Generali Klub Hűségprogram általános biztosítási feltételei
Generali Klub Hűségprogram általános biztosítási feltételei
Hatályos: 2021. február 1-jétől
Nysz.: 22219
Tartalomjegyzék
II. Tudnivalók a csoportos biztosítási szerződésről, a biztosítotti jogviszony létrejöttének és
III. Biztosítási események és szolgáltatások 5
III.3. Munkavállalói felelősségbiztosítás 11
IV. Biztosítási esemény bejelentése 15
V. Eljárás véleménykülönbség és panasz esetén 15
VII. Az általános feltételek Polgári Törvénykönyvtől
lényegesen eltérő rendelkezései 16
„A” melléklet – Maradandó egészségkárosodás 17
A Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: Generali vagy Biztosító) a Generali Klub csoportos biztosítási szerződés alapján arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen általános biztosítási feltételekben (továbbiakban: általános szerződési/biztosítási feltételek, vagy feltételek) meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén, a jelen feltételekben meghatározott szolgáltatást teljesít a bizto sítás kedvezményezettje részére.
Jelen általános szerződési/biztosítási feltételek a Biztosító Generali Klub biztosítási szerződésre érvényesek. Jelen általános szerződési/biztosítási felté- telekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.
A Generali Klub Hűségprogram jelen feltételekben nem szabályozott kérdéseiben (pl. a Generali Klub csoportos biztosításhoz biztosítottként történő csatlakozás feltételei) a Programszabályzatban foglaltak az irányadóak.
A biztosítási szerződés részét képező „Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések” című dokumentumban és az általános szerződési/biztosítási feltételekben foglaltak eltérése esetén a feltételek rendelkezései irányadóak.
I. FOGALMAK
I.1. A biztosítás alanyai
I.1.1. Biztosító: az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a jelen általános szerződési/biztosítási felté- telekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal. A Generali Klub csoportos biztosítás biztosítója a Generali Biztosító Zrt. (székhelye: H-1066 Budapest, Teréz krt. 42-44., cégjegyzékszám: 01-10-041305).
I.1.2. Biztosított: a Generali Klub tagja. Biztosított a Biztosító azon ügyfele, aki a Generali Klub Hűségprogramban való részvétel feltételeinek megfelel, és akinek a csoportos biztosítási szerződéshez Biztosítottként történő csatlakozását a Biztosító elfogadta, melyet a Biztosító a Csatlakozási Nyilatkozat képviselője általi aláírásával, illetve telefonon vagy elektronikus távértékesítés útján történő nyilatkozattétel esetén az ügyfél részére történő Csatlakozási Visszaigazolás kiküldésével igazol. A Generali Klub Hűségprogramban való részvétel feltételeit a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képező Generali Klub Programszabályzat tartalmazza.
I.1.3. Kedvezményezett: az a személy, aki a szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult:
a) a Biztosított életében esedékes szolgáltatások (munkajogi jogvédelem, munkavállalói felelősségbiztosítás, baleseti/közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás) kedvezményezettje (jogosultja) a Biztosított,
b) a Biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások (baleseti/közlekedési baleseti halál) kedvezményezettje az adott Biztosított örökö- se(i).
I.1.4. Szerződő: Generali Biztosító Zrt., székhelye: H-1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. A Biztosított a Szerződő fél helyébe nem léphet.
I.2. Fogalmak a szerződéssel kapcsolatban
I.2.1. Baleset: az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a Biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a Biztosított egészségkárosodást szenved, illetve amely a Biztosított halálát okozza.
Balesetnek minősül továbbá:
a) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai mód- szerrel megállapították, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- és/vagy agyvelőgyulladás- ként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.
I.2.2. Nem minősül balesetnek:
a) az ember vagy állat által terjesztett bakteriális, vagy vírus-fertőzés még abban az esetben sem, ha balesetszerű fizikális ok váltja ki,
b) a foglalkozási betegség (ártalom),
c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,
d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,
e) a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,
f) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.
I.2.3. Biztosítási esemény: a jelen biztosítási feltételek III. pontjában meghatározott események.
I.2.4. Csatlakozási Nyilatkozat: az a Biztosított által aláírt, vagy telefonon, távértékesítés útján megtett és azonosítható módon rögzített nyi- latkozat, illetve elektronikus távértékesítés útján tett nyilatkozat amely tartalmazza a biztosítási szerződés hatályának a Biztosítottra való kiterjesztéséhez szükséges hozzájárulást.
I.2.5. Csatlakozási Visszaigazolás: a Biztosító által a telefonon vagy elektronikustávértékesítés útján csatlakozott Biztosítottak részére megkül- dött, a biztosítotti jogviszony létrejöttéről szóló igazolás.
I.2.6. Dologi kár: amennyiben valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít a pénz és az érték- papír is.
I.2.7. Kockázatviselés kezdő időpontja: Papír alapú Csatlakozási Nyilatkozat aláírásával történő csatlakozás esetén a Nyilatkozat aláírását követő nap 00.00 órája. Telefonon vagy elektronikus távértékesítés útján történő nyilatkozattétel esetén a nyilatkozattételt követő nap 00.00 órája, feltéve, hogy a Biztosított a kockázatviselés ezen időpontban való megkezdődéséhez a Csatlakozási Nyilatkozatában kifejezetten hozzájárult, hozzájárulás hiányában a távértékesítés útján létrejött biztosítotti jogviszony azonnali hatályú felmondására (II.3.6.) nyitva álló 14 napos határidő lejártát követő nap 00.00 órája.
I.2.8. Kockázatviselés tartama: az egyes Biztosítottak vonatkozásában a kockázatviselés kezdő időpontjától a biztosítotti jogviszony megszű- néséig tartó időszak.
I.2.9. Közlekedési baleset: a Biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a Biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként, vagy utasaként szen- ved balesetet.
