ÖSSZKOCKÁZATÚ GÉPBIZTOSÍTÁS

ÖSSZKOCKÁZATÚ GÉPBIZTOSÍTÁS

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Tartalomjegyzék

ÖSSZKOCKÁZATÚ GÉPBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 3

1. Biztosítási események 3

2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek 5

3. A vagyontárgyak biztosítási értéke és értékelési módja 5

4. Kizárások 5

5. Biztosítási szolgáltatás, a biztosító teljesítése 8

6. Káreseménnyel kapcsolatos xxxxxxxxx xxxxxxxx 0

KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK 10

GOB 1 – A vagyontárgyak szállításának kiegészítő feltételei 10

GOB 2 – Hőnek, lángnak kitett vagyontárgyak kiegészítő feltételei 10

GOB 3 – Szállítószalagok kiegészítő feltételei 10

GOB 4 – Belső égésű motorokban bekövetkező robbanás fedezetének kiegészítő feltételei 10

GOB 5 – Szélerőművek biztosításának kiegészítő feltételei 11

GOB 6 – Felépítmények kiegészítő feltételei 11

GOB 7 – Kockázatviselési hely kiterjesztése egész Magyarországra 11

GOB 8 – Füst/korom és hő miatti károk biztosításának kiegészítő feltételei 11

GOB 9 – Gépek betöréses lopás és rablás biztosításának kiegészítő feltételei 11

GOB 10 – Munkagépek lopásfedezete kiegészítő biztosítás 12

GOB 11 – Vandalizmus által okozott károkra vonatkozó kiegészítő feltételek 13

GOB 12 – Speciális költségek biztosításának kiegészítő feltételei 13

GOB 13 – Dekontaminációs (mentesítési) költségek térítésének kiegészítő feltételei 13

GOB 14 – Tartalék biztosítási összeg (előgondoskodás) kiegészítő feltételei 14

GOB 15 – Közúti közlekedés során bekövetkezett károkra vonatkozó kiegészítő feltételek 14

Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól 14

Az OTP Csoport partnere

ÖSSZKOCKÁZATÚ GÉPBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei (továbbiakban különös biztosítási feltéte- lek) rendelkezéseinek, valamint az azt kiegészítő feltételeknek és záradé- koknak megfelelően vállalja, hogy biztosítási díj megfizetése ellenében a különös biztosítási feltételekben, valamint az azt kiegészítő feltételekben és a záradékokban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biz- tosított részére.

A Vagyonbiztosítási Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (to- vábbiakban VÁSZF) rendelkezéseit, az Összkockázatú Gépbiztosítás Külö- nös Feltételeiben és az ehhez kapcsolódó kiegészítő vagyonbiztosítási fel- tételekben és/vagy záradékokban foglalt rendelkezéseket együttesen kell alkalmazni.

Amennyiben az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Felté- teleit és a VÁSZF-et együttesen kell alkalmazni;

– amennyiben az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei és a VÁSZF eltérő rendelkezései egymást kizárják, az Összkockázatú Gépbiz- tosítás Különös Feltételeit kell alkalmazni.

Amennyiben a kiegészítő feltételek és/vagy záradékok valamely kérdésben az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételeitől vagy a VÁSZF rendel- kezéseitől eltérnek, akkor

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható az Összkoc- kázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei, illetve a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételeit, a VÁSZF-et, a kiegészítő feltételt és/vagy záradékot értelemszerűen együttesen kell al- kalmazni;

– amennyiben a kiegészítő feltétel és/vagy záradék, az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei, illetve a VÁSZF eltérő rendelkezései egymást kizárják, a kiegészítő feltétel és/vagy záradék rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kérjük, olvassa el figyelmesen a VÁSZF rendelkezéseit is!

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13806/2 – Hatályos 2021. március 15-étől visszavonásig.

1. Biztosítási események

1.1. Biztosítási esemény

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény a biztosí- tott vagyontárgyaknak balesetszerűen – előre nem látható okból, véletle- nül, váratlanul – bekövetkező olyan közvetlen fizikai károsodása, továbbá belső és/vagy külső erőhatás – illetve elektronikus egységek esetén kizáró- lag külső erőhatás – miatt bekövetkező olyan törése, repedése, amely a va- gyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszi a káro- sodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a bizto- sító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki.

1.2. A biztosító jelen különös biztosítási feltételek szerinti kockázatviselése kizárólag a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen üzembe helyezett vagyontárgyakra terjed ki, függetlenül attól, hogy a biz- tosítási esemény bekövetkezésének időpontjában működtek vagy leállított állapotban voltak.

A jelen különös biztosítási feltételek szerint üzembe helyezettnek az a biz- tosított vagyontárgy minősül, amely az eredményes és dokumentált próba-

üzem befejezését követően a gép gyártói leírásában meghatározott normál üzemi működésre alkalmas állapotban van.

1.3. A biztosító kockázatviselése az 1.2. pontban meghatározottakon túl- menően kiterjed a vagyontárgyak:

a. karbantartásának, átvizsgálásának, tisztításának és üzemhelyen belüli áthelyezésének időtartamára;

b. valamely biztosítási esemény miatt szükséges leállításának, szét- és összeszerelésének, valamint javításának időtartamára.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosított va-

gyontárgyak biztosítási szerződésben rögzített telephelyén kívüli szállításának időtartama alatt bekövetkezett károkra. A jelen feltétel értelmezésében a szállítás időtartama a rakodás megkezdé- sétől a rendeltetési helyen történő lerakodás befejezéséig tart.

1.4. Fogalommeghatározások

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételekben az alábbi fogalmakat egyéb megállapodások hiányában mindig az alábbi meghatározások sze- rinti jelentéstartalommal használja.

1.4.1. Tűz

Tűznek minősül az éghető anyagok fény- és hőhatással járó hirtelen oxidá- ciója, azaz a lánggal történő égés, amennyiben keletkezését tekintve nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

1.4.2. Villámcsapáskár

Villámcsapás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapó- dó villám erő- és hőhatása okoz az épületekben tárolt vagy a szabadban tá- rolt vagyontárgyakban, illetve, ha az épületbe becsapódó villám az épüle- ten belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

1.4.3. Robbanás

Robbanás a gázok vagy gőzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirte- len bekövetkező erőmegnyilvánulás.

Egy tartály (kazán, csővezeték, szerelvény, kötőelem) esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tar- tályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki. Amennyi- ben egy tartály belsejében a robbanást kémiai reakció idézi elő, akkor a tar- tályban keletkező károkat a biztosító akkor is megtéríti, ha annak falazata nem reped szét.

A biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg a rob-

banóanyagok felrobbanása miatt bekövetkező károkat. A kockázatviselés helyén kívüli – nem a biztosított rendel- kezése alá tartozó létesítményekben bekövetkező – robba- nóanyag miatti robbanás által okozott károk térítésére csak akkor szükséges külön megállapodás, ha a biztosítottnak a szerződéskötéskor tudomása volt, illetve tudomása kellett, hogy legyen a robbanóanyag létezéséről vagy használa- táról.

1.4.4. Személyzet által irányított légi járművek, azok részei- nek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása

A személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakomá- nyának ütközése vagy lezuhanása, valamint az ezen események miatti tűz vagy robbanás.

1.4.5. Árvízkár

Árvízkárnak minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolat- tal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly

mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából gát- tal védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosítási eseményre a biztosító a kockázatviselés kezde- tének napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Előzetes fedezetvál- lalás esetén a 30 napos várakozási idő megnövekszik az elő- zetes fedezetvállalás időtartamával.

Kapcsolódó fogalmak

Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legna- gyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völ- gyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített ta- lajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a sza- bályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak;

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített;

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, víz- mosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző;

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi me- dertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, ame- lyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített ár- vízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédel- mi vízi létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesít- ménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

1.4.6. Viharkár

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket legalább 20 m/s se- bességű szél nyomó- és szívóhatása, illetve a szél által sodort vagy kidön- tött tárgyaknak a biztosított vagyontárgyakkal történő ütközése okoz. Amennyiben ez a szélsebesség a kár helyszínére vonatkozóan nem igazolható, a biztosítottnak kell bizonyítania, hogy a kár csak vihar következtében keletkezhetett.

1.4.7. Felhőszakadáskár

Felhőszakadás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhő- szakadásból eredő, nagy mennyiségben összegyűlő vagy talajszinten áram- ló víz rombolással, elöntéssel – ideértve a természetes vagy a megfelelően kialakított mesterséges elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elön- tést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Felhőszakadásnak az minősül, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 1 na- pon belül a 30 mm-t elérte vagy meghaladta.

1.4.8. Jégveréskár

Jégveréskárnak minősül a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés, amely következtében a vagyon- tárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

1.4.9. Hónyomáskár

Hónyomás kárnak minősül a nagy mennyiségben felgyülemlett hó statikus nyomása, illetve annak lezúdulása miatt bekövetkező törés vagy deformá- ciós sérülés, amely következtében a vagyontárgy nem vagy nem megfe- lelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

1.4.10. Földrengéskár

Földrengéskárnak minősül, ha a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) VI. fokozatát elérő vagy azt meghaladó földrengés okoz károsodást a biztosított vagyontárgyakban.

