ALLIANZ KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ- FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

Ügyféltájékoztató és Általános szerződési feltételek

XXXXXXX.XX

ALLIANZ KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ- FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

HATÁLYOS

AHE-15020/21

2019. JÚLIUS 1-JÉTŐL

TARTALOMJEGYZÉK

Köszöntő 3

Ügyféltájékoztató 4

Tájékoztatás a bonus-malus rendszer, valamint

a kártörténeti nyilvántartás szabályairól 10

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei 13

Kiegészítő rendelkezések 14

A kártérítési igény elbírálásához

xxxxxxxxx xxxxxxxxxxxx 00

Jogszabályi rendelkezések

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló

2009. évi LXII. törvény kivonata 19

A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet

és melléklete 32

A népegészségügyi termékadóról szóló

AHE-15020/21

2011. évi CIII. törvény kivonata 36

TISZTELT PARTNERÜNK!

Köszönjük érdeklődését!

Tájékoztatjuk, hogy a biztosítási szerződés szabályait az Allianz Hungária Zrt. (továbbiakban: biztosító) általános szerződési feltételei, valamint a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továb- biakban: Gfbt.), a bonus-malus rendszert, az abba való besorolást, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályait rögzítő rendelet mindenkori hatályos rendelke- zései tartalmazzák.

A biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó ren- delkezéseket, a biztosítási termékek értékesítésével kap- csolatos tájékoztatást (tanácsadás, javadalmazás), a biz- tosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, a panaszügyintézésről szóló tájékoztatót, a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályokat, valamint az elektronikus és a távértékesítés keretében történő szerző- déskötés szabályait jelen Ügyféltájékoztató és Általános szerződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum (Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése) tartalmazza.

AHE-15020/21

Engedje meg, hogy az alábbiakban figyelmébe ajánljuk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

(Hatályos 2019. július 1-jétől)

KINEK SZÜKSÉGES KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ- FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁST KÖTNI?

Minden magyarországi telephelyű gépjármű forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartójának, ennek hiá- nyában tulajdonosának felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie. Szerződéskötési kötelezettség terheli a gép- jármű tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jog- cím alapján – üzemben tartóként megnevezett személyt is.

A biztosítást természetes és nem természetes személyek egyaránt megköthetik személygépkocsira, motorkerék- párra, autóbuszra, trolibuszra, tehergépkocsira, vontatóra, pótkocsira, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, mun- kagépre, segédmotoros-kerékpárra és négykerekű segéd- motoros-kerékpárra (quad).

Közúti forgalomban gépjármű csak úgy vehet részt, ha üzemben tartója érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.

MI AZ E-GFB?

Az e-GFB egy olyan biztosítási termék, amelynek válasz- tásával biztosítási ügyeit bárhol, bármikor elintézheti az xxxxxxx.xx oldalon keresztül. Így többek között:

– befizetheti biztosítása díját,

– bejelentheti a személyes adataiban történő változásokat,

– letöltheti vagy megigényelheti a szerződéséhez kapcso- lódó dokumentumokat (kötvény, igazolások),

– bejelentheti kárát.

Az e-GFB biztosítás megkötéséhez szükséges megadnia az e-mail címét és a mobiltelefonszámát. Fontos, hogy érvényes e-mail címet adjon meg, mivel a szerződésével kapcsolatos dokumentumokat ezen a papírmentes csator- nán küldjük meg az Ön számára.

Az e-GFB egyéb feltételeit a biztosító által meghirdetett díjtarifa tartalmazza.

MILYEN TARTAMÚ BIZTOSÍTÁS KÖTHETŐ?

A biztosítás a forgalmi engedély típusától függően határo­ zatlan, vagy határozott időre köthető. Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

AHE-15020/21

A határozatlan tartamú szerződések biztosítási időszaka 1 év.

A Gfbt.-ben meghatározott esetekben csak határozott tartamú szerződések köthetők, amelyekben a biztosítási időszak megegyezik a kockázatviselés kezdete és vége közé eső időszakkal, amelyet a biztosítási ajánlat tartalmaz.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a biztosítási szerződés hatálya alatt ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen, még abban az esetben is, ha egyébként az újabb szerződésre díjfizetés történik.

HOGYAN JÖN LÉTRE A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS?

A szerződés írásbeli megállapodással vagy elektronikus úton jön létre.

A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a szerződési feltételeknek megfelelő ajánla- tát a megfelelő tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a meghatározott tartalommal papíron vagy elektroniku- san (online felületen) a biztosító vagy annak képviselője részére átadja. Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a biztosító díjtarifájának és/vagy a biztosítási feltéte- leknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az aján- latra 15 napon belül nem nyilatkozik.

A biztosítási szerződés a biztosítási ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére (személyesen, telefonon vagy interneten keresztül) történő megtételének időpontjára visszamenőleges hatállyal, az ajánlat szerinti tartalommal jön létre, kivéve, ha a biztosító az ajánlatot az ajánlattétel- től számított 15 napon belül elutasítja, vagy arra az aján- lattól eltérő módosító javaslatot tesz.

Az elektronikus úton kötött szerződés is írásba foglalt szer- ződésnek minősül, ha azt az xxxxxxx.xx oldalon, vagy alku- szon keresztül, az Allianz Hungária Zrt. értékesítési online felületén keresztül kötötték.

AZ AJÁNLAT

A szerződő biztosításkötési szándékot tartalmazó egyol- dalú nyilatkozata. A biztosító köteles a díjtarifájának, vala- mint a biztosítási feltételeinek megfelelő ajánlatot elfo- gadni, kivéve, ha a biztosító a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett. Ebben

az esetben a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó, illetve a díjtarifától, vagy a biztosítási feltételektől eltérő ajánlatot a biztosító nem köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az aján- lat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.

Nem jöhet létre szerződés, ha a szerződő üzemben tartó által megadott adatok alapján a jármű a Belügyminisz­

térium által vezetett járműnyilvántartásban nem beazo­ nosítható. Kivételt képeznek azok a járművek, amelyek nem szerepelnek a járműnyilvántartásban (például segéd- motoros kerékpárok, trolibusz, ideiglenes forgalmi enge- déllyel rendelkező járművek), amelyek esetén a szerződés létrejön.

A szerződéskötés során a szerződő által az ajánlatban rög- zített adatok a vonatkozó jogszabályok által meghatáro- zott közlési kötelezettség körébe tartoznak, ezért a közölt adatok helyességéért, azok valóságtartalmáért, valamint az adatokban bekövetkezett változások bejelentéséért

a szerződő tartozik felelősséggel.

A szerződő üzemben tartó köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges min- den körülményt közölni a biztosítóval, így különösen, ha korábban más biztosítónál rendelkezett kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási szerződéssel, az előző bizto- sító megnevezését és a fedezetet igazoló dokumentum

számát, valamint a kártörténeti nyilvántartásban szereplő azonosítószámot, elektronikus kommunikációról való meg- állapodás esetében az e-mail címét vagy az e-mail címét és a mobiltelefon számát, e-GFB esetében pedig az e-mail címét és a mobiltelefon számát.

A szerződő közlési kötelezettséggel kapcsolatos felelős- sége abban az esetben is fennáll, ha az ajánlatot nem saját kezűleg tölti ki.

A biztosító jogosult az adatok ellenőrzésére.

A szerződő 8 napon belül köteles bejelenteni és szükség esetén okiratokkal igazolni a biztosítás megkötése után bekövetkezett változásokat, így különösen:

– a biztosított (szerződő) nevének, lakhelyének (telephely- ének), bankszámlaszámának, (gazdálkodó vagy egyéb szervezet esetén adószámának is) a megváltozását;

– jogi személy szerződő egyesülését, beolvadását, szétvá- lását, átalakulását és egyéb okból való megszűnését;

– a gépjármű azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, vázszám) megváltozását, ideértve a külföldről behozott, ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű belföldi for- galomba helyezésekor kapott állandó rendszámot;

– a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visz- szaadást vagy cserét igazoló irattal, hagyatéki végzés- sel vagy öröklési bizonyítvánnyal);

– a gépjármű engedélyköteles átalakítását vagy a jármű felszereltségének megváltoztatását;

– a gépjármű forgalomból való végleges kivonását;

– a biztosított gépjármű taxiként történő hasznosítását;

– azt a tényt, hogy a biztosított jármű veszélyes anyagot szállít.

AHE-15020/21

TELEFONON ÉS INTERNETEN KERESZTÜL KÖTÖTT SZERZŐDÉS

Telefonos értékesítés során a biztosító az ajánlatot, az Ügyféltájékoztatót és az Általános szerződési feltételeket és a kötvényt, valamint az Ügyféltájékoztató és szerződési

feltételek kiegészítését a szerződő nyilatkozatától függően e-mailben vagy postai úton küldi meg a szerződő részére.

A biztosításértékesítő (a biztosító munkavállalója vagy függő biztosításközvetítő) segítségével tett online ajánlat esetén az ajánlatot, az Ügyféltájékoztatót és az Általános szerződési feltételeket, a kötvényt, valamint az Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítését a szerződő által megadott e-mail címre küldi meg a biztosító.

MIKOR KEZDŐDIK A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE?

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, illetve az üzemben tartó járműnyilvántartásba történő bejegyzé- sének időpontjában kezdődik, ha a szerződő a gépjármű tulajdonosa által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alap- xxx – üzemben tartóként megnevezett személy. A biztosító az ajánlattétel során ellenőrzi a járműnyilvántartásban a jármű bejegyzésének időpontját, és kockázatviselésének kezdetét annak megfelelően jogosult megállapítani.

MELY ORSZÁGOKBAN ÉRVÉNYES A BIZTOSÍTÁS?

A biztosítási szerződés a tagállamok területére, valamint

a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

MILYEN ESEMÉNYEKRE NYÚJT FEDEZETET

A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS?

A kötelező biztosítás alapján a biztosító a biztosítási szer- ződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során mások- nak okozott károkat téríti meg azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek az alapján, amelyeket a biztosítottal szemben támasztottak.

A BIZTOSÍTÁS DÍJA

A biztosítót a kockázatviselés időtartamára, annak meg- szűnése napjáig illeti meg a biztosítási díj.

A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásá- ban a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki, és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak

a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttmű- ködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól. Ebben az esetben a szerződés díja a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül módosítható, a kockázatviselés kezdetére visz- szamenőleges hatállyal.

A határozatlan tartamú szerződésre a biztosítási időszak, határozott tartamú szerződésre pedig a tartam kezdőnap- ján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.

A biztosítás díját többek között a szerződő kora, a jogosít- vány megszerzésének éve, gyártmány, területi besorolás

valamint a bonus-malus besorolás, illetve a szerződésre alkalmazandó kedvezmények és pótdíjak is befolyásolják. A díjat meghatározó elemeket a mindenkori díjtarifa rész- letesen tartalmazza.

Adott időszakban, egy előre meghatározott naptól alkal- mazandó díjtarifánkat a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott módon megjelentetjük, valamint az ügyfél- fogadásra rendelkezésre álló helyiségünkben és a honla- punkon folyamatosan hozzáférhetővé tesszük.

Tájékoztatjuk, hogy a díj megállapítása szempontjából a társaságunk által meghirdetett díjtarifa csak a meglévő ügyfeleink javára tartalmaz különbségtételt.

A biztosítási díj nem tartalmazza azokat a közterheket (adókat, járulékokat), amelyeket közvetlenül a szerződő- nek kell megfizetni (azaz, amelyek esetében az adó alanya a szerződő, vagy az adó alapja a szerződő által fizetendő biztosítási díj). Ennek megfelelően a díj nem tartalmazza

a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. tör- vény által előírt baleseti adót.

BALESETI ADÓ

A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. tör- vény rendelkezéseiben foglaltak szerint a biztosítási szer- ződés 2018. december 31-ét követően induló biztosítási időszakában, illetve a 2018. december 31-e után meg- kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés esetében a szerződőnek nem kell baleseti adót fizetnie. Azonban, ha a szerződés biztosítási időszaka 2018-ban kezdődött, és a szerződést díjnemfizetés miatti megszű- nést követően társaságunknál kötik meg 2019-ben, akkor a szerződőnek a 2019-es biztosítási időszak végéig baleseti adót is fizetnie kell. Az adó alapja az éves biztosítási díj, illetve a biztosító kockázatviselésével nem érintett idő- szakra vonatkozóan a fedezetlenségi díj. Az adó mértéke

a biztosítási díj 30 %-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet.

Az adót a biztosító állapítja meg és szedi be, illetve utalja tovább az állam részére. A megállapított baleseti adót az esedékes díjrészlettel együtt kell a biztosítónak befizetni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogszabály előírásainak megfelelően a biztosító a szerződő által befizetett összeg- ből minden esetben elsőként a baleseti adót, majd ezt követően a díjat könyveli le. Éppen ezért az adó meg nem fizetése is eredményezheti a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnését, függetlenül attól, hogy egyébként

a biztosítás díja megfizetésre került.

FEDEZETLENSÉGI DÍJ

AHE-15020/21

Az üzemben tartó, aki biztosítási kötelezettségének nem tett eleget, fedezetlenségi díjat köteles fizetni. A fedezet- lenségi díjat arra az időszakra kell megfizetni, mely alatt díjfizetés hiányában gépjármű-felelősségbiztosítási tevé- kenységet folytató biztosító kockázatviselése nem állt fenn.

A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.

A fizetési kötelezettség nem vonatkozik a szünetelés időtartamára.

Ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, a biztosító – kizárólag indokolt esetekben – részletfizetési lehetőséget nyújthat.

A fedezetlenségi díjat azon biztosító számítja ki és szedi be, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítá- sánál a Kártalanítási Számla kezelője, azaz a Magyar Biztosítók Szövetsége által meghirdetett és arra az idő- szakra vonatkozó díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fede- zetlenség időtartama esik.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a befizetett díjat az alábbi sorrendben számoljuk el: baleseti adó (amennyi­ ben alkalmazandó), fedezetlenségi díj, társaságunknál korábban díjnemfizetéssel megszűnt szerződés – ha volt ilyen – türelmi idejére járó díjrészlet, esedékes díj.

A BIZTOSÍTÁSI DÍJ VÁLTOZÁSA

A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biz- tosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal módosul a biztosítási időszak kezdőnap- xxx xxxxxxxxx lévő díjtarifa szerint. Amennyiben a szer- ződést érintő adatok évközben megváltoznak, az a díjat adott biztosítási időszakon belül nem módosítja, kizárólag a következő biztosítási időszakban vehetők figyelembe

a díjszámítás során.

A biztosító a szerződőt a biztosítási időszak utolsó nap- ját megelőző legalább 50 nappal írásban értesíti a biz- tosítási évfordulóról és a várható díjról. Ha a szerződő a díjmódosítást nem fogadja el, a szerződést a biztosí- tási időszak végére felmondhatja. Felmondás hiányá- ban a szerződés a módosításnak megfelelően marad hatályban.

A biztosító jogosult a díjat a valós adatok szerint meghatá- rozni, és javaslatot tenni a szerződésnek a valós adatokról való tudomásszerzés időpontjától történő módosítására, ha a szerződő a díj megállapításához szükséges adatokat nem a valóságnak megfelelően adta meg. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, vagy arra nem válaszol,

a biztosító jogosult a szerződést a javaslat közlésétől szá- mított 30 napos felmondási határidővel felmondani.

Ha a szerződő megsérti a szerződés megkötésekor fenn- álló közlési vagy együttműködési kötelezettségét, a bizto- sító jogosult a díjat legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, a szerződő üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével – a kockázatviselés kezdetének hatályával módosítani a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.

Ha a biztosító a szerződés díját a fentiek alapján módosítja, akkor erről a szerződő üzemben tartót értesíti. A szerződő

üzemben tartó a díjkülönbözetet a biztosító közlésétől számított 30 napos időtartamon belül köteles megfizetni. Amennyiben a díjkülönbözet megfizetése a módosítás nap- jától számított 15 napon belül nem történik meg, a biztosító fizetési emlékeztetőt küld a szerződő üzemben tartó részére. A fizetési határidő a szerződésben rögzített díjesedékesség időpontját nem érinti. Amennyiben a különbözetet a szer- ződő nem fizeti meg, a szerződés a 30 napos időtartam elteltét követő napon, az első díj esedékességétől számított

60. napnak megfelelő hatállyal, vagy – ha az esedékes díjat részben megfizették, akkor 60 napon túl, a befizetett díjjal arányos időtartamnak megfelelően –, a díjrendezettség napjának hatályával megszűnik.

HOGYAN FIZETHETI A BIZTOSÍTÁS DÍJÁT?

