Általános Szerződési Szabályok

Hiteliktatószám sz. szerződés 1. számú függeléke

Általános Szerződési Szabályok

Önkormányzatoknak nyújtott forint hitel/kölcsön ügyletek esetében

A fenti hiteliktatószámú hitelügyletre vonatkozó egyedi szerződésben (továbbiakban: Szerződés) nevezett Adós kijelenti, hogy a jelen Általános Szerződési Szabályokban (továbbiakban: ÁSZSZ) foglalt általános szerződési feltételeket megismerte, ezen feltételeket megtárgyalás és közös értelmezés után magára nézve kötelező érvényűnek tekinti, és az ÁSZSZ rendelkezéseit annak aláírásával elfogadja.

1. Szerződésben használt fogalmak:

Adós: a Szerződésben Kölcsönfelvevőként megnevezett önkormányzat, önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás, amely a Hitelintézettel kölcsönszerződést köt.

ÁSZSZ: jelenti a jelen Általános Szerződési Feltételeket.

BUBOR: (Budapest Interbank Offered Rate): azt az éves százalékban kifejezett, budapesti bankközi ajánlati kamatlábat jelenti, amelyet a Magyar FOREX Club szabályzatának mindenkori előírásai szerint állapítanak meg és a Reuters monitor "BUBOR" oldalán (vagy ennek hiányában a Telerate monitor megfelelő oldalán) BUBOR-ként megjelenik.

Egyedi kamat: a szerződő felek által a Szerződésben egyedileg megállapodott, nem Referencia- kamatlábhoz kötötten meghatározott ügyleti kamat.

Felügyeleti hatóság: a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.).

Fizetési számla: jelenti a fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számlát, ideértve a bankszámlát és a pénzforgalmi számlát is.

Forrásköltség: azt az összesített költségszintet jelenti (ideértve a kamat-, swap- és egyéb járulékos költségeket), amely mellett az adott időszakban, adott pénznemben, adott lejáratra a Xxxxxxx refinanszíroztatni tudja magát.

Hitelelszámolási számla: a Hitelintézet által az Adós részére nyitott azon számla, melyre az Adós a Kölcsönt a Szerződésben meghatározott feltételek szerint és részletekben törleszti, amennyiben az Adós nem rendelkezik a Hitelintézetnél fizetési számlával.

Hitelintézet: a Hungária Takarék Takarékszövetkezet; rövidített névvel Hungária Takarék (székhely: 0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., cégjegyzékszám:00-00-000000; tevékenységi engedély száma: H-EN- I-947/2013.)

Hitelkamat: az Adós által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeg.

Hirdetmény/Kondíciós lista: az egyes Szerződésekhez kapcsolódó azon dokumentum, mely az adott Szerződés alapján a Hitelintézet által az Adósnak nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó kondíciók (kamat, díj, költség) feltüntetésre kerülnek.

Honlap: jelenti a xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx weboldalt.

Hpt.: jelenti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény.

Kamatfelár: az az éves százalékban kifejezett érték, mely a referenciakamattal (kamatbázis) összeadva alkotja az Ügyleti Kamatot. Az induló kamatfelár kockázati döntés alapján a Takarék belső szabályzatában rögzített árazási elveinek megfelelően, illetve a refinanszírozott hitelek esetében a refinanszírozó pénzügyi intézmény által megállapított mérték alapján kerül meghatározásra.

Kamatfizetési nap: a Szerződésben kerül meghatározásra. Eltérő megállapodás hiányában minden naptári hónap/negyedév utolsó napját jelenti. Amennyiben bármely kamatfizetési nap nem banki munkanapra esik, akkor a kamatfizetési napnak az ezt követő banki munkanap minősül.

Kamatforduló: a következő kamatperiódusra érvényes kamat rögzítésének napját jelenti, amely - eltérő megállapodás hiányában - minden naptári hónap/negyedév/félév utolsó napja.

Kamatperiódus: az a Szerződésben meghatározott időtartam, amely alatt a kamat mértéke egyoldalúan a Xxxxxxx által nem változtatható meg. Az első kamatperiódus a kölcsön folyósítása napján kezdődik és a folyósítás napját követő első kamatfordulóig tart, illetve minden további kamatperiódus az előző kamatperiódus utolsó napját követő első napon kezdődik és a következő kamatperiódus utolsó napján, illetve az utolsó kamatperiódus esetében a kölcsön lejáratának napján végződik. Havi/negyedéves kamatperiódus esetén, ha a hónap/negyedév utolsó napja nem banki munkanapra esik, akkor a hónap/negyedév utolsó napját követő első munkanapon az erre a napra eső kamatot is meg kell fizetni a kamatfizetési napot követő első munkanapon.

Pénzforgalmi számla: az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott.

Referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a Takaréknak nincs ráhatása. A Xxxxxxx által a forintban nyújtott hitel/kölcsönök esetében alkalmazott referencia-kamatláb a belföldi bankközi pénzpiacon hivatalosan elfogadott BUBOR kamatláb. A különböző futamidejű BUBOR-ok közül az adott ügyletre alkalmazandót - a kamatperiódusok első napját megelőző második munkanapon érvényes BUBOR jegyzés alapján - a Szerződés tartalmazza.

Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az Adós számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.

