BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

2023.05.08-tól visszavonásig

Európai Utazási Biztosító Zrt. • Általános Információ – EUB ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00. • Tel.: x00 0 000 0000 • xxx.xxx.xx • xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

EUB-Segítségnyújtás – éjjel-nappal • 🕿 + 000 000 0000 • EUB-Assistance – 24 hour service

A társaság az IVASS által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplô Generali Csoporthoz tartozik.

STORNO BIZTOSÍTÁS (EUB2023-01ST)

Jelen biztosítási feltételek (a továbbiakban: feltételek) – ellenkezô megállapodás hiányában – az Európai Utazási Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársasággal (a Biztosítási Cégcsoportok Jegyzékében szereplô, Generali Csoporthoz tartozó Társaság, székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00. a továbbiakban: Biztosító) a jelen általános feltételekre hivatkozással kötött biztosítási szerzôdésekre (a továbbiakban: biztosítási szerzôdés) hatályosak.

Jelen biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

A biztosítási szerzôdés részét képezi továbbá az Európai Utazási Biztosító Zrt. Ügyféltájékoztatója is.

Jelen szerzôdés fogyasztói szerzôdésnek minôsül.

1. KI KÖTHET STORNO BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉST ÉS KIRE KÖTHETÔ?

1.1 A Biztosító, az Európai Utazási Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a jogalap fennállása esetén a biztosítási szerzôdésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére kötelezettséget vállal.

1.2 Szerzôdô az a nagykorú személy, aki a biztosítási szerzôdést megköti és a biztosítási díjat megfizeti. Ha a szerzôdô és a biztosított különbözô személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig a szerzôdô fél a szerzôdésrôl, a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerzôdésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni. A Szerzôdô kizárólag Magyarországon lakóhellyel rendelkezô természetes személy vagy Magyarországon székhellyel rendelkezô jogi személy lehet.

1.3 Biztosított, továbbiakban a Xxxx az a személy, aki a Szolgáltatást lefoglalta, a foglalás során annak díját megfizette, és akit emiatt a Szolgáltatás lemondása vagy megszakítása esetén vagyoni veszteség ér. A biztosító szolgáltatására a Vevô, annak halála esetén az örököse jogosult. Ha adott foglalás díját több Vevô együttesen fizette meg, akkor a Biztosító szolgáltatására ugyanolyan arányban jogosultak, mint ahogy a szolgáltatási díjat megfizették.

1.4. Résztvevô: a kötvényen és a Szolgáltatásra vonatkozó szerzôdésben megnevezett, a Szolgáltatás igénybevételére jogosult természetes személy, így például – utazás foglalása esetén – az utas.

Ha a szolgáltatásra vonatkozó szerzôdésben a résztvevôk nincsenek név és születési dátum szerint egyértelmûen meghatározva (pl. belépôjegyek esetén), akkor a biztosítási szerzôdés szempontjából a kötvényen résztvevôként szereplô személyek minôsülnek résztvevônek, legfeljebb a szolgáltatásra vonatkozó szerzôdésben meghatározott létszámon belül. Létszám eltérés esetén a kötvényen lévô sorrend az irányadó, és a biztosítási szerzôdésben szereplô létszámon felüli személyekre a kockázatviselés nem terjed ki.

2. HOGYAN JÖN LÉTRE ÉS MIKOR KÖTHETÔ A STORNO BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS?

2.1 A biztosítási szerzôdés a Szerzôdô ajánlatának Biztosító által történô elfogadásával jön létre, melyet a Biztosító által kiadott kötvény tanúsít. A Biztosító kizárólag online szerzôdéskötô rendszeren keresztül hozzá beérkezett ajánlatokat tekint érvényesnek.

2.2 Az ajánlattevô ajánlatához annak megtételétôl számított tizenöt napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan napig van kötve. (6:443. § [A szerzôdés megkötése])

2.3 A biztosító ráutaló magatartása fogyasztói szerzôdésben (6:444. §)

a) Ha a szerzôdô fél fogyasztó, a szerzôdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétôl számított tizenöt napon belül – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, hatvan napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tették.

b) Az a) bekezdés szerinti esetben a szerzôdés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon jön létre.

c) Ha a kockázatelbírálási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetôségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

d) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerzôdési feltételétôl, a biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerzôdést az általános szerzôdési feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a szerzôdô fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

2.4 A biztosító fenntartja a jogát arra, hogy termékeinek terjesztését idôlegesen felfüggessze.

2.5 A biztosítási szerzôdést meg lehet kötni:

(a) legkésôbb a Szolgáltatás kezdô napját megelôzô 30. napig bármikor (a foglalást követôen is),

(b) a Szolgáltatás kezdô napját megelôzô 29 napon belül kizárólag a Szolgáltatás foglalásának napján vagy az azt követô napon,

2.6 Storno Kombi típusú termék kizárólag a Biztosítónak a Résztvevôk részére fedezetet nyújtó, a Szolgáltatás teljes idôtartamára kiterjedô utasbiztosítási termékével együtt köthetô egyazon biztosítási szerzôdés keretében.

2.7. A Ptk. 6:452 § alapján a Szerzôdô köteles a szerzôdéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél közlési kötelezettségének eleget tesz.

A szerzôdô fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak írásban bejelenteni.

A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzôdô fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

3. MIKOR ÉS MILYEN ÖSSZEGÛ BIZTOSÍTÁSI DÍJAT KELL A SZERZÔDÔNEK MEGFIZETNIE?

3.1. A biztosítási díj a Biztosító kockázatviselésének ellenértéke, összegét a biztosítási szerzôdés tartalmazza. A biztosítási szerzôdés egyszeri díjú. Ha a biztosítási díj a biztosítási összeg %-ában van meghatározva, akkor a Biztosító a díjat a Szolgáltatás lemondása esetére fizetendô legmagasabb összegû bánatpénz mértéke alapján állapítja meg (pl. repülôjegy esetén a jegyár azon része, amelyet lemondáskor a légitársaság nem fizet vissza a Vevônek), szállásdíj esetén lemondáskor fizetendô összeg, utazási szolgáltatás esetén legmagasabb bánatpénz-sáv szerinti összeg).

3.2. A Szerzôdô köteles a biztosítási díjat a biztosítási szerzôdés megkötésekor megfizetni. A Szerzôdô a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettségét abban az idôpontban teljesíti, amikor a biztosítási díj a Biztosító vagy képviselôje (megbízottja) részére bizonyíthatóan megfizetésre kerül.

4. MILYEN TERÜLETEKEN BEKÖVETKEZÔ BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEKRE TERJED KI A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET?

4.1 A biztosítási szerzôdés területi hatálya azon földrajzi területet jelenti, ahol a bekövetkezett biztosítási eseményekre a Biztosító kockázatot vállal.

4.2 A területi hatály az egész világra kiterjed, kivéve

(a) Afganisztán, Burma (Myanmar), Észak-Korea, Fehéroroszország, Irán, Oroszország, Szíria, Ukrajna és Venezuela területét,

(b) az Antarktiszt, valamint az olyan országok vagy térségek területét, melyek a kockázatviselés elsô napján vagy a Résztvevô által az adott országba/területre történô beutazás napján a Magyarország Külügyminisztériuma által nem javasolt utazási célországok és térségek között szerepelnek. (xxxxx://xxxxxxxx.xxx.xxx.xx/xxxxxxxx-

nem-javasolt-tersegek) Ha egy olyan Biztosított személy, akire korábban érvényesen megkötött biztosítási szerzôdés alapján a minôsítés kihirdetésekor fennáll a Biztosító kockázatviselése, ebben az idôpontban már az adott területen tartózkodik, akkor a Biztosító kockázatviselése legfeljebb a kihirdetéstôl számított 14 napig áll fenn

– kivéve, ha a minôsítést idôközben feloldják.

5. MIT VÁLLAL A BIZTOSÍTÓ?

A Biztosító a biztosítási díj ellenében viseli a kockázatot a jelen feltételekben meghatározott biztosítási események vonatkozásában, tehát ha a kockázatviselés idôtartama alatt, a szerzôdés területi hatályán belül biztosítási esemény történik, akkor megtéríti a Biztosított számára a bánatpénz vagy az utazási díj arányos részét.

6. MILYEN IDÔSZAKBAN TÖRTÉNT BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEKRE TERJED KI A KOCKÁZATVISELÉS?

A Biztosító kockázatviselése legkorábban a biztosítási szerzôdés megkötését és ezzel egyidejûleg a biztosítási díj megfizetését követôen kezdôdik meg, de

6.1. Szolgáltatás lemondása vagy módosítása vonatkozásában:

– legkorábban a bánatpénz-sáv elsô napján – tehát az elsô olyan napon, amikor már nem lehet költségmentesen lemondani a szolgáltatást, vagy

– ha már a foglalás idôpontjában sem lehetne költségmentesen lemondani a szolgáltatást, akkor a Szolgáltatás foglalásának idôpontjában.

A kockázatviselés a Szolgáltatás kezdeti idôpontjáig – óra, perc pontosságú meghatározás híján a Szolgáltatás megkezdésének napján 24:00 óráig – de legfeljebb 365 napig, Storno Basic termék esetén legfeljebb 550 napig tart.

A „Szolgáltatás kezdete” fogalmat lásd a 28. fejezet (19) pontja szerint.

6.2. Szolgáltatás megszakítása vonatkozásában a kockázatviselés a szolgáltatás kezdetét követôen kezdôdik meg, és a szolgáltatás szerzôdés

szerinti végéig, de legkésôbb a biztosítási szerzôdésben meghatározott utolsó nap 24. órájáig tart.

7. MIKOR VAN A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET KIZÁRÓLAG BALESETI ESEMÉNYEKRE KORLÁTOZVA?

A kockázatviselés kizárólag baleseti eseményekre terjed ki a következô esetekben:

(a) a biztosítási szerzôdés megkötésének napján, valamint

(b) ha a biztosítási szerzôdés a foglalás napját követôen jön létre és ezzel egyidejûleg a Biztosító kockázatviselése is megkezdôdik (a Vevôt lemondás esetén már bánatpénz-fizetési kötelezettség terheli), akkor a kockázatviselés elsô 5 napján.

8. MILYEN BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEKRE NYÚJT SZOLGÁLTATÁST A BIZTOSÍTÓ?

8.1. Szolgáltatás lemondása vagy módosítása vonatkozásában biztosítási esemény:

A Résztvevô az alábbiakban felsorolt, a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezô események valamelyike miatt a lefoglalt Szolgáltatást a tervezett idôpontban nem tudja igénybe venni, és emiatt a Vevô a Szolgáltatást ezen Résztvevô vonatkozásában lemondja vagy késôbbi idôpontra módosítja, vagy a Résztvevô személye változik, melynek következtében bánatpénz fizetési kötelezettsége keletkezik vagy módosítási díjat kell fizetnie:

A biztosítási esemény a lemondás napján következik be, de a Biztosító legkésôbb az utazásképtelenség okának ismertté válását követô elsô munkanapot tekinti a lemondás napjának, és legfeljebb a Vevôt ezen idôpontban terhelô bánatpénz-fizetési kötelezettségének megfelelôen szolgáltat.