A határozatlan időre szóló biztosítás díját a szerződő választása szerint biztosítási időszakonként egy összeg- ben vagy havi, negyedéves, féléves részletekben lehet megfizetni. A díjfizetés csekken, bankkártyával, a Díjnet ingyenes online fizetési rendszerén keresztül vagy külön megkötött ügyfélszámla-szerződés alapján történhet, ha a szerződő az ügyfélszámlára vonatkozó szabályok szerint ilyen szerződés kötésére jogosult. Csekkes díjfizetésnél havi díjfizetési gyakoriságot nem lehet választani. Díjneten keresztül történő díjfizetéshez elengedhetetlen az, hogy

a biztosítóval elektronikus kommunikációban állapodjon meg, és elfogadja, hogy a számlát, számviteli bizonylatot elektronikus formában kapja meg.

MIKOR KELL FIZETNI A DÍJAT?

A biztosítási díj a kockázatviselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

Az első és folytatólagos díjrészletek a felek megállapo- dása szerinti időpontban esedékesek.

Az első díj a kockázatviselés kezdő napján esedékes.

A hónap közben kötött szerződések esetében az első díj töredék díjból, valamint a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő teljes díjrészletből áll. A folytatólagos díjrész- letek a díjfizetési időszak első hónapjának első napján

esedékesek. A töredékdíj számítására vonatkozó szabályok a biztosítási évforduló alkalmával is alkalmazandóak. Az első és folytatólagos díjakat az esedékességtől számított 60 napon belül (türelmi idő) kell megfizetni. A határozott tartamú biztosítási szerződések egyszeri díját a szerződés létrejöttekor kell megfizetni, ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg.

Ha az üzemben tartó fedezetlenségi díjat is köteles fizetni, a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – tartozik megfizetni.

AHE-15020/21

A biztosító a késedelmes díjfizetés időszakára kamat fizeté- sét kérheti.

A díj akkor tekinthető megfizetettnek, ha azt a biztosító bankszámláján jóváírták. Kérjük, vegye figyelembe, hogy

bankkártyával való fizetés esetében a díj bank által tör- ténő lekönyvelése akár három munkanapot, csekken tör- ténő befizetés esetében két munkanapot, átutalás eseté- ben egy munkanapot vehet igénybe!

Ha az esedékes biztosítási díjat vagy a fedezetlenségi díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított 30. nap elteltéig fizetési felszólítót küld a díj esedékességétől számított 60 napos póthatáridővel. Egyidejűleg figyelmezteti a szerződőt, hogy a pótha- táridő eredménytelen leteltével a díj esedékességétől számított 60. napon a szerződés megszűnik. A biztosító

a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnéséről a pótha- táridő leteltét követő 15 napon belül az üzemben tartó- nak értesítést küld.

A szerződés díjfizetéssel való hatályban tartása a szerződő jogszabályban rögzített kötelessége, még abban az eset- ben is, ha a biztosító nem küld felszólítást/csekket, vagy az késve érkezik meg. Mindezekből következően, ha a csek- kes díjfizetést választó ügyfelek azt észlelik, hogy az adott időszakra vonatkozó csekk a díjfizetésre előírt határidőt megelőzően nem érkezett meg részükre, a vitás esetek elkerülése érdekében célszerű, ha a díj befizetésének egyéb módját (például átutalás vagy rózsaszín csekk) választják, emellett pedig megfelelő időben személyesen vagy egyéb módon jelzik a hiányosságot a biztosító részére.

Figyelem! Lehívással történő díjfizetés esetén kérjük, mindig gondoskodjon arról, hogy a számláján elegendő összeg legyen, és az esetleges limit se legyen akadálya biztosítási díj megfizetésének. Különösen fontos erre ügyelni a biztosítás első díjának lehívásakor.

MILYEN ESEMÉNYEKRE, KÁROKRA NEM TERJED KI A BIZTOSÍTÁS?

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók sze­ mélyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések foly­ tán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel­, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állag­ romlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ­ kezményeként keletkezett.

HOGYAN VEHETŐ IGÉNYBE A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA?

A szerződő a szerződésben megjelölt gépjármű üzemel- tetése során okozott káreseményt 5 munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a saját szerződését kezelő biztosítónál a kárrendezéshez szükséges lényeges ada- tok megadásával, a lényeges körülmények leírásával és a hatósági eljárást lefolytató szerv megjelölésével.

A bejelentés társaságunknál interneten (xxxxxxx.xx/ ugyfelszolgalat), továbbá a +36 (1/20/30/70) 421-1-421- es számokon, illetve a biztosító bármely ügyfélkapcsolati pontján is megtehető.

Töréskár esetén a rendőrséget értesíteni kell, ha ezt jog- szabály előírja, vagy ha a káreseményben részes bármelyik fél ezt kéri.

A szerződő köteles a káresemény bekövetkezésének körül- ményeit, időpontját és helyszínét a tőle elvárható pontos- sággal, a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

A biztosító a kárfelvételt – előzetes egyeztetés alapján – a károsulttal megbeszélt helyen és módon végzi el.

A károsultnak a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell a károkozó biztosítási szerződését kezelő felelősségbiz- tosítónál közvetlenül bejelentenie és átadnia mindazokat a bizonylatokat, amelyek a szolgáltatás jogosultságának

megállapításához és a kár mértékének meghatározásához szükségesek (pl. forgalmi engedély, hatósági iratok). Ha

a kárt biztosítási szerződéssel nem rendelkező gépjármű- vel okozták, a kárbejelentést bármely felelősségbiztosító fogadja, a kártérítési összeg kifizetése pedig a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt Kártalanítási Számla ter- hére történik.

HOGYAN ÉS MIKOR TELJESÍTI A BIZTOSÍTÓ A SZOLGÁLTATÁST A KÁROSULT RÉSZÉRE?

A biztosító a szolgáltatását a benyújtott számlák alapján, ezek hiányában a károsulttal kötött egyezség alapján téríti meg.

AHE-15020/21

A gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt nyújtott kár- térítés nem érinti a károsultnak azt a jogát, hogy a polgári jogi szabályok szerint – a szerződésszegéssel okozott káro- kért való felelősség szabályai alapján – további kártérítési igényt érvényesítsen.

Ha a felelősség nem vitás, és a kár összegszerűen meg- állapítható, a biztosító a kárrendezéshez szükséges

dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, ezek hiányában legkésőbb a kártérítési igény benyújtásá- tól számított 3 hónapon belül jogcímenként kellően meg- indokolt kártérítési javaslatot tesz, vagy ha valamely okból erre nincs lehetőség, indoklással ellátott választ küld.

A biztosító a szolgáltatását a kártérítési javaslat elfogadá- sát követő 15 napon belül teljesíti.

Ha a károsult a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzemben tartója nem rendelkezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biz- tosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további intéz- kedés megtétele nélkül – annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül továbbítani köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének a károsult egyidejű tájékoztatása mellett.

Fontos tudnivaló, hogy a biztosító a biztosítási szerző- désből eredő kötelezettségével összefüggésben, a káro- sító eseményt megelőző állapot visszaállításához, vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetésé- hez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgál- tatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási

költség) után az általános forgalmi adó összegének meg- felelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámít- ható. A károsult dönthet úgy is a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel, hogy a gépjármű megjavítta- tása helyett a nettó kártérítési összeggel kíván szabadon rendelkezni.

Gazdasági totálkár esetén, vagy ha a káresemény követ- keztében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okok- ból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás idő- pontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.

A fentieket megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre.

A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI ÉS

A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉNEK MEGSZŰNÉSE

A határozatlan időtartamra kötött szerződés megszűné- sének okai az alábbiak lehetnek:

– díjnemfizetés: ha a szerződő a biztosítás esedékes díját vagy a fedezetlenségi díjat annak esedékes- ségétől számított 60 napon belül a biztosító fizetési felszólítása ellenére sem fizeti meg, a szerződés és a biztosító kockázatviselése a 60. napon megszűnik.

Ha a biztosítási szerződés év közben díjnemfizetéssel megszűnik, az üzemben tartó az adott biztosítási idő- szak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést csak annál a biztosítónál kötheti meg, ahol a szerző- dése díjnemfizetéssel megszűnt. A fentiek értelmében

a szerződő biztosítási év közben ilyen módon nem vált- hat biztosító társaságot.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy ha szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, köteles az adott bizto- sítási időszak hátralévő részére járó díjat, az esetleges fedezetlenségi díjat, a díjnemfizetéssel megszűnt szer- ződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat, és ha van, akkor a baleseti adót a szerződés újrakötése alkalmával, a szerződéskötéssel egy időben megfi-

zetni. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a biztosító koc- kázatviselése mindaddig nem kezdődhet meg, amed- dig ezen díjakat meg nem fizette.

– érdekmúlás: a szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az

üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés ese- tén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be. Az üzem- ben tartó halála esetén azonban a szerződés legké- sőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30. napig hatályban marad, ha a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a díjat megfizette.

A szerződés érdekmúlással való megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzem-

ben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az okiratba bejegyzett üzemben tar- tóra vonatkozó bejegyzés törlésének az időpontjával szűnik meg. Ha az üzemben tartó változása a jogi sze- mély jogutódlással történő megszűnése miatt követke- zik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.

Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének időpontja a járműnyilván- tartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés és vele együtt a biztosító kockázatviselése a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedé- sét követő harmincadik napon érdekmúlással megszű- nik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

AHE-15020/21

– külföldi nyilvántartásba vétel: ha a biztosított gépjár- művet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, megszűnik a szerződés, mivel társaságunk nem végez ún. határon átnyúló szolgáltatást;

– felmondás: a szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerző- dést indoklás nélkül felmondhatja, illetve a biztosító a szerződés felmondására nyilatkozatot tehet. A szer-

ződésnek a biztosítási időszak végére történő felmon- dása esetén a biztosítási időszak zárónapján megszű- nik a biztosító kockázatviselése. A felmondás, illetve a biztosító felmondási nyilatkozata akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

– közös megegyezés: a biztosítási időszakon belül a szerződés a felek közös megállapodásával is megszüntethető.

A biztosító kockázatviselése a szerződés megszűnésének időpontjában szűnik meg.

A határozott időtartamra kötött szerződés és a biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott biztosí- tási időtartam elteltével minden további intézkedés nélkül szűnik meg.

IRÁNYADÓ JOG

Az Allianz Hungária Zrt.-vel kötött szerződésekre a magyar jog, elsősorban a Gfbt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A biztosítási szerződésre a Gfbt.-ben, illetve a jelen általá- nos szerződési feltételekben nem szereplő kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Bővebb információért látogasson el weboldalunkra az xxxxxxx.xx címen.

Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a

+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon, ahol munkatár- saink munkanapokon 8-18 óra – csütörtökön 8-20 óra – között készséggel állnak rendelkezésére.

Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését és hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.

Ha szolgáltatásaink felkeltették érdeklődését, kérjük, gondosan olvassa el a biztosítási feltételekben – és szerző- déskötési szándéka esetén az átnyújtott ajánlaton – levő tudnivalókat is.

Balesetmentes közlekedést kívánunk!

Allianz Hungária Zrt.

TÁJÉKOZTATÁS

a bonus-malus rendszer, valamint a kártörténeti nyilvántartás szabályairól

A bonus-malus rendszert, az abba való besorolás, illetve

a kártörténeti igazolások kiadásának szabályát a 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet, a kártörténeti nyilvántartás szabá- lyait pedig a Gfbt. tartalmazza.

KÁRTÖRTÉNETI NYILVÁNTARTÁS

2011. július 1-től megszűnt a biztosító azon kötelezettsége, mely szerint a szerződés megszűnését követően a kártör- ténetre vonatkozó adatokról, illetve a bonus-malus beso- rolásról igazolást kellett kiadnia (kártörténeti igazolás).

A papír alapú igazolásokat felváltotta az elektronikus kárnyilvántartási rendszer. A biztosító ennek megfelelően nem állít ki és nem fogadhat el papír alapú kártörténeti igazolást, a szerződés végleges bonus-malus besorolását köteles a kártörténeti nyilvántartás adatai alapján meg- állapítani. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy a szerződő a szerződéskötés során pontosan adja meg az esetleges korábbi biztosítójának nevét, a biztosítást igazoló okirat számát, valamint a kártörténeti nyilvántartás azonosítót.

A kárnyilvántartásban megtalálhatóak az üzemben tartó, a gépjármű, a szerződés és az esetleges káresemények adatai.

MI A BONUS?

Kármentességi díjkedvezmény.

MI A MALUS?

A károkozás miatti díjtöbblet.

MILYEN FAJTÁJÚ GÉPJÁRMŰVEKRE KÖTÖTT KÖTELEZŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK TARTOZNAK A BONUS-MALUS RENDSZERBE?

1991. július 1-jétől a bonus-malus rendszerbe tartoznak a személygépkocsikra és a motorkerékpárokra kötött

egyedi felelősségbiztosítási szerződések. 2001. július 1-jétől a rendszer kiterjed a tehergépkocsikra, autóbuszokra, von- tatókra és mezőgazdasági vontatókra.

A rendszerbe nem tartoznak a bele a segédmotoros kerék- párok és a lassú járművek.

MIKÉNT SOROLJA BE A BIZTOSÍTÓ A SZERZŐDÉST?

A biztosító a szerződést a kármentes időszak, a kárkifize- téssel járó károk száma alapján sorolja be a megfelelő bonus vagy malus osztályba. A biztosító a besorolásnál az előző időszak kártörténeti besorolását, a megelőző

biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai

közötti időtartam (megfigyelési időszak) kártörténeti ada- tait, továbbá a külföldről hozott kárelőzményi igazolásokat veszi figyelembe.

Szerződéskötéskor a biztosító a szerződő nyilatkozata alapján besorolja a szerződést. Nyilatkozat hiányában a besorolás csak az alaposztályba (A00) történhet. A biz- tosító a biztosítási időszak kezdetét követő 15-30. napig a szerződéskötéskor megadott forgalmi rendszám, a

megszűnt szerződést kezelő biztosító neve és a biztosítási kötvényszáma alapján a kártörténeti nyilvántartásból lekérdezi a besoroláshoz szükséges adatokat, és ennek megfelelően 45 napon belül visszamenőleges hatállyal megállapítja a szerződés végleges besorolását. Ha a szer- ződő közlése alapján a besorolásához szükséges adatok a kárnyilvántartásban a biztosítási időszak kezdetét követő

30. napig, illetve ezt követően a biztosítási időszak kezde- tét követő 60 nap elteltével sem beazonosíthatóak,erről a biztosító 15 napon belül tájékoztatja. A biztosító a 60. nap eltelte után a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal A00 osztályban állapítja meg, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld a szerződőnek. Ha a biztosító A00 osztályban állapította

meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilvántar- tási rendszerben a szerződés beazonosításához és beso- rolásához szükséges adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal megál- lapítani. A végleges besorolást bejegyzi a kárnyilvántar- tásba, és ha a besorolás eltér az ügyfél által megadottól, akkor részére erről tájékoztatást küld.

MIRŐL KELL A SZERZŐDŐNEK

A SZERZŐDÉSKÖTÉSKOR NYILATKOZNIA?

A szerződőnek közölnie kell minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, beleértve az osztályba soroláshoz az előző biztosító megnevezését, a biztosítási kötvény számát és a kártörténeti azonosító számát.

Tájékozatjuk, hogy biztosítóváltás esetében a biztosító a megadott adatok alapján köteles beszerezni a kártör- téneti nyilvántartásból a szerződő korábbi biztosítójától

származó kártörténeti adatokat. Ha a megadott adatok alapján a kártörténeti adatok beszerzése sikertelen, a szer- ződést A00 osztályba kell sorolni.

AHE-15020/21

A kedvezőbb besorolás céljából történő valótlan adat- szolgáltatás esetén, ha emiatt a szerződésnek a központi kárnyilvántartásban való beazonosítása lehetetlenné válik, a szerződést a legkedvezőtlenebb M04 osztályba kell sorolni.

MI A KÖZPONTI KÁRNYILVÁNTARTÁS?

A biztosítók 2011. július 1-jétől központi kárnyilvántartást működtetnek, amely a kártörténeti adatok gyűjtését és felhasználásával a szerződések kockázatarányos díjának megállapítását szolgálja.

A nyilvántartás tartalmazza a korábbi biztosítási szerző- désre vonatkozó adatokon túlmenően a szerződő üzem- ben tartók által okozott, és kártérítés fizetésével zárult károkat, azok visszafizetésének megtörténtét, valamint a bonus-malus osztályt.

HOGYAN MŰKÖDIK A BONUS-MALUS OSZTÁLYBA SOROLÁS?

