Contract
UNION-S.O.S. baleset-biztosítás
Biztosítási Feltételek
1. A szerződés alanyai
1.1. A biztosító, amely az UNION-S.O.S. baleset-biztosítás alapján, a szerződésben meghatározott díj ellenében arra vállal kötelezett- séget, hogy a biztosított balesete esetén a szerződésben megha- tározott szolgáltatásokat nyújtja.
1.2. Szerződő fél, aki az érvényes jognyilatkozatokat teszi és a bizto- sítási díjat a biztosítónak megfizeti.
1.3. Biztosított az a természetes személy, akinek az életével, testi ép- ségével kapcsolatos biztosítási eseményre a szerződés létrejön, és életkora a szerződés megkötésekor 16 és 65 év között van.
1.4. Kedvezményezett, akinek a biztosító a szolgáltatást teljesíti. Kedvezményezett a biztosított halála esetére a biztosított örökö- se, amennyiben más haláleseti kedvezményezett nem került je- lölésre. Egyéb biztosítási esemény bekövetkezése esetén a bizto- sított tekintendő kedvezményezettnek.
2. A biztosítás tartama
2.1. A biztosítás határozott tartamú, legkevesebb 5, legfeljebb 25 év- re köthető.
2.2. Biztosítási évforduló: az ajánlat aláírását követő nap évenkénti fordulónapja.
3. A szerződés létrejötte
A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával, a köt- vény szerződő (biztosított) általi kézhezvételének napján jön lét- re és a 4. pontban meghatározott kockázatviselési kezdettel lép hatályba.
4. A biztosító kockázatviselése
4.1. A biztosító kockázatviselése a Föld valamennyi országára, a nap 24 órájában kiterjed.
4.2. A biztosító kockázatviselése az ajánlat aláírását követő nap 0 órá- jakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződő az első díjat a biztosító számlájára befizette.
4.3. A biztosító kockázatviselése a szerződés megszűnésének idő- pontjában véget ér.
5. A szerződés megszűnése
A szerződés megszűnik az alábbi események bekövetkeztekor:
– a biztosított halálának napján;
– a biztosított 100%-os egészségkárosodása esetén;
– a határozott tartam lejártával;
– a díjfizetés elmulasztása esetén az elmaradt díj esedékessé- gétől számított 60. nap elteltével;
– a biztosított 70. életévének beltöltése esetén annak az évnek az utolsó napján 24 órakor, amikor a biztosított 70. életévét betöltötte;
– rendes felmondással. A rendes felmondás alapján a felek a szerződést a biztosítási évfordulóra, 30 napos felmondási idő- vel felmondhatják.
6. A megszűnés esetén a szerződő/biztosított jogai, a biztosító kö- telezettsége
6.1. Amennyiben a szerződés megszűnését eredményező biztosítási esemény (halál, 100%-os egészségkárosodás) következik be, úgy a biztosító az egész évre járó díjat követelheti, míg a szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díját követelheti, amelyben kockázatviselé- se véget ért.
6.2. A biztosítási díjtöbblet a szerződőt illeti meg.
7. A biztosítás díja, a díjfizetés rendje
7.1. A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének ellenértéke, melynek megfizetésére a szerződő köteles. A díj a biztosítási év- fordulón esedékes.
7.2. A szerződés éves díjfizetésű. Ettől közös megegyezéssel írásban foglaltan eltérhetnek a szerződő felek.
7.3. A biztosítási időszak egy év, az éves díj erre az időszakra vonat- kozik.
7.4. A biztosítási időszak évfodulótól évfordulóig tart.
7.5. A biztosítási díj mértékét a biztosítási szerződés tartalmazza.
7.6. A szerződés megkötésekor a biztosítás első díját meg kell fizet- nie a szerződőnek.
7.7. Ha a szerződő a folytatólagos díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott és a biz-
tosító a díj iránti igényét bírósági úton nem érvényesíti, a bizto- sító a kockázatot az elmaradt díj esedékességétől számított 60 napig viseli. Ez alatt az idő alatt a szerződő az elmulasztott idő- szakos díjat pótolhatja.
8. Biztosítási esemény
8.1. Jelen feltétel szempontjából baleset a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő, olyan külső hatás, amelynek következtében az emberi szervezetben heveny módon anatómiai és funkcionális károsodás, maradandó elváltozás, halál következik be.
