KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
Komló Város Önkormányzat
0000 Xxxxx, Xxxxxxxx xxx 0.
KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
A Komló Város Önkormányzata ajánlatkérő által indított
„Komló-Kisbattyán megközelítését szolgáló út felújítása” tárgyú, a Kbt. Harmadik része, 115. § szerinti nyílt közbeszerzési eljáráshoz
Felelelős akkreditált szaktanácsadó: Xx. Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxx: 00158
Cím: 7800 Siklós, Felszabadulás u. 38/A. tel/fax: 72/279-200
2021. március 12.
TARTALOMJEGYZÉK
TÁJÉKOZTATÁS AZ AJÁNLATTEVŐK RÉSZÉRE 3
1. BEVEZETŐ 4
2. KIEGÉSZÍTŐ TÁJÉKOZTATÁS 4
3. AJÁNLATOK BENYÚJTÁSA 5
4. Dokumentumok formátuma, informatikai jellemzők 6
5. RÉSZAJÁNLATTÉTEL, ILLETVE TÖBBVÁLTOZATÚ AJÁNLATTÉTEL LEHETŐSÉGE
.......................................................................................................................................................... 9
6. KÖZÖS AJÁNLATTÉTEL 9
7. AZ ÜZLETI TITOK VÉDELME 10
8. AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG 10
9. AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSA 10
10. AZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSE ÉS AZ AJÁNLATI ÁR 12
11. EREDMÉNYHIRDETÉS 16
12. ÖSSZEGEZÉS AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSÁRÓL 16
13. ELŐZETES VITARENDEZÉS 16
14. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS TELJESÍTÉSE 17
15. TÁJÉKOZTATÁST NYÚJTÓ SZERVEK 18
Közbeszerzési műszaki leírás 21
IRATJEGYZÉK 25
Benyújtandó igazolások és nyilatkozatok jegyzéke 26
IRATMINTÁK 27
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ (MINTA) 28
2.számú melléklet 30
RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSI NYILATKOZAT 30
4.számú melléklet 32
ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT 32
BEÉPÍTENI TERVEZETT ÉPÍTŐANYAGOK 42
AJÁNLATTEVŐI ADATKEZELÉSI HOZZÁJÁRULÓ NYILATKOZAT 43
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS TERVEZET 44
ALVÁLLALKOZÓK BEJELENTÉSE 62
DOKUMENTÁCIÓ MELLÉKLETEK 63
TÁJÉKOZTATÁS AZ AJÁNLATTEVŐK RÉSZÉRE
1. BEVEZETŐ
1. Amennyiben a felhívás és jelen dokumentáció között ellentmondás merül fel, úgy a felhívásban közölteket kell mérvadónak tekinteni. Továbbá, amennyiben valemely előírás ellentmond az eljárás megindításakor hatályos jogszabályi előírásoknak, abban az esetben a hatályos jogszabályi előírást kell mérvadónak tekinteni.
2. A jelen közbeszerzési eljárás lebonyolítására a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.) szabályai szerint valamint az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: EKR rendelet) 2. § (3) bekezdése szerint kerül sor a Miniszterelnökség által üzemeltetett Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) igénybevételével. A Kbt. vonatkozó rendelkezései abban az esetben is irányadóak, ha erre a jelen Közbeszerzési Dokumentáció külön nem tesz utalást.
3. Az eljárás fajtája: Kbt. Harmadik Rész, nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárás a nyílt eljárás szabályai szerint.
4. A jelen eljárás olyan közbeszerzési eljárás, amelyben kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeknek az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást megküldte. Bármely gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást. Az ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor ismerteti, hogy mely gazdasági szereplőknek küldte meg saját kezdeményezésére az ajánlattételi felhívást.
5. A közbeszerzési dokumentumok Kbt. 57. § (2) szerinti elérése az eljárásban való részvétel feltétele. A közbeszerzési dokumentumokat Ajánlattevő az EKR rendszerben az ajánlattételi határidő lejártáig érheti el.
6. Az eljárásban nem lehet tárgyalni, Ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálja el a Kbt. 69. §-ban foglalt szabályoka lapján.
7. Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1)-(10) bekezdésében foglaltak szerint biztosítja a hiánypótlási lehetőséget azzal, hogy a Kbt. 71. § (6) bekezdésében foglaltak alkalmazza, amely alapján az ott meghatározott körben nem rendel el újabb hiánypótlást, ha a hiánypótlással az Ajánlattevő az ajánlatában korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás.
8. Ajánlatkérő a Kbt. 131. § (4) bekezdése alapján csak az eljárás nyertesével, vagy - az eljárás nyertesének visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel - ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezésben megjelölte - köti meg a szerződést.
9. A teljeskörű kommunikáció Ajánlatkérő és Ajánlattevők között az EKR rendszerben elektronikus úton történik a „Kommunikáció” fülön. Az eljárás során, Ajánlatkérő által létrehozásra kerülő és Ajánlattevők felé irányuló dokumentumokkal (pl.: hiánypótlási felhívás) kapcsolatban, az EKR rendszer kizárólag a regisztrált elérhetőség(ek)re fogja küldeni az értesítést.
10. Jelen közbeszerzési eljárás kizárólagos hivatalos nyelve: magyar. Minden idegen nyelvű irat, dokumentum benyújtása esetén az idegen nyelvű dokumentummal együtt annak magyar nyelvű fordítását is be kell nyújtani. Az ajánlatkérő a fordítások esetén ajánlattevő általi magyar fordítást is elfogad. A fordítás tartalmának helyességéért az ajánlattevő felel. Ajánlatkérő kizárólag a fordítás szövegét vizsgálja. Az ajánlatkérő elfogadja az eredetileg 2 nyelven készült nyilatkozatokat, iratokat, igazolásokat is.
2. KIEGÉSZÍTŐ TÁJÉKOZTATÁS
1. Amennyiben az Ajánlattevő – a megfelelő ajánlat benyújtása érdekében – az ajánlattételi felhívásban, illetve közbeszerzési dokumentumokban közölt információkkal kapcsolatosan kiegészítő (értelmező) tájékoztatást igényel, úgy kizárólag írásban– a kérdéssel érintett rész megjelölésével (pl. felhívás vagy útmutató melyik pontja, bekezdése stb.) –, kizárólag az EKR
rendszeren keresztül, az ajánlattételi határidő lejárta előtt – ésszerű határidőben, megkeresheti az Ajánlatkérőt.
2. Bármely gazdasági szereplő, aki jelen közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadása során a Kbt. 56. §. és 114. § (6) bekezdésben foglaltakat alkalmazza.
3. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatások vonatkozásában a Kbt. 114. § (6) bekezdése szerint ésszerű időnek tekinti az ajánlattételi határidő lejártát megelőző harmadik napot (tájékoztatás megküldésére), feltéve, hogy a kérdések és kérések az ajánlattételi határidő lejártát megelőző hatodik nap megérkeznek Ajánlatkérőhöz. Ajánlatkérő a határidőn túl érkezett kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemre is válaszolhat, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a válaszadás a megfelelő ajánlattételhez feltétlenül szükséges.
4. Ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, azonban az ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 52.§ (3) bekezdésében foglalt módon élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével.
5. Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárás során helyszíni bejárást a felhívás V.2) További információk 17. pontja szerint nem tart, valamint konzultációt [Kbt. 56. § (6) bekezdés] nem tart.
3. AJÁNLATOK BENYÚJTÁSA
1. Ajánlattevőnek kizárólag elektronikus úton, az EKR rendszeren keresztül, az eljárás erre megadott felületén van lehetősége az ajánlat benyújtására. Az előírt nyilatkozatokat (pl. kizáró okok nyilatkozata) és kötelező adatokat (pl.: értékelési szempont szerinti adatok) az eljárás erre a célra biztosított felületén kell megadni.
2. Egyes igazolások/nyilatkozatok (pl.: aláírási címpéldány, stb.) benyújtására a felület az ajánlat összeállítása során feltöltési lehetőséget biztosít az erre a célra létre hozott blokkokban.
3. Az ajánlat, illetve a blokkonként felöltött dokumentumok nem tartalmazhatnak betoldásokat, törléseket vagy átírásokat, az Ajánlattevő által elkövetett hibák szükséges korrekcióinak kivételével, amely esetben ezen korrekciókat az ajánlatot aláíró személynek, illetve személyeknek kézjegyükkel kell ellátniuk.
4. Ajánlattevő az ajánlatát kizárólag elektronikus úton az EKR rendszeren keresztül, az eljárás erre megadott felületén nyújthatja be.
5. Határidőre benyújtott ajánlatnak csak azok minősülnek, amelyek a felhívásban meghatározott határidőig az EKR rendszeren keresztül felöltésre kerülnek. A beérkezés időpontjáról az EKR rendszer visszaigazolást küld. Az ajánlattételi határidő lejártának időpontját követően 2 óra elteltével kerül sor az ajánlatok hivatalos bontására, melyet az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.
6. Az elektronikusan benyújtott ajánlatok esetében a Kbt. 68. § (4)-(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR rendszer a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek - az ajánlattevők részére elérhetővé teszi.
7. Az ajánlattételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan:
a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy
b) – anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna – üzemzavar folytán az ajánlattételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető.
Ebben az esetben az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidőt meghosszabbítani az EKR működésének helyreállítását követően. Az EKR működésének helyreállításáról az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé. A határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy megfelelő idő, de legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két nap, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladásától számított négy nap álljon rendelkezésre az ajánlat benyújtására.
8. Üzemszünet és üzemzavar
Üzemszünet: minden olyan tervezhető technikai tevékenység, amely az EKR szolgáltatásainak szünetelését eredményezi.
Üzemzavar: az EKR üzemeltetője által megállapított és külön jogszabályban foglaltak szerint dokumentált, előre nem tervezett üzemszünet vagy előre nem tervezett, az EKR korlátozott működőképességét jelentő helyzet.
9. Ha az ajánlattételi határidő módosítása szükséges, de az EKR üzemzavara miatt módosító hirdetmény feladása vagy értesítés megküldése nem lehetséges a Kbt. 55. § (2)–(3) bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően, az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő módosításáról szóló hirdetményt az ajánlattételi határidő lejárta után is feladhatja, illetve a hirdetménnyel közzé nem tett felhívás esetén a módosításról szóló értesítést a Kbt. szerinti határidőn túl is kiküldheti, az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon, erre a körülményre azonban a módosító hirdetményben utalni kell.
10. Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni.
11. Nem követ el jogsértést az ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére.
12. Az elektronikus lefolytatásból és kommunikációból eredő különös előírások:
4. Dokumentumok formátuma, informatikai jellemzők:
Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzésii eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy – amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre – a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban – a következő bekezdésben foglalt eset kivételével – nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását.
Ajánlatkérő előírja, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.
Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni. Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll
rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban, és az ajánlattevő eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat felelős fordításának kell tekinteni.
Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papír alapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként vagy olyan formában is, ahol a papír alapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel – elektronikusan látta el hitelesítéssel.
Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő – ha azt nem tartja szükségesnek – nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.
Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum eleget tesz a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az egyéb okból nem olvasható, illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő – ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik – csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.
Az ajánlatkérő annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők által benyújtott dokumentumok tartalmát meg tudja jeleníteni, a rendszerben csatolt formában benyújtandó elektronikus dokumentumok jellemzőire, így különösen a fájlformátumra vonatkozó alábbi követelményeket írja elő:
Az ajánlatban azon nyilatkozatokat, amelyekre Ajánlatkérő nem bocsát rendelkezésre az EKR rendszerben generált űrlapokat, az aláírásra jogosult általa aláírtan (amennyiben értelmezhető cégszerű aláírással), beszkennelve, egyszerű másolati formában PDF, JPEG, vagy TIFF formátumban kell becsatolni. Amennyiben a dokumentáció részeként részletes ártáblázatok, vagy árazatlan költségvetések Excel formátumban kerülnek kiadásra, akkor ezeknek a beárazott példányát Excel formátumban kell becsatolni.
Elektronikus nyilatkozattétel
Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatot a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben a gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.
Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa
elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.
Az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha
a) a közbeszerzés különleges jellegéből adódóan az elektronikus úton történő kommunikáció olyan sajátos berendezéseket vagy fájlformátumokat igényelne, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, vagy amelyeket a széles körben elérhető alkalmazások nem támogatnak;
b) az ajánlatok elkészítéséhez részben olyan fájlformátumok használata szükséges, amelyek nem kezelhetők más nyílt vagy széles körben elérhető alkalmazással, vagy felhasználási engedélyhez kötöttek, és az ajánlatkérő nem tudja ezeket a 41/B. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátani az ajánlat érintett részei vonatkozásában;
c) az elektronikus kommunikáció alkalmazása olyan különleges irodai berendezést igényelne az ajánlatkérő részéről, amely általában nem áll az ajánlatkérők rendelkezésére;
d) az ajánlatkérő olyan fizikai vagy méretarányos modellek benyújtását írja elő, amelyek elektronikus úton nem továbbíthatók (a beadandó modell vonatkozásában);
e) az EKR üzemeltetője által - a honlapján - közzétett tájékoztatás alapján az EKR részben vagy egészben tartósan nem tudja biztosítani az e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást; vagy
f) az EKR több napon keresztül fennálló - jogszabályban meghatározott - üzemzavara miatt a
98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt nem lenne megvalósítható.
Számítási hiba javítása
Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (11) bekezdését azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy ha az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével –, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.
Az ajánlat tartalma
Az Ajánlattevőnek a felhívásban, illetőleg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Ajánlatkérő az ajánlattétel megkönnyítése érdekében jelen dokumentáció mellékleteiben dokumentummintákat bocsát az Ajánlattevők rendelkezésére. Ajánlattevő ajánlatában a dokumentáció mintáitól eltérő, egyéb nyilatkozatokkal, igazolásokkal, stb. is teljesítheti az előírásokat, amennyiben a benyújtott dokumentumok a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglalt követelményeknek megfelelnek azzal, hogy ahol az EKR az ajánlatkérő által létrehozandó dokumentumra elektronikus űrlapot biztosított, az ajánlatkérő ezen dokumentumokat az elektronikus űrlap alkalmazásával hozta létre, az ajánlattevő ezen űrlapot köteles kitölteni.
Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlatban szereplő dokumentumokat aláíró, az ajánlattevő és az alvállalkozó esetében:
a) a képviseletre való jogosultság igazolásának érdekében olyan okiratot (pl. alapító okirat), amelyből egyértelműen megállapítható az aláíró személy jogosultsága (Amennyiben az ajánlattevő, adott esetben megnevezett alvállalkozó a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi V. törvény hatálya alá tartozik, vagy a 2013. évi V. törvény 3:89. §-a szerinti gazdasági társaság, úgy nem kell csatolni az aláíró személy képviseletre való jogosultságát igazoló okiratot, tekintettel arra, hogy ez a Kbt. 69. § (11) bekezdése alapján ingyenesen ellenőrizhető. Természetes személy
esetében (ide értve az egyéni vállalkozót is) saját személye vonatkozásában értelemszerűen nem kell csatolni a saját
személyének képviseletre való jogosultságát igazoló fenti okiratot.);
b) aláírási címpéldányt vagy ügyvéd által ellenjegyzett vagy két tanú aláírásával ellátott dokumentumot, melyből egyértelműen megállapítható az aláíró személy aláírásának mintája (A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) hatálya alá tartozó ajánlattevő, , adott esetben megnevezett alvállalkozó esetében a Ctv. 9.
§-a szerint az aláíró személy vonatkozásában közjegyző által készített aláírási címpéldányt vagy ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintát kell csatolni.).
c) Amennyiben az ajánlatot nem az írásbeli képviseletre jogosult személy írja alá, akkor az adott személy(ek)nek az ajánlat aláírására vonatkozó, a meghatalmazott aláírás mintáját is tartalmazó, a képviseletre jogosult általi, cégszerű aláírással ellátott meghatalmazását is szükséges csatolni. Az ajánlatban nyilatkozni szükséges arra vonatkozóan, hogy valamennyi dokumentumot, nyilatkozatot az arra jogosult személy írta alá.
5. RÉSZAJÁNLATTÉTEL, ILLETVE TÖBBVÁLTOZATÚ AJÁNLATTÉTEL LEHETŐSÉGE
5.1. Ajánlatkérő a részekre történő ajánlattételt a felhívás II.1.7) pontja szerint nem biztosítja.
5.2. Az Ajánlattevők jelen eljárásban többváltozatú (alternatív) ajánlatot nem tehetnek, az ilyen ajánlatokat ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja, tekintettel arra, hogy nem összehasonlíthatóak a többi ajánlattal.
6. KÖZÖS AJÁNLATTÉTEL
6.1. Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. Közös ajánlattétel esetén a Kbt. 35. § alapján kell eljárni.
Az ajánlatban csatolni kell a a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselő meghatalmazását tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletére jogosult gazdasági szereplő az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat.
6.2. Közös ajánlatot tevő nyertesek által létrehozandó gazdasági társaság, illetve jogi személy létrehozását ajánlatkérő kizárja mind ajánlattevő, mind közös ajánlattevők vonatkozásában.
6.3. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.
6.4. A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az Ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.
6.5. A közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével.
6.6. Amennyiben több gazdasági szereplő közösen tesz ajánlatot a közbeszerzési eljárásban, akkor az ajánlathoz csatolniuk kell az erre vonatkozó megállapodást.
A közös ajánlattevők megállapodásának tartalmaznia kell:
(a) a jelen közbeszerzési eljárásban közös ajánlattevők nevében nyilatkozattételre jogosult közös
ajánlattevő megnevezését;
(b) jelen közbeszerzési eljárásban kapcsolattartásra kijelölt közös ajánlattevő adatait;
(c) a szerződés teljesítéséért egyetemleges felelősségvállalást minden közös ajánlattevő részéről;
(d) ajánlatban vállalt kötelezettségek és a munka megosztásának ismertetését a közös ajánlattevők között;
(e) a szerződést biztosító mellékkötelezettségek (teljes körű jótállás, késedelmi kötbér, meghiúsulási kötbér) biztosítására vonatkozó feltételek teljesítésének ismertetését a közös ajánlattevők között;
(f) a számlázás rendjét a közös ajánlattevők között (a közös ajánlattevők külön-külön kötelesek a számlázásra)
(g) a megállapodásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat
6.7. Jelen közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő vállalkozási szerződést – amennyiben a nyertes ajánlattevőnek minősülnek – a közös ajánlattevők mindegyikének alá kell írnia.
7. AZ ÜZLETI TITOK VÉDELME
A gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban, vagy felvilágosításban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
Az üzleti titok védelmének és a fenti iratok üzleti titokká nyilvánításának részletes szabályait a Kbt. 44. § tartalmazza.
A gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza.
8. AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG
8.1. Az ajánlati kötöttség időtartama: az ajánlattételi határidő lejártának időpontjától számított 60 naptári nap.
8.2. Az Ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az Ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot. Amennyiben az Ajánlattevő az Ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az Ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben valamelyik Ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.
8.3. Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc nappal meghosszabbodik.
9. AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSA
9.1. A nyílt eljárásban az ajánlatok bírálatát az Ajánlatkérő egy szakaszban végzi, a Kbt. 69. § - 70. § - ában foglalt nyílt eljárás közösségi eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza.
Ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát, az ajánlati nyilatkozatok alapján az ajánlatok értékelését követően végezi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb, vagy a legkedvezőbb és az azt
követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot, illetve szükség szerint alkalmazza a Kbt. 71-72. §-ban foglaltakat.
9.2. Az ajánlatok elbírálása során az Ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
9.3. Az Ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatok tételes átvizsgálása során megállapításra kerülnek az ajánlatok esetleges érvénytelenítésére vagy az ajánlattevő kizárására okot adó körülmények.
9.4. Az Ajánlatkérő a bírálat során a kizáró okok előzetes ellenőrzése körében köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett elérhető adatbázisok adatait is.
Az előzetes ellenőrzés során a megfelelőnek talált ajánlatokat az Ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli, majd az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az Ajánlatkérő az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető Ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívja a kizáró okok tekintetében az ajánlattételi felhívásban előírt igazolások benyújtására. Ajánlattevő által ajánlatában az Ajánlatkérő erre vonatkozó felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az Ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon Ajánlattevő(k) tekintetében bevonni a bírálatba, amely Ajánlattevő(ke)t Ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az Ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az Ajánlatkérő nem hívja fel az Ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el, vagy felvilágosítást kér. Amennyiben az igazolások benyújtására felkért ajánlattevő ajánlata a hiánypótlás, és felvilágosítás kérést követően érvénytelen, ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlatot - az értékelés során kapott pontszám alapján - követő ajánlatot benyújtott ajánlattevőt kéri fel az igazolások benyújtására.
Az igazolások nem kérhetők, ha az Ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér a kizáró okok hiányát igazoló adatbázisokhoz, és a gazdasági szereplő ezek elérhetőségét az egységes európai közbeszerzési dokumentumban megjelölte. Az említett igazolási módok kiválthatók, ha az érintett gazdasági szereplő minősített ajánlattevői jegyzéken való szerepléssel bizonyítja, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban előírt követelményeknek. Ezért amennyiben ilyen adatbázisban, jegyzékben szerepel az Ajánlattevő, kérjük mindenképp jelölje annak elérhetőségét a megfelelő helyen a dokumentumban. Nem magyar nyelvű nyilvántartás esetén az Ajánlatkérő kérheti a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának benyújtását.
9.5. Ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni.
9.6. Az Ajánlatkérő köteles az összes Ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az Ajánlattevőktől felvilágosítást kérni. A hiánypótlás és felvilágosítás kérésre vonatkozó szabályokat a Kbt. 71. §-a tartalmazza.
Mindaddig, amíg bármely Ajánlattevő számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban, az Ajánlattevő pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az Ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. Ajánlatkérő nem rendel el újabb hiánypótlást, ha Ajánlattevő a hiánypótlása során korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás.
9.7. Az irreális ajánlati elem (ellenszolgáltatás) miatti indokolás kérés szabályait a Kbt. 72. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő fenntartja a jogot a Kbt. 81. § (4)-(5) bekezdésének alkalmazására, azaz az alábbiak szerinti értékelésre:
A bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő tekintetében vizsgálja az ár aránytalanul alacsony voltát és alkalmazza szükség esetén a Kbt. 72. § szerinti eljárást.
10. AZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSE ÉS AZ AJÁNLATI ÁR
10.1. Értékelési szempont:
a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pont alapján a legjobb ár-érték arány szerinti értékelési szempont.
10.2. Az értékelés részletes módszere
Megnevezés/Súlyszám
1. részszempont: Nettó vállalkozói díj (Ft)/ 70
Ajánlatkérő az 1. részszempont esetében a fordított arányosítás módszerét alkalmazza a KH útmutatója (KÉ 2020. évi 60. szám; 2020. március 25.) szerint. Ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (10) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva fordítottan arányosan számolja ki a pontszámokat. Alkalmazandó képlet:
Alegjobb
P= x (Pmax - Pmin) + Pmin
Avizsgált
P = a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Alegjobb = a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme
Avizsgált = a vizsgált ajánlat tartalmi eleme Pmax = a pontskála felső határa
Pmin = a pontskála alsó határa
Ha e módszer alkalmazásával tört pontértékek keletkeznek, akkor azokat a matematikai kerekítés szabályainak megfelelően két tizedes jegyre kell kerekíteni.
2. részszempont:
A szerződés teljesítésébe bevonni kívánt MV-KÉ felelős műszaki vezető szakmai tapasztalata (min.0-max.36 hónap)/10
3. részszempont: A szerződés teljesítésébe bevonni kívánt építésvezető szakember mélyépítési munkák során szerzett szakmai tapasztalata (min.0-max.36 hónap)/10
4. részszempont: Jótállás: A kötelező 36 hónap jótállás felett vállalt jótállás időtartama (min. 0 hó-max. 24 hó) / 10
Ajánlatkérő a 2., 3. és 4. részszempont esetében a KH útmutatója (KÉ 2020. évi 60. szám; 2020. március 25.) szerinti egyenes arányosítás módszerét alkalmazza. Ajánlatkérő számára mindhárom részszempontnál a minél nagyobb érték a kedvezőbb. Ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva arányosan számolja ki a pontszámokat.
Alkalmazandó képlet:
Avizsgált
P= x (Pmax - Pmin) + Pmin
Alegjobb
P = a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Alegjobb = a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme
Avizsgált = a vizsgált ajánlat tartalmi eleme Pmax = a pontskála felső határa
Pmin = a pontskála alsó határa
A Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján az adott ajánlati elem
- azon legkedvezőtlenebb szintje, amelynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet:
2. részszempont: minimum 0 hónap.
Ajánlatkérő szintén 0 ponttal értékeli azon ajánlatot, amelyben olyan szakember kerül bemutatásra, aki az előírt jogosultsággal nem rendelkezik.
3. részszempont: minimum 0 hónap
4. részszempont: minimum 0 hónap
- és azon legkedvezőbb szintje, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az adható pontszám felső határával azonos számú pontszámot ad:
2. részszempont: maximum 36 hónap
3. részszempont: maximum 36 hónap
4. részszempont: maximum 24 hónap
Amennyiben az ajánlattevő a maximum értéknél kedvezőbb ajánlatot tesz, Ajánlatkérő ez esetben is a legkedvezőbbként meghatározott értéket helyettesíti be a képletbe.
Amennyiben az ajánlattevő „0” megajánlást tesz a részszempontra, abban az esetben Ajánlatkérő a képlet alkalmazása nélkül osztja ki a 0 pontot.
Amennyiben a megajánlás nem éri el a legkedvezőtlenebb szintet (amennyiben van rá jogszerű lehetőség, a hiánypótlást követően sem teljesítik a feltételt) a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ajánlat érvénytelenségét vonják maga után.
Ha e módszer alkalmazásával tört pontértékek keletkeznek, akkor azokat a matematikai kerekítés szabályainak megfelelően két tizedes jegyre kell kerekíteni.
Az egyes szempontokra adott pontszámok a részszemponthoz tartozó súlyszámmal felszorzásra, majd az így súlyozott pontszámok összeadásra kerülnek.
Az az ajánlat a legjobb ár-érték arányú, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
Az eljárás nyertese az az Ajánlattevő, aki az Ajánlatkérő részére az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.
Ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplők figyelmét, hogy a Kbt. 71. § (9a) bekezdése alapján ha az ajánlatkérő a 77. § (1) bekezdése szerint meghatározta egy ajánlati elem legkedvezőbb szintjét és az ajánlatban ezen elemre vonatkozó adatokban ellentmondás van, de megállapítható, hogy az ajánlati elemre ettől függetlenül is az elérhető legmagasabb pontszámot kell adni, az ajánlat nem nyilvánítható érvénytelenné és a (9) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó.
10.3. A részszempontokkal kapcsolatos előírások
10.3.1.
Az ajánlati ár
Az ajánlati árnak tartalmaznia kell az összes felmerülő adót, közterhet, illetéket stb. kivéve az ÁFA összegét. Az ajánlati árnak minden, a szerződésszerű teljesítés érdekében, valamint a műszaki leírásban foglaltak szerint felmerülő költséget magában kell foglalnia. Az ajánlati árat magyar forintban, nettó értékben, pozitív egész számokban kell megadni.
Az árat magyar forintban kell megadni. Az átalányárnak tartalmaznia kell a valamennyi, a szerződésszerű teljesítéssel kapcsolatban, valamint a műszaki leírásban foglaltak szerint felmerülő költséget. Az ajánlattevőnek a megajánlani kívánt rész vonatkozásában részletes árajánlatot kell tennie az árazatlan költségvetési kiírás beárazásával és csatolásával, amelyet ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezésre bocsátott.
A felolvasólapon az árazott költségvetés NETTÓ (Anyag+díj) mindösszesen értékét kell feltüntetni.
A költségvetési kiírásokon belül tilos az egyes sorokat összevonni, az egyes tételekhez tartozó mennyiséget, mennyiségi egységet megváltoztatni. Nem tilos (adott esetben) a sorokat bővíteni abban az esetben, amennyiben az adott sor szerint megajánlandó termékkel egyenértékű ajánlatot ajánlattevő csak több termékegységgel tud azonos vagy jobb paraméterekkel megajánlani. Ilyen esetben azonban kérjük fokozottan ügyeljenek a mennyiségek és a képletek megfelelő alkalmazására.
A költségvetési kiírás valamennyi tételét be kell árazni.
10.3.2. A szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakemberek szakmai tapasztalata
Felhívja Ajánlatkérő az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a szerződés megkötésének időpontjára a nyertes ajánlattevőnek rendelkeznie kell legalább 1 fő MV-KÉ jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető szakemberrel, valamint 1 fő építésvezető szakemberrel.
A szakembereket a jelen közbeszerzés eredményeként megkötött vállalkozói szerződés nyertesének a kivitelezés során kötelessége alkalmazni.
A 2. és a 3. értékelési részszempontok esetében ajánlatkérő a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja által adott lehetőség szerint az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feladatok körében értékként tekint a minél nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek bevonására, mellyel a kivitelezés szakmai minősége és a kivitelezési feladatok ellátásának szakmai színvonala emelhető.
A teljesítésbe bevonni kívánt, és egyben többet tapasztalatukra tekintettel értékelésre megajánlott szakembereket az ajánlatban név szerint meg kell jelölni, megajánlani, e körben hiánypótlásra nincs lehetőség.
Ajánlattevő az értékelés érdekében köteles ajánlatában bemutatni a teljesítésbe bevonni kívánt MV-KÉ (közlekedési építmények szakterület) felelős műszaki vezető szakember és a teljesítésbe bevonni kívánt építésvezető szakembert, akinek mélyépítési munkák során szerzett releváns szakmai tapasztalata van, az alábbiak szerint:
1. az ajánlatban nyilatkozni köteles a szakemberek nevéről EKR űrlapon, valamint
2. csatolni köteles a szakemberek saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajzát, amelyből a felolvasólapon szereplő tapasztalat megállapítható,
3. csatolni köteles a szakemberek végzettségét/képzettségét (jogosultságát) igazoló dokumentum másolatát,
4. csatolni köteles a szakemberek saját kezűleg aláírt nyilatkozatának másolatát, amely szerint az ajánlattevővel való szerződéskötés esetén a szerződés teljes ideje alatt ajánlattevő rendelkezésére fog állni.
A tapasztalati időhöz kizárólag egész hónapok vehetők figyelembe, ezért az önéletrajzon év/hónap pontossággal kell megadni a szakmai tapasztalat megszerzésének kezdő és befejező időpontjait is.
A teljesítésbe bevonni kívánt MV-KÉ felelős műszaki vezető szakember önéletrajzán a jogosultság megszerzését követően szerzett 36 hónap többlettapasztalaton felüli további tapasztalatok ismertetése nem szükséges, azokat Ajánlatkérő az értékelés során figyelmen kívül hagyja.
A szakmai gyakorlat körében ismertetni kell az építési szerződést (a minimális adattartalom a Megrendelő és/vagy az építési projekt megnevezése, a kivitelezés helyszíne és az építési tevékenység rövid leírása), az építési szerződés megvalósulása során betöltött pozíciót és a szerződés időtartamát (tól, -ig; (év/hónap részletezettséggel).
Az építésvezető szakember esetén Ajánlatkérő építőipari képzettséget fogad el az alábbiak szerint:
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet I-VII. pontjai „Képesítési minimum követelmény és az ezzel egyenértékű szakképzettség” oszlopaiban megadott képzettségek, továbbá
Kőműves; Gipszkartonozó, stukkózó; Ács; Állványozó; Bádogos, Burkoló, Csőhálózat-szerelő, Csővezeték-építő, Épületasztalos; Építményszerkezet-szerelő; építőipari gépész (földmunka, emelő és rakodó, általános); Épületszobrász; Épületlakatos; Épületmechanikai szerelő; Építőipari szakközépiskolai szak, könnyűszerkezet-építési leágazás; építőipari szakközépiskolai szak, magasépítési leágazás; építőipari szakközépiskolai szak, mélyépítési leágazás; építőipari szakközépiskolai szak, út- hídépítési és fenntartási leágazás, Építettkörnyezetmérnök-asszisztens, Épületgépész technikus, Építményszigetelő/Épületszigetelő; Építményvakoló kőműves; Építményzsaluzat-szerelő; Építőanyag- ipari technikus; Épületvillamossági technikus, Gépésztechnikus, Hidegburkoló; Hő- és hangszigetelő; Létesítménygeodéta szaktechnikus; Magasépítő technikus; Mélyépítő technikus; Szellőző- és klímaberendezés-szerelő; Szobafestő; Térburkoló; Tetőfedő; Villanyszerelő; Víz- és gázvezetékszerelő; Zsaluzó, és az itt megjelölt képzettségekkel egyenértékű képzettségeket, mely esetben az egyenértékűség igazolása Ajánlattevő kötelezettsége.
Ajánlatkérő építésvezetőnek tekinti azt a személyt, aki legalább középfokú végzettségű, építőipari képzettségű építésvezető, és az értékelés körében aki magasépítési munkák során szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezik, és aki az alábbi tevékenységért felel:
Az építési munkahely átvétele, őrzése, közvetlen irányítása, és ennek során
- az építményen végzett építési-szerelési munkák összehangolása;
- a hatósági előírásoknak, engedélyeknek és az ezekhez tartozó műszaki terveknek megfelelő kivitelezés elősegítése;
- az építőipari munkafolyamat megszervezése, továbbá a technológiai, a munkavédelmi és egészségügyi előírások megtartásának elősegítése, ellenőrzése;
- az építési-szerelési munkákkal kapcsolatos tűzrendészeti és rendészeti intézkedések végrehajtásának ellenőrzése;
- az építőipari munka minőségének védelme;
- azonnali intézkedést igénylő műszaki feladatok megoldása;
A Megrendelővel, illetőleg helyszíni képviselőjével, a tervezővel, valamint az építési-szerelési munkák felelős műszaki vezetőivel való együttműködés,
Az átadás-átvételi eljárásban, illetőleg a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés
Tehát nem elegendő, ha a szakemberek valamely munkáltatónál szerezett tapasztalatnál a munkakörhöz/beosztáshoz pl. csak azt írja be, hogy ügyvezető, vagy igazgató, vagy egyéni vállalkozó, vagy mérnök, mert abból nem állapítható meg a megfelelő szakmai tapasztalat, ezért kérjük megadni a felsoroltak valamely pontjának megfelelő konkrét építőipari szakmai tevékenységet is, amelyet a szakember végzett. Az ajánlatban a szakembereket az EKR-ben generált Űrlapon kell megnevezni.
Ajánlatkérő az azonos időben („párhuzamosan”) több különféle munkával szerzett szakmai tapasztalatot csak egyszer veszi figyelembe. Ajánlatkérő a törthónapokat nem, csak a teljes (annak elsőtől utolsó napjáig szakmai gyakorlattal kitöltött) hónapokat veszi figyelembe.
10.3.3. A jótállás
Az Ajánlattevőnek a kötelező jótállás felett vállalt többlet jótállást egész hónapokban, arab számmal van lehetősége megadni (betűvel kizárt). Amenyibben a megadott érték tizedes értékeket is tartalmaz, abban az esetben is csak az egész érték kerül figyelembe vételre kerekítés nélkül.
11. EREDMÉNYHIRDETÉS
11.1. Az ajánlatkérő az ajánlattevőket, részvételre jelentkezőket, valamint a bontást megelőzően azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránti érdeklődésüket jelezték, köteles írásban tájékoztatni minden, az eljárás eredményére kiható döntésről és információról, valamint ezek részletes indokáról, a döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül.
11.2. Jelen közbeszerzési eljárást az Ajánlatkérő eredménytelenné nyilvánítja, ha:
a) nem nyújtottak be ajánlatot;
b) kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;
c) az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát.
Jelen közbeszerzési eljárást az Ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja (többek között), ha:
a) a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált vagy a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye [53. § (4)–(6) bekezdés];
Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdésében foglalt eseteken túl akkor is, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely a Kbt.-ben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható.
12. ÖSSZEGEZÉS AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSÁRÓL
12.1. Az Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor a fenti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden Ajánlattevő részére egyidejűleg, az EKR rendszeren keresztül küldi meg.
12.2. Az Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az Ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve amennyiben a teljesítés megkezdése miatt az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az Ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes Ajánlattevőnek megküldeni.
13. ELŐZETES VITARENDEZÉS
13.1. A Kbt. 80. § (1) bekezdése szerinti előzetes vitarendezési kérelmet az EKR rendszeren keresztül lehet megküldeni.
A kérelmezőnek az Ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra - ha vannak ilyenek - hivatkoznia kell.
13.2. Az előzetes vitarendezési eljárás szabályait a Kbt. 80. §-a tartalmazza.
13.3. Amennyiben valamely Ajánlattevő a rendelkezésére álló határidőben előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést - ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést - ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna.
14. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS TELJESÍTÉSE
14.1. Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) - közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően, az EKR rendszeren kívül.
14.2. Ajánlatkérő az eredményről szóló írásbeli tájékoztatást követően, a Kbt. 131. § (5)-(6) bekezdése szerinti határidőn belül, a Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján köt szerződést a nyertes Ajánlattevővel vagy a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerinti esetben a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot benyújtó szervezettel.
14.3. A nyertes Ajánlattevő köteles az Ajánlatkérővel szerződést kötni az ajánlattételi felhívás szerinti időpontban a Kbt. 131. § alapján, valamint az Ajánlattételi Dokumentációban megadott szerződéstervezet és az ajánlatának tartalma szerint.
14.4. Amennyiben az Ajánlattevő nem írja alá a szerződést a fenti időpontban, akkor ezt az Ajánlatkérő az Ajánlattevő visszalépésének tekinti, anélkül azonban, hogy az Ajánlatkérő fenntarthatna magának bármiféle kártérítési igényt az Ajánlattevő e mulasztásának tekintetében.
