Szentes Város Polgármesterétől 6601 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58.
Szentes Város Polgármesterétől 0000 Xxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0. Pf. 58.
Témafelelős: Xxxxxx Xxxxxx
Tárgy: Alföldvíz Zrt-vel kötendő Bér- leti–Üzemeltetési Szerződés
Melléklet: Bérleti-Üzemeltetési Szer-
ződés
Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
S z e n t e s
Tisztelt Képviselő-testület!
A képviselő-testület több alkalommal tárgyalta a víziközmű törvényből eredő feladatait, kötelességeit. A törvény előírja, hogy a település tulajdonában levő közművagyont olyan szolgáltatóra bízza, amely megfelel a törvény által előírt akkreditálási feltételeknek. Miután a megyei „összeállási” elképzelések nem vezettek eredményre, Szentes Város Önkormányzata az Alföldvíz Zrt-ben vá- sárolt tulajdonrészt. Ezzel lehetővé vált, hogy a törvény szerinti akkreditációnak várhatóan megfelelő szervezetre, az Alföldvíz Zrt-re bízza az üzemeltetést.
Ennek további feltétele, hogy az ellátásért felelős önkormányzat és a szolgál- tató üzemeltetési, bérleti szerződést kössön. Ez a szerződéstervezet a hozzá- tartozó kiegészítő anyagokkal együtt az egyik melléklete az előterjesztésnek.
A szerződéskötésnek a további feltétele az önkormányzat által elfogadott víziközmű vagyon vagyonértékelése. Az elkészült vagyonértékelés a másik melléklete az előterjesztésnek.
Az Alföldvíz Zrt. a saját elmondásuk szerinti gyakorlatában minden település- sel azonos tartalmú szerződést köt. A szerződéstervezet a törvény kötelező előírásait követi. Az egyes települések között az eltérés a bérelt közművagyon után fizetendő bérleti díjban van.
A mellékelt szerződési ajánlat szerint Szentes Város esetében ez mintegy 11 millióFt/év + áfa. A számok arra utalnak, hogy az ajánlat nem vagyonérték szemléletű, hanem a jövedelemtermelő képességből indul ki. Ezt a vélelme- zést alátámasztja a két ágazat közötti, a szennyvízbírság és a vízterhelési díj miatti markáns különbség.
A bérleti díj megállapításról tudni kell, hogy a 2014. évi az utolsó olyan év, amelyre vonatkozóan nem az illetékes miniszter állapítja meg a bérleti díjat.
A bérleti díj felhasználására vonatkozóan kötelező előírások vannak a tör- vényben 2012. június 17-től kezdődően. Csak a nevesített célokra fordítható, mint a rekonstrukció, a beruházás, a víziközműhöz felvett hitel adósságszolgá- lata, a vagyonértékelés.
A mellékelt vagyonértékelés egyrészt tartalmazza a bérbeadandó közműva- gyon felsorolását, másrészt a törvény által előírtan készítendő gördülő fejlesz- tési terv alapját képezi. Várhatóan ez alapján fogja a miniszter meghatározni a rekonstrukciós alapot, amely ma még a bérleti díjjal azonosítható, és részét képezi a szolgáltatási díjnak.
Az Energia Hivatal által kiadott állásfoglalás szerint, amennyiben az ellátásért felelős önkormányzat május 31-ig, dokumentáltan és a hatósághoz beterjesz- tetten megkötött üzemeltetési, bérleti szerződéssel rendelkezik egy akkreditáció alatt levő szolgáltatóval (Alföldvíz Zrt.), akkor a szerződés hatály- balépéséig a jelenlegi üzemeltetővel (Szentes-Víz Kft.) végeztetheti a szolgál- tatást. Ha nem rendelkezik, akkor az üzemeltető jogosulatlan szolgáltatóvá vá- lik, amely folyamatos bírságolást von maga után.
Az előterjesztett bérleti szerződés tervezett hatálybalépése 2014. január 1.
Tisztelt Képviselő-testület!
A fentiek alapján kérem, hogy megvitatás után támogassák az alábbi határo- zati javaslatot.
../2013. (V.28.)
Tárgy: Alföldvíz Zrt-vel kötendő Bérleti-Üzemeltetési Szerződés
HATÁROZATI JAVASLAT
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta au Alföldvíz Zrt-vel kötendő Bérleti-Üzemeltetési Szerződés ügyét és az alábbiak szerint határoz:
1. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete elfogadja a víziközmű vagyonról szóló vagyonértékelést, a mellékleteivel és a könyvvizsgálói el- lenjegyzéssel együtt.
2. Szentes Város Önkormányzata elfogadja az Alföldvíz Zrt-vel kötendő Bérle- ti-Üzemeltetési Szerződést a mellékleteivel együtt (ivóvíz üzemeltetési sza- bályzat, csatornamű üzemeltetési szabályzat, üzletszabályzat). A szerző- dés az Alföldvíz Zrt. akkreditációjának megszerzésekor, de nem korábban, mint 2014. január 1-én lép hatályba.
A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására.
Felelős: Polgármester Határidő: 2013. május 31.
A határozatról értesítést kap:
1. Alföldvíz Zrt. Békéscsaba
2. Szentes-Víz Kft. Szentes
3. Szentes Város Polgármestere
4. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Irodája
Szentes, 2013. május 24.
Xxxxxxx Xxxx
Bérleti– Üzemeltetési Szerződés
1.2. A víziközmű-üzemeltetés jogcíme 6
2.1. A nemzeti vagyon védelme 6
2.2. Az ellátási felelősség elve 6
2.3. A szolgáltatói felelősség elve 6
2.4. Az üzemeltetési jogviszonyban érvényesülő alapelvek 7
4. A bérleti-üzemeltetési szerződés létrehozására feljogosító körülmények
4.1. Az Ellátásért Felelős tulajdonosi részesedése a Víziközmű-szolgáltatóban 7
6. A szerződés hatálya (időbeli, területi, tárgyi hatály) 8
6.1. A szerződés időbeli hatálya 8
6.2. A szerződés tárgyi hatálya 8
6.3. A szerződés területi hatálya 8
7. A szerződés létrehozására vonatkozó kifejezett akaratnyilatkozat 8
7.1. A Víziközmű-üzemeltetési jog átadására, valamint a Víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátására vonatkozó nyilatkozat 8
8. A víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos rendelkezések 9
8.1. Szavatossági jogok és kötelezettségek 9
8.2. A víziközmű-üzemeltetésével kapcsolatos szakmai, műszaki követelmények 10
8.3. A víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos személyi követelmények 13
8.4. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi követelmények 13
8.5. A víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos pénzügyi feltételek 14
8.6. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésére, nyilvántartására vonatkozó
8.7. A tervszerű víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos rendelkezések 15
8.8. A gördülő fejlesztési terv 18
8.9. A hibaelhárítással összefüggő értéknövelő felújításokra vonatkozó rendelkezések 19
8.10. A víziközmű-fejlesztések eredményeképpen létrejött vagyontárgyak üzemeltetésre való átvételének rendje 20
8.11. Karbantartás és javítás 21
8.12. Víziközmű-vagyonnal folytatott víziközmű-szolgáltatáson kívüli vállalkozási tevékenység
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 21
8.13. A Víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos tájékoztatási, egyeztetési kötelezettségek 22
8.14. A Feleket megillető ellenőrzési jogosultságok, az ellenőrzések rendje 23
8.15. A Víziközmű-szolgáltató felelősségbiztosítására vonatkozó kötelezettségek 24
8.16. A Víziközmű-vagyon vagyonbiztosítására vonatkozó kötelezettségek 25
8.17. Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló közutak, közterületek használata 25
8.18. Feleslegessé váló víziközművek üzemeltetésből történő kivonása 25
8.19. A rendszer-független tárgyi eszközök speciális elszámolási kérdéseiről 25
9. A vízközmű-szolgáltatási jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezések 27
9.1. Közüzemi szerződések megkötése 27
10. A víziközmű-szolgáltatás díjára vonatkozó rendelkezések 28
10.1. A jelen szerződés megkötésekor hatályos díjak 28
10.2. A jelen szerződés hatálya alatt alkalmazott díjak 29
11. Szerződés megszűnési feltételek 29
11.1. A szerződés megszűnésének módjai 29
11.2. A Szerződés megszűnésének szabályai 29
12. a szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések 30
12.1. Közös megegyezéssel történő módosítás 30
12.2. Jogszabály változás okán szükséges módosítások 30
13.1. A kiszervezésre vonatkozó rendelkezések 30
13.2. A kockázat és kárveszély viselésének módja, valamint a vagyonvédelmi előírások 31
13.4. Jelen szerződés érvényességéhez szükséges előzetes döntések 31
13.5. Részleges érvénytelenség 31
A Hivatal záradéka a Vksztv. 22. §-a szerint 34
1. számú melléklet az Ellátásért felelős tulajdonában álló víziközmű-vagyon
2.számú melléklet vízművek üzemeltetési szabályzata 34
3. számú melléklet csatornaművek üzemeltetési szabályzata 34
0.xx. melléklet a fennálló antenna és hirdetési felület tárgyú bérleti jogviszonyok tételes jegyzéke 34
5. számú melléklet az üzletszabályzat tervezete 34
6. számú melléklet A Vksztv. 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt, víziközmű-szolgáltatás díjára és azok alkalmazásának kezdő időpontjára vonatkozó miniszteri rendelet hatályba lépéséig alkalmazott szolgáltatási díjak 34
7. számú melléklet a rendeletben foglalt kötelező tartalmi elemek jegyzéke 34
BÉRLETI-ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
mely létrejött egyrészről
Név: SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
cím: 0000 Xxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.
adószám: 15726920-2-06
statisztikai számjel: 15726920-8411-321-06 törzskönyvi azonosító szám: 726928
képviseli: Xxxxxxx Xxxx Xxxxxxxxxxxx, mint víziközmű-tulajdonos, Ellátásért Felelős (továbbiakban: Ellátásért Felelős)
valamint,
az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű-szolgáltató Zártkörűen Működő Rész- vénytársaság
székhely/cím: 5600 Békéscsaba, Dobozi ú 5.
cégjegyzékszám: 00-00-000000
nyilvántartó Bíróság: Gyulai Törvényszék Cégbírósága adószám: 13100887-2-04
statisztikai számjel: 13100887-3600-114-04
bankszámlaszám: 10402609-26017989-00000000,
mint Víziközmű-szolgáltató (továbbiakban: Víziközmű-szolgáltató) továbbiakban együttesen: Felek
között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel.
A jelen szerződés célja, hogy az Ellátási Felelős Magyarország helyi önkormányzata- iról szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 13.§ (1) 21.pontjában, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényben (továbbiakban: Vksztv.), továbbá a Vksztv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Kormányrendeletbe (továb- biakban: Rendelet) foglalt közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelve- zetéssel és – tisztítással kapcsolatos kötelezettségeinek és feladatainak eleget te- gyen, és ezáltal a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő Felhasználók a mindenkor hatályos jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő víziközmű- szolgáltatásban részesüljenek.
1.2. A víziközmű-üzemeltetés jogcíme
Felek az Ellátásért Felelős tulajdonában álló meglévő és a jövőben létrejövő víziközművek Víziközmű-szolgáltató általi üzemeltetésére, a víziközmű-szolgáltatási tevékenység Ellátásért Felelős közigazgatási, a Vksztv. 2. § 4. pontjában meghatáro- zott ellátási területén történő ellátására az alábbi, Vksztv. 15. § (2) bekezdés c. pont- ja szerinti bérleti-üzemeltetési szerződést (továbbiakban: Szerződést) kötik.
A jelen szerződés tárgyát képező víziközmű-vagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzs- vagyonát képezi, ily módon a víziközmű-vagyon közösségi érdek szerinti hasznosítá- sa és megóvása - az átlátható és felelős gazdálkodás hosszú távon történő megva- lósítása által – a törvényben meghatározott érdek.
2.2. Az ellátási felelősség elve
A Vksztv. alapján a helyi önkormányzat kötelessége és joga gondoskodni a közmű- ves ivóvízellátással és közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről.
2.3. A szolgáltatói felelősség elve
A Víziközmű-szolgáltató, az ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás nyújtásáról e szerződés hatálya alatt a Vksztv. és a Rendeletben foglaltak alapján gondoskodik, a rábízott víziközmű-szolgáltatás keretében – a víziközmű-rendszer teljesítő képessé- gének mértékéig – fogadja a víziközmű-rendszerre rácsatlakozni kívánó természetes
és jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok igényeit, a Felhasználóknak ivóvizet szolgáltat, elvégzi a felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűj- tését, elvezetését és tisztítását.
2.4. Az üzemeltetési jogviszonyban érvényesülő alapelvek
Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződésben nem szabályozott esetekben a Vksztv. 1. §
(1) bekezdésében foglalt alapelvek mentén járnak el a Vksztv. 1 § (2) bekezdésében foglaltak szerinti alkalmazási sorrend követelményének betartása mellett.
A jelen szerződésben és annak mellékleteiben használt fogalmak, kifejezések tekin- tetében az ott meghatározottak, illetve a Vksztv.-ben, valamint a Rendeletben foglal- tak az irányadók.
4. A BÉRLETI-ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSÁRA FELJOGOSÍTÓ KÖRÜLMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
4.1. Az Ellátásért Felelős tulajdonosi részesedése a Víziközmű-szolgáltatóban
Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott pályázati eljá- rás lefolytatását a jelen jogviszony létrehozása tekintetében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt) alapján mellőzik, tekintettel arra, hogy az Ellátásért Felelős a Víziközmű-szolgáltató gazdasági társaságban 10 db összesen 140.000 Ft részvénytulajdonnal rendelkezik 2013. május 16. napjától, a Víziközmű-szolgáltató a Vksztv. 16. § (6) bekezdés a. pontjában foglaltak szerint ki- zárólag az állam és a települési önkormányzatok közös tulajdonában áll, tehát a tu- lajdoni részesedések egésze a nemzeti vagyonba tartozik.
Jelen szerződés tárgya az Ellátásért Felelős tulajdonában álló víziközmű-rendszerek Víziközmű-szolgáltató általi üzemeltetése, mely magában foglalja a Vksztv. 2. § 24. pont szerinti:
a. közműves ivóvízellátást az ahhoz kapcsolódó települési tűzivíz biztosítással, továbbá
b. a közműves szennyvízelvezést és – tisztítást,
melyet a Víziközmű-szolgáltató a felhasználó részére közüzemi jogviszony keretében nyújt.
6. A SZERZŐDÉS HATÁLYA (IDŐBELI, TERÜLETI, TÁRGYI HA- TÁLY)
6.1. A szerződés időbeli hatálya
A jelen Szerződés a Felek aláírását követően a Vksztv. 22. § (2) bekezdésében fog- laltak szerint a Magyar Energetikai- és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) jóváhagyó határozatának jogerőre emelkedését követő 30. napon, de nem hamarabb mint 2014. január 1. napjával lép hatályba és hatálya határozatlan ideig tart.
6.2. A szerződés tárgyi hatálya
A jelen szerződés tárgyi hatálya kiterjed az Ellátásért Felelős tulajdonában álló meg- lévő és a jövőben létrejövő
a. közműves ivóvízellátást (az ahhoz kapcsolódó települési tűzivíz biztosítással), továbbá
b. a közműves szennyvízelvezést és – tisztítást,
biztosító víziközmű-rendszereinek üzemeltetésére, mely víziközmű-rendszerek átadáskori vagyonértékelését a Vksztv. 12. § (1) bekezdése alapján a szükséges műszaki azonosító adatokkal együttesen az 1. sz. mellékletben szerepeltetik a Felek.
6.3. A szerződés területi hatálya
Jelen szerződés területi hatálya alá tartozik az Ellátásért Felelős közigazgatási terü- lete. Hrsz:……..-tól…….-ig.
7. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSÁRA VONATKOZÓ KIFEJEZETT AKARATNYILATKOZAT
1. Az Ellátásért Felelős jelen okirat aláírásával kizárólagos jelleggel felruházza a Víziközmű-szolgáltatót a 6.2. pont szerinti víziközmű-rendszerek bérleti-üzemeltetési, továbbá a jelen szerződés 6.3. pontjában meghatározott ellátási terület felhasználási helyeire nézve a víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátásának jogával.
2. Az Ellátásért Felelős továbbá kötelezi magát, hogy a jelen szerződés 1. sz. mellékletében foglalt vagyonértékelés és műszaki azonosító adatok, valamint átadás- átvételi jegyzőkönyv szerinti víziközmű-rendszerek víziközműveit a jelen Szerződés- ben írt feltételekkel a Víziközmű-szolgáltató bérleti-üzemeltetésébe adja, a Vízköz-
mű-szolgáltató pedig kötelezi magát, hogy az Ellátásért Felelős üzemeltetésbe adott víziközmű-rendszert jelen szerződés rendelkezései szerint üzemelteti.
3. Az 5. pontban – szerződés tárgya - megjelölt tevékenységek zavartalan ellátá- sa érdekében jelen Szerződés keretei között az Ellátásért Felelős birtokba adja, a Víziközmű-szolgáltató birtokba veszi a jelen szerződés 1. sz. mellékletében részlete- zett víziközmű-rendszer víziközműveit, valamint azok alkotórészeit és tartozékait.
4. Felek rögzítik, hogy a Víziközmű-szolgáltatót a jelen Szerződés 7.1. pontja alapján a birtokba vett víziközmű-rendszerekre nézve megilletik mindazon jogok, me- lyek a víziközmű-szolgáltatási tevékenység szerződésszerű teljesítéséhez a Vksztv. és a Rendelet alapján okszerűen szükségesek.
5. Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló víziközmű-rendszert a Víziközmű- szolgáltató a Vksztv. 15. § (2) bekezdés c. pontja szerinti üzemeltetési jogviszony keretében tartja birtokában, minek megfelelően szerződő felek itt nem szabályozott, jelen szerződéssel keletkeztetett magánjogi viszonyaiban a Vksztv., továbbá a Ren- delet vonatkozó szabályait rendelik alkalmazni.
6. A Felek tudomásul veszik, hogy a Víziközmű-szolgáltató Vksztv. 43. § (2) be- kezdésében foglaltak alapján a jelen Szerződés alapján őt megillető víziközmű- szolgáltatási jogát nem engedheti át.
7. Felek rögzítik, hogy nem minősül a 7.1.6. pont szerinti jogosultság átengedé- sének, amennyiben a Víziközmű-szolgáltató a Vksztv. vagy Rendelet szerint a Hiva- tal engedélye, illetve tájékoztatása mellett 13.1. pontban foglalt kiszervezésre vonat- kozó szabályok szerint jár el.
8. Az üzemeltetési tevékenység megkezdésének a napja: a jelen Szerződés 6.1. pontjában foglalt hatályba lépés napja.
8. A VÍZIKÖZMŰ-ÜZEMELTETÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKE- ZÉSEK
8.1. Szavatossági jogok és kötelezettségek
1. Az Ellátásért Felelős szavatolja, hogy az 1. sz. mellékletben felsorolt víziközmű-rendszerek víziközművei a kizárólagos tulajdonában állnak.
2. Az Ellátásért Felelős szavatolja, hogy az 1. sz. mellékletben felsorolt víziközművekre nézve harmadik személynek nem áll fenn olyan joga, mely a víziközmű-üzemeltetés jogszerű folytatását kizárná, vagy az annak körébe tartozó víziközmű-szolgáltatás ellátásának folyamatosságát veszélyeztetné vagy elnehezíte- né.
3. Az Ellátásért Felelős jelen okirat aláírásával kijelenti, hogy a víziközmű- szolgáltatási tevékenység teljesítését, illetve a víziközmű-szolgáltatás ellátásának folyamatosságát korlátozó, harmadik személyt megillető jog (ide értve a támogatási szerződésből eredő igényeket és kötelezettségeket) nem áll fenn.
4. Az Ellátásért Felelős kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az 1. sz. mellékletben felsorolt víziközmű-rendszerekre nézve a 8.1.2. pontban foglaltak sze- rinti víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátását veszélyeztető, elnehezítő vagy kizáró körülmény a jelen Szerződés hatálya alatt felmerül, úgy arról haladéktalanul írásban értesíti a Víziközmű-szolgáltatót.
5. Az Ellátásért Felelős kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a jelen Szerződés hatálya alá tartozó víziközmű-rendszerekre nézve a 8.1.3. pontban foglal- tak szerinti víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátását korlátozó jogot kíván létre- hozni, úgy jog létrehozását megelőzően írásban kikéri a Víziközmű-szolgáltató állás- foglalását annak víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátására gyakorolt hatása tekintetében.
6. A Víziközmű-szolgáltató jelen okirat aláírásával szavatossági felelősséget vál- lal a víziközmű-szolgáltatási tevékenység mindenkor hatályos jogszabályoknak meg- felelő végzésére és az esetlegesen előforduló hibás teljesítésért a Ptk. szerint köte- les helytállni.
7. Amennyiben az Ellátásért Felelős a víziközmű-fejlesztést érintő munkálatokkal kapcsolatban a garanciális igényeit annak lejáratát megelőző 30. napig nem érvé- nyesíti, úgy a Víziközmű-szolgáltató belátása szerint az Ellátásért Felelős képviselő- jeként jogosult ezen garanciális igényeket annak kötelezettjével szemben érvényesí- teni. A képviselet azonban nem mentesíti az Ellátásért Felelőst a jelen Szerződés szerinti, a Víziközmű-szolgáltató irányában fennálló polgári jogi kötelezettségei alól.
8. Az Ellátásért Felelős a 8.1.7. pontban foglalt garanciális jogok Víziközmű- szolgáltató általi érvényesítéséhez szükséges okiratokat szükség szerint átadja a Víziközmű-szolgáltató részére.
8.2. A víziközmű-üzemeltetésével kapcsolatos szakmai, műszaki követelmé- nyek
1. A Víziközmű-szolgáltató köteles a rendelkezésére bocsátott víziközműveket – a szükséges mértékben – folyamatosan, szakszerűen kezelni, üzemeltetni és kar- bantartani, Víziközmű-szolgáltatói feladatainak a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és a jelen szerződésben foglaltaknak megfelelően köteles eleget tenni.
2. A Víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy megfelel a víziközművek üzemeltetésé- ről szóló 21/2002. (IV.25.) KöViM rendeletben és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Korm. rendeletben az Víziközmű-szolgáltatóra vonatkozóan előírt feltételek- nek;
3. A Víziközmű-szolgáltató rendelkezik a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet által előírt üzemeltetési szabályzattal a jelen szerződés hatályba lépésével, amely a fenti jogszabálynak megfelelően tartalmazza a szakszerű és biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos műszaki, technológiai, biztonságtechnikai és közegészségügyi előíráso- kat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit; a jelenleg érvényben lévő Szabályzatok:
- Vízművek Üzemeltetési Szabályzata
- Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata 2005. február.
4. A Víziközmű-szolgáltató kötelezettséget vállal, hogy a jelen szerződés 1. sz. mellékletében meghatározott víziközmű-rendszerek üzemeltetésére vonatkozó vízjo- gi üzemeltetési engedélyek megszerzése érdekében megindítja a szükséges ható- sági eljárásokat, a tőle elvárható módon eljár azok megszerzése érdekében.
5. A Víziközmű-szolgáltató a szakmai követelmények biztosítása érdekében kö- teles különösen:
a. a vízjogi üzemeltetési engedélyben és az engedélyezés során a ható- ság által jóváhagyott üzemeltetési utasításban előírt feltételeknek min- denkor eleget tenni;
b. a Víziközmű-szolgáltató teljes üzemeltetési területére vonatkozó, min- denkor hatályos – a vízügyi hatóság által jóváhagyott, a jelen Szerző- dés 2. sz. mellékletét képező – Vízművek Üzemeltetési Szabályzatban, illetve a 3. sz. mellékletet képező Csatornaművek Üzemeltetési Sza- bályzatában lévő előírásokat betartani;
c. újonnan létesített víziközmű üzemeltetésbe kerülése esetén a vonatko- zó vízjogi üzemeltetési engedélyt beszerezni, amelyhez az Ellátásért Felelős minden szükséges közreműködést köteles megadni;
d. a jelen Szerződésben foglalt víziközmű-üzemeltetési és víziközmű- szolgáltatási tevékenység folyamatos ellátásához szükséges – jelen Szerződés 8.2. pontjában foglalt műszaki és a Szerződés 8.3. pontjá- ban foglalt személyi feltételeket biztosítani;
e. a jelen szerződés 8.11. pontjában részletezett szükséges karbantartási, javítási munkálatokat megfelelő időben és minőségben elvégezni;
f. a víziközmű-szolgáltatás folyamatos és zavartalan fenntartása érdeké- ben napi 24 órában működő, hibabejelentés fogadására alkalmas ügye- leti szolgálatot (diszpécserszolgálat) szervezni és működtetni;
x. xxxxxxxxxxxx részleget fenntartani, a hibaelhárítás során a jogszabályi és egyéb ágazati előírások szerint eljárni, és biztosítani a hiba kijavítását az elhárítási határidőn belül;
h. A jogszabályokban, illetve az illetékes hatóságok által kiadott, a víziközművek üzemeltetésével kapcsolatos engedélyekben előírt méré- seket, vizsgálatokat és elemzéseket elvégezni;
i. üzemnaplót vezetni, amely tartalmazza a víziközmű üzemeltetésével kapcsolatos minden lényeges adatot és eseményt;
x. a fentieken túl a Víziközmű-szolgáltató köteles az Ellátásért Felelős ál- tal üzemeltetésre átadott víziközművek üzemeltetéséhez kapcsolódó, és az üzemeltetést terhelő környezetvédelmi, más hatósági előírások- nak eleget tenni, és ezzel összefüggésben viselni mindazon károkat, amelyek az üzemeltetéshez kapcsolódó hatósági előírások neki felróha- tó megszegéséből erednek.
k. Amennyiben a hatóságok által érvényesített bírságok nem a Víziközmű-szolgáltatónak felróható okból lettek kivetve, úgy a Víziközmű-szolgáltató köteles megtenni minden tőle elvárhatót annak érdekében, hogy az így keletkezett vagyoni hátrány a szennyező fizet alapelvének megfelelően a tényleges szennyezőre áthárításra kerüljön.
l. Amennyiben a 8.2.5. k. pont szerinti áthárítás nem lehetséges, úgy a Víziközmű-szolgáltató a bírságot az érintett víziközmű-rendszer költsé- gei között számolja el.
m. A Víziközmű-szolgáltató kötelezettségét képezi továbbá az ivóvízbázis védelmi feladatok ellátása is a víziközmű-fejlesztés kivételével.
n. a Víziközmű-szolgáltató pontos, hiteles, analitikus részletességgel is át- tekinthető, az ügyviteli lehetőségekhez mérten naprakész költségkimu- tatásokat köteles vezetni az ellátási területre vonatkozó legyűjtéssel is.
o. A Víziközmű-szolgáltató által vezetett nyilvántartásokat az Ellátásért Felelős a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó mindenkor hatá- lyos jogszabályoknak megfelelő módon megismerheti, az adatokról közérdekből felvilágosítást kérhet, mely írásbeli megkeresésre a
Víziközmű-szolgáltató a megkereséstől számított 15 napon belül köte- les felvilágosítást adni, adatot szolgáltatni.
p. Xxxxxxxx személy irányában, a szerződés teljesítése körében felmerü- lő adatszolgáltatás során a Víziközmű-szolgáltató a polgári jog üzleti ti- tokra vonatkozó szabályai, és az 2011. évi CXII., az információs önren- delkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, a Vksztv, valamint a Rendelet rendelkezései szerint köteles eljárni.
8.3. A víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos személyi követelmények
1. A Víziközmű-szolgáltató köteles a humánerőforrás-gazdálkodási tevékenysé- ge keretében biztosítani a Vksztv-ben, a Rendeletben, valamint a víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV.25.) KöViM rendeletben az Víziközmű- szolgáltatóra vonatkozóan előírt személyi feltételeket.