8.2. Biztosítási eseménynek minősül a biztosítottnak a tartam alatt a baleseti esemény miatt bekövetkező:
8.2.1. halála;
8.2.2. legalább 31%-os mértékű maradandó egészségkárosodása;
8.2.3. kómás állapota;
8.2.4. műtéte;
8.2.5. kórházi ápolása;
8.2.6. csonttörése,
8.2.7. égése.
8.3. A biztosítási esemény időpontja a baleset bekövetkeztének napja.
9. Biztosítási szolgáltatások
Az alapbiztosítási fedezet három csomagból választható ki, de egy szerződésen belül csak egy csomag köthető. A biztosítónál a biztosított csak egy UNION-S.O.S. biztosítással rendelkezhet.
A biztosító az egyes kockázatok esetében a következő szolgálta- tásokat nyújtja:
9.1. Baleseti halál
Ha a biztosított a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező balese- te miatt a bekövetkezéstől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító kifizeti a baleseti halál kockázatnak a biztosítottra vo- natkozó biztosítási összegét a kedvezményezettnek. Amennyiben a halál előtt már maradandó egészségkárosodásra is szolgáltatott a biztosító, a teljesítés csak a különbözetre vonatkozik.
9.2. Balesetből eredő, legalább 31%-os mértékű maradandó egész- ségkárosodás
Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező bal- esete miatt a balesettől számított két éven belül legalább 31% mértékű maradandó egészségkárosodást (állandósult funkcioná- lis károsodást) szenved, úgy a biztosító kifizeti a biztosítottnak a károsodás mértéke szerint a biztosítási összeg 31%–100% kö- zötti részét.
9.2.1. Az adott balesetből visszamaradt maradandó egészségkárosodás (állandósult funkcionális károsodás) mértékét a végállapot kiala- kulását követően a rendelkezésre álló szakorvosi iratok, illetve amennyiben szükséges, a biztosított személyes orvosi vizsgálata alapján a biztosító orvos szakértője állapítja meg a sérülést köve- tő 2 éven belül. A károsodás mértékét a biztosító a gyógyulás fo- lyamatától függetlenül legkésőbb a sérüléstől számított 2. év be- töltésekor – a gyógyulás befejeződésének hiánya esetén is – meg- állapítja, függetlenül a társadalombiztosítási szervektől.
9.2.2. Több szerv, testrész együttes sérülése esetén a károsodási mér- tékek összeadódnak, de a szolgáltatás mértéke a 100%-ot nem haladhatja meg.
9.2.3. A biztosító elrendelheti speciális orvos szakértő által a sérült sze- mélyes vizsgálatát.
Amennyiben a biztosított egészségi állapota a szolgáltatást köve- tően javul, a biztosító a már kifizetett biztosítási összeget nem igényli vissza.
9.2.4. Amennyiben a biztosított nem ért egyet a biztosító döntésével, kérheti saját költségére a másodfokú orvosi bizottság döntését.
9.2.5. Balesetből eredő kómás állapot
Amennyiben a biztosított balesetből eredően olyan agysérülést szenved el, amelynek következtében 30 napot meghaladóan kó- más állapotba kerül, a biztosító kifizeti a maradandó egészség- károsodásra vonatkozó biztosítási összeg 100%-át.
Jelen feltételek szempontjából kóma a sérültnek az az állapota, amelyet egészségi protokoll ennek minősít, kivéve a mestersége- sen fenntartott kómás állapotot.
9.3. Baleseti kórházi ápolás napi térítés
Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező bal- esete miatt legalább 5 napot elérő folyamatos kórházi ápolásra szorul, úgy a biztosító a baleseti kórházi ápolás kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét minden kórházi ápo- lási napra kifizeti.
9.3.1. Amennyiben egy balesetből eredően egy adott biztosítottra vo- natkozóan többször kerül sor kórházi ápolásra, úgy a biztosító az első 5 napot meghaladó időszak után már a következő ápolási időszaknál nem vizsgálja annak folyamatos meglétét.
9.3.2. Egy biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatás legfeljebb 365 napra korlátozódik.
9.3.3. Amennyiben a biztosított a balesetével okozati összefüggésben intenzív osztályon történő ellátásban részesül, ezekre a kórházi napokra a biztosítási összeg 200%-át fizeti ki a biztosító.
9.4. Baleseti kórházi ápolás, egyösszegű térítés
Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező bal- esete miatt 60 napot meghaladóan folyamatos kórházi ápolásra szorul, úgy a biztosító a baleseti kórházi ápolás kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét egy összegben kifize- ti a 61. napot követően.
