EAR SZERELÉSBIZTOSÍTÁS

EAR SZERELÉSBIZTOSÍTÁS

Feltételek

Hatályos: 2018. február 23-tól

Tartalomjegyzék

EAR SZERELÉSBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE 2

1. Biztosított, szerződő 2

2. A biztosítási szerződés létrejötte 2

3. A biztosítási szerződés tartama 2

4. A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés 2

5. A szerződés megszűnése, módosítása, díjfizetés elmulasztásának következménye,

a szerződés újra érvénybe helyezése 3

6. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 4

7. A vagyontárgyak köre 4

8. A biztosítási összeg 4

9. Önrészesedés 4

10. A biztosító szolgáltatásának szabályai 4

11. A biztosítással nem fedezett vagyonkárok 5

12. A felek együttműködése 6

13. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga 7

14. Titoktartási kötelezettség 8

15. Biztosítottat/szerződőt terhelő titoktartási kötelezettség 12

16. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 12

17. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók 13

18. Egyéb rendelkezések 14

EAR SZERELÉSBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 16

I. Fejezet – Vagyonbiztosítás 16

II. Fejezet – Felelősségbiztosítás 17

VÁLLALKOZÓI VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉS 19

EAR SZERELÉSBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek – ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendelkez- nek – a biztosító szerződéseire általánosan érvényesek.

A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonatkozó fel- tételek, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadóak. Je- len feltétel biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény – továbbiakban: Bit. – alapján ügyféltájékoztatónak is minősül, továbbá ügyféltájékoztatónak is minősülnek minda- zon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivat- kozást tartalmaznak. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek dőlt betűvel szedettek.

Felhívjuk figyelmét, hogy a Ptk. 6:7§ (4) bekezdése alap­ ján az írásra, illetve olvasásra való képesség hiánya ese­ tén (látássérült állapot okán) a szerződés érvényességé­ hez további követelmények teljesülése szükséges.

Ügyfeleinknek lehetősége van a biztosító felé (írásban vagy telefonon keresztül) jelezni az esetleges, a fogyaté­ kossággal összefüggő speciális igényeit. Kérjük, jelezze ennek fennálltát a biztosítónak vagy biztosításközvetítő­ jének. A bejelentéshez használható formanyomtatvány a xxx.xxxxxx.xx oldalon található.

Amennyiben ezt nem kívánja jelezni, úgy speciális igé­ nyeit nem áll módunkban figyelembe venni.

A Biztosító mentesülésének szabályai, az alkalmazott ki­ zárások, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltéte­ lei, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gya­ korlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.

1. BIZTOSÍTOTT, SZERZŐDŐ

A biztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában érde- kelt személy kötheti meg (a továbbiakban: biztosított), illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (továbbiakban: szerződő).

Szerződő és/vagy biztosított lehet az építtető (beruházó), fő- vállalkozó, alvállalkozók.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A biztosítási szerződés a felek kölcsönös, egybe­ hangzó akaratnyilatkozatával, megállapodásával jön létre. A biztosítási szerződés megkötését a ajánlatával a Szerződő kezdeményezi a Biztosító felé. A Biztosító köteles az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 30 napon belül elbírálni. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer­ ződő/biztosított által tett ajánlatra 30 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító kockázatelbírálásra jogosult szervének részé­ re való átadása napjára visszamenő hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal.

2.3. A szerződés a biztosító ráutaló magatartásával nem jön létre.

2.4. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kocká­ zatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

2.5. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 30napos határidőn belül kockázatvállalási irányelveinek megfelelően vagy viszontbiztosítási fedezet hiányában visszautasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett káro­ kért nem tartozik helytállni.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA

A biztosítási szerződés határozott időtartamú, a szerződés időtartama a kivitelezési időszak megegyezés estén kiterjeszt- ve a szavatossági időszakkal.

4. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE, KOCKÁZATVISELÉS

4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

4.2. Ha a szerződő az első díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamatmentes előlegként kezeli.

4.3. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Minden ké- sőbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díj- részlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél vá- lasztása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biz- tosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.

A biztosító és a szerződő az első biztosítási díj megfizetésére díj- halasztásban állapodhatnak meg. A szerződő rendelkezésére a kockázatviselés kezdetétől számítva legfeljebb 30 nap áll rendel- kezésre a biztosítási díj megfizetésére. Amennyiben a biztosítási díj a kockázatviselés kezdetét követő 30 napon belül nem érke- zik meg biztosítóhoz, akkor a biztosítási szerződés megszűnik a kockázatviselési kezdetre visszamenőleges hatállyal.

4.4. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

4.5. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.

4.6. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés lét- rejöttének időpontjában kezdődik. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdődik, amely napra a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kez- detére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szer- ződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biztosító erre halasztást adott.

4.7. Ha a szerződő az első biztosítási díjat annak esedé­ kességétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, ak­ kor a biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal megszűnik.

4.8. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.

4.8.1. Függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (a to- vábbiakban: ügynök),

b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök);

Függő és többes ügynök az értékesítési tevékenység során tanácsadást nem végezhet.

4.8.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

4.8.3. Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely ter- mékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

4.8.4. A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevé- kenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a tevékeny- ségével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

4.8.5. Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötele- zettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadá- sért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyi- latkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

4.8.6. Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói megha- talmazással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

4.8.6.1. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett felha- talmazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jo- gosult a biztosítótól a Szerződőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.

4.8.7. A biztosításközvetítő a Biztosítóval áll szerződéses jog- viszonyban, tehát a biztosítási díj magába foglalja a javadal- mazást.

4.9. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésével többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befizetett díjtöbbletet a Biztosító a következő időszak biztosítási díjába beszámítja, vagy az összeg Biztosítóhoz történő beérkezéstől számított 60 napon belül visszafizeti a Szerződőnek.

