Eladó által a Bruck-i gyárban (A-2460 Bruck-Leitha, Industriegelände West 3, Ausztria) előállított olajpogácsákkal, olajdarákkal és egyéb olajtartamú takarmány termékekkel kapcsolatos általános értékesítési és szállítási feltételek

Eladó által a Bruck-i gyárban (A-2460 Bruck-Leitha, Industriegelände West 3, Ausztria) előállított olajpogácsákkal, olajdarákkal és egyéb olajtartamú takarmány termékekkel kapcsolatos általános értékesítési és szállítási feltételek

I. Általános rendelkezések

1. Eladónak a XVI. pontban megjelölt cím alatt található Bruck-i gyárban előállított olajpogácsák, olajdarák és egyéb olajtartamú takarmány termékek értékesítése tárgyában valamely társasággal kötött jelenlegi és jövőbeli adásvételi szerződései vonatkozásában az alábbi értékesítési és szállítási feltételek irányadók és alkalmazandók. A vevő vagy közvetítő által meghatározott, jelen értékesítési és szállítási feltételekkel ellentétes vagy további, eladó által írásban kifejezetten el nem fogadott feltételek nem alkalmazandók és nem kötelezik az eladót, még akkor sem, ha eladó kifejezetten nem utasította el ezen feltételeket.

2. A szerződés tartalma az adásvétel eladói írásbeli megerősítéséből következik, illetve azon alapul, ideértve az előbbiekben és az alábbiakban foglalt feltételeket. Bármely további szóbeli megállapodás, a szerződés módosítása, illetve kiegészítése az eladó írásbeli megerősítése esetén tekintendő joghatályosnak.

3. Az előbbiekben és az alábbiakban foglalt tárgyában történt megállapodás abban az esetben is irányadó, illetve hatályosnak tekintendő, amennyiben vevő eladó részére nem küldi vissza az adásvétel írásbeli megerősítésének cégszerűen aláírt példányát.

4. Felek megállapodnak abban is a forgalom biztonsága érdekében, hogy a szerződés, illetve annak módosítása vagy az azzal kapcsolatos megállapodás megköthető úgy is, hogy eladó a telefonon megkötött szóbeli szerződés, módosítás vagy megállapodás alapján a telefonbeszélgetésről írásbeli, legalább fax vagy e-mail útján visszaigazolást készít, amelyet vevő részére megküld. vevő kötelezettséget vállal arra, hogy az eladó által megküldött visszaigazolást írásban, legalább fax vagy e-mail útján a visszaigazolás napját követő munkanapon magyar idő szerinti 16.00 óráig eladó részére megerősíti, továbbá a szerződést, annak módosítását vagy az azzal kapcsolatos megállapodást cégszerű aláírással ellátva az eladó részére a kézhezvételt követő 1 munkanapon belül visszaküldi. vevő kijelenti azonban, hogy az üzleti élet biztonsága miatt elfogadja, hogy amennyiben a megerősítést, az eladó visszaigazolásának napját követő munkanapon budapesti idő szerinti 16.00 óráig, továbbá a szerződést, illetve annak módosítását vagy az azzal kapcsolatos megállapodást az 1 munkanapos határidőben eladó részére írásban, legalább fax vagy e-mail útján nem küldi meg, és az eladó visszaigazolását nem is vitatja, úgy a szerződés, annak módosítása vagy az azzal kapcsolatos megállapodás az eladó által megküldött visszaigazolás tartalma szerint írásban is létrejön. Felek kifejezetten megállapodnak, hogy az e-mail, illetve fax útján tett nyilatkozatok írásbelinek és joghatályosnak minősülnek.

II. Teljesítés

1. A teljesítésre a megállapodott szállítási időszakon belül az eladó által kiválasztott időpontban kerül sor. Amennyiben a teljesítés ideje több hónapra terjed ki, a teljesítést havonta nagyjából egyforma időközönként kell eszközölni.

2. A teljesítési idő meghatározása során a „haladéktalanul” 3 munkanapon belüli, illetve hajós szállítmányok esetén 5 munkanapon belüli teljesítést takar. A „sürgősen” 10 munkanapon belüli teljesítést takar. A szerződéskötés napja ezen időtartamokba nem számít bele.

A jelen szerződéses feltétel, illetve az alábbi szerződéses feltételek alkalmazásában a munkanap a

hétfőtől péntekig terjedő napokat jelenti. A jogszabályi vagy helyi munkaszüneti napok, valamint december 24. és 31. nem minősülnek munkanapnak. A helyi munkaszüneti napokat a felrakodás és a szerződéskötés helyének helyi szokásai szerint kell figyelembe venni.

3. a) A szerződés eltérő rendelkezése hiányában az eladó a szállítási időszakon belül az általa választott bármely időpontban felajánlhatja az árukat. Ezenfelül az eladó jogosult az árukat a szállítási időszakot megelőzően is felajánlani, de azokat nem köteles a szállítási időszak első napját megelőzően leszállítani. A vevő a felajánlás beérkezését követően haladéktalanul köteles megvalósítható szállítási megrendelést kiállítani az áruk átvétele céljából. Amennyiben a vevő ezen szerződéses kötelezettségnek az eladó által a 3. b) pontnak megfelelően meghatározott meghosszabbított határidőn belül nem tesz eleget, az eladó választása szerint jogosult elállni a szerződéstől vagy a még nem teljesített szerződéses mennyiségtől, és/vagy teljesítés helyett kártérítést követelni, tekintettel a szállítási megrendelés kellő időben történő kiállításának kiemelt jelentőségére. A fentiek helyett az eladó szállítási igazolás/raktározási igazolás ellenében haladéktalan fizetést is követelhet. Eladó köteles az előbbi jogkövetkezmények megválasztására vonatkozó jogát legkésőbb a meghosszabbított időtartam lejártát követő két munkanapon belül gyakorolni, ezt követően eladó csak kártérítést követelhet.

