ERGO Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások

ERGO Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások

Ügyféltájékoztató

ERGO Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei

Novum, Regnum, Bonum és Aqua Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Xxxxxxx Xxxxxxxxxx

Xx.xx.:1027V21

Kiegészítő biztosítások Különös Feltételei Kondíciós lista

Eszközalap leírás

Hatályos 2019. január 31-től

Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató	4	III. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama,
		területi hatálya	32
ERGO Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános		IV. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei	32
Feltételei	5	V. A biztosítási esemény, az alapbiztosítási szolgáltatás	32
I. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos fogalmak	5	VI. A biztosítási díj	33
II. Általános rendelkezések	6	VII. A biztosítási díj és a kiegészítő biztosítások módosítása	34
III. A biztosítási szerződés alanyai	6	VIII. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei	34

IV. A biztosítási szerződés létrejötte 7

V. A kockázatviselés kezdete 8

VI. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama,

VII. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei	9	Kiegészítő biztosítások Különös Feltételei a Novum, Regnum, Bonum
VIII. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei	9	és Aqua Befektetési egységekhez kötött Életbiztosításokhoz		39
IX. A biztosítási díj befektetése	10
X. A befektetési kockázat vállalása	13	Általános rendelkezések		39
XI. A biztosítási esemény	13	A. Kiegészítő kockázati életbiztosítás feltételei		39
XII. Általános kizárások	14	I. A biztosítási szerződés alanyai		39
XIII. A biztosítási díj	14	II. A kockázatviselés kezdete		39
XIV. A biztosítási szerződést terhelő díjak, költségek	15	III. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama,
XV. A díjfizetés elmulasztásának következményei,		területi hatálya		39
díjmentesítés, reaktiválás	16	IV. A kiegészítő kockázati életbiztosítás megszűnésének esetei		39
XVI. Értékkövetés	17	V. A biztosítási esemény		39
XVII. A biztosítási díj és a kiegészítő biztosítások módosítása	18	VI. A biztosítási díj		39
XVIII. Tranzakciók a szerződő számláján és eseti díjas számláján	18	VII. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei		40
XIX. A biztosítási szerződés visszavásárlása, részleges visszavásárlása	19	VIII. A biztosítási összeg minimuma		40
XX. A biztosító szolgáltatása, teljesítése	19
XXI. A biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól	20	B. Kiegészítő balesetbiztosítás feltételei		40
XXII. Személyes adatok kezelése	21	I. A biztosítási szerződés alanyai		40
XXIII. FATCA adatkezelés	23	II. A kockázatviselés kezdete		40
XXIV. CRS adatkezelés	24	III. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama,
XXV. Vegyes és záró rendelkezések (jognyilatkozatok,		területi hatálya		40
a biztosítási kötvény elvesztése, elévülés,		IV. A kiegészítő balesetbiztosítás megszűnésének esetei		40
vonatkozó jogszabályok, adózással kapcsolatos szabályok)	25	V. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei		40
XXVI. Az általános feltételek Polgári Törvénykönyvtől lényegesen		VI. A biztosítási esemény		41
eltérő rendelkezései	25	VII. Kizárások		41
		VIII. Biztosított kockázatok		42
Novum Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Különös Feltételei	27
I. Általános rendelkezések	27		Baleseti halál	42
II. A biztosítási szerződés alanyai	27		1. A biztosító szolgáltatása	42
III. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama,			2. A biztosító teljesítésének feltételei	42
területi hatálya	27
IV. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei	27		Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás és funkciócsökkenés	42
V. A biztosítási esemény, az alapbiztosítási szolgáltatás	27		1. A biztosító szolgáltatása	42
VI. A biztosítási díj	28		2. A biztosító teljesítésének feltételei	43
VII. A biztosítási szerződést terhelő díjak, költségek	28
VIII. A biztosítási díj és a kiegészítő biztosítások módosítása	28	IX.	A biztosítási összeg minimuma	44
Regnum Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Különös Feltételei	29	X.	A biztosító mentesülése a kiegészítő balesetbiztosítások szolgáltatási kötelezettsége alól	44
I. Általános rendelkezések	29
II. A biztosítási szerződés alanyai	29	C.	Egészségügyi szervezés kiegészítő egészségbiztosítás feltételei	44
III. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama,		I.	A biztosító közreműködője	44
területi hatálya	29	II.	A kockázatviselés kezdete	44
IV. A biztosítási esemény, az alapbiztosítási szolgáltatás	29	III.	A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama,
V. A biztosítási díj	30		területi hatálya	44
VI. A biztosítási szerződést terhelő díjak, költségek	30	IV.	Az egészségügyi szervezés kiegészítő egészségbiztosítás
VII. A biztosítási díj és a kiegészítő biztosítások módosítása	30		megszűnésének esetei	44
		V.	A biztosítási esemény, a biztosítási szolgáltatás	45

területi hatálya 8

Záradékok 35

D150 Nyugdíjbiztosítási záradék 35

Bonum Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx 31

I. Általános rendelkezések 31

II. A biztosítási szerződés alanyai 31

III. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama 31

IV. A biztosítási esemény, az alapbiztosítási szolgáltatás 31

V. A biztosítási díj 31

Aqua Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx 32

I. Általános rendelkezések 32

II. A biztosítási szerződés alanyai 32

VI. A biztosító teljesítésének feltételei 45

VII. A különös feltételek Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezései 45

Kondíciós lista 46

A választható eszközalapok listája, összetétele és

befektetési elvei (Eszközalap leírás) 59

Ügyféltájékoztató

Az életbiztosítási szerződés jellemzőiről az ERGO Életbiztosító Zrt. ERGO Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei, a biztosítási termékre jellemző Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Különös Feltételei és a bizto- sítási termékhez köthető Kiegészítő biztosítások Különös Felté- telei adnak tájékoztatást.

A biztosítási időszakkal és tartammal, a kockázatviselés kezde- tével, a biztosítási eseménnyel, a díjfizetéssel, a díjmódosítás módjával, idejével, az alap- és kiegészítő biztosításokkal, a biz- tosító szolgáltatásával, annak teljesítési módjával, idejével,

a szerződés megszűnésének eseteivel, a szerződés xxxxxxxx- xxxxx feltételeivel, a biztosító mentesülésének feltételeivel,

az alkalmazott kizárásokkal, az értékkövetés módjával és mér- tékével, a többlethozam visszajuttatásának mértékével

és módjával, valamint az eszközalap felfüggesztéssel és szét- választással kapcsolatos részletes szabályokat a fenti feltételek tartalmazzák.

A könnyebb tájékozódás érdekében e szabályokra vonatkozó rendelkezéseket szürke háttérszínnel jelöltük, ezért a biztosítási ajánlat aláírása előtt szíveskedjék ezeket a részeket fokozott figyelemmel áttanulmányozni.

Az ügyfelek az esetleges panaszaikat az ERGO Életbiztosító Zrt. székhelyén (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00-00. IV. emelet, leve- lezési cím: 1428 Budapest Pf. 5.), a +36 1 877 1111-es telefon-

illetve +36 1 877 1110-es faxszámon, szóban, írásban vagy e-mailen az xxxx@xxxx.xx címen adhatják elő.

A biztosító köteles a panaszokat, bejelentéseket kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről a panaszosnak a panasz kézhezvé- telétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatást adni.

A panasz elutasítása esetén az ügyfelek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szerinti fogyasztóvédel- mi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál (1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., postacíme: 1534 Buda-

pest, BKKP Pf.: 777., tel.: x00 0 000 0000) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhetnek vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá

a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jog- vita esetén bírósághoz fordulhatnak vagy a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., postacíme:

1525 Budapest, Pf.: 172., vagy elektronikus formában az Ügyfél- kapun keresztül (telepítőkészlet)) eljárását kezdeményezhetik.

A Pénzügyi Békéltető Testületnél kezdeményezhető eljárás for- manyomtatványának elektronikus elérhetősége: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxx-xx-xxxxx-xxxxxxxxx- nyok/kerelem-nyomtatvany. A Magyar Nemzeti Bank és a Pénz- ügyi Békéltető Testület telefonos ügyfélszolgálatának száma:

x00 00 000 000.

A panasz vagy a jogvita rendezésének sikertelensége esetén

a bírói út igénybevétele is lehetséges. A biztosító a panaszkeze- lési eljárásának részletes szabályait a honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi közzé.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító csak a feladatai ellátásához szükséges (a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil- vántartásával és a szolgáltatással összefüggő) adatokat, mint biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosult kezelni.

Biztosítási titoknak minősül minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosítás- közvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszont- biztosító,

a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) sze- mélyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződé- seire vonatkozik. A biztosítási titok tekintetében időbeli korláto- zás nélkül - kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik - titok- tartási kötelezettség terheli a biztosító és a biztosításközvetítő tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármi- lyen módon hozzájutottak.

Az életbiztosítási szerződésre és az abból fakadó igények érvé- nyesítésére a magyar jog szabályait kell alkalmazni.

A biztosító fizetőképességével és pénzügyi helyzetével kapcso- latosan évente a honlapján (xxx.xxxx.xx) jelentést tesz közzé. Javasoljuk, hogy a biztosítási ajánlat aláírása előtt ismerje meg, gondosan tanulmányozza át a szerződési feltételeinket, szük- ség esetén kérjen segítséget megbízott közvetítőinktől.

Tájékoztatjuk, hogy szerződéses jogviszonyunk fennállása

alatt az egymáshoz intézett jognyilatkozatok csak írásban érvé- nyesek.

ERGO Életbiztosító Zrt.

Biztosító neve: ERGO Életbiztosító Zrt.

Társasági formája: Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhelyének állama: Magyarország

Biztosító székhelye: 1082 Budapest, Futó u. 47-53. IV. emelet

Cégjegyzékszáma: Cg. 00-00-000000

Biztosító levelezési címe: 1428 Budapest Pf. 5.

Internetes honlapja: xxx.xxxx.xx

Panaszkezelő szervezeti egység: ERGO Életbiztosító Zrt. Ügyfélszolgálat, 1082 Xxxxxxxx, Xxxx x. 47-53. IV. emelet

Telefon: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

E-mail: xxxx@xxxx.xx

Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Biztosító adatkezelési nyilvántartási azonosítója:

02525-0001

4 EATD1002V08

ERGO Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei

I. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos fogalmak

Eszközalap:

A biztosító eszközei között elkülönítetten nyilvántartott eszköz- állomány, mely értékének alakulása a befektetési egységekhez kapcsolt életbiztosítás szolgáltatásait meghatározza.

Az eszközalapot jellemzi az elszámolás devizaneme, a benne található eszközök típusa, aránya, kockázati szintje, várható hozama, mely alapján leírható az eszközalap befektetési elve.

Biztosítási díj:

A szerződő által a biztosító által nyújtott szolgáltatás ellenér- tékeként, folytatólagosan, rendszeresen vagy egyszeri alkalom- mal a biztosító részére fizetendő pénzösszeg.

Eseti díj:

A szerződő által a rendszeres vagy egyszeri díjon felül, eseten- ként fizetett pénzösszeg.

Alapbiztosítás:

A szerződő és a biztosított által kötelezően választott biztosítá- si kockázat, mely része a biztosítási szerződésnek és a biztosí- tott életére szól.

Kiegészítő biztosítás:

A szerződő és a biztosított által feltételesen és biztosítási termékenként különböző készletből választható biztosítási kockázat, mely az alapbiztosítás kiegészítéseként része a bizto- sítási szerződésnek és a biztosított életére vagy egészségi álla- potára szól.

Kockázati díj:

A biztosítási díj része, a biztosítási szerződésben megjelölt és a biztosított életével vagy egészségi állapotával kapcsolatos alap- és kiegészítő biztosítási szolgáltatások ellenértéke.

Befektetési egységek:

Egy meghatározott eszközalap befektetéseiben azonos értékű részesedést megtestesítő elszámolási egységek.

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás tartaléka:

Az az összeg, amelyet a biztosító a befizetett díjakból és az elért befektetési hozamokból a szerződésben vállalt kötelezett- ségek fedezetére szerződésenként tartalékol. A biztosító ezt

a tartalékot a szerződő számláján lévő befektetési egységek megoszlásának megfelelően különböző eszközalapokba fekteti.

Értékelési nap:

Az a nap, amikor a biztosító az általa létrehozott eszközala- pokat értékeli. Az értékelési napon meghatározott árfolyam

a következő értékelési napig érvényes, amennyiben az eszköz- alap leírás másképpen nem rendelkezik. Az eszközalap érté- kelése minden naptári hét legalább egy munkanapján meg- történik.

Díjjóváírás:

Az a folyamat, mely során a biztosító a hozzá beérkezett és egyértelműen azonosított díjat átszámítja befektetési egysé- gekké.

Átváltás időpontja:

Az a nap, amikor a biztosító a befizetett díjak költségek és kedvezmények érvényesítése után fennmaradó részét befekteti a szerződő által választott eszközalap(ok)ba, illetve

a befektetési egységeket eladja a szolgáltatás teljesítése érdekében.

Eszközalap nettó eszközértéke:

Az eszközalap eszközeinek értéke csökkentve az eszközalap kötelezettségeinek értékével.

Befektetési egységek árfolyama:

Az értékelési napon az eszközalap nettó eszközértéke osztva az eszközalap összes befektetési egységeinek darabszámával az eszközalap devizanemében kifejezve.

Szerződő számlája:

A biztosító által létrehozott számla, mely a biztosítási szerző- désre beérkező biztosítási díj, a hozamok, illetve költségek, valamint a szerződő különböző eszközalapokhoz kötött befek- tetési egységeinek nyilvántartására szolgál.

Szerződő eseti díjas számlája:

A szerződő számlájához kapcsolódó elkülönített számla, mely a biztosítási szerződésre beérkező eseti díjak, a hozamok, illet- ve költségek, valamint a szerződő eseti díjakból képzett befektetési egységeinek nyilvántartására szolgál.

Hozam:

A szerződő számláján és eseti díjas számláján nyilvántartott befektetési egységek árfolyamváltozásainak hatásaként jelent- kező nyereség/veszteség.

A biztosítási szerződés aktuális értéke:

A szerződő számláján és eseti díjas számláján eszközalapon- ként nyilvántartott befektetési egységek darabszámának és a befektetési egységek aktuális árfolyamának a szorzata.

Visszavásárlási érték:

A biztosítási szerződés aktuális értéke és a visszavásárlási adminisztrációs költség különbözete.

Biztosítási összeg:

A biztosítási szerződésben megjelölt és a biztosított életével és egészségi állapotával kapcsolatos alap- és kiegészítő biztosításban a biztosító szolgáltatásának mértékét meghatá- rozó, a biztosítási kötvényben számmal leírt érték.

EIGB1013V11 5

II. Általános rendelkezések

1. Az ERGO Életbiztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) díjfi- zetés ellenében a létrejött életbiztosítási szerződésben foglalt szolgáltatást nyújtja.

2. A biztosítóval kötött életbiztosítási szerződésre (a továb- biakban: biztosítási szerződés) a jelen ERGO Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei (a továbbiakban: általános feltételek), a biztosítási ter- mékre jellemző Befektetési egységekhez kötött Életbiz- tosítás Különös Feltételei (a továbbiakban: különös felté- telek), a különös feltételek szerves és elválaszthatatlan mellékleteit képező Kondíciós lista és a hatályos

A választható eszközalapok listája, összetétele és befek- tetési elvei nevű dokumentum (továbbiakban: Eszközalap leírás), az alkalmazott záradékok, a hatályos teljes költ- ségmutatóról szóló jogszabály szerinti tájékoztató (TKM tájékoztató), a hatályos kiemelt információs dokumen- tumról szóló jogszabály szerinti tájékoztató (KID tájékoz- tató), és annak mellékletei, a Kiegészítő biztosítások Különös Feltételei (a továbbiakban: kiegészítő biztosítá- sok feltételei, a hivatkozott dokumentumok együtt: bizto- sítási feltételek), a biztosítási ajánlat és annak mellék- letei, a biztosítási kötvény (biztosítási fedezetet igazoló dokumentum), valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja.

A visszavonás következtében a biztosítási szerződés

a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biz- tosított a biztosítási szerződésbe belép. A biztosított

a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a biztosítási szerződésbe szerződő félként beléphet, a belépéshez

a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel

a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettsé- gek összessége a biztosítottra száll át. Ha a biztosított belép a biztosítási szerződésbe, a folyó biztosítási idő- szakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződőnek a biztosítási szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

4. A biztosítási szerződést a biztosított személyére akkor

lehet megkötni, ha a biztosítási szerződés lejáratakor

a biztosított életkora (lejáratkori életkor) nem több, mint a biztosítási termékre jellemző különös feltételekben meghatározott legmagasabb életkor. A biztosító a külön- böző kiegészítő biztosítási szolgáltatások tekintetében eltérő életkor korlátot határozhat meg a kiegészítő bizto- sítások feltételeiben.

5. A biztosított belépési életkora a biztosítási szerződés

3. A szerződés nyelve magyar. A szerződő kérésére a biztosí- tó vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles ide- gen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvű szövege tekintendő a hiteles szövegnek.

III. A biztosítási szerződés alanyai

1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében viseli

a biztosítási kockázatot és vállalja a biztosítási szerződés- ben meghatározott szolgáltatások teljesítését.