Ügyleti kamat: a Szerződésben meghatározott mértékű hitelkamat, amely Referencia-kamatlábhoz kötött kamatként vagy Egyedi kamatként kerül meghatározásra.

2. Hiteldíj (kamat, díjak, költségek)

2.1. Az Adós a hitel/kölcsön szolgáltatásért hiteldíjat köteles fizetni, mely magában foglalja a Szerződésben meghatározott mértékű ügyleti kamatot, valamint a Szerződésben és – eltérő megállapodás hiányában - az ÁSZSZ-ben meghatározott díjakat, költségeket és egyéb járulékos fizetési kötelezettségeket.

2.2. Az Ügyleti Kamatot a Takarék a folyósított kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Adós a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az ügyleti kamat a kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Takarék az ügyleti kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel.

2.3. Referencia kamatlábhoz kötött kamat esetében az adott ügyletre alkalmazott érvényes referencia- kamatláb (kamatbázis) és az egyedileg meghatározott Kamatfelár összege alkotja az Ügyleti kamatot. A Referencia-kamatlábhoz kötött kamat a referencia kamat változásához igazodóan kamatperiódusonként automatikusan változik, Kamatperióduson belül rögzített. A Szerződésben a Takarék a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra érvényes ügyleti kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti Kamatperiódusra irányadó Referencia-kamatláb, és annak megfelelően a ténylegesen felszámításra kerülő Ügyleti kamat mértéke eltérhet.

2.4. A Takarék az alábbi díjakat, költség jogosult a Szerződésben felszámítani:

2.4.1. Hitelképesség vizsgálati díj: A Takarék – eltérő megállapodás hiányában – az Adós által benyújtott hitelkérelem hitelbírálati eljárásáért díjat számít fel, melynek mértékét a kérelmezett hitel/kölcsönösszeg százalékában vagy konkrét összegben határozza meg. A hitelbírálati díj mértékét az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza. A hitelbírálati díj megfizetése új ügylet esetén a hitelkérelem benyújtásakor, fennálló ügylet megújítása esetén a megújítást követő első folyósításkor (illetve folyószámlahitel esetén a hitelkeret megújításakor) teljes összegben esedékes. A hitelkérelem elutasítása esetén nem téríthető vissza, elfogadás esetén az egyéb díjakba nem beszámítható.

2.4.2. Kezelési költség: a Szerződésben a mindenkori fennálló hitelösszeg százalékában vagy konkrét összegben meghatározott díj, megfizetése a Szerződésben rögzített időpontokban esedékes. Mértékére – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó.

2.4.3. Rendelkezésre tartási jutalék: a Szerződésben az Adós rendelkezésére tartott, le nem hívott hitelrész /kölcsön, illetve igénybe nem vett hitelkeret százalékában meghatározott díj, melynek, megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – a rendelkezésre tartási időszak alatt minden naptári hónap végén, illetve a Szerződés megszűnésekor esedékes. A rendelkezésre tartási díj felszámításának kezdő időpontja a hitel/kölcsön igénybe vételi lehetőség megnyílásának a Szerződésben rögzített időpontja, végső időpontja az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap, illetve a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap. Mértékére – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.

2.4.4. Folyósítási jutalék: a Szerződésben a folyósított kölcsön/ igénybevett hitelösszeg százalékában vagy konkrét összegben meghatározott díj, melynek megfizetése az első folyósítással illetve az aktuális lehívással egyidejűleg esedékes. Megfizetése - eltérő megállapodás hiányában - oly módon történik, hogy a Takarék az aktuális lehívás összegét a folyósítási díj összegével csökkenti. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.

2.4.5. Szerződéskötési díj: a szerződés megkötésével egy időben esedékes díj, mely a hitelösszeg meghatározott százalékában vagy határozott összegben a Szerződésben kerül megállapításra. Amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.

2.4.6. Szerződésmódosítási díj: az Adóssal megkötött Szerződés illetve az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződések aláírását követően végrehajtott, a jogviszony tartalmát, a szerződés(ek) bármely feltételét, és/vagy időtartamát érintő változtatás (ideértve a prolongálást, futamidő hosszabbítást, szerződés megújítást, fizetési átütemezést, fedezetcserét is) esetén a Takarék szerződésmódosítási díjat számít fel, kivéve a Xxxxxxx által végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítási eseteket. Mértéke szerződésmódosításonként a módosítással érintett összeg százalékában vagy határozott összegben kerül megállapításra, megfizetése a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.

2.4.7. Xxxxxxxxxx hitelígérvény kiadási díj: a hitelígérvény kiadásával egy időben esedékes díj, általában a hitelösszeg meghatározott százalékában vagy határozott összegben kerül megállapításra. Amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.

2.4.8. Előtörlesztési díj: a kölcsön visszafizetésére a Szerződésben meghatározott teljesítési határidő előtti részleges vagy teljes törlesztés esetén az előtörlesztéssel kapcsolatban felmerült adminisztrációs, technikai költségek megtérítéseként felszámított átalány jellegű díj, melynek mértéke az előtörlesztett tőkeösszeg százalékában a Szerződésben kerül megállapításra, megfizetése az előtörlesztéssel egyidejűleg esedékes. Eltérő megállapodás hiányában mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó.

