Tartalomjegyzék

A mezőgazdasági növénybiztosítás külö- nös biztosítási feltételei azokat a rendelke- zéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, szék- hely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződőnek/biztosítottnak a jelen különös biztosítási feltételek alapján –a mezőgaz- dasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a me- zőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet (a továbbiakban: jogszabály) szerint – létre- jött díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági növénybiztosítási szerző- déseire és az azokhoz kötött, díjtámogatás igénybevételére nem jogosító kiegészítő biztosításokra alkalmazni kell.

Jelen kiegészítő feltételek a Mezőgazdasá- gi növénybiztosítások általános biztosítási feltételeivel (továbbiakban: általános biz- tosítási feltételek) együtt alkotják a biztosí- tási szerződésekre vonatkozó általános szerződési feltételeket.

Díjtámogatás igénybevételére jogosító biztosítási szerződések esetén a biztosí- tó annak tudatában jár el, hogy az ügyfél nyilatkozata alapján a szerződés tárgyát képező mezőgazdasági biztosítás díjá- hoz nyújtott támogatást kíván igénybe venni. Ennek ismeretében díjtámogatás igénybevételére jogosító biztosítási szer- ződések esetén kizárólag olyan biztosítási szerződést köt, amely megfelel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgaz- dasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mező- gazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásá- ról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rend- szer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági ren- delet 47. cikkében foglalt követelmények- nek.

A díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági biztosítási szerződések kizárólag a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és a legalacsonyabb értékeinek kizárásá- val képzett hároméves átlagában a me- zőgazdasági termelő szokásos éves ter- mésének több mint 30%-át elpusztító jégesőkár, aszálykár, az elemi kárese- mény okozta mezőgazdasági árvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadás-kár, tűzkár, illetve homokveréskár miatti gazdasági veszte- ségeket fedezi.

Amennyiben a biztosító a díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági biztosítási szerződésekben felsorolt eseményeken kívül más események után is nyújt kártérítést, úgy támogatás a biz- tosítási szerződésnek kizárólag a díjtá- mogatásra jogosító feltételeket tartal- mazó része után vehető igénybe.

1. Általános rendelkezések

1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési időszak) hatá- lya

1.1.1. A biztosítási fedezet a létrejött biz- tosítási szerződésben rögzített kockázatvi- selési helyeken található, biztosítási ösz- szeggel fedezetbevont növénykultúrákra terjed ki.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbi növénybiztosítási szer- ződések köthetők:

Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok:

„A” típusú mezőgazdasági biztosítás

„B” típusú mezőgazdasági biztosítás

„C” típusú mezőgazdasági biztosítás

Díjtámogatás igénybevételére NEM jo- gosító szerződés típus:

Kiegészítő biztosítás („D”)

1.1.2. A biztosítás időbeli hatálya (koc- kázatviselési időszak)

A kockázatviselés kezdetét és végét a kár- eseményre vonatkozó biztosítási feltételek,

míg a kockázatviselés naptári évét a köt- vény tartalmazza.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés legfeljebb egy éves időszak termelésére vonatkozik.

1.2. A biztosított / szerződő

1.2.1. A biztosító szolgáltatására a biztosí- tott jogosult.

Biztosított az lehet, aki a növénykultúra hozamára (termés) jogosult, az ajánlaton név szerint megjelölt személy, aki a föld tulajdonosa, kezelője, bérlője, haszonbér- lője, vagy e minőségben a vagyontárgy megóvásában érdekelt más személy.

1.2.2. A biztosítást megkötheti bármely természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a növénykultúra megóvásában érdekelt, vagy aki/amely a szerződést ilyen érdekelt személy javára köti.

1.2.3. A biztosított termelő nevét, lakcím- ét/székhelyét, regisztrációs számát a bizto- sítási szerződés tartalmazza.

1.3. A biztosított növénykultúrák

A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosított növénykultúrának minősül – a szerződő által meghatározott és a biztosí- tási szerződésben biztosítási összeggel megjelölt – a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt földterületen lévő, és a biztosítási adatközlőn meghatározott sza- badföldi, lábon álló növénykultúra.

1.3.1. A biztosításnak ki kell terjednie a biztosított növénykultúra teljes területé- re.

2. Biztosítási szerződés egyes típusai

Díjtámogatás igénybevételére jogosí- tó szerződés típusok:

2.1. „A” típusú mezőgazdasági bizto- sítás

2.1.1. A biztosítás tárgya:

Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás a következő növényekre köthető meg:

őszi búza; tavaszi búza; őszi árpa; tavaszi árpa;

őszi káposztarepce; triticale;

rozs;

ipari napraforgó; takarmánykukorica; borszőlő;

alma.

Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás az alább felsorolt biztosítási események- re (kárnemekre) kizárólag együttesen köthető meg.

2.1.2. Tavaszi fagykár

2.1.2.1. Biztosítási esemény és kockázat- viselési időszak

2.1.2.1.1. Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező fagy miatt a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan kárese- mény, amelynek során a termőrügyek, virágok, vagy terméskezdemények elhal- nak és ennek következtében a növénykul- túra legalább 30%-os mértékű hozamcsök- kenést szenved.

Jelen esetben a kárküszöb üzemenként és növénykultúránként a biztosítási összeg 50%-a.

A biztosítás szempontjából tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a talajtól számított két méter magasságban mért mínusz 2 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

2.1.2.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

Az almánál a termőrügyek pirosbimbós, ill. fehérbimbós állapotától, de legha- marabb április 01-től;

borszőlőnél a művelési módnak és faj- tának megfelelően véglegesen metszett

tőke rügyfakadásától, de leghamarabb április 01-től;

szántóföldi kultúrák esetében április 01- től.

A kockázatviselési időszak vége:

Május 31.

2.1.2.2. Kizárások

2.1.2.2.1. Az általános biztosítási feltéte- lekben felsorolt kizárásokon túlmenően nem térülnek a hajtásrendszerben (törzs, ág, vessző, stb.) keletkezett károk.

2.1.2.3. Önrész

Tavaszi fagykár esetén a megállapított kár- összegből üzemi szintű/teljes növénykul- túrára vonatkozó abszolút önrészesedés- ként levonásra kerül a biztosításba vont növénykultúra biztosítási összegének 50%- a.

2.1.2.4. Biztosítási szolgáltatás, kártérí- tési összeg megállapítása

Nem kerül térítésre az üzemenként és nö- vénykultúránként megállapított biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár.

A károk megállapítása a következők figye- lembe vételével történik:

a fagykár bejelentését követő ténymeg- állapító szemle, mely során a biztosított terület károsodott részét kell meghatá- rozni;

a biztosított hozam a teljes biztosított területen;

az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár;

továbbá a termés betakarításának meg- kezdése előtti - a szerződő/biztosított és a biztosító által végzett - termésbecslés eredménye, melyet a károsodott növény- kultúra teljes biztosított területen kell el- végezni.

A biztosított növényekben keletkezett és az 50%-os kárküszöböt meg nem haladó kár nem kerül térítésre. Az 50%-os kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár- ból levonásra kerül a károsodott növény- kultúra teljes üzemi szintű biztosítási ösz- szegének 50%-a (az üzemi szintű abszolút önrész).

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho- zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.1.3. Téli fagykár

2.1.3.1. Biztosítási esemény és kockázat- viselési időszak

2.1.3.1.1. Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi ka- lászos gabona-, a repce- és az őszi takar- mánykeverék kultúráinak a fagy miatt be- következett kipusztulását, valamint az al- ma és borszőlő esetében a termőrészek vagy növényegyedek fagy miatt bekövet- kezett elhalásából adódóan legalább 30%- os hozamcsökkenést eredményező kár- esemény.

Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.

A biztosítás szempontjából téli fagy: a koc- kázatviselés helyén, a talajtól számított két méter magasságban mért mínusz 2 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

2.1.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

Az őszi vetésű gabonanövények és az őszi káposztarepce esetében a keléstől;

alma és borszőlő esetében november 30-tól.

A kockázatviselési időszak vége:

tárgyév március 31.

2.1.3.2. Kizárások

Az általános biztosítási feltételekben felso- rolt kizárásokon túlmenően a téli fagykár- biztosítás nem terjed ki:

a szántóföldi növények esetén téli fagy- kár folytán termésveszteségben meg- nyilvánuló súlycsökkenéses károkra;

a hiányos kelés okozta károkra;

arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott szántóföldi területet május 31-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz);

a fej és bakművelésű borszőlő takarásá- nak elmulasztása esetén bekövetkező károkra;

a nem megfelelően beérett vesszők, hajtások, termőrészek miatt keletkező károkra;

a biztosított borszőlő- és almaültetvé- nyek esetén a visszametszést nem indo- koló téli fagykárokra;

arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott alma, borszőlő ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (me- lyet a biztosító a helyszínen ellenőriz).

2.1.3.3. Önrész

Szántóföldi növénykultúrák esetében a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkal- maz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.

Alma és borszőlő esetében a biztosító 70%- os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levo- násra.

2.1.3.4. Biztosítási szolgáltatás, a kárté- rítési összeg megállapítása:

Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár.

Az őszi kalászosok (őszi búza, őszi árpa, triticale, rozs), valamint az őszi káposzta- repce esetén az állománykipusztulásos károk térítése a téli fagy által károsodott és újrahasznosított területre jutó biztosítási összeg 20%-ig történik. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott területet kiszántják, ill. újra- hasznosítják és erről legkésőbb május 31- ig írásban bejelentést tesznek.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

Almánál és borszőlőnél a visszametszést indokoló károk esetén a biztosító szolgálta- tása a megállapított kár maximum 30%-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott alma, borsző- lő ültetvényt visszametszik és erről legké- sőbb április 30-ig írásban bejelentést tesz- nek.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.1.3.5. Egyéb rendelkezések

Az ajánlatot és mellékletét - a termény- jegyzéket (adatközlést) - legkésőbb nov- ember 30-ig kell benyújtani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely sze- rint a növények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak, alma és borszőlő esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult ellenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, terüle- tet(eket) a biztosításból kizárni.

2.1.4. Árvízkár (elemi káresemény okozta)

2.1.4.1. Biztosítási esemény és kockázat- viselési időszak

2.1.4.1.1. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár: a kockázatvise- lés helyén termesztett növényekben az árvíz miatt bekövetkezett olyan kárese- mény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okoz- ta, amennyiben azt jégeső, aszálykár, vi- harkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy felhőszakadáskár okozta.

Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.

A biztosítás szempontjából:

Árvíznek minősül az állandó vagy idősza- kos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, vízfolyások, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatla- kozó csatornák, tavak átlagos vízszintjének a nagy mennyiségű csapadék miatt oly mértékben történő megemelkedése, mely következtében a - védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt

– kiáradó/kilépő víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített terü- leten a kockázatviselés helyén termesztett növényekben kárt okoz:

befulladnak és teljesen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szenvednek;

nem pusztulnak el, de termést nem hoznak;

a már érett termés a vízborítás vagy annak utóhatása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, illetve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az semmilyen célra nem használható fel (továbbiakban: súly- csökkenéses kár).

