AZ „EURÓPAI ISKOLÁK” ALAPSZABÁLYÁT MEGÁLLAPÍTÓ EGYEZMÉNY
21994A0817(01)
1994.8.17. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L 212/3
AZ „EURÓPAI ISKOLÁK” ALAPSZABÁLYÁT MEGÁLLAPÍTÓ EGYEZMÉNY
PREAMBULUM
A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TAGJAI ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK, a továbbiakban:
„Szerződő Felek”,
figyelembe véve, hogy az európai intézmények megfelelő működésének biztosítása érdekében 1957-től kezdődően az Európai Közösségek alkalmazottai gyermekeinek együttes oktatását biztosító intézmények kerültek felállításra, amelyek az „Európai Iskola” nevet viselik;
figyelembe véve, hogy az Európai Közösségek gondot fordítanak arra, hogy biztosítsák e gyermekek együttes oktatását, és hogy erre a célra hozzájárulást különítsenek el az Európai Iskolák költségvetése számára;
figyelembe véve, hogy az Európai Iskolák rendszere „sui generis”; figyelembe véve, hogy egyfajta együttműködést képez a tagállamok, illetve közöttük és az Európai Közösségek között, miközben teljes mértékben elismerésre kerül a tagállamok felelőssége a tananyag és az oktatási rendszer megtervezése, valamint a kulturális és nyelvi különbözőség terén;
figyelembe véve, hogy
– az Európai Iskolák 1957-ben elfogadott Alapszabályát konszolidálni kell, hogy azt a Szerződő Xxxxx által elfogadott, vonatkozó szövegekben figyelembe lehessen venni,
– az Európai Közösségek fejlődésének figyelembevételével ki kell igazítani,
– az Iskolák szervezetein belüli döntéshozási eljárást módosítani kell,
– az Iskolák működésében szerzett tapasztalatot figyelembe kell venni,
– a tantestület, illetve az általa lefedett egyéb más személyek számára megfelelő jogi védelmet kell biztosítani az Igazgatótanács és a végrehajtó bizottság határozatai ellen; ebből a célból szigorúan korlátozott jogképességű felülbírálati bizottságot kell létrehozni,
– a felülbírálati bizottság joghatósága nem sérti a nemzeti bíróságok joghatóságát polgári és büntetőjogi ügyekben;
figyelembe véve, hogy az 1975. december 15-i kiegészítő jegyzőkönyv alapján Iskola nyílt meg Münchenben az Európai Szabadalmi Szervezet alkalmazottai gyermekeinek együttes oktatása céljából,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. CÍM
AZ EURÓPAI ISKOLÁK
1. cikk
Ezen egyezmény az Európai Iskolák (továbbiakban: Iskolák) alapszabályát határozza meg.
Az Iskolák célja, hogy biztosítsa az Európai Közösségek alkalmazottai gyermekeinek együttes oktatását. A 28. és 29. cikkek által szabályozott megállapodások hatálya alá tartozó gyermekeken kívül az Igazgatótanács által megállapított határokon belül más gyermekek is látogathatják az iskolákat.
Az Iskolákat az I. melléklet sorolja fel, melyet az Igazgatótanács módosíthat, figyelembe véve a 2., 28. és 31. cikkek rendelkezéseit.
2. cikk
(1) Az Igazgatótanács egyhangú határozata alapján új Iskolák állíthatók fel.
(2) Ennek helyét az Igazgatótanács határozza meg a fogadó tag- állammal egyeztetve.
(3) Mielőtt új Iskola nyílna meg egy tagállam területén, az Igaz- gatótanácsnak és a fogadó tagállamnak meg kell állapodnia a megfelelő létesítmények ingyenes biztosításáról és fenntartásáról.
3. cikk
(1) Az egyes Iskolákban biztosított oktatásnak a középiskola végéig tartó tananyagot kell lefednie.
Ez tartalmazhatja
– az óvodai ellátást,
– az ötéves általános iskolai, valamint
– a hétéves középiskolai képzést.
Az oktatás műszaki követelményeinek kielégítéséről az Iskolák- nak kell gondoskodniuk, együttműködve a fogadó tagállam okta- tási rendszerével.
(2) Az oktatásról a tagállamok által kijelölt vagy megbízott taná- roknak kell gondoskodniuk az Igazgatótanácsnak a 12. cikk (4.) bekezdésében megállapított eljárás szerinti döntéseivel összhang- ban.