Ha a szerződőnek már volt korábban szerződése, akkor a biztosítóknak a nyilvántartásból kell meghatározniuk az egyedi szerződés díját az új szerződés megkötésének napját közvetlenül megelőző biztosított és a biztosítatlan időszak (ha volt ilyen) kártörténeti adatainak felhasz- nálásával. Ezen kártörténeti adatok szolgálnak alapul

a szerződés díját befolyásoló bonus-malus osztályának megállapításához.

Bonus jogosultságot az a szerződő üzemben tartó (akit a for- galmi engedélybe üzemben tartóként bejegyeztek, ennek hiányában a tulajdonos) szerez, aki a megfigyelési időszak- ban (az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző bizto- sítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartamban) legalább 270 napig rendelkezett érvényes gépjármű-felelősségbiztosítással, és nem okozott kárt.

A rendszer egy ún. „alapdíjosztályból” (A00), 10 bonus osz- tályból és 4 malus osztályból áll.

Ha a szerződő személygépkocsijával vagy motorkerékpár- jával egy kárt okoz, akkor biztosításának osztályba soro- lása a tárgyévihez képest két osztállyal, két kár okozása esetén négy, három kár okozása után pedig hat díjosztály- lyal romlik. A rendelet a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam alatt négyszer vagy annál több alkalommal kárt okozókat sújtja a legszigorúbb díjemeléssel, mert az osztályba sorolásuk ekkor – a már korábban elért fokozattól függetlenül –

a következő évben M04-es lesz.

Tehergépkocsik, autóbuszok, vontatók vagy mezőgazdasági vontatók esetében minden károkozás a tárgyévihez képest egy-egy fokozatot ront a szerződés osztályba sorolásán.

HOGYAN MŰKÖDIK A BONUS-MALUS RENDSZER, HA EGY ÜGYFELÜNKNEK EGYIDEJŰLEG TÖBB GÉPJÁRMŰVE VAN?

AHE-15020/21

A biztosítási szerződés – és ezzel együtt az osztályba soro- lás – a személyhez és a gépjárműhöz egyaránt kötődik, nem választható külön. Ha a szerződőnek már van egy gépjárműve, de mellé vásárol egy másikat, és ez is ugyan- abba a járműkategóriába tartozik, az újabb gépjármű biz- tosítási szerződését csak A00-ba lehet sorolni. Ha a kedve- zőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt

(eladás, ajándékozás, totálkár, lopáskár stb.) megszűnik, akkor a megszűnéstől számított két éven belül, a megszű- nés napját követő nappal a megszerzett bonus osztály átvezethető az üzemben tartó által bármely meglévő vagy új gépjárműre kötött szerződésre. (A járműkategóriának azonosnak kell lennie, így pl. személygépkocsi besorolása csak személygépkocsira vezethető át.)

Ha szerződőnknek egy időben (folyamatosan) több gép- járműve is van, a felelősségbiztosítások között nem lehet felcserélni az osztályba sorolást.

ÁTVEZETHETŐ-E A MEGSZERZETT BONUS FOKOZAT AZ ÚJ GÉPJÁRMŰRE, HA AZ ELŐZŐ JÁRMŰ A CSALÁD MÁS TAGJÁNAK NEVÉN SZEREPELT?

A bonus rendszert szabályozó rendelet erre nem ad lehetőséget.

HOGYAN (ÉS MIÉRT) LEHET AZ OKOZOTT KÁRT MEGTÉRÍTENI A BIZTOSÍTÓNAK?

Azon ügyfeleinknek, akik másoknak kárt okoztak, társa- ságunk – miután kifizette a kárt a károsultnak – a kárki- fizetésről értesítő levelet küld, és mellé egy csekket is (az okozott kár összegéről, legfeljebb 50 ezer Ft-ig). A levélben társaságunk tájékoztatja a károkozót az okozott kár teljes összegéről is. Felkínálja továbbá annak lehetőségét, hogy az értesítés kézhezvételét követő 45 napon belül a kár- okozó – saját elhatározásából – a biztosító részére vissza- fizesse a vétlen károsultnak kifizetett összeget, így a már korábban megszerzett bonus fokozatát megtarthatja.

XXX ILLET A KÁRMENTESSÉGGEL SZERZETT DÍJKEDVEZMÉNY, VAGY KIT TERHEL A KÁROKOZÁS KÖVETKEZMÉNYEKÉNT FIZETENDŐ MAGASABB DÍJ?

A gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel kapcsolatos előnyök és hátrányok mindig a biztosítást megkötő üzem- ben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy a járművet ki vezette a tulajdonos vagy a forgalmi enge- délybe bejegyzett üzemben tartó engedélyével.

Az előzőek alapján felhívjuk figyelmüket arra, hogy fontolják meg, kinek adják kölcsön a járművüket, mert az esetleges károkozásnak a – biztosítási díjban is jelentkező – hátrányos következményeit mindig a gépjármű tulajdonosa (a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartója), a szerződő viseli.

MI TÖRTÉNIK A MÁR MEGSZERZETT BONUSSZAL (MALUSSZAL), HA A SZEMÉLYGÉPKOCSIT ELADJÁK, VAGY A FORGALOMBÓL KIVONJÁK?

A bonus besorolás egy másik, ugyanazon gépjármű-kate- góriába tartozó gépjárműre új szerződésre átvezethető, ha az új szerződés megkötésére a szerződés megszűnésétől számított két éven belül kerül sor bármelyik magyar vagy EU-tagállamban bejegyzett biztosítónál.

A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés bonus besorolása nem vihető át egy másik gépjárműre kötött szerződésre.

MI TÖRTÉNIK A MÁR MEGSZERZETT BONUSSZAL, HA SZÜNETELTETNI SZERETNÉK A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉST?

A felelősségbiztosítási szerződés a bejelentés napjától kezdődően, de legfeljebb 6 hónapig szüneteltethető, ha a járművet hivatalosan kivonják a forgalomból. A forga- lomból való kivonást igazolja a forgalmi engedély, vagy a hivatalból történő ideiglenes kivonásra vonatkozó hatósági határozat. Újbóli forgalomba helyezéskor az új szerződésre a bonus folytonosság átvezethető. A bonus

AHE-15020/21

osztály-emelkedés csak akkor ismerhető el, ha a szerződés a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam alatt legalább 270 napig fennállt, és kármentes volt.

MIKOR SZŰNIK MEG AZ OSZTÁLYBA SOROLÁS?

Az üzemben tartó a szerződés megszűnését követő két éven túl nem jogosult a korábbi díjkedvezményre, és meg- szűnik az osztályba sorolása.

A már megszerzett bonus besorolás megtartása, valamint az egyéb hátrányos jogkövetkezmények elkerülése érde- kében kérjük Önt, hogy járművének eladása, forgalomból való kivonása esetén ezt a tényt mielőbb jelentse be társa- ságunk bármelyik egységénél.

KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

(Hatályos 2019. július 1-jétől)

A jelen általános szerződési feltételek azokat a rendelke- zéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő/biztosított között létrejött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni.

Az általános szerződési feltételek két részből áll- nak: a jogszabályi rendelkezésekből és a kiegészítő rendelkezésekből.

A jogszabályi rendelkezések elsősorban a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény- nek (a továbbiakban: Gfbt.) a szerződő felek jogait és kötelezettségeit szabályozó Általános rendelkezéseit (1-34.

§), másodsorban a bonus-malus rendszert szabályozó 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet szabályait tartalmazzák. A kiegészítő rendelkezések tartalmazzák azokat a Gfbt.- ben nem szerepelő rendelkezéseket, amelyeket a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre a törvényi rendelkezések mellett alkalmazni kell.

A flottaszerződésekre külön szerződési feltételek vonatkoz- nak, amelynek elnevezése: Allianz kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítás Ügyféltájékoztató és Általános szerződési feltételek flották részére.

AHE-15020/21

A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az ajánlat, az ajánlattétel során tett nyilatkozatok, a záradékok, a kötvény, valamint a meghirdetett díjtarifa.

KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

A kiegészítő rendelkezések a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás jogszabályi rendelkezéseivel együtt alkalmazandók.

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján bizto- sítási esemény a biztosítási szerződésben megjelölt gép- jármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztott megalapozott kártérítési igény.

A gépjármű üzemeltetése során okozott kár akkor minő- sül megalapozottnak, ha megtérítéséért az üzemben tartó a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE

A sérült gépjárművet be kell mutatni a biztosító részére, és át kell adni mindazokat a bizonylatokat, amelyek a szol- gáltatás jogosultságának megállapításához és a kár mér- tékének meghatározásához szükségesek.

A biztosító a kárfelvételt – előzetes egyeztetés alapján – a károsulttal megbeszélt helyen végzi el. Ha a gépjármű javí- tása nem gazdaságos vagy műszakilag nem lehetséges, úgy totálkár rendezésre kerül sor.

A biztosító a szolgáltatását a károsult által benyújtott számla alapján, vagy ennek hiányában vele kötött egyez- ség alapján teljesíti.

A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezett- ségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár követ- kezményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁS

Járadékfizetési kötelezettség esetén a biztosító és a káro- sult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind

AHE-15020/21

a biztosító, mind pedig a károsult elfogadja.

A járadék tőkeértéke függ a havi járadék összegétől és az életkortól.

BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ADATAINAK ELLENŐRZÉSE

A biztosító az ajánlattétel, a szerződéskötés, a szerződés módosítása, illetve adatok változásának bejelentése során jogosult a szerződő által közvetlenül vagy közvetve (biztosításközvetítő útján) megadott személyes adatokat, illetve a jármű adatait ellenőrizni. Az adatokat a biztosító elsődlegesen a Belügyminisztérium által vezetett közúti közlekedési nyilvántartás adatai felhasználásával jogosult ellenőrizni. Az adatok hiteles nyilvántartással való össze- vetésére a biztosító a Gfbt. 49. §-ban előírt kötelezettsége alapján jogosult, melynek értelmében a biztosító köteles

a biztosítási szerződés létrejöttéről, valamint a szerződés adataiban bekövetkezett változásokról a vonatkozó jog- szabály által előírt adattartalommal a kötvénynyilvántartó szervet értesíteni.

Szerződés csak a közhiteles járműnyilvántartás adatai alapján beazonosítható jármű esetében jöhet létre.

A BIZTOSÍTÁS DÍJA

A biztosítási időszak tartama alatt a szerződés adatainak megváltoztatásával a biztosítás díja – a törvény ren- delkezéseire tekintettel – nem módosulhat, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési köte- lezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól. Ebben az esetben a szerző- dés díja a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül módosítható, a kockázatviselés kezdetére visszame- nőleges hatállyal.

A szerződő a szerződéskötéskor köteles a valóságnak meg- felelően közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosítási díj megállapítása szempontjából lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

A biztosítási díj nem tartalmazza azokat a közterheket (adókat, járulékokat), amelyeket közvetlenül a szerződő- nek kell megfizetni (azaz, amelyek esetében az adó alanya a szerződő, vagy az adó alapja a szerződő által fizetendő biztosítási díj).

DÍJFIZETÉS

A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízás- sal, bankkártyával, folyószámláról átutalással, csekken, a Díjnet ingyenes online fizetési rendszerén keresztül, vagy külön megkötött ügyfélszámla-szerződés alapján, ha egyébként a szerződő az ügyfélszámlára vonatkozó

szabályok szerint ilyen szerződés kötésére jogosult. A díjfi- zetés gyakorisága havi, negyedéves, féléves és éves lehet.

Ha a felek a díj csekken történő megfizetésében állapod- tak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem ren- delkezik csekkel, díjfizetési kötelezettségét más úton (pl. átutalással) is teljesítheti. A csekk hiánya a szerződőt nem mentesíti a díjfizetési kötelezettség alól.

Ha a szerződő a biztosítás díját bankszámláról csoportos beszedési megbízással egyenlíti ki, köteles gondoskodni arról, hogy a bankszámlán levő összeg fedezetet nyújtson a lehívandó biztosítási díjra.

A díj akkor tekinthető megfizetettnek, ha azt a biztosító bankszámláján jóváírták. Kérjük, vegye figyelembe, hogy bankkártyával való fizetés esetében a díj bank által tör- ténő lekönyvelése akár három munkanapot, csekken tör- ténő befizetés esetében két munkanapot, átutalás eseté- ben egy munkanapot vehet igénybe!

Biztosításközvetítő kizárólag a biztosító erre irányuló meg- hatalmazása, illetve hozzájárulása esetén jogosult a szer- ződőtől a biztosítási díj átvételére.

Ha a biztosítás határozott időre szól, a biztosítási díjat a biztosítás tartamára egy összegben kell megfizetni (egyszeri díj).

Ha a szerződő a biztosító részére az esedékes díjak mel- lett fedezetlenségi díjjal, és egy korábbi szerződés díjával is tartozik, és a befizetés a teljes tartozást nem fedezi,

a biztosító a befizetett összeget a következő sorrendben számolja el: baleseti adóra, fedezetlenségi díjra, megszűnt szerződés díjtartozására, a hatályban levő szerződés ese- dékes díjára.

A szerződő a biztosítás első díját megfizetheti díjelőleg- ként az ajánlattétellel egyidejűleg, illetve a szerződés létrejöttének időpontjáig – a választott díjfizetési módtól függetlenül – bankkártyával. A díjelőleg megfizetésére a xxx.xxxxxxx.xx oldalról elérhető Online Díjfizetés olda- lunkon, vagy biztosításközvetítői ügynökeinknél, valamint ügyfélkapcsolati pontjainkon, és partnereink bankfiókjá- ban POS terminálon keresztül van lehetőség. A biztosító a díjelőleget az ajánlat elfogadása esetén biztosítási díjként kezeli, az ajánlat elutasítása esetén a szerződő részére visszafizeti.

ELSŐ DÍJ ÉS A TÖREDÉKDÍJ

AHE-15020/21

Azon szerződések első díja, amelyek biztosítási évfordulója nem a hónap elsejére esik, két részből tevődik össze. Egyik része az ún. töredékdíj, amely a kockázatviselés kezdetének időpontjától a következő hónap első napjáig terjedő idő- szakra vonatkozik. Az első díj másik része a díjfizetési gya- koriság szerint esedékes első díjrészletet. A tört hónapot is tartalmazó első díjjal fedezett időszakot követően már a díj- fizetési gyakoriságnak megfelelő díj kerül megállapításra.

A töredékdíj számítására vonatkozó szabályok a biztosítási évforduló alkalmával is alkalmazandóak.

DÍJ ESEDÉKESSÉGE

A töredékdíjat és a díjfizetési gyakoriság szerint megállapí- tott díjrészletet magába foglaló első díj a kockázatviselés kezdő napján esedékes.

A folytatólagos díjrészletek a díjfizetési időszak első napján esedékesek. Folytatólagos díj minden olyan díj, ami az első díjat követi, a szerződés fennállásának tartama alatt.

A DÍJESEDÉKESSÉG IDŐPONTJÁNAK VÁLTOZÁSA A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA MIATT

Ha a szerződés a módosítás hatályának időpontjában díjrendezett, de a befizetett díj nem fedezi a gyakoriság szerinti időszak teljes díját (a gyakoriság szerinti idő-

szaknak a módosítás hatálya előtti, valamint a módo- sítást követő időszak díját), akkor a díjfizetési időszak hátralévő részére vonatkozó díjrészlet esedékességének időpontja a módosítás hatályával egyezik meg, füg- getlenül attól, hogy a módosítás díjváltozással jár vagy sem.

A módosítás hatályát követő díjfizetési időszakokat, vala- mint a díjak esedékességi dátumait a biztosító által meg- küldött, a módosítást igazoló kötvény és számviteli bizony- lat tartalmazza.

Ha a szerződés a módosítás hatályának időpontjában nem díjrendezett, akkor a díjfizetési időszak hátralévő részére vonatkozó díjrészlet esedékességének időpontja nem változik.

A JOGNYILATKOZAT HATÁLYA, ELEKTRONIKUS ÚTON TETT NYILATKOZATOK ÉRVÉNYESSÉGE

Ha jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írás- beliséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha azt a nyilatkozatot tevő aláírta, vagy ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

V. törvényben előírt írásbeliség követelményének, azaz alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilat- kozat megtétele időpontjának azonosítására.

Minden más esetben a biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt telefonon,

e-mailen, a biztosító által üzemeltetett honlapon, elektro- nikus értékesítési felületen vagy csatornán keresztül, vagy egyéb maradandó eszközzel tették, és az a biztosító tudo- mására jut.

Az e-mailen küldött jognyilatkozatot a biztosító csak abban az esetben fogadja el, ha az e-mail a korábban a biztosító számára bejelentett és a biztosító által rögzí- tett e-mail címről érkezett.

Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jog- nyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkozatok- hoz a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály.

