalmazza a legutolsó esedékes lízingdíj esedékessége és a végelszámolásban meghatározott esedékesség közötti időszakra számított kamatot és az egyéb fizetési kötelezettségek mértékét is), közölve abban a végelszámolásban meghatározott összeg megfizetésének határidejét. Ha Lízingbe Vevő a végelszámolást írásban elfogadta és a végelszámolásban meghatározott összeget határidőre megfizette, a Lízingszerződés a X.1. pont szerint megszűnik.

Amennyiben a Felek a Lízingdíj-fizetési időpontlistán naptári évenként három (3) lízingdíj- fizetési esedékességi időpontban vagy ennél kevesebb lízingdíj-fizetési esedékességi időpontban állapodnak meg, akkor a Felek a jelen pontban foglaltaktól eltérő időpontot is megállapíthatnak az előtörlesztésre, de ebben az esetben Lízingbe Vevő köteles az előtörlesztés tervezett időpontját megelőzően legalább 20 munkanappal az erre vonatkozó igényéről a Lízingbe Adót értesíteni és a jelen pontban foglalt feltételeket maradéktalanul teljesíteni.

Teljes előtörlesztés esetén a Teljes tartozást és – nyíltvégű lízing esetén – a maradványérték bruttó összegét a Lízingbe Vevő a LÁSZF X.1. pontjainak megfelelő alkalmazásával köteles megfizetni Lízingbe Adó részére.

Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy amennyiben a Lízingszerződés akciós (pl.: kamatmentes, támogatásos, karbantartási szolgáltatás díját tartalmazó, biztosítási díjat tartalmazó, stb.) finanszírozási konstrukció keretén belül jön létre – és amennyiben a Lízingszerződés másképp nem rendelkezik – az akciós kedvezmény teljes egészében csak abban az esetben illeti meg, ha a Lízingszerződés futamideje nem rövidül, vagyis a Lízingszerződés a Lízingszerződés létrejöttekor rögzített futamidő lejártakor vagy azt követően szűnik meg, illetve ha a Lízingszerződés tárgya több Lízingtárgy, akkor ezen Lízingtárgyak a teljes Lízing futamidő alatt a Lízingszerződés tárgyát képezik. Így amennyiben a Teljes tartozás és – nyíltvégű lízing esetén – a maradványérték bruttó összegének jelen pont szerinti teljes előtörlesztésére kerül sor és ezáltal a Lízing futamidő rövidül vagy valamelyik Lízingtárgy nem képezi a teljes Lízing futamidő alatt a Lízingszerződés tárgyát, akkor Lízingbe Vevő a kedvezményt elveszti és köteles a kedvezménynek Lízingbe Adó által megjelölt részét, vagy annak egészét Lízingbe Xxxxxx megfizetni.

3. Természetes személy vagy egyéni vállalkozó Lízingbe Vevő halála. Amennyiben a természetes személy Lízingbe Vevő meghal, úgy a Lízingbe Vevő valószínűsített örökösével (aki ezt jogerős ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel igazolja) vagy örökösével (aki ezt öröklési bizonyítvánnyal vagy teljes hatályú, jogerős hagyatékátadó végzéssel igazolja) (jelen pont vonatkozásában a továbbiakban: Örökös) történő ellenkező tartalmú megállapodás hiányában a Lízingszerződés a Lízingbe Vevő halálának Lízingbe Xxx általi tudomásszerzését követően, de a halál napjára visszamenőleges hatállyal megszűnik és Lízingbe Vevőnek a Szerződés megszűnésének napjára számított Teljes tartozása egy összegben esedékessé válik. Nyílt végű lízing esetén a választás joga, hogy a Lízingtárgyra vonatkozó vételi joggal élni kíván-e vagy sem az Örököst illeti meg. A Lízingtárgyak birtokosa köteles gondoskodni a Lízingtárgyak Lízingbe Xxx által megjelölt telephelyre történő szállításáról a Lízingbe Xxx által megjelölt határidőn belül. A Teljes tartozást – amely magában foglalja a Lízingtárgy telephelyen történő tárolásának költségét is – és – nyíltvégű lízing esetén, ha vételi jogával élni kíván – a maradványérték bruttó összegét megfizetni az Örökös köteles. Amennyiben a Lízingszerződés jelen pontban foglaltak okából megszűnik és a Lízingtárgy birtokosa nem szállítja határidőben a Lízingbe Xxx által megjelölt telephelyre, a további eljárásra a X.5 és X.9. pont rendelkezései az irányadók.

A jelen pontban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni akkor, amikor az egyéni vállalkozó meghal és özvegye vagy örököse az egyéni vállalkozás folytatását a Lízingbe Xxxxxx megfelelően nem igazolja, illetve akkor, amikor az egyéni vállalkozó cselekvőképességét elveszti és a törvényes képviselője az egyéni vállalkozás folytatását a Lízingbe Xxxxxx megfelelően nem igazolja.

4. Lízingbe Xxx azonnali hatályú felmondása. Lízingbe Adó a Lízingszerződést ajánlott levélben tett bejelentéssel vagy kézbesítő útján azonnali hatállyal felmondhatja, ha az alábbi esetek bármelyike bekövetkezik:

a) Lízingbe Vevő Lízingbe Adó írásbeli felszólításának ellenére nem tesz eleget határidőre bármely fizetési kötelezettségének;

b) Lízingbe Vevő a Lízingbe Adó tulajdonjogának védelme érdekében rögzített tájékoztatási kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy nem teszi lehetővé, hogy Lízingbe Adó éljen ellenőrzési jogával, vagy az ügylet fedezetével vagy biztosítékával, illetve magával a Lízingtárgyakkal kapcsolatos vizsgálatot bármilyen módon akadályozza;

c) Lízingbe Vevő a Lízingtárgyak használati jogát Lízingbe Adó előzetes írásbeli engedélye nélkül engedi át harmadik személy részére;

d) Lízingbe Vevő a Lízingtárgyakat Lízingbe Adó engedélye nélkül átalakítja, annak műszaki paramétereit megváltoztatja, azon olyan módosítást végez, amely a szokásos használat körén túlmegy, a tárgyak és tartozékaik állagában vagy értékében a normál amortizációt, kopást meghaladó változást okoz, vagy más módon veszélyezteti a Lízingtárgyak értékét vagy értékesíthetőségét (ideértve különösen, de nem kizárólag azt az esetet, ha a Lízingbe Adó által a Lízingszerződésben előírt Javítási és karbantartási szerződés szabályait a Lízingbe Vevő megszegi);

e) Lízingbe Vevő nem tesz eleget a biztosításokkal kapcsolatos kötelezettségeinek;

f) Lízingbe Vevő nem tesz eleget az előírt karbantartási feladatainak, vagy nem tartja be a Szállítóval kötött javítási szerződésben foglaltakat, vagy bármely más módon elveszti a Lízingtárgyra vonatkozó garanciát vagy szavatossági jogokat;

g) Lízingbe Adó vizsgálata szerint Lízingbe Vevő gazdasági viszonyaiban, illetve jogi státuszában olyan jelentős visszaesés, illetve változás következik be, amely kötelezettségeik teljesítését veszélyezteti, vagy jelentősen nő a negatív változás veszélye;

h) Lízingbe Vevő által nyújtott biztosítékok értéke jelentősen csökken, és azt a Lízingbe Vevő a Lízingbe Adó felszólítására, a felszólításban foglaltaknak megfelelően nem egészíti ki, vagy módosítja;

i) Xxxxxxxx Adó megítélése szerint a Lízingbe Vevő fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a lízingdíjak (folyamatos) fizetésének lehetőségét;