Állománykipusztulásos árvízkárnak mi- nősülnek azok a károk, melyek következté- ben a biztosításba vont növények állomá- nya a vízborítás következtében május 31-ig oly mértékben kipusztult, hogy emiatt az eredeti termelési cél megvalósulása lehe- tetlenné válik és azok területe újrahaszno- sításra kerül.

2.1.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

szántóföldi növényeknél a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól, vagy telepí- téstől;

alma és borszőlő esetén szerződéskö- téstől.

A kockázatviselési időszak vége:

szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-ig;

Alma és borszőlő esetében a betakarítá- sig tartó időszak, de legkésőbb novem- ber 30-ig.

2.1.4.2. Kizárások:

Az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:

a hóolvadás miatt bekövetkező árvíz- károkra;

arra a növénykárra, amely az árvíz fel- színi vízborítása nélkül nagyfokú talajel- ázás, elgyomosodás miatt következett be;

a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott – az eróziós kártétel fogalmi kö- rébe tartozó károkra;

a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvíz- védelmi munka során felmerülő károk- ra;

a medrükben maradt vízfolyások, a mesterséges csatornák magas vízállá-

sából eredő átszivárgások, buzgárok ál- tal okozott károkra;

a csapadékvizekből származó felszíni vízborítások (belvizek) káraira;

a szükségtározók elárasztásával felme- rülő károkra;

a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta te- rületeknek minősülő helyen belül bekö- vetkező árvízkárokat;

a talajvíz átlagos szintjének megemel- kedése miatt keletkező károkra;

a borszőlő és alma ültetvények állagká- raira.

2.1.4.3. Önrész

A május 31-e előtt bekövetkező állomány- kipusztulásos árvízkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levo- násra.

A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút ön- részként levonásra kerül a károsodott nö- vényterület biztosítási összegének 50%-a.

2.1.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kárté- rítési összeg megállapítása

Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár.

Az árvízkárok mértékét az elpusztult nö- vényállomány területének felmérésével kell megállapítani.

Az állománykipusztulásos károknál a nö- vények károsodott területére jutó biztosí- tási összegének 20%-ával történik a kár térítése.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a ká- rosodott növényterület biztosítási össze- gének 50%-a (abszolút önrész).

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho- zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.1.5. Tűzkár

2.1.5.1. Biztosítási esemény és kockázat- viselési időszak

Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesz- tett növényekben a tűz miatt bekövetke-

zett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl.: villámcsapás) a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.

Tűz: természeti esemény, így többek kö- zött villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt

járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatáskíséretében.

2.1.5.1.1. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

Szántóföldi növényekben a kelés, kiülte- tés, palántázás vagy telepítés;

almában, borszőlőben a szerződés ha- tálybalépésétől.

A kockázatviselési időszak vége:

Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való ki- szedés, de legkésőbb november 30-ig;

xxxx, borszőlőben a szerződés meg- szűnéséig.

2.1.5.1.2. Kizárások

Az általános biztosítási feltételekben felso- rolt kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockáza- tok tűzkárok esetén:

kertészeti kultúrák esetében a gyom- szabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károk;

a biztosított növénykultúrában bekövet- kező 30%-ot meg nem haladó károk;

az emberi közrehatás vagy hanyagság miatt keletkező tűzkárok.

2.1.5.2. Önrész

Az alma és borszőlő esetén az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarí- tás után bekövetkező tűzkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkal-

maz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.

Alma és borszőlő tűzkára esetén, ameny- nyiben az az aktuális termőév kezdete és a betakarítás között következik be a biztosí- tási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalma- zásra.

Szántóföldi növények tűzkára esetén a biz- tosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalma- zásra.

2.1.5.3. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí- tési összeg megállapítása

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra a területekre vonatkozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn megha- tározott szántóföldi és kertészeti kultúrák termése megsemmisül.

Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár.

Alma és borszőlő esetén az aktuális termő- év kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező károknál a növények károsodott területére jutó biztosítási ösz- szegének 20%-ával történik a kár térítése. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

Szántóföldi növényeknél, valamint ültetvé- nyek esetén az aktuális termőév alatt (be- takarításig) bekövetkező károknál a bizto- sító szolgáltatási kötelezettsége azokra a területekre vonatkozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn meghatáro- zott szántóföldi és kertészeti kultúrák ter- mése megsemmisül. A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltéte- lek szerinti, valamint a biztosítási szerző- désben rögzített önrész.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.1.6. Jégesőkár

2.1.6.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.1.6.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső

miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.

Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszem- szemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.

Tőkiveréses jégkár: A növények tőállomá- nyának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következtében előálló oly mérté- kű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé.

Újrahasznosításnak minősül:

palántával nem pótolható szántóföldi növények esetében a felülvetés, illetve a károsodott növénykultúra megszünte- tése, majd közvetlenül új növénykultúra telepítése,

palántával pótolható növények esetén a sérült, elpusztult palánták pótlása.

Súlycsökkenési kár: növények termésé- ben jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termés- veszteség.

Minőségi kár: az ajánlat mellékletét képe- ző záradék szerint (pótdíj ellenében) az a minőségi értékcsökkenés, melyet a jégve- rés okoz az alma és a borszőlő termésében.

2.1.6.1.2. A kockázatviselési időszak:

2.1.6.1.2.1. Tőkiveréses jégkárok: A kockázatviselési időszak kezdete:

Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a keléstől, ülte- téstől, telepítéstől.

A kockázatviselési időszak vége:

Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 31. nap- jának 24:00 órájáig.

2.1.6.1.2.2. Súlycsökkenéses károk: A kockázatviselési időszak kezdete:

Szántóföldi növényekben a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól vagy telepí- téstől;

almában, borszőlőben az aktuális ter- mőév kezdetétől, de leghamarabb a szerződés hatálybalépésétől.

A kockázatviselési időszak vége:

Szántóföldi növények esetében a ter- mény betakarításáig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig;

Alma és borszőlő esetén az érést szabá- lyozó, vagy a betakarítást megkönnyítő vegyszeres kezelés időpontját követő 5. nap 24:00 órájáig, annak hiányában betakarításig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig.

2.1.6.1.2.3. Minőségi jégkárok:

A kockázatviselési időszak kezdete:

A biztosítási szerződéshez – pótdíj elle- nében – kötött záradékban meghatáro- zott időponttól;

A kockázatviselési időszak vége:

A biztosítási szerződéshez – pótdíj elle- nében – kötött záradékban meghatáro- zott időpontig.

2.1.6.2. Kizárások

A jégesőkár biztosítás nem terjed ki:

a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.);

azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a jégverés- sel, mint természeti jelenséggel (ún. következmény károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszte- ség stb.).

2.1.6.3. Önrész

A május 31-e előtt bekövetkező tőkive- réses jégkárok esetén a biztosító szol- gáltatása a károsodott terület biztosítási összegének 20%-a, vagyis a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.

Súlycsökkenéses és minőségi jégkárok esetén a biztosítási szerződésben sze- replő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. Amennyiben abszo- lút és levonásos önrészt is tartalmaz a szerződés, abban az esetben a kárren- dezés során megállapított kárból elő- ször az abszolút önrész, majd a fennma- radó összegből a levonásos önrész kerül levonásra.

A súlycsökkenéses károk esetén a bizto- sító:

amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos ön- rész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott nö- vényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték;

amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levo- násos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károso- dott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték;

amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is al- kalmazásra kerül, ha a károsodott nö- vényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték.

Jégesőkároknál búza, xxxx, rozs, triticale és őszi káposztarepce esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos

önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos ön- rész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén;

amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levo- násos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén;

amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrész is al- kalmazásra kerül, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén.

2.1.6.4. Biztosítási szolgáltatás, a kár- térítési összeg megállapítása

Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár.

A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:

2.1.6.4.1. Tőkiveréses jégkárok:

A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést, újrapa- lántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembe- vételével kell megállapítani. Szántóföldi növények esetében a biztosító szolgáltatá- sa a megállapított kár maximum 20%-a.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.1.6.4.2. Súlycsökkenéses károk:

A károk megállapítása a következők figye- lembevételével történik:

a károsodott terület nagysága,

a növények biztosítási esemény nélküli várható hozama (maximum a biztosí- tott hozam),

a becsléssel megállapított hozamvesz- teség a károsodott területen,

az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho- zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A megállapított kár összegéből kerül levo- násra a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

2.1.6.4.3. Minőségi jégkárok kár- megállapítása a szerződés mellékletét ké- pező záradékban foglaltak szerint, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vonatkozóan is létrejött és hatályba lépett.

A megállapított kár összegéből kerül levo- násra a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

2.1.7. Viharkár

2.1.7.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.1.7.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza azál- tal, hogy

- a kalászosoknál és a repcénél szemkive- rését, kalászletörését illetve becőletö- rést okoz, valamint az állomány oly mér- tékű megdőlését okozza, mely a ter- mény betakarítását lehetetlenné teszi;

- a alma és borszőlő esetében termésle- verést okoz;

- kapás kultúrák esetében oly mértékű megdőlést, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a termény betakarítását le- hetetlenné teszi.

Vihar: a legalább húsz m/sec szélsebesség.

2.1.7.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

a kalászos és a kapás kultúráknál, vala- mint az őszi káposztarepcénél a szerző- dés hatálybalépésétől;

almánál a tisztuló hullás befejeződésé- től;

borszőlőnél a fürtök megjelenésétől.

A kockázatviselési időszak vége:

Kalászosoknál és a repcénél a technoló- giai érettségétől, illetve az aratás meg- kezdését követő 21 napig (deszikkálás esetében annak időpontjától számított

5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban augusztus 15-ig tart;

a kapás kultúráknál: a technológiai érettségtől, illetve az aratás megkezdé- sétől számított 21 napig tart (deszikkálás esetében annak időpontjá- tól számított 5. nap 24. órájáig), legfel- jebb azonban napraforgó esetében szeptember 30-ig, kukorica esetében november 15-ig tart;

alma esetén a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás megkezdését köve- tő 14. nap 24:00 órájáig, legfeljebb azonban a szerződés megszűnéséig tart

borszőlőnél szüretig, de legkésőbb ok- tóber 30-ig.

2.1.7.2. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára nem terjed ki azokra a károkra, ame- lyek:

a kalászosok esetében a kalász lenyaklá- sában, az állomány megdőlésében nyil- vánulnak meg, amennyiben a betakarí- tógép vágóasztala képes a termés beta- karítására;

a kalászosok túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az ara- tás megkezdésétől számított 21. nap

24. órája után következett be.

2.1.7.3. Önrész

2.1.7.3.1. Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pedig a becők kifej- lődését megelőző viharkárok, valamint alma esetén az augusztus 01. előtt bekö- vetkező viharkárok esetén a biztosító 80%- os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levo- násra.