Amennyiben az eladó felajánlását vagy a vevő megrendelését a másik fél az adott munkanapon 15:00 órát követően kapja kézhez, abban az esetben úgy kell tekinteni, hogy a szállítást vagy a megrendelést a következő munkanapon 10:00 órakor kapták kézhez.

b) A 3. a) pontnak megfelelően meghatározható türelmi időszak a teljesítés felajánlásáról történő értesítés kézhezvételének időpontját követő legalább 4 munkanap. Az eladó dönthet úgy, hogy a meghosszabbításról szóló értesítést a teljesítés felajánlásával egyidejűleg bocsátja ki.

c) Ha az eladó az 1. és 3. a) pontban foglaltak szerint nem gyakorolja a teljesítés felajánlásához való jogát, illetve a vevő nem adja meg a kért szállítói megrendelést a szállítási időszak vagy a kiadási utasítás kibocsátására nyitva álló időszak lejártáig, az eladó a szállítási időszak lejártát követően a 3.

a) pontnak megfelelően egészen addig felajánlhatja a teljesítést, ameddig a vevőnek az áruk átvételére irányuló kötelezettsége meg nem szűnik.

d) Amennyiben az eladó a teljesítés helyett kártérítést követel, jogosult a károk összegét fedezeti eladás, illetve ármegállapítás alapján megállapítani. A fedezeti eladást a felajánlási időszak lejártát követően a lehetőségekhez képest mielőbb, engedéllyel rendelkező brókeren keresztül kell lebonyolítani. Amennyiben a kilátásba helyezett fedezeti eladásra nem kerül sor, vagy az nem szabályszerűen kerül lebonyolításra, ezen körülmény nem érinti az eladó kártérítéshez való jogát. Amennyiben a kártérítési igény meghatározása ármegállapítás útján történik, az ármegállapítás tárgynapja a felajánlási időszak lejártát követő első munkanap.

e) Amennyiben a vevő nem állítja ki megfelelően a megvalósítható szállítási megrendelést, az eladó jogosult az árut vevő költségén és kockázatára maga vagy e célból megbízott harmadik személy közreműködésével raktározni, illetve raktároztatni. A vevő ebben az esetben köteles gondoskodni az áru megfelelő biztosításáról.

f) A megvalósítható szállítási megrendelés késedelmes kiállítása, illetve késedelmes kiadási utasítás esetén az eladó - az ésszerű ügyintézési időn felül - jogosult a teljesítést a vevő késedelmével megegyező számú munkanappal elhalasztani.

4. A szerződés eltérő rendelkezése hiányában az eladó jogosult a részteljesítésre. Minden egyes eladói részteljesítést a szerződés részleges teljesítésének kell tekinteni.

5. A teljesített szerződések alapján harmadik személyek (így minőségellenőrök, fuvarozók, hajózási társaságok stb.) részére történő szállításra csak akkor kerülhet sor, amennyiben az erre irányuló utasításhoz mellékelik az eladó részére kiállított megfelelő kiadási igazolásokat. A szállításoknak és a kiadási igazolásoknak mennyiségi szempontból pontosan meg kell felelniük egymásnak. A teljesítési utasításnak tartalmaznia kell a gyár által megadott szerződésszámot. Amennyiben a szerződésszám

nem szerepel a teljesítési utasításban, így különösen közvetítő részére történő átadás esetében, az eladó nem köteles a teljesítésre.

6. A teljesítésre a szerződésben megjelölttől eltérő helyen is sor kerülhet, amennyiben ez termelési, raktározási vagy forgalmazási okokból indokolt. Az ebből eredő minden járulékos költség az eladót terheli, egyúttal minden ebből következő költségcsökkenést az eladó részére kell jóváírni.

7. Az eladó jogosult a szerződés teljesítésének megtagadására, amennyiben

a) a vevő pénzügyi helyzete a szerződés megkötését követően jelentősen megromlik vagy amennyiben az eladó olyan fennálló helyzetről szerez tudomást, amely veszélyeztetheti a vételár vevő általi szerződésszerű megfizetését, kivéve, amennyiben vevő előrefizetéssel teljesít vagy amennyiben a vételár szerződésszerű megfizetését más módon (pl. bankgarancia kibocsátásával) garantálja a vevő felé;

b) mindaddig, amíg a vevő bármely szállítmány átvételével vagy bármely, a vevővel kötött szerződésen alapuló fizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik;

c) a vevő társaságát a szerződés megkötését követően felszámolják, harmadik személyre átruházzák, a társaság külföldre helyezi át székhelyét vagy más jogi formában folytatja a tevékenységét, és ezen körülmények okán kétséges a szerződés teljesítése, kivéve, amennyiben a vevő előrefizetéssel teljesít, vagy amennyiben a szerződésszerű teljesítést az a) pontnak megfelelően garantálják;

8. A szerződés eltérő rendelkezése hiányában az eladó jogosult más termelőtől származó ugyanolyan termékkel is teljesíteni.

9. a) Az eladó az alábbi rendelkezésekkel összhangban mentesül a szerződéses teljesítési határidők, illetve adott esetben a szerződés teljesítése alól, ha és amennyiben belföldön vagy külföldön olyan körülmények merülnek fel, amelyek jelentős mértékben megnehezítenék a szolgáltatás teljesítését. Ez a helyzet áll fenn, amennyiben az eladó nem képes az alapanyagok beszerzésére; a feldolgozásban, a leszállításban vagy felrakodásban akadályoztatva van, illetve amennyiben ezek rendkívül nehezen lennének kivitelezhetők.

A felek különösen az alábbi körülményeket tekintik a teljesítést észszerűtlenül megnehezítő körülményeknek:

a. Mozgósítás, háborús események, polgárháború, blokádok, sztrájkok, tüntetések, ülősztrájkok, szabotázs és lassítósztrájkok

b. kedvezőtlen természeti események, így különösen jégkár, magas/alacsony vízállás, hurrikánok, ciklonok, földrengések, késve betakarított vagy tönkrement termés;

c. az alapanyagok kifizetésének célját szolgáló külföldi deviza beszerzésének jelentős nehézsége;

d. szállítási vagy közlekedési akadályok, késések, korlátozások és módosulások;

e. robbanásokból, tűzesetekből, a gyártólétesítmények vagy raktárak, gépek vagy gépalkatrészek teljes vagy részleges megsemmisülése okán fennálló akadályok;

f. gépleállások vagy jelentős üzemszünetek;

g. az „energiaválság”, üzemanyag-, adalékanyag- vagy energiahiány következményei;

h. munkaerő-hiány betegség vagy járvány miatt;

i. az alapanyagok, adalékanyagok vagy csomagolóanyagok eladó részére történő leszállításának elmaradása vagy azok hibás leszállítása;

j. kötelező intézkedések, különösen akár belföldi, akár külföldi szabályozási besorolások és hasonló változások.

A fentiekben felsorolt akadályozó körülmények nem terjednek ki azokra a körülményekre, amelyek az eladónak felróhatóan következtek be.

b) A 9. a) pontban felsorolt esetekben az eladó jogosult arra, hogy a kikötött szállítási időszakot az akadályoztatás várható időtartamával meghosszabbítsa, illetve hogy azzal megegyező módon elhalasszon egy részteljesítést. A vevőt erről haladéktalanul értesíteni szükséges, szóban, telefonon vagy írásban. Első alkalommal az üzenet bármilyen módon továbbítható.