2.4.9. Lejárati díj: a Szerződésben megállapított teljesítési határidőt (lejáratot) követő 15 napon túli törlesztés esetén, a százezer forint összeget meghaladó lejárt követeléssel kapcsolatban a Takaréknál felmerült adminisztrációs, technikai többlet költségek (monitoring, külön figyelés, felszólítás, levelezés, telefon, stb.) megtérítéseként felszámított átalány jellegű díj. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.

2.4.10. Mulasztási díj: a szerződésben előírt, negyedéves információ szolgáltatási kötelezettség megszegése esetén felszámítható díj, amennyiben az Adós az első mulasztást követő írásbeli tájékoztatásra és felszólításra sem teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét. A mulasztási díj minden további negyedéves adatszolgáltatási mulasztás esetén felszámításra kerül, mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó.

2.5. Kamat-, díj-, költség fizetések teljesítése: a Szerződésben meghatározott kamat, költség és egyéb díjak megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – az Adós Szerződés megkötésekor adott

felhatalmazása alapján, oly módon történik, hogy azok esedékes összegével a Xxxxxxx az Adós nála vezetett pénzforgalmi számláját az esedékesség napján megterheli. Amennyiben a hiteldíj esedékessége munkaszüneti napra esik, úgy az esedékesség napja az ezt követő első munkanap.

3. Egyoldalú szerződésmódosítás

3.1. A Takarék az Adóssal kötött Szerződésben meghatározott kamatot, díjat, költséget és egyéb szerződési feltételt az Adós számára nem kedvezőtlen módon bármikor jogosult egyoldalúan módosítani amennyiben azt jogszabály nem tiltja vagy korlátozza. Közbeszerzési eljárás esetén a szerződésmódosításra kizárólag a vonatkozó törvény rendelkezéseinek megfelelően van mód.

3.2. A Szerződésben meghatározott referencia kamatlábhoz kötött ügyleti kamat a referencia kamatláb változásával együtt automatikusan, kamatperiódusonként változik. A referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás nem minősül egyoldalú kamatmódosításnak.

3.3. Jogszabályi tilalom vagy korlátozás hiányában az Adós számára kedvezőtlen módosítással a Takarék, csak az alábbi 3.3. pontban meghatározott valamely feltétel vagy körülmény bekövetkezése esetén élhet:

3.3.1. A jogi, szabályozói környezet változása:

a) a Takarék – hitelszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabály, jegybanki rendelkezés vagy a Takarékra kötelező egyéb szabályozók megváltozása;

b) a Takarék – hitelszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása;

c) kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása.

3.3.2. A pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása, ezen belül a Takarék forrásköltségeinek változása forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan:

• Magyarország hitelbesorolásának változása,

• az országkockázati felár változása (credit default swap),

• a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása;

• a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása;

• a Magyar Állam vagy a Takarék által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása;

• refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása;

• a Takarék lekötött ügyfélbetétei kamatának változása.

3.3.3. Az Adós kockázati megítélésének megváltozása:

a) Az Adós, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Takarék vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az Adós pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.

b) A Takarék vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a Takarék belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.

c) A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás.

3.4. A Takarék az 3.3. pontban meghatározott eseteken kívül vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén a zavarok fennállásáig módosíthat egyoldalúan kamatot, díjat, költséget.

3.5. A Xxxxxxx a Szerződésben meghatározott ügyleti-, késedelmi kamatot, díjat vagy költséget érintő, az Adós számára kedvezőtlen egyoldalú módosítást – a referenciakamatláb változásából eredő kamatváltozás, kivételével – a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább tizenöt nappal hirdetményben közzéteszi, és/vagy az Adóst közvetlenül értesíti a módosítás tényéről, a kamat, díj, költség megváltozott mértékéről, illetve egyéb szerződési feltétel változásáról, valamint a módosítás hatályba lépésének időpontjáról. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a Takarék az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon elektronikus úton is elérhetővé teszi.

3.6. Amennyiben az Adós a kamat-, díj-, költség megváltozott mértékét, vagy a módosított egyéb feltételt nem fogadja el, azt a szerződő felek az Adós általi, a módosítás hatálybalépésének napjával történő felmondásnak tekintik. A Takarék az Adós által írásban megtett, legkésőbb a módosítás hatálybalépésének napjáig a Takarékhoz benyújtott felmondást tekinti joghatályosnak. Ebben az esetben a Takarék és az Adós kötelesek elszámolni egymással, és az Adós köteles az eredeti mértékű ügyleti kamattal és egyéb járulékokkal a teljes tartozását az előtörlesztés szabályai szerint visszafizetni. Ennek elmulasztása esetén a Takarék a lejárt követeléshez fűződő jogkövetkezményeket érvényesíti az Adóssal szemben. Ha az Adós a módosítás hatálybalépéséig írásban a Szerződést nem mondja fel, úgy a módosítást általa elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a Takarék az értesítésben meghatározott hatálybalépési időponttól kezdődően a módosított mértékű ügyleti-, késedelemi kamatot, díjat, költséget jogosult felszámítani, illetve a módosult szerződési feltételt érvényesíteni.

3.7. A módosítás az erről szóló értesítésben megjelölt hatálybalépési időpontot megelőző időszakra megállapított ügyleti kamatot, díjakat, és egyéb feltételeket nem érinti.