2.1.7.3.2. A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész ke- rül alkalmazásra

- Alma esetén, amennyiben a vihar- kár augusztus 01. és szeptember

30. között következik be;

- borszőlő esetén;

- kalászosok esetében amennyiben a kár az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és ka- lászletörést okozhat) után követke- zik be;

- napraforgó és kukorica esetében;

- repce esetében, amennyiben az a becők kifejlődése után következik be,

a fentiekben a következő szabályok irány- adók:

amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levo-

násos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károso- dott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték;

2.1.7.3.3. Búza, árpa, rozs, triticale és őszi káposztarepce esetén a biztosító:

amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos ön- rész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén;

2.1.7.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí- tési összeg megállapítása

Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár.

A károk megállapítása a következők figye- lembevételével történik:

a károsodott terület nagysága,

a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maxi- mum a biztosított hozam),

a becsléssel megállapított kár százalé- kos mértéke a károsodott területen,

az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egység- ár (Ft/t).

A megállapított kár összegéből kerül levo- násra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

2.1.8. Felhőszakadás kár

2.1.8.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.1.8.1.1. Felhőszakadáskár: a kocká- zatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra leg- alább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.

Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.

Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t.

Állomány kipusztulásos felhőszakadáskár- nak minősülnek a szántóföldi kultúrák ese- tében a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkezett, az állomány legalább 50%-át kipusztító károk, melyek a károso- dott növénytábla kiművelését indokolják.

2.1.8.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

Szántóföldi növényekben a kelés, kiülte- tés, palántázás vagy telepítés;

almában, borszőlőben az aktuális ter- mőév kezdetétől.

A kockázatviselési időszak vége:

Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való ki- szedés, de legkésőbb november 30-ig;

almában, borszőlőben a termés lesze- dés, leszüretelés, de legkésőbb novem- ber 30-ig.

2.1.8.2. Kizárások

A biztosítás keretében nem térülnek meg azok a károk, amelyek közvetett

oksági kapcsolatban vannak a felhősza- kadással, mint természeti jelenséggel (ún. következmény károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kiala- kult fertőzöttség által okozott termés- veszteség stb.)

Nem térülnek továbbá a felhőszakadás következtében a talajban keletkezett károk, és a felhőszakadás következtében kialakuló vízállás által okozott károk.

Almánál és borszőlőnél a kárt követő év vegetációs időszakára ható terméscsök- kentő tényezők miatti károk, továbbá ál- lománykipusztulásos kár esetén a ki- pusztult növények cseréjének költségei.

2.1.8.3. Önrész

Május 31. napjának 24:00 órája előtt bekö- vetkező állománykipusztulásos felhősza- kadás károk esetén a biztosító 80%-os ab- szolút önrészt alkalmaz, amely a megálla- pított kár összegéből kerül levonásra.

Az újrahasznosítást nem igénylő, illetve a május 31. napjának 24:00 órája után bekö- vetkező felhőszakadáskárok esetén a meg- állapított kárösszegből abszolút önrész- ként levonásra kerül a károsodott növény- tábla biztosítási összegének 50%-a.

2.1.8.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí- tési összeg megállapítása

Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár.

A károk megállapítása a következők figye- lembevételével történik:

a károsodott terület nagysága,

a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maxi- mum a biztosított hozam),

a becsléssel megállapított kár százalé- kos mértéke a károsodott területen,

az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár.

Az 50%-os kárküszöböt meghaladó súly- csökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a ká- rosodott növényterület biztosítási össze- gének 50%-a (abszolút önrész).

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egység- ár (Ft/t).

Az állománykipusztulásos felhőszakadás- károknál a kártérítési szolgáltatás a növé- nyek károsodott területére jutó biztosítási összegének 20%-ával történik.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.1.9. Aszálykár

2.1.9.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.1.9.1.1. Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.

Jelen esetben a kárküszöb üzemenként és növénykultúránként a biztosítási ösz- szeg 50%-a.

Aszály: az a természeti esemény, amely- nek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül har- minc egymást követő napon belül a lehul- lott csapadék összes mennyisége a tíz mil- limétert nem éri el.

2.1.9.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

A kockázatviselés kezdetére a kultúrának minimális fejlettségi stádiumot kell elérnie, mely a tábla átlagában a második pár levél megjelenését jelenti (10 cm)!

őszi vetésű kultúrák esetében március 01-től, de leghamarabb a tábla átlagá- ban a második pár levél megjelenésétől (10 cm);

tavaszi vetésű kultúrák esetében május 01-től, de leghamarabb a tábla átlagá- ban a második pár levél megjelenésétől (10 cm);

alma és borszőlő esetén május 01-től.

A kockázatviselési időszak vége:

őszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkezdéséig, de legkésőbb augusztus 1-ig;

tavaszi vetésű kultúrák esetében az ara- tás megkezdéséig, de legkésőbb szept- ember 15-ig;

alma és borszőlő esetén a szüret meg- kezdéséig, de legkésőbb szeptember 15-ig.

A kockázatviselési időszak kezdetekor kö- telező a terület szemléje, vizsgálni kell a kultúrára jellemző és elvárható agrotech- nikai sajátosságokat.

2.1.9.2. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően –nem terjed ki azokra a károk- ra, amelyek:

a 10 cm-es növénymagasság eléréséig bekövetkező hozamveszteségekre;

bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek illetve üzemszüneti veszteségek;

a biztosított kultúrákban aszály követ- keztében, de a termés minőségének romlásában jelentkeznek.

2.1.9.3. Önrész

Aszálykár esetén a megállapított kárösz- szegből üzemi szintű/teljes növénykultúrá- ra vonatkozó abszolút önrészként levonás- ra kerül a biztosításba vont növénykultúra teljes biztosítási összegének 50%-a.

2.1.9.4. A Biztosítási szolgáltatás és a kár- térítési összeg megállapítása

Nem kerül térítésre az üzemenként és nö- vénykultúránként meghatározott biztosí- tási összeg 50%-nál kisebb kár.

A károk megállapítása a következők figye- lembevételével történik:

az aszálykár bejelentését követő tény- megállapító szemle, mely során a bizto- sított terület károsodott részét kell meghatározni,

a biztosított hozam a teljes biztosított területen,

az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár,

a termés betakarításának megkezdése előtti a szerződő/biztosított és a biztosí- tó által végzett termésbecslés eredmé- nye, melyet a teljes biztosított területen kell elvégezni.

Az 50%-os kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű biztosítási összegének 50%-a (az üzemi szintű abszolút önrész).

Abban az esetben, ha a teljes biztosított területet aszálykár érte, a kártérítés nyújtá- sára a teljes biztosított hozam és a betaka- rítás előtti termésbecsléssel meghatáro- zott valós termés különbsége alapján kerül sor.

Ha az aszálykár a biztosított területnek csak egy részét érte, a szolgáltatás alapját a teljes területen (üzemenként és növény- kultúránként) elvégzett termésbecsléssel meghatározott valós termés egy hektárra jutó részének és a károsodott terület valós termése egy hektárra jutó részének kü- lönbsége képezi.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho- zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.2. „B” típusú mezőgazdasági bizto- sítás

2.2.1. A biztosítás tárgya:

A „B” típusú mezőgazdasági biztosítás a z alábbi szántóföldi növényekre és ültetvé- nyekre köthető meg.

Szántóföldi növények:

zab, szója, lencse, borsó, lóbab,

csemegekukorica, cukorrépa,

zöldborsó, zöldbab, uborka,

sárgadinnye, görögdinnye, paprika, fűszerpaprika, paradicsom, káposzta,

kelkáposzta, karfiol, brokkoli,

sárgarépa, sütőtök,

spárga, mák,

szárazbab, burgonya,

vöröshagyma,

Ültetvények: csemegeszőlő, őszibarack, kajszi,

körte, szilva, meggy, cseresznye, málna, ribizli, köszméte, szamóca, dió.

A következő káreseményekre (kárnemekre) külön-külön és együttesen is köthető biztosítás.

2.2.2. Jégesőkár

2.2.2.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.2.2.1.1. Jégeső: szilárd halmazálla- potú, jégszemcsékből és azok képződmé- nyeiből álló csapadék, mely a növények tőszámát, fejlődését, termésmennyiségét és termésminőségét befolyásoló sérülése- ket okoz.

Jégesőkár: a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben a jégeső miatt be- következett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.

Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőál- lományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé.

Újrahasznosításnak minősül:

palántával nem pótolható szántóföldi növények esetében a felülvetés, illetve a károsodott növénykultúra megszünte-

tése, majd közvetlenül új növénykultúra telepítése,

palántával pótolható növények esetén a sérült, elpusztult palánták pótlása.

Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében kelet- kezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi jégesőkár: az ajánlat mellékletét képező záradék szerint (pótdíj ellenében) az a minőségi értékcsökkenés, melyet a jégverés okoz a szőlő, a gyümölcsösök, a paprika, a paradicsom, a dinnye, a tök, a zöldborsó, a zöldbab és a dohány termésé- ben.

2.2.2.1.2. A kockázatviselési időszak: 2.2.2.1.2.1. Tőkiveréses jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete:

Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben a keléstől, ülte- téstől, telepítéstől.

A kockázatviselési időszak vége:

Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 31. nap- jának 24:00 órájáig.

2.2.2.1.2.2. Súlycsökkenéses jégeső- károk:

A kockázatviselési időszak kezdete:

Szántóföldi növényekben a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól vagy telepí- téstől;

gyümölcsösök esetén az aktuális ter- mőév kezdetétől, de leghamarabb a szerződés hatálybalépésétől.

A kockázatviselési időszak vége:

Szántóföldi növények esetében a ter- mény betakarításáig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig;

ültetvények esetén az érést szabályozó, vagy a betakarítást megkönnyítő vegy- szeres kezelés időpontját követő 5. nap 24:00 órájáig, annak hiányában betaka- rításig, de legkésőbb a szerződés meg- szűnéséig.

2.2.2.1.2.3. Minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete:

A biztosítási szerződéshez – pótdíj elle- nében – kötött záradékban meghatáro- zott időponttól;

A kockázatviselési időszak vége:

A biztosítási szerződéshez – pótdíj elle- nében – kötött záradékban meghatáro- zott időpontig.

2.2.2.2. Kizárások

A jégesőkár-biztosítás nem terjed ki:

a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.);

a biztosított növénykultúrában bekövet- kező 30%-ot meg nem haladó károk.

A minőségi jégesőkárok kizárólag a pót- díj ellenében megkötött záradéki feltéte- lek szerint téríthetők.

2.2.2.3. Önrész

A május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a biztosító szolgáltatása a káro- sodott terület biztosítási összegének 20%-a, vagyis a biztosító 80%-os abszo- lút önrészt alkalmaz, amely a megállapí- tott kár összegéből kerül levonásra.