Az alkuszon keresztül tett jognyilatkozat a biztosítóval szemben csak a biztosítóhoz való beérkezéssel válik hatályossá.

A biztosító ügynöke (függő biztosításközvetítő) kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, az ügyféltől nem vehet át díjat, díjelőleget, illetve a biztosítótól az ügyfélnek bármi- lyen címen járó összeget.

Ha a szerződő a biztosító részére a mobiltelefon számát, illetve az e-mail elérhetőségét megadta, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett – felhasználja. Ennek megfelelően a biztosító a Gfbt.-n alapuló értesítési köte- lezettségének (a szerződés megkötéséről, megszűnéséről a díj módosításáról, a szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatásról) az e-mail címre küldött értesítéssel elekt- ronikus úton is eleget tehet. Az elektronikus úton (online) vagy telefonos távértékesítéssel létrejött szerződés ese- tében, illetve ha az ügyfél a szerződéskötés, vagy annak módosítása során az e-mail címét megadja, és ezzel

a biztosítóval történő elektronikus úton történő kommuni- kációban állapodik meg, úgy a biztosító a szerződő által megadott e-mail címre küldi meg a szerződéssel kapcso- latos, kinyomtatható dokumentumokat (így különösen

a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot, díjigazolást, felszólítót, törlésértesítőt, zöldkártyát, a csekket tartalmazó küldemények kivételével).

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az elektronikus úton kiállí- tott zöldkártyát zöld papírra kell kinyomtatni!

A biztosító elektronikus úton vagy maradandó eszköz útján is megküldheti nyilatkozatait a szerződő részére, amelyet elektronikus aláírással (nem minősített bélyegző tanúsít- vány) lát el.

A biztosító nem vállal felelősséget a szerződő által meg- adott adatok valótlanságából, hiányosságából származó károkért, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért.

Az e-mail cím, telefonszám megváltozását 8 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért a biztosító nem vállal felelősséget.

P RENDSZÁMMAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A P rendszámú gépjárműre határozott időtartamra kötött felelősségbiztosítás csak akkor tekinthető hatályosnak, ha a rendszám a gépjárműre a vonatkozó jogszabályi köve- telményeknek (KRESZ) megfelelően fel van szerelve és

a rendszám használata megfelel a közúti közlekedési igaz- gatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadá- sáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglaltaknak.

ELÉVÜLÉS

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alap- ján érvényesített követelések elévülési ideje

– 3 év, ha a veszélyes üzem működéséből eredő károkért való felelősség szabályait, vagy

– 5 év, ha a felelősség általános szabályait kell alkalmazni.

Az elévülés akkor kezdődik, mikor akövetelés esedékessé válik.

SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE DÍJNEMFIZETÉS MIATT

A szerződés díjnemfizetés miatt a türelmi idő lejártával, azaz a díj esedékességétől számított 60. napon szűnik meg, kivéve, ha a szerződő által megfizetett díj ennél hosszabb időre fedezi a biztosító kockázatviselését, de nem fedezi azt a teljes időszakot, amelyre a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően

a díjat a szerződőnek meg kell fizetni. Utóbbi esetben a díjjal fedezett időszak utolsó napjával szűnik meg a szerződés.

Ha szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, a szerződő köteles az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, valamint a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásá- ban a türelmi időre járó díjat a szerződés újrakötése alkalmá- val, a szerződéskötéssel egy időben megfizetni. Ezen biztosítási díjak megfizetése az ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen részeként történik, így a Gfbt. 19. § (3) bekezdése szerint a bizto- sító csak a díj befizetését követően viseli a kockázatot.

Ha a biztosító a szerződés díját a Gfbt. 23. § (2) bekezdése vagy a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet 5. § (3)–(4) bekez- dése alapján módosítja, akkor erről a szerződő üzemben tartót értesíti. Ha a szerződés a módosítás napján nem díjrendezett, akkor a díjkülönbözet is az eredeti díj esedé- kességének napján fizetendő. Ha a szerződés a módosítás napján díjrendezett, a szerződő üzemben tartó a díjkülön- bözetet a módosítás napjától számított 30 napos időtarta- mon belül köteles megfizetni. Amennyiben a díjkülönbözet megfizetése a módosítás napjától számított 15 napon belül nem történik meg, a biztosító fizetési emlékeztetőt küld a szerződő üzemben tartó részére. A fizetési határidő a szer- ződésben rögzített díjesedékesség időpontját nem érinti.

Amennyiben a különbözetet a szerződő nem fizeti meg, a szerződés a 30 napos időtartam elteltét követő napon, az első díj esedékességétől számított 60. napnak megfelelő hatállyal, vagy – ha az esedékes díjat részben megfizették –, a díjrendezettség napjának hatályával megszűnik.

TÚLFIZETÉS KEZELÉSE

A szerződés tartama alatt keletkező díjtöbbletet a biztosító a szerződő kérésére visszautalja. Ha a szerződő a díjtöbb- letet nem kéri visszautalni, akkor azt a biztosító a követ- kező esedékes díjba beszámítja. A szerződés megszűnése- kor fennálló díjtöbbletet, illetve a szerződés megszűnését követően befizetett biztosítási díjat a biztosító a szerződő külön kérése nélkül visszautalja a szerződő részére.

AHE-15020/21

Allianz Hungária Zrt.

A KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNY ELBÍRÁLÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó általános szerződési feltételek figyelembevételével jogosult bekérni, beszerezni és ellen- őrizni az alábbi dokumentumokat, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.

1. Kárbejelentés megtételéhez kérhető okiratok, doku- mentumok, adatok:

– baleseti bejelentő

– kárbejelentési adatlap

– ügyfél neve, telefonszáma, e-mail címe, lakcíme

– ügyfél bankszámlaszáma

– gépjármű adatlap

– járművezető személy vezetői engedélye

– gépjármű forgalmi engedélye

– gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye

– gépjármű indítónaplója

– gépjármű útvonal engedélye

– meghatalmazás (járművezetésre, kárügyintézésre, kár- bejelentésre stb.)

2. A jogalap elbírálásának érdekében kérhető okiratok, dokumentumok:

– károkozói nyilatkozat

– felelősségre vonatkozó nyilatkozat/igazoló okirat

– a káreseménnyel kapcsolatos speciális kérdőív

– tanúnyilatkozat

– rendőrségi igazolás

– rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv

– rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

– rendőrségi határozat

– vádirat

– szakhatósági iratok

– igazságügyi szakértői vélemény

– orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiál- lított szakvélemény

– nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásról

– egyéb szakértői vélemény

– közvetítői eljárással kapcsolatos határozatok

– tűzoltósági hatósági bizonyítvány

– tűzvizsgálati jelentés

– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

– ittassági nyilatkozat

– tachográf adatok

AHE-15020/21

– műholdas helymeghatározó rendszer adatai

– üzemi baleseti jegyzőkönyv, határozat

3. A tulajdonjog tisztázására, illetve a kártérítésre való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok:

– törzskönyv

– adásvételi szerződés

– üzemben tartói okirat vagy szerződés

– beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta, raktárkivétjegy stb.)

– bérleti-, vagy lízingszerződés

– kölcsönadási szerződés

– ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése

– pénzintézet nyilatkozata, meghatalmazása

– lemondó/átruházó nyilatkozat

– engedményezési szerződés

– meghatalmazás

– aláírási címpéldány

– azonosítási adatlap

– tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok

– forgalomból való kivonás igazolása

– bontási igazolás

– alkalmassági igazolás a közúti közlekedésre vonatko- zóan a Nemzeti Közlekedési Hatóság részéről

– közjegyzői okirat

– vállalkozói vagy megbízási szerződés

– munkaszerződés

– alkalmi munkavállalói kiskönyv

– munkaköri leírás

– munkáltatói, munkanélküli igazolás/nyilatkozat

– vállalkozói igazolvány

– őstermelői igazolvány

– cégbejegyzést igazoló bírósági végzés

– adókártya

– útnyilvántartás

– menetlevél

– fuvarlevél

– hagyaték-átadó végzés

– öröklési bizonyítvány

– tulajdoni lap

– lakcímkártya

– építési engedély

– építési napló

– tervdokumentáció

– költségkimutatás

– orvosi dokumentáció, igazolás (pl. mozgáskorlátozott- ságra vonatkozóan)

– háziorvosi igazolás a diagnózis megjelölésével

– ambuláns lap

– orvosi leletek, kontroll vizsgálatok dokumentációja

– orvosi zárójelentés

– teljes körű orvosi dokumentáció

– halott-vizsgálati, boncolási jegyzőkönyv

– a halotti anyakönyvi kivonat másolata

– a halál, illetve a baleset közelebbi körülményeinek tisz- tázásához szükséges egyéb irat

– gyámhatósági rendelkezés, határozat

– árvaellátás igazolása, határozata

– iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítványok

– szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolása

– születési-, házassági anyakönyvi kivonat

– jegyző igazolása élettársi kapcsolatról

– rokkantsági ellátás igazolása

– rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj-igazolás

4. A kár mértékét, összegszerűségét igazoló okiratok, dokumentumok:

– fotódokumentáció

– javítási számla

– javítási költség-kalkuláció

– javítási árajánlat

– mentési, szállítási számla

– tárolási számla

– gépjármű bérleti szerződés és számla

– egyéb kártérítési igényt igazoló számla, bizonylat

– vállalkozói és megbízási szerződések számlái

– készpénz-befizetési pénztárbizonylat

– nyilatkozat előzménykárok bekéréséhez

– előzménykárok dokumentumai

– márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gép- jármű típusáról, felszereltségéről

– szervizkönyv

– káridőponti érték-meghatározás

– kereskedői ajánlat maradványértékre

– bizonylat maradvány értékesítéséről

– garanciajegy

– munkalap

AHE-15020/21

– vámkezeléssel kapcsolatos iratok

– tárgyi eszköz-nyilvántartás

– áfa nyilatkozat

– értéklista

– károsodott ingóságok jegyzéke

– bankszámlakivonat

– adóbevallás, jövedelemigazolás

– adatlap jövedelempótló kártérítéshez

– adózással vagy foglalkozással összefüggésben felme- rülő bevételek és kiadások igazolása

– egyszerűsített éves beszámoló

– eredmény-kimutatás, mérleg

– egyéb könyvelési iratok

– költségkimutatás

– menetjegyek

– keresetveszteséget igazoló iratok

– teljesítés- és költségigazolás

– orvosi kezelési költségek igazolása

– kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költsé- gek igazolása

– rehabilitációs költségek, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök számlái

– temetéssel kapcsolatos költségek igazolása, számlái

– egészségi vagy családi állapottal összefüggésben fel- merülő jövedelmek és kiadások igazolása

– vagyoni és nem vagyoni károk mértékére vonatkozó igazolások

A felsorolt okiratokon kívül a szerződő, illetve a károsult egyéb módon is jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Az a kikötés, mely szerint a biztosító a biztosítási szolgálta- tás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez köti, nem alkalmazható.

JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény kivonata.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. §

Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e tör- vény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gép- jármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama

Magyarország – tulajdonosára, és az általuk kötött köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;

b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belépésének, valamint Magyarország területén a fogalomban történő részvételének feltételeire;

c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;

d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcso- latos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továb- biakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántar- tással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben szabályo- zott tevékenységére.

2. §

E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő – e törvény- ben nem szabályozott – feladatok ellátására;

b) Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősség- biztosítási szerződésekre;

AHE-15020/21

c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyarország területén állomásozó vagy áthaladó kül- földi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályokat állapít meg.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. §

E törvény alkalmazásában:

1. Xxxxx Xxxxxxxxxx: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/ EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/ EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;

2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatá- rozott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamá- ban engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyarország területén az

e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;

4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzem- ben tartója és a gépjárművet vezető személy;

5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gép- jármű-kategóriánként és – a flotta kivételével – bonus- malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdí- jak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;

6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meg- határozott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biz- tosítási szerződés;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szü- netelés időtartamának, kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség idő- tartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárítá- sával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást köve- tően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege

a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja;

9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég -szerződő üzem- ben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;

10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltéte- leként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a köz- úti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótko- csi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmo- toros kerékpár;

11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek szá- mára rendezett sportrendezvény;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatáro- xxxx xxxxxxx;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelős- ségbiztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tar- talmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyek- nek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerő- sen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek szá- mát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;

16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik személyeknek okozott károkból eredő kártérítési igények érvényesítése érdekében adatok közlése és e tör- vényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdeké- ben létrehozott szervezet;

AHE-15020/21

17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azo- nosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;

18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk

rendezésével, a biztosító xxxxx és peren kívüli képviseleté- vel megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a káro- sulttal szemben képviseli;

21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által lét- rehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás idő- pontjában e törvény szerinti biztosítási szerződés alapján fede- zettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finan- szírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási köte- lezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatáro- zott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjár- műve által, és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbizto- sítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telep- hellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárren- dezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;

24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a

a) telephely szerinti ország, vagy

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, ameny- nyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, vala- mint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatáro- zott fogalom;

26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárren- dezési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési

megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szer- vezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezmények-

ből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdon- jogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtar- tam folyamán az – a gépjármű telephely szerinti országá- tól eltérő – tagállam,

a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve

b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulaj- dont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fiók- telepe található;

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó mara- dandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egész- ségromlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a köte- lezettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megál- lapodásban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideig- lenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;

34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvan- napos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő

leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;

35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfoga- dott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gép- jármű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfele- lően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelős- ségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megál- lapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

3/A. §

E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sére- lemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendő.

3/B. §

(1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről ren- delkezik, azon a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot meg- előző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalma- zásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

MÁSODIK RÉSZ

A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS SZABÁLYAI

I. FEJEZET

A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG

4. §

AHE-15020/21

(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosí- tási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpont- jától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban megha- tározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekin- tetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.

(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekez- désében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a kockázat- viselés 19. §(5a) bekezdésében meghatározott megszű- nését követő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a

(6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekez- désében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válá- sát követő naptól terheli.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötele- zettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legké- sőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelke- désétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelen- tette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idő- tartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZŰNÉSE

5. §

(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdo- nosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint

köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az aján- lat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szer- ződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biz- tosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakö- tött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerző- dése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosí- tási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

6. §

(1) A szerződés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl – úgy is létrejön, ha a szerződő üzem- ben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek meg- felelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási fel- tételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a szerződéskötés céljából meghatározott tartalom- mal a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadá- sától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meg- határozott indok alapján utasíthatja el.

(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatály- lyal – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre tör- ténő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meg- határozott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható

AHE-15020/21

módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhez- vételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szer- ződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosu- lásának időpontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a javaslatnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérése- ire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tar- talmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél rendelkezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé tenni.

7. §

(1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően

a) a biztosító írásban,

b)a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megál- lapodása alapján – elektronikus úton

indokolás nélkül felmondhatja.

(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben megha- tározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös meg- egyezésével szüntethető meg.

(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó válto- zása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulaj- donjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosult- ság megszűnésének időpontja a járműnyilvántartásba

a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés – a (3) bekezdéstől eltérően – a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jog- erőre emelkedését követő harmincadik napon érdekmúlás- sal megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyében változás áll be.

(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutód- lással történő megszűnése miatt következik be, a szerző- dés érdekmúlással nem szűnik meg.

8. §

AHE-15020/21

(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonat- kozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gép- jármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első

és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű

tulajdonjogát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog- változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesíté- sének időpontját is – járműnyilvántartásba történő bejegyzé- séről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás jármű- nyilvántartásba történő bejegyzéséről – e tény járműnyilván- tartásba történő bejegyzésével egyidejűleg – a kötvénynyil- vántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.

(1a) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában sze- replő gépjárművek vagy rendszámok vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából az ideiglenes rendszám- táblák kiadásának, érvényességi ideje kezdetének és végé- nek, továbbá a visszavonásának a nyilvántartásába történő bejegyzéséről a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe vesz.

(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzem- ben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdon- jog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges meg- szüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszű- nés esetének kivételével – a biztosítási szerződés megszűné- sének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

9. §

(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körül- ményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szer- ződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biz- tosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó bizto- sító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.

(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fede- zetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megne- vezett személy által kötött szerződés az üzemben tar- tói jogosultság keletkezésének – járműnyilvántartásba

bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiá- nyában a szerződés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10. §

(1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.

(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tás művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye vissza- vonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló dön- tést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szer- ződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül más biztosítónál – a tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással – új szerződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásá- val érintett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megköté- sére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.

A GÉPJÁRMŰFLOTTÁRA KÖTÖTT SZERZŐDÉSRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

11. §

(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.

(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatko- zásában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.

AHE-15020/21

(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatko- zásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvan- napos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkal- mazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet hon- lapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.

