Vállalkozási szerződés
Vállalkozási szerződés
mely létrejött egyrészről Kiskunhalas Város Önkormányzata
székhely:
Azonosító:
adószám:
képviseli:
mint Megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő) másrészről a
székhely:
Tel/fax:
Cégjegyzékszám:
adószám:
bankszámlaszáma:
Vállalkozó kivitelezők nyilvántartása szerinti nyilvántartási szám:
képviseli:
mint Vállalkozó (a továbbiakban: Vállalkozó)
(a Megrendelő és Vállalkozó együttesen: szerződő Felek)
között alulírott helyen és időben az alábbi feltételek szerint.
Előzmények:
Megrendelő a jelen szerződés megkötésére irányulóan „A KISKUNHALASI XXXXXXX XXXXXX LOVASPARK TEKINTETÉBEN A 1818/2016. KORMÁNYHATÁROZATTAL ODAÍTÉLT TÁMOGATÁSBÓL MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK KIVITELEZÉSE” tárgyban 2017. október
….. napján 5 ajánlattételre felkért Ajánlattevő részére megküldött közvetlen ajánlattételi felhívással a 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (továbbiakban: Kbt.) 112. § (1) bekezdés b) pontja és 115. § (1) bekezdése szerint közbeszerzési eljárást bonyolított le, melynek eredményét az Összegezés - mint az ajánlatok elbírálásáról szóló dokumentum - megküldésével 2017. xxxxxx napján kihirdette azzal, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese a Vállalkozó lett. Az eljárás eredményeképpen Megrendelő és Vállalkozó a Kbt. 131. § (1) bekezdése értelmében a törvényes határidőn belül vállalkozási szerződést kötnek.
A Megrendelő az ajánlattételi felhívásban tájékoztatta az Ajánlattevőket, hogy a megvalósítás pénzügyi fedezetét teljes egészében a 2016. évi Központi költségvetés terhére az Egyes települési önkormányzatok feladatainak támogatása érdekében történő előirányzat- átcsoportosításokról szóló 1818/2016. (XII. 22.) Korm. határozattal Kiskunhalas Város Önkormányzata részére az önkormányzati ingatlanok fejlesztése a lovas iskola megvalósítása érdekében támogatási célra nyújtott támogatás biztosítja.
A Megrendelő továbbá tájékoztatja Xxxxxxxxxxxxxx, hogy a fent hivatkozott támogatási összeggel rendelkezik. Ezért jelen szerződés mindkét fél általi aláírásának dátuma egyben a jelen szerződés hatályba lépési dátumának is minősül.
1. Szerződés tárgya, tartalma
1. Megrendelő megrendeli, Vállalkozó pedig elvállalja a fent megjelölt közbeszerzési eljárás iratanyagában (különösen közbeszerzési műszaki leírásban) foglalt tartalommal az ott megjelölt Építési Beruházási munkálatok elvégzését eredményfelelősséggel.
Teljesítés címe és hrsz-a: 6400 Kiskunhalas, 630/10 hrsz., természetben 6400 Kiskunhalas, Xxxxx Xxxxx xxxx 0/a.
2. Vállalkozó feladata a közbeszerzési műszaki leírás, az árazatlan költségvetés, a rendelkezésre álló tervek, létesítési engedély, valamint a hatályos jogszabályok, szabványok és szakmai szokványoknak megfelelően a jogszabály szerint szükséges kiviteli szintű terv(ek) és szükség esetén szakági tervek elkészítése, a kivitelezési munkálatok teljes körű megvalósítása, ill. ennek megvalósulási tervdokumentációban, illetve a használatba vételhez szükséges engedélyeztetési eljáráshoz elengedhetetlen engedélyes tervdokumentációban való dokumentálása, annak érdekében, hogy az elkészült létesítmény, ill. feladat a rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen.
3. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy elvégzi az 1.1. pontban megnevezett és a közbeszerzési dokumentumokban specifikált feladatok ellátását (továbbiakban: Munka), az ajánlatában vállalt, ill. jelen szerződésben megállapítottak szerint, az ott rögzített minőségben, teljesítési határidőben és a 2.2 pontban rögzített vállalkozói díj (a továbbiakban: Vállalkozói Díj) ellenében.
4. Vállalkozó kijelenti, hogy megismerte a műszaki dokumentáció részeként rendelkezésére bocsátott tervek és egyéb dokumentumok tartalmát, és az abban foglalt munkálatok teljes körű megvalósítására tett ajánlatot. Figyelemmel arra is, hogy a rendelkezésre bocsátott tervek és dokumentumok – jellegükből adódóan, a szakmai szabályok és szokások szerint – a feladatokat milyen részletességgel ábrázolják. Vállalkozó kijelenti továbbá, hogy a Ptk. 6:244 § (1) bekezdésében meghatározott többletmunka kockázatát magára vállalja, azokat köteles külön térítés nélkül elvégezni, annak ellenértékét nem érvényesítheti, mivel a vállalkozói díj a jelen szerződésben átalányáron került meghatározásra.
5. Vállalkozó a munkát hiány- és hibamentesen, szerződés szerinti határidőre köteles elvégezni. Vállalkozó a munkavégzés során csak érvényes alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező anyagokat, berendezéseket, szerkezeteket használhat fel. Fentiek alatt olyan anyagokat és szerkezeteket ért Megrendelő, melyek a gyártó által előírt hiány- és hibamentes terméknek megfelel, továbbá sérülés és minden egyéb hibától, hiánytól mentes és megfelel a jogszabályi előírásoknak. A hiány- és hibamentes munkálatokként Megrendelő a jogszabályoknak, szakmai szokásoknak, szabványoknak is megfelelő, hiány- és hibamentességet érti. A beépített anyagok, berendezések, szerkezetek minőségét igazoló dokumentumokat (különösen: műbizonylat) a Vállalkozó az építési tevékenység során a Megrendelő képviselőjének köteles bemutatni, ill. a végteljesítéshez Megrendelő részére átadni.
6. A Vállalkozót eredményfelelőssége alól a Megrendelő, ill. a Műszaki Ellenőr ténylegesen megvalósult eredményt jóváhagyó nyilatkozata nem menti fel.
7. Amennyiben a közbeszerzési eljáráshoz kiadott műszaki leírásban, vagy az árazatlan költségvetésben esetlegesen – a minél pontosabb műszaki specifikáció megadásának érdekében - konkrét anyag vagy típus megnevezés szerepel, Ajánlatkérő – a kiviteli terv köteles munkarész tekintetében a kiviteli tervben való rögzítés alapján - azzal egyenértékű teljesítést is lehetővé tesz, különös tekintettel a Vállalkozó kiviteli terv készítési feladatára. Az egyenértékűséget a releváns műszaki jellemzők alapján szükséges megítélni és az erre vonatkozó jóváhagyást a kiviteli terv alapján, ill. a beépítést, felhasználást megelőzően a Műszaki Ellenőr adja meg. Releváns műszaki jellemzőknek a műszaki leírásban és/vagy költségvetésben szereplő azon jellemzők tekintendőek, amelyekkel az adott anyag, ill. anyagtípus besorolása, minősítését meglapozó lényegi tulajdonságai jellemezhetőek.
8. Ugyanakkor a Felek kifejezetten rögzítik, hogy a műszaki leírásban foglaltaktól eltérő műszaki megoldást Vállalkozó csak a Kbt.-ben rögzített feltételek fennállása esetén Megrendelő előzetes hozzájárulásával alkalmazhat.
9. Megrendelő nyilatkozik, hogy a létesítési engedély köteles szerződéses feladatok tekintetében a szükséges jogerős építési engedéllyel rendelkezik és ezt Vállalkozó részére bocsátotta, azzal, hogy Vállalkozónak az engedély rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartania.
10. A teljesítés során keletkező, szerzői jogi védelem alá eső alkotáson (terveken, dokumentációkon) Megrendelő területi korlátozás nélküli, harmadik személynek átadható teljes körű felhasználási és átdolgozási (továbbtervezési) jogot szerez. Továbbá, amennyiben a Megrendelő a Vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, megoldásról vagy műszaki ismeretről szerez tudomást, úgy a jelen szerződésben foglaltak alapján afölött is rendelkezni jogosult. Felek rögzítik, hogy a vállalkozói díj kifejezetten ezen feltétel ismeretében került meghatározásra.
11. Felek kijelentik, hogy jelen szerződés tekintetében szükségessé váló értelmezési kérdésekben a szerződést megalapozó közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívása, a közbeszerzési dokumentumok, kiegészítő tájékoztatás és Vállalkozó nyertes ajánlata alapján fognak eljárni.
2. Vállalkozói díj és annak megfizetése
1. A szerződés, az elszámolás és a számlázás, továbbá a kifizetés pénzneme: HUF.
2. Vállalkozó a szerződés teljesítésért Vállalkozói Díjra jogosult.
A Vállalkozó Díj mértéke …………………………………………….,- Ft + ÁFA, azaz
…………………………………………………… forint + általános forgalmi adó, bruttó
………………………………………………… Ft.
3. Felek megállapodnak abban, hogy a vállalkozói díj átalánydíj (mely a kapcsolódó szolgáltatások, költségek, stb. egészét tartalmazzák), amelynek jogi természetével tisztában vannak. Vállalkozó ez alapján a közbeszerzési dokumentumok szerinti megvalósítási feladat tekintetében további fizetési igényt Megrendelővel szemben semmiféle jogcímen nem támaszthat, kivéve a késedelmi kamatot.
