NYÍREGYHÁZI EGYETEM

A Nyíregyházi Egyetem, mint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 5.§ (1) bekezdés c) pont hatálya alá tartozó ajánlatkérő, a Kbt. 27. §-ában meghatározott kötelezettségének eleget téve a közbeszerzési eljárások, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 13.§ (2) bekezdés b) pontja alapján a közbeszerzési eljárás nélkül lebonyolított beszerzési eljárások rendjéről az alábbi szabályzatot alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Jelen szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy a Nyíregyházi Egyetemen (a továbbiakban: Egyetem) a mindenkori közbeszerzések és beszerzések rendjét szabályozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban az Egyetem közbeszerzési értékhatárt elérő és a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseire vonatkozóan:

▪ szabályozza az eljárások előkészítésnek, lefolytatásának és ellenőrzésének rendjét,

▪ meghatározza az Egyetem nevében eljáró, továbbá az eljárásba bevont személyek és szervezetek felelősségének körét és a dokumentálás rendjét.

2. A szabályzat hatálya kiterjed a Nyíregyházi Egyetemnek a Kbt. hatálya alá tartozó és a Kbt. hatálya alá nem tartozó árubeszerzéseire, szolgáltatás megrendeléseire, építési beruházásaira, építési és szolgáltatási koncesszióira (továbbiakban: beszerzés). A szabályzat hatálya alá tartozik a központosított közbeszerzés körébe tartozó, országosan kiemelt termékek (árubeszerzés, szolgáltatás) beszerzése, értékhatártól függetlenül.

3. Jelen Szabályzatban nem, vagy nem kellő részletezettséggel rendezett kérdések értelmezésében az alábbi jogszabályi rendelkezések alkalmazandóak:

▪ 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (továbbiakban: Kbt.) és annak végrehajtási rendeletei

II. FEJEZET

KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, AZ ELJÁRÁS ELŐKÉSZÍTÉSE

1. Az Egyetem valamennyi belső szervezeti egysége a Kbt., a Kbt. felhatalmazása alapján elfogadott, mindenkor hatályos végrehajtási rendeletek, az Európai Unió mindenkor hatályos közbeszerzési irányelvei és rendeletei, valamint az uniós források és állami támogatások felhasználásáról szóló mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak

xxxxxxxxxxxx betartásával az e szabályzatban foglaltak szerint köteles eljárni a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések során. Az Egyetem közbeszerzési eljárás lefolytatásával végrehajtott beszerzéseit a Kbt.-ben, és annak végrehajtási rendeleteiben, valamint e szabályzatban meghatározottak szerint kell lefolytatni, illetve döntésre előkészíteni. A közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül végrehajtott beszerzéseket az e szabályzatban meghatározottak szerint kell lefolytatni.

A közbeszerzési értékhatárok a Kbt. szerint kerülnek meghatározásra.

2. Az Egyetem által előkészített és lefolytatott beszerzési eljárásban:

a. Az eljárás részvevői:

a.) közbeszerzési eljárás döntéshozója:

Az Egyetem kancellárja.

b.) közbeszerzési eljárás előkészítője és lefolytatója a kancellár által kijelölt személyek: a közbeszerzési referens vagy megbízott felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, pénzügyi szakértelemmel rendelkező személy és a beszerzési igénnyel érintett szervezeti egység munkatársa, közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező személy. A Kbt. 27. § (3) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen rendelkezniük kell közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel.

c.) közreműködő: a Kbt.-ben meghatározott esetekben a közbeszerzési eljárások előkészítésében és lefolytatásában bevont más külső személy vagy szervezet, így elsősorban a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, szakértő, műszaki ellenőr, mérnök. A részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt meghaladó, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot meghaladó értékű közbeszerzési eljárásba az Egyetem köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni.

d.) beszerzési igénnyel érintett szervezeti egység: az Egyetem azon szervezeti egysége, ahol a beszerzési igény felmerül és/vagy ahol a közbeszerzési eljárás becsült értékének előirányzata rendelkezésre áll.

3. Közbeszerzés fogalma: közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés, valamint az építési vagy szolgáltatási koncesszió Kbt. szerinti megkötése, amennyiben a közbeszerzési értékhatárokat eléri.

4. Közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, előzetes piaci konzultáció, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, a közbeszerzési dokumentumok előkészítése. (Kbt. 3. § 22. pont)

5. A közbeszerzési eljárást - a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén

– az Egyetem akkor indíthatja meg, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezete rendelkezésre áll, vagy amennyiben a szerződés teljesítése több évet érint, rendelkezik a következő évekre vonatkozó kötelezettségvállalásról szóló ígérettel, döntéssel. Ilyen esetnek kell tekinteni azt is, ha pályázatot nyújtott be támogatás elnyerésére, azaz várhatóan a szükséges anyagi fedezet rendelkezésre fog állni. Ha az Egyetem támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatási szerződés- módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be, vagy fog benyújtani, a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján feltételes közbeszerzés indítható. Feltételes közbeszerzés indítható, akkor is, ha az Egyetem az eljárást megindító felhívásban felhívta a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy amennyiben valamely meghatározott, ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény az ajánlattételi (részvételi) határidő lejártát követően következik be, az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja.

6. Közbeszerzés tárgya: A közbeszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet.

6.1. Árubeszerzés:

Az olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.

6.2. Építési beruházás:

Az olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

⮚ A Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

⮚Építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

⮚ Az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése.

6.3. Építési koncesszió:

Az olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár az építmény hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével a Kbt. 8.§ (7) bekezdése szerint.

6.4. Szolgáltatás megrendelése:

Az olyan - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.

6.5. Szolgáltatási koncesszió:

Az olyan szolgáltatás megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a

hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár az építmény hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével a Kbt. 8.§ (7) bekezdése szerint.

7. Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét a Kbt. megkerülése céljával megválasztani. Tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely a Kbt. vagy a Kbt. szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet.

8. Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni. (továbbiakban: részekre bontás tilalma).

9. Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a Kbt. Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha a Kbt. másként rendelkezik.

10. A Kbt. 3. melléklete szerinti szociális és egyéb szolgáltatások igénybevételére irányuló közbeszerzési eljárások esetében - ide nem értve a koncessziós beszerzési eljárásokat - a Harmadik Részt alkalmazva kell eljárni.

11. A közbeszerzési eljárás fajtái uniós értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén (Kbt. Második Rész):

Uniós értékhatár esetén alkalmazható eljárás típusok:

⮚ Nyílt eljárás

⮚ Meghívásos eljárás

⮚ Innovációs partnerség

⮚ Tárgyalásos eljárás

⮚ Versenypárbeszéd

⮚ Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás

Nyílt eljárás: olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul. A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. (Általános szabályait részletesen a Kbt. 50 – 80. §-ai, speciális szabályait részletesen a Kbt. 81. §-a szabályozza)

Meghívásos eljárás: olyan két szakaszból álló közbeszerzési eljárása, melynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. (Általános szabályait részletesen a Kbt. 50 – 80. §-ai, speciális szabályait részletesen a Kbt. 82 - 84. §-ai szabályozzák)

Innovációs partnerség: olyan sajátos közbeszerzési eljárás, amelynek célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő beszerzése. (Általános szabályait részletesen a Kbt. 50 – 80. §-ai, speciális szabályait részletesen a Kbt. 95 - 97.

