TULIPÁN OTTHONBIZTOSÍTÁS

XXXXXXX XXXXXXXXXXXXXXXX

(MJK: TOB 002-2016)

ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

1.) A biztosítási megállapodás

1.1 A jelen feltételek alapján a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fi- óktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., a továbbiakban biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított részére, a szerzôdésben meghatározott díj megfizetése ellenében, magyar fizetôeszközben, a jelen feltételekben meg- határozott módon és mértékig, de legfeljebb a fedezet igazoló dokumentu- mon rögzített biztosítási összeg(ek) erejéig megtéríti

– a kockázatviselés helyén, és

– a kockázatviselés idôtartama alatt

– bekövetkezett biztosítási események által,

– a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

2.) A szerzôdô

2.1 A biztosítási szerzôdés szerzôdôje az a személy, aki a biztosítóval a biztosí- tási szerzôdést megköti, a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal és jogosult a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

2.2 Biztosítási szerzôdést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fûzôdô jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerzôdést az érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerzôdés érvénytelen.

2.3 Szerzôdô lehet a biztosítási szerzôdést kötô biztosított, vagy az a személy, aki a biztosítási szerzôdést egy biztosítási érdekkel rendelkezô biztosított javára köti.

3.) A biztosított

3.1 Jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésben biztosítottnak minôsül az a személy, aki a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt.

3.2 A biztosító szolgáltatására a biztosított(ak) jogosult(ak).

3.2.1. Épület biztosítás esetén:

Jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésben biztosítottnak minôsül a szerzôdô által a fedezet igazoló dokumentumban biztosítottként megnevezett tulaj- donos, valamint a fedezet igazoló dokumentumban meg nem nevezett tulajdonostárs(ak).

3.2.2 Bérlemény biztosítás esetén:

A jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésben biztosítottnak minôsül a szerzôdô által a fedezet igazoló dokumentumban biztosítottként megneve- zett bérlô, valamint a fedezet igazoló dokumentumban meg nem nevezett bérlô társ(ak).

3.3 Ingóság biztosítás estén:

Jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésben biztosítottnak minôsül a fedezet igazoló dokumentumban név szerint biztosítottként megnevezett személy, va- lamint a vele vagyonközösségben, illetve a kockázatviselés helyén közös ház- tartásban élô a Polgári Törvénykönyv 8:1. § (1) bek. 2. pontja szerinti hozzátarto- zója, aki(k)nek a biztosított vagyontárgy(ak) megóvásához érdeke fûzôdik.

4.) A biztosítási szerzôdés létrejötte, hatálybalépése

4.1 A biztosítási szerzôdés

(a)a felek írásbeli megállapodásával,

(b)a fogyasztónak minôsülô szerzôdô írásbeli ajánlata alapján a biztosító rá- utaló magatartásával jön létre.

4.2 A biztosítási szerzôdés létrejöttét írásbeli, vagy – távértékesítés esetén – a biztosító, vagy a biztosító képviselôjének telefonos ügyfélszolgálatán keresztül, rögzített telefonbeszélgetés keretében tett szóbeli ajánlattal lehet kezdemé- nyezni.

4.3 Az ajánlattevô ajánlatához annak megtételétôl számított tizenöt napig van kötve.

4.4 Amennyiben a címzett az ajánlattevô ajánlatát az ajánlattételtôl számí- tott 15 napon belül írásbeli nyilatkozattal kifejezetten elfogadja, a biztosítási szerzôdés az elfogadó nyilatkozat hatályosulásának napján jön létre.

4.5 A biztosítási szerzôdés akkor is létrejön, ha a biztosító, a fogyasztónak minôsülô szerzôdô ajánlatának a biztosítóhoz vagy képviselôjéhez történô beérkezésétôl számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékozta- tás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabás- nak megfelelôen tették. Ebben az esetben a szerzôdés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal jön létre.

4.6 Ha a szerzôdést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

4.7 Nem jön létre a szerzôdés, ha a címzett az ajánlatot az ajánlattételtôl számított 15 napon belül visszautasítja.

4.8 A biztosító kockázatviselése az ajánlaton, illetve a szerzôdésben a kocká- zatviselés kezdeteként meghatározott idôpontban veszi kezdetét, de legko- rábban az azt követô nap 0 órájakor, amikor a biztosítás elsô díja a biztosító- hoz beérkezett.

4.9 Ha a biztosító és a szerzôdô az elsô díj halasztott fizetésében állapod- nak meg, a kockázatviselés kezdete legkorábban a szerzôdés létrejöttének idôpontja, feltéve, hogy a szerzôdô utóbb a biztosítás egyszeri díját, vagy elsô díjrészletét megfizeti.

5.) A biztosítási szerzôdés tartama, a biztosítási idôszak, a biztosítási összeg

5.1 A biztosítási szerzôdés – ha a felek másként nem állapodnak meg – ha-

tározatlan tartamú. A tartamot a felek a szerzôdésben (a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban) rögzítik. A tartamon belül a biztosítási idôszak 1 év.

5.2 A biztosítási idôszak kezdete a díjfizetési idôszak kezdete, amely idôpont egyben minden évben a biztosítás évfordulója. A díjfizetési idôszak havi, negyedéves, féléves vagy éves idôtartam lehet. A díjfizetési gyakoriságot a szerzôdés megkötésekor a szerzôdô határozza meg. A díjfizetési gyakoriságot a szerzôdô a biztosítás évfordulójakor jogosult módosítani.

5.3 A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsô határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzôdô határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biz- tosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának), beszerzésének költségeit.

5.4 Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának), újra beszerzésének költsége (alulbiztosítás), a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyre- állításának) újra beszerzésének költsége(i)hez aránylik (továbbiakban: arányos kártérítés). A biztosító nem érvényesítheti az alulbiztosítás jogkövetkezménye- ként az arányos kártérítést, ha a biztosítási szerzôdés a biztosító által megjelölt küszöbértéken (minimális biztosítási összeg), vagy azt megha¬ladó biztosítási összeg meghatározásával jött létre. Ingóságbiztosítás esetén a kiemelt értékû ingóságok körébe tartozó vagyon-tárgyak vagyoncsoportja esetén.

6.) A biztosítási díj esedékessége

6.1. A biztosító a biztosítási szerzôdés díját a szerzôdésben vagy a biztosítási fe- dezetet igazoló dokumentumban meghatározott biztosítási idôszakra (1 évre) állapítja megfedezet igazoló dokumentumon.

6.2 A biztosító az egy évnél rövidebb tartamra szóló szerzôdés díját egy ösz- szegben állapítja meg (a továbbiakban egyszeri díj).

6.3 A biztosítás elsô díjrészlete a felek által meghatározott idôpontban, en- nek hiányában a szerzôdés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a szerzôdô által elôre meghatározott idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

6.4. A jelen terméket értékesítô függô biztosításközvetítô nem jogosult az ügyféltôl biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosítótól az ügy- félnek járó összeg kifizetésében közremûködni. A jelen terméket értékesítô független biztosításközvetítô jogosult az ügyféltôl összegszerûségi korlát nélkül biztosítási díjat átvenni, de nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó ösz- szeg kifizetésében közremûködni.A jelen terméket értékesítô függô és függet- len biztosításközvetítô továbbá nem jogosult a biztosító nevében a biztosítási szerzôdést megkötni.

7.) Általános kizárások

7.1 A biztosító nem téríti meg a:

– nem biztosított vagy biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezett káro- kat,

– bármilyen nukleáris, radioaktív vagy hasadó anyaggal összefüggô, vagy ezzel összefüggésbe hozható bármilyen kárt, vagy melynek oka az alábbi meghatározások szerinti:

– nukleáris fûtôanyagból, vagy bármilyen nukleáris hulladékból vagy nukleáris üzemanyag égésébôl származó ionizáló sugárzás vagy ilyenbôl eredô ra- dioaktivitás okozta szennyezôdés;

– xxxxxxxxx xxxxx, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver;

– azbesztózisból származó károkat, illetve azbeszt vagy azbeszt tartalmú anyagok kinyerésével, feldolgozásával, megmunkálásával összefüggô ká- rokat,

– penész, üszög, gomba, spórák és bármilyen egyéb típusú, vagy hasonló természetû, illetve jellegû mikroorganizmus által okozott, ezekkel összefüggô károkat, ide értve minden olyan anyagot, amelynek jelenléte ténylegesen vagy esetlegesen veszélyezteti az emberi egészséget.

– háború, megszállás, külföldi ellenségek cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború, felkelés, forradalom, tüntetés, lázadás, sztrájk, polgári zavargás, tömegmegmozdulás, beleértve ennek felkeléssé növekedését is, katonai vagy bitorló hatalom, katonai gyakorlat; vagy bár- mely terrorista cselekménybôl származó és ezzel összefüggésbe hozható bármilyen jellegû károkozás során keletkezett károkat.

Jelen kizárás alkalmazásában terrorista cselekmény alatt azt a cselekményt kell érteni, amely magában foglalja – de nem korlátozódik – bármely személy vagy személyek csoportja által elkövetett erô vagy erôszak és/vagy azzal való fenyegetés alkalmazására, cselekedjen(ek) az(ok) önállóan, vagy bármely szervezet vagy kormány nevében, vagy azzal kapcsolatban akár politikai, val- lási, ideológiai vagy etnikai céllal vagy okból kifolyólag, beleértve a kormányra gyakorlandó befolyásolást és/vagy a nyilvánosság, vagy a nyilvánosság vala- mely részének megfélemlítését.

7.2 Kizárt minden olyan kár vagy károkozás, melynek oka közvetve vagy közvetlenül az informatikai rendszerekben, számítógépekben, integrált áramkörökben, elektromos vagy elektronikus vezérlésû gépekben keletkezô bármelyjellegû hátrányos adatvesztés, szoftvereknek vagy számítógépes programoknak az eredeti felépítésének törlése, elromlása vagy eltorzulása miatt bekövetkezett hátrányos megváltozás. Jelen kizárás hatálya alá tartoz- nak a számítógépes vírusok által okozott, valamint a számítógépes rendszerek dátum felismerési hibájából eredô károk, illetve ezek következményi kárai is.

2

8.) Mentesülés a fizetési kötelezettség alól

8.1. Xxxxxxxx a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a

(a)szerzôdô, vagy a biztosított,

(b)a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartással okozta.

8.2 A 8.1 pont rendelkezéseit a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

8.3 A jelen feltételek alkalmazásában súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül különösen, ha a károkozás 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, bódító vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati össze- függésben történt,

b.)engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt, c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be,

mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelôzés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlôdésének veszélyére írásban figyelmeztette.

9.) A biztosítási szerzôdés megszûnése

9.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés megszûnéséig áll fenn.

9.2. A biztosítási szerzôdés megszûnésének okai:

9.2.1 A határozott tartamra kötött biztosítási szerzôdés legkésôbb a tartam le- jártakor megszûnik a szerzôdésben vagy a biztosítási fedezetet igazoló doku- mentumban lejáratként meghatározott idôpontban.

9.2.2 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

9.2.3 Ha a szerzôdô az esedékes egyszeri, elsô, illetve folytatólagos díjat azt követôen sem egyenlíti ki, hogy ôt a biztosító írásban és a felszólítás elküldésétôl számított 90 napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre felhívta, a biztosítási szerzôdés a póthatáridô eredménytelen elteltével a díjesedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik.

9.2.4 Ha a szerzôdô az esedékes egyszeri, elsô, illetve folytatólagos díjat nem egyenlíti ki és ôt a biztosító írásban póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban nem hívja fel, a biztosítási szerzôdés legkésôbb az elmulasztott díjesedékessé- get követô biztosítási évforduló napján 24 órakor megszûnik.

9.2.5 A határozatlan tartamú biztosítási szerzôdést a felek a biztosítási idôszak végére, 30 napos felmondási idôvel, írásban felmondhatják. A szerzôdés fel- mondásával a szerzôdés megszûnik.

9.2.6 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerzôdés megszûnik, a biz- tosító az egész biztosítási idôszakra járó díj megfizetését követelheti.

9.2.7 A szerzôdés megszûnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

9.2.8 A biztosítási szerzôdés megszûnése után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzôdést, e díjat a biztosító 15 naptári napon belül visszautalja, Ha azonban a szerzôdés a 9.2.3 pontban írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a szerzôdô a megszûnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés hely- reállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási dí- jat megfizetik.

10.) Közlési, változás-bejelentési kötelezettség

10.1 A szerzôdô a szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges minden olyan körülményt a valóságnak megfelelôen a biz- tosítóval közölni, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyeket a szerzôdô ismert vagy ismernie kellett.

10.2 A szerzôdô 14 naptári napon belül köteles bejelenteni minden olyan kö- rülményben bekövetkezett változást, amelyre a biztosító a szerzôdés létrejöttét megelôzôen rákérdezett, különösen:

– ha a biztosított vagyonérték megváltozott, úgymint:

– az épületbiztosításban biztosított vagyontárgyat (ingatlant) bôvítették, felújí- tották, vagy korszerûsítették,

– a kiemelt ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat – a kocká- zatviselés kezdetét követôen – vásároltak, örököltek, vagy a kockázatviselési helyen felelôs ôrzésre átvettek,

– az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó ingóságok érté- ke lényegesen – az aktuális biztosítási összeghez képest legalább 10%-al

– megnövekedett;

– ha másik biztosító intézettel ugyanazon vagyontárgy(ak)ra olyan kockázatra is szóló biztosítási szerzôdést kötött, amelyre e szabályzat alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed.

A kiemelt ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak változás- bejelentését – minden esetben – tételes felsorolással kell igazolni.

10.3 A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt ter- heli a szerzôdôt és a biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, vagy bejelentésre köteles lett volna.

10.4 A közlésre, vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség meg- sértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzôdô bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

11.) Kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettség

11.1 A biztosított kármegelôzési kötelezettségei különösen:

– fagyveszélyes idôszakban minden épület, építmény megfelelô fûtése, vagy minden vízvezetô létesítmény és berendezés víztelenítése,

– az épület folyamatos karbantartásáról történô gondoskodás.

11.2 A biztosított kárenyhítési kötelezettsége abban áll különösen, hogy

– tûz és robbanás esetén, a káreseményt követôen haladéktalanul értesítse a tûzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,

– betöréses lopás, rablás illetve kifosztás esetén, a káreseményt követôen haladéktalanul tegyen feljelentést a rendôrségen és a feljelentés részeként tételesen sorolja fel a károsodott, illetve eltulajdonított vagyontárgyakat.

11.3 A kár bejelentésétôl számított ötödik munkanapig a biztosított a káro- sodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

12.) A kárbejelentés, a szolgáltatáshoz szükséges iratok

12.1 A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô félnek (szerzôdô, biztosított, ezek jogutódja) kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerzôdésben valamint jogszabályban elôírt feltételei fennállnak, ide értve különösen ma- gának a biztosítási esemény bekövetkezésének és az annak eredményeként elszenvedett kár(ok) mértékének a bizonyítását. Ezzel szemben a biztosító szol- gáltatási kötelezettségét kizáró tények és körülmények fennállását – így különö- sen valamely mentesülési ok vagy kizárás fennállását, vagy a teljesítés egyéb akadályát – a biztosítónak kell igazolnia.

12.2 A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított 5 munkanapon be- lül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerzôdô fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerzôdésben megállapított határidôben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilá- gosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

12.3 A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a kárigény bizonyításához és elbírálásához, a biztosítási esemény, a jogosultság és a szolgáltatás összegé- nek káridôpontban történô megállapításához szükségesek.

12.4 A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô fél a biztosító szolgáltatási kötele- zettségének elbírálásához szükséges, a jelen feltételek 1. számú mellékletében felsorolt okiratokat, dokumentumokat és igazolásokat köteles, azok rendelke- zésére állását követô 8 napon belül, a biztosító rendelkezésére bocsátani.

12.5 Ha a biztosító szolgáltatásának a szerzôdésben valamint jogszabályban elôírt feltételei közül bármelyiknek a fennállása vagy tisztázása a konkrét kár- ügyben olyan okirat, dokumentum vagy igazolás benyújtását igényli, mely nem szerepel a jelen feltételek 1. számú mellékletében, errôl és a szükséges bizonyítékok benyújtása elmaradásának következményeirôl a biztosító hala- déktalanul tájékoztatja az ügyfelet.

12.6 Ha a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggésben büntetôeljárás, vagy szabálysértési eljárás indult, az ilyen eljárást jogerôsen lezáró határozatot a biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô fél akkor is köte- les a biztosítónak benyújtani, ha idôközben sor került a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Az ilyen határozatok rendelkezésre állásának hiánya a biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.

12.7 A biztosító a biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüg- gésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a be- következett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreál- lítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak (biztosított/szerzôdô), amelyen feltüntetik az általá- nos forgalmi adó összegét vagy amelybôl az általános forgalmi adó összege kiszámítható

12.8 A szerzôdô és a biztosított a jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésben hozzájárulását adja, hogy a biztosító a kárüggyel kapcsolatos hatósági irato- kat megtekinthesse.

12.9 A biztosító szolgáltatása, a szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges utolsó iratnak a biztosító kárrendezést lefolytató szervezeti egységé- hez való beérkezését követô 15. nap elteltével válik esedékessé.

13.) A biztosítási kockázat jelentôs növekedése

13.1. Ha a biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja.

13.2 Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik, ha a biztosító erre a következ- ményre a módosító javaslat megtételekor a szerzôdô fél figyelmét felhívta.

14.) Fedezetfeltöltés

14.1 Az adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeg- gel csökken, kivéve, ha a szerzôdô fél a díjat megfelelôen kiegészíti.

14.2 Ha a szerzôdô fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerzôdés a kifize- tett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási idôszakra.