4. A Vállalkozó kijelenti, hogy a vállalkozói díj a műszaki terveknek, az érvényben lévő jogszabályok és egyéb műszaki előírások szerinti megvalósításhoz szükséges valamennyi munka ellenértékét, a Vállalkozó valamennyi anyag- és munkadíjköltségét és a vállalkozás teljesítésével kapcsolatban felmerült valamennyi egyéb költséget (különösen szállítási költségeket, adókat a Vállalkozó munkavállalóinak munkabérét és járulékait, külföldi és belföldi anyagszállítási és csomagolási költségeket, vámköltségeket, vámpótlékot, a teljesítéshez szükséges teljesítési költségeket, ideiglenes melléklétesítmények, felvonulási épületek és területek megvalósítási költségeit, ezek használati, illetve üzemeltetési költségeit, jelen szerződésben rögzített szolgáltatások ellenértékét, illetve a vízszintes és függőleges anyagmozgatás költségeit, a Vállalkozó által használt munkaterület őrzési költségeit, a Vállalkozó által végzett munkák megóvási költségeit, valamint a fel- és levonulással kapcsolatos összes költséget, beleértve ezen tevékenységek végzése közben esetlegesen okozott károk helyreállítási költségeit is és minden egyéb mellékköltséget úgy, mint pl. biztosítás, ideiglenes energiaellátás, engedélyezési /hitelesítési költségek, a terület igénybevételi díját) függetlenül azok jellegétől magában foglalja. A szerződésben nevesített jogcímeken felül Vállalkozó egyéb címen díjazásra nem tarthat igényt.
5. Az átalánydíj a Megrendelő által szolgáltatott műszaki dokumentumok, műszaki leírás, illetve árazatlan költségvetés és a Vállalkozó ajánlatban benyújtott költségvetése alapján került meghatározása, azzal, hogy az árazatlan költségvetésben rögzített
mennyiségek tájékoztató jellegűek, az ajánlattétel célját szolgálták. Vállalkozónak az előírt részfeladatokat az általa készített kiviteli és adott esetben szakági tervek szerinti, ill. a ténylegesen szükséges mennyiségekkel kell megvalósítania.
6. Szerződő Felek rögzítik, hogy a Kbt.-ben foglaltakkal összhangban, az Ajánlattételi dokumentációban és az ajánlatban szereplő valamely munkarész – bármely költségvetésben szereplő sor szerinti, ill. annak megfelelő részfeladat – teljeskörű elmaradása esetén a Vállalkozó nem tarthat igényt az adott munkarészre eső vállalkozói díjra. Ezt a Xxxxx elmaradó tételként kezelik, a Vállalkozói díj ezen tétel költségvetés szerinti részárával csökkentésre kerül. A hivatkozás, indokolás és a részár összeg a végszámla teljesítés igazolásában rögzítendő.
7. Felek rögzítik, hogy a fenti vállalkozói díj tartalékkeretet nem tartalmaz, továbbá, hogy jelen szerződés rendelkezései vonatkozásában a Felek tartalékkeret jogintézményét nem alkalmazzák.
8. A számlák kiállítására, az Áfa mértékére, elszámolására a mindenkor hatályos jogszabályok és az Áfa törvény rendelkezései az irányadóak. Megrendelő és Vállalkozó is nyilatkozik arról, hogy belföldön nyilvántartásba vett adóalany. Felek a teljesítés során a számla kifizetésével kapcsolatban minden esetben a 2007. évi CXXVII. Törvényben (továbbiakban: ÁFA tv.) foglaltaknak megfelelően járnak el. Felek rögzítik, hogy a beruházás egy része építési engedélyköteles tevékenység.
9. Megrendelő többletmunkaigényt nem fogad el. Ezzel kapcsolatban Vállalkozó – mint a szerződés tárgyával kapcsolatban kellő szakértelemmel rendelkező jogi személy – jelen szerződés aláírásával kijelenti, hogy a közbeszerzési eljárás alatt teljes mértékben megismerte az elvégzendő feladatot és annak körülményeit, így kijelenti, hogy az általa megajánlott vállalkozói díj valamennyi szerződéses feltétel kielégítéséhez szükséges munkára (anyagra, berendezési és felszerelési tárgyra, stb.) fedezetet nyújt, így többletmunkaigényéről jelen szerződéssel feltétel nélkül és visszavonhatatlanul lemond. Ez kiterjed a Ptk. 6:245. § (1) bek. második mondatában foglalt költségekre is. Vállalkozó kijelenti, hogy az ár-, árfolyamváltozásokkal, továbbá banki, adózási kondíciók változásával kapcsolatos kockázatokat felmérte, és arra a vállalkozói díj teljes mértékben fedezetet nyújt.
10. Pótmunka esetén a Felek a Kbt. rendelkezési szerint járnak el azzal, hogy pótmunkára csak a közbeszerzési műszaki leírásban és árazatlan költségvetésben nem szereplő, az ajánlattételkor az ajánlattevőtől, mint hasonló tevékenységet üzletszerűen végző gazdasági szereplőtől elvárható gondossággal előre nem látható okból kerülhet sor. A pótmunka elszámolása a Ptk., a Kbt. valamint az egyéb hatályos jogszabályok pótmunkára vonatkozó rendelkezései szerint történik.
11. Megrendelő a kifizetés során az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. §- ában foglaltakat teljes körben alkalmazza.
12. A Kbt. 135. § (7) bekezdése alapján Megrendelő a szerződésben foglalt - általános forgalmi adó nélkül számított - teljes ellenszolgáltatás 30 %-ának megfelelő összegű - előleg igénybevételének lehetőségét biztosítja legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül, szabályszerű előlegbekérő, vagy előlegszámla alapján. Amennyiben az előleg megfizetése előlegbekérő dokumentum alapján történt, úgy az előleg összeg kifizetését követően a hatályos jogszabályoknak megfelelően előlegszámla kiállítása is szükséges. Az előleg összege arányosan kerül elszámolásra a részszámlák és a végszámla értékéből. (Az elszámolható előleg összege a teljes előleg összeghez képest a részszámla értékének teljes vállalkozói díjhoz való arányához viszonyítandó, oly módon, hogy az utolsó részszámlából a teljes fennmaradó előleg összeg elszámolásra kerül.) A szerződés esetleges későbbi módosítása az előleg összegét nem érinti.
13. A folyósított előleg összegét a Szerződés céljával és tartalmával összhangban kell felhasználni. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő az előleg felhasználást jogosult ellenőrizni, és annak kapcsán – ideértve Vállalkozó szerződésszegésének eseteit is – fenntartja magának a jogot az előlegnek a szerződés céljával és tartalmával nem összeegyeztethető módon történő felhasználása vagy hasznosítása esetén az előleg visszakövetelésére.
14. Vállalkozónak legkésőbb az előleg kifizetését követően a hatályos jogszabályoknak megfelelő előlegszámlát kell kibocsátania. Az előleg fizetését a Kbt. 137. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő nem teszi függővé a szerződő fél részéről biztosíték nyújtásától.
15. Vállalkozó az előlegszámlán túl az igazolt teljesítést követően max. 5 db részszámlát (a kivitelezés legalább 15, 30, 45, 60, 75 %-os készültségének elérése, vagy meghaladása esetén) és 1 db végszámlát jogosult kiállítani. Részszámla kiállítása abban az esetben lehetséges, ha a számla részletezővel igazolt és Műszaki Ellenőr (Megrendelő által megjelölt szervezet/személy) által elismert részteljesítés értéke eléri vagy meghaladja a teljes vállalkozási díj 15, 30, 45, 60, ill. 75 %-os mértékét. Azzal, hogy Megrendelő
– a műszaki ellenőr tételes költségvetésen alapuló egyetértő véleménye alapján – indokolt esetben lehetőséget ad az építési helyszínre beszállított, betárolt, tételesen felmért és igazolt építőanyag ellenértékének figyelembe vételére a részszámla kiállítást megalapozó készültségi arányok megállapítása során. A végszámla összege nem lehet kevesebb, mint a teljes vállalkozási díj 20 %-a. Felek kifejezetten rögzítik, hogy a részszámlázási jogosultság nem jelent egyúttal számlázási kötelezettséget is. Amennyiben a Vállalkozó a munkát csak egyes jelentős munkarészek párhuzamos kivitelezésével és egy időben történő lezárásával tudja megvalósítani, úgy jogosult a teljesítést összevontan, vagy akár egy összegben is számlába állítani.
16. Vállalkozó számla benyújtására a Műszaki Ellenőr (Megrendelő által megjelölt személy) által előzetesen jóváhagyott, az elvégzett feladatokat és azok ellenértékét tartalmazó számla részletező alapján és a Műszaki Ellenőr által is aláírt teljesítésigazolás kézhezvételét követően válik jogosulttá. A teljesítés ütemezése keretében Megrendelő a szerződés szerinti valamennyi munka elvégzését (szerződés maradéktalan teljesítése) a sikeres és eredményes műszaki átadás-átvételben és a megvalósulási dokumentáció, valamint a használatba vételi engedélyezési dokumentáció Megrendelő Önkormányzat részére történő átadásában határozza meg. Végszámla benyújtása akkor lehetséges, ha a következők közül valamennyi megvalósult: sikeres műszaki átadás-átvétel, a megvalósulási dokumentáció, valamint a használatba vételi engedélyezési dokumentáció Ajánlatkérő Önkormányzat részére történő átadása.
17. Vállalkozónak az un. aktiváláshoz szükséges adatokat a sikeres műszaki átadás-átvételt követően Megrendelő által biztosított formanyomtatványokon papír alapon és elektronikusan is rendelkezésre kell bocsátania.
18. Megrendelő amennyiben a Vállalkozó írásbeli értesítésére (készrejelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő
15 napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást vagy megkezdi, de a szerződésben meghatározott határidőben - mely maximum 30 nap lehet – nem fejezi be a Vállalkozó kérésére a teljesítés igazolást köteles kiadni, a műszaki átadás-átvétel tekintetében.
19. Megrendelő, ill. képviselője a (rész)teljesítésről a Kbt. 135. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint a Vállalkozó teljesítésétől vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles nyilatkozni.