4.10. Ha az esedékes díjnak csak egy része került megfizetés- re, a szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a befize- tett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

4.11. A biztosítási díj azon hónap utolsó napjáig illeti meg a Biztosítót, amelyben kockázatviselése véget ért.

5. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, MÓDOSÍTÁSA, DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE, A SZERZŐDÉS ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE

5.1. A Biztosító és Szerződő a biztosítási szerződés mó­ dosítását bármikor kezdeményezheti írásban. A biztosí­ tási szerződés módosításához a Biztosító és Szerződő közös megegyezése szükséges.

5.2. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges kö­ rülmények, így különösen a kockázati körülmények vál­ tozását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kocká­ zatot kockázatvállalási irányelvei alapján nem vállalhatja

– a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszű­ nik, ha a biztosító erre a következményre a módosító ja­ vaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

5.3. A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől szá­ mított 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedékes­ ség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjha­ lasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban fel nem szólította szerződőt. Ebben az esetben a póthatáridő eredménytelen eltelté­ vel a szerződés az esedékesség napjára visszamenő ha­ tállyal megszűnik.

5.4. Ha a biztosító a szerződés – díjnemfizetés – miat­ ti megszűnésétől számított 6 hónapon belül a szerződő által – utólag – befizetett hátralékos díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, és a szerződő a díj megfizetésével egyidejűleg kármentességi nyilatkozatát megküldi a biz­ tosítónak, a szerződés újból hatályba lép.

5.5. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon hónap utolsó napjával akkor is megszűnik, illetve nem lép hatályba, amikor a szerződőnek/biztosítottnak a vagyon­ tárgy (ak) megóvásához fűződő vagyoni érdeke meg­ szűnik (érdekmúlás), valamint ha a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövet­ kezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Ezekben az esetekben a biztosítót a megszűnés hónapjának utol­ só napjáig járó díj illeti meg.

5.6. A biztosítási összeg változása maga után vonhatja a biz- tosítási díj változását is.

5.7. Biztosító a biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezményeket alkalmazza akkor is, ha az érdek­

múlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga át­ szállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.

6. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

6.1. A Biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett és az elévülési időn belül, de legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig be­ jelentett károkra terjed ki.

6.2. A Biztosító azokra a kártérítési igényekre szolgáltat, ame- lyeket megalapozó káreseteket Magyarország területén okoz- ták és azok Magyarország területén következtek be. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapodhatnak a területi hatály kiterjesztésében.

7. A VAGYONTÁRGYAK KÖRE

A biztosítható vagyontárgyak meghatározásai a hatályos számviteli törvénynek megfelelően értelmezendők.

8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

8.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított határozza meg, a Magyarországon érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a szerelési teljesítés szerződés szerin- ti vállalási összege, beleszámítva a beruházó által szállított anyagok, egységek és részegységek költségeit is.

Külön biztosítási összeget kell megállapítani az építési szere- lési gépekre, segédszerkezetekre,a környező tulajdonra aká- reseménnyel kapcsolatos többletköltségre, és a felelősségi kockázatok limitértékeire.

8.2. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezde- ményezheti.

8.3. A biztosító a kockázati körülmények lényeges változása esetén a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kezde- ményezheti a szerződés módosítását, így a biztosítási díjtéte- lek megváltoztatását is, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy sze- mélyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnö- vekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen pontban írt jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában is gyakorolhatja.

9. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító kár esetén a kártérítési összeget a biztosítási szerződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés ha­ tálya alatt bekövetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.

10. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

10.1. A biztosító a károkat eseményenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarországon érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve az egyes biztosítási összegeket.

10.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási idő­ szak biztosítási összegét csökkentik, kivéve, ha a szer­ ződő a szolgáltatás teljesítéséig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a fedezet feltöltését kéri és a dí­ jat megfelelően kiegészíti. Biztosító a fedezetfeltöltésről egyedi elbírálás alapján jogosult dönteni és a feldezetfel­ töltés lehetőségére nem köteles szerződőt külön tájékoz­ tatni. Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.

10.3. A biztosítási összeg kimerülése esetén, de újabb kár bekövetkezése előtt a felek közös megegyezéssel megállapodhatnak a 10.2. pontban foglaltak megfelelő alkalmazásával a biztosítási összeg újrafeltöltésében, ennek hiányában a biztosító kockázatviselése az adott biztosítási időszak hátralévő részére megszűnik.

10.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötele­ zettségével összefüggésben, a károsító eseményt meg­ előző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó­köteles szolgáltatás ellenérté­ ke (anyag­, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat köte­ lezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10.4.1. Ha az épület újraépítési, helyreállítási költsége nagyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett forgalmi értékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett (pl. a ká­ ronszerzés tilalma) a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, levonva abból a maradványok értékét. (Forgal­ mi érték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfele­ lő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke.) Az épület újraépítési, helyreállítási értéke és a maradvánnyal csökkentett forgalmi értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik.

10.5. Biztosítási események okozta károk térítése

A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító – a biztosítási összeg meghatározásának módszerének, il­ letve a vagyontárgyak biztosításba vonásakor megálla­ pított biztosítási összegnek megfelelően – a következők szerint nyújt szolgáltatást:

10.5.1. Ha a szerződő által meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az arra a vagyoncsoportra választott értékmeghatározással számított káridőponti tényleges összeg, a biztosító aránylagos térítést alkal­ maz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási összeg meghatá­ rozásának módszere szerint megállapított értékhez a kár időpontjában.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányá­ ban köteles megtéríteni.

10.5.2. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes meg­ semmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a biztosító a biztosítási összeg meghatározásának módszerétől füg­ gően új értéken vagy pótlási értéken vagy könyv szerinti értéken térít.

10.5.3. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az értéke­ síthető, illetve hasznosítható maradványok értékét a biz­ tosító levonja.

10.5.4. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a biztosító a káridőponti állapotnak megfelelő javítási vagy helyreál­ lítási költségeit fedezi.

10.5.5. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a té­ rítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

10.5.6. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányában csök­ kenti a térítés összegét.

10.5.7. A befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült be­ ruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

10.5.8. A biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra szerződéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfele­ lő – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb vagyontárgyakat) a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg.