2. A szerződő (biztosítást kötő fél) az a személy, aki a bizto- sítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz vagy a bizto- sító ajánlatát elfogadja és kötelezettséget vállal a bizto- sítási díj megfizetésére. Szerződő lehet fogyasztó

(a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysé- ge körén kívül eljáró természetes személy), vállalkozás (a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysé- ge körében eljáró személy), illetőleg vállalkozásnak nem minősülő jogi személy, aki/amely természetes személyre vagy személyekre a biztosítóval a biztosítási szerződés-

ben meghatározott feltételek szerint a biztosítást megkö- ti. A szerződő és a biztosított írásbeli beleegyezésével harmadik személy a biztosító hozzájárulásával a szerző- désbe új szerződőként beléphet (szerződőcsere).

3. A biztosított az a természetes személy, akinek az életére vagy egészségi állapotára a biztosítási védelem kiterjed. Amennyiben a szerződő és a biztosított egymástól eltérő személy, akkor a biztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szük- séges. A biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez

6

technikai kezdetének naptári éve és a biztosított születési éve közötti különbség, lejáratkori életkora pedig a biztosí- tási tartam végének naptári éve és a biztosított születési éve közötti különbség. A biztosított legalacsonyabb és legmagasabb belépési életkorát a biztosítási termékre jellemző különös feltételek tartalmazzák.

6. Ha a biztosított kiskorú és a biztosítási szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, úgy

a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyá- sa szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes

a biztosítási szerződés akkor is, ha a biztosított cselekvő- képességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében rész- legesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

7. A kedvezményezett az a személy, aki a biztosító szolgál- tatására jogosult. A biztosított írásbeli hozzájárulásával

a szerződő az ajánlattételkor vagy a biztosító ajánlatának elfogadásakor, illetve a biztosítás tartama alatt bármikor kedvezményezettet jelölhet, valamint azt a biztosítási esemény bekövetkezéséig módosíthatja a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozatá- val. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis. Amennyiben a kedvezményezett a biztosí- tási esemény bekövetkezte előtt elhalálozik, vagy jogutód nélkül megszűnik, a kedvezményezett kijelölése hatályát veszíti. Ha a biztosítási szerződésben más kedvezménye- xxxxxx nem neveztek meg, vagy ha a kedvezményezett jelölés érvénytelen, illetve hatályát veszítette, akkor

az elérési szolgáltatás kedvezményezettje a biztosított, a haláleseti szolgáltatás kedvezményezettje(i) pedig

a biztosított örököse(i).

8. Ha a szerződő a biztosítotthoz vagy a kedvezményezett- hez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan

EIGB1013V11

hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem von- hatja vissza, illetve nem változtathatja meg azon személy (jogosult személy) hozzájárulása nélkül, akinek a részére a kötelezettségvállalást tette (visszavonhatatlan kedvez- ményezett jelölés). A visszavonhatatlan kedvezményezett jelölésről a szerződő köteles tájékoztatni a biztosítót.

A kedvezményezett személyének visszavonása vagy megváltoztatása a biztosító felé a jogosult személy hoz- zájárulása nélkül is mindaddig hatályos, ameddig a bizto- sító a visszavonhatatlan kedvezményezett jelölésről tájé- koztatást nem kapott.

IV. A biztosítási szerződés létrejötte

1. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a szerződő ajánlatának a biztosító általi elfogadá- sával; vagy

b) a biztosító ajánlatának a szerződő általi xxxxxxxx- xxxxx.

2. Ha a szerződő ajánlatot tesz a biztosító részére, az aján- latához annak hatályossá válásától számított 15 napig, ha az ajánlat biztosító általi elbírálásához a biztosított orvosi vizsgálatára van szükség, 60 napig van kötve.

3. A szerződő ajánlata a biztosítóhoz történő beérkezéssel válik hatályossá. A biztosítóhoz történő beérkezést köve- tő naptól számítódik a szerződő ajánlati kötöttségének ideje.

A szerződő ajánlata biztosítóba történő beérkezésének napja

a) függő biztosításközvetítő általi biztosításközvetítés esetén az ajánlat biztosításközvetítő általi átvételé- nek napja;

b) független biztosításközvetítő általi biztosításközvetí- tés esetén az ajánlat biztosító székhelyére történő beérkezésének napja.

4. A biztosító az ajánlat megtételekor az ajánlati lapon írás- ban tájékoztatja a szerződőt arról, hogy az ajánlat elbírá- lásához önmagában az ajánlat alapján szükséges-e a biz- tosított egészségi nyilatkozata vagy orvosi vizsgálata.

A biztosított egészségi nyilatkozata vagy orvosi vizsgálata a biztosítónál esetlegesen már meglévő, a biztosítottra vonatkozó biztosítási szerződések miatt az ajánlat bizto- sítóba történő beérkezését követően is indokolttá válhat. Ebben az esetben a biztosító az ajánlat biztosítóba törté- nő beérkezését követően haladéktalanul tájékoztatja

a szerződőt a biztosított egészségi nyilatkozatának vagy orvosi vizsgálatának szükségességéről, és ha a biztosított orvosi vizsgálatára van szükség, a biztosító a szerződő hozzájárulását kéri az ajánlati kötöttség 60 napra hosz- szabbításához. Ha a szerződő hozzájárulását nem adja meg, a biztosító az ajánlatot elutasítja.

5. A szerződő által tett ajánlat értékelése során a biztosító kockázatelbírálást végez. Ennek során kérheti a szerződő és a biztosított írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatát, ideért- ve a biztosított egészségi nyilatkozatát, orvosi vizsgálatát, valamint egészségi állapotával, korábbi orvosi vizsgálata- ival kapcsolatos dokumentumait is. A szerződő és a bizto-

sított köteles a nyilatkozatokat a valóságnak megfelelően megtenni, ha a nyilatkozatot adatlapon kell megtenni, akkor azt a valóságnak megfelelően kitölteni. Amennyi- ben a biztosító szóbeli nyilatkozatot kér, arról hangfelvé- telt készít. A biztosítónak jogában áll ellenőrizni az előtte ily módon ismertté vált adatokat. A biztosított az elvég- zett orvosi vizsgálat eredményét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szol- gáltatónál megismerheti.

A biztosító számára rendelkezésre álló kockázatelbírálási idő azonos a szerződő ajánlati kötöttségének idejével.

6. A szerződő és a biztosított nyilatkozatai, a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszok, valamint az orvosi vizs- gálat eredménye az ajánlat, illetőleg a biztosítási szerző- dés részét képezik.

7. Ha az ajánlat megtételekor a szerződő megfizeti a bizto- sítás első díját, akkor azt a biztosító a biztosítási szerző- dés létrejötte esetén a biztosítási díjba beszámítja. Amennyiben a biztosítási szerződés nem jön létre,

a biztosító a befizetést a befizető részére visszautalja.

8. Ha a biztosító a szerződő ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt írásba foglalt nyilatkozattal elfogadja, akkor a biztosítási szerződés a biztosító elfogadó nyilatkozatá-

nak a szerződőhöz történő megérkezésekor írásban létre- jön. A biztosító az elfogadó nyilatkozatát biztosítási köt- vénybe foglalja.

A biztosítási szerződés akkor is írásban létrejön, ha a biz- tosítónak az ajánlattal egyetértést kifejező elfogadó nyi- latkozata lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz. A kiegé- szítő vagy eltérő feltételek a biztosítási szerződés részévé válnak, kivéve, ha

a) a szerződő ajánlata az elfogadás lehetőségét kifeje- zetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta; vagy

9. Ha a szerződő fogyasztó, a biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beér- kezésétől számított 15 napon belül, illetve ha az ajánlat elbírálásához a biztosított orvosi vizsgálatára van szük- ség, 60 napon belül nem nyilatkozik (a biztosító ráutaló magatartása), feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tar- talmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás bir- tokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ilyen esetben a bizto- sítási szerződés az ajánlat szerinti tartalommal, az aján- latnak a biztosító részére történő átadás időpontjára visz- szamenő hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a létrejött biztosítási szerző- désről fedezetet igazoló dokumentumot állít ki, melyet biztosítási kötvénybe foglal és azt megküldi a szerződő részére.

Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az eset- ben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biz- tosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülmé-

b) a szerződő késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben.

EIGB1013V11 7

nyei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

10. Ha a szerződő nem fogyasztó, akkor a biztosítási szerző- dés a biztosító ráutaló magatartásával nem jöhet létre.

11. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül (a biztosító ráutaló magatartásával) létrejött biztosítási szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen biztosítási feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a biztosítási szerződést a jelen biztosítási feltételeknek megfelelően módosítsák.

Ha a szerződő a biztosító módosító javaslatát nem fogad- ja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító

a biztosítási szerződést a módosító javaslat szerződő általi elutasításától vagy a módosító javaslat szerződő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Ebben az eset- ben a biztosító a már megfizetett biztosítási díjat a fel- merült időarányos költségeket levonva a szerződőnek visszautalja.

V. A kockázatviselés kezdete

1. A biztosító kockázatviselése a szerződő fél biztosítási ajánlatának - jelen általános feltételek IV. 3. pontjában meghatározott - biztosítóba történő beérkezése napját követő nap és a biztosítási szerződés technikai kezdeté- nek napja közül a korábbi nap 0:00 órájára visszamenő hatállyal kezdődik, amennyiben a biztosítási szerződés létrejön. A biztosító kockázatviselése ebben az időpont- ban kezdődik akkor is, ha a biztosítási szerződés a biztosí- tó ajánlatának szerződő általi elfogadásával jön létre.

A biztosító a módosító javaslatát, a szerződő pedig annak elfogadását vagy elutasítását akár szóban, akár írásban megteheti. Szóbeli nyilatkozatnak kizárólag a biztosító által kezdeményezett telefonhívás során tett nyilatkozat minősül; a telefonhívásról a biztosító hangfelvételt készít.

A biztosító a létrejött biztosítási szerződésről fedezetet igazoló dokumentumot állít ki, melyet biztosítási köt- vénybe foglal és azt megküldi a szerződő részére.

Ha a szerződő a biztosító 13. pont szerinti ajánlatát nem fogadja el, vagy arra a biztosító ajánlati kötöttségének ideje alatt nem válaszol, a biztosítási szerződés nem jön létre.

15. Ha a 14. pontban meghatározott biztosítási kötvény lényegesnek nem minősülő feltételekkel kiegészíti vagy módosítja a biztosítási szerződést, akkor e feltételek

a biztosítási szerződés tartalmává válnak, kivéve, ha

16. A fogyasztó szerződő a biztosítási szerződést a létrejötté- ről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozatával indokolás nélkül felmond- hatja (különös felmondás). E jogáról a szerződő nem mondhat le. E felmondási jog nem illeti meg a szerződőt hitelfedezeti életbiztosítás esetén.

A biztosító e felmondó nyilatkozat kézhezvételétől számí- tott 30 napon belül köteles a szerződővel elszámolni

a szerződéssel kapcsolatban bármilyen jogcímen befize- tett összeggel. Az elszámolás során a biztosító a Kondí- ciós listában meghatározott költségeket érvényesítheti. A biztosító az elszámolás teljesítéséhez kérheti a szerző- dőtől annak fizetési számla számát vagy postacímét.

a szerződő azok ellen késedelem nélkül írásban tiltakozik.

12. A biztosító a szerződő ajánlatát a kockázatelbírálási időn belül írásban vagy szóban elutasíthatja. Az elutasítást

a biztosító nem köteles megindokolni. A biztosító az aján- lati dokumentációt, valamint az általa végeztetett orvosi vizsgálatok leleteit megőrzi.

13. Ha a biztosító

a) a szerződő ajánlatának elutasítása után; vagy

b) a szerződő ajánlatától lényeges kérdésben eltérő

új ajánlatot tesz, akkor a biztosítási szerződés csak akkor jön létre, ha a szerződő az új ajánlatot a biztosító abban megjelölt ajánlati kötöttségének ideje alatt elfogadja.

Ha a biztosító nyilatkozata kifejezetten mást nem tartal- maz, a biztosító ajánlata részének kell tekinteni a szerző- dő által az eredeti ajánlata részeként tett nyilatkozatait, illetve a biztosítónak és a biztosításközvetítőnek az ere- deti ajánlat tételhez kapcsolódóan nyújtott tájékoztatá- sait akkor is, ha azok fizikailag nincsenek mellékelve

a biztosító ajánlatához.

14. A szerződő a biztosító 13. pont szerint tett új ajánlatát elfogadhatja

a) írásban oly módon, hogy az írásbeli elfogadó nyilat- kozata a biztosító ajánlati kötöttségének ideje alatt megérkezik a biztosítóhoz. Az elfogadó nyilatkozat biztosítóhoz történő megérkezésére a 3. pont rendel- kezése irányadó. A biztosítási szerződés az elfogadó nyilatkozat biztosítóhoz történő megérkezésekor jön létre. Ha a biztosító az ajánlatát írásban tette meg, akkor a biztosítási szerződés írásban jön létre;

b) szóban oly módon, hogy a biztosító ajánlati kötöttsé- gének ideje alatt a biztosító által kezdeményezett telefonhívás során az elfogadó nyilatkozatot megte- szi. A biztosító a szóbeli nyilatkozatról hangfelvételt készít. A biztosítási szerződés az elfogadó nyilatkozat szóbeli megtételekor jön létre.

2. A felek erre irányuló kifejezett nyilatkozatukkal a biztosító kockázatviselésének kezdetére vonatkozóan a jelen álta- lános feltételekben foglalt rendelkezésektől eltérően is megállapodhatnak.

VI. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama, területi hatálya

1. A biztosítási szerződés határozott időtartamra jön létre. A biztosítási szerződés legrövidebb tartamát a biztosítási termékre jellemző különös feltételek tartalmazzák.

2. A biztosítási szerződés technikai kezdete a biztosítási ajánlat szerződő általi aláírását követő naptári hónap elseje. A biztosítási szerződés technikai kezdete ez a nap lesz akkor is, ha a biztosítási szerződés a biztosító ajánla- tának szerződő általi elfogadásával jön létre. Ennek

a hónapnak az első napja lesz a későbbiekben a biztosítá- si évforduló napja is.

8 EIGB1013V11

3. A biztosítási időszak 1 év, amely a technikai kezdet, majd a biztosítási évforduló napján kezdődik.

4. A biztosítási termékre jellemző különös feltételek a bizto- sítási tartammal kapcsolatban további szabályozást is tartalmazhatnak.

5. A biztosító kockázatviselése megszűnik:

a) a biztosítási szerződés megszűnésének napján 0:00 órakor;

b) a biztosított halála esetén, a haláleset bekövetke- zésekor.

6. A biztosító kockázatviselése a biztosítás tartamán belül a Földön bekövetkező biztosítási eseményekre terjed ki.

k) a biztosítási termékre jellemző különös feltételekben meghatározott további esetekben.

2. A biztosítási szerződésben szereplő kiegészítő biztosítá- sok tekintetében a kiegészítő biztosítások feltételei egyéb megszűnési eseteket is meghatározhatnak.

3. A biztosító a biztosítási szerződés megszűnéséről írásban értesíti a szerződőt a megszűnést követő 15 napon belül. A tájékoztatás kiterjed a jelen feltételek IX. 13. pontjában körülírt számlakivonat adattartalmára is az utolsó meg- küldött számlakivonat és a megszűnés időpontja közötti időszakra vonatkozóan.

VIII. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

1. A szerződő a biztosított hozzájárulásával jogosult a bizto- sítási szerződés szerinti jognyilatkozatok megtételére.

A szerződő jogosult biztosítási szerződésével kapcsolat- ban a biztosítótól adatot, információt kérni, figyelemmel a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokra is.

2. A biztosítási szerződés alapján a szerződő biztosítási díj fizetésére köteles.

3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, a szer- ződő köteles a biztosítottat tájékoztatni a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett válto- zásokról. Ez a kötelezettség a biztosítási esemény bekö- vetkezéséig vagy a biztosítottnak a szerződésbe való belépéséig áll fenn.

4. A közlési kötelezettség alapján a szerződő és a biztosított az ajánlattételkor köteles minden olyan körülményt közöl- ni a biztosítóval, amely a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges és amelyet ismertek vagy ismerniük kellett. A felek közlési kötelezettségüknek azzal tesznek eleget, ha a biztosító által írásban feltett kérdésekre a valóságnak megfelelően válaszolnak, valamint a biztosító által rend- szeresített formanyomtatványon szereplő nyilatkozatokat a valóságnak megfelelően teszik meg. A kérdések megvá- laszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A kockázatelbírálás során esetlegesen elvégzett orvosi vizsgálat a szerződőt és

a biztosítottat közlési kötelezettségük alól nem mentesíti.

5. A változásbejelentési kötelezettség alapján a szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt köteles az ajánlatban közölt, illetve a szerződésben meghatáro- zott lényeges körülmények változását annak bekövetkez- tétől számított 15 napon belül írásban bejelenteni a biz- tosítónak. Lényegesnek minősül az a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötésekor írás- ban kérdést tett fel és amelyekről írásbeli bejelentést kér, illetve amelyekre vonatkozóan nyilatkozattételi kötele- zettséget írt elő. Így lényeges körülmény különösen

a szerződő vagy a biztosított neve, lakcíme, székhelye, postai címe, továbbá a biztosított foglalkozása, sportte- vékenysége. A biztosított egészségi állapotában beállott változást a biztosítóhoz nem kell bejelenteni, kivéve, ha a kiegészítő biztosítások feltételei a kiegészítő biztosítá- sok tekintetében másként nem rendelkeznek.