4. Törlesztés és előtörlesztés

4.1. Az Adós a kölcsön összegét és járulékait (kamat, díj, költség) a Szerződésben meghatározott teljesítési időpontokban és törlesztési összegekben tartozik megfizetni. Ha valamely fizetési kötelezettség esedékessége olyan napra esik, amely nem banki munkanap, akkor a teljesítés napja az ezt követő első banki munkanap.

4.2. Az Adós fizetési kötelezettségét - eltérő megállapodás hiányában - a Szerződésben feltüntetett pénzforgalmi számlájáról köteles teljesíteni, ennek megfelelően köteles biztosítani, hogy a pénzforgalmi számláján legalább a Szerződés szerint esedékes összeg rendelkezésre álljon legkésőbb az esedékesség napjáig.

4.3. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékot, hogy a Takaréknál vezetett bármely fizetési számláját a Szerződés szerint bármely esedékes összeggel megterhelje az Adós ez irányú további külön rendelkezése (felhatalmazása) nélkül is.

4.4. Az Adósnak lehetősége van a kölcsönt a Szerződésben rögzített esedékesség illetve lejárat előtt a Takaréknak visszafizetni. Az előtörlesztés az Adós aláírt nyilatkozata alapján történik. A nyilatkozatot az előtörlesztés értéknapját megelőző 3 banki munkanappal 12 óráig kell az Adósnak a Takarékhoz eljuttatnia.

4.5. Az Adóssal történő eltérő megállapodás hiányában előtörlesztés esetén a futamidő végén esedékes utolsó törlesztő részlet(ek) csökken(ek).

4.6. Az Adós az előtörlesztéssel egyidejűleg köteles a Xxxxxxx által felszámított előtörlesztési díjat megfizetni, melynek mértékére - eltérő megállapodás hiányában – a Hirdetmény az irányadó.

4.7. Az előtörlesztés nem mentesíti az Adóst a szerződésben vállalt havi törlesztő részletek rendszeres megfizetése alól, kivéve, ha az Adós az előtörlesztéssel a teljes tartozását kiegyenlítette. A teljes tartozás kiegyenlítésekor a Takarék - az időközbeni előtörlesztések figyelembevételével - elszámol az Adóssal.

5. Fizetési késedelem

5.1. A Takarék az Adós fizetési késedelme esetén jogosult a késedelem Szerződésben, ÁSZSZ-ben és a hatályos jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeit érvényesíteni.

5.2. Az Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben az esedékesség/lejárat napjára fizetési kötelezettségét a Szerződés szerint nem tejesíti, illetve a törlesztéshez szükséges forint fedezetet az esedékesség/lejárat

napjára fizetési számláján nem biztosítja, úgy az ezt követő naptól a Xxxxxxx a lejárt kölcsön tőke összege, illetve az esedékességkor meg nem fizetett hiteldíj összege után késedelemi kamatot számít fel. A késedelemi kamat mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetményben közzétett kamatmérték az irányadó, kivéve, ha a felek attól eltérően állapodtak meg, vagy jogszabály - így különösen a közbeszerzésekről szóló törvény – alapján eltérő késedelmi kamatmértéket kell alkalmazni.

5.3. A Takarék az Adósnak a késedelembe esést követően írásban fizetési felszólítást küld, melyben közli a lejárt megfizetendő tartozás összegét, a késedelmi kamat mértékét, és tájékoztatást arról, hogy amennyiben az Adós a felszólításban megjelölt határidőre sem teljesít, a késedelmi kamat felszámításán kívül a nem fizetés mely egyéb jogkövetkezményei kerülhetnek alkalmazásra.

5.4. Az Adóssal szemben fennálló lejárt követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget az Adós köteles viselni. A Takarék a követelés érvényesítésével felmerült és általa megfizetett költségeket - eltérő megállapodás hiányában, illetve közbeszerzési eljárás esetén a közbeszerzésekről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével - jogosult a megfizetéssel egyidejűleg tőkésíteni, és ettől a naptól kezdődően, az így megállapított tőkeösszeg után az ügyleti kamaton felül a jelen ÁSZSZ 5.2. pontjába foglaltak szerint késedelmi kamatot felszámítani.

5.5. Az Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben fizetési kötelezettségeit az esedékesség napján nem, vagy csak részben teljesíti, a Takarék jogosult az Adós előzetes értesítése nélkül az Adós bármely, Takaréknál vezetett fizetési számláját a lejárt összeg erejéig megterhelni, azaz a lejárt követelést beszámítás útján kiegyenlíteni. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Xxxxxxxxx arra, hogy a Xxxxxxx a nála vezetett bármely számláját az esedékes, de az Adós által meg nem fizetett összeggel az esedékesség napját követően megterhelje.

5.6. Az Adós tudomásul veszi, hogy a lejárt kölcsön összegének az Adós bármely fizetési számlájáról történő beszedésével összefüggésben felmerült összes többletköltség kizárólag az Adóst terheli. Devizaszámáról történő beszedés esetén a konverzió a terhelendő fizetési számla devizanemének a beszedés napján a Xxxxxxx által jegyzett MTB kedvezményes deviza vételi árfolyamon történik.