(3) a) Az iskolai oktatás alapvető szerkezetének módosítására irá- nyuló minden javaslatról az Igazgatótanács tagállami kép- viselői egyhangúlag határoznak.
b) A tanárok hivatali állására vonatkozó minden javaslathoz az Igazgatótanács egyhangú szavazata szükséges.
4. cikk
Az Iskolák által nyújtott oktatást a következő elvek szerint kell megszervezni:
1. a tanulmányi kurzusokat a II. mellékletben meghatározott nyelveken kell biztosítani;
2. az Igazgatótanács módosíthatja a mellékletet, figyelembe véve a 2. és 32. cikkek rendelkezéseit;
3. az Iskola egységének előmozdítása, a különböző nyelvi szek- ciók együttes oktatása, valamint a kölcsönös megértés bizto- sítása érdekében bizonyos tantárgyakat az azonos szinteken vegyes osztályokban kell tanítani. A vegyes osztályokban bár- milyen közösségi nyelvet lehet használni, amennyiben az Igaz- gatótanács indokoltnak tartja annak használatát;
4. különös erőfeszítést kell tenni, hogy a tanulók alapos ismere- tekkel rendelkezzenek a modern nyelvek terén;
5. a tantervben kifejezésre kell juttatni az európai dimenziót;
6. a tanítás és az oktatás során tiszteletben kell tartani az egyé- nek lelkiismeretét és meggyőződését;
7. intézkedéseket kell foganatosítani a különleges oktatást igénylő gyermekek felvételének megkönnyítése érdekében.
5. cikk
(1) Az Iskolában sikeresen elvégzett tanulmányi éveket és az ezt igazoló okleveleket és bizonyítványokat az összes tagállam terü- letén elismerik egy ekvivalencia-táblázat alapján, a 11. cikk ren- delkezése értelmében az Igazgatótanács által meghatározott felté- telek, valamint az illetékes országos hatóságokkal megkötött megállapodások szerint.
(a) Az Európai érettségi bizonyítványt, amelyet az Európai érett- ségi bizonyítvánnyal kapcsolatos szabályokat lefektető Európai Iskola Alapszabályának mellékletét kiegészítő 1984. április 11-i megállapodás (a továbbiakban: „megállapodás az európai érettségi bizonyítványról”) szabályoz, a középiskolai tanulmányok elvég- zése után lehet megszerezni. Az Igazgatótanács a megállapodás- ban a tagállami képviselők egyhangú szavazata alapján szükséges- nek ítélt változtatásokat eszközölhet.
Az Iskolában megszerzett európai érettségi bizonyítvány birtoko- sai:
a) azokban a tagállamokban, amelyeknek állampolgárai, az összes olyan előnyt élvezhetik, amelyet az adott országban a középiskolai tanulmányok végén kiadott oklevél vagy bizo- nyítvány birtokosai is élveznek;
b) az adott tagállam azonos képesítéssel rendelkező állampolgá- raival megegyező feltételekkel jogosultak felvételt kérni bár- melyik tagállam bármely egyetemére.
Az egyezmény szempontjából az „egyetem” szó vonatkozik
a) az egyetemekre;
b) a fogadó tagállamok által egyetemnek tekintett intézményekre.
6. cikk
Minden iskola rendelkezik az 1. cikkben meghatározott céljainak eléréséhez szükséges jogi személyiséggel. Ebből a célból szabadon kezeli a költségvetésből rá eső hitelkeretet a 13. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi szabályzatban megállapított
feltételek szerint. Félként szerepelhet jogi eljárásokban és különösen szabadon szerezhet vagy értékesíthet ingó és ingatlan vagyont.
A jogait és kötelességeit illetően, az Iskolát a jelen Egyezmény különös rendelkezéseivel összhangban minden egyes tagállamban úgy tekintik, mintha közjog által szabályozott oktatási intézmény lenne.
II. CÍM
AZ ISKOLA SZERVEI
7. cikk
Az összes Iskolára vonatkozó közös szervek:
1. az Igazgatótanács;
2. a főtitkár;
3. a felügyelő bizottság;
4. a felülbírálati bizottság.
Minden egyes Iskolát a végrehajtó bizottság irányítja a vezető tanár vezetésével.