14.5. Amennyiben a nyertes Ajánlattevővel a szerződéskötés a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerinti körülmény fennállása miatt meghiúsul, akkor az Ajánlatkérő jogosult a következő – második – legkedvezőbb Ajánlatot tevőnek minősített Ajánlattevővel szerződést kötni.
14.6. A szerződésnek tartalmaznia kell- az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.
14.7. Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlatot (ha Ajánlatkérő hirdetett második helyezettet) tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc nappal meghosszabbodik.
14.8. Az Ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy:
- nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a 62. § (1) bekezdés k) pont ka)–kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;
- a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.
14.9. Az Ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon – ha:
- a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely nem felel meg az 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltételeknek.
- a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságban, amely nem
felel meg az 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltételeknek.
Jelen pontban említett felmondás esetén a nyertes ajánlattevő a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.
14.10. A külföldi adóilletőségű nyertes Ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
14.11. A közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek kell teljesítenie.
14.12. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd – a később bevont alvállalkozók tekintetében – a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni (a megnevezésen túl az elérhetőség, valamint a képviseletre jogosult megjelölésével), amely részt vesz a szerződés teljesítésében. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról. A nyertes ajánlattevő a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. Az ajánlatkérő részére e kötelezettség végrehajtásáról külön nyilatkozatot vagy más igazolást nem kell benyújtani.
15. TÁJÉKOZTATÁST NYÚJTÓ SZERVEK:
15.1. A Kbt. 73. § (4) bekezdés szerint a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. A Közbeszerzési Hatóság – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden évben rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás alapján – tájékoztatást tesz közzé honlapján a Magyarországon egyes ágazatokban alkalmazandó kötelező legkisebb munkabérről.
15.2. A Kbt. 73. § (5) bekezdés alapján az Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az Ajánlattevő tájékoztatást kaphat a Kbt. 73. § (4) bekezdés szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni. Az Ajánlatkérő a Kbt. 73. § (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel nem köteles a közbeszerzési eljárásban külön információk feltüntetését előírni az ajánlatban, csak azt ellenőrzi, hogy az ajánlatban feltüntetett információk nem mondanak-e ellent a Kbt. 73. § (4) bekezdés szerinti követelményeknek.
Adózási kérdésekben:
– Nemzeti Adó- és Vámhivatal
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x 0. (központ)
Tel.: x00-0-000-0000 (kek szam:x00-00-00-00-00) Fax: x00-0-000-0000
A területileg illetekes regionális igazgatósagok elérhetősége a xxx.xxx.xxx.xx internet-címen található.
– NAV Baranya Megyei Adóigazgatósága
0000 Xxxx, Xxxxxxx xx 00-00
7602 Pécs, Pf.:230 Tel.: 72/533-500 Fax: 72/212-133
Munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kérésekben:
Kormányhivatal Foglalkoztatasi Főosztályának Munkavédelmi Ellenőrzési Osztálya A területileg illetekes szerv a xxx.xxxx.xx internetes oldal, elerhetőseg/Munkavédelmi felügyelőségek menüpont alatt talalható.
Szekhely: 1036 Budapest, Varadi u. 15.
Levelezesi cim: 1438 Budapest Pf. 520.
Tel.: +36-1- 000-0000, +36-1- 000-0000
Fax: +36-1- 000-0000
Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály
0000 Xxxx, Xxxxxx x. 46.
Telefon: (72) 896-000 Fax: -
e-mail: xxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xxx.xx
– Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Székhely: 1145 Budapest, Columbus u. 17-23. Levelezési cím: 1590 Budapest, Pf. 95.
Tel.: x00 00000000
Fax: x00 00000000
E-mail: xxxx@xxxxx.xxx.xx Honlap:xxx.xxxx.xx
– Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály
Cím: 7623 Pécs, Szabadság u. 7. Levélcím: 0000 Xxxx, Pf.:47 Telefon: 00-000-000
Fax: 00-000-000
E-mail: nepegeszsegugy @xxxxxxx.xxx.xx
– Egyenlő Bánásmód Hatósag
Szekhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B. Tel.: x00-0-000-0000 (zoldszam: x00-00-000-000)
Fax: x00-0-000-0000
Postafiok: 1539 Budapest, Pf. 672 e-mail: xxx@xxxxxxxxxxxxxxx.xx EBH Hatósági es Jogi Főosztály
Előzetes telefonos bejelentkezes: x00-0-000-0000, hetfő 9.00-16.00 Honlap: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx
Környezetvédelmi kérdésekben:
Baranya Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály
Címe: 7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15.
Postacíme: 7602 Pécs, Pf. 412.
Elektronikus címe: xxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xxx.xx Telefonszáma: (72) 795-179
Telefaxszáma: (72) 567-012
Munkahelyi egészség kérdéseiben:
– Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály
Cím: 7623 Pécs, Szabadság u. 7. Levélcím: 0000 Xxxx, Pf.:47 Telefon: 00-000-000
Fax: 00-000-000
E-mail: nepegeszsegugy @xxxxxxx.xxx.xx
Fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére vonatkozó kérdésekben:
– Emberi Erőforrások Minisztériuma Székhely: 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Tel: x00 00000000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx
Közbeszerzési műszaki leírás
I. Általános követelmények
a) az építményrészek, a szerkezeti elemek, a beépített berendezések stb. térbeli elhelyezkedése, mérete, mennyisége:
Tervdokumentáció és műszaki leírás szerint.
b) A kész állapotra vonatkozó műszaki és minőségi követelményeket rögzítő leírás szakáganként:
A kivitelezést az érvényes nemzeti szabványok, és a vonatkozó műszaki előírások alapján kell elvégezni.
c) Az építmény megvalósítását, a kivitelezés módját befolyásoló körülmények, szolgáltatások: ---
d) az ajánlattételt lényegesen befolyásoló, építési beruházásnak nem minősülő, de azzal együtt elkészítendő munkák: Megvalósulási dokumentáció elkészítése és szolgáltatása 2 papír + 1 digitális példányban.
e) az ajánlattételt befolyásoló, az építési beruházás során elvégzendő régészeti feladatellátás követelményei, - ha a beruházás előkészítése során készült - előzetes régészeti dokumentáció vagy örökségvédelmi hatástanulmány: ----
f) azon jogszabályok megjelölése, amelyeknek való megfelelést az ajánlatkérő érvényességi feltételként határoz meg:---
II. Részletezett követelmények
1. Alapadatok, okiratok:
a) Az építési beruházás tárgyát képező építmény, építési tevékenység jellemző adatai:
aa) az építmény, építési tevékenység előírások szerinti szabatos megnevezése:
„Komló-Kisbattyán megközelítését szolgáló út felúj.”.
ab) az építési munkahely megjelölése:
7300 Komló Batthyány utca 2808 hrsz.; 0518 hrsz. Komló-Kisbattyán külterület; 5603 hrsz.
Kisbattyán; 5631 hrsz. Kisbattyán; 5657/1 hrsz. Kisbattyán
ac) az építmény, az építési tevékenység meghatározó paraméterei (teljesítőképessége, kapacitása, befogadóképessége, férőhelyszáma, jellemző mérete stb.): Tervdokumentáció és műszaki leírás szerint
ad) az építési tevékenység jellege (új építmény építése, átalakítás, bővítés, bontás stb)
felújítás, bontás, építés
ae) az építés kívánt kezdési és befejezési időpontja:
Kezdés, munkaterület átadása: Megrendelő a munkaterületet a szerződés Xxxxx általi aláírásától számított 10 naptári napon belül adja át Vállalkozó részére.
Befejezés: A munkaterület átadástól számított 8 hónap Vállalkozó Megrendelő előzetes hozzájárulásával előteljesítésre, előzetes átadásra jogosult.
af) Az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételek: A munka minőségének meghatározására a szerződéskötés időpontjában hatályos rendeletek alapján kötelezően alkalmazandó érvényes nemzeti szabványok, vonatkozó műszaki és szakmai előírások mérvadóak, ezek alapján kell a munkát elvégezni.
b) Előzmény okiratok (másolatban):
ba) jogszabályban meghatározott esetekben jogerős, végrehajtható és érvényes építési (létesítési) engedély:
A jelen beruházás nem engedélyköteles tevékenység.
bb) felmentések, valamint eltérési engedélyek: ---
c) Az ajánlatkérő által meghatározott különleges követelmények, körülmények, szolgáltatások:
ca) az építési tevékenységet befolyásoló, átlagostól eltérő körülmények, illetve környezeti tényezők (forgalom folyamatos fenntartása, más vállalkozónak egyidejűleg a térségben végzett tevékenysége, környezet-, természet- és örökségvédelmi követelmények, munkavégzési időszak korlátozása stb.):
Az építési hulladékokat engedéllyel rendelkező lerakóba, illetve hasznosító helyre kell szállítani, melyet az építési naplóban folyamatosan dokumentálni kell.
cb) a megrendelő által nyújtott szolgáltatások (felvonulási épület, villamos energia, építőgép, kiviteli tervek stb. rendelkezésre bocsátása):
Megrendelő nyertes Ajánlattevő részére a teljesítéshez 1 db példány papíralapú tervdokumentációt biztosít.
A kivitelezéshez szükséges vizet és elektromos energiát Ajánlatkérő nem biztosítja.
Vagyonvédelem: A kivitelezési helyszín szükség szerinti körbekerítéséről és vagyonvédelméről a Vállalkozó saját költségén köteles gondoskodni.
2. Közbeszerzési műszaki leírás:
a) Az építmény, az építési munka általános leírása:
aa) telepítés, környezeti kapcsolatok, rendeltetés, funkció, technológia, akadálymentesítés, üzemeltetés stb.: Tervdokumentáció és műszaki leírás szerint.
ab) az építményrészek, rendeltetési egységek, helyiségek stb. tervrajzokra utaló felsorolása és azok kialakításának, követelményeinek, igényszintjének, felszereltségének stb. részletes meghatározása: Tervdokumentáció és műszaki leírás szerint.
b) A tervezett műszaki megoldások (építményrészek, szerkezetek, berendezések, készülékek, vezetékek, rendszerelemek stb.) tervrajzokra, azonosíthatóan utaló leírása: Tervdokumentáció és műszaki leírás szerint.
ba) az anyagminőségek és egyéb követelmények, figyelembe veendő szabványok, műszaki követelmények meghatározásával: A kivitelezés során az érvényes szabványok, és a vonatkozó műszaki előírások alapján kell a munkát elvégezni.
bb) részletesen ismertetve a javasolt és a műszaki dokumentációban kidolgozott megoldásokat:
Tervdokumentáció, műszaki leírás és költségvetési kiírás szerint.
bc) megjelölve az egyenértékű alternatív műszaki megoldások lehetséges körét: Ajánlatkérő alternatív ajánlatot nem fogad el.
c) Minőségbiztosítási, munkavédelmi és biztonsági követelmények ismertetése: A Kivitelező folyamatosan köteles gondoskodni a munkavédelmi és biztonsági követelmények betartásáról, betartatásáról, egy személyben felel a bekövetkezett balesetekért.
3. Műszaki tervek:
a) helyszínrajz(ok), mely tartalmazza az építési területet, a meglévő, a megmaradó, az elbontandó és a tervezett építményeket, növényzetet, jellemző terepmagasságokat, az építmények, illetve energia- és közműhálózataik összefüggéseinek áttekintését: Ezen terveket a kiadott mellékletek tartalmazzák.
b) általános tervek - alaprajzok, vízszintes és függőleges metszetek, hossz-szelvények, keresztszelvények, nézetek stb., melyekből az építmény és részei, térbeli elrendezése, méretei, szerkezetei, anyagai, berendezései stb. megállapíthatók, és a mennyiségi kimutatás ellenőrizhető, illetve a kivitelezéshez szükséges további részlet és technológiai, gyártmány-, szerelési és egyéb
műszaki tervek elkészíthetők: Ezen terveket a kiadott mellékeltek tartalmazzák.
c) részlettervek, az építmény olyan részeinek, szerkezeteinek és azok összeépítésének rajzai, melyek az általános terveken kellően nem ábrázolhatók.
Amennyiben Vállalkozó úgy ítéli meg, hogy a kiadott műszaki tervdokumentációban foglaltakon túl további részlet- műhelytervek elkészítése is szükséges, akkor azokat saját költségén kell elkészíttetnie.
4. Árazatlan költségvetési kiírás:
Bevezetés
Mivel a létesítmény megvalósítására kötött Szerződés egyösszegű (átalány-) áras, a dokumentációhoz csatolt árazatlan költségvetési kiírást Tájékoztató mennyiségeknek kell tekinteni, mely a teljes beruházásra vonatkozóan bemutatja az elvégzendő munkák főbb, jellemző becsült mennyiségeit. Az itt felsorolt munkamennyiségek csupán az Ajánlattevők tájékoztatásául szolgálnak a munka nagyságrendjére vonatkozóan és nem tekintendők a ténylegesen elvégzendő Munkák mennyiségi kimutatásának.
Az elvégzendő munkák és anyagok pontos és részletes mennyiségeinek meghatározása az Ajánlattevők feladata. Ajánlattevőknek az Ajánlattételi Dokumentáció teljes anyagát részletesen át kell tanulmányozniuk annak érdekében, hogy az elvégzendő munkák és anyagok pontos mennyiségét kiszámolják és Ajánlatukat ennek alapján teljes felelősséggel tehessék meg, valamint ennek érdekében Ajánlattevő az építési helyszín vonatkozásában biztosítja, hogy az ajánlattétel érdekében helyszíni felméréseket végezzenek.
Sem az Ajánlatadás folyamán, sem pedig a későbbiekben a kivitelezés alatt az Ajánlattevő, illetve a nyertes Vállalkozó semmilyen formában nem hivatkozhat a mennyiségek félreértésére, félrevezetésre, vagy tévedésre, a munkák jellegét, helyét vagy egyéb feltételeit illetően sem.
Minden ilyen esetben, ha a költségvetésben nem szereplő tételt vél felfedezni Ajánlattevő, akkor arra vonatkozóan intézzen kérdést, kiegészítő tájékoztató kérést Ajánlatkérő felé, hogy az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében kiadhassa a tételekre vonatkozó előírást, útmutatást. Ezzel biztosítható, hogy az árazatlan költségvetés sorai között az egyes ajánlatokban eltérések ne legyenek, ellenkező esetben az ajánlatok érdemi összehasonlítására nincs lehetőség.
Az Ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplők figyelmét, hogy az árazatlan költségvetés gazdasági szereplők önálló – ajánlatkérő képviselőjének hozzájárulása nélkül történő – módosítása vagy kiegészítése az ajánlat érvénytelenségét eredményezheti, csak a megjelölt cellák kitöltése engedélyezett.
A gazdasági szereplők a költségvetéssel kapcsolatos észrevételeiket a kiegészítő tájékoztatás kérésre nyitva álló határidő lejártáig jelezzék.
Árak
A Szerződés egyösszegű (átalány-) áras alapon kerül megkötésre. Az Egyösszegű szerződéses árat úgy kell tekinteni, hogy az az Ajánlattételi Dokumentációban meghatározott Xxxxxx elvégzéséért jár a Vállalkozónak és az nem változtatható meg semmilyen alapon a Szerződéses kötelezettségek végrehajtása során. Az Egyösszegű ajánlati árnak tartalmaznia kell a Munkák Szerződés szerinti elvégzésének és fenntartásának mindent figyelembe vevő teljes egészét, ahogyan az a szerződéses dokumentumokban elő van írva.
Az Egyösszegű ajánlati ár tartalmazza többek között — és nem kizárólag a felsoroltakra
korlátozottan — az alábbiakkal összefüggésbe hozható minden költséget: munkaerő, a szállítás, a minősítési vizsgálatok, az anyagok, minden szükséges gép rendelkezésre állása, lerakó helyi díjak, berendezések és szerszámok, azok fenntartása és üzemeltetése, javítása, központi és telepi eszközök előkészítése és fenntartása, ideiglenes közművek biztosítása, egyéb szolgáltatások, amelyek igénybevétele elengedhetetlenül szükséges a Munkák előírásszerű elvégzéséhez. Az Egyösszegű ajánlati ár tartalmazza továbbá a biztosításokat, a nyereséget, az általános kockázatokat és jótállást, a Szerződésben foglaltakkal tökéletes összhangban, beleértve a kötelezettségeket és felelősséget is, valamint esetleges vámok, adók összegét is.
Az ideiglenes létesítmények árait, amennyiben felmerül, úgy kell figyelembe venni, hogy azok egészben a Vállalkozó tulajdonában maradnak a Szerződés teljesítését követően.
Többlet munka és mennyiség
Többlet munka és mennyiségek nem kerülnek figyelembe vételre az egyösszegű áras szerződés keretében, a Szerződés aláírását követően minden, a mennyiségekhez kapcsolódó kockázat a Vállalkozót terheli.
Tájékoztató mennyiségek
Lásd a mellékletben felsorolt, külön csatolt Műszaki dokumentációk Árazatlan költségvetési kiírás munkarészeit.
A konkrét anyagtípusok meghatározása csak a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása, illetve a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. Ajánlattevők a kiírt típusokkal egyenértékű anyagok beépítésével is számolhatnak az ajánlattétel, valamint a kivitelezés során. A kiírástól eltérő típusú anyagok megajánlása esetén az egyenértékűséget Ajánlattevő köteles az ajánlatban igazolni.
IRATJEGYZÉK
AZ AJÁNLATHOZ KÖTELEZŐEN CSATOLANDÓ DOKUMENTUMOK
Az ajánlathoz a kötelezően csatolandó dokumentumokat az IRATMINTÁK Tartalomjegyzéke szerint kell csatolni. Az ajánlatok gyorsabb elbírálása érdekében kérjük, hogy a dokumentumokat az ott megadott sorrendben csatolják, azonban megjegyezzük, hogy az eltérő sorrendben történő összeállítás nem vonja maga után az ajánlat érvénytelenségét.