3

15.) Egyéb rendelkezések

15.1 A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerzôdésbôl eredô igények a káresemény bekövetkeztétôl számított egy év alatt évülnek el.

15.2 A jelen feltételekre utalással megkötött, módosított vagy reaktivált biztosí- tási szerzôdések esetén, a jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók

16.) Kármentességi engedmény

16.1. Amennyiben a jelen feltételek alapján létrejött határozatlan tartamú biz- tosítási szerzôdés vonatkozásában két egymást követô biztosítási idôszakban káresemény kapcsán nem történik kifizetés, a biztosító a következô biztosítási idôszaktól kezdve, a biztosítás díjából engedményt ad.

16.2. A díjengedmény mértéke: 10%, és mindaddig megilleti a szerzôdôt, amíg az adott biztosítási szerzôdésre káresemény kapcsán nem történik kifi- zetés.

16.3. Amennyiben a kármentességi engedmény fennállása alatt a szerzôdésre kifizetés történik, úgy az engedmény a következô biztosítási idôszaktól kezdôdôen megszûnik, és a szerzôdô újbóli kedvezmény igénybe vételére kizárólag újabb, két egymást követô kármentes biztosítási idôszak el- teltével jogosult.

17.) Titoktartási kötelezettség és a személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók

A Biztosítási titok

Biztosítási titok minden olyan - minôsített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biz- tosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek - ideértve a károsultat is - személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik;

A biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartá- sával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a bizto- sítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014.évi LXXXVIII. törvény ( Bit.).135§ (1) be- kezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosí- tó tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a Bit.135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszol- gáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írás- ban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyész- séggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatá- si határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval ,a természetes személyek adósságrendezési el- járásban eljáró fôhitelezôvel,Családi Csôdvédelmi szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biz- tosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a köz- lekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,” [szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a

p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendel- kezés megjelölése is.

m)az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési ál- lomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint

- az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalaní- tási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továb- bá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekinteté- ben az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel,továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,”[szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megke- reséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti ál- lam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolá- sának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártör- téneti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtá- ját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel” [szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkere- séssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit.138§ (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kö- telezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meg- határozott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénz- ügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtá- ját, az adatkérés célját és jogalapját.”

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C.

§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

A biztosító vagy a viszontbiztosító a Bit.138§ (1) és Bit.138§ (6) bekezdésekben, a Bit.137. §-ban, a Bit.138. §-ban és a Bit.140. §-ban meghatározott esetek- ben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a Bit.138§ (1) bekez- désben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresé- sére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze-

4

rinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kó- ros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben el- követett bûncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül- földi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájá- rult, vagy

b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak tör- vényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az informá- ciós önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatáro- zott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbí- tása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek sze- mélye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) sze- rinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a vi- szontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adatto- vábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá esô adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év eltel- tével törölni kell.

A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit.138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiz- tosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcso- latos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghi- úsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok ke- zelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

A biztosító és a viszontbiztosító üzleti titka

A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezetô állású sze- mély, egyéb vezetô, valamint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja,

megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító mûködésével kapcsolat- ban tudomására jutott üzleti titkot - idôbeli korlátozás nélkül - megôrizni.

A Bit.144. §-ban elôírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) nemzetbiztonsági szolgálattal,

c) Állami Számvevôszékkel,

d) Gazdasági Versenyhivatallal,

e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerûségét és célszerûségét ellenôrzô Xxxxxxx által kijelölt belsô ellenôrzési szervvel,

f) vagyonellenôrrel,

g) Információs Központtal,

h) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igény- be vevô biztosítottak esetében - az agrárkár-megállapító szervvel, agrár- kár-enyhítési szervvel, mezôgazdasági igazgatási szervvel, valamint az ag- rárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben.

Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

(3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosí- tás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történô adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK ha- tározat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezésérôl szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelôen.

A Bit.144. §-ban elôírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és ügyészség- gel,

b) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás kere- tében a bírósággal szemben.

(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogal- kotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tôke- és biztosítási piac szabályozásáért felelôs miniszter részére.

(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Köz- pont által végzett adattovábbítás.

Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt idôbeli korlátozás nélkül megôrizni.

A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoz- tatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki har- madik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elônyt sze- rezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számí- tott hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az in- formációt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó - az Infotv.-ben meghatározott - adatszolgáltatási kötele- zettség esetén.

Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

A biztosítók közötti adatcserével összefüggô adatkezelés

A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a Biztosító - a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesí- tése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô telje- sítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából - a 2015. év január hó 1. napjától kezdôdôen jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembe- vételével kezelt - a Bit.149§ (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonat- kozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének.

A Biztosító ennek keretében,

(I) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágaza- tokhoz tartozó biztosítási szerzôdés megkötésével vagy teljesítésével kap- csolatban a Bit.149 § (3) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;

(II) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 5., 6., 7., 8., 9., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés megkötésével vagy teljesí- tésével kapcsolatban a Bit. 149. § (4) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat, továbbá

(III) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés megkötésével vagy teljesítésével kapcso- latban károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a Bit. 149 § (5) bek.

5

a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat kérheti más biztosítótól.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt (15) napon belül köteles(ek) átadni a Biztosítónak. A megkeresô Biztosító a megkeresés ered- ményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven (90) napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szük- séges, az adatkezelés fentebb meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerôs befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megisme- rését követô egy (1) évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy

(1) évig kezelhetô. A megkeresô Biztosító az e célból végzett megkeresésrôl, és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti.

Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló törvényben meghatározott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkeresô biztosító – a Bit.149§(8)–(10) bekezdésben meghatározottak- ra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl kell tájékoztatni a kérelmezôt.

A megkeresô Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biz- tosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérô célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.”

Személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók

A Szerzôdô, a Biztosított, a Kedvezményezett és bárki, aki a Biztosító szolgál- tatására jogosan igényt tarthat, a jelen fejezet alkalmazásában és az adat- védelmi rendelkezések szempontjából, a Biztosító ügyfelének tekintendô (a továbbiakban: Ügyfél).

Az Ügyfelek adatainak kezeléséért és megôrzésért - beleértve a biztosítási szerzôdéssel összefüggésben a jövôben rendelkezésre bocsátandó adatokat is - a Biztosító felelôs.

Személyes Adatnak minôsül bármely meghatározott (személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható) természetes sze- mély Ügyféllel kapcsolatba hozható adat, valamint az ilyen adatból levonha- tó, az érintett Ügyfélre vonatkozó következtetés.

Az Ügyfelek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére illetve gazdálkodásá- ra, továbbá a Biztosítóval létesített jogviszonyára vonatkozó adat, amennyi- ben az a Biztosító rendelkezésére áll, Biztosítási Titoknak minôsül.

A Biztosító Személyes Adatokat a biztosítási szerzôdés és az Ügyfelek biztosí- tási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás tel- jesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes. A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014.éviLXXXVIII. törvény értelmében, az adatkezelés céljára is figyelemmel, a Biztosító az Ügyfelek kifejezett hozzájárulása nélkül kezelheti az Ügyfelek Biztosítási Titoknak minôsülô Személyes Adatait. Az Ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat (a továbbiakban: Egészségügyi Adat) a Biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes ada- tok kezelésérôl szóló törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett Ügyfél írásbeli hozzájárulásával kezelheti. Az Egészségügyi Adat kezelése is kizárólag az Ügyfél biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével függhet össze.

A Biztosító a Személyes Adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban vele szemben, vagy általa igény érvényesíthetô.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Biztosító a tevékenysége során szerzett és Biztosítási Titoknak minôsülô adatot csak akkor adhat ki Harmadik Személynek, ha az Ügyfél vagy annak törvényes képviselôje, a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. Harmadik Személynek minôsül minden olyan természetes vagy jogi sze- mély, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, aki, vagy amely nem azonos az Ügyféllel, az adatkezelôvel vagy az adatfeldolgozóval. Nem minôsül Xxxxxxxx Személynek, ezért az Ügyfelek külön hozzájáruló nyilatkoza- ta nélkül jogosult az Ügyfelek Személyes Adatainak és Biztosítási Titkainak keze- lésére a Colonnade Insurance S.A., mint a Biztosító alapítója.

Az Európai Unió tagállamaiba és bármely EGT-államba irányuló adattováb- bítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbítás- ra kerülne sor. Az Ügyfél Személyes Adatai (beleértve a különleges adatnak minôsülô Személyes Adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – Harmadik Országban adatkezelést foly- tató adatkezelô vagy adatfeldolgozást végzô adatfeldolgozó részére csak akkor továbbíthatóak, ha ahhoz az Ügyfél kifejezetten hozzájárul, ha azt tör- vény lehetôvé teszi, vagy ha az adatkezelésnek törvényben elôírt feltételei teljesülnek, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok törvényben meghatározott megfelelô szintû védelme. Harmadik Országnak minôsülnek azok az országok, melyek nem tagjai az Európai Uniónak és nem minôsülnek EGT-államnak.

A Biztosító az Ügyfelek kérésére, köteles az általa kezelt vagy a jogszabályban meghatározott feltételek mellett továbbított Személyes Adatokról tájékoztatást adni. Az Ügyfelek kérhetik ezen adatok helyesbítését, illetve – a közérdeken alapuló célból, jogszabályban elrendelt kötelezô adatkezelések kivételével

– azok zárolását vagy törlését is. A Biztosító az Ügyfél kérésének megfelelôen

köteles az Ügyfél általa kezelt Személyes Adatait helyesbíteni.

A Biztosító köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy lét- re nem jött szerzôdéssel kapcsolatos Személyes Adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érin- tett Ügyfél hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

18.) Panaszkezelés / Panaszfórumok / Bírósági Vitarendezés Társaságunk biztosítja, hogy Társaságunk ügyfele Társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személye- sen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) elôterjeszthesse.

Társaságunk szolgáltatásaival, valamint a biztosítási szerzôdés teljesítésével összefüggésben panasz terjeszthetô elô írásban a Colonnade Insurance

S.A. Magyarországi Fióktelepe vezetôjéhez címzett levélben, e-mailben vagy faxon (levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., xxxxxxxxxxx: (06-1) 461499; e-mail cím: xxxx@xxxxxxxxx.xx.), illetôleg személyesen vagy telefo- non is nyitvatartási idôben az Ügyfélszolgálatunkon (cím:0000 Xxxxxxxx, Xxx- xxxxx xx 00.; telefonszám:(00-0) 000-0000). Társaságunk a panaszbejelentés beérkezésétôl számított 30 (harminc) napon belül írásban küldi meg válaszát a panaszos részére.

A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minôsülô ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:

– Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe vezetôje (0000 Xx- xxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., levelezési cím: 1442 Budapest, Pf.:101. ,telefon- szám: (00-0) 000-0000, e-mailcím: xxxx@xxxxxxxxx.xx. faxszám: (361)

4601499)

– Pénzügyi Békéltetô Testület ( a szerzôdés létrejöttével,érvényességével ,jog- hatásaival, és megszûnésével ,továbbá szerzôdésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita estén ) (1013 Budapest, Krisztina krt. 37-39., levelezési cím: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172, telefonszám:00 0-000-0000, e-mailcím: xxx@xxx.xx,xxx.xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxx.)

– fogyasztóvédelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegéssel kapcso- latos panasz esetén a Társaságunk felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank Zrt. Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ ( MNB) cím: 1013 Budapest,Krisztina krt.39.,levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank Zrt. Pénzügyi Fogyasztóvédel- mi Központ, 1534 Budapest BKKP Pf.777.; telefonszám: 0640203776, e- mailcím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx,

A panaszos jogosult továbbá a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) által hozott, számára nem megfelelô döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkezô magyar bíróság elôtt kell a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) szemben megindítani.

A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minôsülô ügyfél jogosult a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fiókte- lepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) által hozott, számára nem megfelelô döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatás- körrel, és illetékességgel rendelkezô magyar bíróság elôtt kell a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) szemben megindítani.

19.) A biztosító adatai, irodái

19.1. Biztosító: Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xx- xxxxxx, Xxxxxxxx xx 00. cégjegyzékszáma: Fôvárosi Törvényszék , mint Cégbí- róság Cg. 00-00-000000, adószám: 25383371-2-42; telefonszáma: (06 -1) 460-1400, levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.)

19.2. Alapító: A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepének alapítója a Colonnade Insurance S.A.(székhelye: 00, Xxx Xxxxxx Xxxxxxx, X-0000 Xxxxxxxxx), xxxxxxxxxxxx cégbíróság neve: Registre de Commerce at des Sociétés, Luxemburg, cégjegyzékszáma: B 61605 ,tevékenységi en- gedélyt kiadó hatóság: Grand-Duche de Luxemburg, Minister des Finances, Commissariat aux Assurances (L-1840 Luxemburg, Bureaux: 7, xxxxxxxx Xxxxxx XX,) a tevékenységi engedély száma:S 068/15.

19.3. A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe jogképes, cég- neve alatt alapítója a Colonnade Insurance S.A. javára szerezhet jogokat és a Colonnade Insurance S.A. terhére vállalhat kötelezettségeket.

Központ

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.

tel.: 000-0000

fax: 000-0000

e-mail: xxxx@xxxxxxxxx.xx; xxxxxx@xxxxxxxxx.xx

Kárrendezési Igazgatóság 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.

tel.: 000-0000

fax: 000-0000

e-mail: xxxxxxxxx@xxxxxxxxx.xx

6

1. számú melléklet

Káresemény esetén a biztosítónak benyújtandó iratok felsorolása kár okonként, káreseményenként.

Tûz Adás-vételi szerzôdés Alapító okirat Alaprajzok

Árazatlan költségvetés Azonosítási ûrlap Bankszámla szám Beszerzési számla Építési engedélyek Építési napló

Érintés védelmi jegyzôkönyv Fénykép

Használatba vételi engedély Hozzájárulás iratbetekintéshez Kárigény nyomtatvány Kéményseprôi engedély Lakcím kártya

Lakó névsor Rendôrségi határozat Rezsióradíj

Tulajdoni lap

Tûzvizsgálati hatósági bizonyítvány Tûzvizsgálati jegyzôkönyv Villámvédelmi rendszer jegyzôkönyve

Robbanás- és összeroppanás Adás-vételi szerzôdés Alapító okirat

Alaprajzok

Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Beszerzési számla Építési engedélyek Építési napló

Érintés védelmi jegyzôkönyv Fénykép

Használatba vételi engedély Hozzájárulás iratbetekintéshez Kárigény nyomtatvány Kéményseprôi engedély Kivitelezôi nyilatkozat Költségvetés

Lakcím kártya Lakó névsor

Rendôrségi határozat Rezsióradíj

Tervezôi nyilatkozat Tulajdoni lap

Tûzvizsgálati hatósági bizonyítvány Tûzvizsgálati jegyzôkönyv

Villámcsapás

Adás-vételi szerzôdés Alvállalkozói szerzôdések Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Beszerzési számla Építési engedélyek Építési napló

Érintés védelmi jegyzôkönyv Fénykép

Használatba vételi engedély Kárigény nyomtatvány Költségvetés

OMSZ idôjárás igazolás Rezsióradíj Szakvélemény

Villámvédelmi rendszer jegyzôkönyve

Vihar Alapító okirat Alaprajzok

Árazatlan költségvetés Banki lemondó nyilatkozat Bankszámla szám

Bérleti szerzôdés Építési engedélyek Építési napló Fénykép Költségvetés

OMSZ idôjárás igazolás Rezsióradíj Szakvélemény Számlák

Tervezôi nyilatkozat Tulajdoni lap

Árvíz, belvíz- és felhôszakadás által okozott károk Alaprajzok

Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Építési engedélyek Építési napló

Fénykép

Hatósági határozat Helyreállítási tervek

Igazságügyi szakértôi vélemény Kárigény nyomtatvány

Kifizetési bizonylatok Kivitelezôi nyilatkozat Költségvetés

OMSZ idôjárás igazolás Rezsióradíj Szakvélemény Számlák

Tulajdoni lap

Vízvezeték törésbôl eredô károk Alaprajzok

Árazatlan költségvetés Bankszámla szám

Felelôsség elismerô nyilatkozat Fénykép

Igazságügyi szakértôi vélemény Javítási ajánlatok

Kárigény nyomtatvány Költség számlák Költségvetés

Lakó névsor Rezsióradíj Szakvélemény Számlák Szolgáltatói igazolás Talajmechanika Tulajdoni lap

Földmozgáskárok

Alaprajzok

Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Építési engedélyek Fénykép

Igazságügyi szakértôi vélemény Javítási ajánlatok

Kárigény nyomtatvány Költség számlák Rezsióradíj Szakvélemény Számlák

Tulajdoni lap

Felelôsség biztosítás

Alkohol teszt eredménye Bankszámla szám

Drog teszt eredmény Felelôsség elismerô nyilatkozat Fénykép

Hatósági határozat Hozzájárulás iratbetekintéshez Oltási igazolás

Betöréses lopás- és rablás Adás-vételi szerzôdés Bankszámla szám Beszerzési számla Ékszer szakértôi jelentés Feljelentés

Fénykép Garancia jegy Ítélet

Jogerôs öröklési bizonyítvány Kárigény nyomtatvány Mûkincs szakértôi jelentés Rendôrségi határozat Rendôrségi jegyzôkönyv

Riasztó telepítési dokumentumok Szakvélemény

Szemle jegyzôkönyv Távfelügyeleti jelentés Ügyvédi megbízás Vádirat

7

Üvegbiztosítás

Bankszámla szám Felmérési napló Fénykép

Kifizetési bizonylatok Rezsióradíj

Számlák

Jégverés és hónyomás Alaprajzok

Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Fénykép

Helyreállítási tervek

Igazságügyi szakértôi vélemény Javítási ajánlatok

Kárigény nyomtatvány Költség számlák Minôségi bizonyítványok OMSZ idôjárás igazolás Rezsióradíj

Számlák

Idegen jármûvek rongálása Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Feljelentés

Felmérési napló Fénykép

Hatósági határozat Hozzájárulás iratbetekintéshez Igazságügyi szakértôi vélemény Javítási ajánlatok

Rezsióradíj Szakvélemény Számlák

Tervezôi nyilatkozat

AZ ÉPÜLET- ÉS INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

1.) A kockázatviselés helye

A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye Magyarország, azon belül

1.1 Épületbiztosítás esetén

– a fedezet igazoló dokumentumban pontos címmel, vagy helyrajzi szám- mal megjelölt telek területe, vagy

– a fedezet igazoló dokumentumban pontos címmel, vagy helyrajzi szám- mal megjelölt épületben lévô saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás területe, valamint a lakáshoz tartozó saját és közös tulaj- donú épületrészek területe.