UTAZÁSKÉPTELENSÉG
Kivel történik?	Mi történik? Események, amely(ek) miatt a Résztvevô (pl. utas) nem tudja igénybe venni a lefoglalt Szolgáltatást (pl. utazást):
» Résztvevô (pl.utas) » a Résztvevô (pl. utas) közeli hozzátartozója (akkor is, ha a közeli hozzátartozó nem szerepel a szolgáltatási szerzôdésben résztvevôként (pl. nem utas) » a Résztvevô (pl. utas) házastársának vagy élettársának közeli hozzátartozója, feltéve, hogy a házastárs vagy élettárs az adott szolgáltatási szerzôdésben szintén résztvevô (pl. ô is utas) » legfeljebb 5 személyre szóló foglalás esetén bármely másik Résztvevô	(1) elôzmények nélkül, hirtelen fellépô betegség, baleset, amely miatt indokoltan sürgôsségi orvosi ellátásban részesült a Szolgáltatás lemondását megelôzôen, (2) elhalálozás a Szolgáltatás kezdetét megelôzôen
» Résztvevô (pl.utas) vagy – az adott szolgáltatási szerzôdés keretében szintén résztvevônek minôsülô – közeli hozzátartozója » legfeljebb 5 személyre szóló foglalás esetén bármely másik Résztvevô	(3)vagyontárgyban tûz, elemi kár, vagy harmadik személy bûncselekménye által okozott káresemény
	(4) útlevél és/vagy személyi igazolvány, jogosítvány vagy a Vevô/Résztvevô tulajdonban álló gépjármû forgalmi engedélyének a Szolgáltatás kezdetét megelôzôen történô jogellenes eltulajdonítása, azzal, hogy annak pótlása a Szolgáltatás kezdetéig – gyorsított eljárás keretében sem – lehetséges, és a fenti dokumentumok nélkül a Szolgáltatás nem vehetô igénybe
	(5) a Munkáltató részérôl történt felmondás következtében – önhibán kívül – megszûnik a munkaviszony (kiskorú esetén valamely szülô munkaviszonya), abban az esetben, ha a munkaviszony az adott munkáltatónál határozatlan idôtartamra és legalább heti 30 órás munkavégzésre jött létre, és a Szolgáltatás foglalásának idôpontjában már legalább egy éven keresztül folyamatosan fennállt. A biztosítási esemény idôpontja a munkáltató által történt felmondás idôpontja, azonban a Biztosító a teljesítést legkorábban a munkáltató által az utolsó munkában töltött napon kiállított munkáltatói igazolás benyújtását követôen vállalja
	(6) terhesség ismertté válása (nôgyógyász szakorvos által igazolt megállapítása) legfeljebb a 10. terhességi hét végéig, ha: – a biztosítási szerzôdés megkötése a Szolgáltatás foglalásának napján történt, és a terhesség a szolgáltatás foglalásának idôpontjában még nem volt ismert
	(7) váratlanul bekövetkezô terhességi komplikációk, ha: – a terhesség ténye a foglalás idôpontjában már ismert volt, – a lefoglalt szolgáltatás végének idôpontja legkésôbb a 29. terhességi héten belül van – ezek miatt – a szakorvos indoklással ellátott írásos véleménye alapján – az adott Szolgáltatás igénybevétele orvosilag ellenjavallttá válik. Ha a lefoglalt Szolgáltatás nem fejezôdik be legkésôbb a 29. terhességi héten, akkor a Biztosító kockázatviselése terhességi komplikációk miatti lemondásra nem terjed ki.
	(8) a Résztvevôvel – vagy kiskorú esetén annak szülôjével – szemben a kockázatviselés tartama alatt indított házassági per. A biztosítási esemény idôpontja a házassági perrel kapcsolatos keresetnek a bíróság által az alperessel történô közlésének az idôpontja.
	(9) a kockázatviselés idôtartama alatt tett érettségi vizsgán való megbukás, abban az esetben, ha a pótvizsga a Szolgáltatás tervezett tartama alatt, vagy az azt követô egy hónapon belül lenne esedékes,
	(10) a kockázatviselés idôtartama alatt a Résztvevô váratlanul tanúként való idézése bármely hatóság vagy bíróság által, amely idézés alapján a személyes megjelenés az illetékes hatóság vagy bíróság elôtt a Szolgáltatás idôtartama alatt lenne esedékes, és a hatóság, vagy bíróság a Szolgáltatást mulasztási okként nem fogadja el.

8.2. Szolgáltatás megszakítása vonatkozásában biztosítási esemény:

ÚTMEGSZAKÍTÁS
Kivel történik?	Mi történik? Események, amely(ek) miatt a Résztvevô (pl. utas) a már megkezdett Szolgáltatást (pl. utazást) megszakítja és – a tervezett idôpontnál legalább egy nappal korábban elhagyja a Szolgáltatás helyszínét (legkésôbb a kockázatviselés végét megelôzô napon), illetve – kizárólag sürgôsségi fekvôbeteg-szakellátás idôtartama alatt – a Szolgáltatást nem tudja igénybe venni.
» Résztvevô (pl.utas)vagy – az adott szolgáltatást egyazon szerzôdés keretében szintén igénybe vevô – közeli hozzátartozója	(1) baleset, vagy elôzmények nélkül, hirtelen fellépô – sürgôsségi ellátást igénylô – betegség, amely miatt a hazaszállítás az orvosi ellátás folytatása érdekében szükségessé vált vagy sürgôsségi fekvôbeteg-szakellátás szükséges, és ennek idôtartama alatt a Szolgáltatás nem igénybevehetô (2) vagyontárgyban tûz, elemi kár, vagy harmadik személy bûncselekménye által okozott káresemény, amely miatt az azonnali helyszínre utazás szükségessé válik
» Résztvevô (pl. utas) vagy közeli hozzátartozójának, illetve a Résztvevô házastársa vagy élettársa közeli hozzátartozójának	(3) elhalálozása
» Résztvevônek (pl. utas) vagy – az adott szolgáltatást egyazon szerzôdés keretében szintén igénybe vevô – közeli hozzátartozójának valamely közeli hozzátartozója	(4) váratlan életveszélyes állapot bekövetkezése

9. MIT TÉRÍT MEG A BIZTOSÍTÓ?

9.1. A Biztosító a biztosítási szerzôdés alapján a biztosítási esemény bekövetkezését és bejelentését követôen, a jogalap fennállása esetén teljesíti a jelen feltételben meghatározott szolgáltatásokat.

9.2. A Biztosító a szolgáltatást kárbiztosításként, legfeljebb a szerzôdésben meghatározott biztosítási összeg erejéig teljesíti, az alábbi táblázatban meghatározott limitösszegek figyelembevételével.

9.3. A Szolgáltatástáblázatban meghatározott limitek a Biztosítóval adott foglalásra vonatkozóan létrejött több biztosítási szerzôdésre együttesen is irányadóak. Több szerzôdés esetén a Biztosító a legmagasabb összegû szolgáltatást nyújtó szerzôdés alapján teljesít, a fennmaradó szerzôdésekre vonatkozó biztosítási díjat pedig visszatéríti.

9.4. Ha egy foglalás több, mint 5 résztvevôre jön létre, és nem minden résztvevô hozzátartozója egymásnak, akkor a foglalási limit a csoporton belüli hozzátartozók együttes szolgáltatási díjára vonatkozó maximális biztosítási összeg, tehát kizárólag ebben az esetben nem a teljes foglalás értékére vonatkozik.

9.5. Szolgáltatás-táblázat (lásd az oldal alján)

10. MI TÖRTÉNIK DEVIZÁBAN LÉTREJÖVÔ SZOLGÁLTATÁSI SZERZÔDÉSEK ESETÉN?

10.1. A biztosítási szerzôdésben a biztosítási összeg meghatározása kizárólag HUF (forint) devizanemben történhet. Ha a biztosított szolgáltatásra vonatkozó szolgáltatási szerzôdésben más devizanem került megjelölésre, akkor a biztosítási összeg meghatározására a szolgáltatási szerzôdés megkötésének (foglalás) napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam (xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx) irányadó.

10.2. A Biztosító HUF devizanemben teljesíti a biztosítási szolgáltatást. Ha a biztosított szolgáltatásra vonatkozó szolgáltatási szerzôdésben más devizanem került megjelölésre, akkor a Biztosító a biztosítási szolgáltatás összegét a teljesítés idején érvényes MNB hivatalos devizaárfolyama alapján számítja át és fizeti meg (xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx) legfeljebb a biztosítási szerzôdésben meghatározott összeghatárig. A Biztosító nem vállalja a tranzakcióval kapcsolatos költségeket, ha a szolgáltatás megfizetése nem HUF devizanemben vezetett bankszámlára történik.

11. MI TÖRTÉNIK, HA A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉST ALACSONYABB BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGRE KÖTÖTTÉK MEG, MINT A SZOLGÁLTATÁSI SZERZÔDÉS SZERINTI MAXIMÁLIS BÁNATPÉNZ ÖSSZEGE?

Ha a Biztosítóval létrejött szerzôdésben szereplô biztosítási összeg alacsonyabb, mint a Szolgáltatás teljes díja, akkor a Biztosító szolgáltatása a biztosítási összeghez viszonyítva ugyanolyan százalékos arányban kerül meghatározásra, mint ahogy a bánatpénzként leszámlázott összeg aránylik a Szolgáltatási szerzôdés szerinti maximális bánatpénz összegéhez. (Ha a maximális bánatpénz összege a szolgáltatási szerzôdésbôl egyértelmûen nem azonosítható, akkor a szolgáltatás teljes díja tekintendô annak.) Az így meghatározott szolgáltatási összegbôl kerül levonásra a mindenkori önrészesedés összege.

12. MIT TÉRÍT MEG A BIZTOSÍTÓ LEMONDÁS VAGY MÓDOSÍTÁS ESETÉN?

Szolgáltatás lemondása, illetve módosítása esetén a Biztosító a Szolgáltató által a Vevô részére – a Szolgáltatásra vonatkozó szerzôdés feltételeinek megfelelôen – bánatpénzként leszámlázott összeget, vagy módosítás esetén – legfeljebb az azonos idôpontban való lemondás esetén esedékes bánatpénz összegéig – a módosítás számlával igazolt költségét téríti meg az önrészesedés levonásával. Módosítás esetén a Biztosító szolgáltatása kizárólag az azonos helyszínre, idôtartamra és szolgáltatási színvonalra vonatkozó módosítási költségekre terjed ki, és nem vonatkozik a drágább helyszín, a hosszabb idôtartam vagy a magasabb, illetve komplexebb szolgáltatási színvonal miatt felmerült többletköltségekre.

13. MÓDOSÍTÁS ESETÉN AZ ÚJ SZOLGÁLTATÁSRA KITERJED-E A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET?

Módosításra vonatkozó biztosítási szolgáltatás teljesítése esetén a Biztosító kockázatviselése a módosított szolgáltatásra vonatkozóan nem terjed ki, arra vonatkozóan további szolgáltatást nem vállal. A módosított szolgáltatásra vonatkozóan új szerzôdés köthetô (a Biztosító

9.5. Szolgáltatás-táblázat	Maximális biztosítási összegek és az önrészesedés mértéke (Ft)
Biztosítási termék neve	Storno Kombi Európa	Storno Kombi Maxi	Storno Basic
Biztosítás megkötésére vonatkozó korlátozás:	kizárólag Európa vagy Horvátország-Szlovénia területi hatályra létrejött utasbiztosítási szerzôdés kiegészítéseként köthetô	kizárólag utasbiztosítási szerzôdés kiegészítéseként köthetô	önállóan köthetô
Maximális biztosítási összeg foglalásonként és biztosítási eseményenként:	2 400 000	6 000 000	2 000 000
Ezen belül a maximális biztosítási összeg Résztvevô személyenként:	800 000	3 000 000	500 000
Ezen belül maximális biztosítási összeg repülôjegy-kiállítás szolgáltatási díjára (Ticket Service Fee) vonatkozóan repülôjegyenként	15 000	15 000	15 000
Önrészesedés:
– ha a biztosítási esemény a Résztvevô (utas) Covid-19 megbetegedése vagy a Résztvevô (utas) sürgôsségi kórházi fekvôbeteg-gyógykezelése, elhalálozása, vagy a következô típusú baleseti sérülései: csonttörés, szalagszakadás, legalább III. fokú égési sérülés	0%	0%	20%
– minden más esetben	10%	10%	20%
Szolgáltatások:
– szolgáltatás lemondása vagy módosítása	igen	igen	igen
– szolgáltatás megszakítása	igen	igen	igen

által megtérített módosítási költségek nélkül, melyre az új szerzôdés kockázatviselése nem terjed ki).