10.5.9. A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a könyv szerinti értékig téríti meg a bizto­ sító. A lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok könyv szerinti értékét.

10.6. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költségtérí­ tések/ káreseménnyel kapcsolatos többletköltség/

10.6.1. A biztosító külön megállapodás alapján téríti a ká­ reseménnyel kapcsolatos többletköltségeket, a követke­ zők szerint:

• Az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett káro­ kat is –, amennyiben azok a biztosítottat terhelik.

• A rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során nem ke­ rültek beszámításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a fel nem használ­ ható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolat­ ban merültek fel.

• A kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizs­ gálati (laboratóriumi), valamint az esetleges ténymeg­ állapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előze­ tes hozzájárulásával történt.

• A takarítás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a biztosított vagyontárgyak.

11. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT VAGYONKÁROK

11.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt va­ gyontárgyban keletkezik,

b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: bünte­ tés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökke­ néséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

11.2. Nem téríti meg a biztosító:

Bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek ered­ ménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve össze­ függésbe hozható a következő eseményekkel:

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezé­ séből eredő károk,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüg­ gésben bekövetkezett károk, a következményi károk, így például az üzemszünetből eredő termeléskiesés,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakció­ ból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugár­ zásból eredő károk,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállítá­ sával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károk,

e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítás­ sal már fedezett károk

f) háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, há­ borús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüze­ nettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

• belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lá­ zadás, puccs, sztrájk,

• elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

• hadijog, rendkívüli állapot,

g) a terrorizmus bármilyen formájával összefüggésben keletkezett károk az alábbiakban foglaltak szerint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel, annak elkövetése során közveszély okozásával vagy ezen cselekmények közreha­ tásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időre­ ndi sorrendben is – közrehatott­e a kár bekövetkeztében. Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek mi­ nősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult­e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja (i),

• Xxxxxxx minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve ál­ lamot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befo­ lyásolja, vagy

• Amelyek módja és körülményei arra engednek követ­ keztetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideoló­ giai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon va­ gyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási ese­ ményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket köz­ vetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére, vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

12. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

12.1. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

12.1.1. Közlési kötelezettség

A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosí- tás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biz- tosítóval közölni, amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

A közölt adatok valóságtartalmáért a Szerződő és a Biztosított felelős. A közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehe- tővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt (Biztosítottat) a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyásoló körülmé- nyeket és a Szerződő/Biztosított által szolgáltatott adatok helyes- ségét akár a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni. Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azo- nos, a biztosító a szerződőt köteles tájékoztatni, a szerződő köteles a Biztosított(aka)t teljes körűen tájékoztatni a biztosítá- si szerződés feltételeiről, a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelen­ tési kötelezettség megsértése ezek közül csak kegyel­ mek összefüggésben merül fel, a biztosító jelen pontban írt jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásá­ ban is gyakorolhatja.

12.1.2. Változásbejelentési kötelezettség

A biztosított köteles haladéktalanul, írásban értesíteni a biz- tosítót, amint a kockázatban jelentős változás következik be, továbbá köteles haladéktalanul, saját költségére megtenni minden olyan további óvintézkedést, amely az ilyen változás miatt válik szükségessé – amennyiben szükséges, úgy a koc- kázatban beállt változások a fedezet vagy a biztosítás díjának megváltozását is maguk után vonhatják.

A biztosított nem hajthat végre, illetve engedélyezhet olyan változtatást, amely a kockázat megnövekedését eredménye- zi, kivéve, ha ehhez a biztosító írásban hozzájárul.

A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

12.1.3. Kárbejelentési kötelezettség

A szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja a biztosítási ese- ményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudo- mására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biz- tosítónak bejelenteni, telefonon, és ezzel egyidejűleg írásban. A biztosító elérhetőségei:

Ügyfélszolgálati irodánk: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Levélcím: 1519 Budapest Pf.260.

Telefonon a +36-1-458- 4200 számon

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biztosí- tott köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kár- térítési összeg megállapításának elbírálásához szükségesek. A biztosított köteles megőrizni a károsodott részeket/vagyon- tárgyakat, és azokat megtekintésre hozzáférhetővé tenni a biztosító képviselője vagy kárszakértője részére;

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

– a károsodott vagyontárgyak megnevezését, helyét, be- csült értékét,

– a károsult személyét és a keletkezett kártérítési igényt,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve pol- gári peres eljárásról való tájékoztatást,

– a biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, dokumentumokat,

– a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát,

– valamint valamennyi egyéb lényeges információt. Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rablás, tűz stb.) igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (rendőr- ség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.

A bejelentési határidők elmulasztása esetén a Biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifi­ zetését, amennyiben a késedelem miatt lényes körülmé­ nyek kideríthetetlenné válnak.

A Biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez az 2. sz. melléklet- ben rögzített dokumentumok benyújtását/bemutatását kéri. A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, tényle- gesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésé- nek érvényesítése érdekében.

12.1.4. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvár- ható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat minden- kor és maradéktalanul betartani.

12.1.5. Kárenyhítési kötelezettség

A szerződő/biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint tőle telhetően enyhíteni.

A kár bejelentését követően a biztosított a kisebb károknál javításokat végezhet, és a károsodott részeket kicserélheti; minden más esetben a javítások és helyreállítás megkezdé- se előtt a biztosító képviselőjének lehetőséget kell nyújtani a kár megtekintésére. Amennyiben a biztosító képviselője ezt egy, a helyzet megkívánta ésszerű időszakon, de legfeljebb 5 munkanapon belül nem teszi meg, úgy a biztosított jogo- sult javításokat elvégezni és a károsodott részeket kicserélni. A biztosító e szerződésben vállalt kockázata megszűnik egy károsodott tárgyra vonatkozólag, amennyiben azt nem a le- hető legrövidebb időn belül, szakszerűen javítják meg.

12.2. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

12.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizáró- lag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

12.2.2. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó ok- irat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

12.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.

13. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZAKÖVETELÉSI JOGA

13.1. A biztosító semmilyen esetben sem felel olyan vesz­ teségekért, károkért és kártérítési kötelezettségekért, melyeket a bekövetkezésüktől számított 15 napon belül nem jelentettek, amennyiben emiatt lényeges körülmé­ nyek kideríthetetlenné váltak.

13.2. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás­be­ jelentési kötelezettségének megsértése esetén a bizto­ sító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor is­ merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

13.3. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcso­ latos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a ká­ rok ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kötele­ zettsége nem áll be.

13.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkezését a 12.1.3. pontban foglalt határ­ időn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágo­ sítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelen­ tés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ez által kideríthetetlenné válnak.

13.5. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben is, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

• a biztosított, illetőleg a szerződő fél,

• üzletvezetésre jogosult tagjai, a biztosított vagyon­ tárgy megőrzésével, megóvásával megbízott alkalma­ zottai, tagjai, illetőleg megbízottai,

• a biztosított jogi személynek vezető beosztású tiszt­ ségviselőjük, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésé­ re jogosított tagjuk, munkavállalójuk, vagy megbízott­ juk szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

13.6. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét szegi meg súlyosan gondatlanul vagy szándékosan.

13.7. E szerződés szerint súlyosan gondatlan károko­ zásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy

• xxxxxxxx engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,

• tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meg­ határozott személyi és tárgyi feltételek hiányában vé­ gezte,

• a kárt súlyosan ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásá­ nak hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüg­ gésben okozta,

• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal­ kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya­ matos megsértésével okozta.

13.8. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hoz­ zá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visz­ szafizetni.

13.9. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, megil­ letik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben.

13.10. A szerződő/biztosított köteles minden elvárha­ tó támogatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. E kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.

13.11. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlege­ zésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

13.12. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivé­ ve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fenn­ maradnak, és e követelést biztosítják. A Szerződő/Biz­ tosított köteles minden elvárható támogatást megadni a Biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszke­ resetének érvényesítéséhez. A Biztosított visszkereseti igényéről a Biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából származó következ­ mények a Biztosítottat terhelik.

14. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

I. A BIZTOSÍTÁSI TITOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titok- nak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megköté- séhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosí- tó, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

2. Az 1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elő- zetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása ese- tén részére nem nyújtható előny.

3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség ter- heli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, al- kalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcso- latos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Xxxx.) meg- határozott egészségügyi adatokat a biztosító az 1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizá- rólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak kép- viselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolyta- tása keretében ismeri meg.

6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által ki- rendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró va- gyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszá- molóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárá- sában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálat- tal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz- gatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, vala- mint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást ve- zető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántar- tásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítá- si szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló meg- állapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Iro- dával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kárta- lanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továb- bá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informáci- ószabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló minisz- teri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bo-

nus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrár- kár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szerv- vel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpoliti- káért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal, szemben, ha az a)-j), n),és s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megje- lölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizáró- lag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köte- les megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biz- tosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötele- zettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

8. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 5-6.,10. valamint a 14. és 16. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoak- tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény fel- jelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásá- val, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,

bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben.

11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségé- nek tesz eleget.

12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet eseté- ben a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányí- tó tagja részére történő átadása.

13. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. (2013. évi CCXXXVII. tv.) 164/B. § szerinti adattovábbítás.

A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevé- kenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügy- félkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a következő bekez- dés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adat- továbbítást.

A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös ada- tátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt keze- lésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja 14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvál- lalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresé- sének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vi- szontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adatto- vábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes ada- tok védelmének megfelelő szintje az információs önrendel- kezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.

16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállam- ba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattováb- bításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel- ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzé- se céljából a miniszter részére személyes adatnak nem mi- nősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében tör- ténő adatátadás.

18. A 17. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a 8. pont alapján végzett adattovábbításokról.

21. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szem- ben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcso- lódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg- jelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

22. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelhe- ti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

23. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosí- tási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcso- latban igény érvényesíthető.

24. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

25. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

26. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekin- tetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítá- si szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

27. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

28. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

29. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.- ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

II. A BIZTOSÍTÓ ÜZLETI TITKA

1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvet- len vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

III. A FATCA-TÖRVÉNY ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK

1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen fejezet te- kintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonat- kozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdo- nos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat el- végzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennál- ló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

IV. A PÉNZÜGYI SZÁMLÁKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ÁTVILÁGÍTÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK

1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a további- akban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VII- I/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti meg-

állapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat el- végzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyisé- geiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges

– elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számí- tott harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektroni- kus úton – tájékoztatja.

V. A VESZÉLYKÖZÖSSÉG VÉDELME CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ ADATÁTADÁS

1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkereső biztosí- tó) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében

– a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kö- telezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a I.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 3-6. pon- tokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő meg- keresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kéz- hezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a meg- kereső biztosítónak.

3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágaza- tokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azo- nosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kocká- zattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a

3. pontban meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-

18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jo- gok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b. pontban meghatározott vagyontárgyakat, követelése- ket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján tel- jesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szüksé- ges adatokat.

5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés tel- jesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a káro- sult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a 4. pont b-e. pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfel- vételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészsé- gi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő sze- mélyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdés- ben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcso- latos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat, így különösen a kárese- mény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó ada- tokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gép- járműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfel- vétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

7. Az 1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsérté- sének. A megkereső biztosító felelős az 1. pontban meghatá- rozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

8. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tu- domására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvé- nyesítéséhez szükséges, az adatkezelés 8. pontban meghatá- rozott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésé- vel kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső bizto- sító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

11. A megkereső biztosító az 1. pontban meghatározott meg- keresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügy- felet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az ada- tairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 8-10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájé- koztatni a kérelmezőt.

13. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként ka- pott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 1. pontban meg- határozottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyes- ségéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

15. BIZTOSÍTOTTAT/SZERZŐDŐT TERHELŐ TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

15.1. Biztosított és Szerződő kötelesek a biztosítási szer­ ződésben foglaltakat bizalmasan kezelni, mint Biztosító üzleti titkát megtartani. A titoktartási kötelezettség jelen megállapodás megszűnését követően is, időbeli korláto­ zás nélkül fennáll.

