A VÉRTESSZŐLŐSI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A pedagógusok közötti kapcsolat erősítése az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Vértesszőlősi Általános Iskola nevelőtestülete a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25.§ 4. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot (továbbiakban SZMSZ) fogadja el:

1.1. Az SZMSZ feladata, hogy megállapítsa a Vértesszőlősi Általános Iskola működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

1.2. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit.

1.3. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek kötelessége, ezért az abban foglaltak megszegése esetén

a.) az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető, illetőleg illetékes helyettese – munkáltatói jogkörben eljárva – hozhat intézkedést.

b.) a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség.

c.) a szülőt vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola

dolgozójának tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre, az intézményvezetőt vagy az ügyeletes vezetőt kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét.

Az intézmény SZMSZ-e nyilvános.

II. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2.1. Az intézmény

- elnevezése: Vértesszőlősi Általános Iskola

- székhelye: 0000 Xxxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

- E-mail címe: xxxx@xxxxxxxxxxxx.xx

- Weboldal: xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

- OM azonosító: 031918

- Körbélyegzőjének lenyomata:

- Hosszúbélyegzőjének lenyomata:

2.2. Az intézményalapító és működtető

2.3. Az intézmény fenntartója és működtetője: Tatabányai Tankerületi Központ

2.4. Az alapító okirat kelte: 2013.08.06.

2.5. Az intézmény tevékenysége:

Az intézmény alaptevékenységét az alapító okirat határozza meg.

2.6. Az SZMSZ legitimációja

A Vértesszőlősi Általános Iskola közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján, a nevelőtestület fogadta el.

Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet.

A fenntartó, működtető egyetértési jogot gyakorol, amennyiben rá többletköltség hárul.

A Szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (intézményvezetői utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.

III. RÉSZ: AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA, MŰKÖDÉSI RENDJE

3.1. Az iskola szervezete

Leírásra kerül a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje.

3.1.1. Az iskola intézményvezetősége

Az iskola intézményvezetőségét az intézményvezető, valamint az intézményvezető-helyettes alkotják. Az intézményvezető közvetlen munkatársai közé az alábbi beosztású dolgozók tartoznak:

• az intézményvezető-helyettes,

• az iskolatitkár.

3.1. 2. Intézményvezető

A köznevelési törvény 68. § (1) szerint „Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét – az óvoda kivételével – nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelőtestület, többcélú intézményben az intézményvezető tanács, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt.

69. §(1) szerint a köznevelési intézmény vezetője

a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért,

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat,

c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,

d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,

e) jóváhagyja az intézmény Pedagógiai programját,

f) képviseli az intézményt.

(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője xxxxx

a) a pedagógiai munkáért,

b) a nevelőtestület vezetéséért,

c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,

d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,

e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,

f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,

g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

h) a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,

i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,

j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,

k a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.

(3) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.

(4) A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.

Az intézményvezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Nem lehet a köznevelési intézmény vezetője a köznevelési intézmény fenntartója, továbbá a köznevelési intézmény

fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott.

Kapcsolatot tart:

- tankerület:

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, és elsősorban a következő területekre terjed ki:

- az intézmény átszervezése, tevékenységi körének módosítása, megszüntetése,

- az intézmény nevének megállapítására,

- intézményvezetői megbízás előkészítése,

- az intézmény költségvetésének, finanszírozási ütemtervének összeállítása,

- az adott tanítási évben indítható osztályok, csoportok számának meghatározása,

- az intézményi szintű órakeret-és pedagóguslétszám megállapítása,

- a munkáltatói döntések,

- az intézmény ellenőrzése:

- gazdálkodási, működési, törvényességi szempontból,

- szakmai munka eredményessége tekintetében,

- az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint

- a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében,

- az intézményben folyó szakmai munka értékelése,

- az intézmény által hozott döntésekkel kapcsolatban benyújtott, a fenntartó által elbírálására kerülő kérelmek,

- a Pedagógiai program, a Szervezeti és működési szabályzat és a Házirend jóváhagyásra benyújtása, amennyiben abból a fenntartóra (valamint ha a fenntartó látja el a működtetés feladatait, a működtetőre) többletkötelezettség hárul,

- mindazon intézményi ügyek, amelyekhez a Tatabányai Tankerületi Központ belső szabályzatai szerint a fenntartó aláírása, ellenjegyzése szükséges.

A kapcsolattartás formái:

- szóbeli kapcsolattartás telefonon vagy személyesen,

- írásbeli kapcsolattartás elektronikus vagy papír alapú formában,

- értekezleteken, tárgyalásokon való részvétel,

- a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,

- fenntartói körlevelek,

- az intézmény által elkészített dokumentumok fenntartói aláírásra, ellenjegyzésre történő benyújtása,

- együttműködés a fenntartói ellenőrzések során,

- speciális információszolgáltatás az intézmény szakmai, munkaerőgazdálkodási (valamint ha a fenntartó látja el a működtetés feladatait, a pénzügyi-gazdálkodási) tevékenységéhez kapcsolódóan,

- a fenntartó döntéséhez szükséges adatok, információk, dokumentumok rendelkezésre bocsátása,

- a végrehajtási rendeletek (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a tanév rendjéről szóló rendelet, a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet) szerinti munkaterv, jelentések, jegyzőkönyvek, tantárgyfelosztás megküldése,

- éves beszámoló az intézmény tevékenységéről a fenntartó által meghatározottak szerint.

A fenntartóval való kapcsolattartás felelősei:

- intézményvezető,

- intézményvezető-helyettes,

- iskolatitkár.

Feladatkörei és kapcsolattartási feladatai:

- kapcsolattartás a megyei pedagógiai intézettel,

- kapcsolattartás a közművelődési intézményekkel és a sajtóval,

- kapcsolattartás az intézmény szülői munkaközösségével.

- az alsó tagozat és a napközi működése,

- a gyermek és ifjúságvédelmi munka ellátása iskolai szinten,

- a tankönyv és taneszköz ellátással kapcsolatos iskolai feladatok ellátása,

- az iskolai ügyviteli munka,

- az első osztályosok beiratkozásának előkészítése,

- a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységek,

- kapcsolattartás az iskola körzetében lévő óvodával,

- kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval és a Logopédiai Szakszolgálattal.

Hatáskörök átruházása:

Az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettesre ruházza át az iskola képviseletét.

Az intézményvezető helyettesítése

Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén – általános helyettesítési jogkörrel – az intézményvezető-helyettes teljes felelősséggel helyettesíti. A helyettesítés – az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket beleértve – általános jellegű.

Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást.

Az intézmény képviseletére jogosult: az intézmény vezetője.

Az intézményvezető képviseleti jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében átruházhatja helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára.

Az iskolai kiadványozás joga az intézményvezetőt illeti meg.

3.1.3. Az intézményvezető-helyettes

A vezető beosztás ellátásával megbízott intézményvezető-helyettes vezetői tevékenységét az intézményvezető irányítása mellett, egymással együttműködve látják el.

Az intézményvezető-helyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével az intézményvezető adja.

Intézményvezető-helyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet.

Az intézményvezető-helyettes és az intézményi dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzik.

Az intézményvezető-helyettes irányítja és felügyeli:

- a felső tagozat éves munkaterv szerinti működését,

- a tehetséggondozással kapcsolatos iskolai munkát,

- a tanórán kívüli foglalkozások vitelét,

- a tanári és tanulói pályázati tevékenységet,

- az iskolai ügyeletek munkáját,

- a helyettesítéseket.

Közvetlenül ellátja az intézményvezető által rábízott munkaközösségek felügyeletét.

3.1. 4. Az iskolatitkár

Közvetlenül az iskola intézményvezetőjének irányítása alá tartozik. Feladatai:

- koordinálja az iskola hivatalos levelezését,

- az iskolai élet szervezésével kapcsolatban információkat szerez be és továbbít, találkozókat, megbeszéléseket koordinál, telefonbeszélgetéseket folytat (hivatalokkal, fenntartóval, pedagógiai szolgáltatóval, szervezőirodákkal, a tantestület tagjaival),

- fogadja az iskolába érkező vendégeket,

- ellátja a belépő és kilépő dolgozókkal kapcsolatos teendőket,

- benyújtja a beszerzésekre vonatkozó igénybejelentőket, kezeli, könyveli a számlákat

- gondoskodik a megbízási díjak, valamint az egyéb eseti kifizetések számfejtéséről, jelentéséről,

- vezeti a szabadságok nyilvántartását,

- nyilvántartást vezet a ki- és belépőkről, valamint a létszámról,

- kezeli a személyi anyagokat, gondoskodik az okmányok megőrzéséről a megadott határidők, valamint előírások betartásáról.

3.1.5. A pedagógus

A pedagógus kötelességei és xxxxx

Ntk. 62. § (1) szerint „a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása”.Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,

b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,

c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,

d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,

e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,

f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,

g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával,

h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,

i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,

j) a kerettantervben és a Pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,

k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,

l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,

m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,

n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,

o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,

p) megőrizze a hivatali titkot,

q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,

r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

3.1. 6. Az intézményvezetői tanács

Az intézményvezetői tanácsnak a tagjai:

• intézményvezető,

• intézményvezető-helyettes

• munkaközösség-vezetők.

Az intézményvezetői tanács az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület.

Az intézményvezetői tanács bármely probléma felmerülésekor összeül, tart megbeszélést.

A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az iskolatitkár készíti elő és vezeti.

3.1. 7. Az iskola dolgozói

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola intézményvezetője alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

Az általános munkaköri leírásokat ezen szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

3.1.8. Az iskola szervezeti egységei

Az iskola szervezeti egységei:

A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll:

- alsó tagozat és napközi: alsós munkaközösség-vezető

- felső tagozat: felsős munkaközösség-vezető

3.8. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata

Intézményvezető-helyettes

Intézményvezetői Xxxxxx

PSZ

SZMK

iskolatitkár

felső tagozat

alsó tag. és napközi

Intézményvezető

alsós mk. vezető

felsős mk. vezető

DÖK segítő tanár

IV. RÉSZ: AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, MŰKÖDÉSÜK ÉS KAPCSOLATUK EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL

4.1. Az iskolaközösség

Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják.

Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

4.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.

Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek rögzítik.

4.3. A nevelők közösségei

4.3.1. A nevelőtestület

A köznevelési törvény 70. § (1) szerint a nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

(2) A nevelőtestület

a) a Pedagógiai program elfogadásáról,

b) az SZMSZ elfogadásáról,

c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,

d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,

e) a továbbképzési program elfogadásáról,

f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,

g) a házirend elfogadásáról,

h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,

i) a tanulók fegyelmi ügyeiben,

j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,

k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt.