§-ai szabályozzák)

Tárgyalásos közbeszerzési eljárás: olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. (Általános szabályait részletesen a Kbt. 50 – 80. §-ai, speciális szabályait részletesen a Kbt. 85 - 89. §-ai szabályozzák)

Versenypárbeszéd: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - Kbt.-ben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér. (Általános szabályait részletesen a Kbt. 50 – 80. §-ai, speciális szabályait részletesen a Kbt. 90 - 94. §-ai szabályozzák)

Hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás: olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. (Általános szabályait részletesen a Kbt. 50 – 80. §-ai, speciális szabályait részletesen a Kbt. 98 - 100. §-ai szabályozzák)

12. A közbeszerzési eljárás fajtái uniós értékhatár alatti értékű közbeszerzések esetén (Kbt. Harmadik rész)

Nemzeti értékhatár esetén alkalmazható eljárás típusok:

• A Kbt. 117. §-ában meghatározott módon kialakított eljárás

• A Kbt. Második részében meghatározott szabályok szerint, a Kbt. 113 - 116. §- ban foglalt eltérésekkel:

⮚ Nyílt eljárás

⮚ Meghívásos eljárás

⮚ Tárgyalásos eljárás

⮚ Versenypárbeszéd

⮚ Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás

⮚ Innovációs partnerség Keretmegállapodásos eljárás

13. A Kbt. 117.§- ában meghatározott módon kialakított eljárás: olyan eljárás, amelyben az Egyetem a Kbt. Második Részében foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályokat alakíthat ki, amelyekből a közbeszerzési eljárás során nem térhet át másikra, köteles ezeket a szabályokat az eljárás megindításakor a felhívásban megjeleníteni.

14. A 13. pontban meghatározott eljárásrendet a kancellár hagyja jóvá.

15. A közbeszerzési terv

15.1. Az Egyetem a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseiről. A közbeszerzési tervet az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (továbbiakban:EKR) kell közzétenni. A közbeszerzési terv elkészítése előtt az Egyetem indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az Egyetem továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. Az Egyetem köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy a jogszabályban az ajánlatkérő ellenőrzésére feljogosított szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni.

15.2. Az adott évre tervezett közbeszerzési eljárásokról, illetve az éves beszerzésekről a kancellár írásos megkeresésére, az Egyetem valamennyi érintett szervezeti egysége köteles a tervezett éves költségvetés keretszámai alapján az éves közbeszerzési terv tervezetének véglegesítéséhez szükséges adatokat összeállítani és azt legkésőbb az adott év március 1-ig a kancellár részére megküldeni.

15.3. A közbeszerzési terv tervezeteit a közbeszerzési referens a Kbt. előírásai, s a tervezett közbeszerzési eljárások összhangjának biztosítása érdekében - felülvizsgálja, összesíti.

15.4. A közbeszerzési tervet a kancellár hagyja jóvá.

15.5. A közbeszerzési tervnek tartalmaznia kell a közbeszerzési eljárás tárgyai (árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelés és szolgáltatási koncesszió) szerinti bontásban, az eljárás rendje szerint csoportosított (uniós értékhatárt elérő, nemzeti értékhatárt elérő), illetve a központosított közbeszerzési eljárásokat. A közbeszerzési tervnek tartalmaznia kell a közbeszerzési eljárás várható típusát és lefolytatásának tervezett időpontját is.

15.6. Amennyiben előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merül fel – a módosítás indokának a megadásával - a közbeszerzési tervet módosítani kell.

15.7. A közbeszerzési referens köteles gondoskodni a közbeszerzési terv naprakész vezetéséről és nyilvánosságáról, a Kbt. előírásai, s a tervezett közbeszerzési eljárások összhangja szempontjából történő felülvizsgálatáról. A terv módosítását a kancellár hagyja jóvá.

15.8. A közbeszerzési eljárások lefolytatása során az Egyetem köteles figyelembe venni különösen, de nem kizárólagosan a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó

támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet, valamint a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseit, amennyiben a kormányrendeletek az adott beszerzésre vonatkoznak.

16. Előzetes tájékoztató

16.1. Az Egyetem a költségvetési év kezdetét követően előzetes tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett összes árubeszerzéseiről, építési beruházásáról vagy szolgáltatás megrendeléséről

16.2. A Kbt. 3. melléklet szerinti szociális és egyéb szolgáltatások esetében az előzetes tájékoztatónak tartalmaznia kell a szerződések pontos tárgyát képező szolgáltatások megjelölését, azt a tájékoztatást, hogy az eljárásban további felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételére nem kerül sor, valamint fel kell hívni a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy részvételi szándékukat írásban jelezzék. Az előzetes tájékoztató ilyen esetben az elkövetkező tizenkét hónapnál hosszabb időtartamra is vonatkozhat.

16.3. Az előzetes tájékoztatót a kancellár fogadja el.

16.4. AZ Egyetem az előzetes tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján teheti közzé. Az előzetes tájékoztatónak, illetve időszakos előzetes tájékoztatónak az Egyetem honlapján történő közzététele esetén a Egyetem köteles a hirdetmény a felhasználói oldalon megnevezésű hirdetményt - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - megküldeni az Európai Unió Kiadóhivatalának. Az előzetes tájékoztató, illetve időszakos előzetes tájékoztató honlapon történő közzétételére ezen hirdetménynek az Európai Unió Kiadóhivatala részére elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor.

16.5. Az előzetes tájékoztatót, illetve időszakos előzetes tájékoztató tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

17. A hirdetmények megküldése és közzététele

17.1. A közbeszerzési referens köteles gondoskodni valamennyi adott közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó hirdetmény, külön jogszabályban meghatározottak szerinti megküldéséről. A hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályait, díjának mértékét, befizetését, továbbá az EKR-ben történő közzététel rendjét külön jogszabály határozza meg.

18. Az eljárásban résztvevő személyek feladatai

18.1. A beszerzési igénnyel érintett szervezeti egység feladatai:

▪ közbeszerzési eljárást kezdeményező adatlap (1. melléklet) - szükség esetén a közbeszerzési referenssel történő egyeztetést követő – kitöltése. Az adott eljárást a szervezeti egységvezető kezdeményezi a szabályzat 1. sz. mellékletét képező adatlap szerint;

▪ az eljárást kezdeményező adatlap anyagi forrásigazolást követően a kancellárral történő engedélyeztetése;

A közbeszerzés tárgya szerinti szakértelmet biztosító személyt a beszerzési igénnyel érintett szervezeti egység javasolja a bizottságba, akit a kancellár bíz meg. A tárgy szerinti szakértelmet biztosító bizottsági tag feladata:

▪ a közbeszerzési eljárás előkészítésében történő közreműködés a Kbt. 28.§ alapján;

▪ a szerződés időtartamának vagy teljesítés határidejének, a beszerzés tárgyának és mennyiségének meghatározása;

▪ közbeszerzés becsült értékének kiszámítása a Kbt. 16 - 19. §-ai figyelembe vételével, a Kbt. 28.§ (2) bekezdése alapján;

A beszerzés becsült értékének megállapításakor különösen figyelemmel kell lenni a Kbt.

19. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmát előíró szabályra.

▪ a közbeszerzési eljárást megindító felhíváshoz, illetve a közbeszerzési dokumentumokhoz szükséges pontos műszaki, szakmai specifikációk meghatározása, az értékelési szempont és módszer kiválasztása a közbeszerzési referenssel egyeztetve;

▪ bíráló bizottsági üléseken történő részvétel.

19. A közbeszerzési referens feladatai:

▪ az Egyetem illetékes szervezeti egységei által megküldött összesítés alapján a közbeszerzési terv összeállítása, annak módosítása az adott évre tervezett közbeszerzésekről, valamint az EKR-ben való közzététele.