(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyúj- tott – gépjárműflottára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó – pályázatában és az annak alap- xxx xxxxxxxxx szerződésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.

A HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉG ÉS ANNAK MÉRTÉKE

12. §

A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielé- gítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.

13. §

(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsul- tak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kap- csán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt idő- szakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda meg- állapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű- felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biz- tosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezett- ségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötele- zettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

14. §

(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogo- sult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igény- nek a károkra káreseményenként meghatározott összeg- hez viszonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadék-kifi- zetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített

biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biz- tosító a járadék-kifizetések tőkeértékét arányosan csök- kentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményen- kénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatáro- zott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, ami- lyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosító- nak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg

felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egész- ségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biz- tosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visz- szakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül.

A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsul- tat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosztá- sakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.

15. §

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban kelet- kezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szem- beni igényéből származó dologi kárként, illetve elma- radt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – mun- kagépként való használata során keletkezett;

AHE-15020/21

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás követ- keztében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagrom- lásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS IDŐBELI HATÁLYA, ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

16. §

(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes for- galomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek

és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forga- lomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a bizto- sítási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerző- dés köthető.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szer- ződés köthető.

17. §

(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a bizto- sítási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatá- rozottak szerint újrakötött szerződések esetében a meg- szűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtar- tama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a koc- kázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját meg- előző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájé- koztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjá- ban rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.

(4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerződő felet, hogy

a) a díjtarifája – a 23. § (3a) bekezdése alapján – csak

a javára tartalmazhat különbségtételt abból a szem- pontból, hogy a szerződés a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül, továbbá

b) a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a szerződő javára a 23. § (3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szer- ződő hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TERÜLETI HATÁLYA

18. §

A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok terü- letére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétol- dalú megállapodást kötött.

A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE

19. §

(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésé- nek – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – kezdődik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatko- zata szükséges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél köz- reműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrész- let) befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azon- nali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen részévé teszi.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.

(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivo- nás, a forgalomban történő részvétel végleges megszünte- tése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó szemé- lyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének – járműnyil- vántartásba bejegyzett – időpontjában szűnik meg.

AHE-15020/21

(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító koc- kázatviselése a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon szű- nik meg, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös meg- egyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés

megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.

(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.

(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szer- ződés 10. § (2) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerződés kocká- zatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató közzététel- ének napja.

DÍJFIZETÉS

20. §

(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biz- tosítót (egyszeri díj).

21. §

(1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díj- részlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrész- let pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott meg- változtatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tar- tozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet

– a felek eltérő megállapodásának hiányában – az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási idő- szakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel

– köteles megfizetni.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerző- désben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biz- tosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesí- tésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredményte- len leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még

nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést xxx- xxxx, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosí- tási időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szer- ződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.

(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló érte- sítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számí- tott nyolc munkanapon belül eleget tenni.

FEDEZETLENSÉGI DÍJ MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

22. §

(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszá- mítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fede- zetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fede- zetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudo- másszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezet- lenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatáro- zottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határ- idővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenség- gel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfize- tési lehetőséget nyújthat.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatá- rozott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

AHE-15020/21

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – tarifá- ját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank

elnökének rendeletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezet- lenségi díjat beszedni.

(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak szerint számított fedezetlenségi díj tari- fájának a megállapítása során a 36. § (11)-(12) bekezdés- ben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mér- tékű külön tarifát állapít meg.

DÍJTARIFA, DÍJHIRDETÉS

23. §

(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozá- sában a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szer- ződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjta- rifa szerint megállapítandó díjtól.

(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megköté- sekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezett- ségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szer- ződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével – a

kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módo- sítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozá- sában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet hon- lapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.

(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalma- zandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyi- ségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.

(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzá- férhetővé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas

módon – a díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkal- mazandó díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett infor- mációk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén bete- kintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. §

(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkal- mazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.

A DÍJTARIFA MEGÁLLAPÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZERZŐDÉS- ÉS KÁRADATBÁZIS

24/A. §

(1) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. § (9) bekezdé- sében meghatározott céljai elérésének előmozdítása és az MNBtv. 39. § (1) bekezdés i) és p) pontjában meghatározott feladatainak ellátása céljából a díjtarifa megállapításához kapcsolódó, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra kiterjedő szerződés- és káradatbázist (a továbbiakban: KKTA) hoz létre és működtet.

(2) A KKTA működéséhez a Felügyelet a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatás keretében megkapott adatokat használja fel, azzal, hogy a KKTA személyes ada- tot nem tartalmaz.

(3) A KKTA – a (2) bekezdéssel összhangban – a következő adatköröket tartalmazza:

a) a szerződések és a részkárok azonosítói,

b) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

c) a szerződésekre vonatkozó díjadatok,

d) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

e) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,

f) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének nap- jára vonatkozó adatok.

(4) A 23. § (3) bekezdésében előírt kötelező díj hirdetéshez szükséges biztosításmatematikai számítások elvégzéséhez a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatást tel- jesítő biztosító a KKTA-ból díjmentesen, összesített szerző- dés- és káradatokat igényelhet.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatigénylést a Felügyelet olyan összesített formában teljesíti, hogy az adatok kellően rész- letezettek maradjanak a biztosításmatematikai számítások elvégzéséhez, azonban személyes adatot vagy üzleti titkot ne tartalmazzanak és a biztosítók beazonosítása ne váljon lehetővé.

(6)A (4) bekezdés szerinti biztosító által igényelhető adatok köre a következőkre terjed ki:

a) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

b) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

c) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,

d) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének nap- jára vonatkozó adatok.

(7) A (4) bekezdés szerinti adatigényléshez a Felügyelet elektronikus lekérdező-felületet hoz létre, mely felülethez csak a Felügyelet és a biztosító fér hozzá.

(8) Az adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

BONUS-MALUS RENDSZER

25. §

(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörté- neti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

SZÜNETELÉS

26. §

(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következ- tében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideig- lenes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró idő- pontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

AHE-15020/21

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott idő- pontoknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számí- tott egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egy- éves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékes- sége – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.

(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájé- koztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelé- sének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.

(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó köte- lezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

27. §

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvénye- síthető további kártérítési igényét.

28. §

(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a bizto- sítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzem- ben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhely- lyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó

Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítójá- val szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállam- ban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a káro- sult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvénye- sítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.

29. §

AHE-15020/21

(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset része- sei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szük- séges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellá- tása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízott- hoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a

nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosí- tási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasz- tása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövet- kezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrende- zési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámo- lás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kárté- rítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.

30. §

(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmé- nyek leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelö- lésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben megha- tározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult – a baleset- ben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékozta- tása alapján – a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzemben tartója nem rendelkezik

a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintett- sége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további intézkedés megtétele nélkül – annak beérkezésétől számí- tott 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez tör- ténő beérkezésének napját követő munkanap.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljá- rásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelő- jének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kár- rendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító meg- nevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoz- tatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alap- vető adatokról.

31. §

A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen doku- mentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfe- lelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyér- telmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

32. §

(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a bizto- sított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alap- ján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében megha- tározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított össze- get a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

32/A. §

AHE-15020/21

(1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kal- kulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve – ameny- nyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállí- tásához szükséges költségek általános forgalmi adóval

növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok meg- nevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra

is tekintettel a gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel sza- badon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpont- jában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.

TÖRVÉNYI ENGEDMÉNY

33. §

Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a meg- térített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

VISSZKERESET

34. §

(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekez- désében meghatározott előlegezés esetén a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg meg- térítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a veze- tési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési

képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapo- tát nem ismerhette fel;

d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító enge- déllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyo- san elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszé- lyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kár- bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mérték- ben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, vala- mint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy

biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

AHE-15020/21

(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meg- határozott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel

kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az

(1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.

21/2011. (VI. 10.) NGM RENDELET

a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatás- köréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A BONUS-MALUS RENDSZER ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. §

E rendelet alkalmazásában:

1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kár- mentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;

2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerző- déses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítési igény alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérí- tési kötelezettség ismertté válásának dátuma (a kártérítés- sel kapcsolatos első kifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott ítélet jogerőre emelkedésének dátuma), a kifizetett kártérítési összeg meghatározott határidőn belüli visszafi- zetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;

3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzemben tartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriában felelősségbiztosítási szer- ződéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.

2. §

(1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorke- rékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mező- gazdasági vontatóra terjed ki.

(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gép- jármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

AHE-15020/21

(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. mellék- let szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus- malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).

(3a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés sze- rinti besorolás céljából történő felhasználás mellett a díj- tarifa szerinti további korrekciós tényezőként is figyelembe veheti.

(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbizto- sítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.

3. §

(1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.

(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osz- tályba sorolás a szerződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem hasz- nálható fel.

(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtéte- lére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjár- művel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

2. A BESOROLÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

4. §

(1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.

(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés beso- rolása – a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)-(5) bekezdés- ben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatározott eset- körök kivételével – nem változik.

(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tar- tónak az érintett gépjármű vonatkozásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jog- erős ítélet dátuma) nem vált ismertté.

(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés meg- szűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi – ugyanazon

gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerző- dés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszű- nés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerző- désre nem vihető át.

(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szer- ződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszer- zett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül

az adott üzemben tartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besoro- lású gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötele- zettségek számának figyelembe vételével.

5. §

(1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.

(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő

15. és 30. nap közötti időtartamon belül a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tör- vényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A bizto- sító a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző bizto- sítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (kocká- zatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.

(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szerződés végleges besorolá- sát a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyi- latkozata szerinti besorolástól eltér.

AHE-15020/21

(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés beso- rolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosít- hatók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kez- detét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántar- tásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visz- szamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.

(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzem- ben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gép- jármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására

vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következ- tében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetet- lenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

5/A. §

Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint – a kár- nyilvántartásban vagy a kapcsolódó nyilvántartásban szereplő, és a valós adatokat tartalmazó szerződésben szereplő adatok eltérése miatt – valamely biztosító A00 osztályban állapította meg a szerződés végleges beso- rolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése idő- pontjával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezde- tére visszamenő hatállyal megállapítani.

6. §

(1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosító- nál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt

a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerő- sen megítélt kárt okozott.

(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazo- lásokat veheti figyelembe.

7. §

(1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kártérítés kifizetés teljes összegéről szóló írásbeli értesí- tését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse.

(2) Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.

(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfi- zetett kártérítési összeg alapját képező kártérítési köte- lezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére.

(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kártérítés kifizetést kell figyelembe venni.

8. §

(1) A biztosító – az igénylő erre irányuló meghatalmazása esetén– megkeresi a kárnyilvántartó szervet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 51. § (10) bekezdésében meghatározott igazolás kiadása érdekében.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti igazoláshoz szükséges ada- tok a biztosító rendelkezésére állnak, az igazolást a kárnyil- vántartó szerv megkeresése nélkül a biztosító is kiadhatja.

3. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9. §

E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.

10. §

A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) besoro-

lásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azon szerződé- sek besorolására, amelyek esetében az R. 6. § (1) bekezdés

a) pontja szerinti igazolás 2011. július 1-jét megelőzően beérkezett.

11. §

E rendelet 8. §-a a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009. szep- tember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

12. § E rendeletnek a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet módo- sításáról szóló 36/2012. (XII. 14.) NGM rendelet (a további- akban: Mód. r.) által megállapított 5/A. §-ában foglaltakat a Mód. r. hatálybalépését megelőzően rendelkezésre

AHE-15020/21

álló – a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges – adatok alapján besorolandó szerződések ese- tében is alkalmazni kell.

1. MELLÉKLET A 21/2011. (VI. 10.) NGM RENDELETHEZ

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén

Kiinduló osztály A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján

	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén

AHE-15020/21

Kiinduló osztály A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján

	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

2011. ÉVI CIII. TÖRVÉNY A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓRÓL

2019. január 1-jétől hatályos rendelkezések:

II. FEJEZET BALESETI ADÓ 1-4.

11/A-11/H. §

5. Átmeneti rendelkezések 11/I-11/J. §

11/K. §

(1) A II. fejezet 2018. december 31-én hatályos rendelkezé- seit alkalmazni kell a Kgfb. tv. szerinti azon biztosítás teljes Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszakában vagy tartamában, melynek esetében a biztosítási időszak vagy tartam kezdő napja 2019. január 1-jét megelőzi, utolsó napja pedig a 2018. december 31-ét követő időszakra, de legkésőbb 2019. december 30-ára esik.

(2) Azon Kgfb. tv. szerinti határozott tartamú biztosítás ese- tén, amelynek kezdő napja 2019. január 1-jét megelőzi és utolsó napja a 2019. december 31-ét követő időszakra esik, a Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség

a) 2020. január 1-jét megelőző időszakára a II. fejezet 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni,

b) 2019. december 31-ét követő időszakára jutó baleseti adót a biztosítónak nem kell megállapítania és beszed- nie, az adó alanyának pedig nem kell megfizetnie.

(3) Ha az adó alanya a (2) bekezdés b) pontja szerinti idő- szakra jutó baleseti adót

a) beszedés esetén a biztosítónak már megfizette, akkor a biztosító köteles azt számára az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint

a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény hatálybalépését követő 60 napon belül visszafizetni,

b) önadózás esetén az állami adóhatóság számára már megfizette, akkor azt kérelmére az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonat- kozó szabályai szerint visszatéríti.

AHE-15020/21

(4) A biztosító az általa az állami adóhatóságnak meg- fizetett, a (3) bekezdés a) pontja szerint az adóalanynak visszafizetett adót - a visszafizetés hónapját követő hónap első napjától kezdődően - jogosult az állami adóhatóság- tól visszaigényelni. Az állami adóhatóság az adózás rend- jéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai szerint téríti vissza a befizetett adót.

2018. december 31-ig hatályos rendelkezések:

II. FEJEZET

BALESETI ADÓ

1. Az adókötelezettség, az adó alanya 11/A. §

(1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló

törvény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítási kötelezettség után baleseti adót (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában a baleseti adó: adó) kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség a Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszak első napján keletkezik és utolsó napján szűnik meg.

(3) Ha a biztosító értesítése alapján a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjának meg nem fizetése miatt a gép- jármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, az adókötelezettség – a (2) bekezdésben foglaltaktól elté- rően – a gépjármű forgalomból való kivonása napján szű- nik meg.

11/B. §

Az adó alanya az a személy vagy szervezet, akit vagy ame- lyet a Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség terhel.

2. Az adó alapja, mértéke 11/C. §

(1) Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbizto-

sítási díj, ide értve a Kgfb. tv. szerint megállapított fedezetlen- ségi díjat is (a továbbiakban együtt: biztosítási díj).

(2) Határozott tartamú Kgfb. tv. szerinti biztosítási szerző- dés esetén az adó alapja a határozott időtartamra megál- lapított egyszeri biztosítási díj.

(3) Az adó alapja

a) a Kgfb. tv. szerinti fedezetlenségi időtartam, továbbá

b) a Kgfb. tv. szerinti türelmi idő és – biztosító kockázatvi- selésével nem érintett -, a gépjármű forgalomból való kivonásának napjáig terjedő időtartam (a továbbiak- ban: biztosítási díjjal le nem fedett időtartam)

azon napjaira, melyekre a biztosító az (1) vagy (2) bekezdés szerinti adót nem szedte be, a Magyar Biztosítók Szövetsége által közétett – a Kgfb. tv. szerinti türelmi idő első napján érvé- nyes – fedezetlenségi díj napi összege és a fedezetlenségi időtartam, valamint a biztosítási díjjal le nem fedett időtartam napjai számának szorzata.

11/D. §

Az adó mértéke az adóalap 30%-a, de a biztosító kocká- zatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.

3. Az adó megállapítása 11/E. §

(1) Az adót – a 11/F. §-ban foglalt kivétellel – a beszedésre

kötelezett állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

(2) Az adó beszedésére kötelezett a Kgfb. tv. szerinti köte- lező felelősségbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosító (a továbbiakban: biztosító).

(3) A biztosítónak az általa megállapított adót az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell beszednie, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az adó alanyának a biztosítási díjfizetési kötele- zettségének eleget kell tennie.

(4) Ha az adó alanya a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy részben vagy egészben a megállapított adót fizette meg.

(5) A biztosító a fizetendő baleseti adót akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

(6) Ha a Kgfb. tv. szerinti biztosítási jogviszony díjnemfizetés miatt szűnik meg és a Kgfb. tv. szerinti türelmi időben ese- dékes biztosítási díj után a biztosító az adót megfizette,

a biztosítási jogviszony megszűnését magában foglaló hónapról szóló bevallásában a fizetendő adó összegét

a biztosító az adónak az adóalany által meg nem fizetett összegével csökkentheti.