(3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

• A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart.

• A nevelőtestület rendes értekezletei:

o az osztályozó (félévi, év végi),

o a tanévnyitó,

o a félévi értékelő,

o a tanévzáró,

o a nevelési értekezletek (tanítási évenként kettő),

o munkaértekezlet (minden hónap első szerdája).

• A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról.

• A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola intézményvezetője hívja össze.

• Az intézményvezető szükség esetén, a tanítási időn kívülre rendkívüli nevelőtestületi

értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat.

• Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti

tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni.

A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:

• nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több, mint ötven százaléka jelen van,

• a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a Szervezeti és

működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

• A nevelőtestület személyi kérdésekben titkos szavazással dönt.

• A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni.

A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten (pl. egy osztályban tanító nevelők értekezlete).

A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő könyvtáros tanár és az óraadó tanárok is.

Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – a (2) bekezdés h)–i) pontjába tartozó ügyek kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal.

4.3.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül

a) a szakmai munkaközösségekre ruházza:

- a tantárgyfelosztás elfogadása előtti és

- a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jogkörét.

A szakmai munkaközösség nevelőtestület előtt tanévenként egyszer számol be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról.

A nevelőtestület a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítását, a tanulók fegyelmi ügyeiben, valamint osztályozó vizsgára bocsátásának ügyeiben való döntési jogkörét a következők szerint gyakorolja:

- alsó tagozatos tanuló ügyében az alsó tagozatos nevelők,

- felső tagozatos tanuló ügyében a felső tagozatos nevelők közössége hozza meg a döntést.

- Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi aktuális feladatokra bizottságo(ka)t, illetve munkacsoporto(ka)t hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel:

A bizottság (munkacsoport neve)

Adott feladatra összeállt

A feladat és hatásköre

Továbbtanulási munkacsoport

Aktuális feladatokra szerveződő

Továbbtanulással kapcsolatos feladatok, határidők figyelése és elvégzése.

Beiskolázási munkacsoport

A leendő első osztályosok megismerése, mint fő célok egyike. Az első osztályosok létszámának növelése érdekében az intézmény eredményeinek megismertetése érdekében összeállt munkacsoport.

A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak.

4.3.3. A nevelők szakmai munkaközösségei, a szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében

A köznevelési törvény 71. § (1) szerint a szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési- oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.

(5) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre.

- A munkaközösség a munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola munkatervét, pedagógiai programját, a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkatervét.

- A munkaközösség vezetője az azonos tantárgyat, tantárgy-csoportot oktató, illetőleg az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok javaslatára az iskola intézményvezetője által megbízott pedagógus.

- A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik.

Az általános munkaköri leírást a szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

a) Alsó tagozat és napközis munkaközösség. (tagjai: osztálytanítók és napközis nevelők)

b) Felső tagozatos nevelők munkaközössége.

A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül:

• a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,

• egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,

• pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,

• a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,

• a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,

• a pályakezdő és a tantestületbe újonnan belépő pedagógusok munkájának segítése,

• javaslattétel az iskola intézmény vezetője felé a munkaközösség-vezető személyére,

• segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez,

4.3.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az intézményvezetőség döntése alapján.

Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézményvezetőség hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az intézményvezető bízza meg.

4.4. A szülők közösségei

Az iskolában a szülőknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik.

Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.

Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választhatják:

• elnök,

• elnökhelyettes,

• gazdasági felelős.

Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott képviselő vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskolavezetéshez.

Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola intézményvezetőjének tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.

Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:

• megválasztja saját tisztségviselőit,

• kialakítja saját működési rendjét,

• az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,

• képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,

• véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,

4.5. A tanulók közösségei

4.5.1. Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak.

Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.

Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.

Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választhatja meg:

• osztályképviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

Az osztályközösség munkájának szervezésére az osztályközösségek más tisztségviselőket is választhatnak.

4.5.2. Osztályok szervezése

Az osztályok számát évente júniusban a fenntartó dönti el a következő tanévre, amennyiben párhuzamos osztály kérdése felvethető.

A törvényben előírt minimum 8 fő nemzetiségi oktatási programot választó tanuló megléte esetén a törvényi maximális osztálylétszám 23 fő esetén a nemzetiségi nyelvi oktatást bontani kell.

A nemzetiségi és általános oktatási programot választó tanulók egy vegyes osztályban tanulnak. Párhuzamos osztály esetén a nemzetiségi tantervű kapja az a, jelölést.

Az 1. osztályos osztályfőnök megválasztása:

• a szlovákos osztály élére kerül a gyakorlottabb nevelő,

• ha egyik osztály sem szlovákos, az osztályfőnökök egymás között döntik el, ki lesz az a, ill. a b, jelű osztály osztályfőnöke.

Intézményünkben a nemzetiségi nyelvoktatást a Magyar Közlöny 2013/35. (III. 1.) számában megjelent a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet alapján szabályozzuk.

4.5.3. Csoportbontások szervezése

Csoportbontásban oktatja az iskola a Pedagógiai programban meghatározott tantárgyakat.

A napközis, továbbá a tanulószobai csoportok szervezését a jogszabályi előírásoknak megfelelően szabályozzuk.

4.6. Diákönkormányzat

A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét kell kikérnie.

Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel

rendelkezik:

A 20/2012-es EMMI rendelet 120. § (2) szerint a diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt

a) saját működéséről,

b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

c) hatáskörei gyakorlásáról,

d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

e) az iskolai, diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.

(3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-

t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

(4) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

(5) Az iskolai, diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl – ki kell kérni

a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,

f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.

(6) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

(7) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

(8) A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.

(9) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

(10) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját Szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja.

Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján az intézményvezető bízza meg.

Évente legalább egy alkalommal lehetséges az iskolai diákközgyűlést, melyen az iskola intézményvezetőjének vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről.

A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az intézményvezető felelős.

A diákönkormányzatot az intézményvezetői tanácsban, a diákönkormányzat munkáját segítő nevelő képviseli.

4.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

4.7.1. Az intézményvezetőség és a nevelőtestület

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:

• a vezetőség ülései,

• a különböző értekezletek,

• megbeszélések,

• tájékoztatók.

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.

Az intézményvezetőség az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

Az intézményvezetői tanács tagjai kötelesek:

• az intézményvezetői tanács ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

• az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezetőségnek és az intézményvezetői tanácsnak.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézményvezetőséggel, az intézményvezetői tanáccsal.

4.7.2. A nevelők és a tanulók

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatást kapnak:

a) az intézményvezetőtől

• az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén,

• a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább egy alkalommal),

• az új iskolaépület földszintjén elhelyezett DÖK hirdetőtáblán,

• az iskolai diákgyűlésen,

b) az intézményvezető-helyettestől,

c) az osztályfőnököktől

az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatnia kell az alábbi rendszerességgel:

- Szóbeli tájékoztatás:

• szülői értekezletek,

• fogadóórák alkalmával,

• szükség esetén a szülőkkel egyéni elbeszélgetések alkalmával az iskolában vagy családlátogatások alkalmával fogadóórákon kívül.

- Írásbeli tájékoztatás:

a) Az 1. évfolyamon szöveges értékeléssel tanév közben négy alkalommal (november, február, április, június hónapban),

b) érdemjeggyel tanév közben:

• heti 1 és 1,5 órás tárgyaknál félévente 3 db,

• a többi tantárgynál havi 1db érdemjegy

c) félévkor és tanév végén osztályzatokkal, illetve szöveges értékeléssel.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola intézményvezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel.

4.7.3. A nevelők és a szülők

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatják:

a) az intézményvezető

• a szülői munkaközösség választmányi ülésén,

• a bejárati ajtónál elhelyezett hirdetőtáblán,

• az alkalmanként írásbeli tájékoztatón keresztül

• az intézmény honlapján

b) az intézményvezető-helyettes

• a szülői munkaközösség ülésén,

• a bejárati ajtónál elhelyezett hirdetőtáblán,

• az alkalmanként írásbeli tájékoztatón keresztül,

c) az osztályfőnökök:

• az osztály szülői értekezletén

• és tájékoztató füzeten keresztül.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:

• családlátogatások (szükség esetén),

• szülői értekezletek,

• fogadóórák,

• nyílt napok,

• írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben,

• indokolt esetben a szülőkkel történő egyéni elbeszélgetések (fogadóórán kívül).

A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként tartalmazza.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola intézményvezetőségével, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösség választmányával.

A szülők és más érdeklődők az iskola Pedagógiai programjáról, Szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola intézményvezetőjétől, valamint az intézményvezető- helyettestől kérhetnek tájékoztatást.

4.7.4. Tájékoztatás a pedagógiai programról

Az iskola Pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A Pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg nyomtatott vagy digitális formában:

• az iskola fenntartójánál,

• az iskola irattárában,

• az iskola könyvtárában,

• az intézmény honlapján.

V. RÉSZ: AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI

5.1. Intézményekkel

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola intézményvezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

▪ a fenntartóval,

▪ Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat

▪ a helyi óvoda vezetőjével és alkalmazottaival,

▪ a helyi művelődési házzal és a könyvtárral,

▪ a helyi orvosi rendelővel,

▪ a helyi családsegítő központtal,

▪ a Nevelési tanácsadóval és Szakértői Bizottsággal,

▪ a sportcsarnokkal,

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért

- az intézményvezető és

- az intézményvezető-helyettes a felelős.

5.2. Szervezetekkel, gazdálkodókkal

Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:

• az iskolát támogató alapítványok kuratóriumaival:

o Pátria Faluközösség Egyesület,

o Gyermekszem Alapítvány a Vértesszőlősi Általános Iskoláért

• a helyi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal, egyénekkel.

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető a felelős.

Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.

5.3. Egészségügyi alapellátással

A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola intézményvezetősége és az iskolatitkár rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a községi orvosi rendelővel, a fogorvossal

Ennek segítségével megszervezik a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

5.4. Gyermekjóléti szolgálattal, Pedagógia Szakszolgálattal, Nevelési Tanácsadóval

A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyi gyermekjóléti szolgálattal, valamint az alfejezetben megnevezett intézményekkel.

5.5. Pártokkal

A NKT.24.§ (3) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

VI. RÉSZ: AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

6.1. Nyitvatartás

Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6:45-től délután 16.30-ig tart nyitva. Az iskola intézményvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható.

6.2. Vezetői ügyelet

Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitvatartás idején belül reggel 8:00 óra és délután 15:30 között az iskola intézményvezetőjének vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia.

A vezetők benntartózkodásának rendjét egy tanítási félévre előre, írásban kell meghatározni.

A reggeli nyitvatartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.