6. Biztosítékok; az Adós kötelezettségvállalásai

6.1. Az Adós fizetési kötelezettségei biztosítékául a Szerződésben meghatározott fedezetek – azaz Szerződést biztosító mellékkötelezettségek – szolgálnak, melyek érvényesítésének módját és következményeit a Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező biztosítéki szerződések – a továbbiakban: Biztosítéki Szerződés/ek - tartalmazzák.

6.2. Az Adós köteles a Szerződés alapján folyósítandó kölcsön és járulékai fedezeteként szolgáló, a Takarék zálogjogával terhelt ingó és/vagy ingatlan vagyonra (továbbiakban: fedezeti vagyontárgy) új, de legfeljebb a kölcsön forintban kifejezett induló összege és három hónapra számított járulékai összegének megfelelő értékére vagyonbiztosítási szerződést kötni. A fenti követelményeknek megfelelő biztosítási szerződést, biztosítási kötvényt az Adós a Szerződés aláírását megelőzően köteles a Takarék rendelkezésére bocsátani. A Takarék értesíti a biztosító társaságot arról, hogy a fedezeti vagyontárgyon zálogjoga van, és erre tekintettel a fedezeti vagyontárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a biztosított vagyontárgy helyébe lép vagy a hitelfedezet kiegészítésére szolgál. A biztosító társaság az értesítést követően a biztosítási szerződés alapján kifizetendő összeget kizárólag a zálogjogosult részére teljesítheti.

6.3. A Takarék zálogjogával terhelt vagyontárgy helyébe lépő biztosítási összeg, kártérítés, kártalanítás vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés felett a Takarékot a Szerződésből eredően az Adóssal szemben fennálló követelése biztosítékául óvadéki jog illeti meg, a fennálló követelést meghaladó összeg az Adóst illetve a Biztosítéknyújtót illeti.

6.4. Az Adós illetve a Biztosítéknyújtó kérésére a Xxxxxxx a biztosítékul szolgáló fedezeti vagyontárgy helyébe lépett biztosítási összeget a fedezeti vagyontárgy helyreállítása céljából akkor engedi ki az óvadékból, ha ez a Takarék Xxxxxxx szembeni követelése kielégítését nem veszélyezteti, és a fedezeti vagyontárgy helyreállítását az Adós illetve Biztosítéknyújtó számlával igazolja. Amennyiben a káresemény következtében a fedezeti vagyontárgy megsemmisül, vagy olyan mértékben károsodik, hogy az eredeti állapot a fedezeti érték csökkenése nélkül nem állítható helyre, a Takarék jogosult az Adóssal szemben a Szerződést felmondani, és a biztosítási összeget - elszámolási kötelezettséggel - a felmondással lejárttá tett követelése törlesztésére fordítani.

6.5. Az Adós felhatalmazza a Takarékot, hogy a biztosítási díj fizetését és a biztosítási szerződés fennállását az érintett biztosítónál a biztosító közvetlen megkeresése útján bármikor ellenőrizhesse, akár a Szerződés biztosítónak történő megküldésével. Az Adós köteles a biztosítási jogviszonyt a kölcsön teljes

visszafizetéséig fenntartani, és annak fennállását, valamint a Takarék felszólítására a biztosítási díj megfizetésének rendszerességét folyamatosan igazolni.

6.6. Ingatlanfedezet esetén az ingatlan kisajátításáért kapott kártalanítás vagy az erre vonatkozó követelés a biztosítékul szolgáló ingatlan helyébe lép.

6.7. Az Adós kijelenti, hogy az általa eddig felvett, illetve a jövőben felvételre kerülő hitelek biztosítékai nem nyújtanak kedvezőbb pénzügyi vagy jogi helyzetet más hitelezőknek, mint amilyet az Adós a Szerződésben a Xxxxxxx számára biztosít. (negativ pledge - negatív biztosítéki záradék).

6.8. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződéssel kapcsolatban felmerült és felmerülő fizetési kötelezettségeit mindenkor legalább azonos módon kezeli minden más jelenlegi és jövőbeli kötelezettségeivel, valamint kijelenti, hogy amennyiben a jövőben a Szerződés szerinti kölcsön és járulékainak teljes visszafizetése előtt – a Xxxxxxx írásbeli hozzájárulásával – más, harmadik személynek a tőle felvett hitel fedezetéül kedvezőbb biztosítékot nyújt, mint amilyet a Szerződés alapján a Takaréknak nyújtott, akkor ezen kedvezőbb biztosítékot a Xxxxxxx számára is egyidejűleg írásban felajánlja (pari passu – egyenrangúsági záradék).

6.9. Amennyiben a biztosítékok értékében a hitel/kölcsön futamideje alatt a hitel pénznemében számítva 10%-ot elérő fedezeti értékcsökkenés következik be, a Xxxxxxx a hitel/kölcsön fedezettségének helyreállítására további fedezetek nyújtására szólíthatja fel az Adóst. Amennyiben az Adós a Xxxxxxx felszólítására a hitel/kölcsön fedezeteit nem egészíti ki, a Takarékot megilleti az azonnali hatályú felmondás joga.