14. MIT TÉRÍT MEG A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁS MEGSZAKÍTÁSA ESETÉN?

Szolgáltatás megszakítása esetén a Biztosító megtéríti a Xxxx által a Szolgáltatás kezdetét megelôzôen kifizetett, a biztosítási esemény bekövetkezése miatt igénybe nem vett szolgáltatások idôarányos ellenértékét.

15. VÍZUM-KÖLTSÉGEKRE VONATKOZIK-E A TÉRÍTÉS?

A Biztosító szolgáltatása vízum költségére kizárólag akkor terjed ki, ha az kizárólag a lefoglalt utazási szolgáltatás tartamára, de legfeljebb az azt követô fél évre érvényes.

16. VAN-E VALAMILYEN TOVÁBBI KORLÁTOZÁS A SZOLGÁLTATÁS ÖSSZEGÉRE VONATKOZÓAN?

A Biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítási szerzôdések és biztosítottak számától függetlenül legfeljebb 300 millió forintot térít meg.

17. MILYEN NYELVEN VÁLLALJA A KAPCSOLATTARTÁST A BIZTOSÍTÓ?

A Biztosító és segítségnyújtó szolgálata a Biztosítottal, illetve a Vevô megbízásában eljáró személlyel történô kapcsolattartást magyar vagy angol nyelven vállalja. Vitás esetben a magyar nyelven tett nyilatkozatok az irányadóak.

18. HOGYAN ÉS MIKOR KELL A SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ IGÉNYT BEJELENTENI A BIZTOSÍTÓ FELÉ?

18.1. A Vevônek vagy a Résztvevônek a biztosítási esemény bekövetkezését legfeljebb 24 órán belül – az ebben való akadályoztatás esetén az akadály megszûnését követôen késedelem nélkül – be kell jelentenie az EUB-Assistance vagy a Biztosító felé az alábbi adatok megadásával:

– a lemondott Szolgáltatás idôpontja, a szolgáltató neve, és címe

– a Szolgáltatásra vonatkozó szerzôdés szerzôdôjének, neve és címe,

– a lemondott Xxxxxxxxx(k) neve,

– a Szolgáltatás lemondásának, vagy megszakításának oka, pontosan meghatározva,

– ha a Szolgáltatás lemondásának, vagy megszakításának oka valamely személy betegsége vagy balesete, akkor a beteg vagy balesetet szenvedett személy neve, címe, telefonszáma – ahol a bejelentést követô 5 napon belül bármikor elérhetô, valamint az egészségügyi ellátást végzô szolgáltató (pl. orvos, kórház) neve és elérhetôsége,

– bejelentô neve, címe és telefonszáma

18.2. Ha a lemondás oka baleset, vagy betegség, akkor a Biztosítónak jogában áll a lemondás indokoltságát a Biztosító által megbízott orvos szakértô – személyes vizsgálat alapján adott – szakvéleménye alapján megvizsgálni.

18.3. A Vevô köteles a Biztosító által megjelölt idôpontban az orvosi vizsgálat elvégzése céljából rendelkezésre állni, illetve gondoskodni arról, hogy balesettel vagy betegséggel érintett személy rendelkezésre álljon. A Biztosító kérése alapján elvégzett orvosi vizsgálat költségei (kizárólag az orvos munkadíja, az esetleges diagnosztikai vizsgálatok és a vizsgált személy utazási költségei) a Biztosítót terhelik.

18.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a Szerzôdô, illetve a Vevô a biztosítási esemény bekövetkezését a fent megadott határidôben az EUB-Assistance, vagy a Biztosító részére nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

18.5. Ha a Szerzôdô, vagy a Vevô által a Biztosító felé tett nyilatkozatok indokolatlanul eltérnek egymástól, vagy az eltérés ésszerû, illetve tényszerû indoka nem igazolt, úgy a Biztosító a korábban tett nyilatkozatot fogadja el valósnak.

19. MILYEN KÁRMEGELÔZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGEI VANNAK A BIZTOSÍTOTTNAK?

19.1. A Biztosított köteles bármely tevékenységének végzése során az általában elvárható gondossággal eljárni.

19.2. Baleset bekövetkezésekor vagy betegség tüneteinek jelentkezésekor legkésôbb 1 napon belül orvosi segítséget kell igénybe vennie, és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatnia kell.

19.3. Ha a Vevô a kockázatviselés tartama alatt külföldre utazik, úgy köteles az utazási területre vonatkozóan az NNK által elôírt egészségügyi megelôzô intézkedéseket megtenni, így pl. a szükséges védôoltásokat,

megelôzést szolgáló gyógyszereket a megfelelô idôpontban és adagolás szerint bizonyítható módon igénybe venni.

19.4. A Vevô köteles a Szolgáltatást a lemondásra okot adó körülmény bekövetkezését követô legfeljebb 1 munkanapon belül a szolgáltatónál lemondani. A Biztosító kizárólag a Vevôt ezen idôpontban terhelô bánatpénz-fizetési kötelezettségnek megfelelôen szolgáltat.

19.5. Kármegelôzést szolgáló tevékenységek költségének megtérítését a biztosító nem vállalja.

19.6. A kárenyhítés teljeskörûen igazolt és szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. A szerzôdô fél és a biztosított a biztosító elôírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kizárás szabályai a kárenyhítésre is alkalmazandók.

20. MILYEN DOKUMENTUMOKAT KELL BENYÚJTANI A KÁRRENDEZÉSHEZ?

20.1. A szolgáltatási igény elôterjesztésekor a Szerzôdônek vagy a Vevônek az alábbiakban felsorolt iratokat kell benyújtania – a biztosítási események típusa szerint meghatározva:

20.2. ÁLTALÁNOS – a biztosítási esemény jellegétôl függetlenül szükséges:

(1) más biztosítónál azonos biztosítási érdekre megkötött és a biztosítási esemény napján is hatályos biztosítási szerzôdésre vonatkozó kötvényt, vagy más – a biztosítási jogviszonyt – igazoló dokumentumot

(2) a Biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul, és a valóságnak megfelelôen kitöltött és a Vevô vagy meghatalmazottja által aláírt szolgáltatási igénybejelentôt, vagy a Biztosító weblapján a következô linken elérhetô elektronikus adatlapot: https://eub.hu/online- karbejelentes/,

(3) a biztosítási díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy banki kivonatot,

(4) a Szolgáltatásra vonatkozó szerzôdést, valamint a szolgáltató által a Szolgáltatás lefoglalását visszaigazoló dokumentumot, amely tartalmazza a Szolgáltatás jellegét és idôpontját, a Résztvevôk nevét,

(5) a lefoglalt Szolgáltatás ellenértékére vonatkozó számlát, valamint azt a bizonylatot vagy banki kivonatot, amely igazolja, hogy a Vevô a Szolgáltatás ellenértékét a szolgáltató felé megfizette,

(6) szolgáltatás lemondása esetén a Szolgáltató által a bánatpénzre vonatkozóan kiállított számlát, amely tartalmazza az igénybe nem vett szolgáltatás idôpontját, a lemondott Résztvevôk és a szolgáltatás azonosítására szolgáló adatokat, a bánatpénz összegét, és a lemondás idôpontját,

(7) szolgáltatás idôpontjának módosítása esetén, a módosítási költségekre vonatkozó számla, és a befizetést igazoló bizonylat. Ebben az esetben továbbá – ha az a szolgáltatói szerzôdésbôl egyértelmûen nem állapítható meg – a szolgáltató igazolása arra vonatkozóan, hogy azonos idôpontban történô lemondás esetén a Vevôt legfeljebb milyen összegû bánatpénz-fizetési kötelezettség terhelte volna,

(8) repülôjegy lemondása esetén a Szolgáltató (pl. légitársaság) igazolását a lemondás idôpontjáról és arról, hogy a szolgáltatást mely Résztvevôk nem vették igénybe, valamint a repülôjegy ellenértékének a vissza nem téríthetô részérôl,

(9) a Vevô által a Szolgáltató felé írásban benyújtott lemondást,

(10) az igénybe nem vett szolgáltatásra vonatkozóan a Szolgáltató által kiállított, sértetlen és hiánytalan utalványt (voucher) és/vagy repülôjegyet,

(11) Szolgáltatásra jogosító belépôjegy esetén a jegy eredeti példányát, vagy – elektronikus jegy vagy bármely, a Vevô által nyomtatott jegy esetében – a Szolgáltató igazolását arra vonatkozóan, hogy a jegy letiltásra került, tehát az a továbbiakban nem használható fel a szolgáltatás igénybevételére vagy – a rendezvényt (pl. elôadás, mérkôzés) követôen kiállított igazolás esetén –, hogy a jegyet a szolgáltatás igénybevételére nem használták fel, valamint mindkét esetben arról, hogy az adott jegyre vonatkozóan díjvisszatérítés történt-e és ha igen, akkor milyen összegben.

20.3. BETEGSÉG VAGY BALESET:

(1) háziorvosi naplóbejegyzést; szakorvosi leletet, vagy kórházi zárójelentést, amelyeknek tartalmazniuk kell az alábbi adatokat:

– elvégzett vizsgálatok, diagnózis, javasolt kezelés,

– idült (krónikus) betegség esetén: az észlelt tünetek miben térnek el a beteg elôzô állapotához képest, az adott betegséggel összefüggésben a foglalást megelôzô egy évben az adott személy mikor járt orvosnál, milyen panaszokkal és milyen kezelést kapott (orvosi ellátásokra vonatkozó teljes körû orvosi dokumentáció, orvosi napló másolata és vizsgálati leletek),

– az orvosi vizsgálat idôpontjában elôreláthatóan mikorra várható a beteg állapotában olyan javulás, hogy a Szolgáltatás igénybe vételére (pl. utazáson való részvételre) – orvosi szempontból – alkalmassá válik,

– orvosi naplószám, illetve esetszám, vagy számítógépes adatrögzítés esetén a kezeléssel kapcsolatos adatok kinyomtatva,

– dátum, az orvos pecsétszáma és munkahelyi azonosító megnevezése,

(2) szakorvosi ellátás esetén az elszámolási nyilatkozatot, magánellátás esetén az ellátás ellenértékeként fizetett díjról kiállított számlát és befizetési bizonylatot,

(3) ha a lemondás vagy a megszakítás oka valamely személy betegsége vagy balesete, akkor az adott személy – vagy arra jogosult hozzátartozójának

– nyilatkozatát arról, hogy felmenti a kezelését végzô orvosokat és egészségügyi intézményeket a biztosító szolgáltatásának elbírálásához szükséges adatok tekintetében a titoktartási kötelezettségük alól,

(4) a célterületre vonatkozóan elôírt megelôzô jellegû kezelések igazolására: az oltási könyv, a gyógyszer kiváltására vonatkozó számla, illetve fizetési bizonylat másolatát.

