A GRAWE ÉLETBIZTOSÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
A GRAWE ÉLETBIZTOSÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
Általános Életbiztosítási Feltételei Érvényes: 2010. 09. 01. napjától
Preambulum
Jelen Biztosítási Feltételek azon megállapodásokat tartalmazzák, amelyeket eltérő szerződéses kikötés hiányában a GRAWE Élet- biztosító Zrt. életbiztosítási szerződéseire alkalmazni kell. Ezen feltételekben és a biztosítási szerződésben nem rögzített kérdé- sekben a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.
1.§
A biztosítási szerződés
A biztosítási szerződés alapján a Biztosító meghatározott jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összeg megfizetésére, a Biztosított ill. a Szerződő díj fizetésére kötelezi magát.
A biztosítási ajánlat, a biztosítási kötvény, a megállapodásban rög- zített biztosítási feltételek és kikötések, valamint a Biztosító meg- állapodás szerinti díjszabása együttesen képezik azt az egységet, amely a biztosítási jogviszony alapja, és amelyet a következőkben röviden csak biztosítási szerződésnek nevezünk.
2.§
A biztosítási védelem kezdete és vége
(10) A biztosítási szerződés, amennyiben a különös feltételek ezt lehetővé teszik, biztosítási évfordulóra a Szerződő által fel- mondható a maradékjogokra vonatkozó rendelkezések meg- tartása mellett.
3.§
A biztosítási időszak
A biztosítási időszak a jelen biztosítási feltételek értelmében a díj esedékességétől számított 1 év.
4.§
A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosítási szerződés megszűnik lejárattal, díj nemfizetéssel, ha- lállal és a különös feltételekben szabályozott egyéb esetekben.
5.§
A biztosítási szerződés alanyai
A Biztosító: GRAWE Életbiztosító Zártkörűen Működő Részvény- társaság (a továbbiakban: Biztosító).
A Szerződő az a Fél, aki a Biztosítóval a szerződést megköti és a díj fizetésére köteles.
A Biztosított az a személy, akinek az életét, testi épségét bizto-
(1)
A biztosítási szerződés létrejöttének és hatálybalépésének ideje nem esik egybe. A biztosítási szerződés akkor jön lét- re, ha a Felek a biztosítási feltételekben megegyeznek, és szerződési akaratukat írásba foglalják. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem
sították.
A Kedvezményezett az, akit a szolgáltatás jogosultjának megne- veztek.
6.§
A Kedvezményezett jelölése és megváltoztatása
nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a Bizto-
(1)
Életbiztosítási szerződésben Kedvezményezett lehet:
(2)
sító vagy képviselője részére történő átadás időpontjára visz- szamenő hatállyal jön létre.
A biztosítási védelem kezdete, a biztosítás hatálybalépésének
(a)
(b)
a szerződésben megnevezett személy,
a Biztosított örököse, ha a Kedvezményezettet a szerző- désben nem jelölték meg.
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
időpontja az az időpont, amikor a Biztosító kockázatviselése kezdődik, feltéve, hogy a biztosítási díjat megfizették.
A biztosítás az azt követő nap 0 órakor lép hatályba, amikor a díjat megfizették, vagy megfizetésére vonatkozóan halasztás- ban állapodtak meg, vagy a Biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti, és az életbiztosítási szerződés már létrejött vagy létrejön.
Ha a Szerződő a díjat a Biztosító képviselőjének fizette, a dí- jat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a Biztosító számlájára beérkezettnek kell tekinteni, a Szerződő azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
Ha a Szerződő az első biztosítási díjat a szerződés hatályba- lépése előtt befizeti, úgy ezt az összeget a Biztosító a bizto- sítási szerződésben megjelölt időpontig kamatmentes előleg- ként kezeli.
A biztosítási védelem véget ér - a szerződés megszűnésével
- akkor, ha a biztosítási díjat vagy annak egy részletét az ese- dékességtől számított 30 napon belül nem fizetik meg.
A Felek a hatálybalépésre várakozási időt köthetnek ki, mely- nek ideje 6 hónap. A várakozási idő alatt a Biztosító kizárólag a balesetből és heveny fertőző megbetegedésből eredő bizto- sítási események vonatkozásában viseli a kockázatot.
