MIFID

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ

BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉS A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG KÖRÉBE TARTOZÓ TERMÉKEKRŐL ÉS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

MKB BANK ZRT.

2016. május

Tartalomjegyzék

I. Általános információk 6

II. Pénzügyi eszközökkel kapcsolatos garanciák 7

III. Értékpapír letétkezelés – Összevont értékpapírszámla és ügyfélszámla vezetés 8

IV. Alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények 14

V. Közepes és magas kockázatú kötvények 18

VI. Alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyek 22

VII. Közepes és magas kockázatú befektetési jegyek 29

VIII. Tőzsdei részvények, certifikátok, ETF-ek 32

IX. Tőzsdei Határidős Termékek 37

X. Tőzsdén kívüli értékpapír és árfolyam derivatívák 41

XI. Tőzsdén kívüli kamat derivatívák 48

XII. Portfoliókezelés 50

XIII. A megfelelési és alkalmassági vizsgálat célja és következményei 54

XIV. Fogalomtár 56

Tisztelt Ügyfelünk!

Az MKB Bank Zrt-nek (a továbbiakban: Bank), mint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerint működő befektetési szolgáltatást végző hitelintézetnek a törvény X. és XI. fejezete értelmében az ügyfelek vagy leendő ügyfelek részére a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettsége keretében az alábbi információkat kell megadnia:

a) a befektetési vállalkozásra vonatkozó alapvető tudnivalókról;

b) a befektetési vállalkozás működésének és tevékenységének szabályairól;

c) a leendő szerződő fél tulajdonában levő, vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök kezelésének szabályairól;

d) a szerződésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tudnivalókról;

e) a szerződésben foglalt ügylettel kapcsolatos tudnivalókról, ideértve az ügyletet érintő nyilvános információkat, valamint az ügylet kockázatát;

f ) a törvény 62.§ (2) bekezdés i) pontja szerinti végrehajtási helyszínekről;

g) a szerződéskötéshez, valamint – egy korábban megkötött és hatályban levő szerződés (a továbbiakban keretszerződés) létrehozatala esetében – az egyes ügyletek megkötéséhez kapcsolódó költségről, díjról, amely az ügyfelet terheli.

Az MKB Bank a fenti a), b), f ) és g) pontokban előírt tájékoztatási kötelezettségeknek a Befektetési szolgáltatási és

a kiegészítő szolgáltatási tevékenység végzéséről szóló üzletszabályzatában, valamint ezen üzletszabályzat mellékleteit képező Végrehajtási politikájában, Összeférhetetlenségi politikájában és a Kondíciós Listában foglaltakkal tesz eleget.

A fenti c), d), e), pontokban előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében az MKB Bank elkészítette a Befektetési szolgáltatási és a kiegészítő szolgáltatási tevékenység körébe tartozó termékeket és szolgáltatásokat bemutató MiFID terméktájékoztatót (továbbiakban: MiFID Terméktájékoztató).

A MiFID Terméktájékoztató tartalma:

Jelen XxXXX Terméktájékoztató ismerteti az ügyfél tulajdonában levő vagy őt megillető pénzügyi és pénzeszközök kezelését, termékcsoportonkénti bontásban tartalmazza az egyes pénzügyi eszköz típusokra jellemző információkat, beleértve a pénzügyi eszközök összetevőinek bemutatását, az eszköz és az egyes összetevők kockázatait, a pénzügyi eszközök piaci helyzetét, árának volatilitását, az esetleges pótlólagos befizetési kötelezettségek szükségességét, a kapcsolódó letéti vagy óvadéki követelményeket, az igénybe vehető garanciákat és a lehetséges teljesítési módokat.

Jelen MiFID Terméktájékoztató részeként közzé tesszük a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglalt előzetes tájékozódási kötelezettség részeként elvégzett Megfelelési és Alkalmassági vizsgálat céljára és következményeire vonatkozó információkat.

Az MKB Bankról, annak tevékenységéről, szervezetéről, eredményeiről, szolgáltatásairól és üzletszabályzatairól bővebb felvilágosítás a Bank Fiókjaiban, a xxx.xxx.xx weboldalunkon illetve az MKB TeleBankár (06-40-333- 666) számán érhető el.

I. Általános információk

Megalapozott befektetési döntések meghozatala érdekében az alábbi kérdéseket szükséges átgondolni a befek- tetés előtt:

• Mekkora összeg befektetését tervezi és milyen céllal,

• Milyen futamidőben valósulhat meg a befektetési cél,

• Mekkora hozamot vár el a befektetésétől,

• Milyen mértékű kockázatot hajlandó vállalni az elvárt hozam érdekében?

A fenti kérdések megválaszolásában nyújtanak segítséget az alábbi általános összefüggések, illetve a befek- tetési termékeket érintő főbb kockázatok összefoglalása.

1. Általános tudnivalók a kockázatokkal kapcsolatban

Befektetések esetében előfordulhat, hogy az adott befektetés nem hozza a tőle várt megtérülést, vagy a befektetett tőke részben vagy egészben elvész, szélsőséges esetben a befektetett tőkét meghaladó veszte- séget okoz. Ennek bekövetkezési esélyét nevezzük kockázatnak.

Magasabb hozam elérése általában magasabb kockázattal is jár. A befektetőknek tisztában kell len-

niük azzal a ténnyel, hogy vannak olyan befektetések, amelyek a befektetési időtartam alatt veszte- séget is okozhatnak.

Rövid futamidejű befektetések esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy a piaci változások hatása kedvezőtle- nebb lehet, mint hosszabb távú befektetések esetén. Hosszabb idő átlagában jellemző, hogy a piaci árfolya- mok, hozamok ingadozása kiegyenlítődik, ezáltal csökkennek a kockázatok.

A gazdaságban és a tőkepiacokon előforduló növekedési és recessziós tendenciákból adódó kockázatok csök-

kentése érdekében érdemes legalább kettő vagy több különböző pénzügyi eszközökbe fektetni (diver- zifikáció), ezzel csökkentve a portfólión esetlegesen keletkező érték és/vagy hozam veszteség esélyét. Minden befektetőnek kiemelt figyelmet kell annak meghatározására fordítania, hogy milyen mértékű koc- kázatvállalásra képes, milyen befektetési portfóliót kíván felépíteni és abban milyen pénzügyi eszközök sze- repelhetnek.

Egyszerű (nem komplex) befektetési termékek, mint pl. a kamatozó kötvények esetében a kockázatok köny- nyebben azonosíthatók, de vannak olyan befektetési termékek, összetett konstrukciók (komplex termékek), melyekben nemcsak az alaptermékek kockázatai jelennek meg, hanem azok összekapcsolásával új kockáza- tok keletkeznek, a meglévők erősíthetik vagy kiolthatják egymást. (pl. származtatott termékek).

A kockázati szempontok mellett azonban további szempontokat is mérlegelni kell a befektetések tervezése- kor, úgymint: hozam, fizetendő adók, befektetési időtáv, rendelkezésre álló tőke, befektetések melletti sze- mélyes likviditás biztosítása, stb.

2. Legfőbb kockázatok

Kockázatok többféle okból is adódhatnak, az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabbakat:

Kibocsátói kockázat

A tőke és kamatok vagy egyéb hozamok megfizetésének kockázatát a kibocsátó, mint hitelfelvevő hitelkoc- kázati besorolása határozza meg. A hitelkockázat„mértékegysége” a hitelkockázati besorolás, amelyet az erre szakosodott hitelminősítő intézetek végeznek el. A legjobb besorolás hitelkockázat szempontjából az „AAA” érték, míg a legalacsonyabb a „D” minősítés. Ezen belül a hitelminősítők meghatározzák azokat a besorolási szinteket, amelyek esetében az adott kibocsátó értékpapírjai befektetésre ajánlottak, illetve amelyek már nem tartoznak befektetési kategóriába.

Egy adott devizanemben a legalacsonyabb kibocsátói kockázatot az állami kibocsátások jelentik. Általános- ságban hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök esetén elmondható, hogy minél rosszabb a kibocsátó hitelminősítése, annál nagyobb az értékpapír hozama a kockázatmentes befektetésekhez képest. A kettő közötti hozamkülönbséget, azaz a befektetés hozamának és a kockázatmentesnek tekintett befektetések hozamának különbségét nevezzük hozamfelárnak.

Likviditási kockázat

A likviditás egy befektetés azon tulajdonsága, hogy milyen idő- és hozamveszteséggel lehet értékesíteni és pénzzé tenni, milyen könnyen átruházható, mennyire megbízható a másodlagos piaca. A likviditás a ke- reskedett pénzügyi eszközök (instrumentumok) összes volumenétől, a kereslet kínálat viszonyától függ. A kereslet és kínálat átmeneti csökkenését likviditási problémának nevezzük, amely a termékek árát negatívan érintheti.

A piaci hozamok, árfolyamok változásának kockázata

A pénzügyi eszközök hozama, árfolyama akár rövid időn belül is nagymértékben változhat. A hozamok, ár- folyamok múltbeli alakulása információt hordoz az adott eszközzel kapcsolatban, de ebből az információból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következte- téseket levonni.

A volatilitás

A volatilitás az árfolyamok, hozamok ingadozásának mértéke. Alacsony volatilitás esetén a termék árfolyama, hozama csak kismértékben ingadozik, míg magas volatilitás esetén nagy a termék árfolyam-hozam ingado- zásának a veszélye.

3. A pénzügyi eszközök összetettsége – komplex és nem-komplex pénzügyi eszközök

A pénzügyi eszköz összetettségével kapcsolatban a törvény megkülönböztet komplex és nem komplex pénzügyi eszközöket. Jelen tájékoztatóban az egyes termékcsoportok esetében feltüntetjük, hogy az adott termékcsoportba tartozó pénzügyi eszközök közül melyek komplexek és melyek nem komplexek.

A törvényben foglaltaknak megfelelően nem komplex pénzügyi eszköz, amely

• nem minősül olyan értékpapírnak, amely átruházható értékpapír megszerzésére vagy értékesítésére jo- gosít, vagy amely átruházható értékpapír, deviza, kamatláb vagy hozammutató, áru, index vagy más ha- sonló, referenciaként értelmezhető intézkedés változásán alapul és készpénzben teljesítendő,

• nem minősül a Bszt. 6. § d)-k) pontjaiban meghatározott eszköznek (származtatott ügyletek),

• értékesítésére, visszaváltására vagy hozamának egyéb módon történő realizálására gyakori és rendszeres lehetőség áll fenn nyilvános, piaci árnak minősülő vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójától független árme- ghatározó rendszer által közzétett árfolyamon,

• nem foglal magában a beszerzési költségét meghaladó tényleges vagy esetleges kötelezettséget az Ügy- fél számára,

• tekintetében, lényeges jellemzőire nézve olyan tartalmú és minőségű nyilvános információk állnak rendel- kezésre, amelyek a lakossági ügyfél részére lehetővé teszik megalapozott befektetési döntés meghozatalát.

II. Pénzügyi eszközökkel kapcsolatos garanciák

A befektetett tőke és a megtermelt hozamok visszafizetésére a befektetési eszköz jellemzőiből vagy törvényi előírásokból adódóan különböző garanciák érvényesítésére van lehetőség.

Tőke- és hozamvédett befektetési termékek esetében a befektetett tőke lejáratkori visszafizetését, a védett hozamok megfizetését a befektetési termék befektetési politikája biztosítja, harmadik fél nem vállal garanci- át azok megfizetésére.

Intézményi garanciát az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektető-védelmi Alap biztosít az egyes pénz- ügyi eszközök esetében.

1. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) működésének lényege

A hitelintézetek fizetésképtelensége esetén, az OBA kártalanítást fizet a névre szóló (a betétes adatait tartal- mazó) betétek után magán és jogi személyeknek egyaránt. (A törvény értelmében OBA védelem szempont- jából betétnek tekintendők a hitelintézetek által 2015. július 3-át megelőzően kibocsátott kötvények is).

A kifizetés maximuma 100 ezer euró betétesenként (melyet az OBA forintban fizeti ki).

A biztosítás minden hitelintézetre külön-külön érvényes. Tehát, ha egy betétes több bankban helyezi el a pénzét, akkor mindenütt biztosítottá válik 100 ezer euróig.

Bővebb információ a xxx.xxx.xx oldalon olvasható.

2. A Befektető-védelmi Alap (BEVA) működésének lényege

A BEVA kártalanítási kötelezettsége abban az esetben áll be, ha a szolgáltató felszámolását rendelik el. A BEVA kártalanítására azok a befektetők számíthatnak, akik a BEVA tagjával (szolgáltatóval) a biztosított befektetési szolgáltatási tevékenységek, illetve kiegészítő szolgáltatások valamelyikére érvényes szerződést kötöttek, és e szerződés alapján a szolgáltató birtokába került, és nevükön nyilvántartott vagyont (értékpapír, pénz) a szolgáltató nem tudja kiadni számukra.

A BEVA által nyújtott biztosítás a „megbízás felvétele és továbbítása”, a „megbízás végrehajtása az ügyfél javára”, a

„sajátszámlás kereskedés”, a portfoliókezelési tevékenységre, valamint a pénzügyi eszköz letéti őrzési, letétkezelé- si, valamint az értékpapírszámla és ügyfélszámla vezetési szolgáltatásokra terjed ki. Ha az Alap tagja által vezetett értékpapírszámlákon valamely kötvényből többet tartanak nyilván, mint ahány darab az adott kötvényből az Alap adott tagja részére a központi értéktár nyilvántartásában vezetett számlán megtalálható, akkor az értékpapírszám- lákon nyilvántartott, de a központi értéktár nyilvántartásában nem szereplő kötvényre is fizet az Alap kártalanítást. A Felügyeleti engedéllyel rendelkező, a fenti befektetési szolgáltatásokat is nyújtó hitelintézetek a jogszabály alapján kötelesek csatlakozni a BEVA-hoz. A BEVA – befektetőnként és összevontan – legfeljebb 100 ezer euró összeghatárig fizet kártalanítást oly módon, hogy az egymillió forintot meghaladó követelésnek csak a 90%-át fizeti meg.

A BEVA nem fizet kártalanítást, ha a befektető követelésének alapja a befektetés értékvesztése vagy árfo- lyamveszteség.

Bővebb információ a xxx.xxx.xx oldalon olvasható.

III. Értékpapír letétkezelés – Összevont értékpapírszámla és ügyfélszámla vezetés

1. Az értékpapír letéti szolgáltatások

Értékpapír letéti szolgáltatásokat a Bank szélesebb körben 1989 óta nyújt. Megtartva a nyomdai úton előál- lított értékpapírokhoz kapcsolódó klasszikus elemeket (pl. értékpapírok fizikai kezelése) – Ügyfeleink elvá- rásainak és a piaci követelményeknek megfelelően –, folyamatosan fejlesztjük és bővítjük az értékpapírok nyilvántartásával, letétkezelésével kapcsolatos szolgáltatásaink körét.

A Bank forgalmazásában elérhető értékpapírokra (pl.: MKB Befektetési Alapok, , MKB kötvények, tőzsdei rész- vények és állampapírok) történő megbízásadás feltétele, hogy Ügyfelünk rendelkezzen Bankunknál össze- vont értékpapírszámlával és ügyfélszámlával.

Fontosnak tartjuk ugyanakkor kiemelni, hogy az alább részletezett szolgáltatáskört nem csak az MKB Bank- nál forgalmazott, hanem bármely más, az MKB Bank által letétkezelésre befogadható értékpapír, pénzügyi eszköz esetében is tudjuk nyújtani. Ily módon Ügyfelünknek lehetősége nyílik élvezni annak előnyét, hogy a több forrásból (forgalmazási helyről) származó értékpapír befektetéseit – és így az azokból eredő bevételeit is – egy kimutatásban tekintheti át, s ezen átfogó kép alapján hozhatja meg újra és újra befektetési döntéseit.

A külföldi értékpapírokra vonatkozó megbízások teljesítése, elszámolása és a külföldi értékpapírok letétke- zelése a szolgáltatás összetett voltára tekintettel az értékpapír tulajdonosa és az MKB Bank közötti szorosabb együttműködést igényel.

A Befektetési szolgáltatási tevékenység végzéséről és a kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról szóló Üzletszabályzat értelmében, az MKB Bank a külföldi piacon kibocsátott értékpapírokra vonatkozó befek- tetési szolgáltatások nyújtását kizárólag azon Ügyfelei számára biztosítja, akik rendelkeznek erre vonatkozó, aláírt keretszerződéssel (Keretszerződés külföldi értékpapírokra nyújtott befektetési szolgáltatásra – a továbbiakban: Keretszerződés). Továbbá rendelkeznek MKB Bank által nyilvántartásba vett érvényes és ha- tályos – telefonon érkező megbízások fogadásához szükséges – ügyfél azonosító jelszóval vagy hatályban lévő személyi bankári szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződéssel.

A Keretszerződés megkötésének célja a külföldi értékpapírokra vonatkozóan az alábbi szolgáltatások felté- teleinek szabályozása:

• megbízások felvétele, továbbítása, megbízás végrehajtása az ügyfél javára;

• sajátszámlás kereskedés;

• letétkezelés, értékpapírszámla vezetés;

• társasági események kezelése, kommunikációja és közvetítése letétkezeléshez kapcsolódóan;

• a fenti műveletekhez nélkülözhetetlen adat- és információszolgáltatás.

Tájékoztatjuk, hogy az MKB Bank a rendelkezésére bocsátott banktitkot, illetve értékpapír-titkot képező ada- tokat – ideértve az Ügyfél személyes adatait és az adóilletőségére vonatkozó adatokat – a Keretszerződésben meghatározott feladatainak teljesítése során az Ügyfél Keretszerződésben adott felhatalmazása alapján – a jogszabályok adta keretek figyelembe vételével és betartásával – az adatkérő (például külföldi adóhatóság vagy kifizető vagy az értékpapír kibocsátója) számára továbbítja, szükség esetén a saját nyilvántartásai alap- xxx xxxxx akár közvetlenül, akár alletéteményesén keresztül, az Ügyfél külön megkérdezése nélkül is.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az MKB Bank Keretszerződés hiányában külföldi értékpapírra vonatkozó vé- teli megbízást nem vesz fel, valamint külföldi értékpapírt transzfer útján nem fogad be!

2. Összevont értékpapírszámla és ügyfélszámla

Az összevont értékpapírszámla a nyomdai úton előállított, valamint a dematerializált értékpapírok nyil- vántartására és kezelésére szolgál.

A kapcsolódó ügyfélszámla korlátozott rendeltetésű pénzszámla, mely kizárólag a számlavezető MKB által nyújtott befektetési szolgáltatáshoz és kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzmozgások lebonyolításá- ra szolgál. A vonatkozó jogszabály értelmében, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, akkor az ügyfélszámlával kapcsolatban a fizetési módok közül csak egyszerű átutalás vagy készpénzfizetés alkalmazható. A számla felett rendelkezni jogosult az ügyfélszámláról – törvény eltérő rendelkezése hiányá- ban – kizárólag a számlatulajdonos nevére szóló más ügyfélszámlára vagy a számlatulajdonos nevére szóló, hitelintézetnél vezetett fizetési számlára kezdeményezhet átutalást.

Az MKB Bank rendszeresen vizsgálja az ügyfélszámla jogszerű használatát, továbbá a jogszabállyal ellentétes megbízások teljesítését visszautasítja.

Szolgáltatásunk keretében az alábbi tevékenységet végezzük:

• Nyomdai úton előállított értékpapírok gyűjtő letétbe vétele, illetve kezelése. A gyűjtő letét azt jelenti, hogy a letét tárgyát képező értékpapírok nyilvántartása sorozat és mennyiség (alapcímlet és darabszám) szerint történik.

• Az összevont értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapírokban megtestesülő jogok gyakorlásához adat- szolgáltatás nyújtása (pl. részvénykönyvi bejegyzéshez, osztalék- és kamatfizetéshez, tőketörlesztéshez).

• Az értékpapírok hozadékainak (osztalék, kamat, hozam), esedékessé váló tőketörlesztő-részleteinek be- szedése, és a beszedett összegek jóváírása az összevont értékpapírszámlához tartozó ügyfélszámlán, il- letve devizaszámlán. (Nem forintban kibocsátott értékpapírok forgalmazásához és összevont értékpapír- számlán való nyilvántartásához a megfelelő devizában megnyitott devizaszámla is szükséges.)

• Társasági eseményekkel kapcsolatos értesítések küldése. (Külföldi kibocsátású értékpapírokra vonatko- zóan a Keretszerződésben meghatározott módon.)

• Külföldi kibocsátású értékpapírokból származó tőkejövedelmek adóztatásával kapcsolatos szolgáltatá- sok a Keretszerződésben meghatározott módon.

• Az értékpapír műveletek elszámolásával kapcsolatos feladatok végrehajtása (pl. értékpapír transzfer kül- dése és fogadása).

• Az összevont értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapírokról letéti/tulajdonosi igazolás, illetve köz- gyűlési letéti/tulajdonosi igazolás kiállítása a számlatulajdonos rendelkezése alapján.

• Ügyfeleink értesítése egyesített számlakivonat küldésével, az összevont értékpapírszámláján elhelyezett valamennyi értékpapírra vonatkozó alábbi információról:

– időszaki nyitó- és záró állományáról,

– azok tájékoztató jellegű piaci értékéről és bizonyos típusú társasági eseményekről (pl.: kamat-, oszta- lék- és tőkefizetés, közgyűlés) amennyiben az információk a rendelkezésünkre állnak,

– a forgalmi műveletekről (pl. értékpapír megbízások elszámolási tételei),

– valamint a letétkezeléshez kapcsolódóan történt pénzmozgásokról (hozadék- és törlesztő összegek beszedése, adólevonások, jutalékok elszámolása),

– jogszabályon alapuló haladéktalan tájékoztatás a számlatulajdonos részére az összevont értékpa- pírszámlán történt valamennyi jóváírásról és terhelésről. Az MKB ezen értesítési kötelezettségének elektronikus úton díjmentesen, míg postai úton a Kondíciós Listában meghatározott díj ellenében tesz eleget.

• Igény esetén az ügyfélszámla nap végi szabad egyenlegének automatikusan átvezetése az Ügyfél MKB Banknál vezetett fizetési számlájára.

3. Az ügyfél tulajdonában levő vagy őt megillető pénzügyi és pénzeszközök kezelése

A Bszt. értelmében a befektetési vállalkozás (esetünkben az MKB Bank) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt és pénzeszközt az ügyfél rendelkezése szerinti célra használja fel. A befektetési vállalkozás a kezelésében lévő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközzel és pénzesz- közzel sajátjaként nem rendelkezhet, és biztosítja, hogy az ügyfél ugyanezen pénzügyi eszközről és pénzesz- közről bármikor rendelkezni tudjon. A befektetési vállalkozás nyilvántartásait és a számlákat úgy vezeti, hogy

a) azok pontosak legyenek és az ügyfelek pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról mindenkor valós képet mutassanak, és

b) azok alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megille- tő pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint a befektetési vállalkozás saját pénzügyi eszköze és pénzesz- köze elkülönített kimutatása.

A befektetési vállalkozás az ügyfél eszközei és pénzeszközei kezelésére akkor köthet harmadik személlyel megállapodást, ha a harmadik személy megfelel az előzőekben foglaltaknak.