20. A teljesítésigazolás - mely a számla (számlák) kötelező melléklete - aláírására Megrendelő részéről …………………………………és/vagy jogosult.
Amennyiben a támogatási forrásból eredően a teljesítés igazolásra, vagy számlára a jogszabályi előírásokon túl a Támogató által kötelező adattartalom, vagy formai
követelmény kerül meghatározásra, úgy az elszámolhatóság érdekében ezen követelményeknek Vállalkozónak eleget kell tennie.
21. A számlát a hatályos jogszabályok szerint, a Megrendelő nevére és címére kell kiállítani, az adószám feltüntetésével és benyújtani Megrendelő bevezető részben rögzített címére. Fizetési határidő: a számla kézhezvételétől számított 30 nap. Amennyiben a fizetési határidő szabadnapra, ünnepnapra, illetve munkaszüneti napra esik, a fizetési határidő a Ptk. 6:3. § (3) bekezdése alapján a következő munkanapon jár le.
22. A vállalkozói díj kiegyenlítésére a Kbt. 135. § (3) bekezdése, a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet rendelkezései irányadóak.
23. A Kbt. 135.§ (6) bek. szerint a Megrendelő a szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és leírt követelését számíthatja be.
24. Késedelmes fizetés esetén Megrendelő, mint szerződő hatóság a 2013. évi V. törvény 6:155. § szerinti mértékű és a késedelem időtartamához igazodó késedelmi kamatot, továbbá költségátalányt fizet.
3. Szerződési biztosítékok, jótállás
1. Vállalkozó késedelmi kötbér megfizetésére köteles, ha olyan okból, amiért felelős a szerződésben vagy a Felek között közös egyetértéssel felvett bármely írásos dokumentumban (jegyzőkönyvben) rögzített részhatáridőt vagy véghatáridőt elmulasztja. A késedelmi kötbér mértéke a nettó vállalkozói díj 0,2 %-a/naptári nap minden megkezdett naptári napra. A késedelmi kötbér maximális mértéke nem haladhatja meg a nettó vállalkozói díj 20%-át. Az esetleges késedelmi kötbér lejárt követelésnek minősül, melyet Vállalkozó köteles külön számla alapján az igénybejelentéstől számított 8 naptári napon belül átutalni A késedelmi kötbér maximális mértékének túllépése esetén a Megrendelő jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
2. Vállalkozó meghiúsulási kötbér megfizetésére köteles, amennyiben a Szerződés teljesítése a Vállalkozónak felróható ok következtében meghiúsul, ill. amennyiben a Vállalkozó jogos ok nélkül megtagadja a teljesítést, valamint amikor a szerződés Megrendelő általi felmondására azért került sor, mert a késedelmi kötbér mértéke elérte a maximumot. A meghiúsulási kötbér mértéke a nettó vállalkozói díj 20%-a.
A meghiúsulási kötbér esedékessé válik:
- késedelemből eredően a szerződés Megrendelő általi felmondásának Vállalkozó általi kézhez vételekor;
- meghiúsulás esetén: a Megrendelő tudomásszerzésének napján a meghiúsulásra, illetve a teljesítés Vállalkozó által történt jogos ok nélküli megtagadásáról.
3. A Megrendelő az esetleges kötbér igényét írásbeli felszólítás útján érvényesíti, melynek a Vállalkozó köteles 8 naptári napon belül maradéktalanul eleget tenni. Amennyiben a Vállalkozó a fenti irat kézhezvételét követő 3 napon belül magát érdemi indokolással és azt alátámasztó bizonyítékokkal nem menti ki, akkor a kötbér elismertnek tekintendő. A Kbt.-ben foglalt beszámítási feltételek teljesülésekor a kötbér a vállalkozói számlába beszámítható.
4. Vállalkozó szavatolja, hogy a jelen szerződés keretében teljesített Munka minden tekintetben megfelel a jogszabályi és hatósági előírásoknak, valamint a jelen szerződésben foglalt követelményeknek, továbbá szavatolja a Munka szakmai és minőségi megfelelőségét. Vállalkozót a szerződéses feladatai hibátlan teljesítéséért jótállási kötelezettség terheli.
5. Vállalkozót nem mentesíti a szavatossági, illetve jótállási kötelezettségei alól a Megrendelő bármely feladatra vonatkozó elfogadó, illetve a teljesítésre vonatkozó igazolása, illetve a megrendelői ellenőrzés elmaradása.
6. Vállalkozó hibás teljesítés esetén szavatossági felelősséggel tartozik. Hibás teljesítésnek minősül az ún. rejtett hiba is, amely az átadás-átvétel időpontjában is fennállt.
7. Vállalkozó a szerződés hibátlan teljesítésének biztosítására valamennyi beépített dolog, ill. elvégzett munka vonatkozásában minimum 24 hónap általános jótállást vállal, azzal, hogy ha vonatkozó jogszabály ezt meghaladó kötelező alkalmassági időt állapít meg, a jótállási igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. Vállalkozó jótállási kötelezettsége
– az érintett hibával kapcsolatban – megszűnik, ha a hiba a teljesítést követően keletkezett, különösen:
- rendeltetésellenes vagy szakszerűtlen használat,
- szándékos rongálás vagy erőszakos behatás,
- elemi csapás,
- szakszerűtlen szerelő vagy javító jellegű beavatkozás,
- a szükséges karbantartás hiánya miatt következett be.
8. Vállalkozó a jótállási kötelezettsége alatt a hiba bejelentésétől számított 3 munkanapon belül köteles az igény teljesítését felmérni, a javításokat ésszerű határidőn – legkésőbb 15 nap - belül elkezdeni és megfelelő személyi állománnyal annak befejezéséig folyamatosan munkát végezni. A hiba kijavításának végső határidejére a Megrendelő és Vállalkozó képviselőjének az egyeztetése eredményeként meghatározott időtartam az irányadó. Amennyiben Vállalkozó a hiba javítását vagy az elmaradt Xxxxx pótlását ésszerű határidőn belül nem teljesíti, úgy a Megrendelő a javítást vagy a Munka pótlását – a Vállalkozó költségére, a jótállási biztosíték terhére – harmadik személlyel elvégeztetheti.
9. Felek rögzítik, hogy a jótállási időszak 12. (tizenkettedik) és a 24. (huszonnegyedik) hónapjában, legalább 8 (nyolc) nappal korábban egyeztetett időpontban garanciális bejárást tartanak, garanciális igénybejelentés megtörténtétől függetlenül, amelyen jegyzőkönyvet vesznek fel.
10. A jótállási kötelezettség nem érinti a Megrendelőt megillető kellékszavatossági jogokat és azok érvényesíthetőségét. Nem érinti az egyéb jogszabály által előírt szavatossági jogokat sem, amelyeket Megrendelő a vonatkozó jogszabályok szerint érvényesíthet.
11. Vállalkozó köteles továbbá a jótállási kötelezettségekből eredő Megrendelői igények teljesítésének biztosítására, a jótállási időszakra a teljes nettó vállalkozói díj 3%-ának megfelelő – azaz ……………. Ft - jótállási biztosíték szolgáltatására a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontja szerint. Ezen kötelezettség teljesítésének időpontja a jótállási kötelezettség kezdő időpontja (végteljesítés). A jótállási biztosíték rendelkezésre bocsátása a végszámla kiállításának feltétele. A 24 hónapos jótállási időszakban észlelt igényekre vonatkozó jótállási biztosítéknak a jótállási időszak lejártát követő 15 (tizenöt) napig kell érvényesnek lennie, az esetleges lejárati időponthoz közeli időpontban észlelt igények érvényesíthetősége érdekében.
12. Amennyiben a fenti biztosíték nem óvadékként kerül szolgáltatásra, a Vállalkozó köteles a biztosítéki jogviszony fennállását igazoló eredeti okiratot a biztosíték nyújtására megjelölt határidőig átadni a Megrendelő részére. Megrendelő csak olyan okiratot fogad el, melyben a Kötelezett vállalja, hogy a Megrendelő, mint Jogosult első felszólítására a biztosíték szerződésben rögzített mértékéig a bejelentést követő 3 (három) banki napon belül az alapjogviszony vizsgálata nélkül a Megrendelő bankszámlájára teljes körben fizetést teljesít azzal, hogy a Kötelezett a szolgáltatást nem vitatja, lemond a szolgáltatás visszautasítására, visszatartására, annak vitatására vagy beszámítására vonatkozó valamennyi jogáról, továbbá arról is, hogy Vállalkozónak a jelen szerződésből vagy azzal
kapcsolatban, illetve más jogviszonyból eredő, a Megrendelővel szembeni követeléseit érvényesítse, vagy egyebekben a kifizetendő összeget csökkentse.
13. A nyertes ajánlattevőként szerződő fél a Kbt. 134. § (6)-(7) bekezdésben foglalt egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia.
14. Vállalkozó teljes kártérítési kötelezettséget vállal jelen szerződéssel kapcsolatosan a neki felróható károkért, függetlenül attól, hogy az a Megrendelőre vagy harmadik személyekre háramlik. Harmadik személyekre háramló kár esetén a Vállalkozó köteles az erről való tudomásszerzést követő 3 munkanapon belül a Megrendelőt teljes körűen mentesíteni a kártérítési igények alól, illetve amennyiben Megrendelő a kártérítési igényt teljesítette, köteles a fenti határidőben a Megrendelő által teljesített összegeket megtéríteni.
15. Amennyiben a Vállalkozó teljesítésével kapcsolatban per indul, Vállalkozó Megrendelő oldalán köteles a perbe belépni és minden intézkedést megtenni Megrendelő pernyertessége érdekében. Pervesztesség esetén az előző pont rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.