VII. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1. A biztosítási szerződés megszűnik:

a) a biztosítási szerződésben meghatározott lejárati időpontban, amennyiben ezen időpontban a biztosí- tott életben van;

b) a biztosított halála esetén, a haláleset bekövetkezé- sének napján, amennyiben az alapbiztosítás kocká- zati életbiztosítás;

c) a biztosított halála esetén, a biztosítási szerződésben meghatározott lejárati időpontban, amennyiben

az alapbiztosítás kockázati életbiztosítás különbözet befizetésével;

d) a biztosított szerződés megkötéséhez adott hozzájá- rulásának visszavonásával a jelen általános feltéte- lek III. 3. pontjában meghatározott esetben (biztosí- tott hozzájárulásának visszavonása);

e) a biztosító felmondásával a jelen általános feltételek

IV. 11. pontjában meghatározott esetben (hallgató- lagosan létrejött szerződés utólagos felmondása);

f) a jelen általános feltételek IV. 16. pontjában megha- tározott esetben a szerződő nyilatkozatának biztosí- tóhoz történő beérkezését követő napon 0:00 órakor (szerződő 30 napon belüli különös felmondása);

g) a biztosító felmondásával a jelen általános feltételek

VIII. 7. pontjában meghatározott esetben (biztosítási kockázat jelentős növekedése miatti felmondás);

h) a díjfizetés elmulasztásának következményeként

a jelen általános feltételek XV. 3. pontjában megha- tározott esetben, amikor a biztosítási szerződés kifi- zetés nélkül megszűnik (megszűnés a visszavásárlási érték hiánya miatt);

i) amennyiben a biztosítási szerződés aktuális értéke először nem elegendő a biztosító által érvényesített díjakra és költségekre;

j) a szerződő felmondásával, a felmondás beérkezését követő napon 0:00 órakor, melyet a szerződő írásbeli nyilatkozatban kezdeményezhet a biztosítónál. Amennyiben a felmondás időpontjában a biztosítási szerződésnek nincs a díjak és költségek érvényesíté- se után visszavásárlási értéke, a biztosítási szerződés kifizetés nélkül, amennyiben van, a visszavásárlási érték kifizetésével szűnik meg.

EIGB1013V11 9

6. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli, egyikük sem hivatkoz- hat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasz- tott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és

a közlésre vagy a bejelentésre köteles lett volna. Amennyiben a szerződő és a biztosított a közlési és válto- zásbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a biz- tosító mentesülhet a szolgáltatási kötelezettség alól

a jelen feltételek XXI. 3. pontjában körülírt módon.

7. Amennyiben a biztosító a biztosítási szerződés létrejötte után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a biztosítási szerző- désben meghatározott lényeges körülmények változását a szerződő vagy a biztosított bejelenti, és ezek a körülmé- nyek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől, illetve

a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban javas- latot tehet a biztosítási szerződés módosítására, vagy

a biztosítási szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Amennyiben a szerződő nem fogadja el a módosító javaslatot vagy arra 30 napon belül nem válaszol, a bizto- sítási szerződés a módosító javaslat közlését követő

30. napon megszűnik, feltéve, hogy a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta. A biztosítási szerződés

megszűnésekor a biztosító kifizeti a biztosítási szerződés aktuális értékét a szerződő részére.

Ha a biztosítási szerződés egyidejűleg – akár a kiegészítő biztosítások tekintetében – több biztosítottra vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős növekedése közülük csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító

a jelen pontban meghatározott jogait a többi biztosított vonatkozásában nem gyakorolhatja.

A biztosító jelen pontban körülírt jogával, ha a biztosítási kockázat növekedésére a szerződéskötéskor már fennál- lott lényeges körülmények miatt kerül sor, akkor a szerző- déskötéstől számított első 5 évben, ha pedig erre a lénye- ges körülmények megváltozása miatt kerül sor, akkor

a változásbejelentési határidő leteltét követő 5 éves idő- szakban élhet.

Ha a biztosító a jelen pontban meghatározott jogaival nem él, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

3. Az értékelési nap az a nap, amikor a biztosító az általa létrehozott eszközalapokat értékeli, kiszámolja az eszköz- alaphoz tartozó befektetett eszközök értékének és az esz- közalap kötelezettségeinek különbségét (nettó eszközér- ték), majd az eszközalapban lévő befektetési egységek számával osztva meghatározza a befektetési egységek aktuális árfolyamát.

IX. A biztosítási díj befektetése

1. A biztosító a biztosítási díj meghatározott részét a szerző- dő által választott egy vagy több eszközalapba fekteti és célja az eszközalap(ok) értékének hosszú távú növelése. A biztosító szolgáltatásának elszámolása az eszköz- alap(ok)ban lévő befektetési egységeken keresztül törté- nik. A szolgáltatás nagysága az eszközalap(ok)ban lévő befektetési eszköz(ök) árfolyamának alakulásától függ, ez pedig a befektetési egységek árfolyamán és a szerző- dő számláján és eseti díjas számláján lévő befektetési egységek darabszámán keresztül határozza meg a bizto- sítási szerződés aktuális értékét.

2. Az eszközalapok a befektetések típusában, a jellemző kockázat vonatkozásában, a tőke-, illetve hozamgarancia meglétében vagy hiányában, az elszámolás devizanemé- ben, ezekkel összefüggésben a várható hozamban is különböznek egymástól. A mindenkor hatályos Eszköz- alap leírás ismerteti az ERGO Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz a szerződő által választható eszközalapok tulajdonságait és a felosztás szabályait.

4. A biztosító a nettó eszközértéket és a befektetési egysé- gek árfolyamát az eszközalap devizanemében határozza meg.

5. A biztosító a befektetési egységek árfolyamát legalább 4 tizedes jegy pontossággal tartja nyilván.

6. A szerződő számlája a biztosítási szerződésre beérkező biztosítási díj, a hozamok, illetve költségek, valamint

a szerződő különböző eszközalapokhoz kötött befektetési egységeinek nyilvántartására szolgál. Amennyiben

a szerződő eseti díjat fizet be, az abból vásárolt befekte- tési egységek nyilvántartása a szerződő eseti díjas szám- láján történik.

8. A szerződő, a biztosított (egyes kiegészítő biztosítások tekintetében), illetve a kedvezményezett(ek) köteles(ek) a biztosítási esemény bekövetkezését a jelen általános feltétel XX. 1. pontjában meghatározott módon a biztosí- tónak bejelenteni.

7. A biztosító a díjjóváírás során a biztosítási díjat és eseti díjat az alábbiak szerint váltja át befektetési egységekké. A biztosító a biztosítási szerződés alapján fizetendő bizto- sítási díjat, illetve az esetlegesen fizetett eseti díjat

az alábbiak szerint írja elő, ahol a felsorolt napok a díjelő- írás könyvelésének napját jelentik:

a) a rendszeres díjas biztosítási szerződés jelen általá- nos feltételek XIII. 2. pontjában körülírt első díját és az egyszeri díjas biztosítási szerződés egyszeri díját a biztosítási ajánlat elfogadásának napján írja elő;

b) a rendszeres díjas biztosítási szerződés folytatólagos díját a jelen általános feltételek XIII. 3. pontjában körülírt esedékesség időpontját megelőző naptári hónap utolsó munkanapján írja elő;

c) a biztosítási szerződés módosításakor a módosított díjat a módosítás jóváhagyásának napja, illetve

a módosítás esedékességét megelőző naptári hónap utolsó munkanapja közül a későbbi napon írja elő;

9. A biztosító köteles a biztosítási szerződésben meghatáro-

zott kockázatokra fedezetet nyújtani és a biztosítási ese- mény kockázatviselés kezdetét követő bekövetkezése esetén a biztosítási szerződésben meghatározott szolgál- tatások teljesítésére, valamint a szerződő biztosítási szerződésére vonatkozóan bejelentett, és a biztosítási fel- tételeknek megfelelő tranzakciók és egyéb igények végre- hajtására.

10 EIGB1013V11

d) az esetlegesen beérkező eseti díjat – annak nagysá- gával megegyező mértékben – az eseti díj eseti díjas számlán történő jóváírásának napján írja elő.

A biztosító a saját számlájára azonosítható (biztosítási ajánlaton szereplő azonosítószám, illetve kötvényszám megjelölést tartalmazó) és az eszközalap felosztásra vonatkozó megjelölést tartalmazó módon beérkező díjat az alábbiak szerint írja jóvá a szerződő számláján, illetve eseti díjas számláján, ahol a felsorolt napok a díjkönyve- lés napját jelentik:

a) a biztosítási ajánlat megtételekor esetlegesen meg- fizetett biztosítási díjat a biztosító elkülönített szám- lán tartja, majd a biztosítási ajánlat elfogadását követő napon írja jóvá a szerződő számláján;

b) a biztosítási szerződésre befizetett rendszeres vagy egyszeri díjat a biztosítóhoz történő beérkezést köve- tő munkanapon írja jóvá a szerződő számláján;

c) az esetlegesen beérkező eseti díjat a biztosítóhoz történő beérkezést követő munkanapon írja jóvá a szerződő eseti díjas számláján, feltéve, hogy

a 12. pontban körülírt rendelkezés a biztosítóhoz beérkezett.

A biztosító a hozzá beérkezett, de nem azonosítható díjakat elkülönített számlán tartja, és ha az azonosítás 30 napon belül sikertelen, a befizetőnek visszautalja.

A biztosító a beérkező díjat csak akkor tudja átváltani befektetési egységekké, ha a vonatkozó esedékes díj elő- írása megtörtént és a beérkezett és a szerződő számlá- ján, illetve eseti díjas számláján lekönyvelt díj összege eléri az előírt díj összegét. Amennyiben a beérkezett és lekönyvelt díj, valamint a szerződő számláján esetleges korábbi díjfizetésből származó egyenleg együttes összege kisebb, mint az előírt díj összege (ez az eseti díj vonatko- zásában nem fordulhat elő), a díjat a biztosító nem váltja át befektetési egységekké, eseti díjként sem könyveli le, az a szerződő számláján marad. Ha a szerződő a beérke- zett és az előírt díj különbözetét ezt követően befizeti,

a biztosító a teljes díjat átváltja befektetési egységekké. Amennyiben a beérkezett és lekönyvelt díj összege nagyobb, mint az előírt díj összege, a díjelőírásnak meg- felelő díjrészt a biztosító befektetési egységekre váltja át, a fennmaradó rész – a szerződő ellenkező rendelkezése hiányában – a szerződő számláján marad.

A biztosító a befizetett díjak költségek és kedvezmények érvényesítése után fennmaradó részét a díjelőírás köny- velésének és a díj könyvelésének napjai közül a későbbi napot követő első hétfői vagy csütörtöki napon, az aznap érvényes aktuális árfolyamon váltja át befektetési egysé- gekké, ez a nap az átváltási nap. Amennyiben ez a nap nem munkanap, az ezt követő első munkanap lesz

az átváltási nap.

A biztosító nem nyújt kamatot a díj biztosító számlájára történő beérkezésének napja és az átváltás időpontja közötti időszakra.

Amennyiben ugyanazon naptári hónapban egynél több eseti díj jóváírására kerül sor a szerződő eseti díjas szám- láján, a biztosító valamennyi eseti díj költségek és ked- vezmények érvényesítése után fennmaradó részét a leg-

később jóváírt eseti díjra vonatkozó átváltási időpont szerinti árfolyamon váltja át befektetési egységekké, függetlenül a díjjóváírások és az átváltási időpont között eltelt időtől.

8. A biztosító a befektetési egységek darabszámát legalább 2 tizedes jegy pontossággal tartja nyilván.

9. Az eszközalapban lévő befektetési eszköz(ök) piaci árfo- lyamának ingadozása, az eszköz(ök) kamat- és osztalék- bevételei alapján a biztosító az értékelési napon megjele- níti a szerződő számláján és eseti díjas számláján

az előző értékelési nap óta elért teljes hozamot oly módon, hogy a szerződő befektetési egységeinek száma változatlan marad, de a befektetési egységek árfolyama változik. A befektetési eszköz(ök) piaci árfolyama növe- kedhet, de akár csökkenhet is két értékelési nap között.

10. A jelen általános feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés esetében a biztosító technikai kamatlábat nem alkalmaz, külön többlethozam visszajuttatás nincs, mivel az egyes biztosítási szerződések a befektetési egységek értékelése (az árfolyamváltozások hatásának értékelési naponkénti átvezetése) révén azonnal és 100%-osan részesülnek a hozamból.

11. A szerződő a biztosítási ajánlaton határozza meg, hogy a biztosítás díját milyen arányban (százalékban) kívánja az egyes eszközalapokhoz kötött befektetési egységek vásárlására fordítani (felosztási arány). A mindenkor

hatályos Eszközalap leírásban találhatók meg a biztosítá- si termékhez választható eszközalapok listája és a felosz- tás szabályai.

12. A szerződőnek eseti díj fizetése esetén minden alkalom- mal rendelkeznie kell arról, hogy milyen arányban kívánja azt a különböző eszközalapok között felosztani. A felosz- tás módja eltérhet a biztosítási díj felosztási módjától.

Az eseti díj jóváírása a szerződő eseti díjas számláján csak az eszközalap felosztásra vonatkozó megjelölés bir- tokában történik meg. Amennyiben a szerződő eseti díj felosztásáról szóló rendelkezése az eseti díj azonosítható módon történő beérkezése után 5 munkanappal sem érkezik meg a biztosítóhoz, úgy az eseti díjat a biztosító a biztosítási díj felosztási arányának megfelelően osztja fel az eszközalapok között. Az eseti díj felosztásáról szóló rendelkezéshez felhasználható formanyomtatványt

a biztosító honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi elérhetővé.

13. A biztosító biztosítási évente legalább egyszer írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosítóhoz beérkezett biztosí- tási díjakról és eseti díjakról, a felmerült költségekről és díjakról, a számláján, illetve eseti díjas számláján lévő, eszközalap(ok)hoz kötött befektetési egységeinek darab- számáról, aktuális értékéről, a biztosítási szerződése szol- gáltatási értékéről és aktuális visszavásárlási értékéről, valamint az esetlegesen igénybe vett szolgáltatásokról, visszavásárlásról, részleges visszavásárlásról, átváltásról, átirányításról (számlakivonat).

14. A biztosító a befektetési egységek aktuális árfolyamáról és az eszközalapok nettó eszközértékéről a biztosító hon- lapján (xxx.xxxx.xx) és ügyfélszolgálatának telefonszá- mán ad napi rendszeres tájékoztatást ügyfeleinek.

EIGB1013V11 11

15. A biztosító az ügyfelek érdekében az eszközalap befek- tetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti

(a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt

a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem álla- pítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak.

Illikvid az eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értéke- lésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz for- galmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzé- sének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre.

Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra

(a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő idő- pontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

A biztosító a felfüggesztés tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével

– nem teljesíthet a felfüggesztett eszközalapot érintő rendelkezéseket (így különösen átváltás, részleges vissza- vásárlás).

Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesz- tés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazol- ható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélren-

delkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerző- dő fél az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

16. Amennyiben a befizetett díjat és eseti díjat az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett esz- közalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülöní- tetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő

35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékozta- tást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy

az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüg- gesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellenté- tes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap-felfüg- gesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.

A felfüggesztés megszüntetését követő első átváltási napon a biztosító költségmentesen átváltja az érintett befektetési egységeket a korábban felfüggesztett eszköz- alapba. Az esetleges árfolyamváltozásból eredő kockáza- tot a szerződő viseli.

Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően

az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az esz- közalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll. Amennyiben

a biztosítási termékhez csak egyféle eszközalap választ- ható és az fel van függesztve, a biztosító a felfüggesztés ideje alatt jogosult a hozzá beérkezett biztosítási aján- latokat visszautasítani és a befizetett biztosítási díjat

a szerződőnek kamatmentesen visszafizetni, melyről a szerződőt haladéktalanul írásban értesíti.

17. A biztosító szolgáltatási vagy visszavásárlási (részleges visszavásárlási) összeg teljesítési kötelezettségére vonat- kozó részletszabályokat a jelen általános feltételek

XX. 7-8. pontjai határozzák meg.

18. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbí-

tásról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtar- tamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figye- lemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján (xxx.xxxx.xx), valamint az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a felügyeleti szerv részére. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körül- mény megszűnéséről való tudomásszerzését köve- tően; vagy

c) amennyiben a felügyeleti szerv azt elrendelte. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés megszünteté- sekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és a szerződővel – a meg- szüntetéskori aktuális piaci helyzet alapulvételével – elszámol.

19. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti

egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszköz- alappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenn- tartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és

az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód eszközalapokra bontja (szétválasztás), akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértéké- nek legfeljebb 75%-át képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befek- tetési egységeit szerződőnként olyan arányban kell

az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek.

A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid

12 EIGB1013V11

eszközöket tartalmazó utód eszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és önálló eszköz- alapként működik tovább. Az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap- felfüggesztés a 15-18. pontokban írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni.

A biztosító által garantált szolgáltatást nyújtó eszközalap semmilyen esetben nem szétválasztható, – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap fel- függesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejárata- kor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni a szerződővel.

Szétválasztás esetén a 15. és 16. pontokban szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

20. Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás a szerződő díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – az eszközalap-felfüggesztés

15-19. pontokban körülírt szabályait figyelembe véve – nem szünteti meg.