Az MKB Bank a fentiekben foglalt követelmény ellenőrzése érdekében rendszeresen, de legalább havonta egyezteti az általa vezetett nyilvántartásokat és számlákat a pénzügyi eszközöket és a pénzeszközöket kezelő harmadik felek nyilvántartásaival és számláival.

Az MKB Bank olyan belső szabályokat alakít ki, amelyek megakadályozzák a jogszerűtlen használatból, a csa-

lásból, tőkebefektetési csalásból, a nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő, az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek vagy az ezekkel kapcsolatos jogainak sérelmét.

Alletéteményes közreműködése

Az MKB Bank harmadik fél közreműködését veszi/veheti igénybe azokban az esetekben, amikor

• Ügyfelei értékpapírjait nem saját értéktárában őrzi: például a dematerializált értékpapírok esete, amikor az értékpapír előállítási módja és nyilvántartása nem teszi szükségessé és lehetővé az MKB Bank értéktá- rában való fizikai tárolást.

• olyan – akár nyomdai úton vagy dematerializált formában előállított – értékpapírokat kezel, amelyeknél az MKB Bank által vállalt befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások megfelelő színvonalához és hatékony ellátásához (nyilvántartás, megőrzés, értékpapír adásvételek elszámolása, értékpapírok transz- ferálása, hozadékok és tőketörlesztések beszedése, társasági eseményekben való részvétel) alletétemé- nyes igénybevételére van szükség.

Fontos tudni, hogy az összevont értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapírok túlnyomó többségének nyil- vántartása és kezelése harmadik fél közreműködésével valósul meg.

Az igénybe vett harmadik fél, az alletéteményes. Az alletéteményeseket az MKB Bank a tőle elvárható gon- dossággal választja ki és velük szerződést köt. Az alletéteményeseket, valamint az általuk a pénzügyi eszkö- zök letéti őrzésére alkalmazott megoldásokat az MKB Bank legalább évente felülvizsgálja.

Az MKB Bank által megbízott alletéteményesek minannyian olyan szervezetek, amelyek képesek – jogszabályi kereteknek, valamint minősített státuszuknak megfelelve – letétkezelői szolgáltatást nyújtani más piaci szereplők (esetünkben az MKB Bank) számára.

Ennek megfelelően az alletéteményesek

• kimutatást vezetnek az MKB Bank számláján nyilvántartott értékpapírokról,

• elvégzik az értékpapírok megbízásokhoz kapcsolódó elszámolási műveleteket,

• az értékpapírokat számlák között transzferálják,

• szükség szerint bonyolítják az arra alkalmas értékpapírok fizikai befogadását/kiadását,

• beszedik az értékpapírok hozadékait (kamat, osztalék, hozam), törlesztőrészleteit,

• az MKB Bank instrukciói szerint járnak el az értékpapírokhoz kapcsolódó egyéb események (pl. közgyűlés, felvásárlási ajánlat, bónusz kibocsátás) esetén,

• dokumentálják, kezelik és nyilvántartják a befektetők adóstátuszát, közvetítenek az ügyfél és az adott piac adóhatósága között,

• betartják és betartatják az adott ország bilaterális és multilaterális egyezményeire vonatkozó dokumen- tációs kötelezettségeket.

Fontos tudni, hogy az Ügyfél nincs közvetlen kapcsolatban sem a Bank alletéteményesével, sem az alletétemé- nyessel szerződő, helyi piacon jelenlévő letéteményessel! A Bank az általa igénybe vett alletéteményesért úgy felel, mintha a tevékenységet maga látná el. Az alletéteményes fizetésképtelensége esetén a Bank úgy jár el, mintha az eszközök ki- illetve visszaszolgáltatásának kötelezettségét maga a Bank nem tudná teljesíteni. Ettől eltérő felelős- séget jogszabályon alapuló és az adott Ügyféllel kétoldalúan rögzített esetben lehet csak megállapítani. Amennyi- ben a Bank egyes értékpapírok tekintetében alletéteményes közreműködését veszi igénybe, erről az Ügyfeleket hirdetményi úton tájékoztatja. Az aktuális alletéteményesi listát az MKB Bank a Kondíciós Listájában teszi közzé.

A jogszabályi előírások betartásával az MKB Bank egy-egy alletéteményes konkrét értékpapír kezelésében való közreműködői kiválasztása során a tőle elvárható gondossággal jár el, figyelembe véve az adott ügylet lebonyolítási folyamatait és az értékpapír-kezelés ésszerűségi elemeit, valamint a logisztikai és a gazdaságos- sági racionalitást.

A fentiek értelmében az MKB Banknak a letétkezeléshez és az összevont értékpapírszámla vezetéshez kap- csolódó szolgáltatásai és termékei kialakítása során figyelembe kell vennie az alletéteményesek által biztosí- tott szolgáltatásokat és termékeket is.

Az alletéteményesek kezelésében levő számlák

Az alletéteményesek az MKB Bank számára gyűjtőszámlán tartják nyilván az Ügyfelek pénzügyi eszközeit. A gyűjtőelvű tárolás miatt az Ügyfélnek csak az értékpapírok számlán kimutatott fajtája és mennyisége te- kintetében keletkezik követelése. Az Ügyfél a gyűjtőelvű tárolás esetén nem követelheti a letétbe helyezett egyedi címlet és sorszám szerint megjelölt értékpapírokat. Ettől az MKB Bank egyes esetekben (pl. adózás szempontjából előnyösebb elbánás, az Ügyfél és a Bank közötti egyedi megállapodás) eltérhet azzal, hogy az MKB Bank az Ügyfelet tájékoztatja az esetleges díj- és költségoldali különbségekről.

A alletéteményesek az MKB Bank által rájuk bízott eszközöket a sajátjuktól és más számlatulajdonosok esz- közeitől elkülönítetten kezelik.

Az alletéteményesekkel kötött banki szerződések

Az MKB Bank és alletéteményesei között létrejött szerződések joga eltérhet az Ügyfél és az MKB Bank közötti szerződés jogától. Ebben az esetben az Ügyfél és az MKB Bank közötti szerződés jogától eltérő szabályozá- sok vonatkozhatnak az alletéteményben kezelt eszközökre. Ez annak ellenére járhat előre fel nem mérhető következménnyel is, hogy a Bank kifejezetten ügyel a saját és alletéteményesei szolgáltatás struktúrájának kellő szintű egyezésére, azaz az Ügyféllel szemben vállalt kötelezettségei és az alletéteményesekkel szemben megszerzett jogai összhangjára törekszik.

A befektetésekre vonatkozó külső szabályozások

Felhívjuk tisztelt Ügyfeleink figyelmét arra, hogy a befektetésekre vonatkozó magyarországi és külföldi – így például az adózással, az értékpapírok nyilvántartásával, az elszámolásokkal kapcsolatos – szabályokra az MKB Banknak, illetve alletéteményeseinek nincs ráhatása. Tevékenységüket ugyanakkor mindezen szabályozó eszközök adta keretek között kell végezniük.

Minden befektetőnek számításba kell vennie azt a körülményt, hogy befektetésére a befektető honos or- szágától eltérő jog- és szabályrendek vonatkoznak, amelyek különböző adatszolgáltatási, dokumentációs, eljárási és költségbeli kihatással bírhatnak.

Külön figyelmet kell a befektetőnek fordítania arra, hogy az általa megvásárolni szándékozott érték- papírt mind a befektetőre vonatkozó jogszabályok, mind az értékpapír kibocsátási dokumentációjá- ban meghatározottak, mind pedig az értékpapír kibocsátási helyének szabályai értelmében megsze- rezheti-e és élhet-e az értékpapírban foglalt jogokkal korlátozás nélkül.

Az értékpapírok kibocsátási dokumentációjában tájékozódhat továbbá arról is, hogy az adott értékpapír megszerzésével, elidegenítésével, illetve tulajdonlásával kapcsolatosban milyen adók, illetékek, illetve egyéb eseti vagy rendszeres költségek merülhetnek fel. Ezen túlmenőlen felhívjuk szíves figyelmüket az egyes or- szágokban (pl. Olaszország, Franciaország) már bevezetett – tranzakciós illetékre, illetve az értékpapírtransz- ferhez – azaz nem kizárólag a tulajdonváltáshoz – kapcsolódó„stamp duty” elnevezésű illetékre (pl, Lengyel- ország, Egyesült Királyság), valamint az American Depository Receipt (ADR) és a Global Depository receipt (GDR) kibocsátói díjára. Az ADR/GDR tartásával kapcsolatban leggyakrabban éves díj merülhet fel, amely azt a befektetőt terheli, aki a díj megállapításához tartozó fordulónapon az értékpapírt tulajdonolja, függetlenül attól, hogy mennyi ideig volt a birtokában. Az ADR/GDR kibocsátói díj összege esetenként jelentős mértékű is lehet, ezért javasolt az ilyen értékpapírok vásárlása előtt tájékozódni a díjak mértékéről.

Az MKB Bank fenntartja magának azt a jogot, hogy a kondíciós listában megjelenített állományi és a tranzak- ciós díjakon felüli, a fentekben említetett díjakat, jutalékokat, költségeket a befektetőre áthárítsa.

Az olyan értékpapírok kibocsátói tájékoztatóit, amelyeket az MKB Bank az értékpapír kibocsátójával kötött forgalmazói szerződés alapján értékesít, az MKB Bank honlapján (xxx.xxx.xx) teszi közzé, és/vagy a forga- lomba hozatali helyeken ingyenesen a nyilvánosság számára is rendelkezésre bocsátja.

A Bank óvadéki és beszámítási joga és a zárolás

Az MKB Bankot a befektetési szolgáltatási tevékenységből, kiegészítő szolgáltatási tevékenységből eredő lejárt pénzkövetelései, valamint az Ügyfél szerződésszegő magatartása miatt – az MKB Bankot ért kár össze- gének erejéig – óvadéki jog illeti meg a nála elhelyezett értékpapírok, illetve pénzeszközök felett függetlenül attól, hogy a vagyontárgyakat az Ügyfél milyen szerződés keretében bocsátotta az MKB Bank rendelkezésére. Az óvadék a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén az MKB Bank által – sor- tartási, valamint előzetes tájékoztatási kötelezettség nélkül – igénybe vehető. Az MKB Bank az értékpapír kényszerértékesítése során a piaci ár elérésére törekszik.

A 2014. március 15-ét követően nyitott összevont értékpapírszámák vonatkozásában a fentiektől eltérően a természetes személy ügyfelek értékpapírjain a Bankot óvadéki jog csak külön megállapodás esetén illeti meg.

A Bank az Ügyfél felé fennálló tartozását úgy is teljesítheti, hogy az Ügyféllel szemben fennálló tartozásába beszámítja az Ügyféllel szemben fennálló bármely lejárt pénzkövetelését, ideértve az Ügyfél szerződésszegő magatartása miatt a Bankot ért kár összegét is. A beszámítás jogát a Bank akként gyakorolja, hogy esedékes követelésével az Ügyfél Banknál vezetett bármely fizetési számláját, illetve ügyfélszámláját közvetlenül meg- terheli.

Az MKB Bank zárolt alszámlát nyit az Ügyfél részére, amennyiben az Ügyfél, vagy az Ügyfél és a számla ked- vezményezettje együttesen kérik, vagy az Ügyfél olyan üzleti tevékenységet folytat az MKB Banknál, amely- nek végzéséhez az MKB Bank előírja a zárolt számla megnyitását.

Az MKB Bank az alszámlán minden esetben feltünteti a zárolás jogcímét – így különösen óvadék, zálogjog – és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték. Az MKB Bank az alszámláról kiállított számlakivonatot meg- küldi a számlatulajdonosnak és annak a személynek, akinek a javára a jogosultságot bejegyezte. Ugyanígy kell eljárni a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is. Az Ügyfélnek a zárolt értékpapír-alszámlára vonat- kozó rendelkezését az MKB Bank csak annyiban teljesíti, amennyiben az nem ellentétes a zárolás jogcímével. A zárolt értékpapír alszámláról az értékpapír csak abban az esetben szabadítható fel, illetve terhelhető meg újra, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt, és erről az arra jogosult nyilatkozik. Ebben az esetben az MKB Bank az addig zárolt értékpapírszámlán levő értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az Ügyfél össze- vont értékpapírszámlájára.

Ha a számlatulajdonos a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, az MKB Bank gondos- kodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új szám- latulajdonos javára vezetett értékpapír (letéti) számlához kapcsolódó zárolt értékpapír (letéti) alszámlán.

4. Kondíciók

Az MKB Bank értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatásainak részletes feltételeit a befektetési szolgáltatások- ra, valamint a kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó Üzletszabályzata, díjait a mellékletét képező, hatályos Kondíciós Lista tartalmazza. Szeretnénk felhívni Ügyfeleink figyelmét, hogy a fentiekben ismertetett szolgál- tatásait az MKB Bank, az MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. alapjai és a saját kibocsátású értékpapírok tekinte- tében kedvezményes díjszabással végezzük.

A dokumentumok megtekinthetőek az MKB Bank ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben, valamint a Bank honlapján (xxx.xxx.xx).

Amennyiben az Ügyfélre külön megállapodás alapján a honlapon közzétett Kondíciós Listától eltérő kondíci- ók irányadók, az erről szóló Kondíciós Listát a megállapodás megkötésekor kapja kézhez.

IV. Alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tehát a kötvény vásárlója hitelt nyújt a kötvény kibocsátójának a kötvény megvásárlásával.

A kötvényben a kibocsátó (adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeget, annak kamatát a kötvény mindenkori tulajdonosának vagy birtokosának a kötvényben megjelölt időben és módon megfizeti.

1. Alapfogalmak

A kötvényeket kamatozás szerint a következő kategóriákba soroljuk:

Kamatozó kötvények	• fix kamatozású kötvények: a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti a köt- vény kamatának mértékét, a kamatfizetés időpontja(i)t.
	• változó kamatozású kötvények: a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzí- ti azt a referencia értéket (pl. BUBOR), amihez képest a mindenkori kifizetésre kerülő kamat mértéke aktuálisan megállapításra kerül, valamint a kamatfizetés időpontja(i)t.
	• indexált kötvények: a kamatfizetés egy előre meghatározott mögöttes termék teljesítményéhez kötött, a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti azokat a feltételeket, amelyek esetén kamatfizetésre kerül sor az előre meghatározott időpont(ok)ban.
Nem kamatozó kötvények	• A kötvény hozama nem kamat, hanem árfolyam eredmény, pl. diszkont kincs- tárjegy

A kötvények csoportosíthatók továbbá:

Kibocsátó szerint	• állami kibocsátású kötvények
	• pénzintézeti kibocsátású kötvények
	• vállalati kibocsátások
	• önkormányzati kibocsátások
Futamidő szerint	• rövid futamidejű kötvények (éven belüli futamidő)
	• középhosszú futamidejű kötvények (1-5 éves futamidő)
	• hosszú futamidejű kötvények (5 év feletti futamidő)

2. A termékre jellemző kockázatok

A tőke és kamatok megfizetésének kockázata

Alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények alatt azon kibocsátók kötvényeit értjük, amelyeket a nemzetközi hi- telminősítő intézetek befektetési kategóriába soroltak. A Magyar Állam által forintban kibocsátott értékpapírok a forint megtakarítással rendelkező befektetők számára a legalacsonyabb kibocsátói kockázatot jelentik, emiatt a Magyar Állam által kibocsátott kötvényeket az Alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények közé soroljuk.

Az MKB Bank, mint kibocsátó által kibocsátott kötvényeket szintén Alacsony és mérsékelt kockázatú kötvé- nyek közé soroljuk.

Likviditási kockázat

A kötvényt a kibocsátó általában csak lejáratkor váltja vissza tekintettel arra, hogy a kibocsátó célja a lejára-

tig történő forrásbevonás, amelynek érdekében a konstrukció kialakításra került. Amennyiben a befektető lejárat előtt a pénzhez szeretne jutni, értékesítheti a kötvényt a másodlagos piacon, amennyiben van vevő az adott értékpapírra. Lejárat előtti értékesítés esetén előfordulhat, hogy a befektető a befektetett tőkéjénél alacsonyabb összegért tudja csak értékesíteni a kötvényt.

3. A termék piaci helyzete, a kötvények árának volatilitása

Különböző típusú kötvények árfolyama (nem kamatozó, fix kamatozású, változó kamatozású, indexált) azo- nos piaci változásokra különböző módon és mértékben reagálnak.

A kötvények árfolyamát a piaci hozamváltozás befolyásolja.

Ha a befektető lejárat előtt értékesíti az értékpapírokat, emelkedő hozamok esetén a kamatozó kötvények árfolyama az eredeti vételi árfolyam alá eshet. Ez azt jelenti, hogy értékesítéskor az utolsó kamatfizetéstől eltelt időtartamra a vevő az időarányos kamatot az eladónak megfizeti, a nettó árfolyam, azaz a tőke ára azonban a vásárláskori érték alá eshet, tehát a befektető árfolyamveszteséget szenvedhet el. Amennyiben a befektető szélsőséges piaci környezetben sürgősen a megtakarításához szeretne jutni, előfordulhat, hogy a befektetése jelentős részét elveszti.

Szélsőséges piaci környezetben bármely kötvény esetén a tőke és kamatok megfizetésének esetleges meg- növekedett kockázatai miatt a kötvények árfolyama jelentősen a névérték alá eshet. (B. Példa)

A. Példa fix kamatozású kötvény befektetésre (A példában nem létező instrumentum szerepel)

Lejárat	20X6.01.01.
Nominális kamat	3%
Vétel napja	20X5.02.16.
Vételi hozam	2,5%
Eladás napja	20X5.03.16.
Eladási árhoz tartozó hozam	2%

A befektető 20X5.02.16-án 100,80%-os bruttó árfolyamon megvásárolja a kötvényt, ebből az időarányos ka- mat 0,38%, a nettó árfolyam 100,80%-0,38%=100,42%.

A piaci hozamok 1 hónap alatt 2,5%-ról 2%-ra csökkennek. A befektető értékesíti az értékpapírját, az eladási bruttó árfolyam 101,39%, a felhalmozott kamat tartalom 0,6%, a nettó árfolyam 101,39%-0,6%= 100,78%.

A befektető ebben az esetben árfolyamnyereséget ér el a befektetésén, mivel a vételhez tartozó nettó árfo- lyam alacsonyabb volt (100,42%), mint az eladáshoz tartozó nettó árfolyam (100,78%).

Az értékpapírt a befektető 28 napig tartotta meg, a két bruttó árfolyam közötti különbség a futamidő alatt számára évesítve 7,6% hozamot jelentett.

A befektető amennyiben lejáratig, azaz 20X6.01.01-ig megtartja a befektetését, éves átlagos 3,00%-os hoza- mot realizálhat a befektetésén.

B. Példa Indexált kötvény befektetésre (A példában nem létező instrumentum szerepel)

Lejárat

20X8.03.15.

Kamatozás	indexált
Kamatfizetés mértéke	4,00% éves kamat fizetendő évente a kamatfizetési napokon, ha az adott kamatfizetési napon a mögöttes termék árfolyama ma- gasabb, mint a kibocsátás napján érvényes árfolyam
Vétel napja	20X5.01.15.
Eladás napja	20X5.03.15.

Amennyiben a mögöttes termék, amelynek árfolyam alakulása a kötvény kamatfizetését meghatározza, a kibocsátást követően a várakozásokkal ellentétesen változik, és a befektetők általános véleménye már az, hogy a mögöttes termék árfolyama nem éri el a kamatfizetéshez szükséges mértéket, úgy a piacon vételi érdeklődés csak a kötvény névértékét figyelembe vevő árfolyamon érhető el. Ennek az az oka, hogy a vevő

– mint legrosszabb kimenet – arra számít, hogy kamatfizetés nem történik lejáratig, és lejáratkor a kibocsá- tótól a névértéket fogja visszakapni, ezért a kötvény árfolyam számításánál csak és kizárólag ezt az egyetlen kifizetést veszi figyelembe.

A kötvény ára tehát egy három éves hátralévő futamidejű indexált kötvény esetén legalább a hasonló futa- midejű állampapír piaci hozammal kalkulált jelenérték, ami a fent említett 3 éves futamidő és 3,5%-os elvárt hozam esetén a névérték 90,19%-a! (100%/(1+0,035) ³)=90,19 %.

Tehát a példa szerint lejárat előtti értékesítés esetén akár a tőke 10%-ának megfelelő veszteség is keletkezhet a befektetésen.

4. Az alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények összetettsége

Nem komplex termékek

• Fix kamatozású kötvények

• Diszkontkötvények

• Változó kamatozású kötvények

Komplex termékek

• Változó, indexált kamatozású kötvények (strukturált kötvények)

5. A megbízások szerződéses háttere

A kötvényekbe történő befektetés előfeltétele az Összevont értékpapír és ügyfélszámla szerződés megköté- se és a számla megnyitása.

Az MKB Bank saját kibocsátású kötvényeit jegyzés keretében vagy adásvétel útján értékesíti. Egyéb kötvények- re a Bank forgalmazóként adásvételi szerződést köt, vagy amennyiben nem forgalmazója az adott állami, vál- lalati, hitelintézeti kötvénynek, akkor vételi és eladási megbízásokat vesz fel bizományosi szerződés keretében. Külföldi értékpapírokra vonatkozó befektetési szolgáltatások igénybevételének további előfeltétele, hogy az Ügyfél rendelkezzen erre vonatkozó, aláírt keretszerződéssel is (Keretszerződés külföldi értékpapírokra nyújtott befektetési szolgáltatásra).

6. Pénzügyi elszámolás, teljesítés

Kötvények pénzügyi elszámolása a DVP (Delivery Versus Payment) azaz „szállítás fizetés ellenében” elv alap- xxx xxxxxxxx.

Más devizanemben denominált kötvények elszámolása az Ügyfél devizaszámláján azonos devizanemben meglevő fedezet terhére történik. Amennyiben magyar forintban áll rendelkezésre a fedezet (ellenérték), az Ügyfélnek kell intézkednie az átváltásról.

7. Pótlólagos befizetés

Kötvények esetén szerződéskötést követő pótlólagos befizetésre nem kerül sor.

8. Garanciák

A magyar állampapír alacsony kockázatú, biztonságos befektetési forma, mivel az abban megtestesített kö- vetelés (névérték és/vagy kamat) adósa maga az állam, és a követelés nem évül el. Felhívjuk a figyelmet, hogy a futamidő alatti értékesítés esetén realizált hozam az eredeti vételi hozamtól eltérhet, így a lejárat előtti értékesítés szélsőséges esetben akár tőkeveszteséget is eredményezhet.

Az MKB Bank saját kibocsátású kötvényeire az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garanciája az aláb- biak szerint érvényesíthető: 2003 január 1. és 2015. július 2. között hitelintézet által kibocsátott kötvények továbbra is OBA védettséget élveznek. Azonban 2015. július 3-n, vagy azt követően kibocsátott hitelintézeti kötvények már nem OBA védettek.

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) kártalanítása kötvényekkel kapcsolatos jogviszony alapján létrejöhet. A BEVA nem fizet kártalanítást, ha a befektető követelésének alapja a befektetés értékvesztése vagy árfolyam- veszteség.