4. Teljesítési határidő
1. Jelen szerződés Vállalkozó általi végső teljesítési határideje a ………………………………..
(xx, xx, nap). (Ajánlat szerint, a szerződés hatályba lépés tényleges időpontjához viszonyítva). Felek rögzítik, hogy a fenti véghatáridő ún. szigorú (fix) határidő, melynek Vállalkozó általi elmulasztása a Megrendelő érdekmúlását minden további intézkedés és ok nélkül, önmagában megalapozza.
2. Az 1. pont szerinti végteljesítési határidő a sikeres és eredményes műszaki átadás- átvételig és a megvalósulási dokumentáció, valamint a használatba vételi engedélyezési dokumentáció Önkormányzat részére történő átadásáig – ezek közül adott esetben a később megvalósult cselekmény teljesülési időpontjáig - értendő.
3. Vállalkozó kijelenti, hogy a rendelkezésére álló teljesítési időszak – figyelembe véve az évszakokkal kapcsolatban felmerülő munkavégzést általában akadályozó körülményeket is – elégséges a szerződés határidőben történő hiány és hibamentes teljesítésére.
4. A kiviteli terv köteles létesítmények tekintetében a Felek a kiviteli terv(ek) leadására a szerződés hatályba lépésétől számított maximum 60 napos határidőt állapítják meg, amely kötbérterhes részhatáridő.
5. Ha egyéb szakági terv, vagy közmű csatlakozási, vagy egyéb dokumentáció elkészítése szükséges, azt Vállalkozónak olyan határidőben kell elkészítenie, hogy a szerződés szerinti végteljesítési határidő tartható legyen és az egyes egymásra épülő munkálatok a szerződés teljesítéséhez szükséges időben elvégezhetőek legyenek.
6. A Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó által az ajánlatához csatolt ütemterv indikatív dokumentum, csak és kizárólag a véghatáridőre tett vállalás reális voltának alátámasztására szolgál. Az abban ábrázolt egyéb – jelen szerződésben kötbérterhes részhatáridőként nem kiemelt - részhatáridők nem szerződéses, illetve kötbérterhes részhatáridők, de Megrendelő kérésére a Vállalkozónak át kell adnia az aktualizált ütemtervet, annak alátámasztására, hogy a munkavégzés úgy halad, hogy a határidőben való befejezés reálisan várható.
7. A szerződés teljesítését teljes körűen akadályozó, el nem hárítható külső körülmény (vis maior), valamint a mindkét fél érdekkörén és befolyásán kívül eső, a teljesítést teljes körűen akadályozó cselekmény, esemény vagy mulasztás a végteljesítési határidő módosulását vonja maga után, kivéve, ha bármilyen előzetes, különösen munkaszervezési (több munkavállaló alkalmazása, munkaszervezés megváltoztatása, stb.) eljárással megoldható lett volna a határidő betartása. A határidő ezen indokkal történő módosulásához az akadályoztatás ténye, az ok, annak „vis maior”, ill. mindkét fél
érdekkörén és befolyásán kívül eső jellegének kétséget kizáró alátámasztása, a teljes körű akadályoztatás fennállásának pontos időtartama (kezdő és vég dátum) írásos rögzítése, építési naplóba való bejegyzése és a Megrendelő és a Megrendelő Műszaki Ellenőrének írásos jóváhagyása szükséges. Ebben az esetben a véghatáridő a pontosan rögzített időszakkal – amikor Vállalkozó egyáltalán nem tudott a szerződés szerint munkát végezni
- automatikusan meghosszabbodik, a Felek további külön intézkedése nélkül. Az ezt igazoló dokumentum (pl. építési napló vonatkozó kinyomtatott oldalai, vagy a tényeket rögzítő jegyzőkönyv) ezt követően a szerződés mellékletét képezik.
8. A 7. pont nem alkalmazandó, amennyiben Vállalkozó munkavégzése az akadályoztatás okán csak részlegesen korlátozott és a határidő módosulás mértéke így számszakilag egyértelműen nem határozható meg a 7. pontban foglaltak és az építési napló bejegyzések alapján, hanem az szakmai mérlegelés függvénye. Ebben az esetben – Felek egyetértése esetén - a Kbt. vonatkozó, szerződés módosítást szabályozó rendelkezései szerint kell eljárni.
9. Nem eredményezheti a teljesítési határidő módosulását az elhárítható, illetve a Vállalkozó által kellő gondossággal előre látható okok miatt bekövetkezett késedelem.
10. Vállalkozó kijelenti, hogy tisztában van azzal, hogy a szerződés közvetett tárgyát képező felépítmény közösségi célokat szolgál, illetve támogatásból valósul meg, így fenti határidőben és tartalommal, valamint minőségben való átadása a Megrendelő különösen fontos érdeke.
5. A munkaterület átadása, munkavégzés
1. A munkaterületet a Megrendelő a szerződés hatályba lépését követő 8 napon belül (vagy ha a nyolcadik nap nem munkanap, úgy legkésőbb a következő munkanapon) adja át a Vállalkozónak. A munkaterület átadás-átvétel megszervezéséről Megrendelő (vagy Műszaki Ellenőre) gondoskodik. Megrendelő a közbeszerzési eljárás keretében is felhívta a figyelmet, hogy a kivitelezési tevékenységet egy folyamatos használatban lévő létesítmény tekintetében kell elvégezni, ahol rendezvények tartása is tervezett. A munkaterület átadás-átvétel is erre figyelemmel történhet; a vonatkozó részletes szabályokat a Felek folyamatosan jegyzőkönyvekben rögzítik.
2. A létesítési engedélyes részfeladatok tekintetében – amelyre a hatályos jogszabályok előírják – a Vállalkozónak kiviteli tervet kell készítenie. A kiviteli terv készítési kötelezettséggel érintett munkarészeket Vállalkozó csak a Megrendelő, ill. Műszaki Ellenőr által jóváhagyott kiviteli terv alapján jogosult megkezdeni.
3. Vállalkozó a kivitelezés megkezdésekor a hatályos jogszabályok szerinti előírásoknak megfelelően építési naplót nyit meg és azt a vonatkozó rendelkezések szerint naprakészen vezeti (191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet). Az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építésinapló-vezetési, -ellenőrzési és -bejegyzési kötelezettségüket az építési beruházáshoz rendelt, az építésügyért felelős miniszter által működtetett internetes alapú elektronikus építési napló alkalmazás segítségével kötelesek teljesíteni. Az általános építményfajták tekintetében az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) üzemeltetője, a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Dokumentációs és Információs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatában foglaltak szerint helyezi készenlétbe az építtető kezdeményezésére az elektronikus építési naplót, és ahhoz az építtető számára hozzáférést biztosít. Vállalkozónak jogosultsággal kell rendelkeznie az építési naplóba való bejegyzésre. Amennyiben bármely okból valamely munkarész tekintetében nem áll fenn a jogszabály szerinti építési napló vezetési kötelezettség és építési naplóba való bejegyzés egyébként is akadályba ütközik, ill. célszerűtlen, úgy az adott munkarészre vonatkozóan Vállalkozót legalább munkanapló vezetési kötelezettség
terheli. A munkanapló adattartalmának alkalmasnak kell lennie valamennyi szerződéses kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére. Ebben az esetben, ahol a jelen szerződés építési naplót ír, ott a rendelkezést értelemszerűen, megfelelően a munkanapló vonatkozásában kell alkalmazni.
4. A Vállalkozó energiaigényét – adott esetben, ha az Megrendelőtől elválik - a terület üzemeltetővel egyeztetve - saját maga, saját költségére köteles biztosítani, arra Megrendelő nem köteles.
5. Vállalkozó köteles a tényleges munkavégzéssel érintett munkaterületet megfelelően elkeríteni, az ingatlan használatára is figyelemmel.
6. A Felek tudomással bírnak arról, hogy a kivitelezési tevékenységet egy folyamatos használatban lévő létesítmény - Lovaspark - tekintetében kell elvégezni, ahol rendezvények tartása is tervezett. Az emberek és lovak épsége érdekében különös figyelmet kell fordítani az építési tevékenységgel aktuálisan érintett részterületek és nyitott munkagödrök jelzésére, körülkerítésére, azok illetéktelen személyek általi megközelíthetőség megakadályozására. Továbbá:
- A Lovaspark létesítményeinek folyamatos közmű ellátottságát (áram, víz, csatorna) a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell. Közmű ellátásban szünet csak előre egyeztetett időpontban, időszakra lehetséges.
- A közlekedő utak tekintetében, amennyiben azokat a fejlesztés érinti, a folyamatos közlekedést pallózással biztosítani kell, amelynek alkalmasnak kell lennie lóval való közlekedésre is.
- A létesítmény üzemeltető részéről kijelölt felelős személyt előzetesen részletesen értesíteni kell a várható munkavégzésekről, annak érdekében, hogy azt a Lovasparkot igénybe vevőket tájékoztatni tudja.
- A munkálatok a Lovasparkban tartandó rendezvényeket nem zavarhatják a feltétlenül szükségesnél nagyobb mértékben, illetve olyan mértékben, amely a rendezvény célját ellehetetleníti. A Lovasparkban uniós támogatással érintett rendezvény sorozat zajlik, amelyről Megrendelő Vállalkozót tájékoztatta. A kivitelezés nem eredményezheti a pályázat megvalósításhoz kapcsolódó bármilyen kötelezettség teljesítésének akadályozását, amely szabálytalansághoz vezethet.
- A Vállalkozónak folyamatosan egyeztetnie kell az üzemeltető részéről kijelölt személlyel a rendezvények akadálytalan megtarthatósága érdekében.
7. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a Vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a Megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a Vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a Megrendelő utasításai szerint, a Megrendelő kockázatára elláthatja. A Vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. A felmondási vagy elállási jog csak akkor gyakorolható, ha más módon a szerződésszerű teljesítés nem biztosítható.