▪ az eljárás típusának meghatározása a becsült érték alapján;

▪ az összefoglaló tájékoztatás, az eljárást megindító felhívás (ajánlati/részvételi/ajánlattételi vagy közvetlen részvételi felhívás) elkészítése a közbeszerzési eljárás során bevont, a közbeszerzés tárgya szerinti, jogi és pénzügyi szakértelemmel rendelkező bizottsági tagok közreműködésével;

▪ a bizottsági üléseken valamennyi bizottsági tag jelenléte szükséges;

▪ a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nevében eljáró, vagy az eljárásba bevont személyek összeférhetetlenségének vizsgálata oly módon, hogy az érintettektől a megfelelő nyilatkozatot beszerzi és megőrzi;

▪ bíráló bizottsági üléseken történő részvétel, a bíráló bizottság munkájának segítése;

▪ összefoglaló tájékoztatás, hirdetmények megjelentetése, eljárást megindító felhívás- megküldése;

▪ a közbeszerzési dokumentumok összeállítása, gazdasági szereplők számára elektronikus úton történő hozzáférhetővé tétele vagy megküldése;

▪ a hirdetmény, tájékoztató közzététele esetén

− elkészíti a díj átutalására vonatkozó kérelmet;

− a Gazdasági Iroda munkatársával történő együttműködés;

− közreműködés az átutalást igazoló bizonylat beszerzésében.

20. A kancellár hatásköre:

▪ a közbeszerzési referens által előkészített, tárgyévi közbeszerzési terv elfogadása;

▪ a közbeszerzési terv módosításának a jóváhagyása;

▪ előzetes tájékoztató elfogadása;

▪ a közbeszerzési eljárást megindító adatlap pénzügyi ellenjegyzést követő jóváhagyása;

▪ a közbeszerzési eljárások előkészítésében és lefolytatásában más külső személy vagy szervezet, így elsősorban a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, szakértő, műszaki ellenőr, mérnök bevonása.

21. A Gazdasági Iroda feladata:

▪ a hirdetmények, tájékoztatók közzétételi díjának átutalása a közbeszerzési referens erre irányuló kérelmének kézhezvételét követően haladéktalanul, a Vagyongazdálkodási Iroda vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett.

▪ az eljárás során felmerült pótlólagos fedezetigény esetén közreműködés a szükséges átcsoportosítások érdekében.

III. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA

Eljárást megindító felhívás/összefoglaló tájékoztatás Az eljárás megindítása

1. Az eljárást megindító felhívás (ajánlati/részvételi/ajánlattételi vagy közvetlen részvételi felhívás), összefoglaló tájékoztatás összeállításáról, közzétételéről, valamint az eljáráshoz kapcsolódó valamennyi közbeszerzési dokumentum teljeskörű összeállításáról a közbeszerzési referens - a közbeszerzési eljárás során bevont, a közbeszerzés tárgya szerinti, jogi és pénzügyi szakértelemmel rendelkező személyek közreműködésével - az Egyetem beszerzési igénnyel érintett szervezeti egysége által előkészített szakmai anyag alapján köteles gondoskodni.

2. Az eljárás megindítása előtt – az adatlap kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül – a gazdasági vezető köteles nyilatkozni az anyagi fedezet rendelkezésre állásáról.

3. A Kbt. 61. § (4) bekezdése alapján a beszerzési igénnyel érintett szervezeti egység a közbeszerzési referenssel együtt köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy

a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez kapcsolódó további körülmények lehetővé teszik-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Ha az Egyetem nem biztosítja a részekre történő ajánlattételt, az eljárást megindító felhívásban köteles megadni ennek indokát. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan rész-ajánlattételi lehetőség biztosítható, az Egyetem az eljárást megindító felhívásban köteles előírni, hogy egy vagy több, vagy valamennyi részre lehet-e ajánlatot tenni, részvételre jelentkezni.

4. Az Egyetem a Kbt. felhatalmazása alapján, a közbeszerzési alapelvek érvényesülése mellett, a Kbt. 117. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően, az adott közbeszerzés során önálló eljárási szabályokat alkalmazhat. Az eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be.

5. Az eljárás megkezdésének minősül a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja. A közbeszerzési referens köteles gondoskodni arról, hogy a közbeszerzési dokumentumok a hirdetmény megküldésének/megjelenésének napjától kezdve a részvételi/ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljanak.

6. A közbeszerzési referens feladata - a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelmet biztosító bizottsági tag és az érintett szervezeti egysége közreműködésével - az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban a gazdasági szereplők által írásban feltett kérdésekre a kiegészítő (értelmező) tájékoztatásnak, az ajánlattételi határidő lejárta előtt, a Kbt-ben meghatározott határidő szerinti megadása oly módon, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás nem eredményezheti az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak módosítását.

7. A közbeszerzési eljárásban kikötött ajánlati biztosíték tekintetében szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről, az eljárásban megjelölt határidők betartásáról a Számviteli Pénzügyi Kontrolling Csoport köteles gondoskodni.

8. A felhívás és a közbeszerzési dokumentumok módosításával, visszavonásával kapcsolatos intézkedések megtételéről a közbeszerzési referens köteles gondoskodni a Kbt. 55.§-ban, a 113.§ (4) és (6) bekezdésében, illetve a 115.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján.

9. Az eljárás megindításának napjáig a kancellár jelöli ki a bíráló bizottsági tagokat. A bizottság tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább egy személy rendelkezzen az adott eljárás tárgya szerinti megfelelő szakmai, további egy személy a közbeszerzés lebonyolításához szükséges jogi és/vagy közbeszerzési, illetve további egy személy pénzügyi szakértelemmel. A jogi és közbeszerzési szakértelem elválhat egymástól. A bíráló bizottság akkor határozatképes, ha ülésén legalább három tag jelen van. A bizottság tagjai közül választ - egyszerű többséggel, nyílt szavazással - elnököt. Szavazategyenlőség esetén a kancellár szavazata dönt az elnök személyéről.10. A kancellár dönt:

▪ a közbeszerzési eljárás megindításának elrendeléséről;

▪ a bíráló bizottság tagjainak a kijelöléséről,

az eljárást megindító felhívásnak az ajánlattételi/ részvételi határidő lejártáig történő visszavonásáról.

11. A beszerzési igénnyel érintett szervezeti egység/ a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelmet biztosító személy feladatai:

▪ közreműködés a kiegészítő tájékoztatás megadásában, különös tekintettel a szakmai kérdésekre.

12. A közbeszerzési referens feladatai:

▪ elkészíti az eljárást megindító felhívást és közbeszerzési dokumentumokat, a közbeszerzési eljárás során bevont, a közbeszerzés tárgya szerinti, jogi és pénzügyi szakértelemmel rendelkező személyekkel együtt;

▪ köteles gondoskodni a szükséges hirdetmény megjelentetéséről, visszavonásáról

▪ köteles gondoskodni a Kbt. 113. § (1) bekezdése szerinti összefoglaló tájékoztatás megküldéséről az EKR használatával.

Az ajánlatok benyújtása és felbontása

13. Az ajánlatok benyújtása az EKR rendszeren keresztül történik, az ajánlatok bontását az EKR végzi.

Az ajánlatok elbírálása

14. A közbeszerzés tárgya szerinti szakértelmet biztosító bizottsági tag feladatai:

▪ részvétel az értékelésben, különös tekintettel a szakmai megfelelősségre;

▪ tárgyalásos eljárás esetén a tárgyaláson való részvétel;

▪ az ajánlatban szereplő számítások ellenőrzése;

▪ egyéb aránytalan vállalások, teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást tartalmazó ajánlat indoklásának megítélése a Kbt. 72. § (1)-(6) bekezdésében foglaltak alapján;

▪ írásos szakmai állásfoglalás készítése a beérkezett ajánlatok tekintetében.