6.10. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Xxxxxxxxx arra, hogy amennyiben a Szerződés szerinti lejáratkor még fennálló tartozását a Takaréknak nem fizeti meg, a pénzforgalomról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben meghatározott, elsőbbséggel teljesítendő fizetési megbízásokat (hatósági átutalás, átutalási végzés) követően, de minden más fizetési megbízást megelőzően a Xxxxxxx a tartozás összegével bármelyik, a Szerződésben megjelölt forint/deviza fizetési számláját megterhelje.

6.11. Az Adós felelősséget vállal, hogy a hiteljogviszony fennállása alatt az önkormányzatokra vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések betartásával jár el, és amennyiben ezen jogszabályi rendelkezések be nem tartásából, vagy elmulasztásából eredően a hitelt nyújtó Takaréknak kára keletkezik, köteles azt megtéríteni.

6.12. A jelen 6. pontban meghatározott biztosítékokra és a felhatalmazásokra vonatkozóan, illetve azokkal kapcsolatban az Adós által vállalt kötelezettségek megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Takarék jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani és az Adós szerződéses kötelezettségeit lejárttá tenni.

7. Ellenőrzés

7.1. A Takarék jogosult Adós fizetőképességét, pénzügyi helyzetét és a biztosítékokat folyamatosan ellenőrizni. Az ellenőrzési jog különösen az Adós gazdálkodására, jövedelmi- vagyoni-, pénzügyi helyzetére vonatkozó azon adatok és tények bekérését, illetve helyszíni ellenőrzését jelentik, amelyek alapján az Xxxx Xxxxxxx általi minősítése elvégezhető, valamint fizetőképességének alakulása nyomon követhető. Az Adós a Szerződés aláírásával kötelezettséget vállal, hogy a Xxxxxxx által az ellenőrzés során kért adatokat, dokumentumokat, a rendelkezésére bocsátja, üzleti könyveibe, nyilvántartásaiba betekintést enged, és a szükséges adatok megismerését üzleti titokra hivatkozással nem tagadja meg. Ügyfelek csoportjával szembeni kötelezettségvállalás esetén a Takarék ellenőrzési joga az egyes csoportba tartozó vállalkozásokra, természetes személyekre is kiterjed.

7.2. Az Adós tudomásul veszi, hogy a Szerződés fennállása alatt más hitelintézettől csak a Takarék előzetes, írásbeli tájékoztatásával vehet igénybe hitelt vagy kölcsönt, illetőleg bankgaranciát, vállalhat kezességet, köthet pénzügyi lízingszerződést vagy vállalhat más ilyen típusú kötelezettséget. Az Adós köteles továbbá a Takarékot haladéktalanul, írásban tájékoztatni a szerződéskötést követően keletkezett minden további, ebbe a körbe tartozó olyan kötelezettségvállalásáról, amely fizetőképességét alapvetően befolyásolja.

7.3. Az Adós vállalja, hogy a Szerződés megszűnéséig, illetve a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig minden évben az elfogadást követő 15 napon belül az éves költségvetési rendeletét és ezek módosításait, továbbá éves beszámolóit, illetve a könyvvizsgálói jelentését az elfogadást követő 15

napon belül a Takaréknak benyújtja, és a Xxxxxxx által rendelkezésére bocsátott adatlapot kitöltve, cégszerűen aláírva visszaküldi.

7.4. Az Xxxx a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékot, hogy a Szerződésből származó tartozása teljes megfizetéséig köztartozásairól, így különösen adó (NAV), társadalombiztosítási (TB), vám és jövedéki tartozásairól (NAV) az illetékes hatóságoktól minden további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül információt kérhessen, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a megkeresett hatóság - az Adós minden további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül - az általa nyilvántartott Adós tartozásairól adatot szolgáltasson a Takarék részére.

7.5. A Takarékszövetkezetet megilleti az Adós, illetve biztosítékot nyújtó harmadik személy által nyújtott fedezetek meglétének és értékének rendszeres ellenőrzési joga.

7.6. Az Adós a Takarékszövetkezet fedezetellenőrzési jogának biztosítása érdekében az alábbi kötelezettségeket vállalja:

a) Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékszövetkezetet, hogy a fedezetek felülvizsgálatát a maga nevében rendelje meg, és –szükség esetén- a lakóingatlan piaci értékét legalább háromévente, lakóingatlannak nem minősülő ingatlan piaci értékét legalább évente egyszer, jelentős változásoknak kitett ingatlanpiac esetén ennél gyakrabban felülvizsgálja, és ennek költségét az Adósra hárítsa. Az Adós – amennyiben a felek Szerződésben másképp nem állapodnak meg – az értékbecslés költségét az értékbecslő által kiállított számla alapján az értékbecslőnek határidőben megfizeti. Ha az Adós az értékbecslés díját megfizeti, jogosult az elkészült értékbecslés üzleti titkot nem tartalmazó részét megismerni, és annak egy példányát megtartani. Amennyiben az Adós az értékbecsléssel kapcsolatos kötelezettségeit írásbeli felszólításra sem teljesíti, az a Szerződés azonnali hatályú felmondására ad jogalapot.