15.2. Az üzleti titok megtartása alól kizárólag Biztosító adhat felmentést írásban, vagy amennyiben Szerződőt/Biztosítottat a titok kiadására jogszabály kötelezi, akkor a hatályos jogsza- bályok szerint jogosult az üzleti titok felfedésére.

16. A SZEMÉLYES ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓK

16.1. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható kö- vetkeztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a to- vábbiakban érintett).

16.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás tel- jesítésével összefüggésében kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a sze-

mélyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek külön- leges adatnak.

16.3. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és ki- zárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.

16.4. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hoz- zájárulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.

16.5. Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létre- jöttéhez.

16.6. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fenn- állása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

16.7. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biz- tosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszer- vezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

16.8. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adata- it, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, ki- véve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötele- ző adatszolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szer- ződési feltételek 14.3. pontja tartalmazza.

16.9. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igény- be vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján ti- toktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az aláb- bi jogokkal élhet:

16.10. Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biz- tosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásában kezelt, fel- dolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

16.11. A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivé- ve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvény- ben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékozta- tás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelke- zése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, to- vábbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz fordulás lehetőségéről.

16.12. Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a való- ságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyes- ségét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyes- sége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.

16.13. Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

• kezelése jogellenes,

• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szükség,

• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvo-

solható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,

• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásá- nak törvényben meghatározott határideje lejárt,

• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

16.14. Zárolás

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltéte- lezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.

16.15. A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintet- tet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot ko- rábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mel- lőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az eset- ben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továb- bá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

16.16. Nyilvánosságra hozatal

A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatal- mazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló – összesített statisztikai ada- tok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

17. PANASZKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

17.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító maga- tartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (szemé- lyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon belföldről és külföldről is hívható x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Pa- naszkezelési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@signal. hu e-mail címre, faxon a 06-1-458-4260 faxszámra vagy – re- gisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhető- ségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx el- érési úton.

17.2. A biztosítóhoz intézett

a. szóbeli panaszt személyesen ügyfélszolgálati irodánkban munkanapokon hétfőn 08:00-20:00, kedden 08:00-17:00, szerdától-péntekig: 08:00-16:00 nyitva tartási időben,

b. telefonon közölt szóbeli panaszt munkanapokon hétfőn 08:00-20:00, kedden 08:00-17:00, szerdától-péntekig: 08:00-16:00 nyitva tartási időben,

c. írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan

lehet megtenni.

17.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek le- hetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számí- tott öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfél- fogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.

17.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biz- tosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügy- intézést. A biztosító az ügyintézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

17.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétel- lel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továb- bá térítésmentesen huszonöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.

17.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 17.7. pontban megha- tározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a sze- mélyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 17.8.

pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

17.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy má- solati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 17.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megkül- di, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

17.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkeze- lés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

17.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írás- ban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.-ben ) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezé- sek megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, ér- vényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jog- vita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fo- gyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasz- tót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét, továb- bá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 06-80- 203-776

Fax: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx

A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:

Pénzügyi Békéltető Testület

Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

Telefon: x00-00-000-000

Fax: x00-0-000-0000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

17.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

17.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a 16.12 pont szerinti nyilvántartás vezetésének sza-

bályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési sza- bályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tá- jékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

17.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántar- tást vezet.

17.13. A 16.12 pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b) a panasz benyújtásának időpontját,

c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézke- dés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e) a panasz megválaszolásának időpontját.

17.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhe- lyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panasz- kezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

17.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.

17.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fo- gyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

17.17. Jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári pe- res vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.

18. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

18.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől, illetve a követelés alap- jául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított egy év.

18.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatkozatait írásban köteles megtenni.

18.3. Mind a jelen általános feltételekben, mind a kapcsolódó különös és kiegészítő biztosítási feltételekben közeli hozzátarto- zó alatt a Ptk. 8:1. §-ban meghatározott személyeket kell érteni. 18.4. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyáso- ló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy el- lenőriztetni.

A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges beren- dezéseket a helyszínen működés közben is ellenőrizheti.

Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati vi- szonyokban jelentős változás következett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.

18.5. Ha a felek a feltételekben rögzítettektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.

18.6. A szerződő/biztosított problémáival, esetleges panaszai- val foglalkozó szerv: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigaz- gatósága (1123 Budapest, Alkotás u. 50.) A jogviták rendezése

fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos eljárás) eljárás keretében lehetséges.

18.7. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésekben nem szabá­ lyozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Polgári Tör­ vénykönyv) és biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.

18.8. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a magyar jog az irányadó.

Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amely­ nek alkalmazásában a felek korábban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyi­ latkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elekt­ ronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

18.9. A jelen általános szerződési feltételek a szerkeszté­ sének lezárásakor hatályos Bit. szövegének megfelelően készült (különös tekintettel a Titoktartási kötelezettség, titokvédelemmel kapcsolatos előírásokra valamint a pa­ naszkezelésre vonatkozó pontokra). Az Általános Szer­ ződési Feltételek szerkesztésének lezárási dátuma: 2018. február 23. Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biztosítási szerződés létrejöttéig is sor kerülhet, ezért a xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor hatályos Bit. szövege.

18.10. A biztosító cégneve:

Társaságunk cégneve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószáma: 10828704-2-44

KSH száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg. 00-00-000000 szám alatt

Adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-87194/2015 Központi ügyfélszolgálat: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: (x00 0) 000 0000

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx, xxx.xxxxxx.xx Felügyelő hatóság:

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos fel- adatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

18.11. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

EAR SZERELÉSBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

A biztosító vállalja, hogy a kötvényen feltüntetett biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen szerződés feltételei, és záradé- kai alapján az alábbiakban részletezett módon és mértékben kártalanítja a biztosítottat.