Amennyiben a Szerződő a kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül él az elállás jogával, úgy ezen joggyakorlás- sal egyidejűleg a Biztosító kockázatviselése megszűnik a vo- natkozó jogi nyilatkozat Biztosítóhoz történő beérkezésének napján. Elálláskor a Biztosító, folyamatos díjfizetésű termék esetén az éves bruttó díjnak, egyszeri díjfizetésű termék ese- tén az egyszeri díj első biztosítási évre arányosított részének legfeljebb 1/12-ed részét kockázatelbírálás, kötvényesítés és arányos kockázati díj címén a befizetett díjból levonja és a fennmaradó összeget visszautalja a Szerződőnek.
A Szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követő- en - a Szerződő erre irányuló kérelmére - a Biztosító köteles 15 napon belül a Szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizeté- sekkel elszámolni.
(2)
(3)
(4)
(5)
(1)
(2)
(3)
A Szerződő az eredetileg kijelölt Kedvezményezett helyett a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor más Ked- vezményezettet nevezhet meg. Ha nem a Biztosított a Szer- ződő, úgy ehhez a Biztosított írásbeli hozzájárulása szüksé- ges.
A Kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a Kedvez- ményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal.
Ha a Biztosító szolgáltatásához való jogot a Kedvezménye- zett nem szerzi meg, akkor az a Szerződőt illeti meg.
A Kedvezményezett módosítása a Biztosító számára csak akkortól hatályos, amikor azt neki a Szerződő írásban beje- lentette.
7.§
Közlési és változásbejelentési kötelezettség
A Szerződő/Biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a Biztosítóval közölni, amelyeket ismer, vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelő válaszokkal a Szerződő közlési kötelezettsé- gének eleget tesz.
A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötele- zettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményről, tizenöt napon belül írásban ja- vaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg - ha a koc- kázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja - a szerző- dést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, a szer- ződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Ha nem válaszol, úgy a szerződés a módo- sító javaslatnak megfelelően létrejön. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
(4)
(5)
Ha a Biztosító a jogaival nem él, a szerződés az eredeti tarta- lommal hatályban marad.
Ha a Biztosító csak később szerez tudomást a szerződéskor
11.§
Biztosítási esemény
Biztosítási esemény lehet a szerződés szerint:
(6)
(7)
már fennállott lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának csupán az első öt évében gyako- rolhatja.
A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a Biztosí- tó kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
A Szerződő és a Biztosított a szerződés hatálya alatt, az aján-
(a)
(b)
(c)
a Biztosítottnak a biztosítási tartam alatt bekövetkezett halála,
az előre meghatározott időpont életben elérése,
vagy a Különös Feltételekben meghatározott egyéb más esemény.
12.§
A biztosítási szolgáltatás
lat megtételekor közölt tényekben bekövetkező változásokat köteles a változás tudomásra jutásától számított 5 napon be- lül bejelenteni. Így például: foglalkozást, egészségi állapotot, életmódot, életvitelt érintő kérdéseket, lakcímváltozást, így kü- lönösen a Magyarország területén kívülre történő költözést.
8.§
Valótlan életkor közlése
Ha a Biztosított életkorát a szerződés megkötésekor valótlanul kö- zölték, és ezért a biztosítási díj nem megfelelően került megálla- pításra, a Biztosító szolgáltatása annak arányában csökken vagy emelkedik, mint amilyen arányban a valódi életkornak megfelelő biztosítási díj áll a megállapodás szerinti biztosítási díjjal.
9.§ Jognyilatkozatok
(1)
(2)
(3)
A Biztosító csak a biztosítási összeg erejéig felel. Szolgáltatá- sát pénzben köteles teljesíteni.
A Biztosító pénzszolgáltatásai a biztosítási esemény és a Biz- tosító szolgáltatásai terjedelmének megállapításához szüksé- ges utolsó dokumentumok beérkezését követő 15 nap múlva esedékesek. A szolgáltatás teljesítésének helye a jogosult lakóhelye illetőleg székhelye.
A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ameny- nyiben a Szerződő, a Biztosított, vagy a Kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, va- lamint a szükséges dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségét, továbbá szükség esetén azok tartalmának ellenőrzésére előírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt az elbíráláshoz szükséges lényeges körülmények kideríthe- tetlenekké válnak.
(1)
(2)
Amennyiben a Szerződő lakcímet változtatott, de a változást
nem közölte a Biztosítóval, a Szerződővel közlendő jognyi- latkozatok hatályosságához a Biztosító részéről elegendő az általa ismert utolsó lakcímére igazolható módon küldött levél. A nyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor a lakcímváltozás hiányában szabályos kézbesítés esetén eljutott volna a Szer- ződőhöz.