2. A Víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy rendelkezik a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet által előírt üzemeltetési szabályzattal, amely tartalmazza a szakszerű és biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos műszaki, technológiai, biztonságtechnikai és közegészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának sze- mélyi feltételeit; a jelenleg érvényben lévő Vízművek Üzemeltetési Szabályzata, Csa- tornaművek Üzemeltetési szabályzata 2005. február: (2. sz. melléklet és 3. sz. xxx- xxxxxx)
3. A Víziközmű-szolgáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos működtetése érdekében a biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályok elő- írásainak a belső szabályzataiban és belső utasításaiban előírtak szerint mindenkor érvényt szerez.
8.4. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi követelmények
1. A Víziközmű-szolgáltató a víziközmű-rendszerek üzemeltetése során köteles eleget tenni a környezetvédelemmel, természetvédelemmel és vízvédelemmel kap- csolatos mindenkor hatályos jogszabályokban, hatósági határozatokban és az ennek alapján elkészített belső utasítási rendben rögzített követelményeknek, különös tekin- tettel a:
a. működési engedélyben;
b. vízjogi üzemeltetési engedélyben,
c. hulladékkezelési engedélyben;
d. önellenőrzési tervben foglaltakra.
2. A víziközmű-rendszerek üzemeltetése során keletkező hulladékokat, esetle- ges veszélyes anyagokat a környezetvédelmi jogszabályok maradéktalan betartásá- val köteles kezelni, illetve hasznosítani.
8.5. A víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos pénzügyi feltételek
1. Az Ellátásért Felelős a Víziközmű-szolgáltató általi bérleti-üzemeltetési jog gyakorlása ellenében bérleti díjra jogosult.
2. Az Ellátásért Felelőst megillető bérleti díj éves mértéke megegyezik az aktuá- lis vízdíjakban és szennyvízdíjakban Ft/m3 mértékegységben meghatározott fajlagos összeg és az éves felhasználói számlákban kiszámlázott vízmennyiség és szenny- vízmennyiség szorzatával.
3. A tárgyfélévet követő 60. napig a Víziközmű-szolgáltató adatot szolgáltat az Ellátásért Felelős részére a tárgyfélévben értékesített víz és szennyvíz mennyiségé- ről.
4. A tárgyévi bérleti díj évente két részletben esedékes azzal, hogy az Ellátásért Felelős a Víziközmű-szolgáltató által a naptári félévet követő 60. napig szolgáltatott adatok ismeretében állítja ki számláját 30 napos fizetési határidővel - a 8.5.6. pont- ban foglaltak kivételével - a Víziközmű-szolgáltató részére.
5. A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen Szerződés alapján fizetendő bér- leti díj összege nem lehet magasabb a Xxxxxxx által elismert és a miniszter által meg- állapított szolgáltatási díjban foglalt mértéknél azzal, hogy a bérleti díj nem okozhatja az víziközmű-üzemeltetési tevékenység veszteségét.
8.6. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésére, nyilvántartására vonat- kozó rendelkezések
1. A Vksztv. 69.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint a Víziközmű-szolgáltató víziközmű-fejlesztési hozzájárulást köteles beszedni.
2. Víziközmű-szolgáltató a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulással az Ellátásért Felelős felé elszámolási kötelezettséggel tartozik ezért azt fennálló kötele- zettségeként nyilvántartja víziközmű-rendszer ágazati bontásban.
3. Tekintettel arra, hogy a víziközmű-fejlesztési kötelezettség az Ellátásért Fele- lőst terheli, a Víziközmű-szolgáltató a tárgyévben beszedett, kötelezettségként nyil-
vántartott összeget az Ellátásért Felelős részére tárgyévet követő év március 31-ig átutalja.
8.7. A tervszerű víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos rendelkezések
1. A víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatala, a gördülő fej- lesztési terv elkészítése és Hivatali jóváhagyásra történő előterjesztése, illetve a jó- váhagyott gördülő fejlesztési tervben foglalt víziközmű-fejlesztések megvalósítása az Ellátásért Felelős joga és kötelessége.
2. Az Ellátásért Felelős víziközműveire irányuló tervszerű beruházási, felújítási tevékenységet, melynek célja új víziközmű létesítése vagy a meglévő víziközmű bő- vítése, rekonstrukciója, illetve pótlása (továbbiakban: Víziközmű-fejlesztés) a Víziközmű-szolgáltató a Vksztv. 29. § (4) bekezdése alapján önálló vállalkozási szer- ződés alapján jogosult elvégezni.
3. A tervszerű víziközmű-fejlesztések körébe tartozó értéknövelő felújítások, re- konstrukciók finanszírozására elsősorban a Víziközmű-szolgáltató által a bérleti- üzemeltetésbe adott víziközmű-vagyon után fizetendő bérleti díj nyújt fedezetet.
4. A tervszerű víziközmű-fejlesztés tárgykörébe különösen az alábbi beavatko- zások tartoznak:
A. Épület
a. tetők cseréje és szigetelése
b. homlokzat felújítása, hőszigetelése
c. fűtőberendezések (kazánok) cseréje
d. fűtéskorszerűsítés
e. burkolatépítés
f. nyílászárók cseréje
B. Telephelyek, védőterületek
a. A meglévő utak, térburkolatok teljes körű helyreállítása
b. kerítések, korlátok betéteinek, dróthálózatának, lábazatának teljes cse- réje
C. Fúrt kutak
a. betétszűrő cső beépítés, vagy csere,
b. kutak vízzárózása (cementezés),
c. mélyítés ráfúrással,
d. melléfúrásos felújítása
D. Tárolók, víztornyok
a. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptatóréteg felhordása.
b. Acélszerkezetű víztornyok héjazatának és/vagy hőszigetelésének teljes felújítása.
c. Acélszerkezetű víztornyok valamennyi acélszerkezetének teljes felújí- tása
d. A vezetékek teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cse- rélik.
e. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.
f. Szellőző berendezések teljes felújítása.
E. Víztisztítás műtárgyai
a. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptató réteg felhordása.
b. A vezetékek szakaszos vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik.
c. Monolit csatornák esetén két ellenőrző akna, vagy két műtárgy közötti csatornaszakasz cseréje.
d. Csatornák, vagy nyomóvezetékek kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna, vagy műtárgy közötti távolságban.
e. Aknák teljes körű felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat ké- szítése, aknafedlap cseréje).
f. Csőköteges, vagy lemezes ülepítők betéteinek teljes cseréje.
g. Acélszerkezetű tartályok valamennyi acélszerkezetének teljes felújítá- sa.
h. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.
F. Vízvezetékek és műtárgyai
a. Meglévő vízvezeték szakasz cseréje, ha az egyben cserélendő cső- hossz eléri, vagy meghaladja a cső gyártási hosszát, vagy legalább az 5 m-t.
b. A vezetékek szakaszos, csomópontok közötti szakaszon, de legalább egy gyártási hosszt, vagy 5 métert meghaladó hosszban vagy teljes hosszban történő cseréje, vagy ha a cserét csak vákuumos vízszint- süllyesztéssel lehet megvalósítani, és ha csak a vezetéket cserélik.
c. Szerelvények cseréje (aknák szerelvényei, elzáró szerelvények, szi- vacsbehelyező, mosató hely, tűzcsap, közkifolyó).
d. A bekötővezetékek cseréje.
e. Aknák teljes körű felújítása.
G. Szivattyútelepek, nyomásfokozók, átadási pontok
a. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptató réteg felhordása.
b. Nyomóvezetékek kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása mi- nimálisan két csomópont közötti távolságban.
c. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.
H. Erős- és gyengeáramú elektromos vezetékek és műtárgyaik, térvilágítás
a. Légvezetékek és földkábelek szakaszos (minimum két oszlop, vagy el- lenőrző akna közötti), vagy teljes hosszban történő cseréje.
b. Oszlopcsere.
c. Szigetelő, vagy szigetelő lánc csere teljes hosszon.
d. Lámpatestek és áramkörök teljes cseréje.
I. Szennyvízelvezető rendszer (gravitációs és kényszeráramoltatású) és műtár- gyaik
a. A vezetékek szakaszos cseréje, ha a cserélendő csatorna szakasz hossza meghaladja a cső gyártási hosszát és a 4 métert, vagy a veze- ték és idom cserét csak vákuumos vízszintsüllyesztéssel lehet megva- lósítani, ha csak a vezetéket cserélik.
b. Bekötőcsatornák cseréje.
c. Csatornák kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimáli- san két ellenőrző akna közötti távolságban.
d. A csatornaakna megsüllyedésének megszüntetése, ha az az akna újjá- építésével jár együtt.
Aknák teljes körű felújítása.
J. Szennyvízátemelők, beemelő-, és szívóaknák
a. A műtárgyak vezetékei teljes hosszban történő cseréje, ha csak a veze- téket cserélik.
b. A műtárgyak szerelvényeinek cseréje.
c. Betonfelületek teljes javítása és vízzáró vagy koptató réteg felhordása.
d. Aknák teljes körű felújítása.
e. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.
f. Átemelő szivattyúk cseréje
g. Vákuumszelep cseréje.
K. Szennyvíztisztítás, tárolás műtárgyai
a. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptató réteg felhordása.
b. A vezeték szakaszos, vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik.
c. Két ellenőrző akna, vagy két műtárgy közötti csatornaszakasz cseréje.
d. Csatornák kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimáli- san két ellenőrző akna, vagy műtárgy közötti távolságban.
e. Aknák teljes körű felújítása.
f. Zsilip szerelvények mozgó alkatrészeinek teljes cseréje, vagy az elzáró és szabályozó szerelvények komplett cseréje.
g. Iszaprothasztók hőszigetelésének, vagy kupolájának teljes körű felújí- tása.
h. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.
L. Gépek, berendezések
a. gépek, berendezések cseréje
b. fődarabok cseréje
c. gépek, berendezések teljes körű felújítása
M. Irányítástechnikai, informatikai eszközök
a. eszközök cseréje
b. eszköz fődarabok cseréje
c. eszköz teljes körű felújítása
8.8. A gördülő fejlesztési terv
1. Felek rögzítik, hogy a víziközmű-szolgáltatás hosszútávú biztosíthatósága ér- dekében a Vksztv. 11. § szerint gördülő fejlesztési tervet készít az Ellátásért Felelős az arra irányadó mindenkor hatályos miniszteri rendeletben foglalt formában és tarta- lommal.
2. A felújítási és pótlási, valamint beruházási terv (továbbiakban: gördülő fejlesz- tési terv) Hivatal részére történő elkészítése és benyújtása a Vksztv. 11. § (3) bekez- dése alapján minden év szeptember 15. napjáig az Ellátásért Felelős kötelezettsége.
3. A Víziközmű-szolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a 8.8.2. pontban fog- laltak maradéktalan teljesítése érdekében a mindenkor hatályos jogszabályi rendel- kezéseknek megfelelő tartalomhoz a Víziközmű-szolgáltató írásban javaslatot készít, illetve annak elkészítéséhez minden szükséges adatot és tájékoztatást megad az Ellátásért Felelősnek.
4. A Víziközmű-szolgáltató legkésőbb a tárgyévet megelőző év augusztus 15. napjáig tájékoztatni köteles az Ellátásért Felelőst a közműveinek általános állapotá- ról, illetve javaslatot kell, hogy előterjesszen az egy éven belül szükségessé váló re- konstrukciós beavatkozásokról. Javaslatában a Víziközmű-szolgáltató az egyes re- konstrukciós tételek műszaki indokoltságát, várható bekerülési költségét, illetve a beavatkozások elmaradásának várható és lehetséges következményeit is köteles ismertetni, az Ellátásért Felelős közművagyon gazdálkodással kapcsolatos követke- ző évre vonatkozó döntéseinek elősegítése érdekében.
5. A rekonstrukciós és felújítási munkák költségét az Ellátásért Felelős szerepel- teti az adott gazdasági év önkormányzati költségvetésében.
8.9. A hibaelhárítással összefüggő értéknövelő felújításokra vonatkozó ren- delkezések
1. Amennyiben olyan műszaki probléma keletkezik, amely haladéktalan beavat- kozást igényel, s a beavatkozás nyilvánvalóan a rekonstrukciós illetve értéknövelő felújítások számviteli kategóriájába sorolódik, s javítás jellegű beavatkozásra nincs mód, illetve az nem lenne ésszerű, úgy a pótlás, rekonstrukció és értéknövelő felújí- tás elvégzésére a Víziközmű-szolgáltató jogosult, illetve a biztonságos ellátás fenn- tartása érdekében egyben köteles is.
2. A Vksztv. 30. § (1) bekezdése alapján az ellátásbiztonság fenntartása érdeké- ben a Víziközmű-szolgáltató köteles elvégezni azokat a hibajelleggel, váratlanul fel- merülő beavatkozásokat, amelyek a számvitelről szóló törvény rendelkezései alapján az értéknövelő felújítások körében számolhatók el.
3. Az 1. pontban foglaltakon kívül a Víziközmű-szolgáltató köteles elvégezni mindazokat a beavatkozásokat, melyek a felújítás körébe tartoznak, és amely elma- radása az ellátás biztonságát veszélyeztetné vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget.
4. Ezen fejezet hatálya alá tartozó beavatkozások tekintetében a 8.11.2. és
8.11.3. pontban foglaltak szerint jár a Víziközmű-szolgáltató
5. A 8.9.1. és 8.9.3. pont szerinti műszaki probléma esetén a Víziközmű- szolgáltató a hiba bekövetkezésétől számított két munkanapon belül - ahol az Ellátá- sért Felelős erre bármikor elérhető kapcsolattartót, diszpécser szolgálatot működtet azonnal - értesíteni köteles az Ellátásért Felelőst, aki jogosult képviselője útján a be- avatkozást megtekinteni, arról tájékozódni.
6. Ha a Víziközmű-szolgáltatónak felróható okból a jelen 8.9. pont szerint víziközművek elvárható pótlása, rekonstrukciója elmarad, és a szolgáltatás folyama- tosságát vagy biztonságát veszélyezteti, az Ellátásért Felelős a jelen szerződési pontra történő szó szerinti hivatkozással, a teljesítésre elégséges határidő egyidejű kitűzésével írásban felszólítja a Víziközmű-szolgáltatót a szükséges intézkedések megtételére, s ennek eredménytelensége esetén maga gondoskodhat a szükséges beavatkozások elvégzéséről.
7. A Víziközmű-szolgáltató a 8.9. pontban meghatározottak szerint elvégzett beavatkozásokat a naptári félévet követő hónapban teljes önköltség + 3% árrést tartalmazó áron jogosult, a tárgyfélévet követő 90. napra szóló fizetési határidővel az Ellátásért Felelős felé leszámlázni.
8. A teljes önköltségi ár a Xxxxxxx által jóváhagyott, önköltségszámítási szabály- zat szabályzat szerint meghatározott ár.
9. A hibajelleggel, váratlanul felmerülő értéknövelő felújítások, rekonstrukciók körébe tartozó munkák finanszírozására elsősorban a Víziközmű-szolgáltató által a bérleti-üzemeltetésbe adott víziközmű-vagyon után fizetendő bérleti díj nyújt fedeze- tet.
10. A Víziközmű-szolgáltató a számla megküldésével egyidejűleg köteles mind- azon adatokat csatolt mellékletben megküldeni, melyek szükségesek ahhoz, hogy a víziközmű-fejlesztés műszaki és értékbeli szempontból az Ellátásért Felelős könyvei- ben a számviteli szabályoknak megfelelően nyilvántartásba vehető legyen.
11. A hibajelleggel, váratlanul felmerülő értéknövelő felújítások tárgykörébe külö- nösen a 8.7.4. pontban felsoroltak tartoznak.
1. A Víziközmű-szolgáltató által elvégzett víziközmű-fejlesztés eredményeképpen létrejövő víziközmű az üzembe helyezés napjával az Ellátásért Felelős tulajdonába kerül.
2. A Víziközmű-szolgáltató a kiállított számla megküldésével egyidejűleg köteles mindazon adatokat csatolt mellékletben megküldeni, melyek szükségesek ahhoz, hogy a víziközmű-fejlesztés műszaki és értékbeli szempontból az Ellátásért Felelős könyveiben a számviteli szabályoknak megfelelően nyilvántartásba vehető legyen.
3. Az elvégzett víziközmű-fejlesztések eredményeképpen létrejövő víziközműveket az Ellátásért Felelős számviteli nyilvántartásba veszi, mely nyilván- tartásba vétellel egyidejűleg ezen tényről tájékoztatja a Víziközmű-szolgáltatót.
4. A nem a víziközmű-szolgáltató által elvégzett víziközmű-fejlesztés esetén a kivitelezőtől átvett műszaki átadás-átvételi dokumentáció egy példányát az Ellátásért Felelős szintén megküldeni köteles a Víziközmű-szolgáltató részére.
5. A Víziközmű-szolgáltató - amennyiben a víziközmű-létesítmény rendelkezik a Víziközmű-szolgáltató hozzájárulásának figyelembe vételével kiadott vízjogi létesítési engedéllyel, és a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeresen lezárult, illetve ha az en- gedély azt előírja, úgy a próbaüzem sikeresen befejeződött és a rá vonatkozó jog- szabályok szerint a víziközmű üzemeltetésre alkalmas – köteles és kizárólagosan jogosult a megvalósult víziközmű-létesítményt üzemeltetésre átadás-átvételi és üzembe helyezési eljárás keretében átvenni.
1. A Víziközmű-szolgáltató kizárólagosan jogosult, egyben köteles a karbantartá- si és javítási tevékenységek elvégzésre, mely magában foglalja az üzemeltetésben lévő Ellátásért Felelős tulajdonában álló víziközműtárgy, nyomvonalas létesítmény, berendezés, felszerelés, gépészeti, villamos erőátviteli működtetés, jelzést szolgáló, jelátviteli, valamint hidraulikai berendezés folyamatos, zavartalan és biztonságos mű- ködtetését szolgáló javítási, karbantartási munka saját költségen történő elvégzését, valamint az ezekre vonatkozó hibaelhárítást.
2. A Víziközmű-szolgáltató a közvetlen kárveszéllyel járó hibaelhárítást a hibaje- lentést követően azonnal - de legkésőbb három órán belül - tartozik megkezdeni.
3. A közvetlen kárveszéllyel nem járó üzemzavar elhárítást a Víziközmű- szolgáltató a hibajelentés után lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 3 munkana- pon belül tartozik megkezdeni.
4. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltatónak felróható okból a víziközmű-tárgyak, eszközök, berendezések karbantartása, javítása elmarad, és ez a szolgáltatás fo- lyamatosságát vagy biztonságát veszélyezteti, az Ellátásért Felelős jelen pontra tör- ténő hivatkozással írásban felszólítja a Víziközmű-szolgáltatót a munka elvégzésére. Ha a Víziközmű-szolgáltató ennek ellenére is késlekedik a karbantartás vagy javítás elvégzésével, úgy ezen munkálatokat az Ellátásért Felelős jogosult a Víziközmű- szolgáltató költségére elvégezni.
5. A karbantartás és javítás tárgykörébe a víziközművek-üzemeltetésével össze- függő, a 8.7.4. pont alá nem tartozó beavatkozások tartoznak, így különösen a használatban lévő tárgyi eszköz üzemképességének folyamatos, zavartalan, bizton- ságos megőrzése, az ezt szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű, megelőző karbantartást és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni (például: az elhasz- nálódott, hibás alkatrészek cseréje, mely nem minősül fődarabnak, illetve a vezeték- hálózaton végzett csőtörések elhárítása stb.), oly módon, hogy az a folyamatos el- használódás rendszeres helyreállítását eredményezi.
8.12. Víziközmű-vagyonnal folytatott víziközmű-szolgáltatáson kívüli vállalko- zási tevékenység
1. A Víziközmű-szolgáltatót a Vksztv. 43. § (4) bekezdés szerint megilleti az álta- la üzemeltetésre átvett víziközmű-rendszerek kizárólagos hasznosítási joga oly mó- don, hogy az nem korlátozhatja a jogszabályban foglalt víziközmű-szolgáltatási tevé- kenységre meghatározottak teljesülését, illetve az nem veszélyeztetheti az víziközmű-vagyon állagát, a folyamatos, biztonságos ellátást.
2. Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló víztornyon hirdetési felület, illetve an- tennák elhelyezése esetén a Víziközmű-szolgáltató vagyonhasznosítási jutalékot fi- zet az Ellátásért Felelősnek az általa víztornyon reklámfelület, illetve antenna elhe- lyezésre irányuló bérleti jogviszonnyal összefüggően kiszámlázott bérleti díj 80%- ának megfelelő összegben.
3. A Víziközmű-szolgáltató a bérbe vevő (távközlési antennát, illetve hirdetést elhelyező harmadik személy) irányába történt számlázást követő 15 munkanapon belül az Ellátásért Felelőst tájékoztatja a vagyonhasznosítási jutalék 8.12.2. pont sze- rint meghatározott összegéről, melyről az Ellátásért Felelős 30 napos fizetési határ- idővel számlát jogosult kiállítani a Víziközmű-szolgáltató részére.
4. A Víziközmű-szolgáltató a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatatja az Ellátásért Felelőst a távközlési antenna, illetve hirdetési fe- lület bérleti jogviszonyának létrejöttéről.
5. A Víziközmű-szolgáltató a hasznosítás keretében a harmadik személyek által okozott károkért az Ellátásért Felelős irányába úgy felel, mintha azokat maga okozta volna.
6. A jelen szerződés aláírásakor fennálló, jelen pont hatálya alá tartozó bérleti szerződéses jogviszonyok tekintetében az Ellátásért Felelős jelen okirat aláírásával kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az Ellátásért Felelős, mint Bérbe adó helyébe általános jogutódként a Víziközmű-szolgáltató lépjen. A fennálló bérleti jogviszonyok (szerződések) tételes felsorolását a jelen szerződés 4. sz. melléklete tartalmazza.
8.13. A Víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos tájékoztatási, egyeztetési kötele- zettségek
1. Felek megállapodnak abban, hogy az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek szabályairól szóló mindenkor hatályos jogsza- bály rendelkezései alapján az Ellátásért Felelős könyvviteli mérlegében kimutatott eszközeire – ezen belül a víziközmű-vagyonra - vonatkozó éves leltározási kötele- zettség teljesítése érdekében együttműködnek, a szükséges adategyeztetést elvég- zik, a másik fél adatbekérését határidőben teljesítik.
2. A víziközmű-fejlesztés eredményeképpen létrejövő víziközmű vagyon esetén az Ellátásért Felelős a jelen Szerződés 8.10.3. pontja szerint köteles a Víziközmű- szolgáltatót tájékoztatni a számviteli nyilvántartásba vételről, valamint a létrejött víziközmű-vagyon műszaki paramétereiről.
3. A jelen Szerződés 8.8. pontjában foglaltak szerint a Víziközmű-szolgáltató kö- teles minden tájékoztatást megadni az Ellátásért Felelősnek a mindenkor hatályos
jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő gördülő fejlesztési terv elkészítéséhez, an- nak benyújtásához.
4. A jelen szerződés tárgyi hatálya alá tartozó víziközművek értékcsökkenési leírási kulcsait az Ellátásért Felelős – tekintettel tulajdonosi státuszára – jogosult és köteles meghatározni a mindenkor rá irányadó hatályos jogszabályok szerint azzal, hogy arról írásban tájékoztatja a Víziközmű-szolgáltatót.
5. Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 61. § -ban foglalt felhatalmazás alapján szemé- lyes adat kezelésére Adatkezelőként feljogosítottak, az adatkezelés és a Hivatal ré- szére történő adatszolgáltatás tekintetében együttműködésre kötelezettek.
8.14. A Feleket megillető ellenőrzési jogosultságok, az ellenőrzések rendje
1. A Víziközmű-szolgáltató jogosult ellenőrizni minden olyan, a víziközmű- üzemeltetést érintő munkálatot, amelyet az Ellátásért Felelős tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő víziközműveken harmadik személy végez.
2. Az Ellátásért Felelős a Víziközmű-szolgáltató rendelkezésére bocsátja az víziközmű-üzemeltetést érintő munkák előterveit, valamint az engedélyezési és a kivitelezési terveket, pályázati, illetve ajánlatkérési dokumentációt, valamint mind- azon információt, amely a munkálatok megítélhetőségéhez szükséges.
3. A Víziközmű-szolgáltatató ellenőrzési joga kiterjed a tervezés (8.14.4. pont), a kivitelezés, a műszaki átadás-átvétel nyomon követésére is (8.14.5. és 8.14.6. pont).
4. Az Ellátásért Felelős köteles bevonni a Víziközmű-szolgáltatót a 8.14.1. pont szerint munkák tervezési folyamatába az engedélyezési és kivitelezési eljárást meg- előzően, mely eljárásban a Víziközmű-szolgáltató jogosult nyilatkozatot tenni. Ennek keretében a Víziközmű-szolgáltató köteles az Ellátásért Felelőst tájékoztatni az általa szakszerűtlennek, gazdaságtalannak, illetve hiányosnak tartott műszaki megoldásról.
5. Az Ellátásért Felelős írásban köteles értesíteni a Víziközmű-szolgáltatót a
8.14.1. pont szerinti munkák megkezdéséről.
6. Az Ellátásért Felelős a 8.14.1. pontban foglalt munkálatok műszaki átadás- átvételi eljárására meghívja a Víziközmű-szolgáltatót, aki azon tartozik megjelenni, jogosult észrevételeket tenni, mely észrevételeket jegyzőkönyvben rögzítenek.
7. A Víziközmű-szolgáltató a nem megfelelő minőségű, szakszerűtlen, vagy a jóváhagyott tervtől eltérő munka esetében, az észlelt hiba (hiányosságok) súlyától függően, tudomására jutását követően azonnal köteles jelezni és kezdeményezheti az Ellátásért Felelősnél a munka azonnali leállítását, javítást, cserét.
8. Abban az esetben, ha Víziközmű-szolgáltató 8.14.4., 8.14.6., valamint a
8.14.7. pont szerint észrevételeire érdemi intézkedés nem történik, az új létesítmény üzemeltetését a Víziközmű-szolgáltató feltételekhez kötheti, vagy adott esetben meg- tagadhatja.
9. A Víziközmű-szolgáltatási tevékenység tekintetében az Ellátásért Felelőst megilleti a jelen Szerződés hatálya alá tartozó víziközmű-létesítmények üzemelteté- sének, állapotának, valamint a víziközmű-szolgáltatás minőségének ellenőrzési joga.
10. Az Ellátásért Felelős, mint képviseleti megbízottat felhatalmazza a Víziközmű- szolgáltatót, hogy az Ellátásért Felelős megrendelésére vagy megbízása alapján végzett nem közműves szennyvízszállítási közszolgáltatást végző harmadik sze- mélynek a teljesítése körében felmerülő tevékenységét annak jogszabályi megfelelő- sége szempontjából ellenőrizze.
11. A 8.14.10. eljárása során a Víziközmű-szolgáltató munkatársa köteles feltárni, miszerint az Ellátásért Felelős képviseletében jár el. A Víziközmű-szolgáltató az el- lenőrzés eredményéről minden esetben, annak megtörténtétől számított 8 napon be- lül írásbeli tájékoztatást köteles adni az Ellátásért Felelős részére.
12. Az Ellátásért Felelős az ellenőrzés során birtokába került adatokat, informáci- ókat eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tevékenysége kapcsán nem használhatja fel.
8.15. A Víziközmű-szolgáltató felelősségbiztosítására vonatkozó kötelezettsé- gek
1. A Víziközmű-szolgáltató a jelen Szerződés aláírásával a Vksztv. 19. §-a alap- xxx xxxxxxxxxxxxxxx vállal a víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosí- tási szerződés megkötésére, a felelősségbiztosítási jogviszony meglétéről a Szerző- dés hatálya alatt maga gondoskodik.
