ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

Az Együttműködési Szerződés 2. sz. melléklete

[●] ÖNKORMÁNYZATA ÉS

A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK ZRT. KÖZÖTT

--BLANKETTA--

2008

Tartalom:

I.Megállapítások 3

II.Általános rendelkezések 4

Cél 4

Területi hatály 4

Időbeli hatály 4

Fogalmak 4

III.Üzemeltetés 4

IV.Kijelentések és szavatosságvállalások 5

Az Önkormányzat kijelentései és szavatosságvállalásai 5

Az Üzemeltető kijelentései és szavatosságvállalásai 5

V. A felek jogai és kötelezettségei 5

(A) Az Önkormányzat jogai 5

[bérleti díj] 5

[ellenőrzési jog] 6

............................................................................................................................................................6 (B) Az Önkormányzat kötelezettségei...............................................................................................6

[rendelkezésre bocsátás] 6

.......................................................................................................................................................6 [rekonstrukció, felújítás, fejlesztés]...............................................................................................7

[kizárólagos jog az üzemeltetésre] 8

[ellenőrzési jog] 8

[közutak, közterületek használata] 9

[feleslegessé váló víziközművek üzemeltetésből történő kivonása] 10

(D) Az Üzemeltető kötelezettségei 10

[az üzemeltetéshez fűződő kötelezettségek] 10

[közüzemi szerződések megkötése] 12

[díjak beszedése] 12

[rekonstrukció, felújítás és fejlesztés] 13

VI. A szerződés megszűnése 13

A szerződés megszűnésének módjai 13

Rendes felmondás 14

Rendkívüli felmondás 14

A szerződés megszűnésének közös szabályai 14

VII. Vegyes Rendelkezések 15

Üzemeltetési jogviszony módosítása 15

Részleges érvénytelenség 15

Értesítések 15

.........................................................................................................................................................16

Viták rendezése 16

1. sz. Melléklet 17

Az üzemeltetésbe adott vagyontárgyak listája 17

2. sz. Melléklet 18

ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

--BLANKETTA--

amely létrejött

egyrészről [helyi önkormányzat megnevezése, címe], mint üzemeltetésbe adó (a továbbiakban: "Önkormányzat"),

másrészről az 5600 Békéscsaba, Dobozi út 5. sz. a. székhelyű Békés Megyei Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: "Üzemeltető")

között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel:

I. MEGÁLLAPÍTÁSOK

1. Az Üzemeltető, illetve jogelődje, a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat [●] óta biztosítja az Önkormányzat számára az ivóvíz-szolgáltatást és [●] óta a szennyvízelvezetési, és -kezelési szolgáltatást.

2. Az Önkormányzat [●] óta az Üzemeltető egyik részvényese.

3. Az Önkormányzat [●]-n "Vagyonkezelési és Üzemeltetési Szerződés" elnevezéssel (a továbbiakban: a "Korábbi Üzemeltetési Szerződés") szerződést kötött az Üzemeltetővel, amellyel -- egyebek mellett -- ellenérték fejében az Üzemeltető működtetésébe adta a szerződésben meghatározott korlátozottan forgalomképes víziközmű-vagyontárgyait, illetve az erre vonatkozóan korábban ráutaló magatartással létrejött megállapodását írásban is megerősítette.

4. A felek rögzítik, hogy a Korábbi Üzemeltetési Szerződés megkötése óta az Üzemeltető, valamint a vízügyi piac működésében, a szabályozási környezetben, továbbá egyéb körülményekben olyan változások következtek be, amelyek szükségessé teszik az Üzemeltető működési struktúrájának, ezen belül az Üzemeltető és az Önkormányzat közötti üzemeltetési jogviszony módosítását.

5. Az előző pontbeli megfontolásból a felek jelen szerződés aláírását megelőzően [●]-n mindketten aláírták az Üzemeltetőben részvényes települési önkormányzatok és megyei önkormányzat által kötött, módosított tartalmú és egységes szerkezetbe foglalt együttműködési szerződést (a továbbiakban: az "hatályban lévő Együttműködési Szerződés").

6. A hatályban lévő Együttműködési Szerződésben a felek rögzítették az Üzemeltető működési struktúráját, és megállapították az önkormányzati tulajdonú víziközművek Üzemeltető általi üzemeltetésének alapvető szabályait is. Ugyanott a felek megállapodtak, hogy az üzemeltetés egyes részletszabályait az Üzemeltető és az egyes Részvényes Önkormányzatok által kötött, módosított Üzemeltetési Szerződések tartalmazzák.

7. A felek praktikus okokból a szerződés módosításának azon módját választották, hogy módosított tartalmú jogviszonyukat egy új, a módosításokkal egységbe foglalt szerződésbe foglalják, mellyel egyidejűleg a Korábbi Üzemeltetési Szerződést hatályon kívül helyezik. E módosított tartalmú jogviszony szabályait tartalmazza jelen szerződés.

II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Cél

1. Jelen szerződés célja, hogy az Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvényben és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben foglalt kötelezettségének és feladatainak magas színvonalon eleget tudjon tenni, és ezáltal az ivóvíz és csatornaszolgáltatás fogyasztói a lehetőség szerinti legjobb, legkorszerűbb és leggazdaságosabb szolgáltatásban részesüljenek.

Területi hatály

2. Jelen szerződés területi hatálya alá tartozik a vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott területen belül az Önkormányzat közigazgatási területe, illetve azon víziközművek által lefedett terület, amelyben az Önkormányzat érdekeltséggel rendelkezik.

Időbeli hatály

3. Jelen szerződést a felek határozatlan időre kötik. Jelen szerződés mindkét fél általi aláírás napján, de nem korábban, mint 2009. január 1. lép hatályba.

Fogalmak

4. A jelen szerződésben használt szavak és egyéb kifejezések, hacsak itt másképpen definiálva nincsenek, a hatályban lévő Együttműködési Szerződésben illetve az Eszközgazdálkodási Szabályzatban meghatározott jelentéssel bírnak.

III.ÜZEMELTETÉS

1. Az Önkormányzat ezennel kötelezi magát, hogy a Korábbi Üzemeltetési Szerződéssel az Üzemeltető üzemeltetésébe leltár szerint adott vagyonát a jelen szerződésben írt feltételekkel az Üzemeltető üzemeltetésében hagyja, az Üzemeltető pedig kötelezi magát, hogy az Önkormányzat korábban ily módon üzemeltetésbe adott vagyonát jelen szerződés rendelkezései szerint tovább üzemelteti.

2. Az önkormányzati közművagyont az Üzemeltető, mint Bérlő, bérleti jogviszony keretében tartja birtokában, minek megfelelően szerződő felek itt nem szabályozott, jelen szerződéssel keletkeztetett magánjogi viszonyaiban a dologbérlet szabályait rendelik alkalmazni.

IV. KIJELENTÉSEK ÉS SZAVATOSSÁGVÁLLALÁSOK

Az Önkormányzat kijelentései és szavatosságvállalásai

Az Önkormányzat szavatolja, hogy

1. az 1. számú mellékletben felsorolt vagyontárgyak kizárólagos tulajdonában, illetve kizárólagos önkormányzati törzsvagyonban vannak;

2. azok per-, teher és igénymentesek, ide nem értve a támogatási szerződésből eredő igényeket és kötelezettségeket.

Az Üzemeltető kijelentései és szavatosságvállalásai

Az Üzemeltető szavatolja, hogy

3. megfelel a víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV.25.) KöViM rendeletben az üzemeltetőre vonatkozóan előírt feltételeknek;

4. rendelkezik a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet által előírt üzemeltetési szabályzattal, amely a fenti jogszabálynak megfelelően tartalmazza a szakszerű és biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos műszaki, technológiai, biztonságtechnikai és közegészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit; a jelenleg érvényben lévő Üzemeltetési Szabályzat/Utasítás száma:

5. rendelkezik a jelen szerződés mellékletében meghatározott víziközművekre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedéllyel, amely alapján jogosult azok üzemeltetésére; a jelenleg érvényes vízjogi üzemeltetési engedély száma:

6. A felek közösen szavatolják, hogy évente egy alkalommal és szükség esetén haladéktalanul egyeztetik, valamint a szükséges intézkedéseket megtéve helyesbítik az Önkormányzati tulajdonú közművekre vonatkozó nyilvántartásaikat.

A megtartott közművagyon-leltár megállapításait a felek könyveikben átvezetik.

V. A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

(A) Az Önkormányzat jogai [bérleti díj]

1. Az Önkormányzat az üzemeltetésbe adott vagyontárgyak birtoklása, használata és hasznosítása átengedése fejében bérleti díjra jogosult.

Az Önkormányzat tudomásul veszi, hogy az általa megállapított bérleti díj pénzügyi értelemben - mint a szolgáltatás érdekében felmerült költség - beépül a településen folytatott közmű üzemeltetés költségei közé, azt más személy irányában végzett tevékenységére az Üzemeltető belső szabályai miatt nem terhelheti. Mindezek eredményeként, amennyiben az Önkormányzat a bérleti díj mértékének módosítását

kezdeményezi, a szolgáltatott volumenre (víz és szennyvíz m3) megegyező összegű, megegyező időbeli hatályú, rendeleti úton bevezetett díjmódosítás is szükséges.

2. Az Önkormányzatot megillető bérleti díj éves mértéke megegyezik az aktuális vízdíjakban és szennyvízdíjakban Ft/m3 mértékegységben meghatározott fajlagos összeg és az éves fogyasztói számlákban kiszámlázott vízmennyiség és szennyvízmennyiség szorzatával. A tárgyévi bérleti díj évente két részletben esedékes, azzal, hogy az Önkormányzat naptári félévet követő hónapban a Üzemeltető által szolgáltatott adatok ismeretében állítja ki 60 napos fizetési határidővel számláját az Üzemeltető részére.

[ellenőrzési jog]

3. Az Önkormányzat, mint tulajdonos, jogosult az Üzemeltető részére átadott víziközművek működtetését, valamint a víziközművek állagát érintő minden olyan munkát ellenőrizni, amelyet az Üzemeltető, vagy annak megbízottja végez el. Amennyiben az Önkormányzatnak az ellenőrzés során kifogása merül fel, annak írásbeli közlését követően az Üzemeltető tartozik a kifogás alaposságát megvizsgálni, és minden tőle elvárhatót megtenni annak kiküszöbölése érdekében, feltéve, hogy az észlelt probléma elhárítása az Üzemeltető feladatkörébe tartozik. Az Önkormányzat ellenőrzési joga - különösen - kiterjed az alábbiakra:

- a vízügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi, munkaügyi, tűzvédelmi, stb. szemléken részt vegyen, azokon észrevételeket tegyen, és intézkedéseket kezdeményezzen;

- a fogyasztói bejelentések alapján hozzá érkező panaszokat és jelzéseket az Üzemeltető részére továbbítsa;

- a hatályos vízügyi jogszabályi rendelkezéseknek nem megfelelő, nem rendeltetésszerű használatra vonatkozó bejelentéseket az Üzemeltetővel közölje;

- az Üzemeltető által végzett karbantartási, javítási, rekonstrukciós, felújítási, fejlesztési munkálatokat ellenőrizze;

- a díjemelési javaslatok költségeinek ellenőrzésére.

(B) Az Önkormányzat kötelezettségei [rendelkezésre bocsátás]

1. Az Önkormányzat a Korábbi Üzemeltetési Szerződés szerint üzemeltetésbe adott vagyontárgyakon túl az Együttműködési szerződésben meghatározottak alapján a jelen szerződés hatálya alatt megvalósított új víziközmű-vagyont is az Üzemeltető rendelkezésére bocsátja és jelen szerződés szabályai szerint működteti.

[rekonstrukció, felújítás, fejlesztés]

2. Az üzemeltetésbe adott közművagyon pótlása, rekonstrukciója, értéknövelő felújítása, az azon végzett beruházások elvégzése (fejlesztés) az Önkormányzat kötelezettsége. Ezen munkák finanszírozására elsősorban az Üzemeltető által az üzemeltetésbe adott vagyon után fizetendő bérleti díj nyújt fedezetet. Amennyiben az Önkormányzat más Önkormányzattal vagy Önkormányzatokkal közösen vesz igénybe víziközművet (regionális vízellátás, több települést ellátó csatornamű vagy vízmű), a bérleti díj megállapításáról a közösen igénybe vett művek rekonstrukciós terheiből a ráeső hányadra is tekintettel hoz döntést.

3. A pótlás, rekonstrukció és értéknövelő felújítás elvégzésére kivételesen az Üzemeltető jogosult, illetve a biztonságos ellátás fenntartása érdekében egyben köteles is.

Ezen kötelezettség áll fenn akkor, ha az önkormányzati tulajdonú közműhálózaton olyan műszaki probléma keletkezik, amely haladéktalan beavatkozást igényel, s a beavatkozás nyilvánvalóan a rekonstrukciós illetve értéknövelő felújítások számviteli kategóriájába sorolódik, s javítás jellegű beavatkozásra nincs mód, illetve az nem lenne ésszerű. Az Üzemeltető a közvetlen kárveszéllyel járó hibaelhárítást a hibajelentést követően azonnal - de legkésőbb három órán belül - tartozik megkezdeni. A közvetlen kárveszéllyel nem járó üzemzavar elhárítást az Üzemeltető a hibajelentés után 8 napon belül tartozik elvégezni.

Ilyen helyzet előállásakor az Üzemeltető a hiba bekövetkezésétől számított 72 órán belül (ahol az Önkormányzat erre bármikor elérhető kapcsolattartót, diszpécser szolgálatot működtet azonnal) értesíteni köteles az Önkormányzatot, aki jogosult képviselője útján a beavatkozást megtekinteni, arról tájékozódni.

4. Ha a Üzemeltetőnek felróható okból a víziközmű tárgyak, eszközök, berendezések elvárható pótlása, rekonstrukciója elmarad, és a szolgáltatás folyamatosságát vagy biztonságát veszélyezteti, az Önkormányzat jelen szerződési pontra történő szó szerinti hivatkozással, a teljesítésre elégséges határidő egyidejű kitűzésével írásban felszólítja az Üzemeltetőt a szükséges intézkedések megtételére, s ennek eredménytelensége esetén a Üzemeltető költségére maga gondoskodhat a szükséges beavatkozások elvégzéséről.

5. A Üzemeltető a 3. pontban meghatározottak szerint elvégzett beavatkozásokat a naptári negyedévet követő hónapban teljes önköltségi ár + 3% árrést tartalmazó áron jogosult tárgyév december 31. napjára szóló fizetési határidővel az Önkormányzat felé leszámlázni.

A Üzemeltető a számla megküldésével egyidejűleg köteles mindazon adatokat csatolt mellékletben megküldeni, melyek szükségesek ahhoz, hogy a rekonstrukció műszaki és értékbeli szempontból az Önkormányzat könyveiben a számviteli szabályoknak megfelelően nyilvántartásba vehető legyen.

[szolgáltatási díjak megállapítása]

5. Az Üzemeltető az Ártörvény értelmében jogosult és köteles az Önkormányzat felé a szolgáltatási díjak megállapítására javaslatot beterjeszteni. A feleket a díjmegállapítás során együttműködési kötelezettség terheli, ezen együttműködés tartalmát az Együttműködési Szerződés határozza meg. Ennek értelmében az Önkormányzat köteles az ivóvíz- és csatornaszolgáltatási díj megállapításáról szóló rendeletét a mindenkor hatályban lévő Együttműködési Szerződés, valamint Díjképzési Szabályzat szabályai szerint megalkotni. Az Üzemeltető ezen szabályokat sértő díjmegállapítás jogkövetkezményeit a hatályban lévő Együttműködési Szerződésben foglaltak szerint az Önkormányzattal szemben alkalmazni fogja.

1. Jelen szerződés időtartama alatt az Üzemeltető rendelkezik a szerződés tárgyi hatálya alá tartozó, meglévő, valamint a szerződés hatálya alatt megvalósított és rendelkezésre bocsátott önkormányzati tulajdonú víziközművek kizárólagos működtetési, üzemeltetési jogával.

[ellenőrzési jog]

2. Az Üzemeltető jogosult ellenőrizni minden olyan, a működtetést érintő munkálatot, amelyet az Önkormányzat megrendelésére, vagy megbízása alapján harmadik személy végez. Ennek érdekében az Üzemeltető rendelkezésére kell bocsátani az előterveket, valamint az engedélyezési és a kivitelezési terveket, valamint mindazon információt, amely a munkálatok megítélhetőségéhez szükséges. Ez a jog kiterjed a kivitelezés, a műszaki átadás-átvétel nyomon követésére is. Ha a jelen pontbeli munkálatokkal kapcsolatban az Önkormányzat garanciális igényeit annak lejáratát megelőző 30. napig nem érvényesíti, úgy az Üzemeltető belátása szerint jogosult ezen garanciális igényeket annak kötelezettjével szemben érvényesíteni. Az Önkormányzat ennek érdekében köteles a garanciális jogok Üzemeltető általi érvényesítéséhez szükséges okiratokat szükség szerint haladéktalanul kiállítani az Üzemeltető számára.

Az Önkormányzat ennek érdekében a garanciális jogok Üzemeltető általi érvényesítéséhez szükséges okiratokat szükség szerint átadja az Üzemeltető számára.

3. Az Önkormányzat írásban köteles értesíteni az Üzemeltetőt a munkák megkezdéséről. Az Üzemeltető tartozik megjelenni az átadáson, ahol jogosult észrevételeket tenni, melyeket jegyzőkönyvben rögzítenek. Az Üzemeltető a nem megfelelő minőségű, szakszerűtlen, vagy a jóváhagyott tervtől eltérő munka esetében, az észlelt hiba (hiányosságok) súlyától függően, tudomására jutását követően azonnal köteles jelezni és kezdeményezheti az Önkormányzatnál:

- a munka azonnali leállítását,

- javítást, cserét,

- az egész munka átvételének megtagadását.

Abban az esetben, ha jogos észrevételeire érdemi intézkedés nem történik, az új létesítmény üzemeltetését az Üzemeltető feltételekhez kötheti, vagy adott esetben megtagadhatja. Amennyiben az észlelt hiányosságokat és/vagy hibákat az Üzemeltető a munkálatok során nem jelzi az Önkormányzatnak, vagy ha azokkal kapcsolatos észrevételeit az átadásnál sem teszi meg, úgy nem tagadhatja meg a tárgyi eszköz üzemeltetés céljából való átvételét.

Feltéve, hogy az Üzemeltető megismerhette a terveket, és figyelemmel kísérte a kivitelezést, és arra észrevételt nem tett, az átvétel kötelezettsége alól való mentesülése érdekében nem hivatkozhat sem a tervek, sem a kivitelezés hiányosságaira. Ez azonban nem zárja ki, hogy az Üzemeltető kártérítési, vagy egyéb polgári jogi igényét az Önkormányzattal szemben érvényesítse.

4. Az Önkormányzat, mint képviseleti megbízottat felhatalmazza az Üzemeltetőt, hogy minden olyan, a települési víziközmű közszolgáltatás körében felmerülő az Önkormányzat megrendelésére vagy megbízása alapján végzett munkálatot, illetve szolgáltatást így különösen a települési szennyvízszippantást végző harmadik személynek a teljesítése körében felmerülő tevékenységét annak jogszabályi megfelelősége szempontjából ellenőrizze. E tárgyú eljárása során az Üzemeltető munkatársa köteles feltárni, miszerint az Önkormányzat képviseletében jár el. Az Üzemeltető az ellenőrzés eredményéről minden esetben, annak megtörténtétől számított 8 napon belül írásbeli tájékoztatást köteles adni az Önkormányzat részére. Az Üzemeltető az ellenőrzés során birtokába került adatokat, információkat eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tevékenysége kapcsán nem használhatja fel.

[tovább-bérbeadás joga]

5. A közüzemi szolgáltatással összefüggő terhek csökkentése érdekében, az Üzemeltetőt járulékos jelleggel megilleti az általa üzemeltetésre átvett közművagyon tovább bérbeadási joga mindazon esetekben, amikor az nem korlátozza a szerződés alapvető céljainak teljesülését, illetve nem veszélyezteti az Önkormányzati tulajdon állagát, így különösen antennák víztornyokon történő elhelyezése, reklámfelületek bérbeadása.

Az Üzemeltető a bérlők által bérleti jogviszony keretében okozott károkért az Önkormányzat irányába úgy felel, mintha azokat maga okozta volna.

Az Üzemeltető ezen kiegészítő tevékenység eredményeként realizált bérleti díj bevétel 50%-át a tárgynegyedévet követő hónapban az előzetes adatközlése szerint kiállított számla alapján, mint vagyonhasznosítási jutalék, az Önkormányzatnak megfizetni köteles.

A bérleti szerződések megkötése során az Üzemeltető az Önkormányzattal egyetértésben jár el.

[közutak, közterületek használata]

6. Az Üzemeltetető kötelezettségeinek gyakorlásához a szükséges mértékig jogosult az Önkormányzati közterületeket igénybe venni, az utakra, illetve közterületekre vonatkozó szabályok betartása mellett. Az Önkormányzat vállalja, hogy jelen szerződésben foglalt feladatai ellátása érdekében az Üzemeltető által igénybe vett közterületen az Üzemeltető emblémájával ellátott járműveire parkolási díjat nem érvényesít figyelmeztető jelzés használata esetében. Azokon a közutakon, amelyeknek a tulajdon- és kezelési joga nem az Önkormányzat hatáskörébe tartozik, az Üzemeltető

az engedélyek, szolgalmak biztosítását szükség esetén az Önkormányzat közreműködésével intézi, és az Önkormányzat ezen közreműködést – a kapcsolódó díjak kivételével – megadni vállalja.

[feleslegessé váló víziközművek üzemeltetésből történő kivonása]

7. A szolgáltatásban feleslegessé váló víziközmű-vagyon üzemeltetési körből történő kivonását az Üzemeltető jogosult az erre vonatkozó szakmai indokokkal alátámasztva kezdeményezni, és az Önkormányzat tartozik azt elfogadni. Az üzemeltetésből kivont közművagyon visszaadásával járó költségek az Önkormányzatot terhelik.

(D) Az Üzemeltető kötelezettségei

[az üzemeltetéshez fűződő kötelezettségek]

1. A Üzemeltető köteles a rendelkezésére bocsátott víziközműveket – a szükséges mértékben – folyamatosan, szakszerűen kezelni és működtetni, azok rendszeres karbantartásáról, javításáról gondoskodni. Az Üzemeltető üzemeltetői feladatainak a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, a hatályban lévő Együttműködési Szerződésben, és jelen szerződésben foglaltaknak megfelelően köteles eleget tenni.