I.2.10. Nem minősül közlekedési balesetnek:
a) a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,
b) a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,
c) a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű, vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben következett be.
I.2.11. Munkavállaló: a munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban és szolgálati jogviszonyban álló személy.
I.2.12. Személysérülés: (munkavállalói felelősségbiztosítás kapcsán) amennyiben valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved.
I.2.13. Területi hatály: azon földrajzi terület melyre a Biztosító kockázatviselése kiterjed. Balesetbiztosítás esetén a Biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed. Munkajogi jogvédelem esetén a biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.
Munkavállalói felelősségbiztosítás esetén a Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott és érvényesített károkra nyújt fedezetet.
II. TUDNIVALÓK A CSOPORTOS BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRŐL, A BIZTOSÍTOTTI JOGVISZONY LÉTREJÖTTÉNEK ÉS MEGSZÜNÉSÉNEK SZABÁLYAI
II.1. A Csoportos biztosítási szerződés létrejötte és módosítása
A csoportos biztosítási szerződés a Szerződő és a Biztosító között írásbeli megállapodás alapján határozatlan időre jött létre.
A biztosítási szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított hozzájárulása nem szükséges.
II.2. Csatlakozás a csoportos biztosítási szerződéshez (biztosítotti jogviszony létrejötte)
A Generali Klub Programszabályzat 2.1. pontban felsorolt feltételeknek megfelelő ügyfél a csoportos biztosítási szerződéshez a Csatlako- zási Nyilatkozat érvényes megtételével csatlakozhat Biztosítottként.
A Biztosított, a Csatlakozási Nyilatkozat megtétele során megadott adataiban történt változásokat köteles jelezni a Biztosító felé, a változást követő 15 munkanapon belül.
II.3. A Biztosítotti jogviszony megszűnése
II.3.1. Amennyiben a Biztosított a Generali Klub Programszabályzat 2.1. pontban meghatározott feltételeket a biztosítotti jogviszonyának időtar- tama alatt nem teljesíti (pl. kettő szerződése közül az egyiket felmondja; valamely szerződésének díjfizetését szünetelteti), azonban lega- lább egy biztosítási szerződés vonatkozásában szerződőként továbbra is a Biztosító ügyfele marad, akkor jelen feltétel szerinti biztosítotti jogviszonya a Generali Klub Programszabályzat 2.1. pontjában meghatározott feltételek megszűnését követő április hónap 1. napján 00.00 órakor megszűnik.
II.3.2. Amennyiben a jelen biztosítás Biztosítottjának, mint a Generali Klub Programszabályzatban meghatározott biztosítási szerződések szer- ződőjének valamennyi biztosítási szerződése megszűnik a Biztosítónál, akkor a Biztosított jelen feltétel szerinti biztosítotti jogviszonya az utolsó érintett biztosítási szerződés megszűnésének időpontjával azonos időpontban megszűnik.
II.3.3. A biztosítotti jogviszony megszűnik, amennyiben a Biztosított és a Biztosító a biztosítotti jogviszony megszüntetésében közös megegyezés- sel írásban megállapodik.
II.3.4. A biztosítotti jogviszony megszűnik a Biztosított halála esetén a halál időpontjával.
II.3.5. A biztosítotti jogviszony megszűnik továbbá a csoportos biztosítási szerződés bármely okból való megszűnése esetén is, a biztosítási szer- ződés megszűnésével egyidejűleg.
II.3.6. A Biztosított a telefonon, vagy elektronikus távértékesítés útján létrejött biztosítotti jogviszonyt a jogviszony létrejöttétől kezdődően, a Csat- lakozási Visszaigazolás kézhezvételét követő 14 napig a Biztosítóhoz megküldött nyilatkozatával indokolás nélkül írásban, azonnali hatállyal felmondhatja. A felmondó nyilatkozat Biztosító általi átvételéig a Biztosító a Biztosított vonatkozásában a biztosítási kockázatot vállalja. A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a Biztosított az erre vonatkozó nyilatkozatát a jelen bekezdésben meghatá- rozott határidő lejárta előtt postára adja, vagy egyéb igazolható módon a Biztosítónak elküldi.
II.3.7. A Biztosított jogosult a biztosítás hatályának reá történő kiterjesztésére vonatkozó Csatlakozási Nyilatkozatát írásban, indokolási kötele- zettség nélkül, a Biztosítóhoz megküldött nyilatkozatával visszavonni (továbbiakban: felmondás). A Biztosított a felmondást tartalmazó nyilatkozatát bármikor megteheti. Ilyen esetben a felmondás a felmondó nyilatkozat Biztosító általi kézhezvételét követő hónap első napján válik hatályossá, és a Biztosító kockázatviselése az adott Biztosított vonatkozásában ebben az időpontban megszűnik.
III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
III.1. Balesetbiztosítás
III.1.1. Baleseti eredetű, illetve közlekedési balesetből eredő maradandó egészségkárosodás
III.1.1.1. Biztosítási esemény
III.1.1.1.1. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, illetve közlekedési baleset (I. Fogalmak), melynek követ- keztében a Biztosított maradandó egészségkárosodást szenved.
III.1.1.1.2. Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, mely a szokásos életvitelt korlátozza. III.1.1.1.3. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthető. Ha az egészségkárosodás mértéke még fo-
lyamatosan változik, de a baleset/közlekedési baleset napjától számított 2 év eltelt, a Biztosító orvosszakértője megállapítja az igazolhatóan
fennálló egészségkárosodás mértékét, melyet a Biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szempontjából a baleset/ közlekedési baleset következményeként kialakult maradandó egészségkárosodásnak tekint.
A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a munkaképesség megváltozása, a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset/közlekedési baleset következtében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.
III.1.1.1.4. A biztosítási esemény időpontja a baleset/közlekedési baleset időpontja.