b) Az Adós eltérő rendelkezés hiányában – amennyiben az általa igényelt kölcsön valamely beruházás- vagy projektfinanszírozáshoz kapcsolódik – a Takarékszövetkezet által kijelölt vagy elfogadott értékbecslővel szerződést köt a finanszírozáshoz kapcsolódó számlák szakmai és tartalmi megfelelőségének igazolása (számla kollaudálások) céljából. Amennyiben a szerződéskötésre az Adós részéről nem kerül sor, úgy az Adós felhatalmazza a Takarékszövetkezetet, hogy a számla kollaudálásra vonatkozó szerződést a maga nevében eljárva kösse meg, s ennek költségét az Ügyfélre hárítsa. Az Adós a számla igazolások költségét az értékbecslő által kiállított számla alapján határidőben megfizeti.

c) Az Adós a Takarékszövetkezet felhívására évente legfeljebb két alkalommal köteles saját költségére a biztosítékul szolgáló ingatlanokról az ingatlan-nyilvántartás aktuális adatait tartalmazó tulajdoni lap hiteles másolatát, az ingókról, illetve a megterhelt követelésről vagy jogról pedig a hitelbiztosítéki nyilvántartás aktuális adatait tartalmazó eredeti tanúsítványt, vagy ezek hiteles kiadmányát becsatolni. Amennyiben a Takarékszövetkezet felhívására ezen dokumentumok nem kerülnek becsatolásra, úgy az Adós felhatalmazza a Takarékszövetkezetet, hogy a tulajdoni lap hiteles másolata, az eredeti tanúsítvány, vagy ezek hiteles kiadmányának beszerzéséről gondoskodjon, s ennek költségét az Adósra hárítsa. Az Adós tudomásul veszi, hogy a beszerzés költsége annak felmerülésekor azonnal esedékessé válik, és a Takarékszövetkezet a beszerzés költségének összegével a felmerülése napján azonnal megterheli az Adós nála vezetett pénzforgalmi számláját vagy a Takarékszövetkezetnél az Adós nevén megnyitott hitel-elszámolási technikai számlát.

Amennyiben az Adós a Takarékszövetkezet ellenőrzési jogának gyakorlását akadályozza, és az ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeit a Takarékszövetkezet írásbeli felszólítására sem teljesíti, az a Szerződés azonnali hatályú felmondására ad jogalapot

8. Értesítési kötelezettségek

8.1. Az Adósnak a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig haladéktalanul értesítenie kell a Takarékot az alábbi tények és események bekövetkezéséről, hitel/kölcsön visszafizetését érintő körülmények megváltozásáról:

a) adósságrendezési eljárásról

b) bármilyen hatósági vagy bírósági határozatról - függetlenül attól, hogy az jogerős-e -, amely az Adós számára az Adós Takarékkal szemben fennálló hite/kölcsöntartozásának 10%-át (tíz százalékát) meghaladó fizetési kötelezettséget ír elő;

c) bármely, az Adóssal szemben foganatosított végrehajtási cselekményről;

d) az Adós által olyan társaságban szerzett tulajdonosi részesedésről, amely társaság szintén hitelezési kapcsolatban áll a Takarékkal, amennyiben az Adós erről tudomást szerez;

e) az Adós Takarék felé bejelentett alásírásra jogosult személyek körében bekövetkezett bármilyen személyi változás;

f) a Takarék és az Adós közötti szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról, a tudomásszerzést követő 5 (öt) munkanapon belül;

A fenti tájékoztatási kötelezettségek elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Xxxxxxx jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani és az Adós szerződéses kötelezettségeit lejárttá tenni.

9. A Szerződés megszüntetése

9.1. A Xxxxxxx azonnali hatállyal jogosult felmondani a Szerződést ha:

a.) az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be és az Adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot

b.) a kölcsönnek a Szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen; vagy az Adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használja fel;

c.) az Adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a Kölcsön visszafizetésének lehetőségét;

d.) az Adós hitelképtelenné válik;

e.) az Adós jövedelemi, vagyoni, pénzügyi helyzetét negatívan érintő olyan körülmény felmerül, amely veszélyezteti az Adós azon képességét, hogy a Szerződésben, vagy a Biztosítéki Szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesítse;

f.) az Adós a Xxxxxxxxx megtévesztette, amennyiben ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta;

g.) az Adósnak valamely Szerződésben tett nyilatkozata, vagy az általa a Takaréknak adott jövedelmi-, jogi-, pénzügyi helyzetére vonatkozó adat és egyéb információ valótlannak, hiányosnak bizonyul, illetve az Adós a Takarékot bármely egyéb módon megtéveszti.

h.) az Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza; ideértve azt az esetet is, ha a Szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi;

i.) az Adós fedezet elvonására irányuló magtartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét

j.) az Adós a Szerződés alapján fizetendő bármely törlesztő részletet, kamatot, díjat egyéb megfizetendő összeget esedékességkor elmulasztja megfizetni, és azt a Xxxxxxx által az Adósnak a fenti 5.3 pontban foglaltak szerint megküldött felszólításra sem teljesíti;

k.) az Adós a Szerződésben vállalt, és az Adós szerződésszerű teljesítése szempontjából lényeges kötelezettségét nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti, kivéve, ha a Takarék egyedi mérlegelés alapján meghozott döntésével a szerződésszerű teljesítésre, illetve a teljesítésre póthatáridőt biztosított és erről az Adóst írásban értesíti;

l.) az Adós olyan fizetési kötelezettséget vállal – ideértve a 7.2. pontban foglaltak megszegésével vállalt kötelezettségeket is -, mely a Takarék kockázati megítélése szerint veszélyezteti a Xxxxxxxxxx szembeni kötelezettségei teljesítését;

m.) az Adós más, a jelen ÁSZSZ-ben, illetve a Szerződésben meghatározott súlyos szerződésszegést követ el.