1.2. Bérleménybiztosítás esetén

– a fedezet igazoló dokumentumban feltüntetett lakáscélú bérlemény te- rülete, valamint a bérleményhez tartozó, kizárólag a bérlô által használt épületrészek területe.

1.3. Ingóság biztosítás esetén:

– a fedezet igazoló dokumentumban pontos címmel, vagy helyrajzi szám- mal megjelölt telek területe, vagy

– a fedezet igazoló dokumentumban pontos címmel, vagy helyrajzi szám- mal megjelölt épületben lévô, saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás, valamint a lakáshoz tartozó saját tulajdonú épületrészek területe, vagy

– a fedezet igazoló dokumentumban pontos címmel, vagy helyrajzi szám- mal megjelölt épületben lévô bérlemény, valamint a bérleményhez tarto- zó, saját tulajdonú épületrészek területe.

2.) A biztosított vagyontárgyak

2.1. Épületbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgy

– a biztosított személy(ek) tulajdonát képezô –

a.) a fedezet igazoló dokumentumban külön-külön feltüntetett

– lakóház (családi ház) vagy egyéb épület (nyaraló, hétvégi ház, stb.) és

– melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, kamra, terménytároló, stb.) (további- akban: épületek),

– valamint a fedezet igazoló dokumentumban külön-külön fel nem tünte- tett építmények (kerítés, kerti építmények stb.) vagy

b.) a fedezet igazoló dokumentumban külön-külön feltüntetett

– lakás (társasházi öröklakás, vagy szövetkezeti lakás)

– a lakáshoz tartozó saját tulajdonú épületrészek (tároló, garázs)

– valamint, a fedezet igazoló dokumentumban külön fel nem tüntetett

– közös tulajdonú épületrészek, társasházi öröklakás esetén a biztosított személy(ek) tulajdoni hányadának arányában, illetôleg szövetke- zeti tulajdonú épületrészek esetén a jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésben biztosított szövetkezeti lakás és a szövetkezeti összes lakás arányában.

Baleseti károk

Alkohol teszt eredménye Ambuláns kezelési lap Baleseti jegyzôkönyv Bankszámla szám Boncolási jegyzôkönyv Drog teszt eredmény Fénykép

Fizetés átruházó nyilatkozat Hagyatékátadó végzés Halotti anyakönyvi kivonat Halottvizsgálati bizonyítvány Hatósági határozat Házassági anyakönyvi kivonat

Igazságügyi szakértôi vélemény Ítélet

Jogerôs öröklési bizonyítvány Jogosítvány

Kárigény nyomtatvány Kedvezményezett jelölô nyilatkozat Kórházi igazolás

Kórházi zárójelentés Költség számlák Körzeti orvosi igazolás

Körzeti orvosi kezelôkarton másolata Mûtéti leírás

Orvos szakértôi vélemény Orvosi iratok

Rendôrségi határozat Rendôrségi jegyzôkönyv Szakorvosi igazolás

Születési anyakönyvi kivonat Ügyvédi megbízás

Véralkohol vizsgálati eredmény Vezetôi engedély másolat Vizsgálati leletek

2.1.1. Épületbiztosítás esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed az elkészült és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait is. Az épület tartozékának tekintendôk a funkcionális kiegészítô épü- letszerkezeti elemek és kiegészítôk, különös tekintettel:

– az épületen lévô villámhárító berendezések,

– az épületen lévô külsô antenna-berendezések, beleértve a mûholdas adás vételére alkalmas antennákat is,

– az épülethez hozzáépített lépcsôk, létrák, teraszok,

– az épülethez hozzáépített zászlótartók,

– az árnyékoló szerkezetek,

– a védelmi berendezések, rácsok,

– az elektromosan mûködô kapuk, mozgató-berendezéseikkel együtt.

2.1.2. A biztosító kockázatviselése kiterjed továbbá az építés, felújítás, átalakí- tás elôtt, vagy alatt álló

– a kockázatviselés helyén lévô épületekben elhelyezett, technoló- giai szükségszerûségbôl betárolt, beépítésre váró építô-, segéd- és kiegészítô anyagokra is.

2.1.3. Épületbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján nem biztosított vagyon- tárgyak:

– a földbevájt, kikövezetlen falú építmények

– fóliasátrak, üveg- és hajtatóházak.

2.1.4. Bérleménybiztosítás esetén a jelen feltételek alapján biztosított va- gyontárgyak a fedezet igazoló dokumentumban megjelölt – a biztosított személy(ek) által bérelt – bérlemény határoló falain belül a biztosított(ak), vagy a bérbeadó tulajdonában lévô alábbi vagyontárgyak minôsülnek:

– ajtó- és ablakszerkezetek, spaletta, zsalugáter, reluxa, redôny, vászon- roló, napvédô függöny és hozzájuk tartozó szerelvények,

– a csengô, a kaputelefon, valamint a riasztó és a tûzjelzô berendezés,

– a beépített bútor- és a beépített térelválasztó,

– a beépített fôzô-, fûtô-, vízellátó-, egészségügyi-, és szellôztetô beren- dezések, valamint azok szerelvényei,

– az elektromos hálózat és szerelvényei, a bérlemény fogyasztásmérôjétôl, illetôleg kapcsolótáblájától kezdôdô szakaszon,

– a belsô válaszfal, a falburkolat, a vakolat, a festés, a tapétázás, a má- zolás,

– a padlóburkolatok,

– a mûholdas és földi szórású tévéadás vételére szolgáló antenna-rend- szer (a beltéri egység kivételével), valamint

– az (itt fel nem sorolt) épület-berendezési és épület-felszerelési tárgyak.

2.2. Biztosított vagyontárgyak ingóságbiztosítás esetén

Jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak azok a szabályzatban felso- rolt, be nem épített ingóságok, amelyek a biztosított személy(ek) tulajdonát képezik, vagy általa(luk) bérelt, kölcsönvett, vagy felelôs ôrzésre átvett címen a biztosított(ak) vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak, és nem tartoznak a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

2.2.1. A biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következô vagyoncsoportokra különülnek el:

8

1.) vagyoncsoport: Értékôrzô ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak

1.1. vagyoncsoport: a jogszabály szerint nemesfémnek minôsülô anyagok, drágakô vagy igazgyöngy, valamint ezek felhasználásával készült ékszerek, használati- és dísztárgyak,

1.2. vagyoncsoport: katalogizált érme- és bélyeggyûjtemények,

1.3. vagyoncsoport: képzômûvészeti és iparmûvészeti alkotások,

1.4. vagyoncsoport: valódi szôrmék (az irha kivételével), kézi csomózású vagy kézi szövésû szônyegek,

1.5. vagyoncsoport: antik tárgyak és különleges régiségek.

2.) vagyoncsoport: Háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak – azok a be nem épített vagyontárgyak amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, és a biztosított(ak) személyes használatára fogyasztására szolgálnak,

– a kockázatviselés helyén használt, vagy tárolt keresô tevékenység eszközei a háztartási ingóságbiztosítási összeg 5%-ának erejéig,

– amelyek nem tartoznak az értékôrzô, valamint az egyéb kiemelt értékû in- gáságok körébe, illetve a kockázatviselésbôl kizárt 2.2.3. pontban felsorolt vagyontárgyak közé, így különösen:

– sport- és hobbieszközök beleértve a vízi sporteszközöket is,

– barkács felszerelések,

– kerékpár, valamint egyéb nem motoros jármûvek, és ezek tartozékai, ápo- lási és szerelési anyagai,

– xxxxx xxxxxxxxxxx tárgyak,

– hangszerek.

3.) vagyoncsoport: Egyéb kiemelt értékû ingóságok körébe tartozó vagyon- tárgyak, különösen

– a 200 000 Ft egyedi értéket meghaladó nem nemesfémbôl készült órák,

– engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek,

– a 200 000 Ft értéket meghaladó, az értékôrzô ingóságok 1.2. vagyoncso- portjába nem tartozó gyûjtemény,

– az 500 000 Ft egyedi értéket meghaladó háztartási ingóságok körébe tar- tozó vagyontárgyak.

2.2.2. Az értékôrzô, valamint az egyéb kiemelt értékû ingóságoknak minôsülô vagyontárgyakra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, pad- láson, pincében, melléképületben, nem állandó jelleggel lakott (a biztosított személy által nem állandó lakás céljára használt) épületben, valamint a bizto- sított közvetlen felügyelete nélkül a szabadban vagy nyitott épületrészben (pl. erkély, terasz stb.) bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.

2.2.3. Jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak

– pénz (külön díj ellenében biztosítható), készpénzkímélô fizetôeszközök (csekk, bankkártya, hitelkártya), váltó, utalvány, betétjegy, takarék-betétkönyv és minden más hasonló gazdasági rendeltetésû okmány, értékpapír, utalvá- nyok, bérletek és egyéb okmányok,

– kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adathordozókon tárolt adatállo- mány,

– vízi*-, légi- és motoros jármûvek, a lakókocsi, utánfutó,

– motoros meghajtású vízi sporteszközök,

– mezôgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet, ideértve a konyhakerti növényeket, a biztosított gazdaságában tar- tott állatállományt, a kedvtelésbôl tartott háziállatokat, valamint az 50.000 Ft egyedi értéket meghaladó kertápolási és mezôgazdasági kisgépeket, berendezéseket, felszereléseket és egyéb mezôgazdasági eszközöket, kerti felszereléseket.

*A jelen feltételek szempontjából vízi jármûnek minôsül a vitorlával, gépi be- rendezéssel vagy más módon meghajtott nagy- vagy kishajó, komp illetve csónak.

3.) A biztosítási események

3.1. Tûz

Tûz biztosítási eseménynek minôsül a füsttel, lángképzôdéssel, illetve hôfelszabadulással járó égés, amely a biztosított(ak) szándéka ellenére balesetszerûen jön létre. A rendeltetésüknél fogva láng, hô és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkezô tûzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tûz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja. Nem biztosítási esemény az a kár, – amelyik különösen vasalás, szárítás, dohányzás miatt elôforduló felületi pörkölôdés, elszínezôdés, elváltozás, – öngyulladásból, erjedésbôl, befülledésbôl eredô hôhatás, – elektromos berendezésekben és vezetékek- ben keletkezô, tovaterjedéssel nem járó zárlat, az Országos Tûzvédelmi Sza- bályzat „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztálya szerint tûzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minôsülô anyagok nem háztartási mértékben vagy jelleggel történô felhasználásának, tárolásának következtében keletkezett.

3.2. Tûz nélküli füst-és koromszennyezôdés

Füstkár biztosítási eseménynek minôsül a tûzkár nélküli füst-és koromszennyezés miatt bekövetkezô kár, mely hirtelen, elôre nem látható módon keletkezett, amely a biztosított kockázatviselési helyen található tüzelô-, fûtô-, fôzô- vagy szárítóberendezésekbôl hirtelen, rendeltetésellenesen kiáramlik (azaz ide nem értve a kéményszerkezet elégtelen tömítettségébôl eredô károkat). Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek a füst vagy korom tartós hatására keletkeznek. A biztosító évente egy alkalommal téríti meg fenti körben kelet- kezett kárt. Kártérítés felsô határa: 50.000.- Ft/kár/év

3.3. Villámcsapás

Villámcsapás biztosítási eseménynek minôsül – a vagyontárgyba közvetle-

nül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám illetve gömbvillám, valamint – a kockázatviselési hely 1 000 m-es körzetében becsapódó villám által a mágneses térerôsség változással összefüggésben keletkezô indukciós túlfeszültségi kár.

3.4. Robbanás

Robbanás biztosítási eseménynek minôsül a gázok, vagy gôzök tágulásán alapuló, hirtelen, váratlan, balesetszerû erô-megnyilvánulás, amelyik gyorsan lefutó hôtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. Nem minôsül biztosítási eseménynek: – a légi jármûtôl eredô hang- robbanás, – a rendeltetésszerû használat során a megengedett üzemi nyo- más túllépésével – robbanás bekövetkezte nélkül – okozott kár (pl. határoló falazat deformálódása, horpadása), – a pirotechnikai eszközök, robbanó szerkezetek által a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kár, – illetve az a robbanás kár, amelyik az Országos Tûzvédelmi Szabályzat „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztálya szerint tûzveszélyesnek illetve robbanásveszélyesnek minôsülô anyagok nem háztartási mértékû és jellegû felhasználásával, táro- lásával összefüggésben következik be.

3.5. Árvíz

Árvíz biztosítási eseménynek minôsül a felszíni élôvizek, az azokba nyílt torkolat- tal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása. Árvíz biztosítási ese- mény alapján nem téríti a biztosító a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett, továbbá az árvízvédelmi töltés védett oldalán jelentkezô fakadóvíz, buzgár és átszivárgás miatti károkat. A jelen szabályzat szempontjából hullámtérnek minôsül a felszíni élôvizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona, vagy természetes magaspart közötti terület. Nyílt ártérnek minôsül az az ár- vízvédelmi mûvekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élôvíz a minden- kori legmagasabb vízállás esetén elönt. A biztosítási eseményre a biztosító a szerzôdés megkötését követô naptól számított 30 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

3.6. Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minôsül az olyan légmozgás, amelynek sebes- sége eléri óránként az 54 kilométert. Biztosítási esemény az is, ha a vihar ál- tal megrongált épület – szabályszerûen beépített és bezárt (nem kulcsra zárt), megrongálódott nyílászáróján, – az építésügyi szabványok által vég- leges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített tetôfedésen keresztül a viharral egyidejûleg beömlô csapadékvíz áztatással kárt okoz. Nem biztosítási esemény a helyiségen belül keletkezett léghuzat. Vihar biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épületek üvege- zésében, külsô festésében, vakolatában, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban és a külsô úszómedencék fedésében keletkezett károkat.

3.7. Felhôszakadás

Felhôszakadás biztosítási eseménynek minôsül, ha az óránként lehulló csapa- dék mennyisége meghaladja a 30 millimétert, és ezáltal a szabályszerûen kialakított vízelvezetô-rendszer befogadó képességének elégtelensége miatt, a talaj felszínén összegyûlô, felhôszakadásból származó csapadékvíz, vala- mint a csatornavezetékekbôl visszaáramló szennyvíz a biztosított vagyontár- gyakban elöntéssel kárt okoz. A biztosító nem téríti meg az épületek külsô vakolatában, külsô festésében, valamint a talajszint alatti padozatú helyisé- gekben elhelyezett ingóságokban, és a szabadban elhelyezett ingóságok- ban keletkezett felhôszakadás károkat.

3.8. Beázás nyitva hagyott nyílászárón

Megtéríti a biztosító biztosítási évenként maximum egy alkalommal a biztosított épület káresemény elôtt nyitva hagyott nyílászáróján viharral egyidejûleg be- áramló csapadék (esô, jégesô vagy hó) által a biztosított vagyontárgyakban keletkezô károkat. A biztosító évente egy alkalommal téríti meg fenti körben keletkezett kárt. Kártérítés felsô határa: 50.000.-Ft/kár/év

3.9. Csôtörés

Csôtörés biztosítási eseménynek minôsül a kockázatviselés helyén belül víz-, csatorna-, tüzelési- és gôzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugu- lása, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék, vagy gôz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár. A biztosító megtéríti biztosítási esemé- nyenként legfeljebb 6 m hosszúságig a csôvezeték cseréjének költségeit, vala- mint a biztosított csôvezetékek kárhelyének felkutatására fordított költségeket. A biztosító a Tulipán Otthonbiztosítás általános feltétele 7. pontjában foglalt kizá- rásokat meghaladóan nem téríti meg – a külsô esôvíz elvezetô csatornarend- szer kilyukadása miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, – a vezetékekre kapcsolt háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit, – a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl. csaptelepek, vízmérôk, víztartályok) javításának vagy pótlásának költségeit, – a kiömlô folyadék, gôz értékét, – a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô károkat.

3.10. Elfolyt víz térítése

Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosított épületben vagy annak ingat- lanán bekövetkezett csôtörés miatt vezetékes víz folyik el, amelynek értékét a biztosítottnak ki kell fizetnie. A biztosító az elfolyt vezetékes víz igazolt értékét téríti meg évente egy alkalommal. A kár kifizetésének feltétele a területileg illetékes vízszolgáltató által, a kockázatviselés helyéhez kapcsolódóan kiállított számlák bemutatása a kár észlelésétôl számított 1 éves idôtartamra visszamenôleg.

9

Nem téríti meg a biztosító: a) az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakat, b) a biztosítottaknak a káresemény bekövetkezte idejére esô átlagos vízfogyasztásának értékét. Kártérítés felsô határa: 50.000.- Ft/kár/év

3.11. Hónyomás

Hónyomás biztosítási eseménynek minôsül a hó és jég súlya, vagy az olvadás- kor meg – ill. lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület – építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített – fedésében ke- letkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejûleg beömlô csapadék által okozott kár. Hónyomás biztosítási esemény alapján a Tulipán Otthonbiztosítás ál- talános feltétele 7. pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan nem téríti meg a biztosító – az elôtetôkben, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat, – az olvadás-fagyás miatt kialakuló jégdugók miatt a külsô esôvíz levezetô csatornákban bekövetkezô károkat, valamint a jégdugók miatt az épületbe befolyó víz által keletkezô beázási károkat.