III.1.1.2. A Biztosító szolgáltatása
III.1.1.2.1. A Biztosító kizárólag maradandó egészségkárosodás (III.1.1.1.3. pontban leírtak) fennállása esetén teljesít szolgáltatást.
III.1.1.2.2. A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén az III.1.3. pontban meghatározott biztosítási összegnek a maradandó egészség- károsodás mértékével megegyező százalékát („A” melléklet) nyújtja szolgáltatásként.
III.1.1.2.3. A biztosítási szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa a szerződésre vonatkozó jelen álta- lános feltételek elválaszthatatlan részét képező „A” mellékletben található táblázat figyelembevételével állapítja meg.
III.1.1.2.4. Ha az egészségkárosodás mértéke az „A” melléklet szerinti táblázat alapján nem állapítható meg, úgy a szolgáltatást a testi és/vagy szellemi épség orvosi szempontból csökkent mértéke alapján kell megállapítani.
III.1.1.2.5. A baleset/közlekedési baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból kizártak.
III.1.1.2.6. Az Orvosszakértői intézet (a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, az egészségkárosodás (egészségi állapot) mér- tékének megállapítására jogosult szerv) szakvéleményében, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában megállapított egész- ségkárosodás mértéke a Biztosító orvosa által megállapítandó maradandó egészségkárosodás mértékénél és a Biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó.
A Biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása tekintetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvéleménye nem köti.
III.1.1.2.7. Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás nem lehet nagyobb 100%-nál, a III.1.3. pontban rögzített biztosítási összegek 100%-os egészségkárosodás esetén irányadók.
III.1.1.2.8. Ha a Biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egészségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgálta- tás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a Biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.
III.1.1.2.9. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a Biztosított a balesetet/közlekedési bal- esetet követő 15 napon belül meghal.
III.1.1.2.10. Ha a Biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem állapítható meg, a Biztosított követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.
III.1.1.2.11. A Biztosító jogosult arra, hogy a Biztosított egészségi állapotát a Biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse.
III.1.2. Baleseti halál, illetve közlekedési baleseti halál
III.1.2.1. Biztosítási esemény
III.1.2.1.1. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, illetve az a közlekedési baleset (I. Fogalmak), melynek következtében a Biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.
III.1.2.1.2. A biztosítási esemény időpontja a baleset/közlekedési baleset időpontja.
III.1.2.2. A Biztosító szolgáltatása
A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén az III.1.3. pontban rögzített biztosítási összeget téríti.
III.1.3. Biztosítási összeg
A Biztosító az III.1.1 és III.1.2 pontban felsorolt biztosítási események esetében az alábbi biztosítási összegeket határozza meg (biztosítási szolgáltatás):
– Baleseti halál: 1 000 000 Ft,
– Közlekedési baleseti halál: 1 000 000 Ft,
– Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: 1 000 000 Ft,
– Közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: 1 000 000 Ft.
III.1.4. A Biztosító teljesítésének feltételei
III.1.4.1. A biztosítási esemény bejelentésének határideje
A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.
Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, a biztosító által a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából szükségesnek ítélt felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.
III.1.4.2. A teljesítéshez (kifizetéshez) szükséges dokumentumok
III.1.4.2.1.A szolgáltatási igény előterjesztésekor – amennyiben az adott dokumentum a szolgáltatási igény jogalapja vagy összegszerűsége megállapí- tásához szükséges és indokolt – minden esetben be kell nyújtani:
a) a Biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt,
b) továbbá a következő iratok másolatát:
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban, a balesettől/közlekedési balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentuma,
– a baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv, ha ilyen készült,
– a véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, ha ilyen készült,
– közlekedési baleset esetén az előzőeken felül:
• a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyv, ha készült,
• amennyiben a biztosított jármű vezetőjeként sérült meg vagy vesztette életét, a biztosított vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye,a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb iratok,
– halál esetén az előzőeken felül:
• a boncolási jegyzőkönyv/halotti epikrízis, ha ilyen készült,
• a halottvizsgálati bizonyítvány,
• a halotti anyakönyvi kivonata,
• a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat másolatát (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány).
III.1.4.2.2. A Biztosító – az III.1.4.2.1. pontjában megjelölt iratok mellett – a szolgáltatási igény elbírálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentu- mok másolatát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításá- hoz szükségesek:
a) amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, be kell nyújtani az eljárás során keletkezett, illetve az eljárás anyagának részét képező iratokat, továbbá az eljárást befejező határozatot (így különösen az eljárást megszüntető határozat, vagy a jogerős bírósági határozat). A büntetőeljárásban, és a szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozatot csak abban az esetben, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelkezésre áll;
b) a biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási intézmény, közle- kedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények);
c) a biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtat- vány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól;
d) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvo- si, illetve állományilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletkezett iratok, valamint a gyógyszerfelhasz- nálást igazoló iratok;
e) a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körül- ménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján);
f) a biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcsolatos tagsági igazolványa, jogviszonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve;
g) hivatalos bizonyítvány a biztosított születésének időpontjáról (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, útlevél stb.);
h) a biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő, ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé;
i) a biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását.
Abiztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely az ügyfél által megválasztott adathordozón történő benyújtását. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához – a szolgáltatási igény biztosítóhoz való beérkezését követő 15 napon belül indí- tott megkeresése alapján – egyéb iratokat is beszerezhet, melyről az ügyfelet tájékoztatja.
III.1.4.3. A Biztosító teljesítésének esedékessége
III.1.4.3.1. A Biztosító a szerződés alapján a biztosítási esemény bekövetkezésekor – elismert jogalap esetén – a feltételekben meghatározott szolgál- tatás teljesítésére kötelezi magát.