1. A biztosító fizetési kötelezettsége a jelen szerződés alapján kizárólag akkor áll fenn, ha a szerződő és/vagy a biztosított (a továbbiakban együttesen biztosított) a szer­ ződés valamennyi feltételét figyelembe veszi, és betart­ ja, továbbá a biztosítás adatközlő lapon és az ajánlatban megadott adatok a valóságnak megfelelnek.

2. Az elfogadott ajánlat és a feltételek fejezetei a záradékokkal a szerződés részét képezik, tehát a továbbiakban a „szerző- dés” szó fogalma ezek összessége értendő.

3. A károk megelőzésével kapcsolatban a biztosított kö­ teles saját költségén elvégezni minden ésszerű óvintéz­ kedést és betartani vonatkozó jogszabályi előírásokat.

A kivitelezésnek meg kell felelni a hatályos építési enge­ délyezési határozatnak megfelelő műszaki kiviteli terv­ dokumentációnak, továbbá a szabványoknak, minőségi előírásoknak, technológiai követelményeknek, valamint be kell tartani az építési,szerelési tevékenységre vonat­ kozó szakmai, minőségi és biztonsági előírásokat.

4. A biztosító képviselőinek jogában áll a biztosított lé­ tesítményt megtekinteni, és ellenőrizni biztosított pedig köteles a kockázat elbírálása szempontjából lényeges­ nek minősülő összes információt megosztani a biztosító képviselőivel.

5. A biztosító kockázatvállalása a munkálatok megkezdése- kor, avagy akkor kezdődik, amikor a kötvényen megnevezett vagyontárgyakat a biztosítás helyszínén kirakodják, de legko- rábban a kötvényen feltüntetett kezdő időpontban.

A biztosító kártérítési kötelezettsége a biztosított építke­ zés azon részeivel kapcsolatban, amelyeket (elkészülé­ süket követően) átadnak, vagy használatba vesznek, az átadás vagy használatba vétel időpontjában, de legké­ sőbb a kötvényen feltüntetett lejárati időpontban meg­ szűnik.

6. A biztosítás ettől az időponttól kezdődően folyamatosan tart a létesítmény átadásáig vagy az első próbaüzemelés/ próbaterhelés befejezéséig, és befejeződik akkor, amikor ezek közül valamelyik hamarabb következik be, de legkésőbb 4 héttel (ha csak erről a szerződő felek írásban máshogy nem állapodtak meg) a próbaüzem kezdetét követően. Amennyiben a létesítmény egy része (egy vagy több gép, gépsor, berendezés) próbaüzemelése és/vagy üzembe helye- zése előbb megtörténik, ezekre vonatkozóan a biztosítási fe- dezet megszűnik, de a be nem fejezett részekre változatlanul érvényben marad.

Használt tételek esetében azonban a biztosítás azonnal meg- szűnik a próbaüzem megkezdésekor.

A biztosítási időszak kizárólag a biztosító előzetes írásbeli jóvá- hagyásával hosszabbítható meg.

I. FEJEZET – VAGYONBIZTOSÍTÁS

Biztosítási esemény:

A biztosító és a biztosított megegyeznek, hogy olyan esetekben, amikor a szerződésben felsorolt biztosított vagyontárgyakban vagy azok részeiben a biztosítási idő­ szak alatt előre nem látható és váratlan események kö­ vetkeztében olyan kár keletkezik, melynek oka nem esik az általános kizárások alá, és amely javítást vagy pótlást, helyreállítást tesz szükségessé, a biztosító a biztosított­ nak ezen dologi károkért szolgáltatást nyújt.

A szolgáltatás mértéke nem lehet nagyobb, mint az egyes kockázatokra meghatározott biztosítási összeg, illetve a szerződésben megjelölt teljes biztosítási összeg.

A biztosító megtéríti a biztosítottnak a jelen szerződés­ ben fedezetbe vett káresemény bekövetkeztekor a káre­ seménnyel kapcsolatos szükségessé vált többletköltsé­ geket, amennyiben a kötvényen valamint az ajánlatban szerepel egy erre a célra elkülönített biztosítási összeg.

AZ I. FEJEZETRE VONATKOZÓ KIZÁRÁSOK

A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki az alábbiakra:

a) a kötvényen szereplő önrészesedés összege, melyet a biztosított minden egyes káreseménynél köteles viselni;

b) bármiféle következményi kár, ideértve a pénzbírságot, a késedelem miatt elszenvedett veszteségeket, kése­ delmi kamatot, kötbért, a nem teljesítést, és a vállal­ kozói szerződés megszűnéséből, illetve megszűnteté­ séből eredő kárt;

c) a hibás tervezés, anyag­vagy öntvényhiba, szaksze­ rűtlen megmunkálás miatti veszteségek, károk, kivéve a szerelési hibákat;

d) Korrózió, kopás, oxidáció, vízkőlerakódás miatt fel­ lépő veszteségek és károk valamint csomagolóanya­ gok, ládák, dobozok, rekeszek sérülése;

e) normál időjárási viszonyok miatt bekövetkező károk, használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasz­ nálódás, tönkremenetel, , és értékcsökkenés;

f) építőgépek, építéshelyszíni berendezések elektromos meghibásodása, géptörése, működési zavara, hűtő­ vagy egyéb anyag fagyása, kenőanyagok hibái, olajozás vagy hűtőanyag hiány. A fenti hibákból eredő következ­ ményi károkra azonban nem vonatkozik a kizárás;

g) közúti forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművek, valamint vízi, illetve légi járművek kárai, sérülései;

h) akták, rajzok, számítások, nyilvántartások, pénz, köte­ lezvények, illetékbélyegek, bankjegyek, értékpapírok, csekkek megsemmisülése, sérülése;

i) leltárhiányból eredő károk;

j) a környező tulajdonban keletkezett károk, vesztesé­ gek, kivéve ha a kötvényben erre külön első kockázati összeget határoztak meg;

Különös feltételek

k) olyan építési konténerekben keletkezett károk, ame­ lyek nem elégítik ki az EUR­konténerekkel szemben támasztott követelményeket.

l) teljes vagy részleges munkabeszüntetés

AZ I. FEJEZETRE VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Biztosítási összeg:

A szerződésben megadott biztosítási összeg nem lehet ki- sebb, mint:

– A biztosítási összeg a szerelési teljesítés teljes értéke, beleértve a vállalási összeget, és a beszerelendő gépek, berendezések, gépsorok értékét, a hozzá tartozó szállítási költségekkel, vámokkal, illetékekkel együtt, valamint a be- ruházó által szállított anyagok, egységek és részegységek költségeit is.