Szóbeli értesítés vagy telefonon átadott üzenet esetében az eladó köteles az adott körülmények között

elvárható lehető leghamarabb írásban, fax vagy e-mail útján megerősítést küldeni az elhangzottakról. Az eladó ugyanakkor jogosult az akadályoztatás végéig ugyanolyan minőségű áruval teljesíteni.

Az akadályoztatás megszűnését követően az eladó köteles az árukat - azok termelésének és az egyéb opciók keretei között - ésszerű időn belül leszállítani, , egyúttal a vonatkozó szállítási határidőt a vevő felé a lehető leghamarabb jelezni.

c) Az eladó nem köteles az érintett árukat harmadik személyektől származó árukkal helyettesíteni, kivéve, amennyiben a vevő megfizeti az ennek okán felmerült többletköltséget, illetve elfogadja az ebből következő szállítási késedelmet.

d) Amennyiben az akadályoztatás teljes időtartama a három hónapot meghaladja, bármelyik fél elállhat a szerződéstől, illetve azt felmondhatja. Az elállási, illetve felmondási jog nem áll fenn, amennyiben az eladó a három hónap elteltét követően alapanyag-beszerzési szerződései alapján még mindig köteles az alapanyagok átvételére, valamint amennyiben a vevő szempontjából is ésszerű a szerződés fenntartása.

A több szállítást is tartalmazó szerződések esetén a fent hivatkozott jog csak azon szállítások vonatkozásában gyakorolható, amelyeket az akadályoztatás fennállásának időtartama alatt kellett volna teljesíteni.

10. Az adásvételi szerződés a le nem szállított mennyiségek vonatkozásában automatikusan megszűnik, amennyiben a szerződésben meghatározott utolsó szállítási határidőt követő három hónapon belül írásban, e-mail vagy postai úton nem kerül sor az ezen mennyiségek elfogadására történő felhívás megküldésére.

Amennyiben ilyen felhívás megküldésre kerül és a felhívást kibocsátó fél az 1. pontban foglalt kikötésnek megfelelően megküldött felhívás időpontjától számított hónap végéig elmulasztja a vonatkozó szerződéses jogait gyakorolni, abban az esetben úgy kell tekinteni, hogy az adásvételi szerződés visszavonhatatlanul megszűnt, és egyik fél sem követelhet kártérítést a le nem szállított mennyiségek vonatkozásában. A 9. pont a)–d) alpontok hatálya változatlanul fennmarad.

III. Szállítás

1. Szállítás esetén el kell végezni az adott mennyiséggel és minőséggel kapcsolatos mérlegelési és mintavételi eljárásokat. A vevő ezen eljárások során jogosult személyesen jelen lenni vagy pedig minőségellenőr útján képviseltetni magát. Vevő jogosult kezdeményezni, hogy a mintavételt vagy a mérlegjegy kiállítását vevő költségére harmadik személy végezze el. Amennyiben a vevő/minőségellenőr nem érkezik meg a felrakás kijelölt kezdő időpontjára, az eladó jogosult a felrakás megkezdésére. Amennyiben a vevő/ellenőr nem érkezik meg pontosan a felrakás időpontjára, noha arról értesítették, és az eladó a vevő/minőségellenőr megérkezéséig elhalasztja a felrakást, a vevő köteles a késedelemmel felmerült költségeket megtéríteni az eladó részére.

2. Az eladó nem felel a kijelölt uszály berakodásának elmaradásáért, amennyiben a hajózási társaság az érintett uszályt illetően eltérő megállapodásokat kötött.

3. Amennyiben a szállításra „FOB”, „ex: Works” vagy „free truck/rail car” paritáson (Incoterms 2010) kerül sor, a vevő a dara és pellet tekintetében kikötött teljesítési időszak során csak a megfelelő szállítóeszköz biztosításáért felel valamennyi szállított áru vonatkozásában (tehergépkocsi, hajó stb.). A szállítóeszköz csak akkor tekinthető megfelelőnek, ha az a berakodás, a teljes szállítási idő és a kirakodás követelményeit teljesíti és megfelel valamennyi vonatkozó jogszabályi és egyéb releváns előírásnak, különösen a felelős balesetmegelőzési és biztosítási szervezet (Allgemeine Unfallversicherungsanstalt) előírásainak. Hajók esetében az ADNR Megállapodás, a belföldi hajózási társaság és a balesetmegelőzési és biztosítási szervezet mindenkor hatályos vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A kizárólag az eladóra és engedményesére vonatkozó rendelkezések nem változnak. Az eladó jogosult a nyilvánvalóan alkalmatlan szállítóeszköz visszautasítására. Ebben az esetben a vevő viseli a megfelelő helyettesítő szállítóeszköz

igénybevételéből eredő többletköltségeket.

4. A vasúton szállított áruk esetében eladó jogosult a szállítást saját címére kérni; mely körülményről - a szerződés eltérő rendelkezése hiányában- vevőt értesíteni szükséges.

5. Amennyiben az árukat a vevő utasítására harmadik személy (pl. fuvarvállalat, szállítmányozó vagy fuvarozó) veszi át, vevő a „Megrendelésben” megjelölt és/vagy üresen kiadott fuvarlevelet vagy szállítási igazolást eladó felhívására köteles át adni az eladó részére.

6. Amennyiben az áruk szállítására a vevő által biztosított szállítóeszközzel kerül sor, a felrakást az eladó működési feltételei által megkövetelt lehető legrövidebb időn belül el kell végezni, adott esetben 2. vagy 3. műszak révén, anélkül, hogy eladónak a vevő felé a túlóra és egyéb körülmény eredményeként felmerült esetleges többletköltségek vonatkozásában megtérítési kötelezettsége állna fenn . Operatív felrakási késedelmek esetén a várakozási idő alapján követelés nem támasztható. Amennyiben a működési körülmények okán a megfelelő felrakás az eladó saját személyzete útján nem biztosítható, az eladó a vevő költségére megkísérel egy ezen célra képzett személyzetet biztosítani. A vízi járművek berakodását a helyi szokásoknak megfelelően kell elvégezni.

7. A szerződés eltérő rendelkezése hiányában az áruk szállítása kizárólag a vevő kockázatára történik.

8. Amennyiben a vevő annak vonatkozásában utasítást nem ad, az eladó a szállítási módot/ szállítóeszközt eladó jogosult megválasztani. Ilyen esetben eladó a körülményekhez képest figyelembe veszi a vevő érdekeit. Az eladó nem felel annak biztosításáért, hogy minden esetben a legköltséghatékonyabb szállítási mód kerüljön kiválasztásra.