21. A biztosító a 22. pontban írt módon tájékoztatja a szer- ződőt

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvé- nyi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biz- tosítási szerződést és annak teljesítését érintő követ- kezményeiről, ideértve különösen a szerződőt érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költsé- gek és díjak érvényesítésének szabályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek

a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről.

22. A biztosító a 21. pont szerinti tájékoztatást az eszköz- alap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéte- szi a honlapján (xxx.xxxx.xx) és az ügyfélszolgálati iro- dáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan napraké- szen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a felügyeleti szerv részére.

23. A biztosító jogosult eszközalapokat létrehozni és meg- szüntetni. Eszközalap megszüntetésére abban az esetben kerülhet sor, ha az eszközalap értéke a biztosító megíté- lése szerint nem elegendő a gazdaságos működtetésé- hez, illetve kibocsátói vagy hatósági döntés azt előidézi. A biztosító a szerződőt - lehetőleg a tervezett megszün- tetés előtt 60 nappal - értesíti erről, egyben felajánlja

a megszűnő eszközalaphoz kötött befektetési egységek- nek bármely más választható eszközalaphoz kötött befektetési egységekre való költségmentes átváltását. Ha a szerződő az értesítés kézhezvételétől számított

15 napon belül az átváltásról nem rendelkezik, a biztosító az eszközalap megszüntetésének értékelési napján érvé- nyes árfolyamon a megszűnő eszközalaphoz kötött

befektetési egységeket az általa meghatározott eszköz- alaphoz kötött befektetési egységekre váltja át. Abban az esetben, ha a kibocsátói vagy hatósági döntés azon-

naxx xatállyal szüntetné meg az eszközalapot, akkor a biz- tosító az eszközalap megszüntetéséről 10 munkanapon belül írásban értesíti a szerződőt.

24. A biztosító jogosult az eszközalap egységeinek felosztá- sára vagy összevonására, ami megváltoztathatja az esz- közalaphoz tartozó befektetési egységek darabszámát és ezáltal értékét. Ez a művelet csak technikai jelentőséggel bír és az eszközalapban lévő befektetési egységek, illetve a szerződő számláján és eseti díjas számláján lévő befek- tetési egységek összértékét nem befolyásolja.

25. A biztosító az eszközalap nettó eszközértéke számításá- ban bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközérté- ket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközér- ték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal kijavítja, amennyiben a hiba mértéke meghaladja az eszközalap nettó eszközértéké- nek 1‰-ét.

Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a biztosító, a portfóliókezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy ezen személyek a tőlük elvárható gondossággal jártak el

a nettó eszközérték megállapítása során.

A biztosító a szerződővel a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított befektetési egység árfo- lyam közötti különbséget a hiba feltárásától számított 30 napon belül elszámolja, a javított nettó eszközértéket pedig közzéteszi a vonatkozó jogszabályok szerint.

X. A befektetési kockázat vállalása

1. A jelen általános feltételek alapján létrejött befektetési egységekhez kötött életbiztosítás az eszközalapokhoz kapcsolt megtakarítást kombinálja a biztosító által

a biztosítási termékre jellemző különös feltételekben és a kiegészítő biztosítások feltételeiben vállalt biztosítási kockázattal.

2. A jelen általános feltételek alapján megkötött biztosítási szerződésben a biztosító által vállalt tőke- és hozamga- ranciáról a mindenkor hatályos Eszközalap leírás eszköz- alaponként külön-külön nyújt tájékoztatást.

3. Az eszközalapok befektetési egységeinek megvásárlása - különösen rövid távon - magában hordozza a befektetési egységek árfolyamának, így a nyilvántartott megtakarítá- sok értékének csökkenési kockázatát. A befektetési egy- ségek árfolyamcsökkenésének kockázata a szerződőt terheli.

XI. A biztosítási esemény

1. A jelen általános feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül a bizto- sítási termékre jellemző különös feltételekben ilyenként meghatározott időpont vagy esemény bekövetkezése.

EIGB1013V11 13

XII. Általános kizárások

1. A jelen általános feltételek szerint a biztosító kockázatvi- selése nem terjed ki az alábbi eseményekre, és a biztosí- tási szerződés annak aktuális értéke kifizetésével szűnik meg, amennyiben a biztosítási esemény:

a) atommag szerkezetének módosulása, radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás miatt következett be;

b) a biztosítottnak háborús cselekményekben valame- lyik fél mellett történő aktív részvétele miatt követ- kezett be;

c) a biztosított kockázatviselést megelőző három éven belül bizonyíthatóan diagnosztizált vagy gyógykezelt betegsége vagy az azt jelző vagy megelőző megvál- tozott egészségi állapota vagy a kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészségká- rosodása miatt, ezekkel ok-okozati összefüggésben, a kockázatviselés kezdetét követő öt éven belül következett be, feltéve, hogy a biztosítási szerződés a biztosított egészségi állapotával kapcsolatos nyi- latkozata vagy orvosi vizsgálata nélkül jött létre;

d) a biztosítottnak az adott gépjármű-kategóriára érvé- nyes jogosítvány nélküli vagy ittas állapotban történt gépjárművezetése közben következett be;

e) a biztosított kábító vagy bódító szerek hatása alatt állt és az esemény ezzel összefüggésben követke- zett be;

f) a biztosított ittas állapotával okozati összefüggésben következett be;

g) a biztosított alkoholizmusával okozati összefüggés- ben következett be;

h) annak következménye, hogy a biztosított olyan gyógyszert szedett, amelyet számára nem orvos ren- delt vagy azt nem az előírásoknak megfelelően alkal- mazta, és a biztosítási esemény ezzel okozati össze- függésben következett be.

2. A szerződő és a biztosított által feltételesen választott kiegészítő biztosításokra vonatkozó biztosítási esemé- nyek és szolgáltatások leírása a kiegészítő biztosítások feltételeiben találhatók meg. A kiegészítő biztosítások szolgáltatásai az alapbiztosítások szolgáltatásait kiegé- szítik, azokkal együtt érvényesek.

3. A biztosítási szerződés szerint vállalt biztosítási szolgálta- tásokat a biztosítási ajánlat és a biztosítási kötvény tar- talmazza.

4. A jelen általános feltételek értelmében háborús cselek- ménynek minősül: háború (hadüzenettel vagy anélkül), határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmoz- dulás (pl.: nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú harci cselekményei (pl.: csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény. Kommandótámadás és terrorcselek- mény esetén nem minősül háborús cselekményben való aktív részvételnek, ha a biztosított az áldozatok érdeké- ben lép fel.

5. A felsorolt körülmények bizonyítása azt a felet terheli, aki azokra hivatkozik.

6. A felek erre irányuló kifejezett nyilatkozatukkal a biztosító kockázatviselésének kiterjesztésére vonatkozóan a jelen általános feltételekben foglalt rendelkezésektől eltérően is megállapodhatnak.

7. A kiegészítő biztosítások feltételei a fentieken túl további kockázatviselésből kizárt kockázatokat határozhatnak meg.

2. A jelen általános feltételek értelmében ittas állapotnak minősül, amennyiben a biztosított szervezetében

1,6 ezrelék feletti, gépjárművezetés esetén 0,8 ezrelék feletti véralkohol szint mérhető.

3. A jelen általános feltételek értelmében alkoholizmusnak minősül a szesztartalmú italok rendszeres, tartós fogyasztása következtében kialakuló jellegzetes szoma- tikus-pszichés, kóros elváltozások együttese; amikor

a testi-lelki megbetegedés kóroki tényezőjeként az alko- hol jelölhető meg.

XIII. A biztosítási díj

1. A biztosítási díj a biztosító által vállalt kötelezettségek ellenértéke. A biztosítási szerződés rendszeres vagy egy- szeri díjas, ugyanakkor a tartam során lehetőség van ezen felül eseti díj befizetésére is. Az eseti díj befizetése a szerződő joga, azt a biztosító nem várja el. A biztosítási termékre jellemző különös feltételek a biztosítási díj fize- tésének tartamát és az eseti díj fizetésének lehetőségét korlátozhatják.

2. A szerződő azon a napon teljesíti a díjfizetési kötelezett- ségét, amikor a biztosító díjátvételre jogosult képviselője az első díjat átvételi elismervénnyel igazoltan átvette vagy egyéb esetekben, ha az a biztosító számlájára azo- nosítható módon beérkezett. A biztosítás első díja meg- egyezik az első díjfizetési gyakoriság szerinti díjrészlettel, kivéve, ha a biztosítási termékre jellemző különös feltéte- lek másként rendelkeznek.

A biztosító a szerződő díjfizetési kötelezettségét szerző- dés nyilvántartó rendszerében díjelőírásként tartja nyil- ván. A díjelőírásnak megfelelő összegű befizetett biztosí- tási díj befektetési egységekké váltását a jelen általános feltételek IX. 7. poxxxx, a ki nem egyenlített díjelőírás alapján a díjnemfizetés során tett intézkedéseket a jelen általános feltételek XV. 3. pontja rögzíti.

3. A biztosítási szerződés díja a technikai kezdettől számítva illeti meg a biztosítót. Az első díj a szerződés létrejöttének napja és a technikai kezdet napja közül a későbbi napon esedékes. A felek az első díj megfizetésére halasztásban állapodhatnak meg. Minden további díjrészlet annak

az időszaknak az első napján esedékes, amelyre az vonat- kozik.

4. A biztosítási szerződés biztosítási esemény bekövetkezé- se miatti megszűnése esetén a biztosító az egész biztosí- tási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A biztosí-

14 EIGB1013V11

tási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosí- tó addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha a szerződő az időará- nyosnál több díjat fizetett be, a biztosító a díjtöbbletet

15 napon belül visszautalja.

5. A biztosítási szerződés megszűnése után beérkezett biz- tosítási díj a biztosítási szerződést nem hozza újból létre, az ekkor befizetett díjat a biztosító a befizetőnek vissza- utalja.

6. A rendszeres díjas biztosítási szerződés biztosítási évre meghatározott éves díja megfizethető féléves, negyedé- ves vagy havi gyakorisággal is. A díjfizetési gyakoriságot a szerződő az ajánlatban jelöli meg. A szerződő a biztosí- tási tartam alatt írásban kérheti a díjfizetési gyakoriság módosítását a következő díjfizetési esedékesség előtt legalább 30 nappal.

7. Az egyszeri díjas biztosítási szerződés egyszeri díja egy összegben fizethető meg.

8. A biztosítás díja banki átutalással vagy rendszeres díjas biztosítási szerződés esetén csoportos beszedési megbí- zással fizethető meg. A díjfizetés elmulasztásakor a biz- tosítási díj megfizethető a biztosító által küldött készpén- zátutalási megbízáson (csekken) is. A díjfizetés módját

a szerződő az ajánlatban jelöli meg. Rendszeres díjas biz- tosítási szerződés esetén a szerződő a biztosítási tartam alatt írásban kérheti a díjfizetés módjának módosítását a következő díjfizetési esedékesség előtt legalább

9. A biztosító a biztosítási díj kockázati díj részét a biztosí- tott belépési életkora, foglalkozása, sporttevékenysége, egészségi állapota, a biztosítási szerződés időtartama, valamint a szerződő és a biztosított által az ajánlattétel- kor választott alapbiztosítás, illetve kiegészítő biztosítá- sok típusa és biztosítási összegei alapján határozza meg. A biztosítási termékre jellemző különös feltételek megha- tározhatnak további, a biztosítási díj kockázati díj részét befolyásoló egyéb tényezőket is.

10. A biztosítási szerződés szerint vállalt biztosítási szolgálta- tások kockázati díja a biztosítási szerződés tartama

alatt változhat értékkövetéskor, a biztosítási díj és/vagy a kiegészítő biztosítási szolgáltatások szerződő általi módosításakor.

15 nappal. Az eseti díj megfizethető készpénzátutalási megbízáson (csekk) vagy banki átutalással.

11. A biztosítási szerződés szerint vállalt biztosítási szolgálta- tások kockázati díja a biztosítási szerződés tartama alatt a biztosított növekvő életkora és az életkor szerint évente növekvő díjtétel miatt évről évre növekedhet akkor is,

ha a szerződő a biztosítási összegek értékkövetését vagy növelését nem kérte.

12. A biztosítási szerződésre a biztosítási díj és az eseti díj forintban vagy ettől eltérő devizában fizethető meg.

A biztosítási termék díjfizetésére jellemző devizanemet

a biztosítási termékre jellemző különös feltételek, a díj és az eszközalapok közötti esetleges devizaátváltás szabá- lyait a biztosítási termékhez kapcsolódó, mindenkor hatályos Eszközalap leírás határozzák meg.

a választott eszközalap(ok) devizanemétől függetlenül.

14. A biztosító a biztosítási termékre jellemző különös felté- telekben a biztosítási szerződés díjára és eseti díjára minimális összeget írhat elő.

XIV. A biztosítási szerződést terhelő díjak, költségek

1. A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerző- dő számláját és eseti díjas számláját különböző díjakkal és költségekkel terheli meg.

A költségek feloszthatók kockázati díjra, valamint a meg- takarítási díjrészre felszámított költségekre. A szerződő, illetve a kedvezményezett(ek) magatartásától függően felmerülhetnek egyéb költségek.

2. Kockázati díjak:

a) Alapbiztosítás kockázati díja: A biztosítási szerződés- ben megjelölt és a biztosított életével kapcsolatos alapbiztosítási szolgáltatások ellenértéke. A szerződő számláján havonta érvényesített díj, melyet a biztosí- tó befektetési egységek levonásával érvényesít.

A biztosító az eseti díjból alapbiztosításra vonatkozó díjat nem érvényesít.

b) Kiegészítő biztosítások kockázati díja: A biztosítási szerződésben megjelölt és a biztosított életével vagy egészségi állapotával kapcsolatos kiegészítő biztosí- tási szolgáltatások ellenértéke. A szerződő számláján havonta érvényesített díj, melyet a biztosító befekte- tési egységek levonásával érvényesít. A biztosító

az eseti díjból kiegészítő biztosításokra vonatkozó díjat nem érvényesít.

3. A megtakarítási díjrészre felszámított költségek:

a) Szerződéskötéssel kapcsolatban felmerülő költségek: Szerződéskötési költség: A biztosító biztosítási szer- ződés létrejöttével kapcsolatos költségeinek fedeze- te. A biztosítási díjból, a díjjóváírás során érvényesí- tett költség. A költséget a biztosító a biztosítási díj fizetési gyakoriságának megfelelően, az esedékes díjból vagy az egyszeri díjból az átváltás időpontjá- ban érvényesíti.

b) Igazgatási és működési költségekre felszámított költségek:

Vagyonarányos költség: A biztosítási szerződés keze- lése során felmerülő igazgatási és működési költsé- gek fedezete. A szerződő számláján és eseti díjas számláján havonta érvényesített költség, melyet

a biztosító a szerződő számláján és eseti díjas szám- láján lévő befektetési egységek aktuális értékéből, befektetési egységek levonásával érvényesít.

13. A biztosító az alap- és kiegészítő biztosítások biztosítási

összegeit a biztosítási díj devizanemében határozza meg

Fix adminisztrációs költség: A biztosítási szerződés kezelése során felmerülő igazgatási és működési költségek fedezete. A szerződő számláján havonta érvényesített költség, melyet a biztosító befektetési egységek levonásával érvényesít. A biztosító a szer- ződő eseti díjas számláján fix adminisztrációs költsé- get nem érvényesít.

Visszavásárlási adminisztrációs költség: A biztosítási

EIGB1013V11 15

szerződés jelen általános feltételek XIX. pontjában körülírt visszavásárlásával vagy részleges visszavá- sárlásával kapcsolatban felmerülő igazgatási költsé- gek fedezete. A biztosító a költséget a szerződő számláján és eseti díjas számláján lévő befektetési egységek levonásával érvényesíti. A részleges vissza- vásárlás egyes esetei költségmentesek lehetnek

a Kondíciós listában meghatározottak szerint.

4. Egyéb költségek:

a) Különös felmondás költsége: A jelen általános felté- telek IV. 16. pontjában körülírt különös felmondással kapcsolatos elszámolás során, a biztosító által érvé- nyesített költség.

b) Tranzakciók költsége: A jelen általános feltételek

XVIII. pontjában körülírt tranzakciók (átváltás, átirá- nyítás) során alkalmazott költségek, melyeket a biz- tosító a felosztás arányában, befektetési egységek levonásával érvényesít.

c) Számlakivonat költsége: A jelen általános feltételek

IX. 13. pontjában körülírt számlakivonat megküldése a szerződő számára ingyenes. A biztosító minden további, a szerződő kérésére megküldött számlakivo- nat esetében egyszeri költséget számol fel, melyet befektetési egységek levonásával érvényesít.

d) Készpénz kifizetési költség: A jelen általános feltéte- lek XX. 6. pontjában körülírt szolgáltatási összeg, visszavásárlási érték, illetve részleges visszavásárlás során kért összeg átutalástól eltérő, készpénzbeni kifizetésével kapcsolatban felmerülő költség. A bizto- sító a szolgáltatási összeget, a visszavásárlási érté- ket, illetve a részleges visszavásárlás során kért összeget a felmerült költséggel csökkenti.

5. A biztosító az átváltás időpontjában a számlájára azono- sítható és az eszközalap felosztásra vonatkozó megjelö- lést tartalmazó módon beérkezett biztosítási és eseti díjakból először a szerződéskötési költséget érvényesíti.