9.4.1. A kórházi ápolás kockázatai nem terjednek ki azokra a kórházi beavatkozásokra, melyek nem az adott baleset gyógyításával áll- nak közvetlen okozati összefüggésben.
9.4.2. Jelen feltétel szempontjából kórháznak minősül az ÁNTSZ és szakmai felügyeletek által elismert, engedélyezett fekvőbeteg el- látást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügye- let alatt áll és intézményi kóddal rendelkezik.
9.4.3. Jelen biztosítás szempontjából nem minősülnek kórháznak a sza- natóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai intézetek, szociális otthonok, illetve a kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai.
9.5. Baleseti műtéti térítés
Amennyiben a biztosítottnak a kockázatviselés időszaka alatt be- következő balesete miatt a gyógyulása és állapotromlásának meg- akadályozása érdekében szükségessé váló, a biztosító által meg- határozott mértéket meghaladó súlyosságú műtétet végeznek, úgy a biztosító kifizeti az adott súlyosságú csoportba sorolt baleseti műtét kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét.
9.5.1. Xxxxx feltétel szempontjából műtétnek minősül az a sebészeti beavatkozás, amit az orvosszakmai szabályok megtartásával vé- geztek el a biztosítotton.
A műtétek súlyossági besorolását a biztosító szakorvosa objektív feltételek, a vonatkozó szabályzatok és szakmai irányelvek, a biz- tosított szakorvosi dokumentációja, szükség esetén személyes vizsgálata alapján határozza meg.
9.5.2. Fentiek alapján tájékozódó jelleggel néhány példa a súlyossági besorolásra:
I. csoport
– a szervezet üregrendszerein belül elhelyezkedő anatómiai képletek sérülései miatt szükségessé váló és az üregrendszer falának megnyitásával végzett műtéti megoldások (koponya, nyak, mellkas, has, medence, gerincoszlop);
– az ujjak kivételével végzett baleseti eredetű végtagcsonkolá- sok függetlenül attól, hogy a csonkolódott végtag rész vissza- ültetése megtörtént-e és milyen a funkcionális végeredmény;
– a törzsből kilépő fő ér- és idegképletek sérülése miatt végzett helyreállító műtétek (kivéve a csuklóízület, illetve bokaízület kezdő részeitől perifériásan elhelyezkedő ér- és idegképletek);
– a műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési fel- szín a testfelület 40%-át eléri.
II. csoport
– a nyílt és zárt, nagy ízületekbe (váll, könyök, csukló, csípő, térd, boka) hatoló és ízületen kívüli (felkar-, alkar-, comb-, lábszár-) törések (a kéz- és lábfej törései nem tartoznak ide);
– a nagy kiterjedésű, roncsolással, szövethiánnyal járó lágyrész sérülések, ahol műtéti sorozat, szövetpótlás végzésére van szükség;
– a műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési fel- szín a testfelület 5%-ánál nagyobb, de a 40%-át nem éri el.
III. csoport
– az orvosi szakma szabályai által dokumentált friss ízületi sza- lagszakadások, ín, inak szakadása (a kézfej, lábfej, ujjak ki- vételével);
– a csuklóízület, illetve bokaízület kezdő részeitől perifériásan elhelyezkedő ér- és idegképletek helyreállító műtétei;
– a kéz és láb ujjainak amputációval járó csonkolásos sérülések;
– az ujjak perifériás idegvarratai.
IV. csoport
– a biztosítottnak a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező akut balesete miatt elvégzett csőtükrözéses műtéte, a térdek- re irányuló műtéteket kivéve.
V. csoport
– a biztosítottnak a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező akut balesete miatt a térdízület csőtükrözéses eljárással vég- zett terápiás célú műtéte.
Nem téríthető beavatkozások:
– belső fémrögzítés eltávolítása;
– bőrvarratok;
– dróttal történő húzatás;
– korábban meglévő, ortopéd jellegű elváltozások baleset kap- csán történő terápiája, műtéte;
– az emberi szervezet típusos helyeinek sérvesedése miatti mű- tétek;
– a kóros csontszerkezeti elváltozásból adódó csonttörés stabi- lizáló műtéte;
– baleseti eseménnyel összefüggésbe nem hozható beavatkozások.
9.5.3. Egy baleseti eseményből maximálisan a biztosítási összeg 100%-át fizeti ki a biztosító.
9.5.4. Amennyiben egy műtét során egy időben több sebészeti beavat- kozás szükséges, akkor a biztosító a legmagasabb besorolású műtét alapján állapítja meg a szolgáltatást.