1. FEJEZET
Az Igazgatótanács
8. cikk
(1) A 28. cikk alapján az Igazgatótanács a következő tagokból áll:
a) az Európai Közösségek minden egyes tagállamának miniszteri szintű képviselője vagy képviselői, akik felhatalmazással xxx- xxxxxxxxx az adott tagállam kormányának képviseletére, azzal a feltétellel, hogy minden egyes tagállamnak csak egy szava- zata van;
b) az Európai Közösségek Bizottságának egy tagja;
c) a 22. cikk alapján a személyzeti bizottság által kijelölt képvi- selő (a tantestületből);
d) a tanulók szüleinek képviselője, akit a szülői munkaközösség jelöl ki a 23. cikkel összhangban.
(2) Minden egyes tagállam miniszteri szintű képviselői és az Európai Közösségek Bizottságának tagja kijelölhetnek személye- ket, hogy őket képviseljék. Azokat az egyéb tagokat, akik nem képesek jelen lenni, póttag képviseli.
(3) A tanulók képviselőjét meg lehet hívni, hogy megfigyelőként legyen jelen az Igazgatótanács ülésein, amikor a tanulókat érintő kérdésekről döntenek.
(4) Az Igazgatótanácsot annak elnöke hívja össze saját kezdemé- nyezéséből, illetve az Igazgatótanács három tagja vagy a főtitkár indokolt kérésére. Évente legalább egyszer ülésezik.
(5) Az elnöki tisztet egyéves időtartamra az egyes tagállamok képviselői váltakozva látják el a tagállamok szerinti következő sorrendben: Belgium, Dánia, Németország, Görögország, Spanyo- lország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hol- landia, Portugália, Egyesült Királyság.
9. cikk
(1) Kivéve azokat az eseteket, amikor az egyezmény egyhangú szavazatot követel meg, az Igazgatótanács határozatait a tagok kétharmados többségével kell meghozni a következő rendelkezé- sek szerint:
a) az egy adott tagállam kifejezett érdekét szolgáló döntések meghozatala, például a területén lévő Iskola létesítményeinek jelentős bővítése vagy az Iskola bezárása igenlő szavazatot követel meg az adott tagállam képviselőjétől;
b) egy Xxxxxx bezárása igenlő szavazatot követel meg a Bizottság tagjától;
c) a közjog hatálya alatt álló szervezet képviselője, aki helyet és szavazati jogot kapott az Igazgatótanácsban, a 28. cikk alap- ján megkötött megállapodás értelmében szavaz az Iskolát érintő minden olyan kérdésben, amelyre a megállapodás kiter- jed;
d) a 8. cikk 1/c bekezdésében említett személyzeti bizottságnak és a tanulók szüleinek 8. cikk 1/d bekezdésében említett kép- viselőjének a szavazati joga a 11. cikkben említett nevelési jel- legű döntések meghozatalára korlátozódik az európai érettségi bizonyítványról szóló megállapodás megváltoztatására vonat- kozó, valamint pénzügyi és költségvetési hatásokkal járó dön- tések kivételével.
(2) Azokban az esetekben, amikor az egyezmény egyhangú sza- vazatot ír elő, az Igazgatótanács döntéshozatalát nem lehet a jelen lévő vagy képviselt tagok tartózkodása által korlátozni.
(3) Minden szavazás esetén az összes jelen lévő vagy képviselt tag egy szavazattal rendelkezik, a 8. cikk (1/a) bekezdésében megfo- galmazott különleges rendelkezés sérelme nélkül.
10. cikk
Az Igazgatótanács felügyeli ennek az egyezménynek a végrehajtását; ebből a célból nevelési, költségvetési és pénzügyi téren, valamint a 28–30. cikkekben említett egyezmények tárgyalása érdekében rendelkezik a szükséges döntéshozói hatalommal. Bizottságokat állíthat fel, amelyek feladata az Igazgatótanács döntéseinek előkészítése.
Az Igazgatótanácsnak meg kell állapítania az Iskolák általános szabályzatát.