III.1.4.3.2. A Biztosító, a jogalap fennállása esetén, az alábbi határidőkön belül teljesít szolgáltatást:
a) baleseti/közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetén az orvosi szempontból egyértelműen tisztázott károsodá- sok alapján megállapított szolgáltatást a Biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges valamennyi irat beérkezését követő 30 napon belül,
b) baleseti/közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetén egyéb esetekben a károsodás véglegessé válását köve- tően, az igény elbírálásához szükséges valamennyi irat beérkezése után 30 napon belül, illetőleg legkésőbb a balesetet/közlekedési balesetet követő 2 év letelte után 30 napon belül,
c) halálesetnél az elbíráláshoz szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 30 napon belül.
d) A biztosító iratbeszerzés esetén a szolgáltatási igényről legkésőbb az igény beérkezését követő 120 napig köteles döntetni és döntésé- ről az ügyfelet tájékoztatni.
III.1.4.3.3. Abban az esetben, ha a Biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére nem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a Biztosító a szolgál- tatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.
III.1.5. A Biztosító mentesülése a balesetbiztosítási szolgáltatás teljesítése alól
III.1.5.1. A Biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a Biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. A Biztosító szolgáltatása ebben az esetben a biztosított örököseit illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesül.
III.1.5.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosító bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt jogellenesen és szándé- kosan vagy jogellenesen és súlyosan gondatlan magatartással a biztosított okozta.
III.1.5.3. A biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló esemény bekövetkezése esetén az adott helyzetben általában elvárható mó- don köteles eljárni, így késedelem nélkül orvosi, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Nem jelenti azonban a káreny- hítési kötelezettség megsértését, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. A biztosított a biztosítási esemény megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ha a biztosított ennek a kármegelőzési illetve kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
III.1.6. A Biztosító kockázatviseléséből kizárt események
III.1.6.1. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:
a) ionizáló sugárzás,
b) nukleáris energia,
c) HIV-fertőzés,
d) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lázadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvil- longások, felkelés.
III.1.6.2. Jelen általános feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fe- nyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etni- kai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
III.1.6.3. A Biztosító kockázatviselése a III.1.6.1. d) pontban foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezése- inek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
III.1.6.4. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló eseményekre:
a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést igényelt, orvosi ellenőrzést igényelt,
b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodása.
III.1.6.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelésre.
III.1.6.6. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, betegségeire.
III.1.7. Sportártalmak kizárása
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek okozati összefüggésben állnak a Biztosított extrém kockázati besorolással rendelkező sporttevékenységével.
Extrém sportolói kockázatnak minősülnek az alábbiakban felsorolt sportok: auto-crash (roncsautó) sport; barlangászat, barlang expe- díció; bázis-ugrás; búvárkodás légzőkészülékkel 40 m mélység alá; canyoning; ejtőernyőugrás; go-kart sport; hegymászás; sziklamászás
V. nehézségi foktól; hőlégballonozás; hydrospeed; léghajózás; magashegyi expedíció; mélybe ugrás (bungee jumping); motocross; motor- csónak sport; motorkerékpár sport; műrepülés; paplanrepülő pilóta; quad; rally; sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta; siklóernyős repülés; sportrepülés, ejtőernyős ugrók; ügyességi versenyek gépkocsival; vadvízi evezés; versenyzés gépkocsival; vitorlázás: félkezes, nyílttengeri; vitorlázó és motoros repülés.
III.2. Munkajogi jogvédelem
III.2.1. A biztosítás tárgya
A jogvédelmi biztosítás keretében a Biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – segíti és támogatja a biztosítottat jogi érde- keinek védelmében, így különösen
– jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,
– munkajogi jogvitákban gondoskodik a biztosított jogi képviseletéről peren kívüli és peres eljárásokban, valamint
– a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges jogi tanácsadás, illetve jogi eljárások költségeit.
III.2.2. Biztosítási esemény
III.2.2.1. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha
a) a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy
b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek, feltéve hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy vele szemben hatósági eljárás indul.
III.2.2.2. Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint (sorozatkár). A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.
III.2.2.3. Jelen feltétel alkalmazásában jogi érdeksérelemnek (jogi érdeksérelmet okozó magatartásnak) minősül a munkaviszonyra vonatkozó szabá- lyok megszegésére vezető magatartás elkövetése.
III.2.2.4. Amennyiben a jogi érdeksérelem mulasztással valósul meg, akkor a jogi érdeksérelem akkor követ- kezik be, amikor a mulasztást még a jogi érdeksérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napján).
III.2.2.5. Amennyiben egy káresemény a munkavállalói felelősségbiztosítás és a munkajogi jogvédelem biz- tosítás alapján is biztosítási eseménynek minősül, a felelősségbiztosítással fedezett jogvédelmi költségeket a munkavállalói felelősségbiztosítás keretében rendezi a Biztosító.
III.2.3. Biztosítási összeg
A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg mértékének megfele- lően téríti meg.
a) Biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg: az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben kifizethető legmagasabb összeg, függet- lenül attól, hogy az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés milyen hosszú időn keresztül folyik.
A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg: 300 000 Ft.
b) Biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg: az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre összesen kifizethető összeg.
A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg: 300 000 Ft.
III.2.4. A biztosítási védelem időbeli korlátja (Időbeli hatály)
III.2.4.1. A biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem bekövetkezése a biz- tosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a Biztosító felé pedig legkésőbb a biztosítotti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.
III.2.4.2. További feltétele a biztosítási fedezet fennállásának, hogy a biztosítási szerződés hatálya alá essen:
– folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén a jogi érdeksérelem (jogi érdeksérelmet okozó magatartás) kezdő időpontja,
– sorozatkárok esetén a sorozat első eseményének időpontja.
III.2.4.3. Jelen fejezetben foglaltak figyelembevételével a Biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés megszűnt.