Súlycsökkenéses és minőségi jégeső- károk esetén a díjtájékoztatóban sze- replő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra. Amennyiben abszo- lút és levonásos önrészt is tartalmaz a szerződés, abban az esetben a kárren- dezés során megállapított kárból elő- ször az abszolút önrész, majd a fennma- radó összegből a levonásos önrész kerül levonásra.

A súlycsökkenéses károk esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos ön-

rész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott nö- vényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték;

amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levo-

násos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károso- dott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték;

2.2.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí- tési összeg megállapítása

Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár (kárküszöb).

A szolgáltatási összeg megállapítása min- den esetben a következők szerint történik:

2.2.2.4.1. Tőkiveréses jégesőkárok:

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

Szántóföldi növények esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár maxi- mum 20%-a.

2.2.2.4.2. Súlycsökkenéses károk:

A károk megállapítása a következők figye- lembevételével történik:

a károsodott terület nagysága,

a növények biztosítási esemény nélküli várható hozama (maximum a biztosí- tott hozam),

a becsléssel megállapított hozamvesz- teség a károsodott területen,

az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho- zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A megállapított kár összegéből kerül levo- násra a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

2.2.2.4.3. Minőségi jégesőkárok kármegállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint, felté- ve, hogy a szerződés a záradékra vonatko- zóan is létrejött és hatályba lépett.

A megállapított kár összegéből kerül levo- násra a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

2.2.3. Téli fagykár

2.2.3.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.2.3.1.1. Téli fagykár: a kockázatvi- selés helyén, nyugalmi periódusban, az áttelelő szántóföldi növénykultúrák a fagy miatt bekövetkezett kipusztulását, vala- mint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek fagy miatt bekövet- kezett elhalásából adódóan legalább 30%- os hozamcsökkenést eredményező kár- esemény.

Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.

A biztosítás szempontjából téli fagy: a koc- kázatviselés helyén, a talajtól számított két méter magasságban mért mínusz 2 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

2.2.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

Az őszi vetésű szántóföldi növények esetében a kelésétől;

gyümölcsösök esetében november 30- tól;

A kockázatviselési időszak vége:

tárgyév március 31-ig.

2.2.3.2. Kizárások

Az általános biztosítási feltételekben felso- rolt kizárásokon túlmenően a téli fagykár- biztosítás nem terjed ki:

a szántóföldi növények esetén téli fagy- kár folytán termésveszteségben meg- nyilvánuló súlycsökkenéses károkra;

a hiányos kelés okozta károkra;

arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz);

a fej és bakművelésű szőlő takarásának elmulasztása esetén bekövetkező ká- rokra;

a nem megfelelően beérett vesszők, hajtások, termőrészek miatt keletkező károkra;

arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosí- tó a helyszínen ellenőriz).

2.2.3.3. Önrész

Szántóföldi növénykultúrák esetében a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkal- maz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.

Ültetvények esetében a biztosító 70%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megál- lapított kár összegéből kerül levonásra.

2.2.3.4. Biztosítási szolgáltatás, a kárösz- szeg megállapítása

Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár.

Az őszi vetésű szántóföldi növények esetén az állománykipusztulásos károk térítése a téli fagy által károsodott és újrahasznosí- tott területre jutó biztosítási összeg 20%-ig történik. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott terü- letet kiszántják, ill. újrahasznosítják és erről legkésőbb május 31-ig írásban bejelentést tesznek.

A biztosított ültetvények esetén a vissza- metszést nem indokoló téli fagykárok nem kerülnek térítésre. A visszametszést indo- koló károk esetén a biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 30%-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott ültetvényt visszametszik és erről legkésőbb április 30- ig írásban bejelentést tesznek.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.2.3.5 Egyéb rendelkezések

Az ajánlatot és mellékletét - a termény- jegyzéket (adatközlést) - legkésőbb nov- ember 30-ig kell benyújtani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely sze- rint a kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak. ültetvények esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelően beér- tek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult ellenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, területet(eket) a biztosításból kizárni.

2.2.4. Vihar- és homokveréskár

2.2.4.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.2.4.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza azál- tal, hogy

a gyümölcsösök esetében a termés- leverést okoz;

a szántóföldi növények esetén szemkiverését, illetve termésletö- rést (kalász, becő, hüvely, gubó, cső, stb.) okoz, valamint az állo- mány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény betakarítá- sát lehetetlenné teszi.

Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebes- ség.

Homokverés kár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a homokverés miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű kipusztulását okozza.

Homokverés-károknál jelen esetben a kár- küszöb károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.

2.2.4.1.2. A kockázatviselési időszak: Viharkár esetében:

A kockázatviselési időszak kezdete:

szántóföldi növényeknél a szerződés hatálybalépésétől;

almás termésű és csonthéjas gyümöl- csűekben a tisztuló hullás befejeződésé- től;

héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirágzástól;

szamócában az általános virágzástól; szőlőnél a fürtök megjelenésétől.

A kockázatviselési időszak vége:

szántóföldi növényeknél a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás meg- kezdését követő 21 napig (deszikkálás esetében annak időpontjától számított

5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban a szerződés megszűnéséig tart;

gyümölcsösök esetén a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás meg- kezdését követő 14. nap 24:00 órájáig, legfeljebb azonban a szerződés meg- szűnéséig tart;

ültetvények esetén érésgyorsító vegy- szeres kezelés esetén a kezelést követő

5. nap 24:00 órájáig;

szőlőnél szüretig, de legkésőbb október 30-ig.

Homokverés kár esetében:

A kockázatviselési időszak kezdete:

Az elvetett vetőmag csírázásának kez- detétől;

a palánta végleges helyre ültetésétől.

A kockázatviselési időszak vége:

Addig az időpontig, míg az alkalmazott agrotechnika ugyanabban a vegetációs időszakban lehetővé teszi a növényzet újra vetését/palántázását, de legkésőbb június 15-ig.

2.2.4.2. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően –nem terjed ki azokra a károk- ra, amelyek:

a kalászosok esetében a kalász lenyak- lásában, az állomány megdőlésében nyilvánulnak meg, amennyiben a be- takarítógép vágóasztala képes a ter- més betakarítására;

a termés túlérett állapotában a tech- nológiai érettségtől, illetve az aratás

megkezdésétől számított 21. nap 24. órája után következett be;

Homokverés esetén a szélerózió hatá- sára a vetőmag elsodródása miatti ká- rokra.

2.2.4.3. Önrész

Szántóföldi növényeknél az érés kezdetét megelőző viharkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levo- násra.

Viharkároknál szántóföldi növények eseté- ben amennyiben az az érés kezdete (a biz- tosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a termésle- törést okozhat) után következik be,a bizto- sítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalma- zásra a következők figyelembe vételével: amennyiben a szerződés csak levonásos

önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos ön- rész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a károsodott nö- vényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték;

Viharkároknál zab esetén a biztosító:

amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az

esetben a szerződésben szereplő levo- násos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén;

amennyiben a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 30%-os levonásos önrész is alkal- mazásra kerül, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén

Homokveréskárok esetén a biztosító 80%- os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levo- násra

2.2.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí- tési összeg megállapítása

Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár.

A károk megállapítása a következők figye- lembevételével történik:

a károsodott terület nagysága,

a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maxi- mum a biztosított hozam),

a becsléssel megállapított kár százalé- kos mértéke a károsodott területen,

az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egység- ár (Ft/t).

A megállapított kár összegéből kerül levo- násra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

A homokveréskárok mértékét az újrave- tést, vagy felülvetést, illetve újrahasznosí- tást szükségessé tevő mértékben elpusz- tult növényállomány területének felméré- sével kell megállapítani.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 20%-a.

2.2.5. Tűzkár

2.2.5.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.2.5.1.1. Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl. villámcsapás) a növénykultúra leg- alább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.

Tűz: természeti esemény, így többek kö- zött villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füst- hatás kíséretében.

2.2.5.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

Szántóföldi növényekben a kelés, kiülte- tés, palántázás vagy telepítés;

a gyümölcsösökben, szőlőben a szerző- dés hatálybalépésétől.

A kockázatviselési időszak vége:

Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való ki- szedés, de legkésőbb november 30-ig;

a gyümölcsösökben, szőlőben a szerző- dés megszűnéséig.

2.2.5.2. Kizárások

Az általános biztosítási feltételekben felso- rolt kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockáza- tok tűzkárok esetén:

kertészeti kultúrák esetében a gyom- szabályozás elmaradása miatt keletke- ző vagy tovaterjedő károk;

a biztosított növénykultúrában bekö- vetkező 30%-ot meg nem haladó károk;

az emberi közrehatás vagy hanyagság miatt keletkező tűzkárok.

2.2.5.3. Önrész

Az ültetvények esetén az aktuális termőév kezdete előtt és a betakarítás után bekö- vetkező tűzkárok esetén a biztosító szol- gáltatása a károsodott terület biztosítási összegének 20%-a, vagyis a biztosító 80%- os abszolút önrészt alkalmaz, amely a

megállapított kár összegéből kerül levo- násra.

Ültetvények tűzkára esetén, amennyiben az aktuális termőév kezdete és a betakarí- tás között következik be a biztosítási szer- ződésben szereplő abszolút és/vagy levo- násos önrész kerül alkalmazásra.

Szántóföldi növények tűzkára esetén a díjtájékoztatóban szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalma- zásra.

Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartalmaz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés során megállapított kárból először az abszolút önrész, majd a fennma- radó összegből a levonásos önrész kerül kivonásra.

2.2.5.4 Biztosítási szolgáltatás, a kártérí- tési összeg megállapítása

Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár (kárküszöb).

Ültetvények esetén az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező károknál a növények károso- dott területére jutó biztosítási összegének 20%-ával történik a kár térítése.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.3. „C” típusú mezőgazdasági bizto- sítás

2.3.1. A biztosítás tárgya:

A „C” típusú mezőgazdasági biztosítás bármely Magyarországon termesztett nö-

vényre megköthető, kivéve a 2.2.1. pont- ban meghatározott növények, melyekre nem köthető jégesőkárra, téli fagykárra, viharkárra és tűzkárra biztosítási szerző- dés.

Azonban a következőkben felsorolt kár- eseményekre (kárnemekre) külön-külön és együttesen is köthető biztosítási szerződés.

2.3.2. Jégesőkár

2.3.2.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.3.2.1.1. Jégesőkár: a kockázatvise- lés helyén termesztett növényekben a jég- eső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.

Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszem- csékből és azok képződményeiből álló csa- padék.

Újrahasznosításnak minősül:

palántával nem pótolható szántóföldi növények esetében a felülvetés, illetve a károsodott növénykultúra megszünte- tése, majd közvetlenül új növénykultúra telepítése,

palántával pótolható növények esetén a sérült, elpusztult palánták pótlása.

Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében kelet- kezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi jégesőkár: az ajánlat mellékletét képező záradék szerint (pótdíj ellenében) az a minőségi értékcsökkenés, melyet a jégverés okoz a gyümölcsösök termésé- ben.