A biztosítási eseményre a biztosító a kockázatviselés kezde- tének napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Előzetes fedezetvál- lalás esetén a 30 napos várakozási idő megnövekszik az elő- zetes fedezetvállalás időtartamával.

1.4.11. Vezetékes vízkár

Vezetékes vízkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a biztosított vagyontárgy elhelyezésére szolgáló épületeben, illetve telephelyen (ingatla- non) belüli víz-, ivóvíz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezetékek, a csatlakozó melegvízszolgáltató- és központi fűtés, klímaberendezések, tűzoltó- és tűzi víz ellátó rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvé- nyek és készülékek törése (ideértve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása miatt kiáramló víz, illetve gőz a biztosított vagyontárgyakban okoz, ideértve, ha a kiáramlás elkerülhetetlen következményeként a bizto- sított vagyontárgyak megsemmisülnek vagy megrongálódnak.

1.4.12. Szikla-, kő- és földomlás, földcsuszamlás, ismeretlen üreg beomlása

Sziklaomlás, kőomlás, illetve földomlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a lehulló (legördülő), elmozduló szikladarab, kőzetda- rab, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Földcsuszamlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felszíni talajrétegek lejtőirányú lassú vagy hirtelen bekövetkező elmozdulá- sa okoz.

Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása okozta kárnak kell tekinteni azo- kat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövet- kező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a ha- tóságok által nincs feltárva.

1.4.13. Technológiai csővezetéktörés kár

Technológiai csővezetéktörés kárnak kell tekinteni azokat a károkat, ame- lyek a biztosított vagyontárgyakban a technológiai csővezetékek, az ezek- hez csatlakozó armatúrák és edényzetek véletlen, váratlan és előre nem lát- ható törése és/vagy repedése miatti folyadék vagy poranyag kiáramlása miatt keletkeztek.

A biztosító megtéríti a kiáramló folyadék (pl. savak, lúgok, különböző ol- datok, tejféleségek, italok, folyékony szénhidrogének és szénhidrogén szár- mazékok stb.), illetve poranyagok által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.

Nem tekinthetők technológiai csővezetéknek a közüzemi, fűtési jellegű és hasz- nálatú vezetékek (úgymint földgáz, propán-bután és közüzemi vezetékek).

1.4.14. Töréskár, repedéskár

Törés- és/vagy repedéskárnak kell tekinteni a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozó törését vagy repedését. A törésen és repedésen kívül a következő maradandó alakváltozással (de- formálódással) járó mechanikai károsodások is törés- és repedéskárnak mi- nősülnek: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.

1.4.15. Üvegtörés

Üvegekben, üvegezésben keletkező törés-, illetve repedéskár.

1.4.16. Betöréses lopás

Betöréses lopásnak minősül, ha az elkövető a jogtalan eltulajdonítást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló lezárt, ille- téktelen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon vagy úgy hatol be, hogy a lezárt helyiséget hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja, ideértve azt az esetet is, amikor az elkövető másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználja.

1.4.17. Rablás

Rablásnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása érdekében a biztosított vagy alkalmazottja/megbízottja ellen

a. az elkövető a vagyontárgy megszerzése céljából erőszakot, illetve élet

vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy a fenti sze- mély(eke)t ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba helyezi, vagy ha

b. a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

1.4.18. Vandalizmus, vandál cselekmény

Vandalizmusnak, illetve vandál cselekménynek kell tekinteni a harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedetét.

1.4.19. Idegen tárgyak rádőlése

Idegen tárgy rádőlése okozta kárnak kell tekinteni azon egyensúlyvesztés miatti károkat, amely a biztosított tulajdonosi, felügyeleti körén kívül eső va- gyontárgyaknak vagy természetes képződményeknek a biztosított vagyon- tárgyakra történő rádőlésével keletkeznek, ha a rádőlést tűz, robbanás, összeroppanás, villámcsapás vagy vízkár okozta, és melynek károsító hatá- saként a biztosított vagyontárgy fizikailag károsodik vagy megsemmisül.

2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek

2.1. Biztosítható vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatá- ban, adatközlőiben azonosítható módon meghatározott, a biztosított tulaj- donában levő gépek, berendezések és munkagépként üzemelő járművek. Gépnek tekintünk minden olyan eszközt, melynek működése mechanikai, termikus, kémiai vagy erősáramú elvre vezethető vissza, és amely energia átalakítására vagy munka végzésére szolgál.

A biztosítható vagyontárgyak a jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbiak:

a. erő- és munkagépek;

b. erőművi berendezések;

c. egyéb, a 2.1. pontban meghatározott gépek és műszaki berendezések a beépített szabályozó és vezérlő berendezéseikkel együtt.

Amennyiben egy vagyoncsoport alatt több önálló (vagy összetartozó) va- gyontárgy összevontan kerül biztosításra, a biztosító a vagyontárgyakat úgy tekinti, mintha azokat külön tételekként biztosították volna.

Vagyoncsoportként kizárólag abban az esetben biztosíthatóak a vagyon- tárgyak, ha az az összes biztosított vagyontárgy biztosítási összegét tartal- mazza.

2.2. Csak külön megállapodás esetén biztosítható vagyontár- gyak:

a. a gépalapzatok és -falazatok (gépalapzat: a gép üzemelé- sével járó jelentős dinamikus hatások elvezetésére szolgá- ló épített vagy szerelt alaptest);

b. az idegen tulajdonú (bérelt vagy lízingelt) vagyontárgyak.

2.3. Nem biztosítható vagyontárgyak

A jelen különös biztosítási feltételek alapján – a VÁSZF-ben foglaltakon túl – nem biztosíthatók az alábbi vagyontárgyak:

a. számítógépek és egyéb elektronikus berendezések, kivéve a biztosított vagyontárgyak részét képező, beépített sza- bályozó és vezérlőberendezések;

b. közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító járművek a felépítményükkel együtt (beleértve a lakókocsikat, pótkocsikat és utánfutó- kat);

c. légi járművek (beleértve a drónokat);

d. vízi járművek;

e. kötött pályás járművek;

f. föld alatti gépek, mélyművelésű bányagépek, mélykút szi- vattyúk;

g. szerszámok, üzemanyaggal vagy elektromos energiával működtetett kéziszerszámok, öntőminták, öntőformák, öntőüstök, mintázó hengerek;

x. xxxxx, láncok, lánctalpak, szíjak, kötelek, szállítószalagok, hevederek, alkatrészek;

i. a hajtó- és tüzelőanyagok, üzemi és segédanyagok (pl. kenő-, szűrő-, kontakt- és hűtőanyagok), vegyszerek, tisz-

títószerek, katalizátorok, valamint egyéb, az üzemeltetés- sel össze nem függő anyagok;

j. elektromos, elektronikus egységek részét képező elektron- és elektronsugárcsövek, lámpák;

k. készletként nyilvántartott vagyontárgyak;

l. szélerőművek és azok kiszolgálóegységei.

2.4. Biztosítható költségek

Jelen különös biztosítási feltételek szerint a szerződő fél a biztosítási összeg megjelölésével a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett károkkal összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költ- ségeket biztosíthatja:

a. mentési, oltási, bontási, romeltakarítási, maradványeltávolítási költsé- gek (ideértve a közművekben, közüzemi berendezésekben, közutakban keletkező károk helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik), a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével;

b. a takarítási költségek, amelyek a kárhelyszín helyreállítása utáni meg- tisztításával kapcsolatban merültek fel;

c. szakértői költségek, amennyiben a szakértő megbízásához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult;

d. a szét- és összeszerelés költségei, amelyek a kár felszámolása (helyreál- lítás) során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban me- rültek fel.

Fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítási szerződésben a költségekre külön biztosítási összeg került meghatározásra.

3. A vagyontárgyak biztosítási értéke és értékelési módja

3.1. A biztosítási összeg megállapítása a vagyontárgyak biztosítási értéke alapján történik. A biztosítási szerződésben – a teljes biztosítható vagyon- érték figyelembevételével – a biztosított vagyontárgyak szerződéskötéskori biztosítási értékének megfelelő összeget (továbbiakban biztosítási összeg) kell meghatározni a biztosított vagyontárgyak (2. pont) csoportosításának megfelelően.

3.2. A vagyontárgyak értékelési módja

a. Új érték

A műszaki jellemzőiben, teljesítményében azonos vagy egyenértékű új va- gyontárgy káridőponti beszerzési vagy előállítási költsége, amely a vétel- áron vagy anyagköltségen és munkadíjon felül – árengedmény nélkül – magába foglalja a csomagolás, a szállítás, vám/adó, telepítés, tervezés, szakértés, összeszerelés, próbaüzem költségeit, a licence és engedélyezé- si költségeket.

b. Műszaki avult érték

A műszaki avulás mértékével csökkentett új érték. A műszaki avulás (el- használódás) mértékének megállapítása különösen a következő szem- pontok alapján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, folyamatos vagy időszakos használat, üzemelési körülmények.

c. Bruttó nyilvántartási érték

A vagyontárgy tulajdonosának tárgyi eszköz nyilvántartásában szereplő bruttó érték, mely tartalmazza a vagyontárgy beszerzéskori árát, vala- mint a vagyontárgyon a beszerzést követően aktivált beruházások összegét az értékcsökkenés (amortizáció) levonása nélkül.