2. A 8.15.1. pont szerint felelősségbiztosítás keretében biztosítandó kockázatok különösen:
a. általános felelősségbiztosítás;
b. a víziközmű-szolgáltatási tevékenység felelősségbiztosítása;
c. munkáltatói felelősségbiztosítás;
d. környezetszennyezési felelősségbiztosítás;
e. teljesítési segédek, alvállalkozók tevékenységéhez kapcsolódó felelősségbiz- tosítás;
f. Munkagépek, munkagépként használt gépjárművek által okozott károk fele- lősségbiztosítása;
g. jármű flotta kötelező felelősségbiztosítása.
8.16. A Víziközmű-vagyon vagyonbiztosítására vonatkozó kötelezettségek
1. Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 9. § (6) bekezdése alapján a víziközmű-vagyon vagyonbiztosításáról az Ellátásért Felelős köteles gondoskodni.
2. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben az Ellátásért Felelős a biztosí- tási évet megelőző év szeptember 30. napjáig a Víziközmű-szolgáltató részére írás- ban nem tesz ellenkező tartalmú nyilatkozatot, úgy a Víziközmű-szolgáltató a víziközmű-vagyonbiztosítást a Ptk. 548. § második fordulata alapján jogosult az Ellá- tásért Felelős, mint érdekelt javára saját nevében megkötni.
3. A 8.16.2. pont szerint ellenkező tartalmú jognyilatkozatnak kell tekinteni az Ellátásért Felelős által megkötött vagyonbiztosítási kötvény meglétének igazolását (pl. kötvény másolat) tartalmazó írásbeli értesítést.
4. A Víziközmű-szolgáltató által megkötött vagyonbiztosítás díját és annak va- lamennyi költségét az Ellátásért Felelős a Víziközmű-szolgáltatónak számla ellené- ben megfizetni köteles.
8.17. Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló közutak, közterületek használata
1. A Víziközmű-szolgáltató kötelezettségeinek gyakorlásához a szükséges mérté- kig jogosult az Ellátásért Felelős közigazgatási területén lévő Ellátásért Felelős tulaj- donában álló közterületeket igénybe venni, az utakra, illetve közterületekre vonatko- zó szabályok betartása mellett.
2. Az Ellátásért Felelős vállalja, hogy jelen Szerződésben foglalt feladatai ellátása érdekében a Víziközmű-szolgáltató által igénybe vett közterületen a Víziközmű- szolgáltató emblémájával ellátott, figyelmeztető jelzést használó járműveire parkolási díjat nem érvényesít.
8.18. Feleslegessé váló víziközművek üzemeltetésből történő kivonása
1. A szolgáltatásban feleslegessé váló víziközmű-vagyon üzemeltetési körből történő kivonását a Víziközmű-szolgáltató jogosult az erre vonatkozó szakmai indo- kokkal alátámasztva kezdeményezni, és az Ellátásért Felelős tartozik azt elfogadni.
2. A jelen pont szerinti víziközmű-vagyon üzemeltetésből való kivonásának költ- ségei az Ellátásért Felelőst terhelik.
8.19. A rendszer-független tárgyi eszközök speciális elszámolási kérdéseiről
1. Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 7. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján a rendszerfüggetlen víziközmű-elemek térítés ellenében a 8.19.4. d. pontban foglaltak szerint a Víziközmű-szolgáltató részére átadásra kerülnek.
2. Felek rögzítik, hogy e fejezet tárgyi hatálya alá tartoznak a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezései, alkotórészei, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválaszthatók és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között – alkalmazási céljára figyelemmel – szabadon áthelyezhetők (Vksztv. 2. § 17. pont), így különösen:
A. Gépi berendezések: |
a. kútszivattyúk (búvárszivattyúk, villanymotor); b. vízmérők; c. motoros tolózárak hajtóművei; d. szennyvízátemelők búvárszivattyúi; e. szennyvíztelepi átemelő szivattyúk; f. szennyvíztelep reaktortereinek keverői. |
B. Irányítástechnikai eszközök: |
g. folyamatos mérők és adatgyűjtők (on-line); h. adatátvitel eszközei (modemek): rádiók gprs – berendezések, jelző és adat- átviteli kábelek; i. vezérlők, berendezések (PLC); j. folyamatirányítók (PC-k, számítógépek); k. folyamatirányító szoftverek. |
3. A Víziközmű-szolgáltató a rendszerfüggetlen víziközmű-elemet számviteli el- számolásaiban az egyéb saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten tartja nyilván, és gondoskodik a szükségessé váló felújításáról, pótlásáról.
4. Felek megállapodnak abban, hogy a 8.19.2. pontban részletezett tárgyi esz- közök tulajdonjogának tekintetében a következő speciális szabályt rendelik jogviszo- nyukban alkalmazni:
a. Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló, e fejezet hatálya alá tartozó tárgyi esz- közöket az Ellátásért Felelős a következő ütemezés alapján, folyamatosan, té- rítés ellenében a Víziközmű-szolgáltató tulajdonába adja.
b. Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló rendszer-független tárgyi eszközön szükségszerűen elvégzett felújítási és pótlási munka ráfordításait a Társaság saját könyveiben aktiválja. Az Ellátásért Felelős az eszközérték nullára történő leírásáig (nulla eszközértéket eredményező értékvesztés elszámolásáig) az eszközt nyilvántartja.
c. Felek rögzítik, hogy addig, amíg az Ellátásért Felelős tartja nyilván az eszközt, úgy a Víziközmű-szolgáltató ráfordításait bérelt vagyonon végrehajtott saját beruházásaként, rekonstrukcióként tartja nyilván.
d. Az Ellátásért Felelős vállalja, hogy az üzemeltetéshez szükséges, nyilvántar- tása szerinti nulla értékű tárgyi eszköz tulajdonjogát Víziközmű-szolgáltatónak a leírást követő év utolsó napjával a nyilvántartás szerinti bruttó érték 10 %- os értéken számított vételár megfizetése ellenében átruházza kivéve, ha a Víziközmű-szolgáltató selejtezési eljárás lefolytatására tesz javaslatot.
e. A d. pont szerinti esetben a Víziközmű-szolgáltató – az üzemeltetéshez szük- séges mennyiségben - az eszköz pótlásáról gondoskodni köteles.
f. A feleslegessé váló rendszerfüggetlen víziközmű-elemek tekintetében a Víziközmű-szolgáltatónak nem áll fenn vételi kötelezettsége.
5. A tulajdonjog változás eredményeképpen a Víziközmű-szolgáltató vál- lalja, hogy a tárgyi eszközön a változást követően eszközölt rekonstrukciós, felújítási és pótlási munkákat saját működési bevételeiből finanszírozza, az összeget az Ellá- tásért Felelősre bérelt közművagyont érintő rekonstrukciós elszámolás keretében át nem terhelheti.
6. Annyiban, amennyiben a jelen fejezet hatálya alá tartozó tárgyi eszközre vo- natkozó beruházás finanszírozására támogatási szerződés hatálya is kiterjed és a támogatási szerződés a tulajdon átruházását kizárja, vagy jelentősen elnehezíti, úgy a gátló körülmények megszűnéséig a kérdéses eszközök az Ellátásért Felelős tulajdonában maradnak.
9. A VÍZKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSI JOGVISZONNYAL KAPCSOLA- TOS RENDELKEZÉSEK
9.1. Közüzemi szerződések megkötése
1. A Víziközmű-szolgáltató az Ellátásért Felelős közigazgatási területén található felhasználókkal a Polgári Törvénykönyv, a Vksztv. és a Rendelet előírásai szerint köteles eljárni, és ennek keretében a felhasználókkal a közüzemi szerződést meg- kötni.
2. Amennyiben az Ellátásért Felelős közigazgatási területén található, a Víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózat mentén fekvő ingatlan tulajdo- nosa (vagy egyéb jogcímen használója) az ingatlan közműhálózatba való bekötését kezdeményezi, a Víziközmű-szolgáltató a bekötés lehetőségeiről és feltételeiről elő- zetes tájékoztatást ad.
3. A Vksztv. 8. § (1) bekezdése alapján a bekötést kezdeményező Felhasználó (Vksztv. szerint Beruházó) az így létrejövő bekötővezeték víziközmű tulajdonjogát az Ellátásért Felelősre átruházza. Az átruházásról szóló szerződés tekintetében a jelen
okirat aláírásával az Ellátásért Felelős meghatalmazza a Víziközmű-szolgáltatót, hogy helyette és nevében eljárjon, a szerződést megkösse.
4. A Víziközmű-szolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az így létrejövő víziközmű-vagyon számviteli nyilvántartásba vétele végett negyedévente adatot szolgáltat az Ellátásért Felelősnek.
5. A bekötési vízmérő felszerelését, cseréjét, valamint csatlakozás készítését - a jogszabályi feltételek teljesülése estén – az Víziközmű-szolgáltató vagy megbízottja köteles elvégezni.
6. A víziközmű-szolgáltató köteles a víziközmű-szolgáltatási tevékenység alapve- tő szabályait a Vksztv-vel és a Rendelettel összhangban a Hivatal által jóváhagyott Üzletszabályzatban rögzíteni.
7. A víziközmű-szolgáltató kötelezettséget vállal a víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatainak ellátására a mindenkor hatályos Üzletsza- bályzatban meghatározott helyeken.
8. Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződés elválaszthatatlan melléklete (5. sz. mel- léklet) a Rendelet 1. sz. mellékletének 1.3. pontja alapján az Üzletszabályzat terveze- te a Hivatal általi jóváhagyás végett.
A Víziközmű-szolgáltató jogosult és egyben tartozik a víziközmű szolgáltatások igénybevételéért a felhasználókkal szemben víz- és csatornaszolgáltatási díjat fel- számítani, továbbá az egyéb irányadó jogszabályoknak megfelelően a víziközmű- fejlesztési hozzájárulást, valamint a vízterhelési díjat beszedni, illetve ezen díjigénye- ket érvényesíteni.
10. A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS DÍJÁRA VONATKOZÓ REN- DELKEZÉSEK
10.1. A jelen szerződés megkötésekor hatályos díjak
1. Az Ellátásért Felelős a jelen Szerződés aláírásával szavatolja, hogy a Szerző- dés hatályba lépésekor alkalmazott, a Szerződés 6. sz. mellékletében rögzített víziközmű-szolgáltatási díjak a Vksztv-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelnek.
2. A Felek rögzítik, hogy a 6. sz. mellékletben foglalt víziközmű-szolgáltatási díjakat a Vksztv. 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt - a víziközmű-szolgáltatás díjára és azok alkalmazásának kezdő időpontjára vonatkozó - miniszteri rendelet ha- tályba lépéséig alkalmazzák.
10.2. A jelen szerződés hatálya alatt alkalmazott díjak
1. A 10.1. pontban rögzített szolgáltatási díjak módosítása a Vksztv. 65. § (1) bekezdése alapján az árhatósági jogkörrel felruházott miniszter által történik.
2. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Vksztv. 65. § (4) bekezdésében foglalt, díjelőkészítő, díjfelügyeleti tevékenységhez kapcsolódó adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek Hivatal irányában történő teljesítése érdekében együtt- működnek.
3. Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 76. § (3) bekezdésében rögzített esetben a víziközmű-szolgáltató jogosult az alkalmazott díjtól eltérő díj alkalmazásához történő hozzájárulási kérelemmel fordulni a Hivatalhoz, mely kérelem előterjesztése tekinte- tében a Felek együttműködnek.
11. SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSI FELTÉTELEK
11.1. A szerződés megszűnésének módjai
1. Jelen Szerződést a Felek írásban közös megegyezéssel megszüntethetik.
2. A jelen Szerződés bármelyik fél Vksztv. 20. §-ában foglaltak szerinti szerző- désszegése esetén az ott meghatározott módon és határidővel szüntethető meg.
3. Jelen szerződés megszűnik a Vksztv. 29. § (2) bekezdésben foglaltak szerinti feltétel bekövetkezésével.
4. Jelen Szerződés megszűnik továbbá a Vksztv. 32. § (4) bekezdésében foglalt közérdekű üzemeltető kijelölési határozatban foglaltak szerint más víziközmű- szolgáltató általi birtokba lépéssel egyidejűleg.
11.2. A Szerződés megszűnésének szabályai
1. Jelen Szerződés megszűnésekor a Víziközmű-szolgáltató ellenszolgáltatás nélkül, rendeltetésszerű használatra alkalmas műszaki állapotban (üzemképes álla- potban) köteles az Ellátásért Felelősnek a szerződés megkötésekor rábízott és a szerződés ideje alatt keletkezett, az Ellátásért Felelős tulajdonát képező víziközmű- rendszert – a Víziközmű-szolgáltató tulajdonába került rendszerfüggetlen-víziközmű elemek kivételével - leltár keretében átadás-átvételi eljárással a megszűnés hatályba lépésével egyidejűleg visszaadni, közérdekű üzemeltetés esetén a Hivatalnak átadni.
2. A Felek jelen szerződés megszűnése esetén az üzemeltetésbe adott közmű- vagyonnal kölcsönösen elszámolnak. Ennek keretében az Ellátásért Felelős köteles megtéríteni a Vízközmű-szolgáltató által az Ellátásért Felelősnek átadott rendszerfüggetlen víziközmű-elemek értékét, melyek kimutathatóan a Víziközmű-
szolgáltató finanszírozásában valósultak meg, és amelyekre az elszámolás még nem történt meg. A megtérítendő összeg a Víziközmű-szolgáltató finanszírozásában megvalósult rendszerfüggetlen víziközmű-elemek megszűnéskori könyv szerinti nettó értéke.
3. A jelen Szerződés megszűnése esetében a Felek között az adatátadásra és egyéb kötelezettségekre a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
21. §-ában foglaltak az irányadók.
4. A jelen Szerződés Vksztv. 32. § (4) bekezdésében rögzített hatályvesztése alkalmával a Felek egymással és a Hivatallal egyaránt együttműködni kötelesek a Hivatal által határozatban kijelölt közérdekű üzemeltető birtokba helyezésének zavar- talan lebonyolítása érdekében.
5. A jelen Szerződés Vksztv. 32. § (4) bekezdésében foglalt hatályvesztése te- kintetében a Felek az adatszolgáltatásra a Vksztv. 21. §-ban foglaltak, a birtokátru- házása a jelen Szerződés 11.2.1. pontjában foglaltak, az elszámolásra a 11.2.2. pontjában foglaltakat alkalmazzák.
12. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKE- ZÉSEK
12.1. Közös megegyezéssel történő módosítás
Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés kizárólag írásban módosítható a Xxxxx közös megegyezésével.
12.2. Jogszabály változás okán szükséges módosítások
A Felek kötelezik magukat, hogy amennyiben jelen Szerződést érintő jogszabályvál- tozás következik be, úgy jelen Szerződést annak megfelelően a jogszabály hatályba lépését követően módosítják.
13.1. A kiszervezésre vonatkozó rendelkezések
A víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy a Vksztv. és Rendelet szerinti kiszervezett tevékenységeinek mértéke és módja nem akadályozza a Vksztv. 35. § (1) bekezdése szerinti működési engedély megszerzését és annak fenntartását. E körben a Víziközmű-szolgáltató kötelezettséget vállal a jogszabályban foglalt kiszervezett te- vékenységek Hivatal részére történő tájékoztatási és engedélyezési kötelezettségé- nek jelen szerződés hatálya alatti teljesítésére.
13.2. A kockázat és kárveszély viselésének módja, valamint a vagyonvédelmi előírások
1. A Víziközmű-szolgáltatató a víziközmű-üzemeltetésbe vett víziközmű- rendszert rendeltetésszerűen, az elvárható legnagyobb gondossággal köteles hasz- nálni és üzemeltetni, továbbá annak állagát köteles megóvni, azzal, hogy a vagyon- tárgy neki felróható esetleges megsemmisüléséből vagy megrongálódásából eredő kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik az ezzel járó kockázatokat viselni köteles.
2. A Víziközmű-szolgáltató kötelessége az üzemeltetésre részére átadott víziközmű-rendszerek vagyonvédelméről gondoskodni, a vagyonvédelmi-rendszert kiépíteni (kiépíttetni) és működtetni, illetve szükség szerint víziközmű-rendszer őr- zésvédelmét biztosítani.
A felek közötti üzemeltetési jogviszony tekintetében - a jelen szerződésben nem sza- bályozott kérdésekben a Vksztv., a Rendelet, valamint a vízgazdálkodási tevékeny- ségre vonatkozó szakági, és más jogszabályok mindenkor hatályos rendelkezései alkalmazandóak.
13.4. Jelen szerződés érvényességéhez szükséges előzetes döntések
1. A jelen Szerződés aláírására a Víziközmű-szolgáltató által a Víziközmű- szolgáltató hatályos Alapszabályának felhatalmazásával az Igazgatóság 2013. május
30. napján hozott határozata alapján került sor. Ennek megfelelően a jelen Szerző- dés módosítására, megszüntetésére vonatkozó minden további írásbeli jognyilatko- zat megtételére a Víziközmű-szolgáltató mindenkori jelen ügycsoportban képviseletre feljogosított személye az Igazgatóság jóváhagyó határozatával jogosult.
2. A jelen Szerződés aláírására az Ellátásért Felelős által a Szentes Város Ön- kormányzata képviselő-testületének ………………………. sz. határozata alapján ke- rült sor. Ennek megfelelően a jelen Szerződés módosítására, megszüntetésére vo- natkozó minden további írásbeli jognyilatkozat megtételére az Ellátásért Felelős kép- viseletre feljogosított személye a Szentes Város Önkormányzata Képviselő- testületének jóváhagyó határozatával jogosult.
13.5. Részleges érvénytelenség
Amennyiben a jelen szerződés bármely része érvénytelennek, hatálytalannak, vagy végrehajthatatlannak bizonyulna, úgy az a szerződés egészének érvényességét, ha- tályosságát, vagy végrehajthatóságát nem érinti, és a Felek tartoznak az érvényte- lennek, hatálytalannak, vagy végrehajthatatlannak bizonyult részt hasonló gazdasági eredményt biztosító érvényes, hatályos és végrehajtható rendelkezéssel pótolni.
Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben közöttük bármely kérdésben vita me- rül fel, úgy megkísérlik azt békés úton megoldani. Ennek érdekében bármely fél egyeztetést kezdeményezhet a jelen szerződésben foglalt valamely igényének érvé- nyesítése végett. Amennyiben az egyeztetés 30 napon belül nem vezet eredményre, úgy az egyeztetést kezdeményező fél jogosult igényét polgári peres úton, bíróság előtt érvényesíteni. Felek rögzítik, hogy a jelen szerződésből eredő valamennyi vitás kérdés eldöntésére a pertárgy értékétől függően a Békéscsabai Járásbíróságot, illet- ve a Gyulai Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki.
1. Tekintettel arra, hogy a víziközmű-rendszer használatért fizetett bérleti díjakra egységes jogszabályi rendelkezés a jelen okirat aláírásakor nincs hatályban, ezért a Felek megállapodnak abban, hogy az Ellátásért Felelőst, mint a víziközmű-rendszer tulajdonosát a víziközmű-rendszerek üzemeltetési jogának gyakorlása ellenében az alábbi bérleti díjak illetik meg:
2014. évben ivóvíz víziközmű-rendszerre:10 Ft/m3, szennyvíz víziközmű-rendszerre:1 Ft/m3.
2. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben az árhatósági jogkört gyakorló a bérleti díjakat vagy a szolgáltatási-díjakat módosítja, illetve ezekre vonatkozóan a jelen okirat aláírásakor hatályos rendelkezésektől eltérő szabályt hoz, úgy a Felek vállalják, hogy a jelen szerződést módosítják.
3. Felek rögzítik, hogy az átadott víziközmű-rendszerek átadás-átvételi jegyző- könyvét – tekintettel arra, hogy a birtokba vételre kizárólag a jelen szerződés hatály- ba lépését követően kerülhet sor – a birtokátadás-átvételi eljárást követően csatolják a jelen Szerződéshez 8. sorszámú mellékletként.
Kelt, Békéscsaba, 2013. május 30.….. Kelt:………………………………..
a Víziközmű-szolgáltató részéről: az Ellátásért Felelős részéről:
Dr. Xxxx Xxxxx vezérigazgató Xxxxxxx Xxxx polgármester
A HIVATAL ZÁRADÉKA A VKSZTV. 22. §-A SZERINT: MELLÉKLETEK JEGYZÉKE:
1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ ELLÁTÁSÉRT FELELŐS TULAJDONÁBAN ÁLLÓ VÍZIKÖZMŰ-VAGYON VAGYONÉRTÉKELÉSE
2.SZÁMÚ MELLÉKLET VÍZMŰVEK ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA
3. SZÁMÚ MELLÉKLET CSATORNAMŰVEK ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA
5. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TERVEZETE
7. SZÁMÚ MELLÉKLET A RENDELETBEN FOGLALT KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEK JEGYZÉKE
34/ 2013 / szabályzat
AZ
ALFÖLDVÍZ Zrt. VízmŰveinek Üzemeltetési szabályzata
Az egységes szerkezet hatályos 2013. április 10 - től.
Kibocsátó: Xxxx Xxxxxx
Műszaki vezérigazgató helyettes
Tartalomjegyzék
1. Jelen szabályozás célja 4
2. Jelen szabályzat hatálya 4
2.1. IDŐBELI HATÁLY 4
2.2. SZEMÉLYI HATÁLY 4
2.3. TÁRGYI HATÁLY 4
2.4. Felelősség a rendelkezés aktuális tartalmáért 4
3. Működési terület 4
3.1. Üzemeltetett települési vízművek 4
3.2. Vízmű-rendszerek és azokról ellátott települések 5
3.3. Szervezeti felépítés 6
3.4. Személyi feltételrendszer 6
3.4.1. Közép-Békési Területi Mérnökség 7
3.4.2. Dél_Békési területi Mérnökség 7
3.4.3. Észak-Békési területi Mérnökség 7
3.4.4. Regionális Mérnökség 7
3.4.5. Központi laboratórium 7
3.5. Munkaköri alkalmasság 7
3.6. Üzemeltetéssel kapcsolatos általános előírások 7
3.6.1. Vízmű-telepeken betartandó szabályok 7
3.6.2. A vízműtelep területére történő belépésre jogosultak az alábbiak 8
3.6.3. A dolgozók csak olyan tevékenységet folytathatnak, amelyekhez 8
3.6.4. Általános biztonságtechnikai előírások 8
4. Üzemellenőrzés és karbantartás 9
4.1. VÍZMŰ-TELEPEK 9
4.1.1. Termelő kutak 9
4.1.2. Búvárszivattyúk 11
4.2. Magas és mélytárolók 12
4.2.1. Víztornyok időszakos vizsgálata 12
4.3. Ivóvízhálózat és műtárgyai, szerelvényei 13
4.3.1. Általános előírások 13
4.3.2. Vízhálózati hibaelhárítás 14
4.3.3. Vízhálózaton végzendő ellenőrzések 15
4.3.4. Hálózati tisztítás, fertőtlenítés 17
4.3.5. Fertőtlenítés során felhasznált anyagok tulajdonságai 17
4.4. ÉPÜLETEK 19
4.5. Villamos berendezések 19
4.5.1. Elektromos kapcsoló-berendezések 19
4.5.2. Fázisjavító berendezések 22
4.5.3. Géptermi szivattyúk 23
4.5.4. Mérő, vezérlő, szabályozó berendezések 25
4.6. Elektromos berendezések által jelzett hibák hibaelhárítása 27
4.6.1. Folyamatirányító rendszer által jelzett hibák 27
4.6.2. Regionális Mérnökség diszpécser központjába befutó hibák 27
4.6.3. Egyedi vízellátó rendszereken jelentkező hibák 28
5. Üzemeltetési adatok rögzítése 28
6. Vízminőség ellenőrzése, ivóvízminőség-javító beavatkozások 28
6.1. A VÍZMINŐSÉG ELLENŐRZŐ VIZSGÁLATOK VÉGZÉSE 28
6.2. Ivóvízminőség-javító beavatkozások 29
6.2.1. Kifogásolt ivóvíz minőség 29
6.2.2. Ivóvíznek nem minősíthető és egyéb esetek 30
6.2.3. Rendkívüli veszéllyel járó események 31
6.2.4. Ivóvíznőséggel kapcsolatos fogyasztói panasz bejelentés 31
6.3. Adatnyilvántartó rendszer, adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek 32
6.3.1. Központi laboratórium adatszolgáltatásai 32
6.3.2. Üzemviteli osztály adatszolgáltatásai 33
6.3.3. Területi Mérnökségek adatszolgáltatásai 33
6.3.4. Fogyasztói tájékoztatás 33
7. Vízbázis védelmi feladatok 34
7.1. ELŐZMÉNYEK 34
7.2. Üzemeltetői feladatok 34
8. Rendkívüli vízellátás 35
9. Átmeneti vízellátás 36
10. Kapcsolódó rendelkezések és kezelési utasítások 36
11. Záró rendelkezések 37
11.1. MELLÉKLETEK 37
1. Jelen szabályozás célja:
Az Üzemeltetési Szabályzat (továbbiakban Szabályzat) az ALFÖLDVÍZ Zrt. (továbbiakban Társaság) által működtetett, ivóvíz-szolgáltató víziközmű létesítmények összességének üzemeltetésére vonatkozó műszaki előírás. A Szabályzat a 21/2002. (IV. 25.) KöViM és a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet figyelembe vételével készült. A Szabályzat a vízművekhez egyedileg elkészített ÜZEMELÉSI UTASÍTÁSOKKAL együtt tartalmazza a műszaki előírásokat.
2. Jelen szabályzat hatálya:
2.1. Időbeli hatály:
Az aláírás napjával lép hatályba és határozatlan ideig hatályos.
2.2. Személyi hatály:
Valamennyi, az ivóvíz-ágazatban munkát végző és a munkát irányító munkavállalóra kiterjed.
2.3. Tárgyi hatály:
A Társaság működési körébe tartozó települések ivóvíz szolgáltatásával kapcsolatos üzemeltetésre terjed ki.
2.4. Felelősség a rendelkezés aktuális tartalmáért.
Amennyiben jogszabályi előírás vagy szakmai szempont indokolja a szabályzat módosítását, az előterjesztést az Üzemviteli Osztály kötelezettsége megtenni. Az operatív üzemeltetést végző egységek a hatáskörükben felmerülő módosítási javaslataikat az Üzemviteli Osztály felé teszik meg, amelyeket az Üzemviteli Osztálynak érdemben meg kell vizsgálnia, indokoltság esetén pedig a szabályzat módosítását elő kell terjesztenie.
3. Működési terület:
3.1. Üzemeltetett települési vízművek:
A települési vízművek üzemeltetési feladatait a Társaság. területi mérnökségei látják el. A települési vízművek területi mérnökségek szerinti bontásban:
Közép-békési Területi Mérnökség
Észak-békési Területi Mérnökség
Dél-békési Területi Mérnökség
Árpádhalom
Békéscsaba Bélmegyer Almáskamarás Békés Békésszentandrás Battonya
Biharugra Bucsa Békéssámson
Xxxxx Xxxxxxxx
Csabacsűd Csabaszabadi
Geszt Csárdaszállás Dombegyház
Kamut Dévaványa Dombiratos
Kétegyháza Ecsegfalva Eperjes
Kétsoprony Füzesgyarmat Gádoros
Körösnagyharsány Gyomaendrőd Kardoskút Kötegyán Hunya Kevermes
Méhkerék Kardos Kisdombegyház Mezőberény Kertészsziget Kunágota
Mezőgyán Körösladány Lökösháza
Nagygyanté Köröstarcsa Magyarbánhegyes
Murony Körösújfalu Magyardombegyház
Sarkad Okány Medgyesbodzás
Sarkadkeresztúr Örménykút Mezőhegyes
Szabadkígyós Szarvas Nagykamarás Tarhos Szeghalom Nagymágocs - Ótompahát
Telekgerendás Vésztő Nagyszénás
Újszalonta Orosháza
Zsadány Pusztaföldvár
3.2. Vízmű-rendszerek és azokról ellátott települések:
- Közép-Békési Regionális Vízmű-rendszer:
Pusztaottlaka Tótkomlós
Békés, Békéscsaba, Bélmegyer, Csabaszabadi, Csárdaszállás, Dévaványa, Doboz, Gyomaendrőd, Kamut, Kétegyháza, Kétsoprony, Körösladány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Lökösháza, Medgyesbodzás, Méhkerék, Mezőberény, Murony, Okány, Pusztaottlaka, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szabadkígyós, Tarhos, Telekgerendás, Újszalonta, Vésztő.