III.2.5. Biztosított jogvédelmi szolgáltatási terület
Jelen feltétel alapján biztosított jogvédelmi szolgáltatási terület a munkajogi jogvédelem. A munkajogi jogvédelem keretében a Biztosító a biztosított munkaviszonyból, közalkalmazotti, köztisztségviselői, szolgálati jogviszonyból eredő jogainak védelmét fedezi a munkáltatójával szemben.
III.2.6. Kizárások a kockázatviselés köréből
III.2.6.1. A biztosítási védelem nem tartalmazza a jogi érdekek védelmét:
a) ugyanazon biztosítási szerződésben biztosított személyeknek egymással szemben;
b) olyan követelések érvényesítése esetén, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan tartozások miatti jogérvénye- sítés, amit a biztosított mástól átvállalt;
c) olyan káresemények esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;
d) bírósági úton nem érvényesíthető követelések, illetve nemzetközi vagy nemzetek feletti bíróságok (pl. Emberi Jogok Európai Bírósága) előtt érvényesített igények tekintetében;
e) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén;
f) ha a jogvita tárgyát képező követelés (pl. kárösszeg, biztosított által vagy biztosítottal szemben támasztott igény összege) a 15 000 Ft-ot nem haladja meg;
g) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények, valamint a Biztosító saját munkavállalóinak a bizto- sítóval, mint munkáltatóval szemben előterjesztett igényei tekintetében;
h) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forrada- lom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott károkkal kapcsolatos vagy ezen ese- ményekkel összefüggésben felmerülő jogvitákban. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruk- túrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
III.2.7. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak
III.2.7.1. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell
– a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve, az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít.
– arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.
III.2.7.2. A biztosított köteles a Biztosító rendelkezésére bocsátani
– minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, bírósági beadványok, határozatok stb.),
– az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédvá- lasztási jogával. Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak átadni, illetve megküldeni.
A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéshez a Biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:
– azokat a szerződéseket (pl. munka, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön, stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel össze- függésben állnak;
– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat; az ellenérdekű félnek átadott vagy az elle- nérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;
– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);
– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvéleményt;
– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;
– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot.
III.2.7.3. Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a bizto- sítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.
III.2.8. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során
Amennyiben a Biztosító jogi tanácsadáson kívül jogi eljárások költségét is téríti, akkor a biztosított köteles:
a) a Biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében;
b) a Biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól), mely a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A Biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását;
c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb eljárási cselekmények előtt a biztosított köteles a Biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a Biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos;
d) az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót, és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak benyújtani.
III.2.9. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei (Sikerkilátás-vizsgálat és egyeztető eljárás)
III.2.9.1. A jogvédelmi szolgáltatás teljesítésének feltételei
A Biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti:
– a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül (lásd III.2.2. pont) és nincs kizárva a kockázatviselés köréből és
– a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fedezet (lásd III.2.5. és III.2.6. pont) és
– a biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvényesíteni (a vele szemben támasztott jogi igényt elhárítani), de ez nem ve- zetett eredményre és
– a sikerkilátás vizsgálata során a Biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére
III.2.9.2. Sikerkilátás-vizsgálat
A jelen pontban foglalt eseteken kívül, a Biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizs- gálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás vizsgálat).
Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha
– a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és
– pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése,
a) amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a Biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a bizto- sított költségeket;
b) amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével;
– a Biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgál- tatás teljesítését.
A Biztosító a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizs- gálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.
Az elutasítással egyidejűleg a Biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon meg- választhatja jogi képviselőjét.
Amennyiben a sikerkilátás vizsgálatához a tényállás kiegészítése vagy további iratok csatolása szükséges, a Biztosító jogosult felhívni a biztosítottat ennek teljesítésére. Ebben az esetben a 15 napos határidő a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától kezdődik. Érdekellentét esetén a sikerkilátás vizsgálatát a biztosított által választott ügyvéd folytatja le a III.2.9. pontban fog- laltak szerint.
A Biztosító nem végez sikerkilátás-vizsgálatot, amennyiben a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel.
III.2.9.3. Egyeztető eljárás
a) Amennyiben a Biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.
b) Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvéd által adott ügyvédi díjajánlatot. Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a Biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.
c) Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a Biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében
– azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a Biztosító is köteles elfogadni.
– nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselő- vel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a Biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni. Perbeli egyezség esetén a Biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A biztosí- tottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a Biztosító a III.2.12.1. pont szerint viseli.
d) Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:
– amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a Biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a Biztosító viseli,
– amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a Biztosító saját költ- ségüket viselik.
e) Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.
III.2.10. A Biztosított jogi képviselete
a) A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, szabadon megválasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).
b) Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.
c) Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a Biztosító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a Biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.
d) Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.
e) Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalma- zó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani. A Biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.
f) A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényér- vényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) bocsássa a Biztosító rendelkezésére.
g) Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A Biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.
III.2.11. Érdekellentét esetén követendő eljárás
III.2.11.1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek a Biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy a Biztosító az ellenérdekű fél.
III.2.11.2. Érdekellentét esetén
a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el,
b) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli.
c) amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a Biztosító, úgy a teljes körű tájékoztatási kötelezettség a Biztosító irányában is fennáll.
d) a sikerkilátás vizsgálatát nem a Biztosító végzi. A Biztosító elfogadja a biztosított jogi képviseletére felkért ügyvéd sikerkilátással kap- csolatos álláspontját, amennyiben az ügyvéd – írásbeli állásfoglalásban – a tényállás ismertetésével és a vonatkozó jogszabályi rendel- kezésekre utalással megfelelő jogi indokát adja a jogi igényérvényesítés, illetve jogi védekezés sikerének.
III.2.11.3. Érdekellentét esetén a Biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és a III.2.11.2. pont- ban foglaltakról.