Benyújtandó igazolások és nyilatkozatok jegyzéke Az ajánlatban csatolandó iratok
Dokumentum neve | Megjegyzés |
Felolvasólap | EKR ŰRLAP kitöltésével nyújtható be |
Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat | EKR ŰRLAP kitöltésével nyújtható be |
Nyilatkozat kizáró okokról | EKR ŰRLAP kitöltésével nyújtható be |
Nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés kb) alpontja alapján | EKR ŰRLAP kitöltésével nyújtható be |
Nyilatkozat változásbejegyzési eljárásról | EKR ŰRLAP kitöltésével nyújtható be |
NYILATKOZAT üzleti titokról | EKR ŰRLAP kitöltésével nyújtható be |
NYILATKOZAT értékelésre megajánlott szakemberek szakmai tapasztalatáról | EKR ŰRLAP kitöltésével nyújtható be |
Nyilatkozat fordításról | EKR ŰRLAP kitöltésével nyújtható be |
NYILATKOZAT felelősségbiztosítás tekintetében | EKR ŰRLAP kitöltésével nyújtható be |
Szakemberek önéletrajzai (külön az MV-KÉ szakember, külön a középfokú építésvezető szakember) | Külön dokumentumként, iratminta szerint kell csatolni 1.számú melléklet |
Rendelkezésre állási nyilatkozatok | Külön dokumentumként, iratminta szerint kell csatolni 2.számú melléklet |
Közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt Meghatalmazás (adott esetben) | Külön dokumentumként, iratminta szerint kell csatolni 3.számú melléklet |
Átláthatósági nyilatkozat | Külön dokumentumként, iratminta szerint kell csatolni 4.számú melléklet |
Nyilatkozat beépíteni tervezett építőanyagokról | Külön dokumentumként, iratminta szerint kell csatolni 5.számú melléklet |
Az egyenértékűség bizonyítására a megajánlott építőanyagok műszaki paramétereit tartalmazó magyar nyelvű dokumentációt. (Adott esetben) | Külön dokumentumként kell csatolni |
Árazott költségvetés(ek) | Külön dokumentumként Excel és cégszerűen aláírtan PDF formátumban is csatolandó, (excel táblázat(ok) szerint) |
Konzorciumi, egyetemleges teljesítési kötelezettségvállalást tartalmazó megállapodás (adott esetben) | Külön dokumentumként kell csatolni |
Változásbejegyzési kérelem, és az érkeztetéséről cégbírósági igazolás (adott esetben) | Külön dokumentumként kell csatolni |
Aláírási címpéldány (ajánlattevő) | Külön dokumentumként kell csatolni |
Nyilatkozat az adatkezelési tájékoztató vonatkozásában | Külön dokumentumként, iratminta szerint kell csatolni, 6. számú melléklet |
IRATMINTÁK
1.számú melléklet
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ (MINTA)
SZEMÉLYES ADATOK | |
Név: | |
Születési idő: | |
Állampolgárság: | |
ISKOLAI VÉGZETTSÉG, EGYÉB TANULMÁNYOK1 (Kezdje a legfrissebbel, és úgy haladjon az időben visszafelé!) | |
Mettől meddig (év/hó) | Intézmény megnevezése / Végzettség (szakirány) |
MUNKAHELYEK, MUNKAKÖRÖK (Kezdje az aktuálissal, és úgy haladjon az időben visszafelé!) | |
Mettől meddig (év/hó) | Xxxxxxxxx és betöltött munkakör megnevezése |
KÉPZETTSÉG SZERINTI SZAKMAI GYAKORLAT BEMUTATÁSA (Kezdje a legutolsóval, és úgy haladjon az időben visszafelé!) | ||
Releváns | Kezdő és befejező időpontjai | Gyakorlati |
építőipari/műszaki | (év/hó) | idő |
feladatok, feladattípusok | ||
megnevezése, | ||
ismertetése | ||
kezdő időpont:…év…hó befejező időpont: :…év…hó | ……… hónap | |
kezdő időpont:…év…hó befejező időpont: :…év…hó | ……… hónap | |
kezdő időpont:…év…hó befejező időpont: :…év…hó | ……… hónap | |
Összesített gyakorlati idő | ……… hónap | |
1 Elegendő csak a releváns képzettség megadása..
A táblázat szükség esetén bővíthető!
Az alábbi érvényes kamarai regisztrációval rendelkezem: ………………………
Az adatbázis elektronikus elérhetősége:
vagy2
Nyilatkozom, hogy legkésőbb a szerződéskötés időpontjára rendelkezni fogok a szakmagyakorláshoz szükséges kamarai regisztrációval.
Jogviszonyom a teljesítésbe bevonás során:
munkaviszony/megbízási jogviszony/vállalkozási jogviszony 3
Keltezés (helység, év, hónap, nap)
……………………………… szakember aláírása
2 Nem kívánt rész törlendő!
3 A megfelelő aláhúzandó.
2.számú melléklet
RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSI NYILATKOZAT
Alulírott ………………… (szakember neve) ezúton kijelentem, hogy mint a(z)
……………………………………………..………… (gazdasági szereplő neve, székhelye) ajánlattevő által ajánlott szakember – az ajánlat nyertessége esetén - részt veszek a Komló Város Önkormányzata, mint Ajánlatkérő által a „Komló-Kisbattyán megközelítését szolgáló út felújítása” tárgyban kiírt eljárásban.
Kijelentem továbbá, hogy az ajánlat sikeressége esetén képes vagyok dolgozni, és dolgozni kívánok a feladat végrehajtási idején belül, és az ajánlatban szereplő beosztásban, melyre vonatkozóan önéletrajzomat benyújtották.
Nyilatkozatommal kijelentem, hogy nincs más olyan kötelezettségem ezen időszak(ok)ra vonatkozóan, amelyek az e szerződésben való munkavégzésemet bármilyen szempontból akadályoznák.
Nyilatkozatommal kijelentem, hogy tudomásom van arról, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárásban az ajánlat keretében történő bemutatásról tudomásom van, ehhez jelen nyilatkozatommal kifejezetten hozzájárulok és a teljesítés során kész vagyok közreműködni.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek Keltezés (helység, év, hónap, nap)
……………………………… szakember aláírása
3.számú melléklet
MEGHATALMAZÁS
Alulírott …………………………….…….., mint a(z) (székhely:
…………………………….……..) xxxxxxxxxxx cégjegyzésre jogosult képviselője ezennel meghatalmazom …………………….. (xxxx.xx.: ………………. szül.: ……………; an.: ;
lakcím: ………………………..), hogy a Komló Város Önkormányzata, mint Ajánlatkérő által a
„Komló-Kisbattyán megközelítését szolgáló út felújítása” tárgyban megindított közbeszerzési eljárásban készített ajánlatunkat, valamint a teljes eljárásban készített egyéb dokumentumokat aláírásával lássa el.
Keltezés (helység, év, hónap, nap)
(meghatalmazó cégjegyzésre jogosult (meghatalmazott aláírása) képviselőjének aláírása)
Előttünk, mint tanúk előtt:
Aláírás: Aláírás:
Név: Név:
Lakcím: Lakcím:
ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT4
4.számú melléklet
„Komló-Kisbattyán megközelítését szolgáló út felújítása” tárgyú ajánlathoz
a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Ntv.) 3. § (1) bekezdés 1. b) pontjában meghatározott, átlátható szervezetnek1 való megfelelésről.
Nyilatkozattevő szervezet (a továbbiakban: Nyilatkozattevő):
NÉV:
SZÉKHELY: CÉGJEGYZÉKSZÁM/NYILVÁNTARTÁSI SZÁM:
ADÓSZÁM:
KÉPVISELETRE JOGOSULT NEVE, TITULUSA:
Alulírott …………………………………………………………………. képviseletre jogosult, Nyilatkozattevő törvényes képviseletében eljárva – a NYILATKOZAT értelemszerű kitöltésével – büntetőjogi és polgári jogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy Nyilatkozattevő az Nvt. 3.§ (1) bekezdés 1. b) pontja szerinti átlátható szervezetnek minősül.
Nyilatkozattevő részéről tudomásul veszem, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. § (6) bekezdése értelmében a kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés – ide értve a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény hatálya alá tartozó támogatási jogviszonyt és az annak alapján teljesített kifizetést is –, amely szervezet nem minősül átláthatónak. Tudomásul veszem továbbá, hogy az Áht. 50.§ (1) bekezdés c) pontja alapján költségvetési támogatás annak nyújtható, aki átlátható szervezetnek minősül.
Jelen nyilatkozatomat annak ismeretében teszem, hogy az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 50.§ (1a) bekezdése értelmében, a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a kötelezettségvállaló felmondja vagy - ha a szerződés teljesítésére még nem került sor - a szerződéstől eláll.
Nyilatkozattevő részéről tudomásul veszem továbbá, hogy Villány Város Önkormányzata, mint kötelezettséget vállaló az Áht. 41.§ (6) bekezdésében, illetve 50.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a szervezet átláthatóságára vonatkozó feltétel ellenőrzése céljából a szerződésből eredő követelések elévüléséig, illetve a költségvetési támogatás folyósításától számított 5 évig vagy – ha az későbbi – a költségvetési támogatás visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig az Áht. 55.§ alapján jogosult az alábbiakra vonatkozó adatok kezelésére:
a) a tényleges tulajdonosok természetes személyazonosító adatai, tulajdoni hányada, befolyásának és szavazati jogának mértéke,
4 Közös ajánlattétel esetén ezt a nyilatkozatot valamennyi közös ajánlattevő köteles kitölteni.
b) a nyilatkozattevőben közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet neve, tulajdoni hányadának, befolyásának és szavazati jogának mértéke,
c) a d) pont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai, tulajdoni hányada, befolyásának és szavazati jogának mértéke,
d) a nyilatkozattevő és a c) pont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adóilletősége,
e) a nyilatkozattevő és a c) pont szerinti jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ellenőrzött külföldi társaság jogállásának megítéléséhez szükséges, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában meghatározott adatok.
Nyilatkozattevő képviseletében eljárva kötelezettséget vállalok arra, hogy a jelen átláthatósági nyilatkozatban foglaltak megváltozása esetén haladéktalanul, de legkésőbb a változást követő 8 napon belül a kötelezettségvállalót írásban tájékoztatom.
Keltezés (helység, év, hónap, nap)
(cégjegyzésre jogosult vagy szabályszerűen meghatalmazott képviselő aláírása)
P.H.
AZ NVT. 3.§ (1) BEKEZDÉS 1. PONT B) PONTJA SZERINTI FELTÉTELEK FENNÁLLÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK
Xxxxxxxxx, …………………………….……(név), mint nyilatkozattevő törvényes képviselője nyilatkozom, hogy az Ntv. 3. § (1) bekezdés 1. pont b) alpontja alapján a nyilatkozattevő és a nyilatkozattevő szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
a) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pénzmos. tv.) szerint meghatározott tényleges tulajdonosa2 megismerhető,
b) az Európai Unió tagállamában/ az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban/ a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában/ olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van, az ország megnevezése: ………………………………………..
c) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak3,
d) a nyilatkozattevő gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében az a), b) és c) pont szerinti feltételek fennállnak.
Az a-d) pontokban foglalt feltételek fennállására vonatkozó adatok: (a felesleges sorokat, oszlopokat kérjük áthúzni):
I. A nyilatkozattevő szervezetnek a Pénzmos. tv. 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosának (tulajdonosainak) adatai(k
Sorsz. | Tényleges tulajdonos természetes személyazonosító adatai4 | Tulajdoni hányada, befolyása és szavazati joga mértéke/A Pénzmos. tv. 3.§ 38. a)-b) pont szerinti természetes személy hiányában: vezető tisztségviselő |
1. | családi és utóneve: születési családi és utóneve: születési helye, ideje: anyja születési családi és xxxxxxx: | |
2. | családi és utóneve: születési családi és utóneve: születési helye, ideje: anyja születési családi és utóneve: |
3. | családi és utóneve: születési családi és utóneve: |
születési helye, ideje: anyja születési családi és utóneve: | ||
4. | családi és utóneve: születési családi és utóneve: születési helye, ideje: anyja születési családi és utóneve: | |
5. | családi és utóneve: születési családi és utóneve: születési helye, ideje: anyja születési családi és utóneve: | |
6. | családi és utóneve: születési családi és utóneve: születési helye, ideje: anyja születési családi és xxxxxxx: |
II. A nyilatkozattevő szervezetben közvetlenül vagy közvetve több, mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatai:
Gazdálkodó szervezet neve | Xxxxxxx | Xxxxxxxxx hányadának, befolyásának, szavazati jogának mértéke | Adóilletősége |
III. A nyilatkozattevő szervezetben közvetlenül vagy közvetve több, mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa(i) adatai:
Sorsz. | A szervezet neve | Tényleges tulajdonos természetes személyazonosító adatai | Tulajdoni hányada, befolyása, szavazati joga mértéke/vezető tisztségviselő (A Pénzmos. tv. 3.§ 38. a)- b) pont szerinti természetes személy hiányában) |
1 | családi és utóneve: születési családi és utóneve: születési helye, ideje: anyja születési családi és utóneve: | ||
2 | családi és utóneve: születési családi és utóneve: születési helye, ideje: anyja születési családi és utóneve: | ||
3 | családi és utóneve: születési családi és utóneve: születési helye, ideje: anyja születési családi és utóneve: | ||
4 | családi és utóneve: születési családi és utóneve: születési helye, ideje: anyja születési családi és utóneve: |
5 | családi és utóneve: születési családi és utóneve: születési helye, ideje: anyja születési családi és utóneve: | ||
6 | családi és utóneve: születési családi és utóneve: születési helye, ideje: anyja születési családi és utóneve: |
IV. A nyilatkozattevő és a II. szerinti szervezet nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak. E jogállás megítélése alapjául szolgáló a Tao. tv. 4. § 11. pontja szerinti adatok:
1) A társaság:
a) külföldi személy: igen/nem – nemleges válasz esetén a b-c) pontokat és a 2) pontot nem kell kitölteni!
b) belföldi illetőségű adózónak minősül: igen/nem
c) külföldi vállalkozónak minősül: igen/nem
2) Amennyiben a társaság külföldi személy, az 1) pont b)-c) pontjában feltett kérdésekre adott nemleges válasz esetén kitöltendő további kérdések/adatok:
A társaság tekintetében az adózó (önmagában és kapcsolt vállalkozásaival együttesen) az adóévének többségében:
a) a szavazati jogok 50%-át meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik: igen/nem
vagy
b) a jegyzett tőkéből 50%-ot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik: igen/nem
vagy
c) az adózott nyereségéből 50%-ot meghaladó részesedésre jogosult: igen/nem
(az 1. pont a)-b) pontjaiban feltett kérdések valamelyikére adott nemleges és a 2. pontban feltett kérdések valamelyikére adott igenlő válasz esetén a társaság ellenőrzött külföldi vállalkozásnak minősül abban az üzleti évében, amelyben a külföldi személy által ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a székhelye szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi személy által megfizetett társasági adónak megfelelő adót).
3) a társaság rendelkezik külföldi telephellyel: igen/nem – igen válasz esetén a 4)-6) pontok kitöltendőek!
4) belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye abban az adóévében, amelyben a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a
társasági adó, amelyet a telephely szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adót: igen/nem
(igen válasz esetén a társaság ellenőrzött külföldi vállalkozásnak minősül).
5) Nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi telephely, ha egyértelműen megállapítható, hogy megfelelő személyzettel, felszereltséggel, eszközállománnyal és helyiséggel rendelkezik, amelynek révén érdemi gazdasági tevékenységet folytat – ennek megállapításához szükséges adatok:
a külföldi személy/külföldi telephely által saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottakkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői vagy kereskedelmi tevékenységből származó bevétele – ide értve a külföldi személy székhelye, illetve a külföldi telephely fekvése szerinti államban székhellyel rendelkező valamennyi kapcsolt vállalkozása összes bevételét is – eléri összes bevétele legalább 50 százalékát: igen/nem
6) Nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy (ideértve a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelyét is) abban az üzleti évében, amelynek minden napján van egy benne legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkező olyan tagja, részvényese, amely, vagy amelynek kapcsolt vállalkozása az üzleti év első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett:
van-e a vállalkozásnak a fent leírtak szerinti tagja:
igen/nem
Keltezés (helység, év, hónap, nap)
(cégjegyzésre jogosult vagy szabályszerűen meghatalmazott képviselő aláírása)
P.H.
1Átlátható szervezet ( Nvt. 3.§ (1) bekezdés 1. pontja):
a) * az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság,
b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
ba) * tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,
bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,
bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,
bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;
c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:
ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,
cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,
cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van;
2Tényleges tulajdonos (Pénzmos. tv. 3.§ 38. pontja):
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben
- a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,
c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,
e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében
ea) a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
eb) a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol,
továbbá
f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
Közvetett befolyás (Ptk. 8:2.§ (4) bekezdés):
Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.
Meghatározó befolyás (Ptk. 8:2.§ (2) bekezdés):
A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és
a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy
b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.
3Ellenőrzött külföldi társaság (Tao. tv. 4.§ 11. pont):
a) a belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, amely tekintetében az adózó (önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen)
aa) a szavazati jogok 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy ab) a jegyzett tőkéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy ac) adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult,
abban az üzleti évében, amelyben a külföldi személy által ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a székhelye szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi személy által megfizetett társasági adónak megfelelő adót,
valamint
b) a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye abban az adóévében, amelyben a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a telephely szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adót,
azzal, hogy
c) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi telephely, ha egyértelműen megállapítható, hogy megfelelő személyzettel, felszereltséggel, eszközállománnyal és helyiséggel rendelkezik, amelynek révén érdemi gazdasági tevékenységet folytat,
d) a c) alpont alkalmazásakor - figyelemmel az e)-f) alpontban foglaltakra is - minden esetben úgy kell tekinteni, hogy a külföldi személy, illetve a külföldi telephely érdemi gazdasági tevékenységet folytat, ha az általa saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottakkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői vagy kereskedelmi tevékenységből származó bevétele eléri összes bevétele legalább 50 százalékát,
e) a d) alpont szerinti arány megállapításakor a külföldi személy, illetve a külföldi telephely bevételei mellett számításba kell venni a külföldi személy székhelye, illetve a külföldi telephely fekvése szerinti államban székhellyel rendelkező valamennyi kapcsolt vállalkozása összes bevételét, valamint a saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottakkal folytatott termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői vagy kereskedelmi tevékenységből származó bevételét is,
f) a d)-e) alpont alkalmazásakor befektetői tevékenységnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő
tartós befektetés, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése, tartása és elidegenítése, valamint a külföldi személy székhelye, illetve a külföldi telephely fekvése szerinti államban az értékpapírokra, befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok által szabályozott, illetve a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett alap, társaság vagy egyéb szervezet, továbbá az említett állam illetékes hatóságának engedélyével rendelkező alapkezelő által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzett alap, társaság vagy egyéb szervezet befektetése, illetve tevékenysége,
g) * nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy (ideértve a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelyét is) abban az üzleti évében, amelynek minden napján van egy benne legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkező olyan tagja, részvényese, amely, vagy amelynek kapcsolt vállalkozása az üzleti év első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett,
h) az e rendelkezésben foglaltakat az adózó köteles bizonyítani;
i) * az a) alpontban foglalt részesedés fennállását akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az adózó adóévének a többségében fennáll;
Belföldi illetőségű adózó (Tao tv. 2.§ (2)-(3) bekezdés):
A belföldi személyek közül
a) a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,
b) a szövetkezet,
c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP),
f) a vízitársulat,
g) az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon,
i) az európai területi társulás,
j) az egyéni cég,
k) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (XXXX).
Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld.
Tao tv. 2.§ (4) Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha
a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó)
4 természetes személyazonosító adat (a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4.§ (4) bekezdés): a polgár
a) családi és utóneve, születési családi és utóneve,
b) születési helye,
c) születési ideje és
d) anyja születési családi és utóneve.