A vagyontárgyak nem biztosíthatók új értéken abban az

esetben, ha műszaki avultságuk meghaladja a 30%-ot.

4. Kizárások

4.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF kizárá- sain, túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára nem ter- jed ki azoknak a károknak a megtérítésére, amelyek:

a. épületek összeomlása, illetve talajsüllyedés miatt kelet- keztek;

b. a biztosított által okozott olyan károk, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik;

c. a természetes elhasználódás, illetve a karbantartás elmu- lasztása miatt keletkeztek;

x. xxxxxxxxxxx, huzamosabb idő alatt kialakuló deformáló- dás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyago- sodás, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, önté- si hiba miatt keletkeztek;

e. a kár időpontjában 10 éves vagy azt meghaladó korú va- gyontárgyak esetében bármilyen belső erőhatás miatti meghibásodásából, működési zavarából vagy működés- képtelenségéből – így különösen elektromos vagy mecha- nikai meghibásodásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem megfelelő kenésből, az olaj vagy a hűtőfolyadék hiányából, kimara- dásából – erednek, nem vonatkozik azonban a kizárás ezen vagyontárgyak tűz- és robbanáskáraira;

f. az energia-, gáz-, olaj-, illetve vízellátás, fűtés vagy hűtés kimaradása vagy ezek szolgáltatási paramétereinek meg- változása (a szolgáltató szándékos energiavisszatartásá- nak esetét is ideértve) következtében keletkezett károk;

g. a biztonsági határt meghaladó üzem alatt vagy túlterhe- lés következtében keletkeztek;

h. elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletke- ző gáznyomás miatt keletkezett károk;

i. a gumiabroncs légvesztése, futófelületének leválása, szét- robbanása vagy rendellenes kopása miatt a biztosított va- gyontárgy balesete nélkül a biztosított vagyontárgyban keletkeztek;

j. gumiabroncsokban és műanyag lánctalpakban keletkez- tek, amennyiben a kár kizárólag ezekre a vagyontárgyak- ra korlátozódik, de nem vonatkozik a kizárás arra az eset- re, ha ugyanazon biztosítási esemény kapcsán a biztosí- tott gép vagy berendezés más része is károsodik vagy tel- jes (totál) kárt szenved;

k. kizárólag a gépalapokban, nem a biztosított vagyontár- gyat ért kárral összefüggésben keletkeztek;

l. elektromos vezérlésű gépek és berendezések olyan sza- bályzó vagy vezérlőegységeiben keletkeztek, melyek nem a gép szerkezetébe építettek;

m. megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a gyártót és/vagy forgalmazót terhelik;

n. új gép beüzemelését vagy valamely kár után végleges helyreállítását követő próbaüzem során vagy emiatt kö- vetkeznek be;

o. a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgynak a védelmi rendszerelemében, biztonsági berendezésében, a rendszerelem/biztonsági be- rendezés műszaki feladatainak rendeltetésszerű teljesíté- sével összefüggésben keletkeztek, és csak arra korláto- zódtak (ideértve a biztosítékokat);

p. törés és repedés nélküli meghibásodásból, működési za- varból, működésképtelenségből erednek;

q. a biztosított vagyontárgyakból kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeztek;

r. szélvédőkben, oldalüvegekben keletkeztek, amennyiben a kár kizárólag ezekre a vagyontárgyakra korlátozódik, de nem vonatkozik a kizárás arra az esetre, ha ugyanazon biztosítási esemény kapcsán a biztosított gép vagy be- rendezés más része is károsodik vagy teljes (totál) kárt szenved;

x. xxxxx kívül elrendelt túlóra, expressz fuvar költségek for- májában jelentkeznek;

t. homok, por, illetve fagyhatás, napsütés, légköri szárazság vagy nedvesség, füst, gáz, köd, szmog, továbbá a normá- lis légköri viszonyok hatása miatt keletkeztek;

u. a motor által beszívott víz vagy nem megfelelő üzem- anyag használata miatt keletkeztek;

v. a nyomás alatti tartályokban vagy lendítőkerekekben szétszakadás, repedés, törés miatt keletkeztek;

w. a sűrűn cserélendő – használatukkal összefüggésben vagy természetükből adódóan fokozott mértékben elhasználó- dó – alkatrészekben, porlasztófúvókákban, sajtolóformák- ban (formázófelületekben), védőrácsokban, hő- és tűzálló falazatokban, burkolatokban, fogaskerekekben, meghajtó szíjakban, meghajtóláncokban, szállítószalagok hevederé- ben és gördülő elemeiben, gumiabroncsokban, összekötő kábelekben és a nem fémből készült alkatrészekben, töm- lőkben, tömítésekben, szűrőkben, szitákban, lézerberende- zésekben alkalmazott reflexiós felületekben és tükrökben, lámpákban, félvezetőkben, érintőképernyőkben, monito- rokban és csomagolóanyagokban keletkeztek, amennyi- ben a kár kizárólag ezekre a vagyontárgyakra korlátozó- dik, de nem vonatkozik a kizárás arra az esetre, ha ugyan- azon biztosítási esemény kapcsán a biztosított gép vagy berendezés más része is károsodik vagy teljes (totál) kárt szenved;

x. közúti közlekedésben való részvétel során olyan járműben keletkeztek, amely – hatósági jelzés vagy útvonal engedély hiányában, illetőleg lejárt forgalmi engedély miatt – nem vehetett volna részt a közúti közlekedésben, vagy – ha út- vonalengedéllyel rendelkező járművet ért közúti baleset – nem az útvonalengedély területi és/vagy időbeli hatálya alatt keletkeztek;

y. a hatósági vizsgára kötelezett vagyontárgyak esetén a ha- tósági engedély nélküli használat során keletkeztek;

z. nem biztosított, biztosítási fedezet alá nem vonható va- gyontárgyakban keletkeztek;

aa. a gyártási folyamat (különösen, de nem kizárólag feldol- gozás, gyártás, vizsgálat, próba) során a munkavégzés tárgyában keletkeztek, amennyiben a kár közvetlen ki- váltó oka a gyártási folyamatra vezethető vissza;

ab. tartós időjárási hatások vagy fokozatos elhasználódás miatt keletkeztek;

ac. a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt keletkeztek;

ad. a biztosított gép elhelyezésére szolgáló épület födém- és tetőszerkezetének megbontásából keletkező beázási ká- rok (ideértve az ideiglenes tetőlefedések beázásánál ke- letkezett károkat);

ae. hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából erednek;

af. a tűz- és munkavédelmi szabályok megszegése, a vonat- kozó szabványok és egyéb előírások be nem tartása miatt keletkeztek;

ag. bekövetkezése a biztosított vagy képviselője számára előrelátható volt, illetve a kárveszély felismerése és/vagy elhárítása tőlük elvárható lett volna (a szerződésben kép- viselőnek kell tekinteni a biztosított vezető, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó mun- kakört betöltő alkalmazottait, megbízottait, tagjait, illet- ve testületeit);

ah. keletkezése nem vezethető vissza valamely tényleges fi- zikai behatásra, eseményre;

ai. a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károk;

aj. alul- vagy túlnyomás által keletkezett robbanás és/vagy kazánok, csővezetékek, szerelvények, kötőelemek törése és szakadása miatt keletkeztek;

ak. az elektromos berendezések és készülékek üzemelteté- séhez szükségestől eltérő paraméterekkel rendelkező elektromos áram hatására történő meghibásodása miatt keletkeztek;

al. a biztosított tevékenységének megfelelően kialakított és üzemelő túlfeszültségvédelmi rendszer hiánya vagy nem megfelelő működése miatt elektromos/elektroni- kus gépekben, berendezésekben, készülékekben kelet- keztek;

am. állagromlás, deformálódás, tartós vegyi, termikus, me- chanikus, öregedési, illetve anyagfáradási jelenségek, használat során bekövetkező kopás és elhasználódás, korrózió, vízkőlerakódás, szivárgás, az anyag természe- téből fakadó káros tulajdonságok, zsugorodás, elpárol- gás, súlyveszteség, erjedés, befülledés, pörkölődés, ter- mészetes hőképződés, biológiai égés, öngyulladás (ma- gában az öngyulladt anyagban), száraz vagy nedves rot- hadás, korhadás, az anyagok ízének, színének, textúrájá- nak vagy felületének változásai, szag, szennyezés, lég- köri szárazság vagy nedvesség, hőmérsékleti változások vagy szélsőségek, szmog, füst, por-, illetve koromlerakó- dás, bepiszkolódás, szennyeződés, illetve más üledék ha- tása miatt keletkeztek;

an. mikroorganizmusok, toxikus hatású penészedések, gombásodások, valamint fakorhadás és ezek hatásai- nak, következményeinek kárai;

ao. szigetelési hibák vagy arra visszavezethető károk;

ap. tűzoltó berendezések kilyukadása miatt okozott károk; aq. szabadban – nem épületekben, építményekben – tárolt

vagyontárgyak esetén a vihar, az eső, havas/ónos eső, hódara, hó, jégeső, jégdara, mikrocsapadékok, homok vagy por, fagyhatás, hónyomás, napsütés által okozott károk;

ar. üvegfelületek felszínén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipat- togzással (kagylótöréssel), opálosodással keletkezett ká- rok; az üvegezés keretében (foglalatában) keletkezett károk; a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károk;