A főtitkár által előkészített tervezet alapján az Igazgatótanácsnak minden évben jelentést kell készítenie az Iskolák működéséről és azt el kell juttatnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
11. cikk
Nevelési kérdésekben az Igazgatótanács meghatározza, hogy mely tantárgyakat kell biztosítani és hogyan kell azokat megszervezni. A megfelelő felügyelő bizottság véleménye alapján különöskép- pen a következőket kell elvégeznie:
1. összehangolt tantervek és órarendek elfogadása minden egyes évfolyam és általa létrehozott szekció számára, valamint aján- lattétel az alkalmazott módszerekre vonatkozóan;
2. a tanítás felügyelete a felügyelő bizottságok által és az utóbbi munkaidejének rögzítése;
3. a különböző szintekre való belépési életkor megállapítása. Sza- bályok lefektetése a tanulóknak a következő évfolyamba vagy a középiskolába léptetésével kapcsolatban, valamint az 5. cikk alapján az Iskolában eltöltött tanulmányi évek érvényesí- tésének szabályozása, annak érdekében, hogy a tanulók a saját országuk iskolájába bármikor visszatérhessenek. Az 5. cikk (1) bekezdésében említett ekvivalencia-táblázat létrehozása;
4. az iskolában elvégzett munkát bizonyító, megtartandó vizsgák biztosítása; a vizsgákkal kapcsolatos szabályok megállapítása, vizsgabizottságok kinevezése és oklevelek odaítélése. Annak biztosítása, hogy az írásbeli vizsgák anyaga olyan szinten legyen, amely lehetővé teszi az 5. cikk alkalmazását.
12. cikk
Adminisztratív kérdésekben az Igazgatótanács feladatai közé tar- toznak a következők:
1. a főtitkár, a vezető tanárok, a tantestület, valamint az admi- nisztratív és (a 9. cikk 1/a bekezdése alapján) a kisegítő sze- mélyzet szolgálati szabályzatának lefektetése;
2. a főtitkár és a főtitkár-helyettes kinevezése;
3. minden egyes Iskola vezető tanárának és helyettes vezető taná- rainak kinevezése;
4. a) a felügyelő bizottságok javaslata alapján minden egyes évben annak meghatározása, hogy a tantestületben létre kell-e hozni vagy meg kell-e szüntetni állásokat. Xxxxx biztosítása, hogy az állások igazságos módon legyenek elo- sztva a tagállamok között. Általános- és középiskolai taná- rok, valamint az Iskola nevelési tanácsadóinak megbízásá- val és állományba helyezésével kapcsolatos kérdések elrendezése a kormányokkal. A személyzet tagjaira az anyaországuk szerinti előléptetési és nyugdíjazási szabá- lyok vonatkoznak;
b) a főtitkár javaslata alapján az igazgatási és a kisegítő sze- mélyzet követelményeinek meghatározása;
5. saját működésének megszervezése és működési szabályzatá- nak lefektetése.
13. cikk
(1) Költségvetési kérdésekben az Igazgatótanács feladatai közé tartoznak a következők:
a) a pénzügyi szabályzat elfogadása, mely különösképpen az Iskolák költségvetésének meghatározását és megvalósítását határozza meg;
b) az Iskolák költségvetésének elfogadása minden egyes pénzü- gyi évben az alábbi (4) bekezdéssel összhangban;
c) az éves bevételi és kiadási könyvelés jóváhagyása és továbbí- tása az Európai Közösségek illetékes hatóságaihoz.
(2) Az Igazgatótanácsnak legkésőbb minden év április 30-ig meg kell becsülnie az Iskolák következő évre vonatkozó bevételeit és kiadásait és azt meg kell küldenie a Bizottság részére, amely annak alapján megállapítja a szükséges előrejelzéseket az Európai Közös- ségek előzetes költségvetés-tervezete számára.
Az Európai Közösségek költségvetési hatóságai rögzítik az Euró- pai Közösségek hozzájárulásának összegét az említett költségve- tési eljárás keretében.
(3) Az Igazgatótanács a becsült bevételeket és kiadásokat a 28. cikkben említett azon közjogi szervezeteknek és a 29. cikkben említett azon szervezeteknek és intézményeknek is megküldi, amelyek pénzügyi hozzájárulása fedezi az Iskola költségvetésének nagy részét, annak érdekében, hogy azok a hozzájárulásuk mér- tékét meghatározhassák.
(4) Az Igazgatótanács végül a költségvetési év kezdete előtt elfo- gadja az Iskolák költségvetését és szükség esetén módosítja azokat az Európai Közösségek, valamint a 3. bekezdésben említett szer- vezetek és intézmények hozzájárulásai alapján.
14. cikk
A főtitkár képviseli az Igazgatótanácsot és irányítja a titkárságot a
12. cikk (1) bekezdésében említett szolgálati szabályzata értelmében. Jogi ügyekben ő képviseli az Iskolákat. Felelősséggel tartozik az Igazgatótanácsnak.
2. FEJEZET
A felügyelő bizottságok
15. cikk
Az Iskolák számára két felügyelő bizottságot kell felállítani: egyet az óvodák és általános iskolák, egyet pedig a középiskolák számára.