8. Felek rögzítik, hogy amennyiben bármilyen engedély (kivéve használatba vételi engedély), jóváhagyás, tanúsítás szükséges a kivitelezés teljes körű megvalósításához, annak beszerzése a teljesítési határidőn belül a Vállalkozó feladata és költsége. A közmű egyeztetések lefolytatása, ill. amennyiben a kivitelezéshez közmű kiváltás szükséges, az Vállalkozó kötelezettségét képezi. Külső közmű rákötések megvalósítása illetve esetleges költsége azonban Megrendelőt terheli.
9. Vállalkozó köteles együttműködni az érdekelt szervekkel, közszolgáltatókkal.
10. A Vállalkozó a beépítésre kerülő anyagokról vagy termékekről CE vagy azzal egyenértékű hazai Minősítő Intézet által kiadott minőségi tanúsítványt köteles adni. Ezt a tanúsítványt a beépítés előtt a Műszaki Ellenőrnek be kell mutatni, ill. át kell adni. Amennyiben a felhasználandó anyagokról és termékekről a harmadik személy gyártó a Vállalkozónak
ilyen tanúsítványt nem állít ki, úgy a Vállalkozó a beépíthetőségre vonatkozó alkalmasságról köteles írásban nyilatkozni.
11. A Vállalkozó az őt terhelő jótállási, kellékszavatossági (kötelező alkalmassági) időn belüli bármilyen jogcímen történő jogutód nélküli megszűnése esetére e szerződéssel engedményezi az alvállalkozóit (közreműködőit) a tárgyi beruházással kapcsolatban terhelő jótállás, kellékszavatosság alapján érvényesíthető összes jogokat. Az átszállás napja a jogutód nélküli megszűnés napja. Ezen igények érvényesíthetősége érdekében a Vállalkozó a szerződés során (de legkésőbb a teljesítésig) köteles igénybevett alvállalkozóinak cégnevét és székhelyét, adószámát Megrendelőnek megadni. Úgyszintén köteles a Vállalkozó a szerződés teljesítése során az alvállalkozói változásokat a Megrendelőnek írásban tudomására hozni. Az előzőekről Vállalkozó köteles alvállalkozóját írásban értesíteni.
12. A szerződés teljesítése során, az bármilyen állványon, segédépületen, közterületen, vagy oda kinyúló, a Vállalkozó által létesített ideiglenes építményen, bármilyen ideiglenes az építkezéshez kapcsolódó szerkezeten a Vállalkozó csak akkor helyezhet el reklám célját szolgáló tárgyat, feliratot, vagy táblát, ha ehhez a Megrendelő külön írásban hozzájárult. Az ezen előírás megszegéséért a Vállalkozót kártérítési felelősség terheli.
13. Vállalkozó továbbá köteles:
a.) A munkavégzésre alkalmas munkaterületet legkésőbb a szerződés hatályba lépésétől számított 8 napon belül átvenni (vagy ha a nyolcadik nap nem munkanap, úgy a következő munkanapon). Amennyiben a munkaterületet Vállalkozó neki felróható okokból nem veszi át, abban az esetben nem hivatkozhat a munkavégzés akadályoztatására, valamint a teljesítési határidő módosítására, meghosszabbítására.
b.) A szerződést a közbeszerzési eljárásban tett ajánlata keretében az értékelési szempontokra tett vállalásainak betartásával teljesíteni.
c.) Az építési naplót vezetni a hatályos jogszabályok szerint.
d.) Vállalkozó köteles a munkaterület átvételét követően az esetleges hiányosságokkal kapcsolatos észrevételeit jegyzőkönyvben rögzíteni, és ebben a Megrendelő figyelmét a hiányosságok megszüntetésére felhívni.
e.) Vállalkozó köteles biztosítani a szerződéses munkák elvégzéséhez a munkaerőt, árut, anyagot, szerkezetet, stb., legyen ideiglenes vagy állandó jellegű.
f.) Vállalkozó köteles a hatósági és jogszabályi előírások betartásáról a munkavégzése során gondoskodni.
g.) Vállalkozó köteles a munkálatok megkezdését megelőzően munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi oktatást tartani, és ennek tényét az építési naplóban rögzíteni. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az esetleges munkahelyi balesetből eredő bármely esemény esetében a munkavállalói/dolgozói és az alvállalkozói balesetből és/vagy rokkantságból eredő jogcímen Megrendelő felé semmilyen követelést nem támaszthat. Vállalkozó köteles biztosítani a munkavédelmi, balesetvédelmi, vagyonvédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi rendszabályok betartását, illetve az ehhez szükséges feltételeket megteremteni.
h.) Vállalkozó feladata a munkaterület megközelítésének biztosítása, valamint az ideiglenes felvonulási létesítmények építése, amelyek a Vállalkozó által a műszaki átadás-átvétel időpontjára elbontásra kerülnek.
i.) A Vállalkozó saját költségén köteles a munkavégzés során biztosítani a munkaterület őrzését és az ott tartózkodó személyek biztonságát. Saját költségén köteles kihelyezni és megfelelő állapotban tartani minden figyelmeztető jelzést, ami mások biztonsága és védelme érdekében szükséges.
j.) Vállalkozó köteles a kötelező munkaközi vizsgálatokat (mintavétel, próba, stb.) elvégezni, a minták azonosíthatóságát biztosítani, a vizsgálatok eredményeit az adott munkarész végéig a Műszaki ellenőrnek átadni.
k.) Vállalkozó köteles a szükséges minőségi tanúsításokat folyamatosan végezni, a megállapított hibákat és hiányosságokat haladéktalanul megszüntetni, az intézkedéseket az építési naplóban rögzíteni.
l.) Vállalkozó köteles a hatósági ellenőrzéseket lehetővé tenni, továbbá biztosítani, hogy a hatóságok bármikor ellenőrzéseket végezhessenek.
m.) Vállalkozó köteles a teljesítés során alkalmazott esetleges ellenőrzéseket tűrni;
n.) Vállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy munkavégzése során a környező épület, utak, létesítmény állagát ne károsítsa, működését ne gátolja, esetleges károkozás esetén eredeti állapot helyreállítására köteles.
o.) Vállalkozó köteles gondoskodni az építési terület, munkaterület folyamatos takarításáról, tisztántartásáról.
p.) Vállalkozó köteles a használt szállítási útvonalat folyamatosan térítésmentesen letakarítani, tisztán tartani. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy kiemelten kezeli a környezetvédelmet és ezért a szerződés teljesítése során az esetleges ideiglenes területfoglalás(oka)t minimalizálja, az anyagszállítási útvonalat optimalizálja, a zaj és por, továbbá a pollen védelemről és az elhagyott hulladékkezelésről gondoskodni köteles. Vállalkozó a tevékenység során a zajterhelési előírásokat köteles betartani és törekednie kell a minél kisebb zajszint elérésére. Vállalkozó vállalja, hogy alvállalkozó igénybevétele esetén –e szempontokat alvállalkozóival szemben is érvényesíti.
q.) Vállalkozó együttműködik a létesítmény üzemeltetőjével a teljes kivitelezési tevékenység során, ennek keretében különösen megfelelő időben tájékoztatja a kivitelezésnek a létesítmény üzemeltetésre gyakorolt hatásáról.
r.) Az eltakarásra kerülő munkarészek eltakarása előtt a Műszaki Ellenőrt közvetlenül, ill. az építési naplón keresztül megfelelő időben (értve ez alatt a legalább 3 munkanapot) értesítenie kell a Vállalkozónak. Ennek elmulasztása esetén a Megrendelő követelheti, hogy tárják fel az eltakart munkarészeket, melynek költségei a Vállalkozót terhelik.
s.) Vállalkozó vállalja, hogy a végzett munka, vagy a beépítésre került anyag, minőségi megfelelősségének vitája esetén felek független szakértőt vonnak be. Abban az esetben, ha a független szakértői vizsgálat eredménye Vállalkozó számára elmarasztaló, akkor annak költségét viseli és a Megrendelő által elrendelt bontást vagy cserét ebben az esetben haladéktalanul, költségmentesen elvégzi. Amennyiben a szakértői vizsgálat eredménye alapján Vállalkozó teljesítése szerződésszerű, úgy az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket Megrendelő viseli.
t.) Vállalkozó feladata a saját munkájához szükséges szociális létesítmények, tárolóterületek és egyéb melléklétesítmények megépítése, valamint a szerződésben vállalt munkák befejezésekor (amennyiben felépítése szükséges volt) ezek elbontása, elszállítása. Vállalkozói feladat a kivitelezési munkákhoz szükséges valamennyi segédszerkezet (állványzat, technikai eszköz és munkahelyi berendezés stb.) telepítése, helyszínen tartása, mozgatása és a kivitelezés befejezésekor a munkaterületről történő eltávolítása. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő által rendelkezésre bocsátott tároló helyeket, megközelítő utakat a kiürítés során az eredeti állapotukban kell visszaadni. Erről szerződő felek állapotrögzítő jegyzőkönyvet vesznek fel a terület átvételekor, fotódokumentáció csatolásával.
u.) Vállalkozó köteles az építkezés előrehaladásáról folyamatos digitális foto dokumentációt készíteni, különösen a befedésre vagy eltakarásra kerülő munkarészekről. A fotódokumentációt vállalkozó elektronikusan köteles térítésmentesen Megrendelőnek átadni;
v.) Vállalkozó köteles a keletkezett hulladékot a jogszabályoknak megfelelően gyűjteni és hivatalos hulladéklerakó-helyre szállítani (vagy egyéb hasznosító vagy ártalmatlanító engedélyes átvevő részére átadni), valamint ezt a Megrendelő felé megfelelően igazolni. Vállalkozó a kivitelezés során keletkező építési és bontási hulladékot az érvényben lévő jogszabályok szerint köteles kezelni, nyilvántartani és szállítani. Az ezzel kapcsolatos bejelentések megtétele is Vállalkozó kötelezettsége.