15. Az Egyetem köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni.

A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást a közbeszerzési referens a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat.

16. A Kbt. 27. § (3) - (4) bekezdéseiben foglaltak alapján a bírálóbizottság a részvételi jelentkezéseket, ajánlatokat a felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, valamint a Kbt. és az ahhoz kapcsolódó mindenkor hatályos végrehajtási rendeletek alapján bírálja el és értékeli. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet készít. A bírálóbizottság írásbeli szakvéleménye és döntési javaslata alapján a kancellár dönt a benyújtott ajánlatok/részvételi jelentkezések érvényessége, valamint az eljárás eredménye tekintetében.

17. A közbeszerzési referens állítja össze a közbeszerzési eljárást lezáró kancellári döntés meghozatalához szükséges dokumentációt, amelynek tartalmaznia kell

▪ a kancellár részére készített eljárást lezáró bírálóbizottsági döntési javaslatot;

▪ a bírálóbizottsági jegyzőkönyvet,

▪ továbbá a döntés meghozatalához szükséges valamennyi egyéb iratot.

18. A kancellár dönt

▪ az ajánlat/részvételi jelentkezés érvényességéről, érvénytelenségéről;

▪ részvételi szakasz eredményességéről, esetleges eredménytelenségéről;

▪ az eljárás eredményességéről, esetleges eredménytelenségéről;

▪ a nyertes ajánlattevőről, illetve amennyiben van, a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlattevőről, az értékelési szempont szerinti ajánlatára vonatkozó adatok megjelölésével.

19. A Döntésnek tartalmazni kell:

- kétszakaszos eljárás esetén

▪ érvényes és alkalmas részvételre jelentkezők nevét, címét;

▪ érvénytelen és alkalmatlan részvételre jelentkezők nevét, címét és annak indokait;

▪ részvételi szakasz eredményességének, esetleges eredménytelenségének magállapítását és annak indokait.

- egyszakaszos eljárás esetén

▪ érvényes és alkalmas ajánlattevők nevét, címét;

▪ érvénytelen és alkalmatlan ajánlattevők nevét, címét és annak indokait;

▪ a nyertes ajánlattevő illetve amennyiben van, a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlattevő nevét, székhelyét (lakóhelyét), értékelési szempont szerinti tartalmi elemeit;

▪ az eljárás esetleges eredménytelenségének megállapítását és annak indokait.

IV. FEJEZET

KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBAN AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSÁT KÖVETŐ FELADATOK

1. Az Egyetem köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt az EKR-en keresztül írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, valamely gazdasági szereplő kizárásáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül.

2. A közbeszerzési referens:

▪ köteles gondoskodni az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti írásbeli összegezés elkészítéséről és az ajánlattevők, részvételi jelentkezők részére történő megküldéséről az EKR-n keresztül.

▪ a Nyíregyházi Egyetem nevében az EKR rendszerben eljár, az ajánlatkérő nevében regisztrációra és szerepkörök kiosztására jogosult.

▪ a Kbt. előírásai betartásával az ajánlatokról vagy részvételi jelentkezésekről készült írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám-, vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést legkésőbb az eljárás vagy a részvételi szakasz eredményének megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek az EKR-en keresztül.

▪ az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve amennyiben a teljesítés megkezdése miatt az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. A módosított írásbeli összegezést faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek szükséges megküldeni az EKR-en keresztül.

▪ a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés részvételre jelentkezők részére történő megküldésétől az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá új ajánlattételi határidő kitűzésével a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. A módosított írásbeli összegezést faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek szükséges megküldeni az EKR-en keresztül.

▪ a Kbt. 37. § (1) bekezdés i) pontja alapján, külön jogszabályban meghatározott minta szerinti, az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztató hirdetmény elkészítéséről az EKR-n keresztül.

▪ A közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételével zárul le.

A szerződés megkötése

3. Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel)

- közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek. Ha az Egyetem lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni az Egyetem szerződéskötési eljárási rendjének megfelelően.

4. Az Egyetem a nyertes szervezettel (személlyel) [Kbt. 131. § (9) bekezdése] szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő a Kbt. 131. § (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli

összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

5. Szerződéskötésre csak az ajánlati kötöttség ideje alatt kerülhet sor, azt követően a szerződést megkötni nem lehet. Az Egyetem a szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni, az nem köthető meg az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig, a 115.§ szerinti eljárás esetén az írásbeli összegzés megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig, kivéve az alábbi eseteket:

a) ha a nyílt eljárásban, a hirdetménnyel induló, egy szakaszból álló koncessziós beszerzési eljárásban vagy a 117. § szerint lefolytatott, egy szakaszból álló eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be;

b) ha a meghívásos, a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd, az innovációs partnerség eljárása során, a dinamikus beszerzési rendszer alapján történő szerződéskötés érdekében, a hirdetménnyel induló, több szakaszból álló koncessziós beszerzési eljárásban vagy a 117. § szerint lefolytatott, több szakaszból álló eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be, és ha az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került kizárásra, az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte;

c) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján indították;

d) a keretmegállapodás alapján történő beszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg, és ennek során több ajánlatot nyújtanak be;

e) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 98. § (2) bekezdés c)-d) pontja, (3) bekezdése vagy (4) bekezdés b)-d) pontja alapján, egyetlen ajánlattevő felhívásával a 98. § (5) bekezdése szerint vagy a hirdetmény nélküli koncessziós beszerzési eljárást a 128. § (1) bekezdése a) pontja alapján indították, és a 152. § (3) bekezdése szerinti határidőben a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem élt a jogorvoslati eljárás megindításának jogával;

f) ha a 115. § szerinti eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be.

6. Amennyiben jogorvoslati kérelmet vagy kezdeményezést nyújtanak be, a szerződést a(z) eljárást megindító felhívásban megadott időpontjától eltérve a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi. Ez esetben is figyelembe kell venni az ajánlati kötöttség idejét.

7. A közbeszerzési referens feladata:

▪ közreműködés a szerződéskötés előkészítésében;

▪ biztosítja, hogy összhangban legyen a megkötendő szerződés tartalma a közbeszerzési eljárás teljes iratanyagának tartalmával;

8. A kancellár feladata:

▪ a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés pénzügyi és jogi ellenjegyzését követő aláírása.

A közbeszerzési szerződés módosítása, teljesítése

9. A közbeszerzési szerződés módosítása kizárólag a Kbt. 139.§ (1) bekezdésében és 141. §- ában meghatározott esetekben kezdeményezhető. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítására a kancellár jogosult. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosításáról és annak indokáról, illetve a szerződés teljesítéséről a beszerzési igénnyel érintett szervezeti egység értesíti a közbeszerzési referenst.

10. A közbeszerzés referens hirdetmény útján köteles közzétenni a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót.

11. Az Egyetem köteles dokumentálni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat, ennek keretében köteles ellenőrizni és dokumentálni azon szerződéses kötelezettségek teljesítését, amelyeket a közbeszerzési eljárásban az értékelés során figyelembe vett, valamint minden, a szerződésben foglaltaktól eltérő teljesítést, annak okait és – adott esetben – a szerződésszegéssel kapcsolatos igények érvényesítését.