9.6. Baleseti eredetű helyreállító plasztikai műtét
Ha a biztosítotton a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt, a gyógyulása és állapotromlásának megakadályo- zása érdekében a fenti műtéteken túl olyan plasztikai műtétet hajtanak végre, melynek célja a teljes vastagságú bőr- vagy csontszövetek pótlására irányul, a biztosító kifizeti a biztosítási összeget a súlyossági foknak megfelelően. A műtét súlyossági fo- kát nem a felületi kiterjedés, hanem a mélység és az anatómiai lokalizáció, valamint a műtéti technika alapján a biztosító szak- orvosa határozza meg a 9.5.1. pontban foglaltak szerint. A sú- lyossági kategóriákra vonatkozó térítési fokozatok az 1. sz. mel- lékletben foglaltak szerint értendők.
9.7. Baleseti csonttörés
Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt olyan balesetet szenved, melynek következménye szakorvos által igazolt módon csonttörés, illetve csontrepedés, úgy a biztosító a biztosítási ösz- szegnek a törések típusától függően az 1. sz. melléklet szerinti hányadát fizeti a biztosítottnak, de a kifizetés nem haladhatja meg a biztosítási összeg 100%-át.
Csonttörés: az egyébként ép csontszerkezet anatómiai folytonos- sága külső behatásra megszakad. Xxxxx feltétel szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.
Csontrepedés: az egyébként ép csontszerkezet anatómiai folyto- nossága külső behatásra megszakad, de a csont keresztmetszete nem sérül, és a törési vonal csak az egyik oldali csontkérget sérti.
9.8. Égés
A biztosított égési sérülése esetén a biztosító a szerződésben meghatározott 100%-os biztosítási összegnek a 2. sz. melléklet- ben meghatározott, az égéskárosodás mértékének megfelelő szá- zalékát fizeti ki.
Az I. fokú égési sérülésnél csak a bőr legfelső rétege károsodik, amely fájdalmas és a felületen pirosság látható.
A II. fokú égési sérülések esetén különbséget teszünk az úgyne- vezett felületes és mély formák között.
A II/1. típus előfordulásakor a bőr legfelső és az irha felső réte- ge károsodik, hólyag látható, a sebalap piros, nyomásra elfehére- dik, fájdalmas.
A II/2. típusú sérülésnél az irha mélyebb rétege is károsodik, a sebalap fehéres színű, fájdalmas.
A Ill. fokú égés esetén a bőr teljes vastagsága sérül, a felszín a szennyeződéstől függően barna, fekete vagy fehér színű, hólyag nincs, a felszín érzéketlen, mivel a fájdalomérzékelő receptorok is elpusztultak.
Az égett terület kiterjedését az ember testfelszínének százaléká- ban adjuk meg, amelynek során 1 százalék testfelszínnek tekint- jük a sérült tenyerének felszínét. A nagy kiterjedésű égési felület kiszámítása a Xxxxxxx-féle 9-es szabály alapján történik: példá- ul a fej-nyak 9 százaléknak, egy felső végtag 9 százaléknak, egy alsó végtag 18 százaléknak, a törzs 36 százaléknak felel meg.
10. A biztosító mentesülése
10.1. A biztosító mentesül a baleseti halál biztosítási összegének kifi- zetése alól, ha a biztosított halálát a kedvezményezett szándékos magatartása okozta.
10.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.
A balesetet súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak kell tekinteni különösen akkor, ha az a biztosított:
a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben;
b) rendszeres alkoholfogyasztásával, illetőleg ittas állapotával közvetlen okozati összefüggésben;
c) bódító-, kábító- vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fo- gyasztása miatti állapotával közvetlen okozati összefüggés-
ben, illetve toxikus anyagok szedése miatti függősége folytán;
d) érvényes jogosítvány nélküli gépjárművezetése közben;
e) ittas gépjárművezetése közben következett be, valamint a d)-
e) esetekben a mentesülés feltétele még, hogy a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett.
11. Kizárások
11.1. A baleset előtt bármely okból már károsodott, beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek, illetve ezen sérülések későbbi kö- vetkezményei a biztosításból ki vannak zárva.
11.2. A napsugárzás által okozott égési sérülések a biztosítási fedezet- ből ki vannak zárva.
11.3. A fagyási sérülések a biztosítási fedezetből ki vannak zárva.
11.4. Olyan balesetek, melyek következménye a fogak törése, bármi- lyen jellegű pótlása, a biztosításból ki vannak zárva.