Amennyiben az intézményvezető vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

6.3. Kötelező tanítási órák időkerete

Az iskolában a kötelező tanítási órákat a helyi tanterv alapján tagozatonként a következőképpen határozzuk meg.

Kötelező tanórai foglalkozás

Tanuló által, szabadon tervezhető foglalkozás, fakultáció, egyéb tanórán kívüli foglalkozások

Általános iskola

Iskolaotthon 1. és 2. évfolyamon

8:00-14.45

8:00-16.00

15:00-16:30

A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10-15 perc. 13.25-től 14 óráig tartó ebédszünetet biztosítunk.

6.4. A napközi munkarendje

A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.30 óráig tart.

17 óráig az iskolában tartózkodó napközis tanulók számára ügyeletet biztosítunk. Az ügyeletet napközis nevelők látják el és azt egy tanítási félévre előre, írásban kell meghatározni.

6.5. Tanári ügyelet

Az iskolában reggel 6:45-től és az óraközi szünetek idején 12.45-ig tanári ügyelet működik.

13 órától 14 óráig ebédügyeletet biztosítunk. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

Az iskolában egyidejűleg 4 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre, illetve épületrészekre terjed ki:

Ügyeleti hely	Felelősségi terület
Felsős udvar (naponta az összes szünetben): 1 fő	Az iskola felsős udvarának területe.
Új épület emelete (naponta az összes szünetben) és új épület alsó (földszinti) folyosója (naponta az összes szünetben): 1 fő	Az új épület emeletének folyosóján felügyeli a tanulók magatartását, szünetekben ellenőrzi a tantermek rendjét. Irányítja a folyosón és a lépcsőn a tanulók fel- és levonulását. Új épület alsó (földszinti) folyosója (naponta az összes szünetben).
Alsós udvar (naponta az összes szünetben): 1 fő	Alsó udvar területének felügyelete.
Régi épület emelete (naponta az összes szünetben) és	A régi épület emeletének folyosóján felügyeli a tanulók magatartását, szünetekben ellenőrzi a tantermek rendjét, valamint irányítja a lépcsőn a tanulók le- és felvonulását.
a régi épület alsó folyosója 1 fő A 2. szünetben, az alsó tagozatban minden osztálytanító a saját osztályában ügyel.	A régi épület alsó szintjén a termek előtti folyosón felügyeli a tanulók magatartását, szünetekben ellenőrzi a tantermek rendjét, valamint irányítja a lépcsőn a tanulók le- és felvonulását. Ügyel a Büfé rendjére.

Az ügyeletes nevelő feladata és kötelessége a felügyeletük alatt álló területen a rend és a fegyelem biztosítása. Ebbe a munkába az iskolai gyakorlaton lévő főiskolai hallgatókat és az óraadó kollégákat is bevonhatják.

Ha szükséges, az ügyeletes nevelők a rendbontókkal szemben azonnal intézkednek az iskola SZMSZ fegyelmező intézkedések fejezetben foglaltak szerint.

6.6. A tanulók iskolában tartózkodása

A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes adhat engedélyt.

6.7. Tanórán kívüli foglalkozások

A tanórán kívüli foglalkozásokat a 6.3. xxxxxxx megfogalmazottak szerint kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet.

6.8. Hivatalos ügyek intézése

Szorgalmi időben a hivatalos ügyek intézése a következők szerint történik:

• nevelői hivatalos ügyek intézése: naponta 7:15 és 15.15 óra között az iskolatitkári irodában, illetve az intézményvezetőség referálási idejében az iskolatitkárral egyeztetve,

• tanulói hivatalos ügyek intézése: minden nap 7:15-15.15-ig az iskolatitkári irodában.

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola intézményvezetője, a fenntartóval egyeztetve határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet minden hét szerdájára kell megszervezni.

6.9. Az iskola épületének, helyiségeinek használata, a belépés és benntartózkodás rendje

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.

Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

* az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,

* az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

* a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

* az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola intézményvezetője adhat felmentést.

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon, tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola intézményvezetőjétől engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén).

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

VII. RÉSZ: A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

7.1. Tanórán kívüli foglalkozások

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:

a) napköziotthon,

b) iskolaotthon,

c) tanulószoba,

d) egyéb tanórán kívüli foglalkozások:

o szakkörök,

o felzárkóztató foglalkoztatások,

o tehetségfejlesztő foglalkoztatások,

o továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,

o táborok, tanfolyamok, osztályrendezvények.

7.2. A napköziotthon működésére vonatkozó általános szabályok:

a.) A napköziotthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a Szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján.

b.) A napköziotthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a Szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi.

c.) A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában

– az eltávozásra az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes engedélyt adhat. d.) Az iskola az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít.

e.) a tanulószobára való jelentkezés önkéntes, de valamely tantárgyból a közepesnél gyengébb eredményt elért tanulókat kötelezhetjük a tanulószobán való részvételre.

7.3. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

a) A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes.

A tanórán kívüli foglalkozásokra a jelentkezés az EMMI rendelet 14§-a alapján történik.

A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.

b) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.

c) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

d) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

7.4. Tanulmányi kirándulások

Az osztályfőnökök a tantervi követelményeket figyelembe véve, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára az iskola nevelési programjával összhangban, tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell.

Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az intézményvezető előzetes engedélyével a tanulók számára a Pedagógiai programban szereplő túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.

A tanulmányi kirándulásoknak a pedagógusokra háruló költségeit a fenntartó fizeti.

7.5. Tanulmányi és sportversenyek

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

Azon versenyek felsorolása, melyekre az iskola felkészítést biztosít – és a felkészítésért felelőst biztosít – az iskolai munkaterv tartalmazza.

Intézményünk minden évben megszervezi – területi szinten – a Kortársak versmondó versenyt. Ennek költségeit (jutalom, vendéglátás) a fenntartó fizeti.

7.6. Könyvtár

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Működését a 2. számú melléklet tartalmazza.

7.7. Hitoktatás

Iskolánkban a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC tv. valamint a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet alapján szervezzük meg az Etika tantárgy helyett választható Hit-és erkölcstan oktatásást.

VIII. RÉSZ: AZ ISKOLÁBA ÉS AZ ISKOLAI FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL ELVEI

Célunk, hogy minél több vértesszőlősi gyermek iratkozzon be iskolánkba!

8.1. A napközibe és a menzára való felvétel elvei

A szülő igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napköziotthonba, illetőleg a tanulószobába való felvétel.

A következő tanévre a napköziotthonba való felvételt a szorgalmi időszak utolsó napjáig kérheti a szülő írásban. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a szülő a felvételt tanév elején, illetőleg tanév közben igényelje. Az első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik.

Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,

• akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak,

• akinek mindkét szülője dolgozik,

• akik állami gondozottak,

• akik rosszabb szociális körülmények között élnek.

IX. RÉSZ: A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI

„A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.” [Nkt. 97.§ (6)]

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező tanórai testnevelésórákon és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.

• Az öt testnevelésórát az órarendbe építve, tanóraként kell megszervezni a tanulók

részére. Az ilyen módon az iskolai órarendbe épített heti öt testnevelésóra közül kettő óra a kerettantervben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással kiváltható.

• További lehetőség van még az Nkt. által a heti két tanítási óra kiváltására olyan esetben, ha a tanuló vagy az iskolai sportkörben vagy valamely egyesületben versenyszerűen

sportol vagy amatőr sportolói szerződés alapján jár edzésekre. Ha a tanuló a fent jelzetteknek megfelel, a részvétel a megfelelő módon dokumentált, heti két óra testnevelésóra ilyen foglalkozással kiváltható.

A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy

• őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, sportcsarnok, műfüves pálya

• a téli időszakban: a tornaterem, a sportcsarnok a sportfoglalkozást tartó nevelő

felügyelete mellett a tantárgyfelosztásban és az órarendben megjelölt foglalkozások időpontjában a tanulók számára elérhető legyen.

X. RÉSZ: A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

10.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai

• Biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alap- tanterv, a kerettantervek, valamint az iskola Pedagógiai programja szerint előírt) működését,

• segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,

• az intézményvezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,

• szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

10.2. Belső ellenőrzésre jogosultak

A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:

• intézményvezető,

• intézményvezető-helyettes,

• munkaközösség-vezetők,

• megbízott pedagógusok.

Az intézményvezető – az általa szükségesnek tartott esetekben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

10.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok

10.3.1. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:

• A pedagógusok munkafegyelme.

• A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása.

• A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága.

• A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja.

• A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása.

• A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen:

• Előzetes felkészülés, tervezés.

• A tanítási óra felépítése és szervezése.

• A tanítási órán alkalmazott módszerek.

• A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán.

• Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. (Tantárgyi eredménymérések.)

• A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az intézményvezető határozza meg.

• A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás.

10.3.2. Belső ellenőrzési terv

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes a felelős.

XI. RÉSZ: A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA

A Nkt. 25. § (5) szerint „A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt.”

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köthet a helyi orvosi rendelő körzeti orvosával.

A megállapodásnak biztosítania lehet

• a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

⇒ fogászat: évente 2 alkalommal,

⇒ belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal,

⇒ szemészet: évente 1 alkalommal,

⇒ hallásvizsgálat: évente 1 alkalommal,

⇒ a gyógytestnevelésre kötelezettek szűrését első osztályosok esetén szeptember 15-ig, a többi osztály esetében május hó 15-ig kell elvégezni,

• a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal,

• a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,

• a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal.

• A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata

Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz a tanév meghatározott időpontjában (melyet az adott tanév EMMI rendelete határoz meg) az egységes NETFIT rendszerrel kell mérni a tanulók fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, azt rögzíteni az elektronikus felületen és a mért eredmények alapján tájékoztatni a szülőket és a tanulókat saját egészséghez viszonyított fittségi szintjükről.

XII. RÉSZ: RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

• a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz),

• a tűz,

• a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola intézményvezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:

• intézményvezető,

• intézményvezető-helyettes,

• alsós és felsős munkaközösség-vezetők.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell

a) a fenntartót,

b) a katasztrófavédelmet,

c) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,

d) személyi sérülés esetén a mentőket,

e) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola intézményvezetője szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengőszóval, illetve a hangos felkiáltással értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv alapján kell elhagyniuk.

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:

• Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó

gyerekekre is gondolnia kell!

• A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!

• A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő

hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.

• A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő

megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:

• a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,

• a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,

• a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,

• az elsősegélynyújtás megszervezéséről,

• a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott módon be kell pótolni.