j) Lízingbe Vevő a Raiffeisen Bankcsoport tagjaival, tulajdonosaival, érdekeltségeivel vagy más hitelintézettel, vagy pénzügyi vállalkozással, vagy a Lízingbe Adóval kötött bármely finanszírozási szerződését jelentősen megszegi;

k) Lízingbe Vevő ellen büntetőeljárás indul, vagy a Lízingtárgyakkal, vagy a Szerződés megkötésével kapcsolatosan bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, illetve Lízingbe Adó tudomására jut, hogy a Lízingtárgyak lízingelése jogosulatlanul történt;

l) Lízingbe Vevő korlátozottan cselekvőképessé vagy cselekvőképtelenné válik, ismeretlen helyre, vagy külföldre távozik;

m) Lízingbe Vevő Lízingbe Adó részére hamis adatokat szolgáltat (ideértve a pénzügyi helyzetére vonatkozó adatszolgáltatást), adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi, rosszhiszeműen jár el;

n) a Szerződésben meghatározott kamatláb vagy referencia kamatláb a refinanszírozási feltételek vagy a pénzpiaci körülmények változása illetve egy esetleges jegybanki rendelkezés miatt a Lízingbe Adó megítélése szerint nem tükrözik a piaci viszonyokat, melynek következtében a Lízingbe Adó a kamatlábat vagy a referencia kamatot, és így a lízingdíj mértékét módosítja, mely módosítást követően Lízingbe Vevő írásban közli Lízingbe Adóval, hogy a Lízingszerződést a megváltozott feltételekkel nem kívánja fenntartani;

o) Lízingbe Vevő más módon megszegi a Szerződés bármely feltételét.

Felek megállapodnak, hogy az azonnali hatályú felmondás LÁSZF-ban rögzített szabályait kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a Lízingbe Adó az azonnali hatályú felmondást tartalmazó jognyilatkozat hatályát felfüggesztő feltételtől – így különösen, de nem kizárólag a Lízingbe Vevő egy meghatározott határidőig történő nem vagy késedelmes fizetésétől – teszi függővé (továbbiakban a LÁSZF X. fejezete alkalmazásában: Xxxxxxxxxx azonnali hatályú felmondás). Amennyiben Lízingbe Vevő a Xxxxxxxxxx azonnali hatályú felmondásban megjelölt határnapig az abban megjelölt és az időközben a Szerződés alapján esedékesé vált valamennyi fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz, akkor a Xxxxxxxxxx azonnali hatályú felmondás nem lép hatályba. Feltételes azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás jogát a Lízingbe Adó akkor is a Szerződésnek megfelelően gyakorolja, ha a Szerződés felmondása előtt fizetési felszólítást a Lízingbe Vevőnek nem küld.

5. A Lízingtárgyak forgalomból történő kivonása Lízingbe Adó azonnali hatályú felmondása esetén. Lízingbe Vevő a Lízingszerződés aláírásával feltétlenül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a Lízingszerződés Lízingbe Adó általi azonnali hatályú felmondása esetén Lízingbe Adó a Lízingtárgyakat – amennyiben azok a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartoznak – a közlekedés igazgatási hatóság útján a forgalomból kivonja, illetve amennyiben a forgalomból történő kivonáshoz ez szükséges, akkor Lízingbe Vevő árufuvarozói engedélyszámát töröltesse. A Lízingbe Vevő köteles a Lízingtárgyak forgalomból kivonásával kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget Lízingbe Adó részére megtéríteni és az erre vonatkozó eljárásban Lízingbe Vevő felhívására közreműködni.

6. A Lízingszerződés megszűnésének napja Lízingbe Xxx azonnali hatályú felmondása esetén és a használati jog megszűnése. Amennyiben Lízingbe Adó a Lízingszerződést azonnali hatállyal felmondta, az azonnali hatályú felmondás kézbesítésének napján a Lízingszerződés és Lízingbe Vevő Lízingtárgyakra vonatkozó használati joga megszűnik. Feltételes azonnali hatályú felmondás esetén a Szerződés és a Lízingbe Vevő Lízingtárgyakra vonatkozó használati joga a Feltételes azonnali hatályú felmondást tartalmazó értesítésben megjelölt feltételnek az ott megjelölt határnapon történő fennállása esetén a megjelölt határnapon szűnik meg.

7. A Lízingszerződés azonnali hatályú felmondással történő megszűnésének egyéb jogkövetkezményei. A Lízingszerződés azonnali hatállyal történő felmondása következtében történő megszűnése esetén a Lízingbe Vevő által már kifizetett lízingdíjak teljes egészében a Lízingbe Adónál maradnak és Lízingbe Vevőnek az azonnali hatályú felmondás napján fennálló Teljes tartozása egy összegben azonnal esedékessé válik. Felek megállapodnak, hogy nyílt végű lízing esetén amennyiben a Lízingbe Vevő az azonnali hatályú felmondásról szóló értesítést kézhez vette vagy a kézbesítésre vonatkozó vélelem alapján az azonnali hatályú felmondásról szóló értesítést kézbesítettnek kell tekinteni, és Lízingbe Vevő ettől az időponttól számított 15 napon belül Lízingbe Adót nem tájékoztatja arról, hogy vételi jogával élni kíván-e vagy sem, akkor Xxxxx ezt a Lízingbe Vevő olyan tartalmú nyilatkozatként jogosultak figyelembe venni, melynek értelmében Lízingbe Vevő vételi jogával a Lízingtárgy vonatkozásában nem kíván élni, így a Szerződés megszűnését követően a LÁSZF I.10. pontjának megfelelően köteles a Lízingtárgyat Lízingbe Adó rendelkezésére bocsátani és a Teljes tartozást Lízingbe Xxxxxx megfizetni. Amennyiben Lízingbe Vevő határidőben él vételi jogával, akkor Xxxxx kötelesek a LÁSZF I.10. pontja szerint eljárni azzal, hogy a Lízingbe Vevő a vételi jog gyakorlásával egyidejűleg köteles a Lízingbe Xxxxxx megfizetni a Teljes tartozást és a maradványérték bruttó összegét, amely határidő fix határidőnek minősül. Amennyiben ezen fix határidőig a Teljes tartozás és a maradványérték bruttó összege Lízingbe Adó bankszámláján nem kerül jóváírásra, akkor a vételi jog gyakorlásával létrejött adásételi szerződés ezen fix határidő napját követő napon minden további jogcselekmény nélkül a vételi jog gyakorlásának napjára visszamenőleges hatállyal felbontásra kerül és Felek ezt követően akként számolnak el, mintha Lízingbe Vevő vételi jogával nem élt volna. Felek rögzítik, hogy a Lízingszerződés megszűnése után a Lízingbe Vevő használati joga a Lízingtárgyra még akkor is megszűnik, ha a vételi jogával él, illetve a Lízingbe Adó tulajdonjogát mindaddig fenntartja, amíg a Teljes tartozás és a maradványérték bruttó összege részére megfizetésre nem kerül.

Amennyiben Lízingbe Vevő a jelen pontban foglalt fizetési kötelezettségének az azonnali hatályú felmondásról szóló értesítésben vagy a Xxxxxxxxxx azonnali hatályú felmondásban szereplő határidőben eleget tesz, úgy a Lízingtárgyak tulajdonjoga átszáll a Lízingbe Vevőre.