11/F. §

(1) A Kgfb. tv. szerinti határon átnyúló szolgáltatás esetén az adót az adó alanya önadózással, a biztosítási díj esedé- kességével egyidejűleg állapítja meg.

(2) A biztosítási díjjal le nem fedett időtartam azon napja- ira, amelyekre a biztosító a 11/C. § (1) vagy (2) bekezdése alapján az adót nem szedte be, az adó alanya az adó összegét önadózással állapítja meg a gépjármű forgalom- ból való kivonását vagy az üzemben tartó személyében bekövetkezett változás esetén, a változást követő hónap

AHE-15020/21

15. napjáig. A biztosító a kockázatviselése megszűnésétől

számított 15 napon belül igazolást ad az adóalany szá- mára arról, hogy az adó a 11/E. § alapján mely napig van megfizetve.

11/G. §

Ha a biztosítási díj az adóalany számára visszajár

a) a beszedéssel megfizetett adó esetén a visszajáró díj alapulvételével számított adót a biztosító köteles az adóalanynak a visszajáró díj visszafizetésével egyidejű- leg visszafizetni. A díj visszafizetésének hónapját követő

15. napig benyújtott bevallásában a biztosító jogosult a visszafizetett adóval az általa beszedett, bevallott adót csökkenteni,

b) önadózással megfizetett adó esetén az adó alanya

a visszajáró díj alapulvételével számított adót az adó- zás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a díj visz- szafizetését követő hónap első napjától kezdődően az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon visszaigényelheti.

4. Eljárási rendelkezések 11/H. §

(1) Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az

állami adóhatóságlátja el.

(2) A beszedésre kötelezett, illetve – a 11/F. § szerinti esetben

– az adó alanya az adót az adó megállapítására előírt határ napot követő hónap 15. napjáig vallja be és fizeti meg az állami adóhatóság által rendszeresített nyom- tatványon.

5. Átmeneti rendelkezések 11/I. §

(1) Ha a biztosítási időszak 2012. január 1-jét megelőzően

kezdődött, akkor az adókötelezettség a biztosítási időszak- nak a 2011. december 31-ét követő részére áll fenn.

(2) Ha az adóalany 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozó díjfizetési kötelezettségének esedékessége 2012. január 1-jét megelőzte akkor a 2011. december 31-ét követő időszakra – napi időarányosítással számított – biztosítási díj, egyszeri biztosítási díj, továbbá a biztosítással le nem fedett időtartamra megállapított adóalap utáni adót a beszedésre kötelezett vagy – önadózás esetén – az adó alanya 2012. február 15-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg az állami adóhatósághoz.

XXXXXXX.XX

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK KIEGÉSZÍTÉSE

HATÁLYOS

AHE-12600/6

2019. JÚLIUS 1-TŐL

TARTALOM

I. Ügyféltájékoztató 3

1. A biztosító főbb adatai 3

2. Irányadó jog 3

3. A biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatás 3

4. A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok 3

5. Tájékoztató a panaszügyintézésről 5

II. Adatkezelési tájékoztató 7

1. A személyes adatok kezelése 7

1.1. A biztosító adatkezeléssel kapcsolatos adatai 7

1.2. A biztosítási szerződés megkötéséhez, illetve a biztosítási szerződés teljesítéséhez nem kapcsolódó adatkezelés 7

1.3. Adatkezelés a biztosítási szerződés megkötése előtt a szerződés megkötése érdekében, valamint a szerződéskötéskor és a biztosítási szerződés

teljesítésével kapcsolatban 7

1.4. Örökösök adatainak kezelése 10

1.5.Adattovábbítás harmadik országba 10

1.6. Adatbiztonsági intézkedések 10

1.7. Automatizált döntéshozatal, profilalkotás 11

1.8. Érintett által gyakorolható jogok 11

1.9. Jogorvoslati lehetőségek 12

III. Elektronikus szerződéskötés szabályai 13

1. A szerződéskötés technikai lépései, biztosítási ajánlat visszaigazolása 13

2. A szerződés írásbelisége, nyelve, a szerződés rögzítése és hozzáférhetővé tétele 13

3. Allianz fogyasztóvédelmi alapelvek, a xxx.xxxxxxx.xx általános szerződési feltételei és a biztosítási feltételek elektronikus hozzáférhetősége 13

4. Az adatbeviteli hibák javítása 13

IV. Tájékoztató távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésről 14

1. A szolgáltatásra vonatkozó tájékoztatás 14

AHE-12600/6

2. Elállási jog 14

Jelen dokumentum – az Allianz Hungária Zrt. (továbbiak- ban: biztosító) termékei ügyféltájékoztatójának és szerző- dési feltételeinek kiegészítéseként a következőket tartal- mazza a biztosítási tevékenységről szóló 2014. LXXXVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően: a biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó rendelkezése-‌‌‌‌‌

ket, a biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatást (tanácsadás, javadalmazás), a biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendel-

kezéseit, a panaszügyintézésről szóló tájékoztatást, vala- mint a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályokat.

Fentieken felül a dokumentum tartalmazza az elektro- nikus szerződéskötés szabályait, valamint a távértékesí- tési tájékoztatót, amelyeket azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a szerződést elektronikus úton, vagy utóbbi esetben fogyasztónak minősülő személy, távérté- kesítés keretében kötötte.

I. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

1. A BIZTOSÍTÓ FŐBB ADATAI

Név: Allianz Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Rész- vénytársaság

Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191 Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000

A székhely állama: Magyarország Elektronikus elérhetőség: xxx.xxxxxxx.xx Központi telefonszám: x00 (0) 000-0000

Központi faxszám: x00 (0) 000-0000

Ügyfélszolgálat telefonszáma: +36 (1/20/30/70) 000-0-000 Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Buxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.).

Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország egyik legjelentősebb pénzügyi szolgáltatójaként sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére.

A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé. Társaságunk 1990-től részvénytársasági formában működik, és a Felügyelet enge- délyével biztosítási tevékenység végzésére jogosult.

2. IRÁNYADÓ JOG

A biztosítóval kötött szerződésekre a magyar jog rendelke- zéseit kell alkalmazni. A biztosítási szerződésre a termékre vonatkozó általános vagy különös szerződési feltételekben nem szereplő kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendel- kezései az irányadók.

3. A BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS

A biztosító termékeit függő és független biztosításközvetítő is értékesítheti. Ha a nem-élet biztosítási terméket a bizto- sító maga értékesíti, annak során nem nyújt tanácsadást.

AHE-12600/6

A közvetítő díjazásra a biztosítóval való megállapodás alapján jogosult a közvetített és gondozott szerződésekkel kapcsolatban. A díjazást, amelyet a biztosítási díj tartal- maz, a biztosító fizeti részére.

4. A BIZTOSÍTÁSI TITOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító,

a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn:

– a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben;

– az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó ható- sággal és ügyészséggel;

– büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben;

– a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben;

– az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha

biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli;

– a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;

– a nemzetbiztonsági szolgálat, előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, és az ügyészség, továbbá bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkere- sésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábí- tószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror- cselekmény feljelentésének elmulasztásával, terroriz- mus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

– ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér bizto- sítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;

– ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;

– a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;

– a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;

– az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi állam- igazgatási szervvel szemben;

– törvényben meghatározott feltételek megléte esetén titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;

– a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biz- tosítókkal szemben;

– a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyil- vántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével szemben;

AHE-12600/6

– az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irá- nyuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval szemben;

– a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé-

hez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval szemben;

– a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;

– a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval;

– a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyúj- tott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági

igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzések- kel foglalkozó intézménnyel szemben;

– a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal szemben;

– a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben;

– a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben;

– a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabá- lyozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosítá- sáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötele- zettség teljesítésében merül ki.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiz- tosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.) meghatáro- zott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgál- tatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szer- ződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli

megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.‌

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § sze- rinti adattovábbítás.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.

Tájékoztatjuk, hogy Társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik előzetes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit. 138. §-ában fog- lalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szer- ződés keretében) személyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,

b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,

c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érde- kében történő adatátadás.

5. TÁJÉKOZTATÓ A PANASZÜGYINTÉZÉSRŐL

Társaságunk (az Allianz Hungária Zrt.) célja, hogy Ügy- feleink minden szempontból elégedettek legyenek szol- gáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási színvo- nalunk folyamatos fejlesztéséhez és ez által Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munka- társainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban meg- fogalmazódik Önökben.

Ha társaságunk vagy az általunk megbízott biztosítás- közvetítők (ügynökök) magatartása, tevékenysége vagy mulasztása miatt Ön, mint Ügyfelünk panaszt kíván tenni, ezt többféle módon is megteheti:

– Személyesen írásban vagy szóban hálózatunk bárme- lyik Ügyfélkapcsolati pontján, azok nyitvatartási idejé- ben (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxx-xxxxxxxxx/ ugyfelkapcsolati-pontok.html/ internetes címen találja), vagy Társaságunk székhelyén található Központi Ügy- félszolgálati Irodában (címe: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.; nyitvatartási ideje: hétfőn 8-18 óra között, keddtől csütörtökig 8-16 óra között, pénteken

AHE-12600/6

8-14 óra között). Szóbeli panaszát kollégáink írásban rögzítik, melyről másolatot bocsátanak rendelkezésére. Központi ügyfélszolgálatunkra a telefonos ügyfélszol- gálaton (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) vagy elektronikus úton tud időpontot foglalni, a jelzéstől számított 5 mun- kanapon belüli időpontra.

– Telefonos ügyfélszolgálatunkon a +36 (1/20/30/70)

000-0-000 (nem emelt díjas) számokon hétfőtől szerdáig,

valamint pénteken 8-18 óra között, csütörtökön pedig 8-20 óra között.

– Faxon a +36 (1) 269-2080-as telefax számon.

– Elektronikus úton a xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül

a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx.xxxx címen vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx e-mail címen.

– Levélben a 1368 Budapest, Pf. 191. címre küldheti, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére.

A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a panasszal érintett biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, kárszám).

Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a panaszhoz érvényes meghatalma- zást is szükséges csatolni. A jogszabályi követelményeknek megfelelő meghatalmazás mintát honlapunkon,

a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx címen találja meg.

A panasz bejelentéséhez honlapunkon, a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxx-xxxxxxxxx/ panaszkezeles.html/ címen panasz bejelentő lapokat biztosítunk, melyen egyszerűen megadhatja panaszát.

Ezt a dokumentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitöltheti, majd az Önnek legmegfelelőbb módot választva elküldheti részünkre. Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban – kézzel vagy géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünkre panaszát.

A panasz benyújtásához rendelkezésére áll továbbá a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által a honlapján közzétett formanyomtatvány is, melyet az MNB honlapján, a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/ panaszom-van/formanyomtatvanyok címen találhat meg.

Az Ön által benyújtott panasz kezelésére vonatkozó részle- tes információkat társaságunk panaszkezelési szabályzata tartalmazza, melyet honlapunkon a xxxxx://xxx.xxxxxxx. hu/www/hu/panaszkezeles.html címen talál meg, valamint az rendelkezésére áll hálózatunk bármelyik Ügyfélkap- csolati pontján, illetve a Társaságunk székhelyén található Központi Ügyfélszolgálati Irodában is.

Amennyiben Ön fogyasztó (önálló foglalkozásán és gaz- dasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró ter- mészetes személy) és Társaságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat:

– Az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjánál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet. Az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777.; telefonszáma:

+36 (80) 203-776; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. A fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyom- tatványt a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/ penzugyi-panasz címen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfélszolgálaton érheti el.

– A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződés-

szegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A Pénzügyi Békéltető Testület székhelye: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefonszáma: +36 (80) 203-776; e-mail címe: ugyfelszolgalat @xxx.xx. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatványt a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügy- félszolgálaton érheti el. Tájékoztatjuk, hogy társaságunk a Pénzügyi Békéltető Testület előtt 500 000 Ft-ig terjedő ügyekben általános alávetési nyilatkozatot tett. Az álta- lános alávetés nem terjed ki a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási ügyekre. Tájékoztatjuk továbbá, hogy

a Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa egyezség hiányában akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a szolgáltató alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztónak minősülő ügyfél érvényesíteni kívánt igénye - sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor - nem haladja meg az egymillió forintot.

– Amennyiben Ön nem fogyasztó, a panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 naptári napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a szerződés létrejöttével, érvényességével, jog- hatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződéssze- géssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvitája rendezése érdekében bírósághoz fordulhat. A bírósá- gokról a xxxx://xxxxxxx.xx honlapon tájékozódhat.

AHE-12600/6

Részletes tájékoztatást olvashat a fentiekről az MNB honlapján, a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/ penzugyi-panasz címen.

Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtat- ványok költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám: +36 (1/20/30/70) 000-0-000 e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.

A panaszügyintézés során a következő adatokat kérhetjük Öntől: név, szerződésszám, ügyfélszám, lakcím, székhely, levelezési cím, telefonszám, értesítés módja, panasszal érintett termék vagy szolgáltatás, panasz oka, leírása, az ügyfél igénye, szükséges dokumentumok másolata, szük- ség esetén érvényes meghatalmazás, a panasz kivizsgálá- sához szükséges egyéb adat.

Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezetünk. A nyilván- tartásban szerepelnek az ügyfél- és panaszadatok, az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek, a panasz benyújtásának és megválaszolásának időpontja, a panasz rendezésére tett intézkedések és felelősök, határidők. Min- den ügyintézést időpontokkal együtt rögzítünk, nyilván- tartunk az Ön panasza kapcsán. A panaszkezelési eljárás lefolytatása érdekében, a biztosító részére a panaszke- zeléssel összefüggésben rendelkezésre bocsátott vagy a panaszkezeléshez kapcsolódó, a szerződés megkötése és teljesítése során a biztosító által kezelt személyes adatokat a személyes adatok kezelésére vonatkozó részletes sza- bályokban foglaltaknak megfelelően kezeljük és tartjuk nyilván. A biztosító a panaszkezelés céljából a személyes adatokat, ideértve telefonon történő panaszkezelés ese- tén a hangfelvételt is, a panaszkezelési eljárás lezárását követő öt évig őrzi meg.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fenti honlapok elérési útja módosulhat. A mindenkor aktuális elérhetőségekről honlapunkon (xxx.xxxxxxx.xx) tájékozódhat.

II. ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ‌‌‌‌‌

1. A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE

A biztosító, mint adatkezelő a biztosítási szerződések létre- jöttével, nyilvántartásával, és azok teljesítésével összefüg- gésben az ügyfelei, azaz a szerződő fél, biztosított, ked- vezményezett, a károsult, továbbá aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tett, a biztosító szolgáltatására jogosult, vagy a fenti személyek örököseként, azok helyébe lépő más személy, mint a biztosító adatkezelésével érintett természetes személyek (érintett) személyes adatait, azaz olyan információt, ami alapján az érintettre vonatkozóan következtetést lehet levonni, a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletnek (2016. április 27.) (általános adatvé- delmi rendelet), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek (Info. tv.) és a Bit. adatvédelemre vonatkozó rendelkezései- nek megfelelően kezeli.

1.1. A biztosító adatkezeléssel kapcsolatos adatai

Biztosító, mint adatkezelő elérhetőségei az I. 1. pontban megjelölt adatokon túl:

– adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei: Stratégiai és álta- lános igazgatási divízió Compliance osztály, Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.; elektronikus elérhetősége: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxx.xxxx

1.2. A biztosítási szerződés megkötéséhez, illetve a biztosítási szerződés teljesítéséhez nem kapcsolódó adatkezelés

A biztosítási szerződés megkötéséhez, illetve a biztosítási szerződés teljesítéséhez nem kapcsolódó adatkezeléséről az érintetteket külön tájékoztatja a biztosító.

Ha az érintett a biztosító tulajdonosához, az Allianz SE-hez fordul panasszal, az Allianz SE az általános adatvédelmi rendeletnek megfelelően kezeli az adatait, ideértve szük- ség esetén a biztosítóval történő kapcsolatfelvételt is.

1.3. Adatkezelés a biztosítási szerződés megkötése előtt a szerződés megkötése érdekében, valamint a szer- ződéskötéskor és a biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatban

AHE-12600/6

1.3.1. Az adatkezelés célja, az érintett adatok köre és az adatkezelés időtartama

a) A biztosító az érintett által szerződéskötés céljából kez- deményezett díjkalkuláció vagy díjtájékoztató készíté- séhez szükséges, illetve az érintett által szerződéskötés

céljából megküldött ajánlati dokumentációban vagy az ezen célokra szolgáló elektronikus felületen az érintett által megadott személyes adatokat – ideértve a biztosí- tandó vagyontárgy(ak)ról, ingatlanról készült fotókat is, ha a kockázat elbírálásához szemle szükséges, – kezeli. Az érintett köteles a biztosítási szerződés megkötéséhez szükséges személyes adatokat megadni, ennek hiányá- ban szerződés nem jöhet létre, a biztosító díjkalkulációt, díjtájékoztatót nem készíthet, ajánlatot nem adhat.