XIII. RÉSZ: A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Vértesszőlősi Általános Iskola

13.1. A TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSÁNAK RENDJE ÉS ELVEI

13.1.1. A tankönyvek kiválasztása

Az alkalmazott tankönyveket a munkaközösségek választják ki az osztályok,

tanulócsoportok számára. Az egyes évfolyamokon a tanulók azonos tankönyvekből tanulnak. Eltérés a csoport profiljának és óraszámának együttes figyelembevételével lehetséges.

A tankönyvválasztásban a pedagógiai szempontok mellett a tankönyvek árait is figyelembe kell venni.

A munkaközösség döntése a szaktanárra nézve kötelező érvényű.

13.1.2. A tanulmányi segédletek kiválasztása

A munkaközösség határozza meg a tanulók által használt segédleteket a tanév során. Tanulmányi segédlet lehet:

- kötelező és ajánlott olvasmányok

- feladatgyűjtemények

- fogalomtárak

- segédeszközök (pl.: vonalzó, körző, rajzlap, számológép stb.)

A segédletek listáját tantárgyanként, osztályonként nyilvánosságra kell hozni, s attól eltérni, a listát bővíteni a tanév során nem lehet.

13.2. A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS RENDJE

A 2013.évi CCXXXII. törvény a tankönyvellátás rendjéről szabályozza a tanulók tankönyv ellátását.

Minden tanulónak alanyi jogon jár a tankönyv, de az 1. és 2. osztályos tanulók kivételével a tanév végén szervezett formában a többi évfolyamon tanulóknak le kell adni az iskola könyvtárába.

13.3. A TANKÖNYV ÉS TARTÓS TANKÖNYV KÖLCSÖNZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

A tankönyv kölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával kapcsolatos szabályok

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.

Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője a tankönyv kölcsönzésével, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával

- okozott kár megtérítésére köteles.

A kártérítés összegét a könyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát alapul véve kell meghatározni.

A kártérítési összeget csökkenteni, mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni a kártérítéstől akkor, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete indokolja. A kártérítési összegre a könyvtáros tesz javaslatot, melyet az intézményvezető hagy jóvá.

Az intézményvezető dönt a kártérítési összegek csökkentése, mérséklése tárgyában.

A tankönyv iskolai könyvtárból történő megvásárlásának szabályai

A tankönyv az iskolai könyvtárból megvásárolható. A tankönyv áraként a tanuló, illetve a szülő a tankönyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát alapul vevő árat fizeti.

A tankönyv árára a könyvtáros tesz javaslatot, melyet az iskola intézményvezetője hagy jóvá.

A panaszkezelési rend az iskolában

• Az iskola tanulóit, szüleiket/gondviselőiket, valamint az iskola dolgozóit panasztételi jog illeti meg.

• Panaszt tenni olyan ügyekben lehet, melyekkel kapcsolatban az iskola köteles, illetve jogosult intézkedésre.

• A panasz jogosságát, okával kapcsolatos körülményeket az intézmény vezetője, vagy helyettese köteles megvizsgálni.

• A panasz jogossága esetén a fent megnevezett vezetők kötelesek az ok elhárításával kapcsolatban intézkedni, intézkedést kezdeményezni.

• A „Panaszkezelési szabályzat”-ról az iskolába lépéskor a házirenddel együtt minden tanulót, szüleiket, és minden új dolgozót tájékoztatni kell.

1. A panaszkezelés lépcsőfokai

• Konkrét esetben eljáró személy kezeli a problémát, vagy az osztályfőnökhöz fordul.

• Az osztályfőnök kezeli a problémát, vagy az intézményvezető-helyetteshez fordul.

• Az intézményvezető-helyettes kezeli a problémát, vagy az intézményvezetőhöz fordul.

• A panasztevő közvetlenül az intézményvezetőhöz fordul.

• Az intézményvezető kezeli a problémát, vagy a Tatabányai Tankerülethez fordul.

2. Formális panaszkezelési eljárás

A panaszkezelő felé a panasztevők panaszaikat megtehetik:

• személyesen

• telefonon

• írásban

• elektronikusan

A panaszok kezelése – a panasz tárgyától függően – az osztályfőnök, az intézményvezető- helyettes, vagy az intézményvezető hatáskörébe tartozik.

3. Panaszkezelés tanuló, szülő esetében

• A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul.

• Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal.

• Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul.

• Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az intézményvezető felé.

• Az intézményvezető 3 munkanapon belül egyeztet a panaszossal.

• Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban vagy írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes.

• Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, akkor 1 hónap

időtartam után az érintettek közösen értékelik, mennyire vált be a javasolt megoldás.

• Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszát a fenntartó felé.

• Az iskola intézményvezetője a fenntartó bevonásával 15 munkanapon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére.

• A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek.

• A folyamat gazdája az intézményvezető, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott

lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

4. Panaszkezelési eljárásrend az alkalmazottak részére

• A panaszkezelési eljárás célja, hogy az iskolában történő munkavégzés során

esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani.

• Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült.

• A felelős megvizsgálja 3 munkanapon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal.

• Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 munkanapon belül egyeztet a panaszossal.

• Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után

közösen értékeli a panaszos és a felelős, hogy mennyire vált be a javasolt megoldás.

• Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg sem a felelős, sem az az

intézményvezető közreműködésével, akkor az intézményvezető a fenntartó felé jelezi azt.

• 15 munkanapon belül az iskola intézményvezetője a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös írásbeli javaslatot tesz a probléma kezelésére.

• Ezután, a fenntartó képviselője, az intézményvezető egyeztetnek a panaszossal, a

megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik, mennyire vált be a javasolt megoldás. Ha ekkor a probléma

megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek.

• Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg.

• A folyamat gazdája az intézményvezető, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

5. Dokumentációs előírások

A panaszokról az intézményvezető-helyettesek „Panaszkezelési nyilvántartás”-t kötelesek vezetni, amelynek a következő adatokat kell tartalmaznia:

1) A panasz tételének időpontja

2) A panasztevő neve

3) A panasz leírása (amennyiben a panasz tétele írásban történt, az írott dokumentum)

4) A panaszt az intézmény nevében fogadó személy neve, beosztása

5) A panasz kivizsgálásának módja, eredménye

6) Az esetleg szükséges intézkedés megnevezése, várható eredménye

7) Az intézkedés végrehajtásáért felelős személy neve

8) A panasztevő tájékoztatásának időpontja

9) Ha a tájékoztatás írásban történt, annak dokumentuma

10) Írásban tett panasz esetén a panasztevő nyilatkozata, hogy a tájékoztatásban

foglaltakat elfogadja, illetve ennek hiányában jegyzőkönyv indoklással arról, hogy nem fogadja el

11) Ha a panasztevő a tájékoztatásban foglaltakat nem fogadja el, a jegyzőkönyv utóirataként feljegyzés a további teendő(k)ről

Kártérítés

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni.

A tanuló köteles a használatra kapott tankönyvek állapotára vigyázni. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:

• az először megkapott év végére legfeljebb 25 %-os

• a másodszor megkapott év végére legfeljebb 50 %-os

• a harmadszor megkapott év végére legfeljebb 75 %-os

• a negyedszer megkapott év végére 100 %-os lehet.

Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az intézményvezető szava döntő.

Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie:

• az első év végén a tankönyv árának 75 %-át

• a második év végén a tankönyv árának 50 %-át

• a harmadik év végén a tankönyv árának 25 %-át.

13.5. ÜTEMTERV

• Tankönyvrendelés április utolsó munkanapja

• Tankönyv igénylőlapok leadása május 10.

• Az iskolai könyvtárból kölcsönözhető

tankönyvek listájának közzététele május 31.

• Tankönyvigény felmérése

szülői nyilatkozat alapján június 10.

• Tankönyvrendelés módosítása (15%) június 30.

• Pótrendelés szeptember 5.

• A tartós tankönyvek leadása utolsó tanítási nap

XV. RÉSZ: AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

15.1. Az iskolai egyenruha

Lányoknak: sötét alj vagy nadrág, fehér blúz, iskolacímeres sál.

Fiúknak: sötét nadrág, fehér ing vagy sötét öltöny, iskolacímeres nyakkendő. Kötelező viseletének alkalmai: iskolai ünnepségek, versenyek

15.2. Az iskolai évkönyv

Megjelenési ideje: az iskola alapítási évéhez kapcsolódóan évenként jelenik meg. Az évkönyv megjelentetésének felelőse a megbízott szerkesztőbizottság.

Az évkönyv tartalma: az iskolai tanulóinak, tanárainak névsora, az átölelt időszak legjelentősebb eseményeinek felsorolása, leírása.

15.3. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények

Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a rendezvények időpontját és szervezési felelősét a tanév helyi rendje tartalmazza.

A nemzeti ünnepek előestéjén az iskola épületét a Magyarország lobogójával fel kell díszíteni.

A nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanapon méltó ünnepséget kell szervezni, melynek programját elsősorban az iskola tanulói és pedagógusai adják.

Iskolai ünnepségek:

A mindenkori tanév rendje szerint. Össziskolai:

- tanévnyitó ünnepély, elsősök fogadása,

- megemlékezés az aradi vértanúkról,

- a köztársaság kikiáltásának ünnepe,

- március 15. nemzeti ünnep,

- ballagás,

- tanévzáró ünnepély,

- évfordulókhoz kapcsolódó emlékünnepségek.

Iskolai hagyományok:

- szüreti felvonulás (fakultatív),

- Mihály-napi erő- és bátorságpróba (fakultatív),

-Márton-napi lámpás felvonulás (fakultatív),

- falukarácsony és adventi bazár,

- farsangi bál (SZMK-bevonásával),

- gyermeknap,

- ballagás.

15.4. Iskolatörténeti emlékek gyűjtése

Az iskola történetének legjelentősebb eseményeiről folyamatosan készülő írásos, fényképes feljegyzés, melyet a nevelőtestület két megbízott tagja folyamatosan vezeti.

15. 5. Kitüntetések a szülők, dolgozók és tanulók körében

Az iskola kitüntetési szabályzata tartalmazza, mely az SZMSZ mellékletét képezi.

XVI. RÉSZ: AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE

Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik.

16.1. Az iskolai könyvtár feladata

Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.

Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.

Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős, akinek munkáját a kollégái segíthetik. A könyvtáros tanár részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza.

16.2. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása

Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik.

16.3. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, és a tanulók.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:

* tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,

* tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,

* könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,

* könyvtári dokumentumok kölcsönzése,

* számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (pl.: számítógép használat, INTERNET elérés, stb.),

* tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanárok tudomására kell hoznia.