5.számú melléklet
BEÉPÍTENI TERVEZETT ÉPÍTŐANYAGOK
„Komló-Kisbattyán megközelítését szolgáló út felújítása” tárgyú ajánlathoz
Alulírott ……………………... (név), mint a(z) ……..………………………... (cégnév, székhely) ajánlattevő/közös ajánlattevő5 cégjegyzésre jogosult / meghatalmazott 6 képviselője nyilatkozom, hogy
a. ) az árazatlan költségvetési kiírásban megadott építőanyagokat kívánjuk beépíteni*
vagy
b. ) az alábbi, az árazatlan költségvetési kiírásban kiírt építőanyagokkal egyenértékű anyagokat kívánunk beépíteni:*
Kiírt építőanyag típusa | Megajánlott építőanyag neve, típusa |
Az egyenértékűség bizonyítására mellékeljük a megajánlott építőanyagok műszaki paramétereit tartalmazó magyar nyelvű dokumentációt.
* Kérjük a megfelelő részt egyértelműen aláhúzással megjelölni, illetve kitölteni!
Keltezés (helység, év, hónap, nap)
(cégjegyzésre jogosult vagy szabályszerűen meghatalmazott képviselő aláírása)
5 Nem kívánt rész törlendő!
6 Nem kívánt rész törlendő!
6. számú melléklet
XXXXXXXXXXXX ADATKEZELÉSI HOZZÁJÁRULÓ NYILATKOZAT
a „Komló-Kisbattyán megközelítését szolgáló út felújítása” tárgyú közbeszerzési eljárásban
Alulírott …ajánlattevő képviselője… mint a(z) …ajánlattevő neve… (székhely: ………) Ajánlattevő képviselője a fent megjelölt tárgyban indított közbeszerzési eljárás kapcsán, a jelen nyilatkozat megtételével:
kifejezetten hozzájárulok, hogy a közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatunkban7 megadott személyes adatokat Komló Város Önkormányzata az alábbiakban megjelölt adatkezelési céllal kezelje;
kijelentem, és tudomásul veszem, hogy a jelen nyilatkozat a név és egyéb személyes adatok vonatkozásában az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés szükségessége, illetve jogszabály által megállapított kötelezettség teljesítése céljából történt.
Az adatkezelő neve:
Komló Város Önkormányzata, amelynek székhelye: 7300 Komló, Xxxxxxxx xxx 0., mint önálló adatkezelő.
A kezelt személyes adatok köre: a benyújtott ajánlatban szereplő személyes adatok.
Az adatkezelés jogalapja: a benyújtott ajánlatban megadott személyes adatok vonatkozásában az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés szükségessége, illetve jogszabály8 által megállapított kötelezettség teljesítése.
Az adatkezelés célja: A vonatkozó jogszabályokban9 meghatározott kötelező adatszolgáltatással kapcsolatban felmerült jogszabályi kötelezettségek teljesítése, beszerzési, illetve közbeszerzési eljárás jogszabályoknak megfelelő lebonyolítása.
Az adatok tárolásának időtartama, vagy ezen időtartam meghatározásának szempontjai: A külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 5 évig archívumban tartás.
Keltezés: …………………………
(cégszerű aláírás)
7 „Benyújtott ajánlat” alatt a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő által benyújtott ajánlat, továbbá az ajánlat érvényessé tétele érdekében a vonatkozó jogszabályok alapján benyújtott egyéb dokumentumok (különösen, de nem kizárólagosan: hiánypótlás, felvilágosítás-kérésre adott válasz, üzleti titok indokolása, indokolás-kérésre adott válasz, stb.) értendőek.
8 A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
9 A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS TERVEZET
„Komló-Kisbattyán megközelítését szolgáló út felújítása”
Amely létrejött egyrészről:
Név: Komló Város Önkormányzat
székhely: 7300 Komló, Xxxxxxxx xxx 0.
adószám: 15724100-2-02
statisztikai számjel: 15724100-8411-321-02
telefon: +36 72/584-000
képviselő: Xxxxxx Xxxxxx polgármester továbbiakban : Megrendelő,
másrészről:
név: ……………..
székhely: ……………..
cégjegyzékszám: ……………..
adószám: ……………..
bankszámlaszám: ……………..
telefon: ……………..
fax: ……………..
email: ……………
képviselő: ……………..
a továbbiakban: Vállalkozó
között a mai napon az alábbi feltételekkel.
I. A SZERZŐDÉS TÁRGYA
Felek rögzítik, hogy Megrendelő 2021. március 12-én megkezdve, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 115. § alapján nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le „Komló- Kisbattyán megközelítését szolgáló út felújítása” beszerzése tárgyában a törvény rendelkezéseinek megfelelően, amely a BMÖGF/999-1/2020 projekttel kapcsolatos.
1.) Jelen szerződés a „Komló-Kisbattyán megközelítését szolgáló út felúj” tárgyában, az ajánlattételi felhívás és dokumentáció, (adott esetben) az írásban feltett kérdések és az azokra adott kiegészítő tájékoztatások és a nyertes ajánlattevő (Vállalkozó) ajánlata alapján került megkötésre. Az említett dokumentumok a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezik, annak elválaszthatatlan mellékletei.
2.) Megrendelő a közbeszerzési eljárásban Vállalkozót hirdette ki nyertes Ajánlattevőnek, vagy amennyiben a Kbt. 131. § (4) bekezdésében megadott körülmény az eredményhirdetést követően előállt, a nyertes ajánlatot következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezetnek.
Megrendelő jelen szerződés alapján vállalkozásba adja, Vállalkozó elvállalja, hogy a szerződés keretében a tárgyi munka létesítményeit elkészíti, elvégzi a szükséges vizsgálatokat, a jelen szerződés melléklete szerinti dokumentáció részét képező tervekben, közbeszerzési műszaki leírásban, a vonatkozó szabványokban, szakmai műszaki előírásokban foglaltaknak megfelelően, rendeltetésszerű használatra alkalmas módon úgy, hogy az a dokumentációban rögzített feltételeket kielégíti.
II. MEGRENDELŐ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
1.) A kivitelezési munkát a következő ingatlanokon kell elvégezni:
7300 Komló Batthyány utca 2808 hrsz.; 0518 hrsz. Komló-Kisbattyán külterület; 5603 hrsz. Kisbattyán; 5631 hrsz. Kisbattyán; 5657/1 hrsz. Kisbattyán.
2.) Megrendelő köteles a munkaterületet munkavégzésre alkalmas állapotban a jelen szerződés VIII.1. pontjában meghatározott időpontig Vállalkozó rendelkezésére bocsátani.
3.) A munkaterület átadásra és a műszaki átadás-átvételi eljárásra a beruházásban adott esetben érintett szerveket (illetékes hatóságok, közműkezelők stb.) szükség szerint Megrendelő hívja össze.
4.) Megrendelő a Kbt. 142. § (1) bekezdése alapján köteles dokumentálni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat, ennek keretében köteles ellenőrizni és dokumentálni azon szerződéses kötelezettségek teljesítését, amelyeket a közbeszerzési eljárásban az értékelés során figyelembe vett, valamint minden, a szerződésben foglaltaktól eltérő teljesítést, annak okait és - adott esetben - a szerződésszegéssel kapcsolatos igények érvényesítését, melynek keretén belül Vállalkozó tevékenységét ellenőrzi. Megrendelő jogosult megbízni olyan szervezetet vagy személyt, aki a Vállalkozó, illetve annak alvállalkozói tevékenységét és munkavégzését mindenféle korlátozás nélkül bármikor jogosult ellenőrizni.
5.) A műszaki ellenőr szervezet: Név:.
(Személyesen közreműködik műszaki ellenőr)
Cím : …………………………………………………..
Telefon:
Mobil:
E-mail:
6.) Ha a Megrendelő a Vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, megoldásról vagy műszaki ismeretről szerez tudomást, ezt a Vállalkozó előzetes hozzájárulása nélkül mással nem közölheti.
7.) Megrendelő – Vállalkozó kérésére – szükség esetén köteles a részletes kivitelezési utasítást megadni.
8.) Megrendelő a vállalkozói díjat a jelen vállalkozási szerződésben foglaltak szerint köteles megfizetni Vállalkozónak.
9.) Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (2) g) pontja értelmében a kivitelezési dokumentációt Megrendelő szolgáltatja. Megrendelő Vállalkozó részére a teljesítéshez 1 db példány papíralapú dokumentációt biztosít.
10.) Megrendelő a kivitelezéshez szükséges vizet és elektromos energiát Vállalkozó részére térítés ellenében biztosítja. Az építkezés folyamán a szolgáltató által biztosított vételezési helyen való külön fogyasztásmérő (almérő) kiépítésének, mérésének valamint a fogyasztásnak a költségeit Vállalkozó viseli.
11.) Megrendelő az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3.
§ (2) m) pontja értelmében nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik.
III. VÁLLALKOZÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
1.) Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képező mellékletekben, mint az építési beruházásra vonatkozó dokumentumokban részletesen meghatározott munkát eredményesen és a szakmai műszaki előírások szerinti minőségben az előírt határidőre elvégzi.
Vállalkozó a munkát saját tulajdonú eszközeivel (ideértve általa bérelt vagy lízingbe vett eszközöket) és anyagával végzi.
2.) A Kbt. 131. § (2) bekezdése alapján - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel - a Vállalkozó ajánlatának azon elemei, amelyek értékelésre kerültek:
- nettó vállalkozói díj: ..- Forint *
- a kötelező 36 hónap jótállás felett vállalt jótállás időtartama (min. 0 hó - max. 24 hó) :……hó*
- A szerződés teljesítésébe bevont MV-KÉ felelős műszaki vezető szakmai tapasztalatának ideje és a szakember neve: ………..… hónap, ………………………
- A szerződés teljesítésébe bevont építésvezető szakember mélyépítési munkák során szerzett szakmai tapasztalatának ideje és a szakember neve: …………..… hónap, ………………………
- *Nyertes ajánlat szerint kitöltendő.
Jelen értékelési szempontokra tett Vállalkozói vállalások nem teljesítése súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján Megrendelő részéről a Vállalkozó szerződésszegésére alapított elállásnak van helye.
3.) Vállalkozó feladatát képezi különösen a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 12. § (2) és (4) bekezdésében foglalt feladatok ellátása.
4.) Vállalkozó a kivitelezési munkák folyamán a jogszabályokban, szakmai előírásokban előírt vizsgálatokat elvégzi, illetve elvégezteti. Többletvizsgálatokat Vállalkozó csak a Megrendelő írásos utasítására és költségtérítése mellett végeztet. A munka minőségének meghatározására a szerződéskötés időpontjában hatályos rendelet alapján kötelezően alkalmazandó magyar nemzeti szabványok, valamint a vonatkozó ágazati szabványok és műszaki előírások a mérvadóak.
5.) A szerződés megkötését követően a vállalkozó viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozónak a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett.
6.) A vállalkozói díj tartalmazza az összes – teljesítés érdekében felmerülő – organizációs jellegű létesítés költségeit is (fel- és levonulási költségek, szociális helyiségek, mobil illemhely, ideiglenes melléképítmények és létesítmények, stb. költségei), továbbá a mindezekkel kapcsolatban felmerülő engedélyeztetési, jóváhagyási eljárások lefolytatásának költségeit.
7.) Vállalkozó köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors elvégzését. Vállalkozó köteles munkáját olyan gondosan megszervezni, hogy minden előre látható akadály időben megszüntethető legyen.
8.) Vállalkozó a lefolytatott közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés, illetve Megrendelő utasításai szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, illetőleg nem teheti a teljesítést terhesebbé.
9.) Vállalkozó köteles a Megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul írásban az építési naplóban és külön levélben is értesíteni, amely a teljesítés eredményességét, vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja (a továbbiakban: akadályközlő levél). Az akadályközlő levélben foglaltak a szerződés szerinti teljesítési határidőt nem módosítják, és a Megrendelő késedelmes teljesítésből eredő törvényes és szerződésen alapuló jogait nem érintik, kivéve ha a IV.3. pont szerint a Megrendelő az akadályoztatás tényét az ott foglalt eljárásrend szerint visszaigazolja Vállalkozónak. Az
értesítés elmulasztásából eredő kárért a Vállalkozó felelősséggel tartozik.
10.) Ha a Megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a Vállalkozó köteles őt írásban figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a Vállalkozó felelős. Ha azonban a Megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, Vállalkozó a szerződéstől nem állhat el, a Megrendelő utasítása szerint a Megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni.
11.) Vállalkozó a Megrendelő utasítása szerint nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére, vagy élet – és vagyonbiztonság – veszélyeztetésére vezetne. Ilyen esetben a vállalkozó jogosult a szerződéstől elállni.
12.) Vállalkozó kijelenti, hogy a munkaterületet megismerte. Vállalkozó kijelenti továbbá, hogy a munkaterület részeit a rendelkezésre álló módszerek és technológiák alkalmazásával az építőipari szakvállalatoktól elvárható gondossággal felmérte, nem merülhetnek fel olyan körülmények, amelyek lassítanák a munkavégzését, vagy Megrendelő számára bármiféle többletköltséget eredményeznének. Vállalkozó nem válik jogosulttá semmiféle többletdíjazásra a vállalkozói díjon felül, amennyiben Vállalkozó hibás vagy nem kellően gondos helyzetfelmérése miatt nehézségek merülnének fel a teljesítés során.
13.) Vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg Megrendelő a munkavégzés helyét alkalmas állapotban a Vállalkozó rendelkezésére nem bocsátja.
14.) Vállalkozó a szükséges őrzés és vagyonvédelem feladatait saját költségén látja el, egyben gondoskodik a tárolt anyagok, szerszámok őrzéséről is, valamint saját dolgozói munkavégzésével kapcsolatos helyi szociális feltételeiről.
15.) Vállalkozó köteles a munkáját úgy végezni, hogy a szomszédos ingatlanokat, beépített anyagokat és a kiépített környezetet megóvja, és ebben semmiféle kárt ne okozzon. Amennyiben a munkaterület átadása után – munkába nem vett – meglévő ingatlanban az építési tevékenységhez köthetően bármiféle kár keletkezik, ennek helyreállítási kötelezettsége a Vállalkozót terheli, és költségeit Vállalkozó viseli. Ezeket a munkákat legkésőbb a beruházás készre-jelentésének napjáig el kell végezni. Amennyiben ez nem történik meg, Megrendelő jogosult a munkát más kivitelezővel elkészíttetni, és a bekerülési összeget Vállalkozó felé kiszámlázni.
16.) Vállalkozó a munkát önállóan és felelősséggel végzi, munkavégzéséhez teljesítési segédletet vehet igénybe. Munkavégzés során a munka-, tűz- és vagyonvédelmi előírásokat köteles betartani. Vállalkozó alkalmazottai, alvállalkozói tevékenységéért, mint sajátjáért felel. Az esetlegesen előforduló balesetért a teljes felelősség Vállalkozót terheli. A Vállalkozó felelősséggel tartozik azért is, hogy alkalmazottai, alvállalkozói vonatkozásában a hatályos társadalombiztosítási és adójogszabályok rendelkezéseit betartja, illetve betartatja. Foglalkoztatott személyekkel kapcsolatos felelőssége teljeskörű, át nem hárítható. Munkavállalói bejelentésének elmaradásáért, illetve a hatályos jogszabályoknak nem megfelelő módon történő foglalkoztatásért teljes felelősség terheli.
17.) Vállalkozó géphasználata esetén köteles törekedni a levegőszennyezés mérséklésére, talajszennyezés megelőzésére, így a munkát karbantartott, jó műszaki állagú, az üzembentartás előírásait kielégítő gépjárművel, erő- ill. munkagéppel végezni. Vállalkozó vállalja, hogy munkáját a hatályos környezetvédelmi jogszabályok előírásainak megfelelően végzi, esetleges környezetszennyezés esetén a kárelhárítást elvégzi. Jelen rendelkezés megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján Megrendelő részéről a Vállalkozó szerződésszegésére alapított elállásnak van helye.
18.) Vállalkozó köteles mind az üzemszerűen keletkező, mind az esetleges vészhelyzetben keletkező veszélyes hulladékot semlegesítés céljából begyűjteni. Vállalkozó kijelenti, hogy veszélyes hulladék keletkezése során azt a veszélyes hulladékot begyűjtő cégnek adja át.
19.) Vállalkozó az elkészült munkát köteles legalább 15 nappal korábban készre jelenteni.
20.) Vállalkozónak a kivitelezési munkák befejezésekor nyilatkoznia kell, hogy a beruházást a Megrendelő adatszolgáltatása, valamint az ajánlattételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok és műszaki leírás alapján, a hatályos jogszabályokban meghatározott előírások és szabványok, illetve a szakma általánosan elfogadott szabályai és szokásai betartásával, a Ptk. 6:123 § rendelkezéseire figyelemmel készítette el.
21.) A Kbt. 136. § (2) bekezdése alapján a külföldi adóilletőségű Vállalkozó köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Vállalkozóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
22.) Vállalkozó köteles a teljesítése során folyamatosan az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti MV-KÉ (közlekedési építmények szakterület) jogosultsággal rendelkező 1 fő felelős műszaki vezetőt, valamint 1 fő építőipari képzettségű építésvezető szakembert biztosítani, az alábbiak szerint:
- A szerződés teljesítésébe bevont MV-KÉ felelős műszaki vezető a szakember neve: ………..…
………………………
- A szerződés teljesítésébe bevont építésvezető szakember neve: …………..…
…………………
23.) Felek rögzítik, hogy amennyiben a 22. pontban megjelölt szakemberekre vonatkozóan Vállalkozó az értékelés körében is megajánlást tett, a szerződés teljesítése során a Vállalkozó ajánlatában megjelölt (szakember neve) …………….felelős műszaki vezető szakembert, valamint
………….. (szakember neve) építésvezető szakembert köteles igénybe venni.
Ezen kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül.
Az értékeléskor meghatározott szakember személye csak Megrendelő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra, bevonásra.
IV. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE
1.) A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben foglaltak maradéktalan megvalósítása érdekében szükség szerint folyamatosan együttműködnek. Ennek megfelelően időben tájékoztatják egymást, nem csupán a jelen szerződésben foglaltak teljesítéséről, hanem minden olyan kérdésről (tény, adat, körülmény), amely a szerződés teljesítésére kihatással lehet.
2.) Anyagkiváltás:
1.1.Felek az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rögzítik, hogy a Szerződés megkötését követően az árazott költségvetés tételei tekintetében egyeztetést folytathatnak, amely során a beépítésre kerülő egyes tételeket véglegesíthetik (továbbiakban: Anyagkiváltás).
1.2. Felek a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése alapján rögzítik, hogy az
Anyagkiváltás során a Kivitelező által az ajánlatában megjelölt építőanyagokkal, termékekkel műszakilag egyenértékű vagy magasabb minőségű helyettesítő termékben egyezhetnek meg.
1.3. A 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdésében foglaltak alapján amennyiben a Felek Anyagkiváltásban (helyettesítő termék beépítéséről) állapodnak meg, a Kbt. 141. §-ában foglaltak szerint kötelesek eljárni.
1.4. A Felek a helyettesítő termékek beépítésével összefüggésben az alábbi eljárásrendet követik:
A Kivitelező tudomásul veszi, hogy a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésének o) pontja alapján az építménybe csak a tervező által a kivitelezési dokumentációban meghatározott, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 41. §-a szerinti, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék kerülhet beépítésre.