Amennyiben a Szerződő a biztosítási szerződést székhelyén (telephelyén) kötötte meg, a székhely (telephely) áthelyezé- se esetén az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően
(4)
A Biztosító jogosult arra, hogy a szükséges igazolás beszer- zéséig elhalassza a kifizetést abban az esetben, ha kétséges a Szerződőnek, a Biztosítottnak, vagy a Kedvezményezett- nek a pénz felvételére vonatkozó jogosultsága. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán hatósági eljárást vagy bünte- tőeljárást indítottak az említett személyek valamelyike ellen, a Biztosító a kifizetést az eljárás befejezéséig elhalaszthatja.
13.§
A Biztosító teljesítésének szabályai
(3)
alkalmazni.
Amennyiben a Szerződő Európán kívüli lakóhelyre költözik, a Biztosító felé meg kell neveznie magyarországi kézbesítési
Minden olyan jogosultra vonatkozóan, akik a Biztosítóval szemben szolgáltatási igényt kívánnak érvényesíteni, a következő kötele- zettségek érvényesek:
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
megbízottját; ellenkező esetben a fenti rendelkezések érvé- nyesülnek.
10.§
Xxxxxxxx személy által kötött szerződés
Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításá- hoz - ha a szerződést nem ő köti meg - a Biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a Biztosított kiskorú, és a szer- ződést nem a törvényes képviseletet gyakorló személy köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváha- gyása szükséges.
A Biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződés- nek a Kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben Kedvezményezettnek a Biztosítottat illetőleg örökösét kell tekinteni, aki azonban az ennek folytán neki járó biztosítási összegből a Szerződő költségeit - beleértve a kifi- zetett biztosítási díjakat is - köteles megtéríteni.
A Biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következté- ben a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, ki- véve, ha a Biztosított a Szerződő írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe lép.
A Biztosított a Szerződő belegyezésével a szerződésbe bár- mikor xxxxxxxx, a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges.
A Biztosított - mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik - a Biztosítóval írásban közölt nyilatkozatával a Szerződő helyébe léphet.
Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedékes díja- kért a Biztosított a Szerződővel egyetemlegesen felelős.
(1)
(2)
(3)
a Biztosított halálát haladéktalanul, de legkésőbb a tudomás- ra jutástól számított 5 napon belül írásban be kell jelenteni a Biztosítónak,
a biztosítási szerződés szerinti szolgáltatások csak a kötvény (az összes kiadott módosításokkal együtt) beküldése és két- séges befizetés esetén az utolsó díjfizetés igazolása ellené- ben kerülnek kifizetésre,
a Biztosító kérheti a kárrendezéshez szükséges további orvo- si vagy egyéb hivatalos igazolások bemutatását is az alábbiak szerint:
Amennyiben a biztosítási esemény a megélés, úgy:
• Életben lét igazolása (személyazonosságot igazoló doku- mentum)
• Biztosító teljesítésének módjára és helyére vonatkozó nyi- latkozat (postai úton, vagy átutalással bankszámlára)
• Cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes Ked- vezményezett esetén gyámhatósági hozzájáruló határozat
Amennyiben a biztosítási esemény a haláleset, vagy rettegett betegség bekövetkezte, úgy:
• A halotti anyakönyvi kivonat fénymásolata
• Halott vizsgálati bizonyítvány fénymásolata, illetve
• Hivatalos orvosi igazolás a halál okáról (kórbonctani felszó- lító, vagy a haláleset kapcsán történt kórházi kezelés záró- jelentése)
• Halálesettel, vagy rettegett betegséggel kapcsolatos orvosi dokumentáció
• Halálesettel kapcsolatos hatósági dokumentáció
• A halálesetet, a rettegett betegség bekövetkeztét megelőző ellátások dokumentumai (kórházi zárójelentések, ambuláns
(4)
lapok, röntgen leletek, kezelésekkel kapcsolatos dokumen- tumok, laboratóriumi eredmények)
• A halálesetet követő vizsgálatok iratai, dokumentációi (bonc- jegyzőkönyv)
• Amennyiben rendőri intézkedés történt, a rendőrségi jegy- zőkönyv
• Amennyiben munkahelyi baleset volt, a munkahelyi baleseti jegyzőkönyv
• Cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes Ked- vezményezett esetén gyámhatósági hozzájáruló határozat
• Törvényes örökös, mint Kedvezményezett megjelölése ese- tében az örökös megnevezését tartalmazó közjegyzői vég- zés.
A Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a fenti rendelkezésekben foglalt kötelezettségeket megsértik, és ezáltal lényeges körülmények válnak tisz- tázhatatlanná.
14.§
(2)
(3)
(4)
(5)
A Biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthat- ja, ha ennek a körülménynek a közlésével a Biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.
A biztosítási díjat a Biztosító az első évben bírósági úton érvé- nyesítheti; ezt követően csak akkor élhet a jogával, ha abban az évben a Szerződő a díjfizetést már megkezdte, vagy a díj- fizetésre halasztásban állapodtak meg.
A díjfizetés elmulasztásának következményei lehetnek: a biz- tosítási szerződés megszűnése, a visszavásárlás, illetőleg a díjmentes leszállítás.
Amennyiben a díjfizetésre nyitva álló határidő eredményte- lenül telik el és a díjfizetés elmulasztásának időpontjában a biztosítási szerződésnek nincs visszavásárlási értéke vagy díjtartaléka, úgy a biztosítási szerződés a Biztosító fizetési kötelezettsége nélkül megszűnik.
16.§
Elévülés
(1)
A biztosítási díj
A biztosítási díj kiszámítása a Biztosító kalkulációja alapján a Biztosított életkorának, egészségi állapotának, illetve egyéb kockázati körülményeinek, valamint a biztosítás tartamának és összegének figyelembevételével történik. A Biztosító a Biz- tosított életkorát úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezde- tének évszámából levonja a Biztosított születésének évszá- mát.
A biztosítási szerződésből eredő igények 5 év alatt évülnek el. Az elévülés kezdete a biztosítási esemény időpontja.
17.§
Kizárások
A halál esetére járó szolgáltatás a módozatban megállapított díjtartalékra korlátozódik, ha a biztosítási esemény oka az alábbi felsorolásban megtalálható:
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(1)
Az átlagtól eltérő kockázat esetén biztosítási pótdíjak, vagy záradékban eltérő feltételek állapíthatók meg.
A biztosítások éves díjúak, vagy egyszeri díjfizetésűek. A Biz- tosító akkor járulhat hozzá az éves biztosítási díj részletek- ben történő megfizetéséhez, ha azt a biztosítási termékterv megengedi, valamint, ha a Szerződő kötelezettséget vállal a módozatban előírt pótdíjak megfizetésére. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor a folyó évi biztosítási díj rész- leteit még nem fizették meg, valamint, ha a Biztosító a biz- tosítási díjfizetés késedelme miatt kényszerül arra, hogy a fennálló díjkövetelését peres úton érvényesítse, úgy a folyó évi díj valamennyi részlete azonnal esedékessé válik és a Biztosító a biztosítási díj összegét valamennyi szolgáltatásá- ból levonhatja.
A ajánlat megtételekor esedékes a biztosítás első díja, me- lyet forint pénznemben kell megfizetni. A további biztosítási díjak minden egyes biztosítási időszak kezdőnapján válnak esedékessé.
Az egyszeri díjat a szerződés megkötésére irányuló ajánlat megtételekor kell megfizetni.
A biztosítási díjak megfizetésének elhalasztása kizárólag a Biztosító előzetes írásbeli jóváhagyása alapján lehetséges a biztosítási szerződés évfordulójának időpontjára.
A Szerződő a biztosítási díjat saját veszélyére és költségére teljesíti a Biztosítónak.
Arra nézve, hogy a biztosítási díj megfizetése kellő időben megtörtént-e, a postánál történő befizetés időpontja, illetve egyéb esetekben a befizetésnek a Biztosító számlájára törté- nő beérkezési időpontja az irányadó.
Amennyiben a biztosítási díj, illetve díjelőleg bármely jogcí- men a Szerződő részére visszafizetésre kerül, a visszauta- landó összeget a Biztosító kizárólag forint pénznemben tel- jesítheti.
15.§
A díjfizetés elmulasztásának következményei
Amennyiben a Szerződő a biztosítási díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki és a befizetésre ha- lasztást nem kapott, valamint a Biztosító a biztosítási díj iránti igényét bírósági úton nem érvényesíti, a Biztosító a biztosítási díj esedékességétől számított 30 napig viseli a kockázatot. Az esedékességtől számított 30. nap elteltével a szerződés megszűnik (kivéve a jelen paragrafus (3) bekezdésében fog- laltakat).