3.12. Jégverés

Jégverés biztosítási eseménynek minôsül a jégszemcsék dinamikus erôhatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület állandó fedésében kelet- kezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejûleg beömlô csapadék által okozott kár. Jégverés biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épü- letek külsô festésében, külsô vakolatában, külsô burkolatában, üvegezésében valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat.

3.13. Földcsuszamlás

Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minôsül a földfelszíni talajrétegek (kô vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtô irányú elcsúszása által okozott kár. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító, ha – ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, kútfúrás, földmunkaárok építése, talajvízszint süllyesztés stb.), vagy – a védelemül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi szerepét, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ezt indokolták volna.

3.14. Kô- és földomlás

Kô- és földomlás biztosítási eseménynek minôsül a véletlenül, váratlanul, balesetszerûen lehulló kô- és földdarabok által okozott kár. Kô- és földomlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyik – tu- datos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagút, munkaárok kiemelése, talajvízszint süllyesztés stb.), illetve – támfal hiá- nya, vagy nem megfelelô mûszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, karban- tartási hiányosságok) miatt keletkezett.

3.15. Idegen tárgyak rádôlése

Idegen tárgyak rádôlése biztosítási eseménynek minôsül az a káresemény, amikor valamely (jelen szerzôdésben nem biztosított) idegen, a kockázatvi- selés helyén kívüli tárgy rádôléssel kárt okoz (pl. idegen oszlop, fa, kémény rádôlése stb.).

3.16. Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Ismeretlen építmény, üreg beomlása biztosítási eseménynek minôsül a szerzôdô, vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplô, illetôleg a káreseményig fel nem tárt építmény, vagy üreg hir- telen, váratlan beomlása miatt a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezô kár. Nem biztosítási esemény: – a bányák, pincék föld alatti részének be- omlásából, – az alapok alatti talajsüllyedésbôl és a padozat alatti feltöltések ülepedésébôl eredô kár. A biztosítás szempontjából nem tekinthetô biztosított vagyontárgynak a földterület. Nem téríti meg a biztosító a kiüregelôdés miatt felmerülô tömedékelés költségeit.

3.17. Idegen jármû ütközése

Idegen jármû ütközése biztosítási eseménynek minôsül, ha az idegen jármû, annak alkatrésze, vagy rakománya üközéssel kárt okoz. Nem minôsül idegen jármûnek az a jármû, amely a biztosított(ak) tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított objektumot.

3.18. Légijármû, mûhold ütközése

Biztosítási eseménynek minôsül a személyzet által irányított légijármû részeinek vagy rakományának, mûhold vagy mûhold darabjának ütközése, lezuhaná- sa, amely során a biztosított vagyontárgyakban kár keletkezik.

3.19. Elveszett okmányok pótlása

3.19.1. A biztosító káreseményenként és évente legfeljebb 50 000 Ft-ig meg- téríti azokat a számlával igazolt költségeket, amelyek a károsodott, eltulajdoní- tott vagy elveszett okmányok pótlásával kapcsolatban merülnek fel.

3.19.2. A biztosítási fedezet Tulipán Otthonbiztosítás általános feltétele 7. pont- jában foglalt kizárásokat meghaladóan nem terjed ki az elveszett vagy eltu- lajdonított okmányokkal elkövetett visszaélésekre. Jelen feltétel szerint okmány alatt az alábbi személyes okmányokat értjük:

− személyi igazolvány,

− TB kártya,

− lakcímkártya,

− útlevél,

− jogosítvány,

− forgalmi engedély.

A biztosítási fedezet nem terjed ki az elveszett vagy eltulajdonított okmányokkal elkövetett visszaélésekre.

3.20. Kerti dísznövények tûz- és elemi kára

Kerti dísznövények tûz- és elemi kára biztosítási eseménynek minôsül a jelen feltételek 3.1.–3.7. pontjai alatt felsorolt biztosítási események miatt a kerti dísz- növényekben keletkezett kár. A biztosító káreseményenként és évente leg- feljebb 50 000 Ft-ig számla ellenében megtéríti a károsodott dísznövények újra beszerzése és újra telepítése során keletkezett költségeket. Jelen feltétel alapján dísznövénynek (díszfa, díszcserje, örökzöld) minôsül az évelô, kizárólag leveleiért, lombozatáért vagy virágaiért díszül termesztett növény.

3.21. Fagyasztott élelmiszerek megromlása

Fagyasztott élelmiszerek megromlása biztosítási eseménynek minôsül a tartós (minimum 8 órás) áramszünet miatt a fagyasztó szekrényekben, fagyasztó ládákban tárolt élelmiszerek megromlásából eredô kár. A biztosító kárese- ményenként és évente legfeljebb az ingóságbiztosításra feladott biztosítási összeg 1,5%-ig, de maximum 250 000 Ft-ig terjedô károkat téríti meg. A kár- rendezés feltétele az áramkimaradás tényének, idôtartamának a kockázatvi- selés helye szerinti illetékes áramszolgáltató által kiadott igazolás és a meg- romlott élelmiszer bemutatása. A Tulipán Otthonbiztosítás általános feltétele 7. pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan nem téríti meg a biztosító

– a fagyasztó készülék mûszaki hibájából eredô kárt,

– az ingatlan elektromos hálózatának hibájából eredô kárt,

– az elôre, hivatalosan bejelentett szolgáltatás-kimaradásból eredô kárt.

3.22. A kockázatviselés helyének bôvítése

A kockázatviselés helyének bôvítése biztosítási eseménynek minôsül a biz- tosított vagyontárgyakban, a fedezet igazoló dokumentumban megneve- zett biztosítási helyen kívül, de az Európai Unió területén belül, a jelen feltétel 3.1.–3.19. pontjai alatt felsorolt biztosítási események miatt keletkezett kár. Biztosított vagyontárgynak a jelen feltétel 2.2. pontja szerinti 2. vagyoncsoport- ba tartozó háztartási ingóságok minôsülnek. A biztosító káreseményenként és évente legfeljebb az ingóságbiztosításra feladott biztosítási összeg 1,5%-ig, de maximum 250 000 Ft-ig terjedô károkat téríti meg.

3.23. Garázsban tárolt gépjármûvek kára

Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított épülethez tartozó garázsban tárolt gépjármûben tûz, robbanás, villámcsapás okozta kár. Kizárások:

• casco által megtéríthetô károk, kivéve a casco önrészét

• gépjármû ellopása, elrablása, feltörése

• gépjármûben keletkezett, abból kiinduló tûz vagy robbanás

• gépjármû mechanikai meghibásodása

A biztosító évente egy alkalommal téríti meg a garázsban tárolt gépjármûvet ért kár. A káresemény igazolásához tûz és robbanás kár esetén tûzoltósági jegyzôkönyv szükséges. Kártérítés felsô határa: 500.000.- Ft/kár/év

3.24. Vandalizmus ( kivéve graffiti )

A Szabályzat és annak egyéb kiegészítései és záradékai változatlan érvényben tartása mellett jelen kiegészítô biztosítás azon szándékos rongálási károkat fe- dezi, melyeket az elkövetô tettes vagy tettesek a biztosított vagyontárgyakban okoztak oly módon, hogy azokat összetörték, szétrombolták, megrongálták, tönkretették és ennek következtében ezen biztosított vagyontárgyak további rendeltetésszerû használat(uk)ra alkalmatlanná váltak. Nem nyújt ugyanakkor fedezetet a jelen kiegészítô biztosítás a gyújtogatás ill. robbantás által közvet- lenül vagy közvetve okozott károkra, valamint a kizárólag esztétikai károkra (pl.: graffiti). A biztosított vagy képviselôje által okozott károkra, valamint a biztosított alkalmazottai vagy megbízottai által okozott károkra jelen kiegészítô biztosítás szintén nem nyújt fedezetet. A biztosító évente egy alkalommal téríti meg fenti körben keletkezett kárt. Kártérítés felsô határa: 50.000.-Ft/kár

3.25. Temetésbiztosítás

A biztosító az alábbiak szerint megtéríti a következô károkat.

1. Biztosított a fedezet igazoló dokumentumon név szerint megnevezett szerzôdô/biztosított, továbbá azok a hozzátartozók (Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pont- jában megjelölt), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontjában a fedezet igazoló dokumentumon a név szerint feltüntetett biztosítottal közös háztartásban, állandó jelleggel együtt éltek és ezt hatósági igazolvánnyal (lakcímkártya) igazolni tudja. Biztosított olyan természetes személy lehet, aki a jelen kiegészítô biztosításra vonatkozó írásbeli ajánlattétel napján nem töltötte be a 65. életévét.

2. Kedvezményezett

Az a személy, aki a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a temetési szol- gáltatásokról (halott elhelyezése, hamvasztási költség, ravatalozás) szóló saját nevére kiállított számlát a biztosító felé benyújtja.

3. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat biztosítási évenként 150 000 Ft-ig, mint kártérítési felsô határig téríti meg.

4. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a biztosított temetése, hamvasztása. A biztosító a szolgál- tatás vonatkozásában a kockázatviselés kezdetének tekintetében az adott biztosítottra betegségbôl bekövetkezô halál esetén, a biztosított kockázatba kerülésétôl számított 6 hónap várakozási idôt köt ki, azaz kártérítés fizetésére

10

leghamarabb a szerzôdés megkötését követô 7. hónaptól lehetséges. Je- len kiegészítô feltétel értelmében a Betegség alatt a következôket értjük: Az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott álláspontja szerint a biztosí- tott egészségében bekövetkezô rendellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minôsül baleseti eredetûnek és objektív tüneteket mutat.

5. Kizárt kockázatok

A biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított halála az aláb- biakkal okozati összefüggésben következett be:

a. a szerzôdés kockázatviselés kezdete elôtt bármely okból már sérült, csonka, nem ép vagy funkciójában korlátozott testrészek, szervek és ezek állapotá- val, a már meglévô betegségekkel, maradandó egészségkárosodások- kal;

b. a biztosított által versenyszerûen, díjazásért ûzött sporttevékenység során (versenyeken vagy edzéseken) bekövetkezô balesetekkel;

c. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,5 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkezô események;

x. xxxxxxxxxx vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által elôírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási képesség csökke- nése miatt bekövetkezô halál;

e. ha a biztosított halála közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll:

– harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel,

– felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal, ide nem értve a belföld- ön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkezô biztosítási eseményeket; Harci cselekménynek minôsül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem en- gedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terror- cselekmény.

x. xx a biztosított halála mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben következett be;

g. HIV vírus fertôzöttsége, AIDS betegsége miatt következett be;

h. a biztosított kockázatba kerülését követô 2 éven belül öngyilkossággal, ön- csonkítással vagy annak kísérletével összefüggô halálesetre.

6. A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosított temetésé- vel kapcsolatos költségeket téríti meg – számla ellenében - a kedvezménye- zett részére, maximum a fedezet igazoló dokumentumon feltüntetett bizto- sítási összegig. Például:

– A halott öltöztetése, sminkelése, borotválása, bebalzsamozása.

– Sírásás költsége.

– Az egyházi vagy társadalmi temetési szertartás igazolt költségei.

– Ha a halottat más helységbe kell szállítani, a szállítási költségek és az azzal felmerülô járulékos költségek.

– A hagyományos temetés és hamvasztás elôtti búcsúztatás esetében a halott ruhái.

– Sírkô számlája, a sírkô szállításával felmerült költségekkel együtt.

– Kripta esetében az egyszemélyes sírkô szállítására felszámolható költséget. A temetkezési számlának a társadalombiztosítási hozzájárulással csökkentett összegét téríti meg a biztosító. A kedvezményezettnek a temetési szolgáltatás teljesítéséhez a következô iratokat szükséges benyújtania a biztosító részére:

a. a biztosított haláláról hivatalosan kiállított halotti anyakönyvi kivonatot;

b. a biztosított temetésével kapcsolatban felmerülô költségekrôl szabályszerûen, a kedvezményezett nevére kiállított hivatalos számlát, illet- ve számlákat;

c. a kedvezményezett személyazonosságát és állandó lakhelyének címét igazoló hivatalos és érvényes okiratokat.

7. A biztosítás nem vásárolható vissza és díjmentes leszállítás sem igényelhetô.

8. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítô biztosítás is megszûnik.

9. A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben a Tulipán Otthonbiz- tosítás általános feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak.

4.) A biztosítási összeg

A biztosítási ajánlatban, és az ezen ajánlat alapján kiállított fedezet igazoló do- kumentumban felsorolt vagyoncsoportokat úgymint fôépület, melléképület, bérlemény a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felsô határa is. A vagyoncsoportok biztosítási összegei a kárrendezés során nem vonhatók össze.

Kiemelt ingóság biztosítás esetén a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amely biztosítási összeg egyben a szolgáltatás felsô határa.

4.3. A biztosítási összeg indexálása

4.3.1. A vagyontárgy(ak) értékének (a helyreállítás költségeinek) követése ér- dekében a biztosító a biztosítási összege(ke)t és a biztosítás teljes díját rendsze- resen évente egy alkalommal indexálhatja. Az indexált biztosítási összeg az elôzô biztosítási összeg és az inflációs index szorzata.

4.3.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelôzôen közzétett, épületbiztosítás ese- tén: az elôzô évre vonatkoztatott lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatá-

sok árindexének átlaga, ingóságbiztosítás esetén: az elôzô évre vonatkoztatott fogyasztói árindex.

A biztosítási összeg(ek) értékkövetô módosításáról és annak mértékérôl, vala- mint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelôzôen írásban értesíti a szerzôdôt.

4.3.3. A biztosító az indexált biztosítási összeg(ek)et ezer Ft-ra és a biztosítási díj(ak)at egész Ft-ra kerekítve számítja ki.

4.3.4. Amennyiben a szerzôdô az indexált biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal a szerzôdést nem kívánja fenntartani, a szerzôdést a biztosítási idôszak végére 30 napos felmondási idôvel írásban felmondhatja. Amennyiben a szerzôdô a biztosítási összegek és a biztosítás díjának emelésére vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyi- latkozik, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti. Amennyiben a szerzôdô az indexálást visszautasítja, a szerzôdés alulbiztosítottá válhat.

5.) A biztosítási szolgáltatások

Épületbiztosítás:

5.1. Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése az általános biztosítási feltételekben meghatározott azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyek- re a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

5.2. A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) újraépí- tésének költségeit téríti, kivéve, ha a vagyontárgy javítással helyreállítható vagy ha az az 5.3. pontban felsorolt vagyontárgy. Az újraépítés költségei megálla- pításának alapja a károsodottal azonos minôségû vagyontárgy káridôponti felépítésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége.

5.2.1. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy újraépítésének költségeit meghaladná, a biz- tosító a vagyontárgy újraépítésének költségeit téríti.

5.2.2. A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy a javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történô visszaigénylésére és bi- zonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újraépítése során felmerült.

5.2.3. Jelen biztosítási szerzôdés alapján teljesített kifizetésekre a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. törvény) rendelkezései az irányadóak.

5.3. A biztosító káridôponti avult értéken téríti meg a kár idôpontjában 85%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott)

– festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ahol a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed,

– melléképületek valamint egyéb építmények kárait.

A biztosító az avultság mértékét az 1. számú mellékletben foglaltak szerint szá- molja.

5.4. Ha az eredeti állapot a károsodottal azonos mûszaki paraméterekkel egyenértékû módon technológiai váltás miatt már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerûbb technológia értéknövelô hatását a kártérítési összegbôl levonja.

5.5. A biztosító a szolgáltatás összegébôl levonja a felhasználható maradvá- nyok értékét.

5.6. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító ese- mény vagy tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

5.7. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.

5.8. Felületek károsodása

5.8.1. Ha a helyiség

– mennyezetének és egyik oldalfalának, vagy

– két oldalfalának a festése, tapétázása, vagy mázolása károsodik a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.

5.8.2. Ha a helyiségben lévô oldalfalak, padozat, illetve mennyezet burkolata felületenként 50%-ban, vagy annál nagyobb mértékben sérül, a biztosító az adott oldalfal, mennyezet vagy padozat egész felületének helyreállítási költ- ségeit téríti.

5.8.3. Az épület homlokzatát ért károk esetén, ha a homlokzati falak felületen- ként 50%-ban vagy annál nagyobb mértékben sérülnek, a biztosító az adott homlokzati falsík egész felületének a helyreállítási költségeit téríti.

5.9. A kárenyhítés, romeltakarítás költségei

A biztosító megtéríti a biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-ának erejéig a biztosított vagyontárgy(ak) károsodásával kapcsolatos és indokolt, egyszeri

–voltás, mentés,

– bontás és ideiglenes tetôépítés,

– rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás,

– tervezés és hatósági engedélyezés,

– helyreállítást követô takarítás, valamint kárenyhítés költségeit.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a költségeket is arányosan téríti meg.

5.10. Lakhatatlanná nyilvánítás

Ha az illetékes hatóság valamely biztosítási esemény miatt a biztosított épü- letet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstôl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 180 napig a biztosító a biztosítási összegen belül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díjaira, valamint a vagyontárgyak szállításának és tárolásának igazolt költségeire 500 000 Ft-ig térítést nyújt. Ugyanezt a szolgálta- tást nyújtja a biztosító az árvízveszély miatt elrendelt kiköltözés esetén is.

5.11. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követô 15 nap- tári napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni

11

a határidôt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

5.12. Önrészesedés

A biztosítási szerzôdés létrejöhet önrésszel vagy önrész nélkül. Amennyiben a biztosítási szerzôdés önrész nélkül jön létre, a szerzôdésben meghatározott biz- tosítási események miatt bekövetkezett károk térítésekor a biztosító önrészese- dést nem von le.