12. A Kbt. 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek megsértését valósítja meg az Egyetem a szerződésszegésből eredő igények érvényesítésének elmaradása (ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását), ha

a) a szerződésszegés olyan kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradásával valósul meg, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelése során figyelembe vett; vagy

b) a szerződésszegés eredményeként a teljesítés a szerződés tartalmától olyan mértékben tér el, amely – ha a felek szerződésüket így módosították volna – szerződésmódosításként a Kbt.

141. § (6) bekezdése szerint lényeges módosításnak minősülne.

13. Semmis a szerződés módosítása, ha az arra irányul, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő felet mentesítsék az olyan szerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei – ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását – alkalmazása alól, amelyért felelős (illetve felelős lenne), vagy amely arra irányul, hogy az Egyetem átvállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunkaköltségeket vagy indokolatlanul egyéb, a szerződés alapján a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatokat.

14. Az Egyetem köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte és ez a szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződésszegés leírását, az annak alapján alkalmazott jogkövetkezményt, valamint hogy a szerződő fél a szerződésszegést elismerte-e, vagy sor került-e arra vonatkozóan perindításra.

15. Az Egyetem köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit, beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez

vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, (részben vagy egészben) a szerződés lehetetlenülését okozta.

16. A beszerzési igénnyel érintett szervezeti egység feladatai:

▪ a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosításáról és annak indokáról, illetve a szerződés teljesítéséről a közbeszerzési referens értesítése (2 munkanapon belül);

▪ a Gazdasági Iroda tájékoztatása arról, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéshez kapcsolódó rész-, vagy végszámla kerül leadásra.

17. A Gazdasági Iroda feladata:

▪ a rész-, vagy végszámla kiegyenlítését követően haladéktalanul írásban értesíteni a közbeszerzési referenst.

18. A kancellár feladata:

▪ a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés módosításának aláírása.

V. FEJEZET

KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉSEK

1. Az Egyetem a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá nem tartozó ajánlatkérő, azonban a . központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében rögzített kiemelt termékek és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII.27.) Korm. rendelet vonatkozásában az egyetem önkéntes csatlakozóként csatlakozhat hatályos keretmegállapodáshoz, melyet a Vagyongazdálkodási Iroda vezetőjének javaslatára a Kancellár engedélyez. Az engedélyezési eljárást a közbeszerzési referens folytatja le.

VI. FEJEZET

JOGORVOSLATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK

1. A Közbeszerzési Döntőbizottság értesítésében megjelölt, az észrevételek megadására rendelkezésre álló időn belül a közbeszerzési referens, a beszerzési igénnyel érintett szervezeti egység közreműködésével állítja össze és küldi meg a közbeszerzéssel kapcsolatos észrevételeket a Közbeszerzési Döntőbizottság részére.

2. A Közbeszerzési Döntőbizottságnál az Egyetem képviseletében a rektor és a kancellár által kijelölt és meghatalmazott személy jár el. A döntőbizottsági eljárásban a közbeszerzési referens, - adott esetben – a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, valamint az Egyetem közbeszerzés tárgya szerint érintett szervezeti egységének szakmai szakértője köteles részt venni, és az ügy kedvező elbírálását elősegíteni.

3. A közbeszerzési referens feladata:

▪ jogorvoslati eljárás esetén a dokumentumok előkészítése, aláírása és megküldése a Közbeszerzési Döntőbizottságnak és a bíróságnak.

4. A rektor és kancellár feladata:

▪ jogorvoslati eljárás esetén az egyetemet képviselő személy kijelölése és meghatalmazása.

VII. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK DOKUMENTÁLÁSI RENDJE

1. A közbeszerzési eljárásokat azok megindításától a jogorvoslati eljárás jogerős lezárásáig, illetőleg a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés teljesítéséig terjedően írásban kell dokumentálni. A keletkezett iratokat, szerződéseket, azzal kapcsolatos jelentéseket, összegezéseket elektronikus úton rögzített formában is meg kell őrizni.

2. A közbeszerzési eljárások elektronikus dokumentálása az EKR-ben történik az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII.19.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. Az ajánlatkérő - az ellenőrzésre jogosult hozzáférése és az eljárás iratainak az EKR-ben való elektronikus megőrzése érdekében - köteles az eljárás előkészítése körében a Kbt. 28. § (2) és (4) bekezdése alkalmazása során keletkezett iratokat, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálata és értékelése során keletkezett dokumentumokat vagy azok egyszerű elektronikus másolatát az EKR-be (különösen bírálóbizottsági jegyzőkönyvek, bírálati lapok, értékelés dokumentumai) is feltölteni az adott eljárás dokumentumai közé. . A közbeszerzési eljárás során keletkező valamennyi iratot és dokumentumot az Igazgatási és Humánpolitikai Központ köteles kezelni és őrizni.

3. A tárgyévben lezárult közbeszerzési eljárások dokumentumait jelen szabályzat szerint kell összeállítani. A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat – jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni.

4. Az Egyetem valamennyi szervezeti egysége felelős és köteles gondoskodni arról, hogy a közbeszerzési eljárás dokumentumaiba kizárólag csak az arra jogosultak - így az eljárásban közreműködők - tekinthessenek be a közbeszerzési eljárás lezárásáig. A betekintés időpontjait, célját és személyt az ügyirat belsejében dokumentálni kell.

VIII. FEJEZET

KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁRT EL NEM ÉRŐ BESZEZÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. ALAPELVEK

1.1. Az Egyetem elkötelezett abban, hogy a beszerzések során a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználásának és nyilvános ellenőrizhetőségének feltételeit megteremtse, és biztosítsa a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget.

1.2. A beszerzési eljárásban az Egyetem köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.

1.3. Az Egyetemnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára.

1.4. Az Egyetem és a gazdasági szereplők a beszerzési eljárásban a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. A joggal való visszaélés tilos.

Az Egyetemnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.

2. FOGALMAK

2.1. Ajánlat: ajánlatkérő írásbeli felhívására az ajánlattevő írásbeli jognyilatkozata, amely tartalmazza a megkötendő szerződés lényeges elemeit.

2.2. Ajánlatkérő: a Szabályzat hatálya alá tartozó valamennyi beszerzési eljárás tekintetében az Egyetem.

2.3. Xxxxxxxxxxx: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a beszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be.

2.4. Árubeszerzés: forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és az üzembe helyezést is.

2.5. Beszerzési eljárás: Jelen Szabályzat VIII., IX. és X. fejezet alkalmazásában beszerzési eljárásnak tekintendők a mindenkor hatályos közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések.

2.6. Beszerzési igény: árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre, építési beruházásra irányuló, az Egyetem működése, feladatainak elvégzése során felmerülő szükséglet, amely tekintetében az Egyetem, illetve a belső szervezeti egység az érintett időszakra vonatkozóan

nem rendelkezik hatályos szerződéssel, megrendeléssel, valamint az Egyetem részére nyújtott / elnyert támogatásokban szereplő egyéb szükséglet.

2.7. Versenyeztetés: legalább három különböző gazdasági szereplőtől írásos és cégszerűen aláírt Ajánlat bekérése.

3. A BESZERZÉS ÉRTÉKE

3.1. A beszerzési eljárások értékhatárait és feltételeit összefoglaló táblázatot az 3. sz. melléklet tartalmazza.

3.2. A beszerzés becsült értékén a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított –teljes ellenszolgáltatást kell érteni, melybe bele kell érteni az opcionális részek értékét, az ajánlattevők részére fizetendő díjat vagy jutalékot, a szállítás, a beszerelés és az üzembe helyezés költségét is.

3.3. A beszerzések megvalósításakor figyelembe kell venni a Kbt. egybeszámítási szabályait, különös körültekintéssel a Kbt. 19. § (2)-(3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmára.