- Orosházi Kistérségi Vízmű-rendszer:
Csabacsűd, Gádoros, Kardoskút, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Szarvas.
- Szeghalom Kistérségi Vízmű-rendszer:
Füzesgyarmat, Szeghalom.
- Összekapcsolt vízművek:
Almáskamarás - Nagykamarás, Dombegyház - Kisdombegyház - Magyardombegyház
- Helyi vízművek:
Árpádhalom, Battonya, Békéssámson, Békésszentandrás, Biharugra, Bucsa, Dombiratos, Ecsegfalva, Eperjes, Geszt, Gerendás, Hunya, Kardos, Kertészsziget, Kevermes, Körösnagyharsány, Kunágota, Magyarbánhegyes, Mezőgyán - Nagygyanté, Mezőhegyes, Nagymágocs - Ótompahát, Örménykút, Tótkomlós, Zsadány.
3.3. Szervezeti felépítés:
3.4. Személyi feltételrendszer:
A víziközművek üzemeltetésével kapcsolatos munkakörökben csak a munkaköri, illetve higiénés alkalmasság vizsgálatáról szóló külön jogszabály alapján alkalmasnak minősített személyek foglalkoztathatóak, átmeneti helyzetben is. A víziközművek üzemeltetésének szakmai képesítési előírásait a 21/2002. (IV.25) KöViM rendelet 1. számú melléklete és a Kollektív Szerződés 2. számú mellékletét képező képesítési előírások írják elő. Ettől eltérő, szigorúbb előírásokat a Társaság nem alkalmaz.
A víziközművek üzemeltetéséért – területi és szakági irányítóként és az illetékességi körükbe tartozó hálózatok felelős üzemeltetőjeként - a mérnökség vezetők, helyetteseik és a vízágazat vezetők, munkaköri leírásaik, és a Társaság SZMSZ – ében foglaltak szerint felelnek. A belső vízminőség ellenőrzésért felelős a Társaság Központi Laboratóriumának vezetője.
3.4.1. Közép-Békési Területi Mérnökség:
Területi irányító: Xxxxxxxxxx Xxxxxx
Végzettsége: 21/2002.(IV.25.) XxXxX rendelet szerint M6 3 éves szakmai gyakorlata adott.
3.4.2. Dél_Békési területi Mérnökség:
Területi irányító: Xxxxxxx Xxxxxx
Végzettsége: 21/2002.(IV.25.) XxXxX rendelet szerint M6 3 éves szakmai gyakorlata adott.
3.4.3. Észak-Békési területi Mérnökség:
Területi irányító: Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxxxx
Végzettsége: 21/2002.(IV.25.) XxXxX rendelet szerint Üm1 3 éves szakmai gyakorlata adott.
3.4.4. Regionális Mérnökség:
Területi irányító / vezető diszpécser: Xxxxx Xxx Xxxxxxxxxxx: 21/2002.(IV.25.) KöViM rendelet szerint M4 3 éves szakmai gyakorlata adott.
3.4.5. Központi laboratórium:
Belső vízminőség ellenőrzés vezetője: Xxxxxxx Xxxxxx
Végzettsége: 21/2002.(IV.25.) XxXxX rendelet szerint Mikrobiológus 3 éves szakmai gyakorlata adott.
3.5. Munkaköri alkalmasság:
A munkaköri orvosi vizsgálatok rendjét és gyakoriságát a munkaköri, szakmai illetve személyi higiéniás alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM. sz. rendelet, és a Társaság Munkavédelmi Szabályzata (3.pontja) alapján kell végezni.
3.6. Üzemeltetéssel kapcsolatos általános előírások:
A Vízművek üzemrendjéért, üzemrend betartásáért, vagy betartatásáért felelős Területi Mérnökség vezetőnek, szakági helyettesének, a helyi üzemeltetési irányítónak biztosítania kell, hogy az üzemeltető szervezetre háruló (rendeletekben-, szabványokban-, vízjogi üzemeltetési engedélyekben-, műszaki- vagy egyéb előírásokban-, az üzemeltető szervezet által kiadott belső utasításokban, stb. foglalt), vízgazdálkodási és üzemeltetési érdekből szükséges tevékenységek elvégzésre kerüljenek.
3.6.1. Vízmű-telepeken betartandó szabályok:
- A vízműtelep bejáratát állandóan zárva kell tartani.
- A telepen a hibabejelentést végző ügyfél csak a fogadására kijelölt helyiségekben tartózkodhat.
- Ügyfél a létesítmény egyéb helyiségeiben, a vízműtelep védőterületén nem tartózkodhat.
- A telep területén az utakat szabadon és tisztán, a jóléti helyiségeket állandóan tisztán kell tartani, és rendeltetésének megfelelően használni.
- Az üzemeltetéshez szükséges anyagokat, eszközöket állandóan készenlétben kell tartani.
- A vízműtelepet a telep üzemeltetési utasításában foglaltak szerint kell működtetni.
- A kezelés és tisztítás közben keletkezett hulladékot gondosan el kell távolítani.
- A gépek és berendezések előírástól eltérő működtetésére, vagy azok leállítására engedélyt kizárólag a Vízművek üzemrendjéért, üzemrend betartásáért felelős személy adhat ki.
- Az előírás szerinti üzemtől való eltérésre utasítás kizárólag a gépek, berendezések, meghibásodása esetén adható.
- Klórgázpalack kezelést csak a vonatkozó rendelkezések által meghatározott ismeretekből sikeres vizsgát tett dolgozó végezhet.
- Klórgázpalack cseréje a Társaság módosított 1/1999. számú Biztonsági Szabályzatában előírtak maradéktalan betartása mellett végezhető. A gázpalackot bilinccsel, vagy lánccal a falhoz rögzítve kell tárolni.
- A klórgázpalackokat - a használatban lévőt és a tartalékot - az 1/1999. számú Biztonsági Szabályzatában előírtaknak megfelelő helyiségben (klórgáz tároló) szabad elhelyezni.
3.6.2. A vízműtelep területére történő belépésre jogosultak az alábbiak:
A vízműtelep területére történő belépésre kizárólag munkavégzés céljából, munkaköri feladatuk ellátása érdekében az alábbi személyek jogosultak:
- Regionális irányítói feladatot ellátó vezetők.
- Üzemviteli osztály kijelölt munkatársai.
- Energetikai és automatizálási irányító.
- Belső vízminőség ellenőrzés irányítója, mintavevők.
- Társaságunk ellenőrzéssel megbízott dolgozói.
- Vízművek üzemrendjéért, üzemrend betartásáért felelős személyek.
- Vízműtelep felelős vezetője.
- Telepen szolgálatban lévő dolgozó.
- Karbantartó csoport dolgozói.
- Tározó mosató csoport tagjai.
- Hatósági ellenőrzést végzők.
- Illetéktelen személyek külön engedéllyel, kísérővel.
3.6.3. A dolgozók csak olyan tevékenységet folytathatnak, amelyekhez:
- a szükséges szakmai képzettséggel,
- kellő szakmai gyakorlattal, vagy kellő szakmai támogatással
- szükséges munkavédelmi ismeretekkel,
- "alkalmas" foglalkozás egészségügyi minősítéssel rendelkeznek,
- továbbá a biztonságos munkavégzés feltételei biztosítottak,
- a feladat munkaköri kötelezettségeik körébe tartozik, vagy elvégzésével felettesük megbízta őket.
A fentiek alól kivétel, amikor baleset, súlyos kár vagy havária elhárításáról van szó.
3.6.4. Általános biztonságtechnikai előírások:
Az általános biztonságtechnikai szabályokat a Társaság MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA tartalmazza, melyet minden esetben be kell tartani.
A vízmű-telepekre vonatkozóan a következő szabályok kiemelten vonatkoznak:
- A vízmű-telepen illetéktelen személy nem tartózkodhat.
- A telepre belépőktől meg kell követelni a telepen érvényes biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírások betartását.
- A dolgozók kötelesek legjobb tudásuk szerinti munkát végezni, a vezető utasításait végrehajtani és munkájuk közben fegyelmezett magatartást tanúsítani.
- A dolgozó köteles munkavégzése során a rendelkezésére bocsátott védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni.
- Munkavégzés során a dolgozó köteles olyan magatartást tanúsítani, amellyel saját és mások egészségét és testi épségét nem veszélyezteti.
- A tűzrendészeti szabályzat által "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekbe és azok légterébe – bemenni, bármilyen célból ott munkát vagy ellenőrzést végezni, a helyiségben tartózkodni – csak indokolt esetben lehet (pl.: halaszthatatlan üzemzavar elhárítása, súlyos baleset vagy nagyobb anyagi kár megelőzése, elhárítása stb.)
- Ilyen esetekben a terület illetékes vezetője a részére előírtak szerint írásban rendelheti el a munkát, és a munka megkezdése előtt köteles meggyőződni az engedélyben előírtak betartásáról.
- Minden balesetet szenvedett dolgozó és a balesetet észlelő személy a legkisebb sérülést is köteles az őt közvetlenül irányító vezetőnek jelenteni. Éjjel vagy munkaszüneti napon a Központi diszpécserszolgálatnak – azonnal, indokolt esetben 24 órán belül jelenteni.
- Valamennyi dolgozó köteles a tudomására jutott minden olyan eseményt, amely ugyan balesetet nem okozott, de a tények alapján baleset veszélye fennállt, a közvetlen felettesének azonnal jelenteni.
- Dohányozni csak a kijelölt, és felirattal ellátott helyen szabad!
- Hegesztési munka végzéséhez a mérnökség írásos engedélyét kell kérni!
- Télen a szabadban lévő közlekedési utakat, bejáratokat és munkaállásokat csúszás mentesíteni kell.
- A felnyitott aknákat szigorúan tilos őrizetlenül hagyni! Azokat a munka befejezése után azonnal le kell fedni, illetve megfelelően körül kell keríteni.
- Közlekedésre használt acéllépcsőt, acél fedlapot olajos ruhával az elcsúszás veszélye miatt nem szabad tisztítani.
- Üzemelő gépeket takarítani, olajozni, zsírozni tilos!
- Javítás céljából leállított gép, indító kapcsolójára ki kell függeszteni, a BEKAPCSOLNI TILOS feliratú táblát.
- Villamos elosztó szekrényajtókat zárva kell tartani.
- Hibás vagy hibára gyanús elektromos berendezést még akkor is ki kell kapcsolni, ha emiatt a folyamatos munkavégzésben, üzemeltetésben fennakadás következik be.
- A villamos elosztószekrény közelében, tetején bármilyen anyagot tárolni tilos!
- A kapcsolók, kezelőszervek törése esetén a cseréről haladéktalanul intézkedni kell.
- Karbantartáshoz, javításhoz szükséges villamos gépek csatlakozásait szabványosan kell biztosítani.
- Az anyagtárolás szabályait be kell tartani.
- A telep területén csak a vízkezeléshez szükséges vegyszerek használhatók és tárolhatók az erre a célra előírás szerint kialakított, megjelölt helyen.
4. Üzemellenőrzés és karbantartás:
4.1. Vízmű-telepek:
A konkrét vízmű-telepek rendszerének leírását és üzemeltetésének módját az ÜZEMELTETÉSI UTASÍTÁSOK tartalmazzák.
4.1.1. Termelő kutak:
Személyi feltételek: E szabályzat 3.4 pontjában előírtakon túl más feltétel nem szükséges, a feladatot betanított munkás is elláthatja.
Kutaknál rendszeresen ellenőrizendő: Naponta elvégzendő ellenőrzések:
Kivételt képeznek a személyzet nélkül üzemelő telepek, ahol az ellenőrzéseket minimum heti egy alkalommal kell elvégezni:
- védő területek zárhatósága
- kútsapkák zárhatósága
- tolózárak állapota
- tömítések állapota
- vízmérő állása, állapota
- tiltó figyelmeztető táblák Havi ellenőrzések:
- szellőző cső merevítése, szűrők épsége
- víz ülepedő anyag tartalma
- nyugalmi vízszint
- üzemi vízszint
- üzemi vízszint méréséhez tartozó vízhozam (l/min)
- vízhőfok (0C)
- havi összes üzemóra Éves ellenőrzés:
- talpmélység További szabályok:
- Az 1 hónapnál hosszabb ideje nem termelő kutaknál, tartalék-, és üzemen kívüli kutaknál a nyugalmi vízszint mérését a hatóság által előírt gyakorisággal, de legalább évente egyszer kell elvégezni.
- A mért adatokat, a nyugalmi vízszint méréséhez tartozó állásidőt (a termelő kút leállítása és a vízszint-mérés között eltelt időt) a MIR Termelési alrendszerébe kell rögzíteni továbbá a megállapításokat az üzemelési naplóba kell bejegyezni.
- Amennyiben a kútfej aknában van kiképezve úgy az ellenőrzéseket naponta; személyzet nélkül üzemelő telepen legalább heti egy alkalommal, csak előzetes műszeres légtérvizsgálatot követően, a természetes szellőzés biztosítása mellett legalább 2 fő végezhet.
- A kutak körzetében kerítésen belül, de minimum 10 m-re dohányzás és nyílt láng használata tilos.
- A kutak gáztartalom vizsgálatait, illetve a kémiai, mikroszkópos biológiai, bakteriológiai vizsgálatokat a Társaság IVÓVÍZMINŐSÉG-ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZATÁBAN leírtak szerint kell elvégezni.
- Amennyiben valamely termelő kútban a 12/1997. (VIII.29.) KHVM rendelet szerinti
„C” fokozatú metángáz tartalom kimérésre kerül, és a kút korábban nem tartalmazott a rendelet „C” fokozata szerinti gáztartalmat, úgy a kutat üzemből mindaddig ki kell venni, amíg az ellenőrző vizsgálatokat követően gázmentesítési intézkedésre nem kerül sor, és a robbanásveszély elhárítása nem történik meg.
- A kutakból csak az üzemi adatokban rögzített vízmennyiséget szabad kivenni, amennyiben a búvárszivattyú teljesítménye ennél nagyobb, úgy a kívánt értéket fojtással kell beállítani. A fojtásos üzem veszteséget termel, ezért a fojtást csak akkor szabad alkalmazni, ha másik szivattyú nem áll rendelkezésre.
- Ha a kút csak zárt tolózárral indítható, úgy a kútfejen lévő két tolózár közül az egyik az üzemi vízszállítás beállítására a másik az indításra szolgál.
- A termelő kutak hitelesített és kalibrált mérőkkel ellátottak, amely mérésügyi lezárással (plomba, vagy levonó) bizonyítottak. A vízmennyiség mérő berendezések hitelesítését és kalibrálását társaságunk Szerviz Üzeme végzi. A hitelesítési és kalibrálási időket be kell tartani.
- A Szerviz Üzem az esetenkénti tisztítási tevékenységén túlmenően a regionális rendszerek kútjainál háromévente, a helyi vízművek kútjainál kétévente köteles
tisztító mosatást végrehajtani. A tisztítómosatást a vízhozam növelő eljárások során minden esetben el kell végezni. A vonatkozó kezelési és karbantartási utasítás elnevezése és száma: VÍZTERMELŐ KUTAK KU-20-1/2012.
- A Szerviz Üzem által végzett kút tisztítási tevékenység során a tisztított kút vízhozam görbéjét fel kell venni, amelyet legalább 3 db, minimum 1 órás hozamlépcső beállításával az összetartozó, kvázi állandósult vízhozam – vízszint adatpárral kell meghatározni.
- Fentiek betartásáért és ellenőrzéséért a vízmű vezetője a felelős.
4.1.2. Búvárszivattyúk:
Személyi feltételek: az ellenőrzést az üzemeltetők végzik (feltételek MVSZ-ben). Búvárszivattyú cseréhez:
▪ villanyszerelő, emelőgép-kezelő, darukötöző vizsgával rendelkező betanított munkások, megfelelő szakvizsgával, egészségügyi könyvvel, munkavédelmi ismeretekkel rendelkező – legalább 3 fő - férfi munkavállaló szükséges. 1 főre 50 kg-nál nagyobb teher nem juthat.
▪ a munka az illetékes vízágazat vezető által kijelölt felelős, a munkavállalókat közvetlenül irányító vezető jelenlétében végezhető el, ha a Szerviz Üzem erre a feladatra szakosodott brigádja végzi a búvárszivattyú cseréjét, akkor a mérnökség kapcsolattartót biztosít, ez alól kivételt képez a havária esete.
Az ellenőrzés naponta, személyzet nélkül üzemelő telepeken legalább heti egy alkalommal kell elvégezni az alábbiakra:
▪ vízszállítás
▪ áramfelvétel További szabályok:
A búvárszivattyúnak munkapontja körül kell megfelelni a megkívánt vízszállításnak és emelőmagasságnak. Meghibásodás vagy erősen lecsökkent hatásfok esetén az üzemvezetőnek jelenteni kell, aki a cseréről intézkedik.
Csere: munkakezdés előtt kábelkikötéssel kell áramtalanítani, amely feszültség mentesíti a szivattyút. A kiemelést vizsgáztatott és rendszeresen ellenőrzött berendezéssel kell végezni. Szabványos eszközzel megfogni (csőfogó bilincs) csak a csatlakozó nyomócsövet szabad. Kábelnél emelni szigorúan tilos. Fogás váltáskor a visszacsúszást meg kell akadályozni. Csövek toldásához csak szabványos szerelvények használhatóak.
Amennyiben kútfej aknában van elhelyezve, úgy munkavégzés előtt és alatt folyamatosan légtér gáztartalmat kell mérni. Kiemelés általában a lebúvó nyíláson át, ha valami akadály van, vezetőkötél segítségével történik. Emelés ideje alatt az aknában tartózkodni nem szabad.
Beépítés előtt meg kell győződni arról, hogy a beépítendő búvárszivattyú jó-e, megfelel – e a kívánt paramétereknek. Fel kell tölteni. Meg kell győződni a kábel beépítésének tömítettségéről, hosszáról, és épségéről. A helyszínen, xxxxxx toldani nem szabad. A beépítés befejeztével a kútfejet az eredeti állapotába kell visszaállítani. A búvárszivattyút a villanyszerelő beköti, majd meggyőződik a forgásirány helyességéről. Ezek után a kutat fertőtleníteni, mosatni kell és vissza kell állítani a termelésbe. Egyebekben a búvárszivattyú cserétjét a „KÚTSZIVATTYÚK KU- 20-2/2012 Kezelési és Karbantartási Utasítás” szerint kell végezni.
A munkavégzéséhez szükséges felszerelést az MVSZ 3. számú melléklete tartalmazza.
A védőfelszerelések biztosításáért és munka közbeni használatukért a munkavégzés helyszíni vezetője felel.
Amennyiben a munkavégzés sötétben történik, úgy vakításmentes megvilágításról kell gondoskodni. Munka befejeztével a beépített búvárszivattyú típusát, gyári számát, leltári számát, beépítési mélységét és a beépítés időpontját rögzíteni kell. A kiemelt búvárszivattyút a nyilvántartásból ki kell vezetni és gondoskodni kell, hogy mielőbb a központi búvárszivattyú raktárba kerüljön.
4.2. Magas és mélytárolók
Személyi feltételek: az ellenőrzését az üzemeltetők végzik (feltételek az MVSZ-ben). A karbantartók csak 18. életévet betöltött, férfi dolgozók lehetnek.
A magas és mélytárolókba beszállásra jogosultak:
- Mérnökség vezető vagy helyettese által kijelölt dolgozó,
- a tisztítást, fertőtlenítést végző szakosított brigád dolgozói,
- mintavevő
- a Regionális Vízellátó Rendszer, vagy a szolgáltatási területet felügyelő szolgálatban lévő diszpécsere által kijelölt dolgozó (szintérzékelő javítás és hibaelhárítás céljából)
A magas és mélytárolókba történő beszálláshoz beszállási engedély kiadása szükséges.
Naponta, személyzet nélkül üzemelő telepeken legalább heti egy alkalommal, ellenőrizni kell szemrevételezéssel az üzemeltetőnek:
- az ajtó, be-búvónyílások zárait
- szellőző nyílások épségét
- túlfolyó víz elvezetését
- csatlakozó vezetékek és szerelvények épségét /csak kívül/
- kiemelt tárolóknál vízelfolyásokat
További szabályok:
- Normál üzemben funkciótól függetlenül a tároló ajtaját, bebúvó nyílásást zárva kell tartani.
- A tároló kulcsát a mérnökségen kell elhelyezni és a kulcs kiadását nyilvántartásba kell venni. Az ágazatvezető előírhatja, hogy bizonyos esetekben kulcsot csak személyzettel együtt lehet kiadni. Tároló és előterének szellőztetése csak természetes úton történhet. A beépített ventillátorokat le kell szerelni. A tároló fertőtlenítését, karbantartását csak a Szerviz üzem tározó mosató csoportja végezheti. Az elvégzett munkákat dokumentálni kell.
- Minden rendellenességet jelenteni kell a mérnökség vezetőjének.
- Az üzemi vízszintre vonatkozó előírásokat vízművenként egyedileg kell mérlegelni, a Tűzoltóvíz Szolgáltatási Szabályzat 5. számú melléklete szerinti oltóvíz biztosítás figyelembe vételével, valamint a tartózkodási idők optimalizálását szem előtt tartva.
- A víztárolók felső pangó vízterét közegészségügyi céllal alkalmanként túl kell folyatni, melynek részleteiről külön határozat intézkedik.
4.2.1. Víztornyok időszakos vizsgálata
Havi vizsgálat:
A vízmű üzemeltetője az alábbi ellenőrzéseket kell, hogy végrehajtsa a víztornyokon:
- A víztorony külső szemrevételezése a borítólemezek elmozdulásának, fellazulásának ellenőrzése.
- A víztorony környezetének szemrevételezése.
- Annak ellenőrzése, hogy illetéktelenek vagy engedéllyel nem rendelkezők nem jutottak-e be a víztoronyba.
- Túlfolyás ellenőrzése.
- A víztorony függőlegességének ellenőrzése, az eltérés dokumentálása. Amennyiben a függővel a szokásosnál nagyobb külpontosságot érzékelnek, műszeres ellenőrzést kell kérni.
- A víztér ellenőrzése, nincs-e benne szennyeződés, rovarok elszaporodása stb.
- A szellőzőnyílások szitaszöveteinek ellenőrzése.
- A víztorony felső részén a borítólemezek ellenőrzése.
- A csövek, szerelvények épségének ellenőrzése, csurgás, csepegés felderítése.
- Elektromos berendezések kapcsolószekrények szemrevételezése.
- A fagyveszélynek kitett helyeken a hőszigetelés ellenőrzése.
- A víztorony törzsének általános ellenőrzése szemrevételezéssel.
- A kihorgonyzó kötelek ellenőrzése.
Az ellenőrzések megállapításait az üzemnaplóban dokumentálni kell és egyben a felmerült problémákat a felettes vezetőnek kell jelenteni.
Éves vizsgálat:
A Mérnökség kezdeményezi:
- A víztorony függőlegességének műszeres ellenőrzése és beállítása.
- A víztorony törzsén, a gépészeti berendezéseken, vezetékeken, szerelvényeken, hágcsón a korróziós károk felülvizsgálata.
- Kihorgonyzott acélszerkezetű víztornyoknál kihorgonyzó kötélzetet, annak belógását, feszességét valamint a feszítőművet is felül kell vizsgálni, és karbantartani.
- Kihorgonyzás nélküli acélszerkezetű víztornyoknál a talpkarima, az ékpárok, a tőcsavarok felülvizsgálata, karbantartása.
A víztorony függőlegességének műszeres ellenőrzését a Szerviz Üzem végzi. Amennyiben a függőlegesség műszeres ellenőrzése a torony magasságának 0,4%-nál nagyobb külpontosságot állapít meg, a függőlegességet be kell állíttatni, ahol ez nem lehetséges értesíteni kell az Üzemviteli Osztályt. Ha a torony kezelési utasításában 0,4%-nál kisebb megengedett külpontosság szerepel, akkor azt kell betartani.
Az éves vizsgálatok időpontját célszerű a tározó mosatások idejére szervezni.
Az elvégzett vizsgálatok eredményeit előírásszerűen dokumentálni kell a TÁROZÓK MOSATÁSA, FERTŐTLENÍTÉSE TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS 2. számú melléklete szerint.
A Szervízüzem vezető minden szokásos mosatási ciklus lezárását követően május hó
31. napjáig, illetve december 15. napjáig jelentésben köteles tájékoztatni a műszaki vezérigazgató helyettest az egység által tisztított létesítmények higiéniás állapotáról, a kijavított és kijavítandó hibákról.
4.3. Ivóvízhálózat és műtárgyai, szerelvényei:
4.3.1. Általános előírások
- A nyomócsőhálózaton az 58/2013. (II.27.) Korm. rendeletben előírt víznyomást kell biztosítani.
- A kezelőnek a hálózati helyszínrajz segítségével tisztában kell lennie a hálózaton elhelyezett szerelvények, műtárgyak helyéről, egyes területek szakaszolási lehetőségéről.
- Valamennyi szerelvényt (tolózár, légtelenítő stb.) évenként teljes működési tartományban meg kell mozgatni és meggyőződni, hogy megfelel-e a feladatuknak. A meghibásodott szerelvények javítását, vagy cseréjét ütemterv szerint kell elvégezni.
- A tűzivíz forrásokat, a rájuk vonatkozó előírások szerint félévente kell ellenőrizni és karbantartani.
- Tűz esetén, a Hivatásos Önkormányzati tűzoltóság értesítése esetén, az üzemrendet úgy kell alakítani, hogy az a fokozott vízigénynek megfeleljen.
- A vezetékekben történő lerakódások eltávolítására, évenként kétszer át kell öblíteni, illetve át kell mosatni. Ahol lehet ott legalább évente egy alkalommal szivacsos mosatást kell végezni. Ettől eltérő gyakoriságot az ÜZEMELTETÉSI UTASÍTÁSBAN kell rögzíteni. A mosatást követően a hálózatot fertőtleníteni kell, majd utó- öblíteni szükséges.
4.3.2. Vízhálózati hibaelhárítás
- Több egyidejűleg jelentkező hálózati meghibásodás (csőtörés, szivárgás) esetén a hibaelhárítás prioritását a meghibásodás nagysága, az ellátásból kieső lakosok száma és a keletkező kár mérlegelésével kell eldönteni.
- Munkaidőn kívül történő meghibásodásnál a hiba felmérését követően (amennyiben lehetséges a bejelenő kikérdezése alapján) kell dönteni, hogy a hiba elhárítása a következő munkanapra halasztható-e? Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a KÉSZENLÉTI SZABÁLYZAT szerint kell intézkedni.
- Csőtörés, szivárgás esetén az érintett szakaszt a megfelelő tolózárakkal le kell szakaszolni. Az érintett közműveket értesíteni, ha szükséges, akkor forgalomelterelést kell biztosítani. Ha a kizárt szakaszon 3 órát meghaladó vízhiány várható, és erről a szakaszról egészségügyi létesítmény, vagy gyermekintézmény van ellátva /pl. óvoda/, akkor ezeknek az intézményeknek az ideiglenes ivóvízellátásáról gondoskodni kell.