11.5. Az olyan balesetek következményei, melyek betegségi előzmé- nyekből erednek, a biztosításból ki vannak zárva.
11.6. A szokványos ízületi ficamok és alkati sajátosságból adódó ízüle- ti szalaggyengeség a biztosításból ki van zárva.
11.7. A foglalkozási betegségi ártalom következményei a biztosítási fe- dezetből ki vannak zárva.
11.8. A megemelés következtében kialakuló anatómia elváltozások a biztosítási fedezetből ki vannak zárva.
11.9. A biztosított öngyilkossága vagy annak kísérlete miatt kialakuló sérülés vagy halál még akkor is ki van zárva, ha azt a biztosított beszámítási képességének hiányában követte el.
11.10. A kórházi napi térítés és műtéti kockázatok nem terjednek ki azokra a kórházi beavatkozásokra, amelyek célja nem az adott sérülés gyógyítása (sérült biztosított állapotromlásának a meg- akadályozása, hanem esztétikai, kozmetikai kezelése).
11.11. A biztosító a testi sérüléssel nem járó lelki sérülésekre nem vál- lal fedezetet.
11.12. A rándulásos sérülések és azok későbbi következményei ki van- nak zárva.
11.13. A rovarcsípések a biztosítási fedezetből ki vannak zárva.
11.14. Minden olyan, a szervezet támasztórendszerét érintő ártalom, melynek meglétére az adott baleseti esemény hívja fel a figyel- met – a degeneratív, ortopéd jellegű kórképek tartoznak ide –, a biztosítási fedezetből ki van zárva.
11.15. A csőtükrözéssel végzett, térdet érintő műtétek következménye- ként kialakult maradandó egészségkárosodási kockázat a biztosí- tási fedezetből ki van zárva.
11.16. A biztosító nem vállalja a fedezetet a biztosított foglalkozásával összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre, amennyi- ben a biztosított foglalkozása:
– artista,
– búvár,
– bányász,
– építőmunkás magas építményeken,
– fegyveres testület tagja,
– fegyveres őr,
– kaszkadőr,
– légiutas-kísérő,
– pilóta (repülő, helikopter, vadászgép),
– pirotechnikus,
– pénzszállító autó sofőrje vagy annak kísérője,
– robbanóanyaggal dolgozó ipari munkás,
– tűzijáték- és csillagszórógyártó,
– vadász,
– veszélyes anyagot szállító tehergépkocsi sofőr.
11.17. Biztosított nem lehet olyan személy, aki:
– a magyar társadalombiztosítási szerv határozata alapján bár- milyen fokú maradandó egészségkárosodással bír,
– idült szív- és keringési rendszeri betegségben szenved,
– vérzékeny,
– inzulin-függő (I. típusú) cukorbetegségben szenved,
– dialízis kezelésben részesül,
– Alzheimer-kóros,
– epilepsziában szenved,
– skizofrén,
– Parkinson-kórban szenved,
– 5 évnél régebben diagnosztizált sclerosis multiplex betegség- ben szenved,
– HIV-fertőzött,
– sokízületi gyulladásban szenved,
– csontritkulás megbetegedésben szenved,
– egyensúlyi zavarban szenved,
– -7 dioptria erősséget meghaladóan rövidlátó,
– vak,
– véralvadásgátló gyógyszereket szed,
– aki a biztosítás megkötését megelőző egy évben olyan balese-
tet szenvedett, amely miatt szakorvos által igazoltan 30 na- pon túl munkaképtelen volt.
11.18. Az alapbiztosítási fedezet nem terjed ki azokra a biztosítási ese- ményekre, melyek a biztosított igazolt (versenyzői, sportolói licence-szel, engedéllyel) sportolóként végzett sporttevékenysé- gével vannak okozati összefüggésben.
11.19. Az alapbiztosítási fedezet nem terjed ki azokra a biztosítási ese- ményekre, melyek a biztosított extrém sporttevékenységével van- nak okozati összefüggésben.