Felek rögzítik, hogy a Lízingszerződés azonnali hatályú felmondásának kézbesítését követően a Lízingbe Xxx által Lízingbe Vevőnek küldött bármely értesítés, értve ez alatt például, de nem kizárólag fizetési felszólítást, végelszámolást, számlát nem tekinthetőek a Lízingbe Adó arra irányuló nyilatkozatának, hogy az azonnali hatályú felmondás jogszabályban és a Szerződésben rögzített jogkövetkezményeit (pl.: a Teljes tartozás megfizetése; Lízingtárgy további használatának tilalma; a Lízingtárgy Lízingbe Adó birtokába adásának kötelezettsége) módosítani vagy hatályon kívül helyezni kívánná kivéve, ha a Lízingbe Adó ezt az értesítésben kifejezetten közli Lízingbe Vevővel.

8. A Lízingtárgyak Lízingbe Adó részére történő birtokba adása Lízingbe Adó azonnali hatályú felmondása esetén. A használati jog megszűnése esetén Lízingbe Vevő köteles a Lízingtárgyat a Szerződés szerinti felszereltséggel és tartozékaival együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban Lízingbe Adó által megadott helyen Lízingbe Adó vagy képviselője birtokába adni. Amennyiben a Lízingtárgyak Lízingbe Adó részére történő birtokba adása nem történik meg a Lízingszerződés azonnali hatályú felmondásáról szóló értesítő levélben meghatározott feltételekkel és helyen, akkor Lízingbe Adó jogosulttá válik a Lízingtárgyakat saját maga, vagy igazolt meghatalmazottja útján Lízingbe Vevő költségére birtokba venni, elszállíttatni, és Lízingbe Vevő pedig

beleegyezik, hogy nem tesz ellenlépéseket és nem emel kifogást a Lízingtárgyak birtokba vétele és elszállítása ellen. A birtokbavétel költségeit és díját a Kondíciós Lista tartalmazza.

9. Elszámolás a Lízingszerződés azonnali hatályú felmondással történő megszűnését követően és a Lízingtárgy értékesítése.

Amennyiben a Lízingszerződés megszűnik, akkor Lízingbe Adó jogosult a Lízingtárgyat szabadon értékesíteni az azonnal elérhető piaci áron (az értékesítési jog megnyílása). Piaci ár alatt Xxxxx azt az eladási árat értik, amelyért Lízingbe Adó a Lízingtárgyat értékesíti. Lízingbe Xxx fenntartja magának a jogot, hogy a Lízingtárgy értékesítési minimálárát igazságügyi szakértő igénybevételével állapítsa, amelynek költsége Lízingbe Vevőt terheli. Felek rögzítik, hogy Lízingbe Adó – a Lízingtárgy eladása helyett – jogosult a Lízingtárgyat harmadik személynek lízingbe adni (továbbiakban jelen pont alkalmazásában: újra lízingbe adás), amely esetben Felek a Lízingtárgy értékesítési bevételeként azt az összeget veszik figyelembe, amelyet a Lízingbe Adó és a Lízingtárgyat lízingbe vevő harmadik személy az új pénzügyi lízingszerződésben a Lízingtárgy értékesítési áraként meghatároznak. Felek rögzítik, hogy újra lízingbe adás esetén a Lízingtárgy értékesítési időpontjának az új pénzügyi lízingszerződés hatálybalépésének napját tekintik.

Amennyiben a Lízingtárgy értékesítése során kapott vételár pénzneme eltér a Fizetés pénznemétől, akkor Lízingbe Adó a Lízingtárgy eladásáért kapott vételár bankszámláján történt jóváírásától (továbbiakban jelen pont alkalmazásában: az értékesítés napja) számított öt napon belül a vételárat átváltja az átváltás napján érvényes eladási Törlesztési Árfolyamon a Fizetés pénznemére és ennek figyelembevételével számol el Lízingbe Vevővel.

Amennyiben a Lízingszerződésben zártvégű lízing konstrukció kerül megjelölésre, akkor Lízingbe Adó és Lízingbe Vevő az értékesítés során Lízingbe Adó részére ténylegesen kézhez kapott bruttó eladási ár ismeretében az értékesítés napját követő 15 munkanapon belül számolnak el egymással. Az értékesítés során kapott bruttó vételárából Lízingbe Adó megtartja a Lízingbe Vevő értékesítés napján fennálló Teljes tartozásának megfelelő összeget és köteles az ezt követően fennmaradó összeget a befolyt vételár pénznemében Lízingbe Vevőnek haladéktalanul megfizetni. Amennyiben azonban az értékesítés során kapott bruttó vételár nem fedezi a Lízingbe Adót illető Teljes tartozást, úgy a különbözetet Lízingbe Vevő haladéktalanul köteles megfizetni a Lízingbe Adó részére.

Amennyiben a Lízingszerződésben nyíltvégű lízing konstrukció kerül megjelölésre, akkor Lízingbe Adó és Lízingbe Vevő az értékesítés során kapott nettó vételár ismeretében az értékesítés napját követő 15 munkanapon belül számolnak el egymással oly módon, hogy az értékesítés során kapott nettó vételár nettó maradványértékkel csökkentett összegéből Lízingbe Adó megtartja a Lízingbe Vevő elszámolás napján fennálló Teljes tartozásának megfelelő összeget és köteles az ezt követően fennmaradó összeget Lízingbe Vevőnek a befolyt vételár pénznemében haladéktalanul megfizetni. Amennyiben azonban az értékesítés során kapott nettó vételár nettó maradványértékkel csökkentett része nem fedezi a Lízingbe Adót illető, elszámolás napján fennálló Teljes tartozás értékét, úgy a különbözetet Lízingbe Vevő haladéktalanul köteles megfizetni a Lízingbe Adó részére.

Lízingbe Adó a jelen pontban rögzített bármelyik típusú elszámolásról Lízingbe Vevőnek írásbeli kimutatást küld. A Lízingtárgy tárolásának és értékesítésének – ideértve az igazságügyi szakértő alkalmazását is – költségeit és díját a Kondíciós Lista tartalmazza.

10. Lízingbe Adót azonnali hatályú felmondás esetén megillető jogok gyakorlása és sorrendje. Felek megállapodnak, hogy mindazon esetekben, ahol a Szerződés azonnali hatályú felmondási jogot biztosít Lízingbe Xxxxxx, ott Lízingbe Adó jogosult, de nem köteles a Lízingszerződést azonnali hatállyal felmondani. Lízingbe Adó ezen esetekben a Lízingszerződést felmondhatja az arra okot adó tény vagy körülmény bekövetkeztekor, illetve később is. Felek rögzítik, hogy – amennyiben Lízingbe Adó írásban másképp nem nyilatkozik

– Lízingbe Vevő szerződésszegése esetén Lízingbe Adó kifejezetten fenntartja a jogát a szerződésszegésből fakadó igényeinek érvényesítésére még akkor is, ha az azonnali hatályú felmondás jogát nem gyakorolja, illetve a késedelmes vagy hibás teljesítést elfogadja. A Lízingszerződés szerint Lízingbe Xxxx azonnali hatályú felmondása esetén megillető jogok alkalmazása tekintetében nincs sorrendiség, vagyis Lízingbe Xxxxxx joga van mérlegelni, hogy egy adott cél elérése érdekében mikor él jogosultságával, illetve, hogy azok melyikével, esetleg mindegyikével él-e. Amennyiben azonban Lízingbe Adó valamely, jelen fejezetben foglalt jogosultságával nem él, az nem jelenti az arról való lemondást.

XI. ADATKEZELÉS, ADATÁTADÁS

1. A banktitok megtartásának kötelezettsége. Felek rögzítik, hogy Lízingbe Adó köteles a Lízingszerződéssel összefüggésben tudomására jutott valamennyi banktitoknak minősülő adatot és információt megőrizni, illetőleg azokat kizárólag a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló jogszabály banktitokra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően – így pl. a LÁSZF-ban a Lízingbe Vevő által adott felhatalmazás esetén – adhatja ki harmadik személynek.