20.4. TERHESSÉG ISMERTTÉ VÁLÁSA:

– terhességgel összefüggô szolgáltatási igény esetén a terhességet elôször megállapító nôgyógyász szakorvos által kiállított orvosi dokumentumot, valamint az illetékes védônôi szolgálat által kiállított terhesgondozási/várandósgondozási kiskönyvet.

20.5. HALÁLESET:

– halotti anyakönyvi kivonatot.

20.6. VEVÔ (A SZOLGÁLTATÁS JOGOSULTJA) ELHALÁLOZÁSA ESETÉN:

– a Vevô halála esetén a jogerôs hagyatékátadó végzést, vagy annak olyan kivonatos másolatát, illetve kiadmányát, amely egyértelmûen tartalmazza az örökös(ök) megjelölését, és a közjegyzô adatait, vagy öröklési bizonyítványt.

20.7. VAGYONTÁRGYAT VAGY DOKUMENTUMOKAT ÉRINTÔ KÁR:

(1) a Résztvevô vagyontárgyát érintô kár esetén a kár bekövetkezését, mértékét és a káresemény körülményeit dokumentáló rendôrségi, tûzoltósági, és/vagy biztosítói igazolást,

(2) dokumentumok eltulajdonítása esetén a rendôrségen tett bejelentés jegyzôkönyvét.

20.8. KÖZLEKEDÉSI BALESET

– közlekedési baleset esetén a balesetrôl felvett rendôrségi jegyzôkönyvet.

20.9. MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE

– a munkaviszonyra vonatkozó munkaszerzôdés másolatát, a munkáltató által az utolsó munkában töltött napon kiállított hivatalos munkaviszony- igazolás másolatát, a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó dokumentumot (a munkáltató indoklással ellátott felmondását vagy – a Biztosító által erre a célra rendszeresített – hiánytalanul kitöltött és a munkáltató által is aláírt adatlapot).

20.10. SIKERTELEN ÉRETTSÉGI VIZSGA

– sikertelen érettségi vizsga esetén az illetékes oktatási intézmény hivatalos igazolását a sikertelen vizsga idôpontjáról, és a lehetséges pótvizsga idôpontokról.

20.11. TANUKÉNT TÖRTÉNÔ IDÉZÉS

– tanúként történô bírósági vagy hatósági idézés esetén az errôl szóló végzés másolatát, valamint annak igazolását, hogy a bíróság vagy hatóság a személyes megjelenés alól nem adott felmentést.

20.12. HÁZASSÁGI PER

– házassági perrel kapcsolatos igény esetén az ennek tényét és idôpontját egyértelmûen alátámasztó hivatalos dokumentumokat.

21. MILYEN HATÁRIDÔVEL NYÚJTJA A SZOLGÁLTATÁST A BIZTOSÍTÓ?

21.1. A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétôl számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésôbb a szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül a biztosítási szolgáltatásra jogosult személynek:

(a) kellôen megindokolt javaslatot tenni a szolgáltatására azokban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezettségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerûen megállapította, vagy

(b) indokolással ellátott választ adni a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre azokban az esetekben, amikor a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmû vagy a teljes szolgáltatását összegszerûen nem állapította meg.

21.2. Ha a Biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a Biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetôleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

22. MIKOR MENTESÜL A BIZTOSÍTÓ A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓL?

22.1. A Biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:

(1) a Szerzôdô vagy a Vevô vagy a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezetô tisztségviselôjük, vezetô állású munkavállalójuk okozta,

(2) a Szerzôdô vagy a Vevô valamely kármegelôzési és/vagy kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

22.2. A Biztosító a súlyos gondatlanság fennállását a konkrét eset összes körülményét értékelve mérlegeli. Mindezek alapján a súlyos gondatlanság megvalósulásának értékelése során a Biztosító a következô körülményeket veheti figyelembe:

(1) ha a biztosítási eseményt szenvedélybetegség, vagy gyógyszer-, alkohol-, drog túladagolás okozta,

(2) a biztosítási esemény bekövetkezése idején fennálló alkoholos állapot,

(3) kábítószer-, kábító hatású anyag-, illetve gyógyszer-fogyasztása, kivéve, ha azokat a kezelôorvos elôírására, az elôírásnak megfelelôen alkalmazták,

(4) érvényes forgalmi engedéllyel nem rendelkezô gépjármû vezetése, vagy olyan gépjármû vezetése, amelyhez szükséges érvényes vezetôi engedéllyel a gépjármûvet vezetô személy nem rendelkezik,

(5) a végzett tevékenységre vonatkozó – a tevékenység végzésének helye szerint illetékes – hatóság vagy az adott létesítmény üzemeltetôjének elôírásainak, munkavégzés esetén az adott tevékenységre vonatkozó baleset-megelôzési és szakmai szabályok, sporttevékenységnél pedig az adott sportágra vonatkozóan általánosan elfogadott szabályok be nem tartása (pl. védôfelszerelés hiánya).

23. MILYEN ESEMÉNYEK KIZÁRTAK

A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉBÔL?

23.1. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egészben vagy részben:

(1) kóros elmeállapot,

(2) ionizáló sugárzás,

(3) nukleáris energia,

(4) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lázadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvillongások, felkelés,

(5) öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet,

(6) Résztvevô szenvedélybetegsége, vagy gyógyszer-, alkohol-, drog túladagolása vagy elvonás

(7) bármely fegyver használata,

(8) Szolgáltatás igénybe vevôjének alkoholos állapota,

(9) Szolgáltatás igénybe vevôjének kábítószer-, kábító hatású anyag-, illetve gyógyszer-fogyasztása, kivéve, ha azokat a kezelôorvos elôírására, az elôírásnak megfelelôen alkalmazták

(10) pszichiátriai és pszichés megbetegedések,

(11) kontrollvizsgálat, utókezelés,

(12) olyan betegség vagy baleset, amely miatt kizárólag fizioterápiás kezelést, akupunktúrát, gyógytornász vagy természetgyógyász által nyújtott kezelést alkalmaztak. Ez alól kivételek azok az esetek, amikor a fenti kezelések valamelyikét elôzetes orvosi vizsgálat alapján, az orvos javaslatára alkalmazták.

(13) szexuális úton terjedô betegségek, szerzett immunhiányos betegségek (pl. AIDS), illetve ezzel összefüggô betegségek,

(14) terhesség vagy annak szokásos terhességi tünetei, kivéve a 20.4. pontban meghatározott esetben és idôpontig,

(15) terhességi komplikációk esetében sem terjed ki a kockázatviselés a terhességgel vagy szüléssel kapcsolatos lemondásra vagy megszakításra, ha:

(16) a Szolgáltatás vége a terhesség 29. hetét követô idôpontra esik,

(17) ha az adott Szolgáltatás igénybe vétele zavartalan terhesség mellett is orvosilag ellenjavallt lett volna, és a Szolgáltatást a terhesség tényének ismeretében vagy a 10. terhességi hetet követôen foglalták,

(18) munkaviszony megszûnése, ha:

(19) arra olyan munkáltatónál kerül sor, amelynél a kockázatviselés kezdetének idôpontjában csôd-, vagy végelszámolási eljárás volt folyamatban, illetôleg a munkáltatóval szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, melynek alapján a felszámolás elrendelésre is került,

(20) ha a munkáltatói jogok gyakorlója a Vevô vagy a Résztvevô közeli hozzátartozója vagy a Vevô vagy a Résztvevô az adott munkáltatónál a Ptk.8:2. § szerinti többségi befolyással rendelkezik,

(21) a munkaviszony próbaidô alatt bekövetkezô megszûnésére,

(22) arra munkáltató általi rendes felmondással kerül sor öregségi-, illetve rokkantság miatti nyugdíjazással összefüggésben,

(23) arról a Résztvevônek a kockázatviselés kezdetét megelôzôen már tudomása volt.

23.2. Ha a szerzôdés egészségi kockázat elbírálás (egészségi nyilatkozat vagy orvosi vizsgálat) nélkül jött létre, a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a megbetegedésekre vagy balesetekre:

(1) amelyek oka egészben vagy részben lemondás esetén a biztosítás

kezdete, illetve a Szolgáltatás foglalása elôtt, megszakítás esetén a kockázatviselés kezdete elôtt fennálló egészségi állapot (pl. betegség, panasz, tünet),

(2) melyekkel az a személy, aki miatt a Szolgáltatást lemondták, vagy aki miatt a Szolgáltatás megszakítása bekövetkezett, a kockázatviselés kezdetét vagy a Szolgáltatásra vonatkozó szerzôdés megkötését megelôzô egy éven belül orvosi kezelés alatt állt, vagy ez orvosi szempontból szükséges lett volna, függetlenül a betegség diagnosztizálásának idôpontjától,

(3) amelyek összefüggésben állnak a Szolgáltatás igénybe vevôjének a Biztosító kockázatviselését megelôzôen megállapított maradandó egészségkárosodásával.

24. MILYEN JELLEGÛ KÁROK KIZÁRTAK A KOCKÁZATVISELÉSBÔL?

24.1.A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki továbbá:

(1) illetékek („tax”) vagy fakultatív programok összegére, kivéve, ha az utazási szerzôdés szerint ez az összeg lemondás esetén nem visszatéríthetô és a biztosítási díj megállapításakor ezt figyelembe vették,

(2) következményi és nem vagyoni károkra.

24.2. Ha a Résztvevô hazautazásának, illetve hazaszállításának költségét a Biztosító – külön utasbiztosítási szerzôdés alapján – megtéríti, akkor a Szolgáltatás megszakítása esetén a Vevô a Szolgáltatási díj hazautazást fedezô díjrészének visszatérítésére nem jogosult.

24.3. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre sem, ha az illetékes hatóság a Szolgáltatás igénybevételéhez szükséges utazás során érintett valamely országba történô beutazáshoz szükséges engedély kiadását megtagadja, vagy az utazási szolgáltatás tervezett kezdetéig nem teljesíti, illetve a Résztvevô az utazáshoz szükséges személyi iratokkal az utazás tervezett kezdetekor nem rendelkezik (kivéve biztosítási esemény miatt), vagy ezek érvénytelenek.

24.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a kármegelôzést szolgáló intézkedések költségeinek megtérítésére.

24.5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki azon károkra, amelyek a 17. pontban részletezett kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség a Résztvevô általi elmulasztása miatt keletkeznek.

25. MIKOR SZÛNIK MEG A SZERZÔDÉS? MIKOR JOGOSULT A SZERZÔDÔ DÍJVISSZATÉRÍTÉSRE?

25.1. A szerzôdés és ezzel a biztosító kockázatviselése megszûnik a következô esetekben:

(a) a biztosítási szerzôdésben meghatározott lejárati idôpontban,

(b) a Vevô halála esetén,

(c) ha a Szerzôdô díjvisszatérítési igénnyel él, a díjvisszatérítési igény benyújtásának napján, illetve abban az idôpontban, amikortól kezdôdô idôtartamra vonatkozóan a Biztosító visszafizeti a díjat.

25.2. A Szerzôdô jogosult a biztosítási szerzôdést annak tartama alatt díjvisszatérítési igény formájában azonnali hatállyal felmondani az alábbiak szerint:

(1) A Biztosító a biztosítási díj teljes összegû visszatérítését abban az esetben vállalja, ha a Szerzôdô a díjvisszatérítésre vonatkozó írásbeli igényét legkésôbb a kockázatviselés kezdete elôtti napon (a bánatpénz- sáv elsô napját megelôzôen) írásban bejelenti, és minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a biztosítási szerzôdés létrejött.