Amennyiben azonban Kivitelező a kivitelezési dokumentációban nem kellően meghatározott termék esetében az általa szállítandó termékre tesz javaslatot vagy helyettesítő terméket kíván használni, beépíteni, azt előzőleg Megrendelőnek jóvá kell hagynia.
Megrendelő a tervező és a Műszaki ellenőr bevonásával határoz az elfogadásról. A Megrendelő kérésére a Kivitelező köteles a helyettesítő termék mintatermékét előzetesen bemutatni. A terméket bármi módon felhasználni csak Megrendelő írásbeli engedélye alapján lehet.
A tervező által a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett csak a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék használható fel (választható ki), s ez kizárólag a tervező jóváhagyásával, a Műszaki ellenőr és a Megrendelő egyetértésével történhet a Kivitelező kezdeményezésére.
A Felek a helyettesítő építési termék felhasználhatósága vonatkozásában az alábbi írásbeli eljárásrendet rögzítik:
- A Kivitelező a Megrendelő felé kezdeményezi a helyettesítő építési termék felhasználhatóságának engedélyezését, melyben megjelöli a helyettesítendő, illetve a helyettesítő anyagot, a kezdeményezés indokát, illetve nyilatkozik arról, hogy a helyettesítő termék a dokumentációban eredetileg szereplőhöz képest azonos, vagy annál jobb teljesítményértékű. A Kivitelezői nyilatkozathoz csatolja az azonos vagy jobb teljesítményértéket alátámasztó dokumentumokat.
- A kezdeményezést a Megrendelő kiadja a tervezőnek, aki sokrétű, illetve az érintett szakágakat is a vizsgálati körbe vonó szakértői tevékenységet folytat, amelynek eredményeképpen nyilatkozik arról, hogy az adott termékváltoztatást tervezőként jóváhagyja-e vagy sem, szakvéleményét nyilatkozatán /az elvárt műszaki teljesítmény szemszögéből/ röviden indokolja. (tervezői nyilatkozat)
- A tervező fenti szakvéleményének birtokában dönt Megrendelő a helyettesítő építési termék felhasználhatósága kérdésében, döntését egyetértő vagy elutasító nyilatkozat formájában hozza meg.
1.5.Felek rögzítik, hogy amennyiben az Anyagkiváltás következtében a kivitelezői díj vagy a teljesítési határidő módosítása válik szükségessé, abban az esetben a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának (szerződés módosulása) alkalmazására nem kerülhet sor. Ebben az esetben a Felek kötelesek a Szerződést módosítani a Kbt. 141. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően.
3.) Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy pótmunka felmerülése esetén a Kbt. 141. § alapján járnak el.
Pótmunka, többletmunka: Szerződő Felek a pótmunka, többletmunka fogalmát az alábbiak szerint határozzák meg:
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:244. § rendelkezése alapján:
(1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka).
(2) A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka).
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:245. § rendelkezése alapján: A vállalkozói díj
(1) Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.
Vállalkozó továbbá kijelenti, hogy:
- megismerte a közbeszerzési dokumentum részeként rendelkezésére bocsátott műszaki (feladat) leírás és költségvetés tartalmát, és az abban foglalt munkálatok teljes körű megvalósítására vonatkozóan tette meg ajánlatát;
- a többletmunka kockázatát magára vállalja;
- a rendelkezésére bocsátott műszaki (feladat) leírás alapján az építési beruházást szerződésszerűen, teljes körűen, műszaki és minőségi szempontból is kifogástalan állapotban, a vonatkozó jogszabályoknak, műszaki szabályoknak megfelelően készíti el;
- a közbeszerzési dokumentumot áttanulmányozta, az abban foglalt adatokat ismeri
- ajánlati árát a fentiek tudatában alakította ki, teljes körűen és hiánytalanul vállalkozik a szerződés tárgyának a megvalósítására;
- a szerződés teljesítése során felmerülő többletmunkákat a Ptk. 6:245. § (1) bekezdése szerinti vállalkozói díj elszámolása alapján elvégzi, mivel a vállalkozói díj átalányáron került meghatározásra.
Többletmunka költségének viselése: a többletmunka ellenértékére a Vállalkozó nem tarthat igényt, annak ellenértékét a Vállalkozó köteles szerződésszerű teljesítés, az eredménykötelem teljesítése körében viselni. Megrendelő kizárólag a Vállalkozónak többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét téríti meg, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható.
Pótmunka költségének viselése: Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy pótmunka felmerülése esetén a Kbt. 141. § alapján járnak el.
Műszaki ellenőr feladata: Vállalkozó köteles a pótmunka, többletmunka felmerülését követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül a Műszaki ellenőr felé jóváhagyás céljából benyújtani az arra vonatkozó műszaki (feladat) leírást tartalmazó Vállalkozói javaslatát, melyet a Műszaki ellenőr köteles 3 munkanapon belül véleményezni, és annak körében megvizsgálni, hogy:
- a ténylegesen felmerült költségek megfelelően alátámasztottak;
- a ténylegesen felmerült munkatételek, költségek közvetlenül kapcsolódnak a támogatott projekthez, nélkülözhetetlenek az építési beruházás szerződésszerű teljesítéséhez;
- a megállapított költségek a szerződésben előre meghatározott módszer(ek) szerint kerültek megállapításra;
- a benyújtott költségvetés, illetve a szerződés megfelelően részletezett ahhoz, hogy a jogszabályok megtartása ellenőrizhető legyen;
- az elszámolhatóság időszakában a támogatási szerződés szerint a projekt megvalósításáig merültek fel az újabb költségek;
- az újonnan felmerült munkatétel a vállalkozási szerződés alapján nem tartozik a vállalkozó kockázati körébe;
- a költségek felmerülése a Szerződő Feleknek előre nem látható volt.
A Műszaki ellenőr a vizsgálatát követően köteles véleményét írásban a Vállalkozóval és Megrendelővel közölni. A Műszaki ellenőr általi jóváhagyás nem minősül a munka megrendelésének, arra kizárólag a Megrendelő külön írásos nyilatkozattal jogosult.
Pótmunka megállapított költségeinek elszámolási szabályai: a megvalósulás során felmerült pótmunkára az egyösszegű nettó ajánlati ár alapját képező költségvetés vonatkozó tételei, az abban nem szereplő tételek esetén pedig a TERC vonatkozó tételei az irányadóak.
4.) A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy Megrendelőt haladéktalanul értesíti abban az esetben, ha a jelen szerződés maradéktalan teljesítése előtt ellene, illetőleg alvállalkozója ellen csőd-, felszámolási-, végelszámolási-, illetve végrehajtási eljárás indul.
5.) A Vállalkozó ugyancsak maradéktalanul köteles a Megrendelőt értesíteni, ha saját cégében, vagy alvállalkozójánál a jelen szerződés maradéktalan teljesítését megelőzően tulajdonos változásra, illetőleg jogutódlásra, jogok és kötelezettségek átszállására, szétválásra, összeolvadásra, vagy beolvadásra kerül sor. A Vállalkozó felelős az értesítés elmulasztásából eredő kárért.
6.) A Megrendelő által a kapcsolattartásra kijelölt személy, vagy szervezet:
Név: | |
Értesítési Cím | |
Telefon / Fax | |
A Vállalkozó által kapcsolattartásra kijelölt személyek(ek):
Név: | |
Értesítési Cím | |
Telefon / Mobil | |
A kapcsolattartók, illetve a teljesítési igazolásra jogosult képviselők személyében bekövetkező esetleges változásokról az érintett Fél haladéktalanul írásban köteles a másik Felet tájékoztatni.
Ettől az időponttól kezdődően a kapcsolattartónak, illetve teljesítési igazolásra jogosult személynek az újonnan bejelentett személy minősül. Felek megállapodnak abban, hogy a fent megjelölt személyek megváltozására vonatkozó bejelentése nem minősül szerződésmódosításnak.
7. A Felek a koronavírusjárványnak a nyertes ajánlatevőre, működésére, erőforrásaira (úgymint
különösen humán és anyagi erőforrás, áruk, termékek beszerzése, szerződéses partnerei, alvállalkozói)
igazoltan, közvetlenül kifejtett hatását, jogkövetkezményeit, továbbá az esetleg, az ajánlattételi határidőt követően elrendelésre kerülő kormányzati és hatósági, és egyéb intézkedéseket a Vállalkozó ellenőrzési körén kívül eső, általa el nem hárítható és a – Vállalkozó működésére való kihatás és következményei tekintetében – az ajánlati kötöttség időpontjában előre nem látható eseménynek tekintik.
V. ALVÁLLALKOZÓK
1.) Vállalkozó a Kbt. figyelembevételével jogosult alvállalkozókat igénybe venni.
2.) Vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna. Alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely enélkül nem következett volna be.
3.) Megrendelő nem korlátozza Vállalkozó jogosultságát alvállalkozó bevonására. Vállalkozó a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen Megrendelőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni (a megnevezésen túl az elérhetőség, valamint a képviseletre jogosult megjelölésével), amely részt vesz a szerződés teljesítésében. Vállalkozó a szerződés teljesítésének
időtartama alatt köteles Megrendelőt tájékoztatni az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról.
4.) Vállalkozó nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. Megrendelő részére e kötelezettség végrehajtásáról Vállalkozónak külön nyilatkozatot vagy más igazolást nem kell benyújtania.
5.) Megrendelő, vagy a műszaki ellenőr a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt.
VI. VÁLLALKOZÓI DÍJ ÉS FIZETÉSI FELTÉTELEK
1.) Vállalkozót a I. pontban meghatározott feladatok hibátlan és hiánytalan teljesítéséért mindösszesen
Kivitelezés teljes költsége (vállalkozói díj):
nettó ……………..- Ft azaz nettó forint
+ ..- Ft (27 %ÁFA),
bruttó ….- Ft
azaz bruttó forint * vállalkozói díj illeti meg.
*a nyertes ajánlatban foglaltak szerint kitöltendő
A vállalkozói díj egyösszegű átalányár, amely tartalmaz minden, a vállalt beruházás teljesítésével összefüggő valamennyi költséget, függetlenül azok formájától vagy forrásától (ideértve az esetlegesen műszaki szükségességből eredő többletmunkákat, illetve ha bekövetkezik, a téli munkavégzés miatt esetlegesen felmerülő, szükséges mértékű téliesítés és megfelelő adalékanyagok használatának költségét is)
A Vállalkozó a fenti áron felül semmilyen jogcímen többletköltséget nem érvényesíthet.
Megrendelő a szerződés teljesítéséhez szükséges fedezetet támogatásból, a BMÖGF/999-1/2020 számú projekt terhére biztosítja, a támogatási szerződésben foglalt keretösszeg erejéig 100% támogatásból.
Amennyiben a szerződés teljesítéséhez szükséges fedezetet a BMÖGF/999-1/2020 számú projekt támogatási szerződése teljes mértékben nem biztosítja, Ajánlatkérő a szükséges többlet fedezetet az eljárást lezáró döntésében hozott határozata alapján az alábbiak szerint biztosítja:
……………………………………………………………………….
A kifizetés pénzneme forint. A projektfinanszírozás utófinanszírozás szabályai szerint történik.
Felek egyezően rögzítik, hogy az ÁFA bevallása és megfizetése a vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései szerint az Áfa törvény (2007. évi CXXVII. Törvény) 142. §-nak hatálya alá, az ún. fordított Áfa fizetés szabályai alá nem tartozik.
2.) Előleg biztosítása:
- a Kbt. 135. § (7)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint Megrendelő a szerződésben foglalt - általános forgalmi adó nélkül számított - teljes ellenszolgáltatás legfeljebb 5 %-ának megfelelő forint összegű előleg igénybevételének lehetőségét biztosítja.
Az előleget Megrendelő az előlegbekérő alapján fizeti ki Vállalkozónak, legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül. Az előlegbekérőt legkésőbb a szerződéskötést követő 5
munkanapon belül kell benyújtani. Az előleget Vállalkozó a benyújtott végszámlában levonással fizeti vissza.
Vállalkozó köteles az előlegről előlegszámlát kiállítani Megrendelő részére.
3.) A műszaki ellenőr által leigazolt tényleges teljesítés alapján az alábbiak szerint nyújthatóak be számlák: 25-50-75%-os készültségi foknál 1-1-1 darab részszámla és 100 %-os teljesítésnél, sikeres műszaki átadás-átvételt követően 1 darab végszámla nyújtható be.
4.) Teljesítésigazolás: Megrendelő a teljesítést a Kbt. 135. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint 15 napon belül igazolja le. Az ellenszolgáltatás kifizetésére csak az adott munkára, munkarészre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását követően kerülhet sor.
5.) Fizetési határidő: Az igazolt teljesítés alapján kiállított (rész)számla a Ptk. 6:130. § (1) bekezdés szerint a számla kézhezvételétől számított harminc napon belül kerül kifizetésre.
6.) Alvállalkozók igénybevétele esetén a kifizetés a Kbt. 135. § (3) bekezdése alapján a 322/2015. (X. 30.) Korm. 32/A. § szerint történik:
„32/A. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél, valamint - európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során
- a kifizetésre köteles szervezet, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:
a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;
b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;
c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;
d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;
e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;;
f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait;
g) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet
− tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek;
h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő (vagy a kifizetésre köteles szervezet) őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;
i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő harminc nap.
(2) A felek kizárólag az (1) bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodhatnak meg a Ptk. 6:130. § (3) bekezdésének megfelelően. A 32/B. § (2) bekezdését az ajánlattevőként szerződő féllel szemben csak az (1) bekezdés g) pontja szerinti összegre lehet alkalmazni.
(3) Ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél vagy a kifizetésre köteles szervezet, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell az (1) és (2) bekezdést.”
7.) A (rész)számla kibocsátására abban az esetben kerülhet sor, ha a jelen szerződés szerinti (rész)munka hiánytalan átvételét – a műszaki ellenőr leigazolása után - a Megrendelő írásban igazolja.
A (rész)számla meg kell, feleljen a számvitelről és az általános forgalmi adóról szóló törvény
előírásainak, valamint a vonatkozó egyéb hatályos jogszabályi előírásoknak. Megrendelő felhívja Vállalkozó figyelmét, hogy a számla kiállítására vonatkozóan alkalmazni rendeli a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Kormányrendelet rendelkezéseit is, annak 6. melléklet III/2. pontjában foglalt előírásoknak megfelelően köteles Vállalkozó a számláját kiállítani.
Megrendelő előírja, Vállalkozó vállalja, hogy a teljesítésigazolásra benyújtott vállalkozói számlák mellékleteként az alábbiakat nyújtja be:
- tételes számlarészletező
- megvalósulási dokumentáció (2 pld. papír+1pld. CD) (végszámla)
- beépített anyagok megfelelőségi tanúsítványai (végszámla)
A számlák befogadásának előfeltétele továbbá, hogy azon a műszaki ellenőr számlatartalmat jóváhagyó nyilatkozata szerepeljen.
Megrendelő csak az ebben a pontban meghatározottak szerint felszerelt számlát tudja teljesítettnek leigazolni.
Amennyiben a Vállalkozó a számlát nem a fentiek figyelembevételével küldik meg, az a számla kiegyenlítés nélküli visszaküldését vonja maga után, és az ebből eredő Megrendelőnél vagy harmadik személynél felmerülő károkért Vállalkozót terheli a felelősség.
8.) Megrendelő kifejezetten felhívja Vállalkozó figyelmét a 322/2015. (X. 30.) Korm. 32/B. §-ban
foglalt rendelkezések betartására:
„ 32/B. § (1) A 32/A. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél ajánlattevő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet, ha
a) az alvállalkozó az ajánlattevő rendelkezésére bocsát a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást,
b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy
c) az ajánlattevő rendelkezésére bocsátja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolást.
(2) Az ajánlattevő az általános adóigazolás rendelkezésre bocsátása után az abban szereplő köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Ha az általános adóigazolásban szereplő köztartozás ellenére az ajánlattevő elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki.”
9.) Késedelmes kifizetés esetén Vállalkozó a Ptk. 6:155 § bekezdése szerint késedelmi kamatot számíthat fel, melynek alapja a késedelmesen kifizetett összeg, mértéke a késedelmes napok száma.
10.) Jelen szerződésre alkalmazandó a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény.
VII. MEGLÉVŐ KÖZMŰVEK VÉDELME
1.) A munkaterület átadásakor nem jelzett közművek megrongálódásáért Vállalkozó felelősséget nem vállal, de a káresetek megelőzése érdekében – szükség szerint – köteles együttműködni a közművek pontos helyének meghatározásában.
VIII. HATÁRIDŐK
1.) Kezdés, munkaterület átadása:
Megrendelő a munkaterületet a szerződés Xxxxx általi aláírásától számított 10 naptári napon belül adja át Vállalkozó részére.
2.) Befejezés: A munkaterület átadástól számított 8 hónap. Vállalkozó Megrendelő előzetes hozzájárulásával előteljesítésre, előzetes átadásra jogosult.
IX. A MUNKA ELLENŐRZÉSE ÉS ÁTVÉTELE
1.) A Megrendelő, illetve az általa kijelölt szervezet vagy személy a Vállalkozó, illetve annak alvállalkozói tevékenységét, a felhasznált anyagokat, alkalmazott eljárásokat és munkavégzését mindenféle korlátozás nélkül bármikor jogosult ellenőrizni.
2.) A kivitelezési tevékenység végzéséről Felek a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet szerinti elektronikus építési naplót vezetnek.
3.) Megrendelő köteles a munkát a Vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra kitűzött átadás- átvételi eljárás során megvizsgálni és a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket jegyzőkönyvben rögzíteni. A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben a Vállalkozó nyilatkozik azok kijavításának határidejéről, mely kijavítás tényleges megtörténte az átvétel különös feltétele.
Vállalkozó teljesítése akkor hibás vagy nem szerződésszerű, ha a műszaki átadás-átvétel során megállapításra kerül, hogy a teljesítés eredményeként az nem felel meg a szerződésben vagy annak alapdokumentumaiban, vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.
4.) Megrendelő köteles a szerződésszerűen, hiba és hiánymentesen teljesített munkát átvenni. Felek rögzítik, hogy Megrendelő csak ilyen állapotában veszi át a beruházás tárgyát.
5.) Ha a Megrendelő az építési beruházás egyes munkarészeit a teljesítés előtt ideiglenes jelleggel átveszi (előzetes átadás), ezek tekintetében a kárveszély az átvétel időpontjától a Megrendelőre száll át.
6.) Vállalkozó határidőben teljesít, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt határidőn belül, illetőleg határnapon megkezdődött, kivéve, ha a Megrendelő a szolgáltatást nem vette át. Nem tagadható meg az átvétel olyan jelentéktelen hibák, hiányok miatt, amelyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot. Nem tekinthető rendeltetésszerű használatra alkalmasnak a teljesítés, ha több kisebb jelentőségű hiba javítása az építmény zavartalan használatát akadályozza, vagy a hibák megszüntetése során az építmény használata balesetveszéllyel járna.