16. cikk
Minden tagállamot, amely Szerződő Félként szerepel, egy-egy felügyelő képvisel mindkét Bizottságban. A felügyelőket az érintett fél javaslatára az Igazgatótanács nevezi ki.
A felügyelő bizottságok elnöke annak a tagállamnak a bizottsági képviselője, amely az Igazgatótanács elnöki tisztjét is ellátja.
17. cikk
A felügyelő bizottság feladata az Iskolák által nyújtott nevelés és oktatás minőségének, valamint annak biztosítása, hogy az iskolákban ennek érdekében a szükséges felügyeleti tevékenységeket elvégezzék.
A felügyelő bizottság benyújtja az Igazgatótanácsnak a 11. és 12. cikkekben említett szakvéleményeket és javaslatokat, valamint ha szükséges, a tantervbeli és a tanulmányszervezési változtatásokra vonatkozó javaslatokat.
18. cikk
A felügyelők feladatai:
1. a saját utasítási ciklusukon belül biztosítják a tanárok munká- jának felügyeletét az országos végrehajtó szervek részéről;
2. összehasonlítják az elvégzett munka teljesítményét és a taní- tási módszerek minőségét;
3. felügyeleti tevékenységük eredményét megküldik a vezető tanárnak és a tantestületnek.
Figyelembe véve az Igazgatótanács által felmért szükségleteket, minden tagállam ellátja a felügyelőket azokkal az eszközökkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Iskolákkal kapcsolatos fela- dataikat maradéktalanul el tudják végezni.
3. FEJEZET
A végrehajtó bizottság
19. cikk
A 28. és 29. cikkek értelmében a 7. cikk alapján létrehozott min- den egyes végrehajtó bizottság nyolc tagból áll, a következők sze- rint:
1. a főtitkár, aki egyben az elnök is;
2. az Iskola vezető tanára;
3. az Európai Közösségek Bizottságának képviselője;
4. a tantestület két tagja, akik közül az egyik a középiskola, a másik pedig az általános iskola és az óvoda érdekeit képviseli közösen;
5. a 23. cikkben említett szülői munkaközösséget képviselő két tag;
6. az igazgatási és kisegítő személyzet képviselője.
Az Iskolának otthont adó tagállam képviselője megfigyelőként részt vehet a végrehajtó bizottság ülésein.
A tanulók két képviselőjét meg lehet hívni, hogy megfigyelőként jelen legyenek az Igazgatótanács ülésein, amikor az őket érintő kérdésekről tárgyalnak.
20. cikk
A végrehajtó bizottság feladatai:
1. a pénzügyi szabályzattal összhangban előkészíti az Iskola bevételi és kiadási költségtervét;
2. felügyeli az Iskola költségvetési szekciójának megvalósítását és elkészíti az éves bevételi és kiadási könyvelést;
3. biztosítja az Iskola megfelelő működéséhez szükséges fizikai feltételek és légkör fenntartását;
4. ellátja az Igazgatótanács által rábízott adminisztratív teendő- ket;
A végrehajtó bizottság üléseinek összehívására és döntéshozata- lára vonatkozó eljárást a 10. cikkben említett Iskolai általános sza- bályzat állapítja meg.
4. FEJEZET
A vezető tanár
21. cikk
A vezető tanár a 10. cikkben említett általános szabályok szerint látja el feladatát. A 12. cikk 4/a) és b) bekezdéseiben megállapított
eljárás értelmében felügyeletet gyakorol az Iskola számára kijelölt személyzet fölött.
Rendelkezik a saját országa által megkívánt szakértelemmel és képzettséggel ahhoz, hogy olyan oktatási intézményt vezessen, amelynek végbizonyítványa annak birtokosát egyetemi tanulmányokra jogosítja. Felelősséggel tartozik az Igazgatótanácsnak.
III. CÍM
A SZEMÉLYZET KÉPVISELETE
22. cikk
Személyzeti bizottság kerül felállításra, amelynek tagjai az egyes Iskolák tantestületének, illetve igazgatási és kisegítő személyzetének képviselői.
A Bizottság hozzájárul az Iskolák megfelelő működéséhez azáltal, hogy lehetővé teszi a személyzet véleményének kialakítását és kifejezését.
A személyzeti bizottság választási és működési eljárásait a tantestület, illetve a 12. cikk (1) bekezdésében említett adminisztrációs és kisegítő személyzet szolgálati szabályzata írja elő.