as. állatok okozta károk (beleértve – de nem korlátozva a ki- zárást – a molylepkét, férgeket, rágcsálókat, termeszeket és egyéb rovarokat);

at. az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt ke- letkező károk;

au. 20 m/s sebességet el nem érő szél nyomó- és szívóhatá- sa, illetve a szél által sodort vagy kidöntött tárgyaknak a biztosított vagyontárgyakkal történő ütközése okozta károk;

av. a talajszint alatti helyiségekben a helyiség padozatától 15 cm-t el nem érő magasságban tárolt vagyontárgyak- ban keletkezett víz vagy más folyékony közeg által oko- zott károk;

aw. a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Makroszeizmi- kus Skála) VI. fokozatát el nem érő földrengés okozta károk;

ax. az árvíz szempontjából nem védettnek, nem mentesített- nek minősített területen a kár időpontjában a területileg illetékes vízügyi hatóságok hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő területen belül elhelyezkedő koc- kázatviselési helyen bekövetkező árvízkárok, valamint az ezzel összefüggésben jelentkező talajvíz, belvízkárok és az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számí- tott 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivár- gás miatt keletkező elöntési károk, beleértve az elsőd- leges és következményi károsodásokat is;

ay. belvíz vagy talajvíz miatt keletkeztek;

az. a vagyontárgy szállítása (ide nem értve a kockázatvise- lési helyen belül, karbantartás vagy áthelyezés érdeké- ben történő mozgatást) során lépnek fel;

ba. a rendeltetésüknél fogva tűznek kitett vagyontárgyak- ban – beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technoló- giai anyagokat – a rendeltetésszerű használattal össze- függésben tűzkárként keletkeztek;

bb. belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások; bc. tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződés;

bd. betöréses lopás, lopás és rablás, valamint ezek kísérlete, illetve a biztosított vagyontárgy részegységének vagy teljes egészének eltűnése eredményezte hiány miatt ke- letkeztek;

be. vandalizmus, vandál cselekmény, szándékosan elköve- tett rongálás következtében léptek fel;

bf. a javítások (helyreállítások) és pótlások többletköltsé- gei, amelyek túlóra, éjszaka vagy munkaszüneti napo- kon végzett munka következtében merültek fel;

bg. az expressz és speciális szállítások fuvardíjainak többlet- költségei;

bh. a légi szállítások többletköltségei;

bi. a munkagépként használható, forgalmi rendszámmal el- látott gépjárművek töréskárai, amelyek közúti forga- lomban való részvételük során keletkeztek.

4.2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a VÁSZF általá- nos kizárásain túlmenően nem terjed ki az alábbi károkra, költségekre és veszteségekre:

a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkö- lődés, szín- és alakváltozás, olvadás, biológiai égés, korró- zió, szag, vegyi folyamat formájában bekövetkező károk, kivéve, ha ezek amiatt keletkeznek, mert az 1.4. Fogalom- meghatározásokban meghatározott tűzesemények vala- melyike bekövetkezett;

b. azok a tűzkárok, amelyek a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasz- nos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatás- nak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, ame- lyekben vagy amelyeken keresztül hasznos tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek to- vább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok tűz- térbe estek – abban az esetben, ha ezen események miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterje- dő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti;

c. villámcsapás által okozott károk, ha az a hatóságilag elő- írt villámhárító rendszer hiánya vagy a meglévő villámhá- rító rendszer karbantartásának elmulasztása miatt kelet- kezett;

d. az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő) következtében keletkezett robbanáská- rok;

e. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt keletkezett robbanáskárok;

f. légi járművek okozta hangrobbanás miatt keletkezett rob- banáskárok;

g. az árvízzel kapcsolatos azon költségek, amelyeket a bizto- sított részére, mint árvízkárosultnak a különböző ható- ságok, szervezetek az árvízkárok helyreállításával kapcso- latban kifizetnek, illetve kifizethetnek, ha azt az árvízká- rosult igényli;

h. a helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkezett viharkárok, kivéve, ha erre vonatkozóan a biztosítási szer- ződésben külön megállapodás van érvényben;

i. a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson törté- nő beáramlása miatti károk, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

j. a tetőt, az épület falazatát vagy a függőleges vízelvezető rendszert ért fizikai károsodás nélküli elázás, beázás károk;

k. a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztása vagy annak hibás méretezése vagy kivitelezése miatt bekövetkezett károk;

l. az időjárási védelem céljából alkalmazott védőtetőkben, ezek állványzatában, illetve bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett, illetve az ezeken keresztül be- áramló csapadék által okozott károk;

m. teraszokon, kerthelyiségekben, közterületeken használt elektromos, elektronikai, hírközlési, informatikai felszere- lésekben és egyéb berendezési tárgyakban keletkezett vi- harkárok;

n. felhőszakadás következtében előforduló, a vízelvezető rendszer nem megfelelő kialakításából eredő vízkárok;

o. az üvegezett felületekben keletkezett jégverés, hónyomás által okozott töréskárok;

p. a jég vagy hó által okozott kizárólag deformációs, horpa- dásos sérülések miatti károk, amelyek mellett a vagyon- tárgy eredeti funkcióját továbbra is el tudja látni;

q. mesterséges úton létrehozott földrengések (például föld alatti robbantás) által okozott károk;

r. vízhiány, vízveszteség miatt keletkezett károk;

s. sprinkler berendezések és önálló tűzivíz- vagy oltóháló- zatok csőtörése, illetve szabályszerű működése miatt ke- letkezett károk;

t. a gépek vezetékeinek a víztelenítés elmulasztása miatti kárai, illetve ezek következményi kárai;

u. az ipari, technológiai vezetékekben vagy technológiai be- rendezés részét képező víz- és gőzvezetékekben keletkező töréskárok, továbbá ezek szerelvényeiben és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károk;

v. fagyás miatti károk;

w. építési hatóság által ismert üregben vagy feltöltéses te- rületen bekövetkező vagy ezek beomlása által keletkezett károk;

x. csapadékelvezető hiányosság következtében létrejövő üreg beomlása miatt keletkező károk;

y. az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése, a geotechnikai körülményeknek nem megfelelő alapozás, il- letve az alapok és padozatok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károk;

z. a gáz- és gőzvezetékek (ideértve a cseppfolyósított gázve- zetékeket is) törése miatt keletkező károk;

aa. a csővezetékek, armatúrák, edényzetek előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett törés vagy repedés miatti károk;

ab. a tolózárak, szelepek, csapok és egyéb elzáró szerkezetek nyitvahagyása miatti vagy nyitott (nem megfelelően le- zárt és tömített) csővégen keresztül történő anyagki- áramlás által okozott károk;

ac. a vezetékek karbantartása során a karbantartási utasí- tások megszegésével, szakszerűtlen karbantartással összefüggésben keletkező károk;

ad. a meghibásodott (eltört vagy elrepedt) vezetékekben, a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvé- nyekben (csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek, armatúrák és edényzetek) keletke- zett károk, valamint a helyreállításukkal kapcsolatban felmerült költségek.

5. Biztosítási szolgáltatás, a biztosító teljesítése

5.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi olyan módon, hogy a biztosítási szolgáltatás a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) vo- natkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.

A biztosító szolgáltatási kötelezettségét külön is korlátozhatja biztosítási eseményekre és/vagy biztosított vagyoncsoportokra vonatkozóan kártéríté- si limit megadásával. Ebben az esetben a biztosító szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felső határa a kártérítési limit.

A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított vagyontárgy meglétét és értékét.

Amennyiben egy biztosítási tétel (vagyoncsoport) alatt több vagyontárgy van biztosítva, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a biztosító a károkat úgy kezeli, mintha ezen vagyontárgyakat külön tételként biztosították volna.

5.2. A biztosító a vagyontárgy teljes (totál) kára esetén a biztosítási szol- gáltatás megállapításánál a vagyontárgynak a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában a 3. pont alapján meghatározható biztosítási érté- két veszi figyelembe, a biztosítási összeg mértékéig.

A biztosító a vagyontárgy részleges kára esetén a károsodás mértékének megfelelő – a biztosítási esemény napja szerinti – javítási, illetve helyreállí- tási költségeket veszi alapul.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál nem veszi figyelembe a hatósági helyreállítási korlátozások és a műszaki haladás miatti többlet- költségeket.

A biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült, illetve nem javítható vagyontárgyakon túlmenően azt az esetet is, ha a vagyon- tárgy részleges kárának javítási, illetve helyreállítási költségei annak 3. pont alapján számított biztosítási értékét elérik vagy meghaladják.

5.3. A biztosító szolgáltatásának szabályai

5.3.1. A biztosított vagyontárgytól/vagyoncsoporttól, a vagyontárgy/va- gyoncsoport értékelési módjától, valamint a kár jellegétől – teljes (totál) vagy részleges kár – függően a biztosító a VÁSZF-ben meghatározott sza- bályokat kiegészítve az alábbiak szerint téríti meg a károkat:

a. Bérelt, lízingelt és haszonkölcsön szerződés alapján birtokolt vagyontár- gyak kárainak térítésénél a biztosító a műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyak térítési szabályait alkalmazza.

b. A termelésből kivont vagyontárgyakban és/vagy műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár esetén a biztosító szolgál- tatása nem haladhatja meg a vagyontárgy forgalmi értékét.