Jelen szerződés vonatkozásában extrém sport:
– jet-ski, motorcsónak sport, vízisízés,
– vadvízi evezés (ideértve canyoning, hydrospeed),
– hegy- és sziklamászás az V. foktól,
– magashegyi expedíció,
– barlangászat,
– bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping),
– falmászás,
– autó-motorsportok (pl. roncsautó (auto-crash) sport, rali, go- kart, motorkerékpár-sportok, quad, ügyességi versenyek),
– félkezes és nyílttengeri vitorlázás,
– repülősportok (pl. sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyő- zés, műrepülés, siklórepülés, hőlégballonozás),
– mélytengeri búvárkodás (búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá).
11.20. A biztosítási fedezet kiterjeszthető a 11.18. és 11.19. pontok- ban hivatkozott esetekben pótdíj megfizetésével.
12. A biztosítási fedezet kiterjesztése
12.1. A biztosítási fedezet a biztosítás éves díjának 50%-os pótdíjával kiterjeszthető bármely sporttevékenységet végző biztosítottra, ki- véve extrém sportok űzése esetén. A fedezet csak a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően módosítható.
12.2. A biztosítási fedezet a biztosítás éves díjának 100%-os pótdíjá- val kiterjesztehető alkalmanként 30 napra a 11.19. pont szerin- ti extrém sportokra.
12.3. A fedezet kiterjesztését csak abban az esetben fogadja el a biz- tosító, ha az alapbiztosítás díjjal fedezett a kiterjesztés időtar- tamára is.
12.4. A fedezet kiterjesztési igényt írásban, a szerződő és a biztosított aláírásával kell bejelenteni a biztosítónak, és a díjat a biztosítás kötvényszámára hivatkozva be kell fizetni. A biztosítási fedezet – amennyiben megjelöl induló napot az igénylő és a díjat egyide- jűleg befizeti – az igénylésen megjelölt napon indul. Ha nem je- löl meg induló időpontot, akkor a biztosítási díj biztosítóhoz tör- ténő beérkezésének napjával kezdődik a biztosító kiterjesztett kockázatviselése.
13. A biztosító teljesítése
13.1. A biztosítási jogviszony alapján támasztott bármely szolgáltatási igényt a biztosító részére írásban, az alapul szolgáló esemény be- következésétől számított 8 napon belül kell jelenteni. A biztosí- tó szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, amennyiben beje- lentési kötelezettségének a szerződő nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
13.2. A biztosító szolgáltatásait a rendelkezésre álló legutolsó adatok- nak megfelelően nyújtja.
13.3. A biztosítottat kárenyhítési kötelezettség terheli, ami abban áll, hogy panasza esetén köteles haladéktalanul felkeresni orvosát, balesete esetén kérni az első akut ellátását. Bármilyen sérülés bekövetkeztét követően a biztosítottnak a lehető legrövidebb időn belül gyakorló szakorvoshoz kell fordulnia, és kárenyhítési kötelezettségéből adódó- an annak orvosi tanácsait köteles pontosan betartani. A biztosító nem felelős azokért a következményekért, amelyek a biztosítottnak a biztosítási esemény káros következményei elhárítására, illetve enyhí- tésére vonatkozó kötelezettségeinek elmulasztásából erednek.
13.4. A biztosító által igényelt minden igazolást, nyilatkozatot és bizo- nyítékot hitelt érdemlően a biztosítónak az általa meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani. A szükséges dokumen- tumok beszerzésének és biztosítóhoz történő eljuttatásának költ- ségeit a biztosító nem téríti meg.
A biztosító a szolgáltatásokat az igény elbírálásához, illetve a tel- jesítéshez szükséges összes irat beérkezése után, az utoljára be- érkezett irat kézhezvételétől számított 15 napon belül teljesíti. A károk kifizetése a biztosító magyarországi központjából történik forintban, a biztosított vagy kedvezményzett részére.
A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüg- gő egyéb iratokat szerezhet be. A lentiekben felsorolt okiratokon kívül a biztosított jogosult a károk és költségek egyéb okmányok- kal, dokumentumokkal, illetőleg egyéb módon történő igazolásá- ra a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
13.5. A szolgáltatási igény bejelentése során benyújtandó dokumentumok: Minden biztosítási szolgáltatás iránti igényhez be kell nyújtani a biztosított személyi igazolványának másolatát, valamint az Igény- lőlap Baleseti szolgáltatáshoz nyomtatványt kitöltve, a biztosítá- si esemény részletes leírásával. A szolgáltatási nyomtatványhoz az alábbi dokumentumokat kell csatolni:
– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatá- si, tűzvédelmi, munkavédelmi vagy más hatósági eljárás in- dult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagá- nak részét képező iratok másolata (büntetőeljárásban és sza- bálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak ab- ban az esetben, ha az a kárigény/szolgáltatási igény benyújtá- sakor már rendelkezésre áll);
– ittasság, illetve bódító-, kábító- vagy hasonló hatás kiváltó szerek, toxikus anyagok hatásának vizsgálatáról készült orvo- si irat másolata;
– közlekedési baleset esetén a biztosított érvényes vezetői en- gedélyének másolata;
– az első, akut ellátást igazoló orvosi dokumentum másolata (en- nek hiányában a biztosító nem teljesít baleseti szolgáltatást);
– a kórházi zárójelentés(ek) másolata(i);
– a kórházi betegellátás során keletkezett iratok hitelt érdemlő másolata(i) a kórházban töltött napok számáról.