w.) A Vállalkozó köteles lehetővé tenni a Megrendelő, a létesítményt Üzemeltető szervezet képviselője, vagy egy általuk meghatározott személy számára, hogy bármely ésszerű időpontban megtekinthesse az építés helyszínét, vagy ahol a felhasználásra kerülő anyagok megtekinthetők, és ott, ha azt a Megrendelő szükségesnek látja, a megfelelősségre vonatkozó vizsgálatokat végezzen, vagy végeztessen. Ehhez a Vállalkozó köteles minden ésszerű segítséget és eszközt Megrendelőnek megadni.
x.) Vállalkozó köteles Megrendelőt értesíteni a munka elkészültéről (készre jelentés) és az átadás-átvételi eljárást Megrendelő által jóváhagyott időpontra megszervezni.
y.) Vállalkozó köteles a Megrendelő által véleményezett terv dokumentációkat Megrendelő észrevételeinek megfelelően – szükség esetén egyeztetést követően – a lehető legrövidebb idő alatt javítani és a módosított, javított dokumentációt Megrendelő részére átadni.
z.) Vállalkozó feladata a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletnek megfelelő tartalmú megvalósulási dokumentáció készítése, ill. olyan tervdokumentáció készítésére, amely alkalmas a szükséges, használatba vételt megelőző engedélyeztetési eljárás lefolytatására;
aa.) Vállalkozó köteles az átadás-átvételi eljáráson feltárt hiányosságokat 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletnek megfelelően megszüntetni;
bb.) Vállalkozó köteles együttműködni Megrendelővel a használatba vételhez szükséges engedélyezési eljárás folyamán, amennyiben a hatóság Vállalkozó feladatát érintő hiánypótlást ír elő.
cc.) A Vállalkozó köteles a munka teljesítése során folyamatosan ellátni minden szükséges felügyeleti és irányítási tevékenységet felelős műszaki vezetője által. A kivitelezés ideje alatt a munka irányításával megbízott műszaki vezetőnek folyamatosan a munkavégzés helyszínén kell tartózkodnia a munkálatok biztonságos végrehajtása érdekében.
14. Megrendelő jogosult és köteles
a.) A munkaterületet munkavégzésre alkalmas állapotban, jegyzőkönyvileg átadni a szerződés hatálybalépésétől számított 8 napon belül (vagy ha a nyolcadik nap nem munkanap, úgy a következő munkanapon).
b.) Az elvégzett munkát ellenőrizni, illetve ellenőriztetni.
c.) A Vállalkozóval a kiviteli terv készítés időszakában folyamatosan egyeztetni, a munkaanyagokat véleményezni és a Vállalkozó által átadott teljes kiviteli terv dokumentációt 10 napon belül jóváhagyni, vagy módosítási, javítási igényeit közölni.
d.) A Vállalkozóval a megvalósulási terv dokumentáció, valamint a használatba vételi engedély kérelmi dokumentáció készítés időszakában folyamatosan egyeztetni, a munkaanyagokat véleményezni és a Vállalkozó által átadott fent nevezett dokumentumokat 10 napon belül jóváhagyni, vagy módosítási, javítási igényeit közölni.
e.) Az üzemeltetőt és egyéb érdekelteket értesíteni a kivitelezéssel kapcsolatos munkálatokról.
f.) Szükség esetén a hatóságok felé a bejelentési kötelezettségének eleget tenni, szükség esetén a szakfelügyeletekkel együttműködni.
g.) Vállalkozó készre jelentése alapján Megrendelő köteles a munkát a kitűzött átadás- átvételi eljárás során megvizsgálni és a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket jegyzőkönyvben rögzíteni.
h.) A szerződésszerűen teljesített munkát átvenni, azzal, hogy a nem tagadható meg az átvétel a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, amelyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot.
i.) A teljesített munka ellenértékét szerződés szerint kifizetni.
j.) A Vállalkozóval mindenkor a teljesítés során együttműködni.
k.) A jótállási időszakban (bejelentés hiányában is) évente – a 3.9. pont szerint - utó- felülvizsgálati eljárást tartani.
l.) Megrendelő vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg a Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott mértéket.
7. A szerződés teljesítésével kapcsolatos átadás átvételi eljárás
1. A kivitelezési feladatok teljeskörű megvalósításáról Vállalkozó köteles Megrendelőt és Műszaki Ellenőrt írásban értesíteni (készre jelentés). Ezt követően Megrendelő köteles az átadás-átvételi eljárás megkezdésére egy 15 munkanapon belüli időpontot kijelölni, Vállalkozóval egyeztetve. Az átadás-átvételi eljárás megszervezésére az egyeztetett időpontra Vállalkozó köteles. Ennek keretében a Vállalkozó köteles az eljárásra meghívni a jogszabályokban megjelölt szerveket, valamint mindazokat, amelyeket Megrendelő felé előzetesen jelzett.
2. Az átadás-átvételre a Kbt. 135. § (2) bekezdés vonatkozik, az ott meghatározott jogkövetkezményeket is ide értve.
3. Megrendelő a műszaki átadás-átvételi eljárást csak akkor köteles megkezdeni, ha az elkészült munka rendeltetésszerű használatra alkalmas, és a minőség tanúsítására szolgáló dokumentumok rendelkezésre állnak.
4. A Felek megállapodnak, hogy az építési munka átadása és átvétele a teljesítés helyén, műszaki ellenőr ellenőrzése alapján történik. A műszaki átadás-átvételi eljárás során a Megrendelő köteles megvizsgálni az elkészült építőipari kivitelezési tevékenységet, a jelen szerződésben és annak mellékleteiben foglaltak teljesülését, a munka szerződésszerű (hiba- és hiánymentes) teljesítését. A műszaki átadás-átvételi eljárás során a Megrendelő köteles megvizsgálni a műszaki leírásban előírtak, valamint a jelen szerződésben foglaltak teljesülését.
5. A vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket és az esetlegesen szükséges javítások határidejét a Felek jegyzőkönyvben rögzítik.
6. Amennyiben Megrendelő a létesítmény átvételét az esetleges hibák, hiányok jelentősége illetve mennyisége miatt megtagadja, az újabb átadás-átvételre olyan megfelelő határidőt köteles kitűzni, amely elegendő a hiányok pótlására és a hibák kijavítására.
7. A Ptk. 6:247. § (3) bekezdés alapján a Megrendelő megtagadhatja az átvételt olyan kevéssé jelentős hiány vagy hiba miatt is, amely a létesítmény rendeltetésszerű használatát akadályozza. Nem tagadható meg azonban az átvétel olyan jelentéktelen hibák, hiányok miatt, amelyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot.
8. Az átadás-átvételi eljárás lezárásáig a Vállalkozó köteles a gépeit, anyagait, a keletkezett hulladékot, továbbá a felvonulási épületeket és felszereléseit teljes körűen elszállítani. Ennek megtörténte az átvétel feltétele.
9. Az átadás-átvételi eljáráson, ill. a megvalósulási dokumentáció részeként a Vállalkozó átadja a jótállási jegyeket és megadja a beépített szerkezetek, berendezési és felszerelési tárgyak használati és karbantartási utasításait, valamint jelen szerződésben
és jogszabályban rögzített egyéb iratokat. Ennek hiánytalan teljesítése a szerződésszerű teljesítés feltétele.
10. A jelen szerződésnek meg nem felelő teljesítés esetleges elfogadása nem jelent – Megrendelő részéről – lemondást a szerződésszegésből eredő igények érvényesítéséről.
11. A Vállalkozó az utófelülvizsgálati eljárásban köteles közreműködni. Az utófelülvizsgálatot a Megrendelő hívja össze hibára vonatkozó bejelentés, hiba észlelés esetén vagy ennek hiányában is a teljesítést követően a 12. és 24. hónapban, a jótállási idő végéig. Az utófelülvizsgálati eljárásban a Felek a teljesítés szerződésszerűségét és a hibás/hiányos teljesítésből eredő hibákat/hiányosságokat vizsgálják és jegyzőkönyvben rögzítik. Vállalkozó a jegyzőkönyvben nyilatkozik a hibák kijavításának határidejéről, mely összességében nem lehet több, mint 15 nap.
6. Kapcsolattartás, titoktartás, jognyilatkozat-tétel
1. Felek kijelentik, hogy a tevékenységük során a tudomásukra jutott üzleti titkot megőrzik. Üzleti titokként definiálnak minden olyan adatot, mely jelen szerződés keretein belül a másik féllel kapcsolatban a tudomásukra jut. Kivételt képez ez alól azon adatok összessége, amely a Kbt. vagy más jogszabályok szerint nyilvános adatnak minősül.
2. A titoktartási kötelezettség megszegéséből eredő kárért az ezért felelő fél kártérítési kötelezettséggel tartozik.
3. Felek titoktartási kötelezettsége kiterjed a munkavállalóikra, valamely polgári jogi szerződés alapján munkavégzésre irányuló jogviszony, vagy más jogviszony alapján a féllel kapcsolatban lévő egyéb személyekre is. Ezen személyek magatartásáért a titoktartási kötelezettség viszonylatában az érintett fél, mint saját magatartásáért felel.
4. Nem minősülhet üzleti titoknak mindazon adat vagy információ, amelyet jogszabály illetve egyéb dokumentum az üzleti titok köréből kizár.