(2) Részleges díjvisszatérítést a Biztosító abban az esetben vállal, ha a díjvisszatérítésre vonatkozó igényt a Szerzôdô a kockázatviselés tartamának utolsó napját megelôzôen írásban bejelenti, és a Vevô írásban nyilatkozik arról, hogy a Biztosítóval szemben az adott biztosítási szerzôdésbôl eredô szolgáltatási igénye nincs, valamint minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a biztosítási szerzôdés létrejött. A Biztosító által visszatérített összeg a díjvisszatérítési igény benyújtásának napját követô naptól a biztosítási szerzôdés lejáratáig járó idôarányos biztosítási díj.

26. MEDDIG TART AZ ELÉVÜLÉSI IDÔ?

26.1. A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények 2 év elteltével évülnek el.

26.2. Az elévülési idô a következô idôpontokban kezdôdik:

(1) a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

(2) a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követô 15. napot követô napon,

(3) a biztosítási esemény bejelentése esetén, ha a biztosító által igényelt iratcsatolás vagy információszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követô napon, határidô hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétôl számított 30. napot követô napon,

(4) egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

27. VANNAK-E A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTÔL ÉS A KORÁBBI SZERZÔDÉSI FELTÉTELEKTÔL ELTÉRÔ SZABÁLYOK?

Jelen szerzôdési feltételekben a Polgári Törvénykönyvtôl és a korábbi általános szerzôdési feltételektôl eltérô szabályok a következôk:

A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények 2 év elteltével évülnek el, mellyel a Biztosító eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésétôl.

28. MELYEK A JELEN SZERZÔDÉSI FELTÉTELEKBEN ÁLTALÁNOSAN HASZNÁLT FOGALMAK?

(1) Baleset: Az a hirtelen fellépô, egyszeri, külsô fizikai és/vagy kémiai behatás, amely az érintett személyt akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri és a biztosítás tartama alatt szakorvos által igazolt olyan anatómiai károsodást okoz, amely akut módon célirányos gyógyító beavatkozást indokol.

(2) Bánatpénz: az az összeg, amely a Vevôt a Szolgáltatásra vonatkozó szerzôdés alapján terhel, ha a Szolgáltatást a Vevô lemondja.

Repülôjegy vásárlása esetén a Bánatpénz

(a) a repülôjegynek a légitársaság szerzôdési feltételi alapján vissza nem téríthetô díja,

(b) a vissza nem téríthetô reptéri illeték, valamint a repülôjegy- kiállítás szolgáltatási díja (Ticket Service Fee), feltéve, hogy ezek a Szolgáltatási díj részét képezik, és a biztosítási díj ezen Szolgáltatási díj alapján került megfizetésre.

(3) Bánatpénz-sáv: Az az idôszak, amelynek tartama alatt a Vevô csak Bánatpénz fizetés terhe mellett mondhatja le a Szolgáltatást.

(4) Biztosítási esemény: azon – a kockázatviselés kezdetéhez képest jövôbeni okkal okozati összefüggésben a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezô – események köre, melyek bekövetkezése esetén a Biztosító jelen feltételben meghatározott szolgáltatások teljesítését vállalja, feltéve, hogy a Biztosító kockázatviselési kötelezettségét korlátozó valamely egyéb körülmény nem áll fenn (pl. kizárások, mentesülések esetei), és az adott esemény(ek) a biztosítási szerzôdés területi hatályán belül következtek be.

(5) Biztosítási szerzôdés: a kötvény és az abban meghatározott biztosítási feltételek együttesen.

(6) Elemi kár: jelen feltételek vonatkozásában elemi kárnak minôsül: villámcsapás, vihar, jégverés, sziklaomlás, kôomlás, lavina, földcsuszamlás, felhôszakadás, árvíz, földrengés, melynek bekövetkezése az adott helyszínen az illetékes szakhatóság által dokumentált.

(7) Kórház: Az egészségügyi ellátás országában illetékes hatóság és szakmai felügyelet által engedélyezett fekvôbeteg ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi felügyelet alatt áll. Nem minôsülnek kórháznak a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdôk, gyógyüdülôk, alkohol- és kábítószer-elvonó intézmények, illetve kórházak fenti jellegû szolgáltatást nyújtó osztályai.

(8) Kötvény: a biztosító által a Szerzôdô részére hozzáférhetôvé tett írásbeli fedezetigazolás, amely tartalmazza a szerzôdés lényeges tartalmát, így különösen a szerzôdô felekre, a biztosítás tartamára és területi hatályára, díjára, a biztosítási összegre és az alkalmazott biztosítási feltételekre vonatkozó adatokat.

(9) Közeli hozzátartozó: Jelen feltételek alkalmazásában közeli hozzátartozó a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô, valamint a testvér.

(10) Lakóhely: az a lakcím, ahol az érintett személy életvitelszerûen lakik.

(11) Online szerzôdéskötô rendszer: a biztosító használatában álló, vagy általa jóváhagyott elektronikus szerzôdéskötô alkalmazások, amelyek alkalmasak a biztosítási szerzôdés megkötésére. Az online szerzôdéskötô rendszer használatával létrejött biztosítási szerzôdés írásbeli szerzôdés, arról a biztosító kötvényt állít ki és azt a szerzôdésre vonatkozó biztosítási feltételekkel együtt a szerzôdô fél részére hozzáférhetôvé teszi.

(12) Orvos: Az adott gyógykezelés jellegéhez szükséges szaktudást igazoló humán orvosi diplomával rendelkezô és az ellátás helyének hatósági elôírásai szerint orvosnak minôsülô személy, aki az adott típusú egészségügyi ellátás végzéséhez a szükséges – az ellátás helyén illetékes hatóság és/vagy szakmai felügyelet által kiállított – hatósági engedélyekkel rendelkezik és az ellátás helyén az orvosokra vonatkozó országos nyilvántartásban szerepel. A biztosítási feltételek szempontjából nem minôsül orvosnak – abban az esetben sem, ha az elôbbi feltételeknek megfelel – a Vevô vagy az a személy, akinek az egészségi állapotával összefüggésben következik be a biztosítási esemény, vagy bármely hozzátartozójuk, illetve velük közös háztartásban élô személyek. Orvosi ellátásnak kizárólag orvos által végzett egészségügyi ellátás tekinthetô.

(13) Orvosi szakvélemény: írásos orvosi dokumentáció, mely tartalmazza a diagnózist, az orvosi kezelés idôpontját és részletes leírását, az elvégzett vizsgálatok leleteit (képalkotó vizsgálatok esetén azok leírását is), valamint az ellátó intézmények, orvosok egyértelmû megjelölését.

(14) Sürgôsségi (orvosi) ellátás: az a hiteles orvosi szakvéleménnyel igazolt orvosi ellátás, amelyet az alábbi okok valamelyike miatt vesz igénybe az adott személy:

(a) az azonnali orvosi ellátás elmaradása elôreláthatóan az adott személy életét, illetve testi épségét veszélyeztetné, vagy az adott személy egészségében, illetve testi épségében helyrehozhatatlan károsodást okozna,

(b) az adott személy betegségének tünetei (eszméletvesztés, vérzés, heveny fertôzô megbetegedés, magas láz, hányás, stb.) alapján azonnali orvosi ellátásra szorul,

(c) az adott személy a kockázatviselés tartama alatt hirtelen bekövetkezett súlyos egészségkárosodása miatt azonnali orvosi ellátásra szorul,

(d) baleset folytán azonnali orvosi ellátásra szorul.

(15) Szolgáltatás valamely utazási szolgáltatás, pl. légi, vízi vagy földi utasszállítás, szálláshely-szolgáltatás, vagy az ezekhez kapcsolódó kiegészítô vagy önállóan nyújtott szolgáltatások (pl. idegenvezetés, jármû-bérbeadás, belépôjegy mûvészeti- vagy sportrendezvényre), melyek Vevô vagy Résztvevô általi lemondása vagy megszakítása esetére jelen biztosítási szerzôdés azonosíthatóan fedezetet nyújt.

(16) Szolgáltatás foglalása: ha a Szolgáltató a Szolgáltatásra vonatkozóan létrejött szerzôdés alapján a Vevô megrendelését a nyilvántartó rendszerében bizonyíthatóan rögzítette és azt írásban visszaigazolta (pl. repülôjegy kiállításra került, szállásadó foglalási rendszerében bizonyíthatóan rögzítették a foglalást a megrendelésnek megfelelô paraméterekkel és ezt írásban visszaigazolták), valamint a Vevô a Szolgáltatás ellenértékének legalább az elsô részletét – a szerzôdésben elôírt mértékben – a Szolgáltató felé megfizette

(17) Szolgáltatásra vonatkozó szerzôdés: a Vevô megrendelése alapján a Vevô és a Szolgáltató, vagy annak képviselôje között a Szolgáltatás fajtája szerint jogszabály által elôírt formában létrejött szerzôdés, amely tartalmazza különösen a Szolgáltatás megnevezését, a Szolgáltatás kezdetének idôpontját, tartamát, fôbb jellemzôit és a Résztvevôk felsorolását, valamint a szerzôdô felek jogait és kötelezettségeit szerzôdés-módosítás, illetve lemondás esetére.

(18) Szolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely a Szolgáltatás teljesítését a Szolgáltatásra vonatkozó szerzôdés alapján jogszerûen vállalja (utazási szolgáltatás esetén az utazásszervezô, légi, vízi vagy földi utasszállítás esetén a személyszállítást végzô vállalkozás, szálláshely-szolgáltatás esetén a szálláshely-szolgáltató, rendezvény belépôjegyének vásárlása esetén a belépôjegy értékesítôje).

(19) Szolgáltatás kezdete:

– a biztosítási fedezet alá vont szolgáltatások közül az idôben legkorábbi szolgáltatás igénybevételének kezdete,

– valamely menetrendszerû, vagy az utazási szerzôdésben szereplô ütemezés szerint közlekedô jármûvel (pl. vonat, busz, repülô, hajó) történô utazás esetén az az idôpont, amikor a jármû – a Résztvevô beszállását követôen – az induló állomásról elindult.

– csak szállás foglalása esetén a szolgáltatás kezdete a szállás elfoglalásának idôpontja.

(20) Terrorcselekmény: olyan erôszakos, erôszakkal fenyegetô, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

(21) Foglalási limit: Egy adott szolgáltatási szerzôdésben (foglalásban) szereplô összes Résztvevôre és szolgáltatásra együttesen vonatkozó maximális biztosítási összeg.

Európai Utazási Biztosító Zrt.

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉSRE

VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Hatályos: 2023. március 5-tôl

Európai Utazási Biztosító Zrt. • Általános Információ – EUB ügyfélszolgálat: 1132 Budapest, Váci út 36-38. • Tel.: +36 1 452 3580 • www.eub.hu • ugyfelszolgalat@eub.hu

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerzôdés megkötésére irányuló ajánlatával az Európai Utazási Biztosító Zrt-hez fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fôbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrôl, felügyeleti szervünk megnevezésérôl és székhelyérôl, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Pénzügyi Békéltetô Testülethez való elôterjesztésének a lehetôségérôl, a bírói út igénybevételérôl, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képezô – adatait a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elôtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerzôdéskötési szándékát kifejezô jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerzôdésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat is.

Jelen Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerzôdésre vonatkozó általános rendelkezések (a továbbiakban: Ügyféltájékoztató) a fentieken túl tartalmazza a létrejött biztosítási szerzôdésre vonatkozó általános rendelkezéseket is.