A fennmaradó részt az átváltás időpontjában, az aznap érvényes aktuális árfolyamon számítja át befektetési egy- ségekké a szerződő által meghatározott eszközalapok- ban. A biztosító a kiegészítő biztosítások kockázati díját,

a vagyonarányos költséget, a fix adminisztrációs költsé- get, az alapbiztosítás kockázati díját, visszavásárlás ese- tén a visszavásárlási adminisztrációs költséget a befekte- tési egységek számának csökkentésével, a felsorolás sorrendjében érvényesíti. Az egyéb költségek csak esetle- gesen, jellegüknek megfelelően merülhetnek fel. A bizto- sítási termékre jellemző különös feltételek a költségek levonási sorrendjét illetően ettől eltérő szabályt is meg- határozhatnak.

6. A biztosító a biztosítási díj devizanemében számolja el a költségeket és a díjakat. Amennyiben a választott esz- közalap(ok) devizaneme a biztosítási díj devizanemétől

eltérő, a befektetési egységek számának csökkentésével érvényesített költségek és díjak levonása során a biztosí- tó átváltást végez a Kondíciós listában meghatározott árfolyamon.

7. A biztosító által a biztosítási termékre jellemző módon alkalmazott díjak és költségek alapját és mértékét

a Kondíciós lista tartalmazza. A biztosító a biztosítási termékre jellemző költségekről a hatályos teljes költség- mutatóról szóló jogszabály szerinti tájékoztatóban

(TKM tájékoztató), valamint a hatályos kiemelt informáci- ós dokumentumról szóló jogszabály szerinti tájékoztató- ban (KID tájékoztató), és annak eszközalaponkénti érté- keket bemutató mellékletében is tájékoztatást nyújt, mely dokumentumok a Kondíciós lista mellékletei.

8. A Kondíciós listában szabályozott költségek és díjak

a biztosítási szerződés tartama alatt nem módosíthatók. A biztosító jogosult a díjköteles szolgáltatás díját csök- kenteni vagy azt költségmentessé tenni, illetve az alkal- mazott kedvezmények mértékét, valamint rendszerét megváltoztatni. Az alkalmazott kedvezmény mértéke

a már létrejött biztosítási szerződés esetében nem csök- kenthető.

XV. A díjfizetés elmulasztásának következmé- nyei, díjmentesítés, reaktiválás

1. Amennyiben a szerződő nem fizeti meg az esedékes díjat az esedékesség időpontjában, a biztosító addig viseli

a biztosítási kockázatot, amíg a kockázati díjakat a befek- tetési egységek terhére érvényesíteni tudja. A biztosító

a díjelmaradás időszaka alatt is érvényesíti a biztosítási szerződést terhelő díjakat és költségeket, a szerződő pedig az elmaradt díjakat további jogkövetkezmények nélkül pótolhatja.

3. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásakor,

a) ha a késedelem elérte a 30 napot, a biztosító értesí- tést küld a szerződőnek, amelyben felhívja a figyel- mét a fizetési késedelmére, és amely tartalmazza

a biztosítási szerződés általános adatait és a hátra- lék összegét;

b) ha a késedelem meghaladja a 60 napot, a biztosító írásbeli felszólítást küld a szerződőnek, amelyben fel- szólítja a hátralékos díj megfizetésére, és amely tar- talmazza a biztosítási szerződés általános adatait,

a hátralék összegét, valamint azt a figyelmeztetést, hogy a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő eredménytelen eltelte esetén a biztosító a biztosítási szerződést díjmentesíti, feltéve, hogy

a biztosítási szerződésnek van visszavásárlási értéke; ha nincs, akkor a biztosítási szerződés a póthatáridő letelte naptári hónapjának első napján kifizetés nél- kül megszűnik;

c) ha a késedelem meghaladja a 90 napot és a b) pont- ban körülírt póthatáridő eredménytelenül eltelt,

a biztosító a biztosítási szerződést díjmentesíti, felté- ve, hogy a biztosítási szerződésnek van visszavásár- lási értéke. Ha a szerződő számláján lévő befektetési egységeknek nincs visszavásárlási értéke, a biztosító a szerződő eseti díjas számláján esetlegesen meglé-

2. Az eseti díjfizetéssel a szerződő nem teljesíti a biztosítási szerződésből eredő díjfizetési kötelezettségét; a szerződő eseti díjas számláján lévő befektetési egységek a rend- szeres díj pótlására nem könyvelhetők át.

16 EIGB1013V11

vő befektetési egységeket az eszközalap-felosztást megtartva átvezeti a szerződő számlájára, majd

a biztosítási szerződést díjmentesíti. Az eseti díj átve- zetése során eltérő devizanemű számlák esetén

a biztosító átváltást végez a szerződő számlájának devizanemére a Kondíciós listában meghatározott árfolyamon. Ha a biztosítási szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, a biztosítási szerződés a pót- határidő letelte naptári hónapjának első napján kifi- zetés nélkül megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkö- vetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

A biztosítási szerződés ebben a pontban körülírt díjmen- tesítése helyett a szerződő választhatja a biztosítási szerződés rendes felmondását is. A biztosítási szerződés ebben az esetben a visszavásárlási érték kifizetésével megszűnik.

A díjmentesítésről, az eseti díjas számlán lévő befektetési egységek átvezetéséről, illetve a megszűnésről a biztosító a szerződőt írásban értesíti.

c) a fix költséget és

d) a felmerülő tranzakciók költségét, illetve

e) a biztosítási szerződés részleges visszavásárlásának, visszavásárlásának adminisztrációs költségét.

A díjmentesített biztosítási szerződésre a díjmentesítés hatályától a Kondíciós listában leírtak szerint eltérő mér- tékű költségek vonatkozhatnak.

10. Ha a díjmentesített biztosítási szerződés aktuális értéke

a díjak és költségek folyamatos érvényesítése következté- ben nem éri el a további díjak és költségek érvényesítésé- hez szükséges mértéket, a biztosító a szerződő eseti díjas számláján esetlegesen meglévő befektetési egységeket az eszközalap-felosztást megtartva átvezeti a szerződő számlájára. Az eseti díj átvezetése során eltérő devizane- mű számlák esetén a biztosító átváltást végez a szerződő számlájának devizanemére a Kondíciós listában megha- tározott árfolyamon. Ha a szerződő eseti díjas számláján nincs befektetési egység, a biztosítási szerződés kifizetés nélkül megszűnik.

Az eseti díjas számlán lévő befektetési egységek átveze- téséről, illetve a megszűnésről a biztosító a szerződőt írásban értesíti.

11. A szerződő írásban kérheti a biztosítótól a díjmentesített biztosítási szerződés rendszeres díjfizetésének és eredeti biztosítási szolgáltatásának visszaállítását (reaktiválás). Ebben az esetben a biztosító jogosult újabb kockázatelbí- rálást végezni a díjmentesítés során megszűnt kiegészítő biztosítások tekintetében és a kérést elfogadni vagy indoklás nélkül elutasítani. A szerződő a kérelem biztosító általi elfogadását követő díjfizetési esedékességtől köte- les rendszeres biztosítási díjat fizetni.

A díjfizetés elmulasztása következtében megszűnt bizto- sítási szerződés reaktiválására nincs lehetőség.

4. A szerződőnek a biztosított hozzájárulásával joga van

a biztosítóhoz intézett írásbeli kérelemben a rendszeres díjas biztosítási szerződés díjmentesítését kezdeményez- ni. A biztosító a kérelem beérkezését követően a biztosí- tási szerződést díjmentesíti, amennyiben annak van visz- szavásárlási értéke.

5. A biztosítási termékre jellemző különös feltételek a díj- mentesítésre vonatkozó egyéb szabályokat is meghatá- rozhatnak, így különösen az alapbiztosítás biztosítási összegének változását is.

XVI. Értékkövetés

1. A biztosító a biztosítási szerződés szolgáltatási értékének megőrzése érdekében lehetővé teszi a rendszeres díjas biztosítási szerződés biztosítási díjának és a biztosítási összegeknek az évenkénti emelését (értékkövetés).

2. Az értékkövetésre a biztosítási évforduló napján kerülhet sor. A szerződő a biztosító által felajánlott mértékkel növelheti a biztosítási díj és a biztosítási szerződésben szereplő kiegészítő biztosítások biztosítási összegeinek nagyságát. A kiegészítő biztosítások biztosítási összegei- nek növekedésével arányosan nőnek ezen szolgáltatások kockázati díjai is.

3. Az értékkövetés során a biztosítási díj növekedésével nőhet egyes biztosítási termékekben lévő alapbiztosítá- sok biztosítási összegének nagysága a biztosítási termék- re jellemző különös feltételekben meghatározott módon. Amennyiben az értékkövetés során az alapbiztosítás biz- tosítási összege növekszik, arányosan nő az alapbiztosí- tás kockázati díja is.

6. A biztosítási szerződés díjmentesítésekor a kiegészítő biztosítások feltételeiben meghatározott egyes kiegészítő biztosítások megszűnhetnek, azok díjait a biztosító tovább nem vonja. A biztosítási szerződés elérési szolgál- tatása fennmarad, várható összege az elmaradt biztosí- tási díjak miatt csökken. A biztosított halála esetén a biz- tosító a biztosítási termékre jellemző különös feltételekben leírtak szerint jár el.

7. A biztosítási szerződés 3. és 4. pontokban körülírt díjmen- tesítésekor a díjmentesítés hatálya a díjjal rendezett időszak utolsó napját követő naptári hónap elseje.

A díjmentesítés során az alap- és kiegészítő biztosítások tekintetében esetlegesen bekövetkező változás hatálya a díjmentesítés végrehajtását követő naptári hónap elseje. A biztosító a díjmentesítés hatálya és a díjmentesítés végrehajtása közötti időszakban levont költségeket jóvá- írja, majd újraszámolja és a díjmentesítés végrehajtását követő átváltási időpontban érvényes árfolyamon újra levonja.

12. A biztosítási tartam során reaktiválást legfeljebb két alka- lommal lehet kezdeményezni.

8. A biztosítási szerződés díjmentesítésekor a szerződőt

további díjfizetési kötelezettség nem terheli. Az ennek ellenére befizetett biztosítási díjat a biztosító a szerződő- nek visszautalja. Eseti díj a díjmentesített biztosítási szer- ződésre továbbra is befizethető.

9. A biztosító a díjmentesített biztosítási szerződés esetén is folyamatosan érvényesíti:

a) az érvényben lévő biztosítási szolgáltatások kockáza- ti díjait és

b) a vagyonarányos költséget és

EIGB1013V11 17

4. A biztosító minden biztosítási évforduló előtt 2 hónappal értesítést küld a következő biztosítási évre vonatkozó új biztosítási díjról és biztosítási összegekről. A szerződőnek jogában áll az értékkövetést az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban visszautasítani. Amennyiben a szerződő az értékkövetést ezen határidőn belül nem utasítja el, a biztosítási évfordulón a biztosítási díj és a biztosítási összegek az értesítésnek megfelelően megváltoznak.

5. Amennyiben a szerződő a határidőn belül írásban eluta- sítja a biztosító által felajánlott értékkövetést, a biztosítá- si szerződés az utoljára érvényes tartalommal marad fenn. Ha a szerződő a biztosítás tartama alatt két egy- mást követő alkalommal is elutasítja az értékkövetést, úgy a továbbiakban a biztosító nem ajánlja fel azt.

6. A biztosító az értékkövetés mértékének meghatározása- kor a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott, előző nap- tári évre vonatkozó éves fogyasztói árindexet alkalmazza, melytől 5 százalékponttal eltérhet. A biztosító az általa megállapított indexet a naptári év június elsejével kezdő- dően alkalmazza egy éven keresztül. Amennyiben

a fogyasztói árindex valamely évben 5% vagy annál keve- sebb, a biztosító a következő évben legalább 5%-os mér- tékű értékkövetést ajánl fel.

7. Díjmentesített biztosítási szerződésre értékkövetés nem érvényesíthető.

XVII. A biztosítási díj és a kiegészítő biztosítá- sok módosítása

1. A szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával jogosult a rendszeres díjas biztosítási szerződés díjának értékkö- vetéstől független növelésére, illetve a kiegészítő biztosí- tások biztosítási összegeinek értékkövetéstől független növelésére vagy csökkentésére. A biztosító a biztosítási összegek növelési szándékával kapcsolatban jogosult kockázatelbírálást végezni, ennek keretében orvosi vizs- gálatot is kérhet. Az elbírálás alapján a biztosító jogosult a kérést elfogadni vagy indoklás nélkül elutasítani.

A módosítás a szerződő kérelmének a biztosító általi elfo- gadását követő díjfizetési esedékességtől (díjnövelés ese- tén), illetve naptári hónaptól (kiegészítő biztosítások módosítása esetén) kezdődően hatályos.

2. A kiegészítő biztosítások biztosítási összegeinek csökken- tése esetén a módosított biztosítási összegek nem lehet- nek kisebbek a kiegészítő biztosítások feltételeiben meg- határozott értéknél.

3. A szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával kérheti a biztosítási szerződésbe a biztosítási termékhez a bizto- sító által nyújtott készletből új kiegészítő biztosítás(ok) kötését, illetve a biztosítási szerződésben meglévő kiegé- szítő biztosítás(ok) megszüntetését. A biztosító ebben

az esetben is jogosult kockázatelbírálást végezni, illetve figyelembe venni a kiegészítő biztosítások feltételeiben a kiegészítő biztosításokra vonatkozó szabályokat.

A módosítás a biztosítási szerződéssel kapcsolatos igény

teljesítése esetén az elfogadást követő naptári hónaptól kezdődően hatályos.

4. A biztosító írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosítási díj növeléséről és a kiegészítő biztosítások biztosítási összegeinek növeléséről vagy csökkentéséről, illetve

a kiegészítő biztosítások felvételéről vagy megszűnéséről legkésőbb a módosítások hatályát követő 30 napon belül.

5. A díjnövelés vagy a kiegészítő biztosítások biztosítási összegeinek változása miatt egyes költségek módosulnak a Kondíciós listában leírtak szerint.

XVIII. Tranzakciók a szerződő számláján és eseti díjas számláján

1. Átváltás: A szerződőnek lehetősége van a biztosítóhoz írásban benyújtott kérelemben kérnie a meglévő eszköz- alap(ok)ban lévő befektetési egységeinek átváltását egy vagy több más eszközalapba. A kérelemben meg kell határozni, hogy mely (egy vagy több) eszközalapban lévő befektetési egységeket mely (egy vagy több) eszközalap- ba helyezze át a biztosító. Az átváltás során a befektetési egységek számát az árfolyamok közötti különbség arány- ában határozza meg a biztosító a kérelem beérkezését követő átváltási napon érvényes árfolyamok alapján. Egyes eszközalapok közötti átváltásnál előfordulhat, hogy a biztosító két különböző lépésben, a kérelem beérkezé- sét követő és az azt követő átváltási napon tudja csak

a tranzakciót végrehajtani és emiatt két különböző árfo- lyamot alkalmaz.

Az átváltás kérhető a szerződő eseti díjas számláján lévő befektetési egységek vonatkozásában is.

2. Átirányítás: A szerződőnek lehetősége van a biztosítóhoz írásban benyújtott kérelemben kérnie, hogy a biztosító

a rendszeres díjas biztosítási szerződés jövőben esedékes biztosítási díjait a díjjóváírás során a korábbiaktól eltérő eszközalap(ok)ba fektesse be, azaz a korábbiaktól eltérő arányban ossza fel az eszközalapok között. A felosztási arány módosítása nem érinti a már korábban meglévő befektetési egységek eszközalapok közötti eloszlását.

Az átirányítás a kérelem beérkezését követő díjfizetési esedékesség napjától beérkező díjakra lesz érvényes, amennyiben a kérelem legalább a következő díjfizetési esedékesség napja előtt 7 munkanappal a biztosítóba érkezik.

3. Az átváltást és a rendszeres díjas biztosítási szerződések esetén az átirányítást a szerződő a biztosítási szerződés teljes tartama alatt korlátlan számban kérheti a minden- kor hatályos Eszközalap leírásban található szabályokat betartva és a biztosítási termékhez választható eszköz- alapok közül válogatva.

4. A biztosító által lehetővé tett tranzakciók során alkalma- zott költségeket a jelen általános feltételek XIV. 4. b) pontja és a Kondíciós lista tartalmazza.

5. Az átváltáshoz és az átirányításhoz felhasználható for- manyomtatványt a biztosító honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi elérhetővé.

18 EIGB1013V11

XIX. A biztosítási szerződés visszavásárlása, részleges visszavásárlása

1. A szerződő a biztosítási szerződést felmondhatja és kér- heti a visszavásárlási érték kifizetését. A visszavásárlási értéket a biztosító egyéb aktuális költségeinek érvényesí- tését követően oly módon állapítja meg, hogy a biztosítá- si szerződés aktuális értékéből levonja a visszavásárlási adminisztrációs költséget. Amennyiben a biztosítási szer- ződésnek nincs visszavásárlási értéke, a biztosítási szer- ződés kifizetés nélkül szűnik meg.

2. A visszavásárlási érték nem azonos a befizetett biztosítási díjak összegével, attól jelentősen el is térhet (kevesebb is lehet) az érvényesített költségek és a befektetési egysé- gek árfolyamának esetleges csökkenése miatt. A befekte- tési egységek aktuális árfolyamát, így pontos visszavásár- lási értéket előre meghatározni nem lehet. A biztosítási szerződésre jellemző, a biztosítási év végén lehetséges visszavásárlási értékekről a termékismertető, illetve

a biztosítási kötvényhez csatolt számítási minta ad tájé- koztatást.