9. Kondíciók

Az Összevont értékpapír és ügyfélszámla nyitás és vezetés kondícióit, valamint a kamatozó értékpapírokra szóló megbízások költségeit a mindenkor érvényes „Befektetési Szolgáltatások” Kondíciós Lista tartalmazza. A tranzakció devizanemétől eltérő devizanemű fedezetek átváltásának árfolyamát és költségeit a mindenkor érvényes „lakossági valamint a jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok forint- és devizaszám- la-vezetési” kondíciós listája tartalmazza.

10. Adózás

I. A kötvényeken elért hozam Magyarországon és magánszemélyek esetén kamatnak minősül, amelyre a Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv (SZJA) és az Egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. tv. (EHO) előírásai vonatkoznak. A Társasági adó hatálya alá tartozó személyek esetén a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. (TAO) rendelkezései az irányadóak a magyarországi kifizetés tekintetében.

a) Belföldi illetőségű magánszemélyek kamatjövedelmei után jelenleg a személyi jövedelemadó mértéke 15%, az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 6%. Mindkét adót a megszerzés időpontjára a bank állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be az adóhatóságnak.

Állampapírokon keletkezett kamatjövedelem jelenleg mentes a 6% EHO kötelezettség alól.

b) Külföldi illetőségű magánszemélyek

• amennyiben az Európai Közösség bármely tagállamában rendelkeznek illetőséggel, a kamatjövedelme- iket Magyarországon nem terheli adófizetési kötelezettség. A keletkezett jövedelem után a saját adóille- tékességük szerinti államban kell adózniuk. A kamat összegéről az Adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. törvény (ART.) 7. számú melléklete alapján adatszolgáltatást teljesít a Bank a magyar adóhivatal felé.

• egyéb esetben a kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezmények szerinti SZJA mérték kerül levonásra, feltéve, hogy a külföldi magánszemély adóilletőségét a vonatkozó jogszabályban meghatározott szerint igazolja. Az EHO tv. értelmében, amennyiben az illetékességük szerinti ország és Magyarország között

megkötött kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezmény alapján Magyarországon is adóztatható a kamatjövedelem, akkor a 6%-os EHO is levonásra kerül, amit a magánszemély az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 4. számú mellékletének 5. pontja alapján a Magyar Adóhivatalnál külön eljárás kere- tében az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával adó visszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi illetőségű magánszemély által megjelölt fizetési számlára utalja át.

Amennyiben illetőségüket a magánszemélyek nem igazolják, vagy az illetőségük szerinti állammal Magyar- országnak nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, a belföldi magánszemélyekre vonatkozó előírások kerülnek alkalmazásra.

c) Társasági adótörvény hatálya alá tartozó személyeknél az elért hozam a társasági adóalap részét képezi.

II. Belföldi illetőségű magánszemélyek esetében, ha tartós befektetési szerződés keretében adott megbízásból keletkezik jövedelem a kötvény kamatfizetésekor, átruházásakor, visszaváltásakor, lejá- ratakor, akkor az SZJA tv. 67/B § szerinti tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jövedelmet terhelő adó mértéke legalább 3 éves lekötésben tartás esetén (tartós befek- tetési szerződésre történő befizetés évét követő 3. év végét követően) 10%, míg az 5 éves lekötésben tartás esetén (tartós befektetési szerződésre történő befizetés évét követő 5. év végét követően) 0%. A tartós befektetési szerződés három éves lekötési időszak letelte előtt történő megszüntetése esetén a jövedel- met 15%-os személyi jövedelemadó és 6% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése a magánszemély kötelezettsége.

Külföldi illetőségű magánszemélyek adózására az SZJA, az egyéb vonatkozó magyar adójogszabályok, illetve a kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései az irányadóak.

Az adóügyi következmények azonban az ügyfelek egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és a jö- vőben változhatnak.

11. A kötvényekre vonatkozó információk, értékesítési és átruházási korlátozások

Az MKB Bank saját kibocsátású kötvényeinek valamint az MKB Bank által forgalmazott kötvények kibocsátási tájékoztatója az MKB Bank honlapján (xxx.xxx.xx) elérhető vagy és/vagy azokat az MKB Bank forgalomba hozatali helyeken ingyenesen a nyilvánosság számára is rendelkezésre bocsátja.

Az MKB Bank által nem forgalmazott kötvények kibocsátási tájékoztatói rendszerint a kibocsátó honlapján ér- hetők el. Külföldi értékpapír esetén a kibocsátási tájékoztató nem feltétlenül áll rendelkezésre magyar nyelven. A kibocsátási tájékoztatók tartalmazhatnak ún. értékesítési vagy átruházási korlátozásokat, amelyek bizo- nyos befektetői körnek (például Amerikai Egyesült Álamok állampolgárai) nem teszik lehetővé az adott köt- vénybe történő befektetést, vagy a kötvény ilyen személyre történő átruházását. Ezekről a korlátozásokról a kötvénybe történő befektetést megelőzően feltétlenül tájékozódni kell.

V. Közepes és magas kockázatú kötvények

1. Alapfogalmak

A közepes és magas kockázatú kötvények alapvető jellemzői teljes egészében megegyeznek a IV. fejezet- ben az alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények termékismertetőjénél leírtakkal. A nem magyar jog alatt kibocsátott kötvények eltérő jellemzőkkel is rendelkezhetnek, amelyekre az V.2. pontban hívjuk fel külön a figyelmet.

2. A termékre jellemző kockázatok

A tőke és kamatok megfizetésének kockázata

Közepes és magas kockázatú kötvények alatt azon kibocsátók kötvényeit értjük, melyeket a nemzetközi hitel- minősítő intézetek befektetési kategória alatti minősítéssel láttak el. A kibocsátó fizetésképtelensége esetén a kibocsátó nem tud eleget tenni a kötvényen alapuló fizetési kötelezettségének, a meginduló fizetéskép- telenségi eljárásban pedig a kötvényesek rendszerint a kielégítési sorrend végén helyezkednek el, azaz nem biztos, hogy követelésükhöz jutnak.

A lejáratkori tőke visszafizetésének kockázata megmutatkozik abban is, hogy a kötvény biztosítékkal fedezet- ten vagy nem fedezett kötvényként, illetve alárendelt kölcsönkötvényként kerül kibocsátásra. Az első esetben a kibocsátó csődje esetén a rendelkezésre álló biztosíték fedezi jó esetben a fizetési kötelezettséget, a második esetben a követelés az egyéb hitelezőkkel azonos elbírálás alá esik, alárendelt kölcsönkötvénynél azonban a kibocsátó csődje esetén a kötvényből eredő követelés az egyéb hitelezők után kerül csak kielégítésre.

Likviditási kockázat

A közepes és magas kockázatú kötvények értékesítése az értékpapír piacok átmeneti likviditási problémái esetén nehézségekbe ütközhet, illetve előfordulhat, hogy a termékekre átmenetileg megszűnik a másodla- gos kereskedés. Lejárat előtti értékesítés esetén előfordulhat az is, hogy a befektető a befektetett tőkéjénél alacsonyabb összegért tudja csak értékesíteni a kötvényt, azaz tőkét veszít.

Nem magyar jog alatt kibocsátott kötvények további kockázatai

A nem magyar jog alatt kibocsátott kötvények, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (különböző el- nevezésük lehet, pl: note, bond) esetén a magyar jogtól eltérően a kötvények nem feltétlenül tőkevédett instru- mentumok. Ez azt jelenti, hogy különösen a strukturált kötvények esetén a kötvényfeltételek úgy is kialakításra kerülhetnek, hogy a kamat, egyéb hozam kifizetésére csak meghatározott feltétel bekövetkezése esetén kerül sor, illetve, hogy a kibocsátó meghatározott feltételektől függően nem köteles a befektetett tőke visszafizetésé- re még lejáratkor sem, ami nagy mértékű veszteséget, akár teljes tőkevesztést is eredményezhet.

3. A termék piaci helyzete, a kötvények árának volatilitása

A közepes és magas kockázatú kötvények piaci árfolyama hozamemelkedés esetén nagyobb mértékben vál- tozik, mint az alacsony és mérsékelt kockázatú kötvényeké, mivel a hozamváltozás is nagyobb mértékű.

A közepes és magas kockázatú kötvények általában magasabb hozamot ígérnek, mint az alacsony és mér- sékelt kockázatú kötvények. A magasabb hozam eléréséhez a befektetőnek magasabb kockázatot kell vállalnia. A befektetés kockázatait a befektető viseli, tehát a szélsőséges piaci mozgások esetén jelentkező tőkevesztés a befektető vesztesége.

Ha a befektető lejárat előtt értékesíti az értékpapírokat, emelkedő hozamok esetén a közepes és magas koc- kázatú kamatozó termékek árfolyama az eredeti vételi árfolyam alá eshet. Ez azt jelenti, hogy értékesítéskor az utolsó kamatfizetéstől eltelt időtartamra a vevő az időarányos kamatot az eladónak megfizeti, a nettó árfolyam, azaz a tőke ára azonban a vásárláskori érték alá eshet, tehát a befektető árfolyamveszteséget szen- vedhet el. Amennyiben a befektető szélsőséges piaci környezetben sürgősen a megtakarításához sze- retne jutni, előfordulhat, hogy a befektetése jelentős részét elveszti.

Amennyiben a befektető lejáratig megtartja az értékpapírt, akkor a vásárláskor rögzített éves hozamhoz fog hozzájutni, mivel a futamidő alatt bekövetkezett piaci árfolyamváltozás nem jelenik meg a befektetésben csak értékesítés esetén. Lejáratig való megtartás esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy ezen kötvények kibocsátói kockázata magas, tehát előfordulhat, hogy a kibocsátó nem, vagy csak részben képes a lejáratkori teljesítésre (A. Példa) . Szélsőséges piaci környezetben bármely kötvény esetén a tőke és kamat megfizetésének esetleges megnövekedett kockázatai miatt a kötvények árfolyama jelentősen a névérték alá eshet. (B. Példa)

A. Példa fix kamatozású, nem befektetési kategóriába sorolt kötvény befektetésre (A példánkban nem létező instrumentum szerepel)

Lejárat	20X6.01.01.
Nominális kamat	5,00%
Vétel napja	20X5.02.16.
Vételi hozam	8,00%
Eladás napja	20X5.03.16.
Eladási árhoz tartozó hozam	12,0%

A befektető 20X5.02.16-án 98,17%-os bruttó árfolyamon megvásárolja a kötvényt, ebből az időarányos ka- mat 0,63%, a nettó árfolyam 98,17%-0,63%=97,54%.

A hozamok 1 hónap alatt 8,00%-ról 12,00%-ra emelkednek. A befektető értékesíti az értékpapírját, az eladási bruttó árfolyam 95,93%, a felhalmozott kamat tartalom 1,01%, a nettó árfolyam 95,93%-1,01%=94,92%.

A befektető ebben az esetben árfolyamveszteséget szenved el a befektetésén, mivel a vételhez tartozó nettó árfolyam 97,54%, az eladáshoz tartozó nettó árfolyam 94,92%.

Az értékpapírt a befektető 28 napig tartotta meg, a két bruttó árfolyam közötti különbség a futamidő alatt számára évesítve 29,2% veszteséget jelentett. (95,93%-98,17%=-2,24%)

A befektető amennyiben lejáratig, azaz 20X6.01.01-ig megtartja a befektetését, éves átlagos 8,00%-os hoza- mot realizálhat a befektetésén.

B. Példa Indexált kötvény befektetésre (A példában nem létező instrumentum szerepel)

Lejárat	20X8.03.15.
Kamatozás	indexált
Kamatfizetés mértéke	5,00% éves kamat fizetendő évente a kamatfizetési napokon, ha az adott kamatfizetési napon a mögöttes termék árfolyama magasabb, mint a kibocsátás napján érvényes árfolyam
Vétel napja	20X5.01.15.
Eladás napja	20X5.03.15.

A kötvény ára tehát egy három éves hátralévő futamidejű indexált kötvény esetén az azonos futamidejű állampapír piaci hozam + kockázati felár – ami a fent említett 3 éves futamidő és 3,5%-os kockázatmentes kamatláb és 2%-os kockázati felár – esetén a névérték 85,1%-a! (100%/(1+0,055)³)=85,1%

Tehát a példa szerint lejárat előtti értékesítés esetén akár a tőke 15%-ának megfelelő veszteség is keletkezhet a befektetésen.

4. A közepes és magas kockázatú kötvények kockázatainak összetettsége

A közepes és magas kockázatú kötvények összetettségére vonatkozó információk teljes egészében meg- egyeznek a IV. fejezet 4. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú kötvényeknél leírtakkal.

5. A megbízások szerződéses háttere

A közepes és magas kockázatú kötvényekre vonatkozó megbízások szerződéses háttere teljes egészében megegyezik a IV. fejezet 5. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények termékismertetőjénél leírtakkal.

6. Pénzügyi elszámolás, teljesítés

A közepes és magas kockázatú kötvényekkel kapcsolatos pénzügyi elszámolás, teljesítés teljes egészében megegyezik a IV. fejezet 6. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények termékismertetőjénél leírtakkal.

7. Pótlólagos befizetés

Kötvények szerződéskötést követően pótlólagos befizetésre nem kerül sor.

8. Garanciák

9. Kondíciók

A közepes és magas kockázatú kötvényekkel kapcsolatos kondíciókra vonatkozó információk teljes egészé- ben megegyeznek a IV. fejezet 9. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények termékismerte- tőjénél leírtakkal.

Az MKB Bank mint forgalmazó díjazása a kötvény kibocsátójától.

A strukturált kötvények forgalmazásáért az MKB Bank forgalmazói díjat kap a kötvény kibocsátójától. Ügyfél kérésére a részletes tájékoztatást a forgalmazói díjra vonatkozóan a Bank az ügyfél rendelkezésére bocsájtja.

10. Adózás

A közepes és magas kockázatú kötvényekkel kapcsolatos adózással összefüggő információk teljes egészé- ben megegyeznek a IV. fejezet 10. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú kötvények termékismerte- tőjénél leírtakkal.

11. A kötvényekre vonatkozó információk, értékesítési és átruházási korlátozások

A kibocsátási tájékoztatók tartalmazhatnak ún. értékesítési vagy átruházási korlátozásokat, amelyek bizo- nyos befektetői körnek (például amerikai személyek) nem teszik lehetővé az adott kötvénybe történő be- fektetést, vagy a kötvény ilyen személyre történő átruházását. Ezekről a korlátozásokról a kötvénybe történő befektetést megelőzően feltétlenül tájékozódni kell.

VI. Alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyek

A befektetési alap olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy az egyes befektetők megtakarításaikat egy- szerű, biztonságos és költség-hatékony módon, a kockázatok megosztásával fektethessék be az érték- papír -, illetve ingatlanalapok esetében az ingatlanpiacon.

Az alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, amelyet az alapkezelő (egyéb intézmé- nyek közreműködésével) hoz létre és kezel. A befektetési alap a befektetett összeget megtestesítő ér- tékpapírokat, ún. befektetési jegyeket bocsát ki. A befektetési jegy tulajdonos befektetők a jegyek szá- mának arányában részesednek az alap teljes vagyonából.

1. Alapfogalmak

A befektetési alapokat működtető intézményi háttér

A befektetési alapok esetében a három legfontosabb szereplő az alapkezelő, a letétkezelő és a forgalmazó.

Alapkezelő

• Felelős az alap létrehozataláért, portfoliójának kezeléséért, meghozza és végrehajtja a befektetési döntéseket az alap Tájékoztatójában és Kezelési szabályzatában leírt befek- tetési irányelveknek és a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően.

Az alapkezelő végzi el a befektetési alapok eszközeinek értékelését és nettó eszközének a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kiszámítását, valamint biztosítja ezek nyilvánosságra hozását a befektetők számára.

Letétkezelő

• A befektetési alapkezelőtől függetlenül működő hitelintézet vagy befektetési vállalkozás – végzi az alap vagyonának, az alap befektetéseit képező értékpapíroknak a nyilvántartását, az értékpapír-tranzakciók elszámolását és az egyéb jogszabály által előírt feladatokat.

Forgalmazó

• A befektetési jegyek forgalomba hozatalában közreműködő szervezet, amely az alappal kapcsolatban információkkal is ellátja a befektetőket.

Egy jegyre jutó nettó eszközérték, árfolyam

A befektetési alapkezelő feladata, hogy a kezelt vagyont az alapkezelési szabályzatának, valamint a vonatko- zó törvénynek megfelelően folyamatosan értékelje, azaz megállapítsa, hogy az alap vagyonából befektetett eszközök aktuálisan (piaci áron) mennyit érnek, csökkentve az alap működésével kapcsolatos költségekkel. Az így kapott érték az alap nettó eszközértéke. Ha ezt az összeget elosztjuk a kibocsátott befektetési jegyek számával, megkapjuk az 1 jegyre jutó nettó eszközértéket.

Az MKB befektetési alapok alapkezelője az MKB Alapkezelő Zrt, a zártvégű alapoknál a nettó eszközértéket legalább hetente, a nyíltvégű alapoknál naponta közzéteszi a xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx oldalon.

A tőzsdére bevezetett befektetési jegyek esetében a nettó eszközérték és a tőzsdei árfolyam eltérhet, a má- sodlagos piacon kialakuló keresletnek és kínálatnak megfelelően.

Külföldi befektetési alapokra vonatkozó bővebb információk az egyes alapok alapkezelőjének honlapján ér- hetők el.

A befektetési alapok főbb típusai

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló 2014. XVI. törvény értelmében a befektetési alapok az alábbiak szerint csoportosíthatók:

Befektetési alap működési formája szerint	• Nyilvános befektetési alap
Befektetési alap működési formája szerint	• Zártkörű befektetési alap
Befektetési alap forgalmazási köre szerint	• Szakmai befektetőknek forgalmazott alap • Lakossági befektetőknek forgalmazott alap
Befektetési alap fajtája szerint	• Nyíltvégű befektetési alap
Befektetési alap fajtája szerint	• Zártvégű befektetési alap
Befektetési alap futamideje szerint	• Határozott futamidejű
Befektetési alap futamideje szerint	• Határozatlan futamidejű
Elsődleges eszközkategória szerint	• Értékpapír alap
	• Ingatlan alap
	• Kockázati tőkealap
	• Magántőke alap

Nyíltvégű alapok és zártvégű alapok

Nyíltvégű alapok esetében az alapkezelő az alap futamideje alatt folyamatosan újabb befektetési jegyeket bocsát ki és a már korábban kibocsátott jegyeket az alap Kezelési Szabályzatában foglaltak szerint vissza- vásárolja. Ezzel a befektetőknek lehetőségük van bármikor újra befektetni és bármikor eladni a befektetési jegyeiket az aktuálisan közzétett napi 1 jegyre jutó eszközértéken. A nyíltvégű alapok esetében tehát a ki- bocsátott jegyek darabszáma és az alap vagyona az alap futamideje alatt folyamatosan változik az újabb befizetések és visszaváltások, valamint a hozam függvényében.

Zártvégű alapok esetében az alapkezelő nem köteles a futamidő alatt újabb befektetési jegyeket kibocsá-

tani és a már forgalomba hozott befektetési jegyek a befektetési alap futamidejének vége előtt a befektetők kezdeményezésére nem válthatók vissza, kivéve, ha az alap Kezelési Szabályzata erre eseti jelleggel lehe- tőséget biztosít. A befektetési alaphoz a befektetők jellemzően csak a jegyzési periódus ideje alatt csatla- kozhatnak, amikor is az alap számára a befektetési politika megvalósításához szükséges tőke összegyűlik. A zártvégű alapok esetében gyakori, hogy tőzsdei bevezetésre kerülnek, így a befektetők a másodlagos érték- papírpiacon értékesíthetik a tulajdonukban lévő befektetési jegyeket.

Magyarországon a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) ajánlásának megfelelően az alábbi kategóriákba sorolhatóak az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési alapok:

HAGYOMÁNYOS ALAPOK
Pénzpiaci alapok	• Likviditási alapok	• Átlagos hátralévő futamidő max. 60 nap, átlagos hát- ralévő élettartam max. 120 nap. Emellett az egyes ér- tékpapírok hátralévő futamideje legfeljebb 397 nap lehet. Ezen belül „rövid lejáratú pénzpiaci alapnak” mi- nősíthetők azon alapok, melyek megfelelnek a PSZÁF pénzpiaci alapokról szóló 10/2012. számú ajánlásában foglaltaknak.
Pénzpiaci alapok	• Pénzpiaci alapok	• Átlagos hátralévő futamidő max. 6 hónap, átlagos hát- ralévő élettartam max. 12 hónap. Emellett az egyes ér- tékpapírok hátralévő futamideje legfeljebb 2 év, a leg- közelebbi kamat-meghatározási időpontig legfeljebb 397 nap lehet.
Kötvényalapok	• Rövid kötvény alapok	• Átlagos hátralévő futamidő 6 hónap – 3 év

SPECIÁLIS ALAPOK
Tőkevédett alapok	• A megvásárolható eszközökre vonatkozó részletes befektetési politikával alátá- masztott, hozam-, illetve tőkemegóvásra vonatkozó ígéretet tartalmazó alapok

A befektetési alapokba fektető alapokat a mögöttes termék(ek) kategóriájának megfelelően kell kategóriába sorolni.

2. A termék piaci helyzete, ára Befektetési jegyek vétele, eladása

A befektetési alap befektetési jegyeihez kétféle módon juthatunk hozzá:

• jegyzéssel, illetve

• folyamatos forgalmazás keretében adott vételi megbízás útján.

Jegyzés

Amennyiben egy befektetési alaphoz már a létrehozásakor csatlakozni kívánunk, akkor a befektetési jegyeket a jegyzési periódus alatt szerezhetjük meg, általában a névérték megfizetése mellett, de hosszabb jegyzési időszak esetén diszkont áron is történhet a tranzakció. Ha a jegyzési időszak alatt nem sikerül összegyűjteni a minimális induló tőkét, a jegyzés meghiúsul, az alap nem jön létre, és az ügyfelek által befizetett összeg visszajár a befektetőknek.

Nyíltvégű és zártvégű befektetési alapok esetében a jegyzési periódus a jelenlegi szabályok szerint minimá- lisan 3 napig tart. A befektetőnek a jegyzés során tett, a befektetési jegy megszerzésére irányuló nyilatkozata feltétlen és visszavonhatatlan. A jegyzési periódus lezárását követően az alap létrejön, a futamidő (amely lehet határozott, illetve határozatlan) megkezdődik.

Vételi / eladási megbízás

A jegyzési periódus lezárását követően a folyamatos forgalmazás megkezdésével a nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyeihez az aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéken lehet hozzájutni. A vételi / visszaváltási tranzakciókat az alap Tájékoztatójában feltüntetett forgalmazóknál lehetséges kezdeményezni. A befekte- tendő összegért a forgalmazó annyi befektetési jegyet vásárol amennyire a befizetett összeg – a forgalmazási jutalék levonása után – a befektetés napjára vonatkozó éppen aktuális egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján fedezetet nyújt.

A befektetési jegyekért kifizetett vételár a befektetési alapba kerül, amit az alapkezelő az alap befektetési politikájának megfelelően befektet (értékpapírt, ingatlant stb. vásárol), a befektetési jegyek visszaváltásakor pedig megválik ezektől az eszközöktől.