9. Az áruk szállítására a szállító által megjelölt időpontban kerül sor. A szerződés eltérő rendelkezése hiányában a szállítás során időjárási körülmények (pl. állásidő, vasúti kocsi visszatartása és hasonló esetek), valamint vagon-/konténerdíjakkal, szakasz-összekötésekkel és szállítmány-fuvarozással kapcsolatosan felmerült késedelmekből eredő költségeket a vevő viseli.

1.1 EKAER

(a) vevő kijelenti, hogy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény és a mindenkori vonatkozó további jogszabályok Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerre (EKAER) vonatkozó rendelkezéseit (EKAER Előírások) ismeri.

(b) Xxxxx megállapodnak, hogy amennyiben

(i) a termék az EKAER Előírások szerint nem kockázatos terméknek minősül, és

(ii) a termék Szerződés(ek) útján eladó által vevő részére történő értékesítése az EKAER Előírások szerint EKAER-bejelentés és EKAER-szám köteles termékértékesítés, és

(iii) a terméket a vevő fuvarozza vagy fuvaroztatja

vevő köteles eladótól az EKAER Előírások teljesítéséhez szükséges adatokat bekérni, valamint köteles az EKAER Előírásoknak eleget tenni (így különösen az átvétel tényét az EKAER felületen lejelenteni).

(c) Felek megállapodnak, hogy

(i) amennyiben a termék az EKAER Előírások szerint kockázatos terméknek minősül, és

(ii) a termék Szerződés(ek) útján eladó által vevő részére történő értékesítése az EKAER Előírások szerint EKAER-bejelentés és EKAER-szám köteles termékértékesítés

vevő köteles eladó részére az EKAER Előírások teljesítéséhez szükséges adatokat legkésőbb a felrakodás megkezdését 2 (kettő) munkanappal megelőzően eladó részére megküldeni.

(d) Xxxxx megállapodnak, hogy amennyiben vevő a jelen pontban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, eladó az EKAER Előírásokban foglaltak okán nem jogosult a termék vevő részére történő szállítására és átadására, eladó jogosult továbbá az adott szerződéstől - választása szerint - elállni vagy azt azonnali hatállyal felmondani, valamint vevő köteles az előbbiek nem teljesítéséből fakadó valamennyi jogkövetkezményért helyt állni, így különösen eladó valamennyi kárát megtéríteni. vevő felelőssége abban az esetben is fennáll, amennyiben a termék szállítására, illetve átadására - akár eladó, akár vevő

utasítására - sor kerül.

(e) Vevő vállalja, hogy az általa igénybe vett közreműködőkkel oly módon köti meg a szerződéseit, hogy a jelen pontban foglaltakat teljesíteni tudja, továbbá hogy a jelen pontban foglaltak vonatkozásában felmerülő kötelezettségeket az általa igénybe vett közreműködőkkel is betartatja.

10. Felek megállapodnak, hogy az EKAER felületen rögzített adatok nem szolgálnak az elszámolásuk alapjául.

IV. Súly

1. A szerződés eltérő rendelkezése hiányában az eladó által szolgáltatott mennyiség +/- 5%-kal térhet el a szerződéses mennyiségtől. A +/- 2%-ig terjedő eltérést a szerződéses ár alapján, míg az ezt meghaladó eltérést napi áron kell elszámolni. A napi ár meghatározása szempontjából a szállítás napja tekintendő a véglegesidőpontnak.

2. A felrakáskor megállapított súly véglegesnek tekintendő. Az eladó a vevő igénye esetén mérlegjegyet állít ki a szállítási szerződés teljesítésekor.

V. Mintavétel

1. Az eladó vagy a vevő igénye esetén a felrakás helyén mintavételre kerül sor.

2. Amennyiben a vevő kér mintavételt, legkésőbb a felrakás időpontjának kijelöléséig jeleznie kell, hogy a mintavételt hivatásos minősítő intézet végzi-e a vevő költségére. Amennyiben ilyen igényt nem jelentenek be, az eladó által végzett mintavétel véglegesnek tekintendő.

3. Amennyiben az eladó a mintavétellel hivatásos minősítő intézetet bíz meg, ennek költsége eladót terheli.

4.

VI. Minőség

1. Az szerződés tárgyát képező áruk minőségének meg kell felelnie a vonatkozó szerződéses megállapodásnak.

Eltérő megállapodás hiányában az árukat a kereskedelemben szokásos minőségben kell leszállítani, különösen tisztaság és szennyező anyagtól való mentesség tekintetében. Az áruknak meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályi követelményeknek. A víztartalom és a természetes nem kívánatos keverékesség szintje alapján kifogás nem támasztható, amennyiben az az áruk vevő általi felhasználhatóságát jelentősen nem érinti .

2. Amennyiben az értékesítés minták alapján történik, ezen minta csak típusmintának minősül. A leszállított áruk kisebb eltérései – színüket és finomítottságukat is beleértve – elfogadhatóak és azok alapján az áru minősége vonatkozásában kifogás nem támasztható. A „mint korábban” leírás úgy értelmezendő, mint „körülbelül a korábbinak megfelelő”.

3. Pogácsák és pelletek szállítása esetén a törés alapján csak abban az esetben lehet panasszal élni, amennyiben a szállítással jelentős mennyiségek érintettek.

VII. A hiányosságok bejelentése, garancia

1. A vevő elfogadás/megerősítés előtt köteles alaposan megvizsgálni az árukat, annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a szállítmány teljes és sértetlen. Panasz esetén a vevő köteles gondoskodni minden intézkedés (így különösen az előírt kárt igazoló nyilatkozat) megfelelő időben és módon, az

alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően történő megtételéről, továbbá haladéktalanul köteles tájékoztatni az eladót.

2. A vevő köteles az árukat a szállítást követően haladéktalanul megvizsgálni és amennyiben hiányosságokat észlel, azokat köteles haladéktalanul, de legkésőbb a szállítást követő öt napon belül írásban jelezni az eladó felé. Ezen vevői értesítést követően a hiányosságokat írásban, részletes indokolással ellátva haladéktalanul közölni kell az eladóval. A hiányos árukat olyan állapotban kell megőrizni, amelyben leszállították őket, annak érdekében, hogy az eladó megfelelően tudja ellenőrizni a hiányosságokról szóló értesítés megalapozottságát. Ezen rendelkezés csak abban az esetben nem alkalmazandó, amennyiben az eladó írásban, faxon vagy e-mailben kifejezetten eltérően nyilatkozik, egyúttal gondoskodik arról, hogy a hiányos árukat teljesen elkülönítve tárolják be és ne dolgozzák fel.