3. A biztosító a visszavásárlási igény biztosítóhoz történő beérkezését követő átváltási napon érvényes árfolyam alapján állapítja meg a visszavásárlási értéket.

4. A visszavásárlással megszűnt biztosítási szerződés nem léptethető újból hatályba.

5. A szerződő a biztosítási tartam során kifizetést kérhet a biztosítási szerződés terhére annak megszüntetése nélkül (részleges visszavásárlás). A biztosító a kért szol- gáltatást az eszközalapok között a felosztás arányában

szétosztja, majd a szükséges befektetési egységek darab- számát a részleges visszavásárlási igény beérkezését követő átváltási napon érvényes árfolyam alapján megál- lapítja és a szükséges darabszámmal a szerződő befekte- tési egységeinek darabszámát csökkenti. A részleges visz- szavásárlás összegének megállapítása során a biztosító az átváltási napon érvényes árfolyam esetleges utólagos megállapítása miatt a kért összegtől kis mértékben eltér- het. A szerződő kérheti, hogy a részleges visszavásárlás során kért összeget az általa megjelölt eszközalap(ok) terhére teljesítse a biztosító, figyelembe véve, hogy

a részleges visszavásárlási igény teljesítése során minden esetben először a szerződő eseti díjas számláján lévő befektetési egységei vásárolhatók vissza. A részleges visszavásárlás során a biztosító költséget számol fel, melyet szintén a befektetési egységek számának csök- kentésével érvényesít.

6. Részleges visszavásárlás csak olyan mértékben kérhető, hogy a biztosítási szerződés fennmaradó visszavásárlási értéke ne legyen alacsonyabb, mint a Kondíciós listában szereplő, erre az esetre vonatkozó minimális érték.

7. Részleges visszavásárlás esetén a befektetési egységek számának csökkenése miatt változik az eredeti elérési és haláleseti szolgáltatás összege.

8. A visszavásárlás és a részleges visszavásárlás költségét

a jelen általános feltételek XIV. 3. b) pontja és a Kondíciós lista tartalmazza.

3. Amennyiben a biztosító által kért dokumentumokat felkérés ellenére sem vagy csak hiányosan nyújtják be, a biztosító a rendelkezésére álló iratok alapján dönt

XX. A biztosító szolgáltatása, teljesítése

1. A szerződő, a biztosított (egyes kiegészítő biztosítások tekintetében), illetve a kedvezményezett(ek) köteles(ek) a biztosítási esemény bekövetkezését annak megtörtén- tétől számított 15 napon belül, írásban bejelenteni a biz- tosítónak. A biztosító a bejelentés elmaradása esetén mentesülhet a szolgáltatási kötelezettség alól a jelen általános feltételek XXI. 4. pontjában körülírt módon.

2. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási és visszavá- sárlási (részleges visszavásárlási) igényt az elbíráláshoz szükséges valamennyi irat beérkezésétől számított

15 munkanapon belül teljesíti (a szolgáltatás esedékes- sége), amennyiben a mindenkor hatályos Eszközalap leírás másképpen nem rendelkezik.

a szolgáltatási igényről, illetve elrendelheti a biztosított személy orvosi vizsgálatát is. Az orvosi vizsgálat költsége- it a biztosító, az orvosi vizsgálaton történő megjelenéssel kapcsolatos felmerült költségeket a biztosított viseli.

4. A biztosítási esemény bekövetkezésekor az alábbi doku- mentumokat kell a biztosító rendelkezésére bocsátani. Valamennyi biztosítási szolgáltatás igénybevétele esetén:

a) a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytala- nul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt;

b) a kedvezményezett személyazonosságát igazoló okmányokat;

c) az utolsó biztosítási kötvényt.

Elérési szolgáltatás igénybevétele esetén:

a) a biztosított életben létét igazoló okiratot. Haláleseti szolgáltatás igénybevétele esetén:

a) a biztosított halotti anyakönyvi kivonatát;

b) a halottvizsgálati bizonyítványt;

c) a halálhoz vezető betegség kezdetének és lefolyásá- nak tisztázásához szükséges orvosi dokumentumo- kat, leleteket;

d) a jogerős hagyatékátadó végzést vagy az örökösö- dési bizonyítványt;

e) amennyiben készült, a rendőrségi, szabálysértési, munkahelyi baleseti jegyzőkönyv másolatát, véralko- hol vizsgálati eredményt.

5. A biztosító a szolgáltatás során az alap- és kiegészítő biz- tosítások biztosítási összegeit a biztosítási díj devizane- mében, a befektetési egységek aktuális értékével kapcso- latos szolgáltatást, illetve a visszavásárlási értéket és

a részleges visszavásárlás során kért összeget a szolgál- tatás alapját képező eszközalap(ok) devizanemében tel- jesíti a kedvezményezett(ek), illetve a szerződő bank- számlájára. A kedvezményezett(ek), illetve a szerződő kérheti, hogy a díj devizanemétől eltérő eszközalapokat érintő szolgáltatáskor a biztosító a díj devizanemében teljesítsen. Ebben az esetben a biztosító átváltást végez a díj devizanemére a Kondíciós listában meghatározott árfolyamon.

A kiegészítő biztosítások feltételei a fentieken túl további dokumentumok benyújtását írhatják elő.

EIGB1013V11 19

6. A biztosító a szolgáltatási összeget, illetve a visszavásár- lási értéket és a részleges visszavásárlás során kért összeget átutalással teljesíti. Ha a kedvezményezett(ek), illetve a szerződő a szolgáltatást ettől eltérő módon kéri teljesíteni, az ezzel kapcsolatban felmerülő készpénz kifi- zetési költségek a szolgáltatásra jogosult személyt terhe- lik. A biztosító az általa teljesített költséggel a szolgálta- tási, illetve a visszavásárlási összeget csökkenti.

A biztosító a szolgáltatási összeg, illetve a visszavásárlási érték és a részleges visszavásárlás során kért összeg tel- jesítéséhez kérheti a jogosulttól annak fizetési számla számát vagy postacímét.

7. Ha a biztosító elérési szolgáltatási vagy visszavásárlási (részleges visszavásárlási) összeg teljesítési kötelezett- sége esedékességekor az érintett eszközalap fel van függesztve és emiatt a biztosító a befektetési egységek beváltását nem tudja végrehajtani, a biztosító a szerződő számlája és eseti díjas számlája aktuális értékét a felfüg- gesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító erről a szolgál- tatás esedékességekor írásban értesíti a szolgáltatás jogosultját.

A biztosító az elérési szolgáltatást vagy a visszavásárlást (részleges visszavásárlást) a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeire az eszközalap-felfüggesztés meg- szüntetését követő 15 napon belül, az az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolya- mon számított értékben hajtja végre. Az esetleges árfo- lyamváltozásból eredő kockázatot a szerződő viseli.

Amennyiben a jelen általános feltételek IX. 18. pontjában körülírt módon az eszközalap-felfüggesztés megszünte- tésekor sem állapítható meg a befektetési egységek árfo- lyama, mert az eszközalap eszközei részben vagy egész- ben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és a szerződővel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – elszámol.

8. Ha a biztosító haláleseti szolgáltatási teljesítési kötele- zettsége esedékességekor az érintett eszközalap fel van függesztve, a biztosító a szerződő számlája és eseti díjas számlája aktuális értékét, így a biztosítási szolgáltatása teljesítését a felfüggesztett eszközalap vonatkozásában a befektetési egységek eszközalap-felfüggesztést meg- előző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettsé- gét az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is

a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a fel- függesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb 30 000 000 forint összegha- tárig. A biztosító erről a szolgáltatás esedékességekor írásban értesíti a szolgáltatás jogosultját. A biztosító

a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből telje- sítendő szolgáltatásrészt az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül, az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolya- mon újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja

a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti.

Amennyiben a jelen általános feltételek IX. 18. pontjában körülírt módon az eszközalap-felfüggesztés megszünte- tésekor sem állapítható meg a befektetési egységek árfo- lyama, mert az eszközalap eszközei részben vagy egész- ben illikvid eszközök, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését az eszközalap megszüntetését követő elszámolás során – a megszünte- téskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – állapítja meg.

XXI. A biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól

1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a bizto- sító a biztosítási szerződés visszavásárlási értékét fizeti ki az örökös(ök)nek, a kedvezményezett abból nem része- sülhet.

2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól és a biztosítási szerződés visszavásárlási értékét fizeti ki a haláleseti kedvezményezett(ek) részére, amennyiben a biztosítási esemény:

a) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncse- lekménye folytán, azzal okozati összefüggésben következett be;

b) a biztosítottnak a biztosítási szerződés hatályba lépését követő két éven belül elkövetett öngyilkossá- ga miatt következett be, függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte el.

3. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, illetve a biztosítási szerződés annak aktuális értéke kifize- tésével szűnik meg, ha a szerződő vagy a biztosított

a jelen általános feltételek VIII. 4. és 5. pontjában körülírt közlési és változásbejelentési kötelezettségét megsérti, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy

b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítási szerződés tartama alatt, a biztosítási

eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen általános felté- telek VIII. 7. pontjában szabályozott szerződésmó- dosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezé- sében.

A közlési és a változásbejelentési kötelezettség megsér- tése ellenére beáll a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- ge, ha a szerződés megkötésétől, illetve változásbejelen- tési határidő leteltét követő naptól a biztosítási esemény bekövetkeztéig már öt év eltelt.

Ha a biztosítási szerződés egyidejűleg – akár a kiegészítő biztosítások tekintetében – több biztosítottra vonatkozik, és a közlési és változásbejelentési kötelezettség megsér- tése közülük csak egyesekkel összefüggésben merül fel,

20 EIGB1013V11

XXII. Személyes adatok kezelése

1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfe- leinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil- vántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosí- tási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

2. Az 1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötele- zettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdono- sait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosítás- közvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideért- ve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni hely- zetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

5. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő – az egész- ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatáro- zott egészségügyi –adatokat a biztosító a biztosítási tör- vényben meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha

EIGB1013V11

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titok- kört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy

a biztosító a közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértésére a többi biztosított esetén nem hivatkozhat.

4. A biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól, illetve a biztosítási szerződés annak aktuális értéke kifize- tésével szűnhet meg, amennyiben a jelen általános felté- telek XX. 1. pontjában körülírt, a biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelentési kötelezettséget a szerződő, illetve a biztosított elmulasztják, vagy késedel- mesen történik a bejelentés, vagy a szükséges felvilágosí- tást nem adják meg, vagy a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

5. A felsorolt körülmények valóságnak megfelelő voltát annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.

6. A kiegészítő biztosítások feltételei a fentieken túl további mentesülési eseteket határozhatnak meg.

b) a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerint a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó ható- sággal és az ügyészséggel;

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal,

a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszá- molási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelő- vel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval,

a természetes személyek adósságrendezési eljárásá- ban eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal;

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e) a 8. pontban körülírt esetekben az adóhatósággal;

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat- tal;

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészség- ügyi államigazgatási szervvel;

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásá- val, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvál- laló biztosítókkal;

l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;

m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátá- sához szükséges adatok tekintetében a könyvvizs- gálóval;

n) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

o) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal

szemben.

8. A 7. e) pont alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót tör- vényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötele- zettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adóköte- lezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

21

9. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha

a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biz- tosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját,

az adatkérés célját.

10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás

a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi meg- felelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehaj- tásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint

az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény alapján az adó- és egyéb közter- hekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmű- ködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

11. A biztosító a 6., 7., 13. és 19. pontban meghatározott ese- tekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

12. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 7. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

13. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásá- val a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni,

ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés- sel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszer- vezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábító- szer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror- cselekmény feljelentésének elmulasztásával, terroriz- mus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiz- tosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a cso- portvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.

17. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg- előzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából írásban kér biztosítási titok- nak minősülő adatot.

18. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagál- lamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkal- mazni.

19. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg;

b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása;

c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeleté- ről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

Ezen adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító

a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

20. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az 5. pont szerinti adatok vagy az információs önrendel- kezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

21. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja

a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- nak és az ügyészségnek, a feladatkörében eljáró nemzet- biztonsági szolgálatnak, a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervnek és a 13. pontban meghatározott szervnek tör- tént adattovábbításról.

22. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jog- viszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

23. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítá- si szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

24. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött

22 EIGB1013V11

szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvé- nyi jogalap.

25. A biztosítási tevékenységről szóló törvény alkalmazásá- ban az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kap- csolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

26. A biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgál- tatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visz- szaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (megkeresett biztosító)

a biztosító által – az 1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételé- vel – kezelt alábbi adatok vonatkozásában.

A biztosító a szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait, és az őt érintő korábbi - az élet, baleset vagy betegség ágazathoz tartozó szerződés- sel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonat- kozó adatokat;

c) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat fel- méréséhez szükséges adatokat és

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

27. A 26. pont alapján megkeresett biztosító a jogszabályok- nak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkere- sésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított

15 napon belül köteles átadni a biztosítónak.

A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy azonosításához szükséges adatokat, a kért ada- tok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosí- tási xxxxx megsértésének.

A biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő 90 napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a biztosító tudomására jutott adat a biztosító jogos érdekeinek az érvényesítésé- hez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszab- bodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljá- rás jogerős befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a biztosító tudomására jutott adat a biz-

tosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megin-

EIGB1013V11

dítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

28. A biztosító a 26. pontban meghatározott megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés telje- sítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Info tör- vényben szabályozott módon tájékoztatja.

A biztosító a megkeresés eredményeként kapott adato- kat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a 26. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze. A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

29. A személyes adatok kezelésével kapcsolatos további tájé- koztatást a biztosító a honlapján (xxx.xxxx.xx) tesz közzé.

XXIII. FATCA adatkezelés

1. Az amerikai egyesült államokbeli FATCA szabályozás (Foreign Account Tax Compliance Act, a Külföldi Számlák Adómegfeleléséről Szóló Törvény) értelmében a külföldi (USA-n kívüli) pénzügyi intézményeknek, köztük a biztosí- tóknak új, szélesebb körű átvilágítási és nyilvántartási rendszert kell bevezetniük azért, hogy azonosítani tudják a náluk vezetett ún. amerikai számlákat, és hogy azokról az amerikai adóhatóság (Internal Revenue Services, röviden: IRS) részére a szükséges információkat jelenteni tudják.

2. A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Álla- mok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló

2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) rendelkezéseinek való megfelelés érdekében, valamint

a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) 148. § alapján a biztosító az alábbi intézkedé- sekre köteles:

a) a biztosítónak el kell végeznie az ügyfelek illetőség- vizsgálatát. Az illetőségvizsgálat célja annak megha- tározása, hogy a számlatulajdonos az Amerikai Egyesült Államokban adózási szempontból belföldi illetőségűnek minősül-e. Az illetőségvizsgálat alapja az ügyfelek által kötelezően teendő nyilatkozat;

b) a biztosítót adatszolgáltatási kötelezettség terheli a magyar adóhatóság felé az adó- és egyéb közter-

hekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvényben foglalt esetekben és határidőkben

a FATCA törvény szerinti amerikai egyesült államok- beli személyek által fenntartott biztosítási szerződé- sek tekintetében.

3. A 2. a) pont szerinti FATCA illetőségvizsgálat során

a szerződőnek a biztosítási ajánlat megtételekor, illetve

a biztosítási szerződés szerződő személyét érintő módosí- tásakor, a kedvezményezettnek pedig a szolgáltatás

23

teljesítésekor nyilatkozatot kell tennie. Természetes személy esetén nyilatkozni kell arról, hogy amerikai adóil- letőségű-e, nem természetes személy esetében pedig arról, hogy a társaság amerikai alapítású-e, nemleges válasz esetén arról, hogy a FATCA törvény szempontjából pénzügyi intézmény-e.

Igenlő válasz esetén e személyek kötelesek megadni

az amerikai adóhatóság által számukra kiadott numeri- kus azonosítójukat.

4. A biztosító az elvégzett illetőségvizsgálat alapján a 2. b) pont szerinti adatszolgáltatást teljesíti a következő felté- telek bármelyikének teljesülése esetén:

a) a szerződő/kedvezményezett természetes személy amerikai adóilletőségű és a biztosítási szerződés év végi készpénz egyenértéke (díjtartaléka vagy aktuális értéke, kifizetés esetén a kifizetés összege) 2014. júli- us 1-jén vagy azt követően létrejött biztosítási szer- ződések esetében meghaladja az 50 000 USD-t vagy

b) a szerződő/kedvezményezett nem természetes sze- mély amerikai alapítású vagy a FATCA törvény szem- pontjából pénzügyi intézménynek minősül és a bizto- sítási szerződés év végi készpénz egyenértéke (díjtartaléka vagy aktuális értéke, kifizetés esetén

a kifizetés összege) 2014. július 1-jén vagy azt köve- tően létrejött biztosítási szerződések esetében meg- haladja az 50 000 USD-t vagy

c) a szerződő/kedvezményezett az adóilletőségéről nem tett nyilatkozatot, így a FATCA törvény alapján nem együttműködő ügyfélnek minősül.