9.2. Az Adós jogosult a Szerződést a Takarékhoz írásban tett felmondó nyilatkozattal és a fennálló kölcsön teljes előtörlesztésével és a visszafizetés időpontjáig számított kamat és egyéb járulékok megfizetésével megszűntetni.

10. Kézbesítési szabályok

10.1. A szerződő feleknek egymás közötti kapcsolattartásuk során valamennyi értesítést és közlést írásban kell elküldeni a másik fél részére. Ennek módja lehet:

(a) személyes átadás, mely esetben a kézbesítés megtörténtének tényét és időpontját az átadás illetve átvétel tényét két együttesen jelenlévő tanú aláírásával igazolja (a két tanú együttes jelenlétében átadott küldemény kézbesítettnek tekintendő akkor is, ha az átvételt a címzett megtagadja és ennek ténye kerül a jegyzőkönyvben rögzítésre);

(b) ajánlott vagy tértivevényes postai küldemény útján, mely esetben az ajánlott postai küldeményt a kézbesítés megkísérlésének napján a feladó fél kézbesítettnek tekinti, ha a címzett fél az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett fél az iratot nem vette át (az a feladó félhez „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a

postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon a feladó fél kézbesítettnek tekinti;

(c) az Adós által a Szerződésben meghatározott telefaxszámra megküldött telefax üzenet útján, mely esetben az értesítést/közlést az activity reportban megjelölt időpontban kell kézbesítettnek tekinteni.

10.2. Az Adós saját felelősségére köteles gondoskodni arról, hogy az értesítést a megjelölt telefonszámon működő telefaxra a Xxxxxxx mindenkor képes legyen az elküldeni.

10.3. Az Adós ezirányú igénye esetén a Takarék az értesítéseket/közléseket az Adós által a Szerződésben meghatározott email címre is elküldi.

11. Egyéb rendelkezések

11.1. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékot, hogy a kölcsön visszafizetésének Szerződésben meghatározott végső időpontját legkésőbb a lejárat napját 5 nappal megelőzően postára adott nyilatkozatával egy ízben, legfeljebb 92 (kilencvenkettő) nappal meghosszabbítsa a kamat, díj, költség fizetési kötelezettségek Szerződésben meghatározott üteme fenntartása mellett, amennyiben az Adós a kölcsön meghosszabbítását a Szerződés lejáratát legalább 8 nappal megelőzően kezdeményezte, és azt az ÁSZSZ 11. xxxxxx szerint bejelentette a Takaréknak.

11.2. A Takarék előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül az Adós a Szerződésből eredő jogait másra nem engedményezheti, illetve kötelezettségeit tartozásátvállalás útján nem ruházhatja át.

11.3. Amennyiben a Xxxxxxx nem érvényesít a Szerződés alapján őt megillető valamely jogot, vagy ilyen jog gyakorlásával késlekedik, vagy azokat csak részben gyakorolja, ez nem jelenti azt, hogy a Xxxxxxx erről a jogáról lemond.

11.4. A Xxxxxxx a Szerződés előkészítése és megkötése során az Adós azonosítását eredeti iratok, okmányok vagy ezek hiteles másolata alapján végzi, és jogosult azokról – az Adós kifejezett tiltása hiányában – másolatot készíteni.

11.5. A Szerződés – eltérő megállapodás hiányában - a szerződő felek általi együttes aláírás napján lép hatályba.

11.6. Amennyiben a Szerződésről idegen nyelvű példány is készül, akkor értelmezési vita esetén a Szerződés magyar nyelvű változata az irányadó.

11.7. Az ÁSZSZ rendelkezései mind az Adósra, mind a Takarékra nézve kötelezőek, de a Szerződésben azoktól kölcsönös egyetértéssel írásban el lehet térni, amennyiben az nem ütközik valamely jogszabály rendelkezéseibe. Ha a Szerződés egyedi rendelkezései és az ÁSZSZ-ben írt szerződési feltételek között eltérés van, úgy az egyedi szerződéses rendelkezések az irányadók.

11.8. A szerződő felek megállapodnak, hogy amennyiben a Szerződés nem kerül közokiratba foglalásra és a náluk lévő szerződési példányok között eltérés van, úgy a Xxxxxxx által őrzött példány rendelkezéseit fogadják el irányadónak.

11.9. A Szerződés, az ÁSZSZ, valamint a Hirdetmény alatt a Szerződés aláírásakor hatályos szerződés, ÁSZSZ, valamint Hirdetmény illetve azok fenti 3. pontnak (illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény) megfelelő, Xxxxxxx általi egyoldalú, illetve a felek általi kétoldalú módosítása alapján mindenkor hatályos szövege értendő.

Az Adós a Szerződés aláírásával kijelenti, hogy a Takarék üzletszabályzatát, annak tartalmát megismerte és elfogadja.

Kelt, ...................., ..........év ................. hó nap

............................................................. Adós ............................................................. Xxxxxxxx Xxxxxxx