16.4. A könyvtár nyitvatartása

Az iskolai könyvtár tanítási napokon a következő időpontokban tart nyitva

	Hétfő	kedd	szerda	csütörtök	péntek
„A”	½ 2- ½ 3	½ 2- ½ 3	½ 1- ½ 2	½ 2- ½ 3	½ 1- ½ 2
„B”	½ 2- ½ 3	½ 1- ½ 2	½ 1- ½ 2	½ 2- ½ 3	½ 1- ½ 2

16.5. Könyvtári órák

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár (tanító) közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral (tanítóval) egyeztetniük kell.

16.6. Könyvtári dokumentumok kölcsönzése

Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható.

Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:

* kézikönyvek,

* számítógépes szoftverek,

* muzeális értékű dokumentumok,

* nagy értékű albumok, szótárak.

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola intézményvezetője határozza meg.

XVII. AZ ELEKTRONIKUS ÉS ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT

PAPÍRALAPÚ NYOMTAVÁNYOK HITELESÍTÉSI ÉS KEZELÉSI RENDJE

17.1. Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően.

A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

• az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

• az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,

• a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

• az október 1-jei pedagógus- és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

17.2. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai

hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatika rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által

felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettes) férhetnek hozzá.

17.3. Iskolánkban első évfolyamon és a második évfolyam félévéig elektronikusan előállított és papíralapon tárolt adatként kezeljük a tanulók szöveges értékelését.

A tanulók adatait az érintett osztályfőnök digitális úton viszik be a rendszerbe.

Az adatok tárolása - ideiglenesen - az iskola e célra használatos szerverén történik.

A digitális úton előállított és papíralapú szöveges értékelést az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával kell hitelesíteni.

XVIII. RÉSZ: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Nkt. 24 § (4) bekezdése szerint „A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.

Az SZMSZ-t, a házirendet és a Pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

Jelen Szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével és a finanszírozást érintő kérdésekben a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

A Szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:

* a fenntartó,

* a nevelőtestület,

* az iskola intézményvezetője

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, intézményvezetői utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola intézményvezetője a Szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.

Vértesszőlős, 2016. szeptember 01.

Xxxx Xxx intézményvezető

XIX. MELLÉKLETEK

0.xx. melléklet

A Vértesszőlősi Általános Iskola egyedi iratkezelési szabályzata

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A Vértesszőlősi Általános Iskola iratkezelési szabályzata

- a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. §-ának (1) bekezdése,

- a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet és

- a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, és az azt módosító 20/2016. (VIII. 24.) EMMI rendelet alapján készült.

Az iratkezelési szabályzat hatálya

2. Az iratkezelési szabályzat hatálya kiterjed az intézményben keletkező, az oda érkező, illetve az onnan továbbított valamennyi iratra.

Az iratkezelés szabályozása

3. Az iratkezelési szabályzat az iratok kezelésének biztonságos módját, rendszerezését, nyilvántartását, segédletekkel ellátását, irattározását, selejtezését és levéltárba átadását szabályozza.

4. Az intézmény vezetője az intézmény szervezeti és működési szabályzatában határozza meg az iratkezelés szervezeti rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket, továbbá kijelöli az iratkezelés felügyeletét ellátó személyt.

Az iratkezelés felügyelete a szerven belül

5. Az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, a szervezeti, működési és ügyrendi szabályok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, valamint az irattári tervek és iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, felügyeletéért az intézmény vezetője felelős.

6. Az intézmény iratkezelését úgy kell megszervezni, hogy az oda érkezett, ott keletkező, illetve onnan továbbított irat:

a) azonosítható, fellelési helye, útja követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen;

b) tartalma csak az arra jogosult számára legyen megismerhető;

c) kezeléséért fennálló személyi felelősség egyértelműen megállapítható legyen;

d) szakszerű kezeléséhez, nyilvántartásához, kézbesítéséhez, védelméhez megfelelő feltételek biztosítva legyenek;

e) a beérkezett iratok megváltoztathatatlansága biztosítva legyen;

f) a rendszeres selejtezés elvégzésével az irattári iratanyag felesleges felhalmozódása megelőzhető, a maradandó értékű iratok megőrzése biztosított legyen;

g) az ügyintézéshez, a döntések előkészítéséhez, a szervezet rendeltetésszerű működéséhez megfelelő támogatást biztosítson.

7. Az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető gondoskodik:

a) az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséről, intézkedik a szabálytalanságok megszüntetéséről, szükség esetén kezdeményezi a szabályzat módosítását;

b) az iratkezelést végző, vagy azért felelős személyek szakmai képzéséről és továbbképzéséről;

c) az iratkezelési segédeszközök (iktatókönyv, név- és tárgymutató, kézbesítőkönyv, iratminták és formanyomtatványok, számítástechnikai programok, adathordozók stb.) biztosításáról;

d) a hivatalos és személyes elektronikus postafiókok szabályozott működéséről;

e) egyéb jogszabályokban meghatározott iratkezelést érintő feladatokról.

II. Fejezet

Az iratok kezelésének általános követelményei

Az iratok rendszerezése

8. A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének áttekinthetősége érdekében az azonos ügyre - egy adott tárgyra - vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kell kezelni. A több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak (ügydarabnak) minősülnek.

9. Az ügyiratokat, valamint a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozó egyéb más iratokat – még irattárba helyezésük előtt – az irattári tervben meghatározott irattári tételekbe, a tárgyi alapon, indokolt esetben iratfajta alapján kialakított irattári egységekbe kell besorolni.

Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása

10. Az iratot e célra rendszeresített papíralapú iktatókönyvben, iktatószámon kell nyilvántartani (iktatni).

Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. Az iratforgalom keretében az átadást-átvételt minden esetben úgy kell végezni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen, ki, mikor, kinek továbbította vagy adta át az iratot. Az iratok iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen.

Az iratkezelés megszervezése

11. A Vértesszőlősi Általános Iskola iratkezelése központi iratkezelési rendszerben valósul meg.

III. Fejezet

Az iratkezelés folyamata

A küldemények átvétele

12. A küldemény átvételére jogosult:

a) a címzett vagy az általa megbízott személy;

b) az intézmény vezetője

c) iskolatitkár

d) a postai meghatalmazással rendelkező személy;

13. A küldeményt átvevő köteles ellenőrizni:

a) a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságát;

b) a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét;

c) az iratot tartalmazó zárt boríték, vagy zárt csomagolás sértetlenségét.

(2) Az átvevő köteles gondoskodni az egyéb jogszabályban vagy a szerv belső szabályzatában előírt biztonsági követelmények szerinti feladatok elvégzéséről.

14. Az átvevő a papíralapú iratok esetében a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Az „azonnal” és „sürgős” jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni. Amennyiben iktatásra nem jogosult személy veszi át az iratot, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb az érkezést követő első munkanap kezdetén a címzettnek vagy az illetékes iktatóegységnek iktatásra átadni.

15. Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét papíralapú iratok esetében az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratokról vagy mellékletekről a küldő szervet, személyt értesíteni kell.

16. A gyors elintézést igénylő („azonnal”, „sürgős” jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, illetőleg azt a szignálásra jogosultnak soron kívül be kell mutatni.

17. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a feladónak. Amennyiben a feladó nem állapítható meg, a küldeményt irattárazni és az irattári tervben meghatározott idő után selejtezni kell.

A küldemény felbontása

18. Az intézményhez érkezett küldeményt – a minősített iratok kivételével

a) a címzett, vagy

b) az intézmény vezetője

c) az iskolatitkár

d) az iratkezelést felügyelő vezető által írásban felhatalmazott személy, bonthatja fel.

19. Felbontás nélkül dokumentáltan a címzettnek kell továbbítani azokat a küldeményeket,

a) amelyek „s. k.” felbontásra szólnak,

b) amelyeknél ezt az arra jogosult személy elrendelte, valamint

c) amelyek névre szólóak és megállapíthatóan magánjellegűek.

A küldemények címzettje köteles gondoskodni az általa átvett hivatalos küldemény iratkezelési szabályzat szerinti iktatásáról.

20. A küldemények téves felbontásakor a felbontó az átvétel és a felbontás tényét a dátum megjelölésével, dokumentáltan köteles rögzíteni, majd gondoskodnia kell a küldemény címzetthez való eljuttatásáról.

21. A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell a jelzett mellékletek meglétét és olvashatóságát. Az esetlegesen felmerülő problémák tényét rögzíteni kell, és erről tájékoztatni kell a küldőt is.

22. Ha felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, illetőleg a küldemény értékét köteles az iratokon vagy feljegyzés formájában az irathoz csatoltan feltüntetni, és a pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket - elismervény ellenében - a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni. Az elismervényt az irathoz kell csatolni.

23. Amennyiben az irat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik vagy fűződhet, gondoskodni kell, hogy annak időpontja harmadik fél által megállapítható legyen. Papíralapú irat esetében a benyújtás időpontjának megállapítása a boríték csatolásával biztosítható. Amennyiben a beküldő nevét vagy pontos címét az iratból nem lehet megállapítani, az ezek igazolására szolgáló információhordozókat az irathoz kell csatolni.

24. Az elektronikus iratot gépi adathordozón (hajlékony lemez, CD ROM stb.) átvenni vagy elküldeni csak papíralapú kísérőlappal lehet. Az adathordozót és a kísérőlapot mint iratot és mellékelt iratot kell kezelni. A kísérőlapon a címzés adatai mellett fel kell tüntetni

a számítógépes adathordozón lévő irat(ok) tárgyát, a fájlnevét, fájltípusát, rendelkezik-e elektronikus aláírással és az adathordozó paramétereit. Átvételkor ellenőrizni kell a kísérőlapon feltüntetett azonosítók valóságtartalmát.

25. Az irat munkahelyről történő kiviteléről, munkahelyen kívüli tanulmányozásáról, feldolgozásáról, tárolásáról belső szabályzatban kell rendelkezni.

26. A személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást tartalmazó, illetve a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek kezeléséről belső szabályzatban kell rendelkezni.

Az iktatókönyv

27. Iktatás céljára évente megnyitott, hitelesített iktatókönyvet kell használni. Az iktatást minden évben 1-es sorszámmal kell kezdeni.

Az iktatókönyvnek kötelezően kell tartalmaznia az alábbi adatokat:

a) iktatószám;

b) iktatás időpontja;

c) küldemény elküldésének időpontja, módja;

d) küldő megnevezése, azonosító adatai;

e) érkezett irat iktatószáma (idegen szám);

f) mellékletek száma;

g) ügyintéző szervezeti egység és az ügyintéző megnevezése;

h) irat tárgya;

i) elő- és utóiratok iktatószáma;

j) kezelési feljegyzések;

k) ügyintézés határideje, és végrehajtásának időpontja;

l) irattári tételszám;

m) irattárba helyezés időpontja.