Amennyiben a biztosítási szerzôdés önrésszel jön létre, a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek káreseményenként nem érik el az önrésze- sedés összegét. Az önrészt meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül.

A szerzôdô választása szerint az önrészesedés mértéke a biztosított vagyontár- gyak (épületek) kár bekövetkeztének idôpontjában érvényes biztosítási össze- gének 0,5 vagy 2 ezreléke.

5.13. Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése a biztosítási felté- telekben meghatározott azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyekre a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

5.14. A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) káridôponti új állapotban való újrabeszerzésének költségeit téríti meg, kivéve, ha a vagyontárgy javítással helyreállítható, vagy ha az az 5.18. pontban fel- sorolt vagyontárgy. A káridôponti, új állapotban való újrabeszerzés költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minôségû, hazai kereskede- lemben kapható vagyontárgy beszerzésének átlagos költsége.

5.15. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás, helyreállítás általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti új állapotban való újra beszerzé- sének költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridôponti új állapot- ban való újrabeszerzésének költségét téríti.

5.16. A biztosító a javítás, helyreállítás költségeit, csak abban az esetben téríti az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történô visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újrabeszerzése során felmerült.

5.17. Ha a károsodottal azonos mûszaki paraméterekkel, a hazai keres- kedelemben a kár bekövetkezésének idôpontjában már nem kapható egyenértékû vagyontárgy, akkor a biztosító úgy határozza meg a károsodott vagyontárgy elméleti új értékét, hogy a kár idôpontjában forgalmazott ha- sonló mûszaki tulajdonságokkal rendelkezô vagyontárgy beszerzési értékébôl levonja a mûszaki különbségek becsült értékét.

5.18. A biztosító káridôponti avult értéken téríti meg a kár idôpontjában

a) 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok,

b) a kockázatviselés helyén folytatott keresôtevékenység eszközeinek újra-be- szerzésének költségeit, valamint

c) azoknak a vagyontárgyaknak a kárait, amelyek nem a biztosított személy tulajdonát képezik, de bérlet, kölcsön, felelôs ôrzés címén a biztosított va- gyonmegóvási érdekkörébe tartoznak.

A biztosító az avultság mértékét az 1. számú mellékletben foglaltak szerint szá- mítja.

A biztosító a vagyontárgyat 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak tekinti kü- lönösen, ha az az eredetivel megegyezô alkatrész kereskedelmi hiánya, vagy technológiai váltás miatt javítással nem állítható helyre.

A biztosító a 85%-osnál nagyobb elhasználtságú vagyontárgyaknál a helyre- állítás költségeit, de maximum a káridôponti avult értéket téríti meg.

5.19. A biztosító szolgáltatása Xxxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxx általános feltétele 7. pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan nem terjed ki

– a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyûjteményhez tartozó egyes dara- bok károsodása esetén a részbeni károsodás miatt a nem károsodott rész értékcsökkenésére, továbbá az úgynevezett elôszereteti értékre, valamint

– az elmaradt haszonra.

5.20. A biztosító a szolgáltatás összegébôl levonja a felhasználható marad- ványok értékét.

5.21. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.

5.22. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.

5.23. A biztosító a kockázatviselési hely 1 000 m-es körzetében becsapódó villám által a mágneses térerôsség változással összefüggésben keletkezô indukciós túlfeszültségi kárt a háztartási ingóság vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási összeg 10%-ának erejéig és csak abban az esetben téríti meg, ha meteorológiai bizonyítékkal lehet alátámasztani, hogy villámcsapás volt a túl- feszültség legvalószínûbb oka.

5.24. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követô 15 nap- tári napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidôt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

5.25. Önrészesedés

A biztosítási szerzôdés létrejöhet önrésszel vagy önrész nélkül. Amennyiben a biztosítási szerzôdés önrész nélkül jön létre a szerzôdésben meghatározott biz- tosítási események miatt bekövetkezett károk térítésekor a biztosító önrészese- dést nem von le.

Amennyiben a biztosítási szerzôdés önrésszel jön létre, a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek káreseményenként nem érik el az önrésze- sedés összegét. Az önrészt meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül.

A szerzôdô választása szerint az önrészesedés mértéke a biztosított vagyontár- gyak (ingóságok) kár bekövetkeztének idôpontjában érvényes összbiztosítási

összegének 0,5 vagy 2 ezreléke.

5.26. Költségek térítése

5.26.1. A kárenyhítés, romeltakarítás költségei

A biztosító megtéríti a biztosított összegen belül a biztosítási összeg 20%-ának erejéig a biztosított vagyontárgy(ak) károsodásával kapcsolatos és indokolt, egyszeri

– oltás, mentés

– rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás,

– takarítás, mosatás,

– kárenyhítés költségeit.

Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányosan téríti meg.

5.26.2. Bankkártya újra beszerzési költsége

A biztosító megtéríti a Magyarország területén felügyeleti hatóság engedé- lyével mûködô banknál vezetett, a biztosított(ak) saját lakossági forint- vagy deviza számlájához tartozó bankkártya

– az általános biztosítási feltételekben,

– ha a biztosítási szerzôdés földrengésbiztosítással jött létre, akkor a kiegészítô földrengésbiztosítás feltételeiben,

– ha a biztosítási szerzôdés kiegészítô betöréses lopás és kiegészítô rongálás biztosítással jött létre, akkor a kiegészítô betöréses lopás és rongálás feltét- eleiben meghatározott biztosítási esemény miatti – letiltási és újrabeszerzési igazolt költségeit legfeljebb 20 000 Ft összeghatárig.

A biztosítási fedezet a Tulipán Otthonbiztosítás általános feltétele 7. pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan nem terjed ki az elveszett vagy eltulajdonított bankkártyával való pénzfelvétel, vagy vásárlás miatt bekövetkezett veszteség- re.

Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányosan téríti meg.

6.) Külön díj ellenében biztosítható különleges kockázat

6.1. Készpénz

A biztosító kockázatviselése az általános biztosítási feltételekben felsorolt bizto- sítási események vonatkozásában – külön díj ellenében – kiterjed a készpénzt ért károkra a fedezet igazoló dokumentumban feltüntetett összeghatárig, amely egyben a szolgáltatás felsô határa. A biztosító kockázatviselése kiterjed a kiegészítô földrengésbiztosítás, és a kiegészítô betöréses lopás, rablás biz- tosítási feltételek biztosítási eseményeinek vonatkozásában is, amennyiben a kiegészítô biztosítás a biztosítási szerzôdésen belül megkötésre került.

A biztosító kockázatviselése készpénzre csak abban az esetben terjed ki, ha a kár bekövetkezésének idôpontjában a készpénz értéktárolóban van elhe- lyezve.

Jelen feltételek szempontjából készpénz alatt a forint, illetve a Magyar Nemze- ti Bank által jegyzett devizából származtatott valuta értendô.

A valutát ért károk esetén a biztosító a Magyar Nemzeti Bank által közölt káridôponti hivatalos deviza-árfolyamon térít.

7.) Az ingóságbiztosítással kapcsolatos egyéb rendel- kezések

7.1. Az értékôrzô és a kiemelt Ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak közül az 500 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyakra a biztosító kocká- zatviselése kizárólag abban az esetben terjed ki, ha a szerzôdés létrejöttekor – vagy módosítás esetén a módosítás hatályba lépésekor – a szerzôdô számlá- val, a vagyontárgy értékét hitelesen bizonyító egyéb dokumentummal, vagy képesítéssel rendelkezô hivatalos értékbecslô által készített szakvéleménnyel igazolni tudja a vagyontárgy értékét.

8.) Egyéb rendelkezések

A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben a Tulipán Otthonbiz- tosítás általános feltételekben foglaltak az irányadóak.

KIEGÉSZÍTÔ ÜVEGBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI

1.) Alap üvegbiztosítás

1.1. Az épület- vagy bérleménybiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítô alap üvegbiztosítás alapján a szerzôdésben meghatározott díj ellenében a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy üvegtáblánként 3 négyzetméter felületig, megtéríti az alapbiztosításban biztosított épületek szer- kezetileg beépített üvegezésében balesetszerûen bekövetkezett törés- vagy repedéskárokat az alábbiak szerint.

1.2. A biztosító Tulipán Otthonbiztosítás általános feltétele 7. pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan nem viseli a kockázatot különösen az üvegbôl ké- szült elôtetôkre; üvegházakra; télikertekre; napkollektorok üvegezésére; üveg- födémekre; meleg- és hidegágyakra; a festett, homokfúvott, savval maratott, csiszolt és ólombetétes üvegekre; gázzal töltött, hôszigetelô üvegekre; golyó- álló üvegekre; pinceablakokra; kirakatokra; kirakatszekrényekre; tükörfelületek- re; üvegkerámia fôzôlapra; név- és cégtáblákra; az üvegtáblából, copolit üvegbôl készült térelhatároló szerkezetekre; a hajlított üvegekre; a bútorüve- gekre; az üvegbútorokra; törésvédô fóliákra; valamint az építés, felújítás alatti épületek üvegezésére.

1.3. A jelen kiegészítô üvegbiztosítás alapján a biztosító a Tulipán Otthonbizto- sítás általános feltétele 7. pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan nem fedezi az üvegtáblát rögzítô tartószerkezet javítási költségeit.

12

2.) Extra üvegbiztosítás

2.1. Az épület- vagy bérleménybiztosításhoz (a továbbiakban alapbiztosítás) kötött kiegészítô Extra üvegbiztosítás alapján a szerzôdésben meghatározott díj ellenében a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy megtéríti:

– üvegtáblánként 6 négyzetméter felületig, az alapbiztosításban biztosított épületek 3 négyzetméter felületet meghaladó – szerkezetileg beépített

– üvegezésében,

– az üvegkerámia fôzôlapokban,

– a pinceablakokban,

– a névtáblákban,

– négyzetméter felületig az üvegtéglából, copolit üvegbôl készült térelhatá- roló szerkezetekben,

– üvegtáblánként 6 négyzetméter felületig a télikertek üvegezésében,

– az akváriumok, terráriumok üvegezésében,

– a tükörfelületekben,

– a bútorok üvegezésében,

– valamint az alapbiztosításban biztosított épületek szerkezetileg beépített hajlított, festett, homokfúvott, savval maratott, csiszolt, ólombetétes, gázzal töltött, golyóálló és törésvédô fóliával ellátott üvegezésében balesetszerûen bekövetkezett törés- vagy repedéskárokat az alábbiak szerint.

2.2. A biztosító a Tulipán Otthonbiztosítás általános feltétele 7. pontjában foglalt kizárásokat meghaladóan nem viseli a kockázatot különösen az üvegtetôkre, üvegházakra, napkollektorok üvegezésére, üvegfödémekre, meleg- és hi- degágyakra, kirakatokra, kirakatszekrényekre, cégtáblákra, csillárokra, üveg bútorokra, valamint az építés, felújítás alatti épületek üvegezésére.

2.3. A biztosított összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett kártérítési összeggel csökken. A biztosító kockázatviselése biztosítási idôszakonként (évenként) leg- feljebb 100 000 Ft-ig terjed.

2.4. Az Extra üvegbiztosítás érvényességének elôfeltétele a teljeskörû épület- és ingóságbiztosítás megléte és érvényessége.

3.) Egyéb rendelkezések

3.1. Üvegtörési károknál a biztosító önrészesedést nem alkalmaz.

3.2. A kiegészítô üvegbiztosítások díja, valamint Extra üvegbiztosítás esetén a biztosító térítésének felsô határa, az alapbiztosítás indexálásával egyidejûleg, azzal arányos mértékben változik.

3.3. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítô biztosítá- sok is megszûnnek.

3.4. Jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben a Tulipán Otthon- biztosítás általános feltételei, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadó- ak.

KIEGÉSZÍTÔ FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI

1.) Kiegészítô épülethasználói felelôsségbiztosítás

1.1. Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítô épülethasználói felelôsségbiztosítás alapján a szerzôdésben meghatározott díj ellenében a biztosító az alábbiak szerint megtéríti azokat a szerzôdésen kívüli, e szerzôdés hatálya alatt Magyarország területén okozott károkat,valamint személyiségi jogsértés elkövetése miatt fizetendô sérelemdí- jat amelyekért a biztosított, mint

– a fedezet igazoló dokumentumon megjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek tulajdonosa, bérlôje, használója, vagy ezek építtetôje, felújítója,

– a fedezet igazoló dokumentumon megjelölt épületben háztartási céllal gázpalackot, gáztartályt használó e minôségben a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

1.2. A biztosító, a fedezet igazoló dokumentumon megjelölt biztosítási ösz- szegen belül a biztosítási összeg 10%-ának erejéig téríti meg a biztosított jogi képviseleti költségeit, az egyéb eljárási költségeket és a biztosítottat terhelô kamatokat.

1.3.Megtéríti a biztosító a szövetkezeti, vagy közös tulajdonban álló társashá- zaknál azokat a károkat is, amelyeket tûz, robbanás vagy vezetékbôl és azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz idézett elô, amelyek miatt

– a lakásszövetkezeti tagok, vagy a tulajdonostársak a biztosított ellen,

– a lakószövetkezet vagy a társasházközösség a biztosított ellen, illetôleg

– az egyes tulajdonosok a lakószövetkezet, vagy a társasházközösség ellen érvényesítenek igényt.

1.4. Megtéríti a biztosító a tûz, robbanás, vagy vezetékekbôl és azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz által okozott azon károkat is, amelyek miatt a bérbeadó – a Polgári Törvénykönyv 6:333. § (1) bek. szerinti rendeltetéselle- nes vagy szerzôdésellenes használat alapján ¬ igényt érvényesít a biztosított bérlôvel szemben.

0.0.Xx Arany Globusz Atlasz Otthon biztosítás általános feltételek 7.pont- jában foglalt kizárásokat meghaladóan Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat,és sérelemdíjakat, amelyeket

– a biztosítottak a jelen feltételekben meghatározott szándékos vagy súlyo- san gondatlan magatartással, vagy mulasztással okoztak,

– a biztosítottak keresôfoglalkozás, vagy iparszerû tevékenység végzése so- rán okoztak,

– a biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak.

1.6. A közös tulajdonosi minôségben okozott – a tulajdonosokat terhelô

– felelôsségi károkat a biztosítot(tak) tulajdoni hányadának arányában téríti a biztosító. A lakásszövetkezetet terhelô felelôsségi károkat a biztosítónál biztosí- tott lakás és a szövetkezet összes lakása arányában téríti a biztosító.

1.7. A biztosítási összeg

A biztosító a károkat az 1.2. pontban írtak figyelembe vételével biztosítási évenként, a szerzôdô által választott és a fedezet igazoló dokumentumon feltüntetett biztosítási összegig, mint kórtérítési felsô határig téríti meg.

1.8 A biztosítási összeg indexálása

A kiegészítô épülethasználói felelôsségbiztosítás díja az alapbiztosítások inde- xálásával egyidejûleg változik az alábbiak szerint:

A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelôzôen közzétett, az elôzô évre vonatkoztatott fogyasztói árindex, valamint a lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.

1.9. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítô épülethasználói felelôsségbiztosítás alapján megtérülô károk esetén nem alkalmaz önrészesedést

1.10. Súlyosan gondatlan magatartások

Jelen feltételek alkalmazásában súlyos gondatlanságnak minôsül az, ha a károkozás

a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt;

b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt; c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be,

mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelôzés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlôdésének veszélyére írásban is fi- gyelmeztette.

1.11. A biztosított bejelentési kötelezettsége

A biztosított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a jelen feltételekben meghatározott tevékenységével vagy minôségével kapcsolatban kárigényt közölnek (érvényesítenek), vagy ha olyan körülményrôl szerez tudomást, amely a jövôben ilyen kárigény vele szembeni érvényesítésére adhat alapot.

1.12. Egyéb rendelkezések

1.12.1. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyi- ban követelheti, hogy a biztosító az ô kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.

1.12.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gondoskodott, vagy ezekrôl lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, a képviselettel felmerülô költségek ilyen esetben a biztosítót terhelik.

1.12.3. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánva- lóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

1.12.4. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítô bizto- sítás is megszûnik.

1.12.5. A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítások feltételei az irányadók.

2.) Kiegészítô általános felelôsségbiztosítás

2.1. Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz, illetve ingóság-biztosí¬táshoz (továbbiakban: alapbiztosítások) kötött kiegészítô általános felelôsségbiztosítás alapján a szerzôdésben meghatározott díj ellenében, a biztosító az alábbiak szerint megtéríti azokat a szerzôdésen kívüli, e szerzôdés hatálya alatt Magyar- ország területén okozott károkat,valamint személyiségi jogsértés elkövetése miatt fizetendô sérelemdíjat amelyekért a biztosított, mint, amelyekért a biz- tosított, mint

– a fedezet igazoló dokumentumon megjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek tulajdonosa, bérlôje, használója, vagy ezek építtetôje, felújítója,

– a fedezet igazoló dokumentumon megjelölt épületben háztartási céllal rendeltetésszerûen gázpalackot, gáztartályt használó,

– engedélyezett önvédelmi eszköz, lôfegyver használója,

– háziállattartó, (Xxxxx feltételek alapján háziállatnak minôsülnek különösen a ló, a szarvasmarha, a sertés-félék, a baromfi-félék, a szamár, az öszvér, a kecske, a juh, a kutya, a macska, a házi nyúl. Jelen feltételek alapján nem minôsül háziállatnak az az állat, amely Magyar¬országon nem ôshonos

– de más országokban háziállatként tartják – így különösen a strucc, az elefánt stb.)