III.2.12. Jogvédelmi szolgáltatások
A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén a Biztosító – az érdeksérelem jellegé- től függően – az alábbi jogvédelmi szol- gáltatásokat nyújtja:
a) jogi tanácsadás a munkajogi jogvédelmi területen szóban vagy írásban,
b) a jogvitára megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvéd ajánlása, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával és az igény érvényesítéséhez (elhárításához) célszerű vagy szükséges ügyvédi képviselet,
c) a jogi eljárási költségek viselése jelen fejezet rendelkezései szerint.
III.2.12.1. Biztosítással fedezett jogi költségek
A biztosítás – a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig – a biztosított jogi érdekeinek védelmé- hez szükséges alábbi költségeket fedezi:
Ügyvédi megbízási díj
A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – kész kiadásokat is magában fog- laló – megbízási díját fedezi, melyhez a Biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a Biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a Biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelő megbízási díjat fizet.
Jogi eljárások költsége
A bírósági (választottbírósági), hatósági, békéltető testületi, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmá- csdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a Biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.
Ellenérdekű fél költsége
A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek meg- fizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.
Végrehajtás költsége
A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kí- sérlet erejéig fedezi.
Felszámolási eljárás költsége
Fedezi a biztosítás az ellenérdekű félként szereplő – fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy fizetésképtelen – gazdálkodó szervezettel szemben indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás költségét, feltéve, hogy a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás kere- tében a gazdálkodó szervezet pénzügyi adatai alapján vagy az eljárást követően más forrásból (pl. a Bérgarancia Alapból) valószínűsíthető a biztosított követelésének megtérülése.
Útiköltség
Fizeti a Biztosító a biztosítottnak az eljáró bíróság (hatóság) székhelyére történő utazásával kapcsolatos útiköltségét, amennyiben az eljáró bíróság (hatóság) a biztosítottat személyes megjelenésre kötelezte. A biztosítás másodosztályú vasúti vagy ezzel egyenrangú más közleke- dési eszköz menetjegyének vételáráig fedezi az útiköltséget.
Szakvélemény költsége
Xxxxxx a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a Biztosító előzetesen hozzájárult.
III.2.12.2. A jogi költségek viselésének feltételei
a) A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított érdekében tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.
b) Perbeli egyezség esetén a Biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli.
c) A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség ese- tén a költségeket a Biztosító viseli, kivéve ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.
d) Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valamennyi pertárs által érvényesített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.
e) Választott bírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.
f) Nem fedezi a biztosítás a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosz- szhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget, felelősségbiztosí- tási szerződéssel fedezett jogi költségeket.
g) Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a Biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.
III.2.13. A Biztosító megtérítési igénye
III.2.13.1. Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a Biztosító által kifizetett összeg mértékéig.
III.2.13.2. A III.2.13.1. pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési meg- állapodás alapján a Biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a Biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.
III.2.14. Egyéb rendelkezések
III.2.14.2. A Biztosító tájékoztatja a szerződő felet, hogy – a Biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – A biztosítási te- vékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 161. § (1) bek. a)-c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz
„a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytathatnak a Biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. Melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más Biztosító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.
III.3. Munkavállalói felelősségbiztosítás
III.3.1. A biztosítás tárgya
A munkavállalói felelősségbiztosítás keretében a Biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a biz- tosítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért a munkáltatójával szemben, a munkajog szabályai szerint felelős, továbbá olyan sérelemdíj megfizetése alól, amelyért a munkajog szabályai szerint helytállni tartozik.
III.3.2. Biztosítási esemény
III.3.2.1. A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség bekövetkezése, melyet a biztosított munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott és amely kárért a munkajog szabályai szerint a munkáltatóval szemben kártérítési felelősséggel tartozik.
III.3.2.2. A biztosítás jelen feltétel alapján kizárólag azokat a – biztosítottat terhelő – munkáltatói kártérítési igényeket fedezi, melyeket a munkáltató a biztosított munkavállaló által okozott dologi kár és személyi sérüléses kár miatt érvényesít a biztosítottal szemben, feltéve hogy a mun- kavállaló a kárt a munkaköréhez kapcsolódó feladatok és munkák elvégzése során, azzal összefüggésben vagy e feladatok és munkák elvégzésének elmulasztása miatt okozta.
III.3.2.3. A biztosítás a munkáltatónak okozott kárt legfeljebb olyan mértékben fedezi, amilyen mértékben a biztosított a munkajog szabályai szerint a kár megtérítésére köteles. Amennyiben a munkáltatónál kollektív szerződés van hatályban és az a munkavállalót terhelő kártérítés mértékét a munka törvénykönyvéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben állapítja meg, akkor a biztosí- tás a kárt a kollektív szerződésben meghatározott mértékig, de legfeljebb a biztosítási összeg erejéig fedezi.
III.3.2.4. Biztosítási esemény továbbá olyan, a biztosított munkáltatójának a személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan személyi sérüléses vagy dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli.
Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a szemé- lyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és a sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben jelen feltétel eltérően nem rendelkezik.
III.3.2.5. Ha egy károkozói magatartásból vagy egyazon szabály megszegéséből több kártérítési kötelezettség származna, akkor az egy biztosítási eseménynek minősül (sorozatkár). Egy biztosítási eseménynek minősül az is, ha több szabályszegés miatt – amelyeket akár különböző személyek követtek el – jogalapját tekintve egy biztosítási igény keletkezik.
III.3.3. Biztosítási összeg
A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg mértékének megfele- lően téríti meg.
a) Biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg: az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben kifizethető legmagasabb összeg, függet- lenül attól, hogy az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés milyen hosszú időn keresztül folyik.
A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg: 500 000 Ft.
b) Biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg: az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre (okozott károkra) összesen kifizethető összeg.