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(1)
(2)
Magyarország háborús eseményekbe keveredett, vagy Magyarországot nukleáris katasztrófa érte
a Biztosított egyéb háborús cselekményekben, vagy láza- dásban, felkelésben vett részt, vagy ha belső zavargás- ban a zavargást szítók oldalán állt
a Biztosítottat bűncselekmény elkövetése miatt halálra ítélték, és az ítéletet végrehajtották
Versenyeken való részvétel vagy repülési kockázat. Egyéb kifejezett megállapodás hiányában a halál esetére járó szolgáltatás akkor is a díjtartalékra korlátozódik, ha a halál:
• különleges pilótatevékenység gyakorlása során (pl. sár- kányrepülő, hőlégballon, siklóernyő, ejtőernyős ugrás), illetve helikopter-pilóta vagy katonai pilótatevékenység gyakorlása során,
• valamilyen veszélyes sportág űzése (pl. falmászás, mélytengeri búvárkodás) során,
• versenyeken, vagy az azokhoz tartozó edzéseken törté- nő részvétel következtében, valamilyen motoros száraz- földi, légi, vagy vízi járművön következik be.
Öngyilkosság elkövetése. Teljes biztosítási védelem áll fenn, ha a Biztosított a szerződés megkötésétől számí- tott két év elteltével követ el öngyilkosságot. E határidőn belüli öngyilkosság esetén a Biztosító a díjtartalékot fi- zeti ki. Teljes biztosítási védelem akkor is fennáll, ha a Biztosító felé igazolják, hogy az öngyilkosságot a szabad cselekvőképességet korlátozó kóros elmeállapotban kö- vették el.
A Biztosító a díjtartalékot fizeti ki, ha a halál bekövetkezé- sekor a Biztosított kimutathatóan fertőzött volt a humán immunhiányt okozó vírussal (HIV) és/vagy szervezetében kialakult a szerzett immunhiányos szindróma (AIDS).
18.§
Mentesülés
Mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól a Biztosító, ha a Biztosított a Kedvezményezett szándékos magatar- tása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg az örökösöket illeti meg, és abból a Kedvezményezett nem részesülhet.
A biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg a szer- ződés, és a Biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot köteles kifizetni, ha a Biztosított
(1)
(2)
(3)
(1)
(2)
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(1)
(2)
(1)
szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben halt meg.
19.§
Írásbeliség
A biztosítási szerződéssel összefüggő valamennyi megál- lapodást, bejelentést, ajánlatot és nyilatkozatot írásba kell foglalni, illetve írásban kell megtenni. A Biztosított Szerződő nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító valamely szervezeti egysége (igazgatóság, vezér- igazgatóság) részére írásban bejelentésre kerül. Ez a rendel- kezés nem érinti a biztosítási ajánlatnak illetőleg a biztosítási díjnak a Biztosító képviselője részére történő átadásához fű- ződő joghatályt. A Biztosító nyilatkozatai csak akkor érvénye- sek, ha azokat cégszerűen aláírták.
A Biztosító a biztosítási ajánlat kézhezvételétől számított 15 napon belül az ajánlathoz kiegészítéseket és felvilágosításo- kat kérhet (különösen orvosi vizsgálatok eredményeit).
A Biztosító az első kötvény kiállításáért kötvénykiállítási díjat számít fel.
20.§
A kötvény elvesztése vagy megsemmisülése
A kötvény elvesztését vagy megsemmisülését haladéktalanul be kell jelenteni a Biztosítónak. A Biztosító a Szerződő kérel- mére pótkötvényt állít ki.
A pótkötvény kibocsátásával az eredeti kötvény érvénytelen- né válik, amely tény a másolaton feltüntetésre kerül.
21.§
A maradékjogok fogalma
A maradékjogok a biztosítási szerződésben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetése elmaradása, illetőleg a szer- ződésnek - a határozott tartamú, kockázati életbiztosítások ki- vételével - a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak.
Maradékjogok: a díjmentes leszállítás és a visszavásárlás, melyekhez tartozó évenkénti értékek a biztosítási kötvényen kerülnek feltüntetésre.
A maradékjogok gyakorlására - az egyszeri díjfizetésű életbiz- tosítási szerződések kivételével - legkorábban a 2. biztosítási év végén kerülhet sor.
A maradékjogok gyakorlására ugyanakkor nem kerülhet ko- rábban sor, mint amikor a biztosítási szerződés díjtartaléka erre lehetőséget ad.