28. Az ügyirat tárgyát - illetőleg annak megállapítására alkalmas rövidített változatot - az iktatókönyv „tárgy” rovatába be kell írni. A tárgyat csak egyszer, az ügyirathoz tartozó első irat nyilvántartásba vétele alkalmával kell beírni, kivéve, ha az - az irat tartalmát nem érintően - lényegesen megváltozott, ebben az esetben az új tárgyat úgy kell bevezetni, hogy az eredeti tárgy is felismerhető maradjon.

29. Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után le kell zárni. A kézi iktatókönyv esetében az iktatásra felhasznált utolsó számot követő aláhúzással kell a zárást elvégezni, majd azt a keltezést követően aláírással, továbbá a körbélyegző lenyomatával hitelesíteni kell.

Az iktatószám

30. Az iratot el kell látni iktatószámmal és az irat egyéb azonosító adataival Az iktatószám felépítése a központi ügyiratkezelés esetén: főszám/év. (Gyűjtőszám használata esetén: Főszám/alszám/év. Gyűjtőszám alkalmazásakor az alszámokról ún. gyűjtőívet kell vezetni.)

31. Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy főszámon kell nyilvántartani. Egy iktatókönyvön belül a főszámokat folyamatos sorszámos rendszerben kell kiadni. Az ügyirathoz tartozó iratokat az iktatási főszám alatt folyamatosan kiadott alszámokon kell nyilvántartani.

Az iktatás

32. Az iratkezelőnek az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat.

33. Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani:

a) könyveket, tananyagokat;

b) reklámanyagokat, tájékoztatókat;

c) meghívókat;

d) nem szigorú számadású bizonylatokat;

e) bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat;

f) pénzügyi bizonylatokat, számlákat (külön szabályozás szerint);

g) munkaügyi nyilvántartásokat;

h) anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat;

i) közlönyöket, sajtótermékeket;

j) visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat.

34. Téves iktatás esetén a kézi iktatókönyvben a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye - az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett - kétségtelen legyen. A tévesen kiadott iktatószám nem használható fel újra.

35. A kézi iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy

kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni.

36. Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e előzménye. Az előzményt az irathoz kell szerelni. Amennyiben az irat iktatása nem lehetséges az előzmény főszámára, rögzíteni kell az iktatókönyvben az előirat iktatószámát, és az előzménynél a jelen irat iktatószámát, mint az utóirat iktatószámát.

Szignálás

37. Az iratkezelő az érkezett iratot köteles az intézmény vezetőjének vagy a vezető megbízottjának átadni, aki kijelöli az ügyintézést végző személyt (szignálás). Az irat szignálására jogosult meghatározza az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (feladatok, határidő, sürgősségi fok stb.). Ezeket a szignálás idejének megjelölésével írásban teszi meg. Az intézmény vezetője elrendelheti az irat bemutatás előtti iktatását.

Kiadmányozás

38. Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a szervezeti és működési szabályzatban, ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás, valamint az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott egyéb dokumentumok.

39. Az irat akkor hiteles kiadmány, ha:

- azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, vagy a kiadmányozó neve mellett az

„s. k.” jelzés szerepel, a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja, továbbá

- a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel.

Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő

- a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés, vagy a kiadmányozó alakhű aláírásmintája

és

- a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata.

Az intézménynél keletkezett iratokról az iratot őrző szervezeti egység vezetője, vagy ügyintézője hitelesítési záradékolással jogosult papíralapú és elektronikus másolatot is kiadni.

40. A kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírás-bélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról nyilvántartást kell vezetni.

Expediálás

41. A kiadmányozott iratokat az érintett címzetthez, címzettekhez továbbítani kell. Az iratkezelőnek ellenőriznie kell, hogy a hitelesített iratokon végrehajtottak-e minden kiadói utasítást, és a mellékleteket csatolták-e. E feladat elvégzése után dokumentálni kell a nyilvántartással, továbbítással kapcsolatos információkat.

42. A küldeményeket a továbbítás módja szerint kell csoportosítani (posta, külön kézbesítő, futárszolgálat stb.).

Irattározás

43. Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni.

A kézi és központi irattárak címe: 0000 Xxxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

44. Átmeneti irattárba lehet elhelyezni az elintézett, további érdemi intézkedést nem igénylő, kiadmányozott, irattári tételszámmal ellátott ügyiratokat.

45. Irattárba helyezés előtt az ügyintézőnek az ügyirathoz - ha eddig nem történt meg - hozzá kell rendelnie (papíralapú irat esetén rávezetnie) az irattári tételszámot, és meg kell vizsgálni, hogy az előírt kezelési és kiadási utasítások teljesültek-e. A feleslegessé vált munkapéldányokat és másolatokat az ügyiratból ki kell emelni, és a selejtezési eljárás mellőzésével meg kell semmisíteni. Ezt követően be kell vezetni az iktatókönyv megfelelő rovatába az irattárba helyezés időpontját, és el kell helyezni az irattári tételszámnak megfelelő gyűjtőbe.

A központi irattárba csak lezárt évfolyamú, segédkönyvekkel ellátott ügyiratok adhatók le.

46. Az intézmény dolgozói az érvényes szervezeti és működési szabályzatban rögzített jogosultságuk alapján az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat. A kölcsönzést utólagosan is ellenőrizhető módon, dokumentáltan kell végezni. Papíralapú iratok esetében az irattárból kiadott ügyiratról ügyiratpótló lapot kell készíteni, amelyet mint

elismervényt az átvevő aláír. Az aláírt ügyiratpótló lapot a kölcsönzés ideje alatt az irattárban az ügyirat helyén kell tárolni.

Amennyiben bármelyik iratkezelő helyiségben, illetve a központi irattárban elemi kár, tűzeset, vagy víz következtében károsodtak vagy elpusztultak az iratok, illetve sérültek vagy eltűntek elektronikus adatok, arról haladéktalanul jegyzőkönyvet kell felvenni és szintén haladéktalanul értesíteni kell a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltárát.

Selejtezés

47. Az ügyiratok selejtezését az intézményvezető által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével.

Az iratselejtezésről a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és a szerv körbélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet iktatás után 3 példányban a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltárába kell továbbítani, a selejtezés engedélyezése végett.

A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi.

A megsemmisítésről a szerv vezetője az adatvédelmi és biztonsági előírások figyelembevételével gondoskodik.

Levéltárba adás

48. A Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára számára átadandó ügyiratokat az ügyviteli segédletekkel együtt nem fertőzött állapotban, levéltári őrzésre alkalmas savmentes dobozokban az átadó költségére az irattári terv szerint, átadás- átvételi jegyzőkönyv kíséretében, annak mellékletét képező átadási egység szerinti (doboz, csomag stb.) tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni. A visszatartott ügyiratokról külön jegyzéket kell készíteni. Az átadási jegyzéket és a visszatartott iratokról készített jegyzéket – a levéltárral egyeztetett módon – elektronikus formában is át kell adni.

IV. Fejezet

Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme

49. Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott gépi adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind a gépi adathordozó esetében.

Az intézmény alkalmazottai csak azokhoz az - akár papíralapú, akár gépi adathordozón tárolt - iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell tartani.

50. Az iratokhoz a kiadmányozó döntése alapján az alábbi kezelési utasítások alkalmazhatók:

a) „Saját kezű felbontásra!”,

b) „Más szervnek nem adható át!”,

c) „Nem másolható!”,

d) „Kivonat nem készíthető!”,

e) „Elolvasás után visszaküldendő!”,

f) „Zárt borítékban tárolandó!” (a kezelésére vonatkozó utasítások megjelölésével.),

g) valamint más, az adathordozó sajátosságától függő egyéb szükséges utasítás.

Az előzőekben meghatározott kezelési utasítások nem korlátozhatják a közérdekű adatok megismerését.

V. Fejezet Egyéb rendelkezések

51. Az iratkezelés rendszerét csak a naptári év kezdetén lehet megváltoztatni.

52. Ha az intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyeket a jogutód iktatókönyvébe kell vezetni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak.

53. Ha az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, az intézmény vezetője a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik az 52. pontban felsorolt feladatok ellátásáról. A jogutód nélkül megszűnő intézmény irattárban elhelyezett iratainak jegyzékét - az iratok

elhelyezésével kapcsolatos intézkedésről szóló tájékoztatást - az intézmény vezetője megküldi a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltárának.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

54. Ez az iratkezelési szabályzat 2018. december 1-jén lép hatályba.

55. Ezen iratkezelési szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a korábbi iratkezelési szabályzatok hatályukat vesztik.

Kelt: Vértesszőlős, 2018. november 20.

……………………………………. intézményvezető

Melléklet:

Irattári Terv

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek

1. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés nem selejtezhető

2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek nem selejtezhető

3. Személyzeti, bér- és munkaügy 50 év

4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem 10 év

5. Fenntartói irányítás 20 év

6. Szakmai ellenőrzés 20 év

7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 20 év

8. Belső szabályzatok 10 év

9. Polgári védelem 10 év

10. Éves munkatervek, jelentések és statisztikák nem selejtezhető

11. Panaszügyek 5 év

Nevelési-oktatási ügyek

12. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 10 év

13. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók nem selejtezhető

14. Felvétel, átvétel 20 év

15. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 20 év

16. Papíralapú naplók 8 év

16/a. Papíralapú szakköri, napközis stb. naplók 5 év

17. Diákönkormányzat szervezése, működése nem selejtezhető

18. Pedagógiai szakszolgálat nem selejtezhető

19. Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése nem selejtezhető

20. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások 5 év

21. Gyakorlati képzés szervezése 5 év

22. Vizsgajegyzőkönyvek 5 év

23. Tantárgyfelosztás 5 év

24. Gyermek- és ifjúságvédelem 20 év

25. Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai 1 év

26. Az érettségi vizsga, szakmai vizsga 1 év

27. Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum 5 év Gazdasági ügyek

27. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek határidő nélkül

28. Társadalombiztosítás 50 év

29. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 10 év

30. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók nem selejtezhető

30/a. Könyvelési bizonylatok 8 év

31. A tanműhely üzemeltetése 5 év

32. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak 5 év

33. Szakértői bizottság szakértői véleménye 20 év

0.xx. melléklet

KÖNYVTÁRI SZMSZ az alábbiak szerint:

Az iskolai könyvtár működésére, eszközeire, felszerelésére vonatkozó szabályok

163. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium működéséhez, Pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

(2) Az iskolai könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni.

(3) A könyvtári SZMSZ mellékletét képezi

a) a gyűjtőköri szabályzat,

b) a könyvtárhasználati szabályzat,

c) a könyvtáros tanár, könyvtáros munkaköri leírása,

d) a katalógus szerkesztési szabályzata,

e) a tankönyvtári szabályzat.