2.3.2.1.2. A kockázatviselési időszak:

2.3.2.1.2.1. Tőkiveréses jégesőkárok:

Akockázatviselési időszak kezdete:

Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a keléstől, ülte- téstől, telepítéstől.

A kockázatviselési időszak vége:

Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 31. nap- jának 24:00 órája.

2.3.2.1.2.2. Súlycsökkenéses jégeső- károk:

A kockázatviselési időszak kezdete:

Szántóföldi növényekben a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól vagy telepí- téstől;

gyümölcsösök esetén az aktuális ter- mőév kezdetétől, de leghamarabb a szerződés hatálybalépésétől.

A kockázatviselési időszak vége:

Szántóföldi növények esetében a ter- mény betakarításáig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig;

2.3.2.1.2.3. Minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete:

A biztosítási szerződéshez – pótdíj elle- nében – kötött záradékban meghatáro- zott időponttól;

A kockázatviselési időszak vége:

A biztosítási szerződéshez – pótdíj elle- nében – kötött záradékban meghatáro- zott időpontig.

2.3.2.2. Kizárások

A jégesőkár biztosítás nem terjed ki:

a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.);

A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi zá- radékkal történik!

2.3.2.3. Önrész

A május 31-e előtt bekövetkező tőkive- réses jégesőkárok esetén a biztosító szolgáltatása a károsodott terület bizto- sítási összegének 20%-a, vagyis a bizto- sító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.

Súlycsökkenéses károk esetén a biztosí- tási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkal- mazásra. Amennyiben abszolút és levo- násos önrészt is tartalmaz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés során megállapított kárból először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos önrész kerül levonásra.

A súlycsökkenéses károk esetén a bizto- sító:

Jégesőkároknál búza, xxxx, rozs, triticale és őszi káposztarepce esetén a biztosító: amennyiben a szerződés csak levonásos

önrészt tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levonásos ön- rész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén;

2.3.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí- tési összeg megállapítása

Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár (kárküszöb).

A szolgáltatási összeg megállapítása min- den esetben a következők szerint történik.

2.3.2.4.1. Tőkiveréses jégesőkárok:

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

szántóföldi növények esetében a bizto- sító szolgáltatása a megállapított kár maximum 20%-a.

2.3.2.4.2. Súlycsökkenéses jégeső- károk:

A károk megállapítása a következők figye- lembevételével történik:

a károsodott terület nagysága,

a növények biztosítási esemény nélküli várható hozama (maximum a biztosí- tott hozam),

a becsléssel megállapított hozamvesz- teség a károsodott területen,

az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho- zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A megállapított kár összegéből kerül levo- násra a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

2.3.2.4.3. Minőségi jégesőkárok kármegállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint, felté- ve, hogy a szerződés a záradékra vonatko- zóan is létrejött és hatályba lépett.

A megállapított kár összegéből kerül levo- násra a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

2.3.3. Aszálykár

2.3.3.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.3.3.1.1. Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.

Jelen esetben a kárküszöb üzemenként és növénykultúránként a biztosítási összeg 50%-a.

2.3.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

A kockázatviselés kezdetére a kultúrának minimális fejlettségi stádiumot kell elérnie, mely a tábla átlagában a második pár levél megjelenését jelenti (10 cm)!

őszi vetésű kultúrák esetében március 01-től, de leghamarabb a tábla átlagá- ban a második pár levél megjelenésétől (10 cm);

tavaszi vetésű kultúrák esetében május 01-től, de leghamarabb a tábla átlagá- ban a második pár levél megjelenésétől (10 cm);

ültetvények esetén május 01-től.

A kockázatviselési időszak vége:

őszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkezdéséig, de legkésőbb augusztus 1-ig;

tavaszi vetésű kultúrák esetében az ara- tás megkezdéséig, de legkésőbb szept- ember 15-ig;

ültetvények esetén a szüret megkezdé- séig, de legkésőbb szeptember 15-ig.

A kockázatviselési időszak kezdetekor kö- telező a terület szemléje, vizsgálni kell a kultúrára jellemző és elvárható agrotech- nikai sajátosságokat.

2.3.3.2. Kizárások

a 10 cm-es növénymagasság eléréséig bekövetkező hozamveszteségekre;

bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek illetve üzemszüneti veszteségek;

a biztosított kultúrákban aszály követ- keztében, de a termés minőségének romlásában jelentkeznek.

2.3.3.3. Önrész

2.3.3.4. A Biztosítási szolgáltatás és a kár- térítési összeg megállapítása

Nem kerül térítésre az üzemenként és nö- vénykultúránként meghatározott biztosí- tási összeg 50%-nál kisebb kár (kárküszöb).

A károk megállapítása a következők figye- lembevételével történik:

az aszálykár bejelentését követő tény- megállapító szemle, mely során a bizto- sított terület károsodott részét kell meghatározni,

a biztosított hozam a teljes biztosított területen,

az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár,

a termés betakarításának megkezdése előtti a szerződő/biztosított és a biztosí- tó által végzett termésbecslés eredmé- nye, melyet a teljes biztosított területen kell elvégezni.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho- zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.3.4. Elemi káresemény okozta mező- gazdasági árvízkár

2.3.4.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.3.4.1.1. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár: a kockázatvise- lés helyén termesztett növényekben az árvíz miatt bekövetkezett olyan kárese- mény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okoz- ta, amennyiben azt jégeső, aszály, vihar, tavaszi fagy, téli fagy vagy felhőszakadás okozta.

Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.

A biztosítás szempontjából:

Árvíznek minősül az állandó vagy idősza- kos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, vízfolyások, állóvizek,

továbbá az azokba nyílt torkolattal csatla- kozó csatornák, tavak átlagos vízszintjének a nagy mennyiségű csapadék miatt oly mértékben történő megemelkedése, mely következtében a - védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt

– kiáradó/kilépő víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített terü- leten a kockázatviselés helyén termesztett növényekben kárt okoz:

befulladnak és teljesen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szenvednek;

nem pusztulnak el, de termést nem hoznak;

2.3.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

Szántóföldi növényeknél a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól, vagy telepí- téstől;

Ültetvényeknél szerződéskötéstől.

A kockázatviselési időszak vége:

Szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-ig;

Ültetvények esetében a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-ig.

2.3.4.2. Kizárások:

Az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:

a hóolvadás miatt bekövetkező árvíz- károkra;

arra a növénykárra, amely az árvíz fel- színi vízborítása nélkül nagyfokú talaj- elázás, elgyomosodás miatt követke- zett be;

a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott – az eróziós kártétel fogalmi körébe tartozó károkra;

a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvíz- védelmi munka során felmerülő ká- rokra;

a medrükben maradt vízfolyások, a mesterséges csatornák magas vízállá- sából eredő átszivárgások, buzgárok által okozott károkra;

a csapadékvizekből származó felszíni vízborítások (belvizek) káraira;

a szükségtározók elárasztásával fel- merülő károkra;

a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat;

a talajvíz átlagos szintjének megemel- kedése miatt keletkező károkra;

az ültetvények állagkáraira.

2.3.4.3. Önrész

A május 31-e előtt bekövetkező állomány- kipusztulásos árvízkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levo- násra.

A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút ön- részként levonásra kerül a károsodott nö- vényterület biztosítási összegének 50%-a.

2.3.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí- tési összeg megállapítása

Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár (kárküszöb).

Az árvízkárok mértékét az elpusztult nö- vényállomány területének felmérésével kell megállapítani.

Az állománykipusztulásos károknál a nö- vények károsodott területére jutó biztosí- tási összegének 20%-ával történik a kár térítése.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a ká- rosodott növényterület biztosítási össze- gének 50%-a (abszolút önrész).

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho- zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.3.5. Téli fagykár

2.3.5.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.3.5.1.1. Téli fagykár: a kockázatvi- selés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a fagy miatt bekövetkezett kipusztulását, valamint gyümölcsösök esetében a termőrészek vagy növényegyedek fagy miatt bekövet- kezett elhalásából adódóan legalább 30%- os hozamcsökkenést eredményező kár- esemény.

Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.

A biztosítás szempontjából téli fagy: a koc- kázatviselés helyén, a talajtól számított két méter magasságban mért mínusz 2 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

2.3.5.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

A szántóföldi növények esetében a ke- léstől;

a gyümölcsösök esetében november 30-tól.

A kockázatviselési időszak vége:

A szántóföldi növények és a gyümölcsö- sök esetében a tárgyév március 31.

2.3.5.2. Kizárások

Az általános biztosítási feltételekben felso- rolt kizárásokon túlmenően a téli fagykár- biztosítás nem terjed ki:

a szántóföldi növények esetén téli fagy- kár folytán termésveszteségben meg- nyilvánuló súlycsökkenéses károkra;

arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz);

a fej és bakművelésű szőlő takarásának elmulasztása esetén bekövetkező ká- rokra;

a nem megfelelően beérett vesszők, hajtások, termőrészek miatt keletkező károkra;

arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosí- tó a helyszínen ellenőriz);

gyümölcsösök esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárokra;

a termesztéstechnológiai előírások el- mulasztása, vagy azok helytelen végre- hajtása miatt bekövetkezett károkra.

2.3.5.3. Önrész

Szántóföldi növénykultúrák esetében a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkal- maz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.

Ültetvények esetében a biztosító 70%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megál- lapított kár összegéből kerül levonásra.

2.3.5.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí- tési összeg megállapítása

Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár (kárküszöb).

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A visszametszést indokoló károk esetén a biztosító szolgáltatása a megállapított kár maximum 30%-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a káro- sodott ültetvényt visszametszik és erről legkésőbb április 30-ig írásban bejelentést tesznek.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.3.5.5. Egyéb rendelkezések

Az ajánlatot és mellékletét - a termény- jegyzéket (adatközlést) - legkésőbb nov- ember 30-ig kell benyújtani. Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásának feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely sze- rint a növények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak. ültetvények esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelő- en beértek. A nyilatkozatot a biztosító jo- gosult ellenőrizni és a nem megfelelő fej- lettségű kultúrát, területet(eket) a biztosí- tásból kizárni.

2.3.6. Tavaszi fagykár

2.3.6.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.3.6.1.1. Tavaszi fagykár: a téli nyu- galmi periódus végét követően jelentkező fagy miatt a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a ter- mőrügyek, virágok, vagy terméskezdemé- nyek elhalnak és ennek következtében a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved.

Jelen esetben a kárküszöb üzemenként és növénykultúránként a biztosítási összeg 50%-a.