Azon biztosítások esetén, amelyek díját vagy díjának egy részét adómentesen költségként elszámolták, valamint a biztosított magánszemély (vagy más magánszemély), mint a szerződésbe új szerződőként belépő személy él a vissza- vásárlás lehetőségével, a kockázati biztosítás visszavásárlási összege a magánszemély egyéb jövedelmének számít. Eb- ben az esetben a Biztosítót, mint kifizetőt a visszavásárlási összeg után egészségügyi hozzájárulás megfizetése terheli, amelynek értékével a Biztosító a visszavásárlási összeget csökkenti, továbbá a kifizetésre kerülő összegből levonja az adóelőleget és azt az APEH-nek átutalja.
22.§
Díjmentes leszállítás
A Szerződő a 21.§ 1-4. bekezdésében meghatározott felté- telek teljesülése esetén bármikor kérheti, hogy a biztosítást díjmentes biztosítássá alakítsa át a Biztosító.
Az erre vonatkozó igényt írásban a Biztosítóhoz kell benyújta- ni. A díjmentes biztosítási összeg kiszámítása biztosításmate- matikai képlet alapján történik.
23.§
Visszavásárlás
A Szerződőt (a határozott tartamú kockázati életbiztosítás kivételével) megilleti a biztosítási szerződés felmondásának joga, amit a Szerződő a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozattal gyakorolhat. A Biztosító szolgáltatásként ebben az
(2)
(3)
(4)
(5)
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(1)
(2)
(3)
(1)
esetben a visszavásárlási összeget téríti a jelen paragrafus
(2) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén.
A Biztosító a visszavásárlási összeget téríti meg a Szerző- dőnek abban az esetben, ha a felmondásra a 21.§ 3-4. be- kezdésében meghatározott, a biztosítási díjjal fedezett tartam letelte után kerül sor.
A visszavásárlási összeg mértékének meghatározása biztosí- tásmatematikai képlet és a biztosítási szerződésnek a felmon- dás időpontjában fennálló díjtartaléka alapján történik.
A visszavásárlási összeg nem egyezik meg a befizetett bizto- sítási díjak összegével; azt a már szolgáltatott biztosítási vé- delem és a felmerült költségek figyelembevételével a díjsza- bás alapelvei szerint számítja ki a Biztosító.
E szakasz rendelkezései a tíz évig terjedő, határozott idejű ha- lál esetére szóló biztosításokra nem alkalmazhatók.
24.§
A kötvénykölcsön fogalma és folyósításának feltételei
A kötvénykölcsön (a továbbiakban: kölcsön) az életbiztosítási jogviszony alapján a Biztosító által kamatozó kölcsön formá- jában egyedi kölcsönszerződés alapján nyújtható szolgálta- tás, amelyet a Felek legkésőbb a biztosítási esemény be- következtekor vagy a biztosítási szerződés megszűnésekor számolnak el.
Amennyiben a termékleírás eltérő rendelkezést nem tartal- maz, úgy kétévi teljes díjfizetést követően folyamatos díjfizetés mellett folyósítható a kölcsön a Szerződőnek vagy a Szerződő beleegyezésével a Biztosítottnak abban az esetben, ha a köl- csönre vonatkozó igény előterjesztésének időpontjában a tár- gyi biztosítási szerződés visszavásárlási összege a Biztosító határozatának megfelelő mértéket eléri.
A kölcsön folyósítását követően a Szerződőnek a kölcsön- szerződésben meghatározott mértékű kamatot kell fizetnie. A kamat mértéke változó, nagyságát a kölcsön folyósításának tartamára kalkulált átlagos jegybanki kamatláb figyelembevé- telével a Biztosító írja elő. A kamatok fizetése mellett a Szerző- dő a biztosítási díjat változatlanul köteles fizetni.
Amennyiben a biztosítási esemény (a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége) a kölcsön lejárta előtt bekövetkezne, a Biztosí- tó a kölcsöntartozást és az esedékes kamatokat a teljesítendő biztosítási összegből levonja.
A Szerződő jogosult a kölcsön jogcímén felvett összeget a Biz- tosító által meghatározott határidőn belül, a tartam alatt bármi- kor, díjesedékesség alkalmával a Biztosítónak visszafizetni.
Haláleseti kockázati biztosítás esetén kölcsön folyósítására nem kerülhet sor.