13.6. Halál esetén a fentieken kívül még az alábbi dokumentumok csa- tolása szükséges:
– a halotti anyakönyvi kivonat másolata;
– a halottvizsgálati bizonyítvány másolata;
– külföldön bekövetkezett halál esetén a halál körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar fordítása;
– a kedvezményezett jogosultságát igazoló okirat másolata (pl. jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány).
14. Egyéb rendelkezések
14.1. A biztosító a biztosítottat kezelőorvosainak az orvosi titoktartás alóli felmentés érdekében külön nyilatkozattételre hívja fel a biz- tosító kockázatelbírálási és kárrendezési szerveivel szemben.
14.2. A biztosító jogosult az ügyfelek jogszerűen tudomására jutott ada- tait, ideértve a különleges adatokat is a személyes adatok védel- méről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi. LXIII. törvény rendelkezései szerint, a Biztosítókról és a biztosítá- si tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) foglaltakkal összhangban kezelni. A biztosító jogosult a számlatulajdonos adatait, valamint bankszámlaszerződéssel kap- csolatos, a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges – banktitoknak minősülő – adatokat kezelni. Az adatok továbbításá- ra a Bit. rendelkezéseiben meghatározott módon, illetve az ügy- fél, számlatulajdonos hozzájárulása alapján kerülhet sor.
14.3. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződés- ből származó követelések megítéléséhez, a szolgáltatás teljesíté- séhez szükséges vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.
14.4. Az ügyfél tájékoztatást kérhet a személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti az adatai helyesbítését, törlését.
14.5. A biztosítót a birtokába jutott biztosítási titkok, banktitok tekin- tetében titoktartási kötelezettség terheli. A biztosító titoktartási kötelezettségére a Bit. 153–161. §-ban foglalt szabályok az irányadóak.
Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító ügyfelei- nek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
14.6. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a Bit. szerint biztosítási titokként kezelni.
14.7. A biztosító ügyfeleinek, számlatulajdonosnak azon biztosítási, banktitkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással össze- függnek.
14.8. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másképp nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség ter- heli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mind- azokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük so- rán bármilyen módon hozzájutottak.
14.9. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó- hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illet- ve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső ki- fizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötele- zettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelü- gyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető hivatallal,
m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát keze- lő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok te- kintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország- beli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat- védelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal,
r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolás- ra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott ese- tekben a biztosítóval szemben, ha az a–j) és n) pontban meg- jelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul a biz- tosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítá- si szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap iga- zolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabá- lyi rendelkezés megjelölése is.
14.10. A biztosító a nyomozóhatóság és a polgári nemzetbiztonsági szol-
gálat részére akkor is köteles tájékoztatást adni, ha adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a biztosítási ügylet:
– kábítószerrel visszaéléssel,
– terrorcselekménnyel,
– robbanóanyaggal vagy robbanószerrel visszaéléssel,
– lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,
– pénzmosással,
– bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselek- ménnyel van összefüggésben.
15. Jognyilatkozatok
15.1. A biztosító nyilatkozatait írásban juttatja el a szerződőnek, illet- ve a szolgáltatási igény bejelentése esetén a biztosítottnak az ál- taluk megadott és a biztosító által ismert utolsó értesítési címre.
15.2. A biztosító a hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentése- ket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írás- ban juttatták el hozzá. A nyilatkozat akkor hatályos, ha az a biz- tosítóhoz megérkezett.
16. Elévülés
Jelen szerződésből eredő biztosítási igények a káresemény bekö- vetkezésétől számított 2 év után elévülnek.
17. A kapcsolattartás és az ügyfél-tájékoztatás nyelve
A biztosító és a szerződő kapcsolattartása, valamint a biztosítot- tak tájékoztatása magyar nyelven történik.