Az Ügyféltájékoztatóban foglalt rendelkezéseken túl a biztosítási szerzôdéssel létrejövô jogviszony tartalmát képezik továbbá – a biztosítási szerzôdés típusától függôen – a biztosításra vonatkozó általános szerzôdési feltételek, az egyes biztosítási szerzôdésre vonatkozó különös és kiegészítô szerzôdési feltételek (a továbbiakban együtt: biztosítási feltételek), valamint a szerzôdô/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai.

A jelen Ügyféltájékoztatóban, valamint a biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

I. A Biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok

Az Európai Utazási Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság 1997. január 1-jén kezdte meg mûködését a magyar biztosítási piacon.

A társaság az IVASS által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplô Generali Csoporthoz tartozik. A társaság neve: Európai Utazási Biztosító Zrt.

A társaság alaptôkéje (jegyzett tôkéje): 400 000 000 Ft

Alap (jegyzett) tôke ténylegesen rendelkezésre bocsátott összege:

400 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1132 Budapest, Váci út 36–38. A székhely állama: Magyarország Cégjegyzékszáma: 01-10-043228

Adószáma: 12185960-4-44

ÁFA csoportazonosító száma: 17780058-5-44 Nyilvántartja: a Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága Fô tevékenységi köre: nem-életbiztosítás

A társaság cégformája: részvénytársaság

Mûködési módja: zártkörû

Telefon: (36-1) 452-3580,

Fax: (36-1) 452-3312.

A társaság tulajdonosai:

Generali Biztosító Zrt. 61%

ERGO Reiseversicherung AG, München 26% Europäische Reiseversicherung AG, Bécs 13%

A biztosító 2016. január 1-jétôl kezdôdôen évente jelentést tesz közzé a fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés a biztosító honlapján (https://eub.hu/) érhetô el.

II. Ügyfélszolgálat

A biztosítási szerzôdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával, kérjük, forduljon bizalommal ügyfélszolgálati irodánkhoz, ahol készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Az Ügyfélszolgálat elérhetôségei Telefonszám: (1) 452-3580

Fax: (1) 452-3312

E-mail: ugyfelszolgalat@eub.hu

Ügyfélszolgálat címe: 1132 Budapest, Váci út 36–38. További információhoz juthat a www.eub.hu címen is.

III. Panaszügyintézés

A biztosító, a biztosító ügynöke, vagy a biztosító által megbízott kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy magatartására,

tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a fenti elérhetôségi címeken szóban és írásban egyaránt elôterjesztheti az alábbiak szerint:

Szóbeli panaszát személyesen a személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban hétfôtôl szerdáig, valamint pénteken 8 órától 16 óráig, csütörtökön 8.00-17:00 óra között teheti meg.

Írásbeli (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) panaszát a biztosító fenti elérhetôségein keresztül közölheti.

A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére – csütörtöki nap kivételével, amikor 8:00-20:00 óra között – ugyancsak a fenti idôpontokban biztosítunk lehetôséget.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat talál honlapunkon, illetôleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.

Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rendezésérôl szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (a továbbiakban: Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozta az uniós szintû online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi internetes oldalon érhetô el: https:// webgate.ec.europa.eu/odr

A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkezô fogyasztók (magánszemélyek), az Unióban letelepedett kereskedôkkel szemben, online szolgáltatási szerzôdéssel kapcsolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vitarendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez.

A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedôk közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerzôdések kapcsán, illetve kereskedôk között merülnek fel.

A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkezô pénzügyi szolgáltatókra, így az Európai Utazási Biztosító Zrt- re is, amennyiben a fogyasztó és a biztosító között létrejött biztosítási szerzôdést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítô weboldalán (jellemzôen biztosításközvetítô személyes közremûködése nélkül) elérhetô, szerzôdéskötést lehetôvé tévô alkalmazások igénybevételével kötötte meg. A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyarországon a Pénzügyi Békéltetô Testület jogosult. Az online vitarendezési platformról a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatót adott ki, mely az alábbi internetes oldalon érhetô el: https:// www.mnb.hu/bekeltetes/online-vitarendezesi-platform

IV. Felügyeleti Hatóság

IV.1. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Felügyelet).

A Felügyelet elérhetôségei:

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1850 Budapest Központi telefon: (36-1) 428-2600

Központi fax: (36-1) 429-8000

E-mail: info@mnb.hu

Webcím: https://www.mnb.hu/web/felugyelet

Ügyfélszolgálat címe: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.

Ügyfélszolgálat telefonszáma: (36-80) 203-776

Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: ugyfelszolgalat@mnb.hu Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (http:// www.mnb.hu/fogyasztovedelem), az ott elérhetô tájékoztatókra és összehasonlítást segítô alkalmazásokra.

IV.2. Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában a Felügyelet – kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében – ellenôrzi

a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevô fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, továbbá közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban elôírt rendelkezések, valamint

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvetô feltételeirôl és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggô szolgáltatások egyes kérdéseirôl szóló

törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá

e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerzôdés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszûnésének, továbbá a szerzôdésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti fogyasztónak minôsülô személy kezdeményezhet, abban az esetben, ha a biztosítónál panaszát már korábban elôterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizsgálása nem jogszerûen történt, vagy a biztosító válaszából egyéb, a fentiekben meghatározott jogszabályokban elôírt fogyasztói jogot sértô körülményt vélelmez.

A biztosítási szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá a szerzôdésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

V. A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása, a közvetítôi eljárás és a bírói út igénybevétele

V.1. A Pénzügyi Békéltetô Testület az MNB által mûködtetett szakmailag független testület. A biztosítási szerzôdés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elô a Pénzügyi Békéltetô Testületnél. A Pénzügyi Békéltetô Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerû, gyors, hatékony és költségkímélô érvényesítésének biztosítása érdekében.

A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy azt megelôzôen a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését, vagy a biztosítónál eredménytelenül méltányossági kérelemmel éljen.

A Pénzügyi Békéltetô Testület elérhetôségei Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.

Levélcím elszámolással, szerzôdésmódosulással kapcsolatos ügyekben:

H-1539 Budapest Pf.: 670.

Levélcím általános ügyekben: H-1525 Budapest, Pf.: 172.

Telefon: (36-80) 203-776

E-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu

A Pénzügyi Békéltetô Testület mûködésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a http:// www.mnb.hu/bekeltetes honlapon.

V.2. A permegelôzô, konfliktuskezelô, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetetô Testületi eljáráson kívül – közvetítôi eljárás is kezdeményezhetô, a közvetítôi tevékenységrôl szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

V.3. A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellôzésével bírói úton is érvényesíthetôek. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései irányadóak.

VI. A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók.

VI.1. A biztosítási titok

Biztosítási titok minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek különösen az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelôsségbiztosítási szerzôdés esetén az egészségi állapottal összefüggô adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerzôdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggô összes lényeges tény és körülmény.

VI.2. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések

Abiztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozásnélkül– haatörvénymásként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a Bit alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

– a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

VI.2.1 A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az elôkészítô eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) akárrendezéshezésamegtérítésiigényérvényesítéséhezszükségesadatok tekintetében, és az ezen adatok egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá

– a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben,

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

v) a Gfbt. szerinti e-kárbejelentô felületen megadott adatoknak a kárbejelentô alkalmazás mûködtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyûjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történô továbbítása tekintetében a MABISZ-szal szemben,

ha az a)-j), n), s) t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben

meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alapján az adó- és egyéb közterhek- kel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény ( a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

VI.2.2 A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az elôkészítô eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 164/B. § szerinti adattovábbítás.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot, valamint, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

VI.2.3 Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó elôírásoknak megfelel. A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

VI.2.4 Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása.

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás. Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a VI.2.1. pont b)

f) és j) pontjai, illetve a VI.2.2 pont a) és b) pontjai alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosító a VI.2.1. – VI.2.4., továbbá a VI.3. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

VI.2.5. A biztosító a hagyatéki eljárás jogerôs lezárásáról történô tudomásszerzés napjáig az elhunyt szerzôdô által kötött vagyonbiztosítási szerzôdéshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerzôdés díjfizetéssel történô fenntartása érdekében a biztosítási szerzôdés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerzôdési feltételekrôl, a szerzôdés díjegyenlegérôl, az esedékes díjtartozás összegérôl, valamint a szerzôdés évfordulójáról az elhunyt szerzôdô közeli hozzátartozója, illetve a vagyontárgy birtokosa részére – annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, feltéve, hogy e minôségét a kérelmezô okirattal igazolja.

A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történô

– a Bit. 143. § (5) bekezdés szerinti – adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmezô személyes adatait az adatszolgáltatást követôen öt évig, illetve – ha a Bit. 142. § (3) bekezdése szerinti idôtartam ezt meghaladja – a Bit. 142. § (3) bekezdésében meghatározott idôtartamig kezeli.

VI.2.6. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

VI.3. A veszélyközösség védelme

Tájékoztatjuk, hogy a biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében társaságunk – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a Bit. 149. §-ában biztosított felhatalmazás alapján jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt

– a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének.

Társaságunk ennek keretében,

– baleset és betegség biztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– szállítmány (beleértve árukat, poggyászokat és valamennyi más vagyontárgyat), tûz- és elemi károk, egyéb vagyoni károk, kezesség, garancia, különbözô pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segítségnyújtás ágazatokhoz tartozó biztosítások megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– az általános felelôsség biztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) szerzôdô, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá az elôzô bekezdés b)-e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés

miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatokat nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni társaságunknak.

Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

Ha a megkeresés eredményeként társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

Társaságunk az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl, a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a személyes adataihoz hozzáférést biztosít. Ha az ügyfél a személyes adataihoz hozzáférést kér és társaságunk – a fentiekben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl tájékoztatja a kérelmezôt.

Társaságunk a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérô célból nem kapcsolja össze.

A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.

A biztosító a veszélyközösség védelme érdekében történô adatátvétel folytán más biztosítótól beszerzett adatokat a fent részletezett feltételekkel és idôtartam elteltéig kezeli.

VII. A személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatás

A jelen adatkezelési tájékoztató keretében, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történô védelmérôl és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/ EK rendelet hatályon kívül helyezésérôl (a továbbiakban: Adatvédelmi Rendelet) alapján tájékoztatjuk Önt arról, hogy az Ön személyes adatait hogyan és milyen célokkal kezeljük.

VII.1. Ki fogja kezelni az Ön személyes adatait?

Az adatok kezelôje (“adatkezelô”) az Európai Utazási Biztosító Zrt.

VII.2. Hogyan kezeljük és használjuk az Ön személyes adatait?

Társaságunk az alábbi célokból kezeli az Ön személyes adatait:

a) a biztosítási szerzôdés megkötése, módosítása, nyilvántartása, állományban tartása,

b) kockázatvállalás, kockázat elbírálás és kockázatkezelés

c) a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítélése

d) a biztosítási veszélyközösség megóvása érdekében a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megelôzése és megakadályozása,

e) panaszok kezelése,

f) pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelôzése és megakadályozása, adóügyi illetôség megállapítása

Társaságunk a személyes adatokat

a) a biztosítási szerzôdés teljesítése,

b) a biztosítási szerzôdésbôl eredô jogi igények elôterjesztése, érvényesítése, védelme

c) jogi kötelezettség teljesítése (számviteli bizonylatok kezelése és megôrzése, pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelôzése és megakadályozása, adóügyi illetôség megállapítása, panaszkezelési tevékenység)

d) jogos érdek érvényesítése (teljesítménymutatók figyelése, kockázatelbírálási és károkkal kapcsolatos kockázatok kezelése, visszaélések megakadályozása céljából),

e) egészségügyi adatok kezelése esetében a fentieken túl az Ön kifejezett hozzájárulása

alapján kezeli.