2. Jogszabályi felhatalmazáson alapuló adatkezelés és adatátadás. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy a Lízingbe Adóval szemben fennálló vagy a jövőben keletkező bármely fizetési kötelezettségének nem teljesítése esetén a Lízingbe Adó jogosult követelések behajtásával foglalkozó harmadik személynek megbízást adni a tartozás beszedésére. Lízingbe Vevő a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 51. § (1) bekezdésének c) pontja alapján tudomásul veszi, hogy a Lízingbe Adó a megbízottja részére az Lízingbe Vevőre, valamint az Lízingbe Vevő fennálló kötelezettségére vonatkozó valamennyi szükséges információt és adatot átadhatja, és a követelés beszedésével megbízott harmadik személy ezeket az adatokat és információkat nyilvántarthatja, kezelheti a Lízingbe Adót illető lejárt követelés érvényesítése céljából.

Lízingbe Vevő a Hpt. 54. §-a alapján tudomásul veszi, hogy

a) adatait Lízingbe Adó átadhatja a Lízingbe Adóval szerződéses jogviszonyban álló, a Hpt. szerinti kiszervezés keretében tevékenységet végző vállalkozásoknak (XII.3. pont) ezek feladatainak teljesítéséhez szükséges mértékben és időtartamra;

b) a Lízingbe Adó az Lízingbe Vevőről tudomására jutott adatokat – beleértve az Lízingbe Vevő személyes és pénzügyi adatait, valamint a kötelezettségeinek teljesítésére, fizetőkészségére vonatkozó információkat – a Raiffeisen Bankcsoport tagja részére kockázatelemzési célokból átadja;

c) a Lízingbe Adó az általa felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítóintézetnek az Lízingbe Vevőre valamint az Lízingbe Vevő fennálló kötelezettségére vonatkozó valamennyi szükséges információt és adatot átadhat;

d) a Lízingbe Adó az általa vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy (pl. készfizető kezes, zálogkötelezett, óvadékot nyújtó, vételi kötelezettséget vállaló Szállító vagy harmadik személy, stb.) részére, az Lízingbe Vevőre valamint az Lízingbe Vevő fennálló kötelezettségére vonatkozó valamennyi szükséges információt és adatot átadhatja.

Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy a Lízingbe Adó az adózás rendjéről szóló jogszabály rendelkezései alapján az adóhatóság megkeresésére nyilatkozattételre köteles az Lízingbe Vevővel fennálló szerződéses kapcsolata tekintetében.

Az egyéb jogszabályi felhatalmazáson alapuló adatkezelésre és adatátadásra vonatkozó rendelkezéseket az irányadó jogszabályok tartalmazzák.

3. Adatátadás a központi hitelinformációs rendszernek (továbbiakban: KHR), a KHR-rel kapcsolatos tájékoztatás és jogorvoslatok. Lízingbe Adó tájékoztatja a Lízingbe Vevőt arról, hogy a hitelképesség differenciáltabb megítélése és ezáltal a hitelezés szélesebb körű lehetővé tétele, valamint a referenciaadat-szolgáltatók biztonságosabb működése, a hitelezési kockázat csökkentésének elősegítése céljából a jelen pontban meghatározott referenciaadatok a KHR-be továbbításra kerülnek a jelen pontban meghatározott esetekben. A Lízingbe adó a referenciaadatokat a KHR, mint zárt rendszerű adatbázis kezelésére felhatalmazott pénzügyi vállalkozás, a Bankközi Informatika Szolgáltató Zrt. (székhely: 1205 Budapest, Mártonffy u. 25-27.; nyilvántartásba vette a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000 cégszámon; honlap: xxxx://xxx.xxxx.xx; továbbiakban: BISZ Zrt.) részére adja át azzal, hogy ezen referenciaadatokat a BISZ Zrt. a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. XX/A. fejezetének és az egyéb vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kezelje.

Természetes személyekkel kapcsolatban a KHR-be a következő referenciaadatok kerülnek átadásra:

- Azonosító adatok: a) név, b) születési név, c) születési idő, hely, d) anyja születési neve,

e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, f) lakcím, g) levelezési cím.

- A pénzügyi lízingszolgáltatásra vonatkozó szerződési adatok: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) a szerződés összege és devizaneme, d) az adattovábbítás jelen pontban meghatározott feltételei bekövetkezésének időpontja, e) az adattovábbítás jelen pontban meghatározott feltételeinek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, f) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, g) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés.

- A pénzügyi lízingszerződés szolgáltatásra vonatkozó szerződés kezdeményezésére vonatkozó adatok: a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka, b) okirati bizonyítékok,

c) perre utaló megjegyzés.

Jelen pont alkalmazásában vállalkozásnak minősül a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó. Vállalkozásokkal kapcsolatban a KHR-be a következő referenciaadatok kerülnek átadásra:

- Azonosító adatok: a) cégnév, név; b) székhely; c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám; d) adószám.

e) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, f) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, g) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés.

A jelen pontban meghatározott, a Lízingbe Adó által átadott referenciaadatokat a BISZ Zrt. további referenciaadat-szolgáltatónak (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési szolgáltatók, stb.) adhatja át a jogszabályban meghatározott azon célból, hogy ezen referenciaadat-szolgáltató a nyilvántartottal kötendő pénzügyi szolgáltatásra irányuló, befektetési szolgáltatásra irányuló, értékpapír-kölcsönzésre irányuló szerződés megkötése előtt megalapozott döntést hozhasson vagy a nyilvántartott által kezdeményezett tájékoztatást megadhassa.

Lízingbe Adó a természetes személy Lízingbe Vevőre vonatkozó jelen pontban meghatározott referenciaadatokat a következő feltételek bekövetkezése esetén adja át a BISZ Zrt.-nek:

- A Lízingbe Vevő a Szerződésben meghatározott fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. Lízingbe Adó a Lízingbe Vevő szerződésszegését több pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön- külön veszi figyelembe.

- Lízingbe Vevő a Lízingbe Adóval kötött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha mindez okirattal bizonyítható.

Lízingbe Adó a vállalkozásnak minősülő Lízingbe Vevőnek a jelen pontban meghatározott Szerződéssel kapcsolatos referenciaadatait a Szerződés hatálybalépését követően továbbítja a BISZ Zrt.-nek.

A Lízingbe Vevő jogosult Lízingbe Adótól tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelek a KHR-ben, illetve arról is, hogy ezen adatokat melyik referenciaadat- szolgáltató adta át. A kérelmet a Xxxxxxxx Adó a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően továbbítja a BISZ Zrt. felé és a tájékoztatásra adott választ a jogszabályban foglaltaknak megfelelően juttatja el a kérelmezőnek. A tájékoztatás a kérelmező számára naptári évente egy alkalommal díjmentes. További – a Lízingbe Adónál előterjesztett – tájékoztatás kérése esetén kérelmezőnek a Kondíciós Listában meghatározott költségtérítést kell fizetnie a Lízingbe Adó részére, amelynek mértékét a Lízingbe Adó Hirdetménye tartalmazza. A tájékoztatás alkalmával a kérelmező köteles nyilatkozni egyidejűleg arról, hogy az adott naptári évben megilleti-e a díjmentesség a tájékoztatás vonatkozásában.