A biztosítás szempontjából tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a talajtól számított két méter magasságban mért mínusz 2 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

2.3.6.1.2. A kockázatviselési időszak:

A kockázatviselési időszak kezdete:

Az almás termésű és csonthéjas gyü- mölcsöknél a termőrügyek pirosbimbós ill. fehérbimbós állapotától, de a téli fagybiztosítási módozat megkötése ese- tén leghamarabb április 01-től;

héjas gyümölcsöknél a barka megjele- nésétől, de a téli fagybiztosítási módo- zat megkötése esetén leghamarabb áp- rilis 01-től;

a bogyós gyümölcsűeknél az első virá- gok megjelenésétől, a szamócánál az ál- talános virágzástól, de a téli fagybiztosí- tási módozat megkötése esetén legha- marabb április 01-től;

a szőlőnél a művelési módnak és fajtá- nak megfelelően véglegesen metszett tőke rügyfakadásától, de a téli fagybiz- tosítási módozat megkötése esetén leghamarabb április 01-től;

a zöldségnövényeknél a kiültetéstől, kipalántázástól, kikeléstől, legkorábban április 01-től;

szántóföldi kultúrák esetében április 01- től.

A kockázatviselési időszak vége:

Május 31.

2.3.6.2. Kizárások

Az általánosan biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően nem té- rülnek a hajtásrendszerben (törzs, ág, vessző, stb.) keletkezett károk.

2.3.6.3. Önrész

Tavaszi fagykár esetén a megállapított kár- összegből üzemi szintű/teljes növénykul- túrára vonatkozó abszolút önrészként le- vonásra kerül a biztosításba vont növény- kultúra biztosítási összegének 50%-a.

2.3.6.4.Biztosítási szolgáltatás, a kártérí- tési összeg megállapítása

Nem kerül térítésre az üzemenként és nö- vénykultúránként megállapított biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár (kárküszöb).

A károk megállapítása a következők figye- lembe vételével történik:

a fagykár bejelentését követő ténymeg- állapító szemle, mely során a biztosított

terület károsodott részét kell meghatá- rozni;

a biztosított hozam a teljes biztosított területen;

az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár;

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho- zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

2.3.7. Felhőszakadás kár

2.3.7.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.3.7.1.1. Felhőszakadáskár: a kocká- zatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra leg- alább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.

Jelen esetben a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.

Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t.

2.3.7.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

Szántóföldi növényekben a kelés, kiülte- tés, palántázás vagy telepítés;

gyümölcsösökben, szőlőben az aktuális termőév kezdetétől.

A kockázatviselési időszak vége:

Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való ki- szedés, de legkésőbb november 30-ig;

gyümölcsösökben a termés leszedés, leszüretelés, de legkésőbb november 30-ig.

2.3.7.2. Kizárások

A biztosítás keretében nem térülnek meg azok a károk, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a felhő- szakadással, mint természeti jelen- séggel (ún. következmény károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség stb.);

Nem térülnek továbbá a felhőszakadás következtében a talajban keletkezett károk, és a felhőszakadás következté- ben kialakuló vízállás által okozott károk;

Gyümölcsösösöknél a kárt követő év vegetációs időszakára ható termés- csökkentő tényezőkre, továbbá állo- mánykipusztulásos kár esetén a ki- pusztult növények cseréjének költsé- geire.

2.3.7.3. Önrész

A május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos felhő- szakadás károk, esetén a biztosító szolgál- tatása a károsodott terület biztosítási ösz- szegének 20%-a, vagyis a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megál- lapított kár összegéből kerül levonásra.

Az újrahasznosítást nem igénylő, illetve a május 31. után bekövetkező felhőszaka- dáskárok esetén a megállapított kárösz- szegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 50%-a.

2.3.7.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí- tési összeg megállapítása

Nem kerül térítésre a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-nál kisebb kár (kárküszöb).

A károk megállapítása a következők figye- lembevételével történik:

a károsodott terület nagysága,

a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maxi- mum a biztosított hozam),

a becsléssel megállapított kár százalé- kos mértéke a károsodott területen,

az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egység- ár (Ft/t).

Az állománykipusztulásos felhőszakadás- károknál a kártérítési szolgáltatás a növé- nyek károsodott területére jutó biztosítási összegének 20%-ával történik.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

2.3.8. Viharkár

2.3.8.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.3.8.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza azál- tal, hogy

- a gyümölcsösök esetében a termésleve- rést okoz;

- kapás kultúrák esetében oly mértékű megdőlést, tányér-, vagy csőletörést

okoz, mely a termény betakarítását le- hetetlenné teszi.

Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebes- ség.

2.3.8.1.2. A kockázatviselési időszak: Viharkár esetében:

A kockázatviselési időszak kezdete:

a kalászos és a kapás kultúráknál, vala- mint az őszi káposztarepcénél a szerző- dés hatálybalépésétől;

almánál a tisztuló hullás befejeződésé- től;

szőlőnél a fürtök megjelenésétől.

A kockázatviselési időszak vége:

szántóföldi növényeknél a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás meg- kezdését követő 21 napig (deszikkálás esetében annak időpontjától számított

5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban a szerződés megszűnéséig tart;

alma esetén a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás megkezdését köve- tő 14. nap 24:00 órájáig, legfeljebb azonban a szerződés megszűnéséig tart;

szőlőnél szüretig, de legkésőbb október 30-ig.

2.3.8.2. Kizárások

a kalászosok esetében a kalász lenyaklá- sában, az állomány megdőlésében nyil- vánulnak meg, amennyiben a betakarí- tógép vágóasztala képes a termés beta- karítására;

a kalászosok túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az ara- tás megkezdésétől számított 21. nap

24. órája után következett be.

2.3.8.3. Önrész

2.3.8.3.1. Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pedig a becők kifej- lődését megelőző viharkárok, valamint alma esetén az augusztus 01. előtt bekö-

vetkező viharkárok esetén a biztosító 80%- os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levo- násra.

2.3.8.3.2. A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész ke- rül alkalmazásra

alma esetén, amennyiben a kár augusz- tus 01. és szeptember 30. között követ- kezik be;

szőlő esetében;

kalászosok esetében amennyiben a kár az érés kezdete (a biztosítás szempont- jából az érés kezdete az a fejlődési álla- pot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat) után következik be;

repce esetében, amennyiben az a becők kifejlődése után következik be

Az önrész alkalmazása során a következők figyelembe vételével kell eljárni:

2.3.8.3.3. Búza, árpa, rozs, triticale és őszi káposztarepce esetén a biztosító:

2.3.8.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí- tési összeg megállapítása

Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár (kárküszöb).

A károk megállapítása a következők figye- lembevételével történik:

a károsodott terület nagysága,

a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maxi- mum a biztosított hozam),

a becsléssel megállapított kár százalé- kos mértéke a károsodott területen,

az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egység- ár (Ft/t).

A megállapított kár összegéből kerül levo- násra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

2.3.9. Tűzkár

2.3.9.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.3.9.1.1. Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl. villámcsapás) a növénykultúra leg-

alább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.

2.3.9.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

Szántóföldi növényekben a kelés, kiülte- tés, palántázás vagy telepítés;

a gyümölcsösökben, szőlőben a szerző- dés hatálybalépésétől.

A kockázatviselési időszak vége:

Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való ki- szedés, de legkésőbb november 30-ig;

a gyümölcsösökben, szőlőben a szerző- dés megszűnéséig.

2.3.9.2. Kizárások

Az általános kizárásokon túlmenően a biz- tosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok tűzkárok esetén:

kertészeti kultúrák esetében a gyom- szabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károk;

a biztosított növénykultúrában bekövet- kező 30%-ot meg nem haladó károk;

az emberi közrehatás vagy hanyagság miatt keletkező tűzkárok.

2.3.9.3. Önrész

Gyümölcsösök esetén az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező tűzkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levo- násra.

Gyümölcsösök tűzkára esetén, amennyi- ben az az aktuális termőév kezdete és a betakarítás között következik be a biztosí- tási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalma- zásra.

Szántóföldi növények tűzkára esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalma- zásra.

2.3.9.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí- tési összeg megállapítása

Nem kerül térítésre a biztosítási összeg 30%-nál kisebb kár (kárküszöb).

Gyümölcsösök esetén az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező károknál a növények károso- dott területére jutó biztosítási összegének 20%-ával történik a kár térítése.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típus:

2.4. „D” típusú kiegészítő mezőgaz- dasági biztosítás

A „D” típusú kiegészítő biztosítás mind- három - „A, B és C” típusú - díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típus esetében megköthető.

2.4.1. A biztosítás tárgya:

A „D” típusú kiegészítő biztosítási szer- ződés valamennyi Magyarországon ter- mesztett növénykultúrára megköthető

az alábbiakban részletezett káresemé- nyekre (kárnemekre) vonatkozóan kü- lön-külön és együttesen is.

2.4.2. Jégesőkár

2.4.2.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.4.2.1.1. Jégesőkár: Csapadék for- májában hulló jég, amely a növények tő- számát, fejlődését, termésmennyiségét és termésminőségét, az erdők fejlődését és az erdősítések tőszámát befolyásoló sérülése- ket okoz.

Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében kelet- kezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

Minőségi jégesőkár: az ajánlat mellékletét képező záradék szerint (pótdíj ellenében) az a minőségi értékcsökkenés, melyet a jégverés okoz a gyümölcsösök, a paprika, a paradicsom, a dinnye, a tök, a zöldborsó, a zöldbab és a dohány termésében.

2.4.2.1.2. A kockázatviselési időszak: 2.4.2.1.2.1. Súlycsökkenéses jégeső- károk:

A kockázatviselési időszak kezdete:

Szántóföldi növényekben a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól vagy telepí- téstől;

almás termésű és csonthéjas gyümöl- csűekben a tisztuló hullás befejeződésé- től, de leghamarabb a szerződés hatály- balépésétől.

héjas gyümölcsűekben az elvirágzástól; bogyós gyümölcsűekben az első virágok megjelenésétől, szamócában az általá- nos virágzástól;

szőlőben, a fürtök megjelenésétől.

A kockázatviselési időszak vége:

Szántóföldi növények esetében a ter- mény betakarításáig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig;

gyümölcsökben, szőlőben, az érést sza- bályozó vagy a betakarítást megkönnyí- tő vegyszeres kezelés időpontjáig, an- nak hiányában a termés leszedéséig, le-

szüreteléséig, de legkésőbb a szerződés megszűnéséig.

2.4.2.1.2.2. Minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete:

A biztosítási szerződéshez – pótdíj elle- nében – kötött záradékban meghatáro- zott időponttól;

A kockázatviselési időszak vége:

A biztosítási szerződéshez – pótdíj elle- nében – kötött záradékban meghatáro- zott időpontig.

2.4.2.2. Kizárások

A jégesőkárra kötött biztosítás esetén a kockázatviselés nem terjed ki:

a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb károkra (pl. hideghatás stb.);

a biztosított növénykultúrában bekövet- kező 5%-ot meg nem haladó károkra;

azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a jégverés- sel, mint természeti jelenséggel (ún. következményi károk pl. kórokozók és kártevők ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszte- ség stb.);

a magvak csírázóképességében vagy a takarmányozási minőségében megnyil- vánuló következményes károkra, me- lyek befolyásolják a vetőmag, vagy ta- karmány értékesítési lehetőségeit.