4. A BESZERZÉSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

4.1. Az Egyetem szervezeti egységei a feladataik megvalósítása során felmerülő közbeszerzési értékhatárt el nem érő árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelés tárgyú beszerzéseiket, az európai uniós és hazai támogatásból megvalósuló beszerzéseket kivéve, a Pályázati és Projekt Iroda közreműködésével folytathatják le.

4.2. Építési beruházás tárgyú beszerzési eljárás megindítására a Vagyongazdálkodási Iroda jogosult.

4.3. A szervezeti egység feladata a beszerzés engedélyeztetése. Az erre vonatkozó igényt a Kancellár részére kell benyújtani (2. számú melléklet). A benyújtott igény jogszabályi és egybeszámítási vizsgálatát a közbeszerzési referens elvégzi, majd az igény továbbításra kerül a kancellár részére engedélyeztetésre. Kizárólag a kancellár által engedélyezett beszerzési eljárás indítható el.

2. Amennyiben a beszerezni kívánt szolgáltatás/áru műszaki specifikációja nem határozható meg pontosan, a szervezeti egység a Vagyongazdálkodási vagy az Informatikai Szolgáltató Irodával (informatikai tárgyú beszerzés esetén) közreműködve határozza meg a pontos műszaki tartalmat. A 4.3. pont szerinti engedélyeztetés ebben az esetben is a szervezeti egység feladata. Az informatikai tárgyú beszerzések esetén minden esetben ki kell kérni az árajánlatkérés/engedélyezési eljárás megindítását/megküldését megelőzően az Informatikai Szolgáltató Iroda állásfoglalását, véleményét a beszerezni kíván eszköznek, szolgáltatásnak az egyetem már meglévő rendszereihez, eszközeihez való illeszkedése tárgyában. Az előzetes véleménykérést az Informatikai Szolgáltató Iroda vezetőjének kell címezni, melyre a csoportvezető három munkanapon belül köteles válaszolni. A választ tartalmazó e-mailt az eljárást megindító adatlaphoz kell csatolni.

4.4. A beszerezni kívánt szolgáltatás/áru becsült értékének alátámasztására indikatív árajánlatot kérhet a szervezeti egység, vagy piackutatást végezhet, melyet dokumentálni szükséges.

4.5. Az eljárás megindítása előtt – az adatlap kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül

– a gazdasági vezető köteles nyilatkozni az anyagi fedezet rendelkezésre állásáról.

5. A beszerzési igénnyel érintett szervezeti egység feladatai:

▪ beszerzési igény meghatározása (műszaki specifikáció);

▪ beszerzési eljárást kezdeményező igény adatlap (2. melléklet) - szükség esetén a közbeszerzési referenssel történő egyeztetést követő – kitöltése és a 4.3. pont szerinti megküldése a Vagyongazdálkodási Iroda vezetője részére;

▪ beszerzési igény becsült értékének meghatározása (piackutatás/indikatív árajánlatkérés alapján)

▪ A 6. pontban szereplő adatok ellenőrzése a közbeszerzési referens bevonásával.

6. Az Egyetem a beszerzései során olyan gazdasági szereplővel köthet szerződést, aki rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik; adó, vám vagy járulékfizetési kötelezettség fizetési elmaradása nincs; a beszerzést megelőző 5 évben a korábbi beszerzései tekintetében az Egyetem számára veszteséget vagy kárt nem okozott és kifogástalanul teljesített;

7. Írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is.

IX. FEJEZET

KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁRT EL NEM ÉRŐ BESZEZÉSI ELJÁRÁSOK FAJTÁI, ELJÁRÁSRENDJE

1. A beszerzési eljárások fajtái a következők:

1.4.1. kis értékű beszerzés,

1.4.2. közvetlen beszerzés,

1.4.3. versenyeztetés közbeszerzési értékhatár alatt,

2. Amennyiben jogszabály, vagy pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a nettó egymillió forint alatti beszerzések esetén elegendő a megrendelés alkalmazása, amennyiben az adott gazdasági esemény jellege miatt egyéb szerződéses feltételek előírása nem szükséges. Nettó egymillió forintot elérő vagy azt meghaladó kötelezettségvállalások esetében szerződést szükséges kötni az Egyetem Szerződéskötés eljárási rendjében meghatározottak szerint.

3. A szerződéskötést a beszerzést kezdeményező szervezeti egység kezdeményezi.

4. KIS ÉRTÉKŰ BESZERZÉS

4.1. Kis értékű beszerzési eljárás abban az esetben alkalmazható, ha a beszerzés bruttó értéke nem éri el a 200.000,- Ft-ot, és jogszabály, illetve egyéb körülmény nem indokolja más beszerzési eljárás alkalmazását.

4.2. Az (1) bekezdésben meghatározott esetben nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás a beszerzéshez, azonban a Gazdálkodási Szabályzat szabályai szerint a kifizetés teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályokat ugyanúgy alkalmazni kell.

4.3. A kis értékű beszerzési eljárásoknál kötelező egy ajánlat kérése, amelyet a beszerzést kezdeményező szervezeti egység is beszerezhet.

5. KÖZVETLEN BESZERZÉS

5.1. Azon beszerzések esetében alkalmazandó eljárás, ahol a beszerzés bruttó értéke eléri vagy meghaladja a bruttó 200.000,- Ft-ot, de nem éri el a nettó 1.000.000,- Ft-ot.

5.2. Közvetlen beszerzés esetén egy ajánlat beszerzése kötelező a beszerzés lebonyolítása során, amelyre vonatkozó ajánlatkérést a beszerzést kezdeményező szervezeti egység készít elő és küldi meg a kancellár részére aláírásra

6. VERSENYEZTETÉS KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁR ALATT

6.1. Azon beszerzések esetében alkalmazandó eljárás, ahol a beszerzés nettó értéke eléri vagy meghaladja az 1.000.000,- Ft-ot, de nem éri el a mindenkori nemzeti közbeszerzési értékhatárt.

A versenyeztetési eljárást a Vagyongazdálkodási Iroda folytatja le, kivéve az európai uniós és hazai támogatásból megvalósuló beszerzéseket, melyekben a versenyeztetési eljárást az Innovációs Iroda folytatja le.

6.2. A versenyeztetési eljárásban legalább három összehasonlítható, cégszerűen aláírt ajánlat bekérése kötelező, amely visszaérkezése elektronikus úton is megfelelő. Az ajánlatkérést egy időben kell megküldeni a felkért ajánlattevőknek.

6.3. Az ajánlatkérés különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) ajánlatkérő megnevezése, székhelye,

b) a beszerzés tárgya, mennyisége,

c) a szerződés teljesítésének időpontja, illetőleg a szerződés időtartama,

d) amennyiben az ajánlattétel elősegítése érdekében az ajánlatkérő dokumentációt készít, a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának ideje, helye,

e) az ajánlat benyújtásának módja, helye és időpontja,

f) amennyiben ajánlatkérő az ajánlattevők alkalmasságát is vizsgálni kívánja, az alkalmasság feltételei, azok igazolási módja,

g) az ajánlati kötöttség időtartama,

h) ajánlati biztosíték kikötése esetén az ajánlati biztosítékra vonatkozó rendelkezések,

i) az ajánlat elbírálásának szempontja, módszere,

j) annak rögzítése, hogy az ajánlatkérőt az eljárás eredményeként szerződéskötési kötelezettség nem terheli.

6.4. Az ajánlatkérésben az ajánlattételi határidőt úgy kell meghatározni, hogy az ajánlattevőknek megfelelő idő álljon rendelkezésre ajánlatuk megtételére. Az ajánlattételi határidő nem haladhatja meg a 15 napot.