Az Üzemeltető köteles különösen:

- a vízjogi üzemeltetési engedélyben előírt feltételeknek mindenkor eleget tenni;

- újonnan létesített víziközmű Önkormányzat általi üzemeltetésbe adása esetén a vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyt beszerezni, amelyhez az Önkormányzat minden szükséges közreműködést köteles megadni;

- a jelen szerződés tárgyát képező szolgáltatás folyamatos ellátásához szükséges műszaki és személyi feltételeket biztosítani;

- az üzemeltetésbe vett vagyontárgyakat rendeltetésszerűen, az elvárható legnagyobb gondossággal használni és működtetni, továbbá annak állagát megóvni, azzal, hogy a vagyontárgy neki felróható esetleges megsemmisüléséből vagy megrongálódásából eredő kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik;

- a fogyasztóktól a közüzemi díjakat beszedni, illetőleg annak érvényesítése iránt az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint intézkedni;

- a szükséges karbantartási, javítási munkálatokat megfelelő időben és minőségben elvégezni;

- hibaelhárító részleget üzemeltetni, vagy igénybe venni, éjjel-nappal működő ügyeleti szolgálatot szervezni, a fogyasztókkal a jogszabály szerinti kapcsolatot tartani;

- hibaelhárítás során a jogszabályi és egyéb ágazati előírások szerint eljárni, és biztosítani a hiba kijavítását az elhárítási határidőn belül, és a fogyasztók ellátásáról gondoskodni;

- a fogyasztói vízmérők időszakos cseréjét, javítását, hitelesítését megszervezni és elvégezni vagy elvégeztetni;

- az illetékes hatóságok által előírt mennyiségi és minőségi paraméterek vonatkozásában szükséges méréseket, vizsgálatokat és elemzéseket elvégezni;

- üzemnaplót vezetni, amely tartalmazza a víziközmű működtetésével kapcsolatos minden lényeges adatot és eseményt;

- jelen szerződés mellékletében felsorolt tárgyi eszközökre vagyonbiztosítást kötni;

2. A fentieken túl az Üzemeltető köteles az Önkormányzat által üzemeltetésre átadott víziközművek működtetéséhez kapcsolódó és a működtetőt terhelő környezetvédelmi, más hatósági előírásoknak eleget tenni, és ezzel összefüggésben viselni mindazon károkat, amelyek a működtetéshez kapcsolódó hatósági előírások neki felróható megszegéséből erednek; amennyiben a hatóságok által érvényesített bírságok nem a Üzemeltető szerződéses kötelezettségeinek megszegése miatt előálló körülmények okán lettek kivetve – így különösen, ha valamely korszerűsítés, bővítő beruházás elmaradása eredményezi a bírságtételek megjelenését – a kifizetett bírság összegét (pl.: szennyvíz bírság) a Üzemeltető a település területén végzett szolgáltatási tevékenységének költségeihez terheli.

3. Az Üzemeltető kötelezettségét képezi továbbá az ivóvízbázis védelmi feladatok ellátása is, mely tevékenység indokolt költségei arányos részben beépülnek a települési üzemeltetési költségek közé.

4. A fentiekre is tekintettel az Üzemeltető az Önkormányzati vagyon üzemeltetése során keletkező hulladékokat, esetleges veszélyes anyagokat az Üzemeltető a környezetvédelmi jogszabályok maradéktalan betartásával köteles kezelni, illetve lehetőség szerint az üzemeltetés költségeinek csökkentése érdekében hasznosítani.

5. Az Üzemeltető olyan pontos, hiteles, analitikus részletességgel is áttekinthető, az ügyviteli lehetőségekhez mérten naprakész költségkimutatásokat köteles vezetni a településre vonatkozó legyűjtéssel is, mely megnyugtató alapját képezheti a szolgáltatási díjak mindenkori megállapításának. A nyilvántartásokba az Önkormányzat megbízottja bármikor betekinthet, további felvilágosítást kérhet.

6. Az Üzemeltető tartozik továbbá az arra jogosultak számára hozzáférhető és folyamatos nyilvántartást vezetni, illetve az Önkormányzat által vezetett, közművekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetésében adatszolgáltatás útján közreműködni. Mindennemű adatszolgáltatás tekintetében az Üzemeltető az Önkormányzatot egyidejűleg fennálló tulajdonosi minőségére tekintettel köteles kezelni. Harmadik személy irányában, a szerződés teljesítése körében felmerülő

adatszolgáltatás során az Üzemeltető a polgári jog üzleti titokra vonatkozó szabályai, és az 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint köteles eljárni.

[közüzemi szerződések megkötése]

7. Az Üzemeltető az Önkormányzat közigazgatási területén található fogyasztókkal a Polgári Törvénykönyv és a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet előírásai szerint köteles eljárni, és ennek keretében a fogyasztókkal a szolgáltatási szerződést megkötni.

8. Amennyiben az Önkormányzat közigazgatási területén található, az Üzemeltető által üzemeltetett törzshálózat mentén fekvő ingatlan tulajdonosa (vagy egyéb jogcímen használója) az ingatlan közműhálózatba való bekötését kezdeményezi, az Üzemeltető a bekötés lehetőségeiről és feltételeiről előzetes tájékoztatást ad. A bekötési vízmérő felszerelését, cseréjét, valamint csatlakozás készítését - a jogszabályi feltételek teljesülése estén – az Üzemeltető vagy megbízottja köteles elvégezni.

[díjak beszedése]

9. Az Üzemeltető jogosult és egyben tartozik a víziközmű szolgáltatások igénybevételéért a fogyasztókkal szemben az Önkormányzat díjrendeletében megállapított víz- és csatornaszolgáltatási díjat felszámítani, továbbá az egyéb irányadó jogszabályoknak megfelelően a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást, valamint a vízterhelési díjat beszedni, illetve ezen díjigényeket érvényesíteni.

[karbantartás és javítás]

10. Az Üzemeltető karbantartási és javítási kötelezettsége kiterjed minden, az üzemeltetésében lévő Önkormányzati tulajdonú víziközműtárgy, nyomvonalas létesítmény, berendezés, felszerelés, gépészeti, villamos erőátviteli működtetés, jelzést szolgáló, jelátviteli, valamint hidraulikai berendezés folyamatos, zavartalan és biztonságos működtetést szolgáló javítási, karbantartási munka saját költségen történő elvégzésére, valamint az ezekre vonatkozó hibaelhárításra.

A karbantartás - beleértve a külső javításokat is - tárgykörébe a szerződés 2. számú mellékletét képező „Eszközgazdálkodási Szabályzat” szerinti gazdasági tevékenységek tartoznak.

11. Amennyiben az Üzemeltetőnek felróható okból a víziközmű tárgyak, eszközök, berendezések karbantartása, javítása elmarad, és ez a szolgáltatás folyamatosságát vagy biztonságát veszélyezteti, az Önkormányzat jelen pontra történő hivatkozással írásban felszólítja az Üzemeltetőt a munka elvégzésére. Ha az Üzemeltető ennek ellenére is késlekedik a karbantartás vagy javítás elvégzésével, úgy ezen munkálatokat az Önkormányzat jogosult az Üzemeltető költségére elvégezni.

[rekonstrukció, felújítás és fejlesztés]

12. A víziközmű hálózat nyomvonalas létesítményein, műtárgyain, berendezésein szükségessé váló pótlások-, rekonstrukciók, és értéknövelő felújítások elvégzése az Önkormányzat, mint tulajdonos joga és kötelezettsége, ahhoz az Üzemeltető szakmai segítséget nyújt.

A rekonstrukció és értéknövelő felújítás tárgykörébe a 2. számú mellékletként csatolt

„Eszközgazdálkodási Szabályzat” szerinti gazdasági tevékenységek tartoznak.

13. Az Üzemeltető legkésőbb a következő évi díjrendelet javaslat megküldésével egyidejűleg tájékoztatni köteles az Önkormányzatot közműveinek általános állapotáról, illetve javaslatot kell, hogy előterjesszen az egy éven belül szükségessé váló rekonstrukciós beavatkozásokról. Javaslatában az Üzemeltető az egyes rekonstrukciós tételek műszaki indokoltságát, várható bekerülési költségét, illetve a beavatkozások elmaradásának várható és lehetséges következményeit is köteles ismertetni, az Önkormányzat közművagyon gazdálkodással kapcsolatos következő évre vonatkozó döntéseinek elősegítése érdekében. Azokról a munkákról, amelyeket több önkormányzat tulajdonában, illetve használatában lévő víziközműveken kell végezni, az összes érintett önkormányzat részére javaslatot kell küldeni azzal, hogy az elvégzendő munka az egyes önkormányzatokat érdekeltségük arányában terheli. Amennyiben az érdekeltségi arányok nem rögzítettek külön megállapodásban vagy szerződésben az érdekelt önkormányzatok között, akkor a tárgyi viziközmű előző három év igénybevételének arányában kell figyelembe venni.

14. A rekonstrukciós és felújítási munkák költségét az Önkormányzat szerepelteti az adott gazdasági év költségvetésében. A rekonstrukciós és felújítási tervre vonatkozó, az Üzemeltetőtől beérkezett rekonstrukciós és felújítási igényekkel kapcsolatban az önkormányzat legkésőbb minden év április 30-ig meghozza a szükséges döntéseit.

15. Azon jogszabály által meghatározott esetekben - így különösen új fogyasztói rákötések elvégzésékor - amikor az Üzemeltető vagy megbízottja a fogyasztótól beszedett víziközműfejlesztési hozzájárulásból valósít meg az önkormányzati tulajdonú víziközműhálózat tekintetében kapacitásbővülést, illetve technológiai színvonal- emelkedést eredményező beruházást, a felek a létrehozott beruházási javakkal legkésőbb a beruházás befejezési évének december 31. napjáig számolnak el. Az Üzemeltető a létrehozott tárgyi eszközöket Önkormányzatnak átadja, és azt az Önkormányzat nyilvántartásba veszi.

VI. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A szerződés megszűnésének módjai

1. Jelen szerződés közös megegyezéssel, továbbá a felek rendes és rendkívüli felmondása esetén szűnik meg. A felek magukra nézve kötelezőnek ismerik el, hogy jelen üzemeltetési szerződés akár közös megegyezéssel, akár bármelyik fél általi rendkívüli vagy az Önkormányzat által rendes felmondással történő megszüntetése – a másik féllel való közléssel egyidőben az Együttműködési Szerződést is megszünteti. Ebben az esetben a felek az Együttműködési Szerződés 36. pontjában foglalt eljárást követve járnak el.

Rendes felmondás

2. Jelen szerződést az Önkormányzat a felmondásnak az Üzemeltetővel történt közlést követő naptári évet követő év első munkanapjára mondhatja fel. Az Üzemeltető jelen üzemeltetési szerződést rendes felmondás útján nem szüntetheti meg.

Rendkívüli felmondás

3. Ha valamely fél jelen szerződésbeli kötelezettségeit súlyosan és a másik fél működőképességét veszélyeztető módon megszegi -- ide értve azt az esetet is, ha az Önkormányzat az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben az ivóvízellátással kapcsolatban meghatározott kötelezettségeinek az Üzemeltetőnek felróható okból nem tudott eleget tenni -- és szerződésszegését a másik fél írásbeli felszólítása ellenére, az arra történő felszólítástól számított 60 napon belül nem reparálja, a másik fél jelen szerződést a felmondás írásbeli közlésétől számított 60. napra felmondhatja.

A szerződés megszűnésének közös szabályai

4. Jelen szerződés megszűnésekor az Üzemeltető ellenszolgáltatás nélkül, rendeltetésszerű használatra alkalmas műszaki állapotban (üzemképes állapotban) köteles az Önkormányzatnak a szerződés megkötésekor rábízott és a szerződés ideje alatt Önkormányzati pénzeszközből keletkezett víziközmű-vagyont visszaadni.

5. A felek jelen szerződés megszűnése esetén az üzemeltetésbe adott közművagyonnal kölcsönösen elszámolnak. Ennek keretében az Önkormányzat köteles megtéríteni az Üzemeltető által az Önkormányzatnak átadott azon vagyontárgyak értékét, melyek kimutathatóan az Üzemeltető finanszírozásában valósultak meg. A megtérítendő összeg az Üzemeltető finanszírozásában megvalósult létesítmények megszűnéskori könyv szerinti nettó értéke. Az Önkormányzat a megelőző három gazdasági év cégszintű követelés-beszedési arányának átlagával korrigált értéken átveszi az Üzemeltető települési víz- csatornadíj kintlévőségét, és azt az elszámolásba bevonja.

6. Amennyiben a megszűnés évében az Üzemeltető víz- csatorna értékesítési volumene a szerződés megszűnése folytán több mint 5 %-kal csökken, úgy az Önkormányzat köteles megtéríteni az Üzemeltetőnek szükséges kapacitásszűkítés költségeit.

7. Ha jelen szerződés az Üzemeltetőnek felróható okból szűnik meg, az Önkormányzat jogosult a felmerült tényleges kárai megtérítésére és nem köteles megfizetni az Üzemeltetőnek az előző pont szerinti szükséges kapacitás-szűkítés költségeit.

8. Ha jelen szerződés az Önkormányzatnak felróható okból szűnik meg, az Üzemeltető teljes körű kártérítésre jogosult, ideértve az általa befektetett tőke meg nem térült részét, illetve az ehhez tartozó elmaradt haszon arányát is.

VII. VEGYES RENDELKEZÉSEK

Korábbi megállapodás, Együttműködési szerződés

1. Jelen szerződés a felek adott tárgyra vonatkozó teljeskörű megállapodását tartalmazza, a szerződés aláírásával a korábbi üzemeltetési szerződés hatályát veszti, és az abból eredő jogok és kötelezettségek jelen szerződésben foglalt, módosított tartalommal élnek tovább.

Irányadó jog

2. A felek közötti üzemeltetési jogviszony tekintetében - a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben – a mindenkor hatályban lévő Együttműködési Szerződés vonatkozó rendelkezései, továbbá a Polgári Törvénykönyv, a vízgazdálkodási tevékenységre vonatkozó szakági, és más jogszabályok mindenkor hatályos rendelkezései alkalmazandóak.

Üzemeltetési jogviszony módosítása

3. Jelen szerződés a hatályban lévő Együttműködési Szerződés 27. pontjában előírtak szerint módosítható.

4. A felek kötelezik magukat, hogy amennyiben jelen szerződés fennállása alatt a jogszabályi hátterében olyan változás következik be, amely jelentősen módosítja jelen szerződés teljesíthetőségét, illetve a felekre háruló terheket, úgy jelen szerződést úgy módosítják, hogy az a lehetőségekhez képest mindkét fél számára előnyös módon igazodjon az új jogszabályi előírásokhoz.

Részleges érvénytelenség

5. Amennyiben a jelen szerződés bármely része érvénytelennek, hatálytalannak, vagy végrehajthatatlannak bizonyulna, úgy az a szerződés egészének érvényességét, hatályosságát, vagy végrehajthatóságát nem érinti, és a felek tartoznak az érvénytelennek, hatálytalannak, vagy végrehajthatatlannak bizonyult részt hasonló gazdasági eredményt biztosító érvényes, hatályos és végrehajtható rendelkezéssel pótolni.

Értesítések

6. Jelen szerződéssel kapcsolatban az értesítések, tájékoztatások akkor hatályosak, ha azokat az alábbiakban megjelölt személyek részére az átvételt igazolva személyesen adták át, az átadás napján, vagy ha tértivevényes ajánlott levélben küldték meg, a tértivevénnyel igazolt átvétel napján:

Az Önkormányzat részéről: Név: [●]

Cím: [●]

Telefon: [●]

Az Üzemeltető részéről:

Név: [●]

Cím: [●]

Telefon: [●]

Viták rendezése

8. Arra az esetre, ha a szerződő felek között jelen szerződéssel kapcsolatban jogvita merülne fel, annak eldöntésére a felek – a pertárgy értékétől függően – a Békéscsabai Városi Bíróság, illetve a Békés Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

KELT: KELT:

[●] ÖNKORMÁNYZATA BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK ZRT.

név

tisztség

név

tisztség

1. sz. MELLÉKLET

Az üzemeltetésbe adott vagyontárgyak listája

A Társaság analitikai nyilvántartásának adatai 2007. december 31-i lezárt állapot szerint.

2. sz. MELLÉKLET

ESZKÖZGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT

(KÜLÖN DOKUMENTUMBAN)

Az Üzemeltetési Szerződés 2. számú melléklete

ESZKÖZGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT

Békéscsaba, 2008.

Jelen szabályzatot a Békés Megyei Vízművek Zrt. Közgyűlése a 68/2008. (IX. 26.) számú határozatával fogadta el.

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS 5

A SZABÁLYZAT CÉLJA 5

ALKALMAZOTT JOGSZABÁLY, SZAKIRODALOM 5

A SZABÁLYZAT HATÁLYA 6

II. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK 7

ALAPFOGALMAK 7

1. TÁRGYI ESZKÖZÖK 7

1. Ingatlanok 7

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb gépek, felszerelések 8

3. Beruházások és felújítások 9

1.3.1 Új beruházás (beruházás) 9

1.3.2 Rekonstrukció (átépítés, korszerűsítés) 10

1.3.3 Felújítás (értéknövelő felújítás, pótlás) 11

2. MŰKÖDTETÉS 12

1. Üzemelés 12

2. Fenntartás 13

3. VÁLLALKOZÁS (mint tevékenység) 13

III. TÁRGYI ESZKÖZÖK MŰKÖDTETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 14

1. ÜZEMELÉS 14

2. FENNTARTÁS 15

IV. A BERUHÁZÁS ÉS A MŰKÖDTETÉS FOGALMÁNAK ELHATÁROLÁSA TÁRGYI ESZKÖZ FŐCSOPORTONKÉNT 17

1. ÉPÜLETEK 17

1. Új beruházás, rekonstrukció (Számviteli értelmezésben: beruházás) 17

2. Felújítás 18

3. Épületfenntartás, karbantartás 19

2. ÉPÍTMÉNYEK 19

1. Új beruházás, rekonstrukció (Számvitel: beruházás) 19

2. Építmény-felújítás 20

3. Építményfenntartás, karbantartás 21

3. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK 22

1. Új beruházás, rekonstrukció (Számvitel: Beruházás) 22

2. Felújítás 22

3. Fenntartás 24

4. A MŰSZAKI TARTALOM (SZÁMVITELI) MEGOSZTÁSÁNAK ALAPELVEI 24

V. TÁRGYI ESZKÖZÖK RÉSZLETES ISMERTETÉSE,

FELÚJÍTÁS, FENNTARTÁS RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSA 25

1. ÉPÜLETEK 25

1. Épületekre és építményekre vonatkozó szabályok 27

2. Épületfelújítás 27

3. Épületkarbantartás 28

2. ÉPÍTMÉNYEK 28

1. VÍZELLÁTÁS ÉPÍTMÉNYEI 28

2.1.1 Telephelyek, védőterületek 28

2.1.2 Fúrt kutak 29

2.1.3 Víztároló medencék, víztornyok 29

2.1.4 Víztisztítás műtárgyai 29

2.1.5 Vízvezetékek és műtárgyaik 30

2.1.6 Szivattyútelepek, nyomásfokozók, átadási pontok 31

2.1.7 Gáz, gőz, forró víz, termálvezetékek és műtárgyaik 32

2.1.8 Erős- és gyengeáramú elektromos vezetékek és műtárgyaik, térvilágítás 32

2. SZENNYVÍZELHELYEZÉS 32

2.2.1 Szennyvízelvezető rendszer (gravitációs és kényszeráramoltatású) és műtárgyaik 32

2.2.2 Szennyvízátemelők, beemelő-, és szívóaknák 33

2.2.3 Telephelyek, védőterületek 33

2.2.4 Szennyvíztisztítás, tárolás műtárgyai 33

2.2.5 Szennyvíztelepen belüli gáz, gőz, vízvezetékek és műtárgyaik 34

2.2.6 Erős- és gyengeáramú elektromos vezetékek és műtárgyaik, térvilágítás 34

3. FÜRDŐ LÉTESÍTMÉNYEK 35

4. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK, EGYÉB GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK 35