– díszállattartó (Jelen feltételek alapján díszállatnak minôsülnek különösen a papagájok és egyéb díszmadarak. a tengeri malac, a hörcsög-, egér- és patkányfélék, a teknôsök. az 1 kg-os súlyt meg nem haladó akváriumi ha- lak, a kedvtelésbôl tartott nyúlfélék, stb. Jelen feltételek alapján nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a kígyófélék, krokodilok, aligátorok, mérges pókok és egyéb rovarok, skorpiók, majmok, az 1 kg-os súlyt meghaladó halak által okozott károkra.)

– kerékpár, illetve jármûnek nem minôsülô közlekedési és szállítóeszköz hasz- nálója,

– emberi erôvel hajtott rokkantjármû használója,

– közúti balesetet elôidézô gyalogos,

13

– szervezett kereteken kívüli, nem hivatásos hobbi-, sporttevékenységet végzô, e minôségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel

,vagy sérelemdíj fizetési kötelezettséggel tartozik. Nem nyújt biztosítási fe- dezetet a jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás a szándékosan, valamint a jelen feltételekben meghatározott súlyos gondatlansággal okozott károkra és sérelemdíjakra.

2.2. A biztosító, a fedezet igazoló dokumentumban megjelölt biztosítási ösz- szegen belül a biztosítási összeg 10%-ának erejéig téríti meg a háziállattartói, illetve díszállattartói minôségben okozott károkat.

2.3. A biztosító, a fedezet igazoló dokumentumon megjelölt biztosítási ösz- szegen belül a biztosítási összeg 10%-ának erejéig téríti meg a biztosított jogi képviseleti költségeit, az egyéb eljárási költségeket és a biztosítottat terhelô kamatokat.

2. 4. Megtéríti a biztosító a szövetkezeti, vagy közös tulajdonban álló társas- házaknál azokat a károkat is, amelyeket tûz, robbanás, vagy vezetékekbôl és azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gáz idézett elô, és amelyek miatt

– a lakásszövetkezeti tagok vagy a tulajdonostársak a biztosított ellen, – a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség a biztosított ellen, illetô¬leg

– az egyes tulajdonosok a lakásszövetkezet vagy társasházközösség ellen ér- vényesítenek igényt.

2.5 Megtéríti a biztosító a tûz, robbanás, vagy vezetékekbôl és azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz által okozott azon károkat is, amelyek miatt a bérbeadó – a Polgári Törvénykönyv 6:333. § (1) bek. szerinti rendeltetéselle- nes vagy szerzôdésellenes használat alapján ¬ igényt érvényesít a biztosított bérlôvel szemben.

2.6. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, és sérelemdíjakat, amelyeket

– a biztosítottak a jelen feltételekben meghatározott szándékos vagy súlyo- san gondatlan magatartással, vagy mulasztással okoztak,

– a biztosítottak keresôfoglalkozás, vagy iparszerû tevékenység végzése so- rán okoztak,

– a biztosítottak motoros jármû üzemben tartójaként okoztak,

– a biztosítottak egymásnak vagy hozzátartozóiknak okoztak,

– a biztosítottak háziállatai növényi kultúrákban okoztak,

– a biztosítottak olyan fajtájú állatai okoztak, amelyek tartását jogszabály, vagy az adott területen a helyi önkormányzat tiltja,

– a biztosítottak vízi*- és légijármû, illetve gépi meghajtású sporteszközök – ideértve a gépi meghajtású vízi sporteszközöket is – használatával okoztak,

– a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak.

2.5.1.Xxxxx feltétel alapján súlyos gondatlanságnak minôsül az, ha a károkozás a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása

alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt.

b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt. c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért követke¬zett

be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelôzés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlôdésének veszé¬lyére írásban is figyelmeztette.

*A jelen feltételek szempontjából vízi jármûnek minôsül a vitorlával, gépi be- rendezéssel vagy más módon meghajtott nagy- vagy kishajó, komp illetve csónak.

2.7. A közös tulajdonosi minôségben okozott a tulajdonosokat terhelô felelôsségi károkat a biztosítottak) tulajdoni hányadának arányában téríti a biz- tosító. A lakásszövetkezetet terhelô felelôsségi károkat a biztosítónál biztosított lakás és a szövetkezet összes lakása arányában téríti a biztosító,

2.8. A biztosítási összeg

A biztosító a károkat – az 2.2 és 2.3 pontban írtak figyelembe vételével – biz- tosítási évenként a szerzôdô által választott és a fedezet igazoló dokumentu- mon feltüntetett biztosítási összegig, mint kártérítési felsô határig téríti meg.

2.9. A biztosítási összeg indexálása A biztosítási összeg indexálása

A kiegészítô általános felelôsségbiztosítás díja az alapbiztosítások indexálásá- val egyidejûleg változik az alábbiak szerint:

A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelôzôen közzétett, az elôzô évre vonatkoztatott fogyasztói árindex, valamint a lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.

2.10. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítô általános felelôsségbiztosítás alapján megtérülô károk esetén nem alkalmaz önrészesedést.

2.11. Súlyosan gondatlan magatartások

Jelen feltételek alkalmazásában súlyos gondatlanságnak minôsül az, ha a károkozás

a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt;

b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt; c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be,

mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelôzés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlôdésének veszélyére írásban is fi- gyelmeztette.

2.12. A biztosított bejelentési kötelezettsége

A biztosított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a jelen feltételekben meghatározott tevékenységével vagy minôségével kapcsolatban kárigényt közölnek (érvényesítenek), vagy ha olyan körülményrôl szerez tudomást, amely a jövôben ilyen kárigény vele szembeni érvényesítésére adhat alapot.

2.13. Egyéb rendelkezések

2.13.1. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyi- ban követelheti, hogy a biztosító az ô kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.

2.13.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gondoskodott, vagy ezekrôl lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, a képviselettel felmerülô költségek ilyen esetben a biztosítót terhelik.

2.13.3. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánva- lóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

2.13.4. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítô bizto- sítás is megszûnik.

2.13.5. A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben a Tulipán Otthonbiztosítás általános feltételei, valamint az alapbiztosítások feltételei az irányadók.

KIEGÉSZÍTÔ FÖLDRENGÉSBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

1. Az épület vagy bérleménybiztosításhoz, illetve ingóságbiztosításhoz (a to- vábbiakban: alapbiztosítások) kötött kiegészítô földrengésbiztosítás alapján a szerzôdésben meghatározott díj ellenében, a biztosító megtéríti az alap- biztosítási összegek mértékéig azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén, az MSK-64 skála ötös fokozatát elérô földrengés okoz az alapbiztosítá- sokban biztosított vagyontárgyakban.

2. A kiegészítô földrengésbiztosítás díja az alapbiztosítások indexálásával egyidejûleg változik az alábbiak szerint:

– az épület- vagy bérleménybiztosításhoz kötött kiegészítô földrengésbiztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hiva- tal által az indexálás alkalmazását megelôzôen közzétett, az elôzô évre vonatkoztatott lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.

– az ingóságbiztosításhoz kötött kiegészítô földrengésbiztosítás esetén a bizto- sítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az in- dexálás alkalmazását megelôzôen közzétett, az elôzô évre vonatkoztatott fogyasztói árindex.

3. Az alapbiztosítás megszûnésévei egyidejûleg a jelen kiegészítô biztosítás is megszûnik.

4. A biztosítási eseményre a biztosító a szerzôdés megkötését követô naptól számított 30 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

5. A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben a Tulipán Otthon- biztosítás általános feltételei, valamint az alapbiztosítások feltételei az irány- adóak.

KIEGÉSZÍTÔ MEZÔGAZDASÁGI KISTERMELÔÍ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

1.) Kiegészítô mezôgazdasági biztosítás

Az ingóságbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítô mezôgazdasági biztosítás alapján, a biztosítási szerzôdésben megállapított díj ellenében, a biztosító megtéríti a jelen kiegészítô biztosítás keretében bizto- sított vagyontárgyakban,

– az általános biztosítási feltételekben,

– ha a biztosítási szerzôdés kiegészítô földrengésbiztosítással jött létre, akkor a kiegészítô földrengésbiztosítás feltételeiben,

– ha a biztosítási szerzôdés kiegészítô betöréses lopás, rongálás biztosítással jött létre, akkor a kiegészítô betöréses lopás, rongálás feltételeiben meg- határozott biztosítási eseményekbôl keletkezett károkat az alábbi feltételek szerint.

2.) A biztosítható vagyontárgyak

1. vagyoncsoport: a kockázatviselés helyén tárolt, a mezôgazdasági kister- meléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet.

2. vagyoncsoport: a kockázatviselés helyén, kedvtelésbôl tartott állatállomány, valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállomány.

3. vagyoncsoport:

– a mezôgazdasági kistermeléshez, valamint a kertápoláshoz kapcsolódó nem motoros meghajtású gépek, munkaeszközök, felszerelési és berende- zési tárgyak,

– motoros fûnyíró, motoros permetezôgép és közúti közlekedésre alkalmatlan motoros kapálógép.

3.) A biztosítási összeg

3.1. Az 1, 2, 3 vagyoncsoportok biztosítási összegét a szerzôdô határozza meg, azonban a biztosítási összegek a szerzôdés megkötésekor, vagyoncsoporton-

14

ként nem haladhatják meg az 500 000 Ft-ot, illetve szerzôdésmódosításkor nem haladhatják meg a módosításkori indexált felsô határösszeget.

3.2. A biztosítási összeg indexálása

A kiegészítô mezôgazdasági kistermelôi biztosítás vagyoncsoportjaihoz tartozó biztosítási összegek és díjak, az alapbiztosítás indexálásával egyidejûleg, azzal arányos mértékben, az alapbiztosításban leírtaknak megfelelôen változnak.

4.) A biztosítási szolgáltatások

4.1. A vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összegen belül a bizto- sító a károkat az alapbiztosítás feltételei alapján, az alábbi módon téríti meg:

– a kockázatviselés helyén tárolt, a mezôgazdasági kistermeléssel kapcsola- tos termés, termény és egyéb készlet károsodása esetén a térítés alapja az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár,

– a kockázatviselés helyén, a kedvtelésbôl tartott állatállomány, valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállomány elhullása ese- tén a térítés alapja az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár; kényszervágás esetén az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár és a megtérülés különbözete,

– a mezôgazdasági kistermeléshez kapcsolódó, nem motoros meghajtású gépek, munkaeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak károsodása esetén a kártérítés az ingóságbiztosítási feltételek 5. pontja alapján törté- nik.

4.2. A biztosító a Xxxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxx általános feltétele 7. pontjában fog- lalt kizárásokat meghaladóan nem téríti meg a vihar és jégverés biztosítási esemény kapcsán a szabadban tartott terményekben, termésben, valamint a meleg- és hidegágyakban keletkezett károkat.

4.3. A biztosító nem téríti meg az idegen jármûvel történô ütközés biztosítási esemény kapcsán

– a kockázatviselés helyén, kedvtelésbôl tartott állatállományban,

– valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállomány- ban a kockázatviselés helyén kívül keletkezett károkat.

4.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége földrengés biztosítási esemény- re csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerzôdés kiegészítô földrengésbiztosítással jött létre.

4.5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége betöréses lopás, rongálás biztosí- tási eseményekre csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerzôdés kiegészítô betöréses lopás, rongálás biztosítással jött létre.

5.) Egyéb rendelkezések

5.1. A kedvtelésbôl tartott állatállományban, valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállományban keletkezett károk esetén, a biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani az állatorvosi igazolást.

5.2. Az alapbiztosítás megszûnésévei egyidejûleg a jelen kiegészítô biztosítás is megszûnik.

5.3. A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben a Tulipán Ott- honbiztosítás általános feltételei, valamint az alapbiztosítás feltételei az irány- adóak.

KIEGÉSZÍTÔ BETÖRÉSES LOPÁS, RONGÁLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

1.) Xxxxxxxxxx betöréses lopás, rongálás biztosítás

Az ingóságbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítô betö- réses lopás, rongálás biztosítás alapján a biztosítási szerzôdésben meghatá- rozott díj megfizetése ellenében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen kiegészítô feltételekben meghatározott biztosítási események bekövet- kezte esetén kártérítést nyújt az alábbi feltételek szerint.

2.) A biztosítási események

2.1 Betöréses lopás

2.1.1. Xxxxx feltételek szempontjából betöréses lopásnak minôsül az a lo- pás, amikor a tettes úgy követi el a cselekményét, hogy a biztosított vagyon- tárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe

a.) erôszakos módon, dolog elleni erôszakkal (nyílászárók be– vagy feltöré- sével, fal, födém vagy tetôszerkezet kibontásával illetve ezekhez hasonló módon), vagy

b.) a zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával, de kimutatható nyomot hagyva, vagy

c.) a helyiség – jelen feltételek 2.2. pontja szerinti – rablás, vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával jogtalanul hatolt be.

2.1.2. A jelen feltételek alapján nem minôsül biztosítási eseménynek

– ha a lopást a helyiség elvesztett, vagy bárki által hozzáférhetô helyen meg- talált, saját kulcsának, vagy a saját kulcsról készített másolat felhasználásá- val követik el,

– ha a lezárt helyiségbôl behatolási nyom nélkül tûntek el a biztosított vagyon- tárgyak, kivéve a rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcs esetét,

– ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelybôl a biztosí- tott vagyontárgyakat eltulajdonították nem felelt meg minimálisan az – 1. számú táblázatban feltüntetett – 1. védelmi szint követelményeinek (pl. a lopás nyitva hagyott, nem bezárt nyílászárón keresztül valósul meg),

– ha az értéktárolóból történô lopást az értéktároló elvesztett, vagy bárki által hozzáférhetô helyen megtalált, saját kulcsának, vagy a saját kulcsról készült

másolat felhasználásával követik el.

2.1.3. A jelen feltételek alapján, az értéktárolóban elhelyezett biztosított va- gyontárgyak esetében betöréses lopás biztosítási eseménynek minôsül az a lopás, amikor a tettes az értéktárolót tartalmazó helyiségbe a 2.1.1. a., b., c., pontokban foglalt módon jutott be, és a szabályosan lezárt és rögzített értéktárolót:

– eltulajdonította,

– erôszakos módon, dolog elleni erôszakkal vagy a zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával, de kimutatható nyomot hagyva feltörte,

– az értéktárolót – jelen szabályzat 2.2. pontja szerinti – rablás, vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával nyitotta ki.

A jelen feltételek alapján értéktárolónak minôsül a Magyar Biztosítók Szövetsé- ge ajánlásának megfelelô, az elôírásoknak megfelelôen, szabályosan rögzí- tett értéktároló (pl. páncélszekrény, faliszéf, egyéb a biztosító által elfogadott értéktároló).

A jelen feltételek alapján helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt önálló légterû, meghatáro- zott rendeltetésû részét tekintjük.

2.2. Rablás, kifosztás

Rablás biztosítási eseménynek minôsül, ha jogtalan eltulajdonítás végett a tet- tes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított személlyel szemben erôszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tettes az eltulajdonított vagyontárgy meg- tartása végett a biztosított személlyel szemben erôszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Kifosztás biztosítási eseménynek minôsül, ha jogtalan eltulajdonítás végett a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosítottat öntu- datlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

2.3. Rongálás

2.3.1. Jelen feltételek alapján biztosítási eseménynek minôsül a betöréses lo- pás, vagy annak kísérletével összefüggésben okozott rongálás. Betöréses lo- pás kísérletének minôsül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiséget betöréses lopás szándékával közelíti meg, és ezzel összefüg- gésben rongálja meg a biztosított vagyontárgyakat.

2.3.2. Jelen feltételek alapján biztosítási esemény a betöréses lopás, vagy annak kísérletével összefüggésben okozott – az épület felszerelési tárgyakat és tartozékokat ért – rongálás is, amennyiben a biztosítási szerzôdésben az épület vagy bérlemény biztosított vagyontárgy.

2.3.3. A jelen feltételek alapján nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a rongálás nem betöréses lopás, illetve annak kísérletével összefüggésben kö- vetkezett be.

2.4. Besurranás

Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon, hogy az elkövetô

– nyitva hagyott nyílászárón keresztül vagy

– a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal,

jut be a biztosított lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartózkodnak.

A biztosító évente egy alkalommal téríti meg a besurranás káreseményt. A káresemény igazolásához rendôrségi jegyzôkönyv szükséges. Kártérítés felsô határa: 50.000.- Ft/kár/év

3.) A biztosító szolgáltatása

3.1. A biztosító a betöréses lopás károkat a kár idôpontjában ténylegesen fennálló, az 1. számú táblázatban feltüntetett védelmi szintnek megfelelô tel- jes határösszegig, de maximum a biztosítási összegig téríti meg.

3.1.1. A vagyonvédelmi színvonal (védelmi szint) meghatározásánál nem vehetô figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének idôpontjában nincs meg, nincs üzembe helyezve, illetve nem mûködött.

3.1.2. A biztosító a bekövetkezett kár idôpontjában a védelmi szintet a xxxx- xxxxx helyére vonatkoztatva vizsgálja.

3.2. Betöréses lopás biztosítási esemény tekintetében a biztosító kockázatvise- lése nem terjed ki az építés, felújítás, átalakítás elôtt, vagy alatt álló, a kockázat- viselés helyén lévô épületekben elhelyezett technológiai szükségszerûségbôl betárolt, beépítésre váró építô-, segéd– és kiegészítô anyagokra, illetve a tár- sasházi, szövetkezeti lakáshoz, bérleményhez tartozó közös tulajdonú helyisé- gekben tárolt vagyontárgyakra.

3.3. Rongálás biztosítási esemény tekintetében a biztosító szolgáltatásának felsô határa a háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak biztosítási összegének 10%-a.

3.4. A biztosító szolgáltatása a nem állandó jelleggel lakott épületek eseté- ben

3.4.1. A biztosító a nem állandó jelleggel lakott (a biztosított személy által nem állandó lakás célra használt) épületben keletkezett betöréses lopás károkat külön díj ellenében az 1. számú táblázatban foglalt felsô határösszegig téríti meg.