– Az építéshelyszíni berendezések és építőgépek új értéke, vagyis a biztosított vagyontárgyak, illetve azokkal egyen- értékű minőségű és teljesítményű tárgyak újra beszerzési költsége.

A biztosított kötelezettséget vállal, hogy a biztosítási ösz­ szeget a jelentősebb, de minimum 10%­ot meghaladó változásoknak megfelelően növeli, illetve csökkenti, ez azonban csak akkor lép hatályba, ha a biztosított a biz­ tosítót erről írásban tájékoztatja és az ilyen növekedést, avagy csökkenést a biztosító rávezeti a kötvényre.

Amennyiben kár esetén kiderül, hogy az aktuális biztosí­ tási összeg kisebb, mint az adott vagyontárgy valós ér­ téke, úgy a biztosított a jelen szerződés értelmében csak arányos szolgáltatásra tarthat igényt, azaz a szolgálta­ tási összeg olyan arányban csökken, amilyen arányban a biztosítási összeg áll a valós értékkel. Ez a feltétel kü­ lön­külön vonatkozik valamennyi vagyontárgyra és költ­ ségtételre.

2. A kárrendezés alapja:

A jelen szerződés fedezetébe tartozó károk esetén a térítés kifizetése a következők szerint alakul:

a) helyreállítható károk esetén a térítés alapja a kárkori álla- potra történő helyreállítás költsége, amelyet csökkenteni kell a maradványértékkel, vagy

b) totálkár esetén a kártérítés alapja a vagyontárgyak káridő- ponti értéke, ezt az összeget is csökkenteni kell a marad- ványértékkel.

A biztosító térítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a térítés a kötvény- ben tételesen felsorolt építményekre/vagyontárgyakra vonatko- zóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik, melyből a megállapodás szerinti önrész levonásra kerül.

A biztosító csak akkor fizet, ha a megkívánt és benyújtott számlák és igazolások alapján megbizonyosodik, hogy a ja- vításokat elvégezték, illetve a sérült részeket kicserélték. Min- den kár, mely javítással helyrehozható, javítandó, ha a javítási költségek elérik vagy túllépik a sérült vagyontárgyak káridő- ponti értékét, úgy a szolgáltatás kifizetése a b) pont (totálkár esete) szerint történik.

Az ideiglenes javítások/helyreállítások költségeit a biztosító csak akkor téríti, ha ezek a javítások a végleges helyreállítás részét képezik, és a végleges helyreállítás költségeit nem nö- velik. Esetleges változások, kiegészítések és az eredeti mű- szaki megoldásnál drágább megoldások költségeit jelen szer- ződés keretén belül a biztosító nem téríti.

3. A fedezet kiterjesztése:

A biztosító külön írásbeli megállapodásban rögzített mérték- ben téríti a káreseménnyel kapcsolatos többletköltségeket, a túlórákra, munkaszüneti napon végzett és éjszakai munkákra, sürgős és expressz szállítmányokra vonatkozó kártérítési igé- nyeket.

4. Környező tulajdon fedezete

A beruházó meglévő tulajdonában, vagy a biztosított gondos- kodása, védelme vagy felügyelete alá tartozó tulajdonban ke- letkezett károkat a biztosító csak abban az esetben téríti, ha ezek a károk az I. fejezet szerint a biztosítás tárgyának szerelé- se, építése vagy próbaüzeme során keletkeztek, és erre a köt- vényben külön első kockázati összeg került megállapodásra. Ez a fedezet nem vonatkozik az idegen tulajdonban lévő léte- sítményekre, az építési/szerelési gépekre, berendezésekre és segédszerkezetekre.

II. FEJEZET – FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

A biztosító fedezetet nyújt a kötvényen feltüntetett összegha- tárig a biztosítottnak, azon kártérítési kötelezettségekre, ame- lyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik, feltéve, hogy a kár közvetlen összefüggésben van az

I. Fejezet alapján fedezetbe vett építési/szerelési illetve pró- baüzemi munkákkal, és a biztosított építési helyszínen, vagy annak közvetlen környezetében következik be a biztosítási idő- szak alatt.

A biztosító továbbá mentesíti a biztosítottat a személyi sérü- lésből eredő sérelemdíj megfizetése alól.

Ezek a következőek:

a) harmadik személy személyi sérüléssel vagy betegséggel járó balesete (halálos kimenetelt is beleértve);

b) harmadik személyek tulajdonában bekövetkezett, balesetre

/hirtelen előre nem láthatóan bekövetkező esemény/vissza- vezethető dologi kár, miatt támasztott kártérítési igények

A fenti két pontban felsorolt kártérítési igények mellett a bizto- sító megtéríti a biztosítottnak

a) a peres ügyek költségeit és kiadásait, melyeket a biztosí- tott a felperesnek megtérít, feltéve, hogy a biztosító a per- ben részt vett vagy a részvételről kifejezetten lemondott;

c) valamennyi költséget és kiadást, melyhez a biztosító írás- ban hozzájárul, figyelembe véve, hogy a biztosító fizetési kötelezettsége csupán a biztosítási összeg erejéig terjed.