5.3.2. A biztosító a részleges károk javítási költségeiből levonja azt az összeget, amennyivel a javítás révén a vagyontárgy műszaki avult értéke emelkedik a biztosítási eseményt közvetlenül megelőző műszaki avult ér- tékhez képest, kivéve, ha a vagyontárgy biztosítási értéke az új érték és a károsodott vagyontárgy avultsága nem haladta meg a 3.2. pontban meghatározott értékelési mód szerinti maximális avultsági fokot.

5.3.3. Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a biztosító – ezen vagyon- tárgyak biztosítási összegén belül – a keletkezett kárt olyan mértékben térí- ti meg, amilyen mértékben a biztosított a hatályos jogszabályok alapján azt megfizetni tartozik. A térítés felső határa a vagyontárgy káridőponti műsza- ki avult értéke. A biztosított és a károsult (tulajdonos) között létrejött – a kár- térítési összegre vonatkozó – megállapodás a biztosító részére nem jelent kötelezettséget ezen összeg kifizetésére. A biztosító a vagyontárgyra meg- állapított kártérítési összeget a biztosított részére fizeti ki.

5.3.4. Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási ese- mény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már korábban ma- radandó értékcsökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosítási esemény miatt szükséges javítás, helyreállítás nem történik meg, a biztosító a vagyontárgy – a fentiek miatti – csökkentett értékét tekinti biz- tosítási értéknek.

5.3.5. Amennyiben a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti álla- pot jön létre, a biztosító az eredeti állapot helyreállításának számított (be- csült) költségeit téríti meg. A hazai kereskedelemben nem beszerezhető va- gyontárgyak esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

5.3.6. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontár- gyak esetében (ideértve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a

nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy meg- rongálódása vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek.

5.3.7. A biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat a biztosító csak annyiban köteles megtéríteni, amennyiben a kárt szenvedett vagyontár- gyak a biztosított üzemmenetével kapcsolatosak, illetve amely biztosított vagyontárgyak kockázatviselés helyén történő tárolása a kár időpontjában indokolt és szükséges volt.

5.3.8. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti- meg, ha az általános forgalmi adót a biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe vették, továbbá a biztosított az adó visszaigénylésére nem jo- gosult, és a vagyontárgy helyreállításra, illetve pótlásra került, valamint olyan számla kerül benyújtásra, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

5.3.9. Amennyiben egy biztosítási esemény miatt több vagyontárgy (szerző- dés tétel) károsodott, a biztosítottnak a károsodott vagyontárgyakra vonatko- zó önrészesedések közül a legmagasabb egyszeri önrészesedést kell viselnie.

5.3.10. A sűrűn cserélendő, azaz használatukkal összefüggésben vagy

természetükből adódóan fokozott mértékben elhasználódó alkatrészek, részegységek kárait – amennyiben a kár nem kizárólag ezekre a vagyon- tárgyakra korlátozódik – a biztosító a műszaki avulás figyelembevételével téríti meg.

5.3.11. Az 5.3.10. pont alkalmazásában az avulás mértéke legalább az új értekből számított éves 25%. Az avultatás az első üzembehelyezés vagy a nevezett részegység újra történő cseréjének időpontjától érvényes, melynek maximális mértéke 75%.

5.3.12. Amennyiben a belső égésű motorok (pl. benzin-, dízel-, gázmo- torok) hengerperselyében, hengerfejében, beleértve a szerelvényeket és a dugattyúkat a biztosítási feltételek alapján biztosítási eseménynek minő- sülő károsodás következik be, a biztosító ezen részegységek kárát az új ér- tekből számított éves 10% mértékű műszaki avulás figyelembevételével té- ríti meg. Az avultatás az első üzembehelyezés vagy a nevezett részegység újra történő cseréjének időpontjától érvényes, maximális mértéke 60%.

5.4. A biztosított vagyontárgy karbantartásának szabályai

5.4.1. A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő/biztosított kármegelő- zési kötelezettségei részeként kötelezett a biztosított berendezésekre érvényes gyártói előírások szerinti rendszeres karbantartási feladatok elvégzésére.

5.4.2. Fenti karbantartási feladatokat ezek elvégzésére szakosodott vállal-

kozással kötött karbantartási szerződés alapján (vagy amennyiben a szer-

ződő/biztosított rendelkezik megfelelően képzett és vizsgázott szakember- rel, úgy saját hatáskörben) kell elvégezni, mely kiterjed a működéshez szük- séges, kapcsolódó kiegészítő berendezésekre is.

5.4.3. Az előírások szerint meghatározott karbantartási periódusok (előírt üzemóra) túllépése esetén a biztosító vizsgálja a kár bekövetkezésében ennek közrehatását, és annak mértékében szolgáltatását korlátozhatja. A biztosító ebben az esetben sem téríti meg a kár részeként jelentkező, de karbantartás során felmerülő költségeket. Ezek a költségek pl. a szét- és összeszerelés költségei vagy egyéb, a karbantartással kapcsolatos költség, melyek az esedékes szerviz során a szerződőt/biztosítottat a biztosítási szer- ződéstől függetlenül is terhelik. A felek ezeket a költségeket teljes egészé- ben a karbantartás költségeinek tekintik.

5.4.4. A karbantartási szerződés tartalmát (különösen a szolgáltatás mű- szaki tartalmára és a rendelkezésre állásra vonatkozóan) a felek lényeges kockázati körülménynek tekintik, és annak megváltozása a szerződő/bizto- sított változásbejelentési kötelezettségi körébe tartozik.

5.4.5. A karbantartások akkor tekinthetők teljesítettnek, amennyiben do- kumentáltan igazolt a karbantartások gyártói előírások szerinti műszaki tar- talommal történt megvalósítása. Ezt a tényt a biztosító a kárrendezés során ellenőrzi.

6. Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése

6.1. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási esemé- nyek bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerült, igazolt és indokolt, a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai eny- hítését szolgáló intézkedések költségeit, amelyek a károsodott vagyontárgy

x. xxxxxxxxxxxxxxx;

b. az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással;

c. az ideiglenes közművesítéssel;

d. az esetleges kényszerkitelepítési intézkedésekkel;

e. a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel.

A biztosító a kárenyhítés költségei közül kizárólag a fent felsorolt költsége- ket téríti meg a 6.2. pontban meghatározott összeghatáron belül.

6.2. A 6.1. pontban felsorolt költségek összege a biztosító által elismert szolgáltatási összegnek legfeljebb 30%-a, de a biztosítási szolgáltatási összeg és a költségek összege együttesen sem haladhatják meg a károso- dott vagyontárgy(ak) káridőponti biztosítási összegét.

Az OTP Csoport partnere

KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

A kiegészítő biztosítások megkötésének feltétele az Összkockázatú Gép- biztosítás Különös Feltételei alapján létrejött biztosításnak, mint alapbizto- sításnak a megkötése. Az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei alapján létrejött biztosításnak, mint alapbiztosításnak a megszűnésével egy- idejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűnnek. A kiegészítő biztosítások megszűnése az alapbiztosítást és a többi kiegészítő biztosítást nem érinti. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei nem alkalmazhatók külön a kiegészítő biztosításokra.

A kiegészítő biztosítások a biztosítási szerződés módosításával szüntethe- tők meg. A biztosítási fedezet az alábbi kiegészítő vagyonbiztosításokra és záradékokra kizárólag akkor terjed ki, ha abban a felek írásban megálla- podnak és azt a kötvény kifejezetten tartalmazza.

Amennyiben a kiegészítő vagyonbiztosítások és záradékok nem kerülnek a kötvényen rögzítésre, akkor azok nem válnak a szerződés részévé, azok alapján az abban foglaltak szerinti kockázatokra a biztosító helytállási kö- telezettsége nem terjed ki, és a biztosító szolgáltatásra nem kötelezhető. A kiegészítő vagyonbiztosítások és záradékok káreseményenkénti és bizto- sítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biz- tosítási szerződés tartalmazza.

A jelen kiegészítő feltételekkel nem érintett rendelkezésekben a biztosítási szerződésben (ideértve a különös feltételeket és a VÁSZF-t is) rögzítettek az irányadók. A jelen kiegészítő feltételek és a különös feltételek és/vagy a VÁSZF rendelkezései közötti eltérés esetén a jelen kiegészítő feltételekben foglaltak az irányadók.

GOB 1 – A VAGYONTÁRGYAK SZÁLLÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított vagyontárgyaknak a telephelyről a munka- végzés helyszínére történő és a biztosított által közúton végzett szállítása és visszaszállítása során következtek be, ideértve a fel-, le- és átrakodás során keletkezett károkat is.

1. A biztosító kizárólag a biztosítási szerződéssel biztosított és a biztosított által közúton szállított vagyontárgyakban a közúti szállítás során bekövet- kező közvetlen fizikai károkat téríti meg, amennyiben a kár az alábbi biz- tosítási események következménye:

a. tűz;

b. robbanás;

c. villámcsapás;

x. xxxxxxxxxx;

x. xxxxx;

f. a szállító járművet ért közlekedési baleset.

A biztosítási események fogalommeghatározását az alapbiztosítási feltétel

1.3. pontja tartalmazza.

2. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. a biztosított vagyontárgyak közbenső tárolása során ke- letkeztek;

b. szállítás közben keletkeztek, amennyiben a szállítóeszköz a fuvarozásra alkalmatlan volt, vagy nem rendelkezett a szükséges engedélyekkel, továbbá, ha a szállítás során a vonatkozó előírásokat és szabályokat (ideértve a rögzítési és elhelyezési szabályokat is) nem tartották be.

3. Jelen kiterjesztés kizárólag a Magyarország területén belüli szállításokra vonatkozik.

GOB 2 – HŐNEK, LÁNGNAK KITETT VAGYONTÁRGYAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosítási szerződéssel biztosított hőnek, lángnak ren- deltetésszerűen kitett vagyontárgyakban túlhevülés miatt keletkeztek.

1. A biztosító megtéríti a biztosított – hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett – berendezések hő- és tűzálló falazatainak és hőálló béleléseinek túl- hevülés miatt bekövetkező kárait akkor is, ha a kár kizárólag ezekben a ré- szekben keletkezett.

2. A biztosító a berendezések hő- és tűzálló falazatainak és hőálló bélelé- seinek kárait a műszaki avulás figyelembevételével téríti meg. Az avulás mértéke legalább az új értekből számított éves 25%. Az avultatás az első üzembehelyezés, vagy a nevezett részegység időközi javításainak, felújítá- sainak időpontjától érvényes, maximális mértéke az új érték 75%-a.

GOB 3 – SZÁLLÍTÓSZALAGOK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosítási szerződéssel biztosított szállítószalagok haj- tószíjaiban, hajtóláncaiban, hevederében és gördülő elemeiben a Összkoc- kázatú Gépbiztosítás Különös Feltételeiben meghatározott biztosítási ese- ménnyel összefüggésben – a fent megnevezett alkatrészeket magában foglaló biztosított vagyontárgyat illetően – keletkeztek.

1. A biztosító a hajtószíjak és/vagy hajtóláncok biztosítási esemény miatti kára esetén a biztosítási szolgáltatást azok káridőponti értékének megfe- lelően határozza meg.

2. A biztosító a szállítószalagok hajtószíjainak, hajtóláncainak, hevederé- nek és gördülő elemeinek kárait a műszaki avulás figyelembevételével térí- ti meg. Az avulás mértéke legalább az új értekből számított éves 25%. Az avultatás az első üzembehelyezés vagy a nevezett részegység időközi javí- tásainak, felújításainak időpontjától érvényes, maximális mértéke az új érték 75%-a.

3. A kiegészítő feltételek szerinti fedezet megszűnik, ha a haj- tószíjak, illetve hajtóláncok értékcsökkenése meghaladja a 75%-ot.

GOB 4 – BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOROKBAN BEKÖVETKEZŐ ROBBANÁS FEDEZETÉNEK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, amennyiben azt a vagyontárgy részét képező belső égésű motorban bekövetkező rob- banás okozta.

A biztosítási fedezet feltétele a gyártói előírások szerinti rendszeres kar- bantartási feladatok elvégzése.

GOB 5 – SZÉLERŐMŰVEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosítási szerződéssel biztosított, hivatalos forgalmazó vagy gyártó által értékesített szélerőművekben az Összkockázatú Gépbiz- tosítás Különös Feltételeiben meghatározott biztosítási eseménnyel össze- függésben keletkeztek.

1. Szélerőművek esetében a biztosítási fedezet feltétele a gyártói előírások szerinti rendszeres karbantartási feladatok elvégzésén túl, hogy a kármeg- előzési kötelezettségei körében a biztosított a korlátozott élettartamú rész- egységek állapotfüggő karbantartásának elvégzéséről gondoskodjon, mini- mum a 2. pont rendelkezései szerinti műszaki tartalomnak megfelelően. Fenti karbantartási feladatokat ezek elvégzésére szakosodott vállalkozással kötött karbantartási szerződés alapján kell elvégezni, mely kiterjed a szél- erőműre és kiegészítő berendezéseire, ideértve az alállomási berendezése- ket is.

2. Karbantartás

− Rotorlapátok: a gyártói előírásoknak megfelelően, ennek hiányában minden második évben a lapátok szemrevételezéssel történő ellenőrzé- se, villámcsapás okozta sérülések vizsgálata és a villámlevezető rendszer megfelelőségének felülvizsgálata.

− Hajtómű: a gyártói előírásoknak megfelelően, ennek hiányában min- den második évben a hajtómű elemek rezgésvizsgálata, a csapágyak hőmérsékletének mérése; a kapott eredmények elemzése a korábbi mé- résekkel történő összehasonlítás alapján, dokumentálás a várható élet- tartamra vonatkozó megállapításokkal.

− Olajvizsgálat: évente a gyártói előírások szerint.

− Alállomási berendezések: a gyártói előírásoknak megfelelően, ennek hiányában minden második évben a kapcsolóberendezések és transzformátorok állapotfüggő vizsgálata szakcég bevonásával a gyártói előírások szerint.

3. A hajtómű, a generátor, fő csapágyak (hajtómű, generátor, rotor fő- csapágy) és a rotorlapátok kárai esetén a biztosító a károkat a műszaki avu- lás figyelembevételével téríti meg. Az avulás mértékében a felek a kárren- dezés során állapodnak meg, de mértéke legalább az új értékből számított éves 10%. Az avultatás az első üzembehelyezés vagy a nevezett részegy- ség újra történő cseréjének időpontjától érvényes, maximális mértéke 60%.

GOB 6 – FELÉPÍTMÉNYEK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a hatósági (forgalmi) engedélyre kötelezett, nem munka- gépnek minősülő gépjárművek felépítményében keletkeztek.

Jelen feltételek tekintetében a felépítmény képezi a rakteret, ez lehet plató, ponyvás plató, zárt doboz, hűtött raktér, illetve különleges felépítmény, amelyet a gépjárműre állandó jelleggel felszereltek.

Különleges felépítménynek minősül különösen:

a. daru vagy egyéb emelő berendezés;

b. létra;

c. olyan erőgép, amely nem a jármű meghajtására szolgál;

d. munkavégző berendezés;

e. erősáramot előállító vagy erősárammal működő berendezés;

f. veszélyes, környezetszennyező vagy undort keltő anyag szállítására szol- gáló tartály (tartálybattéria, tartálykonténer);

g. olyan nem veszélyes anyag szállítására szolgáló tartály, amelyben az üzemszerű használat (töltés, szállítás, ürítés) során a légköri nyomástól eltérő nyomás keletkezik, illetőleg keletkezhet;

h. külső hőmérséklettől eltérő hőfokon való szállításra szolgáló tartály vagy egyéb berendezés;

i. élelmiszer szállítására szolgáló tartály vagy zárt felépítmény;

j. olyan más berendezés, amelynek üzembe helyezését vagy üzemben tar- tását valamely jogszabály külön tanúsítványhoz, alkalmassági nyilatko- zathoz vagy engedélyhez köti.

GOB 7 – KOCKÁZATVISELÉSI HELY KITERJESZTÉSE EGÉSZ MAGYARORSZÁGRA

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselése – a biztosítási szerződésben egyedi azonosításra alkalmas módon, külön biz- tosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak vonatkozásában – a különös fel- tételekben meghatározottakon túl kiterjed Magyarország területén bárhol üzemelő vagyontárgyakban bekövetkező biztosítási eseményekre.

A biztosító kockázatviselése jelen kiegészítő feltétel alapján

továbbra sem terjed ki a biztosított vagyontárgyak telephe- lyén kívüli szállításának időtartama alatt bekövetkezett ká- rokra. A jelen feltétel értelmezésében a szállítás időtartama a rakodás megkezdésétől a rendeltetési helyen történő lerakodás befejezéséig tart.

GOB 8 – FÜST/KOROM VAGY HŐ MIATTI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai káraira, amelyek a füst/korom vagy hő miatt keletkeztek.

1. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződésben biztosított tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hirtelen, nem rendeltetésszerűen ki- áramló füst/korom vagy hő hatására a biztosított vagyontárgyakban kelet- kezett károkat.

2. Megtéríti a biztosító továbbá a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan károkat, amelyeket égés hiányában olyan hő vagy vele együtt járó füst/korom okozott, amely önerejéből továbbterjedni nem képes.

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. magában a füstöt/kormot, illetve hőt kibocsátó tárgyak- ban (berendezésekben) keletkeztek;

b. a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizá- rólag esztétikai károk;

c. a füstnek/koromnak, illetve hőnek rendeltetésszerűen ki- tett vagyontárgyakban keletkeztek.

4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége ezekre a vagyontárgyakra a biz- tosítási szerződésben meghatározott limitösszegig, ennek hiányában a ká- rosodott vagyontárgyak biztosítási összegének 10%-áig terjed.

GOB 9 – GÉPEK BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége kiterjed a betöréses lopás, a rongálás, valamint a rablás miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére, a követke- zőkben részletezetteknek megfelelően.