1. Erőgépek és elektromos berendezések 35

4.1.1 Áramfejlesztő gépek 35

4.1.2 Kazánok, fűtési berendezések 35

4.1.3 Transzformátorok és áramátalakítók 35

4.1.4 Villanymotorok 36

4.1.5 Villamos készülékek 36

4.1.5.1 Megszakítók 36

4.1.5.2 Szakaszolók 36

4.1.5.3 Frekvencia szabályozók 36

4.1.5.4 Fázisjavító berendezések 36

4.1.5.5 Erősáramú villamos szekrények 37

2. Szivattyúk, ventilátorok, kompresszorok, préslégszerszámok 37

4.2.1 Légkompresszorok 37

4.2.2 Préslégszerszámok 38

4.2.3 Szivattyúk 38

4.2.4 Ventilátorok 38

3. Építőipari gépek 39

4.3.1 Anyagelőkészítő és bedolgozó gépek 39

4.3.1.1 Betonkeverőgépek 39

4.3.1.2 Betonacél-megmunkáló gépek 39

4.3.1.3 Betonbedolgozó gépek 39

4.3.2 Anyagmozgató és speciális építőipari szállítógépek 40

4.3.2.1 Targoncák 40

4.3.2.2 Dömperek, alapgépek, közúti vontatók 40

4.3.2.3 Trélerek, pótkocsik, lakókocsik 41

4.3.2.4 Szállítószalagok 41

4.3.2.5 Anyagszállító csigák 42

4.3.2.6 Emelőszerkezetek 42

4.3.2.7 Emelő és szerelőállványok 42

4.3.2.8 Daruk 43

4.3.2.9 Járműves daruk 43

4.3.2.10 Rakodógépek 43

4.3.3 Földmunkagépek 44

4.3.3.1 Univerzális földmunkagépek 44

4.3.3.2 Tömörítő gépek 44

4.3.4 Szak- és szerelőipari gépek 45

4.3.4.1 Univerzális gépek 45

4.3.4.2 Vakolómunkák gépei 45

4.3.4.3 Szakipari munkák gépei és berendezései 45

4.3.4.4 Szögbelövők, ütvefúrók, falhoronymarók 45

4.3.4.5 Csőszerelő gépek és fémmegmunkálók 46

4. Műhely és szerszámgépek, villamos kéziszerszámok 46

4.4.1 Akkumulátor töltők 46

4.4.2 Darabolók 46

4.4.3 Esztergák 46

4.4.4 Fúrók 46

4.4.5 Fűrészgépek 47

4.4.6 Gépkocsi mosók 47

4.4.7 Gyalugépek 47

4.4.8 Köszörűk 47

4.4.9 Lánghegesztők 47

4.4.10 Marógépek 47

4.4.11 Villamos hegesztőgépek 48

4.4.12 Egyéb villamos kéziszerszámok 48

5. Műszerek és mérőeszközök, laboratóriumi műszerek és berendezések 48

4.5.1 Vízmérők (víz, szennyvíz) 48

4.5.2 Csatorna és kútvizsgáló berendezések (ipari kamerák) 48

4.5.3 Elektroakusztikus műszerek (nyomvonal és hibahely keresők) 49

4.5.4 Geodéziai műszerek 49

4.5.5 Egyéb mérőeszközök, műszerek 49

4.5.6 Autoklávok 50

4.5.7 Analizátorok 50

4.5.8 Centrifugák 50

4.5.9 Gázkromatográfok 50

4.5.10 Mérőeszközök 51

4.5.11 Mikroszkópok 51

4.5.12 Szárítószekrények 51

4.5.13 Termosztátok 51

4.5.14 Zavarosságmérők 52

6. Víztisztítás és szennyvíztisztítás speciális gépei és berendezései 52

4.6.1 Derítés berendezései 52

4.6.2 Flotációs berendezések 52

4.6.3 Gáztalanító berendezések 52

4.6.4 Ioncserélők 52

4.6.5 Iszapeltávolító és kotróberendezések 53

4.6.6 Iszapvíztelenítő berendezések 53

4.6.7 Komposztáló berendezések 53

4.6.8 Levegőztető berendezések 54

4.6.9 Oxidációs és fertőtlenítő berendezések 54

4.6.10 Xxxxxx, gerebek 55

4.6.11 Rothasztók 55

4.6.12 Szemcsés szűrők 55

4.6.13 Szűrők 55

4.6.14 Vastalanító, mangántalanító berendezések 56

7. Irányítástechnikai, számítástechnikai,

hírközlő és irodatechnikai berendezések 56

4.7.1 AUDIO berendezések 56

4.7.2 Egyéb számítástechnikai eszközök 56

4.7.3 Fénymásolók, iratmásolók 56

4.7.4 Irányítástechnika, automatikai, vezérlési,

szabályozási és folyamatirányítási berendezések 57

4.7.5 Írásvetítők 57

4.7.6 Írógépek 57

4.7.7 Nyomdai gépek 57

4.7.8 Nyomtatók 57

4.7.9 Számítógépek 57

4.7.10 Televíziók, monitorok 58

4.7.11 Vezeték nélküli hírközlő berendezések 58

4.7.12 Vezetékes hírközlő berendezések 58

4.7.13 VIDEO berendezések 58

8. Járművek és szállítóeszközök 58

4.8.1 Autóbuszok 58

4.8.2 Darus gépkocsik 59

4.8.3 Kombinált mosó-szippantó gépkocsik 59

4.8.4 Lakókocsik 59

4.8.5 Műhely gépkocsik 59

4.8.6 Pótkocsik 59

4.8.7 Személygépkocsik 60

4.8.8 Szippantó gépkocsik 60

4.8.9 Tehergépkocsik 60

4.8.10 Utánfutók 60

4.8.11 Vegyes használatú gépkocsik 60

4.8.12 Vízijárművek 61

4.8.13 Vízszállító gépkocsik 61

4.8.14 Vontatók, traktorok, kerti traktorok 61

4.8.15 WOMA gépkocsik 61

9. Egyéb gépek, felszerelések, járművek 61

4.9.1 Egyéb bútorok 61

4.9.2 Egyéb munkavédelmi berendezések. 61

4.9.3 Fűnyírók 62

4.9.4 Irat és pénzszekrények 62

4.9.5 Irodabútorok 62

4.9.6 Kapálógépek 62

4.9.7 Kaszálógép 62

4.9.8 Klíma berendezés 62

4.9.9 Konyhai berendezések 63

4.9.10 Raktárberendezések 63

4.9.11 Takarítógépek 63

4.9.12 Tűzoltó berendezések 63

4.9.13 Térképek 64

I. BEVEZETÉS

A SZABÁLYZAT CÉLJA

Társaságunk a tevékenységét igen nagy értékű tárgyi eszközállománnyal tudja ellátni. Az esz- közállomány folyamatos rekonstrukciót (átépítést, korszerűsítést), felújítást (pótlást), fenntartást igényel annak érdekében, hogy az eszközök műszaki színvonalának emelése mellett, a folyamatos szolgáltatást biztosítani tudjuk.

Ennek érdekében szükséges:

- a tárgyi eszközök, és a létrehozásával, működtetésével, a velük történő vállalkozással kapcsolatos tevékenységek olyan egyértelmű fogalmi meghatározása, amely megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, és a közüzemi szolgáltatók szakmai gyakorlatának;

- a tárgyi eszközök eszközgazdálkodási, számviteli szempontú csoportosítása, rendszerbe foglalása, figyelembe véve a szolgáltatási rendszerek létrehozásával, működtetésével (fő, másodlagos és melléktevékenység) kapcsolatban jelentkező költségek kimutatását, elhatárolását, kapcsolatrendszerét;

- példatár összeállítása a tevékenységek értelmezéséről, besorolásáról, elhatárolásáról (üzemelés-fenntartás; fenntartás-felújítás; felújítás-rekonstrukció, új beruházás)

ALKALMAZOTT JOGSZABÁLY, SZAKIRODALOM

Jelen szabályzatot az érvényben lévő: Számviteli törvény,

ÁFA törvény,

a KSH vonatkozó utasítása,

a témakörben kiadott APEH állásfoglalások,

és egyéb szakirodalomban megjelenő cikkek alapján készítettük el.

A SZABÁLYZAT HATÁLYA

Xxxxx Xxxxxxxxxx a kiadása napján hatályba lép, egyidejűleg a 2003. májusában kiadott korábbi Eszközgazdálkodási Szabályzat érvényét veszti.

A szabályzatban foglaltakat minden vagyontárgyra és minden hozzá kapcsolódó beruházásra, felújításra alkalmazni kell függetlenül attól, hogy az, társasági vagy önkormányzati tulajdonban álló közművagyon vagy működtető vagyon része.

II. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK

ALAPFOGALMAK

A számviteli törvény szerint befektetett eszközök közé tartoznak az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások és a befektetett pénzügyi eszközök (részesedések, az értékpapírok, az adott kölcsönök és a hosszú lejáratú bankbetétek). Szabályzatunkban ezek közül kiemelten a tárgyi eszközökkel és a beruházásokkal foglalkozunk.

A tárgyi eszközök olyan anyagi vagyontárgyak, melyek a társaság teljes tevékenységét közvetlenül vagy közvetetten, tartósan - legalább egy éven túl - szolgálják, és ez idő alatt általában fokozatosan vesztik el értéküket.

Ide kell sorolni a társaság tulajdonát képező ingatlanokat, műszaki berendezéseket, gépeket, járműveket, felszereléseket beleértve a lízingelt tárgyi eszközöket is.

Nem tartoznak a tárgyi eszközök közé azon vagyontárgyak (gyártóeszközök, szerszámok, műszerek, berendezések, felszerelések, munkaruhák, védőruhák, ...stb.) amelyeknek használati ideje kisebb, mint egy év. Ezeket anyagkészletként kell kimutatni.

A kis értékű – a mindenkor érvényes Számviteli Politikában meghatározott (50.000 FT) egyedi beszerzési érték alatti -, de egy éven túl elhasználódó anyagi eszközöket is tárgyi eszköznek kell tekinteni. Ezek beszerzési vagy megvalósítási értékét a Számviteli politika döntése szerint üzembe helyezéskor egy összegben amortizációs költségként kell elszámolni. Az ingatlanoknak a földterületek, telkek, épületek, épületrészek, egyéb építmények összességét nevezzük.

A beruházás a tárgyi eszköz beszerzésére, létesítésére, saját vállalkozásban történő előállítására, meglévő tárgyi eszköz bővítésére, rendeltetésének megváltoztatására, átalakítására, korszerűsítésére, felújítására, pótlására irányuló tevékenység, mely az üzembe helyezésig megvalósul és az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható.

1.TÁRGYI ESZKÖZÖK

A társaság főtevékenységét figyelembe véve - bizonyos egyszerűsítésekkel, de a számviteli elvek betartásával - a rendelkezésre álló tárgyi eszközöket a továbbiakban az alábbi főcsoportok szerint tárgyaljuk.

1.Ingatlanok

Ingatlan minden anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.

- Építmény

- Épület

- Egyéb építmények

- Épületrészek, tulajdoni hányadok

- Üzemkörön kívüli ingatlanok

Épület:

Az olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben, vagy egészben elválasztott teret alkot. Állandó, időszakos vagy idényjelleggel tartózkodásra, üzemi termelésre, tárolásra biztosít lehetőséget.

Épületrész, tulajdoni hányad:

Ha egy önálló ingatlannak több tulajdonosa van, akik között az ingatlan tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban, a szerzésben meghatározott arányban oszlik meg.

Az ilyen épületrészeket, tulajdoni hányadokat a könyvekben elkülönítetten kell nyilvántartani, leltározásukat a társtulajdonosokkal együttműködve kell elvégezni.

Üzemkörön kívüli épület:

A vállalkozási tevékenységgel közvetlenül össze nem függő ingatlanok tartoznak ide: üzemi lakóépületek,

polgári védelmi célokat szolgáló ingatlanok, szociális-, kulturális-, sport és

üdülést, gyermekintézményi szolgáltatást nyújtó ingatlanok.

Telek: (építési)

Az ellenérték fejében vásárlás, kisajátítás vagy egyszeri telek-igénybevételi díj kapcsán megszerzett földterület.

(A továbbiakban összefoglalóan, gyűjtőfogalomként: 1. Épületek)

Építmény:

mindazon végleges, vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított ingatlan, amely a talajjal való egybeépítés révén, vagy a talaj állapotának természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jön létre. A talajtól csak anyagaira, szerkezeteire szétbontás útján távolítható el, ezáltal eredeti rendeltetésére alkalmatlanná válik. Az építményhez tartoznak azok a víz, villany, gáz, csatornázási vezetékek, fűtési, szellőző, légfrissítő berendezések és felvonók, amelyek az építmény használhatóságát biztosítják. Még az esetben is, ha az építmény használhatóságának biztosítása mellett, technológiai célokat is szolgálnak, vagy már meglévő építménybe kerülnek beépítésre.

Egyéb építmény:

Minden, épületnek nem minősülő építmény (út, kerítés). Mindaz az ingatlan, ami nem épület.

Az építmények tételes felsorolása az építményjegyzékben, valamint az annak módosítására kiadott KSH elnöki Közleményben található. (A tóval, ültetvénnyel és erdővel borított földterület nem tartozik a fogalomba.)

Földterület (védőidom, védterület)

a nem építési telkek, melyek a létesítmények elhelyezését, védelmét szolgálják (szántó, ültetvény, rét, legelő).

(A továbbiakban összefoglalóan: 2. Építmények)

2.Műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb gépek, felszerelések

A rendeltetésszerűen használatba vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló:

1. erőgépek és elektromos berendezések,

2. szivattyúk, ventilátorok, kompresszorok, préslégszerszámok,

3. építőipari gépek,

4. műhely és szerszámgépek, villamos kéziszerszámok,

5. műszerek és mérőeszközök, vízmérők, laboratóriumi műszerek, berendezések,

6. víztisztítás és szennyvíztisztítás speciális gépei és berendezései,

7. irányítástechnikai, számítástechnikai és hírközlő berendezések,

8. Járművek és szállítóeszközök

Általában a főtevékenységgel nem szoros kapcsolatban álló a társaság központi igazgatási, egyéb általános tevékenységét szolgáló járművek:

9. egyéb gépek, felszerelések, járművek

(A továbbiakban: 3. Műszaki berendezések, gépek, járművek)

3.Beruházások és felújítások

A tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételéig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá minden olyan tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel- igénybevételt, a biztosítást is.)

A beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt.

A társaság által „az Üzemeltetési Szerződés” keretében bérelt tárgyi eszközök esetében az új beruházás általában a tulajdonos kötelezettsége, a rekonstrukció és a felújítás végrehajtása a társaság beruházási feladata. Ha a Társaság előzetesen vagy utólag a tulajdonos önkormányzat hozzájárulását beszerezte, akkor annak ellenértéke a bérleti díjjal szemben kiszámlázásra kerül.

1.3.1 Új beruházás (beruházás)

A beruházás az új és használt tárgyi eszközök, akár állománynövelő, akár pótló, beszerzése, létesítése, saját vállalkozású előállítása.

Beruházásnak minősül a meglévő tárgyi eszközök bővítése is, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, azaz kapacitásának növelése tartozékaival együtt.

Beruházásnak minősül mindaz a tevékenység, ami a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig történik, illetve mindazon tevékenység, mely az eszköz beszerzéséhez egyedileg hozzárendelhető (szállítás, alapozás, üzembe helyezés, vámkezelés, közvetítés stb.). A tárgyi eszköz biztonságos működéséhez, rendeltetésszerű üzemeltetéséhez bizonyos tartozékok is szükségesek (például műszerek). Ezek értéke a tárgyi eszközök bruttó értékébe, tehát a beruházás fogalmába tartoznak, ha a beruházó felé a beszerzési árban ezt érvényesítették. Ha a tartozékokat utólag szerelik fel a tárgyi eszközökre, és ezáltal az eszköz működése biztonságosabb, pontosabb lesz, kapacitása nő, akkor a tartozékbővülés a beruházás.

A beruházási tevékenység egyes műszaki szempontokat is figyelembe vevő speciális esetei a következők:

• A létesítmény (leltárfelvételi egység) lehet ideiglenes jellegű. De ha ezt az eszközt egy évnél tovább üzemeltetik, akkor azt mégis beruházásként kell elszámolni.

• Ha a beruházást bérelt, vagy idegen területen valósítják meg, de a beruházó pénzeszközeiből finanszírozzák, akkor a beruházást a finanszírozó mutatja ki könyveiben.

• A modul rendszerű, elemekből összeállítható és szétszerelhető épületek, barakkok, sátrak építése, összeszerelése akkor beruházás, ha azok egy éven belül nem kerülnek lebontásra, szétszerelésre.

• A (lefedett) tér burkolása (betonozása, aszfaltozása stb.) önmagában építmény-beruházás.

• A beruházás kivitelezésekor használt melléképítmények, felvonulási és munkásellátási épületek létesítése akkor beruházás (tehát aktiválandó), ha azt egynél több vállalkozásnál

– lebontás nélkül – megépítését követően egy éven túl üzemeltetik. Egy adott vállalkozás beruházásának esetében ezeket a létesítményeket a kivitelező a beruházás befejezése után elbonthatja, de ebben az esetben ezen létesítmények építési és bontási költségeit a beruházó felé elszámolhatja.

• Meglévő (épületen belüli vagy kívüli) technológiai rendeltetésű vezetékek – melyek külön leltárfelvételi egységet képeznek – szakaszos cseréje a hibaelhárítást kivéve, továbbá a vezetékek meghosszabbítása, beruházási tevékenységnek minősül.

• Azok az épületgépészeti berendezések, melyek az épület rendeltetésszerű használatával vannak összefüggésben, az épülettel együtt képeznek egy leltárfelvételi egységet. Azok a gépészeti berendezések, amelyek az épület eredeti rendeltetési céljától eltérnek, külön leltárfelvételi egységet képeznek, tehát külön beruházási tételként szerepelnek. Ez az amortizációs kulcs megállapítása miatt fontos.

• Az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyének kiadásához szükségesen elvégzendő munkálatok beruházásnak minősülnek.

• Ha a központi fűtőberendezés (kazán és csőhálózata) az épület fűtésén és melegvíz- szolgáltatásán kívül technológiai célokat is szolgál, akkor az külön leltárfelvételi egységet képez, mert nem tekinthető az épület alkotórészének, tehát külön beruházási tétel.

• Az épület rendeltetésszerű használatát biztosító gépészeti, berendezési és felszerelési tárgyak az épület alkotórészeit képezik, ezért az épülettel együtt képeznek leltárfelvételi egységet.

• Ha a kazán nem az épület alkotórésze, akkor a kazán és az épületek közötti csővezetékek önálló leltárfelvételi egységek.

• Ha az épület tetőzetének csak a tetőanyagát cserélik az eredetivel azonos anyagra (például paláról palára), akkor az karbantartás, más esetben viszont felújítás.

• Épületen belüli számítógépes hálózat kiépítése önálló beruházási létesítmény (leltárfelvételi egység). Ezt a gépek, berendezések és felszerelések között kell aktiválni.

• Távbeszélő szolgáltatás létesítéséért, telefonvonalak kiépítéséért fizetett díjakat a 11./1995. (VII.12.) KHVM rendelet hatálybalépése után a vagyonértékű jogok között kell állományba venni és utána az amortizációt a Számviteli Törvény alapján elszámolni.

• Épületbe szerelt rövidhullámon üzemelő és a rendőrségen jelző riasztóberendezés önálló leltárfelvételi egység, nem része az épületnek.

• A társaságunk által fizetett fejlesztési hozzájárulások.

Beruházásnak minősül a földterület vételárán felül a telek igénybevételi díja, valamint a kisajátítással kapcsolatos, illetve kártalanítási költségek is.

Beruházás a tereprendezési, területfeltöltési, közművesítési, park- és kertépítési munka is. Ezeket vagy egyedileg kell leltárfelvételi egységenként kezelni, vagy a földterület értékét kell növelni.

1.3.2 Rekonstrukció (átépítés, korszerűsítés)

A rekonstrukció az a beruházási folyamat, amely a meglévő tárgyi eszköz technikai megújítására, részleges vagy teljes újralétesítésére, átépítésére, illetve cseréjére irányul és az eredetinél magasabb műszaki színvonalat eredményez.

A rekonstrukciós munka során az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állapotát megközelítőleg vagy teljesen állítjuk helyre úgy, hogy annak kapacitása, funkciója, az ellátható feladatok köre bővül.

Rekonstrukció a korszerűsítés is, ha az, a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli.

A rekonstrukciós munkákat megalapozó vizsgálatok (kamerás vizsgálat, korrelációs mérés, akusztikus hálózatvizsgálat, stb.), tervek a beruházás részét képezik.

A rekonstrukció során az elbontott, cserélt részek értékét a nyilvántartásból ki kell vezetni.

1.3.3 Felújítás (értéknövelő felújítás, pótlás)

A felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz (hátralévő) élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az adott eszköz használata jelentősen javul, és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától.

Nagyon lényeges a beruházási fogalmak szabatos használata, alkalmazása. Ennek igazi jelentőségét nem az egységes „műszaki nyelvhasználat” kialakításában kell keresni. Olyan fogalmi meghatározásokat kellet találni, amely közhasználatú, de megfelel a törvényi előírásoknak és a polgárjogi kötelezettségeknek.

A Számviteli Törvény a beruházás szót gyűjtőfogalomként is használja, de gazdálkodási szempontból a beruházás alatt - az előző terminológiában szereplő - új beruházás és rekonstrukció együttes folyamatát érti, és elkülöníti a felújítás fogalmától.

A felújítás fogalma

A felújítási tevékenység műszaki tartalmában eltér a beruházástól, számvitelileg azonban azonos fogalom, mert a tárgyi eszközök értékét növeli. A Számviteli Törvény előírásainak figyelembevételével, a felújítás fogalmának pontosítása azért fontos, mert meg kell húzni azt a határvonalat műszaki tartalom szerint, ami ezt a karbantartási tevékenységtől megkülönbözteti. A karbantartási tevékenységet költségként lehet elszámolni, tehát adóalapot csökkentő tevékenység. A felújítás mint beruházással azonosan kezelt tevékenység, viszont nem érinti közvetlenül az adóalapot. Az adóellenőrzés ezért az ilyen jellegű tevékenységet különös figyelemmel kíséri ellenőrzései folyamán.

A felújítás fogalmába tartozik a meglévő, de elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állagának (kapacitásának, pontosságának) helyreállítása, élettartamának meghosszabbítását eredményező fődarabok cseréje, a nagyjavítások költségei.

A felújítási tevékenység során tehát a leltárban szereplő tárgyi eszköz fizikai valóságában változatlanul fellelhető, de műszaki paraméterei az elhasználódás miatt már nem alkalmasak a vele szemben támasztott minőségi követelmények teljesítéséhez. Hangsúlyozni kell, hogy az elhasználódást, az állagromlást az egész leltárfelvételi egységre, annak teljes műszaki tartalmára kell vonatkoztatni. Ezért kell a nagyjavítás költségeit felújításként kezelni. Az egyes vállalkozások eltérő technológiai sajátosságai miatt minden egyes vállalkozó köteles külön szabályzatban részletesen meghatározni legfontosabb termelő-berendezéseire vonatkoztatva, hogy mi minősül felújításnak a műszaki tartalom meghatározásával (például fődarabok cseréje). A következőkben bemutatunk néhány példát a felújításra.

A nagyjavítás fogalma:

Időszakonként, rendszeresen visszatérő, a tárgyi eszköz újra előállítási értékéhez viszonyítva általában jelentős költséggel járó helyreállítási munka. Így a leltárfelvételi egység eredeti műszaki állapota vagy megközelítően, vagy teljesen helyreáll. Jól megválasztott amortizációs kulcs (értékcsökkenési leírás) esetén a műszaki elhasználódás mértéke és a forintban mért nullára történő leírás egybe esik. Ezért gazdaságossági megfontolás tárgya, hogy a nullára leírt eszközt felújítják-e (eredeti állapotát helyreállítják-e), vagy új beszerzést eszközölnek (beruháznak). Ezért azonos számvitelileg a felújítás és a beruházás fogalma.

A felújítások speciális esetei:

• Építési felújítás épületek, építmények leromlott állagának helyreállítása. Feltétel azonban, hogy sem az eredeti alapterület, sem az eredeti légköbméter nem változhat. Ellenkező esetben a tevékenység beruházás. Az épület szerkezeti elemeinek megváltoztatása, figyelemmel az előbbi korlátozó tényezőkre, felújítás.

• Generál- (teljes) felújítás az épület több fő alkotórészére terjed ki. Ezzel szemben részleges a felújítás, amikor az épületnek csak egyes alkotórészeit építik át (tetőcsere stb.) Fontos azonban, hogy ezen munkálatok körében egyébként elvégzendő karbantartási jellegű munkálatokat is a felújítások között kell figyelembe venni.

• Gépi felújításnak minősül a lényeges alkatrészek cseréjével járó ún. közepes javítás is.

• Gépkocsik esetében az elkopott fődarabok cseréje csak akkor felújítás, ha erre a cserére a gépkocsi teljes nagyjavítása keretében kerül sor.