3. A vevő - mielőtt a megfelelő módszerekkel és megfelelő körben végzett tesztek révén megkezdődik az áruk feldolgozása - köteles nyilatkozni arról, hogy a leszállított áruk alkalmasak-e a rendeltetési céljukra,.

4. Amennyiben az eladó nem vagy nem megfelelően tesz eleget az 1-3. alpont szerinti kötelezettségeknek, az árukat elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha azok vonatkozásában olyan jellegű hiányosságok állnak fenn, amelyek szabályszerűen elvégzett ellenőrzés/teszt során sem lettek volna észlelhetők.

5. Amennyiben olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a szabályszerűen elvégzett ellenőrzés/teszt során nem voltak észrevehetőek, a vevő ezt köteles - a 2. alpontnak megfelelően - haladéktalanul, de legkésőbb a hiányosságok megállapítását követő 5 napon belül jelezni. Ellenkező esetben az árukat ezen hiányosságok vonatkozásában is elfogadottnak kell tekinteni.

6. Amennyiben megfelelő időben indokolással ellátott kifogásra kerül sor, eltérő megállapodás hiányában az eladó elsőként jogosult visszakövetelni a hibás árukat, egyúttal azokat a szerződésnek megfelelő árukkal helyettesíteni. Az eladó köteles a vevő írásbeli felszólítását követő 10 munkanapos jogvesztő határidőn belül nyilatkozni arról, hogy gyakorolja-e a helyettesítő áruk szállítására vonatkozó jogát. Annak érdekében, hogy az eladó e tárgyban megalapozott döntést tudjon hozni, a vevő köteles lehetővé tenni az elutasított áruk eladó általi megvizsgálását. Amennyiben az eladó nem szállít helyettesítő árut vagy ezen szállítás meghiúsul, a vevő a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek megfelelően jogosult a vételár leszállítására vagy a szerződéstől való elállásra.

7. Az áruk beltartalmával kapcsolatos igény az V. pontban meghatározott mintavétel alapján támasztható. Amennyiben a vevő az ilyen minta elemzését kéri, akkor a mintát legfeljebb 5 munkanapon belül meg kell küldenie egy hivatásos minősítő intézet részére. Amennyiben a vizsgálat a megállapodottaktól eltérő paramétereket tár fel, az eladó jogosult másik hivatásos minősítő intézet kontrollvizsgálatát igénybe venni. Amennyiben a két vizsgálat eredménye közötti eltérés mértéke az 1%-ot nem haladja meg, abban az esetben a két eredmény számtani átlaga tekintendő véglegesnek egy esetleges kártérítés számítása során.

Amennyiben a két vizsgálat eredménye közötti eltérés az 1%-ot meghaladja, abban az esetben a második elemzés eredményeinek kézhezvételtől számított legfeljebb 8 munkanapon belül bármelyik fél jogosult újabb, az eladó által kiválasztott hivatásos minősítő intézet által végzett minőségvizsgálatot kezdeményezni. Harmadik körben történő minőségvizsgálat esetén az egymáshoz legközelebb álló két minőségvizsgálat eredményének számtani átlaga minősül a végleges minőségi paramétereknek egy esetleges kártérítés számítása során.

Amennyiben a fentiek szerint megállapított végleges minőségi paraméterek alapján kártérítés fizetendő, abban az esetben a minőségvizsgálatok költségét az eladó viseli, ellenkező esetben pedig a vevő.

VIII. Vételár

1. A vételár megnövelhető azon összeggel, amellyel az eladó önköltségi ára az áruval vagy annak alapanyagával kapcsolatos belföldi vagy külföldi, a szerződés megkötését követően megnövelt vagy újonnan bevezetett behozatali vagy kiviteli díjak vagy egyéb terhek (pl. az EU vagy hasonló szervezetek által a zsíradékok piaca vonatkozásában kiszabott terhei) eredményeként megnő. Ezen vételár megnövelés megfelelően alkalmazandó abban az esetben is, amennyiben egyéb, az eladó számára előre nem látható, az eladó költségkalkulációit jelentősen befolyásoló olyan egyéb körülmény (így különösen az energia, az adalékanyagok, illetve a működési eszközök árának emelkedése, szállítási problémák, az alapanyagok beszerzésével kapcsolatos nehézségek) áll elő, amely indokolttá teszi a vételár megfelelő megemelését.

2. FCA („Free Carrier”; Incoterms 2010) paritáson történő értékesítés esetén a vevő köteles állni valamennyi, a vevő szándékos részleges felrakodásából fakadó további szállítás, a szerződés megkötését követően történt fuvardíj-emelkedés, az alacsony vagy magas vízállás, illetve a jeges időszak okán felmerülő költséget, valamint a hasonló többletköltségeket (például útdíjak).

IX. Kártérítés, a kártérítési igények és az egyéb kötelezettségszegésből fakadó igények elévülése

1. Az eladót a vonatkozó jogszabályi rendelkezések keretei között kártérítési felelősség terheli, amennyiben a kár az eladó, illetve eladó képviselői, munkavállalói szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásának következménye. A gondatlanságért fennálló felelősség nem állapítható meg, amennyiben jelentős szerződéses kötelezettség vétkes megszegésére nem került sor, illetve valamely személy halála, sérülése vagy egészségkárosodása nem következett be, továbbá a termékfelelősségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti felelősség nem állapítható meg.

2. A vevő kártérítési igénye a tipikus és előrelátható károkra korlátozódik. Ez nem vonatkozik azon igényekre, amelyek az eladó, illetve eladó képviselői, munkavállalói szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából fakadnak. E korlátozás nem vonatkozik továbbá valamely személy halálával, sérülésével vagy egészségkárosodásával kapcsolatos károkra, továbbá a termékfelelősségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti felelősség fennállása esetén.

3. A vevő által a szerződéses jogviszony alapján támasztott igények egy év alatt évülnek el. Ez nem vonatkozik a valamely személy halálából, sérüléséből vagy egészségkárosodásából fakadó igényekre, illetve azokra az esetekre, amelyek az eladó, illetve eladó képviselői vagy munkavállalói szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából fakadnak.

X. Fizetési szabályok

1. A szerződés eltérő rendelkezése hiányában az eladó jogosult a már felrakásra kész áruk szállítását előrefizetéshez kikötni.