18. Alkalmazandó jog, eljáró bíróságok
Jelen biztosítási szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendelke- zései az irányadóak.
A felek a biztosítási szerződésből, valamint a biztosítotti jogvi-
szonyokból eredő jogviták eldöntésére az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bírósághoz fordulnak. Az eljá- rások nyelve magyar.
19. Panaszügyintézésre jogosult szervek
A felmerülő panaszokkal a szerződő, illetve a biztosítottak a biz- tosító központjához fordulhatnak:
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. 1082 Budapest, Baross u. 1.
Telefon: (00-0) 000-0000
Vitás kérdések felmerülése esetén:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1535 Budapest 114., Pf. 777.
A panasz ügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
1. sz. melléklet
Biztosított kockázatok | Bronz | Ezüst | Arany | ||
Baleseti halál | 5 000 000 Ft | 7 500 000 Ft | 10 000 000 Ft | ||
Baleseti maradandó egészségkárosodás (az egészségkárosodás mértékének megfelelően a biztosítási összeg arányos része) 31–100% | 10 000 000 Ft | 15 000 000 Ft | 20 000000 Ft | ||
Baleseti eredetű, 30 napot meghaladó kómás állapot | 10 000 000 Ft | 15 000 000 Ft | 20 000 000 Ft | ||
Baleseti kórházi napi térítés 5–365 napig | 5 000 Ft/nap | 7 500 Ft/nap | 10 000 Ft/nap | ||
Baleseti kórházi ápolás (60 napon túl, egyösszegű térítés) | 100 000 Ft | 150 000 Ft | 200 000 Ft | ||
Baleseti műtét | – I. csoport | 100% | 500 000 Ft | 750 000 Ft | 1 000 000 Ft |
– II. csoport | 250 000 Ft | 375 000 Ft | 500 000 Ft | ||
– III. csoport | 125 000 Ft | 187 500 Ft | 250 000 Ft | ||
– IV. csoport | 100 000 Ft | 150 000 Ft | 200 000 Ft | ||
– V. csoport | 50 000 Ft | 75 000 Ft | 100 000 Ft | ||
Baleseti helyreállító plasztikai műtét | – I. csoport | 100% | 1 000 000 Ft | 1 500 000 Ft | 2 000 000 Ft |
– II. csoport | 750 000 Ft | 1 125 000 Ft | 1 500 000 Ft | ||
– III. csoport | 500 000 Ft | 750 000 Ft | 1 000 000 Ft | ||
– IV. csoport | 250 000 Ft | 375 000 Ft | 500 000 Ft | ||
Egy balesetből eredő – Kéz- és lábujjak, kéz- és lábtőcsontok, bordák törése függetlenül azok számától | 10 000 Ft | 15 000 Ft | 20 000 Ft | ||
Egy balesetből eredő – 1 végtag vagy – vállövi csontok vagy – lapocka törése | 25 000 Ft | 37 500 Ft | 50 000 Ft | ||
Egy balesetből eredő – 2 végtag együttes törése | 50 000 Ft | 75 000 Ft | 100 000 Ft | ||
Egy balesetből eredő: – 4 végtag együttes törése vagy – koponya törése vagy – gerincoszlop törése vagy – medence törése vagy – szegycsont törése | 100 000 Ft | 150 000 Ft | 200 000 Ft | ||
Baleseti eredetű égés (az égéskárosodás mértékének megfelelően a biztosítási összeg arányos része) | 500 000 Ft | 750 000 Ft | 1 000 000 Ft |
2. sz. melléklet
Égési fokozatok | Kiterjedés | Az egészségkárosodás mértéke |
I. fokú (bőrt, nyálkahártyát épen hagyó égés) | 1-20% | 0% |
21-30% | 15% | |
31-50% | 30% | |
51%-tól | 50% | |
II/1. fokú (felületes mélységű égés) | 1-15% | 0% |
16-20% | 15% | |
21-30% | 30% | |
31-50% | 60% | |
50%-tól | 100% | |
II/2. fokú (átmeneti mélységű égés) | 1-5% | 0% |
6-10% | 15% | |
11-20% | 30% | |
21-30% | 60% | |
31%-tól | 100% | |
Ill. fokú (mélyre terjedő égés) | 1-2% | 0% |
3-5% | 20% | |
6-15% | 40% | |
16-25% | 60% | |
26%-tól | 100% |
2011. február Xx.xx.: U21801