A zártvégű alapok esetében a jegyzési periódus lezárását követően az alap létrejöttével a futamidő alatt nem történik újabb kibocsátás és a meglévő befektetési jegyek a befektetők kezdeményezésére nem válthatóak vissza. A futamidő alatt a vásárlás illetve a befektetési jegyek értékesítése a másodpiacon, azaz tőzsdén tör- ténhet, ahol az ár nem csak a nettó eszközérték, hanem az aktuális kereslet / kínálat függvénye is.

A hazai kibocsátású zártvégű alapoknál gyakori jelenség, hogy egy adott befektetési jegyre nincs másodpiaci kereslet, ezért annak értékesítésére nincs mód, vagy csak jelentős árfolyamveszteséggel lehetséges.

3. A befektetési alapban megtestesülő kockázatok

A befektetési jegyek értéke közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásától, így a befektetők viselik a mögöttes befektetések kockázatát.

Volatilitás: az árfolyam változékonysága

A befektetések alapvető törvényszerűsége: a kockázatmentesnél nagyobb hozamlehetőség magasabb koc- kázattal jár, amely kockázat a befektetés értékének, így a befektetési jegy egy jegyre jutó nettó eszközérté-

kének és árfolyamának változékonyságával fogható meg. Magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb hozamszintek párosulnak, ezért a befektetőknek befektetési döntésük meghozatalánál mindig a két ténye- zőt együttesen kell figyelembe venniük.

Minél nagyobb egy befektetési alap árfolyamának az ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekint- hető, így a volatilitás a kockázatosság jellemzésére használható. A volatilitás, azaz a kockázatosság növekedé- sével a befektetés minimálisan ajánlott befektetési időtávja is nő. Két azonos típusú, azonos piacon befektető és azonos hozamokat elérő befektetési alap közül az számít vonzóbb befektetésnek, amelyiknek kisebb a volatilitása, így a jelzőszám értékének ismerete iránymutatást ad befektetési döntéseink meghozatalánál.

A befektetési alapok kockázataira utalhat még:

• földrajzi koncentráció (földrajzilag elhatárolható piacra koncentráló befektetési alap: pl. Ázsiai, Dél-Ame- rikai, Japán részvény vagy kötvénypiacon befektető alap

• iparági koncentráció (egy adott iparágban, pl. technológiai iparban tevékenykedő vállalatok részvényei- be vagy kötvényeibe fektető alap

• a befektetési alap a befektetők egyes célcsoportjainak igényét fedi le (pl. környezettudatos befektetők részére létrehozott befektetési alapok

• devizális kitettség (a befektetési alap devizaneme).

A megbízások megadása és elszámolása közötti időtartam piaci változásaiból eredő kockázat

Nem T napos elszámolású befektetési alapok esetében a megbízás elszámolásának napján érvényes árfo- lyam a megbízás megadásának napján még nem ismert. T+4 napos elszámolású MKB befektetési alapok esetében az elszámolási napra vonatkozó árfolyam a T+3 napon a T+2 napi piaci árak alapján állapítja meg. A megbízás megadásának napján tehát még nem ismertek azok a piaci változások, amelyek az elszámo- lásban alkalmazandó árfolyam megállapításának alapját képezik. Emiatt ügyfél vételi megbízása esetében előfordulhat, hogy a megbízás megadásának napján érvényes árfolyam feletti, míg ügyfél eladási megbízása esetében az utolsó ismert árfolyam alatti árfolyamon kerül elszámolásra a megbízás. Az adott napi nettó eszközérték (árfolyam) számításának módját az egyes alapok Tájékoztató és Kezelési szabályzata tartalmazza.

Példa Tőkevédett zártvégű befektetési alapba történő befektetésre

Tegyük fel, hogy egy tőkevédett zártvégű befektetési alap a búza világpiaci árának alakulásához kötött ho- zamfizetést tesz lehetővé a befektetők számára. Az alap akkor teljesít hozamfizetést a befektetők számára lejá- ratkor, ha a búza világpiaci ára a lejárat napján magasabb, mint az alap induláskor. Az alap 5 éves futamidejű.

Az 5 éves futamidő lejáratának évében a kedvező időjárási körülmények és a termőterületek növekedésének hatására a búzatermés rekordot döntött, a bőséges kínálat hatására a piaci ár az alap indulásához képest 30%-kal esett. Mivel a búza ára lejáratkor alacsonyabb volt, mint induláskor, az alap nem fizet hozamot. Az alap tőkevédett, tehát annak ellenére, hogy a hozamfizetést biztosító termék ára 30%-ot esett, a be- fektetett tőke maradéktalanul visszafizetésre kerül a befektetők számára. Amennyiben a befektető nem tőkevédett formát választott volna a búza árának változásából adódó hozam elérése céljából, akár 30%-os tőkevesztést is elszenvedhetett volna.

4. Az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési alapok összetettsége

Valamennyi befektetési alap összetett terméknek minősül.

5. A befektetők tájékoztatása

Kiemelt befektetői információ (Key Investor Information Document – KIID)

Nyilvános nyíltvégű befektetési alapok esetén e dokumentum röviden, közérthető módon összefog- lalja az alap fő jellemzőit, kockázatait annak érdekében, hogy a befektetők megalapozott döntést tudjanak hozni egy befektetési alap jegyeinek megvásárlását megelőzően. Az MKB Bank által forgal- mazott befektetési alapok Kiemelt befektetői információi elérhetők a xxx.xxx.xx oldalon és a forgalmazási helyeken.

Tájékoztató, kezelési szabályzat

E dokumentumok tartalmazzák az alap létrehozatalának és későbbi működésének feltételeit. A tájékoztató, kezelési szabályzat áttanulmányozása a befektetési döntés meghozatala előtt minden befektető alapvető érdeke. Az MKB Bank által forgalmazott befektetési alapok Tájékoztatói és kezelési szabályzatai elérhetők a xxx.xxx.xx oldalon és a forgalmazási helyeken.

Éves, féléves jelentések és havi portfolió-jelentések

Ezek azok a dokumentumok, amelyekből a befektetők rendszeresen tájékozódhatnak az alap működéséről, a befektetési politika megvalósításáról. Az alapkezelő minden hónap végére vonatkozóan publikus havi je- lentésben tájékoztatja a befektetőket az alap nettó eszközértékéről, a portfolió összetételéről, múltbéli tel- jesítményéről, az érvényesített költségekről. A havi jelentés elérhető a befektetési alap honlapján illetve a forgalmazási helyeken.

Nettó eszközérték

Nyíltvégű alapok esetében naponta, zártvégű alapok esetében minden forgalmazás-elszámolási napra leg- alább hetente egyszer, tőzsdére bevezetett értékpapír befektetési alap esetén minden tőzsdei kereskedési napra meg kell határozni, és az alapkezelőnek közzé kell tennie az alap teljes és egy jegyre jutó nettó eszkö- zértékét. Az alapok nettó eszközértékei az interneten az Alapkezelő saját oldalain, a xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx oldalon elérhetőek.

Múltbéli hozamok

A befektetési alapok visszatekintő múltbéli hozamai illetve az egyes alapok jegyeinek múltbéli árfolyam ala- kulásáról az alapkezelő honlapján a xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx oldalon található részletes információ.

Külföldi befektetési alapok esetében a visszatekintő hozamok és az árfolyamok alakulása az egyes alapok alapkezelőjének honlapján érhetők el.

Az alapok múltbeli hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre!

6. A megbízások szerződéses háttere

A befektetési alapokba történő befektetés előfeltétele az Összevont értékpapír és ügyfélszámla szerződés megkötése és a számla megnyitása.

Külföldi értékpapírokra vonatkozó befektetési szolgáltatások igénybevételének további előfeltétele, hogy az Ügyfél rendelkezzen erre vonatkozó, aláírt keretszerződéssel is (Keretszerződés külföldi értékpapírokra nyújtott befektetési szolgáltatásra).

Befektetési jegyek jegyzését az Ügyfél a Jegyzési Nyilatkozat megtételével kezdeményezheti, míg a befekte- tési jegyek értékesítésére az MKB Bank értékpapír adásvételi szerződést köt Ügyfeleivel.

7. Befektetési alap tranzakciók pénzügyi elszámolása, teljesítése Megbízások teljesítése

Az MKB Bank megbízásokat vesz fel a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett Befektetési Alapok befektetési

jegyeinek vételére/eladására, és ezeket a megbízásokat a BÉT-en teljesíti.

A Budapesti Értéktőzsdére be nem vezetett Befektetési Alapok és a Külföldi befektetési alapok esetében a tranzakciókat az MKB Bank tőzsdén kívüli kereskedésben bonyolítja le.

A megbízások fedezete

A megbízások felvételekor pénz- vagy értékpapírszámlán az ügylet irányának megfelelően a tranzakció fe- dezetének rendelkezésre kell állnia. MKB befektetési alapok esetében a tranzakciók elszámolása lehet tárgy- napi, azaz T napos, T+4 vagy T+5 napos a tőzsdén kívüli kereskedésben, zártvégű alapok esetében tőzsdei ügyletként az elszámolási periódus hossza a részvényszekciónak megfelelően T+2 nap. Ez azt jelenti, hogy a megbízást követően azonnal (T napos elszámolás esetén) avagy 2, 3, 4, illetve 5 munkanap múlva áll ren- delkezésre a megbízásban foglalt tranzakció eredménye pénz vagy értékpapír formájában. A tranzakciókhoz tartozó árfolyamok az elszámolási napokra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközértékek lesznek, illetve tőzsdei megbízás esetén a kötési ár.

Más devizanemben denominált befektetési jegyek vásárlásakor az értékpapír devizanemének megfelelő de- vizanemben vezetett folyószámlán a tranzakció ellenértékének rendelkezésre kell állnia. Amennyiben ehhez a fedezeti összeg átváltása szükséges, arról az Ügyfélnek kell intézkednie.

8. Pótlólagos befizetés

Adott napon megadott befektetési jegyekre vonatkozó eladási megbízás csak abban az esetben teljesül az aznapra közzétett nettó eszközértéken, ha a befektetési alap elszámolási napja az üzletkötési nappal meg- egyezik. Jellemzően a likviditási és a pénzpiaci alapok működnek így.

Ha a megbízás napja és az elszámolási nap eltér egymástól, akkor az elszámolás nem a megbízás napján érvényes nettó eszközértéken, hanem a későbbi, elszámolási napra jegyzett, a kötésnapon még nem ismert nettó eszközértéken történik meg.

Külföldi befektetési alapok esetében amennyiben az értékpapír elszámolás napi árfolyama eltér a megbízás felvételekor kalkulált árfolyamtól, lehetséges, hogy a pénzügyi elszámolás napjára az Ügyfélnek pótlólagos fedezetet kell biztosítani a deviza számlán.

9. Garanciák

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) kártalanítása befektetési alapokkal kapcsolatos jogviszony alapján létre- jöhet. A BEVA nem fizet kártalanítást, ha a befektető követelésének alapja a befektetés értékvesztése vagy árfolyamveszteség.

10. Kondíciók

Az Összevont értékpapír és ügyfélszámla nyitás és vezetés kondícióit a mindenkor érvényes Befektetési Szol- gáltatások Kondíciós Lista tartalmazza.

A befektetési alapok esetében alkalmazott költségekről minden alap esetében a Tájékoztatóban illetve a Ke- zelési Szabályzatban feltüntetett költségek kerülnek alkalmazásra. Az alkalmazott költségek főbb csoportjai a befektetőt terhelő költségek (ezek a befektetőt közvetlenül terhelik) illetve az alapot terhelő költségek, melyek érvényesítése az alap nettó eszközértékében történik.

Külföldi befektetési alapok esetében az alapot terhelő költségekről az egyes alapok tájékoztatójából, a for- galmazáshoz vagy a vételi /eladási megbízásokhoz kapcsolódó költségekről a mindenkor érvényes Befekte- tési Szolgáltatások kondíciós listában található részletes információ.

Az MKB Bank mint forgalmazó díjazása a befektetési alap által

A befektetési jegyek forgalmazásáért az MKB Bank forgalmazói díjat kap a befektetési jegy kibocsátójától. Ügyfél kérésére a részletes tájékoztatást a forgalmazói díjra vonatkozóan a Bank az ügyfél rendelkezésére bocsájtja.

11. Adózás

I. A tőzsdén kívüli befektetési jegy értékesítésekor az elért hozam Magyarországon és magánszemélyek esetén – hozamfizetés és árfolyamnyereség jellegű jövedelem – kamatnak minősül, amelyre a Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (SZJA), és az Egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998.évi LXVI. tv (EHO) előírásai vonatkoznak. A Társasági adó hatálya alá tartozó személyek esetén a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. rendelkezései az irányadóak a magyarországi kifizetés tekinte- tében.

a.) Belföldi magánszemélyek esetében a kamatjövedelem után a személyi jövedelemadó mértéke 15%, az EHO tv. értelmében az egészségügyi hozzájárulás mértéke 6%, mely adókat a megszerzés időpontjára a bank állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be az adóhatóságnak.

Azon befektetési jegyek esetében, melyek legalább 80%-ban állampapírt tartalmaznak, a keletkezett kamatjövedelem jelenleg mentes a 6% EHO adókötelezettség alól.

b.) Külföldi magánszemélyek kamatjövedelmeivel kapcsolatos adózást a IV. Fejezet 10. pontja tartalmazza. c.) A Társasági adó hatálya alá tartozó személyeknél az elért hozam a társasági adóalap részét képezi.

II. Belföldi magánszemélyek esetében, ha tartós befektetési szerződés keretében adott megbízásból ke- letkezik jövedelem a kollektív befektetési értékpapír hozamfizetésekor, átruházásakor, visszaváltásakor, lejáratakor, akkor az SZJA tv. 67/B § szerinti tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó szabá- lyokat kell alkalmazni. A jövedelmet terhelő adó mértéke legalább 3 éves lekötésben tartás esetén (tartós befektetési szerződésre történő befizetés évét követő 3. év végét követően) 10%, míg az 5 éves lekötés- ben tartás esetén (tartós befektetési szerződésre történő befizetés évét követő 5. év végét követően) 0%. A tartós befektetési szerződés három éves lekötési időszak letelte előtt történő megszüntetése esetén a jövedelmet 15%-os személyi jövedelemadó és 6% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség ter- heli. Az adó megállapítása, bevallása és megfizetése a magánszemély kötelezettsége.

Külföldi illetőségű magánszemélyek adózására az SZJA, az egyéb vonatkozó magyar adójogszabályok, illetve a kettős adóztatást adóztatást elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései az irányadóak.

Az adóügyi következmények azonban az ügyfelek egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és a jö- vőben változhatnak.

12. Értékesítési és átruházási korlátozások

A befektetési alap Tájékoztatója vagy más elnevezésű hasonló célú kibocsátási dokumentuma tartalmaz- hat ún. értékesítési vagy átruházási korlátozásokat, amelyek bizonyos befektetői körnek (például Amerikai Egyeült Államok állampolgárai) nem teszik lehetővé az adott befektetési jegybe történő befektetést, vagy a befektetési jegy ilyen személyre történő átruházását. Ezekről a korlátozásokról a befektetési jegybe történő befektetést megelőzően feltétlenül tájékozódni kell.

VII. Közepes és magas kockázatú befektetési jegyek

1. Alapfogalmak

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyek alapvető jellemzői megegyeznek a VI. fejezetben az ala- csony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyek termékismertetőjénél leírtakkal.

Magyarországon a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) ajánlásá- nak megfelelően az alábbi kategóriákba sorolhatóak a közepes és magas kockázatú befektetési alapok:

HAGYOMÁNYOS ALAPOK
Kötvényalapok	• Hosszú kötvény alapok	• Átlagos hátralévő futamidő legalább 3 év.
Kötvényalapok	• Szabad futamidejű kötvény alapok	• Nincsen előre meghatározott átlagos hát- ralévő futamidő limit.
Vegyes alapok	• Kötvénytúlsúlyos (vagy Óvatos) vegyes alapok	• Nem kötvény típusú eszközök aránya nem haladja meg a 35%-t. A nem részvény típusú eszközök kategóri- ánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típu- sú, stb.) max. 20 %.
	• Kiegyensúlyozott vegyes alapok	• A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya 35-65%. A nem részvény típusú eszközök kategóri- ánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típu- sú, stb.) max. 40 %.
	• Dinamikus vegyes alapok	• A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya > 65%. A nem részvény típusú eszközök kategóri- ánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típu- sú, stb.) max. 40 %.
Részvényalapok		• Részvény-típusú eszközök aránya min. 80%.

SPECIÁLIS ALAPOK
Árupiaci alapok		• Min. 50%-ban árupiaci kitettség.
Abszolút hozamú alapok		• Azon alapok, amelyek tőkepiaci környe- zettől független pozitív hozam elérésére törekednek, és kiinduló pontként a kocká- zatmentes hozam meghaladását tekintik.
Származtatott alapok		• Származtatott ügyletekbe fektető alapok.
Ingatlanalapok	• Közvetlen ingatlanokba fektető alapok • Közvetett ingatlanokba fektető alapok	• Ingatlankitettség közvetlen ingatlanok tartásával. • 40%-ot meghaladó ingatlankitettség köz- vetett módon (alapokon, ingatlanrészvé- nyeken, stb. keresztül).

A befektetési alapokba fektető alapokat a mögöttes termék(ek) kategóriájának megfelelően kell kategóriába sorolni. (Pl. magas kockázatúnak tekintjük a magas kockázatú vállalati kötvényekbe fektető befektetési alapot)

Azon alapok, amelyek befektetési politikájuk szerint egyetlen fent felsorolt kategóriába sem tartoznak a ki- mutatásokban, az egyéb, be nem sorolt alapként szerepelnek.

2. A termék piaci helyzete, ára

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyek piaci helyzete, ára alatt értendő információk teljes egé- szében megegyeznek a VI. fejezet 2. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyeknél leírtakkal.

3. A befektetési alapban megtestesülő kockázatok

A befektetési jegyek értéke közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásá- tól, így a befektetők viselik a mögöttes befektetések kockázatát. A közepes és magas kockázatú befektetési alapok teljesítményével kapcsolatban a befektetők hozamelvárása általában magasabb, mint az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési alapok teljesítményével kapcsolatos elvárások. A magasabb hozam eléré- séhez a befektetőnek magasabb kockázatot kell vállalnia. A befektetés kockázatait a befektető viseli, ami szélsőséges piaci mozgások esetén a befektetés jelentős részének elvesztését is jelentheti.

Volatilitás: az árfolyam változékonysága

A befektetések alapvető törvényszerűsége: a kockázatmentesnél nagyobb hozamlehetőség magasabb koc- kázattal jár, mely kockázat a befektetés értékének, így a befektetési jegy egy jegyre jutó nettó eszközértéké- nek és árfolyamának változékonyságával ragadható meg. Magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb hozamszintek párosulnak, ezért a befektetőknek befektetési döntésük meghozatalánál mindig a két ténye- zőt együttesen kell figyelembe venniük.

A befektetési alapok kockázataira utalhat még:

• földrajzi koncentráció (földrajzilag elhatárolható piacra koncentráló befektetési alap: pl. Ázsiai, Dél-Ame- rikai, Japán részvény vagy kötvénypiacon befektető alap

• iparági koncentráció (egy adott iparágban, pl. technológiai iparban tevékenykedő vállalatok részvénye- ibe vagy kötvényeibe fektető alap

• a befektetési alap a befektetők egyes célcsoportjainak igényét fedi le (pl. környezettudatos befekte- tők részére létrehozott befektetési alapok)

• devizális kitettség (a befektetési alap devizaneme).

A megbízások megadása és elszámolása közötti időtartam piaci változásaiból, a megbízás benyújtá- sának napon belüli határidejéből eredő kockázatok

Nem T napos elszámolású befektetési alapok esetében a megbízás elszámolásának napján érvényes árfolyam a megbízás megadásának napján még nem ismert. Külföldi befektetési alapok esetében előfordulhat, hogy a megbízások elszámolási periódusa 1 nappal meghosszabbodik. Ennek az az oka, hogy az egyes alapok eseté- ben a Kibocsátó meghatározhatja azt a napon belüli időpontot, amíg az adott napon az alap vételére vagy el- adására megbízást fogad be. Ha pl. ez az időpont 14:00 óra, az ezt követően adott megbízásokat a Kibocsátó már másnapi megbízásként fogadja be, tehát a következő naptári nap lesz a megbízás megadásának napja, ehhez képest történik majd az ügylet elszámolása. Így az eredeti elszámolási periódus meghosszabbodik.

Példa feltörekvő piaci részvényalapba történő befektetésre

Tegyük fel, hogy a nyíltvégű befektetési alap részvény alapként Távol-keleti országok részvénypiacain forgal- mazott részvényekbe fektet. Ezeken a részvénypiacokon a tartási periódus alatt a tőzsdei árfolyamok esnek, a részvények értéke csökken. Az alap nettó eszközértéke az alapban levő részvények árfolyamesésével ará- nyosan csökken, tehát ebben az esetben a befektető amennyiben értékesíti a befektetési jegyeit, árfolyam- veszteséget szenved el. Amennyiben az alapban levő részvények árfolyama nő, az alap nettó eszközértéke is nő, tehát értékesítéskor árfolyamnyereség származik a befektetésből.

4. A közepes és magas kockázatú befektetési alapok összetettsége

A közepes és magas kockázatú befektetési alapok kockázatainak összetettségére vonatkozó információk tel- jes egészében megegyeznek a VI. fejezet 4. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyek- nél leírtakkal.

5. A befektetők tájékoztatása

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyek esetében alkalmazandó tájékoztatás teljes egészében megegyezik a VI. fejezet 5. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyeknél leírtakkal.

6. A megbízások szerződéses háttere

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyek adásvételére vonatkozó szerződéses háttér teljes egészében megegyezik a VI. fejezet 6. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyeknél leírtakkal.

7. Befektetési alap tranzakciók pénzügyi elszámolása, teljesítése

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyekre vonatkozó megbízások teljesítése teljes egészében meg- egyezik a VI. fejezet 7. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyeknél leírtakkal.

8. Pótlólagos befizetés

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyek esetében a pótlólagos befizetésre vonatkozó szabályok teljes egészében megegyeznek a VI. fejezet 8. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési je- gyeknél leírtakkal.

9. Garanciák

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyek esetében a garanciákkal kapcsolatos információk teljes egészé- ben megegyeznek a VI. fejezet 9. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyeknél leírtakkal.

10. Kondíciók

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyek esetében a kondíciókra, a befektetési jegyekkel kapcsola- tos költségekre vonatkozó információk teljes egészében megegyeznek a VI. fejezet 10. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyeknél leírtakkal.

11. Adózás

A közepes és magas kockázatú befektetési jegyek esetében az adózással kapcsolatos információk teljes egé- szében megegyeznek a VI. fejezet 11. pontjában az alacsony és mérsékelt kockázatú befektetési jegyeknél leírtakkal.