2. A vevő a számla vonatkozásában semmilyen módon nem jogosult a számlán szereplő összeget megnövelni illetve az összegből levonást érvényesíteni, kivéve, amennyiben a számla módosítására irányuló igényt az eladó írásban kifejezetten elfogadta vagy arra a vonatkozó jogszabályi hivatkozások egyidejű megjelölésével, azok alapján került sor.

A vevő csak abban az esetben tarthatja vissza a vételárat, amennyiben ellenkövetelése ugyanazon szerződéses jogviszonyon alapul.

3. A kifizetés kizárólag készpénzmentes lehet. Az eladó jogosult, de nem köteles csekkek és váltók elfogadására.

4. Amennyiben a vevő nem fizeti meg a kikötött vételárat a megállapított fizetési határidőn belül, a lejárt összeg után a XI/2. pontban rögzítettek szerint késedelmi kamatot kell fizetni.

5. A kikötött fizetési formától függetlenül az eladó a szállítás feltételeként előrefizetést vagy bankképes kártalanítást köthet ki, amennyiben:

a. a vevő pénzügyi helyzete a szerződés megkötését követően jelentősen romlik vagy amennyiben az eladó olyan fennálló helyzetről szerez tudomást, amely veszélyeztetheti ellenszolgáltatás iránti igényét, kivéve, ha a fizetés előre megtörtént vagy azt más módon (pl. bankgarancia révén) garantálják a vevő felé;

b. a vevő késedelembe esik a szállítmány átvételével vagy elvitelével, vagy késedelmesen fizet;

c. a vevő társaságát a szerződés megkötését követően felszámolják, harmadik személyre átruházzák, az külföldre költözik vagy más jogi formába alakul át;

6. A vevő képviselői vagy munkavállalói kifejezett írásbeli meghatalmazás nélkül nem jogosultak a kifizetés átvételére.

XI. Fizetési késedelem, a vevő fizetésképtelensége

1. Felek a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (Aptv.) 3. § (3) bekezdésére tekintettel kikötik, hogy a vevőnek mind a tőke, mind a késedelmi kamat vonatkozásában fennálló fizetési késedelme esetén az eladó jogosult a vevő cégjegyzékbe bejegyzett bankszámláival szemben azonnali beszedési megbízást benyújtani, amennyiben eladó a terményt vevőnek szerződésszerűen leszállította, arról a szerződésszerűen kiállított és vevőnek szerződésszerűen megküldött számlát, illetve felvásárlási jegyet vevő 30 napon belül nem egyenlíti ki és azt nem is vitatja.

2. Amennyiben a vevő az eladó felé legalább egy, az eladóval fennállószerződéséből eredő fizetési kötelezettsége vonatkozásában késedelembe esik, kifizetéseit felfüggeszti, a kifizetések felfüggesztésével egyenértékű esemény következik be, elmulasztja egy váltó vagy csekk határidőben történő megfizetését, vagy amennyiben visszamondja az eladó által szerződésszerűen kiállított terhelési értesítést, az eladó – döntése szerint, illetve egyéb jogaitól függően – jogosult az egyes szerződésektől, illetve valamennyi még teljesedésbe nem ment szerződéstől teljesen vagy részlegesen elállni, illetve azokat felmondani. Póthatáridőt kizárólag késedelmes fizetés esetén kell biztosítani, melynek időtartama három munkanap. Visszamondott vagy el nem ismert terhelési értesítés esetén a póthatáridő legfeljebb 24 óra.

3. Vállalkozásnak minősülő partner tartozása után a kamat legalább 13%, de minden esetben 8%-kal meghaladja a jegybanki alapkamatot. Eladó egyúttal a folyamatos károk megtérítését is követelheti.

XII. Tulajdonjog-fenntartás

1. Az eladó a tulajdonjogát minden szállítással érintett áru vonatkozásában fenntartja mindaddig, amíg a teljes felszámított összeg kifizetésre nem kerül, beleértve a vevővel kötött más szerződésekben szereplő összegeket is (feltételes áruk). Ugyanez a helyzet akkor is, ha az egyes áruszállítások vételára kifizetésre került, mivel a tulajdonjog-fenntartás az eladó aktuális fizetésiszámlaegyenleg- igényének biztosítéka. A tulajdonjog-fenntartás addig marad fenn, amíg az eladót a vevő érdekében vállalt forgatói felelősség terheli.

2. Amennyiben az eladó a szerződéstől eláll, a vevőnek a tulajdonjog-fenntartással terhelt árukat vissza kell szolgáltatnia eladó részére. Ilyen esetben az eladó jogosult belépni arra a területre, ahol a feltételes árukat tárolják és követelni azokat. Az áruk követelésével járó költségeket a vevő viseli.

3. A feltételes áruk feldolgozását vagy megváltoztatását úgy kell tekinteni, mintha az eladó, mint gyártó részére, annak felhívására végezték volna, azzal, hogy ez nem eredményez felelősséget. Az eladó válik minden, a feldolgozás vagy megváltoztatás eredményeként keletkezett új áru tulajdonosává. Más személy tulajdonában álló áruval történő feldolgozás esetén az eladó a feltételes áruknak a feldolgozás bekövetkezte időpontjában képviselt értékének az új áruknak a feldolgozás bekövetkezte időpontjában képviselt értékékéhez viszonyított arányában jogosult az új termékekre. A feltételes áruk

értéke az eladó által a vevő felé felszámított vételár. Amennyiben a vevő mindennek ellenére közös tulajdoni hányadot szerez az új termékek felett, abban az esetben úgy kell tekinteni, hogy az érintett szerződés aláírásával a megszerzés időpontjában az eladóra átruházta az árukon fennálló közös tulajdoni hányadát, és a termékeket az eladó számára raktározza.

A vevő a feltételes áruk feldolgozásából eredően harmadik személyekkel szemben fennálló követeléseit engedményezi az eladóra, a feldolgozott feltételes áruk eladó számláján feltüntetett értékének megfelelően, annak érdekében, hogy a teljes pénzbeli kintlévőséget megóvja az eladó számára.

Amennyiben a feltételes áruk más, nem az eladóhoz tartozó árukkal vegyülnek, egyesülnek, illetve azokhoz kapcsolódnak, az eladó közös tulajdonnal rendelkezik a vegyült, egyesült árukészlet, az összekapcsolt áruk, illetve az esetleges új tételek felett a feldolgozott feltételes áruk eladó számláján feltüntetett értékének megfelelően. A jelen szerződés megkötésével a vevő kijelenti, hogy az új tételeken fennálló közös tulajdoni hányadát a korábban a tulajdonában álló áruk értékének (számla szerinti érték, az áfát is beleértve) az egyesült, vegyült, illetve összekapcsolt áruk értékéhez viszonyított, az egyesülés, vegyülés vagy összekapcsolás időpontjában fennálló arányában átruházza és a termékeket az eladó számára raktározza.