Évente egyszer a személyzeti bizottság egy tagot és egy póttagot jelöl ki, hogy a tantestületet az Igazgatótanács előtt képviselje.
IV. CÍM
A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG
23. cikk
A tanulók szülei és az iskolai hatóságok közötti kapcsolat fenntartása érdekében az Igazgatótanács minden egyes Iskolában elismeri azt a munkaközösséget, amely a tanulók szüleit képviseli.
Az így elismert szülői munkaközösség minden évben két képviselőt jelöl az érintett Iskola végrehajtó bizottságába.
Évente egyszer az Iskolák szülői munkaközösségei egy tagot és egy póttagot jelölnek ki, hogy a munkaközösségeket az Igazgatótanács előtt képviselje.
V. CÍM
A KÖLTSÉGVETÉS
24. cikk
Az Iskolák pénzügyi éve megegyezik a naptári évvel.
25. cikk
Az Iskolák költségvetésének pénzügyi forrása:
1. a tagállamok hozzájárulásai az állományba vett vagy kineve- zett tanárok illetményének folyamatos fizetése által és, ahol alkalmazható, az Igazgatótanács egyhangú döntéssel megsza- vazott pénzügyi hozzájárulása;
2. az Európai Közösségek hozzájárulása, amelynek célja az Isko- lák teljes kiadása és teljes bevétele közötti különbség fedezése;
3. olyan nem közösségi szervezetek hozzájárulásai, amelyekkel az Igazgatótanács megállapodást kötött;
4. az Iskola saját bevétele, nevezetesen az Igazgatótanács által meghatározott tandíj, amit a szülők fizetnek be;
5. egyéb bevételek.
Az Európai Közösségek hozzájárulásának elérhetővé tételére vonatkozó elrendezéseket az Igazgatótanács és a Bizottság közötti különleges megállapodás tartalmazza.
VI. CÍM
VITÁS KÉRDÉSEK
26. cikk
A Szerződő Xxxxx között ezen egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos és az Igazgatótanács által még nem megoldott vitás kérdések az Európai Közösségek Bíróságának kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
27. cikk
(1) A felülbírálati bizottság felállítása ezennel megtörténik.
(2) Első és végső fokon, illetve amikor minden egyéb eljárási lehe- tőség kimerült, a felülbírálati bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik a jelen egyezmény hatálya alá tartozó minden személy esetében (az igazgatási és a kisegítő személyzet kivételével) az egyezmény alapján meghozott intézkedések és szabályok jogsze- rűségével kapcsolatos minden vitás kérdés, amely egy iskola vég- rehajtó bizottságának Igazgatótanácsa részéről hátrányosan érinti az ilyen személyeket abban az esetben, amikor hatáskörüket a jelen gyezményben meghatározott módokon gyakorolják. Ha az ilyen vitás kérdések pénzügyi jellegűek, a felülbírálati bizottság korlátlan hatáskörrel rendelkezik.
Az ilyen eljárásokra vonatkozó feltételeket és részletes szabályo- kat szükség szerint a tantestület szolgálati szabályzata vagy a részidős tanárok alkalmazási feltételei, illetve az Iskolák általános szabályzata tartalmazza.
(3) A felülbírálati bizottság tagjai olyan személyek, akiknek füg- getlensége kétségen felül áll, és akik a törvény szerint erre a fela- datra alkalmasak.
Csak az Európai Közösségek Bírósága által összeállított listán sze- replő személyek választhatók meg a felülbírálati bizottság tagja- ivá.
(4) A felülbírálati bizottság alapszabályát az Igazgatótanács egy- hangú határozattal fogadja el.
A felülbírálati bizottság alapszabálya határozza meg a bizottság tagjainak számát, az Igazgatótanács által történő kinevezésük rendjét, hivatali idejük tartamát és a rájuk alkalmazható pénzügyi rendelkezéseket. Az alapszabály határozza meg a bizottság műkö- désének módját is.
(5) A felülbírálati bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát, amely az alapszabály alkalmazásához szükséges rendelkezéseket tartalmazza.
Az eljárási szabályzat az Igazgatótanács egyhangú hozzájárulását igényli.
(6) A felülbírálati bizottság döntései a Xxxxxxx nézve kötelezőek, és amennyiben utóbbiak azokat nem valósítják meg, a tagállamok megfelelő hatóságai által az ország adott jogszabályaival össz- hangban végrehajtathatók.