• Épületen belüli csővezetékek, radiátorok, egyéb szerelvények cseréje, felújítás.

• Nyomvonalas létesítmények esetében (utak, vezetékek stb.) azok szakaszos vagy teljes cseréje felújításnak minősül, hacsak nem minősülnek hibaelhárításnak.

• A felújítási munkákat megalapozó vizsgálatok (kamerás vizsgálat, korrelációs mérés, akusztikus hálózatvizsgálat, stb.), tervek a felújítás részét képezik.

• Épület belső-külső festése önmagában nem felújítás, hanem karbantartás. Azonban, ha az épületet használtan vásárolták és az üzembe helyezés előtt végzik el a belső és külső festést, akkor az beruházás, mert a beszerzett eszköz értéke emelkedik.

2.MŰKÖDTETÉS

A tárgyi eszköz működtetése mindazon műszaki-gazdasági intézkedések összessége, melyek

biztosítják a tárgyi eszköz rendeltetésszerű, hosszú-távú használatát.

Ha tárgyi eszköz üzemen kívül van helyezve, de selejtezése nem történt meg, az

állagmegóvás, őrzés ugyancsak a működtetés feladatkörébe tartozik.

A tárgyi eszköz működtetése két egymástól jól elkülöníthető tevékenységre és történésre osztható:

- Üzemelés

- Fenntartás

1.Üzemelés

Az a műszaki gazdasági tevékenység, amelynek során a tárgyi eszköz eredeti funkcióját emberi közreműködéssel anyag és energia felhasználással teljesíti, kifejti, megvalósítja.

Az üzemelés során az abban résztvevő tárgyi eszköz műszaki állapotában természetes elhasználódás következik be, melyet eredeti bekerülési értékének amortizációs költségként való elszámolásával fejezünk ki.

2.Fenntartás

Fenntartás a használatban lévő tárgyi eszköz üzemképességének folyamatos, zavartalan, biztonságos fenntartása, az ezt szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű, megelőző karbantartást és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni (például: az elhasználódott, hibás alkatrészek cseréje), amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. E fogalom meghatározása, műszaki tartalmát illetően azért fontos, mert számviteli elszámolási technikája különbözik a beruházásokétól (felújításokétól).

Karbantartási tevékenységnek minősül a leltárfelvételi egység (tárgyi eszköz) folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási tevékenység és rendkívüli meghibásodás esetén hibaelhárítás.

Ezen tevékenységek ráfordításait a vállalkozás üzemeltetési költségei között kell elszámolni. Különös figyelmet kell fordítani a nyomvonalas létesítmények beruházási (felújítási) és karbantartási tevékenységének megkülönböztetésére.

3.VÁLLALKOZÁS (mint tevékenység)

A vállalkozás olyan társaságon kívülre irányuló műszaki-gazdasági tevékenység, mely során a vállalkozó (társaság) saját vagy bérelt tárgyi eszközök felhasználásával úgy állít elő terméket, teljesít szolgáltatást, hogy annak ellenértékét a megrendelő köteles a vállalkozó részére bocsátani a kettőjük között létrejött szerződés, megállapodás szerint.

Az adott értelmezésben a társaságon kívülre irányuló szolgáltatást is vállalkozásnak kell tekinteni.

Más megfogalmazásban minden „piacon értékesült” másodlagos tevékenységet, vagyis a melléktevékenységet vállalkozásnak tekintjük.

A társaság vállalkozásként számolja el a „Üzemeltetési Szerződés” keretében bérelt tárgyi eszközökön, vagyontárgyakon végzett beruházásokat, rekonstrukciókat és felújításokat.

III. TÁRGYI ESZKÖZÖK MŰKÖDTETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS

SZABÁLYAI

1.ÜZEMELÉS

Gazdálkodási szempontból – a társaság Számviteli Politikájában meghatározottak szerint - üzemelési költségeknek számítanak az alábbiak, amelyek a tevékenység végzése során közvetlenül felmerülnek és felhasználásra, vagy közvetett költségként elszámolásra kerülnek:

- anyagköltség,

- kisértékű eszközfelhasználás,

- saját vízfelhasználás,

- hulladék megtérülés,

- villamos energia költség,

- gázenergia költség,

- fűtőanyag költség,

- üzemanyag költség,

- kenőanyag költség

- szállítás, fuvarozási költség,

- telefon, telefax költség,

- postaküldemények díja,

- utazással, kiküldetéssel kapcsolatos költségek,

- egyéb anyagi jellegű költségek, pl.

- kutyaeledel,

- kulcsmásolás,

- cégtábla készítés,

- térkép másolat,

- tulajdoni lap másolat,

- fénymásolás

- filmelőhívás

- veszélyes hulladék elhelyezés,

- szennyvíziszap elhelyezés,

- személyi jellegű kifizetések,

- bérköltség,

- nyugdíjbiztosítási járulék,

- egészségbiztosítási járulék,

- egészségügyi hozzájárulás,

- munkaadói járulék,

- betegszabadság,

- kerékpár használati díj,

- társaságot terhelő táppénz,

- megbízásos jogviszony költsége,

- természetbeni juttatás (pl. termelési vacsora),

- étkezési utalvány,

- egyéb személyi jellegű kifizetés,

- munkába járással kapcsolatos bérlet költségtérítés,

- munkába járással kapcsolatos eseti költségtérítés,

- önkéntes nyugdíjbiztosító pénztár tagdíj, támogatás

- értékcsökkenési leírás, (lineárisan elszámolt és csoportosan nyilvántartott tárgyi eszközök ÉCS leírása)

- gépek, berendezések bérleti díja,

- ingatlanok bérleti díja,

- telefonvonal bérleti díj,

- üzemeltetett közművagyon bérleti díja,

- szakértői díj, szakvélemény díja,

- biztonsági szolgáltatás,

- műsorszórók előfizetési díja,

- köztisztasági, takarítási díj,

- vízminőséggel kapcsolatos víz- és szennyvíz vizsgálatok,

- védőterület rendbentartás, (tereprendezés, parkosítás, kaszálás)

- interkalibrációs díj,

- orvosi ügyelet, orvosi szolgáltatás díja,

- hitelesítési díjak,

- ellenőrzési díjak,

- hatósági díjak,

- illetékek,

- vízkészlet járulék,

- túlsúlyos járművek közlekedésének engedélyezési díja,

- gépjárművek Casco és kötelező biztosítási díja,

- labor vizsgálati díj,

- csatornatisztítás,

- búvárszivattyú csere,

- vízhálózat mosatás,

- videotechnikai szolgáltatás.

2.FENNTARTÁS

A fenntartás fajtái:

• Karbantartás:

A karbantartás az a fenntartási tevékenység, melyet meghatározott időben, tervszerűen vagy adott feltétel teljesülése esetén végzünk a tárgyi eszközön.

- Ciklikus:

Meghatározott rendszerességgel történő karbantartás.

- Állapotfüggő karbantartás:

Amikor a tárgyi eszköz műszaki paramétereit, állapotát rendszeresen figyelve, mérve, egy előre meghatározott elhasználódás esetén történik a beavatkozás.

• Javítás ( Hibaelhárítás ):

Javítás fogalomkörébe tartozik az a halaszthatatlan beavatkozás, amely a tárgyi eszközt hozza újra használható állapotba úgy, hogy annak értéke nem növekszik.

Ezt a munkát rendszerint rövid idő alatt kevés anyag felhasználással a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételekkel a működtetést végzők önállóan vagy társaságon belüli egységek segítségével el tudják végezni.

• Állagmegóvás:

A használaton kívüli tárgyi eszközön végzett beavatkozás, amely annak állapotromlását akadályozza meg.

IV. A BERUHÁZÁS ÉS A MŰKÖDTETÉS FOGALMÁNAK ELHATÁROLÁSA TÁRGYI ESZKÖZ FŐCSOPORTONKÉNT

1.ÉPÜLETEK

1.Új beruházás, rekonstrukció (Számviteli értelmezésben: beruházás)

Mennyiségi növekedéssel járó épület beruházás

• Az épület létesítése, megépítése - akár végleges, akár ideiglenes rendeltetéssel (de l évnél hosszabb elhasználódási időre) valósították meg azt - bérelt, vagy saját tulajdonban lévő földterületen (telken).

• A modulrendszerű épület, faház, felfújható műanyag sátor megépítése, összeszerelése, felállítása, ha a megépítést követő egy éven belül a modulrendszerű épület nem kerül lebontásra. A kivitelezéshez használt melléképítmény, felvonulási és munkásellátási épület létesítése, ha azt egynél több megrendelés teljesítéséhez - lebontás nélkül - a megépítést követő l évnél hosszabb ideig üzemeltetik.

• A már meglévő, de más (vállalkozó) által korábban létrehozott, beszerzett (beruházott) és aktivált épület megvásárlása.

• A meglévő - a vállalkozás könyveiben nyilvántartott, vagy bérelt - épület részleges, vagy teljes újraépítése: részleges újraépítés az épület, egy, vagy több használati szintjének (emeletének) teljes lebontása és változatlan, vagy korszerűbb formában történő megépítése, illetőleg az épület egy részének az alapokig történő lebontása és változatlan, vagy korszerűbb formában történő megépítése; teljes újraépítés az épület egészének az alapokig történő lebontása és változatlan vagy korszerűbb formában történő megépítése (az épület részleges, vagy teljes újraépítését megelőzi az épület részleges, illetve teljes értékének kivezetése a nyilvántartásokból, részleges, illetve teljes selejtezése).

Mennyiségi növekedéssel nem járó épület beruházás

• A meglévő épület terjedelmének (hasznos alapterületének, vagy légterének) növelése, ideértve a toldaléképítést, a tetőtér- és padlástér beépítést, az emeletráépítést, a helyiségek szintmegosztását (galéria kiépítésével, vagy más módon).

• A meglévő épület kiegészítése, bővítése az épület használhatóságát és ellátását biztosító szellőző-, légüdítő és nem technológiai célú berendezéssel, személyfelvonóval, mozgólépcsővel, központi fűtőberendezéssel, szemétledobóval, központi antennával, kaputelefonnal, lépcsőházi levélszekrénnyel, az épületbe elmozdíthatatlanul beépített szerkezetekkel, mindezek berendezéseivel, vezetékeivel együtt, ideértve az álpadló és az álmennyezet utólagos létesítését is.

• A meglévő épületben a funkció bővítése, mert újonnan beépítették a villamos energia, a víz-, a gáz-, a hőellátás vezetékeit, felszerelték az ahhoz kapcsolódó szerelvényeket, berendezéseket, növelték a villamos energia, a víz-, a gáz-, a hőellátás, a vízelvezetés vezetékeinek hosszát, szerelvényeinek, berendezéseinek számát, azok körét.

• A meglévő épület átalakítása, átépítése, ha annak eredményeként az épület egészének vagy az épület egy részének funkciója, rendeltetése megváltozik, mert pld. az üzemcsarnokból irodákat alakítanak ki.

• A fűtéskorszerűsítés akkor, amikor egyedi szén-, koksz-, vagy olajtüzelésű kályhafűtésről, egyedi gáz-, vagy elektromos fűtésről bármilyen tüzelőanyagú központi fűtésre történik az áttérés, ideértve a hőtárolós villanykályhák működéséhez szükséges elektromos vezetékhálózat kiépítését, továbbá gázkonvektorok beépítésével, a gázvezetékek

kiépítésével együtt járó fűtéskorszerűsítést, illetve a gázkonvektoroknak cirkogejzír-fűtésre való átállítását (cirkogejzír-berendezés, vezetékek, radiátorok) is.

• Ha a fűtéskorszerűsítés központi fűtésről központi fűtésre, illetve távfűtésre való áttérés, akkor mennyiségi növekedéssel nem járó épület beruházásnak csak a korábban meg nem lévő (tehát bővítést jelentő) gázvezeték kiépítését, az olajtároló tartályok elhelyezését, a távfűtőhálózatra való rákapcsolás miatti többletvezeték (általában a hőközpont és az épület csőrendszere között) kiépítést kell minősíteni.

• A meglévő épület tetőszerkezetének átalakítása, átépítése, ha ezáltal a tetőtér légtere változik ( akár nő, akár csökken).

2.Felújítás

Az épületek, rendszeres használata következtében leromlott állapot helyreállítását szolgáló tevékenység. Ennek során sem az eredeti hely (elhelyezés), sem az eredeti alapterület, sem az eredeti rendeltetési cél nem változik meg. A szerkezeti elemek megváltoztatása azonban a munka felújítási jellegét nem befolyásolja. Az építési felújítás kétféle lehet:

az egész területre, építményre kiterjedő teljes felújítás,

az épület, vagy építmény legalább egy fő részére kiterjedő részleges felújítás.

Az épület részleges felújításának az a munka minősül, amely az épület fő részei közül legalább egyre teljes egészében, vagy túlnyomó részben kiterjed.

Az épület fő részei:

falazat,

nyílászáró szerkezet, fedélszék,

héjazat, központi fűtés, vízvezeték, felvonó,

világítási hálózat, csatorna.

A felújítás olyan, időszakonként rendszeresen visszatérő, tárgyi eszköz újraelőállítási értékhez képest általában jelentős költséggel járó nagyjavítás, amely a tárgyi eszköz eredeti műszaki állapotát megközelítően vagy teljesen visszaállítja. A felújítási munkák elhatárolását azonban csak a költségek nagyságrendje alapján megítélni nem szabad.

1.2.1. Épület felújítás

• Meglévő épületnél a födémcsere és az azzal együtt elvégzett munkák.

• Meglévő épület szellőző-, légüdítő-berendezés teljes cseréje (a teljes cserébe beletartozik a központi és a helyi berendezések, a vezetékek cseréje is).

• Meglévő épületen személyfelvonó, mozgólépcső, szemétledobó, központi antenna, kaputelefon, lépcsőházi levélszekrény, álpadló és álmennyezet külön-külön történő teljes cseréje.

• Külön-külön is a villamos energia, a víz-, a gáz-, a hőellátás vezetékeinek és berendezéseinek együttes és teljes cseréje.

• A meglévő központi fűtőberendezések (kazánok) cseréje.

fűtésre, központi fűtésről távfűtésre való átállással kapcsolatos és nem minősül mennyiségi növekedéssel nem járó épület beruházásnak.

• Meglévő épület tetőszerkezetének teljes cseréje.

• Teljes vakolatcsere

3.Épületfenntartás, karbantartás

• Meglévő épületen végzett minden olyan munka, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, még akkor is, ha az épület alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjével jár együtt.

• A rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső, belső állagmegóvási munka (vakolás, meszelés, festés, mázolás) még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (homlokzat javítása, beleértve a nyílászárók cseréjét is), vagy ha korszerűbb formában, módszerrel történik a javítási munka (pld. meszelés helyett festés, vagy tapétázás).

• Tetőszerkezet javítás, részleges cseréje.

• Lapostető-szigetelés javítása.

• Az épület talajnedvesség elleni szigetelése, injektálása.

• A szellőző-, légüdítő-berendezések részleges cseréje, a személyfelvonó, a mozgólépcső, a szemétledobó, a központi antenna, a kaputelefon, a lépcsőházi levélszekrény egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje.

• A villamos energia, a víz-, a gáz-, a hőellátás vezetékeinek, berendezéseinek részleges cseréje.

• A meglévő épület olyan átépítése, átalakítása, amelynek eredményeként az épület egészének, vagy az épület egy részének funkciója, rendeltetése nem változik meg (például célszerűségi okokból az épületen belüli válaszfalak, szociális helyiségek áthelyezése).

• Ugyanakkor nem épületfenntartás, karbantartás, hanem felújítás az előzőek szerinti munkavégzés, ha az adott épület vagy jelentősebb épületrész eredeti műszaki állapota megközelítően vagy teljesen visszaáll, ha a munkavégzés olyan korszerűsítést eredményez, amely az épület használhatóságát, gazdaságosságát növeli, feltéve, hogy a munkavégzés - a valós tartalmat egybeszámító - értéke a számviteli politikában megjelölt értékhatárt meghaladja.

2.ÉPÍTMÉNYEK

1.Új beruházás, rekonstrukció (Számvitel: beruházás)

Mennyiségi növekedéssel járó építmény-beruházásnak minősül:

• Utak, térburkolatok, járdák megépítése, valamennyi elemének szakaszosan, vagy teljes hosszban történő cseréje.

• Az Építményjegyzékbe tartozó adatközlési, áramszolgáltató, távíró, távbeszélő, postai, vasúti, egyéb lég- és kábelvezetékek, vezetékhálózatok megépítése, felszerelése, ezen meglévő vezetékek, vezetékhálózatok valamennyi elemének szakaszosan, vagy teljes hosszban történő cseréje, hosszának növelése.

• Az Építményjegyzékbe tartozó vízvezetékek, gőz-, forró-, meleg-, hévíz-, kondenzvíz- vezetékek, kőolaj-, földgáz- és egyéb gázvezetékek, szennyvíz és csapadékvíz csatornák, technológiai (vegyi) távvezetékek, egyéb technológiai vezetékek és tartozékaik (aknák, elzáró és szabályozó szerelvények, fogyasztásmérők, tűzcsapok, ...) megépítése, szerelése, a vezetékek földben, vagy védőcsatornában való elhelyezése, tartópilléreken, oszlopokon történő vezetése, a meglévő vezetékek, vezetékhálózatok valamennyi elemének

(tartópillérek, oszlopok, közműalagutak kivételével) szakaszosan, vagy teljes hosszban történő cseréje, hosszának növelése. A tartópillérek, oszlopok, közműalagutak külön-külön egyedileg minősülnek tárgyi eszköznek, így azok létesítése, elhelyezése, selejtezést követő cseréje mennyiségi növekedéssel járó építmény beruházás.

• Az épületen belüli technológiai rendeltetésű - előző bekezdésben felsorolt- vezetékek megépítése, ezen vezetékek szakaszosan, vagy teljes hosszban történő cseréje.

• Kerítések, korlátok megépítése, azok szakaszos, vagy teljes cseréje, ha a csere során a tartóoszlopokat is cserélik.

• Meglévő utak, térburkolatok alapterületének növelése, illetve olyan átépítése, mely során a burkolat minősége változik. Az átépítésre kerülőút, térburkolat értékét a nyilvántartásokból ki kell vezetni.

• Az Építményjegyzékbe tartozó vízi létesítmények (pl. kutak, vízkezelő-, tisztító-, tároló létesítmények, szennyvízkezelő-, tisztító-, tároló-, fertőtlenítő létesítmények) megépítése, létesítése, szerelése, mennyiségének növelése.

• A földterület megszerzése.

Mennyiségi növekedéssel nem járó építmény-beruházások:

• Meglévő utak, térburkolatok, járdák burkolatának megerősítése, átbocsátó képességének növelése, ha a megerősítés eredményeként ezen építmények teherbírása nő.

• Meglévő, az Építményjegyzékbe tartozó, illetve az épületen belüli- adatközlési, áramszolgáltató, távíró-, távbeszélő-, postai, vasúti és egyéb lég- és kábelvezetékek, vezetékhálózatok kiegészítése további alkotórészekkel, tartozékokkal.

• Meglévő, az Építményjegyzékbe tartozó, illetve az épületen belüli vízvezetékek, gőz-, forró-, meleg-, hévíz-, kondenzvíz-vezetékek, kőolaj-, földgáz és egyéb gázvezetékek, egyéb technológiai vezetékek, vezetékhálózatok kiegészítése további tartozékokkal, alkotórészekkel (aknák, elzáró és szabályozó szerelvények, fogyasztásmérők, tűzcsapok,...).

• Meglévő, az Építményjegyzékbe tartozó vízi létesítmények (pl. kutak, vízkezelő-, tisztító-, tároló létesítmények, szennyvízkezelő-, tisztító-, tároló-, fertőtlenítő létesítmények) kiegészítése további tartozékokkal, kapacitásának, teljesítményének növelése.

• A tereprendezési, területfeltöltési, közművesítési, park- és kerítésépítési munka, amennyiben az nem minősül egyedi tárgyi eszköznek.

2.Építmény-felújítás

• Meglévő - az Építményjegyzékbe tartozó, illetve az épületen belüli- adatközlési, áramszolgáltató, távíró-, távbeszélő-, postai, vasúti és egyéb lég- és kábelvezetékeinek szakaszosan, vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket, vagy csak a tartozékokat cserélik.

• Meglévő - az Építményjegyzékbe tartozó, illetve az épületen belüli vízvezetékek, gőz-, forró-, meleg-, hévíz-, kondenzvíz-vezetékek, kőolaj-, földgáz- és egyéb gázvezetékek, szennyvíz és csapadékvíz csatornák, technológiai (vegyi) távvezetékek, egyéb technológiai vezetékek szakaszosan, vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket, vagy csak a tartozékokat, alkotórészeket (aknák, elzáró és szabályozó szerelvények, fogyasztásmérők, tűzcsapok,...) cserélik.

• Meglévő vízvezeték szakasz cseréje, hibajavítása, ha a cserélendő csőhossz meghaladja a cső gyártási hosszát, vagy 6 métert, vagy a beavatkozást csak vákuumos vízszintsüllyesztéssel lehet megvalósítani.

• Meglévő csatorna szakasz cseréje, hibajavítása, ha a cserélendő csatorna szakasz hossza meghaladja a cső gyártási hosszát, és a 4 métert, vagy a beavatkozást csak vákuumos vízszintsüllyesztéssel lehet megvalósítani. Felújítás a csatorna akna megsüllyedésének javítása, ha az, az akna újjáépítésével jár együtt. Nem tartozik az építmény felújítások közé az akna elemek önálló cseréje.

• Meglévő, az Építményjegyzékbe tartozó vízi létesítmények (pl. vízkezelő-, tisztító-, tároló létesítmények, szennyvízkezelő-, tisztító-, tároló-, fertőtlenítő létesítmények) szerkezetének megerősítése, szerkezeti elemeinek teljes cseréje építmény-felújítás.

• Xxxxx melléfúrásos felújítása, mely a meglévő kút eltömedékelésével együtt valósul meg.

• Meglévő utak, térburkolatok olyan helyreállítása, amikor az út, a térburkolat kapacitása, átbocsátó képessége nem nő.

• Kerítések cseréje, gépészet és elektromos berendezések cseréje.

• Bekötések esetén: bekötések teljes cseréje vezeték-felújítási és burkolat-helyreállítási munkákkal együtt

• Térszíni és magastárolók, (víztornyok, stb.) külső és belső szigetelésének cseréje.