A Lízingbe Vevő jogosult a Lízingbe Adónál vagy a BISZ Zrt.-nél kifogást emelni referenciaadatainak Lízingbe Adó által a BISZ Zrt. részére történt átadása illetve a Lízingbe Adó által átadott referenciaadatok BISZ Zrt. által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat helyesbítését, illetve törlését. A Lízingbe Adó a kifogást kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kivizsgálja és a Lízingbe Vevőt a vizsgálat eredményéről írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb az előző határidő utolsó napját követő két munkanapon belül tájékoztatja. Amennyiben a kifogásnak a Lízingbe Adó helyt ad, akkor a Lízingbe Vevő egyidejű értesítése mellett haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül átadja a BISZ Zrt.- nek a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot.

A Lízingbe Vevő referenciaadatainak átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a Lízingbe Adó és a BISZ Zrt. ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet Lízingbe Vevő az általa Lízingbe Adóhoz benyújtott kifogásra vonatkozó tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül lakóhelye (székhelye) szerint illetékes helyi bírósághoz nyújthatja be. A keresetindítási jog a Lízingbe Vevőt akkor is megilleti, ha a Lízingbe Adó vagy a BISZ Zrt. a jelen pontban meghatározott referenciaadatokkal kapcsolatos tájékoztatási vagy kifogás elbírálása utáni tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, amely esetben a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani. A határidő elmulasztása jogvesztő. A keresetlevélben a Lízingbe Vevő kérheti a bíróságtól, hogy végzésével már a tárgyalás előkészítése során rendelje el a referenciaadatok

kezelésének felfüggesztését. A Lízingbe Vevőt a jelen pontban szabályozott perben jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg.

4. Felhatalmazás a banktitok kezelésére és átadására. Lízingbe Vevő a Kérelmi adatlap vagy Lízingszerződés aláírásával egyidejűleg külön íven megfogalmazott – a banktitok illetve személyes adatok kezelésére is kiterjedő – adatkezelési és adattovábbítási felhatalmazást bocsát a Lízingbe Adó rendelkezésére.

XII. KÖZREMŰKÖDŐK ÉS KISZERVEZÉS

1. Lízingbe Adó közreműködőire vonatkozó általános szabályok. Lízingbe Xxx harmadik személy közreműködését igénybe veheti a Szerződésből fakadó jogai teljesítéséhez és kötelezettségei gyakorlásához. A Lízingbe Adó felelőssége ez esetben a harmadik személy eljárásáért annak kiválasztása terén kifejtett általában elvárható gondosságáért áll fenn, amennyiben a harmadik személy kiválasztása nem a Lízingbe Vevő utasítása szerint történt. A Lízingbe Vevő utasítása szerint kijelölt harmadik személy tevékenységéért a Lízingbe Adó felelősséget nem vállal. Lízingbe Adó az általában elvárható gondossággal biztosítja, hogy közreműködői a részükre átadott, banktitoknak minősülő adatokat a mindenkor hatályos banktitokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartása mellett kezeljék.

2. Ügynökök. Lízingbe Adó a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körét a vele szerződéses kapcsolatban álló ügynökök útján is ajánlhatja. Lízingbe Adó az ügynökkel szerződést köt és őket a PSZÁF felé bejelenti. Az ügynök a Lízingbe Vevő felé a szerződéssel igazolja a megbízatását, és a szerződés tartalmazza az ügynök jogosítványait is. Lízingbe Vevő az ügynökök személye és jogosítványai felől a Lízingbe Adótól és PSZÁF honlapján is tájékozódhat a következő címen: xxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx.xxx (2007. augusztus 1.). Amennyiben Lízingbe Vevő az ügynök közreműködésével, illetve közvetítésével kívánja a Lízingbe Adó pénzügyi szolgáltatásait igénybe venni, úgy köteles tájékozódni az ügynök jogosítványairól. Ennek elmulasztásából eredő károkért Lízingbe Adó a felelősségét kizárja.

3. Kiszervezés. Lízingbe Adó jogosult igénybe venni olyan gazdálkodó szervezetek közreműködését, amelyek a Lízingbe Adó részére, annak üzemszerű működésével kapcsolatos járulékos tevékenységet végeznek (kiszervezés). A Lízingbe Adó által kiszervezett tevékenységek körét és a kiszervezett tevékenység végzőjét Lízingbe Adó Hirdetményben hozza Lízingbe Vevő tudomására, amely Hirdetmény a LÁSZF I.24. pontjában meghatározott helyen tekinthető meg és kizárólag a kiszervezett tevékenységre vonatkozó adattartalom tekintetében a Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.

XIII. A PANASZOK INTÉZÉSE

1. Fogalmak a LÁSZF XIII. fejezetének alkalmazásában. Az itt meghatározott fogalmak a LÁSZF XIII. fejezetének alkalmazásában a következő jelentéssel bírnak:

a) Ügyfél minden olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, szervezet vagy hatóság, illetve azok meghatalmazottja, aki/amely a Lízingbe Adóval üzleti kapcsolatba kerül, függetlenül attól, hogy a Lízingbe Adóval van-e hatályos szerződése;

b) Panasz minden olyan bejelentés, amelyet az Ügyfél írásban vagy szóban közöl a Lízingbe Adóval, és amely a Lízingbe Adó által nyújtott pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos minőségi vagy egyéb kifogást fogalmaz meg.

2. A Panasz benyújtása. A Panasz írásban benyújtható az Ügyfélszolgálaton, vagy postai úton a Raiffeisen Lízing Zrt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00. xxxxx, vagy faxon a 298-8010 telefonszámon, amely esetekben az értesítésen jól láthatóan fel kell tüntetni a "Panasz" szót. A Panasz e-mailen keresztül is benyújtható a xxxxxx-xxxx@xxxxxxxxxx.xx címre, amely esetben fel kell tüntetni az e-mail tárgyánál a "Panasz" szót, és az e-mailben azt a postai elérhetőséget, amelyre az Ügyfél a válasz megküldését kéri.

A Panasz szóban előadható az Ügyfélszolgálaton, vagy telefonon a 298-8000 telefonszámon. Az Ügyfélszolgálaton előadott Panaszról Felek jegyzőkönyvet vesznek fel, amelynek egy példánya Lízingbe Vevőt illeti. A telefonon előadott panaszt a Lízingbe Adó rögzíti.

Az Ügyfélszolgálat nyitvatartási idején túl e-mailen, faxon vagy telefonon benyújtott Panaszt a következő banki napon kell Lízingbe Adóhoz beérkezettnek tekinteni.

3. A Panasz elintézése. Amennyiben a szóban előadott Panaszt a Lízingbe Adó annak előadásakor, az Ügyfél által elfogadható módon orvosolja, akkor ezen Panasz további ügyintézést nem igényel. Egyéb esetben Lízingbe Adó a Panaszt, annak beérkezéstől számított 15 napon belül kivizsgálja, érdemben elbírálja és ennek eredményéről az Ügyfél részére írásbeli értesítést küld. A Lízingbe Adó a Panaszra írott válaszlevelet az Ügyfél által a Panaszon feltüntetett címre postai úton küldi meg. Abban az esetben, ha az Ügyfél a Panaszon feladói vagy levelezési címet nem jelölt meg, akkor a válaszlevelet a Lízingbe Adó az Ügyfél utolsó ismert levelezési címére küldi el. A Lízingbe Adó e-mail címre a Panasz elintézéséről tájékoztatást semmilyen esetben sem küld.