5. A biztosító 2. b) pont szerinti adatszolgáltatási kötelezett- sége kiterjed többek között a következő adatokra:

a) a szerződő/kedvezményezett neve, címe, az amerikai adóhatóság által kiadott adóazonosítója;

b) a biztosítási szerződés adatai;

c) a készpénz egyenérték teljes összege, pénzneme.

6. A biztosító a 2. b) pont szerinti adatszolgáltatás tényéről az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt, illetve a kedvez- ményezettet.

zott országok listáját a biztosító hirdetményben, a hon- lapján (xxx.xxxx.xx) teszi közzé.

2. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) értel- mében automatikus információcserén az alábbiakat ért- jük: a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk auto- matikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodásban részes államban illetőség- gel rendelkező személyekre vonatkozó, előre meghatáro- zott információk előzetes megkeresés nélküli, előre meg- határozott időszakonként történő rendszeres közlése

e személy illetősége szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatóságával.

3. Az egyezményhez csatlakozott pénzügyi intézmények- nek, köztük a biztosítóknak új, szélesebb körű átvilágítási és nyilvántartási rendszert kell bevezetniük azért, hogy azonosítani tudják a náluk vezetett ún. külföldi pénzügyi számlákat (köztük a biztosítási szerződéseket), és hogy azokról a saját adóhatóságukon keresztül az érintett ország adóhatósága részére a szükséges információkat jelenteni tudják.

4. A CRS egyezmény, illetve az Aktv. alapján a biztosító

az alábbi intézkedésekre köteles:

a) a biztosítónak el kell végeznie az ügyfelek illetőség- vizsgálatát. Az illetőségvizsgálat célja annak megha- tározása, hogy a számlatulajdonos a CRS egyez- ményrendszer aláíró államaiban adóilletőséggel rendelkezik-e. Az illetőségvizsgálat alapja az ügyfe- lek által kötelezően teendő nyilatkozat;

b) a biztosítót adatszolgáltatási kötelezettség terheli

a magyar adóhatóság felé a CRS egyezményrendszer aláíró államaiban adóilletőséggel rendelkező vala- mennyi általa vezetett Jelentendő Pénzügyi Számlá- val (biztosítási szerződéssel) kapcsolatban.

5. A 4. a) pont szerinti CRS illetőségvizsgálat során a 2016. január 1-je után kötött vagy életbe lépő biztosítási szerző- dések esetében a szerződőnek a biztosítási ajánlat megté- telekor, illetve a biztosítási szerződés szerződő személyét érintő módosításakor, a kedvezményezettnek pedig a szol- gáltatás teljesítésekor nyilatkozatot kell tennie arról, hogy az egyezményrendszert aláíró tagállamban van-e adóille- tősége. A nyilatkozattétel folyamán e személyek kötelesek megadni külföldi adóilletőségüket, illetve az ahhoz tartozó adószámukat vagy adóazonosítási jelüket.

Az adóilletőséget az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) az illetőség államának kell tekinteni azt az országot ahol az okiratilag igazolt állandó lakcím vagy szoká- sos tartózkodási hely vagy székhely található. Amennyiben ilyen mindkét (vagy esetleg több) államban is található, akkor azt az országot kell

az adóügyi illetőség országának tekinteni, amelyhez az egyén vagy jogi személy személyes és gazdasági kötődései erősebbek (ún. létérdek központja);

b) amennyiben sem a lakcím, sem a székhely, sem pedig a szokásos tartózkodási hely alapján nem lehet az adóügyi illetőséget megállapítani, akkor az állampolgárságot kell figyelembe venni.

XXIV. CRS adatkezelés

1. A CRS (Common Reporting Standard, Automatikus Infor- mációcsere) olyan OECD (Organisation for Economic

Co-operation and Development, Gazdasági Együttműkö- dési és Fejlesztési Szervezet) által kezdeményezett modellegyezmény, amely célja az információk átadásá- val az adóelkerülések megakadályozása. Az egyezmény alapján az aláíró országok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a FATCA szabályozás (Foreign Account Tax Compli- ance Act, a Külföldi Számlák Adómegfeleléséről Szóló Törvény) jelentéstételi kötelezettségéhez hasonló tarta- lommal egymás adózóinak pénzügyi számlaadataira vonatkozóan adatot cserélnek egymással. Ezzel párhuza- mosan az aláíró országok ugyanezzel az adattartalom- mal jelentéstételi kötelezettséget írnak elő a pénzügyi intézmények számára. A modellegyezményhez csatlako-

24 EIGB1013V11

6. A biztosító 4. b) pont szerinti adatszolgáltatási kötelezett- sége kiterjed a következő adatokra:

a) alapadatok:

• természetes személy esetében a szerződő neve, lakcíme, az adóilletősége szerinti tagállama, adóa- zonosító száma, születési helye és ideje;

• nem természetes személy esetében a jogalany neve, címe, az adóilletősége szerinti tagállama, adóazonosító száma (amennyiben ilyennel rendel- kezik), és a felette Ellenőrzést gyakorló Xxxxxxxxxx Xxxxxxx (természetes személy, aki ellenőrzést gya- korol a jogalany felett) neve, lakcíme, az illetősége szerinti tagállam neve, adóazonosító száma, szüle- tési helye és ideje;

b) a biztosítási szerződés azonosítószáma;

c) a biztosító neve és azonosító száma;

d) a biztosítási szerződés az adóév utolsó napján fenn- álló egyenlege, továbbá a visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések vagy járadékbizto- sítási szerződések értéke (ideértve a készpénzegyen- értéket vagy visszavásárlási értéket). Ha a biztosítási szerződést az adóév folyamán megszüntették, akkor a megszüntetés időpontja és az ebben az időpont- ban fennálló egyenleg vagy érték;

e) az egyes kifizetések pénzneme.

7. A biztosító a 4. b) pont szerinti adatszolgáltatás tényéről az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt, illetve a kedvezmé- nyezettet.

XXV. Vegyes és záró rendelkezések (jognyilat- kozatok, a biztosítási kötvény elvesztése, elévülés, vonatkozó jogszabályok, adózással kapcsolatos szabályok)

1. A szerződő felek nyilatkozatának érvényességéhez írás- beli alak szükséges. Az írásbeli alakot mellőző közlések csak akkor hatnak ki a szerződésre, ha ebben a felek megállapodnak.

A szerződő egy hónapnál hosszabb külföldi tartózkodása esetén magyarországi kézbesítési megbízottat köteles írásban bejelenteni, ennek hiányában a biztosító az általa ismert utolsó címre joghatályosan küldhet nyilatkozatot.

2. A biztosítóhoz eljuttatott jognyilatkozat csak akkor alkal- mas a szerződésből eredő jogok gyakorlására és kötele- zettségek teljesítésére, ha teljes körűen tartalmazza azokat az adatokat, amelyek a jognyilatkozat, illetve

az általa elérni kívánt joghatás érvényességéhez szüksé- gesek és a biztosító székhelyére megérkezik. A biztosító- hoz faxon eljuttatott nyilatkozattal egyidejűleg a nyilat- kozatot postai levélben is meg kell küldeni.

A székhelyre beérkezettnek minősül az a jognyilatkozat is, amelyet a biztosító ügyfélszolgálati telefonján keresz- tül tesznek.

3. A biztosítási kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szerződő kérésére az eredeti kötvén-

nyel megegyező új biztosítási kötvényt állít ki, „másolat” megjelöléssel.

4. A biztosítási szerződésből eredő követelések az esedékes-

ségtől számított két év után évülnek el.

5. A biztosítási szerződésre a magyar jog szabályait, így különösen a 2013. évi V. törvényt, azaz a Polgári Törvénykönyvet (a továbbiakban: PTK.), a biztosítási tevé- kenységről, a személyi jövedelemadóról, az adózás rend- jéről és a társasági adóról szóló mindenkor hatályos jog- szabályokat kell alkalmazni.

6. Ha a szerződő az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősül, akkor a hatályos személyi jövedele- madóról szóló törvényen és az adózás rendjéről szóló tör- vényen kívül a szerződésre mindazon anyagi jogszabályok (pl.: társadalombiztosítási járulékról, egészségügyi hozzá- járulásról, foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélkü- liek ellátásáról szóló törvény, stb.) érvényesek, amelyek érintik a biztosítási jogviszonyból származó jövedelem közteherviselési kötelezettségét.

Az adózással kapcsolatos szabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak. Az adózással kapcsolatos további tájékoztatást a biztosító a honlapján (xxx.xxxx.xx) tesz közzé.

7. Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójó- váírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak,

a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő 60 napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosí- tására annak érdekében, hogy a biztosítási szerződés tar- talma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevéte- lére jogosító feltételeknek megfeleljen.

Ha a szerződő a módosító javaslatot az arról szóló írásbeli tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem utasítja el, a biztosítási szerződés a módosító javas- latban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

A biztosító módosító javaslatának szerződő általi elutasí- tása nem adhat alapot a biztosítási szerződés biztosító általi felmondására.

8. Amennyiben a biztosítási termékre jellemző különös fel- tételek eltérnek a jelen általános feltételektől, a különös feltételek alkalmazandók.

XXVI. Az általános feltételek Polgári Törvény- könyvtől lényegesen eltérő rendelkezései

1. A PTK. 6:449. § (1) bekezdésétől eltérően a póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés a póthatáridő letel- te naptári hónapjának első napján szűnik meg kifizetés nélkül (általános feltételek XV. 3.).

9. Amennyiben a kiegészítő biztosítások feltételei másképp nem rendelkeznek, a kiegészítő biztosításoknak nincs maradékjoguk, azaz nem díjmentesíthetők és nem vásá- rolhatók vissza.

EIGB1013V11 25

2. A PTK. 6:449. § (2) bekezdésétől eltérően a díjfizetés elmulasztása következtében megszűnt biztosítási szerző- dés reaktiválására nincs lehetőség (általános feltételek

XV. 11.).

3. A PTK. 6:39. §-tól eltérően ha a biztosító a szolgáltatási összeget, a visszavásárlási értéket és a részleges vissza- vásárlás során kért összeget az ügyfél kérése alapján nem átutalással teljesíti, az ezzel kapcsolatban felmerülő készpénz kifizetési költségek a szolgáltatásra jogosult személyt terhelik (általános feltételek XIV. 4. d)).

4. A PTK. 6:22. § (1) bekezdésétől eltérően a biztosítási szer- ződésből eredő követelések az esedékességtől számított két év után évülnek el (általános feltételek XXV. 4.).

5. A PTK. 6:45. § (2) bekezdésétől eltérően a biztosító

a forint és deviza közötti átváltáskor a Magyar Nemzeti Bank árfolyamától eltérő átváltási árfolyamot alkalmaz (Kondíciós lista).

26 EIGB1013V11

Novum Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx

I. Általános rendelkezések

1. Jelen Novum Befektetési egységekhez kötött Életbiztosí- tás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx (a továbbiakban: különös feltételek) szerint megkötött biztosítási szerződésre a különös felté- telekben nem szabályozott kérdésekben az ERGO Befek- tetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei (a továbbiakban: általános feltételek) az irány- adók.

2. Jelen különös feltételek a biztosítási feltételek szerves és elválaszthatatlan részét képezik.

3. Jelen különös feltételek szerves és elválaszthatatlan mel- lékletét képezi a Kondíciós lista és a hatályos A választ- ható eszközalapok listája, összetétele és befektetési elvei nevű dokumentum (Eszközalap leírás).

II. A biztosítási szerződés alanyai

1. A biztosított legmagasabb lejárati életkora 65 év lehet.

2. A biztosított legalacsonyabb belépési életkora 18 év, legmagasabb belépési életkora 60 év lehet.

III. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama, területi hatálya

1. A biztosítási szerződés legrövidebb tartama 5 év lehet.

IV. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1. Az általános feltételek VII. 1. a)-j) pontjaiban leírtakon túlmenően a Novum Befektetési egységekhez kötött élet- biztosítás megszűnik a jelen különös feltétel V. 9. pontja szerinti esetben is (a szolgáltatási összeg teljes előzetes kifizetése).

V. A biztosítási esemény, az alapbiztosítási szolgáltatás

1. Az általános és jelen különös feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül:

a) a biztosított életben léte a biztosítási szerződésben meghatározott lejárati időpontban (elérés) vagy

b) a biztosított halála a biztosítási szerződés lejárati időpontját megelőzően.

2. A biztosító az általános és a különös feltételek szerint létrejött és hatályos biztosítási szerződésben vállalja, hogy a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén elérési vagy haláleseti szol- gáltatást nyújt.

3. Elérési szolgáltatás: A biztosított életben léte esetén

a biztosítás lejáratakor a biztosító az elérési szolgáltatás- ra megjelölt kedvezményezett(ek) részére teljesíti a szer- ződő számláján és eseti díjas számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét. A biztosító a befek- tetési egységek aktuális értékét a lejárat napján érvényes árfolyamon határozza meg.

4. Haláleseti szolgáltatás: A Novum Befektetési egységek- hez kötött életbiztosításban az alapbiztosítás kockázati életbiztosítás különbözet befizetésével. Az alapbiztosítás a biztosítás tartama alatt nem változtatható meg.

A biztosított kockázatviselés tartama alatti halála esetén a biztosító befizeti a szerződő számlájára az aktuális biz- tosítási összeg és a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékének különbözetét.

A biztosító a szolgáltatást egyösszegben, a szolgáltatási igény biztosítóhoz történő beérkezését követő átváltási napon érvényes árfolyamon váltja át befektetési egysé- gekké a rendszeres díjakra vonatkozó eszközalap-felosz- tási arány szerint, mely átváltás során nem érvényesít költségeket.

Az aktuális biztosítási összeg a biztosítási szerződés aktu- ális értékének 105%-a, de legalább a minimális biztosítá- si összeg. A minimális biztosítási összeg a biztosítási szer- ződés kezdetekor a biztosítási szerződés létrejöttekor érvényes éves biztosítási díj és a biztosítás tartamának szorzata.

A minimális biztosítási összeg nő:

a) értékkövetés vagy díjnövelés során a biztosítási díj növekménye és a biztosítási szerződés tartamából hátralévő évek számának a szorzatával.

A minimális biztosítási összeg csökken:

a) a biztosítási szerződés részleges visszavásárlásakor az ennek során igényelt összeggel. Ebben az esetben a minimális biztosítási összeg nem csökkenhet

a Kondíciós listában meghatározott, részleges visz- szavásárlás utáni minimális visszavásárlási érték szintje alá, illetve ha a részleges visszavásárlás előtt ezen szint alatt volt, akkor változatlan marad;

b) a jelen különös feltételek VIII. 1. pontjában körülírt díjcsökkentés során a biztosítási díj csökkenésének mértéke és a biztosítási szerződés tartamából hátra- lévő évek számának a szorzatával.

A biztosító a továbbiakban csak a vagyonarányos költsé- get és a fix adminisztrációs költséget érvényesíti. A bizto- sító a tartam lejáratakor a lejárati haláleseti kedvezmé- nyezett(ek) részére teljesíti a szerződő számláján és eseti díjas számláján nyilvántartott befektetési egységek aktu- ális értékét.

Lejáratkor a biztosító a befektetési egységek aktuális értékét a lejárat napján érvényes árfolyamon határozza meg. A biztosítási szerződés a különbözet biztosító általi befizetésével érvényben marad, a díjfizetési kötelezettség és lehetőség (értékkövetés is) megszűnik.

EIGB1026V04 27

5. Haláleseti szolgáltatás esetén a biztosítási szerződésben lévő kiegészítő biztosítások megszűnnek.

6. Díjmentesített biztosítási szerződés haláleseti szolgálta- tása a jelen különös feltételek V. 4. pontjában leírtak szerint alakul.

7. A biztosítottnak a kockázatvállalás kezdete előtt történő elhalálozása esetén a biztosító a szerződő vagy örökösei részére kifizeti az esetlegesen beérkező biztosítási díjat.

8. A biztosító a haláleseti szolgáltatás során a szerződő számláján és eseti díjas számláján meglévő valamennyi korábbi és a különbözet befizetésével létrejövő befekteté- si egységet költségmentesen átváltja a legalacsonyabb kockázati szintű, azonos devizanemű eszközalapba.

Az átváltás a lejárati haláleseti kedvezményezett(ek) érdekében csökkenti a befektetési egységek árfolyamvál- tozásának kockázatát.

A haláleseti szolgáltatást követően a lejárati haláleseti kedvezményezett(ek)nek joga van a szerződő számláján és eseti díjas számláján nyilvántartott befektetési egysé- gek eszközalapok közötti átváltását kérni.

9. A szerződő a biztosított beleegyezésével felhatalmazhat- ja a lejárati haláleseti kedvezményezettet, hogy a biztosí- tási szerződés haláleseti szolgáltatását követően és

a biztosítási szerződés lejáratát megelőzően a biztosítási szerződés szolgáltatási összegének részbeni vagy teljes kifizetését kérhesse. A biztosítási szerződés teljes szolgál- tatási összegének kifizetésével a biztosítási szerződés megszűnik.

A biztosítási szerződés lejáratot megelőző szolgáltatási összege a szerződő számláján és eseti díjas számláján lévő befektetési egységeknek a kifizetésre vonatkozó kérelem beérkezését követő átváltási napon érvényes árfolyamon számított aktuális értéke. Az aktuális érték részbeni vagy teljes kifizetése költségmentes.