12. Értékesítési és átruházási korlátozások

A befektetési alap Tájékoztatója vagy más elnevezésű hasonló célú kibocsátási dokumentuma tartalmazhat ún. értékesítési vagy átruházási korlátozásokat, amelyek bizonyos befektetői körnek (például amerikai sze- mélyek) nem teszik lehetővé az adott befektetési jegybe történő befektetést, vagy a befektetési jegy ilyen személyre történő átruházását. Ezekről a korlátozásokról a befektetési jegybe történő befektetést megelő- zően feltétlenül tájékozódni kell.

VIII. Tőzsdei részvények, certifikátok, ETF-ek

A részvény tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. A részvény hozama hosszabb távon jelentősen meg- haladhatja a hasonló befektetési időszakra kalkulált kockázatmentes hozamot. A részvények várható ho- zama alapvetően két tényezőtől függ: az osztalék nagyságától illetve a várható árfolyamnyereségtől. A hozamra, árfolyamnyereségre semmi garancia nincs, emiatt a részvénybefektetés mindig kockázattal jár.

A certifikátok pénzintézetek által kibocsátottkomplex származékos pénzügyi instrumentumok, amelyek egy mögöttes alaptermék, vagy termékcsoport árfolyamváltozásából való profitálást tesznek lehetővé. Az alaptermék, vagy termékcsoport lehet pld. befektetési alap, részvény, index vagy devizapár, árupiaci termék és kamatláb is, illetve ezekre vonatkozó határidős ügylet vagy ezek kombinációja.

Az ETF (exchange traded fund) olyan nyílt végű befektetési alap, melynek árfolyamát a tőzsdei kereskedés befolyásolja. ETF-en keresztül a befektető részesedést szerez egy alapkezelő által kialakított befektetési portfolióban, melyben megtalálhatók részvények, kötvények, tőzsdeindexek, árupiaci termékek és különböző derivatívák.

1. Alapfogalmak

A certifikátokat az elérhető hozam és a vállalt kockázatok, valamint az árváltozás irányának függvényében az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

HOZAM - KOCKÁZAT
INDEX certifikát	• Egységnyi elmozdulás az alaptermék árfolyamában egység- nyi eredményt jelent a certifikátban. (Tőkeáttétellel nem ren- delkező certifikát)
INDEX certifikát	• A mögöttes termék egységnyi árfolyamváltozásából egység- nyinél nagyobb eredmény realizálható. (Tőkeáttétellel ren- delkező (turbo) certifikát)
BONUSZ certifikát	• A bonusz hozam lejáratkori kifizetése a certifikát alaptermé- kének árfolyam mozgásától függ. Az alsó küszöbérték (bar- rier) elérése esetén megszűnik a bónusz hozam lehetősége.
ÁRVÁLTOZÁS IRÁNYA
„LONG” certifikát	• A certifikát árfolyama az alaptermék árfolyamváltozásával azonos irányba mozog. A „Long” certifikát árfolyama az alap- termék árfolyamának emelkedése esetén nő.
„SHORT” certifikát	• A certifikát árfolyama az alaptermék árfolyamváltozásával el- lentétes irányba mozog. A „Short” certifikát árfolyama abban az esetben emelkedik, ha az alaptermék árfolyama csökken.

Az MKB Bank OTC-n kereskedett certifikátokat is forgalmaz privátbanki ügyfelei számára. Portfolió összetétel alapján az alábbi ETF kategóriákat különböztetjük meg:

KÖTVÉNY ETF	Azonos konstrukciójú (lejárat, kamatozás, kibocsátó,stb) köt- vényeket tartalmazó ETF.
INDEX ETF	Bármilyen benchmark index árfolyammozgását leképező ETF.
ÁRUPIACI ETF (ETC)	Árupiaci termék vagy árupiaci index árfolyamának lekövetését célzó ETF.
DEVIZA ETF	Deviza (vagy devizacsoport) árfolyamváltozását lekövető ETF.
TŐKEÁTTÉTES ETF	Bármilyen befektetési eszköz egységnyi árfolyam elmozdulá- sának azonos vagy ellenkező irányú többszörös (2-3 szoros) leképező ETF.

Az ETF-ek kockázatát az ETF befektetési politikája határozza meg. Az ETF-ek árfolyama és az ETF által tartott eszközök értéke (NEÉ) között rendszeresen kicsi a különbség.

2. A termék piaci helyzete, a részvények, certifikátok, ETF árának volatilitása, mint a kockázatosság mutatója

A részvény árfolyamok érzékenyen reagálnak a piaci hírekre, ennek következtében tőzsdei árfolyamukban je- lentős változások következhetnek be rövid idő alatt. Minél nagyobb egy részvény árfolyamának az ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthető, így a volatilitás a kockázatosság jellemzésére használható. A volatilitás, azaz a kockázatosság növekedésével a befektetés minimálisan ajánlott befektetési időtávja is nő.

A certifikát és ETF mögött álló termék vagy termékcsoport volatilitása magának a certifikátnak volatilitását is meghatározza. Bonusz certifikát esetén a mögöttes termék volatilitása nem lineárisan befolyásolja a certifi- kát teljesítményét.

A részvények, certifikátok, ETF-ek árfolyamának múltbeli alakulása, információk elérhetősége

A részvények, certifikátok, ETF-ek múltbeli és azonnali árfolyama nyomon követhető az elektronikus és nyomta- tott sajtóban egyaránt. Az MKB Banknál elérhető részvények, certifikátok és ETF-ek aktuális árfolyamáról – az MKB Bank végrehajtási politikájában megjelölt teljesítési helyek tekintetében – Bankunkban kaphat tájékoztatást.

A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett tőzsdei részvényekről, certifikátokról, ETF-ről elsősorban a mindenkori kibocsátónál, valamint a BÉT honlapján, (xxx.xxx.xx) érhetők el információk. A múltbeli árfolyam informá- ciókból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható kö- vetkeztetéseket levonni!

A tőzsdei részvények/certifikátok kibocsátóiról; illetve ETF-ek portfolió összetételéről a tőzsde és a kibocsátó honlapján érhetők el nyilvános információk.

Külföldi értékpapírok esetén előfordulhat, hogy semmilyen információ nem áll rendelkezésre magyar nyelven.

3. A részvény, certifikát, ETF kockázatai Tőkevesztés kockázata

Az egyedi részvénybefektetések kockázatai igen szerteágazóak, megkülönböztetünk piaci kockázatokat, melyek általánosságban egy adott piacon és gazdasági környezetben működő részvénytársaságok működé-

sére, és ezáltal a részvényeik árfolyamára hatnak, illetve egyedi kockázatokat, melyek kifejezetten az adott gazdasági társaság tevékenységével vannak összefüggésben.

Piaci kockázatok közé soroljuk a gazdasági és politikai környezetből eredő kockázatokat, ide tartoznak az adott részvénytársaság működési területének, azaz az adott ország makrogazdasági helyzetének jellemzői: az infláció alakulása, az árfolyam-politika, a költségvetés helyzete, kamatpolitika.

A részvények egyedi kockázata az adott részvénytársaság tevékenységével, belső működésével kapcsola- tos kockázatokat jelenti.

Jellemzően nagy kockázatot jelent részvény-; certifikát-, és ETF kitettségek esetén a devizaárfolyam kocká- zat, amennyiben a kibocsátás devizaneme és a megtakarítás devizaneme egymástól eltér.

Mindezen kockázatok figyelembe vételével a részvénybefektetésekről általánosan elmondható, hogy nem- csak jelentős és negatív kimenetelű általános piaci változások esetén, hanem egy részvénytársaság egyedi működésében bekövetkezett változás esetén is jelentős mértékű árfolyamesés, így a befektető szempontjá- ból tőkevesztés következhet be, akár rövid távon.

A certifikát kockázatát az alaptermék árfolyamkockázata határozza meg. A certifikát birtokosának potenciális vesztesége korlátozott. A certifikátok között léteznek tőke- és/vagy hozamvédett termékek. Amennyiben előbbi biztosíték nem áll fenn, akár teljes tőkevesztés is előfordulhat. A tőkevédett certifikátok tőkevédelmet a konstrukció kialakítása biztosítja és nem harmadik személy garanciavállalása.

Certifikátok esetében kibocsátói kockázat is fennáll.

Az ETF-ek (kivéve a tőkeáttétes ETF-ek) paszívan követik a mögöttes instrumentum árfolyammozgását, ezért az ETF és a mögöttes portfolió kockázata megegyezik. Amennyiben az ETF a befektetési jegy deviza deno- minációjától eltérő eszközöket is tart a portfolióban, akkor további deviza árfolyam kockázat is fennállhat. Az ETF-ek várható vesztesége a befektetett tőke összegében maximalizált.

Amennyiben egy ETF határidős pozícióval követi egy meghatározott áru árfolyamát (azaz nem az áru fizikai birtoklásával), ennek kockázatai megegyeznek tőzsdei határidős részvénykontraktusok kockázataival, me- lyekről részletesebben a IX. 3. pontban tájékozódhat.

Likviditási kockázat

A tőzsdére bevezetett részvények, certifikátok, ETF-ek piaci értéke (amelyet kapitalizációnak nevezünk) kü- lönböző. Az alacsony kapitalizációval rendelkező, kis forgalmú, ezért nem likvid papírok, certifikátok, ETF-ek esetében előfordulhat, hogy a kedvezőtlen értékpapír piaci helyzet következtében nehézségbe ütközhet a meglévő befektetések értékesítése.

Példa kőolaj és földgáz kitermeléssel foglalkozó vállalat részvényébe történő befektetésre

Tegyük fel, hogy egy kőolaj kitermelő vállalat új mező feltárásának hírét jelenti be, ennek hatására a részvé- nyeinek árfolyama 15%-kal emelkedik. A részvénytulajdonosok ebben az esetben a részvények értékesítésé- vel (a vételi ár függvényében) akár 15%-os hozamra is szert tehetnek.

Amennyiben a cég ezt követően bejelenti, hogy jelentősen megnőttek a kitermelési költségei, és egy baleset hatására komoly környezetvédelmi bírságot is kell fizetnie, a részvényei árfolyama 1 hét alatt 25%-kal esnek. Ez utóbbi esetben a részvények értékesítésével (a vételi ár függvényében) akár 25%-os árfolyamveszteséget is kénytelenek elszenvedni a befektetők.

4. A részvények, certifikátok, ETF-ek összetettsége

A részvények nem komplex, a certifikátok és ETF-ek komplex pénzügyi eszközöknek minősülnek.

5. A megbízások szerződéses háttere

A részvény, certifikát, valamint ETF befektetések előfeltétele az Összevont értékpapír és ügyfélszámla szerző- dés megkötése és a számla megnyitása.

Emellett a részvény, illetve certifikát és ETF megbízáshoz az Ügyfélnek rendelkeznie kell az adott devizanem- ben vezetett fizetési számlával.

Külföldi értékpapírokra vonatkozó befektetési szolgáltatások igénybevételének további előfeltétele hogy az Ügyfél rendelkezzen erre vonatkozó, aláírt keretszerződéssel is (Keretszerződés külföldi értékpapírokra nyúj- tott befektetési szolgáltatásra).

6. Tőzsdén kereskedett, azonnali elszámolású tranzakciók pénzügyi elszámolása, teljesítése Megbízások fedezete

Vásárláskor az összevont értékpapírszámlán, illetve a megbízó azonos devizanemben vezetett devizaszám-

láján a szükséges fedezetnek (az ellenértékének) rendelkezésre kell állnia. Amennyiben a tranzakcióhoz a fedezeti összeg átváltása (deviza konverzió) szükséges, arról az Ügyfélnek kell intézkednie.

Megbízások teljesítése

A tranzakciók végrehajtásának részleteit az MKB Bank legkedvezőbb teljesítésre vonatkozó szabályzata tar- talmazza.

7. Pótlólagos befizetés

Tőzsdén kereskedett, azonnali elszámolású tranzakciók esetén pótlólagos befizetésre nem kerülhet sor.

8. Garanciák

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) kártalanítása részvényekkel, certifikátokkal, ETF-el kapcsolatos jogviszony alapján létrejöhet. A BEVA nem fizet kártalanítást, ha a befektető követelésének alapja a befektetés érték- vesztése vagy árfolyamveszteség.

9. Kondíciók

A részvények, certifikátok, ETF-ek nyilvántartására szolgáló Összevont értékpapír és ügyfélszámla nyitás és vezetés kondícióit a mindenkor érvényes Befektetési Szolgáltatások kondíciós lista tartalmazza, akárcsak a teljesült megbízások utáni bizományosi díjat, illetve a módosítás és visszavonás költségeit.

Az MKB Bank, mint forgalmazó díjazása az OTC-n kereskedett certifikátok kibocsátójától.

A certifikátok forgalmazásáért az MKB Bank forgalmazói díjat kap a certifikát kibocsátójától. Ügyfél kérésére a részletes tájékoztatást a forgalmazói díjra vonatkozóan a Bank az ügyfél rendelkezésére bocsájtja.

10. Adózás

Magánszemélyek esetén a Személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. tv.), a Társasági adó ha- tálya alá tartozó személyek esetén a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (1996. évi LXXXI. tv.) rendelkezései az irányadóak.

Magánszemélyek esetében minden tőzsdén jegyzett részvény, certifikát, ETF eladásából származó jövede- lem, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül, mely után személyi jövedelemadót kell fizetniük.

a.) Belföldi illetőségű magánszemélyek ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmei után az adó

mértéke 15%.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó nyereség csökkenthető az előző két adóévben elért ellenőr- zött tőkepiaci ügyletből származó veszteséggel, az adókiegyenlítés keretein belül pedig lehetőség van a tárgyévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után befizetett adó terhére a tárgyévi ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség kompenzálására.

Az adót a jövedelmet szerző magánszemély a bank által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások), illető- leg saját nyilvántartása alapján állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.

Belföldről származó osztalék esetén az adózott eredménye terhére osztalékot fizető belföldi kifizető vonja le az adót, az Szja tv és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései alapján.

Külföldről származó osztalék esetén - magánszemély adóügyi illetőségének igazolása mellett - a külföldi kifizető által az egyezmény szerinti adómérték kerül levonásra. Az egyezmények értelmében a belföldi ma- gánszemély részére Magyarországon is adóztatható, külföldről származó osztalék esetén bankunk meg- állapítja és levonja a magyar adómérték (15%) és az adott egyezmény szerint a külföldi kifizető által már levont adómérték közötti különbözetet.

b.) Külföldi illetőségű magánszemélyek adózására az SZJA, az egyéb vonatkozó magyar adójogszabá- lyok, illetve a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései az irányadóak.

c.) A Társasági adó hatálya alá tartozó személyeknél az elért árfolyamnyereség a társasági adóalap részét képezi.

Az adóügyi következmények azonban az ügyfelek egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és a jö- vőben változhatnak.

11. Értékesítési és átruházási korlátozások

A részvények/certfikátok/ETF-ek kibocsátási tájékoztatói tartalmazhatnak ún. értékesítési vagy átruházási korlátozásokat, amelyek bizonyos befektetői körnek (például amerikai személyek) nem teszik lehetővé az adott részvénybe/certifikátba/ETF-be történő befektetést, vagy a részvény/certfikát/ETF ilyen személyre tör- ténő átruházását. Ezekről a korlátozásokról a befektetést megelőzően feltétlenül tájékozódni kell.

IX. TŐZSDEI HATÁRIDŐS TERMÉKEK

A tőzsdei határidős termékek jellemzője a szabványosított kereskedés: e termékekre szóló megbízások csak előre meghatározott lejárati időpontokra és kötésegységekre vonatkozhatnak. Az eladni kívánt termékkel nem kell ténylegesen rendelkezni, csak a termék szerződéskötéskor érvényes, illetve lejárat- kor várható árának a különbözetére fedezetet jelentő pénzbeli letétet kell elhelyezni, majd az árfolyam- változástól függően a Bankon keresztül a központi elszámolóházzal (KELER Zrt.) naponta elszámolni.

1. Alapfogalmak Kontraktus:

Kontraktusnak nevezik a határidős tőzsdei piacokon kereskedett termékek szabványosított kereskedési egységét.

Egy adott tőzsdei határidős termékre szóló kontraktus pénzben vagy darabban, vagy súlyban kifejezett mennyiségi alapegysége az a legkisebb kereskedési mennyiség, amelynek egész számú többszöröseire lehet megbízást adni. (Pl. 1 kontraktus = 1000 euró, vagy 1 kontraktus = 200 db OTP részvény, vagy a BUX indexnél

=10 Ft, stb.) A határidős kontraktusra szóló megbízás egy előre meghatározott jövőbeli időpontban történő elszámolására kötött szerződés (adott kontraktusnyi pénzügyi eszköz vétele vagy eladása egy előre megha- tározott jövőbeni időpontban).

A tőzsdei határidős termékek a kontraktus tárgyától függően többféle alaptermékre szólhatnak.

Az MKB Bank a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett határidős kontraktusok közül kizárólag a következőket forgalmazza:

Határidős deviza kontraktus

• A tőzsdén kereskedhető devizanemekre (pl. EUR, USD, CHF, JPY, GBP, CZK és PLN a forint ellenében, valamint a főbb keresztárfolyamok) és fix lejárati dátumokra köthető (az első 3 hónapra, valamint az azt követő negyedévek záró hónapjaira, maximum 1,5 évre előre) szab- ványosított adás-vételi ügyletek.

Határidős részvény kontraktus

• Tőzsdére bevezetett társaságok részvényeire, mint alaptermékre szó- ló határidős vagy opciós eladási illetve vételi szabványosított ügyle- tek tőzsdén történő jövőbeni fizikai teljesítéssel (az első három hó- napra, valamint az azt követő negyedévek záró hónapjaira, maximum 1,5 évre előre). Határidős részvény kontraktusba történő befektetés nem jogosít a mögöttes részvények után kifizetett osztalékra.

Határidős BUX kontraktus

• A BUX kontraktus a BUX indexre, azaz a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexére szól, amelyben a tőzsdei részvénypiac legnagyobb forgalmú részvényei találhatóak meg. A BUX index az indexet alkotó részvények utolsó kötési árából, és az adott cég nagy- ságából súlyozással számított mutató, amely e részvények piaci ér- tékének (kapitalizációjának) változását tükrözi, néhány korrekciós tényezővel.

2. A termék piaci helyzete

A tőzsdei határidős ügyletek árának volatilitása

A volatilitás az árfolyam ingadozásának mértéke. Alacsony volatilitás esetén a termék árfolyama csak kismér- tékben ingadozik, míg magas volatilitás esetén a termék árfolyam ingadozása nagy. A határidős termékek volatilitása általában nagyobb az alaptermék (deviza, részvény, vagy index) árfolyamának alakulásánál. Minél nagyobb az alaptermék árának az ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthető az alapter- mékre szóló tőzsdei határidős termék.

A pénzügyi eszköz szerződéskötést megelőző időszakának árfolyam-alakulása

A termékek áralakulásának historikus bemutatása jól mutatja a befektetés árváltozásának történetét. Az ár- folyamok múltbeli alakulásából a jövőbeni változásokra és teljesítményre vonatkozóan nem lehet megbízható következtetéseket levonni.

A termékek likviditása

A likviditás egy befektetés azon tulajdonsága, hogy milyen idő- és hozamveszteséggel lehet értékesíteni és pénz- zé tenni, milyen könnyen forgatható, mennyire megbízható a másodlagos piaca. A határidős piacokon a kereslet és kínálat átmeneti csökkenését likviditási problémának nevezzük, amely a termékek árát negatívan érintheti.

Minden határidős terméknek van piaci értéke, ami függ az alaptermék tőzsdei árfolyamától. A vállalt nyitott pozíció a tőzsdei kereskedési idő alatt egy ellentétes irányú pozícióval bármikor megszüntethető a BÉT által biztosított likviditás mellett. Ha a BÉT-en a kereslet és kínálat a kedvezőtlen piaci helyzet következtében csök- ken a tőzsdei határidős termékek iránt, előfordulhat, hogy nehézségbe ütközik esetleg a meglévő tőzsdei határidős befektetések értékesítése, azaz a pozíció zárása.

3. A tőzsdei határidős termékek kockázatai

A tőzsdei határidős termékek kereskedése során az elérhető nyereség, illetve az elszenvedhető veszteség mértéke lényegesen nagyobb lehet, mint más befektetési formák esetében. Ennek a tőkeáttétel (a pozí- ció nyitásához szükséges óvadék aránya az azzal vállalt kockázathoz) az oka. Egy határidős kontraktus megvételéhez vagy eladásához elegendő alapletétet (óvadékot) elhelyezni, mely a kontraktus értékének töredékét teszi ki. A fedezet mértéke függ a terméktől és a KELER Zrt. által kért alapletét követelményétől, ami 10-20 % százalékát teszi ki pozíció értékének.

Például ha 1 000 db OTP részvény kontraktusra (amely pozíció értéke kb. 4 millió Ft) vonatkozó határidős ügylet esetén elegendő 0,8 millió Ft-nyi fedezet alapletétként történő elhelyezése, azaz kb. 4/0,8 = 5-szörös tőkeáttétellel lehet pozíciót nyitni.

Tételezzük fel, hogy 4000 Ft-os határidős áron veszünk 1 000 db OTP részvényre vonatkozó határidős kont- raktust. Ha a határidős árfolyam 10 %-ot esik, és 3 600 Ft-ra csökken, akkor a pozíción 0,4 millió Ft veszteség keletkezik, ami az alapletét felének elvesztését jelenti. (Részvényenként 400 Ft-os vesztesség (4 000-3 600=400); 1 000 db részvénynek megfelelő kontraktus; 🡪 1 000 x 400 = 400 000 Ft). Mivel a teljes veszteség az alapletét értékét csökkenti, a 400 Ft-os negatív árfolyamváltozás az alapletét felének elvesztését eredményezte.) Fordított irányú, azonos mértékű árfolyamváltozásnál (4 000 Ft-ról 4 400 Ft-ra) az ügyfél által elért eredmény 0,4 millió Ft lett volna.

A példából is látszik, hogy a teljes befektetett összeg esetleges elvesztésének veszélye fennáll a még megszo- kott, szélsőségesnek nem mondható piaci körülmények esetén is. Ezen esetek elkerülése érdekében a Bank naponta értékeli a pozíciót és – az ügyfél értesítésével – megköveteli a letét folyamatos feltöltését, ha a napi értékelés eredményeként a pozíción árfolyamveszteség merül fel. Amennyiben az Ügyfél nem gondoskodik az alapletét pótlólagos feltöltéséről, az MKB Bank a további, esetleges korlátlan veszteségek elkerülése érde- kében kényszer-zárhatja, azaz megszűntetheti a pozíciót (továbbiakban: kényszerlikvidálás). Kényszerlikvidá- lás esetén az Ügyfél csak az alapletét összegét veszíti el részben vagy egészben.

Előfordulhat olyan piaci helyzet is, amikor az MKB Banknak – kereslet hiányában – nincs lehetősége kényszer- likvidálásra. Ebben az esetben ügyfelünk veszteségének mértékét nem áll módunkban csökkenteni. A veszte- ség ebben az esetben az alapletét összegénél is nagyobb lehet, azt akár sokszorosan is meghaladhatja. A fenti példát folytatva: az OTP részvény árfolyama 4 000 Ft-ról 3 000 Ft-ra csökken; Részvényenként 1 000 Ft-os

vesztesség (4 000-3 000=1 000); 1 000 db részvénynek megfelelő kontraktus; 🡪 1 000 x 1 000 = 1 000 000 Ft). Így az ügyfél elveszítette alapletétjét és 200 ezer Ft pótlólagos befizetési kötelezettsége keletkezett.