4. Az Lízingbe Vevőt illető jogorvoslatok a Panasz elintézésével kapcsolatban. Abban az esetben, ha a Lízingbe Adó Panasszal kapcsolatos álláspontja az Ügyfél számára nem elfogadható, akkor jogorvoslatként

a) az Ügyfél Panaszával a Lízingbe Adó pénzügyi lízing szolgáltatási tevékenységét felügyelő Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletéhez (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; központi levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777.) fordulhat, vagy

b) amennyiben a Panasz tárgya a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény (a LÁSZF alkalmazásában: Fgytv.) hatálya alá tartozó olyan fogyasztói jogvitának minősül, amelyre jogszabály valamely hatóság hatáskörét nem állapítja meg, akkor Ügyfél – bírósági eljárás helyett vagy azt megelőzően – kezdeményezheti az Fgytv. szerinti békéltető testület eljárásának lefolytatását, vagy

c) amennyiben a Felek a Szerződésben eltérően nem állapodtak meg vagy jogszabály másként nem rendelkezik a LÁSZF-ban meghatározott bíróságon peres- vagy nemperes eljárást indíthat.

XIV. KÉPVISELET, TÁJÉKOZTATÁS, ÉRTESÍTÉS

1. Az Lízingbe Vevő képviselete. Lízingbe Adó Lízingbe Vevő képviselőjeként a következő személyeket fogadja el:

a) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (ideértve az egyéni céget is) esetén a jogszabály alapján képviseletre jogosult – aki képviseleti jogát eredeti aláírási címpéldánnyal és a Lízingbe Xxx által elfogadott tartalommal és alakban kiállított okiratokkal igazolja – személy vagy együttes képviseleti jog esetén a képviselők együttesen, illetve az ilyen személyek által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a Hpt. 51. §-ban foglalt tartalommal kiállított meghatalmazásban vagy jogszabályban felhatalmazott személy, aki személyazonosságát fényképet és aláírást is

tartalmazó magyar hatóság által kiállított vagy külföldi hatóság által kibocsátott felülhitelesített (ill. nemzetközi szerződés értelmében Apostille-val ellátott) igazolvánnyal igazolja, vagy

b) magánszemély és egyéni vállalkozó esetén az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a Hpt. 51. §-ban foglalt tartalommal kiállított meghatalmazásban vagy jogszabályban felhatalmazott személy, aki személyazonosságát fényképet és aláírást is tartalmazó magyar hatóság által kiállított vagy külföldi hatóság által kibocsátott felülhitelesített (ill. nemzetközi szerződés értelmében Apostille-val ellátott) igazolvánnyal igazolja.

Ezen rendelkezések nem mentesítik az Lízingbe Vevő képviselőjét azon dokumentumok bemutatása alól, amelyet a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok kötelezően előírnak.

Lízingbe Adót a jelen pontban meghatározott okiratok hamis vagy hamisított volta esetén nem terheli felelősség az álképviselő eljárásából fakadó Lízingbe Vevőt ért károkért kivéve, ha Lízingbe Adó a jelen pontban meghatározott okiratok megvizsgálására vonatkozó kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból elmulasztja.

Lízingbe Adó a képviselő képviseleti jogosultságát a jogszabályban, illetve a meghatalmazásban megjelölt időpontig, ennek hiányában a képviseleti jog visszavonásáról való igazolt értesüléséig fogadja el.

2. Az Lízingbe Vevő halála és az Örökös. Természetes személy vagy egyéni vállalkozó Lízingbe Vevő halála esetén a Lízingbe Adó Örökösként a Lízingszerződéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek rendezésére irányuló eljárásban a következő személyeket ismeri el:

a) Lízingbe Vevő jogerős ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel rendelkező valószínűsített örököse vagy

b) öröklési bizonyítvánnyal ill. teljes hatályú, jogerős hagyatékátadó végzéssel rendelkező örököse.

3. Lízingbe Vevő tájékoztatási kötelezettsége. Lízingbe Vevőnek – attól függően, hogy természetes személy vagy gazdálkodó szervezet – a Kérelmi Dokumentáció benyújtását követően, a Lízingszerződés hatálya alatt és annak megszűnését követően a Teljes tartozás maradéktalan megfizetéséig Lízingbe Adóval szemben tájékoztatási kötelezettsége áll fenn az alábbi tények és események vonatkozásában:

c) csődeljárás vagy végelszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó döntés meghozatala (még a bírósági beadás előtt), ill. felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem beadásának elhatározása, illetve hitelezők ilyen irányú szándéka, törvényességi felügyeleti eljárás illetékes hatóság, ügyészség vagy bíróság általi megindítása esetén az ezekről történt tudomásszerzést követően haladéktalanul,

d) bármilyen bírósági, vagy hatósági kötelezés (jogerős voltától függetlenül), mely az Lízingbe Vevő 500 ezer Ft-ot meghaladó fizetési kötelezettségét írja elő esetén haladéktalanul,

e) Lízingbe Vevővel szemben folyamatba tett végrehajtási eljárás, foglalási cselekmény esetén haladéktalanul,

f) Lízingbe Vevő nevében, székhelyében ill. lakcímében, állampolgárságában, azonosító okmányának ill. azonosító okiratának típusában és számában, telefonszámában, társasági formájában, képviseletében, esetleges kézbesítési megbízottja adataiban, tulajdonosi szerkezetében, főtevékenységében ill. munkahelyében, számlavezető bankjában és bankszámlaszámában, a tényleges tulajdonos személyében beállott bármely változás esetén a tudomásszerzéstől számított 5 napon belül,

g) Lízingbe Vevő bármely harmadik személlyel szemben fennálló, 30 napon túli lejárt fizetési kötelezettsége esetén haladéktalanul.

Lízingbe Vevő a jelen pont d) alpontja szerinti kötelezettségével összefüggésben kijelenti, hogy tudomással bír arról, hogy az ezen pontban meghatározott adatokban bekövetkezett változás bejelentésére különösen azért kötelezett, mert a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály értelmében az Lízingbe Vevő és a Lízingbe Adó közötti üzleti kapcsolat fennállása alatt Lízingbe Vevő az előbbiekben hivatkozott jogszabály szerinti azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos (a hivatkozott jogszabály szerint az a személy, akinek az érdekében Lízingbe Vevő az ügyleti megbízást adta, illetve aki az ügyleti megbízás során létrejött vagyoni előny felett utasítási, kapcsolt vállalkozási, megbízási, meghatalmazási, vagyonkezelési vagy egyéb jogviszony alapján rendelkezhet) személyét érintően bekövetkezett változásról köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül Lízingbe Adót értesíteni.

4. Dokumentációk rendelkezésre bocsátása. Lízingbe Vevő vállalja, hogy – attól függően, hogy természetes személy vagy gazdálkodó szervezet – a Kérelmi Dokumentáció benyújtását követően, a Lízingszerződés hatálya alatt és annak megszűnését követően a Teljes tartozás maradéktalan megfizetéséig a Lízingbe Adó rendelkezésére bocsátja a Lízingbe Adó által előírt dokumentumokat (így különösen éves beszámolóját, magyar illetve nemzetközi szabványok szerinti könyvvizsgálói jelentését elkészülte után 10 naptári napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 10-ig, negyedéves tájékoztató adatlapját a Lízingbe Xxx által kért formában a vonatkozó negyedév után 30 napon belül). Lízingbe Vevő tudomással bír arról, hogy Lízingbe Adó jogosult a Lízingszerződés aláírását megelőzően illetve a Lízingszerződés hatálya alatt az Lízingbe Vevő kötelezettségeinek ellenőrzése céljából az Lízingbe Vevő személyi, jövedelmi és kockázati adataira gazdasági és jogi helyzetére vonatkozó tájékoztatást, adatokat és ilyen információt tartalmazó dokumentumokat az Lízingbe Vevőtől bekérni.