A biztosító a díjkalkuláció, a díjtájékoztató, valamint az érintett ajánlata alapján létre nem jött biztosítási szer- ződés esetén az ajánlattal kapcsolatos személyes ada- tokat addig kezeli, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

b) A biztosító a szerződés megkötését követően a szer- ződés fenntartása, kezelése, a szolgáltatás teljesítése, elszámolása és a szerződésből fakadó jogai érvénye- sítése érdekében kezeli a szerződésben és azzal össze- függésben az érintett által a szerződéskötés, illetve a szerződés teljesítése során megadott vagy az érintettről más módon a biztosító tudomására jutott személyes adatokat.

Amennyiben az érintett nem adja meg a biztosítónak a szerződés fenntartásához és teljesítéséhez szükséges személyes adatait, a biztosító a szolgáltatás nyújtását megtagadhatja.

A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának időszakában, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvénye- síthető, de legalább a szerződés megszűnésétől számí- tott nyolc évig.

A biztosító a szerződéssel kapcsolatban kezelt adatokat statisztikai célra (piackutatás, termékfejlesztés, fogyasz- tói magatartások elemzése) is felhasználja, az itt megje- lölt időtartamon belül.

c) A Bit. 153. § (1) bekezdése szerint az életbiztosítási szerződés megkötése előtt – az olyan megtakarítási ele- met nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott, pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja meg az egymillió forintot – a biztosító, illetve a biztosításközvetítő köteles felmérni, illetve legalább az ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit, hogy az ügyfél igényeinek megfelelő biztosítási terméket ajánljon a számára. Ebből a célból az ügyfél által az igényfelmérő kérdőívben megadott adatokat kezeli.

Amennyiben szerződés nem jön létre a felek között, úgy a biztosító a személyes adatokat addig kezeli, ameddig

a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolat- ban igény érvényesíthető.

Amennyiben a felek között a biztosítási szerződés létre- jön, akkor az igényfelmérő a szerződés részeként, azzal megegyező ideig, azaz a megszűnést követő nyolc évig kerül megőrzésre.

d)A Bit. 166/E § (1) bekezdése alapján a biztosító köteles beszerezni a szükséges információkat az ügyfélnek vagy a leendő ügyfélnek az adott biztosítási termék típusának megfelelő befektetési területtel összefüggő ismereteiről, pénzügyi helyzetéről, veszteségviselési képességéről,

befektetési céljairól és kockázattűréséről, annak érdekében, hogy számára alkalmas biztosítási alapú befektetési termé- keket ajánlhasson. Ennek érdekében a biztosító megfelelési és alkalmassági teszt keretében felméri leendő ügyfelek befektetési ismereteit, befektetési céljait, és az aktuális pénzügyi helyzetét. Ebből a célból a biztosító az ügyfél által a kérdőívben megadott adatokat kezeli.

Amennyiben szerződés nem jön létre a felek között, úgy a biztosító az személyes adatokat addig kezeli, amed- dig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcso- latban igény érvényesíthető.

Amennyiben a felek között a biztosítási szerződés létre- jön, akkor a megfelelési és alkalmassági teszt a szerző- dés részeként, azzal megegyező ideig, azaz a megszű- nést követő nyolc évig kerül megőrzésre.

e) Amennyiben a biztosítóval szemben a biztosítási szer- ződés megkötésével, vagy teljesítésével összefüggés- ben az érintett panaszt nyújt be, a panaszkezelési eljá- rás lefolytatása érdekében a biztosító kezeli az érintett által a biztosító részére a panaszkezeléssel összefüg- gésben rendelkezésre bocsátott, vagy a panaszkezelés- hez kapcsolódó, a szerződés megkötése és teljesítése során a biztosító által kezelt személyes adatokat. A biztosító a panaszkezelés céljából a személyes adato- kat, ideértve telefonon történő panaszkezelés esetén

a hangfelvételt is, a panaszkezelési eljárás lezárását követő öt évig őrzi meg.

f) Veszélyközösséggel kapcsolatos adatkezelés:

AHE-12600/6

– Amennyiben a biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került, jogo- sult arra, hogy a biztosítási termék sajátosságainak figyelembe vételével kezelt, és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésében meghatározott adatok közlése céljá- ból a veszélyközösség érdekeinek megóvása érdeké- ben a szolgáltatások jogszabálynak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából másik biztosítót megkeressen, illetve ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került, köteles a másik biz- tosítótól érkező megkeresés alapján az általa a biz- tosítási termék sajátosságainak figyelembe vételével kezelt, a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdéseiben meghatáro- zott adatokat a másik biztosítónak átadni.

– Amennyiben a biztosítók között közös adatbázis kialakításra kerül, és a biztosító erre vonatkozó jogo- sultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került, a biztosító jogosult arra, hogy a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a szolgáltatások jogszabálynak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos vissza- élések megakadályozása céljából az adatbázisból a Bit. 150. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat igényeljen, illetve köteles a biztosítási termék sajátos- ságainak figyelembe vételével kezelt, a Bit. 150. § (1) bekezdésben foglalt adatokat az adatbázisba átadni.

A biztosító a megkeresések eredményeként tudomá- sára jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti, kivéve, ha a megkeresés eredménye- ként tudomására jutott adat a biztosító jogos érdekei érvényesítéséhez szükséges. Ez utóbbi esetben a bizto- sító az adatot az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig kezelheti, azzal, hogy ha az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat biztosító általi megisme- rését követő egy évig nem kerül sor, az adat a biztosító általi megismerést követő egy évig kezelhető.

A biztosító a Bit.-nek megfelelően a megkeresés tényéről és a megkereséssel tudomására jutott szermé- lyes adatok köréről az érintettet értesíti.

g) A biztosító viszontbiztosítási fedezet elérése céljából jogosult az adott jogviszonyhoz kapcsolódó személyes adatokat a viszontbiztosító részére továbbítani.

h) A biztosító jogszabályban meghatározott esetekben, jogi kötelezettség vagy közérdekű feladat végrehaj- tása érdekében jogszabályban meghatározott célból az érintettek adatait más adatkezelő részére köteles átadni.

i) Amennyiben az érintett a szerződéskötés során, vagy azt követően kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a biztosító marketing, illetve reklám üzeneteket küldjön számára, úgy a biztosító a szerződésével kapcsola- tos adatait ezen célokkal összefüggésben is kezeli, az 1.3.1. b) pontban megjelölt időtartamon belül, de legfeljebb a hozzájárulás visszavonásáig. A biztosító

a jogos érdekeire tekintettel, a gazdasági reklámtevé- kenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényben foglaltaknak megfelelően postai címzett reklámküldeményt az érintett előzetes hozzájárulásának hiányában is küldhet.

j) A biztosító a szerződéskötés folyamata, illetve kárszol- gáltatása minőségének visszamérése, és folyamatos fejlesztése érdekében jogosult megkeresni az érintettet az általa megadott telefonszámon vagy email címen.

k) A pénzmosás és terrorizmus megelőzése és a kapcso- lódó bejelentési kötelezettségek teljesítése, valamint a visszaélések megelőzése, felderítése, nyomon követése céljából, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi

LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 6. §-ban foglalt ügyfél-átvilágítási kötelezettségének teljesítése érde- kében a biztosító köteles az életbiztosítási tevékenysé-

gekkel kapcsolatban beazonosítani ügyfelét (szerződő, vagy kedvezményezett), vagy annak meghatalmazott- ját, képviselőjét. A biztosító a Pmt. 7. § (8) bekezdésé- ben foglalt kötelezettségnek való megfelelés érdeké- ben továbbá az azonosítás tárgyát képező személyes adatokat tartalmazó okiratokról másolatot készít.

A biztosító az alábbi adatokat kezeli ebből a célból: természetes személy neve, születési neve, állampolgár- ság, születési hely, születési idő, anyja születési neve, lakcím vagy tartózkodási cím, azonosító okmány típusa és száma, azonosító okmány másolata. Kiemelt köz- szereplők esetében a Pmt.-ben meghatározott további adatok, FATCA törvény és CRS alapján kezelt adóügyi illetőség, és adóazonosító.

Az azonosítás során kezelt személyes adatokat, vala- mint a személyes adatokat tartalmazó okiratok máso- latait a biztosító a biztosítási szerződés megszűnésétől, vagy az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 évig őrzi meg.

A biztosító a Pmt. szerinti hatósági megkeresések meg- válaszolása céljából kezelt adatokat 10 évig köteles megőrizni.

l) A biztosító a biztosítási titok, valamint a személyes adatok védelme érdekében az ügyfeleket azonosítja a szerződéskötéskor, a szerződéssel kapcsolatos tranz- akciók során, így különösen a szerződés módosításával kapcsolatban, a kárbejelentés, a szolgáltatási igény bejelentése, a panaszbejelentés, az adatkezeléssel kapcsolatos panasz vagy bejelentés során, személye- sen, telefonon, emailben vagy a biztosító online felü- letén. Az azonosításhoz a biztosító az alábbi adatokat használja: név, szerződésszám és/vagy kárszám, szüle- tési idő és hely, anyja neve, állandó lakcím, email cím, mobil telefonszám. Tekintettel arra, hogy az azonosí- táshoz használt adat elsődlegesen a szerződésszám, illetve a kárszám, kérjük, hogy ezeket kezelje bizal- masan, és ne adja át harmadik személy részére!

m) A biztosítási szerződésekkel, szolgáltatásokkal kap- csolatos visszaélések megelőzése, felderítése, nyomon követése, kapcsolódó kockázatok mérése, kezelése cél- jából a biztosító az ügyfél által a szerződéskötés során vagy azt követően megadott adatokat kezeli öt évig.

n) A biztosító a szerződésekből származó követeléseinek érvényesítése érdekében jogosult harmadik személy megbízott szolgáltatót igénybe venni, és ennek érde- kében az érintettre vonatkozó szerződéses személyes adatait kezelni.

AHE-12600/6

o) Ha a szerződésben vállalt fedezet elbírálásához, vagy a szolgáltatás teljesítéséhez az szükséges, a biztosító az érintett egészségügyi állapotával összefüggő külön- leges kategóriájú személyes adatokat az érintett hoz- zájárulása alapján kezeli. Az érintett hozzájárulásának hiányában szerződés nem jöhet létre, szolgáltatás nem teljesíthető.

1.3.2. Az adatkezelés jogalapja

a) A biztosító a fenti 1.3.1 a) és b), pontok esetén a külön- leges személyes adatnak (egészségügyi adatnak) minősülő adatok kivételével a szerződéses jogviszony alapján kezeli mind az érintett által kezdeményezett szerződéskötés esetén a szerződés megkötése, mind

a szerződés megkötését követően a szerződés telje- sítése érdekében szükséges érintetti adatokat, kivéve ha az érintett – bár a szerződés alapján jogok illethe- tik meg (például örökös vagy károsult) – a szerződés- ben nem került félként megjelölésre, mert ebben az esetben a biztosító a Bit. felhatalmazó rendelkezése alapján, az abban meghatározott célból kezeli az

érintett adatait.

b) b) A fenti 1.3.1 c), d), e), f), k) és l) pontban megjelölt adatkezelés a biztosító jogszabályi kötelezettsége.

c) A fenti 1.3.1 f) és h) pontban megjelölt adatátadás a biztosító jogszabályi kötelezettsége.

d) A fenti 1.3.1 i), és o) pontban megjelölt adatkezelést a biztosító az érintett hozzájárulása alapján végzi.

e) A fenti 1.3.1 i) pont szerinti postai címzett reklámkülde- mények esetében, valamint a g), j) l) m) és n) pontban megjelölt adatkezelést a biztosító a jogos érdekeire tekintettel végzi.

1.3.3. Az adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái:

1.3.3.1. Adatfeldolgozók igénybevétele

A biztosításközvetítők és egyéb közreműködők a meg- bízásuk fennállása időszaka alatt a részükre a biztosító által átadott, érintettekre vonatkozó személyes adatokat a biztosító utasítása szerint jogosultak kezelni.

a) A biztosítási szerződések megkötése, fenntartása és teljesítése során a biztosító biztosításközvetítők (függő ügynökök, azok közvetítői, alvállalkozói) közreműkö- désével is eljár. Amennyiben a biztosításközvetítők a biztosító megbízásából járnak el, akkor az érintettek személyes adatait a biztosító rendelkezései szerint adatfeldolgozóként kezelik. A biztosító által igény- bevett, eljárni jogosult biztosításközvetítők nevéről

és címéről a Magyar Nemzeti Bank által a függő biz- tosításközvetítőkre vonatkozó nyilvántartásában (xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/) valamint a biztosító Központi Ügyfélszolgálati Irodájában (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt.48-52.) érhető el tájékoztatás.

b) A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz egyéb közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a közreműködő speciális szakértelmére, vagy ami- kor a közreműködő bevonásával a biztosító a szolgál- tatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költsé- gekkel és kedvezőbb áron tudja nyújtani (kiszervezés). A kiszervezett tevékenységet végző közreműködők

a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerződés alapján járnak el, az érintettek személyes adatait a biztosító rendelkezése szerint adatfeldolgozóként kezelik. Ilyen közreműködők, többek közöttt:‌‌‌

– Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (Cg. 00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.), melyet a biztosító a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatásával bíz meg.

– A Magyar Posta Zrt. (Cg. 00-00-000000, Budapest 1138 Dunavirág u. 2-6.), melyet a biztosító a bejövő postai küldemények és iratok kezelésével és ezen iratoknak a biztosító részére történő továbbításával bíz meg.

– Az Allianz Technology SE (cégjegyzékszám: HRB173388, Fritz-Xxxxxxxx xxxxxxx 0. 81737 München, Németország), annak fióktelepei (ideértve különösen az Allianz Technology Magyarországi Fióktelepét [székhelye: Cg. 00-00-000000, Budapest 1087 Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.]), leányvállalatai informatikai szol- gáltatást nyújtanak a biztosító megbízásából.

– Az INFO-SZEKTOR Kft. (cégjegyzékszám: 00-00-000000, 2015 Szigetmonostor, Xxxxxxxxxxx u. 32.) telefonos ügyin- tézési és értékesítési szolgáltatást nyújt a biztosító meg- bízásából.

– Az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. (szék- helyük: 1139 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.) követeléskezelés- sel kapcsolatos szolgáltatást nyújt a biztosító megbí- zásából.

– Pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, melyeket a biztosító a biztosítási szolgáltatással kap- csolatos pénzügyi teljesítéshez vesz igénybe.

– A biztosító által a szerződés megkötése, fenntartása és teljesítése során igénybevételre kerülő további eljárni jogosult közreműködők (pl.: kárszakértők, kárrendezés során a biztosító megbízásából eljáró további személyek, adatrögzítők, kapcsolattartásban közreműködő további személyek, informatikai, jogi, számviteli szolgáltatást nyújtó személyek).

A biztosító által igénybe vett közreműködőkről a biztosító Központi Ügyfélszolgálati Irodájában [1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt.48-52.] érhető el tájékoztatás.

1.3.3.2. Adatátadás

a) A biztosító a fenti 1.3.1 d) pont szerinti esetben a veszélyközösségbe tartozó biztosítók és a biztosítók közös adatbázisa kezelője részére köteles átadni az általa kezelt személyes adatokat.

AHE-12600/6

b) A biztosító a fenti 1.3.1 g) pont szerinti esetben az adat- átadást előíró jogszabályban megjelölt intézmények, szervek, szervezetek részére köteles átadni az általa kezelt személyes adatokat.

c) A biztosító a fenti 1.3.1 e) pont szerinti esetben az általa igénybe vett viszontbiztosítók részére átadja az általa kezelt személyes adatokat.

1.3.3.3. A biztosító munkavállalói a feladataik ellátásához szükséges mértékben, az alábbi tevékenységekkel össze- függésben jogosultak az érintett személyes adatainak

megismerésére:

a) szerződések nyilvántartása és kezelése,

b) kárrendezés,

c) panaszok, kérdések, kérelmek kezelése,

d) értékesítési tevékenység,

e) kockázatvállalási tevékenység,

f) termékmenedzsment,

g) marketing és reklámtevékenység,

h) tervezési, kontrolling, ellenőrzési, minőségbiztosítási, aktuáriusi, számviteli, jogi, IT üzemeltetési feladatok ellátása.