7.) A végszámla kiállítására csak az eredményes műszaki átadás-átvétel, illetve teljesítésigazolás kiadása után kerülhet sor.
8.) A végteljesítéshez kötődő műszaki átadás-átvételi eljárást követő 1 éves fordulóját megelőző 15 napon belül az építési beruházás munkáit szerződő felek kötelesek ismételten megvizsgálni (utó- felülvizsgálati eljárás). Ezt az eljárást Megrendelő készíti elő és hívja meg arra a Vállalkozót. Vállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy az alvállalkozói is jelen legyenek az eljárás során. Az utó- felülvizsgálati eljárás során Felek jegyzőkönyvet vesznek fel az észlelt hibákról, hiányosságokról. Vállalkozó a hibajegyzékben foglalt hiányosságokat köteles a Megrendelő által átadott hibajegyzékben szereplő határidőben megszüntetni.
X. KÉSEDELMES TELJESÍTÉS, MEGHIÚSULÁS
1.) Megrendelő a Ptk. 6:186.§ szakaszára és a 6:187.§ (1)-(2) bekezdéseire hivatkozással az alábbiak szerinti kötbér érvényesítésére jogosult:
2.) A szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a Vállalkozó a véghatáridőt késedelmesen
teljesíti, minden késedelmesen eltelt nap után a nettó díj 1 %-a/nap összegű napi késedelmi kötbért köteles megfizetni a Megrendelőnek. Késedelem esetén minden megkezdett naptári nap egész napnak minősül. A késedelmi kötbér mértéke legfeljebb a nettó vállalkozói díj 20 %-a lehet.
3.) A szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a Vállalkozó hibásan teljesít, a nettó díj 10 %-a összegű hibás teljesítési kötbért köteles megfizetni a Megrendelőnek, amennyiben Megrendelő nem él a szavatossági jogai érvényesítésével.
4.) Amennyiben Vállalkozó Megrendelő kötbérigényét kifogásolja, köteles ezt haladéktalanul, írásban megtenni. Megrendelő elismert, lejárt kötbérigényét jogosult a vállalkozói díjba beszámítani.
5.) Megrendelő bármely közbenső intézkedési, nyilatkozattételi kötelezettségével kapcsolatos késedelmének jogkövetkezményeként Felek a Vállalkozó részére nyitva álló teljesítési határidő meghosszabbítását kötik ki. A teljesítési határidő ilyen esetben főszabályként a Megrendelői késedelem időtartamával egyezik meg. Megrendelő késedelem esetén a Vállalkozó köteles Megrendelővel egyeztetést kezdeményezni és álláspontját közölni Megrendelővel. Felek az egyeztetésekről jegyzőkönyvet vesznek fel, melyet mindkét fél aláír.
6.) Meghiúsulás esetén Megrendelő a nettó vállalkozói díj 30 %-ának megfelelő összegű kötbért érvényesít Vállalkozóval szemben. A Megrendelő meghiúsultnak tekinti a szerződést, ha a Vállalkozó a végteljesítési határidőt neki felróható okból 20 napot meghaladóan túllépi, vagy a szerződés teljesítésétől a határidő lejárta előtt saját elhatározásából, illetve neki felróható okból eláll.
7.) Megrendelő kötbér címen összesen legfeljebb a nettó díj 30%-ának megfelelő kötbért jogosult érvényesíteni, azaz amennyiben Megrendelő többféle kötbér érvényesítésére is jogosult lenne abban az esetben is maximum 30 % mértékű kötbért érvényesít.
8.) Megrendelő esetleges kötbér igényét írásbeli felszólítás útján érvényesíti, melynek Vállalkozó köteles 8 naptári napon belül maradéktalanul eleget tenni. Amennyiben Vállalkozó a fenti irat kézhezvételét követő 10 munkanapon belül magát érdemi indokolással és azt alátámasztó bizonyítékokkal nem menti ki, akkor a kötbér elismertnek tekintendő, és a Kbt. 135. § (6) bekezdésében foglalt egyéb beszámítási feltételek teljesülésekor a kötbér a vállalkozói számlába beszámítható.
9.) A vis maiorra okot adó körülmények bekövetkezése esetén, annak időtartama alatt a késedelemre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak.
XI. ELÁLLÁS A SZERZŐDÉSTŐL, FELMONDÁS
1.) A Megrendelő a szerződéstől Vállalkozó szerződésszegő magatartására tekintettel állhat el. Ha a Megrendelő a szerződéstől azért áll el, mert a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a Vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a Megrendelőnek már nem áll érdekében, a Megrendelő a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint kártérítést is követelhet. Ez értelemszerűen vonatkozik a határidők betartására is.
2.) Ha a munka végzése során a körülmények arra engednének következtetést, hogy a teljesítés hibás (vagy hiányos) lesz, a Megrendelő a hiba (vagy hiány) kiküszöbölésére tűzött megfelelő határidő sikertelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.
3.) A végteljesítési határidő 20 nappal történő késedelmes teljesítése esetén elállási, felmondási lehetősége van a szerződéstől a Megrendelőnek.
4.) Megrendelő jogosult elállni a szerződéstől, vagy felmondani azt, ha a Vállalkozó ellen a szerződéskötést követően felszámolási, végelszámolási, hivatalból törlési, illetve egyéb, a
megszüntetésére irányuló eljárás indul.
5.) Ha jelen szerződés annak teljes körű teljesítése nélkül szűnik meg, úgy Xxxxx kötelesek az elszámolás érdekében egymással szembeni igényeiket haladéktalanul felmérni és egyeztetést kezdeményezni. Felek megállapodnak, hogy az egyeztetések során független szakértőt vonnak be, amennyiben az elszámolási összeget nem tudják kölcsönösen elfogadni. Megrendelő részéről a kárigény tekintetében figyelembe kell venni különösen az utólagos befejezés többletköltségét, a beruházás eredetileg tervezetthez képest későbbi megvalósulásából eredő hátrányokat.
XII. JÓTÁLLÁS ÉS SZAVATOSSÁG
1.) Vállalkozót a végleges és sikeres üzembe helyezést követő első naptól jótállási kötelezettség terheli. Ettől az időponttól kezdődik a szerződés tárgya teljesítése során megvalósult létesítmény, továbbá valamennyi egyéb építmény, gép, berendezés, szereléstechnikai vezeték és szerelvény, stb. garanciális időszaka, függetlenül attól, hogy azokat Vállalkozó mikor szerezte be. A jótállás kötelező időtartama Vállalkozó ajánlata szerint …. ( kötelező 36+ megajánlott többlet) hónap.
2.) Vállalkozó jótállási kötelezettsége a végszámlához köthető, végleges és sikeres műszaki átadás- átvételi eljárás befejezését követő első naptól kezdődik.
3.) A jótállási vagy szavatossági idő alatt felfedett hiányosságokat, hibákat haladéktalanul a Vállalkozó tudomására kell hozni, aki köteles haladéktalanul intézkedni a felfedett hiányosság, vagy előálló hiba megszüntetésére. Amennyiben a Vállalkozó ésszerű időn belül (rendeltetésszerű használatot befolyásoló és azonnali beavatkozást igénylő, vagy egyéb jellegű meghibásodás) nem intézkedik, vagy a megtett intézkedései az elvárt hatás kiváltására alkalmatlanok voltak, Megrendelő jogosult a hibát, hiányosságot a Vállalkozó költségére és kockázatára megszűntetni, mely költséget Vállalkozó köteles Megrendelő részére 15 napon belül megfizetni. Az így elvégeztetett munkákra továbbra is fennáll a Vállalkozó jótállási és/vagy szavatossági kötelezettsége.
4.) Megrendelő a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékaként az első 12 hónap jótállás időtartamára Jótállási (jóteljesítési) biztosítékot köt ki, hivatkozással a Kbt. 134. § (3) bekezdésére, melynek mértéke a nettó vállalkozói díj 5 %-a.
A jótállási biztosítékot a Vállalkozó a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint az alábbi biztosítékmódozattal nyújtja (A nem kívánt rész törlendő):
- óvadékként az előírt pénzösszegnek az Ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetése, átutalása;
- pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy
- biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel.
A végszámla benyújtásának feltétele a jótállási biztosíték megléte, és a jótállási biztosíték nyújtása igazolásának átadása.
5.) A jóteljesítési biztosíték előzetes biztosítéknak tekintendő, így az nem érinti az adott szerkezetekre (munkanemekre) előírt szavatossági, illetve a kötelező alkalmassági időben jelentkező Vállalkozói kötelezettségeket.
6.) A biztosítékot Megrendelő a jótállás első 36 hónap időtartamának lejártát követő 15 napon belül felszabadítja a fel nem használt összeg visszautalásával, vagy a bankgaranciában szereplő időpontot követően a bankgarancia minden külön jognyilatkozat nélkül, automatikusan hatályát veszti. Bankgarancia formájában nyújtott biztosíték esetén a biztosítéknak a 36 hónap jótállási kötelezettség lejártát követő 10. napig érvényesnek és hatályosnak kell lennie
7.) Vállalkozó a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontban foglalt egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia.
XIII. BIZTOSÍTÁS
1.) Vállalkozó a szerződés tárgyában meghatározott munka műszaki átadás-átvételi eljárás időpontjáig terjedő időtartamra köteles legalább 160 millió forint kárösszeg/biztosítási időszak (kivitelezés ideje)
és 40 millió forint /káresemény; a tárgy szerinti kivitelezői tevékenységre vonatkozó összkockázatú vagyon- és felelősségbiztosítási szerződést (C.A.R. vagy E.A.R.) kötni vagy meglévő összkockázatú vagyon- és felelősségbiztosítását (C.A.R. vagy E.A.R.) kiterjeszteni, melynek a műszaki átadás-átvételt követő 12 hónapig érvényben kell maradni. Amennyiben ezt elmulasztja, vagy nem tart érvényben bármely előírt biztosítást, Megrendelő azok biztosítási díját és felmerülő költségeit, ill. káresemény esetén a kár teljes összegét Vállalkozó esedékes pénzügyi követeléséből levonhatja.
A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie az ajánlattevő, valamint a Kbt. szerinti alvállalkozók és a Ptk. szerinti valamennyi teljesítési segéd által okozott kárért való felelősségre is. Vállalkozó a felelősségbiztosítás meglétét igazoló kötvényt a szerződéskötés időpontjáig bemutatta, melynek másolati példánya jelen szerződés mellékletét képezi.
XIV. A SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSE
1.) A jelen szerződés mindkét Fél általi aláírását követően lép hatályba.
XV. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
1.) Ezt a szerződést csak a felek –vagy az erre jogosult valamelyik fél- cégjegyzésre jogosult törvényes szervezeti képviselői módosíthatják írásban (papír alapú dokumentum) a Kbt. 141. §-ában foglaltak alapján. Szóban, ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a szerződés módosítására nem alkalmas.
XVI. A VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS MELLÉKLETEI
1.) Szerződő felek a Vállalkozási Szerződésben foglaltakon túlmenően azok csatolása nélkül is az alább felsorolt mellékletek érvényességében, továbbá az azokban rögzített feltételekben állapodnak meg:
- Megrendelő által a közbeszerzési eljárás során kiadott „Ajánlattételi felhívás”-a
- Megrendelő által a közbeszerzési eljárás során kiadott „Ajánlattételi dokumentáció” és kiegészítései, kiegészítő tájékoztatásai
- Vállalkozó közbeszerzési eljárás során benyújtott „Ajánlat”-a, amely tartalmazza az átláthatósági nyilatkozatot is
- Vállalkozó tárgyi kivitelezési tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítási kötvény másolata
- Alvállalkozók bejelentése, kizáró okok nyilatkozatai
- Vállalkozó átláthatósági nyilatkozata.
A mellékletek a szerződés szerves részét képezik, attól elválaszthatatlanok és azzal együtt érvényesek.
XVII. TITOKTARTÁS
1.) A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben foglaltakat, valamint a teljesítésük során az egymásnak átadott információt bizalmasan, üzleti titokként kezelik. Ez értelemszerűen nem vonatkozik arra az információra, amely titokban tartását jogszabály nem teszi lehetővé.
XVIII. EGYÉB FELTÉTELEK
1.) Vállalkozó szavatolja, hogy a jelen Szerződéssel kapcsolatban Megrendelőt mentesíti minden olyan igénnyel, peres eljárással szemben, ami a szerzői jogok, vagy bármilyen más egyéb védett jog megsértése miatt felmerülhetne. Minden ilyen eljárás teljes költség kihatása a Vállalkozót terheli.
2.) A Xxxxx mentesülnek a nem szerződésszerű magatartás negatív következményei alól, ha bizonyítják, hogy a felek érdekkörében keletkezett sérülés a másik fél nem szerződésszerű teljesítésére
vezethető vissza, vagy pedig bizonyítják, hogy a kötelezettség teljesítését vis maior körülmény akadályozta. Az ilyen körülmény felmerülésekor a körülményre hivatkozni kívánó fél a másik felet haladéktalanul értesíteni köteles. A vis maior körülményt az arra hivatkozó fél az illetékes szervvel igazoltatni köteles.
3.) Vállalkozó a vállalt feladat teljesítése során csak érvényes munkavállalói engedéllyel, munkaszerződéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztathat. Vállalkozó rendelkezik a dolgozóinak személyre szóló balesetbiztosítással, mely olyan munkahelyi baleset–és rokkantságbiztosítás, amely bármely dolgozójának, bármely követelését – beleértve a TB viszontkövetelését is – fedezi.
4.) Vállalkozó nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.
5.) Vállalkozó vállalja, hogy a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről Megrendelőt haladéktalanul értesíti.
6.) Vállalkozó kijelenti, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott, átlátható szervezetnek minősül, így részére a jelen szerződésben foglalt vállalkozói díj kifizethető. A Vállalkozó a szerződéskötést megelőző ajánlatkérés során az ajánlattétellel egyidejűleg átláthatósági nyilatkozatot tett. Az átláthatósági nyilatkozat 1 eredeti példánya jelen szerződés Megrendelőt illető irattári példányához kerül csatolásra és jelen szerződés mellékletét képezi. Vállalkozó kijelenti, hogy az ajánlattétel óta jelen szerződés aláírása napjáig az átláthatósági nyilatkozatban foglalt adatokban nem következett be változás.
7.) Megrendelő a szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől elállhat, ha:
a) feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;
b) a Vállalkozó nem biztosítja a 138. §-ban foglaltak betartását, vagy a Vállalkozó személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a 139. §-ban foglaltaknak; vagy
c) az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.
8.) Megrendelő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.
9.) Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon
– ha bármilyen módon tudomására jut, hogy
a) a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb)alpontjában meghatározott feltétel;
b) a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb)alpontjában meghatározott feltétel.
XIX. JOGVITÁK RENDEZÉSE
1.) Szerződő felek megállapodnak abban, hogy esetleges jogvitáikat elsődlegesen békés úton, tárgyalások útján kívánják rendezni, s csupán akkor fordulnak bírósághoz, ha a tárgyalásos rendezés nem vezetett eredményre.
2.) Felek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. 27. §-a alapján megállapodnak abban, hogy a szerződésből eredő jogviták elbírálása kapcsán alávetik magukat – hatáskörtől függően – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény melléklete alapján a Megrendelő székhelye szerint illetékes helyi bíróság, törvényszék kizárólagos illetékességének.
XX. NYILATKOZATOK
1.) Mindkét fél kijelenti, hogy
– kellő felhatalmazással és jogkörrel rendelkezik a jelen szerződés aláírására és teljesítésére;
– a jelen szerződés aláírását az arra jogosult taggyűlés szabályszerűen engedélyezte és az megfelel az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek;
– jelen szerződést a fél nevében aláíró személy megfelelő, a vonatkozó jogszabályok által megkívánt regisztrált aláírási joggal rendelkezik, így részéről a szerződés aláírása és teljesítése nem eredményezi más, olyan szerződés vagy egyéb jognyilatkozat megszegését, melyben félként szerepel;
– nincs olyan függőben levő kötelezettsége vagy érdekkörében lévő más körülmény, amely kedvezőtlenül hathat a jelen szerződésben foglaltak érvényességére, teljesítésére vagy saját teljesítési készségére, illetve képességére.
XXI. ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK
1.) A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a hatályos magyar jogszabályok, így különösen a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet valamint az egyéb kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadók.
2.) Jelen szerződés 4 eredeti példányban készült, melyből Felek aláírása után 2 példány Megrendelőt, 2 példány Vállalkozót illet. A felek a jelen szerződést többszöri átolvasás után, és közös értelmezést követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt az alulírott helyen és időben aláírják. Jelen szerződés hatályba lépéséhez a szerződő felek képviselőinek aláírásán kívül más szerv, szervezet, testület, hatóság ellenjegyzése, jóváhagyása nem szükséges.
Kelt, Komló, 2021.…..
………………………………. | ……………………………. | |
Megrendelő Komló Város Önkormányzat Xxxxxx Xxxxxx polgármester | . | Vállalkozó |
pénzügyileg ellenjegyzem: Komló, 2021. ………………..
……………………..
………………. pénzügyi csoportvezető
ALVÁLLALKOZÓK BEJELENTÉSE
a Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján
„Komló-Kisbattyán megközelítését szolgáló út felújítása” tárgyú szerződés teljesítéséhez
Vállalkozó neve: ……………………………………………
Vállalkozó székhelye: ……………………………………………
A szerződés tárgya (megnevezés)
Alulírott …………………………, mint a(z) ………………(cégnév, székhely) cégjegyzésre jogosult képviselője a Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján nyilatkozom, hogy a szerződés teljesítésébe az alábbi alvállalkozókat kívánjuk bevonni:
Alvállalkozó(k) neve(i), megnevezése(i), elérhetősége(i), székhelye(i), | Alvállalkozó(k) adószáma(i) | Munkarész megnevezése | Elérhetőség: | Képviseletre jogosult(ak) megnevezése(i) | |
1 | |||||
2 | |||||
3 |
Nyilatkozunk, hogy a fent megjelölt alvállalkozók nem tartoznak a Kbt. 62. § (1) bekezdés h)- k), és m) pontjában foglalt kizáró okok hatálya.
Kelt:
……………………………… cégszerű aláírás
DOKUMENTÁCIÓ MELLÉKLETEK
U-DOK K2101 Komló Kisbattyáni út kiv. Árazatlan költségvetés_Kisbattyáni út végleges
KOMLÓ VÁROS | „KOMLÓ - KISBATTYÁN | |
ÖNKORMÁNYZATA 7300 KOMLÓ, VÁROSHÁZ TÉR 3. | JEGYZŐKÖNYV ELJÁRÁST LEZÁRÓ DÖNTÉS | MEGKÖZELÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ ÚT FELÚJÍTÁSA” |
Készült: | 2021. április 27-én, 11 óra 00 perckor Polgármesteri Hivatal, 7300 Komló, Városház tér 3. |
Tárgy: | „Komló-Kisbattyán megközelítését szolgáló út felújítása”, Eljárást lezáró döntéshozatal |
Felhívás feladásának dátuma: | 2021.03.12. |
Ajánlattételi határidő: | 2021.03.30. 12:00 óra |
Ajánlatkérő a fenti tárgyban nemzeti értékhatárt elérő értékű, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Kbt. 115. § szerinti, Nyílt közbeszerzési eljárást indított. A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 27/2021. (I.29.) Korm. rendelet Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint:
„Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.”