Amennyiben az eladó szerez egyesült, vegyült vagy összekapcsolt feldolgozott áruk vagy új tételek feletti közös tulajdoni hányadot, ezeket szintén a fenti rendelkezések értelmében vett feltételes áruknak kell tekinteni. A vevő ezeket ingyenesen tárolja az eladó részére. Vevőnek ezen árukat saját költségén megfelelően biztosítania kell, továbbá tulajdonjoga vagy a közös áruk értékének erejéig a biztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos minden igényét engedményeznie kell az eladóra.

4. A vevő a feltételes árukat kizárólag megfelelő formájú kereskedelmi ügylet keretében értékesítheti, de azokat nem terhelheti meg zálogjoggal, nem adhatja át azokat biztosítékként és nem vállalhat velük kapcsolatban hasonló kötelezettségeket. Az alábbi szabályok szintén alkalmazandók:

a. A feltételes áruk értékesítésének eredményeként a vevőt megillető valamennyi követelést (a járulékos jogokat is beleértve) átruházásra kerül az eladóra az eladó teljes fennálló követelésének garantálásához szükséges mértékben. Amennyiben a feltételes árukat más árukkal együtt összesített áron értékesítik („en bloc” értékesítés stb.), abban az esetben az átruházásra a más árukkal együtt értékesített feltételes áruk eladó számláján feltüntetett értékének megfelelően kerül sor.

b. Amennyiben a 3. pontnak megfelelően értékesített feltételes áruk felett az eladó csak közös tulajdoni hányaddal rendelkezik, az aláírt átruházásnak legalább a továbbértékesítésből fakadó követelés azon része vonatkozásában meg kell történnie, amely megfelel a vonatkozó eredeti feltételes áruk értékének.

c. Amennyiben a vevő a továbbértékesítésért váltót vagy csekket kap az ügyfelektől/vásárlóktól, az ügyfelekkel/vásárlókkal szemben a váltó vagy csekk vonatkozásában fennálló, a továbbértékesítésből következő megfelelő követelést az a) és b) ponttal összhangban az eladó átruházott követelésének megfelelő értékben átruházza az eladóra. A váltó vagy csekkigazolás tulajdonjoga a jelen szerződés alapján a vevőről az eladóra száll át. A vevő az igazolásokat megőrzi az eladó számára. Részletfizetés esetén a tulajdon átszállására mindaddig sor kerül, amíg az ügyfél/vásárló a teljes fizetést maradéktalanul nem teljesíti a vevő számára.

5. Amennyiben a vevő megfelelően teljesíti fizetési kötelezettségeit az eladó felé, abban az esetben visszavonásig jogosult az eladónak garanciaként átadott pénzbeli kintlévőség beszedésére. A beszedési engedély korlátozott, amennyiben e pénzbeli kintlévőség csak „szállítás fizetés ellenében” formájában engedélyezhető a bevétel vevő részére történő megfizetése ellenében, és csak a bevétel esedékességekor. A megfizetendő bevételnek meg kell felelnie legalább az eladóra biztosítékként átruházott egyedi követelésekhez kapcsolódó összegnek, azzal, hogy az eladó követeléseinek idő előtti vagy késedelmes rendezése esetén a kamatkiigazítást figyelembe kell venni.

Az eladó a beszedési engedélyt csak akkor vonja vissza, ha komoly kétségek állnak fenn a vevő

fizetőképességét illetően, illetve ha fizetései késedelmesek. Amennyiben a vevő a kifizetéseket beszünteti, a beszedési engedély külön visszavonás nélkül megszűnik. A beszedési engedély visszavonása vagy megszűnése esetén a vevő köteles megadni az eladó számára minden, a jogainak érvényesítéséhez szükséges információt, átadni a dokumentumokat és valamennyi kapcsolódó váltót és csekket közvetlenül a harmadik személy vásárlók pénzbeli kintlévőségeinek az eladó részére történő teljesítését szolgáló átadását követően. Az eladó értesítheti az adósokat az átruházásról.

6. A vevő haladéktalanul köteles e-mailben értesíteni az eladót harmadik személyek feltételes áruhoz való tényleges vagy várható hozzáféréséről, illetve bármely részlegesen vagy teljesen átruházott kinnlevő forrásról, továbbá haladéktalanul köteles fellépni harmadik személyek minden intézkedésével (pl. a feltételes áruk kényszerértékesítése) szemben.

A vevő továbbá köteles haladéktalanul átadni az eladó részére a kért információkat és dokumentumokat, annak érdekében, hogy az a 3. és 4. pontban foglaltaknak megfelelően gyakorolni tudja a közös tulajdonból származó jogait harmadik felekkel szemben, különösen a vevővel szembeni végrehajtás esetén.

7. Az eladó tulajdonjog-fenntartása automatikusan megszűnik, amikor a vevő által fizetendő teljes kinnlevő összeget megfizették; a feltételes áruk tulajdonjogának a vevőre ruházása további cselekményt nem igényel. A vevő felhívására az eladó átadja neki az őt megillető biztosítékokat; ezeket az eladó választja meg, amennyiben azok értéke a biztosítandó teljes pénzbeli kintlévőség értékét 10%-kal meghaladja.

8. Amennyiben a vevő fizetésképtelenné válik vagy vagyona vonatkozásában fizetésképtelenségi eljárást kezdeményez, a vevő a továbbiakban nem értékesítheti, kezelheti vagy dolgozhatja fel a feltételes árukat, illetve kapcsolhatja vagy egyesítheti, vegyítheti őket más árukkal/tételekkel, egyúttal köteles haladéktalanul külön raktározni és megjelölni azokat.

Vevő köteles továbbá egy elkülönített számára elhelyezni vagy egyéb módon elkülöníteni azon összegeket, melyek az eladó által részére átutalt kintlévőségből származnak.

9. Az eladó jogosult beszámítani a vevővel szemben fennálló pénzbeli kintlévőségét minden olyan kintlévő pénzösszeggel szemben, amellyel a vevő az eladónak vagy az eladó kapcsolt vállalkozásainak tartozik. Ez akkor is alkalmazandó, amennyiben a kölcsönös összegek nem egyeznek meg, illetve amennyiben az egyik fél készpénzben fizet, míg a másik fél elfogadja az ügyfélváltókat.