(4) Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel.

(5) A tankönyveket külön gyűjteményként kell kezelni, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzatban kell rögzíteni.

(6) Az iskolai könyvtár SZMSZ-ét – elfogadása előtt – iskolai könyvtár szakterületen köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértővel kell véleményeztetni.

164. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat is elláthat, ha azt a könyvtárat működtető iskola, kollégium alapító okirata lehetővé teszi, továbbá az iskola, kollégium vezetőjének kezdeményezésére bejegyezték a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.

(2) A nyilvános könyvtár iskolai, kollégiumi könyvtár feladatait is elláthatja, ha e tevékenységre az alapító okirata feljogosítja, továbbá iskolai, kollégiumi könyvtáros tanárt, könyvtáros tanítót alkalmaz, és megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

165. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár felszerelésének alapkövetelménye

a) legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,

b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,

c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitvatartás biztosítása.

(2) Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel.

(3) Az iskolai, kollégiumi könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.

(4) A könyvtáros tanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi.

166. § (1) Az iskolai könyvtár alapfeladata

a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,

b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,

c) az intézmény helyi Pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása,

d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,

e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.

(2) Az iskolai könyvtár kiegészítő feladata

a) az Nkt. 4. § 5 pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása,

b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,

c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,

d) tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,

e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,

f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

(3) Az iskolai könyvtár a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

167. § (1) Az iskolai könyvtár gyűjteményét a helyi Pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni.

(2) A köznevelési intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

(3) A könyvtár SZMSZ-ében kell meghatározni az iskolai könyvtár

a) könyvtárhasználóinak körét,

b) a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját,

c) a szolgáltatások igénybevételének feltételeit,

d) a könyvtárhasználat szabályait,

e) a nyitvatartás, kölcsönzés idejét, a nyitva tartás és a kölcsönzés módját és idejét,

f) a tankönyvtári szabályzatot, a tartós tankönyvekre vonatkozó szabályokat,

g) katalógusszerkesztési szabályzatot,

h) a könyvtáros tanár, könyvtáros tanító munkaköri leírását.

(4) Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni.

0.xx. melléklet

A TANTÁRGYVÁLASZTÁS SZABÁLYAI

1. Az iskolába történt beiratkozással/átiratkozással elfogadom a programban kínált tantárgya(ka)t, majd minden tanév május 20-ig módosíthatom választásomat.

2. Minden választás és módosítás egyik szülőm/gondviselőm aláírásával válik érvényessé.

3. Az 1. osztályba történő beiratkozáskor az alábbi „A” jelű nyomtatvány, a további években a „B” jelű nyomtatvány kitöltésével és leadásával fejezem ki választásomat.

4. A „B” és „C” jelű nyomtatványokat az iskola biztosítja a szülői igény jelzésére. (Mindhárom nyomtatvány az iskolai SzMSz mellékletét képezi.)

5. Amennyiben felső tagozatra iratkozom az iskolába, s alsó tagozatban nem németet tanultam idegen nyelvként és a megkezdett nyelvet kívánom folytatni, kérhetem felmentésemet a német nyelv tanítása alól. Ebben az esetben önállóan kell a nyelvet tanulnom, s az iskola gondoskodik vizsgáztatásomról. A kérelemhez a „C” jelű nyomtatvány szolgál.

0.xx. melléklet

A.1.

1. osztályosok beiratkozása SZÜLŐI NYILATKOZAT

Alulírott szülő/gondviselő kijelentem, hogy a Vértesszőlősi Általános Iskola 1. osztályába

lépő gyermekem számára a nemzetiségi tantervű oktatási-nevelési programot választom.

Az iskolába lépő gyermek neve	Szülő/gondviselő

Vértesszőlős, ………..év …………………. hó ……… nap

0.xx. melléklet

A.2.

1. osztályosok beiratkozása SZÜLŐI NYILATKOZAT

Alulírott szülő/gondviselő kijelentem, hogy a Vértesszőlősi Általános Iskola 1. osztályába lépő gyermekem számára az általános tantervű oktatási-nevelési programot választom.

Az iskolába lépő gyermek neve	Szülő/gondviselő

Vértesszőlős, ………..év …………………. hó ……… nap

0.xx. melléklet

„B”

Tisztelt Szülők, Tanulónk!

Az érvényes közoktatási jogszabályok értelmében minden év május 20-ig áll módjukban módosítani gyermekük választottan kötelező tantárgya(i)t.

A gyermekül számára érvényes Pedagógiai program szerint a(z) évfolyamon

választható tantárgy a(z) ……………………………………………………………………….

Kérem, hogy amennyiben eredeti választásukon módosítani kívánnak, szíveskedjenek az alábbi nyilatkozat kitöltésével és aláírásával jelezni azt!

A nyilatkozatot május 20-ig kérjük leadni iktatásra az iskolatitkárnál.

Vértesszőlős, …………………………………………

………………………………………..……

intézményvezető

Nyilatkozat

Alulírott szülő/gondviselő ezúton kívánom módosítani gyermekem választott tantárgya(i)t. Gyermekem a(z) évfolyamot végzi ebben a tanévben.

Eddig a

a, nemzetiségi oktatási program

b, az általános oktatási program (aláhúzással) szerint tanult.

A következő tanévtől a program szerinti oktatást

kérem számára, s a választható tantárgyként heti ...… óra

……………………………….tantárgy és heti …... óra tantárgy.

Vértesszőlős, …………….. év május …………

………………………………………..…… szülő/gondviselő

0.xx. melléklet

B.1.

TÁJÉKOZTATÓ

a kétféle oktatási program választásával kapcsolatos lehetőségekről/kötelezettségekről

Tisztelt Szülők!

A 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet 4. és 5. §-a alapján az oktatási programjaink óraterveiben megjelölt választható (választással kötelezővé vált) tanítási órákkal kapcsolatos döntését a következő tanévre vonatkozóan az intézményvezetőhöz (minden naptári év május 20-ig) benyújtott kérelemmel.

Vértesszőlős, .……….. év április …………

………………..…………………..…… intézményvezető

0.xx. melléklet

B.2.

Szülői nyilatkozat tanterv választás módosításáról

Alulírott szülő/gondviselő kijelentem, hogy

…………. év …………………… hó napján kelt nyilatkozatomat módosítani

kívánom:

…………. év …………………… hó napjától

………………………………………….…………….. nevű osztályos gyermekem

számára a(z) tantervi oktatási-nevelési

programot választom.

Vértesszőlős, ………… év ……………………….hó nap

………………..…………………..……

szülő/gondviselő

0.xx. melléklet

Nyilatkozat

Alulírott szülő/gondviselő ezúton kívánom módosítani

…………………………………….nevű, a ……………… tanévben ……… osztályban tanuló gyermekem választott oktatási programját.

Eddig a

a, nemzetiségi oktatási program

b, az általános oktatási program (aláhúzással) szerint tanult.

A fent jelölt tanévtől a program szerinti oktatást

kérem számára.

Vértesszőlős, …………….. év …………………….. hó nap

………………………………………..…… szülő/gondviselő

Nyilatkozat

Alulírott szülő/gondviselő ezúton kívánom módosítani

…………………………………….nevű, a ……………… tanévben osztályban tanuló

gyermekem választott oktatási programját.

Eddig a

a, nemzetiségi oktatási program

b, az általános oktatási program (aláhúzással) szerint tanult.

A fent jelölt tanévtől a program szerinti oktatást

kérem számára.

Vértesszőlős, …………….. év …………………….. hó nap

………………………………………..…… szülő/gondviselő

00.xx. melléklet

„C”

A Vértesszőlősi Általános Iskola Intézményvezetőjének

Kérelem

Alulírott szülő kérem az iskola intézményvezetőjét, hogy

……………………………………………………. nevű ……… osztályba beírt gyermekemet az angol nyelv tanulása alól felmenteni szíveskedjék.

Indoklás

Gyermekem nyelvet tanult előző iskolájában, s ezt szeretné folytatni.

Szülőként gondoskodom nyelvtanulásáról.

A félévi és év végi vizsgáztatásról gondoskodom.

……………………….. , ………..év …………………. hó nap

Köszönettel:

……………………..…………………..……

szülő/gondviselő lakcím

……………………

11. sz. melléklet

MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK

Általános munkaköri leírás PEDAGÓGUS

részére

1. Feladatai az iskolában

• A pedagógus munkaköri kötelezettségeinek tartalmát a következő szabályzatok és alapdokumentumok határozzák meg:

− 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről és módosítása

− 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

− 20/2012. (08.31.) EMMI rendelet

− Pedagógiai program

− Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend

− Éves munkaterv, Éves ellenőrzési terv

• Felelősséggel és önállóan végzi munkáját a tanulók egyéni sajátosságainak megfelelően.

• Köteles munkáját az iskola főbb irányelveinek megfelelően végezni.

• Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi.

• A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerinti nevelő-oktató munkából adódnak és

minden munkakörre vonatkoznak (osztálytanító, napközis nevelő, szaktanár).

• A pedagógus közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében.

• Alkotó módon részt vállal:

− a nevelőtestület újszerű törekvéseiből,

− a közös vállalások teljesítéséből,

− az ünnepségek és megemlékezések rendezéséből,

− az iskola hagyományainak ápolásából,

− a tanulók folyamatos felzárkóztatásából,

− a tehetséggondozást szolgáló feladatokból,

− pályaválasztási feladatokból,

− gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokból.

• A tanítási és tanórán kívüli oktatási színtereken minőségi munkát végez.

• Az önképzés, továbbképzés terén aktív.

• A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken építő jelleggel vesz részt.

• Az adminisztratív feladatokat precízen végzi az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően.

• Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik, ezt határidőre elkészíti.

• Az írásbeli dolgozatokat és témazáró feladatlapokat legkésőbb 15 napon belül kijavítja, a felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi a tanulóknak, a házi feladatokat ellenőrzi, javítja,

s a tanulókkal együtt értékeli.

• Részt vesz az iskolai szülői értekezleteken, fogadóórát tart.

• Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatokból arányosan kiveszi a részét: korrepetál, szakkört vezet, versenyekre kísér tanulókat, tanulmányi kiránduláson vesz részt,

tanulószobát vezet, versenyekre készít fel, szertárrendezésben vesz részt (fejleszt, rendez, selejtez), ellátja az esetleges munkavédelmi-, tűzvédelmi- és balesetvédelmi feladatokat.

• A tanév helyi rendjében rábízott feladatokat maradéktalanul elvégzi.

2. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak kötelezettségei

• Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan, egyénre szabottan közvetítse.