A II. FEJEZETRE VONATKOZÓ KIZÁRÁSOK

A biztosító kártérítési felelőssége nem terjed ki az aláb- biakra:

1. a kötvényen szereplő önrészesedés összege, melyet káreseményenként a biztosított köteles viselni;

2. a szerelésbiztosítás I. fejezete alapján biztosított vagy biztosítható tételek megvalósítási ismételt megvalósítá­ si, javítási vagy pótlási költsége;

3. vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása, illetve meggyen­ gülése miatt bekövetkező károk, illetve meggyengítése miatt bekövetkezett károk, illetve az ilyen károkból faka­ dó vagy arra visszavezethető személyi, dologi, ill. ezek következményi kárai, kivéve, ha záradék keretében nem jött létre külön megállapodás;

4. kártérítési igények, melyeket:

a) a biztosított építési munkák során biztosított vállalko­ zó(k), építtető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalma­ zottainak,dolgozóinak vagy családtagjainak személyi sérülése vagy betegsége miatt támasztanak;

b) olyan tárgyak elveszése vagy bennük keletkező károk miatt támasztanak, melyek a biztosított építési mun­ kák során biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy al­ vállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, megőrzé­ se, ellenőrzése alatt állnak;

c) közúti forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművek, valamint vízi illetve légi járművek által okozott károk,

5. önmagában a biztosított felelősséget elismerő nyilat­ kozata, illetve az erre vonatkozóan tett ráutaló magatar­ tása (például kártérítés, vagy egyéb jogcímen történő kifizetés) nem alapozza meg a biztosító szolgáltatási kö­ telezettségét.

A II. FEJEZETRE VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A biztosított vagy annak nevében bárki a biztosító írásbeli beleegyezése nélkül engedményt, ajánlatot, ígéretet nem te- het, kifizetést nem eszközölhet, felelősséget nem ismerhet el. A biztosítónak jogában áll a biztosított nevében a védelmet átvenni, a kárrendezést lebonyolítani, vagy saját érdekében a biztosított nevében esetleges kártalanításokat és kártérítési igényeket peres úton megtámadni.

2. Baleset esetén a biztosító a biztosítottnak az egy káresetre meghatározott biztosítási összeget kifizetheti (a már előleg- ként kifizetett összegek levonásával), vagy egy olyan, ennél alacsonyabb összeget, mellyel a balesetből származó kárigé- nyek rendezhetőek. Ebben az esetben a biztosító az ebből a balestből fakadó minden további, e fejezet hatálya alá tartozó felelősség alól mentesül. A járadékfizetéssel járó személysé- rüléses károk eseté a biztosító csak a maximált kárt és a já- radék tőkeértékének arányából számított részt téríti meg jára- dék formájában.

Különös feltételek

VÁLLALKOZÓI VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉS

JELEN FELTÉTELMÓDOSÍTÁS A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZÉT KÉPEZI.

19

A kár bejelentésénél a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli, üzemviteli, számviteli, műszaki, üzemeltetési dokumentációkat, terveket, költségvetéseket, árajánlatokat, jegyzőköny- veket, emlékeztetőket, tanúnyilatkozatokat, üzleti terveket, szállítói listákat, gyártási és értékesítési folyamat leírásokat valamint az alábbi iratokat, dokumentációkat kérheti a biztosító, a biztosítási szerződésben foglalt biztosítási események bekövetkeztekor:

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

kárleírás, kárbejelentő

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kötvény/szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bankszámlaszám

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ÁFA nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tulajdoni lap

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bérleti szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bányatérkép

X

X

X

építési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

talajvizsgálat

X

X

X

X

X

X

alaprajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ingatlan építési tervdokumentáció

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kivitelező neve

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használatbavételi/működési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

statikusi szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

építési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

alapító okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ingatlan értékbecslés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyílvántartási térképmásolat

X

X

X

X

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

tulajdoni hányad igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

öröklési bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogerős hagyatékátadó végzés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

beszerzési számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használati utasítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műbizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

árajánlat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műszaki leírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műszaki rajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jótállás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

helyreállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gazdaságossági számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

számlarészletező

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

adásvételi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

közüzemi számlák

X

X

X

X

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

X

X

X

X

X

önkormányzati hatósági bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tűzhatósági bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

feljelentés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hatósági határozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

riasztási napló

X

X

X

X

X

vádirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

fénykép

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

elektronikus adathordozó

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tranziens védelem dokumentációja

X

X

X

tanúnyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lízingszerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használatba adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

EAR Szerelésbiztosítás

20

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

kölcsönadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bérbeadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

felelős örzésbe adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

őrnapló, őrutasítás

X

X

X

karbantartási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

munkaszerződések

X

X

X

X

bizományosi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

MABISZ ajánlás

X

X

X

X

X

szállító levél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hajólevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

könyvelési bizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

utazási ktg. igazolás

X

X

X

X

vámáru nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

leltár

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

önköltségkimutatás, -számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

adószám

X

X

X

X

mérleg

X

X

pénzkezelési szabályzat

eredménykimutatás

X

X

használatbavételi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tárgyi eszköz nyilvántartó lap

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai,

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jármű törzskönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogosítvány/gépkezelői igazolvány

X

X

X

X

lovasfogat hajtói engedély

X

illetékbefizetési bizonylat

X

X

X

X

X

X

nyilatkozat hozzátartozóról

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Különös feltételek

21

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

Tűz, füst és hő kiáramlás

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légijármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő és földomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlás

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus

Zárcsere

Hűtőkészülékekben tárolt készletek

Üzemszünet

Szállítmány

Géptörés

Felelősségek

gyámhatósági okirat

X

X

X

halotti anyakönyvi kivonat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

orvosi ambuláns lap

X

X

orvosi vizsgálati iratok

X

X

kórházi zárójelentés

X

X

boncjegyzőkönyv

X

X

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (OOSZI)

X

röntgenfelvétel

X

táppénzes igazolás

X

keresetveszteség igazolás

X

felelősségvállaló nyilatkozat

X

biztosított és károsult közötti szerződés

X

fegyvertartási engedély

X

állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hatósági állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

állatorvosi kényszervágási javaslat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

mérlegelési jegy

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

értékesülési elszámolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hulla átvételi jegy (ÁTEV)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

állatoltási igazolvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lótenyésztési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

marhalevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

törzskönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

rokkantsági nyugdíj igazolás

X

befizetési, átutalási bizonylat/díjfizetési nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hitelezőtől kifizetési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

engedményezési nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

EAR Szerelésbiztosítás

22

Jegyzetek

23

EAR Szerelésbiztosítás

24

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 3296