XIII. Kör kialakítása

1. Amennyiben az eladó ugyanolyan mennyiségben ugyanolyan árut (vagy annak egy részét) vásárol a vevőtől vagy a későbbi vevőtől, ugyanolyan feltételek mellett, mint amilyenek szerint az eladó az árukat eladta, függetlenül attól, hogy azonos volt-e az ár, „kör” alakul ki az ily módon megvásárolt mennyiségek vonatkozásában.

2. Az elszámolt mennyiséggel kapcsolatos számításokat ezt követően összevetik a körhöz tartozó vevők és eladók között, aminek keretében minden vevő a körön belüli legalacsonyabb összeget meghaladó összeget fizet meg az eladója részére. A kiigazításra a kör létrejöttét követő 15. napon kerül sor (vagy a következő munkanapon, ha a 15. nap nem munkanap), de az nem történhet meg a teljesítési időszak első napját vagy utolsó munkanapját megelőzően. Amennyiben a kör pusztán az áruk felajánlása folytán jön létre, az a nap tekintendő az elszámolás napjának, amelyen az árukat rendelkezésre kell bocsátani.

3. Amennyiben azonban a kör létrejötte csak a teljesítési utasítások kiadását vagy megküldését követően válik egyértelművé, a kifizetéseket úgy kell teljesíteni, mintha a kör nem jött volna létre.

4. Amennyiben a kör feleinek egyike kiigazítja kifizetéseit, vagy bíróságon kívüli fizetési haladékot kért, illetve ezen fél vagy más fizetésképtelenségi vagy bírsági felügyelet melletti fizetésképtelenségi

eljárást, illetve csődeljárást kezdeményezett a fél vagyona vonatkozásában, a fent hivatkozott esemény közismertté válásának napját követő első munkanapon fennálló piaci érték lép a legalacsonyabb számla szerinti összeg helyébe (a b) ponttal összhangban). A kifizetést ezt követően ennek alapján kell teljesíteni, kivéve, ha az eladó és a vevő, vagy az érintett fél a kör legalacsonyabb számlaösszege alapján kíván fizetni.

XIV. Teljesítés helye, alkalmazandó jog, eljáró bíróság, egyéb rendelkezések

1. A teljesítés helye a felrakodás vagy a feladás helye. A kifizetés helye az eladó székhelye.

2. A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni. Felek a szerződéssel kapcsolatban felmerülő esetleges vitáikat elsősorban tárgyalás útján rendezik. Amennyiben ez nem jár eredménnyel, a Felek a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 59.§ (2) bekezdésének hatálya alá tartozó bármely jogvita eldöntésére, amely a jelen Szerződésből vagy azzal összefüggésben, annak létrejöttével, módosításával, teljesítésével, megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik alávetik magukat a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság, Budapest kizárólagos döntésének azzal, hogy a Választottbíróság a saját Eljárási Szabályzata szerint jár el.

3. A nemzetközi kereskedelemben a követelések átruházásáról szóló 1980.04.11-i egyezmény nem alkalmazandó.

4. Felek megállapítják, hogy vevőnek lehetősége volt a jelen általános értékesítési és szállítási feltételek rendelkezéseinek egyedi megtárgyalására és módosítására, ezért annak rendelkezései a felek kölcsönös és egybehangzó akaratát fejezik ki. Az előbbiek sérelme nélkül vevő vállalja, hogy a jelen általános értékesítési és szállítási feltételeket postafordultával cégszerű aláírással ellátva eladó részére visszaküldi és előzetesen faxon is megküldi.

5. Vevő kijelenti, hogy a jelen általános értékesítési és szállítási feltételeket és a szerződést gazdasági és szakmai tevékenysége keretében, az agrárszektor jellemzőinek és sajátosságainak, valamint a jelen általános értékesítési és szállítási feltételeket és a szerződést érintő lényeges körülmények ismeretében köti meg, ennek megfelelően tudomással bír különösen arról, hogy a termék piaci árát számos külső tényező (pl. devizaárfolyamok, a vonatkozó termények és termékek világpiaci árai, kereslet-kínálat, terméshozamok, stb.) – pozitív és negatív irányban is - akár jelentősen befolyásolhatja és módosíthatja. A felek az egyértelműség kedvéért rögzítik, hogy a termék piaci árának a szerződés megkötését követően, de a szállítási kötelezettség teljesítését megelőzően történt változása nem minősül vis maiornak, és nem eredményez feltűnően nagy értékaránytalanságot, az alapján vevő a szerződés szerinti kötelezettsége alól nem mentesülhet.

6. Felek rögzítik, hogy amennyiben a jelen általános értékesítési és szállítási feltételek és a szerződések rendelkezései között eltérés, ellentmondás áll fenn, a szerződés(ek) rendelkezései az irányadóak.

7. A jelen általános értékesítési és szállítási feltételek annak tárgya vonatkozásában a Felek teljes szerződéses akaratát és egyetértését alkotja és e tárgyban helyébe lép a felek közti minden korábbi tárgyalásnak, szóbeli vagy írásbeli megállapodásnak, egyetértésnek vagy kötelezettségvállalásnak. Ennek megfelelően a jelen általános értékesítési és szállítási feltételek és a szerződésben foglalt rendelkezéseken kívül a felek által megállapodott szokás, illetve kialakított gyakorlat, valamint az üzletágban széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokások kizárólag abban az esetben válnak a jelen általános értékesítési és szállítási feltételek, illetve a szerződés tartalmává, amennyiben arra vonatkozóan a felek kifejezetten, írásban megállapodnak.

8. Felek nyilatkoznak, hogy eladó a jelen általános értékesítési és szállítási feltételeket és a szerződést érintő lényeges körülményekkel kapcsolatos tájékoztatási és együttműködési kötelezettségének eleget tett.

XV. Hivatalos utasítások

Amennyiben az eladót az egyedi szerződések megkötését követően kötelező szabályozások vagy hatóságok vagy szabályozó szervek által kibocsátott egyéb rendelkezések eredményeként új, a szerződésnek megfelelően értékesített áruk adásvételét vagy szállítását érintő új kötelezettségek terhelik, az általános értékesítési és szállítási feltételek e rendelkezésekből következő módosításait és kiegészítéseit úgy kell tekinteni, mintha azok a felek között megállapodás tárgyát képeznék.

XVI. A Bruck-i gyár címe, eladó elérhetőségei

1. Bruck-i gyár címe Bunge Austria GmbH Industriegelände West 3

A-2460 Bruck-Leitha, Ausztria

2. Eladó elérhetőségei

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Fax: (00 0) 000 0000

Telefon: (00 0) 000 0000

E-mail: xxxx.xxxxxxxx@xxxxx.xxx> ÉS xxxxxx.xxxxxxx@xxxxx.xxx