A határidős ügyleteknél viszonylag alacsony alapbiztosítékkal nagy értékű nyitott pozíciók árfolyam- változásait lehet megnyerni vagy elveszíteni. Következésképpen az Ügyfél nyeresége vagy a veszte- sége többszöröse lehet az MKB Banknál elhelyezett alapbiztosítéknak.

Az osztalék határidős árfolyamra és pozíció értékelésre gyakorolt hatását a következő példával szemléltet- jük. Tételezzük fel, hogy az OTP azonnali árfolyama 5000 Ft, a határidős kontraktus lejárata 3 hónap, a kamat évesített 8%, a kifizetendő osztalék mértéke (a kifizetés a határidős pozíció élettartama alatt esedékes) 150 Ft. Az árazásnál a piaci sztenderdek szerint feltételezzük, hogy az osztalék kifizetése után az OTP árfolyama az osztalék összegével megegyező mértékben csökkeni fog. Kiemeljük, hogy ez az árfolyam alkalmazkodás bár feltételezhető, nem garantálható így további kockázatokat jelent a befektető számára.

a) a pozíció nyitásakor az osztalék mértéke még nem ismert, annak bejelentése és kifizetése a futamidő alatt esedékes.

Ilyen esetben a pozíció árazása nyitáskor az azonnali árfolyam futamidőre felkamatoztatott értéke lesz, tehát 5000x1,02 = 5100 Ft. Tételezzük fel, hogy 1,5 hónappal később az OTP bejelent és azonnal kifizet 150 Ft osz- talékot. A kifizetés előtt az OTP árfolyama 5250 forintig emelkedett, a kifizetés másnapján viszont 150 Ft-tal, 5100-ra csökkent. Ekkor a befektető úgy dönt, hogy lezárja pozícióját. Ekkor árazáskor figyelembe vesszük azt, hogy a 150Ft árfolyamesés a határidős pozíció szempontjából irreleváns kell, hogy legyen, így azt a zárásba visszaárazzuk. Így a pozíció értéke záráskor 5100x1,01+150 = 5301 Ft lesz.

b) a pozíció nyitásakor az osztalék mértéke ismert, annak kifizetése a futamidő alatt vagy azt követően lesz esedékes.

Mindkét esetben, amikor már ismert az osztalék mértéke, a pozíció nyitáskor már ezt figyelembe vesszük, beá- razva azt a határidős árba. A kalkuláció tehát a következő: 5000x1,02-150 = 4950 Ft. Tételezzük fel, hogy 1,5 hó- nappal később az OTP kifizeti a korábban bejelentett 150 Ft osztalékot. A kifizetés előtt az OTP árfolyama 5250 forintig emelkedett, a kifizetés másnapján viszont 150 Ft-tal, 5100-ra csökkent. Ekkor a befektető úgy dönt, hogy lezárja pozícióját. Ekkor árazáskor már nem kell újra figyelembe venni az osztalékot, hiszen azt a nyitáskor már beáraztuk. Így a pozíció értéke záráskor 5100x1,01 = 5151 Ft lesz. (A piac beárazta az osztalék kifizetést) Amennyiben az ügyfél még az osztalék kifizetés előtt 5250 forintos árfolyamon úgy dönt, hogy lezárja a pozíci- óját, akkor is az árazásnál újra figyelembe kell venni az osztalékot, hiszen azt már a nyitáskor is beáraztuk. Így a pozíció értéke ebben az esetben záráskor (5250-150) x1,01= 5151 Ft lesz. (A bank beárazta az osztalék kifizetést)

4. A megbízások szerződéses háttere

A tőzsdei határidős termékek igénybevételének előfeltétele az Összevont értékpapír és ügyfélszámla szerző- dés megkötése és a számla megnyitása.

Emellett szükséges a Keretmegállapodás szabványosított tőzsdei határidős ügyletek lebonyolítására c. szer- ződés megkötése.

További előfeltétel a Letétek (óvadékok) biztosítása:

• Alapbiztosíték, általában a Központi Elszámolóház (KELER) által előírt alapbiztosíték kétszerese, mely pénzösszegben és állampapírban is elhelyezhető

• Változó biztosíték (árkülönbözet) mértékét a Bank határozza meg, csak készpénzben helyezhető el

5. A tőzsdei határidős tranzakciók kockázatainak összetettsége

A tőzsdei határidős ügyletek komplex pénzügyi eszközöknek minősülnek.

6. Tőzsdei határidős tranzakciók pénzügyi elszámolása, teljesítése A megbízások fedezete

A tőzsdei határidős ügyletekre szóló megbízások fedezetére a Bank előírja a XXXXX által előírt alapbiztosíték

kétszeresének megfelelő alapbiztosíték és az MKB Bank által meghatározott változó biztosíték elhelyezését az Ügyfél MKB Banknál vezetett Összevont értékpapírszámla és ügyfélszámláján. Az MKB Bank megköveteli továbbá az alap,- illetve változó biztosíték folyamatos feltöltését, ha a napi értékelés során az Ügyfél által tartott pozíción árfolyamveszteség merül fel.

Megbízások teljesítése

Tőzsdei határidős tranzakciók végrehajtásának részleteit az MKB Bank legkedvezőbb teljesítésre vonatkozó végrehajtási politikája tartalmazza.

7. Pótlólagos befizetés

A tőzsdei határidős kereskedés eredményét a felek egymás között folyamatosan, naponta elszámolják és rendezik. A nyereség bármikor felvehető a fedezet csökkentésével, de az esetleg veszteség miatt csökkenő letétösszeget is azonnal pótolni kell.

8. Garanciák

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) kártalanítása tőzsdei határidős termékekkel kapcsolatos jogviszony alapján létrejöhet. A BEVA nem fizet kártalanítást, ha a befektető követelésének alapja a befektetés értékvesztése vagy árfolyamveszteség.

9. Kondíciók

A tőzsdei határidős pozíciók nyilvántartására szolgáló Összevont értékpapír és ügyfélszámla nyitás és vezetés kon- dícióit a mindenkor érvényes Befektetési Szolgáltatások Kondíciós Lista tartalmazza, akárcsak a határidős megbí- zásokkal kapcsolatos egyéb költségeket. Határidős kereskedés díjai (kontraktusonkénti díj + minimumdíj).

10. Adózás

A tőzsdei határidős ügyleteken elért jövedelmet adó terheli.

Magánszemélyek esetén a Személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. tv.),a Társasági adó hatálya alá tartozó személyek esetén a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (1996. évi LXXXI. tv.) rendelkezései az irányadóak.

Magánszemélyek esetében minden lezárt határidős pozícióból származó jövedelem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül.

a.) Belföldi illetőségű magánszemélyek ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmei után az adó mértéke 15%.

b.) Külföldi illetőségű magánszemélyek adózására a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései az irányadóak.

c.) A Társasági adó hatálya alá tartozó személyek esetében az elért árfolyamnyereség a társasági adó alapjá- nak részét képezi.

Az adóügyi következmények azonban az ügyfelek egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és a jö- vőben változhatnak.

X. Tőzsdén kívüli értékpapír és árfolyam derivatívák

A derivatíva, vagy más néven származékos ügylet olyan pénzügyi eszköz, amelynek piaci ára a termék alap- jául szolgáló valamilyen más pénzügyi eszköz (azaz az alaptermék) árának alakulásától függ, tehát értékét az alaptermékből származtatják.

Az egyes MKB Banknál elérhető tőzsdén kívüli értékpapír és árfolyam derivatívák egyedi termékjellemzőiről az egyes termékekhez kapcsolódó terméktájékoztatók adnak részletes tájékoztatást.

A) Tőzsdén kívüli értékpapír derivatívák

Tőzsdén kívüli részvény opció:

A részvény árfolyam opció olyan megállapodás, amely opciós díjfizetés ellenében jogot biztosít az opció vevője számára és kötelezi az opció eladóját, hogy egy előre meghatározott időpontban egy előre rögzített árfolyamon, egy konkrét részvénymennyiséget az opciós jog jellege szerint megvásároljon, vagy eladjon. A lehívási feltételek fennállása esetén, tehát vételi opció esetén akkor, ha a lejáratkori záróárfolyam magasabb, eladási opció esetén pedig akkor, ha alacsonyabb, mint az előre rögzített opciós árfolyam, a részvényadásvétel automatikusan, külön jognyilatkozat nélkül létrejön a Bank és az Ügyfél között.

1. A termék piaci helyzete

A részvény árának volatilitása

A volatilitás az árfolyam ingadozásának mértéke. Alacsony részvény árfolyam volatilitás esetén az opció ára alacsonyabb, míg magas részvény árfolyam volatilitás esetén az opció ára magasabb. A mögöttes termék árfolyam elmozdulásának az opció árára gyakorolt hatását a volatilitás alakulása felerősítheti vagy ellensú- lyozhatja. Minél nagyobb az alaptermék árfolyamának az ingadozása, annál kockázatosabb befekte- tésnek tekinthető, így a volatilitás a kockázatosság jellemzésére használható mutató.

A pénzügyi eszköz szerződéskötést megelőző időszakának árfolyam-alakulása

Az alaptermék árfolyamának historikus bemutatása jól mutatja a befektetés ár alakulásának történetét, azonban az árfolyamok múltbeli alakulásából a jövőbeni változásokra nem lehet egyértelmű következ- tetéseket levonni. Az opció árának múltbeli alakulásából nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni a jelenlegi, illetve jövőbeli opciós ár alakulásra vonatkozóan.

A részvénypiacok elérhetősége és esetleges korlátai

Részvény opciós ügylet alaptermékei kizárólag tőzsdei részvények lehetnek.

A likviditásnak kettős szerepe van a részvény opciós termék szempontjából: egyrészt az alaptermék likvi- ditása kiemelten fontos az elszámolás napi tőzsdei záróár kialakulásában, másrészt a részvény opciós piac likviditásának akkor van jelentősége, ha egy meglevő pozíciót kockázatcsökkentés vagy nyereség realizálás céljából kívánnak ellenügylettel kizárni.

A részvény opciós ügyletek esetében az opciós jog gyakorlásának feltétele a mögöttes termékre vonatkozó záróárfolyam megléte. Amennyiben az opció lejáratának napján az adott részvényben a tőzsdén nem jött létre ügylet, az előző napi záróár nem tekinthető záróárfolyamnak. Ha a lejárat napján nincsen záróárfolyam, a Bank jogosult megállapítani a záróárfolyamot, amelynek során a partnerbank által az MKB felé megha- tározott záróárfolyamot veszi figyelembe. (A Bank rendszerint az ügyféllel kötött részvényopciós ügyletből keletkező nyitott pozíciója fedezése érdekében egy másik bankkal vagy befektetési szolgáltatóval az ügy- felével azonos irányú részvényopciós szerződést köt. Ebben az esetben ezt a másik bankot vagy befektetési szolgáltatót nevezzük Partnerbanknak)

Amennyiben a részvény opciós ügylet lejárati dátuma a Budapesti Értéktőzsde szünnapjára esik, a következő kereskedési nap tekintendő lejáratnak. Ha a lejárat olyan napra esik, amikor a mögöttes részvény tőzsdei ke- reskedésében bármely okból lényeges fennakadások voltak, a lejárat a következő tőzsdei kereskedési napra tolódik azzal, hogy ha nyolc egymást követő tőzsdei kereskedési napon át állnak fenn lényeges fennakadá- sok, a nyolcadik tőzsdei kereskedési nap lesz a lejárat napja. Azt, hogy mi tekinthető lényeges fennakadásnak a Bank jogosult meghatározni, különös tekintettel a partnerbank ezzel kapcsolatos nyilatkozatára.

Előfordulhat, hogy a tőzsde nem nyit ki, vagy az opciós piacokon az árjegyzésben jelentős fennakadások vannak, és emiatt nem érhetők el opciós árak, ebben az esetben a meglévő nyitott részvény opciós ügy- let ellenügylettel való lezárására nincsen lehetőség, tehát nincsen mód a pozíción elszenvedhető veszteség mérséklésére, így fennáll a veszélye a veszteség további halmozódásának, illetve a teljes befektetett összeg esetleges elvesztésének.

2. A részvény opció kockázatai, a tőkeáttétel lényege és hatásai, rendkívüli társasági eseményekből ere- dő kockázatok

A részvény opciók kereskedése során az elérhető nyereség, illetve az elszenvedhető veszteség mértéke lé- nyegesen nagyobb lehet, mint más befektetési formák esetében.

A pozíció nyitásához, azaz a szerződés megkötéséhez szükséges tőke (azaz a fedezeti letét) és az azzal vállalt kockázati pozíció (azaz a tranzakciós összeg) arányát tőkeáttételnek nevezzük.

Eladott részvény opció esetében az opció eladója a kapott opciós díj fejében kötelezettséget vállal arra, hogy a lejáratkor az opció jogosultjának az opcióban foglalt feltételek fennállása esetén teljesítsen részvény vagy pénzösszeg leszállításával. Az opció kiírójának tehát ebben az esetben maximális nyeresége az opciós díj összege, a veszteség mértéke azonban korlátlan lehet.

Vásárolt részvény opció esetében az ügylet megkötésének feltétele az opciós díj megfizetése, más fedezet el- helyezésére nincsen szükség sem értékpapírban, sem pénzösszegben. Ebben az esetben a fizetendő opciós díjért cserébe az opció birtokosa jogot szerez a mögöttes részvény eladására vagy vételére, tehát csak a szá- mára kedvező piaci körülmények között él az opció nyújtotta lehetőséggel. Az opció jogosultjának maximális vesztesége a kifizetett opciós díj, nyeresége azonban korlátlan lehet. Vásárolt részvény opció esetében meg- jelenik a tőkeáttétel, az ebből eredő kockázat mértéke azonban csak az opciós díj mértékére korlátozódik.

Részvény opciós ügyletek esetében kockázatot jelentenek a mögöttes egyedi részvények esetében előfordu- ló rendkívüli társasági eseményekből következő tényezők, mint például a kibocsátó összeolvadása, beolva- dása, felvásárlása, államosítása, a kibocsátóval szembeni csődeljárás megindulása, a kibocsátó fizetésképte- lensége, az egyedi részvény tőzsdéről való kivezetése, részvény névérték változás, jogszabály változások stb. Az ilyen típusú események bekövetkezése esetén követendő eljárás a Bank részéről az opciós Partnerbank eljárása alapján kerül meghatározásra.

3. A tőzsdén kívüli részvényopció összetettsége

A tőzsdén kívüli részvényopció komplex pénzügyi eszköznek minősül.

4. A megbízások szerződéses háttere

A tőzsdén kívüli részvény opciós ügyletek igénybevételének előfeltétele a„Treasury Keretmegállapodás tőzsdén kívüli származékos ügyletek létrehozására” vonatkozó keretszerződéselőzetes megkötése a Bankkal, valamint a tranzakció devizanemének megfelelő bankszámla, és összevont értékpapír- és ügyfélszámla megnyitása.

5. Részvény opciók pénzügyi elszámolása, teljesítése A részvény opciók letéti és óvadéki követelményei

Ügyfél által eladott részvény opció esetében az ügylet mögött álló részvénypakett vagy pénzösszeg az ügy-

let futamideje alatt egészen az elszámolás napjáig az ügyletben meghatározott mennyiségben teljes egészé- ben fedezeti óvadékként zárolásra kerül.

Ügyfél által vásárolt részvény opció esetében a letéti követelmény az opciós prémium megfizetését jelenti. Külön fedezet elhelyezés az opció vevőjét nem terheli.

Megbízások teljesítése

Ügyfél által eladott részvény opció esetében az ügylet megkötésekor a konstrukció mögötti összeg vagy részvénycsomag óvadékként zárolásra kerül, amely lejáratkori tranzakció (opció lehívása) bekövetkezése esetében rendelkezésre áll a teljesítéshez. Az opció lejáratát követő harmadik banki munkanapon a lehívá- si feltételek fennállása esetén az opció mögötti pénzösszeg, illetve a részvénycsomag terhelése/jóváírása megtörténik az Ügyfél MKB Banknál vezetett bankszámláján vagy összevont értékpapír- és ügyfélszámláján. Ügyfél által eladott részvény opció esetében a lejáratkori teljesítés kizárólag fizikai leszállítással lehetséges. Ügyfél által vásárolt opció esetében az opciós díj megfizetésén túl fedezet elhelyezési kötelezettség nin- csen. A lehívási feltételek fennállása esetén a lejáratkori teljesítés kizárólag pénzügyi elszámolással történhet, melynek keretében az opciós ár és az opció lejárata napján meghatározott tőzsdei záróár különbsége kerül elszámolásra az opcióban szereplő részvény darabszámra vetítve az elszámolás napján az Ügyfél MKB Bank- nál vezetett bankszámlájának javára.

Ha a lehívási feltételek nem állnak fenn lejáratkor, nem történik elszámolás a felek között.

A részvény opciós ügylet futamideje alatt az Ügyfél fennálló pozíciója ellenügylettel részben vagy teljes egé- szében kizárható abban az esetben, ha az ellenügyletben foglalt részvény darabszám eléri a minimális kötés- nagysághoz szükséges darabszámot.

Poolban történő részvényopciós ügylet esetén ezért az ellenügylettel való kizárás nem minden esetben le- hetséges, mivel az egyes Pool-tagok nyitott pozíciója nem éri el a minimális kötésnagyságot.

Amennyiben a részvény opció esetében az ügylet futamideje alatt ellentétes irányú ügylettel való kizárás történik, ebben az esetben az ellenügyletre nincsen fedezet elhelyezési kötelezettség. Ellenügylettel való ki- zárás esetében az opciós díjra vonatkozóan történik pénzmozgás, és lejáratkor már nem történik elszámolás.

6. Pótlólagos befizetés

Sem vásárolt, sem eladott részvény opciók esetében nem merül fel az ügylet futamideje alatt pótlólagos fedezet elhelyezési kötelezettség.

7. Garanciák

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) kártalanítása a részvény opcióval kapcsolatos jogviszony alapján is létre- jöhet. A BEVA nem fizet kártalanítást, ha a befektető követelésének alapja a befektetés értékvesztése vagy árfolyamveszteség.

8. Kondíciók

A részvény opció ára az opciós díj, melyet az opció vevője fizet az eladó részére. Az Ügyfelek számára jegy- zett részvény opciós ügyletekhez tartozó opciós díjat a Bank a partner bank által kalkulált opciós díj alapján határozza meg. A részvény opciók prémiumán kívül a Bank a meglévő pozíciók tartásáért, a szerződéses háttér létrehozásáért külön díjat, jutalékot nem számít fel.

Amennyiben az Ügyfél az ügyletben foglalt mennyiségű részvényt helyezi el fedezetként, a Befektetési szol- gáltatások, valamint kiegészítő szolgáltatások elnevezésű hatályos kondíciós listának megfelelő állományi díjak kerülnek felszámításra.

9. Adózás

A részvény opciós ügyletből származó jövedelmet adó terheli. Magánszemélyek esetén a Személyi jövede- lemadó törvény (1995. évi CXVII. tv.), a Társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek esetén a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (1996. évi LXXXI. tv.) rendelkezései az irányadóak.

a.) Belföldi magánszemélyek esetében a kapott vagy fizetett opciós díj, a részvény ügyleteken elért árfo-

lyamnyereség vagy veszteség ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 16%.

b.) Külföldi magánszemélyek adózására a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései az irányadóak.

c.) A Társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek esetében az elért árfolyamnyereség a tár- sasági adóalap részét képezi.

Az adóügyi következmények azonban az ügyfelek egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és a jö- vőben változhatnak.

B) Tőzsdén kívüli árfolyam derivatívák

Az árfolyam derivatívák ára az alaptermék devizapár árfolyamától függ. Az árfolyam derivatíva tranzak- ciók kötési feltételeit és paramétereit a kötés időpontjában, a határidős lejárati értéknapra vonatkozóan ha- tározzák meg. A hangsúly a tranzakció kötése és elszámolása közötti időbeni eltérésen, a kötéskori árfolyam várakozások, valamint a futamidő végére kialakuló árfolyam mozgások különbségén van.

A határidős árfolyam-megállapodás olyan devizaátváltási művelet, melynek elszámolása az üzletkötés napján meghatározott és kölcsönösen elfogadott kötési árfolyamon történik, de értéknapja az üzletkötés napját követő második banki munkanapon (spot értéknapon) túli, bármilyen jövőbeni banki nap lehet. Jövőbeni, előre meghatá- rozott időpontban és összegben keletkező devizabevétel vagy devizakiadás árfolyamkockázat fedezésére alkalmas instrumentum, melynek alkalmazásával az árfolyamkockázat teljes egészében megszüntethető. Határidős üzlet kö- tésével az Ügyfél biztosítja magát a kedvezőtlen irányú árfolyam elmozdulással szemben, cserébe viszont lemond a kedvező irányú elmozdulásból eredő potenciális nyereségéről. A határidős árfolyam-megállapodás megkötése elsősorban devizaárfolyam kockázat kezelési céllal ajánlott, a spekulációs célú kötések kockázatai a későbbiekben részletesen kifejtésre kerülnek. A határidős árfolyam-megállapodás speciális fajtája a non-deliverable forward (NDF) ügylet, amely esetén a lejáratkor nem leszállítás, hanem csak pénzügyi elszámolás történik, illetve az elszámolási árfolyamot nem az MKB Bank határozza meg.

Az árfolyam opció olyan árfolyamkockázat fedezésére szolgáló eszköz, amely jogot biztosít az opció vevője

számára, hogy egy előre meghatározott időpontban egy előre rögzített árfolyamon, egy konkrét devizaössze- get az opciós jog jellege szerint vagy megvásároljon, vagy eladjon, s ezért a jogáért opciós díjat fizet.

Az egyes MKB Banknál elérhető árfolyam derivatívák összetettségéről és az abból eredő kockázatokról az egyes termékekhez kapcsolódó terméktájékoztatók adnak részletes tájékoztatást.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy e termékcsoportba tartoznak a deviza árfolyamhoz kapcsolt strukturált lekö-

tések, melyek bizonyos esetekben a tőkevesztés kockázatát is magukban hordozzák.

A strukturált lekötés olyan forint vagy deviza alapú konstrukció, amelyek kamata egy mögöttes termék árala- kulásának függvénye. Mögöttes termék ebben az esetben deviza árfolyam opció.

1. A termék piaci helyzete

Az árfolyam derivatívák árának volatilitása

Minél nagyobb egy devizapár árfolyamának az ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthető, így a volatilitás a kockázatosság jellemzésére használható mutató.

A pénzügyi eszköz szerződéskötést megelőző időszakának árfolyam-alakulása

A választott devizapár árfolyamának historikus bemutatása jól mutatja a befektetés ár alakulásának történetét, azon- ban az árfolyamok múltbeli alakulásából a jövőbeni változásokra nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni.

A derivatív árfolyampiac elérhetősége és esetleges korlátai

A likviditás egy befektetés azon tulajdonsága, hogy milyen idő- és hozamveszteséggel lehet értékesíteni és pénzzé tenni, milyen könnyen forgatható, mennyire megbízható a keresleti – kínálati piaca.