3.Építményfenntartás, karbantartás

• A meglévő építményen végzett minden olyan munka, amely a folyamatos, zavartalan biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében a tervszerű megelőző karbantartás (TMK) keretében, vagy eseti jelleggel, de rendszeresen el kell végezni, ideértve a vis-maior (előre nem látott körülmény, elháríthatatlan akadály) miatt szükségessé váló közvetlen hibaelhárítást, továbbá a közvetlen hibaelhárítás miatt más tárgyi eszközökön végzett bontási és helyreállítási munkákat is.

• A vis-maior miatt szükségessé váló vezetékcserék a karbantartás körébe tartoznak, ha a cserélt vezeték hossza nem haladja meg a legkisebb gyártási hosszt, vízvezeték esetében a

6 métert, csatorna esetében a 4 métert, vagy a beavatkozás nem igényel vákuumos vízszintsüllyesztést, illetve áramszolgáltató, távíró-, távbeszélő-, postai, vasúti, és egyéb lég- és kábelvezetéknél a két oszlop, tartószerkezet, ellenőrző akna közötti, gőz-, forró-, melegvíz-, hévíz-, kondenzvíz-vezetékeknél, kőolaj-, földgáz- és egyéb gázvezetékeknél, technológiai vezetékeknél két alátámasztási hely, illetve két ellenőrző akna közötti vezetékszakaszt.

• Meglévő utakra, a térburkolatokra, járdákra új koptatóréteg felvitele, továbbá a kikopott burkolat (az úgynevezett kátyúk) helyreállítása, ha a felvitt új koptatóréteg vastagsága nem haladja meg a 6 cm-, és ezáltal nem eredményezi ezen eszközök kapacitásának növekedését.

• Kerítések, korlátok - oszlopok közötti-betéteinek, dróthálózatának, lábazatának részleges cseréje, ha a tartóoszlopokat nem cserélik.

• A talaj természetes, vagy mesterséges alakulatának fenntartása, helyreállítása (vízmosás, gödör, keréknyom, felfagyás elegyengetése, vagy feltöltése), ha az nem másberuházás miatt történt

• Kúttisztítás, savazás, szivattyú-beszabályozás, ellenőrzés.

• Tetőjavítás, nyílászárók vagy zárak javítása, gépészet és energiarendszerek javítás.

• Vezetékek, csatornák és csőidomok esetén: vízszivárgás és csőtörés lokalizált javítása, vakolat lokalizált helyreállítása, rövidebb, azaz legfeljebb egy szál cső - (6 m) csatorna (4 m) vagy ivóvízvezeték - szakaszok cseréje.

• Fogyasztói bekötések: szivárgás-elhárítás és csőidomok, szerelvények részleges cseréje.

3.MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK

1.Új beruházás, rekonstrukció (Számvitel: Beruházás)

Mennyiségi növekedéssel járó gépberuházás

• A gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelések, műszerek, járművek, konténer jellegű térelemek, valamint ezek kizárólagos tartozékainak beszerzése, szállítása, alapozása, saját vállalkozásban végzett előállítása, felszerelése és működőképes állapotban végzett előállítása, felszerelése és működőképes állapotba hozása, üzembe helyezése.

• A már meglévő, de más (vállalkozó) által korábban beszerzett (beruházott) és aktivált gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak, műszerek, járművek megvásárlása, ideértve a roncsként, hulladékként megvásároltakat is, ezen eszközök szállítása, alapozása, szerelése, üzemképes állapotba hozása, üzembe helyezése.

• Az épületben elhelyezett olyan központi fűtőberendezés (kazán) létesítése, amely az adott épület fűtésén és melegvízellátásán kívül az épületben folyó technológiai célú tevékenység hőenergiával való ellátását, - más épületek fűtését és melegvízellátását is biztosítja.

• Az épületeken elhelyezett riasztóberendezés felszerelése.

• A több gépre, gépi és technológiai berendezésre, felszerelésre, műszerre, járműre felszerelhető, felhasználható, cserélhető tartozékok beszerzése, előállítása.

• A több gép, gépi és technológiai berendezés, felszerelés, műszer tárt rendszerű összeszerelésével munkaeszköz kialakítása.

• A gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelése, műszerek, járművek cseréje.

Mennyiségi növekedéssel nem járó gépberuházás

• Cseregépes, csere gépkocsis javítás, ha a csereként kapott használt, felújított gép, gépjármű nem azonos gyártmányú, vagy nem azonos típusú a leadott géppel, gépjárművel, vagy magasabb felszereltségű, kapacitású, nagyobb teherbírású, mint a leadott gép, gépjármű.

• A gép, jármű kiegészítése, bővítése további tartozékokkal, ha a tartozékokkal történő bővítés, az átalakítás következtében a gép, a jármű további műveletek, vagy új feladatok ellátására válik alkalmassá, kapacitása növekszik, eredeti rendeltetése megváltozik.

• A használaton kívül lévő, üzemképtelen, teljesen (0-ig) leírt, vagy a készletek között maradványértéken szereplő gép, gépi és technológiai berendezés, műszer, jármű üzemképes állapotba hozása, működésre alkalmassá tétele, üzembe helyezése.

• A bérelt, lízingelt gép, gépi és technológiai berendezés, műszer, jármű bérbevevőt, lízingbevevőt terhelő beruházási ráfordításai, üzembe helyezése.

2.Felújítás

Általános helyreállítás: melynek során a gép (berendezés) működése, pontossága, teljesítőképessége és üzembiztonsága az eredeti állapotot megközelíti, azt eléri, vagy a felújítási munkák során végrehajtott korszerűsítésből eredően túl is haladja. Nem tekinthető azonban felújításnak a nem korszerűsítésből eredő teljesítőképesség növelés (pl. bővítés), az ugyanis beruházás. A felújítási munka elhatárolásánál az élettartam (a hátralévő élettartam) meghosszabbítását kell elsődleges szempontnak tekinteni.

A tárgyi eszköz összeszerelése útján kialakított munkaeszköz csak akkor minősíthető egyedi tárgyi eszköznek, ha az összeszerelés után zárt munkafolyamatot lát el és a továbbiakban a beépített (összeszerelt) alkotórészek külön-külön (önállóan) nem használhatók (egyedi tárgyi eszköz jellegüket elvesztik).

A több - egyedileg is gépnek, gépi, technológiai berendezésnek minősülő- tárgyi eszköz összekapcsolásával kialakított munkaeszköz (komplex berendezés, gépsor) nem minősíthető

egyedi gépnek, ha az összeszerelt eszközök a technológiai folyamatban önálló funkciót, feladatot (tevékenységet) látnak el.

Külön-külön kell minősíteni egyedileg azokat az eszközöket, amelyek ugyan egymással szoros kapcsolatban vannak (rendszert alkotnak), amelyek használata egymástól elválaszthatatlan (például a számítógép központi egysége és a tárolók, perifériák), de amelyek között ez a kapcsolat bármikor megszakítható, és az adott eszközök más eszközökkel helyettesíthetők.

A többi tárgyi eszközre felszerelhető (felhasználható, cserélhető) tartozékokat, szerszámokat, szerszámkészleteket, műszereket egyedileg kell - várható használati idejük alapján- tárgyi eszköznek, vagy forgóeszköznek minősíteni.

A felújítás helyes értelmezéséhez itt is kulcsszó az „elhasználódott”, méghozzá úgy, hogy az a tárgyi eszköz egészére vonatkozik. Tehát nem az egyes alkatrészek, fődarabok használódtak el, hanem a tárgyi eszköz egésze.

Az üzemeltető döntés előtt áll: felújítja, vagy új beszerzés révén kicseréli az adott tárgyi eszközt, amely már nem képes megfelelni eredeti funkciójának. Fontos tudnunk, hogy több egyedinek, önállónak minősülő tárgyi eszköz összekapcsolása, egy egységként kezelése (egy leltárfelvételi egységként történő nyilvántartása) nem változtat azon, hogy a felújítás az egyedi tárgyi eszközhöz kapcsolódó fogalom.

• A rendkívüli esemény következtében elértéktelenedett gép, jármű üzemképes állapotba hozása fődarabok cseréjével, az elhasználódott alkatrészek, tartozékok pótlásával, amennyiben az nem minősül beruházásnak.

• A több gép, gépi és technológiai berendezés, felszerelés, műszer (zárt rendszerű összeszerelésével kialakított munkaeszköz) egy-egy funkcióját ellátó egységek cseréje.

• A cseregépes, csere gépkocsijavítás, ha a csereként kapott használt, felújított gép, gépjármű azonos gyártmányú, azonos típusú a leadott géppel, gépjárművel, azonos felszereltségű, kapacitású, teherbírású, mint a leadott gép, gépjármű.

• A már összes alkatrészét tekintve elhasználódott, üzemen, illetve járművek tekintetében forgalmon kívül helyezett eszközök felújítását, azaz a fődarabok cseréjével az elhasználódott tárgyi eszközt tesszük alkalmassá arra, hogy azt újra rendeltetésszerűen használni lehessen.

• Azokat a ráfordításokat, amelyek a rendszeres üzemeltetéshez és működéshez szükséges javításokat meghaladják (pld. új funkciós egységek beszerelése), és nem a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezik.

• Időszakonként rendszeresen visszatérő, tárgyi eszköz újraelőállítási költségéhez képest általában jelentős költséggel járó nagyjavítás, amely a tárgyi eszköz eredeti műszaki állapotát megközelítően, vagy teljesen visszaállítja.

• Ha a felújítás után a tárgyi eszköz korábban becsült teljesítményén túl, megnövekszik a tárgyi eszköz működtetéséből várható jövőbeni haszon: a tárgyi eszköz élettartama nő, kapacitása bővül, az általa előállított termék minősége javul, a korábban becsült költségek csökkennek.

• Ha a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használata legalább l évvel meghosszabbodik.

• Elektromos, elektrotechnikai és vezérlő berendezések esetén: szivattyúk, motorok, elektromos szerelvények, valamint különféle közműtartozékok azonos típusúval vagy azonos technikai paraméterekkel rendelkező típusúval való cseréje.

3.Fenntartás

• A meglévő - üzemeltető könyveiben nyilvántartott, vagy bérelt- gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak, műszerek, járművek folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló karbantartási, javítási, állagmegóvási munkák, mint például a gépek és járművek időszakonkénti felülvizsgálata, tisztítása, kenése, a meghibásodások és üzemzavarok elhárítása, a tervszerű megelőző karbantartás, a rendeltetésszerű használat során elhasználódott alkatrészek cseréje, a fődarabok javítása, a folyamatos működés, a biztonságos üzemeltetés érdekében a fődarabok és a tárgyi eszköz értékébe tartozó tartozékok cseréje, ha a csere következtében nem változik meg a gépek, járművek kapacitása, élettartama, funkciói nem bővülnek.

• A meglévő gépek, járművek olyan korszerűsítése, alkotórészeik olyan - az eredetitől eltérő, az üzembiztonságot, a gazdaságosságot növelő, a környezetszennyezést csökkentő- megoldása, amelynek eredményeként a gépek, járművek kapacitása nem növekszik, eredeti rendeltetése nem változik meg, funkciói nem bővülnek, további műveletek, vagy új feladatok ellátására nem lesz alkalmas.

• A meglévő gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak vállalkozáson belüli (egyik szervezeti egységtől a másikhoz) áthelyezésével kapcsolatosan az alapozás megszüntetése (feltörése), az áthelyezéssel kapcsolatos szállítása, majd az új helyen alapozása, szerelése, üzembe helyezése.

• Ugyanakkor nem fenntartás, hanem felújítás az előzőek szerinti munkavégzés, ha az adott berendezés, gép vagy jármű eredeti műszaki állapota megközelítően vagy teljesen visszaáll, használati élettartama növekszik, illetve a műszaki tartalma korszerűbb lesz, feltéve, hogy e munkavégzés - a valós tartalmat egybeszámító - értéke a számviteli politikában megjelölt értékhatárt meghaladja.

4.A MŰSZAKI TARTALOM (SZÁMVITELI) MEGOSZTÁSÁNAK ALAPELVEI

Az elhatárolás, megosztás alapelveit a mindenkori számviteli politika rögzíti.

A számviteli politika elvei mellett a következő szabályok érvényesek.

A felújítási ráfordítások (aktiválás) és a karbantartási, javítási, fenntartási költségek elhatárolásánál döntő, hogy a végrehajtandó, vagy végrehajtott javítás és/vagy fődarab csere milyen okból vált szükségessé, illetve milyen „elhasználódott” állapotban van a tárgyi eszköz.

Nem lehet például egy viszonylag új és jó műszaki állapotban lévő búvárszivattyú helytelen üzemeltetésére visszavezethető meghibásodása (kavitáció miatti járókerék cserék, vagy szívóvédelem hiánya miatti villanymotor leégés, stb.) miatti fődarab cserével egybekötött javítás költségeit a tárgyi eszköz értékét növelő felújításának tekinteni. Ugyanakkor, ha az előbbiekben említett fődarab cserével egybekötött javítást egy elhasználódott (csaknem nullára leíródott, vagy a beszerzési költségéhez képest jelentősen eltérő nyilvántartási értékű) tárgyi eszközön hajtják végre, akkor az értéknövelő felújításnak kell tekinteni.

A 4. fejezetben részletezett, felújításnak minősített munkák (javítások, fődarab cserék, egységcserék) nem egyértelműsíthetők minden egyes tárgyi eszközre.

Vitatható esetben – ha a munkavégzés értéke a számviteli politikában meghatározott értéket meghaladja – a műszaki tartalmat a társasági beruházásért felelős osztályvezető határozza meg. Ötszázezer forint feletti értékhatárnál a gazdasági vezérigazgató helyettes, kétmillió forint feletti értékhatárnál a vezérigazgató határozza meg.

V. TÁRGYI ESZKÖZÖK RÉSZLETES ISMERTETÉSE, FELÚJÍTÁS, FENNTARTÁS RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSA

1.ÉPÜLETEK

Épület az ideiglenes, vagy végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegű tárgyi eszköz, amely csak talajjal való egybeépítés (alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagira, szerkezeteire szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik

Az épületeknél gyakran előfordul, hogy több funkciót látnak el, ilyenkor az épületet egy leltárfelvételi egységként, aszerint a funkció szerint kell felvenni, amelyik az épület legnagyobb részére terjed ki. Egy épületet több leltárfelvételi egységként csak akkor kell felvenni, ha az épület részei között (pl. az eredeti és a toldalék épület között) az elhasználódási idejük (leírási kulcsuk) tekintetében lényeges különbség van.

Az épületeket elhasználódási idejük alapján három csoportba soroljuk. Ezek a következők:

I. Hosszú élettartamú épületek

Melyek felmenő (függőleges) teherhordó szerkezetei beton, vasbeton, tégla, kő, kohó-, vagy habsalak, egyéb szilárd falazó elem, vagy acél szerkezetűek, anyagúak. A kitöltő (nem teherhordó) falazatai tégla, blokk, panel, öntött falazatok, fémlemez, szendvics, gipsz, üvegbeton és profilüveg felületek. A vízszintes teherhordó szerkezetei (közbenső és tetőfödémei, illetve egyesített teherhordó és térelhatároló tetőszerkezetei) előre gyártott, vagy monolit vasbeton födémek, acéltartók kitöltő elemekkel, vagy boltozott födémek.

II. Közepes élettartamú épületek

Melyek felmenő teherhordó szerkezetei könnyű acél és egyéb fémszerkezetek, gázszilikát szerkezetek, bauxitbeton szerkezetek, tufa és salakblokk szerkezetek, fűrészelt fa szerkezetek, vályogfalak szigetelt alapokon. Kitöltő falazatai azbeszt, műanyag és egyéb függönyfalak (szendvics szerkezetek). Vízszintes teherhordó szerkezetei fagerendás, borított és sűrűgerendás Mátrai födémek, könnyű acél födémek, illetve egyesített acél tetőszerkezetek könnyű kitöltő elemekkel.

III. Gyorsan elhasználódó épületek

A felmenő teherhordó szerkezetek szerfás és deszkaszerkezetek, vályogvert falszerkezetek, ideiglenes téglafalazatok.

Kitöltő falazatai deszkafalak, lemezkeretbe sajtol lapfalak.

Vízszintes teherhordó szerkezetei szerfás, tapasztott és egyéb fafödémek, vagy könnyű szerkezetek.

A gyakorlatban előforduló épületeket az alábbi csoportokba sorolhatjuk:

- Igazgatási épületek

- Üzemviteli épületek

üzemviteli épületek fakonténer házak labor épületek

POLIDOM műanyag konténerházak

- Nyomásfokozó és/vagy technológiai épületek szivattyúházak

technológiai berendezések épületei

- Műhely és szerviz épületek

- Raktár és tároló épületek raktárak

szabadtéri raktárak, nyitott színek garázsok

önálló tároló állványzatok istállók, ólak hulladéktároló épületek

- Közszolgáltatású strandok és fürdők strandok és fürdőépületek műanyag kupolák, sátrak

- Üzemi célú szociális épületek öltözők, fürdők, éttermek gátőrházak

- Speciális célú épületek

transzformátorházak

elektromos mérő, elosztó, kapcsoló és vezérlő házak kazánházak,

kutak felépítményei, klórozó épületek, porták

iszapkezelés épületei, mezőgazdasági épületek,

egyéb tevékenységet szolgáló épületek.

- Üzemkörön kívüli, jóléti szociális épületek szolgálati lakások,

éttermek, kereskedelemi épületek, egészségügyi épületek,

művelődési és oktatási épületek, sportcélú épületek, munkásszállók, vendégházak, üdülők, nyaralók.

1.Épületekre és építményekre vonatkozó szabályok

Építési felújítás az épületek, építmények rendszeres használata következtében leromlott állapot helyreállítását szolgáló tevékenység. Ennek során sem az eredeti hely (elhelyezés), sem az eredeti alapterület, sem az eredeti rendeltetési cél nem változik meg. A szerkezeti elemek megváltoztatása azonban a munka felújítási jellegét nem befolyásolja. Az építési felújítás kétféle lehet:

- az egész épületre, építményre kiterjedő teljes felújítás,

- az épület vagy építmény legalább egy fő részére kiterjedő részleges felújítás.

Az épület részleges felújításának az a munka minősül, amely az épület fő részei közül legalább egyre teljes egészében vagy túlnyomó részben kiterjed.

Az épület fő részei:

falazat,

nyílászáró szerkezet, fedélszék,

héjazat, központi fűtés, vízvezeték, felvonó,

világítási hálózat, csatorna.

Nem része az épületnek, ezért külön tárgyi eszközként kell kimutatni:

az épületen belüli technológiai rendeltetésű vezetékeket, a riasztó berendezéseket, a teherfelvonót és gépészeti berendezéseit,

az épületben elhelyezett olyan központi fűtőberendezést (kazánt), amely az adott épület fűtésén és melegvíz-ellátásán kívül

az épületben folyó technológiai célú tevékenység hőenergiával való ellátását, más épületek fűtését, melegvíz ellátását is biztosítja.

2.Épületfelújítás

Épület felújításnak minősülnek az alábbi munkák:

• Az épület elhasználódott tetőszerkezetének teljes cseréje.

• Kemény héjalású tetők teljes cseréje.

• Lágyfedésű tetők teljes felületének cseréje (szigetelése)

• Az épület teljes homlokzatának felújítása, külső hőszigetelése.

• Az épületben lévő személyfelvonó, mozgólépcső, szemétledobó, központi antenna, kaputelefon, lépcsőházi levélszekrény teljes cseréje.

• A meglévő központi fűtőberendezések (kazánok) cseréje.

• Fűtéskorszerűsítésnél minden olyan munka, amely a szilárd tüzelőanyagú központi fűtésről olaj-, vagy gázüzemű központi fűtésre, olajtüzelésű központi fűtésről gáztüzelésű központi fűtésre, központi fűtésről távfűtésre való átállással kapcsolatos és nem minősül mennyiségi növekedéssel nem járó épület beruházásnak.

3.Épületkarbantartás

• Meglévő épületen végzett minden olyan munka, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, még akkor is, ha az épület alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjével jár együtt.

• A rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső, belső állagmegóvási munka (vakolás, meszelés, festés, mázolás)

• Tetőszerkezet javítása, részleges cseréje.

• Lapostető szigetelés javítása.

• Az épület talajnedvesség elleni szigetelése, injektálása.

• A szellőző-, légüdítő-berendezések részleges cseréje, a személyfelvonó, a mozgólépcső, a szemétledobó, a központi antenna, a kaputelefon, a lépcsőházi levélszekrény egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje.

• A villamosenergia, a víz-, a gáz-, a hőellátás vezetékeinek, berendezéseinek részleges cseréje.

• A meglévő épület olyan átépítése, átalakítása, amelynek eredményeként az épület egészének, vagy az épület egy részének funkciója, rendeltetése nem változik meg (például célszerűségi okokból az épületen belüli válaszfalak, szociális helyiségek áthelyezése).

2.ÉPÍTMÉNYEK

A vízellátás, a csatornázás és a fürdők épületeit gyakran egybeépítik olyan építménnyel(pld. medencével), amely az együttes létesítmény nagyobb részét képezi, Ilyenek a kutak felé épített kútfülkék, kútkezelő épületek, a víztisztítás műtárgyai, a homokfogó-, ülepítő-, derítő-, szűrő és tisztavíz medencéket magukba foglaló épületek, a szennyvíztisztítás egyes műtárgyai feletti épületek, a fedett uszodák épületei. Ezek az alattuk lévő építménnyel egy leltárfelvételi egységet alkotnak, és ezért ezeket az építmények között kell nyilvántartani.

Az épületként kezelhetők azok a medencés fürdőépületek, ahol az egyéb szolgáltató helyiségek, kádfürdők, öltözők, stb. az épület nagyobb rését foglalják el. Nyitott uszodák, strandfürdők különálló öltözői, kabinjai, stb. ugyancsak épületnek minősülnek.

1.VÍZELLÁTÁS ÉPÍTMÉNYEI:

2.1.1 Telephelyek, védőterületek

Ide tartoznak a:

földterületek, ezen belül a kisajátítási tervek, kisajátított földterületek, kezelésbe átvett földterületek, védterületi tervezések, hidrogeológiai védőidom tervezések és kialakítások, vagyoni értékű jogok,

különböző minőségű telepi bevezető és belső utak, tárolóterek, kerítések, kapuk, sorompók,

parkfelületek,

Felújításnak minősül:

A meglévő földterületek védterületi terveinek bővítése, átdolgozása. (A védőterületi tervekkel nem rendelkező védőterületek tervezése, mennyiségi növekedéssel nem járó építmény beruházásnak minősül.)