6.5. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplőket lehetőség szerint az ajánlatkérő székhelye (telephelye), vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás, árubeszerzés, vagy építési beruházás teljesítésének helye szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozások közül kell kiválasztani.

6.6. A beszerzések esetében az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatni szükséges.

6.7. A 6.3. bekezdéstől eltérően egyetlen potenciális ajánlattevőtől lehet ajánlatot kérni, amennyiben az alábbi kivételi feltételek fennállnak:

▪ a beszerzés tárgya a Kbt.-ben meghatározott kivételek körébe tartozik

▪ a beszerzés tárgya a Kbt.-ben - vagy a Kbt. 6-7. §-a szerinti ajánlatkérők esetében a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló Korm. rendeletben - meghatározott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban lenne beszerezhető;

▪ a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele e szabályzat szerinti szabályok alkalmazása esetén (az eljárás időigényessége miatt) meghiúsulna;

▪ a beszerzés tárgya igazságügyi szakértői megbízás, vagy közbeszerzési eljárásokhoz, pályázatokhoz kapcsolódó szakmai bírálóbizottsági tag megbízása;

▪ a beszerzés tárgya közbeszerzési szakértelem biztosítása olyan eljárásban, ahol több ajánlatkérő közösen folytat le közbeszerzési eljárást,

▪ a szerződés tárgya közüzemi szolgáltatások (különösen víz, gáz, villamos energia, hőenergia), vagy internet szolgáltatás megrendelése;

▪ az ajánlatkérő piackutatás eredményeképpen igazolható módon meggyőződött arról, hogy az adott piacon háromnál kevesebb gazdasági szereplő lelhető fel, így potenciális versenyhelyzet nincs az adott beszerzési tárgy tekintetében;

▪ a szerződés tárgya egyedi gyártású áru beszerzése, feltéve, hogy az áru egyediségét a gyártó igazolja;

▪ a fizetési kötelezettség előzetesen meghirdetett tanfolyamra, képzésre, konferenciára történő jelentkezéssel kapcsolatos;

▪ a szerződést külföldön kell megkötni vagy teljesíteni;

▪ a szerződés tárgya repülőjegy vásárlása, illetve utasbiztosítási szolgáltatás megrendelése;

▪ a beszerzés közfoglalkoztatási program keretében történik;

▪ a szerződés tárgya személyhez kötött, bizalmi jellegű szolgáltatás teljesítése;

▪ a szerződés tárgya állami vezetők hivatali tevékenységéhez kapcsolódó, bizalmi jellegű szolgáltatások beszerzése (különösen beszédíró, fotós, személyi kommunikációs tanácsadó, személyi tolmácsolás);

▪ a szerződés tárgya állami vezetők képzésére, oktatására vonatkozó, vezetői és személyiségfejlesztési tanácsadási szolgáltatás;

▪ a szerződés tárgya veszélyes hulladék megsemmisítése,

▪ a szerződés tárgya emberi erőforrás kezelési tanácsadás,

▪ a szerződés tárgya olyan a rendelet hatálya alá tartozó korábbi szerződéshez kapcsolódó kiegészítő árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés vagy építési beruházás, amelynek értéke nem haladja meg az eredeti szerződés értékének ötven százalékát, és az alapszerződésben szerződő partnertől történő beszerzés szakmai vagy gazdaságossági szempontból indokolt, feltéve, hogy beszerzés teljes becsült értéke nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat.

6.8. A versenyeztetési eljárás előkészítésére és a beérkezett ajánlatok értékelésére 3 fős Bírálóbizottságot kell létrehozni. A Bírálóbizottság tagjait a kancellár bízza meg.

6.9. Ha az ajánlatkérés eltérően nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül kell elbírálni. A beérkezett ajánlatok elbírálásának határidejét az ajánlatkérő elhalaszthatja.

6.10. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg az ajánlatkérésben meghatározott feltételeknek. Formai okokból nem érvényteleníthető az ajánlat.

6.11. A beérkezett érvényes ajánlatok közül a megadott bírálati szempont(ok) szerinti legkedvezőbbet kell kiválasztani és az eljárás nyertesévé nyilvánítani.

6.12. Az ajánlatkérésben megadott határidőre írásban beérkezett ajánlatokat a Bírálóbizottság köteles bontani és értékelni, erről értékelési jegyzőkönyvet kell felvenni. Az értékelési jegyzőkönyvben a Bírálóbizottság a beérkezett ajánlatokat véleményezi, és indokolással ellátott javaslatot terjeszt elő a kancellár részére. Az ajánlat érvényességéről, illetve érvénytelenségéről, továbbá a beszerzési eljárás eredményéről, eredménytelenségéről a Bírálóbizottság előterjesztését követően a kancellár dönt. Eredményes eljárás esetén a döntés tervezetet a kancellári döntést megelőzően pénzügyi ellenjegyzésre szükséges megküldeni.

7. Amennyiben a beszerzés jelen szabályzattal ellentétes módon történik, akkor a beszerzés ellenértékének a kifizetése nem hajtható végre és a számlát soron kívül továbbítani kell a kancellár számára.

9. BESZEZÉSI ELJÁRÁS EREDMÉNYEKÉNT LÉTREJÖTT SZERZŐDÉS ÉS MEGRENDELÉS

A megkötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megrendelésnek, vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell

a) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét,

b) a kifizetendő összeget vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit,

c) a kifizetés határidejét, több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén évenkénti ütemezésben, és

d) a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását.

10. A pályázatokhoz kapcsolódó beszerzések

10.1. A pályázatokhoz kapcsolódó beszerzések tervezhetősége érdekében a pályázati eljárás menedzsere köteles a pályázat költségvetését egyeztetni a közbeszerzési referenssel és a pályázatban megbízott felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóval.

10.2. A megbízott felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a pályázat költségvetését köteles a közbeszerzési tervvel egyeztetni a közbeszerzési referens bevonásával és írásban tájékoztatni a pályázati eljárás menedzserét, hogy a pályázatban szereplő beszerzések közbeszerzési eljárás lefolytatásával vagy anélkül szerezhetőek-e be.

X. FEJEZET

A BESZERZÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA, BEFEJEZÉSE, AKTIVÁLÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

1. A beszerzés (közbeszerzés) megvalósítását csak a szerződés/megrendelés aláírását követően lehet megkezdeni.

2. A beszerzések befejezésekor a beszerzési igénnyel érintett szervezeti egység feladatai:

a) átveszi a szerződő féltől a beszerzés tárgyát;

b) az átvétel során köteles végrehajtani:

i. a szerződő fél azonosítását, hogy a konkrét teljesítést a szerződésben rögzített fél hajtja-e végre;

ii. a beszerzés mennyiségének átvételét, mely a szerződésben rögzített mennyiséget soha nem lépheti át;

iii. a beszerzés tárgyának minőségi átvételét, mely a szerződésben rögzített minőségi meghatározások meglétének ellenőrzését jelenti.

3. Az igénylő a szállítás vagy szolgáltatás (építési beruházás) átvételét teljesítési igazolás kiállításával igazolja. A teljesítési igazolást az igénylő köteles a szerződő fél részére átadni.

4. Amennyiben az igénylő az átvételkor azt tapasztalja, hogy nem a szerződő fél szállít, vagy nem a megadott mennyiséget vagy minőséget szállítja, a szállítást nem veheti át, a teljesítést annak hibás volta miatt nem igazolhatja.