Habár a nemzetközi devizapiac 24 órán keresztül nyitva van, ettől függetlenül előfordulhat, hogy bizonyos de- vizapárok jegyzése a piaci kereslet és kínálat átmeneti csökkenése (azaz a likviditás hiánya) miatt nem kielégítő. Ez jelentheti azt, hogy a vételi és eladási árfolyamok különbsége (az árfolyam marge) a normál piaci vételi és el- adási árfolyamok különbségéhez képest nagyobb, (azaz az árfolyamot a normál piaci marzsnál szélesebb mar- zzsal jegyzik, vagy szélsőséges esetben egyáltalán nem jegyzik). Ebben az esetben nincs mód a pozíción elszen- vedhető veszteség mérséklésére, ezért fennáll a veszélye a teljes befektetett összeg esetleges elvesztésének.

2. Az árfolyam derivatíva termékek kockázatai, a tőkeáttétel lényege és hatásai

Az árfolyam derivatívák kereskedése során az elérhető nyereség, illetve az elszenvedhető veszteség mértéke lényegesen nagyobb lehet, mint más befektetési formák esetében. Ennek a tőkeáttétel az oka.

Egy határidős vagy opciós vételhez vagy eladáshoz nem szükséges a teljes tranzakciós összeggel rendel- kezni, elegendő fedezetet elhelyezni, mely a tranzakció értékének mindössze néhány százalékát teszi ki. A pozíció nyitásához szükséges tőke (azaz a fedezeti letét) és az azzal vállalt kockázati pozíció (azaz a tranzakciós összeg) arányát tőkeáttételnek nevezzük.

Például egy három hónapos futamidejű, tőzsdén kívüli („OTC” típusú) határidős ügylet esetén elegendő a tranzakciós összeg 5%-át kitevő fedezet elhelyezése, azaz húszszoros tőkeáttétellel lehet pozíciót nyitni.

Tételezzük fel, hogy három hónapos lejáratra EUR/HUF határidős ügyletet kötünk, eladunk 1 millió eurót 300- as árfolyamon forinttal szemben, ekkor az ügylet 5%-os fedezetigénye 50ezer euró (kb. 15 millió forint). Ha a határidős árfolyam emelkedik, eléri a 301-es szintet, akkor a pozíción 1 millió forint veszteség keletkezik, ami a fedezet kb. 6,6%-át teszi ki. A határidős árfolyam 315-ig történő (15 forintos) emelkedése a teljes alapletét (óvadék) (15 millió Ft) elvesztését jelenti.

A veszteség mértéke elméletileg korlátlan lehet, így többszörösen is meghaladhatja az elhelyezett

alapletét mértékét. Amennyiben az Ügyfél nyitott pozíciója a futamidő alatt bármely pillanatban vesztesé- get mutat, a Banknak jogában áll az előzetesen elhelyezett alapletéten felül kiegészítő fedezetet bekérni. Ha az Ügyfél a felszólításnak nem tesz eleget, akkor a Banknak jogában áll a nyitott pozíciót lezárni, és ezáltal megakadályozni, hogy a veszteség mértéke túllépje az alapletét (óvadék) mértékét. Szélsőséges piaci hely- zetekben előfordulhat, hogy az adott pozíció lezárása nehézségekbe ütközik, vagy adott körülmé- nyek között nem valósul meg, így a befektetés vesztesége tovább halmozódhat, akár sokszorosan is meghaladhatja az óvadék mértékét.

3. A tőzsdén kívüli árfolyam derivatívák kockázatainak összetettsége

A tőzsdén kívüli árfolyam derivatívák komplex pénzügyi eszköznek minősülnek.

4. A megbízások szerződéses háttere

A tőzsdén kívüli árfolyam derivatív termékek igénybevételének előfeltétele a „Treasury keretmegállapodás tőzsdén kívüli származékos ügyletek létrehozására”vonatkozó keretszerződés megkötése a Bankkal, vala- mint a tranzakció devizanemének megfelelő bankszámlák megnyitása.

5. Tőzsdén kívüli árfolyam derivatívák pénzügyi elszámolása, teljesítése Az árfolyam derivatívák biztosítéki követelményei

Az árfolyam derivatív ügyletek létrehozásának alapvető feltétele a keretszerződés aláírásán túl, hogy az üz-

letkötést megelőzően az Ügyfél megfelelő mennyiségű és típusú pénzügyi eszközt helyezzen el a derivatív ügyletek fedezeteként az MKB Banknál vezetett fizetési számláján vagy Összevont értékpapír és ügyfélszám- láján az Ügyfél választása szerint.

Megbízások teljesítése

Nyitott pozíciók leszállításos teljesítés esetén a tranzakció devizanemének megfelelő devizanemben az MKB Banknál vezetett fizetési számlán a tranzakció ellenértékének a határidős lejárati napon rendelkezésre kell áll- nia. Amennyiben ehhez a fedezeti összeg átváltása szükséges, arról az Ügyfélnek kell intézkednie.

Lezárt pozíciók esetén a nyitási és zárási tranzakciók nettó eredményét számolja el a Bank a határidős lejárati ér- téknapon a tranzakció devizanemének megfelelő devizanemben az MKB Banknál vezetett Ügyfél folyószámlán.

6. Pótlólagos befizetés

Amennyiben az Ügyfél által nyújtott biztosíték a Bank megítélése szerint az Ügyfél által nyitott és tartott po- zíciók pénzügyi kockázatát bármely okból már nem fedezi, az Ügyfél köteles a Bank felszólítására pótlólagos biztosítékot nyújtani. Az egyes tranzakciók óvadék igényét és annak mértékét a Bank határozza meg.

7. Garanciák

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) kártalanítása a tőzsdén kívüli árfolyam derivatívákkal kapcsolatos jogvi- szony alapján létrejöhet. A BEVA nem fizet kártalanítást, ha a befektető követelésének alapja a befektetés értékvesztése vagy árfolyamveszteség.

8. Kondíciók

Az ügyfelek részére jegyzett árfolyamok képzésének alapját az árfolyam derivatíva termékek piaci árfolyama adja, amit Bank az árba épített felárral közvetít az ügyfeleinek. A tőzsdén kívüli árfolyam derivatívák ügyfelek részére történő értékesítéséért, a meglévő pozíciók tartásáért, a szerződéses háttér létrehozásáért a Bank díjat, jutalékot nem számít fel.

9. Adózás

A tőzsdén kívüli árfolyam derivatívákon elért jövedelmet adó terheli. Magánszemélyek esetén a Személyi jövedelemadó törvény (1995. évi CXVII. tv.),a társasági adó hatálya alá tartozó személyek esetén a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (1996. évi LXXXI. tv.) rendelkezései az irányadóak.

a.) Belföldi illetőségű magánszemélyek esetében a pénzügyi elszámolással lezárt derivatív pozíciókból

származó jövedelem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmei után az adó mértéke 15%.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó nyereség csökkenthető az előző két adóévbenelért ellenőr- zött tőkepiaci ügyletből származó veszteséggel, az adókiegyenlítés keretein belül pedig lehetőség van a tárgyévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után befizetett adó terhére a tárgyévi ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség kompenzálására.

Az adót a jövedelmet szerző magánszemély a bank által kiállított bizonylatok (teljesítés- igazolások), ille- tőleg saját nyilvántartása alapján állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.

b.) Külföldi illetőségű magánszemélyek adózására a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései az irányadóak.

c.) A Társasági adó hatálya alá tartozó személyek esetében az elért árfolyamnyereség a társasági adóalap részét képezi.

A termékcsoportba tartozó strukturált lekötések esetében a kamatként fizetett összeg, kamatjövedelemnek minősül, melynek adózása megegyezik a IV. Fejezet 10.pontjában leírtakkal.

Az adóügyi következmények azonban az ügyfelek egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és a jö- vőben változhatnak.

XI. Tőzsdén kívüli kamat derivatívák

A határidős kamatláb megállapodás (Forward Rate Agreement, azaz FRA), – egy jövőbeni időpontban indu- ló, fix futamidejű betét – vagy hitel – kamatkockázatának fedezését teszi lehetővé, amennyiben annak kamata a rövid lejáratú pénzpiaci kamatokhoz kötött.

A kamatswap (Interest Rate Swap -IRS) olyan kétoldalú megállapodás, melyben a felek kötelezettséget vál- lalnak arra, hogy egy meghatározott tőkeösszegre, mint számítási alapra egy bizonyos kamat megállapítási módszer szerint kalkulált kamat forgalmat (cash-flow-t) előre meghatározott jövőbeni időpontokban egy más kamat megállapítási módszer szerint kalkulált kamatforgalomra cserélik.

A kamatopciós megállapodás olyan kétoldalú megállapodás, melyben az eladó opciós díj ellenében, egy meghatározott időszakra és tőkeösszegre vonatkozóan kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meg- állapodott kamatláb és a referencia kamatláb közötti különbözetet az opció vevője részére megfizeti.

1. Alapfogalmak

A kamat derivatívák ára az alaptermék devizapár kamatának alakulásától függ. A kamat derivatíva tranz- akciók kötési feltételeit és paramétereit a kötés időpontjában, a határidős lejárati értéknapra vonatkozóan határozzák meg. A hangsúly a tranzakció kötése és elszámolása közötti időbeni eltérésen, a kötéskori kamat- várakozások, valamint a futamidő végére kialakuló kamat mozgások különbségén van.

Az egyes MKB Banknál elérhető kamat derivatívák típusairól, összetettségéről és az abból eredő kockázatok- ról az egyes termékekhez kapcsolódó terméktájékoztatók adnak részletes tájékoztatást.

2. A termék piaci helyzete

A kamat derivatívák piaci értéke és árának volatilitása

Minden határidős és opciós kamatpozíciónak van piaci értéke. A határidős és opciós kamat derivatívák árát az adott futamidőre vonatkozó piaci hozamok és azok volatilitása határozza meg.

A volatilitás kamat derivatívák esetében a kamatok ingadozásának mértéke. Alacsony volatilitás esetén a kamatok csak kismértékben ingadoznak, míg magas volatilitás esetén nagy a termék kamat ingadozásának a veszélye. Minél nagyobb egy deviza kamatának ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthető, így a volatilitás a kockázatosságot tükröző mutató.

A pénzügyi eszköz szerződéskötést megelőző időszakának áralakulása

A választott lejárat kamatának historikus bemutatása jól mutatja a pénzügyi eszköz árváltozásának történe- tét, azonban a kamatok múltbeli alakulásából a jövőbeni változásokra nem lehet egyértelmű következteté- seket levonni.

A kamat derivatíva piac elérhetősége és esetleges korlátai

előfordulhat, hogy bizonyos deviza hozamgörbéjének (itt főként a fejlődő piaci devizák esetéről van szó) jegyzése a piaci kereslet – kínálat csökkenése (azaz a likviditás hiánya) miatt nem kielégítő, vagy szélsőséges esetben egyáltalán nem jegyzik.

3. A kamat derivatívák kockázatai, a tőkeáttétel lényege és hatásai

A kamat derivatívák kereskedése során az elérhető nyereség, illetve az elszenvedhető veszteség mértéke lényegesen nagyobb lehet, mint más befektetési formák esetében. Ennek alapvetően a tőkeáttétel az oka.

Egy kamat derivatíva megvételéhez vagy eladásához nem szükséges a teljes tranzakciós összeggel rendel- kezni, elegendő fedezetet elhelyezni, mely a derivatíva tőkeösszegének mindössze néhány százalékát teszi ki. A pozíció nyitásához szükséges tőke (azaz a fedezeti letét) és az azzal vállalt kockázati pozíció (azaz a tranzakciós összeg) arányát tőkeáttételnek nevezzük.

Például egy három éves futamidejű kamatswap ügylet esetén elegendő a tranzakciós összeg 5%-nak meg- felelő fedezet elhelyezése, azaz húszszoros tőkeáttétellel lehet pozíciót nyitni. Amennyiben az üzlet megkö- tését követően a futamidő alatt bármely pillanatban a kamatok az Ügyfél szempontjából kedvezőtlen irány- ban mozdulnak el, akkor az elhelyezett fedezeti letét kevésnek bizonyulhat, a Bank az előzetesen elhelyezett alapletéten felül kiegészítő fedezetet kérhet be az Ügyféltől. Ha az Ügyfél a pótlólagos fedezet nyújtási kö- telezettségének nem tesz eleget, a Bank jogosult az ügyletet lezárni, mely a teljes elhelyezett fedezeti le- tét elvesztését is eredményezheti. A veszteség mértéke elméletileg korlátlan lehet, így többszörösen is meghaladhatja az elhelyezett alapletét mértékét.

4. A tőzsdén kívüli kamat derivatívák összetettsége

A tőzsdén kívüli kamat derivatívák komplex pénzügyi eszköznek minősülnek.

5. A megbízások szerződéses háttere

A tőzsdén kívüli kamat derivatív termékek igénybevételének előfeltétele a„Treasury keretmegállapodás tőzs- dén kívüli származékos ügyletek létrehozására” vonatkozó szerződés megkötése a Bankkal, valamint a tranz- akció elszámolási devizanemének megfelelő fizetési számlák megnyitása.

6. Tőzsdén kívüli kamat derivatívák pénzügyi elszámolása, teljesítése A kamat derivatívák biztosítéki követelményei

A kamat derivatív ügyletek létrehozásának alapvető feltétele a keretszerződés aláírásán túl, hogy az üzletkö-

tést megelőzően az Ügyfél megfelelő mennyiségű és típusú pénzügyi eszközt helyezzen el a derivatív ügy- letek biztosítékaként az MKB Banknál vezetett bankszámláján vagy Összevont értékpapír és ügyfélszámláján az Ügyfél választása szerint.

7. Megbízások teljesítése

Kamat derivatíva tranzakciók esedékes összegeinek elszámolásához a tranzakció devizanemének megfelelő devizanemben az MKB Banknál vezetett fizetési számlán a tranzakció ellenértékének az esedékesség napján rendelkezésre kell állnia. Amennyiben ehhez a fedezeti összeg átváltása szükséges, arról az Ügyfélnek kell intézkednie. Egyes kamat derivatíva tranzakciók esetében (pl. FRA) a pénzügyi rendezés különbözet elszá- molással történik, ilyenkor a nettó eredményt számolja el a Bank az esedékesség értéknapján a tranzakció devizanemének megfelelő devizanemben az MKB Banknál vezetett Ügyfél folyószámlán.

8. Pótlólagos befizetés

9. Garanciák

10. Kondíciók

Az ügyfelek részére jegyzett kamatok képzésének alapját a termék piaci kamatszintje adja, amelyet a Bank az árba épített felárral közvetít az ügyfeleinek. A tőzsdén kívüli kamat derivatívák ügyfelek részére történő értékesítéséért, a meglévő pozíciók tartásáért, a szerződéses háttér létrehozásáért a Bank díjat, jutalékot nem számít fel.

11. Adózás

A tőzsdén kívüli kamat derivatívákon elért jövedelmet adó terheli. Magánszemélyek esetén a Személyi jö- vedelemadó törvény (1995. évi CXVII. tv.), a társasági adó hatálya alá tartozó személyek esetén a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (1996. évi LXXXI. tv.) rendelkezései az irányadóak.

a.) Belföldi illetőségű magánszemélyek esetében a lezárt derivatív pozíciókból származó jövedelem csere- ügyletből származó jövedelemnek minősül.

Csere ügyletből származó jövedelmei után az adó mértéke 15%.

Ha a csereügylet időtartama túlnyúlik az adóéven, és annak időtartamára (is) eső valamely adóévben a magánszemély az adott csereügylet alapján csereügyleti veszteséget ér el, és azt a veszteség évéről szóló adóbevallásában ügyletenként feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfi- zetett adóként érvényesíthet az SZJA törvény rendelkezései szerint

b.) Külföldi illetőségű magánszemélyek adózására a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései az irányadóak.

c.) A Társasági adótörvény hatálya alá tartozó személyek esetében az elért árfolyamnyereség a társasági adó- alap részét képezi.

Az adóügyi következmények azonban az ügyfelek egyedi körülményei alapján ítélhetők meg és a jö- vőben változhatnak.

XII. Portfoliókezelés

1. Alapfogalmak

Portfoliókezelés keretében a befektető meghatározott eszközei (portfolió), a befektető által adott meg- bízás alapján azzal a céllal kerülnek a portfoliókezelő rendelkezése alá, hogy azokat meghatározott fel- tételek mellett, egyedi módon, pénzügyi eszközökbe fektesse és kezelje a befektető javára.

A portfolió a portfoliókezelő részére átadott, illetve a portfoliókezelő által megvásárolt eszközök ösz- szessége. A befektető a portfolió pénzügyi eszközeiből eredő kockázatot és hozamot, árfolyam-nyere- séget és veszteséget közvetlenül viseli. A portfoliókezelő a szolgáltatás nyújtás feltételeként minimum portfoliónagyságot határozhat meg.

A portfoliókezelő tevékenységét díjazás ellenében végzi. Díjat számol fel továbbá a portfoliókezelés során az ügyfél javára adott megbízások teljesítése kapcsán is. A díjakat a portfoliókezelési szerződés, illetve a Kondíciós Lista tartalmazza.

A portfoliókezelő a portfoliókezelési szolgáltatás nyújtását megelőzően meggyőződik arról, hogy a befektető ismeretei és kockázatviselő képessége megfelelő-e a megcélzott befektetési célok megvalósítására, a portfo- liókezelési tevékenységből eredő kockázatok felméréshez.

Az MKB Bank a portfoliókezelési tevékenységre vonatkozóan külön megállapodást köt az ügyfelekkel.

2. A portfoliókezelési szolgáltatás kockázatai

A portfoliókezelési szolgáltatás során a Bank által kezelt portfolió kockázatát és hozamát, azaz a vesz- teséget és a nyereséget közvetlenül és kizárólagosan az ügyfél viseli.

A portfoliókezelő tevékenységét a portfoliókezelési szerződésben rögzített, a befektető által meghatározott befektetési politika betartása mellett végzi. A befektetési politika szabályozza a befektetésként megcélzott piacokat, a befektetésre engedélyezett eszköztípusokat, a befektetés devizanemét, a befektetési, kockáza- ti limiteket. A portfoliókezelési szerződés szabályozza a hozamszámítás módját, rögzíti a teljesítmény ösz- szevetésre kiválasztott referencia indexet, több index esetében az összeállított referenciaindex-kompozitot. Az ilyen típusú portfoliókezelést benchmark követő portfoliókezelésnek nevezzük.

A portfoliókezelő tevékenysége során a kialakított befektetési politika szigorú betartása mellett leg- jobb tudása szerint jár el, ennek ellenére előfordulhat, hogy a portfolió hozama egy adott időszakban negatív.

Benchmark követő portfoliókezelés esetén amennyiben a referencia összetétel teljesítménye negatív az adott időszakban, akkor várhatóan a kezelt portfolió teljesítménye is negatív lesz. Ez akkor is előállhat, ha a portfoliókezelő a tényleges portfolió kialakítása során kihasználja a számára biztosított mozgásteret. Az eszközösszetételben megnyilvánuló, a portfoliókezelési megállapodásban engedélyezett eltéréseket, befek- tetési limiteknek nevezzük.

A befektető kockázati limiteket is felállíthat. Kockázati limit lehet például a befektetések (kötvényportfolió) átlagos lejáratára vonatkozó előírás. A portfoliókezelő ennek függvényében a referenciánál hosszabb, vagy rövidebb kötvényportfolió kialakítására kap felhatalmazást. Kötvény portfolió esetén, amennyiben a köt- vényhozamok csökkennek, a referencia indexet alkotó kötvények átlagos futamidejénél hosszabb futamide- jű kötvények tartásával felülteljesíthető a referenciaindex hozama.

A portfoliókezelő a portfolió összetételéről, piaci eszközértékéről, a portfolió időszaki hozamáról, a referencia hozamról, valamint a portfoliót érintő tranzakciókról, eseményekről rendszeres időközönként jelentést készít a befektető számára.

A befektetési politika a befektető kérésére módosítható, tehát amennyiben a választott eszközök, piacok teljesítménye elmarad a befektető várakozásától, a portfoliókezelési szerződés módosításával új befektetési politika kialakítására van lehetőség.

3. Mintaportfólión alapuló portfoliókezelési szolgáltatás

A Bank mintaportfolión alapuló portfoliókezelési szolgáltatása keretében a portfoliókezelést igénybe ven- ni szándékozó lakossági ügyfelet előzetesen felállított öt kockázati kategória valamelyikébe besorolja és az ügyfél kockázati kategóriájának megfelelő mintaportfolió alapján biztosít portfoliókezelési szolgáltatást az ügyfél számára:

1. Kockázatkerülő konzervatív portfolió

Befektetési cél: rövid kötvények hozamának elérése

Jellemzők: A portfolió minimális piaci befektetési kockázatot testesít meg, ami alacsony hozamszinttel párosul. Az éves hozampotenciál jól előre jelezhető.

Befektetési horizont: 1 év Összetétel:

• 50% pénzpiaci befektetések

• 50% kötvény befektetések

Hozamkockázat: a portfolió értékének ingadozása éves szinten elér- heti a portfolió értékének kb. 3%-át.

2. Mérsékelten konzervatív portfolió

Befektetési cél: közepes és hosszú futamidejű állampapírok hozam- szintjének elérése

Jellemzők: A portfolió mérsékelt befektetési kockázattal jellemezhető, legnagyobb hatású kockázat a kamatkörnyezet változásából fakadó kockázat, de a hozamoptimalizálás érdekében vállalati kitettségeket is felvállal. Az éves hozampotenciál jól előre jelezhető.

Befektetési horizont: legalább 1 év, de annál lényegesen nem hosz- szabb

Összetétel:

• 10% pénzpiaci befektetések

• 90% kötvény és kötvényalapú befektetések

Hozamkockázat: a portfolió értékének ingadozása éves szinten elér- heti a portfolió értékének kb. 7%-át.

3. Mérsékelten kockázatvállaló portfolió

Befektetési cél: magyar hosszú állampapírok hozamszintjeinek meg- haladása

Jellemzők: A portfolió a hozamoptimalizálás érdekében a kötvény- befektetésekben az állami mellett egyéb kibocsátói kockázatokat is felvállal. A befektetések között alacsony súllyal, de már részvények is szerepelnek.

Kockázatok között a kamatkörnyezet változásából fakadó kockázatok dominálnak, de a részvénypiaci ármozgások növelik a portfolió érté- kének ingadozását. A portfolió multi devizás összetételéből fakadó devizaárfolyam kockázatok határidős ügyletek alkalmazásával csök- kenthetők.

Befektetési horizont: 2-3 év Összetétel:

• 10% pénzpiaci befektetések

• 80% pénzpiaci, kötvény és kötvényalapú befektetések

• 10% részvény, részvényalapú befektetések

Hozamkockázat: a portfolió értékének ingadozása éves szinten elér- heti a portfolió értékének kb. 13%-át.

4. Kockázatvállaló portfolió

Befektetési cél: magasabb befektetési kockázatok felvállalásával, ve- gyes összetételű befektetések hozamának optimalizálása.