Amennyiben a Szerződő az esedékes díjat nem fizeti meg és emiatt a szerződés díjmentesítésre kerül, továbbá reaktiválás iránti igényt nem jelentettek be, úgy a szerződésből eredő xx- xxx és kötelezettségek vonatkozásában a Felek elszámolnak, a kölcsön levonását követően a visszavásárlási összeg kifize- tésével a biztosítás megszűnik.
25.§
Járadék vásárlásának lehetősége
A járadék önálló termék, melynek megvásárlása nem közvet- lenül kötődik lejáró biztosításhoz.
A járadék összegének kiszámításánál a Járadékos belépési technikai kora az irányadó.
A biztosítási összegből járadék is vásárolható, melynek nagy- ságát a Biztosító a kifizetési összeg esedékességének idő- pontja szerint aktuális járadék-termékterv szerint kalkulálja.
26.§
Többlethozam-visszajuttatás
A Biztosító a befizetett díjak terméktervben meghatározott ré- széből matematikai tartalékot képez, amit a vonatkozó jogsza- bályi előírásoknak megfelelően befektet. A technikai hozam- résszel, a befektetés költségeivel, az árfolyamveszteséggel és a befektetés hozamára eső adóval csökkentett befektetési
(2)
(3)
hozam legalább 85%-át a többlethozam-visszajuttatásra jo- gosult Szerződők összességének visszajuttatja.
A visszajuttatott többlethozam nem lehet kevesebb, mint a csak technikai hozamrésszel csökkentett befektetési hozam 80%-a. A visszajuttatás a matematikai tartalékba a befektetés évét követő mérlegév végén történik.
A technikai hozam az a technikai kamatlábbal számított ho- zam, amellyel a Biztosító a matematikai tartalékot a biztosítá- si díjkalkulációban garantált módon kamatoztatja.
27.§
Értékkövetés
Az értékkövetés (indexálás) a biztosítás díjának és a biztosítási összegnek - a kárgyakoriságtól függetlenül - az indexálási zára- dékban meghatározott módszer alapulvételével történő emelése, amelyre évente egy alkalommal kerülhet sor a Felek megállapo- dása szerint.
28. § Felmondás
(4)
Egy életbiztosítási termék többlethozam-visszajuttatásra jo- gosít, ha a termékleírás ezt „nyereségrészesedés” címén kimondja. A többlethozam-visszajuttatás a biztosítási évek végén, leghamarabb a második biztosítási év végén, a ter- méktervnek megfelelően történik. A Biztosító a jóváírt többlet- hozamot az adott szerződés díjtartalékába helyezi, ahol az a további egész évekre vonatkozóan kamatozik. Az így jóváírt
(1)
(2)
A határozatlan időre kötött szerződést a Felek bármikor fel- mondhatják.
A szerződést írásban, a biztosítási időszak végére kell felmon- dani. A felmondási idő 30 nap.
29.§
Reaktiválás
(5)
többlethozamok nyereséget alkotnak, ami a termékleírásban meghatározott biztosítási események valamelyikének bekö- vetkeztekor a biztosítási összeggel együtt az arra jogosultnak kifizetésre kerül.
A Biztosító a matematikai tartalékkal rendelkező, de többlet- hozam-visszajuttatásra nem jogosító termékek esetén a hatá- rozott időre szóló haláleseti kockázati biztosítások matemati- kai tartalékainak befektetéséből származó többlethozamot a többlethozam-jóváírásra jogosító termékek többlethozamával együtt juttatja vissza.
Ha a Szerződő (Biztosított) az első elmaradt díjesedékességtől számított hat hónapon belül a teljes díjhátralékot - az időarányos késedelmi kamattal megnövelve - befizeti, úgy a Biztosító kocká- zatviselése a teljes díjhátralék befizetését követő nap 0. xxxxxxxx újra kezdődik, feltéve, hogy a Biztosított életben van, és új egész- ségügyi nyilatkozatot tölt ki, vagy a Biztosító kérésére orvosi vizs- gálaton vesz részt és ezek elbírálásával azt a Biztosító elfogadja. A biztosítás az eredeti tartalommal és összegre lép újra hatályba.
30.§
Biztosítási titok
(6)
(7)
(8)
(9)
Az egyes szerződések többlethozam-visszajuttatásra a kamatnyereség-hányadból, pótnyereség-hányadból és a zárónyereség-hányadból áll. Ezeket a Biztosító a termékterv- nek megfelelően kalkulálja.