A meglévő utak, térburkolatok olyan helyreállítása, amikor az út, a térburkolat kapacitása, átbocsátó képessége nem nő, a felvitt koptatóréteg vastagsága átlagosan meghaladja a 6 cm-t, felülete pedig megegyezik a teljes burkolt felülettel.

A meglévő kerítések, korlátok betéteinek, dróthálózatának, lábazatának teljes cseréje. (Amennyiben a tartóoszlopokat is cserélik, úgy az mennyiségi növekedéssel járó építmény beruházásnak minősül.)

Ültetvények (parkfelületi növényzet) korszerűsítése, cserjék, vagy fák telepítése, amennyiben az nem minősül beruházásnak.

2.1.2 Fúrt kutak

Ide tartoznak a:

gyógy- és hévízkutak, csőkutak,

mélyfúrású kutak, megfigyelő kutak.

Felújításnak minősül:

Az eredeti vízadó képesség visszaállítása érdekében végzett: szűrőcső csere,

kutak vízzáródása (cementezés), mélyítés ráfúrással.

A Felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.

2.1.3 Víztároló medencék, víztornyok

Ide tartoznak a:

xxxxxxxx és falazott szerkezetű mély- és magas ivóvíztárolók,

acélszerkezetű víztornyok, hidroglóbuszok, aquaglóbuszok, hidrohengerek, acéltartályok,

közfürdő, gyógyfürdő-, uszoda-, strandfürdő medencék, tűzivíztároló és egyéb funkciójú víztároló medencék,

és ezekkel az építményekkel egy leltárfelvételi egységet képező zárkamrák, csőkamrák, bejárati, szellőző és ellenőrző helyiségek.

Felújításnak minősül:

Az elhasználódott műtárgyakon (teljes körűen, vagy szakaszos ütemezésben) végzett olyan munkák, melyek az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza.

Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptatóréteg felhordása. Acélszerkezetű víztornyok héjazatának és/vagy hőszigetelésének teljes felújítása. Acélszerkezetű víztornyok valamennyi acélszerkezetének teljes felújítása

A vezetékek teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik.

A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. Szellőző berendezések teljes felújítása.

2.1.4 Víztisztítás műtárgyai

Ide tartoznak a:

gerebek és szitaszűrük építményei, ülepítők, sűrítők,

flotációs eljárások építményei, derítők műtárgyai,

különböző szemcsés szűrők építményei, zárt gyorsszűrők, ioncserélők tartályai, légüstök, légtartályok és hidroforok,

gáztalanítók műtárgyai,

vas- és mangántalanítás, lágyítás, nitrátmentesítés és azréneltávolítás építményei, oxidációs és fertőtlenítő eljárások építményei,

iszapkezelés építményei.

A felsorolt építményekből azok, amelyek egybeépültek, és nem gravitációs csatornával, vagy vezetékkel kapcsolódnak egymáshoz, egy leltárfelvételi egységet alkotnak. Eltérő leírási kulcsok esetén a nagyobb részt képviselő építmény kulcsát kell alkalmazni.

A telepen belüli egyes műtárgyak közötti, vizet szállító, nyitott, vagy zárt gravitációs csatornákat, vagy nyomócsöveket annak a műtárgynak a leltárfelvételi egységébe kell felvenni, amelyből kiindulnak.

Felújításnak minősül:

Az elhasználódott műtárgyakon (teljes körűen, vagy szakaszos ütemezésben) végzett olyan munkák, melyek az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza.

Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptató réteg felhordása.

A vezetékek szakaszos vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. Monolit csatornák esetén két ellenőrző akna, vagy két műtárgy közötti csatornaszakasz cseréje.

Csatornák, vagy nyomóvezetékek kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna, vagy műtárgy közötti távolságban.

Aknák teljes körű felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése, aknafedlap cseréje).

Csőköteges, vagy lemezes ülepítők betéteinek teljes cseréje. Acélszerkezetű tartályok valamennyi acélszerkezetének teljes felújítása.

A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.

2.1.5 Vízvezetékek és műtárgyaik

Kútcsoportok gyűjtővezetékei, telepen belüli vezetékek Szállítóvezetékek

Elosztóvezetékek Bekötővezetékek Műtárgyak

Ide tartoznak a:

különböző átmérőjű és anyagú védterületen belüli (szivattyúk szívó és nyomócsövei és azon kívüli fővezetékek (távvezetékek) és elosztóvezetékek,

bekötővezetékek,

védőcsatornák (védőcsövek), csőhidak,

az ivóvízhálózaton lévő különböző funkciójú aknák, elzáró és szabályozó szerelvények,

légtelenítők, közkifolyók, tűzcsapok,

szivacsbehelyező és mosató idomok.

A vízvezeték hálózatnak az azonos anyagú, rendeltetésű, átmérőjű szakaszai egy leltárfelvételi egységet alkotnak. Közös leltárfelvételi egységet alkotnak az összefüggő, egyforma leírási kulcsú vezetékszakaszok.

A hálózat leltárfelvételi egységeihez tartoznak a főnyomó-, gerinc és elosztóvezetékek, a bekötővezetékek, ezek szerelvényei, a tolózárak és egyéb zárszerkezetek, ezek meghajtó motorjai, tűzcsapok, közkifolyók, locsolócsapok, ürítők, légtelenítők, csőtörést jelzők, berendezések (nyomásmérők, sebességmérők, regisztrálók, stb.), mindezek aknái továbbá a nem járhatószelvényű védőcsatornák, védőcsövek és csőhidak.

A vízvezeték hálózathoz tartoznak a kutak vizét a gyűjtőmedencékbe vezető szifonvezetékek, gravitációs vezetékek ezeknek a kutakba lenyúló ágai, a szivattyúk szívó- és nyomócsövei is. A fürdők technológiai vízhálózatához tartoznak a medencék épületen kívüli és belüli töltő és ürítő vezetékei, ezek szerelvényei, továbbá a fürdőépületekben a fürdőszolgáltatáshoz tartozó kádakat, zuhanyozókat, mosdókat és egyéb berendezéseket kiszolgáló vezetékek és szerelvényeik. A fürdők egyéb célú épületeinek vízszolgáltató vezetékhálózata és berendezései az épület leltárfelvételi egységéhez tartoznak.

Több egyedinek, önállónak minősülő tárgyi eszköz összekapcsolása, egy egységenkénti kezelése nem változtat azon, hogy a felújítás az egyedi tárgyi eszközhöz kapcsolódó fogalom!

Felújításnak minősül:

Meglévő vízvezeték szakasz cseréje, hibajavítása, ha a cserélendő csőhossz meghaladja a cső gyártási hosszát.

A vezetékek szakaszos, csomópontok közötti szakaszon, de legalább egy gyártási hosszt, vagy 6 métert meghaladó hosszban vagy teljes hosszban történő cseréje, vagy ha a cserét csak vákuumos vízszintsüllyesztéssel lehet megvalósítani, és ha csak a vezetéket cserélik.

A csomópontok szerelvényeinek cseréje (vízmérő aknák szerelvényei, elzáró szerelvények, szivacsbehelyező, mosató hely, tűzcsap, közkifolyó).

A bekötővezetékek cseréje.

Vízvezetékek kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása Aknák teljes körű felújítása.

Amennyiben komplett vízvezeték hálózat kerül átépítésre (elosztó hálózat, bekötő vezetékek, vízmérő aknák szerelvényei, elzáró szerelvények, szivacsbehelyező és mosató helyek, tűzcsapok és közkifolyók), úgy azt rekonstrukciós beruházásként kell aktiválni.

2.1.6 Szivattyútelepek, nyomásfokozók, átadási pontok

Idetartoznak az ivóvíz szivattyútelepek (nyomásfokozó és nyomástartó), magas és mélyépítményei.

Felújításnak minősül:

Az elhasználódott műtárgyakon teljes körűen végzett olyan munkák, melyek az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza.

Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptató réteg felhordása. A vezetékek teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik.

Nyomóvezetékek kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két csomópont közötti távolságban.

A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.

2.1.7 Gáz, gőz, forró víz, termálvezetékek és műtárgyaik

Ide tartoznak a:

- földgázvezetékek,

- gázvezetékek,

- fürdők melegvizű medencéit, száraz és nedves gőzkamráit ellátó,

- kádakat, zuhanyzókat, mosdókat kiszolgáló épületen belüli és technológiai vezetékek.

Felújításnak minősül:

A vezetékek teljes cseréje.

2.1.8 Erős- és gyengeáramú elektromos vezetékek és műtárgyaik, térvilágítás

Ide tartoznak az:

erősáramú légvezetékek, erősáramú földkábelek,

jelző és távműködtető (vezérlő) kábelek, katódvédelem kábelei és létesítményei, hírközlési légvezetékek,

hírközlési földkábelek, kábelcsatornák és azok aknái.

Felújításnak minősül:

Légvezetékek és földkábelek szakaszos (minimum két oszlop, vagy ellenőrző akna közötti), vagy teljes hosszban történő cseréje.

Oszlopcsere.

Szigetelő, vagy szigetelő lánc csere teljes hosszon. Lámpatestek és áramkörök teljes cseréje.

Ide tartoznak a:

telepek, udvarok és tároló terek önálló áramkört képező köz- és díszvilágítási berendezései, az ezekhez tartozó vezetékek, kábelek, oszlopok, lámpatestek és kapcsolók.

2.SZENNYVÍZELHELYEZÉS:

2.2.1 Szennyvízelvezető rendszer (gravitációs és kényszeráramoltatású) és műtárgyaik

Gyűjtőcsatornák Bekötőcsatornák Szállítóvezetékek (szívó, nyomó)

A csatornahálózaton lévő különböző műtárgyak, elzáró és szabályozó szerelvények

Felújításnak minősül:

A vezetékek szakaszos cseréje, ha a cserélendő csatorna szakasz hossza meghaladja a cső gyártási hosszát és a 4 métert, vagy a vezetékcserét csak vákuumos vízszintsüllyesztéssel lehet megvalósítani, ha csak a vezetéket cserélik.

Bekötőcsatornák cseréje.

Csatornák kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna közötti távolságban.

A csatornaakna megsüllyedésének javítása, ha az, az akna újjáépítésével jár együtt. Aknák teljes körű felújítása.

2.2.2 Szennyvízátemelők, beemelő-, és szívóaknák

Idetartoznak a:

szennyvíz szivattyútelepek (átemelő, beemelő), magas és mélyépítményei.

Felújításnak minősül:

Az elhasználódott műtárgyakon (teljes körűen, vagy szakaszos ütemezésben) végzett olyan munkák, melyek az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza vagy a műtárgyak vezetékei teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik.

Betonfelületek teljes javítása és vízzáró vagy koptató réteg felhordása. Aknák teljes körű felújítás.

A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.

2.2.3 Telephelyek, védőterületek

Ide tartoznak a:

földterületek, ezen belül a kisajátítási tervek, kisajátított földterületek, kezelésbe átvett földterületek, védterületi tervezések és kialakítások, vagyoni értékű jogok,

különböző minőségű telepi bevezető és belső utak, tárolóterek, kerítések, kapuk, sorompók,

parkfelületek,

Felújításnak minősül:

A védőterületi tervekkel nem rendelkező védőterületek tervezése, mennyiségi növekedéssel nem járó építmény beruházásnak minősül.

A meglévő kerítések, korlátok betéteinek, dróthálózatának, lábazatának teljes cseréje Ültetvények (parkfelületi növényzet) korszerűsítése, cserjék, vagy fák telepítése, amennyiben az nem minősül beruházásnak. Parkfelületek humuszrétegének, kavicsfeltöltésének teljes cseréje.

2.2.4 Szennyvíztisztítás, tárolás műtárgyai

Ide tartoznak a:

különböző típusú szennyvíztisztító tavak, nádgyökér-zónás szennyvíztisztítók építményei, különböző szennyvíztározók,

mechanikai tisztítást végző műtárgyak (zsír- és olajfogók, rácsaknák, homokfogók, ülepítők sűrítők, különböző oldó-medencék),

biológiai tisztítást végző műtárgyak (biológiai csepegtetőtestek, eleveniszapos szennyvíztisztítás építményei, egyéb szennyvíztisztító kisberendezések),

kémiai tisztítást végző műtárgyak (vegyszeres kicsapatást biztosító műtárgyak, fertőtlenítő medencék),

iszapkezelés építményei (különböző rothasztók, iszapkondicionálók, iszapvíztelenítők, iszaptárolók, komposztálók, egyéb iszapkezelők pl.: iszapégetők

A telepen belüli egyes műtárgyak közötti szennyvizet szállító, nyitott, vagy zárt gravitációs csatornákat, vagy nyomócsöveket annak a műtárgynak a leltárfelvételi egységébe kell felvenni, amelyből kiindulnak.

Felújításnak minősül:

Szennyvíztisztító tavaknál felújításként kell elszámolni a töltések eredeti szelvényű helyreállítása, a korona és rézsűk újrafüvesítése, burkolatok, korlátok, sorompók cseréje.

Az elhasználódott műtárgyakon (teljes körűen, vagy szakaszos ütemezésben) végzett olyan munkák, melyek az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza.

Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptató réteg felhordása.

A vezeték szakaszos, vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. Monolit csatornák esetén két ellenőrző akna, vagy két műtárgy közötti csatornaszakasz cseréje.

Csatornák kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna, vagy műtárgy közötti távolságban.

Aknák teljes körű felújítása.

Elzáró és szabályozó szerelvények mozgó alkatrészeinek teljes cseréje, vagy a szerelvények komplett cseréje.

Iszaprothasztók hőszigetelésének, vagy kupolájának teljes körű felújítása.

A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.

2.2.5 Szennyvíztelepen belüli gáz, gőz, vízvezetékek és műtárgyaik

Ide tartoznak a:

- földgázvezetékek és a

- gázvezetékek.

- technológiai gőzvezetékek,

- kádakat, zuhanyzókat, mosdókat kiszolgáló épületen belüli és technológiai vezetékek.

Felújításnak minősül:

A vezetékek teljes cseréje.

2.2.6 Erős- és gyengeáramú elektromos vezetékek és műtárgyaik, térvilágítás

Ide tartoznak az:

erősáramú légvezetékek, erősáramú földkábelek,

jelző és távműködtető (vezérlő) kábelek, katódvédelem kábelei és létesítményei, hírközlési légvezetékek,

hírközlési földkábelek, kábelcsatornák és azok aknái.

Felújításnak minősül:

Légvezetékek és földkábelek szakaszos (minimum két oszlop, vagy ellenőrző akna közötti), vagy teljes hosszban történő cseréje.

Oszlopcsere.

Szigetelő, vagy szigetelő lánc csere teljes hosszon. Lámpatestek és áramkörök teljes cseréje.

Ide tartoznak a:

telepek, udvarok és tároló terek önálló áramkört képező köz- és díszvilágítási berendezései, az ezekhez tartozó vezetékek, kábelek, oszlopok, lámpatestek és kapcsolók.

3.FÜRDŐ LÉTESÍTMÉNYEK

(Lásd: víztároló medencék, víztisztítás műtárgyai, szivattyútelepek…)

4.MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK, EGYÉB GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK

1.Erőgépek és elektromos berendezések

4.1.1 Áramfejlesztő gépek

Ide tartoznak a:

mobil (hordozható, áttelepíthető),

stabil (telepített) hálózatpótló berendezések.

Fő egységeik:

meghajtó motor, generátor,

gerjesztő, szabályozó rendszer.

Felújításnak minősül

A fő egységek cseréje, vagy a generátor áttekercselése.

4.1.2 Kazánok, fűtési berendezések

Ide tartoznak a.:

fűtési és technológiai célú szén, tüzelőolaj, földgáz, PB gáz üzemű gőz, vagy melegvíz előállítására szolgáló kazánok és kiszolgáló berendezéseik.

Fő egységeik:

égőfej, kazántest,

csővezetékekés szerelvényeik, szivattyú,

kazán felügyeleti rendszer.

Felújításnak minősül:

Az égőfej cseréje.

Tagos kazánok a teljes cseréje.

A szivattyú felújítása, vagy cseréje.

4.1.3 Transzformátorok és áramátalakítók

Ide tartoznak a:

középfeszültségű,

kisfeszültségű energetikai célú transzformátorok, egyen, vagy váltóirányító (forgógépes, vagy félvezetős) berendezések.

Felújításnak minősül:

Transzformátorok újratekercselése.

Forgó gépes áramátalakítóknál az álló, vagy forgórész újratekercselése. Félvezetős áramátalakítóknál a félvezető egységek teljes cseréje.

4.1.4 Villanymotorok

Ide tartoznak az:

- egyen és váltakozó áramú forgógépek, úgy mint

- egy vagy háromfázisú aszinkron motorok.

Felújításnak minősül:

Az állórész vagy a forgórész cseréje.

4.1.5 Villamos készülékek

4.1.5.1 Megszakítók

Ide tartoznak a:

kisfeszültségű olaj, vagy légszigetelésű erőátviteli célú berendezések.

Felújításnak minősül:

A főérintkezők teljes cseréje.

A tartó, tám- és elválasztó szigetelők cseréje. Hajtás komplett cseréje (pl. motoros)

4.1.5.2 Szakaszolók

Ide tartoznak a:

középfeszültségű,

kisfeszültségű erőátviteli berendezések feszültségleválasztására szolgáló készülékek.

Felújításnak minősül:

Az érintkező rendszer teljes cseréje.

A tartó, tám- és elválasztó szigetelők cseréje.

4.1.5.3 Frekvencia szabályozók

Ide tartoznak a:

technológiai célú villamos berendezéseket változó frekvenciával ellátó berendezések, hajtásszabályozások.

Fő egységei:

hálózati egyenirányító, váltóirányító inverter, vezérlő egység.

Felújításnak minősül

A fő egységek cseréje.

4.1.5.4 Fázisjavító berendezések

Ide tartoznak az:

erősáramú berendezések meddőenergia kompenzálására szolgáló egyedi,

csoportos,

központi kézi és automatikus vezérlésű berendezések.

Fő egységeik:

kondenzátor(ok), vezérlő készülékek.

Felújításnak minősül:

A beépített kondenzátor egységek meghibásodás miatti cseréje. A vezérlő készülék cseréje.

4.1.5.5 Erősáramú villamos szekrények

Ide tartoznak:

azok az erősáramú és irányítástechnikai készülékeket magukba foglaló, a technológiai szerves részét képező egységek, amelyek a

villamos energia elosztását,

a kapcsolódó fogyasztók védelmét, működtetését biztosítják.

Felújításnak minősül:

Az elosztószekrényeknek és készülékeik teljes cseréje.

2.Szivattyúk, ventilátorok, kompresszorok, préslégszerszámok

4.2.1 Légkompresszorok

Ide tartoznak a:

turbófúvók és turbókompresszorok, dugattyús kompresszorok,

rotációs és forgódugattyús kompresszorok.

A légkompresszorok (stabil, vagy mobil) fődarabjai: a kompresszor,

a meghajtó motor, és a légtartály,

tartozékai pedig:

a biztonsági szerelvények, akkumulátor,

gépalap, vagy futómű, üzemanyag tartály, elektromos berendezések, tömlők, vezetékek.

Felújításnak minősül:

A kompresszornak, vagy fődarabjainak (ház, tengely, járókerék, dugattyú, csavar,...) cseréje. A meghajtómotor, vagy fődarabjainak cseréje.

A légtartály cseréje.

A futómű komplett cseréje.

A biztonsági és szabályozószerelvények komplett cseréje.

4.2.2 Préslégszerszámok

Ide tartoznak a:

bontó célszerszámok,

döngölő, tömörítő célszerszámok,

vágó, fúró, csavarozó, szóró és egyéb speciális (pl. friss levegős készülék) célszerszámok, berendezések.

A préslégszerszámok működésükhöz szükséges sűrített levegőt, vagy maguk állítják elő, vagy különálló kompresszortól, tartálytól tömlőn kell odavezetni.

Felújításnak minősül.

A vibrációs egység komplett cseréje.

A meghajtómotor, vagy annak fődarabjainak cseréje.

4.2.3 Szivattyúk

Ide tartoznak a:

térfogat kiszorításelvén működő szivattyúk (dugattyús, membrán, szárny-, lengőtolattyús, forgódugattyús és csavarszivattyúk),

körforgó szivattyúk (örvény-, csatornás, szabadsugár szivattyúk),

egyéb elvek alapján működő szivattyúk (mamutszivattyú, sugárszivattyú, csigaszivattyú),

különféle keverők. A szivattyúk fődarabjai:

szivattyú és a

meghajtó motor (villany, diesel, vagy benzin üzemű). tartozékai lehetnek:

gépalapok, alvázak,

szívó- és nyomóoldali tolózárak, mérőműszerek,

visszacsapó szelep, lábszelep,

szívó- és nyomócső.

Kútba telepített búvárszivattyú esetén a kútgépészet tartozékai: nyomócső,

elzáró szerelvények, visszacsapó szelep és a vízmérő.

Köpenybe (csőtartályba) telepített búvárszivattyús kútgépészet a fenti tartozékokon kívül egészül még a csőtartállyal is.

Felújításnak minősül:

A szivattyú fődarabjainak cseréje:

járó és vezetőkerekek szivattyúház

A motor, vagy fődarabjainak cseréje:

álló és forgórész

4.2.4 Ventilátorok

Ide tartoznak azok a gázt (levegőt, vagy más légnemű anyagot) szállító munkagépek, melyeknél a gáz még összenyomhatatlannak tekinthető.

Felépítésük hasonlít a szivattyúkéhoz, ezért a felújítások meghatározásánál az ott leírtakat kell figyelembe venni.

3.Építőipari gépek

4.3.1 Anyagelőkészítő és bedolgozó gépek

4.3.1.1 Betonkeverőgépek

Ide tartoznak a:

gravitációs, robbanómotoros mobil betonkeverők, gravitációs, villanymotoros mobil betonkeverők, kényszerkeverésű mobil betonkeverők, gravitációs, robbanó motoros stabil betonkeverők, gravitációs, villanymotoros stabil betonkeverők, kényszerkeverésű stabil betonkeverők.

Felújításnak minősül:

Mobil betonkeverőknél a keverődob és motor (robbanó, villany) együttes cseréje.

Stabil betonkeverőknél a keverődob és motor, valamint a szállítópálya és csille együttes cseréje.

4.3.1.2 Betonacél-megmunkáló gépek

Ide tartoznak a:

betonacél-egyengető gépek, betonacél-csavaró gépek, betonacél-vágó gépek, betonacél-hajlító gépek, betonacél kengyelhajlító gépek,

egyéb betonacél-megmunkáló gépek.

Felújításnak minősül:

Meghajtó egység cseréje (robbanómotoros, elektromos, pneumatikus).