Jellemzők: A portfolió a kötvények mellett nagyobb arányban tartal- maz részvényeket is. Mind a kötvény, mind a részvényportfolió jelen- tős mértékben diverzifikált, kibocsátó, piac és deviza tekintetében. A portfolió az egyes devizák kedvezőtlen árfolyam elmozdulásából adó- dó kockázatainak mérséklése érdekében származtatott piaci ügyletek is tartalmazhat.

Befektetési horizont: 3-5 év Összetétel:

• 75% pénzpiaci, kötvény és kötvényalapú befektetések

• 25% részvény, részvényalapú befektetések

Hozamkockázat: a portfolió értékének ingadozása éves szinten elér- heti a portfolió értékének kb. 20%-át.

5. Kockázatkereső portfolió

Befektetési cél: magasabb befektetési kockázatok felvállalásával, ve- gyes összetételű befektetések hozamának optimalizálása.

Jellemzők: A portfolió a kötvények mellett meghatározó arányban tartalmaz részvényeket is. Mind a kötvény, mind a részvényportfolió jelentős mértékben diverzifikált, kibocsátó, piac és deviza tekinteté- ben. A portfolió az egyes devizák kedvezőtlen árfolyam elmozdulásá- ból adódó kockázatainak mérséklése érdekében származtatott piaci ügyletek is tartalmazhat.

Befektetési horizont: minimum 3-5 év Összetétel:

• 50% pénzpiaci, kötvény és kötvényalapú befektetések

• 50% részvény, részvényalapú befektetések

Hozamkockázat: a portfolió értékének ingadozás éves szinten elérheti a portfolió értékének kb. 30%-át

A táblázatban feltűntetett hozamkockázat mértékek tájékoztató jellegűek, bizonyos piaci körülmények kö- zött a kezelt portfolió vesztesége meghaladhatja a feltüntetett értéket.

XIII. A megfelelési és alkalmassági vizsgálat célja és következményei

Az MKB Bank befektetési szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését vagy keretszerződés ese- tén a megbízás végrehajtását megelőzően a leendő szerződő féltől vagy ügyfél a szerződésben fog- lalt ügylet lényegével, az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel és ezek kockázataival kap- csolatos ismereteiről és tapasztalairól annak érdekében, hogy az ügyfél számára valóban a számára megfelelő ügylettel vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatást nyújtsa (továbbiakban: meg- felelési tesz vagy megfelelési vizsgálat).

A megfelelési vizsgálat elvégzését minden befektetési szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügy- felünktől kérjük!

1. A MEGFELELÉSI vizsgálat során a Bank termékcsoportonként vizsgálja az ügyfél tudását, tapasztalatait. A vizsgálat lefedi az egyes termékcsoportokra, mint pénzügyi eszközökre vonatkozó termékismeret vizsgála- tát, valamint kiterjed a befektető üzleti tapasztalatára és esetleges releváns iskolai végzettségére. A Bank a megfelelési vizsgálatot rendszerint az összevont értékpapírszámla és ügyfélszámla nyitásával egyidejűleg végzi el. A Bank szolgáltatása a megfelelési vizsgálat alapján kizárólag az ügyfél által adott megbízások végrehajtására irányul és önmagában a megfelelési vizsgálat alapján nem igényelhető sem befektetési tanács, sem portfoliókezelési szolgáltatás.

Ha a megfelelési teszt eredményeként az adott termékcsoport vonatkozásában az ügyfél minősítése meg-

felelő, a Bank megítélése szerint az ügyfél ismeretei és tapasztalatai az adott termékcsoportba tartozó ter- mékek, pénzügyi eszközök, és ügyletek lényegére, jellemzőire és kockázataira vonatkozóan megfelelőek, akkor az e termékcsoportba tartozó pénzügyi eszközre vonatkozó tranzakció végrehajtásra kerül.

Amennyiben a megfelelési vizsgálat eredményeként valamely termékcsoport vonatkozásában az ügyfél minősítése nem megfelelő – azaz a Bank megítélése szerint az ügyfél ismeretei és tapasztalatai az adott termékcsoportba tartozó termékek, pénzügyi eszközök és ügyletek lényegére, jellemzőire, kockázataira vonatkozóan nem elégségesek – akkor a tranzakció az ügyfél kérésére végrehajtásra kerül, de a meg- felelési vizsgálat „nem megfelelő” eredményére a Bank szerződéskötéskor az ügyfél figyelmét felhívja. Az ügyletek végrehajtását követően az MKB Bank a „nem megfelelő” minősítésre minden alkalommal írásban felhívja az ügyfél figyelmét.

Ha a megfelelési teszt során valamely termékcsoport tekintetében az ügyfél nem nyilatkozott, nem adott

meg elégséges információt a vizsgálat elvégzéséhez, vagy nem kívánja elvégezni a vizsgálatot, a Bank nem tudja és a jövőben sem fogja tudni megállapítani, hogy az adott termékcsoportba tartozó termék, pénzügyi eszköz vagy ügylet megfelelő-e az ügyfél számára. Az ügyfél által kért tranzakció végrehaj- tásra kerül, azonban a Bank megfelelési vizsgálat során a közlendő adatok hiányára szerződéskötéskor az ügyfél figyelmét felhívja. Az ügyletek végrehajtását követően az MKB Bank a„nem nyilatkozott” minősítés- re minden alkalommal írásban felhívja az ügyfél figyelmét. Amennyiben az ügyfél körülményeiben olyan változás áll be, amely kihatással lehet az elvégzett megfelelési vizsgálat adataira, akkor kezdeményezheti új megfelelési vizsgálat elvégzését.

2. A Bank befektetési tanácsadás szolgáltatás nyújtása előtt, illetve a portfoliókezelési megálla- podás megkötését megelőzően AKALMASSÁGI vizsgálatot (alkalmassági teszt) végez, amelynek ke- retében meggyőződik arról, hogy az ügyfélnek a szerződés tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapo- zott befektetési döntést hozzon. A Bank a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja az ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait annak érdekében, hogy az ügy- fél körülményeihez igazodó, a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.

Portfoliókezelési szolgáltatás igénybe vétele esetén az alkalmassági teszt alapján a Bank az ügyfeleket I-től V-ig terjedő ún. Befektetői kategóriákba sorolja, amelyen belül:

I. kategória: kockázatkerülő konzervatív befektető

II. kategória: mérsékelten konzervatív befektető

III. kategória: mérsékelten kockázatvállaló befektető

IV. kategória: kockázatvállaló befektető

V. kategória: kockázatkereső befektető

Portfoliókezelési szolgáltatást a Bank az I., II., III., IV., és V. Befektetői kategóriákban nyújt Ügyfelei számára. A Portfoliókezelési szolgáltatás igénybevételére erre irányuló külön szerződés alapján van lehetőség. Portfolió- kezelési szolgáltatás igénybe vételének feltétele, hogy az ügyfél Az I-V-ig valamely a Befektető kategóriában az abba tartozó valamennyi termékcsoport tekintetében „Megfelelő” és „Alkalmas”eredményt érjen el a vizs- gálat során.

Ha az alkalmassági vizsgálat eredményeként az adott termékcsoport vonatkozásában az ügyfél „alkal- mas”minősítést kapott – azaz a Bank megítélése szerint az ügyfél az adott termékcsoport tekintetében „al- kalmas”, akkor az ügyfél a befektetési tanácsadás szolgáltatást, és a portfoliókezelási szolgáltatást igénybe veheti.

Amennyiben az alkalmassági vizsgálat eredményeként az adott termékcsoport vonatkozásában az ügyfél

„nem alkalmas” minősítést kapott, a Bank a befektetési tanácsadás szolgáltatást megtagadja. Portfolió- kezelési szolgáltatás esetében „nem alkalmas” minősítés esetén szintén nem vehető igénybe a szolgáltatás.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja a vizsgálatot elvégezni, és nem nyilatkozik az alkalmassága tekinteté- ben, úgy a Bank által nyújtott befektetési tanácsadás szolgáltatás illetve portfoliókezelési szolgálta- tás nem vehető igénybe.

XIV. Fogalomtár

Adókiegyenlítés		Magánszemélyek esetén az Szja. Tv. 2008. január 1-jétől lehetőséget biztosít arra, hogy a befektető az adóévben és az azt megelőző két adóévben elszen- vedett veszteségét szembeállítsa az időszak nyereségével. A korábbi évek veszteségeit szembe lehet állítani a későbbi nyereséggel és fordítva, tehát a korábbi években megfizetett ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó adóból az adóévben elszenvedett veszteség összegére számított adó a befi- zetett adó mértékéig visszaigényelhető.
Állampapír	=	A magyar állam által kibocsátott Diszkont Kincstárjegy és államkötvény, vala- mint az MNB által belföldön kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
Államkötvény	=	Egy évnél hosszabb futamidejű kamatozó állampapír, mely jelenleg 3, 5, 10 és 15 éves eredeti futamidővel kerül forgalomba hozatalra.
Befektetési alap	=	A befektetési alap olyan eszköz, amely azt teszi lehetővé, hogy az egyes befek- tetők megtakarításaikat egyszerű, biztonságos és költség-hatékony módon, a kockázatok megosztásával fektethessék be az értékpapír – illetve ingatlanala- pok esetében – az ingatlanpiacon. Az alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az alapkezelő (egyéb intézmények közreműködé- sével) hoz létre és kezel.
Befektetési alapkezelő	=	Az alapkezelő felelős az alap létrehozataláért, portfoliójának kezeléséért, meg- hozza és végrehajtja a befektetési döntéseket az alap Tájékoztatójában leírt be- fektetési irányelveknek és a vonatkozó törvényben foglaltaknak megfelelően.
Befektetési jegy	=	A befektetési alap a befektetett összeget megtestesítő értékpapírokat, ún. befektetési jegyeket bocsát ki. A befektetési jegy tulajdonos befektetők a je- gyek számának arányában részesednek az alap teljes vagyonából.
Befektetési Tanácsadás	=	Pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott Bszt. szerinti előzetes és utólagos tá- jékoztatást.
BEVA	=	A Befektető-védelmi Alap önálló jogi személy, amely tagjai díjbefizetései és egyéb bevételei felhasználásával korlátozott vagyoni biztosítást nyújt abban az esetben, ha valamely tagja a meghatározott ügyfélköveteléseket fedezet hiányában nem képes kiadni, vagyis a letétek kiszolgáltatására vonatkozó kö- telezettségét nem tudja teljesíteni.
Bruttó árfolyam	=	A kötvények esetében a nettó árfolyam és az időarányos felhalmozott kama- tok összegeként értelmezhető.
Bszt.	=	2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól
BUBOR	=	Budapesti bankközi kamatláb, a kereskedelmi bankok kihelyezési rátájának átlaga. Az MNB naponta számolja ki és teszi közzé.
BUX index	=	A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe a BUX index. Az in- dex a BÉT részvény szekciójában szereplő legnagyobb tőkeértékű és forgal- mú részvények árának átlagos változását tükrözi, ezáltal a tőzsdei folyamatok legfontosabb mutatószáma.

Dematerializált értékpapír = Elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az

értékpapír valamennyi jogszabályi kellékét azonosítható módon tartalmazó adat.

Derivatíva = A derivatíva, vagy más néven származékos ügylet olyan pénzügyi eszköz,

amelynek piaci ára a termék alapjául szolgáló valamilyen más pénzügyi esz- köz (azaz az alaptermék) árának alakulásától függ, tehát értékét az alapter- mékből származtatják.

Diszkont Kincstárjegy = A Diszkont Kincstárjegy egy évnél rövidebb futamidejű állampapír, mely ka-

matot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül for- galomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza. A névérték és a vételár közötti különbség a befektetés hozama.

Egy jegyre jutó nettó esz- közérték

Ellenőrzött Tőkepiaci Ügylet

= A befektetési alap vagyona kötelezettségekkel csökkentett értékének egy be- fektetési jegyre jutó része egy adott napon, amelyet a törvényi rendelkezések és a kezelési szabályzat alapján a letétkezelő számít ki, és az alapkezelő tesz közzé.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott – csereügyletnek nem mi- nősülő – pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgál- tatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, bármely esetben akkor, ha az meg- felel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót meg- bízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott

– a szokásos piaci értéktől eltérő – ár alkalmazásával történik, és

a) amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által fel- ügyelt tevékenység tárgyát képezi,

b) amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgál- tatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerülé- séről szóló egyezménye, és

ba) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által fel- ügyelt tevékenység tárgyát képezi, és

bb) ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a PSZÁF közötti információcsere, és

bc) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötele- zettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött vala- mennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

Forgalmazó = Befektetési alapoknál a forgalmazó a befektetési alapkezelő megbízásából

ellátja az alap befektetési jegyeinek értékesítését, és értékpapírszámla-veze- tőként nyilvántartást vezet a befektetési jegy tulajdonosokról, a befektetési jegyek állományáról és az alappal kapcsolatban információkkal látja el a be- fektetőket.

Felhalmozott kamat	=	A felhalmozott kamat az adott kamatfizetési periódusban kifizetésre kerülő kamat utolsó kamatfizetés óta eltelt időszakra jutó időarányos része.
Fix kamatozású kötvények	=	A kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti a kötvény kamatának mértékét, a kamatfizetés időpontjá(ai)t.
Hozam	=	A hozam a befektetés adott időszak alatti teljesítményét jelzi. Bankbetét ese- tén a befektetés hozama megegyezik a kifizetett kamatok adta pénzbeli nö- vekménnyel. Egy kötvény hozama a kötvény által fizetett kamatból és a köt- vény árfolyamváltozásából adódik össze. A részvény befektetések esetében a befektetés hozama a kifizetett osztalékok és a részvény adott időszak alatti árfolyam-változásának összege.
Index	=	Több azonos fajtájú értékpapír átlagos teljesítményét mérő mutató, ami ál- talában a piaci kereskedés alatt folyamatosan kerül kiszámításra az indexbe tartozó értékpapírok aktuális árfolyamából és forgalmából..
Indexált kötvények	=	A kamatfizetés egy előre definiált mögöttes termék teljesítményéhez kötött, a kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti azokat a feltételeket, amelyek esetén kamatfizetésre kerül sor az előre meghatározott időpont(ok)ban.
Jelenérték	=	A jelenérték a pénz időértékét kifejező közgazdaságtani fogalom. Kifejezi, hogy jövőben egy egységnyi pénz ma hány egységnyit ér.
Kamat	=	Befektetések esetén a kamat a kamatozó értékpapírok kibocsátói által ezen értékpapírok tulajdonosainak (befektetőknek) előre meghatározott idősza- konként fizetendő összeg.
Kamatláb	=	A kamatláb a névértékre vetített kamat összege %-os formában kifejezve.
Kapitalizáció	=	Adott társaság tőkeértéke, vagyis a forgalomban lévő részvények darabszá- mának és árfolyamának szorzata.
KELER	=	A tőzsdei és részben tőzsdén kívüli értékpapír- és származékos ügyletek el- számolását végző, elszámolóházi és nemzeti értéktári feladatokat ellátó pénzügyi intézmény.
Kockázat	=	Valamely pénzügyi instrumentum hozamalakulásának bizonytalanságát jelzi. Minél kockázatosabb egy termék, annál nagyobb mértékben ingadoznak a hozamértékei.
Kockázati felár	=	A kockázati felár a kockázatmentes hozam (a megfelelő futamidejű azonos devizanemben kibocsátott állampapírok hozama) feletti többlethozam, amely a tőke és kamatok megfizetésének kockázatát számszerűsíti.
Kockázatmentes kamatláb	=	Xxxxx devizanemben az állam által kibocsátott és garantált állampapírok ho- zama.
Kontraktus	=	Kontraktusnak nevezik a határidős tőzsdei piacokon kereskedett termékek szabványosított kereskedési egységét. Egy adott tőzsdei határidős termékre szóló kontraktus pénzben vagy darabban, vagy súlyban kifejezett mennyisé- gi alapegysége az a legkisebb kereskedési mennyiség, amelynek egész szá- mú többszöröseire lehet megbízást adni.
Kötvény	=	A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeget, annak kama- tát a kötvény mindenkori tulajdonosának vagy birtokosának a kötvényben megjelölt időben és módon megfizeti.
Külföldi értékpapír	=	Nem Magyarországon kibocsátott átruházható értékpapír, pénzpiaci eszköz, valamint kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír.

Befektetési alap letétkezelő = A letétkezelő – befektetési alapkezelőtől függetlenül működő hitelintézet –

végzi az alap vagyonának, az alap befektetéseit képező értékpapíroknak a nyilvántartását, az értékpapír-tranzakciók könyvelését.

Likviditás = A likviditás egy befektetés azon tulajdonsága, hogy milyen idő- és hozam-

veszteséggel lehet értékesíteni és pénzzé tenni, milyen könnyen átruházható, mennyire megbízható a másodlagos piaca.

Likviditási kockázat = Az értékpapírpiac likviditása a kereskedett pénzügyi eszközök (instrumentu-

mok) összes volumenétől, a kereslet kínálat viszonyától függ. Az értékpapír piacokon a kereslet és kínálat átmeneti csökkenését likviditási problémának nevezzük, amely a termékek árát negatívan érintheti.

Másodlagos piac = Biztosítja a korábban kibocsátott értékpapírok adásvételét befektetők kö-

zött, mely lehet szabályozott, példa erre a Budapesti Értéktőzsde, vagy a felek egyedi megállapodásán alapuló, azaz OTC piac.

MiFID = 2004/39/EC sz. az Európai Unió által alkotott, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, más néven MiFID (Markets in Financial Instruments Directive)

Mögöttes termék = Egyes pénzügyi instrumentumok áralakulását egy másik terméktől (alapter-

mék) teszik függővé. Ezt az alapterméket nevezzük mögöttes terméknek.

Nem kamatozó értékpapírok = Az értékpapír hozama nem kamat, hanem árfolyam eredmény, pl. Diszkont

Kincstárjegy.

Nettó árfolyam = Kötvények esetében a felhalmozott kamatoktól mentes árfolyam.

Nettó eszközérték = A befektetési alap vagyonának értéke csökkentve a kötelezettségeivel, ame-

lyet a törvényi rendelkezések és a kezelési szabályzat alapján a letétkezelő számít ki, és az alapkezelő tesz közzé.

Névérték = A befektetés egy egységnyi tőkerésze.

Nominális kamat = Az infláció mértékével nem korrigált/csökkentett kamat.

Nyíltvégű befektetési alap = A nyíltvégű alapok esetében az alapkezelő az alap futamideje alatt folyama-

xxxxx újabb befektetési jegyeket bocsát ki és a már korábban kibocsátottakat visszavásárolja, ezzel a befektetőknek lehetőségük van bármikor újra befek- tetni és bármikor eladni a befektetési jegyeiket az aktuális napi 1 jegyre jutó eszközértéken. A nyíltvégű alapok esetében tehát az alap vagyona az alap futamideje alatt folyamatosan változik az újabb befizetések és visszaváltások, valamint a hozam függvényében.

OBA = Országos Betétbiztosítási Alap. Az Alap legfontosabb feladata, hogy a tagin- tézeteinél elhelyezett betétek befagyása esetén a betétesek részére a biztosí- tott betétek után kártalanítási összeget fizessen. A biztosítási kifizetés érték- határa (a tõke- és kamatösszeg együttes figyelembe vételével) hitelintézeten- ként és betétesenként jelenleg 100 ezer euró.

Opciós ügylet = Az opciós ügylet (röviden: opció) olyan szerződés, amely az egyik félnek véte-

li/eladási jogot/kötelezettséget biztosít valamely mögöttes termékre (példá- ul deviza, értékpapír) vonatkozóan. Az opciós ügyletek az opció vásárlójának jogot biztosító, míg az opció kiírójának kötelezettséget jelentő ügyletek.

Osztalék = A részvénytulajdonosok részesedése a vállalat adózott eredményéből vagy a

korábbi évek eredménytartalékából, melynek mértékét a közgyűlés dönti el.

Összevont értékpapír- számla és ügyfélszámla

= Az összevont értékpapírszámla a nyomdai úton előállított, valamint a demate- rializált értékpapírok nyilvántartására és kezelésére, a kapcsolódó ügyfélszámla pedig a befektetési szolgáltatással és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel kapcsolatos elszámolások lebonyolítására szolgál.

Piaci ár = Az adott termék egyensúlyi ára, melyet a piaci kereslet és kínálat határoz meg.

Reálkamat = A várható infláció mértékétől megtisztított kamat.

Részvény = A részvény tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. A részvények várható ho-

zama alapvetően két tényezőtől függ: az osztalék nagyságától illetve a várha- tó árfolyamnyereségtől.

Strukturált értékpapír = Olyan, rendszerint nem tőkevédett értékpapír, amely esetén a befektetőnek

lejáratkor és/vagy a futamidő alatt visszafizetendő összeg változó lehet, va- lamely referenciaértékeknek való kitettség miatt, vagy a befektető által nem közvetlenül megvett egy vagy több eszköz teljesítményétől függően.

Swap-ügylet = Csereügylet, egy azonnali és egy határidős ügylet összekapcsolása deviza, ér-

tékpapír vagy kamat esetén.

Származékos ügylet = Lásd: Derivatíva

Tőkeáttétel = Határidős pozíció nyitásához szükséges saját tőke aránya az azzal vállalt koc-

kázathoz képest.

Tőzsdei határidős termék = A tőzsdei határidős termékek jellemzője a szabványosított kereskedés: e ter-

mékekre szóló megbízások csak előre meghatározott lejárati időpontokra és kötésegységekre vonatkozhatnak. Az eladni kívánt termékkel nem kell tény- legesen rendelkezni, csak a termék szerződéskötéskor érvényes, illetve lejá- ratkor várható árának a különbözetére fedezetet jelentő pénzbeli letétet kell elhelyezni, majd az árfolyamváltozástól függően a Bankon keresztül a köz- ponti elszámolóházzal (KELER Zrt.) naponta elszámolni.

Változó kamatozású kötvények

A kibocsátó a kibocsátás feltételeiben rögzíti azt a referencia értéket (pl. 3 havi BUBOR), amihez képest a mindenkori kifizetésre kerülő kamat mértéke aktuálisan megállapításra kerül, valamint a kamatfizetés időpontjá(ai)t.

Volatilitás = A volatilitás az árfolyam ingadozásának mértéke. Alacsony volatilitás esetén a

termék árfolyama csak kismértékben ingadozik, míg magas volatilitás esetén nagy a termék árfolyam ingadozása.. Minél nagyobb az adott pénzügyi inst- rumentum árfolyamának az ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthető, így a volatilitás a kockázatosság jellemzésére használható mutató.

Volumen = Mennyiség.

Zártvégű befektetési alap = Zártvégű alapok esetében az alapkezelő nem köteles a futamidő alatt újabb

befektetési jegyeket kibocsátani és a már forgalomba hozott befektetési je- gyek a befektetési alap futamidejének vége előtt nem válthatók vissza. A be- fektetési alaphoz a befektetők kizárólag a jegyzési periódus ideje alatt csatla- kozhatnak, amikor is az alap számára a befektetési politika megvalósításához szükséges tőke összegyűlik. Az alapkezelő a kibocsátott befektetési jegyeket csak a futamidő végén váltja vissza.

Document Metadata

Table of Contents

MIFID

Document Metadata