VII.3 Milyen személyes adatokat kezelünk?

Kizárólag azokat a személyes adatokat kezeljük, amelyek a fent említett adatkezelési célok eléréséhez szükségesek, és a cél elérésére alkalmasak. Társaságunk különösen az alábbi adatokat kezeli attól függôen, hogy Ön milyen biztosítási szerzôdést köt velünk.

– természetes személyi azonosító adatok, lakcím, nem;

– egyéb azonosító és kapcsolattartási adatok (pl. adóazonosító jel, rendszám, telefonszám, e-mail cím);

– pénzügyi adatok (pl. bankszámlaszám, jövedelemre, megtakarításra vonatkozó adatok);

– a biztosítási szerzôdésre vonatkozó adatok, ideértve a biztosítási szerzôdésre bejelentett igények/károk adatait is (pl. a biztosított vagyontárgyra, a kockázatviselés helyére vonatkozó adatok, kép, hang- és videófelvételek vagy személybiztosítások, illetve személyi károk esetén akár egészségügyi adatok és dokumentumok).

Bizonyos esetekben harmadik személyektôl kapunk Önre vonatkozóan személyes adatokat, például, ha Ön biztosítási alkusz közremûködésével köt nálunk biztosítást, vagy alkuszon keresztül jelent biztosítási igényt, kárigényt.

VII.4. Kikkel osztjuk meg az Ön személyes adatait?

VII.4.1. Adatfeldolgozók, függô biztosításközvetítôk, kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzôk

Az adatkezelések során külsô szolgáltatókat (mint adatfeldolgozókat) és függô biztosításközvetítôket, valamint kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személyeket veszünk igénybe, akik részére az Ön adatait átadhatjuk. Amennyiben a függô biztosításközvetítô társaságunk megbízásából végez Önt érintô adatkezeléseket, úgy az Ön adatait a függô biztosításközvetítô adatfeldolgozói szerepkörben kezeli. Adatfeldolgozóinkat Ön a www.eub.hu weboldalunkról elérhetô adatkezelési tájékoztatóból ismerheti meg, társaságunk mindenkori függô biztosításközvetítôirôl, valamint a megbízásából kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személyekrôl pedig Ön a Magyar Nemzeti Bank, mint pénzügyi felügyelet honlapján tájékozódhat: https:// regiszter.mnb.hu/Person, illetve https://regiszter.mnb.hu/Company

VII.5 Miért van szükségünk arra, hogy Ön megadja a részünkre a személyes adatait?

Személyes adatainak a megadására a biztosítási szerzôdés megkötése és teljesítése érdekében van szükség. Meghatározott összegû és típusú biztosítások esetén az adatok szolgáltatását jogszabály írja elô számunkra, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának a megelôzése és megakadályozás érdekében. Az adatszolgáltatás elmaradása ezért – különösen ez utóbbi esetben- azzal a következménnyel jár Önre nézve, hogy nem kötünk Önnel szerzôdést. Ugyanilyen következménnyel járhat az is, ha a biztosítás megkötéséhez egészségügyi kockázatfelmérés, vagy az Ön személyi körülményeire, vagyoni helyzetére vonatkozó igényfelmérés szükséges, azonban Ön az ehhez szükséges adatainak a kezeléséhez nem járul hozzá.

VII.6. Az Önt megilletô jogok a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatban

– Hozzáférés – Ön jogosult arra, hogy társaságunktól visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak a kezelése folyamatban van-e, és jogosult arra, hogy a személyes adataihoz hozzáférést kapjon.

– Helyesbítés – Ön jogosult arra, hogy a biztosítótól személyes adatainak a helyesbítését vagy kiegészítését kérje, ha azok pontatlanok vagy hiányosak.

– Törlés – Ön kérheti személyes adatainak a törlését, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a. a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelybôl azokat gyûjtöttük vagy más módon kezeltük;

b. Ön visszavonja az adatkezelés alapját képezô hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincsen más jogalapja;

c. Ön a tiltakozik a jogos érdeken alapuló adatkezelés ellen, ideértve a jogos érdekre alapított profilalkotást is és nincsen elsôbbséget élvezô jogszerû ok az adatkezelésre, vagy abban az esetben, ha az Ön adatainak a kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, és Ön tiltakozik adatainak ilyen célból történô kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is amennyiben az közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik;

d. a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

e. a személyes adatokat a társaságunkra alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban elôírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

f. a személyes adatok gyûjtésére az Adatvédelmi Rendeletben hivatkozott információs társadalommal összefüggô szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

– Korlátozás – Ön kérheti, hogy társaságunk korlátozza személyes adatainak a kezelését, ha az alábbiak valamelyike teljesül

a. Ön vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az idôtartamra vonatkozik, amely lehetôvé teszi, hogy az adatkezelô ellenôrizze a személyes adatok pontosságát;

b. az adatkezelés jogellenes és Ön ellenzi az adatok törlését, és e helyett kéri azok felhasználásának korlátozását;

c. társaságunknak már nincsen szüksége a személyes adatokra

adatkezelés céljából, de Ön igényli azokat jogi igények elôterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;

d. Ön tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az idôtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy társaságunk jogos indokai elsôbbséget élveznek-e az Ön jogos indokaival szemben.

– Adathordozhatóság – Amennyiben az adatkezelés szerzôdésen vagy hozzájáruláson alapul és automatizált módon történik, az Ön által társaságunk rendelkezésére bocsátott személyes adatait társaságunk az Ön kérésére tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban kiadja Önnek. Ha az technikailag megvalósítható, az Ön kérésére társaságunk az ilyen adatokat egy másik adatkezelô részére közvetlenül továbbítja.

A hozzájárulás visszavonása – Ha az adatkezelés az Ön által adott hozzájáruláson alapul, akkor Ön jogosult a hozzájárulását bármikor visszavonni. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás elôtti adatkezelés jogszerûségét. Felhívjuk figyelmét arra, hogy baleset-, illetve egészségbiztosítási fedezetet tartalmazó szerzôdések esetében az egészségügyi adatok kezeléséhez adott hozzájárulás visszavonása a biztosítási szerzôdés baleset-, illetve egészségbiztosítási fedezetének megszûnését eredményezheti a Ptk-nak a szerzôdés lehetetlenülésére vonatkozó szabályai szerint, figyelemmel arra, hogy az egészségügyi adatok kezelése elengedhetetlenül szükséges a baleset-, illetve egészségbiztosítási fedezetet tartalmazó szerzôdések állományban tartásához és a biztosítási szolgáltatások teljesítéséhez. Ön a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatos, a fenti jogain alapuló kérelmeit, tiltakozását a jelen tájékoztatóban feltüntetett elérhetôségi címek bármelyikén bejelentheti, a biztosító adatvédelmi tisztviselôjének címezve. A kérelmeket, tiltakozásokat, panaszokat a társaságunk Kárrendezés és ügyfélszolgálat területe bírálja el az adatvédelmi tisztviselô bevonásával, és indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétôl számított egy hónapon belül tájékoztatja Önt a kérelem nyomán hozott intézkedésérôl. Az intézkedés és tájékoztatás az Ön részére díjmentes, kivéve, ha a kérelem túlzó jellegû vagy egyértelmûen megalapozatlan.

Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

VII.7. A személyes adatainak a kezelésével szembeni tiltakozás joga Amennyiben az Ön személyes adatainak a kezelése jogos érdeken alapul, ideértve a jogos érdeken alapuló profilalkotást vagy közvetlen üzletszerzési célú adatkezelést is, Ön jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon ezen jogos érdeken alapuló adatkezeléssel szemben.

VII.8. Meddig tároljuk az Ön személyes adatait?

Az Ön adatait a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezeljük, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô, de legalább a biztosítási szerzôdés megszûnésétôl számított nyolc évig. A létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezeljük, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

Amennyiben az Ön hozzájárulása alapján kezeljük az adatokat, az adatkezelés a hozzájárulás visszavonásáig tart.

VII.9. Hová fordulhat panaszával?

Amennyiben Önnek a személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát, kérelmeit a biztosítónál nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy az Ön megítélése szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti az Adatvédelmi Rendeletet, Ön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult panaszbejelentést tenni.

A Nemzeti Adatvédelmi es Információszabadság Hatóság elérhetôségei:

Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.

Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9.

Telefon: +36 30 683 5969; +36 30 549 6838; +36 1 391 1400

Telefax: 06 1 391 1410

E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu

Web: https://naih.hu/

Személyes adatainak a védelméhez fûzôdô jogainak a megsértése esetén Ön jogosult bírósághoz fordulni. A pert Ön – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék elôtt is megindíthatja.

VII.10. Részletesebb tájékoztatás a személyes adatok kezelésérôl

A személyes adatok kezelésével kapcsolatos további részletes tájékoztatást társaságunk adatkezelési tájékoztatójában talál. Az adatkezelési tájékoztató a www.eub.hu oldalon található „Adatkezelés” menüpontból érhetô el.

VIII. Adózási tudnivalók

VIII.1. Adómentes a magánszemély számára történô szolgáltatás, ha az haláleseti, baleseti vagy betegségi szolgáltatásnak minôsül. Ezen kifizetésekhez kapcsolódóan a magánszemélynek adókötelezettsége nincs.

VIII.2. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (áfa) köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az áfa összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az áfa összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak az áfa összege jogszabály alapján az állami költségvetésbôl nem térül meg.

IX. Késedelmi kamat

A biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Polgári Törvénykönyvrôl szóló törvény (továbbiakban: Ptk.) szerinti késedelmi kamatot felszámítani.

Amennyiben a díjfizetésre köteles szerzôdô a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény szerint vállalkozásnak, vagy szerzôdô hatóságnak minôsül, úgy a biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén a késedelmi kamat mellett ugyanebben a törvényben meghatározott behajtási költségátalányra tarthat igényt.

X. Adminisztrációs díj

A biztosító egyes eljárásokért adminisztrációs díjakat számíthat fel, az ezen eljárásokkal összefüggésben felmerülô költségei megtérülése érdekében. Az adminisztrációs díjakkal kapcsolatban a biztosítási feltételek további szabályozást tartalmazhatnak.

XI. A díjfizetés módja

A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési módokon történô fizetésben állapodhatnak meg:

– készpénz – a szerzôdô a biztosítási díjat a biztosítási szerzôdés megkötésekor készpénzben a biztosító képviselôje részére köteles megfizetni,

– online bankkártyás fizetés – a szerzôdô a biztosítási díjat a biztosítási szerzôdés megkötésekor online fizetésre alkalmas bankkártyával a biztosító online szerzôdéskötô rendszerén keresztül fizeti meg.

A biztosítási szerzôdés egyedi rendelkezése a fentiektôl eltérhet.

XII. A biztosításközvetítô

XII.1. A biztosítási szerzôdés közvetítôje lehet függô vagy független biztosításközvetítô, valamint kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy.

XII.2. A függô biztosításközvetítô (ügynök) a biztosítási szerzôdést a biztosítóval fennálló jogviszonya alapján közvetíti. Függô biztosításközvetítô a többes ügynök is, aki egyidejûleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosítók egymással versengô termékeit közvetíti. A függô biztosításközvetítô közvetítôi tevékenysége során esetlegesen okozott károkért a biztosító felelôs, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

XII.3. Független biztosításközvetítô az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el és a biztosítók egymással versengô termékeit közvetíti.