4.3.1.3 Betonbedolgozó gépek

Ide tartoznak a:

robbanómotoros merülő-vibrátorok, villanymotoros merülő-vibrátorok, nagyfrekvenciás merülő-vibrátorok, frekvencia-átalakítók, robbanómotoros lap-vibrátorok, villanymotoros lap-vibrátorok, zsalu-vibrátorok,

robbanómotoros vibrogerendák, villanymotoros vibrogerendák, úti-vibrátorok,

vibroasztalok,

betonvákuumozó berendezések, betontörő-vágógépek,

egyéb vibrátorok.

Felújításnak minősül:

A meghajtó egység teljes cseréje.

Vákuumozó berendezéseknél a vákuumkamra és vákuumszivattyú teljes cseréje.

4.3.2 Anyagmozgató és speciális építőipari szállítógépek

4.3.2.1 Targoncák

Ide tartoznak a:

kézi emelővillás targoncák, robbanómotoros teknőc targoncák, robbanómotoros billenős targoncák, robbanómotoros villás targoncák,

robbanómotoros oldalemelős villás targoncák, elektromos szállító targoncák,

elektromos villás targoncák,

elektromos oldalemelős villás targoncák, gázmotoros szállító targoncák gázmotoros villás targoncák,

gázmotoros oldalemelős villás targoncák, targonca-utánfutók,

egyéb elektromos, gázmotoros targoncák.

Felújításnak minősül:

Kézi emelővillás targonca esetén a hidraulika egység, emelővillák cseréje. Robbanómotoros, gázmotoros targoncák esetén a motor, a futómű, a sebességváltó, differenciálmű, a hidraulika szivattyú, a hidraulika vezérlőtömb, a hidraulikus munkahengerek, a kormánymű, az emelővillák cseréje.

Elektromos targoncák esetén az akkumulátor telep, az egyenáramú motor, a futómű, az elektromos vezérlő egység, a differenciálmű, a hidraulika szivattyú, a hidraulika vezérlőtömb, a hidraulikus munkahengerek, a kormánymű, az emelővillák cseréje, valamint a szállító felület (plató) cseréje.

4.3.2.2 Xxxxxxxx, alapgépek, közúti vontatók

Ide tartoznak a: dömperek,

önrakodó dömperek, egytengelyes traktorok, gumikerekes traktorok, lánctalpas, traktorok, nyerges közúti vontatók.

Felújításnak minősül:

Dömperek, önrakodó dömperek esetén a motor, a futómű, a sebességváltó a differenciálmű, a hidraulika vezérlőtömb, a hidraulikus munkahengerek, a kormánymű, az emelővillák cseréje, valamint a szállító felület (plató) cseréje. Traktorok esetén a fődarabok cseréje, a motor, a sebességváltó, a differenciálmű, féltengelyek, az első híd, kormánymű, vezetőfülke, a komplett hidraulikus berendezés, a csörlő berendezés csere, valamint a lánctalpak cseréje.

Vontatók esetében az előbbiekben leírtak, valamint a forgózsámoly cseréje.

4.3.2.3 Trélerek, pótkocsik, lakókocsik

Ide tartoznak a:

normál trélerek,

toronydaru-szállító trélerek, silószállító trélerek, panelszállító trélerek, normál pótkocsik,

nyerges pótkocsik.

hosszú anyagszállító pótkocsik, önürítős pótkocsik,

hosszú anyagszállító járművek, kábelszállító pótkocsik,

lakókocsi, fürdőkocsi, irodakocsi, kultúrkocsi, illemhelykocsi, laborkocsi, raktár kocsi, étkezőkocsi, öltözőkocsi,

lakókonténer, öltözőkonténer.

Felújításnak minősül:

Trélerekre vonatkozóan a különleges jármű kategória az érvényes. A vezetőfülke a rakfelülettel (platós), vagy vezetőfülke a forgózsámollyal (nyerges) cseréje, futóművek cseréje, alváz cseréje, komplett, motor, váltó, differenciálmű, féltengely, sebességváltó csere, kormánymű csere, illetve panelszállító esetén a vontatott egység teljes cseréje (futómű, rakománytartó, rögzítő egység, vonóegység), kormánymű csere.

Pótkocsik esetén a rakfelület, futóművek cseréje, hidraulika munkahenger/ek/ cseréje.

Kocsik esetén a futómű, a felépítmény, a teljes berendezés cseréje.

Konténer esetén a felépítmény külső, belső burkolatának cseréje, teljes felépítmény csere, a teljes berendezés cseréje.

4.3.2.4 Szállítószalagok

Ide tartoznak a:

hordozható szállítószalagok, vontatott szállítószalagok, meredek szállítószalagok,

állványos, gumihevederes szalagok, bányászati kaparószalagok, kocsiszállító berendezések

Felújításnak minősül: A meghajtást biztosító robbanómotor, villanymotor, hajtómű,	lánc	és
lánckerekek, valamint a görgő, szállítószalagok teljes cseréje.
4.3.2.5 Anyagszállító csigák
Ide tartoznak a: normál cementszállító csigák, meredekszállító csigák.
Felújításnak minősül: A meghajtást biztosító robbanómotor, villanymotor, hajtómű,	lánc	és
lánckerekek, valamint a csigák, csapágyazások teljes cseréje. Emelő és rakodógépek
4.3.2.6 Emelőszerkezetek
Ide tartoznak a:

gépi, kézi csörlők,

építési kis anyagfelvonók, önszerelő gyorsfelvonók, személy- és teherfelvonók, villanymotoros futómacskák, kötélvonszolók,

egyéb emelőszerkezetek.

Felújításnak minősül:

Felvonók esetén a telje feljavítás, valamint a felvonó állvány, felvonó akna, felvonó kabin, a meghajtómotor (robbanó, villamos) a meghajtó áttételi egység, az emelőkötél, a villamos automatika cseréje.

Futómacskák esetén az állvány, a vízszintes mozgatóegység, a függőlege mozgatóegység az emelőszerkezettel, az emelőkötél, az elektromos irányváltás automatika cseréje.

4.3.2.7 Emelő és szerelőállványok

Ide tartoznak az:

ollós emelőállványok, szerelőállványok,

függőleges szerelőállványok, függőleges szerelőkosarak,

hidraulikus szerelőkosaras gépjárművek, hidraulikus emelők.

Felújításnak minősül:

Állványok esetén a tartók, merevítők, közlekedőfelületek, kosár cseréje. Hidraulikus szerelőkosaras gépjármű esetén a speciális szállító járműveknél leírtak, valamint a hidraulika motor, a hidraulikavezérlő tömb, a hidraulika munkahengerek, a kosárfüggesztő és kosár cseréje.

4.3.2.8 Daruk

Ide tartoznak az:

ablakdaruk, födémdaruk,

építési forgódaruk, hagyományos toronydaruk, önszerelő toronydaruk, kúszó toronydaruk, árbócdaruk, Derick-daruk,

normál bakdaruk, konzolos bakdaruk, kézi mozgatású futódaruk,

konténer emelők, híddaru,

egyéb daruk.

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, valamint az állvány, a futópálya, a gép, a villanymotor, a fékberendezés, az elektromos vezérlő egység, a láncok, vagy kötélzet, emelőhorog cseréje.

4.3.2.9 Járműves daruk

Ide tartoznak az:

autódaruk, gumikerekes daruk, lánctalpas daruk, úszódaruk,

autóra szerelhető daruk traktorra szerelhető daruk, traktordaruk,

egyéb daruk.

Felújításnak minősül.

Autódaru esetén a teljes feljavítás, illetve az alapszállító járművön végzett vezetőfülke, első-hátsó futóművek, kormány, komplett motor, sebességváltómű, differenciálmű, féltengely, alváz együttes cseréje, valamint a daru felépítmény teljes feljavítása, illetve a daru kezelőfülke, hidraulikatömb, vezérlőegység, hidraulikus munkahengerek, forgózsámoly, gém, emelőkötélzet, csigás emelőhorog cseréje.

Autóra szerelhető daruk (pld. KCR, TICO stb.) teljes feljavítása, illetve az előzőekben leírt daru felépítményre vonatkozóan leírtak. Nem képez szerves egységet a szállító járműve, mert a jármű önállóan is használhatószállításra, ellentétben az autódaruval, mert az csak daruzásra használható, szállításra nem.

Traktordarukra, az autóra szerelhető daruknál leírtak vonatkoznak.

4.3.2.10 Rakodógépek

Ide tartoznak a:

gumikerekes, lánctalpas homokrakodók, gumikerekes forgórakodók,

gumikerekes, lánctalpas fej feletti rakodók,

xxxxxxx-, marófejes-, harácsoló-, csigás rakodógépek, behúzó géplapát,

forgógémes géplapát,

egyserleges, kétserleges elevátorok, mobil-, sínenjáró vagonkirakók, egyéb rakodók.

Felújításnak minősül:

Homlokrakodókra, forgórakodókra, fej feletti rakodókra vonatkozóan a teljes feljavítás, illetve a fődarabok cseréje (motor, sebességváltó, féltengelyek, kormánymű, hidraulika szivattyú, hidraulikus vezérlő tömb. hidraulikus munkahengerek, emelőkasok, emelővillák), valamint a forgózsámoly és fordítószerkezet cseréje, továbbá a rakodókanál nagyobb űrtartalmúra való cseréje.

Elevátoroknál a teljes feljavítás, illetve a meghajtómotor (robbanó, elektromos) cseréje.

Xxxxx és sínen járó vagonkirakóra az előzőekben ismertetett forgórakodókra leírtak vonatkoznak.

4.3.3 Földmunkagépek

4.3.3.1 Univerzális földmunkagépek

Ide tartoznak a:

traktoralapú gumikerekes, lánctalpas univerzális földmunkagépek.

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, valamint a fődarabok cseréje. A motor, a sebességváltó, a differenciálmű, féltengelyek, az első híd, a kormány, a komplett hidraulikus berendezés, a markoló és rakodó kanál, valamint a lánctalpak cseréje.

4.3.3.2 Tömörítő gépek

Ide tartoznak a:

vontatott, önjáró statikus hengerek, vontatott önjáró vibrációs hengerek, kézi vezérlésű vibrációs hengerek, vontatott, önjáró gumihengerek, robbanómotoros, elektromos döngölők,

robbanómotoros, elektromos tömörítő lapok, vontatott juhláb-hengerek.

Felújításnak minősül:

Hengerek esetén a teljes feljavítás, valamint a fődarabok cseréje. A meghajtómotor, az áttételmű, a henger/ek/ együttes cseréje.

Döngölők esetén a teljes feljavítás, valamint a fődarabok cseréje. A motor, a döngölőfej cseréje.

Tömörítőlap esetén a teljes feljavítás, valamint a fődarabok cseréje. A motor, a tömörítőlap cseréje.

4.3.4 Szak- és szerelőipari gépek

4.3.4.1 Univerzális gépek

Ide tartoznak az:

univerzális elektromos kisgépek.

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, valamint a fődarabok cseréje.

4.3.4.2 Vakolómunkák gépei

Ide tartoznak a:

finomvakoló, vakológép-aggregát, pneumatikus vakolókészülékek, gipszvakoló, láng- és mész-szóró berendezések,

habarcsrázók, egyetemes vakológépek,

esztrich- és betonszállító berendezések, vakolat-, mennyezet-, vibrációs simítók, hidraulikus vakolóállványok, elektromos fúró-bontó kalapácsok.

Felújításnak minősül:

A pneumatikus, hidraulikus fődarabok együttes cseréje.

Hidraulikus vakoló állvány esetén a hidraulikus egység, az emelőszerkezet, valamint a kosár együttes cseréje.

4.3.4.3 Szakipari munkák gépei és berendezései

Ide tartoznak a:

műanyag-, maró, vágó, szóló, hegesztő berendezések, hidegpadló, mozaiklap, műkőcsiszoló gépek,

parkett-, vágó, gyaluló, csiszoló gépek, festék-, őrlő-, szűrő, keverő, szóró gépek,

kompresszoros, membránszivattyús meszelőgépek,

aljzat szárító, szigetelőanyag-terítő, ragasztó berendezések,

kézi és pneumatikus rozsdamentesítő, felülettisztító berendezések , homokszóró berendezések.

Felújításnak minősül:

Elektromos, hidraulikus, pneumatikus egységek, fődarabok cseréje.

4.3.4.4 Szögbelövők, ütvefúrók, falhoronymarók

Ide tartoznak a:

szögbelövő-, automata, pisztolyok, szögbeverők,

ütvefúrók,

falhoronymaró berendezések, falvéső gépek.

Felújításnak minősül:

Elektromos, hidraulikus, pneumatikus egységek, fődarabok cseréje.

4.3.4.5 Csőszerelő gépek és fémmegmunkálók

Ide tartoznak:

műanyagtárcsás csődarabolók,

csőlevágó, csőmaró, csősorjázó, csőharapó, csővégkinyomók, kézi, gépi hidraulikus csőhajlítók,

csőmenetvágó, csőmenethajtó, csővégmegmunkálók, fűrésztárcsás fémvágók,

kézi hidraulikus csapszegollók, kézi hidraulikus kábelvégprések.

Felújításnak minősül:

Csőszerelőgépek esetén a hidraulikus, mechanikus egységek együttes cseréje.

Fémmegmunkálóknál az elektromos, hidraulikus, mechanikus egységes cseréje.

4.Műhely és szerszámgépek, villamos kéziszerszámok

4.4.1 Akkumulátor töltők

Ide tartoznak a:

mobil akkumulátor töltők 1,5-l2 V-ig, stabil akkumulátor töltők 6, l2, 24, 42 V-ig.

Felújításnak minősül:

Tirisztorok, egyenirányítók, valamint a vezérlőegység cseréje.

4.4.2 Darabolók

Ide tartoznak a:

kézi- és gépi darabolók, élhajlítók.

Felújításnak minősül:

Elektromos, hidraulikus, mechanikus egységek cseréje (elektromos vezérlő tömb, villanymotor, hidraulikus tömb, hidraulikus munkahengerek, álló és mozgó kések).

4.4.3 Esztergák

Ide tartoznak a:

kézi, félautomata, automata vezérlésű gépek.

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, valamint a hossz- és keresztrész, fő és mellékhajtómű, elektromos tömb és vezérlőegység cseréje.

4.4.4 Fúrók

Ide tartoznak a:

kézi és gépi előtolású asztali, oszlopos, sugárfúrógépek.

Felújításnak minősül:

Fő- és mellékhajtómű, főorsó, oszlop. villanymotor cseréje.

4.4.5 Fűrészgépek

Ide tartoznak a:

félautomata, automata fűrészgépek.

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, az elektromos, hidraulikus tömb, a meghajtó egység cseréje.

4.4.6 Xxxxxxxx xxxxx

Ide tartoznak a:

mobil mosóberendezések (nagynyomású hideg, meleg mosók), stabil mosóberendezések.

Felújításnak minősül:

Mobil esetén a robbanómotor, vagy elektromos motor, a nyomásfokozó szivattyú, a fűtőegység cseréje.

Stabil mosóberendezés esetén az elektromos egység, a szivattyú, a kefék cseréje.

4.4.7 Gyalugépek

Ide tartoznak a:

kézi-, és automata vezérlésű gyalugépek.

Felújításnak minősül:

A függőleges és vízszintes rész, az elektromos vezérlőegység és a mechanikus hajtóműegység cseréje.

4.4.8 Köszörűk

Ide tartoznak a:

függőleges és vízszintes elrendezésű (síkköszörű) köszörűk.

Felújításnak minősül:

A vízszintes és függőleges szán, az elektromos vezérlő egység, a meghajtó egység cseréje.

4.4.9 Lánghegesztők

Ide tartoznak a:

mobil kézi lánghegesztők(disszugáz),

az automata stabil lánghegesztők (disszugáz).

Felújításnak minősül:

A gőz- és oxigénadagoló, a keverőegység, a forgató egység, a vezérlőegység cseréje.

4.4.10 Marógépek

Ide tartoznak a:

a függőleges és vízszintes elrendezésű marógépek.

Felújításnak minősül:

A függőleges és vízszintes szán, a fő-, és mellékhajtómű egység, az elektromos egység cseréje.

4.4.11 Villamos hegesztőgépek

Ide tartoznak a:

ponthegesztő, CO2 hegesztő,

ívhegesztő (transzformátorok, dinamó), és műanyag hegesztő készülékek.

Fő egységeik:

főtranszformátor, egyenirányító egység, vezérlő egység,

hegesztő lapok (sík, nyereg, tok), csővég-megmunkálók,

befogó és mozgató szerkezet.

Felújításnak minősül:

A főtranszformátor újratekercselése, vagy cseréje. Az egyenirányító blokk cseréje.

A vezérlő egység cseréje. Hegesztő lapok cseréje. Csővég-megmunkálók cseréje.

A befogó és mozgató szerkezet mechanikus, hidraulikus és villamos fődarabjainak cseréje.

4.4.12 Egyéb villamos kéziszerszámok

Ide tartoznak a:

motoros meghajtású (fúró, csavarozó, véső, fűrészelő, hőlégfúvó, vágó, menetmetsző, festékszóró, csiszoló,..),és

hőfejlesztő (forrasztó, olvasztó, zsugorító) szerszámok.

Felújításnak minősül:

A motor cseréje.

Közlőmű komplett cseréje.

Munkafejek (befogó szerkezetek)cseréje.

A vízszintes és függőleges szán, az elektromos vezérlő egység, a meghajtó egység cseréje.

5.Műszerek és mérőeszközök, laboratóriumi műszerek és berendezések

4.5.1 Vízmérők (víz, szennyvíz)

Mechanikus Indukciós Ultrahangos

Felújításnak minősül:

Felújításként kell elszámolni a vízmérő működési elvét megváltoztató átalakítást, vagy osztályba sorolásának megváltoztatásával járó betétcserét (A-ról B., vagy C. osztályba sorolás), mely magában foglalja a tisztítás, festés, hitelesítés költségeit is.

4.5.2 Csatorna és kútvizsgáló berendezések (ipari kamerák)

A berendezések főbb tartozékai: Ipari kamera a kocsival,

kábelmeghajtással, vezérlő elektronika,

perifériák (számítógép, monitor, nyomtató, klaviatúra, videó, foto), áramellátó berendezés elektronikával,

hordozható vezérlőpult.

Felújításnak minősül:

A kamera komplett javítása/cseréje.

Kameramozgató villanymotor és/vagy közlőmű cseréje. Önjáró kocsi cseréje.

Kábel teljes hosszban történő cseréje.

Kábeldobnak és/vagy fődarabjainak (villanymotor, közlőmű) cseréje. Perifériák külön-külön, vagy együttes komplett javítása/cseréje.

4.5.3 Elektroakusztikus műszerek (nyomvonal és hibahely keresők)

Ide tartoznak a:

korrelátorok, nyomvonalkeresők, fémkeresők, geofonok,

egyéb hasonló feladatok ellátására szolgáló berendezések.

Felújításnak minősül:

Érzékelő mikrofonok cseréje.

Rádiók és hang frekvenciás jeladók adó-vevő egyégeinek cseréje.

A számítógép, a perifériák (pld. monitor) és programkártyák cseréje.

4.5.4 Geodéziai műszerek

Ide tartoznak a:

vetítők, libellák, mikroszkópok, szögprizmák, teodolitok,

szintezőműszerek hossz- és távmérők, tahiméterek.

Felújításnak minősül:

A geodéziai műszerek laboratóriumi körülmények között végzett fődarabjainak cseréje.

4.5.5 Egyéb mérőeszközök, műszerek

Ide tartoznak a:

hőmérséklet, hőmennyiség mérő műszerek, koncentráció- és összetételmérő műszerek, mechanikai anyagjellemzők mérőműszerei,

mechanikai mennyiségek technológiai jellemzőit mérő műszerek, villamos és mágneses mennyiségek mérő műszerei.

indukciós vízmennyiség-mérők.

Felújításnak minősül:

A műszerek laboratóriumi körülmények között végzett teljes körű javítása, újrahitelesítése és fődarabjainak cseréje.

4.5.6 Autoklávok

Ide tartoznak a:

a nyomás alatti hőkezelés eszközei.

Felújításnak minősül:

A fűtő rendszer cseréje.

Az elektromos meghajtású elzáró szerelvények, fődarab cserével egybekötött nagyjavítása, vagy cseréje.

A működtető automatika cseréje.

4.5.7 Analizátorok

Ide tartoznak a:

az elektrokémiai elven működő ionszelektív elektródás berendezések, optikai elven működő kaloriméterek, és spektrofotométerek, folyamatos működésű elemzők,

titráló készülékek.

Felújításnak minősül:

Az elektródok cseréje.

Az optikai rendszer cseréje.

Az elektromos jelátalakító cseréje.

Az adagoló és anyagtovábbító cseréje.

A regisztráló, kijelző fődarabbal egybekötött cseréje.

4.5.8 Centrifugák

Ide tartoznak a:

a szilárd szemcsék folyadékból való kiválasztására, illetve az eltérő fajsúlyú folyadékok szétválasztására szolgáló labor eszközök.

Felújításnak minősül a:

A meghajtómotor fődarab cserével egybekötött nagyjavítása, vagy cseréje. A felfüggesztés teljes felújítása, vagy cseréje.

A vezérlő, fordulatszám szabályzó egységek cseréje.

4.5.9 Gázkromatográfok

Felújításnak minősül:

A termosztát teljes cseréje.

A hőmérséklet programozó egység cseréje. A láng-ionizációs erősítő teljes cseréje.

A hővezetőképesség-érzékelő (katarométer) cseréje.

A nyomásszabályozó egység cseréje. Perifériák teljes körű cseréje.

4.5.10 Mérőeszközök

Ide tartoznak a:

tömegmérésére szolgáló gyors mérlegek és analitikai mérlegek, térfogat mérésére szolgáló precíziós adagolók,

elektromos hőmérsékletmérők.

Felújításnak minősül:

A mérleggel egybeépített súlysorozatok cseréje. A mechanika fődarab cseréje.

Az elektromos egység cseréje.

4.5.11 Mikroszkópok

Ide tartoznak a:

a monokuláris mikroszkópok, binokuláris mikroszkópok,

a kontraszt mikroszkópok,

a mikroszkópokhoz tartozó kijelző- és fotófelvételek.

Felújításnak minősül:

A lencserendszer fődarabbal egybekötött felújítása, vagy cseréje. A mechanika cseréje.

A megvilágítás cseréje.

Az egyedi tárgyi eszközök (külső megjelenítő, videó, fényképezőgép) fődarabbal egybekötött felújítása, vagy cseréje.

4.5.12 Szárítószekrények

Ide tartoznak a:

vizsgálati minták, nedvesség, illetve szárazanyag meghatározásához alkalmazott berendezések.