(7) Az egyéb vitás kérdések, amelyekben az Iskolák Félként vesz- nek részt, az országos igazságszolgáltatás hatáskörébe tartoznak. A jelen cikk különösképpen nem érinti a nemzeti bíróságok pol- gári és büntetőjogi kérdésekben való joghatóságát.
VII. CÍM
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
28. cikk
A 2. cikk értelmében az Igazgatótanács egyhangú határozattal a működő vagy létrehozandó Iskolára vonatkozóan részvételi megállapodásokat köthet a közjog alá tartozó bármely szervezettel, amely az elhelyezkedésénél fogva az Iskola működtetésében érdekelt. Egy ilyen megállapodás megkötésével bármelyik szervezet jogosulttá válik arra, hogy a szóban forgó Iskolát érintő összes kérdéssel kapcsolatban szavazati joggal képviseltesse magát az Igazgatótanácsban, amennyiben pénzügyi hozzájárulása az Iskola költségvetésének jelentős részét fedezi. Ugyanígy szavazati joggal képviseltetheti magát az érintett Iskola végrehajtó bizottságában is.
29. cikk
Az Igazgatótanács egyhangú határozattal a részvételi megállapodásoktól eltérő megállapodásra vonatkozó tárgyalásokat folytathat a köz- vagy magánjog alá tartozó bármely szervezettel, amely az Iskola működtetésében érdekelt.
Az Igazgatótanács helyet és szavazatot biztosíthat számukra a szóban forgó Iskola végrehajtó bizottságában.
30. cikk
Az Igazgatótanács tárgyalást folytathat egy Iskolának otthont adó ország kormányával bármely olyan további megállapodással kapcsolatban, mely szükséges annak biztosítása érdekében, hogy az Iskola a lehető legjobb feltételek mellett működjön.
31. cikk
(1) Ezt az egyezményt bármely Szerződő Fél Luxemburg kormá- nyának írásbeli értesítésével felmondhatja, amely a többi Szerződő Felet az értesítés kézhezvételéről tájékoztatja. A felmondásról szóló értesítést bármelyik év szeptember 1-jéig kell megküldeni annak érdekében, hogy a következő év szeptember 1-jével hatályba léphessen.
(2) A jelen egyezményt felmondó Szerződő Fél lemond az Iskola eszközeiben való minden részesedéséről. Egy Szerződő Fél felmondásának eredményeként az Igazgatótanács határoz arról, hogy milyen szervezeti intézkedéseket kell megtenni, ideértve a személyzeti intézkedéseket is.
(3) Az Igazgatótanács a 9. cikkben megállapított szavazási mód- szerrel összhangban határozhat egy Iskola megszüntetéséről. Ha szükségesnek találja, ugyanazzal az eljárással hasonló lépéseket tehet egy Iskolával kapcsolatban, különös tekintettel a tantestü- letre, illetve az adminisztrációs és szolgáltató személyzetre, vala- mint az Iskola eszközeinek felosztására.
(4) Bármely Szerződő Fél kérelmezheti ezen egyezmény kiegészí- tését. Ebben az esetben ez irányú kérelméről értesítenie kell Luxemburg kormányát. Luxemburg kormánya az Európai Közös- ségek Tanácsában elnöki tisztet ellátó Szerződő Xxxxxx megteszi a szükséges előkészületeket egy kormányközi konferencia összehí- vása érdekében.
32. cikk
Az ezen Egyezményhez történő csatlakozási kérelmeket a Közösség tagjává váló államnak írásban kell benyújtania Luxemburg kormányához, amely erről a többi Szerződő Felet értesíti.
A csatlakozás azon időpontot követő szeptember 1-jén válik hatályossá, amikor a csatlakozási dokumentumokat Luxemburg kormányánál letétbe helyezték.
Attól az időponttól kezdve az Iskolák szervezeti összetételét ennek megfelelően meg kell változtatni.
33. cikk
Jelen egyezményt a tagállamok mint Szerződő Felek erősítik meg a saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően. Az Európai Közösségek tekintetében az azokat létrehozó Szerződésekkel összhangban kell azt megkötni. A megerősítő okiratokat és az ezen egyezmény megkötéséről szóló intézkedéseket Luxemburg kormányánál mint az Európai Iskolák Alapszabályának megőrzőjénél kell letétbe helyezni. A többi Szerződő Xxxxx a letétbe helyezésről a kormány értesíti.
Ez az egyezmény a tagállamok megerősítő okiratainak, illetve az egyezménynek az Európai Közösségek általi megkötéséről szóló jogi aktusok letétbe helyezését követő hónap első napján lép hatályba.
Ez az egyezmény egy eredeti példányban készült angol, dán, francia, görög, holland, német, olasz, portugál és spanyol nyelveken. A kilenc szöveg mindegyike egyforma érvényű és Luxemburg kormányánál letétbe kell helyezni, amely a többi Szerződő Fél részére hiteles másolatot küld.
34. cikk
Ez az egyezmény az 1957. április 12-én kelt alapszabályt és annak 1962. április 13-án kelt jegyzőkönyvét hatályon kívül helyezi és annak helyébe lép.
Kivéve, ha ezen egyezmény másként rendelkezik, az Európai érettségi vizsgáról szóló egyezmény hatályban marad.
Ezen egyezmény nem érinti a müncheni Iskoláról szóló kiegészítő jegyzőkönyvet, amelyet az 1962. április 13-i Jegyzőkönyvre vonatkozóan állítottak össze és 1975. december 15-én írtak alá Luxemburgban.
A jelen egyezmény előtti intézkedésekben az Iskolákkal kapcsolatos hivatkozásokat úgy kell tekinteni, mint amelyek a jelen Egyezmény megfelelő cikkeire vonatkoznak.
Hecho en Luxemburgo, el veintiuno de junio de mil novecientos noventa y cuatro. Udfærdiget i Luxembourg den enogtyvende juni nitten hundrede og fire og halvfems. Geschehen zu Luxemburg am einundzwanzigsten Juni neunzehnhundertvierundneunzig. Έγινε οτο Λουξεμβούργο, οτις είκοσι μία Ιουνίου χίλια εννιακόσια ενενήντα τέσσερα.
Done at Luxembourg on the twenty-first day of June in the year one thousand nine hundred and ninety-four.
Fait à Luxembourg, le vingt-et-un juin mil neuf cent quatre-vingt-quatorze. Fatto a Lussemburgo, addì ventuno giugno millenovecentonovantaquattro. Gedaan te Luxemburg, de eenentwintigste juni negentienhonderd vierennegentig.
Feito no Luxemburgo, em vinte e um de Junho de mil novecentos e noventa e quatro.
Pour le royaume de Belgique Voor het Koninkrijk België Für das Königreich Belgien
På Kongeriget Danmarks vegne
Für die Bundesrepublik Deutschland
Για την Ελληνική Δημοκρατία
Por el Reino de España
Pour la République française
Thar cheann Na hÉireann For Ireland
Per la Repubblica italiana
Pour le grand-duché de Luxembourg
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Pela República Portuguesa
For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
Por la Comunidad Europea y la Comunidad Europea de la Energía Atómica For Det Europæiske Fællesskab og Det Europæiske Atomenergifællesskab Für die Europäische Gemeinschaft und die Europäische Atomgemeinschaft Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα και την Ευρωπαϊκή Κοινότητα Ατομικής Ενέργειας For the European Community and the European Atomic Energy Community
Pour la Communauté européenne et la Communauté européenne de l’énergie atomique Per la Comunità europea e la Comunità europea dell’energia atomica
Voor de Europese Gemeenschap en de Europese Gemeenschap voor Atoomenergie Pela Comunidade Europeia e pela Comunidade Europeia da Energia Atómica
Por la Comunidad Europea del Carbón y del Acero For Det Europæiske Kul- og Stålfællesskab
Für die Europäische Gemeinschaft für Kohle und Stahl Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα Άνθρακα και Χάλυβα For the European Coal and Steel Community
Pour la Communauté européenne du charbon et de l’acier Per la Comunità europea del carbone e dell’acciaio
Voor de Europese Gemeenschap voor Kolen en Staal Pela Comunidade Europeia do Carvão e do Aço
I. MELLÉKLET
Az Alapszabály hatálya alá tartozó Európai Iskolák: Bergeni Európai Iskola
Brüsszeli I. Európai Iskola Brüsszeli II. Európai Iskola Brüsszeli III. Európai Iskola (*) Culhami Európai Iskola Karlsruhei Európai Iskola Luxemburgi Európai Iskola Moli Európai Iskola Müncheni Európai Iskola Varesei Európai Iskola
(*) Ennek az Iskolának a létrehozásáról az Igazgatótanács az 1992. október 27–29-i ülésén határozott.
II. MELLÉKLET
Az alaputasítás nyelvei: dán
holland angol francia német görög olasz portugál spanyol