A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg: 500 000 Ft.
III.3.4. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)
A Biztosító kockázatviselése a biztosítotti viszony hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a biztosítotti viszony megszűnését követő 30 napon belül a Biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából
a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna;
b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik:
– személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja: halál esetén a halál beállta, testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet, egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja, egészségromlás (lassú lefo- lyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészségkárosodást,
– dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja,
– sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja;
c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak írásban bejelentette.
III.3.5. Biztosítási szolgáltatás (biztosítási fedezetbe vont károk és költségek)
III.3.5.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – a bizto- sítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottat terhelő alábbi károkat és költségeket téríti:
Munkáltatót ért kárt Kártérítés címén a munkáltatót ért alábbi károkat, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik:
– a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenést
– a munkáltatót ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.
Nem fedezi a biztosítás a munkáltatónál jelentkező elmaradt vagyoni előnyt.
Biztosítottat terhelő sérelemdíjat
A sérelemdíjat kizárólag abban az esetben fedezi a biztosítás, amennyiben
– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – sze- mélyi sérüléses vagy dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és
– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles.
A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróha- tóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.
Késedelmi kamatot A kártérítési követelés után felszámítható késedelmi kamatot a III.3.5.2 pontban foglalt korlátozásra figyelemmel fedezi a biztosítás.
Jogi költségeket A biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.
A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyi- ben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.
Kárenyhítési költségeket
III.3.5.2. A III.3.5.1 a)-e) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló bizto- sítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamatfizetési kötelezettségre is irányadó.
III.3.5.3. Az önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított minden káre- semény kapcsán önmaga visel. A Biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a ténylegesen megállapított kárösszegből és a kárese- ménnyel összefüggésben felmerülő költségekből és kiadásokból vonja le. A Biztosító a biztosítási szolgáltatást az önrészesedés levonásá- val teljesíti a károsultnak.
III.3.5.4. Amennyiben jelen szerződéssel fedezetbe vont kockázatokra a biztosított más felelősségbiztosítási szerződés alapján is biztosítási véde- lemben részesül, a Biztosító jelen szerződés alapján csak akkor és annyiban téríti meg a kárt, amennyiben a másik felelősségbiztosítási szerződés alapján az nem fedezett.
III.3.5.5. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a Biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítésre.
III.3.5.6. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.
III.3.5.7. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a Biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megvál- tását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a Biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a Biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.
III.3.5.8. Amennyiben a Biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a Biztosító által kifizetett összeg mértékéig. A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfi- zetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a Biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a Biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.
III.3.6. A Biztosított kötelezettségei káresemény bekövetkezésekor
III.3.6.1. Kármegelőzéshez szükséges intézkedések megtétele
III.3.6.1.1. A biztosított köteles a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Köteles mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat, hatósági határozatokat, valamint a munkavégzésre vonatkozóan a munkaszerződésben, illetve munkáltatói utasításokban, szabályzatokban foglaltakat.
A biztosított köteles a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedé- seknek.
Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyi- ben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.
III.3.6.1.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítását és megtartását ellenőrizni.
III.3.6.2. Kárenyhítéshez szükséges intézkedések megtétele
III.3.6.2.1. A biztosított - a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint - köteles minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.
III.3.6.2.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellenőrizni.
III.3.6.2.3. Amennyiben a kárt a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegé- se okozta, vagy a kár mértéke ezen magatartás, vagy mulasztás miatt növekedett, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötele- zettsége alól a III.3.9.2. pontban foglaltak szerint.
III.3.6.3. A biztosítási esemény bejelentése a biztosítónak
III.3.6.3.1. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a biztosított természetes adatait (neve, születési helye és ideje, anyja neve, állandó lakcíme)
– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);
– a munkáltató nevét, székhelyét;
– a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, időpontját;
– a káresemény részletes leírását;
– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, részletes indoklással ellátva;
– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;
– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;
– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt.
III.3.6.3.2. A Biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:
– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozata,
– a biztosított munkaszerződése,
– munkáltatónál hatályban lévő kollektív szerződés,
– a munkáltató kártérítésre kötelező határozata,
– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,
– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a bizto- sítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),
– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabály- sértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény (szolgáltatási igény) benyújtásakor, illetve a kárrendezés során már rendelkezésre áll),
– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,
– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körül- ménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján), a Biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szüksé- ges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli, a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok,
– a Biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával ösz- szefüggő egyéb iratokat szerezhet be.
A felsorolt okiratokon kívül a Biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
III.3.6.3.3. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár össze- gének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények érvényesítésének elhárításában.
III.3.6.3.4. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a Biztosító szakértője megvizsgálja.
III.3.6.3.5. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – a III.3.9. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szol- gáltatás teljesítése alól.
III.3.6.3.6. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedel- mi kamatfizetési kötelezettségre.
III.3.7. Kárrendezés szabályai
III.3.7.1. A Biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási feltétel rendelkezései alapján rendezi.
III.3.7.2. A Biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.
III.3.7.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
III.3.7.4. Ha a Biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása miatt meghiúsul, a Biztosító a megegyezés szerint fizetendő kártérítési összeget a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosí- tottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.
III.3.7.5. A Biztosító a megállapított biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.