1. Általános rendelkezések betöréses lopás és rablás biztosí- tás esetében

1.1. Biztosítható vagyontárgyak, vagyoncsoportok

Biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott, az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Fel- tételei szerint is biztosított vagyontárgyak (vagyoncsoportok) a következő csoportosításnak megfelelően:

a. saját tulajdonú vagyontárgyak: a biztosított tulajdonában levő

gépek, berendezések és munkagépként üzemelő járművek;

b. idegen tulajdonú vagyontárgyak: bérelt vagy lízingelt gépek, berendezések és munkagépként üzemelő járművek.

1.2. Biztosítási összeg

A gépek betöréses lopás és rablás biztosítására vonatkozó biztosítási összeg megegyezik az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételeiben (alap- biztosításban) meghatározott biztosítási összeggel.

A biztosítási összeg fentiektől eltérő meghatározása esetén a biztosító csak a VÁSZF túlbiztosítás és alulbiztosítás pontja szerint kötelezhető a keletke- zett kár megtérítésére.

1.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

Az 1.1. pontban meghatározott vagyoncsoportokra a biztosító – egy kár- eseményre vonatkozó – szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés- ben meghatározott biztosítási összegre vagy az aktuális első kockázati li- mitre a VÉD záradékban rögzítettek szerint áll fenn.

A biztosító szolgáltatási kötelezettségét betöréses lopás esetén a behatolás helyén a káridőponti tényleges védelmi szintnek megfelelően teljesíti.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége abban az esetben sem haladhatja meg a biztosítási összeget vagy az aktuálsi első kockázati limit összegét, ha a kár időpontjában megvalósuló védelmi szintnek megfelelő – VÉD záradék szerinti – kártérítési limit ezek bármelyikét meghaladja.

2. Betöréses lopás

2.1. A jelen kiegészítő feltételek vonatkozásában betöréses lopásnak minő- sül, ha az elkövető a lopás során a biztosítási szerződésben megjelölt kocká- zatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe:

a. nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erő- szakos módon hatolt be;

b. nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, il- letve alkalmatlan meglévő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;

c. eredeti kulcs vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a be- törés során a kulcsokhoz az a–b. pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betö- réses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott, fel- téve, hogy a két esemény között eltelt idő alatt a kockázatviselési hely védelme a zárak cseréjével nem volt megoldható;

d. a zárszerkezet álkulccsal vagy más – zárszerkezetek felnyitására alkal- mas – idegen eszközzel történő felnyitásával hatolt be, feltéve, hogy a biztosított írásbeli hatósági zárszakértői véleménnyel igazolja, miszerint a kár időpontjában a zárszerkezet belső felületén keletkezett mechanikus elváltozások álkulcs vagy más idegen eszköz használatától származnak.

2.2. Betöréses lopás továbbá, ha az elkövető a kockázatviselés helyére olyan időpontban jut be, amikor a biztosítási szerződés záradékaiban meg- határozott biztonsági berendezéseknek nem kell üzemben lenniük (pl. nyit- vatartási idő), azaz az elkövető nem a 2.1. a.–d. pontban leírtak szerint ha- tolt be, de ott a helyiség ajtaját vagy a tárolókat feltörte.

2.3. A biztosító a biztosítási események elkövetésével kapcsolatban fel- merülő következő többletköltségeket téríti meg:

x. xxxxx cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit, ha az elkö- vetés során eredeti kulcsot vagy kulcsmásolatot használtak;

b. a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

c. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biz- tonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

2.4. Az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei „Biztosítási szol- gáltatás és a biztosító teljesítése” fejezetben meghatározott biztosítási szol- gáltatási összeg és az előző pontban felsorolt költségek maximális összege az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei „6. Káreseménnyel kap- csolatos költségtérítés” alapján számítandó.

2.5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF és az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a ke- letkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek olyan vagyontár- gyak eltűnése miatt keletkeztek, amelyeknél a 2.1.–2.2. pontok valamelyike szerinti tényállás nem állapítható meg.

3. Rablás

3.1. A jelen kiegészítő feltételek vonatkozásában rablásnak minősül, ha az elkövető biztosított vagyontárgyat jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el

mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy vé- dekezésre képtelen állapotba helyez.

Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

3.2. A biztosító a rablás elkövetésével kapcsolatban felmerülő következő többletköltségeket téríti meg:

a. a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

b. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biz- tonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

3.3. Az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei „Biztosítási szol- gáltatás és a biztosító teljesítése” fejezetben meghatározott biztosítási szol- gáltatási összeg és az előző pontban felsorolt költségek maximális összege az Összkockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei „Káreseménnyel kap- csolatos költségtérítés” fejezet alapján számítandó.

4. Betöréses lopással vagy rablással összefüggő rongálás

4.1. Jelen kiegészítő biztosítás alkalmazása esetén rongálásnak kell tekin- teni, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakban a betöréses lopás vagy rablás kísérlete vagy elkövetése során szándékosan kárt okoz.

4.2. A biztosító – a jelen pontban részletezett – a rongálási károkkal összefüggő és indokoltan felmerülő költségeket a biztosítási szerződésben meghatározott kártérítési limitösszeg erejéig, ennek hiányában legfeljebb 500 000 forintig téríti meg.

GOB 10 – MUNKAGÉPEK LOPÁSFEDEZETÉNEK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

1. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselé- se kiterjed a jelen szerződéssel biztosított mezőgazdasági vontatók, önjáró vagy vontatott munkagépek (továbbiakban összefoglaló néven: munkagé- pek) ellopása, jogtalan használat céljából történő önkényes elvétele (a to- vábbiakban összefoglaló néven: lopáskár), valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett rongálás által keletkező ká- rokra.

2. Biztosított vagyontárgyak

A jelen kiegészítő biztosítás szerint a fedezet kiterjed

a. a biztosított munkagép szériakivitelű alaptípusára, annak ugyanilyen ki- vitelű alkatrészeire és tartozékaira;

b. a munkagép rendeltetésszerű használatához kötelezően előírt, valamint a személy- és vagyonvédelmet szolgáló tartozékaira;

c. alkatrészekre, tartozékokra,

feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor azok – rendeltetésük- nek megfelelően – a munkagépbe beszerelve, azon rögzítve vagy abban el- zárva voltak.

3. Biztosítási események

A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában lopáskárnak minősül, ha az el- követő

a. a gyári zárszerkezettel megfelelően lezárt munkagépbe jogtalanul be- hatolva a munkagépet ellopta vagy jogtalan használat céljából – a rábí- zott munkagép jogtalan használatát, elsikkasztását kivéve – önkényesen elvette; illetőleg azt elrabolta, és az nem került meg, vagy olyan állapot- ban került meg, hogy helyreállítása nem gazdaságos (teljes lopáskár);

b. a teljes munkagép eltulajdonítása nélkül annak biztosított alkatrészeit, tartozékait ellopta (lelopta), továbbá a jogtalan behatolással vagy annak lopási szándékra utaló kísérletével okozott kárt a megfelelően lezárt mun- kagépben, annak alkatrészeiben vagy tartozékaiban (részleges lopáskár). Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár elveszés, hiány, leltárhiány, veszteség, megmagyarázhatatlan eltűnés

(együttesen hiány) következtében keletkezett.

Megmagyarázhatatlan az eltűnés, ha a vagyontárgy eltulajdonítása nem bi- zonyított, nincs nyoma erőszakos cselekménynek, illetve az eltűnés és kö- rülményei nem rekonstruálhatók.

Nem tekinthető megfelelően lezártnak a munkagép, ha

– bármely nyílászáró elemének (pl. ajtó, ablak, motortér fedél) nyitott, le-, illetve kiszerelt volta megkönnyíti vagy lehetővé teszi a járműbe vagy a munkagépbe történő jog- talan behatolást;

– bármelyik zárbetét hiányzik vagy olyan módon rongáló- dott, hogy a zár a jármű vagy a munkagép kulcsainak hasz- nálata nélkül is működtethető.

4. Kizárások

A biztosítási fedezet jelen kiegészítő biztosítás alapján sem terjed ki:

a. a munkagépnek attól elkülönítve tartott bármely alkatré- szére, tartozékára, pót- vagy tartalék alkatrészére;

b. a munkagépnek – a rendeltetésszerű használathoz jogsza- bályban kötelezően előírtak kivételével – az olyan alkatré- szeit, tartozékait ért lopáskárra, amelyeket le-, illetőleg ki- szerelt állapotban vagy tartalékként, a munkagépben tá- roltak a biztosítási esemény időpontjában.

5. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége

A jelen kiegészítő biztosítás feltételei szerint a szerződő fél/biztosított kár- megelőzési kötelezettsége az alábbiakra is kiterjed:

a. a nem üzemelő munkagép indítókulcsait a munkagéptől elkülönítve, le- zárt tárolóban kell elhelyezni;

b. mindazon zárakat (a távvezérlésű központi zárakat, a gyújtáskapcsolót és a jármű vagy a munkagép tárolására szolgáló helyiség zárait is ide- értve) a kár bekövetkezését követően haladéktalanul kicseréltetni, ille- tőleg megjavíttatni, amelyek kulcsához illetéktelenek elvesztés, lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájuthattak, illetőleg az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak;

c. a biztosítási szerződésben megjelölt, vagyonvédelmet szolgáló berende- zést mindig üzemképes állapotban tartani;

d. a sérült szélvédőt vagy ablakot haladéktalanul, de maximum a kár be- következésétől számított 5 napon belül kicseréltetni, ha azok sérülése folytán a jármű vagy a munkagép jogtalan behatolás ellen nem megfe- lelően védetté válik;

e. a biztosított vagyontárgyak folyamatos karbantartása.