A független biztosításközvetítô a biztosításközvetítôi tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályok megszegésével vagy elmulasztásával esetlegesen okozott károkért önállóan felel. Ez a felelôssége kiterjed a nevében (képviseletében) eljáró személyek tevékenységére is.

A független biztosításközvetítô a biztosító nevében nem jogosult biztosítási díj átvételére.

XII.4. Kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személynek – az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés

1. és 2. pontjában meghatározott hitelintézettôl vagy befektetési vállalkozástól eltérô – természetes vagy jogi személy minôsül, aki az ôt megbízó biztosító, többes ügynök vagy alkusz felelôsségvállalása mellett, javadalmazás ellenében a fôtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítô jelleggel végez kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a személy fô szakmai tevékenysége nem a biztosítási értékesítés,

b) a közvetített biztosítási termék kiegészítôje valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak,

c) a közvetített biztosítási termék nem tartalmaz életbiztosítási vagy felelôsségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen életbiztosítási vagy felelôsségi kockázat fedezete kiegészíti a személy által fô szakmai tevékenységeként kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást,

d) a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget elôzetesen nem vesz át.

XII.5. A függô biztosításközvetítô átvételi elismervény (nyugta) ellenében jogosult biztosítási díj átvételére, melynek mértékét a biztosító 250.000

Ft-ban korlátozza. Ezt meghaladó mértékû biztosítási díj átvételére a függô biztosításközvetítô nem jogosult.

XII.6. A biztosító megbízásából eljáró függô biztosításközvetítô (ügynök) és többes ügynök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget elôzetesen nem vehet át.

XII.7. A biztosító megbízásából eljáró kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltôl díjat vagy díjelôleget legfeljebb 250.000 Ft erejéig vehet át, feltéve, ha az ügyfélnek nem áll módjában a díjfizetés átutalással történô teljesítése. A kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy a biztosító nevében nem kötheti meg a szerzôdést.

XII.8. A biztosítóval munkaviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végzô, biztosításközvetítônek nem minôsülô, a Bit. 4. § (1) bekezdés 15. pont a) alpont szerinti természetes személyek (a biztosító közremûködôi) teljesítményarányos díjazásban részesülnek. Ez a tájékoztatás arra az esetre is kiterjed, ha a biztosító ügyfele a biztosítási szerzôdéssel összefüggésben, a szerzôdés megkötése után teljesít fizetést – a folytatólagos, elôre ütemezett díjak kivételével.

XIII. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei

XIII.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek:

– a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél,

– a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé,

– a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában.

A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, illetve további rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza.

A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerzôdésre vonatkozó biztosítási feltételek tartalmazzák.

XIII.2. A Biztosító és a Europ Assistance a Biztosítottal illetve a Biztosított megbízásában eljáró személlyel történô kapcsolattartást magyar vagy angol nyelven vállalja. Vitás esetben a magyar nyelven tett nyilatkozatok az irányadóak.

XIII.3. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon vagy bármely elektronikus levelezési címrôl továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre.

XIII.4. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követô 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címérôl „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza.

Postai úton tértivevénnyel történô közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt,

– ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján,

– ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselôje aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján

kell kézbesítettnek tekinteni.

Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

XIII.5. A biztosítóhoz címzett, távollevôk között tett jognyilatkozat a biztosítóhoz való megérkezéssel, míg az elektronikus úton tett szerzôdési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a biztosító számára hozzáférhetôvé válik.

XIV. Egyéb rendelkezések

XIV.1. Nem válik a biztosítási szerzôdés tartalmává a felek esetleges korábbi szerzôdéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegû szerzôdés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

XIV.2. A felek között létrejött megállapodás a biztosítási szerzôdés

valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerzôdésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.

XIV.3. A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerzôdést, hogy a szerzôdô nem áll semmilyen

– az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

– az EU, az Egyesült Királyság vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

A biztosítási szerzôdésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan biztosítottat, kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

A biztosítási szerzôdés, illetve annak megfelelô része megszûnik, amennyiben a szerzôdô, illetve a kifizetésre jogosult a szerzôdés megkötését követôen a fenti szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerzôdés megszûnésének idôpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

A fentieken túl, nem teljesít a biztosító felelôsségbiztosítási szolgáltatást

– semmilyen olyan ítélet, ítélettel megegyezô hatályú határozat vagy egyezségi megállapodás alapján, illetve az ezekbôl fakadó fizetési kötelezettség, jogi költségek és kiadások megtérítéseként, amelyet a totális embargó alatt álló vagy átfogóan szankcionált országokban/ térségekben (ezen országok, térségek a következô weboldalon találhatók: https://eub.hu/jogszabalyok/ ), azok joga alapján mûködô bíróságok hoztak meg, hagytak jóvá vagy hajtottak végre, vagy eljárásuk kapcsán merültek fel, illetve

– semmilyen olyan, bárhol a világon hozott bírósági vagy hatósági rendelkezés alapján, amely arra irányul, hogy a fenti ítéleteket/ döntéseket/ egyezségi megállapodásokat/ fizetési kötelezettségeket, illetve jogi költségek és kiadások megtérítését részben vagy egészben kikényszerítsék.

XIV.4. A biztosító a termékeit tanácsadás nélkül értékesíti.

XIV.5. Felhívjuk a figyelmét, amennyiben a biztosítási terméket egy csomag vagy ugyanazon megállapodás részeként olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítôjeként vásárolja meg, amely nem biztosítás, úgy az áru vagy a szolgáltatás külön történô megvásárlásának lehetôségérôl az eladó, illetve a szolgáltató köteles tájékoztatást adni.

XV. Irányadó jog, joghatóság kikötése

A biztosítási szerzôdésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérôen nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

Amennyiben a szerzôdô fél a biztosítási szerzôdés létrejöttének idôpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, úgy a szerzôdésbôl eredô jogviták rendezésére kizárólag a magyar bíróságok jogosultak.

XVI. Távértékesítési tájékoztató

XVI.1. Ha a szerzôdô által megkötni kívánt biztosítási szerzôdés a fogyasztó és a szolgáltató egyidejû fizikai jelenléte nélkül jön létre, arra a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl szóló 2005. évi XXV. törvény (továbbiakban: távértékesítési törvény) rendelkezései irányadóak.

XVI.2. A távértékesítési törvény 3. § (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6. §-a értelmében az e törvény szerint fogyasztónak minôsülô szerzôdô azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhatja a szerzôdést annak megkötésétôl (a szerzôdés hallgatólagos létrejötte esetén az ajánlattételtôl) számított 14 napon belül, amennyiben a szerzôdést a biztosító és a fogyasztónak minôsülô szerzôdô kötötte meg egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerzôdés megkötése érdekében a biztosító kizárólag a törvény 2. § (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlô eszközt alkalmazott. Nem illeti meg a szerzôdôt a felmondási jog olyan biztosítások esetén, amelyek idôtartama nem haladja meg az egy hónapot.

XVI.3. A felmondást írásban a biztosító ügyfélszolgálati elérhetôségeinek bármelyikére kell megküldeni, vagy személyesen benyújtani. A felmondási jogot határidôben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a szerzôdô az erre vonatkozó nyilatkozatát a törvény 6. § (1)-(8) bekezdéseiben meghatározott határidô lejárta elôtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldi.

XVI.4. A biztosítási szerzôdés azon a napon szûnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidô lejárta elôtt a biztosító a szerzôdés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a szerzôdô kifejezett hozzájárulását követôen kezdheti meg. Amennyiben a szerzôdô a felmondásra nyitva álló határidôn

belüli kockázatviselési kezdettel köti meg a szerzôdést, úgy azt a biztosító egyben a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vonatkozó hozzájárulásnak is tekinti.

XVI.5. A törvény 8. §-a értelmében amennyiben a szerzôdô a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerzôdésnek megfelelôen ténylegesen teljesített szolgáltatás, azaz a szerzôdés megszûnésének idôpontjáig viselt kockázat idôarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerzôdô által fizetendô összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (kockázatviselésért) – a szerzôdésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeg. A szerzôdés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerzôdés tárgyát képezô szolgáltatással arányos mértékben van helye. A szerzôdés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a szerzôdô által esetlegesen már befizetett biztosítási díjnak a szerzôdés megszûnéséig teljesített kockázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül a szerzôdô részére visszatéríteni. A szerzôdô köteles a biztosító által teljesített szolgáltatást a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül a biztosító részére visszatéríteni.

XVII. Elektronikus szerzôdéskötés szabályai

XVII.1. Elektronikus úton jön létre a biztosítási szerzôdés, ha a szerzôdô a biztosító által üzemeltetett elektronikus értékesítési felületek használatával, elektronikus úton teszi meg az ajánlatát. Elektronikus értékesítési felületek különösen az eub.hu weboldal, biztosításközvetítô közremûködésével tett ajánlat esetén a Compline Utasbiztosítási Rendszer.

XVII.2. A biztosítási ajánlat megtételéhez, illetve a szerzôdés megkötéséhez az elektronikus értékesítési felületeken feltüntetett adatokat kell megadni, majd az ajánlatot az elektronikus értékesítési felületen kell beküldeni a biztosítónak. Az elektronikus értékesítési felületen a megadott adatokat az ajánlat beküldéséig lehet módosítani. Az ajánlattétel (szerzôdéskötés) lépései – amelyek termékenként eltérhetnek

– az elektronikus értékesítési felületeken láthatók.

XVII.3. A biztosítási szerzôdésre vonatkozó szerzôdéses feltételeket a biztosító még az ajánlat megtételét megelôzôen a szerzôdô számára

hozzáférhetôvé teszi. A szerzôdéses feltételek megismerésérôl és elfogadásáról a szerzôdônek az ajánlat megtételét megelôzôen nyilatkoznia kell.

XVII.4. A biztosítási ajánlat sikeres beküldésérôl a biztosító emailben értesíti a szerzôdôt. A biztosítási ajánlat elfogadása esetén a biztosító fokozott biztonságú elektronikus aláírással és idôbélyegzôvel ellátott kötvényt állít ki a szerzôdésrôl.

A szerzôdés magyar nyelven jön létre és írásbeli szerzôdésnek minôsül. A szerzôdés létrejöttének részletszabályait a biztosítási feltételek tartalmazzák.

XVII.5. A biztosító a szerzôdést rögzíti. A szerzôdés adatait a szerzôdô megtekintheti, és módosításukat bármikor kezdeményezheti a biztosító ügyfélszolgálati elérhetôségei útján.

XVIII. Jelen Ügyféltájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitôl lényegesen eltérô rendelkezései

Jelen fejezet az Ügyféltájékoztató azon rendelkezéseit tartalmazza, amelyek lényegesen eltérnek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitôl és a felek között kialakult szerzôdéses gyakorlattól.

XVIII.1. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesitések) alaki követelményei es hatályosságának feltételei (XIII. pont)

A Ptk. 6:7. §-ban foglaltaktól eltérôen, a szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy bármely elektronikus levelezési címrôl továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre.

XVIII.2. Egyéb rendelkezések (XIV. pont)

A Ptk. 6:63. §-ában foglaltaktól eltérôen nem válik a biztosítási szerzôdés tartalmává a felek esetleges korábbi szerzôdéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegû szerzôdés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

A sikeres együttmûködés reményében: Lengyel Márk, Pollák Beáta

EUB SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉJJEL – NAPPAL	+36 1 465 3666
EUB ASSISTANCE – 24 HOUR SERVICE

Európai Utazási Biztosító Zrt. • Általános Információ – EUB ügyfélszolgálat: 1132 Budapest, Váci út 36-38. • Tel.: +36 1 452 3580 • www.eub.hu • ugyfelszolgalat@eub.hu