III.3.8. Kizárások a kockázatviselés köréből Nem fedezi a biztosítás:
a) a biztosított saját kárát, illetve a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pontjában felsorolt hozzátartozó inak okozott károkat;
b) egy biztosítási szerződésen belül több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak oko zott kárát;
c) a Biztosítóval munkaviszonyban álló személyek által a Biztosítónak, mint munkáltatónak okozott károkat;
d) a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezeteknek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;
e) azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul, kivéve a kollektív szerződés alapján biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettséget;
f) a károkozással összefüggésben a munkáltatónál jelentkező elmaradt vagyoni előnyt,
g) sztrájkkal, valamint sztrájknak nem minősülő munkavállalói engedetlenséggel összefüggésben felmerülő károkat;
h) pénz, értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkat;
i) azon károkat, melyek a biztosított bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői el- járásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz, kivéve a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel okozott károkat;
j) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a kötelező vízi jármű-felelősségbiztosítás szabályai alapján térülő károkat;
k) lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő;
l) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból eredő, azbeszt alkalmazásából, felhasználásából eredő károkat, továbbá az elektromágneses mezők által okozott károkat;
m) számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy ha- sonló eszköz hibás dátumfelismerésével összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket, valamint számítógép vagy számítógépes program hibájával összefüggésben felmerülő egyéb kártérítési igényeket, valamint számítógép vagy számítógépes program hibájával összefüggésben felmerülő egyéb igényeket;
n) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forrada- lom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.
o) Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatást nem térít.
III.3.9. A Biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól
III.3.9.1. A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a szerződő vagy a biztosított a kárt jogellenesen, szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartással okozta.
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha
a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;
b) a biztosított engedély nélkül végzett tevékenysége során, hatáskörének, feladatkörének túllépésével vagy a munkáltató uta- sításától, munkaszerződésben vagy munkáltatói szabályzatban rögzített előírástól való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségszegéssel okozta a kárt.
III.3.9.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatar- tással nem tesz eleget – a III.3.6.1. és III.3.6.2. pont szerinti – kárenyhítési vagy kármegelőzési kötelezettségének, így különösen, ha
a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körül- ményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;
b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének fennálló veszélyére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;
c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intézkedések megté- telére, de a biztosított ennek nem tett eleget.
III.3.9.3. Amennyiben a biztosított a közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy
b) a biztosított változásbejelentési kötelezettségét megsértette, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen feltétel I. rész 1.3. pontban szabályozott felmondási lehetőségével, vagy
c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
III.3.9.4. Amennyiben a biztosított a – III.3.6.3. pontban meghatározott – kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges kö- rülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a Biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
IV. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE
IV.1. Balesetbiztosítás esetén
A szolgáltatási igényt a biztosítási eseményt követő 15 napon belül írásban kell bejelenteni a Biztosítónál. Ez történhet
– személyesen: a Biztosító bármely ügyfélszolgálatán,
– telefax útján a x00 0 000 0000 számon,
– levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.
A bejelentéshez szükséges Szolgáltatási igénybejelentő baleset-, egészség- és életbiztosításhoz, valamint formanyomtatvány a vagyonbiz- tosításhoz kötött baleset- és életbiztosításhoz, elérhető a xxxxxxxx.xx oldalon, illetve az ügyfélszolgálatokon.
IV.2. Munkajogi jogvédelem esetén
A biztosított köteles a jogvédelmi szolgáltatási igényt haladéktalanul, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni.
– személyesen: a Biztosító bármely ügyfélszolgálatán,
– telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as számán,
– elektronikus úton (xxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx)
– telefax útján a x00 0 000 0000 számon,
– levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.
IV.3. Munkavállalói felelősségbiztosítás esetén
A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közöl- nek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.
A kárbejelentés történhet:
– személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,
– telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as számán,
– telefax útján a x00 0 000 0000 telefax számon,
– levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.
V. ELJÁRÁS VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉG ÉS PANASZ ESETÉN
Ha a szolgáltatási igény bejelentője (kérelmező) vitatja a Biztosító – szolgáltatási igénnyel kapcso- latos – álláspontját, írásban kérheti a dön- tés felülbírálását. A Biztosító illetékes szervezeti egysége a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi irat/adat kézhezvételétől számított 30 napon belül döntést hoz és döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti.
VI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
A biztosítási szerződésből és a biztosítotti jogviszonyból eredő igények elévülési ideje egy év.
VII. AZ ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL LÉNYEGESEN ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Generali Klub csoportos biztosítás általános feltételeinek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
VII.1. A Csoportos biztosítási szerződés létrejötte, módosítása
Jelen általános feltételek II.1. pontja értelmében – a Ptk. 6:443. § (1) bekezdésétől eltérően – a biztosítási szerződés a Szerződő és a Bizto- sító írásbeli megállapodása alapján jön létre.
Jelen feltételek II.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:475. § – a biztosítási szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított hozzájá- rulására nincs szükség.
VII.2. Jogi képviseleti költségek és kamatok
Munkavállalói felelősségbiztosítás esetén a biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás
Xxxxx xxxxxxxx XXX.3.5.2. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költsé- geket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.
VII.3. Elévülési idő
Jelen feltételek VI. pontjában foglalt elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 (öt) éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények 1 (egy) év elteltével évülnek el.
Hatályos: 2021. február 1-jétől
„A” melléklet – Maradandó egészségkárosodás
A Generali Klub baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra és a közlekedési balesetből eredő maradandó egészségkárosodásra vonatkozó, az általános biztosítási feltételekben hivatkozott táblázata a Biztosító szolgáltatásának meghatározásához.
Jelen táblázat célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét.
A maradandó egészségkárosodás mértékét a Biztosító orvosa az alábbiak szerint állapítja meg:
Testrészek, érzékszervek egészségkárosodása Egészségkárosodás
mértéke %
egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70
egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 65
egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 60
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 10
bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5
egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes működésképtelensége 70
egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége 60
egyik lábszár részleges csonkolása 50
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége 30
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 2
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100
egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási 65
esemény bekövetkezte előtt elvesztette
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60
egyik fül hallóképességének teljes elvesztés 15
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45
esemény bekövetkezte előtt elvesztette
a szaglóérzék teljes elvesztése 10
az ízlelőképesség teljes elvesztése 5