3.4.2. Jelen feltételek szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek a nem állandó jelleggel lakott épület vonatkozásában elkövetett olyan rongá- lás, amely az épület-felszerelési tárgyakat és tartozékokat éri.

3.4.3. A biztosító kockázatviselése szempontjából állandó jelleggel lakott az az Országos Építésügyi Szabályzat, illetve Országos Településrendezési és Építési követelmények besorolása alapján, lakó– vagy vegyes területen lévô objek- tum, amelyben a biztosított életvitelszerûen berendezkedett és ott tartózkodik.

3.4.4. Ha a felek másképp nem állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése a nem állandó jelleggel lakott épületek esetében, kizárólag a háztartási in- góságok körébe tartozó vagyontárgyakra terjed ki. Ha a felek másképp nem

15

állapodnak meg, jelen feltételek szempontjából a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az értékôrzô ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra, illetve az egyéb kiemelt értékû ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra.

3.5. Zárcsere költsége

A biztosító megtéríti a biztosítási szerzôdés idôtartama alatt egyszeri alkalom- mal a biztosított(ak) által az épület– vagy bérleménybiztosítás különös feltételei alapján létrejött biztosítási szerzôdésben biztosított épület(ek) kulcsainak elvesz- tése, vagy tôlük való eltulajdonítása esetén a kulcsokhoz tartozó zár cseréjének igazolt költségeit, legfeljebb 5 000 Ft mértékig, feltéve, ha az újként felszerelt zár a Magyar Biztosítók szövetsége által ajánlott biztonsági zárnak minôsül.

4.) Egyéb rendelkezések

4.1. Az alapbiztosítás megszûnésévei egyidejûleg a jelen kiegészítô biztosítás is megszûnik.

4.2. A biztosítási összeg indexálása

A kiegészítô betöréses lopás biztosítás díja, az alapbiztosítás díjának indexálá- sával egyidejûleg, azzal arányos mértékben, az alapbiztosításban leírtaknak megfelelôen változik.

4.3. A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben a Tulipán Ott- honbiztosítás általános feltételei, valamint az alapbiztosítás feltételei az irány- adóak

1. mechanikai védelmi kategória

Az 1. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei:

Falazatok, födémek, tetôszerkezetek

A falazatoknak, födémeknek vagy tetôszerkezeteknek alkalmasnak kell lenni arra, hogy az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben egyaránt meg- óvja a helyiséget a behatolástól és a betekintéstôl.

Xxxxxxx, ajtók

Az ablakoknak, ajtóknak alkalmasnak kell lenni arra, hogy az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben egyaránt megóvja a helyiséget a behatolástól és a betekintéstôl. Az ajtók zárását – a gyártó elôírásai szerint felszerelt – bizton- sági (zárbetétes) zárszerkezetnek, vagy a tartószerkezetével együtt minôsített és ennek megfelelôen felszerelt biztonsági lakatnak kell végezni.

(Biztonsági szerkezetnek minôsül a minimum 5 csapos hengerzár-betétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos biztonsági zárszerke- zet, a szám vagy betûjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minôsített lamellás

zár, valamint minden olyan zár, amely igazolhatóan a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.)

Nem teljesíti az 1. mechanikai védelmi kategória követelményét az a helyi- ség, amelynek határoló épületszerkezeti elemei (falazata, födémszerkezete vagy tetôszerkezete, nyílászárói) 40 mm-nél vékonyabb deszka, drótfonat, rácsszerkezet, 5 mm-nél vékonyabb könnyûfémlemez, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez, egyszeres 3 mm-es és ennél vékonyabb síküveg, mû– vagy szö- vetanyag.

2. mechanikai védelmi kategória

A 2. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Minimálisan az 1. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint:

Falazatok, födémek, tetôszerkezetek

A falazatok, födémek vagy tetôszerkezetek, padozatok szilárdságának leg- alább a 6 cm-es, hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyen- értékûnek kell lenni.

A hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek tekintendô különösen:

– a 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más, két- vagy többrétegû lemezbôl készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú,

– a könnyûszerkezetes elemekbôl készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hôszigetelô, tûzálló vagy a mechanikai ellenálló ké- pességet biztosító egyéb anyag található,

– a fából készült falszerkezet, amelynek vastagsága eléri a 20 cm-t.

Ablakok

Az ablakok ráccsal nem védett üvegezésének összességében minimum 6 mm vastagságúnak kell lenni.

Ajtók

A ajtók ráccsal nem védett üvegezésének összességében 6 mm vastagsá- gúnak kell lenni, beleértve az ajtókon lévô 20x20 cm-nél nagyobb kitekintô ablakok üvegezését is.

Az ajtószerkezeteknek reteszhúzás ellen védettnek kell lenni.

(Reteszhúzás elleni védelem eléréséhez a csúszó fajtájú vagy áthajtós reteszt (riglit), annak függôlegesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egy-egy furaton át facsavarral.) Az ajtók zárását törésvédetten szerelt biztonsági (zárbetétes) zárszerkezetnek, vagy a tartószerkezetével együtt a Magyar Biztosítók Szövet-

5.) Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a biztosító kártérítésének felsô határa

1. sz. számú táblázat	Állandó jelleggel lakott épületek						Nem állandó jelleggel lakott épületek
	Háztartási	Egyéb kiemelt	Értékőrző ingóságok körébe tartozó				Háztartási
	ingóságok	értékű ingóságok	vagyontárgyak (eFt)				ingóságok
	körébe tartozó vagyontárgyak	körébe tartozó vagyontárgyak					körébe tartozó vagyontárgyak
			1.2.; 1.3.; 1.4.; 1.5.	1.1., 1.2
	(eFt)	(eFt)	vagyoncsoport	vagyoncsoport			(eFt)
			Értéktároló nélkül	Értéktároló nélkül	Érték- tárolóban	Tárgyvédelem- mel ellátott értéktárolóban
1. védelmi szint	100	0	0	0	0	0	0
2. védelmi szint	1500	500	100	100	500	1000	200
3. védelmi szint	5000	1500	500	200	1000	2000	500
4. védelmi szint	10000	3000	1000	200	1000	2000	700
5. védelmi szint	15000	4000	3000	300	2000	4000	1000
6. védelmi szint	20000	5000	5000	300	5000	8000	3000
7. védelmi szint	30000	10000	10000	500	5000	8000	5000

Az értéktárolóban elhelyezett 1.1, 1.2 vagyoncsoport esetében a biztosító kockázatviselése 5 000 e Ft vagyonérték felett kizárólag abban az esetben áll fenn, ha az értéktároló elektronikai jelzőberendezéssel - a tárgyvédelem címszó alatt leírtaknak megfelelően - védett.

6.) A védelmi szintekhez tartozó követelmény rendszer

1. védelmi szint	1. mechanikai védelmi kategória
2. védelmi szint	2. mechanikai védelmi kategória
3. védelmi szint	3. mechanikai védelmi kategória, vagy 2. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória
4. védelmi szint	4. mechanikai védelmi kategória, vagy 3. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória
5. védelmi szint	5. mechanikai védelmi kategória, vagy 4. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória, vagy 3. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória
6. védelmi szint	5. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória, vagy 4. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória
7. védelmi szint	5. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória

16

xxxx által részleges mechanikai védelemre ajánlott biztonsági lakatnak kell végezni.

(Biztonsági zárszerkezetnek minôsül a minimum 5 csapos hengerzárbetétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos biztonsági zárszerke- zet, a szám vagy betûjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minôsített lamellás zár, valamint minden olyan zár, amely igazolhatóan a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.)

(Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külsô oldalon kívülrôl nem szerelhetôen legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.)

3. mechanikai védelmi kategória

A 3. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Minimálisan a 2. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint

Falazatok, födémek, tetôszerkezetek

A falazatok födémek, padozatok szilárdságának legalább a 15 cm-es, ha- gyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek kell lenni.

A hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek tekin- tendô különösen:

– a 6 cm vastagságú vasbeton fal,

– a könnyûszerkezetes elemekbôl készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hôszigetelô, tûzálló vagy a mechanikai ellenálló ké- pességet biztosító egyéb anyag található.

Ablakok

A járó, illetve megközelítési szinttôl maximum 3 m alsó párkánymagassággal rendelkezô, 30x30 cm-nél nagyobb területû ablakok ráccsal nem védett üve- gezésének összességében minimum 6 mm vastagságúnak,

– és az ablakoknak fix beépítésûnek, vagy

– kulccsal zárható zárószerkezettel ellátottnak (káridôpontban bezárt állapot- ban, a kulcs nem lehet a zárban), vagy

– kulccsal zárható redônnyel, spalettával szereltnek (káridôpontban bezárt állapotban) kell lenni.

Ajtók

Az ajtószerkezeteknek kiemelés ellen védettnek kell lenni.

A zárást 2 db törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minôsített biztonsági zár- nak, vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége által ajánlott 2 ponton záródó – tö- résvédetten szerelt biztonsági zárral ellátott – hevederzárnak kell végezni. (Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külsô oldalon kívülrôl nem szerelhetôen legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.)

– az ajtóknak minimum 3 diópánttal rögzítettnek kell lenni,

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá- solhatja,

– a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárjanak,

– az ajtólap és az ajtók záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli,

– bevésôzár esetén az ajtólap külsô oldala acéllemezzel megerôsített,

– fatok esetén a zárlemeznek megerôsített kivitelûnek (a zárak alsó illetve felsô síkjától 50 cm-rel túlnyúló szögacél) kell lenni.

4. mechanikai védelmi kategória

A 4. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Minimálisan a 3. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint

Falazatok, födémek, tetôszerkezetek

A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 25 cm-es, ha- gyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek kell lenni,

Ablakok

A 3 m-nél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhetô nyílászárókat minimum, 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérôjû kívülrôl nem szerelhetô köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékû más mechanikai szerkezettel kell vé- deni.

(A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel legalább 100 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez kell rög- zíteni.)

Mobil rácsok esetén a zárást 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani.

A rácsozat kiváltható a Magyar Biztosítók Szövetsége által a tokszerkezetével együtt ajánlott legalább B1-es fokozatú biztonsági üveggel. A 3 m és 6 m kö- zötti vagy a 3 m alatti, de 30x30 cm-nél kisebb ablakokra az alábbi védelem szükséges:

– a ráccsal nem védett üvegezésnek összességében minimum 6 mm vas- tagságúnak, és az ablakoknak fix beépítésûnek, vagy

– kulccsal zárható zárszerkezettel ellátottnak (káridôpontban bezárt állapot- ban, a kulcs nem lehet a zárban), vagy

– kulccsal zárható redônnyel, spalettával szereltnek (káridôpontban bezárt állapotban) kell lenni.

Ajtók

Az ajtólapnak megerôsített kivitelûnek (tömör fából vagy fémbôl készültnek), kiemelés ellen védettnek kell lenni, a tokszerkezet anyaga: acél. Az acéltok kiváltható fatok és biztonsági rácsszerkezet együttes alkalmazásával,

– a zárást 2 db törésvédettre szerelt és fúrásvédettre minôsített biztonsági zár- nak, vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége által ajánlott 2 ponton záródó

hevederzárnak kell végezni (törés ellen védett a hengerzár-betét, ha a külsô oldalon – kívülrôl nem szerelhetôen – legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszer- kezet síkjából),

– az ajtónak minimum 3 diópánttal rögzítettnek kell lenni.

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá- solhatja,

– a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárjanak,

– az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli,

– bevésôzár esetén az ajtólap külsô oldala acéllemezzel megerôsített,

– az ajtók tokszerkezeteit falazókörmökkel, vagy egyéb, a befeszítést meg- akadályozó módon a falazatba kell erôsíteni.

5. mechanikai védelmi kategória

Az 5. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Minimálisan a 4. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint

Falazatok, födémek, tetôszerkezetek

A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 38 cm-es, ha- gyományos kisméretû. téglafal szilárdságával egyenértékûnek kell lenni.

Ablakok

Az összes ablakot minimum 100x300 mm-es osztású, 12 mm átmérôjû, kívülrôl nem szerelhetô köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékû más mecha- nikai szerkezettel kell védeni,

(A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel legalább 150 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez kell rög- zíteni.)

Mobil rácsok esetén a zárást 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani.

A rácsozat kiváltható a Magyar Biztosítók Szövetsége által a tokszerkezetével együtt ajánlott legalább B1-es fokozatú biztonsági üveggel.

Ajtók

Az ajtónak a Magyar Biztosítók Szövetsége által ajánlott legalább 3 ponton záródó III. kategóriájú biztonsági ajtónak kell lenni, a Magyar Biztosítók Szövet- sége által ajánlott fúrás, letörés és finomnyitás ellen védett biztonsági zárral és zárbetéttel szerelve. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét minimálisan 60 HRC keménységû edzett acéllappal kell biztosítani.

1. elektronikai védelmi kategória

Az 1. elektronikai védelmi kategória teljesítésének követelményei:

A védelem alatt álló objektum (lakás, családi ház, melléképület stb,) határoló felületén található összes – 3 m-nél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhetô, 30 cm X 30 cm-nél nagyobb alapterületû – nyílászáró szerkezete nyitásérzékelôvel vagy akusztikus törésérzékelôvel védett, és a határoló felü- lethez kapcsolódó helyiségek térvédelemmel (elsôsorban mozgásérzékelô, de bármi egyéb berendezés, eszköz elfogadott, amely a mozgásérzékelô tulajdonságaival egyenértékû) ellátottak.

A helyi riasztás mellett az elektronikai jelzôrendszer, saját kivonuló szolgálattal rendelkezô távfelügyeleti rendszerhez is kapcsolt.

2. elektronikai védelmi kategória

A védelem alatt álló objektum esetében megvalósul

− a Teljeskörû elektronikai felületvédelem,

− a Teljeskörû elektronikai térvédelem,

− a Teljeskörû személyvédelem, valamint

− a Teljeskörû riasztásjelzés.

Teljeskörû az elektronikai felületvédelem,

ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban– felügyeli a védett objek- tum határoló felületén található összes nyílászáró szerkezetet, portált, valamint az 5. mechanikai védelmi kategória követelményeit ki nem elégítô falazato- kat, födémeket, padozatokat, jelzi az át– és behatolási kísérleteket.

Teljeskörû az elektronikai térvédelem,

ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum határoló felületéhez kapcsolódó helyiségek belsô terét, jelez mindennemû illetéktelen emberi mozgást.

Teljeskörû a személyvédelem,

ha az elektronikai jelzôrendszer folyamatosan biztosítja az összes veszélyezte- tett személy számára a támadásjelzés lehetôségét.

Teljeskörû a riasztásjelzés,

ha az elektronikai jelzôrendszer által kiadott riasztásjelzés a helyszíni riasztás mellett közvetlenül értesíti a távfelügyeletet, amely riasztja az objektum ôrzését, védelmét biztosító szolgálatot.

Az elektronikai védelemmel szemben támasztott követelmények (1. és 2. elektronikai védelmi kategória esetében)

A telepített rendszer rendelkezzen a következô okmányokkal:

– tervezôi nyilatkozat

– kivitelezôi nyilatkozat

– szabványossági nyilatkozat

– rendszerleírás, telepítési– és nyomvonal rajz

– kezelési utasítás

– oktatási jegyzôkönyv

17

A rendszerrel szemben támasztott követelmények

Az elektronikai jelzôrendszer minden részegysége rendelkezzen szabotázsvé- delemmel, melynek jelzései az érzékelôk riasztásjelzésétôl elkülönítve jussanak a központi egységbe. A szabotázsvédelemnek – az elektronikai jelzôrendszer élesítésétôl függetlenül – 24 órás, folyamatos üzemmódban kell mûködnie. Az elektronikai jelzôrendszer csak az érzékelôk nyugalmi állapotában élesíthetô. Ezt az állapotot a központi egység jelezze ki.

Egy jelzôvonalon több érzékelô is telepíthetô oly módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen.

A vezetékek toldása a falban lévô védôcsôben, vagy rejtett szerelés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsôvel védve is történhet.

Riasztásjelzés céljából a riasztásjelzés címszó alatt meghatározott szabotázs- védett dobozban felszerelt fény- és hangjelzô készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy ne lehessen egyszerû eszközökkel elérni ôket, és egy- mástól az épület adottságához igazodva a lehetô legtávolabb kerüljenek.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kó- doknak minimum négy számjegyûnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum 30 másodperc idô állhat rendelkezésre, Garázsok esetében a kezelésre maxi- mum 1 perc állhat rendelkezésre.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhelyezhetô, de ez esetben gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre.

A rendszer rendelkezzen minimum 4 önállóan programozható felhasználói kóddal, és a rendszer a felügyeleti központba történô bekapcsolás esetén a megkülönböztetett jelzéseket úgy továbbítsa, hogy beazonosítható legyen a támadás pontos helye.

A telepítéskor mindegyik jelzôvonalon EOL lezárást kell alkalmazni. Az ellenál- lásérték 40%-os megváltozásakor a központnak jelzést kell generálnia.

Riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezô hang-, fényjelzô és egy nem akkumulátoros hangjelzô készülékekkel történjen. A hangjelzôk hangereje legalább 100 decibel/m legyen.

A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén a központ minimum 48 órán keresztül mûködôképes legyen.

A központi egység, vagy kezelô jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a vé- delmi körökön külön-külön (min. 3 darab azonnali – riasztási -) és a szabotázs vonalon.

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (a felügye- let nélküli központok zónaállapotai illetéktelenek által ne legyenek változtat- hatók).

Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 200 esemény tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass adatait (pl.: zóna; kiiktatatás, üzembe helyezés ideje; kezelô(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, legalább 8 napig tárolni.

A központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szerviz üzemmódban nyitható kivitelû, szabotázsvédett, min. 1,2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – legyen.

A kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni.

Az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a to- vábbi részek maradjanak mûködôképesek.

A rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelôegységen jelezze.

Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali riasztási

– jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell.

A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

Az akkumulátor a hálózati energia ellátás zavara esetén automatikusan

és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben).

Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell.

A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védôcsôben kell vezetni.

Támadásjelzô rendszertelepítésnél rögzített eszközök felszerelése szükséges: Telepítésük úgy történjen, hogy jelzésük esetén egyenként is azonosíthatók le- gyenek (címazonosítás, jelzôhurok azonosítás).

A MABISZ által ajánlott eszközök alkalmazhatók.

Központi egységgel szemben támasztott követelmények

A központi egység a védett téren belül a tápegységgel és a másodlagos táplá- lást biztosító akkumulátorral lehetôleg közös egységet képezve kerüljön telepítés- re. Indokolt esetben a másodlagos táplálást biztosító akkumulátor a védett té- ren belül szabotázsvédett, 1,2 mm vastagságú lágyacélból, vagy azzal egyen- szilárdságú anyagból készült, amely különálló házban is elhelyezhetô. Ebben az esetben gondoskodni kell az összekötô kábel szabotázsvédelmérôl is!

Az elsôdleges tápellátás a 230 V, 50 Hz-es hálózatról történjen, Az elektroni- kai jelzôrendszer energiaellátását a központi egységen keresztül kell bizto- sítani. Az elsôdleges tápellátás kiesése esetén biztosítani kell az elektroni- kai jelzôrendszer autonóm másodlagos táplálását, védelmi fokozatának megfelelô idôtartamban.

A központi egység burkolata min. 1,2 mm-es lágyacélból vagy azzal egyen- szilárdságú anyagból készüljön.

A kezelôegység fény- és hangjelzés formájában jelezze az elektronikai jelzôrendszer élesítésének/hatástalanításának megtörténtét.

A központi egység hatástalanított üzemmódban is felügyelje és jelezze ki a jelzôrendszer érzékelôinek állapotát. Élesített üzemmódban az érzékelôkrôl érkezô Jelzések alapján adjon ki riasztásjelzést. A központi egység jelezze saját belsô rendszere meghibásodását.

A központi egység mûködése olyan legyen, hogy a rendszer kezelése az arra jogosult felhasználón kívül más személy részére ne legyen hozzáférhetô.

A központi egység programozására vonatkozó információknak rendelkezésre kell állni.

Felületvédelemmel szemben támasztott követelmények Nyílászárók védelme

A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülô eszközök már 1-2 cm-es mozgást is érzékeljenek.

Üvegfelületek védelme

A ragasztott érzékelôknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. A kettôs elven mûködô akusztikus érzékelôknek (üveghang + lökéshullám) az üvegtö- rést követô 1 másodpercen belül riasztásjelzést kell kiváltaniuk a központban. Az érzékelô kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevé- telével történjen. Az érzékelônek a teljes üvegfelületet védeni kell.

Falazatok védelme

A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelô eszközt, hogy az érzékenységi karaktertsztikája alapján az egész védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkezô esetben több érzékelô elhelyezése szükséges.

Térvédelem

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülô érzékelô eszközök az illetéktelen behatolást a lehetô legrövidebb idô alatt ér- zékeljék és jelezzék a központ felé.

Személyvédelem

A védett objektumban dolgozók biztonsága érdekében lehetôvé kell tenni a támadások rejtett jelzését. A támadásjelzô eszközök rögzített változatai csak védett helyen, szabotázsvédett kivitelben telepíthetôk és 24 órás üzemmód- ban mûködnek. A telepítés úgy történjen, hogy használatuk esetén egyenként is azonosíthatók legyenek (címazonosítás, jelzôhurok azonosítás). A felügyelet- hez szükséges beküldeni a kényszerített nyitást is.

Riasztásjelzés

Riasztásjelzés céljából szabotázsvédett dobozban felszerelt hang-, fényjelzô, ill. hangjelzô készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni ôket.

Minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendô.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó által kézzel (kóddal) lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a ri- asztást követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba.

A kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôsburkolatú, min. 1,2 mm-es lágyacél (vagy egyenértékû) burkolattal rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel.

Az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 200 lux fényerejû le- gyen.

Az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energia- forrás: elektromos hálózat, és akkumulátor biztosítsa egy helyen.

Távfelügyelettel szembeni követelmények

A biztonsági felügyeleti rendszerek gyûjtik, feldolgozzák, kijelzik, naplózzák és archiválják a védett objektumokban telepített elektronikus biztonsági rendsze- rek által kiadott riasztási, üzemviteli és állapot információkat (a továbbiakban biztonsági információkat).

A biztonsági távfelügyeleti rendszerek feladata a rendszerközponttól nagy tá- volságra található objektumok védelmét biztosító elektronikus biztonsági rend- szerek központosított felügyelete.

A biztonsági távfelügyeleti rendszer jellemzôi

Biztosított a biztonsági felügyeleti rendszer központi elemeinek szabotázsvédel- me.

A biztonsági felügyeleti rendszer központjában tárolt adatokhoz Illetéktelenek nem juthatnak hozzá.

A biztonsági felügyeleti rendszer minden elemét szervezetten és rendszeresen karbantartják.

A távfelügyeleti rendszer felé különösen továbbítása szükséges: AUX riasztás (tápegység túlterhelése)

Pánik riasztás Kényszerriasztás

Betörés (kerületi, belsô, tamper) AC veszteség, hiány

Alacsony akku töltés

Akku teszt, hangadó, relé hiba

Kommunikációs hibák (kommunikáció hiánya, felügyeleti visszajelzés hiánya) Érzékelô tamper

Nyitott-zárt állapot figyelése Távoli élesítés/letöltés

18

Távoli hozzáférés Kiiktatás, kiiktatott állapot

Periodikus teszt – naponta egyszer

Követelmények a biztonsági távfelügyeleti rendszerekkel szemben

Biztonsági információ továbbítása

A biztonsági információ (távfelügyeleti alkalmazásoknál biztonsági rend- szerenként legalább négyféle) átvitele dokumentáltan megtörténjen. Riasztásjelzések soron kívüli továbbítása.

Az információátvitel megszakadása esetén a riasztási információ helyszíni tá- rolása, majd az átvitel helyreállása után automatikus letöltése.

A riasztásjelzés maximális átviteli ideje a távfelügyeleti rendszereknél: 4 perc. Az átviteli rendszer elemei, fizikai megvalósításuktól függôen feleljenek meg a Hírközlési Fôfelügyelet elôírásainak.

Felügyeleti rendszerközponttal kapcsolatos követelmények

Minden felügyelt biztonsági elektronikus rendszer rendelkezzen központi azo- nosítási lehetôséggel.

A rendszerközpont biztosítsa a rendkívüli események kijelzését a következô ese- tekben:

– riasztás– és szabotázsjelzések a felügyelt biztonsági elektronikus rendszerek- ben;

– hibajelzés a felügyelt biztonsági elektronikus rendszerekben.

A rendszerközpont jelezze ki a felügyelt biztonsági elektronikus rendszerek üze- mi állapotait és az azokban bekövetkezô változásokat.

Meg kell jelenítenie a riasztásjelzés helyének azonosítását, a riasztás típusát.

A rendszerközpont vezérlô egysége – egyidejû hangjelzéssel – vizuálisan jele- nítse meg a beérkezô riasztás– és hibajelzéseket. A hangjelzés a vétel nyug- tázásával szûnjön meg.

Információvédelem

A rendszerközpont védett helyiségben kerüljön telepítésre.

– A rendszerközpont egysége legyen ellátva felnyitás és hozzáférés elleni sza- botázsvédelemmel.

– A rendszerközpont vezérléséhez és az adatbázishoz való hozzáférés rendel- kezzen védelemmel.

– A rendszerközpont vezérlô egysége idôponttal ellátva naplózza:

– a beérkezô biztonsági információkat,

– a vezérlô egység be- és kikapcsolását,

– a vezértô egységbe való be- és kilépéseket,

– az eseménytár törlésének tényét.

A naplózó rendszer biztosítson folyamatos rögzítést és kívánság szerinti nyom- tatást.

A biztonsági felügyeleti rendszer üzemeltetése

A rendszerközpont összes berendezése rendelkezzen 24 órás autonóm üze- met biztosító szünetmentes táplálással.

Elvárások a biztonsági távfelügyelethez kapcsolódó kivonuló szolgáltatással szemben

A szolgálat kivonulási ideje szerzôdésben rögzítetten legfeljebb 15 perc lehet, az esetleges késésekbôl adódó kárért a szolgálat felelôsséget vállal.

A szolgálat rendelkezik a szükséges szakhatósági engedélyekkel.

Tárgyvédelem

Értéktároló-védelem

– nyitásérzékelés

– az oldalfalak védelmére mechanikus rezgésérzékelôk, ill. testhang- érzékelôk.

KIEGÉSZÍTÔ BALESETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

1. A Biztosító a jelen kiegészítô feltétel szerint a szerzôdésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosí- tási eseménynek a kockázatviselés ideje alatt történô bekövetkezte esetén a szerzôdésben meghatározott összegû és a szerzôdéssel biztosítási fedezet alá vont kockázati elemekre vonatkozó szolgáltatást teljesíti.

2. Biztosítási esemény: a jelen feltételek szerint a biztosítottnak a szerzôdés tartama alatt bekövetkezett baleseti eredetû halála, balesetbôl eredô tel- jes vagy részleges egészségkárosodása, vagy baleseti eredetû csonttörése.

1 . sz. melléklet

	Évi átlagos avulás (%)
Lakóházi melléképületek (ólak, fásszínek, kamrák)	2,0-3,0
Belső festés	12,0-33,0
Tapétázás	5,0-12,0
Mázolás	6,6-10,0

A biztosító az értékcsökkenést (az avultság mértékét) az alábbi táblázatokban feltüntetett értékek alapján számítja. Az értékcsökkenés kiszámításának módja: értékcsökkenés = a vagyontárgy kora (években) X évi átlagos avulás (%) A feltüntetett értékek tájékoztató jellegûek!

Az ingóságok évi átlagos értékcsökkenése (avulása)

A használati tárgyak megnevezése	Évi átlagos avulás (%)
Nem beépített villany főzőkészülékek	4,0-7,0
Mikrohullámú sütő	10,0-12,0
Hűtőszekrények	5,0-8,0
Mosógépek, centrifuga	8,0-12,0
Háztartási porszívók	10,0-12,0
Vasalók	4,0-10,0
Hősugárzók, villanyradiátor	8,0-20,0
Elektromos háztartási kisgépek (kávéfőző, merülőforraló, robotgép stb.)	10,0-33,0
Híradástechnikai berendezések (televízió, rádió, kazettás magnó, erősítő stb.)	8,0-20,0
Magnó-, videoszalag	25,0-33,0
Antennák	10,0-14,0
Számítógépek	25,0-33,0
Számológépek	10,0-20,0
Optikai és fotocikkek (látcső, fényképezőgép, videokamera, diavetítő)	5,0-20,0
Fénymásológép	20,0-33,0
Órák	7,0-20,0
Írógépek, varrógépek	4,0-10,0
Kerékpár	7,0-10,0
Telefonok	15,0-33,0
Barkácseszközök, szerszámok, gépek	10,0-20,0
Edények, evőeszközök	10,0-50,0

Féymásológép

19

Jelen feltételek szerint balesetnek minôsül a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépô, olyan külsô behatás, amelynek következtében a biztosított azonnal vagy a balesettôl számított egy éven belül meghal, vagy maradandó egész- ségkárosodást szenved, vagy csonttörést szenved. Nem minôsül balesetnek a megemelés, rándulás, habituális ficam, patológiás törés, fagyás, napszúrás, hôguta, rovarcsípés és a fog(ak) bármely sérülése.

3. Biztosított: a fedezet igazoló dokumentumon név szerint megnevezett szerzôdô/biztosított, továbbá azok a hozzátartozók (Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pont- jában megjelölt), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontjában a fedezet igazoló dokumentumon a név szerint feltüntetett biztosítottal közös háztartásban, állandó jelleggel együtt éltek.

4.Kedvezményezett a szerzôdésben megnevezett személy; ilyen személyek hiányában vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény idôpontjában, a biztosított vagy örököse.

4.1.Kedvezményezett: alapesetben maga a biztosított, a biztosított baleseti eredetû halála esetén a biztosítottal együtt élô házastársa, házastárs nem léte esetén a biztosított örököse. A biztosított elôzetes írásbeli hozzájárulásával a szerzôdô más kedvezményezettet is jelölhet.

4.2. A szerzôdô fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosító- nak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekö- vetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerzôdô fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzá- járulása szükséges. Abban az esetben, ha bemutatóra szóló fedezet igazoló dokumentumt állítottak ki, a kedvezményezett késôbbi kijelölése akkor lép ha- tályba, ha a fedezet igazoló dokumentumt megsemmisítették és új fedezet igazoló dokumentumot állítottak ki.

4.3 Ha a szerzôdô fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írás- beli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölé- sét folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerzôdô fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

4.4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biz- tosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal vagy jogutód nélkül megszûnik.

5. A Biztosító szolgáltatásai:

– A biztosított baleseti eredetû halála esetén a szerzôdésben vállalt biztosítási összeg.

– A biztosított baleseti eredetû teljes (100%) maradandó egészség-károsodá- sa esetén a szerzôdésben meghatározott biztosítási összeg.

– A biztosított baleseti eredetû állandó részleges egészségkárosodása esetén a teljes (100%) egészségkárosodásra megállapított összegnek az egész- ségkárosodás mértékének megfelelô hányada.

– A biztosított baleseti eredetû csonttörése esetén a fedezet igazoló doku- mentumban meghatározott egyszeri összeget fizeti ki a biztosító. A szolgál- tatás balesetenként csak egyszer kerül kifizetésre függetlenül a csonttörések számától.

6. A balesetbôl eredô egészségkárosodás fokát – tekintet nélkül a biztosított foglalkozására, korára – végtagok illetve szervek elvesztése esetén a következô táblázat alapján kell megállapítani:

Az egészségkárosodás fajtái	Az egészség- károsodás százalékos mértékei
Mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét alkar vagy felkar elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése,	100%
mindkét comb elvesztése	90%
mindkét lábszár elvesztése	80%
egyik comb elvesztése	80%
egyik felkar elvesztése	80%
egyik lábszár elvesztése	80%
egyik alkar elvesztése	80%
beszélôképesség teljes elvesztése	80%
mindkét fül hallóképességének elvesztése	70%
jobb kéz elvesztése, csuklón alul	70%
bal kéz elvesztése, csuklón alul	60%
egyik láb teljes elvesztése boka alatt	40%
egyik szem látóképességének elvesztése	35%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	20%

20

Az igazolt balkezesség esetén a jobb kéz elvesztése után járó térítés a bal kéz elvesztése után jár és fordítva. Egy eseménnyel kapcsolatban egy biztosítottra vonatkozóan a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás térítése a 100%-ot nem haladhatja meg.

A baleset elôtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból ki vannak zárva.

7. A baleseti egészségkárosodás fokát a fenti táblázat alapján a biztosító orvosszakértôje állapítja meg. Az orvosszakértô megállapítása az egészség- károsodás mértékének tekintetében más orvosszakértôi testület döntésétôl független. A baleseti állandó egészségkárosodás fokának megállapításával összefüggô vitás esetben a biztosított független orvosszakértôi testülethez for- dulhat.

8. A 6. pontban felsorolt esetekben az egészségkárosodás fokát azonnal, egyéb esetekben legkésôbb két évvel a baleset után meg kell állapítani.

9. A biztosító a Xxxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxx általános feltétele 8. pontját megha- ladóan mentesül a szolgáltatási összeg kifizetése alól, ha a biztosítási ese- mény:

− a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, vagy azzal okozati összefüggésben következett be,

− a biztosított súlyosan gondatlan vagy szándékos magatartása következté- ben következett be,

− bekövetkeztekor a biztosított kábító, bódító szerek hatása alatt állt vagy egyéb vegyi anyagot bódító szerként alkalmazott, és a biztosítási esemény ezzel összefüggésben következett be,

− a biztosított súlyosan ittas állapotával okozati összefüggésben következett be,

− jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetés közben következett be, és mindkét esetben a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megsze- gett,

− a biztosító mentesül a szolgáltatás kifizetése alól, amennyiben olyan balesetbôl eredô testi sérülés következménye a biztosítási esemény, mely nukleáris-, biológiai-, kémiai vagy egyéb terror cselekményére vezethetô vissza, vagy azzal összefüggésbe hozható.

10. A biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az egészségi állapotára vo- natkozó, a biztosítási szerzôdés megkötésével, módosításával, állományban tartásával, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítélésével közvetlenül összefüggô, azokhoz elengedhetetlenül szükséges adatokat a biztosító beszerezze és nyilvántartsa, és ebben a körben felhasználja, illetve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény 157. § (1) és (6)-(7) bekezdésében, valamint a 159. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb célok körében az arra jogosultak számára továbbítsa. Egyúttal a bizto- sított felmenti az ezen adatokat jogszabályi felhatalmazás alapján nyilvántar- tó személyek (pl. háziorvos) és szervezeteket (pl. társadalombiztosítási szerv) a titoktartási kötelezettségük alól.

A biztosító az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállása idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfe- leivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggô adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezelésére nincs törvényi jogalap.

A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási titokként kezelni, és e titkot idôbeli korlátozás nélkül megtartatni.

11. A biztosítás nem vásárolható vissza és díjmentes leszállítás sem igényel- hetô.

12. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítô biztosítás is megszûnik.

13. A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben a Tulipán Ott- honbiztosítás általános feltételei, valamint az alapbiztosítás feltételei az irány- adóak.