- A munkálatok megkezdése előtt meg kell győződni a társközművek helyzetéről, ehhez vagy a helyszínen, vagy a közműnyilvántartás alapján kell adatot gyűjteni. A gázvezeték különös veszélyt jelent ezért annak helyét ismerni kell, ehhez a gázszolgáltató diszpécserközpontját is igénybe lehet venni.
- A vezeték feltárásánál, a földmunka végzés során ügyelni kell arra, hogy a talaj átnedvesedése miatt, olyan munkaárkot kell létesíteni, amely biztosítja a balesetmentes csőszerelést.
- A feltáró vagy helyreállítási munkát irányító vezető a munka megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a vízhálózati hibával egy időben elektromos kábel, vagy villamos felsővezeték szakadás, illetve gázvezeték meghibásodás nem történt-e, valamint az életet, vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető fás szárú növény a helyreállítási munkát akadályozza-e.
- Amennyiben az elektromos vagy gázvezeték meghibásodás, vagy az életet és vagyonbiztonságot veszélyeztető fás szárú növény gyanúja fennáll, munkát a veszély elhárítás után lehet megkezdeni.
- A munkaárkot megtöltő víz eltávolítás után vizsgálni kell a munkaárok állékonyságát (bedőlés, beomlás veszélye miatt) és csak a biztonsági intézkedések megtétele után szabad a munkát folytatni.
- A kiemelt iszap és víz balesetmentes elvezetéséről, illetve elhelyezéséről gondoskodni kell, tekintettel a közút- szennyezésére, csúszásveszélyre stb.
- Az 1,0 m-nél mélyebb munkaárokba vagy munkagödörbe való lejárás biztonságáról – elmozdulás ellen rögzített – a várható igénybevételnek megfelelő teherbírású létrával kell gondoskodni.
- Amennyiben az átázott talajban a munkagödör csak függőleges fallal készíthető el, úgy a TU 23-2 szerint dúcolást kell készíteni.
- Közlekedési útvonalak mentén, átjáróknál, vagy ha munkagödör közelében munkagépek vagy munkaeszközök rázó hatást fejtenek ki, bármely mélység esetén a dinamikus hatás figyelembe vételével méretezett dúcolást kell készíteni.
- A munkaárkokat, munkagödröket korláttal kell ellátni, és szükség szerint kellően megvilágítani. Munkagödör esetén 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 m-t meghaladó mélységnél védőkorlátot, kell létesíteni.
- Vonalas létesítmény esetén, lakott területen belül 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 m-t meghaladó mélységnél - legalább 1,0 méter magas szilárd anyagú- védőkorlátot, lakott területen kívül 0,25 m mélység alatt jelzőkorlátot kell létesíteni.
- Közlekedési úton a közúti forgalom fenntartása mellett végzett munkáknál azok láthatóságát biztosító elkorlátozást és a közlekedési jelzést a vonatkozó KRESZ előírások szerint kell elhelyezni.
- A hiba elhárítása után az érintett szakaszt fertőtleníteni kell. A fertőtlenítést (mosatást) csak a munkafolyamatra kiképzett dolgozó végezheti. A hibaelhárítást vagy nyomás alatti, kifelé áramló víz mellett hajtjuk végre, vagy a vezetékszakasz teljes leürítésével. Az első esetben nincs visszafertőződés. A második esetben üres vezetékszakaszról van szó, amelybe a folyamatos víztelenítés mellett nincs külső vízbefolyás. A hiba környéke és a javító anyag helyi tisztítást, fertőtlenítést kap. A hibahely külön nem mintázandó. Vízmintát más helyen is csak a feltöltő vízből tudnánk venni. A feltöltő víz minden esetben egyébként is, a szolgáltatott ivóvíz, amely folyamatosan ellenőrzött az IVÓVÍZMINŐSÉG-ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZATBAN leírtak szerint.
- Munkaárok visszatöltéshez homok, illetve laza szerkezetű talaj használható. A helyszínt eredeti állapotára kell visszaállítani.
- A csőtörés elhárítási munkákat csak felelős csoportvezető irányításával lehet végezni.
- Távvezetékről ellátott elosztóhálózat csőtörése esetén a fő ág lezárása a távvezetéket üzemeltető diszpécser előzetes jóváhagyásával történhet. Erre vonatkozó helyi feladatot az üzemeltetési utasításban kell rögzíteni.
- A hálózati meghibásodásokról nyilvántartást kell vezetni és a lényeges adatokat, információkat a MIR - ben rögzíteni kell.
- Ellenőrzések, munkavégzések során a közlekedési rendszabályokat be kell tartani.
- Éjszakai munkavégzés során a munkaterület megfelelő világításáról gondoskodni kell.
- Hálózati hiba helyreállításánál, amennyiben a forgalomelterelést nem lehet azonnal megszüntetni, akkor az illetékes önkormányzattal, közúti felügyelettel, rendőrséggel egyeztetve korlátozásokról, kivilágításról valamint ennek felügyeletéről a kihelyezés időtartama alatt gondoskodni kell.
Hálózati javítás személyi feltételei:
Szükséges létszám a hiba jellegétől, csővezeték helyétől, méretétől függően 2-4 fő.
A munkát végzők között ki kell jelölni egy szakképzett személyt a munkavégzés irányítására, valamint gépi földmunka esetén gépkezelőt is kell a munkaterületre kirendelni.
4.3.3. Vízhálózaton végzendő ellenőrzések
A hálózaton végzett ellenőrzéseket, úgynevezett ellenőrzési naplóba, vagy az ellenőrzésre rendszeresített nyomtatványon kell rögzíteni, amely tartalmazza az ellenőrzés időpontját, az ellenőrzést végző(k) nevét, az ellenőrzött műtárgyak felsorolását és az ellenőrzés megállapításait.
Nyomvonal bejárás
Ellenőrzés gyakorisága:
Termelő vezetékek: - évente
Távvezetékek: - havonta
Elosztó vezetékek - fél évenként
Egyéb rendelkezések:
- Ellenőrizni kell továbbá a jelző oszlopok, táblák állapotát, valamint a vezeték védősávján belüli tevékenységeket, állapotokat, továbbá a vezetéket veszélyeztető fás szárú növényeket számba kell venni.
- Szükséges létszám: 1 fő szakmai ismerete: legalább betanított munkás
Szerelvényaknák
Ellenőrzés gyakorisága:
Termelő vezetéken: - évente
Távvezetéken: - havonta
Elosztó vezetéken - évente
Ellenőrzés során figyelembe kell venni az alábbiakat:
- Ellenőrzendő a fedlap, belső felület, létrák, hágcsók állapota. Szerelvények tömítettsége.
- Gyűjtővezetéken, távvezetéken és elosztóhálózaton lévő átadási pontok (ha aknában van), szerelvényaknák ellenőrzésénél minimum két főnek, karbantartásánál – a Munkavédelmi Szabályzat szerinti veszélyforrásoktól függően - minimum két, vagy három főnek kell jelen lenni és, csak előzetes műszeres légtérvizsgálatot követően, a természetes szellőztetés biztosítása mellet szabad az aknába lemenni. Gáz észlelése, alacsony oxigén koncentráció esetén munkát végezni tilos!
- Légtelenítéskor dohányzás és nyílt láng használata tilos. Aknás kialakítású légtelenítőknél csak a szerelvény után elhelyezett tömlőn keresztül, a szabadba történhet a légtelenítés.
Szerelvényaknák ellenőrzésének személyi feltételei:
Szükséges létszám: 3 fő, ebből legalább egy fő szakképzett dolgozó kell, hogy legyen.
Regionális átadási pontok
Ellenőrzés havonta.
Ellenőrizendő: valamennyi szerelvény (gépészeti, elektromos, irányítástechnikai) állapota.
Tűzcsapok
Ellenőrzés félévente.
Ellenőrizendő: működőképessége, tűzcsapszekrény nyithatósága, csatlakozó fej állapota – működése, betongallér állapota, jelző tábla megléte és szabályszerűsége.
Ellenőrzés és karbantartás személyi feltételei:
Szükséges létszám:
Ellenőrzésnél 1 fő betanított munkás /tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező/. Karbantartásnál 2 fő, ebből legalább egy fő szakirányú végzettségű szakmunkás tűzvédelmi szakvizsgával.
Ejektoros kutak
Ellenőrzés évente két alkalommal.
Ellenőrizendő: működőképessége, visszaürítése / különösen téli időszakban / betongallér v. akna épsége, csurgalékvíz elvezetés. Az ellenőrzések tényét erre rendszeresített naplóba vagy üzemeltetési naplóba kell rögzíteni.
Ellenőrzés és karbantartás személyi feltételei:
Szükséges létszám:
Ellenőrzésnél 1 fő betanított munkás.
Karbantartásnál 2 fő, ebből legalább egy fő szakirányú végzettségű szakmunkás.
4.3.4. Hálózati tisztítás, fertőtlenítés
Szükséges létszám: 2 fő, ebből legalább egy fő szakirányú végzettségű szakmunkás.
A konkrét víziközmű hálózat –folyamatos, vagy időszakos - fertőtlenítésének feltételeit a település Üzemeltetési Utasítása tartalmazza. A fertőtlenítőszer adagolási beállítását a vonatkozó szabályok és a fertőtlenítendő víz paramétereire tekintettel kell megállapítani. Általános érvényű alapelvként alkalmazandó, hogy a fertőtlenítő szerek adagolásánál törekedni kell a pontos koncentráció beállítására a megfelelő adagolási módszer megválasztásával, és a mennyiségarányos adagolási technika alkalmazásával. A technológia alkalmazásánál és kiépítésénél minimalizálni kell a határérték feletti koncentráció kialakulásának lehetőségét. Az adagolt koncentrációkat minden esetben méréssel kell ellenőrizni.
A következő táblázat a folyamatos fertőtlenítés során felhasznált fertőtlenítő szerek paramétereit tekinti át.
felhasználási terület | vegyszer töménysége | max. adagolási érték előírása | határérték a maradék koncentrációra | |
nátrium hipoklorit oldat | hálózat folyamatos fertőtlenítése, tározók mosatása, hálózat mosatása | 12-13% aktív klór; 150 g/l | ÁNTSZ határozza meg | kötött aktív klór 3 mg/l |
klór gáz | hálózat folyamatos fertőtlenítése, technológiai cél | 99,70% | ÁNTSZ határozza meg | kötött aktív klór 3 mg/l |
klór-dioxid oldat | hálózat folyamatos fertőtlenítése | 8 g/l | 0,4 mg/l; időlegesen: 0,5-,08 mg/l | összes oxidálószer <= 1,0 mg/l |
ezüsttel stabilizált hidrogén – peroxid | hálózat folyamatos fertőtlenítése | 17 mg/l (0,5 mol/l) | 0,1 mg/l hidrogén – peroxidra vonatkoztatva |
Társaságunknál a klórt állandó üzemmódban úgy kell adagolni, hogy a kimenő klórszint ne haladja meg a 2 mg/l értéket. Ennél nagyobb klórszintet csak elrendelés (bakteriológiai kifogásoltság) esetén külön utasítás szerint szabad tartani.
Ezüsttel stabilizált hidrogén- - peroxid adagolása esetén – vegyszer koncentrációtól függően – legalább 4 órás behatási időt kell biztosítani és a rendszeres klórral történő gyakoriságú ellenőrző méréseket kell előírni a felhasználás területére vonatkozó Üzemeltetési Utasításban.
4.3.5. Fertőtlenítés során felhasznált anyagok tulajdonságai:
Legfontosabb ismeretek:
Személyi feltételek: Veszélyes anyag felhasználásával csak olyan munkavállaló bízható meg, aki a szükséges munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik.
Nátrium hipoklorit (NaOCl)
Megjelenési formája: klórszagú vizes oldat. Szabadba jutva és levegővel elegyedve maró hatású, nem éghető folyadék. A levegő szén-dioxidjának hatására elbomolhat, miközben egészségre káros klórgáz fejlődik. Napfény hatására a fehérítőoldatból oxigén szabadul fel, miközben fertőtlenítő képessége csökken, vagy akár el is veszhet.
Vízzel minden arányban elegyedik és hígított oldata is maró hatású.
Egészségkárosító hatása: Az oldat és gőze marja a szemet és a bőrfelületet, különösképpen pedig a légzőszerveket.
Nátrium hipoklorit felhasználása során betartandó biztonságtechnikai előírások:
Az anyag Biztonsági Adatlapját minden esetben a raktározás, felhasználás helyszínén biztosítani kell. A Biztonsági Adatlapon feltüntetett „R” és „S” mondatokat oktatás keretében a foglalkoztatott dolgozókkal ismertetni kell. Szállítani csak zárt műanyag ballonban szabad. Ballonból kiönteni csak ballonbuktatóval szabad. Felhasználás előtt az oldatot mindenkor vízzel kell hígítani.
- A tároló edényeket napsugárzástól, hőtől óvni kell, teljesen légmentesen lezárni nem szabad.
- Felhasználásnál védőszemüveg, védőkesztyű használata kötelező. /MVSZ-szerint/
Klór gáz (Cl2)
Megjelenési formája: Normális körülmények között zöldessárga, kétatomos molekulákból áll, szúrósszagú gáz. Másfélszer olyan nehéz, mint a levegő. A kritikus hőmérséklete igen nagy, ezért könnyen cseppfolyósítható. A vízben mérsékelten oldódik, oldhatósága vízben 20°C-on 0,7g/100g víz. Ezt a vizes oldatot klórvíznek nevezzük, mely napfény hatására sósavra és oxigénre bomlik. A legtöbb elemmel (szervetlen és szerves anyaggal) már szobahőmérsékleten jelentős hő fejlődés közben reagál. Nem éghető gáz, de klórgázban több anyag önmagától meggyullad, illetve megfelelő hőmérsékleten elég.
Egészségkárosító hatása: Belélegezve a légzőszervekben súlyos felmaródást okoz. A nyálkahártyákat és a légző rendszert ingerlő anyag. A test nedvességével reagálva savat képez és nagy koncentrációban fulladáskeltő anyagként hat. Görcsöket okoz a gége izmaiban, megduzzasztja a nyálkahártyákat. 1000 PPM-es koncentrációnál már néhány lélegzetvétel fulladásos halált okoz.
A Klór gáz felhasználása során betartandó biztonságtechnikai előírások:
Klórt csak olyan hordóban, palackban szabad szállítani, amelyet az Műszaki Biztonsági Főfelügyelet Kazánfelügyelet Főosztálya engedélyezett.
A rakomány különböző darabjait, úgy kell rögzíteni, hogy az egyes darabok se egymáshoz, se a jármű falához képest ne mozdulhassanak el, de a rögzítés veszély esetén könnyen oldható legyen. Klórgázpalack cseréjét legalább két fő, járműről, járműre le és felrakását legalább 3 fő végezheti.
A klórpalack szállítását csak olyan járművel szabad végezni, mely megfelel az ADR szabályozás idevonatkozó részeinek.
A mérnökségek területén csak olyan mennyiségű klórgázt szabad tárolni, amely folyamatos felhasználáshoz indokolt.
Egyéni védőeszközök:
- klórgáz ellen védelmet adó légzésvédő készülék
- saválló védőkesztyű, gumicsizma
- szorosan záró védőszemüveg
- szemöblítő palack vízzel töltve
- könnyű védőruha
Klórdioxid (ClO2)
A klórdioxid a klórnál agresszívabb, +11 oC felett zöldessárga, irritáló gáz, 2,5-szer nehezebb a levegőnél. A levegővel robbanó elegyet képez, már 10% (v/v) esetén is Igen mérgező. Ezért a klórdioxidot mindig a felhasználás helyén, vizes oldatában állítják elő, -a mérgező gáz kiválásának megakadályozása érdekében maximálisan 8 g/l-es töménységben- majd ezt az oldatot vezetik a beadagolási ponthoz.
Egészségkárosító hatása: A klórdioxid gáz, -amely az előállított klórdioxid-oldatából felszabadul, ha az a szabadba kerül,- belégzése egészségre káros, maró és mérgező hatású, sőt halált is okozhat.
A Klórdioxid felhasználása során betartandó biztonságtechnikai előírások:
A klórdioxid adagoló berendezéssel, a vízkezelésre használt klórdioxidot nátrium- kloritból és sósavból állítják elő. A sósavat és a nátrium-kloritot külön járművön kell szállítani, egyszerre egy járművön a két vegyszert szállítani tilos! A vegyszerszállítást és az átfejtést legalább két személy kell, hogy végezze.
A vegyszereket felhasználásra alkalmas kiszerelésben és koncentrációban forgalmazottak. A vegyszerek kiszerelése 60 literes műanyag ballon, vagy 1 m3 - es műanyag konténer. A nátrium-klorit 6,7 %-os (83,3 g/l), a sósav 10 %-os (117 g/l) koncentrációjú. Más koncentrációjú vegyszereket tilos használni!
A sósav és a nátrium-klorit tárolása csakis külön-külön, e célra kialakított helyen történhet. Ez alól csak a klórdioxid fejlesztő/adagoló berendezés napi tartályaiban levő vegyszer-mennyiséggel tehető kivétel, de a napi tartályok külön-külön vegyszerálló kármentő tálcákkal védettek kell, hogy legyenek.
Egyéni védőeszközök: gázálarc, saválarccal, gumikötény, gumikesztyű, és gumicsizma.
A fertőtlenítés során felhasznált anyagok részletes biztonságtechnikai előírásai a VÁLLALATI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT A KLÓR ÉS VEGYÜLETEINEK FELHASZNÁLÁSA A
ZRT. MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN szabályzatban találhatóak meg.
4.4. Épületek:
A vízmű üzemeltetéséért felelős kezelőjének folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a hatáskörébe tartozó épület, illetve épületek mindenkori műszaki állapotát. Szükség szerint a meghibásodásokat, amortizációs hibákat jeleznie kell az ágazatvezető és a mérnökség vezetője felé, aki/k/ további intézkedéseket tesz/nek/ ez ügyben.
4.5. Villamos berendezések:
4.5.1. Elektromos kapcsoló-berendezések:
Alábbiakra vonatkozóan:
- az üzemi egységeknél telepített elosztó és kapcsoló berendezések
- áramszolgáltatói becsatlakozások, vagy önállóan telepített fogyasztásmérő berendezések
- fogyasztók mellett telepített egyedi kapcsoló-, illetve áramtalanító berendezések A kezelésre vonatkozó általános előírások:
- A kapcsoló-berendezések kezelésére a kezelésre kioktatott dolgozók, valamint a karbantartó villanyszerelők és a villamos berendezések felügyeletével, javításával megbízott szakképzett személyek jogosultak.
- Kioktatott személyek csak azokat a kapcsoló-berendezéseket kezelhetik, amelyekre a kioktatást kapták. Más ilyen jellegű berendezést nem kezelhetnek.
- A kezelésre kioktatott személyek a kapcsoló-berendezések belsejébe nem nyúlhatnak, ott semmiféle munkát nem végezhetnek. Kivételt képez a biztosító betétek cseréje, ha a dolgozót erre a műveletre kioktatták és a biztosítócsere végrehajtására a biztonságos feltételek adottak.
- A munkahelyen csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban szabad megjelenni. Ezért az egység vezetője és az ott dolgozók a felelősek.
- Az elektromos berendezések fedeleit, ajtóit mindig zárva kell tartani. Az ajtók, fedelek zártságáért a kezeléssel megbízott személy a felelős. A kulcsot biztonságos, de elérhető helyen kell tartani.
- Az elektromos berendezések megvalósulási dokumentációját hozzáférhető módon, az üzemegységnél kell tartani.
- A villamos berendezéseket mindenkor feszültség alatt állónak kell tekinteni mindaddig, amíg a feszültségmentesítés és a szükséges óvintézkedések meg nem történtek és a dolgozó a feszültségmentesítésről meg nem győződött.
- A kapcsoló és elosztó berendezések közelében az üzemi munkával össze nem függő tevékenységet folytatni tilos /játék, dulakodás, stb./. A munkahelyi rendért fegyelemért a munkahely vezetője, de rajta kívül minden dolgozó személyesen felelős.
- A kapcsoló és elosztó-berendezések belsejébe oda nem tartozó tárgyakat, eszközöket berakni, tárolni tilos.
- A berendezések nem rendeltetésszerű használata, nem előírás szerinti kezelése, vagy a berendezés műszaki kivitelének meg nem felelő viszonyok melletti üzemben tartása tilos. Pl.:
- reteszelések megszüntetése,
- kapcsolók kitámasztása,
- hőkioldók elállítása
- áthidalt biztosítóbetétek használata,
- kikötött fogyasztók vezetékre rákapcsolása, stb.
- Ha az elektromos kapcsoló és elosztó-berendezésekben az üzemeltető rendellenességet észlel, köteles arról felettesének jelentést tennie. Ha a rendellenesség jellege olyan, hogy abból balesetveszély, vagy veszély származhat, a berendezést áramtalanítani kell és a későbbi bekapcsolást /javításig/ meg kell akadályozni. /Bekapcsolni tilos táblával, biztosítók kivételével, kapcsoló lezárásával/
- Közvetlen életveszély esetén a veszélyeztetett segítségére kell sietni. Áramütéses sérülés esetén (mindenkor az esetet előidéző készülék - berendezés áramtalanítása az elsődleges) a főkapcsolót le kell kapcsolni az elsősegélynyújtást azonnal meg kell kezdeni és a mentőket sürgősen értesíteni kell. Feszültség alatt álló személyt megérinteni életveszélyes.
A berendezések karbantartása és ellenőrzése:
- Az elektromos elosztó- és kapcsoló-berendezések karbantartása ciklikus karbantartási rendszerben történik. A karbantartásra, illetve az egyes közbenső tevékenységek időbeli elvégzésére a mérnökségek tervet kötelesek készíteni. A tervkészítéskor koordinálni kell az Üzemviteli Osztály előadójával. Az elkészített terveket meg kell küldeni az Üzemviteli Osztálynak.
- Saját hatáskörben végzett karbantartási, javítási, átalakítási munkák esetén az elvégzett munkáról szabványossági nyilatkozatot kell kiállítani.
- A Mérnökség felelőssége az elektromos berendezések, előírások szerinti gyakoriságú érintésvédelmi, villámvédelmi, villamos tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatok elvégeztetése A tapasztalt hiányosságokat haladéktalanul korrigálni kell.
- A villamos berendezések karbantartására csak szakképzett személyek jogosultak. Szakképzett személy vezetésével –csupán segítőként- kioktatott személy is dolgozhat.
A ciklikus karbantartáskor végzendő műveletcsoportok:
- vizsgálat
- javítás
- általános javítás.
Vizsgálat során elvégzett tevékenység:
- általános tisztaság ellenőrzése
- hőkioldók működésének ellenőrzése
- biztosító betétek, illesztő-gyűrűk ellenőrzése, esetleges cseréje
- kötések ellenőrzése, melegedések feltárása
- hálózati feszültség ellenőrzése /érték és szimmetria/
- gépek, kondenzátorok áramfelvételének ellenőrzése /érték és szimmetria/
- egység funkcionális ellenőrzése, automatika helyes működése
- Fi áramvédő kapcsolók ellenőrzése.
Javítás során elvégzendő tevékenység:
- a vizsgálatra kiírt tevékenység elvégzése
- feszültségmentes állapotban az összes csavaros kötés meghúzása
- a kötések állapotának műszeres ellenőrzése, feszültség alatt, feszültségméréssel
- kapcsolók, relék működésének, az érintkezők állapotának ellenőrzése, szükség szerinti cseréje.
Általános javítás során elvégzendő tevékenység:
- a javításra kiírt tevékenység elvégzése
- feszültségmentesítés után általános tisztítás, festés
- vezetékvég- jelölések helyreállítása, ellenőrzése
- sérült krómozású, megrongálódott csavarok cseréje
- feliratok ellenőrzése, szükség szerint pótlása.
A vizsgálatok során feltárt rendellenességeket azonnal, vagy rövid időn belül el kell hárítani.
Minden telephelyre karbantartási – javítási naplót kell rendszeresíteni. A naplóban az alábbiakat kell rögzíteni:
- a tevékenység minősége:
- vizsgálat
- javítás
- ált. javítás
- hibaelhárítás
- alakítás, bővítés, stb.
- az elvégzett munka rövid leírása
- észrevételek, javaslatok hatáskörén kívüli tevékenységre
- dátum és a munkát végző neve, aláírása Ciklusidők:
- Belsőtéri berendezéseknél a vizsgálatok közötti időtartam 2 hónap, a teljes ciklusidő 2 év.
- Szabadtéri berendezéseknél a vizsgálatok közötti időtartam 1 hónap, teljes ciklusidő 1 év.
Új berendezés üzembe helyezése után 1 hónappal vizsgálatot kell végezni, ezen túl a csavaros kötéseket feszültségmentes állapotban újra meg kell húzni.
Feszültség alatt végezhetők azok az egyszerűbb munkák, amelyek feszültségmentes állapotban nem végezhetőek el. Ilyen pl. feszültségmérés, terhelésmérés, érintésvédelemi ellenőrzés.
Elvégezhető továbbá a biztosítócsere, vagy pótlás védelmi és vezérlő berendezések beszabályozása próbája. A feszültség alatti munkákat csak a célnak megfelelő, rendszeresített, hibátlan, ép szigetelésű szerszámokkal lehet végezni.
4.5.2. Fázisjavító berendezések
Kondenzátorok szállítása, rakodása
- A kondenzátorokat csak kézzel, vagy hevederrel, a földtől felemelve szabad szállítani. Teherautón történő szállításnál fakeretre, vagy hullámpapír dobozba helyezett kondenzátorokat, valamint berendezéseket csak kikötve, a talpára állítva szabad szállítani.
- Emelésnél tilos minden olyan segédeszköz, amely a kondenzátor oldalának festékrétegét megsérti.
- Szigorúan tilos a kondenzátorokat földön közvetlenül húzva szállítani, mivel részben a festék, részben az elhegesztések megsérülnek, melynek következménye: a kondenzátor szivárgása, tönkremenése.
- A porcelán kivezetőknél fogva a kondenzátort emelni szigorúan tilos. A porcelánok az emeléssel járó terhelést nem bírják, meghibásodásuk esetén szennyeződés kerül a kondenzátorba, ami a kondenzátor pusztulásához vezet.
- A kondenzátorok kikapcsolt állapotban is újra töltődnek. Ezért a kondenzátorokat rövidre záró sínnel látják el gyárilag, melyek nélkül tárolni, vagy szállítani azokat nem szabad.
Kondenzátorok bekötése:
- A kondenzátorokban működés közben hő keletkezik, amelynek elvezetéséről gondoskodni kell. A hűtést ezért megfelelő módon meg kell oldani, úgy hogy a kondenzátorok 60 oC fölé ne melegedjenek.
- Több kondenzátor bekötése esetén az egymástól való távolságuk 50 mm-nél kisebb legyen.
- A porcelán kivezető szigetelőt mindennemű mechanikai igénybevételtől óvni kell. A kivezető csavart ezért két anyával látták el. Az összekötő kábelt, vagy sínt a két anya közé kell szorítani.
- Az anyák meghúzása minden esetben két villáskulcs segítségével történjen.
- A kivezető csavart, anyát, porcelánt /meghúzáskor, oldáskor/ ütni szigorúan tilos.
- A festés- az esztétikusabb hatás mellett- elsősorban a korrózióvédelmet szolgálja. Ezért a szereléskor keletkezett esetleges festéssérüléseket korrózióvédő festékkel kell javítani.
Üzemeltetés
- Automatikus fázisjavító berendezés üzembe helyezésére a forgalmazó szak szerviz jogosult.