5. A hibás teljesítést az igénylőnek azonnal, írásban jeleznie kell a Vagyongazdálkodási Iroda vezetőjének.

6. Építési beruházások megvalósításánál műszaki ellenőr alkalmazása kötelező. A műszaki ellenőr feladatait, jogosítványait, felelősségét, az ellenszolgáltatás mértékét, ütemét, valamint az együttműködés módját megbízási vagy vállalkozási szerződésben kell rögzíteni.

7. A beszerzési igénnyel érintett szervezeti egység feladatai:

▪ a hatósági előírások betartása és alkalmazása;

▪ az üzembe helyezési eljárás szabályszerű lefolytatása;

▪ a jótállási, vagy szavatossági jogok érvényesítésének írásbeli kezdeményezése;

▪ az üzembe helyezéshez, az aktiváláshoz, a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges dokumentumok és adatok szolgáltatása;

▪ a beszerzésre vonatkozó rendelkezések műszaki, hatósági és pénzügyi előírásainak betart(at)ása.

8. A beszerzés pénzügyileg akkor tekinthető befejezettnek, ha a beszerzéssel kapcsolatos valamennyi kifizetés megtörtént.

9. A beszerzés teljes befejezésének időpontja az üzembe helyezés – több szakasznál az utolsó üzembe helyezés – időpontja, illetve a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének a napja.

XI. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁRT EL NEM ÉRŐ BESZERZÉSEK DOKUMENTÁLÁSÁNAK RENDJE

1. A közbeszerzési eljárás során keletkező valamennyi iratot és dokumentumot az egyetem

iratkezelési szabályzatának megfelelően szükséges kezelni.

XII. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A közbeszerzési eljárásban a Kbt. és a végrehajtására szolgáló egyéb jogszabályok, belső szabályok érvényesülését a közbeszerzési eljárás megvalósításában résztvevő, feladat-, és hatáskörének megfelelően minden - az előkészítésben, lebonyolításban, döntéshozatalban - résztvevő személynek és szervezetnek biztosítania kell, akik ezen szabályok megsértése esetén a vonatkozó jogszabályok szerint felelősséggel tartoznak.

2. A közreműködő – így különösen a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, illetve más külső szakértő, lebonyolító – felelősségéről szóló helytállási kötelezettséget a velük kötött szerződésben rögzíteni kell.

3. A jelen szabályzat előírásai mellett a Nyíregyházi Egyetem Informatikai szabályzata vonatkozó rendelkezései is alkalmazandók.

XIII. FEJEZET

HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1) Jelen Közbeszerzési eljárással és közbeszerzési eljárás nélkül lebonyolított beszerzési eljárások szabályzatát a Nyíregyházi Főiskola Szenátusa a 2012. április 26-i hatállyal, az RH/26-39/2012. (április 24.) számú határozatával fogadta el. Hatálybalépésével egyidejűleg a Nyíregyházi Főiskola Szenátusa I/2-2/158/2008. (dec.16.) sz. határozatával elfogadott Közbeszerzési szabályzat hatályát veszti.

(2) Jelen Közbeszerzési eljárással és közbeszerzési eljárás nélkül lebonyolított beszerzési eljárások szabályzatát a Nyíregyházi Főiskola Szenátusa, 2012. december 20-i hatállyal, az RH/26-138/2012. (december 18.) számú határozatával módosította.

(3) Jelen Közbeszerzési eljárással és közbeszerzési eljárás nélkül lebonyolított beszerzési eljárások szabályzatát a Nyíregyházi Főiskola Szenátusa 2013. május 16-i hatállyal, az RH/41-62/2013. (május 14.) számú határozatával módosította.

(4) Jelen Közbeszerzési eljárással és közbeszerzési eljárás nélkül lebonyolított beszerzési eljárások szabályzatát a Nyíregyházi Főiskola Szenátusa 2013. december 19-i hatállyal, az RH/41-184/2013. (december 17.) számú határozatával módosította.

(5) Jelen Közbeszerzési eljárással és közbeszerzési eljárás nélkül lebonyolított beszerzési eljárások szabályzatát a Nyíregyházi Egyetem Szenátusa 2016. április 1-jei hatállyal, az IHK/37-56/2016. (december 31.) számú határozatával módosította.

(6) Jelen Közbeszerzési eljárással és közbeszerzési eljárás nélkül lebonyolított beszerzési eljárások szabályzatát a Nyíregyházi Egyetem Szenátusa 2017. április 1-jei hatállyal, az IHK/34-51/2017. (március 31.) számú határozatával módosította.

(7) Jelen Közbeszerzési eljárással és közbeszerzési eljárás nélkül lebonyolított beszerzési eljárások szabályzatát a Nyíregyházi Egyetem Szenátusa 2020. szeptember 24-ei hatállyal, az IHK/23-103/2020. (szeptember 22.) számú határozatával módosította.

(8) Jelen Közbeszerzési eljárással és közbeszerzési eljárás nélkül lebonyolított beszerzési eljárások szabályzatát a Nyíregyházi Egyetem Szenátusa 2021. május 20-i hatállyal, az IHK/25-57/2021. (május 18.) számú határozatával módosította.

(9) Jelen Közbeszerzési eljárással és közbeszerzési eljárás nélkül lebonyolított beszerzési eljárások szabályzatát a Nyíregyházi Egyetem Szenátusa 2021. október 21-i hatállyal, az IHK/25-138/2021. (október 19.) számú határozatával módosította.

Nyíregyháza, 2021. október 19.

A Szenátus nevében:

Vassné prof. dr. Figula Erika

rektor

árubeszerzés építési beruházás építési koncesszió szolgáltatás

szolgáltatási koncesszió (kérjük aláhúzással jelölni)

3. A közbeszerzés tárgyának pontos megnevezése, mennyisége:

4.A közbeszerzés lefolytatásának indoka:

5. Tervezett közbeszerzés becsült értéke (nettó):

6. Rendelkezésre álló pénzügyi fedezet összege, biztosítása:

7. Szerepel-e a beszerzés az éves közbeszerzési tervben: igen nem

Ha nem, ennek indoka:

8. A közbeszerzési eljárás (tárgya szerinti) szakmai felelőse:

Nyíregyháza, ………………….

………………………………………. szervezeti egységvezető

Az eljárás megindítását engedélyezem/nem engedélyezem, az alábbi indokkal:

Nyíregyháza, ………………….

kancellár

(kérjük aláhúzással jelölni)

3. A beszerzés tárgyának pontos megnevezése, mennyisége:

4. A beszerzés indoka:

5.Tervezett beszerzés becsült értéke (nettó és bruttó)

6. Rendelkezésre álló pénzügyi fedezet összege, biztosítása:

7. A beszerzési eljárás szakmai felelőse és elérhetősége (e-mail, telefon):

Nyíregyháza, ………………….

szervezeti egységvezető Az eljárás megindítását engedélyezem/nem engedélyezem, az alábbi indokkal: Nyíregyháza, ………………….

kancellár

3. számú melléklet

Beszerzési eljárások értékhatárainak és feltételeinek az összefoglalása

Beszerzési értékhatár	Beszerzési eljárás fajtája	Eljárást lebonyolító	Bekérendő ajánlatok száma
bruttó 200.000,- Ft alatt	kis értékű beszerzés	az a szervezeti egység, amelynél az igény felmerül	1
bruttó 200.000,- Ft és nettó1.000.000,-Ft között	közvetlen beszerzés	az a szervezeti egység, amelynél az igény felmerül	1
nettó 1.000.000,-Ft és a nemzeti értékhatár között	versenyeztetés közbeszerzési értékhatár alatt	Vagyongazdálkodási Iroda/Pályázati és Projekt Iroda	3

Document Metadata

Table of Contents

NYÍREGYHÁZI EGYETEM

Document Metadata