A Bíráló Bizottság eljárást lezáró döntésekre vonatkozó szakmai javaslatait elfogadva fentiekre tekintettel Komló Város Önkormányzatának Polgármestere, mint döntéshozó hozza meg az alábbi döntéseket:
A Bíráló Bizottság 2021. év április 21-én kelt eljárást lezáró döntési javaslatai alapján az alábbi eljárást lezáró döntéseket hozom:
1. Érvénytelen ajánlatok:
Nincs érvénytelen ajánlat az eljárásban.
2. A Kbt. 69.§ (1)-(2) bekezdése szerinti első bírálatot követően az érvénytelennek nem minősített ajánlat(ok) a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján, illetőleg a Kbt. 76-78. §-ban foglaltakra tekintettel történő értékelésének eredménye:
Az értékelés eredménye:
Az elbírálás részszempontjai | Az ajánlattevő neve: Sztráda92 Építőipari és Szolgáltató Kft | Az ajánlattevő neve: "Soltút" Útépítő, Fenntartó és Kereskedelmi Kft. | Az ajánlattevő neve: STRABAG Építő Kft. | ||||
A rész szemponto k súlyszámai | Értékelés i pontszá m | Értékelés i pontszá m és súlyszám szorzata | Értékelés i pontszá m | Értékelés i pontszá m és súlyszám szorzata | Értékelés i pontszá m | Értékelés i pontszá m és súlyszám szorzata | |
1
ELJÁRÁS AZONOSÍTÓ ADATAI
Nemzeti, Kbt. 115. § Nyílt eljárás - EKR000241812021
E50 - Bírálati szakasz
Közbeszerzés tárgya:
Ajánlatkérő neve:
Komló-Kisbattyán megközelítését szolgáló út felúj. Komló Város Önkormányzat
I. szakasz: Ajánlatkérő
I. szakasz: Ajánlatkérő
I.1) Név és címek (jelölje meg az eljárásért felelős összes ajánlatkérőt)
Hivatalos név:
Komló Város Önkormányzat
Nemzeti azonosítószám
15724100202
Postai cím:
Xxxxxxxx xxx 0.
Város:
Komló
NUTS-kód:
HU231
7300
Magyarország
Kapcsolattartó személy:
Xxxxxxx
Postai irányítószám:
Kata
Ország:
E-mail:
Telefon:
x00 00000000
Fax:
Internetcím(ek)
Az ajánlatkérő általános címe: (URL)
A felhasználói oldal címe: (URL)
Lebonyolító szerv(ek) adatai
Hivatalos név:
Xx. Xxxxx Xxxxxx egyéni ügyvéd
Nemzeti azonosítószám
65443929222
Postai cím:
Felszabadulás Utca 38/A.
Város:
Siklós
Kapcsolattartó személy:
NUTS-kód:
Dr.
HU231
Zoric
Postai irányítószám:
Ildikó
7800
Ország:
Magyarország
E-mail:
Telefon:
x00 00000000
Fax:
x00 00000000
Internetcím(ek)
Az ajánlatkérő általános címe: (URL)
A felhasználói oldal címe: (URL)
II.szakasz: Tárgy
II. szakasz: Tárgy
II.1) Meghatározás
II.1.1) A közbeszerzés tárgya
Komló-Kisbattyán megközelítését szolgáló út felúj.
II.2) A beszerzés mennyisége
II.2.1) A közbeszerzés mennyisége
1 db vállalkozási szerződés a BMÖGF/999-1/2020 számú Komló-Kisbattyán településrész megközelítését szolgáló út komplex felújítására:
Aszfalt kötőréteg készítése 5 cm.vtg. AC-11 aszfaltból 360 m2; Aszfalt kötőréteg készítése 4 cm.vtg. AC-11 aszfaltból 5 283,6 m2; Hideg remix készítése 25 cm.vtg.-ban 5 801,6 m2;
Aszfalt kopóréteg készítése 4+2 cm.AC-11 j.aszfaltból 13 310 m2; Aszfalt kopóréteg készítése 4cm.AC-11 j.aszfaltból 5 180 m2;
Peron készítése kiemelt szegélyek között 1,0 m szélességben, 12 fm hosszon (15 cm. Z 0/32, 15 cm. Ckt-4, 4 cm. AC-8 aszfalt), 5 db; Árok tisztítása: 3 440 fm.
A kivitelezés építési engedély nélkül végezhető tevékenység.
Az elvégzendő feladatok részletes mennyiségét, műszaki leírását a kiviteli tervdokumentáció és az árazatlan költségvetési kiírás tartalmazza. Ajánlatkérő tájékoztatja ajánlattevőket, hogy a felhívásban, tervben és költségvetési kiírásokban szereplő, meghatározott gyártmányra, típusra történő hivatkozások csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történtek, mert nem volt lehetséges a tárgy jellegének kellően pontos és érthető leírása. Minden ilyen konkrét gyártmány, vagy típus esetén oda értendő a "vagy azzal egyenértékű" kifejezés is, azaz Ajánlatkérő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése alapján mindenben egyenértékű anyagot, terméket is elfogad.
IV. szakasz: Eljárás
IV. szakasz: Eljárás
IV.1) Meghatározás
IV.1.1) A Kbt. mely része, illetve fejezete szerinti eljárás került alkalmazásra:
Kbt. III. rész XVII. fejezet
IV.1.2) Az eljárás fajtája
Nemzeti Kbt. 115. § Nyílt eljárás
IV.1.3) Tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése:
IV.1.4) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése:
IV.2.1) Az adott eljárásra vonatkozó közzététel
A hirdetmény száma a Hivatalos Lapban:
A hirdetmény száma a Közbeszerzési Értesítőben:
IV.2.2) Hirdetmény közzététele nélkül induló eljárás esetén az eljárást megindító felhívás megküldésének, illetőleg a Közbeszerzési Hatóság tájékoztatásának napja:
2021.03.12
IV.2.3) Az előzetes piaci konzultációk eredményének ismertetése érdekében tett intézkedések ismertetése:
IV.2) Adminisztratív információk
IV.2.4) Elektronikustól eltérő kommunikációs eszközök alkalmazásának indoka:
Közbeszerzési dokumentumok elektronikustól eltérő módon történő rendelkezésre bocsátásának indoka:
V.szakasz: Az eljárás eredménye
V. szakasz: Az eljárás eredménye
A szerződés száma: 1
Az eljárás eredményes volt:
Igen
V.2 Az eljárás eredménye
V.2.1) Ajánlatokra vonatkozó információk
A beérkezett ajánlatok száma: 3
V.2.2) Az érvényes ajánlatot tevők
Ajánlattevők neve, címe és adószáma, alkalmasságuk indokolása és ajánlatuknak az értékelési szempont szerinti tartalmi eleme(i):
Ajánlattevő neve, székhelye Adószáma
STRABAG Építő Korlátolt Felelősségű Társaság, Magyarország 1117 Budapest, Xxxxx Xxxxx (Infopark D épület) Utca 2.
1. részszempont: Nettó vállalkozói díj (Ft): 220 397 889 forint
12961555443
2.részszempont:A szerződés teljesítésébe bevonni kívánt MV-KÉ felelős műszaki vezető szakmai tapasztalata (min.0-max.36 hónap): 38 hónap
3.részszempont: A szerződés teljesítésébe bevonni kívánt építésvezető szakember mélyépítési munkák során szerzett szakmai tapasztalata (min.0-max. 36 hónap): 40 hónap
4. részszempont: Jótállás: A kötelező 36 hónap jótállás felett vállalt jótállás időtartama (min. 0 hónap-max. 24 hónap):24 hónap
Ajánlatkérő a nyílt eljárásban az eljárást megindító felhívásban úgy rendelkezett, hogy az ajánlatok bírálatát - a Kbt. 114. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat alapján - az ajánlatok értékelését követően végzi el, melyre tekintettel csak az értékelési sorrendben a legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végezte el a teljes bírálatot. A legkedvezőbb ajánlattevő ajánlata mindenben megfelel a közbeszerzési dokumentumok tartalmának, a műszaki leírásban található, valamint a jogszabályok előírásainak, ajánlattevő a nyilatkozatai és lekérdezések alapján kizáró okok hatálya alatt nem áll. Ajánlattevő a benyújtott nyilatkozatai alapján megfelel az előírt alkalmassági követelmények mindegyikének, ezért érvényessé lett nyilvánítva.
V.2.3) Az ajánlatok értékelése
Az ajánlattevő neve:
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok ajánlattevőnként:
STRABAG Építő Korlátolt Felelősségű Társaság 1000
Szöveges értékelés:
1. részszempont: Nettó vállalkozói díj (Ft)
2.részszempont:A szerződés teljesítésébe bevonni kívánt MV-KÉ felelős műszaki vezető szakmai tapasztalata (min.0-max.36 hónap)
3.részszempont: A szerződés teljesítésébe bevonni kívánt építésvezető szakember mélyépítési munkák során szerzett szakmai tapasztalata (min.0-max. 36 hónap)
4. részszempont: Jótállás: A kötelező 36 hónap jótállás felett vállalt jótállás időtartama (min. 0 hónap-max. 24 hónap)
Sztráda92 Építőipari és Szolgáltató Kft: 672,98+100+100+0=872,98 "Soltút" Útépítő, Fenntartó és Kereskedelmi Kft.: 654,41+100+0+0=754,41 STRABAG Építő Kft.: 700+100+100+100=1000
V.2.4) Az ajánlatok értékelése során adható pontszám alsó és felső határa:
0 10
V.2.5) Az ajánlatok értékelése során módszernek (módszereknek) az ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadta az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során a ponthatárok közötti pontszámot:
1.részszempont:Nettó vállalkozói díj (Ft)/70
Ajánlatkérő(AK) az 1.részszempont esetében a fordított arányosítás módszerét alkalmazza a KH útmutatója (KÉ 2020.évi 60.szám; 2020.03.25.) szerint.AK a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (10)adja,a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva fordítottan arányosan számolja ki a pontszámokat.
Alkalmazandó képlet:P=(Alegjobb/Avizsgált)x(Pmax-Pmin)+Pmin P=a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Alegjobb=a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme
Avizsgált=a vizsgált ajánlat tartalmi eleme Pmax=a pontskála felső határa
Pmin=a pontskála alsó határa
Ha e módszer alkalmazásával tört pontértékek keletkeznek,akkor azokat a matematikai kerekítés szabályainak megfelelően 2 tizedes jegyre kell kerekíteni.2.részszempont:A szerződés teljesítésébe bevonni kívánt MV-KÉ felelős műszaki vezető szakmai tapasztalata (min.0-max.36 hónap)/10
3.részszempont:A szerződés teljesítésébe bevonni kívánt építésvezető szakember mélyépítési munkák során szerzett szakmai tapasztalata (min.0-max.36 hónap)/10
4.részszempont:Jótállás:A kötelező 36 hónap jótállás felett vállalt jótállás időtartama (min. 0hó-max. 24hó)/10
AK a 2.,3.és 4.részsz. esetében a KH útmutatója(KÉ 2020.évi 60.szám;2020.03.25.) szerinti egyenes arányosítás módszerét alkalmazza. AK számára mindhárom részszempontnál a minél nagyobb érték a kedvezőbb.AK a legkedvezőbb tartalmi elemre a max.pontot (felső ponthatár)adja,a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva arányosan számolja ki a pontszámokat.
Alkalmazandó képlet:P=(Avizsgált/Alegjobb)x(Pmax-Pmin)+Pmin P=a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Alegjobb=a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme
Avizsgált=a vizsgált ajánlat tartalmi eleme Pmax=a pontskála felső határa
Pmin=a pontskála alsó határa
A Kbt.77.§(1)bekezdése alapján az adott ajánlati elem
-azon legkedvezőtlenebb szintje,amelynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet: 2.részszempont:minimum 0 hónap.
AK szintén 0 ponttal értékeli azon ajánlatot,amelyben olyan szakember kerül bemutatásra,aki az előírt jogosultsággal nem rendelkezik.
3.részsz.:min.0hó. 4.részsz.:min.0hó.
-és azon legkedvezőbb szintje,melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az adható pontszám felső határával azonos számú pontszámot ad:
2.részsz.:maximum 36hó. 3.részsz.:max.36hó.
4.részsz.:max.24hó.
Amennyiben az ajánlattevő a max. értéknél kedvezőbb ajánlatot tesz,AK ez esetben is a legkedvezőbbként meghatározott értéket helyettesíti be a képletbe.Amennyiben az ajánlattevő „0” megajánlást tesz a részszempontra,abban az esetben AK a képlet alkalmazása nélkül osztja ki a 0 pontot.Amennyiben a megajánlás nem éri el a legkedvezőtlenebb szintet (amennyiben van rá jogszerű lehetőség,a hiánypótlást követően sem teljesítik a feltételt) a Kbt.73.§(1) bekezdés e)pontja alapján az ajánlat érvénytelenségét vonják maga után.Ha e módszer alkalmazásával tört pontértékek keletkeznek,akkor azokat a matematikai kerekítés szabályainak megfelelően 2 tizedes jegyre kell xxxxxxxxxx.Xx egyes szempontokra adott pontszámok a részszemponthoz tartozó súlyszámmal felszorzásra,majd az így súlyozott pontszámok összeadásra xxxxxxxx.Xx az ajánlat a legjobb ár-érték arányú,amelynek az összpontszáma a xxxxxxxxxx.Xx eljárás nyertese az az Ajánlattevő,aki az AK részére az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján,valamint az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.AK felhívja a gazdasági szereplők figyelmét,hogy a Kbt.71.§(9a) bekezdése alapján ha az AK a 77.§ 1)bekezdése szerint meghatározta egy ajánlati elem legkedvezőbb szintjét és az ajánlatban ezen elemre vonatkozó adatokban ellentmondás van,de megállapítható,hogy az ajánlati elemre ettől függetlenül is az elérhető legmagasabb pontszámot kell adni,az ajánlat nem nyilvánítható érvénytelenné és a (9)bekezdés b)pontja nem alkalmazandó.
V.2.6) A Kbt. 69. § (5) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyott ajánlat(ok)
Figyelmen kívül hagyott ajánlatot tevők neve, címe, adószáma és minősítésük indoka:
Ajánlattevő neve, székhelye Adószáma
V.2.7) A nyertes ajánlattevő
Ajánlattevő neve, címe, adószáma, az ellenszolgáltatás összege és ajánlata kiválasztásának indokai:
STRABAG Építő Korlátolt Felelősségű Társaság, Magyarország 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Dénes (Infopark D 12961555443 épület) Utca 2.
Nettó vállalkozói díj (Ft): 220 397 889 forint. A legmagasabb összpontszámot elérő legkedvezőbb - az V.2.2) pontban meghatározottak szerint - érvényes ajánlatot a STRABAG Építő Korlátolt Felelősségű Társaság tette 1000 összesített ponttal.
V.2.9) Alvállalkozó(k) igénybe vétele:
Nem
V.2.11) Az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetek
Az erőforrást nyújtó szervezet(ek), adószáma és az alkalmassági követelmény(ek) megjelölése, amely(ek) igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet(ek)re (is) támaszkodik a nyertes ajánlattevő ajánlatában:
V.2.8) A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő neve, címe, adószáma, az ellenszolgáltatás összege és
ajánlata kiválasztásának indokai:
V.2.9) Alvállalkozó(k) igénybe vétele:
V.2.11) Az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetek
Az erőforrást nyújtó szervezet(ek), adószáma és az alkalmassági követelmény(ek) megjelölése, amely(ek) igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet(ek)re (is) támaszkodik a nyertes ajánlattevő ajánlatában:
V.2.12) Az érvénytelen ajánlatot tevők
Az érvénytelen ajánlatot tevők neve, címe, adószáma és az érvénytelenség indoka: Ajánlattevő neve, székhelye
Adószáma
Érvénytelenítés jogcíme:
Érvénytelenség indoka:
V.2.13) Az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében az ajánlattevő(k) által tett intézkedések ismertetése:
VI.szakasz: Kiegészítő információk
VI. szakasz: Kiegészítő információk
VI.1.1) A szerződéskötési moratórium időtartama
Kezdete:
Lejárata:
Moratóriummal kapcsolatos további információk:
VI.1.2) Az összegezés elkészítésének időpontja:
VI.1.3) Az összegezés megküldésének időpontja:
VI.1.4) Az összegezés módosításának indoka:
VI.1.5) Az összegezés módosításának időpontja:
VI.1.6) A módosított összegezés megküldésének időpontja:
VI.1.7) Az összegezés javításának indoka:
VI.1.8) Az összegezés javításának időpontja:
VI.1.9) A javított összegezés megküldésének időpontja:
VI.1) További információk
VI.1.10) További információk:
I. A Kbt. 81. § (4)-(5) bekezdéseinek alkalmazására figyelemmel az el nem bírált ajánlatok:
Ajánlattevő neve: Sztráda92 Építőipari és Szolgáltató Kft. Székhelye: 7630 Pécs Edison Utca 3/A
Adószám: 13104795-2-02
1. részszempont: Nettó vállalkozói díj (Ft): 229 247 730 forint
2.részszempont:A szerződés teljesítésébe bevonni kívánt MV-KÉ felelős műszaki vezető szakmai tapasztalata (min.0-max.36 hónap): 82 hónap
3.részszempont: A szerződés teljesítésébe bevonni kívánt építésvezető szakember mélyépítési munkák során szerzett szakmai tapasztalata (min.0-max. 36 hónap): 43 hónap
4. részszempont: Jótállás: A kötelező 36 hónap jótállás felett vállalt jótállás időtartama (min. 0 hónap-max. 24 hónap): 0 hónap
Ajánlattevő neve: "Soltút" Útépítő, Fenntartó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 6320 Solt Kecskeméti Út 34
Adószám: 10642166-2-03
1. részszempont: Nettó vállalkozói díj (Ft): 235 751 930 forint
2.részszempont:A szerződés teljesítésébe bevonni kívánt MV-KÉ felelős műszaki vezető szakmai tapasztalata (min.0-max.36 hónap): 36 hónap
3.részszempont: A szerződés teljesítésébe bevonni kívánt építésvezető szakember mélyépítési munkák során szerzett szakmai tapasztalata (min.0-max. 36 hónap): 0 hónap
4. részszempont: Jótállás: A kötelező 36 hónap jótállás felett vállalt jótállás időtartama (min. 0 hónap-max. 24 hónap): 0 hónap
II. A közbeszerzésben a rendelkezésre álló fedezet megemelésre került az eljárás eredményessé tétele érdekében.
ÖSSZEGEZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK
Eljárási cselekmény típusa | Indítás dátuma | Indító felhasználó |
Nincsenek megjeleníthető elemek!
Összesen: 0 sor (1 / 1)