Felújításnak minősül:

Fűtés fődarab cserével egybekötött felújítása, vagy cseréje.

A hőmérséklet érzékelés és szabályozás fődarab cserével egybekötött felújítása, vagy cseréje. A belső munkatér cseréje.

A külső burkolat és hőszigetelés vagy cseréje.

4.5.13 Termosztátok

Ide tartoznak a:

folyadék termosztátok, blokk termosztátok, bakteriológiai termosztátok, hűtő-fűtő termosztátok, anaerob termosztátok.

Felújításnak minősül:

A fűtés fődarabbal egybekötött felújítása, vagy cseréje.

A hőmérsékletszabályzás cseréje.

4.5.14 Zavarosságmérők

Ide tartoznak a:

a folyadékban lévő lebegő szilárd részecskék által okozott átlátszatlanság, vagy homályosság mérésére szolgáló eszközök.

Felújításnak minősül:

Az optikai érzékelők fődarab cserével egybekötött felújítása, vagy cseréje.

Az elektromos jel átalakító fődarab cserével egybekötött felújítása, vagy cseréje. A kijelző cseréje.

6.Víztisztítás és szennyvíztisztítás speciális gépei és berendezései

4.6.1 Derítés berendezései

Ide tartoznak a:

különböző típusú vegyszerbekeverő, pelyhesítő (koaguláló és flokkuláló) rendszerek gépészeti berendezései.

Felújításnak minősül:

A vegyszerbekeverők, pelyhesítők fődarabjainak, részegységeinek cseréje. Ülepítők mechanikus kotrószerkezeteinek, fődarabjainak cseréje.

4.6.2 Flotációs berendezések

Ide tartoznak a:

nyomás alatti, vákuumos és

elektroflotációs berendezések gépészeti berendezései.

Felújításnak minősül:

A flotációs berendezések egyedinek minősíthető tárgyi eszközeinek cseréje (pld. szivattyú, kompresszor, légtartály, lefölöző berendezés,..).

4.6.3 Gáztalanító berendezések

Ide tartoznak a:

csörgedeztető (kaszkádos), permetező,

forgókefés berendezések, VLV,

vákuumos.

Felújításnak minősül:

A teljes szétszerelést követő alkatrész és lemez valamint csőcserék, teljes felületkezelés illetve a gépészeti berendezések egyéb fődarabjainak cseréje.

4.6.4 loncserélők

Ide tartoznak a:

- kationcserélő és

- anioncserélő vízkezelő és víztisztító berendezések:

Felújításnak minősül:

Az ioncserélők gépészeti berendezéseinek (pl. elzáró és szabályozó szerelvények), fődarabjainak, részegségeinek, önálló tárgyi eszközeinek cseréje.

4.6.5 lszapeltávolító és kotróberendezések

Ide tartoznak a különböző ülepítő és sűrítő műtárgyak: szivattyús,

mamutszivattyús, vízsugárszivattyús, kaparóláncos, vonóláncos, kotróhidas és

tolópajzssoros

kotró és iszapeltávolító gépészeti berendezései.

Felújításnak minősül:

Az egyedi tárgyi eszköznek minősülő berendezések (pl. szivattyú, villanymotor) cseréje, fődarab cserével egybekötött nagyjavítása.

Láncok és kaparók komplett cseréje. Királytengely cseréje.

Kotróhíd, kotrószerkezet cseréje. Sínpálya cseréje.

4.6.6 lszapvíztelenítő berendezések

Ide tartoznak a:

vákuumdob-szűrők, kamrás szűrőprések, szalagszűrő-prések, csavarprések, centrifugák és vákuumos iszapágyak.

Felújításnak minősül:

Az egyedi tárgyi eszköznek minősülő berendezések (pld. szivattyú, vegyszer bekeverő,..) cseréje, fődarab cserével egybekötött nagyjavítása.

Víztelenítő berendezések fődarabjainak cseréje dob csere,

tengely és görgő cserék, hajtómű cserék,

centrifuga szállító csigájának cseréje.

4.6.7 Komposztáló berendezések

Ide tartoznak a különböző típusú gyors komposztáló reaktorok gépészeti berendezései.

Felújításnak minősül:

Az egyedi tárgyi eszköznek minősülő berendezések cseréje, fődarab cserével egybekötött nagyjavítása, pld.:

felhordó szerkezet,

válogató, rostáló, őrlő berendezések, légellátó berendezések (ventilátorok),

fémkiválasztó, vagy keményanyag kiválasztó berendezések, henger, vagy dob.

4.6.8 Levegőztető berendezések

Ide tartoznak a:

merülőtárcsás szennyvíztisztítók gépészeti berendezései, forgókefék,

rotorok, injektorok,

légbefúvó berendezések (pl. Messner-panel, Flygt elemek, ..).

Felújításnak minősül:

Merülőtárcsák elemeinek teljes cseréje. Hajtómű cserék.

Tengely cserék, Kefesor cserék. Rotor cserék.

Szivattyú cserék.

Injektor cserék.

Keverő cserék.

Légelosztó berendezések (diffúzorok) elemeinek teljes cseréje.

Levegő elosztó hálózatnak, a cső gyártási hosszát meghaladó teljes cseréjét.

4.6.9 Oxidációs és fertőtlenítő berendezések

Ide tartoznak a:

klórgáz adagoló berendezések,

nátrium-hypoklorit adagoló berendezések, klórdioxidot előállító és adagoló berendezések, ózongenerátorok,

káliumpermanganát adagolók,

elektron-sugaras fertőtlenítő berendezések, UV sugárzók.

Felújításnak minősül:

Az egyedi tárgyi eszköznek minősülő berendezések (pl. szivattyú, hajtómű,..) cseréje, fődarab cserével egybekötött javítás.

Injektorok cseréje.

Adagolófejek fődarab cserével (membrán, kengyel, rotaméter) egybekötött javítása. Vezérlő, szabályozó egységek cseréje.

Adagoló szivattyúk fődarab cserével (szivattyú, villanymotor, közlőmű) egybekötött javítása. Ózonos fertőtlenítő berendezések fődarab cserével (generátor, bekeverő rendszer, folyamatirányító, ..) egybekötött javítása.

Vegyszerszállító vezetékek teljes cseréje.

Klórdioxid előállító berendezések fődarab cserével egybekötött javítása.

4.6.10 Xxxxxx, gerebek

Ide tartoznak a:

víztisztításnál alkalmazott gerebek, szennyvíztisztításnál használt rácsok, rácszemét prések és aprítók.

Felújításnak minősül:

Meghajtó motorok cseréje, fődarab cserével egybekötött javítása. Gereb pálcák, rács pálcák, láncok, fogaskerekek teljes cseréje.

Xxxxxx, tengelyek cseréje. Aprítódobok cseréje.

Hajtómű cserék.

Hidraulikus munkahenger cserék.

4.6.11 Rothasztók

Ide tartoznak a:

fűtő- és keverő berendezések, hőcserélők,

szivattyúk,

gázharangok és gázfáklyák, kazánok.

Felújításnak minősül:

Az egyedi tárgyi eszköznek minősülő berendezések (pl. szivattyúk, keverő) cseréje, fődarab cserével egybekötött javítása.

4.6.12 Szemcsés szűrők

Ide tartoznak a:

gyorsszűrők, lassúszűrők, adszorpciós-szűrők, aktívszén-szűrők.

Felújításnak minősül:

Az egyedi tárgyi eszköznek minősülő berendezések (pl. szivattyú, kompresszor) cseréje, fődarab cserével egybekötött javítása.

Szűrőelemek, szűrőgyertyák, szűrő töltet teljes mennyiségben történő cseréje. Vízhozam, vagy vízszint szabályozók cseréje.

Csővezetékek teljes cseréje.

4.6.13 Szűrők

Ide tartoznak a:

szalagszűrők, ívsziták, dobszűrők.

Felújításnak minősül:

Meghajtó motorok cseréje, fődarab cserével egybekötött javítása.

Szűrőfelületek (szalagok, dobok) komplett cseréje. Hajtóművek cseréje.

4.6.14 Vastalanító, mangántalanító berendezések

Ide tartoznak a:

levegő oxidációjának elvén működő vastalanítók, derítéses vastalanítók,

káliumpermanganátos oxidáció elvén működő vas- és mangántalanítók, Vyredoxvas- és mangántalanítók,

Birm töltetes vastanalítók.

Felújításnak minősül:

A szemcsés szűrők című fejezetnél felújításnak minősített munkák.

Vegyszeradagoló, szabályozó és bekeverő berendezések cseréje, vagy fődarabcserével egybekötött javítása.

7.Irányítástechnikai, számítástechnikai, hírközlő és irodatechnikai berendezések

A fejezetnél felsorolt készülékekre, berendezésekre általánosan igaz, hogy:

Felújításnak minősül:

A szak-szervizek által felújításnak minősített nagyjavítás.

4.7.1 AUDlO berendezések

Ide tartoznak a:

mikrofonok, hangrögzítők, hangsugárzók, keverő berendezések.

Felújításnak minősül:

A rögzítő egységek, panelek, lejátszófejek együttes cseréje.

4.7.2 Egyéb számítástechnikai eszközök

Ide tartoznak a:

lapolvasók, kódolvasók, digitalizáló táblák, adatátviteli modemek, képmegjelenítők,

szünetmentes áramforrások,

hordozható programozható számítógépek(palmtop-ok).

Felújításnak minősül:

Az egységek teljes, egységes cseréje.

4.7.3 Fénymásolók, iratmásolók

Ide tartoznak az:

irodai,

titkárnői fénymásolók, és telefaxok.

Felújításnak minősül:

Vezérlő panelek, fényhengerek, lapadagoló együttes cseréje.

4.7.4 lrányítástechnika, automatikai, vezérlési, szabályozási és folyamatirányítási berendezések

Ide tartoznak a:

PC-k,

PLC-k,

folyamatirányító számítógépek, perifériális illesztő egységek, modemek.

4.7.5 Írásvetítők

Ide tartoznak a:

reflexás, és átvilágítós írásvetítők.

4.7.6 Írógépek

Ide tartoznak a:

mechanikus, elektromos, és

elektronikus (memóriás)írógépek.

4.7.7 Nyomdai gépek

Ide tartoznak a:

xerox másolók, plotterek.

4.7.8 Nyomtatók

Ide tartoznak a:

tűs, tintasugaras, laser nyomtatók.

4.7.9 Számítógépek

Ide tartoznak a:

serverek, asztali PC-k,

hordozható „LAPTOP” számítógépek.

Felújításnak minősül:

A számítógép fő egységeinek (alaplap, processzor, Winchester, tápegység) cseréje.

Értéknövelő felújításnak minősül minden olyan tevékenység, mely a számítógépes konfiguráció fődarabjainak (alaplap, processzor, Winchester) cseréjét okozza, ha azok kapacitása bővül.

Fenntartásnak minősül:

Az előző pont kivételével minden olyan javítási tevékenység, mely az adott berendezés további használhatóságát szolgálja.

4.7.10 Televíziók, monitorok

Ide tartoznak a:

fekete-fehér, és

színes televíziók és monitorok.

4.7.11 Vezeték nélküli hírközlő berendezések

Ide tartoznak az:

adatátviteli célú RH-URH készülékek, kommunikációs (beszédátviteli) rádiókészülékek, mobil rádiótelefonok,

személyhívó (üzenetátadó) rendszerek.

4.7.12 Vezetékes hírközlő berendezések

Ide tartoznak a:

telefonközpontok,

bérelt vonalas összeköttetések, asztali telefonkészülékek, titkárnői alközpontok,

fon/fax készülékek.

4.7.13 VlDEO berendezések

Ide tartoznak a:

beépített és hordozható kamerák,

képrögzítő készülékek (beépített és hordozható), képvágó, montírozó készülékek,

képmegjelenítő (lejátszó) eszközök (kivetítő).

8.Járművek és szállítóeszközök

4.8.1 Autóbuszok

Felújításnak minősül:

Az autóbusz teljes feljavítása, valamint a fődarabok cseréje. A karosszéria, az alváz, az első- hátsó futómű, a komplett motor, a sebességváltó, a kormánymű cseréje.

4.8.2 Darus gépkocsik

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, illetve az alapszállító járművön végzett vezető fülke, első-hátsó futóművek, kormány, komplett motor, sebességváltómű, differenciálmű, féltengely, alváz együttes cseréje, valamint a daru felépítmény teljes feljavítása, illetve a daru kezelőfülke, hidraulika tömb, vezérlőegység, hidraulikus munkahengerek, forgózsámoly, gém, emelőkötélzet csigás emelőhorog együttes cseréje.

4.8.3 Kombinált mosó-szippantó gépkocsik

Felújításnak minősül:

A gépkocsi teljes feljavítása, valamint a fődarabok cseréje. A motor, a sebességváltó, a kormánymű, az alváz, az első és hátsó híd, a víztartály, a vákuum szivattyú és a magasnyomású szivattyú együttes cseréje.

4.8.4 Lakókocsik

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, valamint az alapgép fődarabjainak és felszerelésének cseréje. Az alapgépre vonatkoztatva a futómű, a vonószerkezet, a karosszéria cseréje.

A felszerelésre vonatkozóan a beépített hűtőszekrény, gáztűzhely, a mosogató a szekrények cseréje.

4.8.5 Műhely gépkocsik

Ide tartoznak:

azok a zárható felépítménnyel összeépített (fülke) gépkocsik, melyekbe különféle megmunkáló gépeket, szerszámokat építenek be.

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, valamint a fődarabok cseréje. A motor, a sebességváltó, az első-hátsó futómű, a kormánymű, az alváz, a fülke együttes cseréje.

Ha a műhely-gépkocsi felszerelési tárgyaival egy leltári egységet képez - akkor a gépek, szerszámok vonatkozásában - azok feljavítása, cseréje is felújításnak minősül.

Felszerelési tárgyak, gépek lehetnek (a teljesség igénye nélkül):

esztergapad, asztali, vagy oszlopos fúrógép, asztali, vagy állványos köszörűgép, gépi menetvágó, áramfejlesztő, fúrógépek, kézi köszörűgép, hegesztő transzformátor, satupad, beépített fiókkészlet, stb.

4.8.6 Pótkocsik

Ide tartoznak a:

normál pótkocsik, nyerges pótkocsik, hosszú anyagszállító pótkocsik.

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, illetve a rakfelület, a futóművek, a hidraulikai munkahenger/ek együttes cseréje. Nyerges pótkocsi esetén az előbb leírtak és a nyeregszerkezet cseréje.

4.8.7 Személygépkocsik

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, valamint két fődarab cseréje. A motor, a sebességváltó, az első híd a kormányszerkezettel, a hátsó híd és a karosszéria cseréje (önhordó, alváz + vezetőfülke).

4.8.8 Szippantó gépkocsik

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, valamint két fődarab cseréje. A motor, a sebességváltó, a kormánymű, az első-hátsó híd, az alváz, a vákuum szivattyú, a tartály cseréje.

4.8.9 Tehergépkocsik

Ide tartoznak a:

zárt rakfelületű és nyitott rakfelületű gépkocsik, fix rögzítésű és billenőplatós gépkocsik, különleges felépítményű gépkocsik.

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, valamint a fődarabok együttes cseréje.

Alapgépek esetén a motor, a sebességváltó, a kormánymű, az első-hátsó híd, a rakfelület, a vezetőfülke együttes cseréje.

Billenőplatós esetén az előző pontban leírtak, valamint a hidraulikai munkahenger/ek/ együttes cseréje.

Különleges felépítményű gépkocsik esetén az előzőekben leírtak, valamint a felépítmény teljes feljavítása, cseréje.

4.8.10 Utánfutók

Ide tartoznak a:

csőszállító utánfutók, személygépkocsi utánfutók, sátras utánfutók

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, illetve a fődarabok együttes cseréje.

Csőszállító esetén a tengely/ek, az állítható vonó rudazat, a fogózsámoly együttes cseréje. Személygépkocsi utánfutó esetén a futómű-/vek/, a rakfelület, a vonófej cseréje.

Sátras utánfutó esetén az előbb leírtak, valamint a sátras felépítmény cseréje.

4.8.11 Vegyes használatú gépkocsik

Ide tartoznak:

Azok a gépkocsik, amelyek személyek és rakomány együttes szállítására alkalmasak. Zárt és nyitott kivitelűek.

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, valamint a 2 fődarab cseréje. A motor, a sebességváltó, a kormánymű, az első-hátsó futómű, az alváz cseréje.

Zárt esetén az előbb leírtak, valamint a karosszéria (vezetőfülke a rakodótérrel) együttes cseréje.

Nyitott esetén az l. pontban leírtak, valamint a vezetőfülke és rakfelület együttes cseréje.

4.8.12 Vízijárművek

Ide tartoznak a:

motorcsónakok, csónakok, vízibiciklik.

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, valamint a 2 fődarab együttes cseréje.

4.8.13 Vízszállító gépkocsik

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, valamint a 2 fődarab együttes cseréje. A motor, a sebességváltó, a kormánymű, az első-hátsó híd, az alváz, a vezetőfülke, a magasnyomású kéziszivattyú, a víztartály cseréje.

4.8.14 Vontatók, traktorok, kerti traktorok

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, valamint a 2 fődarab együttes cseréje, a motor, a sebességváltó, a differenciálmű, féltengelyek, az első híd, kormánymű, vezetőfülke, a komplett hidraulikus berendezés, csörlő berendezés csere.

Kerti traktorok esetén a teljes feljavítás, valamint a motor, a sebességváltómű együttes cseréje.

4.8.15 WOMA gépkocsik

Felújításnak minősül:

A teljes feljavítás, valamint a fődarabok együttes cseréje. A motor, a sebességváltó, a kormánymű, az első-hátsó híd, az alváz, a közlőmű, a vezetőfülke, a víztartály, a magasnyomású szivattyú cseréje.

9.Egyéb gépek, felszerelések, járművek

4.9.1 Egyéb bútorok

Ide tartoznak a:

szállodai-, éttermi-, munkásszállói berendezések (ülő-, fekvőbútorok kivételével) fali vitrinek, táblák, fotószekrények.

Felújításnak minősül:

A berendezések teljes cseréje.

4.9.2 Egyéb munkavédelmi berendezések.

Ide tartoznak a:

friss levegős berendezések, oxigénpalackok berendezések, búvárfelszerelések.

Felújításnak minősül:

A berendezések, felszerelések cseréje.

4.9.3 Fűnyírók

Ide tartoznak a:

kézi mozgatású elektromos fűnyírók,

kézi mozgatású robbanómotoros fűnyírók,

önjáró robbanómotoros kézi mozgatású fűnyírók.

Felújításnak minősül:

Kézi mozgatású elektromos, robbanómotoros esetén a motor cseréje.

Önjáró robbanómotoros kézi mozgatású esetén a motor, a sebességváltó-közlőmű cseréje. Önjáró traktorkivitelű robbanómotoros fűnyíró esetén a motor, a sebességváltó, a közlőmű, első-hátsó híd cseréje.

4.9.4 lrat és pénzszekrények

Ide tartoznak a:

fém iratszekrények, vasládák, fém pénzszekrények, páncélszekrények.

Felújításnak minősül:

A szekrények cseréje, valamint a riasztó berendezés cseréje.

4.9.5 lrodabútorok

Ide tartoznak a:

fémből és fából készült bútorok.

Felújításnak minősül:

A bútorok leltáregységenkénti cseréje.

4.9.6 Kapálógépek

Felújításnak minősül:

Az egység teljes feljavítása, valamint a motor és meghajtómű együttes cseréje.

4.9.7 Kaszálógép

Ide tartoznak a:

kézi mozgatású (tolású) robbanómotoros kaszálógépek,

kézi mozgatású (vállra akasztható) robbanómotoros kaszálógépek, önjáró robbanómotoros fűkaszák.

Felújításnak minősül.

Kézi mozgatású (tolású) esetén a motor és kaszaegység cseréje. Kézi mozgatású (vállra akaszthatós) esetén a motor cseréje.

Önjáró esetén a teljes feljavítás, illetve a fődarabok együttes cseréje. A motor, a sebességváltó, a közlőmű, a kaszaegység cseréje.

4.9.8 Klíma berendezés

Felújításnak minősül:

A kompresszor, hűtőaggregát és elpárologtató, valamint a ventilátor motor együttes cseréje.

4.9.9 Konyhai berendezések

Ide tartoznak a:

villamos üzemű, vagy gázzal, olajjal, szilárd fűtőanyaggal fűtött tűzhelyek, sütőkemencék, főzőüstök, gyorssütők, grillsütők, virsli főzők és egyéb főző, sütő, ételmelegítő berendezések (mikrohullámú sütők),

konyhaüzemi feldolgozó gépek, zöldség, burgonya mosó és hámozógépek, szeletelő és aprítógépek, húsdarálók.

Felújításnak minősül:

A berendezések feljavítása, teljes cseréje, valamint a fődarabok cseréje. Xxxxxxxxxxxx, olaj- és gázégő, valamint a meghajtó egységek cseréje.

4.9.10 Raktárberendezések

Ide tartoznak a:

kézi polcrendszerek,

gépi raktári polcrendszerek, mérlegek,

kézi hidraulikus anyagmozgatók, elektromos darabológépek.

Felújításnak minősül:

A polcrendszer teljes cseréje.

A gépi raktári polcrendszernél az elektromos emelőszerkezet teljes feljavítása, illetve a fődarabok cseréje. Az elektromos motor, a húzóállvány, a vezetősín, a közlekedő sín, elektromos vezérlő tömb együttes cseréje.

4.9.11 Takarítógépek

Ide tartoznak a:

nagyteljesítményű porszívók, permetező-szívó gépek, vizes körkefés takarítógépek,

gyűjtődobos „falevél” takarítógép.

Felújításnak minősül:

A motor, a szivattyú egység cseréje.

A gyűjtődobos „falevél” takarítógép esetén a motor, a váltó, a közlőmű, a szívómotor, a gyűjtődob cseréje.

4.9.12 Tűzoltó berendezések

Ide tartoznak a:

automatikus aktív berendezések, érzékelők(füst, hő, láng),

tűzjelző központok (hagyományos, félinteligens, inteligens), oltórendszerek (gáz, CO2, hab).

Felújításnak minősül:

Érzékelők, központok, teljes cseréje azonos típusra.

4.9.13 Térképek

A vásárolt geodéziai alaptérképeket vagy a saját előállítású alaptérképeket a tárgyi eszközök között kell nyilvántartani.

Üzemelési tevékenység:

A térképek aktualizálási üzemelési költség.

Document Metadata

Table of Contents

ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

Document Metadata