- A kondenzátor telepet csak az üzem megindulása után kapcsoljuk be, és az üzem leállása előtt kapcsoljuk ki. Teljes üzemállás idején kondenzátor ne maradjon bekapcsolva.
- Kondenzátort a hálózatról lekötni csak az energetikus engedélye alapján lehet.
- Rendszeresen ellenőrizni kell a jelzőlámpák és kisütő berendezések ép állapotát és a biztosítókat. Ugyanekkor a kapcsolók működő képességét be és kikapcsolással /kézi üzemben/ szintén ellenőrizni kell.
- Félévenként kell ellenőrizni a kötések szilárdságát. Ellenőrizni kell a biztosítók, megszakítók átmeneti ellenállását. Egy-egy szerelvényen a feszültség esés nem lehet 0,2 V- nál nagyobb. Ha azt tapasztaljuk, hogy az emulzió szivárog, az illető kondenzátort tüzetes ellenőrzés alá kell vetni. Amennyiben a felvett meddő teljesítmény a névleges teljesítmény 50 %-a alá csökken, a kondenzátort selejtezni kell.
- A kondenzátorok kisütéséről minden esetben gondoskodni kell. Csillag-delta kapcsolás esetén egyéni kompenzációval is szükséges a kisütés, mivel a kondenzátor nem sül ki a motor nyitott kapcsain. a kisütést ellenállással, vagy izzó és ellenállás kombinációjával lehet megoldani.
Biztonságtechnikai előírások
- A kondenzátorok, berendezések fém részét a beépítési helyen alkalmazott érintésvédelmi rendszerbe kell vonni.
- a kondenzátor kapcsait burkolni kell, a vele szolgáltatott fedéllel.
- Munkavégzés előtt a kondenzátorok feltöltött állapotát vizsgálni kell. A kondenzátorokat ki kell sütni. A kisütést rövidre zárással elvégezni nem szabad
/fogó, csavarhúzó stb./.
- A villamos berendezések közelében a kondenzátor jelenlétére figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
4.5.3. Géptermi szivattyúk:
Személyi feltételek: a szivattyúk kezelését, ellenőrzését 1 fő-; karbantartását 2 fő szakképzett dolgozó végezheti.
Szivattyúk feladata: ivóvíz továbbítása a csőhálózatban.
Kezelés: a szivattyúk általában automatikus üzeműek, vízszintek, vagy hálózati nyomások függvényében. Automatika meghibásodása esetén kézi üzemmódra kell átállítani és az automatikus üzemnek megfelelő állapotokat /vízszint, hálózati nyomás stb./ kell figyelembe venni.
Üzemeltetésnél az alábbiak betartása kötelező:
- csak védőburkolattal ellátott szivattyúegység üzemeltethető
- a szivattyúgépek közötti közlekedő utakat szabadon kell hagyni.
- üzembe helyezéskor meg kell győződni, hogy a szivattyú helyes irányba forog-e. A helyes irány nyíllal van megjelölve. Továbbá a tengely könnyen forog-e, a csapágyakban, van-e kellő kenőanyag mennyiség és a tömszelencék jól vannak-e tömítve.
- ha a tömszelencék, vagy csapágyak vízhűtésűek, gondoskodni kell arról, hogy a víz folyása még a szivattyú üzembe helyezése előtt meginduljon.
- ráfolyás nélküli és a nem önfelszívó szivattyúknál üzembe helyezés előtt a szívóvezetéket és a szivattyút fel kell tölteni a nyomócsonkig, a töltőtölcséren keresztül, vagy a nyomóvezetéken keresztül visszafolyatással.
- a szivattyút nem szabad megtöltetlenül járatni, üzembe helyezés előtt a feltöltöttségről mindig meg kell győződni.
- nagy teljesítményű szivattyúk indítása előtt meg kell győződni arról, hogy a nyomóági tolózár megfelelő állapotban legyen. A tolózár nyitását csak akkor szabad lassan elkezdeni, ha a szivattyú már elérte a normális üzemi fordulatát. Lassan nyitással kell elkerülni a lökésszerű terhelést.
Karbantartásuk:
- szivattyút karbantartani, javítani csak a meghajtó villanymotor áramtalanítása után lehet, biztosítékok kivételével, és ki kell függeszteni a bekapcsolni tilos táblát.
- kisebb karbantartási munkákat, hibákat helyszíni javítással kell elhárítani. Nagyobb gépészeti meghibásodások kijavítását a Szerviz Üzem végezheti/végezteti. Az elektromos karbantartási és mérési munkákat az Elektronikai csoport végzi.
- szivattyú ki és beszerelésnél a biztonságos anyagmozgatást be kell betartani.
- a szivattyú és villanymotor összekapcsolását biztosító tengelykapcsoló szerelésénél ügyelni kell arra, hogy a tengelyek egy vonalba essenek.
- tengelyütés sugárirányban max.: 0,05mm, tengelyek párhuzamossági eltérése max.:0,1mm/100mm lehet.
- a tömszelence tömítését gondosan kell elvégezni, pontos méretű tömítéssel. Nem szabad a vastag tömítést a tömszelencébe erőszakkal beszorítani, mert elveszti önkenő képességét. Behelyezés előtt a tömszelencét meg kell tisztítani, a régi tömítést teljesen el kell távolítani. A tömszelence szorítóanyáit csak gyengén szabad meghúzni.
- a tömszelencét időként utána kell húzni, azonban csak annyira, hogy a víz állandóan csepegjen. A csepegő víz elvezetéséről gondoskodni kell.
Ellenőrzések:
Napi ellenőrzés során:
- szivattyúegység egyenletes járását
- védőburkolat épségét, rögzítettségét
- tömítések állapotát, tömszelence csöpögésének mértékét
- csapágyak, villanymotor szivattyú melegedését
- csatlakozó szerelvények, mérőműszerek állapotát.
Negyedéves ellenőrzés során:
- a tömszelencét meg kell lazítani, a hüvely szabad mozgását megvizsgálni, a tömszelence csavarjait letisztítani és megolajozni
- meg kell vizsgálni, hogy a tömszelence tömítések nem használódtak-e el túlságosan.
Ha szükséges ki kell cserélni.
- megvizsgálni a tengelykapcsoló rugalmas dugóinak kopását, szükség esetén cserélni.
- olajkenésű csapágyakból leereszteni az olajat és friss olajjal feltölteni. A zsírkenésű csapágyakat megnézni, hogy elég tiszta-e a zsír.
Az elvégzett ellenőrzéseket naplózni szükséges. Éves karbantartás során:
- a csapágyakat meg kell vizsgálni és szükség szerint kell kicserélni, a csapágyházakat le kell tisztítani.
- a tömszelence tömítéseket cserélni kell, ellenőrizni kell a tengelyvédő hüvely kopását
- szét kell szedni a tengelykapcsolót és a kapcsolóelemeket ellenőrizni kell
- szivattyúhoz csatlakozó hűtő, elfolyó csöveket ellenőrizni és megtisztítani szükséges.
A szivattyút teljesen szét kell szedni ha:
- a mérőműszerek (amper, nyomás, vízmérő) adataiból megállapítható, hogy hatásfoka az új állapothoz képest 10 % - kal romlott.
- rendellenes zaj, melegedés, hajtómotor váratlan túlterhelése bekövetkeztekor. A szivattyú teljes szétszerelését csak a gépműhelyben lehet elvégezni.
Örvényszivattyúknál lehetséges üzemzavarok, és okai:
A szivattyú nem szállít vizet:
- a szívóvezeték nincs feltöltve, levegő maradt a szívócsőben, a lábszelep nem zár
- szívócső dugulása
- túl nagy a szívómagasság
- nyomóági tolózár zárva, vagy hibás
- fordított irányba forog.
Nem elegendő a vízszállítás:
- az okok között mind az előfordulhat, ami az 1. pontban, legfeljebb más mértékben
- erős gáz, vagy levegőkiválás a szívócsőben
- légbeszökés szívócsövön, tömszelencén
- belső mechanikai sérülés.
Nem elegendő a nyomás
- erős gáz, vagy levegőkiválás a szívócsőben
- fordított forgásirány
- párhuzamosan jár a gép egy másik szivattyúval, amivel nincs összehangolva
- belső mechanikai sérülés.
Túl nagy a szivattyú teljesítményfelvétele:
- idegen anyag került a szivattyúházba
- nem egytengelyű a beállítás
- görbe a tengely, az állórészt súrolja a forgórész
- rosszul van beszerelve a tömszelence.
A szivattyú rezeg, vagy túl hangos az üzeme:
- nagy a szívómagasság és kavitációs üzemtartományban jár a gép
- levegő kerül a szivattyúba
- legjobb hatásfokú ponttól lényegesen eltérő üzem
- idegen anyag került a szivattyúházba
- rosszul van beállítva a szivattyú, nem egytengelyű a meghajtó villanymotorral
- nem elég szilárd az alapozás
- törött a csapágy
- belső mechanikai sérülés
Melegszik a csapágy:
- oka általában az, ami a gép rezgéséhez vezet
- kenőanyag elszennyeződött, vagy kevés
- Csapágykopás, elferdülés.
Szivattyú melegedése:
- nincs vízzel teleszívva
- kavitációs üzem
- nagyon kicsi a vízszállítás, mert a nyomóági tolózár erősen fojtva van, vagy meghibásodott
- kopottak vagy töröttek a csapágyak ezért a tengely excentrikus
- belső mechanikai sérülés
4.5.4. Mérő, vezérlő, szabályozó berendezések: Az alábbi berendezésekre vonatkozólag: Mérőberendezések:
- feszültségmérők
- ampermérők
- teljesítménymérők
- számlálók Vezérlő berendezések:
- Általános érintkezős vezérlőrendszerek
- úszókapcsolók
- nyomáskapcsolók
- NIVELCO ultrahangos, kapacitív folyadék szintmérők
- NIVELCOL határérték kapcsolók Szabályozó berendezések:
- SIMENS, DANFOSS és NIVELCO távadók:
- szinttávadó
- nyomástávadó
- nyomáskülönbség távadó
- SAIA folyamatirányító berendezés család
- motoros elzáró szerelvények
Személyi feltételek:
A mérő és automatikai berendezések kezelésére az oda beosztott víz- és csatornamű kezelő szakmunkások, továbbá az erre kioktatott személyek jogosultak. A műszerek karbantartása, a vezérlőberendezések karbantartása és javítása: továbbá a szabályozó berendezések karbantartása a karbantartó villanyszerelő feladata. Karbantartást csak szakképzett villanyszerelő, vagy ennél magasabb villamos- végzettségű személy végezhet, ha az munkaköri kötelezettsége, vagy arra megbízást kapott. A karbantartó segítője lehet betanított, vagy segédmunkás is.
A szabályozó berendezések vizsgálatába be kell vonni az Elektronikai fenntartó és karbantartó üzem is. A berendezések javításáról a csoport gondoskodik.
A berendezések kezelése és ápolása:
- A berendezéseket tisztán kell tartani, és az egyszerűen cserélhető, gyakran elhasználódó alkatrészeket ki kell cserélni, például biztosítóbetétek cseréje.
- A kezelés során tapasztalt hiányosságokat, pontatlan méréseket, végállás kapcsolóknál a beállítási hibákat, egyéb hibákat a kezelőnek haladéktalanul jeleznie kell a karbantartónak, illetve felettesének.
- Az automatikus üzemtől való eltérés lehetőségeiről az üzemeltetés vezetője az üzemeltetőt ki kell, hogy képezze. Kézi üzemben csak az automatika hibája, javítás, karbantartás során lehet üzemeltetni. Az üzemeltetés vezetője helyszíni szemle során rendszeresen köteles az automatikai berendezés állapotáról és szakszerű kezeléséről meggyőződni.
- Hibás, szakszerűtlen kezelést tapasztalva a kezelőt ismételten ki kell oktatni. A berendezések kezelését csak olyan személyre szabad bízni, aki a teendőivel tisztában van.
Mérőberendezések karbantartása:
- A karbantartás csak a vizsgálatra korlátozódik. A vizsgálat magában foglalja a műszerek helyes működtetésének, kopásoknak, kibomlásoknak, a műszerek tisztaságának, sérülésének, vagy alakváltozásának és a helyes nullpontra való beállításának az ellenőrzését.
- Az észlelt hiányosságokat, amennyiben azok a helyszínen, a berendezés megbontása nélkül elháríthatóak, el kell hárítani. Más javítás nem végezhető, ilyen esetben értesíteni kell az Elektronikai fenntartó és karbantartó üzemet a további intézkedés megtételére.
- A vizsgálatot a villamos kapcsoló-berendezések vizsgálatával egy időben kell elvégezni. Az elvégzést illetve a tett intézkedést a karbantartási naplóban rögzíteni kell.
Vezérlő és szabályozó berendezések karbantartása
- A berendezések karbantartása vizsgálatra és javításra tagozódik.
- A vizsgálat során meg kell vizsgálni a berendezés állapotát, és ellenőrizni kell a működését.
- Funkcionális vizsgálat során szemrevételezéssel kell megvizsgálni a tisztaságát, üzemképességét. Az üzemeltetők tapasztalatait, észrevételeit ki kell kérni, majd azokat elemezni kell.
- Hitelességi vizsgálat során –tározók és tartályok esetében - a funkcionális vizsgálaton túl ellenőrizni kell a berendezések hitelesítését, ellenőrizni kell a kapcsolási szinteket. Szükség esetén a hitelesítést a szintek beállítását újra el kell végezni.
- A funkcionális vizsgálatot a villamos kapcsoló berendezések vizsgálatával egy időben kell elvégezni.
- Hitelességi vizsgálatot 6 hónaponként kell végezni, tározók és tartályok esetében.
- Időponttól függetlenül el kell végezni a hitelességi vizsgálatot a tárolómedencék mosatása után, a távadók, jelfeldolgozók cseréje, javítása után.
- A szabályozó berendezések meghibásodásáról az Elektronikai fenntartó és karbantartó üzem értesíteni kell, akik a továbbiakban intézkednek.
Az ellenőrzés során nyert észrevételeket, a tett intézkedéseket a karbantartási naplóban rögzíteni kell.
Balesetvédelem:
- A műszerek és automatikai-berendezések vizsgálatát kevés kivétellel, feszültség alatt kell elvégezni. Ennek megfelelően fokozott gonddal kell eljárni.
- A használt szerszámok csak az erre rendszeresítettek, hibátlan állapotúak lehetnek.
Hibás szigetelésű, sérült szerszámmal tilos dolgozni.
4.6. Elektromos berendezések által jelzett hibák hibaelhárítása:
A villamos berendezések meghibásodása esetén az üzemeltetőknek a vízszolgáltatás biztosítása érdekében kialakított eljárásokat, standardokat kell követniük.
4.6.1. Folyamatirányító rendszer által jelzett hibák:
A mérnökség diszpécser központjába befutó –az alább felsorolt – hibajelzések esetén a 3. számú melléklet séma tábláiban közölt eljárás szerint kell cselekedni.
• Nyomás távadó hiba
• Technológiai vízmérő hiba
• Xxxxxxxx
• Behatolás jelzés
• Elektromos elzáró-szerelvény hiba (az elektromos hajtómű működik, de a szerelvényt nem működteti)
• Üzemelő nyomásfokozó szivattyú nem szállít vizet
• Üzemelő kútszivattyú nem szállít vizet
• Átadási ponti vízmérő nem üzemszerű vízmennyiséget mutat
• Klórhiány
• Xxxxxxxxx
• Nem megfelelő klórszint
• Vízhiány, nyomáscsökkenés
4.6.2. Regionális Mérnökség diszpécser központjába befutó hibák:
A mérnökség diszpécser központjába befutó –az alább felsorolt – hibajelzések esetén a 4. számú melléklet séma tábláiban közölt eljárás szerint kell cselekedni.
• Átadási ponton feszültség kimaradás,
• Gépházakban feszültség kimaradás
4.6.3. Egyedi vízellátó rendszereken jelentkező hibák:
A mérnökségek diszpécser központjaiba befutó – az alább felsorolt - hibajelzések esetén az 5. számú melléklet séma tábláiban közölt eljárás szerint kell cselekedni.
• Áramlásmérés hiánya kútüzemnél (lehet pl. fagyás, leszívás, készülékhiba, elektromos hiba stb.),
• Feszültség kimaradás,
• Modem hiba.
5. Üzemeltetési adatok rögzítése:
A létesítmény üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni. Az üzemnapló vezetéséért a helyi vízmű-kezelő, vagy a szolgálatban lévő illetékes mérnökségi diszpécser, az üzemelésért az illetékes mérnökség dolgozója a felelős. A naplóba történt bejegyzések értékelését az illetékes mérnökség végzi.
Az üzemnaplóban folyamatosan - ha van vízmű-kezelő, vagy diszpécser - minden műszakban rögzíteni kell:
• szolgálatban lévő kezelők nevét, munkaidejét,
• jelentősebb karbantartásokat,
• műtárgyak ellenőrzésének tényét,
• vízmintavételek időpontját és helyét,
• hatósági és egyéb ellenőrzések időpontjait és azok tapasztalatait,
• helyszíni laboratóriumi vizsgálatokat és eredményeit,
• hálózati ellenőrzéseken tapasztaltakat,
• a technológiai vízfelhasználást.
Naponta manuálisan rögzíteni kell, vagy folyamatirányító rendszerben gyűjteni:
• gépek, berendezések üzemideje,
• meghibásodások
Havonta manuálisan rögzíteni kell, vagy folyamatirányító rendszerben gyűjteni:
• kitermelt víz mennyisége,
• kutankénti üzemi vízhozam, üzemi vízszint és nyugalmi vízszint mérése,
• termelt víz hőmérséklete,
• felhasznált villamos és egyéb energia mennyisége,
Hatóság által előírt gyakorisággal, de legalább évente egyszer az üzemen kívüli, tartalék kutaknál is el kell végezni a nyugalmi vízszintmérést.
A normál üzemmenettől eltérő tapasztalatokat jelenteni kell az illetékes mérnökség-vezetőnek.
6. Vízminőség ellenőrzése, ivóvízminőség-javító beavatkozások:
6.1. A vízminőség ellenőrző vizsgálatok végzése:
A vízmű(rendszer) vízminőségének ellenőrzése, a víztermelő-, vízkezelő művek és a hálózatba táplálás helyén a 21/2002/ (IV. 25) KöViM rendelet, az elosztóhálózat esetében a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásai szerint történik. A gázvizsgálatot a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet szerint végezzük. A vízminőségi vizsgálatok helyét, gyakoriságát és típusát Társaságunk IVÓVÍZMINŐSÉG-ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZATA, valamint
ezzel összhangban az IVÓVÍZBIZTONSÁGI TERV(EK) tartalmazzák. Az IVÓVÍZMINŐSÉG-
ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT a jelen szabályzat 2. számú mellékletét képezi. A vízminőség ellenőrzését csak akkreditált laboratóriumok végezhetik.
Az alábbiakban feltüntetett, A), B), C), D), E) táblázatokra vonatkozó hivatkozások a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletére vonatkoznak.
6.2. Ivóvízminőség-javító beavatkozások:
Az ivóvízminőség javító beavatkozásokat az ivóvíz minősítése, a kockázatot jelentő események, és a vizsgálati eredmények alapján más – más eljárás szerint kell elvégezni.
6.2.1. Kifogásolt ivóvíz minőség:
Azokban az alábbi esetekben, amikor – normál célú vizsgálat alapján az ivóvíz minősége a 201/2001.r. alapján „kifogásolt ivóvíz minőséget” jelez:
- a szolgáltatott ivóvíz minősége bármely olyan indikátor kémiai komponens (C) táblázat) tekintetében eltér az adott rendszerre jellemző értékektől, amelyek koncentrációja üzemeltetési módszerekkel csökkenthető,
- a szolgáltatott ivóvíz (C) táblázat szerinti bakteriológiai jellemzőinek vagy mikroszkópos biológiai, (E) táblázat) határérték túllépése jelentkezik, kivéve azon eseteket, amikor az úgynevezett egyéb baktérium (kénbaktérium) komponens mért értéke az adott rendszerre általában jellemző értéket jelentősen, nagyságrenddel meghaladja,
- a Kormányhivatal illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási szervének bejelentése esetén
Az illetékes területi mérnökség, az alábbiak szerint köteles az ivóvízminőség-javító beavatkozást azonnal elindítani:
- Elkezdi az érintett létesítmények műszaki felülvizsgálatát, tisztítását, fertőtlenítését, mosatását a tisztítási technológia újbóli beszabályozását.
- A történteket „Jelentés” formájában dokumentálja, melyet haladéktalanul megküld az Üzemviteli Osztály részére.
- Az intézkedések eredményének ellenőrzésére illetve a szennyeződés eredetének behatárolása érdekében:
1. Bakteriológiai (C) táblázat határérték túllépés esetén:
• Megrendeli az Ivóvízminőség Ellenőrzési Szabályzat 6.3 pontja szerinti első részletes bakteriológiai kontroll vizsgálatokat.
• A Központi Laboratóriummal egyeztetve az indokoltság mértékéig kiterjeszti a vizsgálatok helyét az előző pont szerinti részletes bakteriológiai vizsgálat komponenseire vagy azon komponensekre, amelyek az eredeti mintavételi helyről származó kontroll vizsgálat során határérték feletti mennyiségben fordultak elő.
• Amennyiben az első részletes kontroll bakteriológiai vizsgálatok továbbra is határérték túllépést jeleznek, minimum az eredeti mintavételi helyről további részletes bakteriológiai és mikroszkópos biológiai (E) táblázat) kontroll vizsgálatokat végeztet.
• Ha az intézkedések ellenére az előző pont szerinti mikroszkópos biológiai vizsgálatok határérték túllépés jelentkezik, a mikroszkópos biológiai vizsgálatokat ki kell terjeszteni a hálózat betáplálási/átadási pontjaira is.
2. Mikroszkópos biológiai komponensek határérték túllépései esetében a beavatkozás utáni első ismétléskor az említett komponensek első kontroll vizsgálatát kell elvégezni.
• A Központi Laboratóriummal egyeztetve az indokoltság mértékéig kiterjeszti a vizsgálatok helyét a mikroszkópos biológiai vizsgálat komponensekre.
• Amennyiben az első mikroszkópos biológiai kontroll vizsgálat továbbra is határérték túllépést jelez, a mikroszkópos biológiai kontrollmintázásnak ki kell terjednie az eredeti mintavételi helyen kívül, a hálózat betáplálási/átadási pontjaira is, illetve minimum az eredeti mintavételi helyen a részletes bakteriológiai komponensek vizsgálatát is el kell végeztetni.
3. Ha bakteriológiai és mikroszkópos biológiai komponensek egyaránt (C) és (E) táblázatok határérték túllépést jeleznek, az 1. és 2. pontban foglalt eljárásokat összevontan kell alkalmazni.
4. Kémiai indikátor komponensek (C) táblázat határérték túllépése vagy kiugró értéke esetén, kontroll mintával kell ellenőrizni az ivóvízminőség javító beavatkozás hatékonyságát, szükség esetén a mintavételi helyek kibővítésével, a probléma megoldásáig.
- Ha az első kontrollminta eredménye megfelelő, a beavatkozást befejezi, és a
„Jelentés”- t lezárja, irattározza és 1 példányban megküldi az Üzemviteli Osztálynak.
- Abban az esetben, ha a kibővített és/vagy kontrollminták eredménye pozitív, akkor „Intézkedési terv”- et állít össze, melyben javaslatot tesz a vízminőség- javító beavatkozásokra és jóváhagyatja az üzemviteli osztályvezetővel. Az intézkedési tervhez mellékeli a „Jelentés”- t.
- A további eljárást a jóváhagyott „Intézkedési terv” alapján végzi.
- A beavatkozást negatív kontrollminta esetén befejezi, és az „Intézkedési terv”- et lezárja, majd irattározza, és megküldi az Üzemviteli osztály részére.
- Pozitív kontrollminta esetén –, az „Intézkedési terv” bővítésével – folytatja a beavatkozást, mindaddig, amíg a szolgáltatott ivóvíz minősége megfelelő nem lesz.
- Ha az „Intézkedési Terv” alapján vett kontroll minták eredménye negatív, a beavatkozás befejezéséről zárójelentést kell adni az Üzemviteli osztály vezetőjének.
6.2.2. Ivóvíznek nem minősíthető és egyéb esetek:
- az (A) táblázatban szereplő komponensek (Escherichia coli vagy Enterococcusok) mutathatóak ki a szolgáltatott vízben, normál vagy üzemellenőrző célú vizsgálatok során,
- a (C), (D) és (E) táblázatban szereplő vízminőségi jellemzők (indikátor paraméterek) a Központi Laboratórium álláspontja szerint szennyezést jeleznek,
- a (B) táblázatában feltüntetett kémiai komponens tekintetében határérték túllépés fordul elő, kivéve azon településeket, amelyek átmeneti ivóvízellátással érintettek,
Az illetékes területi mérnökség köteles az ivóvízminőség-javító beavatkozást azonnal elindítani az alábbiak szerint:
- Elkezdi az érintett létesítmények műszaki felülvizsgálatát, tisztítását, fertőtlenítését, mosatását a tisztítási technológia újbóli beszabályozását és
„Intézkedési tervet” készít, melyet haladéktalanul egyeztet az illetékes Népegészségügyi szervvel és megküldi jóváhagyásra az Üzemviteli Osztály részére.
1. Megrendeli az Ivóvízminőség Ellenőrzési Szabályzat 6.3 pontja szerinti első részletes bakteriológiai kontroll vizsgálatokat.
• A Központi Laboratóriummal egyeztetve az indokoltság mértékéig kiterjeszti a vizsgálatok helyét a részletes bakteriológiai vizsgálat komponenseire.
• Amennyiben az első részletes bakteriológiai kontroll vizsgálatok továbbra is határérték túllépést jeleznek, minimum az eredeti mintavételi helyről további részletes bakteriológiai és mikroszkópos biológiai (E) táblázat kontroll vizsgálatokat végeztet.
• Ha az intézkedések ellenére az előző pont szerinti mikroszkópos biológiai kontroll vizsgálatok esetén határérték túllépés jelentkezik, a mikroszkópos biológiai vizsgálatokat ki kell terjeszteni a hálózat betáplálási/átadási pontjaira is.
2. Amennyiben a (C), (D) és (E) táblázatban szereplő indikátor komponensek együttesen szennyezést jeleznek, az illetékes Területi Mérnökség a Központi Laboratóriummal egyeztetve határozza meg a vizsgálati komponensek körét és a mintavételi pontokat.
3. A (B) táblázat szerinti kémiai komponensek határérték túllépése esetén kontroll mintával kell ellenőrizni az intézkedés hatékonyságát, szükség esetén a mintavételi helyek kibővítésével, a probléma megoldásáig
- Ha az első kontrollminta eredménye megfelelő, lezárja az eljárást és irattározza az intézkedési tervet, továbbá 1 példányban megküldi az Üzemviteli Osztálynak és az illetékes Népegészségügyi szervnek.
- Abban az esetben, ha a kibővített és/vagy kontrollminták eredménye pozitív, akkor kibővített „INTÉZKEDÉSI TERV”- et állít össze, melyet haladéktalanul megküld az Üzemviteli osztály részére.
- Mindaddig folytatja a beavatkozásokat és azokat bővített „Intézkedési terv”- ben dokumentálja, jóváhagyatja az Üzemviteli osztállyal, amíg negatív (megfelelő) minőségű lesz a szolgáltatott ivóvíz.
- Ha a kontrollminta negatív, a beavatkozást befejezi, az „Intézkedési terv”- et lezárja és irattározza, majd 1 példányban megküldi az Üzemviteli Osztálynak és az illetékes Népegészségügyi szervnek.
6.2.3. Rendkívüli veszéllyel járó események:
Amennyiben olyan esemény következik be, amely magas közegészségügyi kockázatot jelent, az illetékes területi mérnökség haladéktalanul értesíti a Műszaki vezérigazgató-helyettest a Központi Laboratórium vezetőjét, az Üzemviteli osztályvezetőt és az illetékes népegészségügyi szervet. A Társaság érintett egységei közösen értékelik a kockázatot és meghatározzák a szükséges intézkedéseket, műszaki beavatkozásokat, a vízminőség vizsgálati helyek és komponensek körét. A vízminőségi eredmények alapján a jelen szabályozás 6.2.1 vagy 6.2.2. pontja szerint kell eljárni.
6.2.4. Ivóvíznőséggel kapcsolatos fogyasztói panasz bejelentés:
Amennyiben fogyasztói panaszbejelentés érkezik, az illetékes területi mérnökség haladéktalanul köteles kivizsgálni az esetet, megalapozottság esetén meghatározni a szükséges intézkedéseket, műszaki beavatkozásokat, a vízminőség vizsgálati helyek és komponensek körét. A fogyasztói panaszbejelentéseket egyedileg kell kezelni. A vízminőségi eredmények alapján a jelen szabályozás 6.2.1. vagy 6.2.2. pontja szerint kell eljárni. A fogyasztót a panaszkezelési szabályzat szerint kell tájékoztatni.
A Népegészségügyi szerv bejelentésére indított vízminőség-javító beavatkozást, a vízminőségi eredmények alapján, a jelen szabályozás 6.2.1. vagy 6.2.2. pontja szerint kell végezni, a Népegészségügyi szerv előírásai előírásainak figyelembevételével. Kapcsolattartó ebben az esetben az illetékes mérnökség.
Kiegészítő rendelkezések:
A területi mérnökségek a tervbe vett beavatkozásokat kötelesek rutinszerűen folytatni akkor is, ha az „Intézkedési Terv” még nem lett jóváhagyva.
A „Jelentés”, és szükség esetén az ”Intézkedési Terv” a jelen szabályzat mellékletében szereplő formanyomtatvány, és tevékenység alapján történő összeállításáért, valamint az Üzemviteli Osztályra történő haladéktalan továbbításért az illetékes területi mérnökség-vezető a felelős.
Azon vízműveknél, ahol a vízminőség-javító beavatkozás folyamatban van, az ütemezett vizsgálatok halasztásáról a laboratóriumvezető és az illetékes területi mérnökség-vezető közösen dönt.
A „Jelentés” és az „Intézkedési terv” formanyomtatvány mintákat a 6. számú melléklet tartalmazza.
Az Üzemviteli Osztály minden vízminőség-javító beavatkozásról kimutatást készít. A „Kimutatás” formanyomtatványa a 7. számú mellékletben található meg. A kimutatást az üzemviteli osztály negyedévente megküldi az illetékes Népegészségügyi szervek részére.
Azon vízműveknél, ahol a többszöri vízminőség-javító beavatkozások nem hoznak eredményt, Társaságunk külön egyeztetést tart az illetékes Népegészségügyi szervvel.
A vízműlétesítmények vízbiztonság-technikai előírásait külön szabályozások tartalmazzák.
Amennyiben ivóvíztermelés, kezelés, szállítás és tárolás műszaki létesítményeinek esetén a vízminőségi eredmények eltérnek az adott objektumra általánosan jellemző értékektől, az illetékes területi mérnökség kezdeményezésére, az Üzemviteli Osztály és a laboratórium bevonásával soron kívül megrendeli a kontroll mintázást, és elkezdi az eltérés okának feltárását. Amennyiben a fogyasztói pontokon is várható a változás, vagy az üzemelő vízbázison valószínűsíthető a kockázatot jelentő jelelmző megjelenése, „Vizsgálati terv”- et kell összeállítania a KöViM rendelet előírásai szerint. A „Vizsgálati terv”- et (beleértve a műszaki beavatkozásokat is) az Üzemviteli Osztály állítja össze, és a műszaki vezérigazgató-helyettes hagyja jóvá.
6.3. Adatnyilvántartó rendszer, adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek:
A vizsgálati eredményeket a MIR „laboratóriumi” alrendszerében kell nyilvántartani. Az adatbevitelt, a vizsgálati jegyzőkönyvek nyomtatását, és kiadását a Központi Laboratórium végzi.
6.3.1. Központi laboratórium adatszolgáltatásai:
Amennyiben Escherichia coli, Enterococcusok nitrit, THM és kötött aktív klór komponensek vonatkozásában jelentkezett határérték túllépés, a Központi Laboratórium azonnal értesítést küld az illetékes Népegészségügyi szakigazgatási szerv, az illetékes mérnökség és az Üzemviteli Osztály részére faxon vagy elektronikus formátumban. Rendkívüli esetben az Üzemviteli Osztály köteles a műszaki vezérigazgató-helyettest tájékoztatni.
A mérnökségek a működési területükről származó minták vízminőség vizsgálati jegyzőkönyveit egy példányban megkapják. Ezek irattárazása a mérnökség székhelyén történik.
Az Üzemviteli Osztály részére valamennyi határérték túllépésről értesítést küld a Központi Laboratórium.
A Központi Laboratórium a vizsgálati eredményeket csak a megrendelő részére adhatja át. Másnak akkor küldheti meg, ha az adatszolgáltatásra jogszabályi előírás kötelezi, illetve ha ehhez a vizsgálat megrendelője előzetesen írásban hozzájárult. Társaságon belüli adatszolgáltatás, a már ismertetett módon, továbbá a MIR labor alrendszer segítségével kerül megoldásra.
6.3.2. Üzemviteli osztály adatszolgáltatásai:
Külső adatszolgáltatást – a szabályzat tárgykörében – a Központi Laboratórium, illetve az Üzemviteli Osztály a következők szerint teljesíthet:
- A 21/2002 KöViM rendelet a vízminőségi jellemzők közül csak az üzemelő kútból származó mintákra ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget (lásd. az említett rendelet 4. sz. mellékletét).
- Az adatszolgáltatást – kiegészítve a figyelő kutak adataival – az erre vonatkozó előírások szerint kell megküldeni a hatóságoknak.
- A fogyasztói pontokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget a módosított 201/0000.xx. kormányrendelet 5.§ (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően – a vizsgálati eredmények illetékes Népegészségügyi szerv részére, negyedévenkénti elektronikus úton történő megküldésével – a rendelet 4. sz. mellékletével összhangban kerül végrehajtásra.
- A negyedéves adatszolgáltatással egy időben az illetékes Népegészségügyi szerv részére az Üzemviteli Osztály megküldi a vízminőség-javító beavatkozásról készült nyilvántartást, továbbá a Népegészségügyi szerv esetleges kérése esetén a lezárt esetek dokumentumait (jelentések, intézkedési tervek).
A vízminőség-javító beavatkozás ideje alatt vett minták is bekerülnek a MIR - be, önellenőrző vizsgálatként, de az adatszolgáltatási kötelezettség ezekre nem vonatkozik.
6.3.3. Területi Mérnökségek adatszolgáltatásai:
- Az illetékes Népegészségügyi szerv kezdeményezésére indított vizsgálatoknál, továbbá ivóvíznek nem minősíthető jellemzés esetén az ivóvízminőség-javító beavatkozások dokumentumait soron kívül meg kell küldeni az illetékes Népegészségügyi szerv és az Üzemviteli osztály részére jelen szabályzat 6.2.2. pontjában előírtak szerint.
- Kifogásolt ivóvíz minősítés esetén jelen szabályozás 6.2.1. pontja szerint kell a tájékoztatást elvégezni.
6.3.4. Fogyasztói tájékoztatás:
Fogyasztók felé történő adatszolgáltatás feladatát a Társaság Üzemviteli Osztálya látja el.
Az ivóvíz minőségére vonatkozó adatok nyilvánosak.
Az ivóvíz minőségére vonatkozó adatok nyilvánosak. A felhasználó írásbeli megkeresésére általános esetben a vízelosztó hálózatra vonatkozó, átlagos vízkémiai eredményeket szolgáltatja a társaság, térítésmentesen. Amennyiben valamilyen különleges okból ennél részletesebb adattartalom szolgáltatása szükséges (például tisztítás technológia tervezéséhez, szakdolgozat készítéséhez, stb.), az adatok kiadhatóságáról és az adatszolgáltatás formátumáról egyedi elbírálás alapján az Üzemviteli osztályvezető rendelkezik, szükség esetén felsővezetői tájékoztatást és jóváhagyást követően.
A szolgáltatott víz egészségre gyakorolt hatásáról Társaságunknál nincsenek adatok. Erre vonatkozó információt az illetékes Népegészségügyi szerv adhat.
A műszaki-gazdasági célra történő tájékoztatás kiadásáról a megrendelés eseti elbírálásával a cégvezetés dönt. Ez a szolgáltatás a felső-vezetés döntése alapján térítésköteles lehet.
Ha a beavatkozás során közvetlen szennyezés veszély nem áll fenn, és az illetékes Népegészségügyi szerv nem intézkedett az üzemelés feltételeiről, akkor a vízminőséggel kapcsolatban további tájékoztatási kötelessége nincs a szolgáltatónak. Az üzemeltetés további feltételeiről, a víz szolgáltathatóságáról, a felhasználás módjáról, a tájékoztatás rendjéről az illetékes Népegészségügyi szerv dönt.
Társaságunk ebben az esetben – a felesleges pánikkeltés elkerülése érdekében – csak az illetékes Népegészségügyi szerv állásfoglalása után értesíti „a fogyasztókat, az érintett önkormányzatot (önkormányzatokat) és a vízügyi hatóságot” a vízminőség romlásról.
A Népegészségügyi szerv állásfoglalása alapján a Társaság vezérigazgatója vagy helyettese, illetve az általuk felhatalmazott személy dönt arról, hogy milyen módon szükséges a fogyasztókat és az önkormányzatokat értesíteni a vízellátás korlátozásáról vagy betiltásáról, valamint az átmeneti vízellátás módjáról és rendjéről.
A jogszabályi előírások szerint a vízvezeték meghibásodásáról (csőtörésről) és annak elhárításáról nem kell azonnali tájékoztatást adni az illetékes Népegészségügyi szerv részére.
7. Vízbázis védelmi feladatok:
7.1. Előzmények:
Magyarország közüzemi vízellátását biztosító vízbázisok jelentős része sérülékeny földtani környezetben található. Ezen vízbázisok többségénél hiányoznak a kiépítést megalapozó vízkutatási munkák. Sem a vízbázis üzembe helyezésével egy időben, sem utólagosan nem került sor az igénybevételre előirányzott vízkészletek biztonságba helyezésére, nem építettek ki a víztermeléssel összefüggő hatásterületen végbemenő hidraulikai, vízminőségi változások nyomon követésére alkalmas ellenőrző-megfigyelő hálózatot, azaz a lakosság ivóvízellátását biztosító vízkészletek veszélyeztetettek, a vízbázis környezetében folyó területhasználatoknak, tevékenységeknek a termelt víz minőségére ható (esetleges) káros hatása nem követhető nyomon, nem jelezhető előre.
Ezt felismerve a Magyar Köztársaság Kormánya 1991. december 09.-én hozott határozatot (3058/3581/1991) a rövid- és középtávú környezetvédelmi intézkedési tervről. Ennek 19. tételében: az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram kidolgozását írta elő, melyet a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1995-ben terjesztett elő. Ennek alapján a Kormány határozatot hozott (2249/1995.VIII.31.) a célprogram végrehajtására. Az ivóvízbázisok előzetes állapotfelmérése (1996) után 1997-ben dolgozták ki a módszertani útmutatót az üzemelő, sérülékeny környezetben lévő ivóvízbázisok biztonságba helyezésére. 1997. július 18.-án a Kormány meghozta 123/1997. sz. rendeletét a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről.
7.2. Üzemeltetői feladatok:
A vízbázis védelem megvalósítása során a konkrét sérülékeny vízbázis, vízbázis védelem biztonságban tartási tervében foglalt feladatokat kell elvégezni. Ennek részeként a védett vízbázisoknál el kell végezni:
• észlelő hálózat elemeinek karbantartását,
• észlelő kutak évenkénti talpmélység ellenőrzését és ennek függvényében a szükséges kúttisztításokat,
• kútsapkák zárhatóságának ellenőrzését,
• hatósági kötelezés szerinti, de legalább évenkénti nyugalmi vízszintmérést,
• hatósági kötelezés szerinti, de legalább évenként a vízkémiai vizsgálatokat (A mintázások követelményeit az IVÓVÍZMINŐSÉG-ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT 8. fejezete tartalmazza.),
• évenként a védőterület használatát és szennyező források értékelését,
• valamint a hatósági kötelezés szerinti egyéb feladatokat az ott megjelölt gyakorisággal.
Éves rendszerességgel értékelni kell az ellenőrzések során nyert adatokat, a monitoring rendszer adatait és a védett vízbázis állapotát és meg kell állapítani a védelem hatékonyságát, az esetleges beavatkozások szükségességét. A védőidom, védőterület, védősáv veszélyeztetésének, szennyezésének vagy károsításának esetén az érintett hatóságokat értesíteni kell.
A védőidom – védőterület kialakítását előíró határozat szerinti biztonságban tartási terv előírásainak felülvizsgálatát a hatóság határozata szerinti gyakorisággal kell elvégezni. Eredeti állapottól lényegesen eltérő ismeretek keletkezése esetén a modellszámításokat is szükséges megismételni.
A vízbázisainkra vonatkozóan, vízbázisonként az Üzemviteli Osztályon nyilvántartást kell vezetni, melynek részeként nyilván kell tartani a vízbázisok övezetenkénti besorolását, a hatósági kötelezéseket és a hatóság által előírt feladatokra vonatkozó határidőket és minden olyan lényeges megállapítást, amely a vízbázisok veszélyeztetésére utal.
A vízmű-kutak belső védőterületei megfelelően kialakítottak, körbekerítettek, területükön csak üzemeltetéssel kapcsolatos tevékenység folyhat. A belső védőterületen biztosítani kell a csapadékvíz biztonságos elfolyását.
8. Rendkívüli vízellátás:
Vízellátási üzemzavart-, vagyoni kárt-, életveszélyes helyzetet - esetet az azt észlelő azonnal köteles jelenteni az üzemeltetést irányító mérnökség vezetőjének vagy helyettesének, a továbbiakban a kapott utasítást betartva kell intézkednie.
Vagyoni kár, életveszély esetén, ha az közvetlenül elhárítható, az azt észlelő szerelőnek azonnal be kell avatkozni a következő sorrendben:
- A kút(ak) meghibásodása esetén a búvárszivattyú(k) leállításával, tolózár(ak) zárásával,
kút - nyomóvezetékének meghibásodása esetén , a búvárszivattyú(k) leállításával, tolózár(ak) zárásával.
- A magas-tároló - hidroglóbusz meghibásodása esetén, a töltő-ürítő vezetékét kell lezárni, szükség esetén az ürítését is el kell végezni,
- Rendkívüli fertőtlenítés esetén, amennyiben a klórozó berendezés meghibásodik, annak hajtóvíz rendszerét kell leállítani, majd a klórpalack záró szelepét zárni kell. Az előírt óvintézkedések külön utasításban szerepelnek. A klórgáz adagoló hajtóvíz rendszerének meghibásodása esetén a klórgázpalack záró szelepét ugyancsak zárni kell.
Előrelátható több órás vízhiány esetén az illetékes önkormányzat közreműködésével - az 58/2013.(II.27.) sz. Kormány r. szerint - kell a fogyasztókat értesíteni.
Amennyiben az ivóvízellátás folyamatosságát bármilyen okból nem lehet a jogszabályi előírásoknak megfelelően betartani, Részvénytársaságunk a jogszabály (201/2001.Korm.rend.) által tett minimális vízigény kielégítését tartályos (5liter/fő/nap) vagy zacskós (3 l/fő/nap) víz helyszínre szállításával biztosítja, valamint tájékoztatja az érintett önkormányzat bevonásával a helyi lakosokat.
Ha az ivóvíz szolgáltatása a belterület legalább 20%-át, illetőleg 500-nál több főt érintően előre tervezetten 12 órát vagy üzemzavar esetén 6 órát szünetel, a Társaság az ivóvízszükséglet kielégítéséről köteles gondoskodni, a létfenntartáshoz szükséges 10 liter/fő/nap mennyiségben. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szolgáltatás kimaradás esetén 20 liter/fő/nap, 24 órát meghaladóan 30 liter/fő/nap az előírt ivóvízmennyiség.
A szolgáltatás felfüggesztése esetén úgy kell gondoskodni a létfenntartási és közegészségügyi vízigényről, hogy ahhoz az érintettek 150 méteres körzeten belül – legalább 20 l/fő/nap mennyiségben közterületi helyről, vagy egyéb módon hozzájuthassanak.
Amennyiben az ivóvíz szolgáltatásban 6 óránál hosszabb idejű kimaradás következik be, úgy elsősorban a Területi Mérnökségeknél lévő 3-3 db 600 l – es rozsdamentes acél tartályokat kell a szükségvízellátáshoz igénybe venni, ha ez nem elegendő, akkor a Szerviz üzemben lévő 2db 5 m3 – es rozsdamentes acél tartály segítségével kell biztosítani a lakosság számára szükséges ivóvíz mennyiséget (5 l/fő). E célra rendelkezésre áll még 2 db 5 m3-es – szivattyúval ellátott – rozsdamentes acél tartály. További lehetőségként áll rendelkezésre a „vízosztó” 500 l – es lajtkocsi tartálya és a kút-mosató Mercedes 3 m3 – es tartálya is. A tartályok feltöltése, - fertőtlenítésüket követően - az érintett településhez legközelebb eső szomszédos településen történik, amennyiben az adott településen nincs vízvételezési lehetőség.
9. Átmeneti vízellátás:
Az EU 98/83/EK irányelvében foglalt előírások magyarországi jogharmonizációját az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjére vonatkozó, 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet hivatott biztosítani. A rendelet értelmében 2006.12.25-ig illetve 2009.12.25-ig lehetett ideiglenes határértékeket alkalmazni az arzén, bór és fluorid komponensek vonatkozásában. A jogszabály értelmében egy alkalommal, maximálisan 3 éves időtartamra kérelmezhető volt a megadott határidő hosszabbítása. A fennálló vízminőségi problémákat a KEOP 1.3.0. számú pályázat segítségével finanszírozandó ivóvízminőség-javító program keretein belül kellett volna megoldani. Tekintettel arra, hogy a tervezett beruházások nem kerültek megvalósításra a tervezett időpontig, hazánk derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottság részére a határidő 2015.06.30-ig – ivóvízminőség-javító program befejezéséig – történő módosítása érdekében. Az Európai Bizottság 2012.12.25-re módosította az ideiglenes értékek alkalmazhatóságának időpontját. A módosított határidő lejárata után arzén esetében 10 µg/l, bór esetében 1,0 míg a fluorid komponensre 1,5 mg/l-es határérték alkalmazandó. Azokon a településeken, ahol nem kerülnek elvégzésre a jogszabályban megadott határidőig a nevezett komponensek tekintetében megfelelő koncentrációt eredményező beavatkozások, a 201/2001. (X.25.) kormányrendelet átmeneti ivóvízellátás biztosítását írja elő.
A kormány 1379/2012. (IX. 20.) számú, az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges intézkedésekre vonatkozóan kiadott határozatában foglaltaknak megfelelően az ivóvízminőség- javító programban tervezett beruházások megvalósulásáig a Honvédelmi Minisztérium 2013. évben konténeres víztisztítók gyártásával és telepítésével biztosítja az átmeneti ivóvízellátás tárgyi feltételét.
A 201/2001. (X.25.) kormányrendelet értelmében az átmeneti vízellátást az üzemeltetőnek kell biztosítania. A felmerülő költségeket a 201/2001. (X.25.) kormányrendelet és a 1379/2012. (IX. 20.) számú határozata szerint is a víziközmű tulajdonosa köteles viselni.
Településenként elkülönített, pontos nyilvántartást kell vezetni az átmeneti ivóvízellátás kapcsán felmerült tételekről és azok költségeiről.
10.Kapcsolódó rendelkezések és kezelési utasítások:
A jelen Üzemeltetési Szabályzat előírásain túl a vízmű rendszerében történő munkavégzés és egyéb feladatok ellátása során a következő szabályzatokat és utasításokat kell betartani figyelemmel arra is, hogy a felsorolás nem teljes:
- Munkavédelmi Szabályzat,
- Érvényes kockázatértékelések, veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázat elemzések,
- Vállalati Biztonsági Szabályzat a klór és vegyületeinek felhasználása a Zrt. működési területén,
- Tűzvédelmi Szabályzat,
- Készenléti Szabályzat,
- Tűzoltóvíz - Szolgáltatási Szabályzat,
- Kezelési és Karbantartási Utasítások
▪ Víztermelő kutak KU 20-1,
▪ Kútszivattyúk KU 20-2,
▪ Gázmentesítők KU 22-3,
▪ Vas- és mangántalanító KU 22-4,
▪ Fertőtlenítő berendezések KU 20-6,
▪ Tárolók mosatása, fertőtlenítése TU 20-7M,
▪ Ivóvízhálózat és műtárgyai KU 22-8M,
▪ TMK VILLANYSZERELÉS TU 25-7,
▪ Épületek KU 22-16,
▪ Földmunkák TU 23-1,
▪ Gépi földmunkák MU 22-7,
▪ Dúcolási munkák TU 23-2,
▪ Hálózatépítés és hibaelhárítás TU 20-9,
▪ Géptermi szivattyúk KU 22-5,
▪ Vízmérőcsere MU 22-6,
▪ Elektromos kapcsoló-berendezés KU 26-1,
▪ Áramfejlesztő gépek KU 26-2
11.Záró rendelkezések:
A jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 74-2/2012. június 22 - től érvényes Üzemeltetési Szabályzat, a 6/2006. számú Műszaki vezérigazgató-helyettesi Utasítás, valamint az 504/2009. Műszaki vezérigazgató helyettesi Szabályzat és a 34/2010. sz. Műszaki vezérigazgató helyettesi Utasítás is.
11.1. Mellékletek:
1. sz. melléklet: Kulcsszavak
2. sz. melléklet: IVÓVÍZMINŐSÉG-ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT
3. sz. melléklet: Folyamatirányító rendszer által jelzett hibák
4. sz. melléklet: Regionális mérnökség diszpécser központjába befutó hibák
5. sz. melléklet: Egyedi vízellátó rendszereken jelentkező hibák
6. sz. melléklet: Xxxxxxxx, Intézkedési terv minta
7. sz. melléklet: Kimutatás minta Kiadás dátuma: Békéscsaba, 2013.04.10.
Xxxx Xxxxxx
Műszaki vezérigazgató h.
1. számú melléklet
KULCSSZAVAK
• adatszolgáltatás
• mintavétel
• vízbázis
• kutak
• tároló
• tűzcsap
• időszakos vizsgálatok
• üzemzavar
• hibaelhárítás
• készenlét
• folyamatirányítás
• ivóvízminőség ellenőrzés
3. sz. melléklet
Folyamatirányító rendszer által jelzett hibák Nyomás távadó hiba
A többi mérés alapján (toronyszint, vízmennyiség mérés, kút üzemállapot, kútvízszint, elektromos teljesítménymérés, stb.) az üzemmenet biztonságos ?
igen nem
halasztható
készenlét
Lökösháza áp Kétegyháza áp. Pusztaföldvár áp
Technológiai vízmérő hiba
A többi mérés alapján (toronyszint, nyomás távadó, kút üzemállapot, kútvízszint, elektromos teljesítménymérés, stb.) az üzemmenet biztonságos?
igen nem
halasztható
készenlét
Xxxxxxxx
30 perc várakozás
hiba maradt megszűnt
készenlét
Behatolás jelzés
Riasztóval felszerelt helyen Egyéb helyen
biztonsági szolgálat intézkedik
hálózati gépész vagy készenlét
Elektromos elzáró szerelvény hiba
(az elektromos hajtómű működik, de a szerelvényt nem működteti)
másik elzáró-szerelvény használatával a vízszolgáltatás biztosítható?
igen nem
halasztható
készenlét
Üzemelő nyomásfokozó szivattyú nem szállít vizet
Felvett elektromos teljesítmény vizsgálata.
Nem üzemszerű Üzemszerű
Szivattyú leállítása toronyszint emelkedik-e az elvárt mértékben?
Tartalék szivattyú elindítása van
nincs igen nem
Toronyszint és fogyasztás
figyelembevételével Joghatással járó vízmérés-e? igen
nem
A vízmennyiségi adatok utólagosan pótolhatóak-e nem
készenlét
igen
halasztható
Üzemelő kútszivattyú nem szállít vizet Felvett elektromos teljesítmény vizsgálata
üzemszerű nem üzemszerű
aknavész több kevesebb,vagy 0
nincs van leállítás
hálózatra termelt össz víz tartalék indítása
nem csökkent csökkent nincs van
halasztható
vízmennyiség mérés adatai
utólagosan pótolhatóak-e leállítás
igen nem tartalék indítása
halasztható
készenlét
Átadási ponti vízmérő nem üzemszerű vízmennyiséget mutat
kevesebb több
Külső és belső nyomás különbsége toronyszint csökken-e (nyitott áp. esetében) (nyitott áp. esetében)
igen nem
illetékes területi mérnökségi diszpécser értesítése, intézkedés kérése
vízmennyiségi adatok pótolhatóak-e
nem igen
készenlét
nem emelkedett emelkedett toronyszint és fogyasztás
függvényében dönt
a torony vízszintemelkedése megfelel az elvártnak ?
halasztható
diszpécser
illetékes területi mérnökségi
halasztható
igen nem
Klórhiány
Mintavételi helyeken klórszint mérés
klórszint megfelelő klórszint alacsony
előreláthatóan 8 órát meghaladó hiány esetén
halasztható
készenlét
Xxxxxxxxx
a hiba valódiságának ellenőrzése
hiba valós téves hibajelzés
bizt.szabályzat szerint
vonatkozó
készenlét,ill.
folyamatos időszakos
készenlét
Nem megfelelő klórszint
naponta 2 vagy több riasztás? igen nem
halasztható
halasztható
Alacsony Magas
hiba megszűntetése
hálózati gépész
készenlét
előreláthatóan 8 órát meghaladó hiba esetén
Vízhiány, nyomáscsökkenés
Az érintett település toronyszint, átadási ponti vízmérő, nyomás távadók ellenőrzése
üzemszerű nem üzemszerű
érintett mérnökség diszpécsere
készenlét
4. számú melléklet
Regionális Mérnökség diszpécser központjába befutó hibák
Átadási pont
Szolgáltatót felhívni
Feszültség kimaradás
Fogyasztás és üzemállapot függvényében dönt
Halasztható
Szolgáltatót felhívni
Szolgáltatót felhívni, bejelenteni
Áramszolgáltatói hiba
Készenlét
Hibaelhárítás
10 perc várakozás
Hiba megszűnt
Hiba maradt
Hibaelhárítás
Aggregátorozás
Készenlét
Halasztható
Fogyasztás függvényébe n dönt
Áramszolgáltatói hiba
Hiba megszűnt
Készenlét
Áramszolgáltatói hiba
Tud róla
Szolgáltatót felhívni
Helyszínen levő gépész, ha nincs készenlét
Gépházakban feszültség kimaradás
Központból visszaindítható gépház | Helyszíni beavatkozást igénylő gépház: Vandhát,. Orh. Dózsa, Újkígyós, Gyoma | ||
Saját hiba
Készenlét
Halasztható
Fogyasztás függvényében dönt
Hibaelhárítás
Saját hiba
5. számú melléklet
Egyedi vízellátó rendszereken jelentkező hibák
Nem
Készenlét
Halaszt
Igen
Áramlásmérés hiánya kútüzemnél /pl. fagyás, leszívás, készülékhiba, elektromos hiba…/
Toronyszint a kapcsolási szintek alapján üzemszerűen
Tud róla
Halasztható
Toronyszint és fogyasztás függvényében dönt
Saját hiba
Halasztható
Feszültség kimaradás
Hiba megszűnt
10 perc várakozás
Hiba maradt
Nem tud róla
Készenlét
Áramszolgáltatói hiba
Áramszolgáltatót felhívni
Aggregátorozás
Készenlét
Hibaelhárítás
Toronyszint és fogyasztás függvényében dönt
Halasztható
Készenlét
Hiba maradt
Hiba maradt
10 perc várakozás
URH
Készenlét
Nem halaszt
GPRS
szolgáltatót
Tud róla
Hiba maradt
Hiba megszűnt
10 perc várakozás
PC újraindítása
Kardos, Nagygyanté
Egyedi
Modemhiba
Hiba megszűnt
Csoport os
Készenlét
Nem tud róla
50
6. számú melléklet
JELENTÉS (minta)
a határérték-túllépés miatt megtett vízminőség-javító beavatkozásokról
1. Vízmű neve:………………………………
2. Intézkedést végző neve:……………………..
3. Mintavétel dátuma:………………………….
4. Mintavételi helyek:…………………………….
5. Határérték túllépés:………………………….
6. Kiértesítés módja, ideje:…………………….
7. Intézkedések:………………………………..
7.1. Kibővített minták megrendelése (hely, típus, időpont):………………………
7.2. Műszaki beavatkozások:……………………
8. Kibővített minták:……………………………
(A bővítésről az üm. vezető dönt. Véglények, férgek, gombák jelenléte esetén a kiterjesztés kötelező.)