5. Jelen szerződéssel kapcsolatban joghatályos nyilatkozattételre jogosult személyek az alábbiak, akik jognyilatkozataikat kizárólag írásban, az átvétel idejét igazoló módon tehetik meg érvényesen. Felek ez alatt értik a telefax, ill. az e-mail üzenetek váltását, ha annak átvétele igazolható, valamint az építési naplóba az arra jogosult által tett bejegyzést is:
Megrendelő részéről:
Név, beosztás:
Elérhetőségei (levélcím, tel, fax): Megrendelő székhelye; Tel.: Jognyilatkozat korlátozása: ---
Vállalkozó részéről:
Név, beosztás:
Elérhetőségei (levélcím, tel, fax): Vállalkozó székhelye; Tel.:; Fax: Jognyilatkozat korlátozása: ---
6. A Megrendelő a teljesítést műszaki ellenőr igénybevételével ellenőrzi. A műszaki ellenőr adatai (amennyiben az szerződés kötéskor ismert):
a. Cégnév:
b. Székhely:
c. eljáró műszaki ellenőr neve, elérhetősége:
d. nyilvántartási azonosító:
7. A műszaki ellenőr a Megrendelő képviseletében jár el.
8. Szerződő Felek jelen szerződés teljesítése során kötelesek együttműködni.
9. Megrendelő és Vállalkozó egymás írásbeli megkereséseire azok kézhezvételétől számítva 3 munkanapon belül írásban érdemi nyilatkozatot kötelesek tenni.
10. Megrendelő képviselője jogosult a kivitelezés során bármikor a munka állását ellenőrizni és ezek eredményéről az építési naplóba bejegyzéseket eszközölni.
11. Felek kifejezetten rögzítik, hogy a Vállalkozót nem mentesíti a hibás teljesítés jogkövetkezménye alól, ha a Megrendelő ellenőrzési kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően teljesítette.
8. Alvállalkozók, szakemberek bevonása
1. Megrendelő nem korlátozza a Vállalkozó jogosultságát alvállalkozó bevonására, a Kbt. által biztosított keretek között. A Vállalkozó legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles a Megrendelőnek valamennyi olyan ismert alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. A Vállalkozó a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles a Megrendelőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt.
2. Megrendelő a Kbt. 138. § (1) bekezdése alapján tájékoztatja Vállalkozót, hogy az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%- át, valamint a Kbt. 138. § (5) bekezdése alapján a teljesítésében részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe a saját teljesítésének 65%-át meghaladó mértékben további közreműködőt.
3. Megrendelő a 322/2015 (X.30.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdés alapján tájékoztatja Vállalkozót, hogy az alvállalkozóval kötött szerződésben az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 10-10%-át elérő biztosítékot köthet ki.
4. Vállalkozó jogosult alvállalkozó(k) (közreműködő(k)) igénybevételére. Az alvállalkozó igénybevételénél a Kbt. és a jelen szerződés megkötéséhez vezető közbeszerzési eljárás rendelkezései irányadóak. Az alvállalkozókkal kötött szerződésekre a Kbt., továbbá a 322/2015.(X.30.) Korm. rendelet szabályai értelemszerűen irányadóak.
5. A Vállalkozó az igénybe vett alvállalkozóért (közreműködőért) úgy felel, mintha az alvállalkozói (közreműködői) által végzett munkákat saját maga végezte volna el. A jogosulatlanul igénybe vett alvállalkozók vonatkozásában azon hátrányos következményekért is felel, amik ezen alvállalkozók (közreműködők) igénybevétele nélkül nem következtek volna be.
6. A Kbt. 138. § (2) bekezdése alapján, Vállalkozó a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás,
egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha a Vállalkozó e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel - amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel - azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek a Vállalkozó a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.
7. A Kbt. 138. § (4) bek. alapján továbbá az eljárás során az ajánlattevő által bemutatott szakember („Építési szakterület” MV-É kategóriájú felelős műszaki vezető) bevonásától nem lehet eltekinteni, tekintettel arra, hogy az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.
8. A Vállalkozónak meg kell bíznia a felelős műszaki vezetőt a helyszíni építésvezetői teendők ellátásával, aki az adott építési tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkezik és megfelel az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet előírásainak és a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet előírásainak. Vállalkozónak a jogosultságot a szerződés teljes időszaka alatt fenn kell tartania.
9. A Vállalkozónak továbbá meg kell bíznia helyszíni művezetőt a kivitelezés művezetői feladatainak ellátásával.
9. Kártérítési felelősség
1. Vállalkozót terheli minden olyan kártérítési felelősség, amely a munkák megvalósításából a Vállalkozó, alvállalkozója vagy szállítója tevékenységéből fakadóan keletkezik, illetve harmadik személy jogának megsértéséből, így különösen bármiféle szabadalmi jog, védjegy, védett név, vagy egyéb védett jog megsértése miatt felmerül.
2. A Vállalkozó köteles megfizetni a Megrendelő számára minden olyan bírságot, hatósági díjat, egyéb költséget, amelyet a Megrendelőre a Vállalkozónak, illetve alvállalkozójának, egyéb teljesítési segédjének magatartása, vagy mulasztása miatt szabtak ki.
3. A Vállalkozó köteles a Munkák kivitelezése és megvalósítása, valamint a hibák kijavítása folyamán megtenni az összes tőle elvárható lépést a környezet védelmére. A Vállalkozó teljes mértékben felelős a munkahelyi műveletekért és az általa alkalmazott építési módszerekért, amelyeket úgy kell megválasztania, hogy azok ne veszélyeztessék más építmények biztonságát, ne okozzanak kárt a környezetben.
4. A Vállalkozó köteles a személyek biztonságát vagy a vagyoni értékeket veszélyeztető kár lehetőségének felmerülése esetén haladéktalanul kárelhárítási intézkedéseket tenni és azokról a Megrendelőt azonnal értesíteni. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy munkáját a forgalom teljes kizárása mellett végzi, ezért kárelhárítási kötelezettsége a közlekedőkre és fennáll.
5. A Vállalkozó köteles az állag-, vagyon- és kapcsolódó életvédelem biztonságához szükséges intézkedéseket megtenni, az esetlegesen okozott károkat helyreállítani, illetve megtéríteni. A Vállalkozó a nem szakszerű munkavégzésből eredő károkért teljes körű felelősséggel tartozik.
6. Az építési helyen található minden mozgó és beépített berendezéséért és felszereléséért, valamint a Megrendelő által esetlegesen rendelkezésre bocsátott anyagokért a megsemmisülésre, a károsodásra vagy a lopásra vonatkozó minden felelősséggel a Vállalkozó tartozik, hacsak a kárt nem bizonyítottan és kizárólag vis maior esemény
okozta a Vállalkozó mindennemű ráhatása nélkül. Lopásért, a Vállalkozó alkalmazottai vagy idegen személy általi szakszerűtlen kezelés, szándékos rongálás miatti értékcsökkenésért minden esetben Vállalkozó felel.
7. A Vállalkozó a Megrendelő által adott anyaggal vagy utasításai szerint sem végezheti el a munkát, ha ez jogszabályi, hatósági rendelkezés megsértéséhez, vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetéséhez vezetne.
8. Felek megállapodnak abban, hogy a kivitelezés időszaka alatt az egymásnak okozott, vagy harmadik fél által bármelyik félnek okozott és tudomásukra jutott kárt a tudomásra jutást követően haladéktalanul írásban (postai úton, legalább ajánlott küldeményként vagy visszaigazolt e-mail) bejelentik egymásnak. A Vállalkozó értesítéseit a Megrendelő jelen szerződés szerinti kapcsolattartójának köteles megküldeni.
9. A kárt okozó és a károsult fél köteles a kár körülményeit együttesen kivizsgálni.
10. A szerződés megszüntetése
1. Felek jelen közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés rendes felmondással való megszüntetési jogát közös egyetértésben korlátozzák.
2. Ha a szerződés teljesítése során bármely Fél súlyos szerződésszegést követett el, a másik Fél a Ptk. 6:140 § szerint jogosult a szerződéstől elállni, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, jogosult azonnali hatállyal felmondani azt. Súlyos szerződésszegés a fenti jogszabályhely szerinti érdekmúlást önmagában megalapozza. Megrendelő továbbá jogosult a szerződés felmondására a jelen szerződésben rögzített esetekben.
3. Súlyos szerződésszegésnek minősül Vállalkozó részéről, ha
a.) Vállalkozó a teljesítéssel kapcsolatos bármely kötelezettségét akként szegi meg, hogy az előírt minőségben vagy határidőre való teljesítés ellehetetlenül;
b.) Vállalkozó nem veszi át határidőben a munkaterületet, illetve alapos ok nélkül munkavégzést felfüggeszti (legalább 3 napra);
c.) Vállalkozó a Megrendelő felszólítására, a Megrendelő által kifogásolt, vagy hiányolt cselekményeket nem orvosolja, vagy pótolja a megadott határidőn belül;
d.) Vállalkozó a jelen szerződés 5.13. pont szerinti kötelezettségeit megszegi és a megfelelő állapotot Megrendelő felszólítására sem állítja helyre;
e.) Vállalkozó egyenértékű anyag vagy termék beépítése előtt nem kéri ki, ill. nem várja meg a Műszaki Ellenőr jóváhagyását;
f.) Vállalkozó a Kbt. szerint megfelelő eljárás nélkül eltérő műszaki megoldást alkalmaz; g.) a Vállalkozó a Vállalkozási Szerződésben megjelölt bármely határidőt 30 napot meghaladóan elmulaszt, vagy olyan hibás teljesítés következik be, amelynek a
kijavítása a 30 naptári napot meghaladja;
h.) Vállalkozó tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi, hulladékkezelési kötelezettségét megszegi;
i.) az előírt felelősségbiztosítás - annak jelen szerződésben foglalt hatálya alatt - bármely okból megszűnik és a megszűnés napjával azonos tartalommal újabb az előírásoknak megfelelő biztosítási jogviszony nem áll fenn azzal, hogy ez csak akkor elfogadható, ha az új biztosítás hatálybalépése előtt keletkezett károkra is biztosított az eredményes igényérvényesítés lehetőség;
j.) Megrendelőnek vagy harmadik személynek kárt okoz;
k.) Vállalkozó a Szerződésben foglalt bármely egyéb kötelezettségének nem tesz eleget, és emiatt a Szerződés feljogosítja a Megrendelőt a felmondásra vagy az elállásra;
l.) Jogszabályon alapuló egyéb felmondási vagy elállási okok fennállnak.