A kamatnyereség-hányad abból a többletből képződik, ame- lyet a Biztosító a technikai kamatlábon túlmenően a díjtartalék befektetéséből ér el. A kamatnyereség-hányadot a Biztosító az előző évi nyitó nettó díjtartalék technikai kamattal csök- kentett kamatának (többletkamatának) százalékában, egyévi kamattal számítja.
A pótnyereség-hányad azt az egyéb többletet jelenti, amely különösen a halandóság kedvező alakulásából és az igaz- gatási költségek megtakarításából képződik. A pótnyere- ség-hányadot a Biztosító a főbiztosítás előző évi haláleseti biztosítási összegének ezrelékében, az esetleges kiegészítő biztosítások figyelembe vétele nélkül, egyévi kamattal számít- ja. Pótnyereség-hányad csak a biztosítási összeg azon része után jár, amelyre az előző biztosítási évben folyamatos díjfi- zetés történt.
A zárónyereség-hányad halálesetben a kamatnyereség-há- nyad és a haláleset évére vonatkozó díjtartalékára, ill. a ha- láleseti biztosítási összegre vonatkozó pótnyereség-hányad kamat nélküli összege, mely csak a 2. biztosítási év után jár.
(1)
(2)
(3)
Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a Biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító egyes ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, il- letve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül titok- tartási kötelezettség terheli a Biztosítót.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a ki- szolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
Ezen felül jogszabályi rendelkezés alapján a titoktartási köte- lezettség nem áll fenn:
• a feladatkörében eljáróan
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, nemzetbiztonsá- gi szolgálattal, biztosítóval, biztosításközvetítővel, biztosítási szaktanácsadóval, Országgyűlési Biztossal, Gazdasági Ver- senyhivatallal, gyámhatósággal, egészségügyi hatósággal, külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűj- tésre felhatalmazott szervvel, viszontbiztosítóval, állomány- átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval, kárrendezéshez
(10) A zárónyereség-hányad a díjfizetési tartam lejártakor a pót- nyereség-hányadnak a díjfizetési tartam utolsó évére vonat- kozó haláleseti biztosítási összeggel vett kamat nélküli érté- ke.
(11) A zárónyereség-hányad a biztosítási tartam lejártakor az utol- só év nyitó díjtartalékából számított kamatnyereség-hányad kamat nélküli értéke.
és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kár- rendezési megbízottal, kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, Vagyonellenőrrel szem-
(12)
Járadékbiztosításoknál a Biztosító a technikai kamatlábbal garantált alapjáradékot kalkulál. A jövő év többlethozam-vis- szajuttatásának egy részét, vagy annak teljes összegét a já- radékfizetés kezdetétől fizetendő bónuszjáradék formájában megelőlegezi, ami a garantált járadék értékéhez hozzáadó- dik. A bónuszjáradék nem garantált, és a jövőbeli hozamok alakulásától függően (akár nullára is) csökkenhet. Azokat a többlethozamokat, amelyek a megelőlegezett többlethozam mértékét meghaladják, a járadékos az addigi járadék emelé- sének formájában (valorizáció) kapja meg.
ben.
Továbbá nem áll fenn a titoktartási kötelezettség:
• az eljárása alapját képező ügyben:
• nyomozó hatósággal, ügyészséggel, bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, közjegyzővel, adóhatósággal szemben.
31.§
Egyéb költségek
(13) A Biztosító a Szerződőt biztosítási szerződése többlethoza- mának visszajuttatásáról a szerződés megkötését követően minden évben egyszer írásban értesíti.
Mindazokért az egyéb szolgáltatásokért, amelyekre vonatkozóan
jelen Feltételek rendelkezést nem tartalmaznak, a Biztosító külön költséget számíthat fel.
32.§
Irányadó jog és az illetékes bíróság
A biztosítási szerződésekre a magyar jog az irányadó. A biz- tosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére indított valamennyi perre a Pécsi Városi Bíróság (0000 Xxxx, Xxxxxx- xxx xxx 00.) illetve a hatáskörtől függően a Baranya Megyei Bí- róság (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) az illetékes.
33. §
Az életbiztosításokat érintő hatályos adójogszabályok és törvényhelyek
1995. évi CXVII. tv. a személyi jövedelemadóról
1996. évi LXXXI. tv. a társasági adóról és az osztalékadóról
1997. évi LXXX. tv. a társadalombiztosítás ellátásaira és magán- nyugdíjra jogosultakról
1998. évi LXVI. tv. az egészségügyi hozzájárulásról 2000. évi C. tv. a számvitelről