8.1. Kibővített minták megrendelése:………………………….
( Értelemszerűen ugyanaz mint a 3,4,5,6 pont)
8.2. Kibővített minták eredménye:
NEGATIV | POZITIV |
9. Kontrollmintázás a 4.) ponton | 9. Újabb beavatkozások 10. Kontrollmintázás a 4.) ponton + a kibővített helyeken |
9.1.; 10.1. Kontrollminták megrendelése:………………………………
(Értelemszerűen ugyanaz mint a 3,4,5,6 pont)
9.2.; 10.2. Kontrollminták eredménye:
NEGATIV | POZITIV |
10. Beavatkozás befejezése, JELENTÉS lezárása, irattározása: (dátum) | 11. Még újabb beavatkozások (előkészítés, végzés) 12. INTÉZKEDÉSI TERV összeállítása (dátum) 13. JELENTÉS lezárása, mellékelése az I.T- hez: |
Megjegyzés:
Hely, dátum:…………………
……………………….… egységvezető aláírása
INTÉZKEDÉSI TERV (minta)
(Vízmű megnevezése)
……………………………………………
1. Előzmények:……………………..
(Hivatkozás a mellékelt JELENTÉS - re; rövid lényegi leírás)
2. Beavatkozások elrendelése (felelősök, határidő)
3. Tervezett befejezés, kontrollmintázás, kiértékelés várható időpontja:………………
4. Intézkedési tervet
mellékelt kiegészítéssel * , kiegészítés nélkül* Jóváhagyom: (dátum, aláírás)
……………………….……………………… üzemviteli osztályvezető aláírása
5. Kontrollminták eredménye
5.1. POZITIV: beavatkozás folytatása, I.T. lezárása, új I.T. készítése, és jóváhagyatása
5.2. NEGATIV: I.T. lezárása, irattározása Megjegyzés: * megfelelő aláhúzandó Melléklet: JELENTÉS
Hely, dátum: ………………….
………………………. egységvezető aláírása
52
7. számú melléklet
201... évi Ivóvízminőség-javító beavatkozások (minta) KIMUTATÁSA | |||||||||||||
Sorszám | Vízmű | Mérnökség vezető | JELENTÉS | INTÉZKEDÉSI TERV | Megj. | ||||||||
Határért . túllépés | Kontroll minta | Xxxxxx s kelte | Jóváhagyás kelte | Népegész -ségügyi sz. egyezt. | Kontr. minta negatív | Lezárás kelte | |||||||
negatív | pozitív | 1. | 2. | 3. | |||||||||
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Békéscsaba, Xxxxxx xx 0.
CsatornamŰvek
Üzemeltetési Szabályzata
Készítette: BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK ÜZEMVITELI OSZTÁLYA
Xxxx Xxxxxx
osztályvezető
Kiadja: Üzemviteli Osztály
Jóváhagyta:
Xxxxxxxx Xxxx
műszaki vezérigazgató h.
Békéscsaba, 2005. február
T A R T A L O M J E G Y Z É K
2. A CSATORNAMŰ RENDSZERE, ÜZEME 3
3. ÜZEMELTETÉSI, TECHNOLÓGIAI LEÍRÁS 3
3.1.1 Gravitációs szennyvízelvezetés 3
3.1.2 Vákuumos szennyvízelvezetés 6
3.1.3 Nyomás alatti szennyvízgyűjtő rendszer 7
3.2.4. Eleveniszapos műtárgy 8
3.2.6. Egyéb biológiai műtárgy 9
3.2.7. Csepegtetőtestek 10
3.2.8. Nitrifikáció, denitrifikáció 10
3.2.9. Foszforeltávolítás 11
3.2.10. Ülepítők 11
3.2.11.Fertőtlenítés 12
3.2.12. Iszapkezelés 12
3.2.13. Szippantott szennyvíz fogadása 14
4. HIBABEJELENTÉS, HIBAELHÁRÍTÁS 14
4.1. Hibabejelentés 14
4.2. Hibaelhárítás - javítás 15
5. ÜZEMELTETÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 15
6. ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGTECHNIKAI ELŐÍRÁSOK 16
7. XXXXXXXX ÉS TISZTÍTÓTELEPI DOLGOZÓK EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN BETARTANDÓ JOGSZABÁLYOK 18
8. ÜZEMELTETÉSI ADATOK RÖGZÍTÉSE, TECHNOLÓGIAI ELLENŐRZÉSEK, MÉRÉSEK VIZSGÁLATOK 19
8.1. Üzemeltetéssel kapcsolatos adatok rögzítése 19
8.2. Helyi ellenőrzések 20
8.3. Központi Laboratóriumi ellenőrzések 21
9. ÜZEMZAVAR ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 22
10. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 22
11. KEZELÉSI ÉS KARBANTARTÁSI UTASÍTÁSOK FELSOROLÁSA 24
Jelen üzemeltetési szabályzat a Békés Megyei Vízművek által üzemeltetett csatornaművekre vonatkozik. Tartalmában megfelel a 21/2002. (IV.25.) KöViM rendelet követelményeinek.
A szabályzat a csatornaművekkel kapcsolatos általános leírásokat tartalmazza, ezen kívül megtalálhatók benne a készítés idején érvényes és ismert azon jogszabályok, melyeket az üzemeltetés során figyelembe kell venni, illetve előírásait alkalmazni kell. A helyi csatornaművekre vonatkozó előírások üzemeltetési utasítások formájában kerülnek kiadásra.
Valamennyi csatornaműnél a helyszínen kell tartani jelen üzemeltetési szabályzatot és a csatornamű üzemeltetési utasítását.
2. A CSATORNAMŰ RENDSZERE, ÜZEME
A csatornaművek a települések területén keletkező, zömmel kommunális eredetű szennyvizek elvezetésére és tisztítására épültek.
A szennyvízelvezető hálózatok kivétel nélkül elválasztott rendszerűek – a csapadékvíz elvezetése a szennyvíz elvezetésétől függetlenül történik.
A keletkező szennyvíz továbbítása nagyrészt gravitációs - lejtésben fektetett – csatornákon történik.
Békés város területén nyomásalatti elvezetés, Tótkomlós területén vákuumos elvezetés is üzemel a gravitációs elvezetés mellett.
Köröstarcsa és Körösladány településeken tisztán vákuumos szennyvízelvezető hálózat épült.
Az összegyűjtött nyers szennyvizek az átemelők, illetve a vákuumgépház szivattyúi segítségével jutnak a tisztítótelepre.
Valamennyi tisztítótelepen biológiai úton történik a szennyvíz tisztítása.
3. ÜZEMELTETÉSI, TECHNOLÓGIAI LEÍRÁS
3.1.1 Gravitációs szennyvízelvezetés
Gravitációs szennyvízelvezetés esetén a keletkező szennyvizek a hálózatba kerülve gravitációsan jutnak el az adott területhez, öblözethez tartozó átemelőbe.
Gravitációs hálózaton munkát csak 18. életévét betöltött, alapfokú biztonságtechnikai vizsgával rendelkező, védőoltással védett férfi csatornamű-kezelő szak-, vagy betanított munkás végezhet.
A gravitációs hálózat fedlapjainak meglétét, az elfolyás zavartalanságát, az esetleges csatornahibára utaló süllyedéseket szükség szerint, de legritkábban évente
szemrevételezéssel ellenőrizni kell, kiemelt figyelmet fordítva a gyakori meghibásodás veszélyét hordozó csatornaszakaszokra és a burkolt nagy forgalmú közutak alatti csatornákra. A szennyvíz hálózatra rá nem csatlakoztatott, de bekötővezetékkel rendelkező ingatlanokat legritkábban évente kell ellenőrizni, illetve ellenőriztetni.
Az észlelt hibákat kamerás vizsgálattal kell ellenőrizni. A dugulásokat nagynyomású csatornamosató géppel kell elhárítani, melyet kifejezetten ezzel foglalkozó csoportok végezhetnek külön, speciálisan az adott feladatra kidolgozott műveleti utasítások alapján.
A kis vízhozamú ágvezetékeket végaknától szükség szerint öblíteni kell.
Amennyiben szükségessé válik, a forgalom eltereléséről szabályos, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon kell gondoskodni.
Aknába történő leszállás előtt legalább három fedlapon 30 percig kell szellőztetni, majd műszerrel kell meggyőződni a légtér ártalmatlanságáról. Az aknába leszálló dolgozóhoz két fenti dolgozót kell beosztani, akik közül az egyik kizárólag lent dolgozó társát figyeli, mással nem bízható meg. Az aknába leszálló dolgozó esetleges mentéséhez mentőhevederzetet és mentőkötelet köteles viselni.
A gravitációs csatornák tisztítását szükség szerint kell elvégezni.
Az Rt. szennyvízelvezető csatornái nem mászhatóak, ezt az üzemeltetési és karbantartási munkák során szem előtt kell tartani, még akkor is, ha a keresztmetszet lehetővé teszi a bebúvást.
Közbenső átemelők létesítésére van szükség, ha a csatornahálózat olyan mélységbe kerül, hogy építése nagy beruházást igényel. Ekkor a hálózat gravitációs üzemét közbenső átemelők szakítják meg. A közbenső átemelők feladata, hogy csatornahálózaton érkező, időben változó mennyiségű és minőségű szennyvizeket magasabb szintről induló csatornahálózatba juttassák.
Az egyes öblözetek szennyvizeit az öblözethez tartozó szennyvízátemelőben elhelyezett szivattyúk juttatják nyomóvezetéken keresztül egy másik, a tisztítóműhöz közelebb lévő öblözet gravitációs csatornájába.
A Vízművek által üzemeltetett szennyvízelvezető hálózat átemelői részben régi típusú
– közbenső födémmel ellátott – részben modernebb, külön szerelvényaknával rendelekező, közbenső födém nélküli, Flygt szivattyúkkal ellátott MOBA átemelők, de van köztük kútgyűrűkből kialakított, EMU FA szivattyúkkal ellátott kisebb átemelő is. Az átemelők nagy része nedvesaknás (merülőszivattyús) rendszerű, azonban üzemelnek ún. szárazaknás szennyvízátemelők is.
Az összegyűjtött szennyvizeket a főátemelők juttatják a tisztítótelepekre. Mivel a főátemelők az egész csatornarendszer vizét szivattyúzzák, teljesítményük lényegesen nagyobb, mint a közbenső átemelőké.
Az utóbbi időben épült átemelők az időközben életbe lépett szigorúbb beépítési előírások miatt rendelkeznek a bűzös levegő környezetbe jutását megakadályozó Biofilter szagszűrő berendezéssel. A régebben épült átemelők közül Szarvason és Békéscsabán főleg az élemiszeripari eredetű szennyvizek elvezetése lakossági bűzpanaszokat okozott.
A szagproblémák kivédésére az érintett átemelőket biofilterrel láttuk el.
A biofilterben lévő szűrőegység biológiailag aktív szűrőanyagból áll. A szűrőanyag abszorbeálja a levegő szennyeződéseit, a szűrőanyagon lévő speciális
mikroorganizmusok biológiailag lebontják a szaghatást okozó anyagokat. A megtisztult levegő a kidobókürtőn keresztül kerül a környezetbe.
A berendezéshez utónedvesítő került beépítésre, mely folyamatosan figyeli a szűrőtöltet nedvesség-tartalmát, s az előírt érték alá csökkenés esetén automatikusan bekapcsol.
A berendezések fagyvédelemmel ellátottak.
A berendezésben keletkező kondenzvíz a csatornába kerül visszavezetésre.
- A biofilterek üzemeltetése során gondoskodni kell az előírt (50%) nedvességtartalom biztosításáról.
- A szűrőanyag magas sókoncentrációjának elérése esetén el kell végezni az öblítést.
- A tápanyagtartalom meghatározásokat a felhasználói kézikönyvben leírtak szerint és időközönként kell elvégezni.
Időszaki ellenőrzések keretében az alábbiakra kell figyelni, illetve állapotukat ellenőrizni:
- kiegészítő nedvesítés,
- vízszűrő,
- tartórács,
- belső vezetékek,
- mágnesszelep,
- ventillátor,
- elektromos vezérlő,
- fűtés.
A karbantartási tevékenységeket a karbantartási tervben rögzített időközönként kell elvégezni.
A biofilterek üzemeltetése során be kell tartani a berendezések mellé adott leírást és a karbantartási utasításban, valamint a karbantartási tervben foglaltakat.
A bűzpanaszok megszüntetése érdekében alkalmazott technika megfelel az elérhető legjobb technika feltételeinek:
- az alkalmazott berendezések működtetése során veszélyes hulladék nem keletkezik. A szűrőanyag egyik része komposzt, mely elhasználódás után fedőrétegként felhasználható, másik része polisztirol, mely egy hordozóanyag, szűrőcsere esetén az újabb adag komposzttal összekeverve újra felhasználható. A keletkező kondenzvíz a szennyvíztisztító telepre kerül.
- Az üzemelés során veszélyes anyag felhasználás nem történik.
Az átemelők nagy része be van kapcsolva a csatornaművek folyamatirányítási rendszerébe.
A szennyvízátemelők mindegyikénél ellenőrizni kell heti egy alkalommal a szintjelzők, visszacsapószelepek és tolózárak működését. Az ellenőrzést 2 fő, 18. életévét betöltött, alapfokú biztonságtechnikai vizsgával rendelkező, védőoltással védett férfi csatornaműkezelő szak-, vagy betanított munkás végezheti. Az ellenőrzés során csak az átemelő felső terébe, vagy a szerelvénykezelő térbe szabad belépni 30 perces szellőztetés után, meggyőződve a légtér gázmentességéről és oxigéntartalmáról, a szívóteret csak kívülről szabad ellenőrizni. Az átemelőbe történő belépéshez beszállási engedély szükséges. Ha feltétlenül szükséges belépni az átemelőbe, az egyik
dolgozó kintről figyeli a bent lévőt. Az eltávolított fedlapokat a munkavégzés után haladéktalanul vissza kell helyezni.
Az átemelő szivattyújának cseréjéhez amennyiben a kiemeléshez le kell menni az átemelőbe, minimum 3 fő szükséges úgy, hogy egy főre 50 kg-nál nagyobb súly nem eshet. Az átemelőben munkát végezni csak beszállási engedély birtokában, az abban rögzítettek betartásával szabad végezni. A szivattyút kiemelés előtt villanyszerelőnek ki kell kötnie az elektromos hálózatból. A kiemelést szakképzett személy végezheti vizsgáztatott emelő berendezéssel. Ha a kiemelt szivattyút el kell szállítani, ezt megelőzően le kell mosni. Emelés ideje alatt az aknában tartózkodni tilos. A behelyezett szivattyút villanyszerelőnek kell az elektromos hálózatra csatlakoztatnia.
Ha az átemelőben végzett munka megkívánja, ideiglenes átemelést kell kiépíteni, melyhez az ún. „mentőcsonkok” az átemelőkhöz tartozó szerelvényaknákban rendelkezésre állnak. Azon átemelőknél, amelyek nem rendelkeznek szerelvényaknával, a mentőcsonkot a szennyvíz nyomóvezetékre ki kell építeni.
Az átemelők tisztítását kell végezni:
- felületi korróziós károk miatt,
- mélyszívó fejes ülepedett anyagok miatt,
- uszadék miatt,
- csatornasérülésre utaló, a szokásostól eltérő mennyiségű homok esetén, ekkor a csatlakozó csatornahálózat vizsgálata is szükséges (pl.: kamerás)
3.1.2 Vákuumos szennyvízelvezetés
Köröstarcsa és Körösladány településeken teljes egészében, Tótkomlóson részben kényszer áramoltatású, vákuumos rendszerrel történik a szennyvíz összegyűjtése, szállítása. A szennyvizeket a rendszerben kialakított vákuum hatására a szennyvíz után beszívott levegő tolja, szállítja folyamatosan a vákuum gépház felé.
A rendszer fő részei: vákuum gépház, vákuum alatt lévő vezetékek, csatlakozó (beemelő) egységek (szelepaknák), valamint a szelepaknákhoz csatlakozó gravitációs gyűjtők.
Gravitációs gyűjtők
Az ingatlanokról a szennyvíz összegyűjtését, s a szelepaknákba történő juttatását végzik. Átlagosan egy szelepaknához 60-80 m hosszú gyűjtő tartozik.
Szelepaknák
A gravitációs gyűjtőkből a közterületen elhelyezett szelepaknák fogadják a szennyvizet és juttatják az elvezető rendszerbe. Egy-egy aknára maximum 6 db ingatlan van rákötve.
Az akna 1,0 m belső átmérőjű, közbenső födémmel ellátott beton akna. A közbenső födém alatt csatlakoznak be a gravitációs bekötőcsatornák. A födémen található a szelep, mely vákuum hatására nyit illetve zár. A nyitáshoz szükséges vákuumot a rendszer közvetítésével a vákuum gépházban elhelyezett vákuum szivattyúk állítják elő. A szelephez vízszint érzékelő szonda csatlakozik, mely a megfelelő szennyvízmennyiség elérésekor a szelep nyitását idézi elő.
Vákuum vezetékek
A vákuumos elvezető rendszerbe a szelepaknákban elhelyezett szelep juttatja a szennyvizet. A vákuum vezetékek feladata a gépházba juttatni a szennyvizet.
Vákuum gépház
A gépház feladata a településeken keletkező szennyvizek begyűjtése a hálózaton keresztül, a hálózatról érkező szennyvíz szakaszos tárolása (vákuumtartály), a hálózatban a vákuum tartása (vákuumszivattyú és vákuumtartály) illetve az összegyűlt szennyvíz tisztítótelepre történő továbbítása (kitápláló szivattyúk). A gyűjtés 12, illetve 16 m3-es vákuumtartályban történik. A szükséges vákuumot vákuum szivattyúk biztosítják a tartályban lévő vákuumszintről vezérelve.
Köröstarcsán és Körösladányban a szennyvíz a vákuumgépházból nyomóvezetéken a szennyvíztisztító telepre jut.
Tótkomlóson a vákuumtartályban összegyűjtött szennyvíz továbbítása a gravitációs hálózatba történik.
A gépházból a vákuumszivattyúk által szállított, szennyezett levegő biofilteren keresztül távozik a környezetbe.
3.1.3 Nyomás alatti szennyvízgyűjtő rendszer
Az alkalmazott nyomás alatti szennyvízgyűjtő rendszer „egy ház, egy akna” rendszerű, vagyis az ingatlanok szennyvizét házi szennyvízátemelők bocsátják szennyvíz közcsatornába. A nyomás alatti szennyvízgyűjtő csatorna a gravitációs szennyvízgyűjtő rendszerbe juttatja a szennyvizet, így a szennyvíztisztító telepre már vegyes rendszerű csatornahálózatból származó szennyvíz kerül.
Az ingatlan szennyvize gravitációsan csatlakozik a házi szennyvízátemelőbe, majd onnan szivattyú nyomja tovább közcsatornába nyomás alatt lévő bekötőcsatornán keresztül. A közcsatorna lehet gravitációs vagy nyomás alatti egyaránt, de nyomás alatti szennyvízgyűjtő rendszerről akkor beszélhetünk, ha legalább 2 db házi átemelő ugyanabba a nyomás alatti szennyvíz közcsatornába dolgozik.
A házi átemelő működéséhez szükséges villamos energia biztosítása, a gravitációs házi csatorna kezelése valamint a házi átemelő őrzése és hibájának jelzése az ingatlan- tulajdonos feladata, az átemelő és a bekötőcsatorna üzemeltetése pedig a szennyvíz közmű üzemeltetőjének a kötelessége, de telekhatáron belül a közmű üzemeltető csak az ingatlan-tulajdonos tudtával és beleegyezésével tartózkodhat, dolgozhat (ellenőrzés, karbantartás, hibaelhárítás).
A tisztítótelepekre érkező szennyvíz mennyiségét méréssel meg kell meghatározni. A mérés történhet a nyomóvezetéken érkező nyers szennyvíz, illetve a tisztított elvezetett szennyvíz mennyiségének meghatározásával.
Amennyiben ez a tisztítótelepen lévő mérővel nem megoldható (pl.: mérő meghibásodása, hitelesítés stb.) abban az esetben erre a célra felhasználhatók a végátemelők mérői.
A településen összegyűjtött szennyvíz a főátemelő(k)től, illetve a vákuumgépháztól nyomóvezetéken érkezik a tisztítótelepre.
A beépített rácsok egy része kézi tisztítású durva rács, más részük gépi tisztítású finomrács.
A rácsok feladata a szennyvízben lévő, azzal érkező durva úszó és lebegő szennyező anyagok eltávolítása, a telepek tisztítóberendezéseinek védelme. A rács által kiszűrt hulladék a telepek többségében gyűjtőedénybe (kuka, konténer) kerül.
A kifogott rácsszemét elhelyezése fogadói nyilatkozat alapján, illetve vállalkozási szerződés keretében környezetvédelmi engedéllyel rendelkező hulladéklerakó telepre kerül elszállításra. Telepenként az illetékes elhelyező hulladéklerakó telep megnevezését az üzemeltetési utasítások tartalmazzák.
A keletkező, a tárolt és az elszállított rácsszemét mennyiségéről az üzemnaplóban nyilvántartást kell vezetni.
Kommunális hulladéklerakón csak olyan szennyvíztisztításból származó rácsszemét (hulladék) helyezhető el, amelyben a fekál coli és a feál streptococcus ml-ben mért mennyisége a kezelés során az eredeti értéknek 10%-a alá csökken.
A Vízművek által üzemeltetett szennyvíztisztító telepek egy része rendelkezik homokfogó műtárggyal. A csatornahálózat által szállított szennyező anyagok tekintélyes hányada homok. A homokfogó a telepek rács után következő műtárgya.
Feladata: - gépészeti berendezések, főleg szivattyúk, keverők kopás elleni védelme,
- a telepi műtárgyak összekötő vezetékeiben az ülepedés megakadályozása,
- műtárgyak szervetlen anyag terhelésének csökkentése,
- a műtárgyak homokkal való feltöltődéséből származó károk és leürítések elkerülése.
A szennyvíz átlagos áramlási sebessége a homokfogóban lecsökken, ezáltal a víznél lényegesen nagyobb sűrűségű homok a fenékre ülepíthető.
Használatos típusok: hosszanti átfolyású, illetve tangenciális homokfogó.
A homokfogóból kikerülő hulladék engedélyes hulladéklerakó telepen kerül elhelyezésre. Gyűjtése történhet a rácsszeméttel együtt vagy külön tároló edényben.
A keletkező, a tárolt és az elszállított homokfogó hulladékok mennyiségéről az üzemnaplóban szintén nyilvántartást kell vezetni.
Az eljárás során a tisztítandó szennyvízhez eleveniszap adagolása történik (a tisztítás beindulásakor, majd a recirkulációval) és az így létrejövő keverék levegőztetését és áramoltatását kell biztosítani.
Bizonyos idő elteltével az eleveniszapot fölös iszapként kell a rendszerből elvezetni. Az eleveniszapos eljárás szuszpendált állapotban jelenlévő mikroorganizmusokat használ oldott és kolloidális szerves anyagok CO2, H2O és szervetlen molekulákká oxidálásához.
A szervesanyag lebontását végző, az eleveniszapban lévő élő szervezetek megfelelő koncentrációját, illetve aktivitását iszaprecirkuláció, illetve a levegőztetéssel bejuttatott oxigén igényelt mennyisége biztosítja.
Az oxidációs árok az eleveniszapos eljárás egyik speciális változata. Teljes oxidációs árkos rendszerben utóülepítő és recirkuláció tartozik hozzá. A nyers szennyvíz rácson keresztül kerül az árokba, homokfogó ezeken a telepeken nem üzemel.
Az oxidációs árok a levegőztető medence szerepét tölti be. A nyers szennyvíz az árokban már előzőleg kifejlődött aktív organizmusokkal keveredik. A levegőztető berendezés rotor, mely az oxigént az aerob élő szervezetek részére a szennyvízbe juttatja és az árok szennyvizét keveri és mozgatja. Az árokban az átlagos áramlási sebesség 0,3-0,5 m/s a szilárd anyagok szuszpendált állapotban tartása céljából, s ez egyben a pelyhek megfelelő oxigén ellátását is biztosítja. A rotor működésének harmadik célja a nyers szennyvíz nagyobb szennyezőanyagainak darabolása.
A rotor által az áramló szennyvízbe bevitt oxigén mennyisége elsősorban a rotor merülési mélységétől és forgási sebességétől függ.
Mivel az oxidációs árok zárt reaktorrendszer, így az illékony szuszpendált anyagok (biomassza) mennyisége fokozatosan nő. A folyamatból bizonyos mennyiségű iszapot időnként el kell távolítani.
Az oxidációs árok feladata a szennyvíz szerves anyagainak oxidálásán túlmenően a nitrifikáció is.
A rotor által bevitt levegő kiegészítéseként – megfelelő vízmélység esetén – ejektoros mélylégfúvó üzemeltethető.
A vízmélység növelése érdekében átalakított oxidációs árkok légellátását légfúvók biztosítják finombuborékos levegőztető elemeken keresztül, keverővel történő áramoltatás mellett.
3.2.6. Egyéb biológiai műtárgy
Az alkalmazott eleveniszapos műtárgyak igen különbözőek.
Sorbakapcsolt terek esetén a különböző térrészek annyiban különböznek egymástól, hogy van-e jelen oxigén és milyen formában (anaerob, anoxikus ill. aerob terek). A fázisszétválasztást különálló utóülepítő(k) végzi(k).
Sorbakapcsolt terek végzik a biológiai tisztítást kétlépcsős eleveniszapos rendszer esetén is.
A rendszer két, egymástól elválasztott sorbakapcsolt eleveniszapos folyamatból épül fel. A két elválasztott iszaprendszer két specializált mikroorganizmus populáció kifejlődését és tevékenységét teszi lehetővé. Az első lépcsőben a szennyvízben általában jelenlévő sokféle mikroorganizmus a szennyvíz szén anyagainak zömét lebontja. A második lépcsőben a lassabban szaporodó nitrifikáló baktériumok tevékenysége a jellemző.
SBR reaktor esetén egy tér látja el a különböző funkciókat (az utóülepítő szerepét is) időben eltolva a folyamatokat egymástól. Ez a megoldás iszaprecirkulációt nem igényel.