4. A Megrendelő jogosult a szerződés azonnali hatályú felmondására, ha a Vállalkozó fizetésképtelenné válik, a Vállalkozó ellen az illetékes bíróság jogerős végzése alapján felszámolási eljárás indul, a Vállalkozó végelszámolás iránti kérelme (amennyiben gazdasági társaságról van szó) a cégbíróságnál benyújtásra került, vagy a Vállalkozóval szemben az illetékes cégbíróság előtt megszűntetési, törlési eljárás indul.
5. Amennyiben a szerződés bármilyen okból teljesítés előtt megszűnne, úgy a Vállalkozó haladéktalanul 8 napon belül köteles a megszűnés napjáig végzett munkákat felmérni, és a munkaterületet haladéktalanul a Megrendelőnek visszaadni.
6. Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges, olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon - ha
a. a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62.§ (1) bekezdés k) pontjában meghatározott valamely feltétel.
b. a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62.§ (1) bekezdés k) pontjában meghatározott valamely feltétel.
7. Súlyos szerződésszegésnek minősül Megrendelő részéről, ha neki felróható okból:
a.) a munkaterület átadási kötelezettségét a következményekre történő figyelmeztetés ellenére, a felszólítás átvételétől számítva is 15 napot meghaladóan elmulasztja;
b.) a műszaki átadás-átvétellel kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, amivel a műszaki átadás-átvétel sikerességét veszélyezteti;
c.) a számlát – felszólítás ellenére – sem fizeti meg,
d.) egyébként Vállalkozó jelen szerződés szerinti tevékenységét, szerződéses teljesítését lehetetlenné teszi.
8. Vállalkozó, ill. a Megrendelő a szerződéstől a teljesítés megkezdéséig elállhat, azt követően a jelen szerződést felmondhatja, ha a szerződés megkötését követően alkotott (hatályba lépett) jogszabály a szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, vagy a teljesítés jogi környezetét úgy módosítja, hogy az a Vállalkozónak, ill. a Megrendelőnek a szerződés szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti, vagy a jogszabályi rendelkezések jelen szerződés szerződés szerinti teljesítését ellehetetlenítik. Ugyanezen feltételekkel elállhatnak a Felek a szerződéstől, ill. felmondhatják azt, amennyiben a Feleken kívül eső ok, vagy körülmény a Vállalkozónak, ill. a Megrendelőnek a szerződés szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti, vagy a jelen szerződés szerződés szerinti teljesítését ellehetetleníti.
9. Felmondás esetén a Felek a lehető legrövidebb idő alatt, de max. 10 napos határidővel egymással elszámolnak. Vállalkozó a szerződés megszűnése előtt már teljesített részfeladatok szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult. Emellett szerződésszegés esetén a Ptk. 6:137 – 152 § szerinti következmények érvényesítendőek.
11. A szerződés Kbt. szerinti tartalma
1. Felek a Kbt. 131. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel rögzítik, hogy a jelen Szerződés részét képezik a Nyertes Ajánlat azon elemei, amelyek a Közbeszerzési Eljárás során alkalmazott értékelési szempontokra tekintettel értékelésre kerültek. [Kbt. 76. (2) bekezdés c) pont]
2. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra a 136. § (1) bekezdése alapján, hogy nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a 62. § (1) bekezdés k) pont ka)–kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.
3. Vállalkozó vállalja, hogy a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről a Megrendelőt, mint ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.
4. Felek rögzítik, hogy a Kbt. 143. § (1) bekezdés alapján a Vevő a Szerződést felmondhatja, vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (”Ptk.”) foglaltak szerint - a szerződéstől elállhat, ha:
- feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;
- az Eladó, mint ajánlattevő nem biztosítja a 138. §-ban foglaltak betartását, vagy az ajánlattevőként szerződő fél személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a 139. §-ban foglaltaknak; vagy
- az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.
5. A Megrendelő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.
6. A Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha
– a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;
– a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.
7. Felek rögzítik, hogy a Kbt. 139. § (1) bekezdésére tekintettel a nyertes ajánlattevőként szerződő fél vagy felek személye csak az alábbi esetekben változhat meg:
- ha a 141. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő egyértelmű szerződéses rendelkezés alapján a jogutódlás projekttársaság vagy a teljesítés biztonsága érdekében ilyen szerződéses rendelkezés alapján a teljesítéshez finanszírozást nyújtó jogi személy vagy az általa jelölt jogi személy által történik; vagy
- ha a szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás a jogi személy átalakulásának, egyesülésnek, szétválásnak vagy a jogutódlással megszűnés más esetének következménye, vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal) - nem gazdasági társaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység - átruházásra kerül a jogutódra, vagy az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül a szerződés átruházásra;
- ha a szerződésbe lépő jogutód nem áll a közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt, - az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint, a 138. § (2)-(4) bekezdésének
alkalmazásával - megfelel a közbeszerzési eljárásban alkalmazott alkalmassági követelményeknek, és a jogutódlás nem e törvény alkalmazásának a megkerülését célozza.
8. Az ajánlattevőként szerződő fél személye a Kbt. 139. § (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül csak új közbeszerzési eljárás eredményeként változhat. A jogviszony egyéb elemeinek változására a Kbt. 141. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. A Kbt. 136. § (2) bekezdés alapján a külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
10. Felek megállapodnak, hogy a Szerződés módosítása során a Kbt. 141. § rendelkezései szerint járnak el.
11. Felek megállapodnak továbbá, hogy a Szerződés teljesítése során a Kbt. 135. §, 138. § -
140. § és a 142. § rendelkezései szerint járnak el.
12. Vegyes és záró rendelkezések
1. A Megbízott jelen szerződés aláírásával kijelenti, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 1. b.) pontja alapján átlátható szervezetnek minősül.
2. Vállalkozó kijelenti, hogy rendelkezik a Szerződés tárgyának megvalósítására vonatkozó tevékenységre összkockázatú építés-szerelési biztosítással (C.A.R.), ill. biztosítását a projektre kiterjesztette. A biztosítás kiterjed vagyonbiztosításra és felelősségbiztosításra is, továbbá a biztosítási fedezet kiterjed az alvállalkozókra, a teljesítés során üzembe helyezett létesítményekre, valamint az építtető/Megrendelő meglévő tulajdonában okozott károkra is. A káreseményenkénti limit mértéke eléri legalább a 25.000.000,- Ft / káreseményt, az éves limit mértéke eléri legalább az 50.000.000,- Ft –ot. A biztosítási kötvény és díjfizetés igazolására vonatkozó irat másolati példányát Vállalkozó Megrendelő részére átadni köteles.
3. Mind a Szerződés időtartama alatt, mind pedig a nyilvántartások megőrzési időtartama lejáratáig a Vállalkozónak lehetővé kell tenni a Megrendelő, az Állami Számvevőszék, az illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Közreműködő Szervezet és a 2011. évi CXCV. törvény szerinti fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, valamint a Kbt. és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti bármely egyéb illetékes ellenőrző szervezet törvényes vagy meghatalmazott képviselőinek a szerződéshez kapcsolódó nyilvántartások, számlák, a szerződés megvalósítását igazoló okmányok, bizonylatok helyszínen történő ellenőrzését vagy könyvvizsgálatát, azokról másolatok készítését vagy rendelkezésre bocsátását.
4. Vállalkozó köteles az építési beruházás megvalósítása során a hatályos és érvényben lévő jogszabályok betartására, különös tekintettel a Ptk., az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII törvény az 191/2009. (XI.15.) Korm. rendeletben és a 266/2013.(XII.5.) Korm. rendeletben előírtakra.
5. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben jelen szerződés bármely pontja kógens jogszabályba ütközne, vagy a közbeszerzési eljárás kötelező érvényű dokumentumának tartalmával ellentétes lenne, akkor jelen szerződés fentieket sértő rendelkezése helyébe
– minden további jogcselekmény, így különösen a szerződés módosítása nélkül – a megsértett kötelező érvényű jogszabályi rendelkezés vagy közbeszerzési dokumentumi rendelkezés kerül. Fentieket kell megfelelően alkalmazni, ha valamely kógens jogszabály
akként rendelkezik, hogy valamely rendelkezése a szerződés része és azt szövegszerűen a szerződés nem tartalmazza (az adott rendelkezés a szerződés részét képezi).
6. Amennyiben a Szerződő Felek között a vállalkozás teljesítésével vagy minőségével kapcsolatos vita alakul ki, úgy azt elsősorban békés úton kísérelik meg rendezni.
A vonatkozó egyeztetés eredménytelensége esetén - min. 15 napos egyeztetési időszak, min. 1 (egy) személyes egyeztető tárgyalás tartásával - a jogviták eldöntésére – hatáskörtől függően – kikötik a Megrendelő székhelye szerinti Járásbíróság/Törvényszék kizárólagos illetékességét. Felek rögzítik, hogy sem választott bírósági, sem mediátori eljárást nem vesznek igénybe.
7. E szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a szerződés megkötése alapját képező közbeszerzési eljárás megindításakor hatályos Kbt. vonatkozó rendelkezései az irányadók.
8. Jelen szerződés négy megegyező, eredeti példányban készült el, elválaszthatatlan részét képezi (Megrendelő példányához kapcsolva) a közbeszerzési eljárás iratanyaga. A szerződés a mindkét fél aláírásra és kötelezettségvállalásra jogosult vezető tisztségviselőjének (Vállalkozónál cégszerű) aláírása esetén érvényes.
……………………………………….., 2017. ………………………………………………..
………………………..…. …….……..………………
Megrendelő Vállalkozó
Ellenjegyzem: