UNION BÁF Belföldi közúti árufuvarozói felelősség-biztosítás Szerződési feltételek
UNION BÁF
Belföldi közúti árufuvarozói felelősség-biztosítás
Szerződési feltételek
I. A biztosítási esemény
Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a jelen szerződési feltételek alapján kötött biztosítási szerződés keretében, a biztosítási díj megfizetése ellenében létrejött biztosítási szerződés alapján azoknak a belföldön, közúton fuvarozott idegen vagyontárgyaknak az elveszése, sérülése vagy megsemmisülése folytán bekövetkezett, véletlen és balesetszerű dologi károknak a megtérítésére vállal kötelezettséget, amelyekért a biztosított – fuvarozói minőségében – a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
A biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási szerződésben rendszámmal megjelölt, a biztosított által üzemeltetett (így saját tulajdonú vagy egyéb más jogcímen általa használt) fuvareszközökkel és egyben a biztosított saját nevében végzett korlátlan számú fuvarozásokra terjed ki.
Fuvareszköznek minősül az önálló tehergépkocsi, a vontatóból és pótkocsiból álló szerelvény, valamint a tehergépkocsi és a pótkocsi alkotta egység.
A biztosítási fedezet azokra az árukra terjed ki, amelyek a biztosítási kötvényben feltüntetésre (megnevezésre) kerültek, továbbá amelyek az adott áru szállítására alkalmas közúti szállítójárművek rakterében vagy – külön megállapodás alapján -nyitott fuvareszközök esetében azok rakterén kerültek elhelyezésre és szállításra.
II. A szerződő és a biztosított
Belföldi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítást közúti fuvarozói engedéllyel rendelkező, magyarországi székhelyű, magán vagy jogi
személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság köthet.
III. A biztosítási szerződés létrejötte
A szerződés megkötését a szerződő írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttét kötvény és fedezetigazolás kiállításával igazolja. Ha a kötvény az ajánlattól eltér, a szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre azzal, hogy a lényeges eltérések tekintetében a biztosító egyidejű írásbeli figyelemfelhívásra köteles, ennek elmaradása esetén a szerződés az ajánlatnak megfelelő tartalommal jön létre.
A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadás időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvény kiállítására jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, akkor az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Az ajánlatot a biztosító a törvényes határidőn belül indokolás nélkül elutasíthatja. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a biztosító visszafizeti és az időközben esetlegesen bekövetkezett károkért nem tartozik helytállni.
IV. A biztosítási szerződés tartama
A biztosítási szerződés eltérő megállapodás hiányában határozatlan tartamú, a biztosítási időszak ezen belül 1 év, a biztosítási évforduló pedig a szerződésben a kockázatviselés kezdeteként megjelölt naptári nap.
V. A biztosító kockázatviselésének kezdete és vége
A biztosított/szerződő és a biztosító eltérő megállapodása hiányában a biztosítónak az adott fedezetbe vett szállítmányra vonatkozó kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, amikor az árut fuvarozás céljából a biztosított a feladótól átvette és végződik abban az időpontban, amikor a biztosított azt a címzettnek, vagy a címzett rendelkezése, illetve más rendelkezésre jogosult utasítása alapján más megbízottnak kiszolgáltatta. A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatti várakozási időben. Várakozási időnek minősül jelen feltételek alapján az az idő, amely alatt a szállítójármű – a szállítással nem közvetlenül összefüggő tevékenység végzése céljából - őrizetlenül marad. Az őrizetlen gépjárműben történő tárolás e feltételek alapján raktározásnak minősül, amelynek ideje alatt a biztosítási védelem szünetel.
VI. Területi hatály
A biztosító kockázatviselése kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki. A területi hatály külföldre történő kiterjesztése külön záradékkal sem engedélyezett.
VII. A biztosító kockázatvállalásának mértéke
A jelen feltételek alapján létrejött szerződés keretében a biztosító megtéríti:
- az új áru kárait a kísérő számla alapján;
- a használt áru károsodása, sérülése esetén a káridőponti (avult) értéket. A káridőponti érték a károsodott tárgynak a káridőponti beszerzési, újraelőállítási, illetve a becsült értékéből kerül kiszámításra, az időközbeni értékcsökkenés (avulás) levonásával;
- javítással helyreállítható károk esetében a felmerült javítási, illetve helyreállítási költséget, az esetleges értékemelkedés levonása mellett;
- elveszett, megsemmisült, illetve műszaki okból, vagy gazdaságosan helyre nem állítható új vagy használt áruban bekövetkezett kár esetén az árut kísérő számla szerint, a maradványérték levonása mellett.
Fentieken túl a biztosító megtéríti:
a) a fuvarozás során, azzal összefüggésben igazoltan felmerült fuvardíj és egyéb költségek árukárral arányos részét,
b) a kár megállapításához, a kár elhárításához és a kárenyhítéshez szükséges ráfordítások közvetlen költségeit, valamint azokat a többlet költségeket, amelyek a szerződésszerinti rendeltetési helyre történő továbbfuvarozás során keletkeztek, feltéve, hogy azok e szerződés hatálya alá tartozó káreseménnyel kapcsolatosan merültek fel, ésszerűek, indokoltak és gazdaságosak voltak,
c) a sérült áruval összefüggésben fölmerült Ptk. szerinti késedelmi kamatot és az indokolt szakértői költségeket.
A fenti veszteségek és költségek megtérítésére kizárólag a szerződésben / kötvényben meghatározott káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti biztosítási összeg keretén belül kerülhet sor.
VIII. A biztosítási díj és a díjfizetés szabályai
A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége szerződőt terheli.
A díjfizetési gyakoriság a biztosító és a biztosított megállapodás alapján negyedéves, féléves vagy éves, egyösszegű lehet.
A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor esedékes. Minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első naptári napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A díjfizetés módja a biztosító és a szerződő megállapodásától függően banki átutalás vagy postai készpénz- átutalási megbízás
A díjszámítás alapja a biztosított által az adatközlőn (kérdőíven) megadott darabszámú szállítójármű, valamint az igényelt káreseményenként és biztosítási időszakra szóló összes kártérítési összeg, valamint a biztosító által alkalmazott kockázat-elbírálás.
Késedelmes fizetés esetén a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (Ptk.). 301/A. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamat fizetendő a Ptk. 301/A
§ (3) pontja szerinti feltételekkel.
IX. Kizárások
Nem téríti meg a biztosító azon kárigényeket, melyek:
a.) meghaladják a VII. pontban meghatározott kártérítési kötelezettség mértékét;
b.) a szerződésben meghatározott fuvarozási határidő túllépéséből erednek;
c.) a szállítójármű(vek) hatóságilag engedélyezett raksúlyának túllépéséből vagy a hatósági méretkorlátozások be nem tartásából erednek;
d.) eltérő megállapodás hiányában a be-, illetve a kirakodás alatt következtek be, ha a be-, illetve kirakodás nem a biztosított felelősségére történt;
e.) ellenállhatatlan erő (vis maior) és elemi károk következményei;
f.) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, polgárháború, terrorcselekmények, lázadás, forradalom, polgárháború, tüntetés, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások, illetve szabotázs következménye(i). Terrorcselekménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, az anyagi és immateriális javakra, továbbá az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai célok elérése mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására, vagy a társadalom egészére, illetve annak egy részére félelemkeltésre alkalmas;
g.) emberi hullák szállítása során keletkeznek; h.) nemesfémek (vert és veretlen, megmunkált
és megmunkálatlan formában is), ékszerek, drágakövek, bankjegyek, bármilyen értékpapír, értékcikkek, okmányok és okiratok, műértékek, művészeti alkotások, régiségek káraival kapcsolatosak;
i.) a gépjármű felelősségbiztosítás vagy egyéb más felelősségbiztosítás alapján megtérülő károknak minősülnek;
j.) azbeszt szállítására, vagy azbeszt szállításával kapcsolatban keletkezett károkra vonatkoznak;
k.) ellenkező kikötés hiányában mobiltelefonok és mobiltelefon alkatrészek szállítására vonatkoznak;
l.) xxxxxxx vagy riasztóval el nem látott, rakománnyal megrakott szállítójármű éjszaka (22:00-06:00) közforgalom elől el nem zárt, továbbá körbe nem kerített vagy őrzés alatt nem álló területen történő tárolása és parkolása során keletkeznek.
Nem térülnek továbbá azok a károk sem, amelyek, amelyek annak következtében állnak elő, hogy
m) a feladó a szükséges okmányokat nem adta át vagy nem helyesen töltötte ki;
n) a fuvarozót a feladó nem tájékoztatta a küldemény kívülről észre nem vehető rendkívüli értékéről;
o) a feladó a hatályos jogszabályokban rögzített szállításra vonatkozó biztonsági szabályokat figyelmen kívül hagyta.
A biztosítási fedezet a felek külön írásos megállapodása hiányában nem terjed ki a következő kockázatokra sem:
a) a hűtős és tartálykocsis szállítások során okozott károkra;
b) a gépjárműszállítás során okozott károkra;
c) nyitott fuvareszközzel történő szállításokra;
d) konténeres szállítás esetén a konténerek sérülésének, elveszésének káraira;
e) dohányáru, égetett szeszes italok kávé, édesség és egyéb jövedéki áru ( kivéve az üzemanyagok) szállítása során okozott károkra;
f) élőállatok szállítására;
g) azon nehézáruk káraira, amelyek egyedi tömege a 24 tonnát meghaladja;
h) költözködési ingóságok káraira;
i) postai küldemények káraira;
j) a fajlagosan nagy értékű – 50 000 Ft/kg felett – áruk káraira;
k) tűz és robbanásveszélyes valamint kifejezetten az ADR besorolású anyagokra.
X. Önrészesedés
Minden olyan kár esetén, amely a fuvareszközről történő lopás vagy az egész jármű rakománnyal együtt történő eltulajdonítása során keletkezett, a szerződő/biztosított önrészesedése a kötvényen feltüntetett káreseményenkénti összeg.
Egyéb ténylegesen térítendő kár esetén az önrészesedés mértéke 50.000 Ft káreseményenként, amely minden esetben levonásra kerül.
A kizárólag záradékkal fedezetbe vonható kockázatok egyedi önrésszel rendelkeznek.
XI. A szerződő/biztosított kötelezettségei
A szerződő vagy biztosított köteles az adott helyzetben minden tőle telhetőt a kár megelőzése, illetve enyhítése érdekében megtenni, így különösen:
a) a szállítás megkezdése előtt köteles arról gondoskodni, hogy a gépjárművezető a szállítójármű vezetéséhez szükséges érvényes hatósági engedélyekkel rendelkezzen, valamint a tervezett úthoz szükséges fizikai és pszichikai állapotban legyen;
b) a szállítójármű, valamennyi alkatrészével és felszerelésével együtt az üzemeltetési és műszaki közlekedésbiztonsági előírásoknak megfelelő, és egyúttal az érintett áru felvételére és fuvarozásra alkalmas állapotban legyen.
A biztosítási esemény bekövetkezte után:
a) a biztosított vagy szerződő köteles minden tudomására jutott kárt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutott 2 munkanapon belül a biztosítónak, illetve a biztosító megbízottjának írásban ( telefax, e- mail ) bejelenteni és a rendelkezésére álló, a káreseményre vonatkozó valamennyi eredeti okiratot ( így többek között: a fuvar- és szállítólevelet, a káreseménnyel kapcsolatos levelezéseket, kárszámlát, hatósági jegyzőkönyv(ek)et, árumegsemmisítési jegyzőkönyvet stb.) a biztosítónak megküldeni. A kárbejelentés a bejelentés biztosítóhoz történt beérkezésével és annak biztosító általi visszaigazolásával hatályos.
b) A szerződő/biztosított köteles a biztosító esetleges utasításainak betartásával a kár enyhítéséről, elhárításáról gondoskodni, a biztosító számára valamennyi felvilágosítást, okmányt megadni, amely a kár megállapításához rendelkezésre áll.
c) A szerződő / biztosított nem jogosult a biztosító beleegyezése nélkül semmilyen igény elismerésére, egyezség kötésére, kártérítés fizetésére.
d) A szerződő / biztosított köteles a fuvarozásba bevont harmadik féllel szemben a visszkereseti igények érvényesítését megfelelően biztosítani, az ehhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani.
A biztosítónak, illetve megbízottjának jog van arra, hogy a kár rendezéséhez szükséges valamennyi okmányba, iratba, bizonylatba beletekinthessen és ellenőrzésre azokat rendelkezésre bocsátja.
A szerződő / biztosított beleegyezik abba, hogy a biztosító a szerződő/biztosított üzleti okmányaiba annak felügyeleti szervénél is betekintést nyerhessen és a szerződés megkötésével felhatalmazást ad a szerződő/biztosított arra vonatkozóan, hogy a megnevezett szerv a biztosítónak, illetve a biztosító megbízottjának felvilágosítást adjon.
XII. A kár megtérítése
A kártérítési összeg átutalás (rendezése) a károsult részére történik. Amennyiben a biztosított igazolja, hogy a károsult követelését már kiegyenlítette, akkor a biztosító a biztosított részére fizeti meg a kártérítést.
Amennyiben a kárrendezéshez szükséges valamennyi dokumentum a biztosítónak benyújtásra került továbbá a biztosított a felelősségét elismerte, a biztosító az elismert kárösszeget 30 napon belül forintban kifizetni tartozik.
XIII. A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a szerződő/ biztosított:
a) a kár megelőzésére, enyhítésére, elhárítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget;
b) a kár bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem vagy késedelmesen tett eleget és emiatt a kár rendezése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak;
c) a harmadik féllel szembeni visszkereseti jog fenntartásáról nem gondoskodott.
XIV. Visszkereset a biztosítottal szemben
A biztosító követelheti a biztosítottól a kifizetett szolgáltatás megtérítését, ha a kárt a biztosított, vagy annak alkalmazottja szándékosan, vagy súlyosan gondatlan magatartásával, illetve mulasztásával okozta.
Súlyosan gondatlan a biztosított, illetve alkalmazottjának magatartása, illetve mulasztása különösen:
a.) ha azt bíróság, vagy más hatóság határozatával megállapította;
b.) ha a kár a rá irányadó kármegelőzési, kárenyhítési, vagy egyéb foglalkozási, illetve balesetvédelmi előírások súlyos és/vagy folyamatos, illetve rendszeres megsértésével összefüggésben következett be;
c.) ha a kárt jogszabályban, vagy egyéb kötelező rendelkezésben előírt hatósági engedély nélkül, illetve az abban írt feltételek hiányában, továbbá hatáskörének, feladatkörének, vagy az engedélyben írtak túllépésével végzett tevékenysége során okozta;
d.) ha a jogszabályban, vagy egyéb kötelező rendelkezésben megkívánt személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában folytatta tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;
e.) ha a kárt ittas, vagy bódító-, illetve kábítószer hatása alatt lévő állapotban okozta;
f.) ha ugyanazon, vagy hasonló körülmények között, illetve okból ismételten okozott kárt, és a tudomására jutott korábbi károkozást követően a kármegelőzés körében teendő kellő és általában elvárható intézkedéseket elmulasztotta;
g.) ha a jármű vezetését olyan személynek engedték át, aki a vezetésre alkalmatlan állapotban volt, illetve nem rendelkezett a szükséges és érvényes vezetői engedéllyel, és a kár ennek során következett be.
A visszkereset szabályai nem alkalmazhatók, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
XV. A biztosítási szerződés megszűnése
A szerződés az első biztosítási díj esedékességétől számított 30., a továbbiakban a folytatólagos biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
XVI. Egyéb rendelkezések
A biztosítási szerződésből eredő kártérítési igények elévülési ideje az esedékességtől számított egy év.
A biztosító törvényi engedményi joga alapján visszkeresetének érvényesítéséhez a biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik. E kötelezettség elmulasztásából származó hátrányok a biztosítottat xxxxxxxx.
A biztosított a biztosító által megtérített kárra a hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést a biztosító által fizetett kártérítési összeg erejéig tartozik a biztosítóhoz nyolc napon belül befizetni és erről egyidejűleg írásbeli tájékoztatást adni.
A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni. A biztosítási szerződés felmondását a felek ajánlott levélben, vagy egyéb jogérvényes módon közölhetik.
A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
A felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Bíróság kizárólagos hatáskörét. Az eljárás során a bíróság a magyar jogszabályokat, illetve a bíróságra vonatkozó eljárási szabályokat alkalmazza.
A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok, elsősorban a polgári törvénykönyv és a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
A biztosító főbb adatai
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1.
Postacím: 1461 Budapest, Pf. 131. Cégjegyzék száma:
Fővárosi Bíróság Cg. 00-00-000000 E-mail: xxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx
Felügyeleti szerv:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.,
Postacím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777.
A panaszügyek intézésére a biztosító Vezérigazgatósága jogosult.
Vitás esetekben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, a Békéltető Testülethez, valamint a bíróságokhoz lehet fordulni.
A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.
A biztosítási titok
Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő -, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító ügyfeleinek személyi
körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződésre vonatkozik.
A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a 2003. évi LX. Törvény (Bit) szerint biztosítási titokként kezelni.
A biztosító ügyfeleinek azon üzleti biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a kárral, szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állomány-nyilvántartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez, a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
- a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad; vagy a biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
A biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
a.) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b.) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozóhatósággal és ügyészséggel,
c.) büntetőügyben, polgári ügyben valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d.) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e.) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f.) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g.) verseny-felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h.) feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i.) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésben foglalt egészségügyi hatósággal,
j.) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervvel,
k.) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l.) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető hivatallal,
m.) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n.) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,
o.) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p.) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval szemben,
ha az a.) – p.) pontokban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosító, a nyomozóhatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a.) kábítószer-kereskedelemmel, b.) terrorizmussal,
c.) illegális fegyverkereskedelemmel vagy
d.) pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben.
A biztosító a nyomozóhatóságot a
„halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatást adni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
Az ügyfél állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
UNION Vienna Insurance Biztosító Zrt.
Záradékok az UNION BÁF nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás szerződési feltételeihez
BÁF-01. Hűtési kockázatok Záradék
A biztosító kockázatviselése külön biztosítási díj megfizetése esetén kiterjed a szabályozott hőmérsékleten szállított áruk fuvarozása során bekövetkező, az előírt szállítási hőmérséklet be nem tartásából eredő árukárokra is, feltéve, ha a gépjármű a hőmérséklet folyamatos regisztrálására alkalmas berendezéssel volt ellátva.
Ezen károk esetén az önrészesedés mértéke a kötvényben meghatározott káreseményenkénti összeg, mely minden esetben a kár összegéből kerül levonásra.
BÁF-02. Gépjármű szállítások kárai Záradék
A biztosító kockázatviselése külön biztosítási díj megfizetése esetén kiterjed a gépjárművek szállítására az alábbi feltételek teljesülése esetén:
a) A szállítójármű folyamatosan működő, magyarországi diszpécserháttérrel rendelkező GPS-rendszerrel van felszerelve, továbbás a sofőrnél legalább egy, folyamatosan feltöltött mobiltelefon van.
b) Lehetőség szerint valamennyi szállítmány önálló szállítmánybiztosítással rendelkezzen. A belföldi fuvarozói felelősségbiztosítás csak a nevezett szállítmánybiztosítással nem fedezett, és a fuvarozónak felróható károkért nyújt kártérítést.
c) A fedezet nem terjed ki a TIR-biztosítás alapján érvényesíthető károkra.
d) A szerződéskötés feltétele a biztosított nevére kiállított közúti árufuvarozói engedély, a biztosított nevére, belföldi forgalomra kiállított közúti árufuvarozói engedély, valamint a forgalmi engedély másolatának biztosító részére történő megküldése.
e) A biztosított köteles minden jogszabály alapján előírt, illetve ezen túl tőle elvárható rakodási és szállítási előírást betartani, így többek között a helyes rakodást, a szélesség- és a magasságkorlátozást , a biztonságos és őrzött parkolók használatát, valamint a zárt és őrzött telephelyek használatát abban az esetben, ha a gépjármű(vek) aznapi átadása nem megoldható.
f) A biztosítás kiterjed a kötvényben feltüntetett darabszámú járműnek a fedezetbe vont szállítójárműre önerővel vagy csörlővel történő fel-, illetve lerakodása során okozott károkra is. A fedezet nem terjed ki a szállítandó gépjárműnek autódaruval vagy más emelési móddal történő fel-, illetve lehelyezésére, illetve az ezen műveletek során okozott károkra.
g) A biztosítás csak a gépjármű szállítójárműre történő elhelyezése (jármű átvétele) és a szállítójárműről történt levétele (jármű átadása) között eltelt időben, a szállítással összefüggésben keletkezett, igazolt, szemlézett, dokumentált és elismert károkra terjed ki.
h) Jelen záradék új és használt gépjárművekre, illetve új és használt mezőgazdasági gépekre vonatkozik.
i) A fedezet használt gépjárművekre csak abban az esetben terjed ki, ha az átvételkor az érintett gépjárműről a már meglévő sérüléseket, illetve esztétikai állapotromlást az átadó és a biztosított képviselője ( sofőr) által ellenjegyzett állapot-felvételi jegyzőkönyv rögzíti.
j) A gépjárművek kárai esetén a kártérítés alapja a káridőpontban érvényes Eurotax- Schwacke Katalógus szerinti – a jármű paramétereinek (kor, futásteljesítmény stb.) megfelelő avult érték, a munkagépek esetében a beszerzési érték, használt
mezőgazdasági gépek esetében a műszaki avult érték.
k) A kárt az illetékes rendőrhatóságnál az észleléskor be kell jelenteni.
l) A biztosított köteles minden szállítás megkezdése előtt, illetve a szállítás befejezésével a szállított gépjármű állapotáról jegyzőkönyvet felvenni, melyet az átadóval illetve az átvevővel alá kell íratni, az esetleges sérüléseket tételesen fel kell tüntetni, továbbá az esetleges észrevételeket rögzíteni kell. A biztosító kár esetén, illetve a kárrendezés folyamán csak az érintett felek (átadó, fuvarozó, átvevő) aláírásával ellátott jegyzőkönyvet fogad el.
Ezen károk esetén az önrészesedés mértéke a kötvényben meghatározott káreseményenkénti összeg, mely minden esetben a kár összegéből kerül levonásra.
BÁF-03. Nyitott szállítóeszköz Záradék
A biztosítási fedezet külön biztosítási díj megfizetése ellenében kiterjed a nyitott szállítóeszközökkel történő áruszállításokra, ide nem értve az ilyen szállításokkal szükségképpen együtt-járó veszélyek ( jégeső, felhőszakadás, nedvesedés stb.) eredményeként bekövetkező károkat. A fuvarozott vagyontárgyak elveszéséből eredő károk csak a szállítóeszközzel együtt történő elveszés esetén kerülnek térítésre.
Ezen károk esetén az önrészesedés mértéke a kötvényben meghatározott káreseményenkénti összeg, mely minden esetben a kár összegéből kerül levonásra.
BÁF-04. Konténerek kárai Záradék
A biztosító kockázatviselése külön biztosítási díj megfizetése ellenében kiterjed a szállított konténerek elveszésének, valamint balesetből eredő sérülésének káraira. Balesetnek minősül az a külső, hirtelen fellépő mechanikai erőhatás, mely a konténer törését, kilyukadását, vagy deformálódását eredményezi. Az esztétikai
jellegű sérülések (karcolás, horzsolás, firka, stb.) a kockázatviselésből kizártak
Ezen károk esetén az önrészesedés mértéke a kötvényben meghatározott káreseményenkénti összeg, mely minden esetben a kár összegéből kerül levonásra.
BÁF-05. Jövedéki termékek kárai Záradék
A biztosítási fedezet külön biztosítási díj megfizetése ellenében kiterjed a szállított dohányárú, égetett szeszes italok, kávé, édesség és egyéb, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó jövedéki áruk káraira, kivéve az üzemanyagokra és kőolajszármazékokra. Jelen záradék csak az egyes árufajták normál (dobozos, üveges, karton, raklap) módon történő szállítására vonatkozik.
Ezen károk esetén az önrészesedés mértéke a kötvényben meghatározott káreseményenkénti összeg, mely minden esetben a kár összegéből kerül levonásra.
BÁF-06. Élőállatok szállítása Záradék
A biztosító kockázatviselése jelen záradék alapján külön biztosítási díj megfizetése esetén kiterjed az élőállatok szállítására az alábbiak szerint:
Biztosító a fedezetet csak a fuvarozó meghatározott állatra vonatkozó szállítása esetében vállalja. Minden más állatfajta szállítása előzetes írásbeli bejelentés, illetve a biztosító általi írásbeli visszaigazolás alapján történhet. A biztosító fenntartja a jogot arra, hogy más állatok szállításának fedezetét külön, itt nem szereplő kitételekhez kösse.
A kötvényben megnevezett állatok szállítása során a biztosító többek között a következő jogszabályokat veszi alapul:
- 2005. évi CLXXVI. tv. az állategészségügyről,
- 54/2004. (IV.24.) FVM rendelet az egyes élő állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állategészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről,
- 52/2003.(VIII.15.) GKM – FVM együttes rendelet az állatszállítás állatvédelmi szabályairól
A biztosító az állatok szállítása során, illetve azzal összefüggésben nem téríti meg a következő károkat, illetve kárigényeket:
- a magyar, illetve más országbeli hatósági állatorvos, vámhatóság, rendőrhatóság, más egyéb hatóság által okozott, illetve államigazgatási jogkörben okozott minden egyéb kárt;
- az állatszállítás során, az irányadó szállításra vonatkozó jogszabályok megsértésével okozott károk; az irányadó szállítás szabályokra megsértésére kivetett bírságot, büntetést; fertőzéssel összefüggésben elrendelt kényszervágás esetén ennek valamennyi költségét; az olyan költségeket, amelyek abból erednek, hogy a szállító nem tesz eleget az állat- egészségügyi hatóság határozatában foglaltaknak és ezért külön intézkedéseket kell foganatosítani;
- a szállításra alkalmatlan állatokban okozott károkat;
Ezen károk esetén az önrészesedés mértéke a kötvényben meghatározott káreseményenkénti összeg, mely minden esetben a kár összegéből kerül levonásra.
BÁF-06. A 24 tonnát meghaladó áruk kárai Záradék
A biztosítási fedezet kiterjed a 24 000 kg –ot meghaladó súlyú egyedi áru vagy több áru esetén ezek káraira. A jelen záradék alapján a megadott súly azonban a szállítójármű maximális terhelhetőségét nem haladja meg
BÁF-07. Költözködési ingóságok kárai Záradék
A pótdíj ellenében nyújtott biztosítási fedezet kiterjed a zárt felépítésű és zárható szállítójárművel szállított költözködési ingóságokban okozott károkra. A költözködési
ingóságok írásos és tételes kimutatását a biztosított a szállítás megkezdése előtt köteles a szállítás megkezdése előtt legalább 24 órával a biztosítónak megküldeni, ennek hiányában a biztosítási fedezet nem érvényes. Az egyes ingóságok értéke a számlával igazolt vételár.
Jelen záradékba nem értendők bele a műtárgyak, műkincsek, drágakövek, ékszerek, művészeti alkotások, készpénz, bank-és hitelkártya, okirat, részvény, értékpapír.
Jelen záradékkal nyújtott biztosítási fedezet káreseményenkénti maximuma 5 000 000 Ft,
biztosítási időszakra pedig legfeljebb 15 000 000 Ft lehet.
Ezen károk esetén az önrészesedés mértéke a kötvényben meghatározott káreseményenkénti összeg, mely minden esetben a kár összegéből kerül levonásra.
BÁF-08. Postai küldemények kárai Záradék
A biztosítási fedezet kiterjed a zárt felépítésű és zárható szállítójárművel szállított postai küldeményekre.
Jelen záradékba nem értendők bele a műtárgyak, műkincsek, drágakövek, ékszerek, művészeti alkotások, készpénz, bank-és hitelkártya, okirat, részvény, értékpapír.
Ezen károk esetén az önrészesedés mértéke a kötvényben meghatározott káreseményenkénti összeg, mely minden esetben a kár összegéből kerül levonásra.
BÁF-09. Fajlagosan nagy értékű áruk kárai Záradék
A biztosítási fedezet külön biztosítási díj megfizetése ellenében kiterjed fajlagosan nagy értékű – 50 000 Ft / kg – áruk sérüléseire, az általános és különös feltételek kizárásainak figyelembevétele mellett
Ezen károk esetén az önrészesedés mértéke a kötvényben meghatározott káreseményenkénti összeg, mely minden esetben a kár összegéből kerül levonásra.
BÁF-10. Veszélyes Áru Záradék
A fedezet külön biztosítási díj megfizetése ellenében kiterjed a hatályos nemzetközi egyezmény (ADR-Egyezmény) előírásai alapján szabályozott veszélyes áruknak, valamint a levegővel, vízzel, légnedvességgel reakcióba lépő anyagoknak a hatályos rendelkezések alapján történő szállítása során a szállított áru(k)ban keletkezett káraira. Jelen fedezet nem terjed ki azonban a megsérült ADR áru környezetben ( levegő, víz, talaj) okozott káraira ( környezetszennyezési károk).
Ezen károk esetén az önrészesedés mértéke a kötvényben meghatározott káreseményenkénti összeg, mely minden esetben a kár összegéből kerül levonásra.