5. Idegen nyelv használata. Ha a Lízingbe Adó és Lízingbe Vevő közötti szerződés vagy értesítés magyar és idegen nyelven egyaránt megtörtént, bármely értelmezési eltérés esetén a magyar nyelvű változat az irányadó.

6. Az értesítés formája. Lízingbe Vevő tudomásul veszi, hogy a Lízingbe Adóhoz intézett minden nyilatkozata – feltéve, hogy az nem közvetlen kárveszély elhárítását célozza vagy a LÁSZF eltérően nem rendelkezik – csak írásban érvényes és hatályos. A közvetlen kárveszély elhárítását célzó szóbeli értesítést amint lehetséges írásban meg kell erősíteni.

7. Az értesítés kézbesítésének módja. Az írásbeli értesítés kézbesítésének módja lehet: (a.) személyes átadás, a kézbesítés megtörténtét tanúsító módon; (b.) ajánlott vagy tértivevényes postai küldemény; (c.) telefax üzenet vagy e-mail üzenet a Xxxxx által a másik Féllel írásban közölt telefax számra vagy e-mail címre.

8. Az Lízingbe Vevő által küldött telefax és e-mail üzenetekben közölt értesítések megerősítése. A telefax és e-mail üzeneteket Lízingbe Vevő szabályszerű aláírásával ellátott ajánlott postai küldeménnyel kell megerősíteni ahhoz, hogy az értesítés érvényes legyen és a Felek között a kívánt joghatást kiváltsa. Ennek megfelelően a telefax üzenet vagy e-mail üzenet útján közölt értesítésre jogot vagy kötelezettséget alapítani az Lízingbe Vevő által szabályszerű aláírással ellátott ajánlott postai küldemény Lízingbe Xxx általi igazolt kézhezvételének napjától lehetséges.

9. Az telefax és e-mail üzenetekben közölt értesítések kézbesítésének időpontja. Ellenkező bizonyításig a telefaxon küldött értesítés esetén a küldő személy telefaxa által előállított activity report-ban (kézbesítési igazolásban) megjelölt sikeres átviteli/beérkezési

időpontot kell a kézbesítés időpontjának tekinteni. Ellenkező bizonyításig az e-mailben küldött értesítés esetén a Lízingbe Adó e-mail üzeneteket kezelő szerverére történő beérkezés vagy onnan történő elküldés időpontját kell a kézbesítés időpontjának tekinteni. Amennyiben azonban az Lízingbe Vevő és a Lízingbe Adó telefax készülékei vagy számítógépes nyilvántartása a Szerződés szempontjából jelentős eltérést tartalmazó kézbesítési időpontot mutatnak, akkor Lízingbe Adó készüléke által jelzett időpont irányadó kivéve, ha az Lízingbe Vevő ennek téves voltát bizonyítani tudja.

10. Postai úton küldött értesítések kézbesítésének időpontja. Ellenkező bizonyításig a Lízingbe Adó által Lízingbe Vevőnek küldött

a) ajánlott postai küldemény a feladástól számított ötödik munkanapon kézbesítettnek tekintendő,

b) tértivevényes postai küldemény,

− amennyiben a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, vagy az átvételét megtagadják, a kézbesítés első – amennyiben kétszer kerül sor a kézbesítés megkísérlésére, második – megkísérlésének napját követő tizedik munkanapon kézbesítettnek tekintendő, vagy

− amennyiben átvételre kerül, akkor a tértivevényen szereplő átvételi időpontban kézbesítettnek tekintendő.

Tértivevénnyel feladott ajánlott postai küldemény esetén elsősorban a tértivevényes postai küldeményre vonatkozó szabályokat és – amennyiben ez rendelkezést az adott esetre nem tartalmaz – az ajánlott postai küldeményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy tekintettel a fenti kézbesítési szabályra, gondoskodnak arról, hogy a Szerződés megkötése, vagy esetlegesen a LÁSZF rendelkezéseivel összhangban történő adatszolgáltatás során megadott kézbesítési címen a Kérelmi Adatlap benyújtásától a Teljes tartozás megfizetéséig folyamatosan rendelkeznek a postai küldemények átvételére jogosult személlyel. Ennek felróható elmulasztása esetén, az átvételre jogosult személy hiányára előnyök szerzése végett nem hivatkozhatnak.

11. Telefonos információszolgáltatás Lízingbe Vevő részére. Amennyiben Lízingbe Adó telefonos információszolgáltatás igénybevételéhez szükséges jelszót biztosít Lízingbe Vevő részére, úgy Lízingbe Vevő a jelszó felhasználásával, a Lízingbe Adó által megadott telefonszámon tájékoztatást kérhet a Lízingszerződéssel kapcsolatban, így különösen a Lízingbe Adóval szemben fennálló Teljes Tartozásának mindenkori mértékéről, a már befizetett, esedékes, és még nem esedékes lízingdíjak számáról, együttes összegéről stb. Lízingbe Vevő a jelszó átvételét követően felel annak biztonságos megőrzéséért, rendeltetés- és jogszerű használatáért. Amennyiben Lízingbe Vevő a jelszót nem titkosan, vagy nem megfelelő gondossággal kezeli, vagy más tudomására hozza, az ebből eredő károk a Lízingbe Vevőt terhelik, és Lízingbe Vevő Lízingbe Adóval szemben semmilyen polgári jogi igényt nem érvényesíthet.

Lízingbe Vevő köteles a jelszó harmadik személy általi jogosulatlan használatának tényét - az arról történő tudomásszerzést követően - haladéktalanul a Lízingbe Adónak bejelenteni, a bejelentést megelőzően bekövetkezett károkért Lízingbe Adó nem felel.

Lízingbe Vevő jogosult a jelszót letiltani, ezen jogosultságának gyakorlásához elháríthatatlan akadályoztatása esetén más személyt is igénybe vehet. Lízingbe Adó a letiltást kérő illetékességét nem vizsgálja, az ebből eredő károkért, valamint a letiltást megelőzően a jelszóval összefüggésben bekövetkezett károkért Lízingbe Adó nem felel.

XV. FELELŐSSÉG

1. Általános felelősség. A Lízingbe Adó pénzügyi lízing szolgáltatással kapcsolatos tevékenysége során mindenkor az Lízingbe Vevő érdekeinek – az adott körülmények között lehetséges – figyelembevételével és az általában elvárható gondossággal jár el.

2. Vis maior. A Lízingbe Adó nem felel a vis maior (elháríthatatlan, tevékenységen kívül eső okból), az Lízingbe Vevő illetve képviselőjének érdekkörében bekövetkező okból, a belföldi vagy külföldi jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből, vagy a Lízingbe Adó működésének harmadik személy általi megzavarásából eredő Lízingbe Vevőt ért károkért. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha az Ügyfélszolgálat vagy a Hirdetmények közzétételének helye (ideértve a honlapot is) valamely ok miatt bizonyos ideig beszünteti, vagy korlátozza működését. Amennyiben az Ügyfélszolgálat valamely okból ideiglenesen kénytelen szüneteltetni tevékenységét, akkor a Lízingbe Adó az Ügyfélszolgálat bejáratára kifüggesztett Hirdetményben értesíti erről Lízingbe Vevőt.

3. Okmányok valódiságáért és megfelelősségéért fennálló felelősség. A Lízingbe Adó a személyazonosság, a meghatalmazás vagy egyéb tény, illetve jogosultság igazolására neki bemutatott okmányok eredetiségét, érvényességét és alkalmasságát a tőle elvárható gondossággal megvizsgálja, idegen nyelvű okirat esetén az Lízingbe Vevő költségén lefordíttatja, az ebből eredő károkért azonban csak súlyos gondatlanság vagy szándékosság esetén felel.

4. Elektronikus úton megtett illetve továbbított jognyilatkozatokkal kapcsolatos felelősség. Lízingbe Adó nem felelős azokért a károkért, amelyek az Lízingbe Vevőt a telefon-, telefax-, vagy internet-szolgáltatást közvetítő vonalak, berendezések, számítógépi hardver-elemek vagy szoftverek hibájából érik úgy, hogy az üzenet egyáltalán nem, vagy érthetetlenül, vagy hibásan, vagy nem a Lízingbe Adó illetve az Lízingbe Vevő által megadott elérhetőségre (pl. e-mail cím) érkezik meg vagy illetéktelen személy birtokába kerül. Lízingbe Adó nem felel az előzőekben meghatározott okból bekövetkező rossz kiejtés, elhallás vagy azonosíthatatlanság miatti károkért sem.

5. Az Lízingbe Vevő felróható közrehatása. A Lízingbe Adó csak súlyos gondatlansága vagy szándékosság esetén felelős azért a kárért, ami abból keletkezik, hogy az Lízingbe Vevő vagy képviselője megtéveszti, vagy tévedésben tartja jogi státusa, képviseleti joga vagy cselekvőképessége tekintetében, avagy nem tájékoztatja kellő időben írásban ezekben a körülményekben beállott változásokról.

6. Értelmezéssel és felvilágosítás adással kapcsolatos felelősség. A Lízingbe Adó nem felelős azokért a károkért, amelyek abból keletkeznek, hogy az Lízingbe Vevő a Lízingbe Adóval kötött szerződések kapcsán használt jogi, pénzügyi és egyéb speciális szakismeretet igénylő szakkifejezéseket nem a mindenkori szakmai szokásoknak és szokványoknak megfelelően értelmezte, értette.

7. Lízingbe Adó felelőssége közreműködőiért. A Lízingbe Adó felelőssége közreműködői eljárásáért annak kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén kifejtett általában elvárható gondosságáért áll fenn, amennyiben a harmadik személy kiválasztása nem az Lízingbe Vevő utasítása szerint történt. Az Lízingbe Vevő utasítása szerint kijelölt vagy kiválasztott közreműködő tevékenységéért a Lízingbe Adó felelősséget nem vállal.

XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Jogvita eldöntése. Felek között a Szerződés tárgyát képező bármilyen ügy kapcsán felmerülő vita esetén Felek kölcsönösen megegyeznek abban, hogy tárgyalásokat kezdenek a békés rendezés érdekében. Abban az esetben, ha a Felek nem tudnak írásos megegyezésre jutni, és a jogvita jogszabály szerint választott bíróság előtt eldönthető, akkor a 10 millió forint vagy afeletti perértékű jogvita esetén Felek a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. A Szerződés a választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szempontjából egyben választott bírósági szerződésnek minősül. 10 millió forint alatti perértékű vagy választott bíróság elé nem vihető jogvita esetére Felek kikötik – tekintettel a mindenkori hatásköri szabályokra – a Budai Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét. A Szerződésből eredő pénzkövetelési igényüket Felek fizetési meghagyásos eljárás útján is érvényesíthetik, amennyiben pedig a Szerződéssel összefüggésben esetlegesen váltó kerül kiállításra, Felek a váltókövetelést is érvényesíthetik fizetési meghagyásos eljárás útján. Felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a fizetési meghagyásos eljárásra, valamint a kötelezett ellentmondása folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a peres eljárásra is – akár váltókövetelés alapján indult az eljárás, akár nem – Felek a Budai Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

2. Jogellenesség. Jogellenesség esete áll fenn akkor, ha bármely időpontban akár a Lízingbe Adó, akár a Lízingbe Vevő részéről jogszabályba ütközik vagy ütközne a Szerződésben foglalt bármely vagy összes kötelezettség vagy jogosultság teljesítése vagy végrehajtása, illetve akár az Lízingbe Adó, akár a Lízingbe Vevő bármely jelen Szerződésből eredő kötelezettsége vagy jogosultsága érvénytelen, kikényszeríthetetlen lenne vagy azzá válna.

Amennyiben a fent leírt bármilyen alapon Jogellenesség esete következne be, a Lízingbe Adó az Lízingbe Vevőhöz intézett ilyen tartalmú értesítésével

a) a Lízingbe Vevőnek a Szerződés alapján a Lízingbe Adó felé fennálló összes fizetési kötelezettsége (Teljes tartozás és nyílt végű lízing esetén a maradványérték bruttó összege) az értesítés kézhezvételének napjával esedékessé és lejárttá válik, melynek következtében az Lízingbe Adó köteles minden jelen Szerződésből eredő kötelezettségét azonnali hatállyal megfizetni és a Lízingtárgyat haladéktalanul Lízingbe Adó rendelkezésére bocsátani, és/vagy

b) továbbá a Lízingbe Xxx azonnali hatállyal, egyoldalúan visszavonhatja minden további lízing- vagy kölcsön-jogviszonyra vonatkozó kötelezettségvállalását.

Jogellenesség bekövetkezése esetén mind a Lízingbe Adó, mind pedig az Lízingbe Vevő egymással együttműködve köteles minden ésszerű lépést megtenni a bekövetkezett vagy bekövetkező hátrányos hatások csökkentése érdekében.

3. Részleges érvénytelenség. Amennyiben a Szerződés valamely rendelkezése vagy rendelkezésének egy része – jogszabályi módosulás vagy Xxxxx közös megegyezése alapján hatályát veszti, vagy végrehajthatatlannak bizonyul, illetve érvénytelenné válik, ez nem érinti a többi rendelkezés hatályát vagy érvényét. Ebben az esetben a Felek kötelesek a mindenkori hatálytalanná vált vagy érvénytelen rendelkezést olyan hatályos vagy végrehajtható érvényes rendelkezéssel helyettesíteni, amely a lehető legjobban megfelel a hatályát vesztett vagy végrehajthatatlan, illetve érvénytelen rendelkezés szellemének és gazdasági célkitűzésének.

4. Irányadó jog. A Lízingszerződésre és a LÁSZF-ra, illetve azok értelmezésére kizárólag a magyar jogot kell alkalmazni azzal, hogy annak alkalmazása során a Felek kifejezetten kizárják a magyar jog nemzetközi magánjogi kollíziós normáinak alkalmazását. A LÁSZF- ban nem szabályozott kérdésekben a magyar Polgári Törvénykönyv, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok az irányadóak.

5. Lízingbe Vevő kötelezettségvállalási jogosultsága. Lízingbe Vevő kijelenti, hogy a Szerződésben foglalt kötelezettségek vállalásához szükséges hatósági, valamint egyéb engedélyekkel rendelkezik, és a Szerződés aláírói – amennyiben nem magánszemélyek – társaságuk, intézményük, szervezetük nevében az ehhez szükséges felhatalmazással rendelkeznek.

Kelt,

⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯

Lízingbe Adó

képviseli:

Lízingbe Vevő

képviseli:

Egyéni vállalkozó és magánszemély Lízingbe Vevő esetén 2 tanú alkalmazása szükséges!

Előttünk mint tanúk előtt:

⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯	⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯
Tanú neve:	Tanú neve:
Tanú címe:	Tanú címe:
Tanú szem. ig. száma: _	Tanú szem. ig. száma: _

Document Metadata

Table of Contents

Gépjárművek és Berendezések Lízingszerződésének Általános Szerződési Feltételei

Document Metadata