A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj ellenében megkötött minőségi jég- kár záradék esetén történik!

2.4.2.3.Önrész

Súlycsökkenéses és minőségi jégeső- károk esetén a díjtájékoztatóban szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.

A súlycsökkenéses jégesőkárok esetén a biztosító:

Jégesőkároknál búza, árpa, rozs, triticale, zab és őszi káposztarepce esetén a bizto- sító:

2.4.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí- tési összeg megállapítása

Amennyiben a kár mértéke kisebb, mint a biztosítási összeg 5%-a, vagy megha- ladja a biztosítási összeg 30%-át, a kár nem kerül megtérítésre a „D” típusú ki- egészítő biztosítás alapján.

A szolgáltatási összeg megállapítása min- den esetben a következők szerint történik.

2.4.2.4.1. Súlycsökkenéses jégeső- károk:

A károk megállapítása a következők figye- lembevételével történik:

a károsodott terület nagysága,

a növények biztosítási esemény nélküli várható hozama (maximum a biztosí- tott hozam),

a becsléssel megállapított hozamvesz- teség a károsodott területen,

az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x ho- zamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A megállapított kár összegéből kerül levo- násra a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

2.4.2.4.2. Minőségi jégesőkárok kármegállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint, felté- ve, hogy a szerződés a záradékra vonatko- zóan is létrejött és hatályba lépett.

A megállapított kár összegéből kerül levo- násra a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

2.4.3. Viharkár

2.4.3.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.4.3.1.1 Viharkárnak minősül a leg- alább 20m/s (az OMSZ által igazolt) sebes- ségű szél (a továbbiakban: vihar) következ- tében előálló - súlycsökkenésben megnyil- vánuló – termésveszteség, mely:

a kalászosok és a repce szemkiverését, kalászletörését illetve becőletörést okoz;

a gyümölcsösök esetében a termés le- verést okoz;

kapás kultúrák esetében a vihar követ- keztében bekövetkező oly mértékű megdőlés, tányér-, vagy csőletörés, termésleverés, mely a termény betaka- rítását lehetetlenné teszi.

2.4.3.1.2. A kockázatviselési időszak: Viharkár esetében:

A kockázatviselési időszak kezdete:

kalászos kultúráknál esetén az érés kez- detétől lép érvénybe (az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalá-

szosokban szemkiverést, kalászletörést, szártörést okozhat);

őszi káposztarepcében a becők kifejlő- désétől;

kapás kultúráknál biztosítások esetén a megtermékenyülést követően kezdődik;

almás termésű és csonthéjas gyümöl- csűekben a tisztuló hullás befejeződésé- től;

héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirágzástól;

szamócában az általános virágzástól szőlőnél a fürtök megjelenésétől.

A kockázatviselési időszak vége:

szántóföldi növényeknél a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás meg- kezdését követő 21 napig (deszikkálás esetében annak időpontjától számított

5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban a szerződés megszűnéséig tart;

ültetvények (szőlő kivételével) esetén érésgyorsító vegyszeres kezelés esetén annak időpontjáig, annak hiányában a technológiai érettségtől, illetve a beta- karítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órájáig, legfeljebb azonban a szerződés megszűnéséig tart;

szőlőnél szüretig, de legkésőbb október 30-ig.

2.4.3.2. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem terjed ki azokra a károk- ra, amelyek:

a biztosított növénykultúrában bekövet- kező 5%-ot meg nem haladó károk;

a kalászosok esetében a kalász lenyaklá- sában, az állomány megdőlésében nyil- vánulnak meg;

kártevők vagy kórokozók fellépése foly- tán álltak elő;

a kalászosok túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az ara- tás megkezdésétől számított 21. nap

24. órája után következett be.

2.4.3.3. Önrész

2.4.3.3.1.

alma esetén, amennyiben a kár augusz- tus 01. és szeptember 30. között követ- kezik be;

szőlő esetében;

repce esetében, amennyiben az a becők kifejlődése után következik be

a biztosítási szerződésben és a jelen külö- nös biztosítási feltételben szereplő abszo- lút és levonásos önrész kerül alkalmazásra a következők figyelembe vételével:

2.4.3.3.2. Búza, árpa, rozs, triticale, zab és őszi káposztarepce esetén a bizto- sító:

amennyiben a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz, abban az esetben a szerződésben szereplő levo-

násos önrész helyett 30%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, a tárgyév augusztus 01-je utáni károk esetén;

2.4.3.4 Biztosítási szolgáltatás, a kártérí- tési összeg megállapítása

Amennyiben a kár mértéke kisebb, mint a biztosítási összeg 5%-a, vagy megha- ladja a biztosítási összeg 30%-át, a kár nem kerül térítésre!

A károk megállapítása a következők figye- lembevételével történik:

a károsodott terület nagysága,

a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maxi- mum a biztosított hozam),

a becsléssel megállapított kár százalé- kos mértéke a károsodott területen,

az adatszolgáltatáskor rögzített egység- ár.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egység- ár (Ft/t).

A megállapított kár összegéből kerül levo- násra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.

2.4.4. Tűzkár

2.4.4.1. Biztosítási esemény és kockázatvi- selési időszak

2.4.4.1.1. Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 5%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.

Tűz: A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki

öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény és füsthatás kíséretében.

Klimatikus eredetű tűz: nem emberi be- avatkozásra visszavezethető tűz.

2.4.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:

Szántóföldi növényekben a kelés, kiülte- tés, palántázás vagy telepítés;

a gyümölcsösökben, szőlőben a szerző- dés hatálybalépésétől.

A kockázatviselési időszak vége:

Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földből való ki- szedés, de legkésőbb november 30-ig;

a gyümölcsösökben, szőlőben a szerző- dés megszűnéséig.

2.4.4.2. Kizárások

Az általános biztosítási feltételekben felso- rolt kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockáza- tok tűzkárok esetén:

a biztosított növénykultúrában bekö- vetkező 5%-ot meg nem haladó károk

kertészeti kultúrák esetében a gyom- szabályozás elmaradása miatt keletke- ző vagy tovaterjedő károk.

2.4.4.3. Önrész

Az ültetvények esetén az aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező tűzkárok esetén a biztosító 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levo- násra.

Ültetvények tűzkára esetén, amennyiben az az aktuális termőév kezdete és a betaka- rítás között következik be a biztosítási szer- ződésben szereplő abszolút és/vagy levo- násos önrész kerül alkalmazásra.

Szántóföldi növények tűzkára esetén a biz- tosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalma- zásra.

2.4.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérí- tési összeg megállapítása

A klimatikus eredetű tűzkároknál, amennyiben a kár mértéke kisebb, mint a biztosítási összeg 5%-a, vagy megha- ladja a biztosítási összeg 30%-át, a kár nem kerül térítésre!

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

3. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok

3.1. A 2. pontban az egyes kárnemeknél leírt speciális kizárásokon túl a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

a termesztés-technológiai előírások be nem tartása vagy azok helytelen végre- hajtása miatt keletkezett károkra;

kertészeti kultúrák esetében a gyom- szabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károk;

ültetvények esetén a hajtásrendszerben (törzs, ág, vessző, stb.) keletkezett károk;

kártevők vagy kórok fellépése következ- tében fellépő károkra;

a kettős hasznosítású növények biztosí- tásba be nem vont iker- vagy társtermé- sében keletkezett károkra;

learatott, leszedett, földből kiszedett termésben keletkezett károk;

a magra termett növények szalmájában, illetve szárában előálló károk;

a termés minőségében, illetve annak romlásában jelentkeznek;

a magtermés csíraképességének csök- kenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyil- vánuló károkra, mint pl. a sikértartalom, olajtartalom, cukortartalom, fehérjetar- talom, toxintartalom;

almánál és szőlőnél a kárt követő év vegetációs időszakára ható terméscsök- kentő tényezőkre, továbbá állományki- pusztulásos kár esetén a kipusztult nö- vények cseréjének költségeire

a kárral érintett termény értékesítésé- ből, illetve annak meghiúsulásából adó- xxxx xxxx a biztosítottat;

azokra a károkra, melyek a kockázatvi- selési időszak kezdeténél, vagy a szer- ződéskötés időpontjánál korábban ke- letkeztek;

amennyiben ugyanarra a növénykultú- rára több biztosítóval kötött mezőgaz- dasági biztosítási szerződést.

4. A biztosítási összeg megha- tározásának speciális szabályai

4.1. A biztosítási összeg megállapítása a következők szerint történik:

A biztosítási összeg meghatározása szántóföldi és kertészeti növények ese- tén tűz, jégesőkár, tavaszi fagy, téli fagy, vihar, árvíz, talajmechanikai, felhősza- kadás, aszály kockázatokra:

Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egy- ségár (Ft/t) X biztosított terület (ha), ahol a

hozam: a biztosítani kívánt növénykul- túra biztosított területének 1 hektárra (ha) eső, a tárgyévet megelőző három év vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és a legalacsonyabb ho- zamértékeinek kizárásával képzett há- roméves termésátlaga.

az egységár: a biztosítani kívánt nö- vénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára fo- rintban;

biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterületének nagysága hektárban.

A biztosítani kívánt növénykultúra hoza- mát, egységárát, és a biztosított vetésterü- letet a szerződő/biztosított határozza meg a szerződés megkötésekor.

5. Az önrészesedés speciális szabályai

A biztosító által alkalmazott önrészesedé- sek a következők:

5.1. Kárküszöb

Kárküszöb: A károsodott területre eső vagy az üzemenként és növénykultúránkén számított biztosítási összegnek a kárese- ménytől függően meghatározott százalé- ka.

Kárküszöb alkalmazása

5.1.1. Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok („A, B és C”) esetében az egyes káreseményekre vonat- kozó kárküszöbök:

tűz-, jég- és viharkár esetén a károso- dott területre eső biztosítási összeg 30%-a,

árvízkár, téli fagykár, felhőszakadás- kár esetében a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a,

aszálykár és tavaszi fagykár esetében az üzemenként és növénykultúrán- ként számított biztosítási összeg 50%- a.

5.1.2. Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típusok:

Kiegészítő biztosítás („D”) esetében a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-a.

A kárküszöböt el nem érő károk esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.

5.2. Önrészesedés alkalmazása

5.2.1. Levonásos önrész (káralapú levo- násos): A kárrendezés során megállapított kártérítésnek a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, amely a kárkü-

szöböt meghaladó károk esetében a kár- rendezés során megállapított kár összegé- ből kerül levonásra.

5.2.2. Károsodott területre vonatkozó levonásos önrész (táblaszintű abszolút): a károsodott területre vonatkozó biztosí- tási összegnek a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, amely a kárkü- szöböt meghaladó károk esetében a kár- rendezés során megállapított kár összegé- ből kerül levonásra.

5.2.3. Üzem teljes növénykultúrájára vonatkozó levonásos önrész (üzemszin- tű abszolút): a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítá- si összegének a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, mely a kárkü- szöböt meghaladó károk esetében a kár- rendezés során megállapított kár összegé- ből kerül levonásra.

Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartalmaz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés során megállapított kár ösz- szegéből először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos ön- rész kerül levonásra.

6. A biztosítási díjra vonatkozó speciális szabályok

6.1. A biztosítási díj megállapítása

A biztosítási díj a biztosító díjszabása sze- rint a biztosított növénykultúrára vonatko- zó díjtétel és a jelen különös biztosítási feltételek 4. pontjában meghatározottak szerint számított biztosítási összeg szorza- ta.

A mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához csak abban a naptári évben igé- nyelhető támogatás, amely naptári év termelésére a szerződés vonatkozik.

Az adó nélkül számított biztosítási díjat és kármentességi kedvezménnyel csökken- tett adó nélkül számított biztosítási díjat a biztosítási szerződés részét képező köt- vény tartalmazza.

A biztosítási díjról kiállított számlán vagy annak mellékletét képező számlarészlete- zőn az „A”, „B” és „C” típusú biztosítások díja elkülönítve szerepel.

6.2. A biztosító vállalja, hogy „A”, „B” és „C” típusú biztosítási konstrukció sze- rinti bontásban tárgyév november 15- éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elké- szített kötvény sorszámát is tartalmazó, adó nélkül számított biztosítási díjat és a kármentességi kedvezménnyel csökken- tett, adó nélkül számított biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hiva- tal (MVH) honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, az MVH hon- lapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen.

7. A szerződő, illetve a biztosí- tott közlési és változás-bejelentési kötelezettségére vonatkozó speci- ális szabályok

7.1. A szerződő, illetve a biztosított közlési kötelezettsége

A szerződő, illetve a biztosított – a szerző- dés megkötésekor – az adatközlő lap kitöl- tésével vagy más egyéb módon, de min- denképpen írásban köteles a biztosító ren- delkezésére bocsátani az alábbi informáci- ókat/adatokat:

7.1.1. Szerződő/biztosított személyére vonatkozó adatok:

a biztosított neve, lakcíme, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma vagy adó- azonosító száma;

regisztrációs száma.

7.1.2. A biztosításra vonatkozó adatok:

a biztosítani kívánt növénykultúra faja;

a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának tonnánkénti egységára;

a biztosítani kívánt növénykultúra vetés- területe hektárban;

a biztosítani kívánt növénykultúra ter- mésátlaga a szerződéskötést megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett három- éves termésátlaga;

a kockázatviselés helye.

Az egységár meghatározásánál a szerző- dőnek / biztosítottnak figyelembe kell ven- nie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat valamint a reális ter- mőhelyi viszonyokat és az alkalmazott agrotechnológiát.

Mezőgazdasági biztosítás díjához támoga- tás csak olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéshez vehető igénybe, amely tar- talmazza a mezőgazdasági termelő nyilat- kozatát a megelőző három év vagy a meg- előző ötéves időszak legmagasabb és leg- alacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlagáról.

Ha a szerződő nem rendelkezik vagy nem nyilatkozik a megelőző három évben elért vagy a megelőző ötéves időszak legmaga- sabb és legalacsonyabb értékeinek a kizá- rásával képzett termésátlaggal, akkor a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacso- nyabb értékeinek a kizárásával képzett hároméves, a biztosítási szerződéssel lefe- dett terület szerint illetékes megyei kor- mányhivatal földművelésügyi igazgatósá- gánál elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei vagy országos átlagtermés-adatokat kell figye- lembe venni.

Az adatközléssel együtt a terület azonosí- tásához szükséges dokumentumot (MePAR blokkazonosító / biztosított nö- vény ha) is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

A szerződő által a biztosítás kötésekor megadott területadatok előzetes adatköz- lésnek tekinthetők, melyek a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH)

kapott adatok alapján módosulhatnak. Az MVH-tól kapott adatok tekinthetők végle- ges adatközlésnek.

7.2. A szerződő, illetve a biztosított változás-bejelentési kötelezettsége Amennyiben a szerződés megkötésekor a szerződő még nem rendelkezett regisztrá- ciós számmal, a regisztrációs szám megál- lapítása tárgyában hozott döntés kézhez- vételét követően haladéktalanul, de legké- sőbb 2 munkanapon belül köteles a re- gisztrációs számot bejelenteni.

8. A biztosító szolgáltatására, a kártérítés megállapítására vonat- kozó speciális szabályok

8.1. A biztosítási esemény bekövetkezé- sekor a biztosító a kárküszöböt elérő káro- kat a biztosítási szerződésben a biztosítási esemény bekövetkezésekor folyó biztosítá- si időszakra és a biztosítási esemény bekö- vetkezése szerinti kockázatviselési helyre megjelölt biztosítási összeg, illetve szublimit erejéig, az önrészesedéssel csök- kentve, forintban téríti meg.

A biztosító nem nyújt kártérítést

a tényleges veszteséget megha- ladó kárra,

a kárküszöböt el nem érő kárra.

8.2. A biztosító a kár mértékét a me- zőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra vonatkozó jogszabályok alapján állapítja meg.

8.3. A kártérítés mértékének megál- lapítása:

A kártérítés mértékének megállapítása a kárrendezés keretében történik.

A káresemény bekövetkezésekor a biztosí- tó felméri a biztosított növénykultúrában keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (hozam, egységár, terület) figye- lembevételével.

A hozamcsökkenést a biztosító saját hely- színi ellenőrzése és nyilvántartása alapján, biztosítói termésadatok hiányában a szer-

ződő/biztosított által átadott adatok, té- nyek felhasználásával állapítja meg.

Ha a kárkori forgalmi (piaci, tőzsdei) egy- ségár nem éri el az adatközléskor meg- adott egységárat, akkor a biztosító a kárko- ri forgalmi egységár alapján állapítja meg a kár mértékét.

A biztosító káraktát készít a biztosítási esemény bekövetkeztekor.

A pótolható állománykipusztulásos kárta- lanítással térített növények helyett, a terü- let újrahasznosításaként vetett, ültetett, palántázott növényekre csak az újabb biz- tosítás megkötése után vállal kockázatot a biztosító.

9. A biztosítási szerződés mó- dosítására vonatkozó speciális rendelkezések

9.1. A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban mó- dosítható.

A tárgyévre megadott hozam és egységár vonatkozásában azonban szerződésmódo- sításra nincs lehetőség.

9.2. A biztosítási szerződés a vetésterü- let nagyságára, illetve a biztosított növény- kultúra fajtájára vonatkozóan legkésőbb a biztosítani kívánt növénykultúra vetésének, illetve palántázásának megkezdéséig mó- dosítható.

A módosítás a biztosítási időszak első nap- jára visszamenőleges hatályú.

9.3. Ha a vetésterület, illetve a biztosí- tott növénykultúra módosításában a felek megállapodnak, akkor annak következté- ben a biztosítási összeg is megváltozik. A biztosítási összeg változására tekintettel a biztosítási díj is módosulhat.

A területadatok a Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivataltól (MVH) kapott adatok alapján is módosulhatnak, és ennek követ- keztében változhat a biztosítási díj is.

10. A kárbejelentéshez csato- landó további dokumentumok

10.1. A jelen különös biztosítási feltételek értelmében a biztosító abban az esetben nyújt kártérítést, ha a káreseményt kiváltó időjárási jelenség bekövetkeztét az illeté- kes hatóságok igazolják:

tűz esetén a tűzeset keletkezésének helye szerint illetékes hatóság,

elemi káresemény okozta mezőgazda- sági árvízkár, homokverés kár és mező- gazdasági káresemény vonatkozásában pedig az Országos Meteorológiai Szol- gálat a rendelkezésére álló adatok alap- ján, internetes honlapján vagy külön el- járásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Környezetügyi Intézet, vala- mint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal bevonásával.

11. Fogalom meghatározások

mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növényi kultúrára üzleti alapon kötött vagyonbiztosítás;

kárakta: a biztosító szolgáltatásának összegszerű megállapításához szüksé- ges iratokat tartalmazó nyilvántartás, mely az alábbi adatokat tartalmazza:

o a biztosított nevét, lakcímét, szék- helyét, regisztrációs számát,

o a károsodott növénykultúra nevét,

o a károsodott kultúra üzemi szintű területének nagyságát,

o a károsodott kultúra biztosítási ér- tékét hektáronként,

o a kárt vagy károkat okozó kárnemet vagy kárnemeket,

o a hozamcsökkenés becsült mérté- két és forintosított értékét,

o a biztosítási esemény Mezőgazda- sági Parcella Azonosító Rendszer szerinti helyét (MePAR azonosító),

o a károsodott terület nagyságát, és a kifizetett kártérítés összegét.

Elemi káresemény: a jégkár, aszálykár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadáskár;

Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy álló- vizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendsze- resen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése;

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvo- nala és az elsőrendű árvízvédelmi mű- nek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület;

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyás- ok melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvé- delmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti;

Vízjárta területek: időszakosan elön- tésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

o a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, víz- rendezés előtt rendszeresen, a sza- bályozást követően pedig időszako- san vízzel borítottak;

o a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túl- nyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített;

o a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, víz- mosások által érintett olyan terüle- tek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző;

o a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonula- tok, terepmélyedések, amelyek ere- dete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, má- sodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi létesítmény, valamint annak műtár- gya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, ren- deltetésszerű használatát biztosítja, il- letve szolgálja;

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőren- dű árvízvédelmi műnek minősített ár- vízvédelmi töltés épült;

Regisztrációs szám: az Egységes Me- zőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rend- szerben rögzített tízjegyű szám, amely az intézkedésben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítására szolgál. Ezt az adatot a biztosítási kötvény tar- talmazza.

Újrahasznosításnak minősül:

o a palántával nem pótolható szántó- földi növények esetében a felülvetés, illetve a károsodott növénykultúra megszüntetése, majd közvetlenül új növénykultúra telepítése,

o a palántával pótolható növények ese- tén a sérült, elpusztult palánták pótlá- sa.

12. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól

Az Allianz Hungária Zrt. által a jelen külö- nös biztosítási feltételek szerint kínált biz- tosítási szerződések a Növény- és erdő elemikár biztosítás feltételekhez képest az alábbi eltéréseket tartalmazzák:

A vízkár fogalom helyett az árvízkár fo- galom került bevezetésre.

Új biztosítási eseményként bekerült a felhőszakadás kár, illetve az aszálykár a mezőgazdasági biztosítás díjához nyúj- tott támogatási rendszerhez való igazo- dás részeként.

Az önrész meghatározott káresemé- nyek esetében választható (levonásos, abszolút).

Új fogalomként jelent meg a kárküszöb. Meghatározásra kerültek a díjtámoga- tás igénybevételére és az arra NEM jo- gosító szerződés típusok jellemzői.

A feltétel struktúra átláthatóbb, a jog- szabályi háttérnek megfelelő rendszer- ben lett kialakítva.

Document Metadata

Table of Contents

Tartalomjegyzék

Document Metadata