1.4. Örökösök adatainak kezelése

Az elhunyt szerződő féllel illetve biztosítottal kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. A joggyakorláshoz szükséges mértékben az örökösök adatainak kezelésére – ideértve annak jogalapját, célját, időtartamát is - jelen adatkeze- lési tájékoztató rendelkezései vonatkoznak azzal, hogy az örökös által adandó adatokról a biztosító az örökös azonosítását követően nyújt tájékoztatást.

1.5.Adattovábbítás harmadik országba

Harmadik országba a biztosító kizárólag abban az esetben továbbítja az érintett adatait, ha a biztosítási szerződésével kapcsolatos szolgáltatás teljesítése miatt az szükséges. Így különösen, ha a károkozás, vagy káro- sodás harmadik országban történt, vagy felelősségbiz- tosítás esetében a károsult harmadik országbeli, és a szolgáltatás teljesítéséhez ez szükséges. Az érintettet az ilyen adattovábbításról a biztosító minden esetben tájékoztatja. A biztosító kizárólag abban az esetben továbbítja az érintett adatait harmadik országba, ha az megfelelő garanciákkal rendelkezik (pld kötelező erejű vállalati szabályok, vagy a Bizottság által elfogadott

általános adatvédelmi kikötések). Ha az adattovábbítás- sal kapcsolatban kérdése merül fel, vagy felvilágosítást kér, akkor az érintett a biztosító székhelyén, a biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez címzett levélben (Fax: +36

(0) 000-0000; Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., Stratégiai és általános igazgatás diví- zió, Compliance osztály vagy a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/ hu/adatvedelem.html/ felületen), megfelelő azonosítást követően teheti meg.

1.6. Adatbiztonsági intézkedések

A biztosító minden ésszerű lépést megtesz annak érdeké- ben, hogy megakadályozza a személyes adatokhoz és a személyes adatok kezeléséhez használt eszközökhöz való

jogosulatlan hozzáférést, illetve azok jogosulatlan fel- használását. A biztosító az általa kezelt személyes adatok védelmét az általános adatvédelmi rendelet előírásainak megfelelően biztosítja.‌‌

A biztosító mind papír alapú, mind elektronikus adattá- rolás esetén megfelelő fizikai és logikai védelmet biztosít az általa kezelt adatok vonatkozásában. A személyes adatokhoz való hozzáférés megfelelő technikai megol- dásokkal korlátozott, illetve ellenőrizhető. A biztosító által történő adatkezelés biztonságát belső szabályzatok ren- dezik. Az előírások értelmében a biztosító az általa kezelt adatokat biztonsági osztályokba sorolja. A biztosító

által alkalmazott besorolási rendszer az adatokat cso- portosítja, és az adatbiztonsági osztályokhoz rendelten megadja, hogy milyen egyedi védelmi intézkedésre van szükség.

1.7. Automatizált döntéshozatal, profilalkotás

A biztosító a biztosítási ajánlat elfogadásáról és a szerző- déskötésről automatizált kockázat-elbírálás során dönt- het. Automatizált eljárásban dönthet továbbá biztosítási időszakonként egy alkalommal, a szerződési feltételek- ben foglaltak alapján a díj vagy a vagyon-, felelősség- és személybiztosítási összegek (indexálás) módosításáról, amelyről a szerződő részéré értesítést küld.

Az ajánlatban, illetve a szerződésben foglalt adatokat a biztosító kockázati és egyéb üzleti szempontok alapján értékeli, amely alapján hozott döntés hatással lehet az ajánlat befogadására vagy elutasítására, illetve a biztosí- tási fedezetek díjára.

A xxx.xxxxxxx.xx kárbejelentési felületen történő, induk- ciós villámcsapás biztosítási eseménnyel összefüggő

kárbejelentés során megadott kárdátum alapján a biz- tosító ellenőrzi a meteorológiai adatok alapján, hogy a kockázatvállalás helyszínén valóban történt-e ilyen esemény, és amennyiben a meteorológiai szolgáltató

adatai ezt nem erősítik meg, akkor társaságunk a kárbe- jelentést automatikusan elutasítja, amelyről a bejelentőt levélben értesíti.

A xxx.xxxxxxx.xx lakossági vagyon és gépjármű termékek- kel kapcsolatos kárbejelentési felületen történő kárbejelen- tés során a biztosító automatikusan ellenőrzi a biztosítási fedezetet. Ha az automatikus ellenőrzés során azt állapítja meg a biztosító, hogy biztosítási fedezet nem áll fenn (mert például a szerződés korábban valamilyen oknál fogva megszűnt), akkor a bejelentést elutasítja, amelyről a beje- lentőt levélben értesíti.

Profilalkotásnak minősül a személyes adatok automa- tizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes

AHE-12600/6

személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők érté- kelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.

1.8. Érintett által gyakorolható jogok

1.8.1. Általános szabályok

Amennyiben az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, az érintett jogosult a hozzájárulást bármely idő- pontban visszavonni. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a visszavonást megelőző adatkezelés jogszerű- ségét. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a szer- ződés fenntartásához, illetve teljesítéséhez szükséges egészségügyi adatokkal kapcsolatban megadott hozzá- járulás visszavonása esetén a biztosító megtagadhatja a szolgáltatás nyújtását.

Az általános adatvédelmi rendelet 15-22. cikkei szerint az érintett kérelmezheti a biztosítótól a biztosító által kezelt személyes adataihoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének, korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint gyakorol- hatja adathordozhatósághoz való jogát.

Az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos lent részletezett jogait és a hozzájárulása visszavonásához való jogát a biztosító székhelyén, a biztosító adatvédelmi tisztviselő- jéhez címzett levélben (Fax: x00 (0) 000-0000; Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., Stratégiai és általános igazgatás divízió, Compliance osztály vagy a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxx.xxxx/ felületen), az azonosítását követően gyakorolhatja. Az azonosításhoz a biztosító az alábbi adatokat használja: név, szerződés- szám és/vagy kárszám, születési idő és hely, anyja neve, állandó lakcím, email cím, mobil telefonszám. Ha a biztosí- tónak megalapozott kétségei vannak a kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az érintett azonosításához szükséges információk nyújtását kérheti.

A biztosító indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb az érintett kérelme beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az általános adatvédelmi rendelet 15–22. cikk szerinti kérelmei alapján hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kére- lem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A biztosító

a határidő meghosszabbításáról a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást a biztosító elektronikus úton adja meg, kivéve, ha az érintett azt másként kéri.

Ha a biztosító nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beér- kezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érin- tettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

A biztosító az érintetti jogosultság gyakorlásával kapcso- latban hozott intézkedést díjmentesen biztosítja. Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, a biztosító, figye-

lemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre:‌

a) észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy

b) megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

1.8.2. Az érintett jogai Hozzáférési jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a biztosítótól visz- szajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes ada- tainak kezelése folyamatban van-e. Az érintett kérésére a biztosító rendelkezésére bocsátja az általa kezelt szemé- lyes adatai másolatát és egyidejűleg tájékoztatja az álta- lános adatvédelmi rendelet 15. cikkében meghatározott információkról (így például: adatkezelés célja, kezelt ada- tok kategóriái, azon címzettek kategóriái, akivel az adatok közlésre kerülnek, az adatkezelés időtartama).

Helyesbítéshez való jog

A biztosító az érintett kérésére késedelem nélkül helyesbíti az érintettre vonatkozó, általa kezelt pontatlan személyes adatokat.

A törléshez és az elfeledtetéshez való jog

A biztosító az általános adatvédelmi rendelet 17. cikke alapján az ott meghatározott esetekben az érintett kéré- sére illetve külön kérés nélkül is, késedelem nélkül törli az érintett általa kezelt adatait. Ha az érintett a biztosító által nyilvánosságra hozott személyes adatai törlését kéri, akkor a biztosító megtesz minden észszerűen elvárható lépést annak érdekében, hogy tájékoztassa az érintett adatait kezelő adatkezelőket arról, hogy az érintett kérte az ada- tai törlését.

Adatkezelés korlátozásához való jog

A biztosító az érintett kérésére az általános adatvédelmi rendelet 18. cikkében meghatározott rendelkezésekre figyelemmel korlátozottan kezeli az érintett személyes adatait. Ha az adatkezelés az érintett kérésére korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a biztosító a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védel- méhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy fontos közérdekből kezeli.

Adathordozhatósághoz való jog

Az általános adatvédelmi rendelet 20. cikkével össz- hangban a biztosító, a szerződésen vagy hozzájáruláson alapuló automatizált módon történő adatkezelés esetén, az érintett kérésére, az érintettre vonatkozó, és korábban általa a biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatait tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban kiadja az érintett részére illetve az érintett kérésére, ha az technikailag megvalósítható, az ilyen ada- tokat egy másik adatkezelőnek közvetlenül továbbítja.

Tiltakozáshoz való jog

Amennyiben a biztosító jogos érdek alapján kezeli az

érintett személyes adatát, az érintett jogosult arra, hogy tiltakozzon személyes adatainak kezelése ellen. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, csak jogszabályban meghatározott kivételes esetben.

Automatizált döntéshozatallal kapcsolatban gyakorol- ható jogok

Az automatikus döntéshozatallal (ideértve a profilalko- tást is) kapcsolatban az érintett az alábbiakban felsorolt jogokkal rendelkezik:

– jogosult emberi beavatkozást kérni a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán keresztül a +36 (1/20/30/70) 421-1- 421-es telefonszámon, vagy személyesen, az ügyfélkap- csolati pontokon vagy biztosításközvetítőnél.

– kifejtheti álláspontját vagy kifogást nyújthat be a fenti elérhetőségeken kívül a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez (Fax: +36 (1) 301–6052;

Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., Stratégiai és általános igazgatás divízió,

Compliance osztály) címzett levélben, vagy

a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxx.xxxx oldalon található felületen.

1.9. Jogorvoslati lehetőségek

A biztosító számára fontos a személyes adatok megfe- lelő kezelése. A biztosító mindent megtesz azért, hogy a személyes adatok kezelése jogszerűen és a lehető legna- gyobb biztonságban történjen. Az esetlegesen felmerülő problémákkal célszerű ezért, mielőtt más jogorvoslatot venne igénybe, közvetlenül a biztosítóhoz fordulni, azok mielőbbi orvoslása érdekében.

Az érintett jogosult panaszt tenni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c.; xxx.xxxx.xx) vagy a szoká- sos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállam adatvédelmi felügyeleti hatóságánál, ha az érintett megítélése szerint az érintett személyes adatai kezelése sérti az általános adatvédelmi rendeletet. Ha a felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről az érintett bírósági jogorvos- latra jogosult. A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást

a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.

Az érintett jogosult bírósághoz is fordulni jogorvoslat érde- kében. Ebben az esetben az érintett dönthet arról, hogy

AHE-12600/6

a pert a biztosító tevékenysége helye szerinti EU tagállam vagy az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti EU tagállam bírósága előtt indítja-e meg. Magyarországon az érintett a pert lakóhelye, tartózkodási helye szerinti tör- vényszék előtt is megindíthatja.

III. ELEKTRONIKUS SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI‌‌‌‌‌

1. A SZERZŐDÉSKÖTÉS TECHNIKAI LÉPÉSEI, BIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT VISSZAIGAZOLÁSA

Az Allianz elektronikus értékesítési felületein (ideértve a xxx.xxxxxxx.xx, a xxx.xxxxxxxxxxxx.xxxxxxx.xx, valamint a független biztosításközvetítők számára elérhető, a biz- tosító által üzemeltetett értékesítési felületet, illetve az egyéb, elektronikus ajánlatbeküldésre szolgáló csatornát is) beküldött biztosítási ajánlat megtétele után az adatok

automatikusan feldolgozásra kerülnek a biztosító informa- tikai rendszerében.

A biztosítás elektronikus úton történő megkötése Társa- ságunk oldalain a megfelelő adatok megadásával és a biztosítási ajánlat beküldésével történik. A szerződéskötés lépései a felületeken láthatók és nyomon követhetők.

Az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követően a biztosító az ajánlatban megadott e-mail címre visszaiga- zoló email-t küld. Amennyiben a biztosítóhoz beérkezett ajánlat kockázat elbírálást követően szerződéssé válik, a biztosító a megadott e-mail címre a szerződést igazoló kötvényt elektronikus levélben küldi ki.

2. A SZERZŐDÉS ÍRÁSBELISÉGE, NYELVE,

A SZERZŐDÉS RÖGZÍTÉSE ÉS HOZZÁFÉRHETŐVÉ TÉTELE

Az 1. pontban foglaltak szerint elektronikus úton meg- kötött biztosítási szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül. A biztosítási szerződés és a kapcsolattartás nyelve a magyar.

AHE-12600/6

Az elektronikus úton kötött szerződések adatai (amennyi- ben a szerződéskötés során, vagy ezt követően bármikor

ebben megállapodás történt) elektronikus formában

a xxx.xxxxxxx.xx oldalon, az Allianz Ügyfélportál felületre belépve, a Szerződéses adatok menüpontban, vagy bizto- sításközvetítő esetében az Allianz Közvetítői Portálon bár- mikor hozzáférhetőek.

3. ALLIANZ FOGYASZTÓVÉDELMI ALAPELVEK, A XXX.XXXXXXX.XX ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS A BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ELEKTRONIKUS HOZZÁFÉRHETŐSÉGE

Az elektronikus szerződéskötésre vonatkozóan a biztosító magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el Fogyasz- tóvédelmi alapelveit, amelyekről, valamint a megkötött szerződésre vonatkozó hatályos biztosítási szerződési fel- tételekről a xxx.xxxxxxx.xx oldalon, vagy biztosításközve- títő esetében az Allianz Közvetítői Portálon tájékozódhat. A szerződéskötés időpontjában érvényes szerződési felté- teleket az ajánlattétel során, letölthető formában adjuk át. Független biztosításközvetítő közreműködése esetében az ügyfél részére történő átadásról a közvetítő köteles gon- doskodni.

4. AZ ADATBEVITELI HIBÁK JAVÍTÁSA

Ha a beküldést követően az ajánlatban hibát talál, kérjük, vegye fel munkatársainkkal a kapcsolatot:

– telefonon, a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es telefonszá- mon;

– személyesen, ügyfélkapcsolati pontjaink egyikén;

– online a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxx-xxxxxxxxx oldalon.

IV. TÁJÉKOZTATÓ TÁVÉRTÉKESÍTÉS KERETÉBEN KÖTÖTT PÉNZÜGYI ÁGAZATI SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉSRŐL‌‌‌

1. A SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁS

A szerződés létrejöttével a szolgáltató biztosítási szolgálta- tást nyújt a fogyasztó részére.

A szerződésre a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt, egyes szerződések esetében az ágazati jogszabályokat, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében a 2009. évi LXII. törvényt, távértékesítés tekinteté- ben kötött szerződésekre a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvényt kell alkalmazni.

A biztosítási szerződésre az Allianz Hungária Zrt. általános szerződési feltételei és az ügyfél-tájékoztató vonatkozik.

A szerződési feltételek Társaságunk honlapján elérhetőek. A szerződési feltételeket, így – többek között – a szolgál- tatás és ellenszolgáltatás, valamint a fizetés és teljesítés feltételeit a fenti jogszabályok, valamint a szerződési felté- telek tartalmazzák.

2. ELÁLLÁSI JOG

Ha a szerződést fogyasztóként (önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében

eljáró természetes személy) kötötte, attól a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indoklás nélkül elállhat.

AHE-12600/6

Szerződéskötés napja: A szerződés a felek által megálla- podott időpontban, illetve ha a szerződés a biztosító hall- gatásával jön létre, akkor az ajánlatnak a biztosító vagy

ügynöke részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre, az ajánlat átadását követő 15 nap elteltével. Ha a szerződés megkötésének feltétele az első biztosítási díj megfizetése, akkor a szerződés az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára befizeti.

Az elállási jog gyakorlása abban az esetben tekinthető érvényesnek, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkoza- tát a fenti határidő lejárta előtt postára adja, vagy egyéb igazolható módon a szolgáltatónak elküldi.

Az elállási jog érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot a szolgáltatóra vonatkozó tájékoztató részben megadott levelezési címre, faxszámra, vagy e-mail címre szükséges eljuttatni.

Nem illeti meg a fogyasztót az elállási jog a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyi- ben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

Tájékoztatjuk, hogy az elállásra nyitva álló határidő lejárta előtt a szerződés alapján szolgáltatás nyújtását csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhetjük meg.

Amennyiben a fogyasztó kifejezett hozzájárulását adja, a biztosító kockázatviselése (azaz a szerződés teljesítése)

már az elállásra nyitva álló határidő lejárta előtt megkez- dődik.

Allianz Hungária Zrt.