• Baleset esetén tegye meg a szükséges lépéseket (mentő, orvos, jegyzőkönyv, szülő),

• Tartsa tiszteletben a tanulók jogait, emberi méltóságát.

• Sajátíttassa el a tanulókkal a közösségi együttműködés szabályait.

• Fogadóórákon rendszeresen tájékoztatja a szülőket és a tanulókat egyéni fejlődésükről, problémáikról.

• A törvényi előírásoknak megfelelően vegyen részt a kötelező továbbképzéseken: ennek elmulasztása esetén a pedagógus munkaviszonya megszüntethető.

Az iskolában dolgozó minden pedagógusra kötelező érvényű a hivatali titoktartás! Vértesszőlős, 201… év ……………………… hó ……. nap

…………………………………… intézményvezető

A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, az abban foglaltakat elfogadom és betartom.

Vértesszőlős, 201…. év hó …… nap

..…………………………………

pedagógus

Munkaköri leírás OSZTÁLYTANÍTÓ

részére

Ez a munkaköri leírás a Pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírással együtt érvényes.

Feladatai az iskolában

• Az osztály órarendjének elkészítése.

• A napló pontos vezetése.

• A tanuló személyiségének nyomon követése, a gyermeki jogok tiszteletben tartása.

• Távollétében a helyettesítendő tananyag pontos vázolása és leírása az őt helyettesítőnek.

• Oktató-nevelő tevékenysége során:

− az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít az új tankönyvek alapján

− a tanítási órákra időben felkészül, az írásbeli óravázlat készítése öt évnél kevesebb gyakorlattal rendelkezők részére kötelező!

− a tanulók írásbeli munkáját (füzetek, tankönyvek, stb.) folyamatosan ellenőrzi és javítja

− a házi feladatokat a tanulókkal rendszeresen és közösen javítja, értékeli

− ellátja a tehetséggondozás, tehetség-kiválasztás, versenyre való felkészítésnek feladatait

− kiegyensúlyozott arányban kell jelen lennie az ismeretátadásnak, gondolkodásfejlesztésnek, a tanulói tevékenység ellenőrzésének és tanulói

eredményesség értékelésének

− ismernie és alkalmaznia kell a tanulók motiválásának korszerű elméletét és gyakorlati eszköztárát

• Ügyeletet, helyettesítést vállal és ezeket precízen, pontosan ellátja.

• Az iskolai rendezvényeken minden esetben megjelenik, képviseli az iskolát.

• A tanítási időn kívül – a tanév programjának megfelelően – szakmai tanácskozásokon, értekezleten vesz részt.

• Munkájáról az iskolavezetés által adott szempontok alapján évente írásos beszámolót készít. Az iskolavezetés az éves ellenőrzési terv alapján ellenőrzi és értékeli a munkáját.

Az iskolában dolgozó minden pedagógusra kötelező érvényű a hivatali titoktartás!

Vértesszőlős, 201… év ……………………… hó ……. nap

……………………...……………… intézményvezető

A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, az abban foglaltakat elfogadom és betartom.

Vértesszőlős, 201…. év hó …… nap

….………………………………… pedagógus

Munkaköri leírás OSZTÁLYFŐNÖK

részére

Ez a munkaköri leírás a Pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírással együtt érvényes.

Feladatai az iskolában

• Év elején munkavédelmi-, balesetvédelmi oktatást tart a gyerekeknek, melyről aláírt nyilatkozatot őriz az osztálynaplóban.

• Hasonló módon rögzíti a Házirend szabályait, melyek tartalmát egész évben frissítheti az aktuális problémáktól függetlenül.

• Nyomon követi az összes tanuló tanulmányi előmenetelét, szükség esetén értesíti a szülőket/gondviselőt a probléma megoldásáról.

• Nyomon követi a tanulók szociális- és családi helyzetét. Gond esetén jelzi ezt a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet ellátó pedagógusnak.

• Havonta ellenőrzi a tanulók jegyeit és egyezteti a naplóba, az ellenőrzőbe beírt jegyeket.

• A tanórán kívüli rendezvényeken (kirándulás, osztálybuli, stb.) gondoskodik a tanulók

szabadidejének hasznos eltöltéséről, programokat szervez, s a Kjt. értelmében a tanulókat ezeken a rendezvényeken sem hagyhatja felügyelet nélkül.

• Fogadóórákat, szülői értekezleteket tart a munkatervnek megfelelően, szükség esetén a

vezetéssel egyeztetve rendkívüli fogadóórát és szülői értekezletet tarthat!

• Minden erejével törekszik arra, hogy osztályából összetartó, jó közösséget kovácsoljon.

A fentieken kívül az iskolavezetés egyéb feladatokkal is megbízhatja akár szóban, akár írásban. Az iskolában dolgozó minden pedagógusra kötelező érvényű a hivatali titoktartás!

Vértesszőlős, 201… év ……………………… hó ……. nap

…………...………………………… intézményvezető

A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, az abban foglaltakat elfogadom és betartom. Vértesszőlős, 201…. év hó …… nap

….….…………………..…………

pedagógus

Munkaköri leírás NAPKÖZIS NEVELŐ

részére

Ez a munkaköri leírás a Pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírással együtt érvényes.

2. Feladatai az iskolában

• Felelősséggel és önállóan végzi munkáját a tanulók egyéni sajátosságainak megfelelően.

• Köteles munkáját az iskola főbb irányelveinek megfelelően végezni.

• Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi.

• A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában,

amelyek az intézmény rendeltetése szerinti nevelő-oktató munkából adódnak és minden munkakörre vonatkoznak (osztálytanító, napközis nevelő, szaktanár).

• Alkotó módon részt vállal:

− a nevelőtestület újszerű törekvéseiből,

− a közös vállalások teljesítéséből,

− az ünnepségek és megemlékezések rendezéséből,

− az iskola hagyományainak ápolásából,

− a tanulók folyamatos felzárkóztatásából,

− a tehetséggondozást szolgáló feladatokból,

− pályaválasztási feladatokból,

− gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokból.

• A tanítási és tanórán kívüli oktatási színtereken minőségi munkát végez.

• Az önképzés, továbbképzés terén aktív.

• A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken építő jelleggel vesz részt.

• Az adminisztratív feladatokat precízen végzi az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően.

• Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik, ezt határidőre elkészíti.

• A kijelölt szlovák órákon felügyeli a nem szlovákos tanulókat.

3. Konkrét feladatai a napköziben

• A csoport életének szervezése, irányítása.

• Felkészülés, tervezés, lebonyolítás a rá bízott tanulók házi feladatait illetően.

• A házi feladatokat mennyiségileg ellenőrzi.

− Ha lehetősége van, minőségi ellenőrzést is folytat.

• Az önálló tanulás eleminek elsajátíttatása.

• Tanulás szervezése, egyéni differenciálás és segítségnyújtás.

• Tanulási szokások és technikák elsajátítása.

• A gyerekek játékkultúrájának fejlesztése.

• Szabadidő tartalmas eltöltésének biztosítása.

Az iskolában dolgozó minden pedagógusra kötelező érvényű a hivatali titoktartás!

Vértesszőlős, 201…. év hó …… nap

………………………………….. intézményvezető

A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, tudomásul vettem, annak egy példányát átvettem.

Vértesszőlős, 201… ………………………hó ….nap

…………………………………..

napközis nevelő

Általános munkaköri leírás SZAKTANÁR

részére

Ez a munkaköri leírás a Pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírással együtt érvényes.

Feladatai az iskolában

• A helyi tanterv, a tankönyv és a tanulócsoport összetételéhez igazodó éves óratervet készít. Az éves munka tervezésénél gondot kell fordítania a korábban tanultak ismétlésére és az éves tananyag rendszerező jellegű összefoglalására és áttekintésére.

• Oktató munkáját a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vételével, differenciáltan szervezi. A haladási tempót a gyerekek aktuális tudásához és ismeretéhez igazítja. Ennek megfelelően felzárkóztató foglalkozásokat tart, egyéni segítséggel biztosítja a lemaradó tanulók

továbbhaladását. Gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, fejlesztésére. A tanórai differenciáláson kívül tanulmányi versenyekre készíti fel és kíséri el a tehetséges tanulókat.

• A tanulók lexikális és személyiségfejlődését sokoldalú szemléltetéssel és motiválással,

munkaformákkal segíti elő. Személyesen gondoskodik az általa használt technikai és szemléltető eszközök helyes működtetéséről, állagának megóvásáról. Tanév elején és végén, leltár alapján veszi át és adja le a személyes, valamint a szaktanterem eszközeit. Felelős a rábízott tanterem, szaktanterem tanév eleji és év közbeni berendezéseiért, az igényes, hangulatos díszítéséért.

• Tanóráját az éves óraterv alapján tervezi és tartja meg. Akadályoztatása esetén a tanítandó

tananyag írásban való átadásával, a szükséges szemléltetőeszközök kiválasztásával járul hozzá a helyettes tanár helyettesítésének szakszerűségéhez.

• Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók munkáját úgy, hogy az értékelés az életkori

sajátosságoknak megfelelő, motiváló legyen. Az értékelés során törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására.

• Részt vesz az iskolában használt tankönyvek és taneszközök kiválasztásában, meghatározásában.

A tanulók szaktárgyi dolgozatait gondozza, és egy évig őrzi. Elvégzi az osztálynaplók vezetéséhez szükséges adminisztrációs munkát, statisztikai adatokat szolgáltat az osztályfőnököknek és az iskolavezetésnek. Felkérés alapján összeállítja a javító- és osztályozóvizsga feladatait.

• A tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók

együttműködési készségének, önállóságának és öntevékenységének kialakítására. A tanulók közösségi tevékenységének és egyéni fejlődésének előmozdítása érdekében együttműködik az osztályfőnökkel és a vele egy osztályban tanító kollégákkal. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott – szaktárgyával kapcsolatos – szabadidős programok, versenyek megszervezésében aktív szerepet vállal.

• Ügyeletet, helyettesítést vállal és ezeket precízen, pontosan ellátja.

• Az iskolai rendezvényeken minden esetben megjelenik, képviseli az iskolát!

• A tanítási időn kívül – a tanév programjának megfelelően - szakmai tanácskozásokon, értekezleten vesz részt.

Az iskolában dolgozó minden pedagógusra kötelező érvényű a hivatali titoktartás!

Vértesszőlős, 201… év ……………………… hó ……. nap

……………………………….………

intézményvezető

A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, az abban foglaltakat elfogadom és betartom.

Vértesszőlős, 201…. év hó …… nap

..…………………………………… pedagógus

Document Metadata

Table of Contents

A VÉRTESSZŐLŐSI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Document Metadata