6. Vagyonvédelmi előírások

6.1. Közúti közlekedésre alkalmas önjáró munkagépet ért lopás vagy rész- lopáskár esetén a jelen feltétel szerint a biztosító helytállási kötelezettsége akkor áll be, ha a kár (biztosítási esemény) időpontjában az alábbi a., b. vagy c. pontokban felsorolt vagyonvédelmi előírások közül legalább kettő előírás egyidejűleg teljesült:

a. a munkagép üzemképes és bekapcsolt indításgátlóval rendelkezik;

b. a munkagép 24 órás megfigyelése biztosított legalább egy fő (porta vagy szakszolgálat által biztosított) élőerős őrzéssel;

c. a hivatalos munkaidőn kívül a munkagép tárolása zárt, kerítéssel körül- vett telephelyen történik.

6.2. Közúti közlekedésre nem alkalmas és/vagy nem önjáró munkagépet ért lopás vagy részlopáskár esetén a jelen feltétel szerint a biztosító helyt- állási kötelezettsége akkor áll be, ha a kár (biztosítási esemény) időpontjá- ban az alábbi vagyonvédelmi előírások egyidejűleg teljesültek:

a. a munkagép 24 órás megfigyelése biztosított legalább egy fő (porta vagy szakszolgálat által biztosított) élőerős őrzéssel;

b. a hivatalos munkaidőn kívül a munkagép tárolása zárt, kerítéssel körül- vett telephelyen történik.

GOB 11 – VANDALIZMUS ÁLTAL OKOZOTT KÁROKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed az első kockázat összegének erejéig a biztosítási szerződéssel biz- tosított vagyontárgyakban vandalizmus, illetve a vandál cselekmény által okozott közvetlen fizikai károkra.

1. A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai meg- semmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedete.

2. Jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a biztosított va- gyontárgyakban betöréses lopás és rablás vagy ezek kísérle- te miatt bekövetkezett károkra.

3. A biztosítás nem fedezi a biztosított vagyontárgyakban ke- letkezett károkat, ha azokat:

a. a vagyontárgy egészének vagy részeinek eltulajdonításá- val;

b. graffiti által okozták.

A biztosítás nem terjed ki a graffiti eltávolításának a költsé- geire sem.

GOB 12 – SPECIÁLIS KÖLTSÉGEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

1. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselé- se kiterjed:

a. a javítások (helyreállítások) és pótlások többletköltségeire, amelyek túl- óra, éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka következtében merültek fel, feltéve, hogy a biztosító a többletköltségeket igénylő javí- tások (helyreállítások) elvégzését, illetve a pótlást jóváhagyta;

b. az expressz és speciális szállítások fuvardíjainak többletköltségeire;

c. a légi szállítások többletköltségeire;

d. azon költségekre, amelyek a jelen bekezdés a.–c. pontjában és az Össz- kockázatú Gépbiztosítás Különös Feltételei „6. Káreseménnyel kapcso- latos költségek” pontban nincsenek felsorolva, de kizárólag abban az esetben, ha a biztosító előzetesen írásban jóváhagyta azokat.

2. A jelen kiegészítő feltétel alapján biztosítási szolgáltatás akkor fizethető, ha a többletköltségek biztosítási esemény miatt keletkezett kárral kapcso- latban merültek fel.

3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – káreseményenként – legfeljebb 25%-a azon biztosítási szolgáltatásnak, melyet a biztosító ezen kiegészítő feltétel nélkül fizetne.

4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége biztosítási évenként – a kárese- tek számától függetlenül – legfeljebb a kiegészítő feltétel szerinti első koc- kázati összegig terjed.

GOB 13 – DEKONTAMINÁCIÓS (MENTESÍTÉSI) KÖLTSÉGEK TÉRÍTÉSÉNEK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége az alábbiak szerint kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkkal összefüggésben felmerült de- kontaminációs (mentesítési) költségekre.

Jelen kiegészítő feltétel szerint biztosítási esemény a jelen kiegészítő felté- telben meghatározott szennyeződés eltávolításának a szükségessége.

1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban keletkezett, a jelen biztosítási szerződés feltételei szerint biztosítási eseménynek minősülő kár- ral közvetlen összefüggésben felmerült, a szennyező anyag eltávolításának és a biztosított telephelyéről más, megfelelő helyszínre történő szállításá- nak költségeit.

2. Szennyeződés: olyan anyag (ideértve a baktériumokat, gombákat, víru- sokat vagy más ártalmas összetevőket), amely veszélyezteti a biztosított va- gyontárgyat, annak használatát, állagát.

3. A biztosító a biztosított telephelyeken, illetve telephe- lyek alatti víz, talaj, élővilág szennyeződésével, eltávolítá- sával, illetve cseréjével kapcsolatos költségeket nem téríti meg.

GOB 14 – TARTALÉK BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG (ELŐGONDOSKODÁS) KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI

1. Tartalék biztosítási összeg a saját tulajdonú gépekre, műszaki berende- zésekre határozható meg.

2. A tartalék biztosítási összeg – a biztosítási időszakon (egy éven) belüli – új beszerzések, helyreállítások, cserék, nem megfelelő értékelések miatti ér- tékemelkedésre vonatkozik.

3. Tartalék biztosítási összeg a biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg 20%-áig határozható meg.

4. Amennyiben a biztosítási időszakon (egy éven) belüli értékemelkedés meghaladja a tartalék biztosítási összeget, abban az esetben a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget módosítani szükséges.

GOB 15 – KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS SORÁN BEKÖVETKEZETT KÁROKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

1. A jelen kiegészítő feltétel alkalmazása esetén a biztosító megtéríti azo- kat a károkat, amelyek a biztosított, forgalmi rendszámmal ellátott munka- gép közúti forgalomban való részvétele során keletkezetek, amennyiben a kár a biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül.

2. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek kö- telező gépjármű felelősségbiztosítás alapján, amelyeket a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény alapján meg kell téríteni.

3. Jelen kiegészítő feltétel alapján a VÁSZF-ben foglaltakon túl a biztosító az alábbi eseteket súlyos gondatlanságnak te- kinti és mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha:

a. a kár a biztosított vagyontárgy biztonsági rendszerének kiiktatásával okozati összefüggésben keletkezett;

b. a biztosított vagyontárgy vezetője a káresemény időpont- jában nem rendelkezett a biztosított vagyontárgy vezeté-

sére jogosító vezetői engedéllyel, vagy a vezetői enge- délybe bejegyzett korlátozás(ok) nem tették lehetővé a biztosított vagyontárgy vezetését;

c. a biztosított vagyontárgyat túlterhelték, vagy üzemelteté- sét, vontatását szakszerűtlenül végezték;

d. a biztosított vagyontárgyat nem rendeltetésszerűen hasz- nálták;

e. a kár a biztonsági öv (ha van ilyen) használatának mellő- zése miatt keletkezett;

f. a töréskár – a forgalmi engedély érvényességétől függet- lenül – a biztosított vagyontárgy közúti közlekedésre al- kalmatlan állapotával összefüggésben következett be.

A biztosított vagyontárgy közúti közlekedésre alkalmatlan állapotának minősül különösen a kormány és/vagy fékberen- dezés alkatrészeinek a rendeltetésszerű használatot akadá- lyozó kopása, karbantartási hiányosságból eredő működési rendellenessége, a gumiabroncs(ok) műszaki állapota vagy a jogszabályban engedélyezett mértéket meghaladó kopása, il- letve nem az adott útviszonyokhoz alkalmas gumiabroncs használata.

Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól

Felhívjuk figyelmét arra, hogy a jelen Összkockázatú Gépbiz- tosítás az előző, 2019. március 1-től hatályos feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen.

A biztosító mentesülésének, szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárá- sokat jelen szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkö- vér betűtípussal tartalmazza.

A jelen feltételnek a korábbiaktól való lényeges eltérései a következők:

– korábban az 1.4. Fogalommeghatározások pontban foglalt kizárások, azok racionalizálása után átkerültek a Kizárások

4.2. pontjába;

– pontosításra került a felhőszakadás és az idegen tárgyak rádőlésének fogalma;

– a nem biztosítható vagyontárgyak körének pontosítása, kizárásokkal történő egyeztetése;

– a biztosítható költségekbe bekerültek a romeltakarítási költségek;

– pontosításra került a gumiabroncsokban, a szélvédőkben és oldalüvegekben és a sűrűn cserélendő alkatrészekben keletkező károk részleges kárainak rendezésének szabá- lyai;

– új kizárásként megjelent a kár időpontjában 10 évesnél idősebb gépek belső töréskára;

– törlésre került az építési és szerelési tevékenységgel összefüggésben keletkező károkra vonatkozó kizárás;

– kiegészítésre került a részleges károkra vonatkozó szolgál- tatási szabály;

– új kiegészítő feltételként megjelent a GOB 15 – Közúti köz- lekedés során bekövetkezett károkra vonatkozó kiegészítő feltételek.

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049 – Internet: xxx.xxxxxxxx.xx Telefon: x00 0 000 0000 – Fax: x00 0 000 0000

Társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága: Cg. 00-00-000000