VI. A biztosítási díj

1. A Novum Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás rendszeres díjas.

2. A biztosítási szerződésre a rendszeres és az eseti díj forintban fizethető meg. A forinttól eltérő devizanemű eszközalapok választása esetén az átváltást a biztosító végzi el a Kondíciós listában meghatározott árfolyamon.

4. Az általános feltételek XIII. 9. pontjában leírtakon túlme- nően az alapbiztosítás kockázati díja függ a biztosítási szerződés aktuális értékétől is. A biztosító az alapbiztosí- tás kockázati díját havonta határozza meg az aktuális érték függvényében. Biztosítási éven belül, amíg az aktu- ális érték 105%-a kisebb, mint a minimális biztosítási

3. Az általános feltételek XIII. 2. pontjában leírtaktól eltérő- en a biztosítási szerződés első díja havi díjfizetési gyakori- ság esetén két havi díjjal egyezik meg.

összeg, a biztosítási szerződés aktuális értékének növe- kedésével a biztosító egyre kisebb arányban vállal kockázatot a minimális biztosítási összegen belül, így

az alapbiztosítás kockázati díja kisebb. Amikor a biztosítá- si szerződés aktuális értékének 105%-a magasabb, mint a minimális biztosítási összeg, a biztosító a növekedéssel arányosan egyre nagyobb kockázatot vállal, így az alap- biztosítás kockázati díja nagyobb.

5. A biztosítási szerződés éves díjának minimuma, ha a biz- tosított belépési kora kisebb, mint 40 év és ha a tartam

a) 5 év, akkor 300 000 Ft;

b) 6-9 év, akkor 240 000 Ft;

c) 10-14 év, akkor 180 000 Ft;

d) 15 év vagy ennél hosszabb, akkor 144 000 Ft. Ha a biztosított belépési életkora 40 év vagy e feletti, akkor a biztosítási szerződés éves díjának minimuma a tartamtól függetlenül 180 000 Ft.

6. A biztosítási szerződés eseti díjának minimuma 125 000 Ft alkalmanként.

VII. A biztosítási szerződést terhelő díjak, költségek

1. A biztosító társasági kedvezményt adhat a biztosító tulaj- donosi cégcsoportjának tagjaival és a biztosítás közvetí- tésével foglalkozó szerződött partnereivel az ajánlattétel időpontjában munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy szerződőknek. A kedvezményre jogosító munkavégzésre irányuló jogviszony igazolása

a szerződő fél kötelezettsége, mely igazolás az ajánlat szerves és elválaszthatatlan részét képezi.

Alkalmazása során a biztosítási díj változatlan marad, viszont a biztosító a Kondíciós listában leírt, rendszeres díjra vonatkozó szerződéskötési költségre 100% mértékű kedvezményt ad.

VIII. A biztosítási díj és a kiegészítő biztosítások módosítása

1. Az általános feltételek XVII. pontjában leírtakon túlme- nően a szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával öt eltelt biztosítási évet követően jogosult a rendszeres díjas biztosítási szerződés díjának csökkentésére a jelen külö- nös feltételek VI. 5. pontjában meghatározott minimális összegig. A módosítás a szerződő kérelmének a biztosító általi elfogadását követő díjfizetési esedékességtől kez- dődően hatályos.

2. A biztosító írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosítási díj csökkentéséről legkésőbb a módosítások hatályba lépését követő 30 napon belül.

28 EIGB1026V04

Regnum Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx

I. Általános rendelkezések

1. Jelen Regnum Befektetési egységekhez kötött Életbiztosí- tás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx (a továbbiakban: különös feltételek) szerint megkötött biztosítási szerződésre a különös felté- telekben nem szabályozott kérdésekben az ERGO Befek- tetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Felté- telei (a továbbiakban: általános feltételek) az irányadók.

2. Jelen különös feltételek a biztosítási feltételek szerves és elválaszthatatlan részét képezik.

3. Jelen különös feltételek szerves és elválaszthatatlan mel- lékletét képezi a Kondíciós lista és a hatályos A választ- ható eszközalapok listája, összetétele és befektetési elvei nevű dokumentum (Eszközalap leírás).

4. A forintban meghatározott díjú Regnum Befektetési egy- ségekhez kötött életbiztosításhoz alkalmazható a D150 Nyugdíjbiztosítási záradék.

II. A biztosítási szerződés alanyai

1. A biztosított legmagasabb lejárati életkora 65 év lehet.

A D150 Nyugdíjbiztosítási záradék alkalmazása esetén

a biztosított lejárati életkora a biztosítási szerződés létre- jöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöltése.

2. A biztosított legalacsonyabb belépési életkora 18 év, legmagasabb belépési életkora 60 év lehet. A biztosított legmagasabb belépési életkora D150 Nyugdíjbiztosítási záradék alkalmazása esetén 54 év lehet.

III. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama, területi hatálya

1. A biztosítási szerződés legrövidebb tartama 5 év, D150 Nyugdíjbiztosítási záradék alkalmazása esetén 11 év lehet azzal, hogy ez utóbbi esetben a biztosítási szerző- dés a biztosított 65 éves életkorának betöltésekor jár le.

IV. A biztosítási esemény, az alapbiztosítási szolgáltatás

1. Az általános és jelen különös feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül:

a) a biztosított életben léte a biztosítási szerződésben meghatározott lejárati időpontban (elérés) vagy

b) a biztosított halála a biztosítási szerződés lejárati időpontját megelőzően.

2. A biztosító az általános és a különös feltételek szerint lét- rejött és hatályos biztosítási szerződésben vállalja, hogy a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén elérési vagy haláleseti szolgálta- tást nyújt.

3. Elérési szolgáltatás: A biztosított életben léte esetén

a biztosítás lejáratakor a biztosító az elérési szolgáltatás- ra megjelölt kedvezményezett(ek) részére teljesíti a szer- ződő számláján és eseti díjas számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét. A biztosító a befek- tetési egységek aktuális értékét a lejárat napján érvényes árfolyamon határozza meg.

4. Haláleseti szolgáltatás: A Regnum Befektetési egységek- hez kötött életbiztosításban az alapbiztosítás kockázati életbiztosítás. Az alapbiztosítás a biztosítás tartama alatt nem változtatható meg.

A biztosított kockázatviselés tartama alatti halála esetén a biztosító a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvez- ményezett(ek) részére teljesíti az aktuális biztosítási összeget, valamint a szerződő eseti díjas számláján nyil- vántartott befektetési egységek aktuális értékét. Az aktu- ális biztosítási összeg a biztosítási szerződés aktuális érté- kének 105%-a, de legalább a minimális biztosítási összeg. A biztosító a befektetési egységek aktuális értékét a szol- gáltatási igény biztosítóhoz történő beérkezését követő átváltási napon érvényes árfolyamon határozza meg.

A minimális biztosítási összeg a biztosítási szerződés kez- detekor: a biztosítási szerződés létrejöttekor érvényes éves biztosítási díj és a biztosítás tartamának, valamint

a szerződő által a biztosítási ajánlat megtételekor válasz- tott szorzószámnak a szorzata. A szorzószám választható értékei a következők:

a) ha a biztosított belépési kora kisebb, mint 40 év, és a tartam kisebb vagy egyenlő, mint 25 év, akkor a szor- zó választható értéke 1,0; ha a tartam nagyobb, mint 25 év, akkor a szorzó választható értéke 0,5 vagy

1,0 is lehet;

b) ha a biztosított belépési kora 40 év vagy e feletti, akkor a szorzó választható értéke 0,1 vagy 0,5 vagy 1,0 is lehet.

Amennyiben a Regnum biztosításhoz kapcsolódóan érvé- nyesül a D150 Nyugdíjbiztosítási záradék, a biztosító a biz- tosítási összeg meghatározása során nem a biztosítás tar- tamát, hanem a D150 Nyugdíjbiztosítási záradék IX. 2. pontjában meghatározott díjfizetési tartamot veszi alapul. A minimális biztosítási összeg nő:

a) értékkövetés vagy díjnövelés során a biztosítási díj növekménye és a biztosítási szerződés tartamából hátralévő évek, valamint a szerződő által a biztosítási ajánlaton választott szorzószámnak a szorzatával.

A minimális biztosítási összeg csökken:

a) amennyiben ezt a szerződő a biztosított írásbeli hoz- zájárulásával kéri. A minimális biztosítási összeg csökkentése esetén a módosított biztosítási összeg nem lehet kisebb a biztosítási szerződés létrejöttekor érvényes éves biztosítási díj, a biztosítás tartama és a biztosítási szerződéshez választható legkisebb szorzószám szorzatával. A módosítás a szerződő kérelmének biztosító általi elfogadását követő nap- tári hónaptól kezdődően hatályos;

EIGB1027V04 29

b) a biztosítási szerződés részleges visszavásárlásakor az ennek során igényelt összeggel. Ebben az esetben a minimális biztosítási összeg nem csökkenhet

a Kondíciós listában meghatározott, részleges visz- szavásárlás utáni minimális visszavásárlási érték szintje alá, illetve ha a részleges visszavásárlás előtt ezen szint alatt volt, akkor változatlan marad;

c) a jelen különös feltételek VII. 1. pontjában körülírt díjcsökkentés során a biztosítási díj csökkenésének mértéke és a biztosítási szerződés tartamából hátra- lévő évek, valamint a szerződő által a biztosítási ajánlaton választott szorzószámnak a szorzatával.

5. Haláleseti szolgáltatáskor a biztosítási szerződésben lévő kiegészítő biztosítások megszűnnek.

6. Díjmentesített biztosítási szerződés haláleseti szolgálta- tása a jelen különös feltételek IV. 4. pontjában leírtak szerint alakul.

7. A biztosítottnak a kockázatvállalás kezdete előtt történő elhalálozása esetén a biztosító a szerződő vagy örökösei részére kifizeti az esetlegesen beérkező biztosítási díjat.

V. A biztosítási díj

1. A Regnum Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás rendszeres díjas.

2. A biztosítási szerződésre a rendszeres és az eseti díj forintban vagy euróban fizethető meg. A biztosítási tar- tam alatt a biztosítási díj devizaneme nem változtatható meg. A forinttól eltérő devizanemű eszközalapok válasz- tása esetén az átváltást a biztosító végzi el a Kondíciós listában meghatározott árfolyamon.

4. Az általános feltételek XIII. 9. pontjában leírtakon túlme-

nően az alapbiztosítás kockázati díja függ a biztosítási szerződés aktuális értékétől is. A biztosító az alapbiztosí- tás kockázati díját havonta határozza meg az aktuális érték függvényében. Biztosítási éven belül, amíg az aktu- ális érték 105%-a kisebb, mint a minimális biztosítási összeg, a biztosítási szerződés aktuális értékének növe- kedésével a biztosító egyre kisebb arányban vállal kocká- zatot a minimális biztosítási összegen belül, így az alap- biztosítás kockázati díja kisebb. Amikor a biztosítási szerződés aktuális értékének 105%-a magasabb, mint

a minimális biztosítási összeg, a biztosító a növekedéssel

3. Az általános feltételek XIII. 2. pontjában leírtaktól eltérő- en a biztosítási szerződés első díja havi díjfizetési gyakori- ság esetén két havi díjjal egyezik meg.

5. A biztosítási szerződés éves díjának minimuma, ha a biz- tosított belépési kora kisebb, mint 40 év és ha a tartam

arányosan egyre nagyobb kockázatot vállal, így az alap- biztosítás kockázati díja nagyobb.

a) 5 év, akkor 300 000 Ft, illetve 1 000 €;

b) 6-9 év, akkor 240 000 Ft, illetve 800 €;

c) 10-14 év, akkor 180 000 Ft, illetve 600 €;

d) 15 év vagy ennél hosszabb, akkor 144 000 Ft, illetve 480 €.

Ha a biztosított belépési életkora 40 év vagy e feletti, akkor a biztosítási szerződés éves díjának minimuma a tartamtól függetlenül 180 000 Ft, illetve 600 €.

6. A biztosítási szerződés eseti díjának minimuma 125 000 Ft, illetve 500 € alkalmanként.

VI. A biztosítási szerződést terhelő díjak, költségek

2. A biztosító társasági kedvezményt adhat a biztosító tulaj- donosi cégcsoportjának tagjaival és a biztosítás közvetí- tésével foglalkozó szerződött partnereivel az ajánlattétel időpontjában munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy szerződőknek. A kedvezményre jogosító munkavégzésre irányuló jogviszony igazolása a szerződő fél kötelezettsége, mely igazolás az ajánlat szerves és elválaszthatatlan részét képezi.

Alkalmazása során a biztosítási díj változatlan marad, viszont a biztosító a Kondíciós listában leírt, rendszeres díjra vonatkozó szerződéskötési költségre 100% mértékű kedvezményt ad.

VII. A biztosítási díj és a kiegészítő biztosítások módosítása

1. Az általános feltételek XVII. pontjában leírtakon túlme- nően a szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával öt eltelt biztosítási évet követően jogosult a rendszeres díjas biztosítási szerződés díjának csökkentésére a jelen külö- nös feltételek V. 5. pontjában meghatározott minimális összegig. A módosítás a szerződő kérelmének a biztosító általi elfogadását követő díjfizetési esedékességtől kez- dődően hatályos.

2. A biztosító írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosítási díj csökkentéséről legkésőbb a módosítások hatályba lépését követő 30 napon belül.

30 EIGB1027V04

Bonum Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx

életbiztosítás. Az alapbiztosítás a biztosítás tartama alatt nem változtatható meg.

A biztosított kockázatviselés tartama alatti halála esetén a biztosító a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvez- ményezett(ek) részére teljesíti az aktuális biztosítási összeget. Az aktuális biztosítási összeg a biztosítási szer- ződés aktuális értékének 105%-a, de legalább a minimá- lis biztosítási összeg.

A biztosító a befektetési egységek aktuális értékét a szol- gáltatási igény biztosítóhoz történő beérkezését követő átváltási napon érvényes árfolyamon határozza meg.

A minimális biztosítási összeg a biztosítási szerződés kez- detekor: a biztosítási szerződés egyszeri díjának 105%-a. A minimális biztosítási összeg csökken:

a) a biztosítási szerződés részleges visszavásárlásakor olyan arányban, ahogyan a részleges visszavásárlás- sal kifizetett összeg aránylik a biztosítási szerződés részleges visszavásárlás előtti aktuális értékéhez.

I. Általános rendelkezések

1. Jelen Bonum Befektetési egységekhez kötött Életbiztosí- tás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx (a továbbiakban: különös feltételek) szerint megkötött biztosítási szerződésre a különös felté- telekben nem szabályozott kérdésekben az ERGO Befekte- tési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltét- elei (a továbbiakban: általános feltételek) az irányadók.

2. Jelen különös feltételek a biztosítási feltételek szerves és elválaszthatatlan részét képezik.

3. Jelen különös feltételek szerves és elválaszthatatlan mel- lékletét képezi a Kondíciós lista és a hatályos A választ- ható eszközalapok listája, összetétele és befektetési elvei nevű dokumentum (Eszközalap leírás).

II. A biztosítási szerződés alanyai

1. A biztosított legmagasabb lejárati életkora 75 év lehet.

2. A biztosított legalacsonyabb belépési életkora 18 év, legmagasabb belépési életkora 70 év lehet.

III. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama, területi hatálya

1. A biztosítási szerződés tartama 5 év, ettől eltérni nem lehet.

IV. A biztosítási esemény, az alapbiztosítási szolgáltatás

1. Az általános és jelen különös feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül:

a) a biztosított életben léte a biztosítási szerződésben meghatározott lejárati időpontban (elérés) vagy

b) a biztosított halála a biztosítási szerződés lejárati időpontját megelőzően.

2. A biztosító az általános és a különös feltételek szerint lét- rejött és hatályos biztosítási szerződésben vállalja, hogy a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén elérési vagy haláleseti szolgálta- tást nyújt.

5. Haláleseti szolgáltatáskor a biztosítási szerződésben lévő kiegészítő biztosítások megszűnnek.

6. A biztosítottnak a kockázatvállalás kezdete előtt történő elhalálozása esetén a biztosító a szerződő vagy örökösei részére kifizeti az esetlegesen beérkező biztosítási díjat.

V. A biztosítási díj

1. A Bonum Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás egyszeri díjas.

2. A biztosítási szerződésre eseti díj nem fizethető.

3. A biztosítási szerződésre az egyszeri díj forintban vagy euróban fizethető meg. A biztosítási tartam alatt a bizto- sítási díj devizaneme nem változtatható meg. A forinttól eltérő devizanemű eszközalapok választása esetén

az átváltást a biztosító végzi el a Kondíciós listában meg- határozott árfolyamon.

3. Elérési szolgáltatás: A biztosított életben léte esetén a

biztosítás lejáratakor a biztosító az elérési szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére teljesíti a szerző- dő számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét. A biztosító a befektetési egységek aktuális érté- két a lejárat napján érvényes árfolyamon határozza meg.

4. Haláleseti szolgáltatás: A Bonum Befektetési egységek- hez kötött életbiztosításban az alapbiztosítás kockázati

4. Az általános feltételek XIII. 9. pontjában leírtakon túlme-

nően az alapbiztosítás kockázati díja függ a biztosítási szerződés aktuális értékétől is. Biztosítási éven belül minél magasabb a biztosítási szerződés aktuális értéke, és ez az érték magasabb az egyszeri díjnál, a biztosító annál nagyobb arányban vállal kockázatot a biztosítási összegen belül, így az alapbiztosítás kockázati díja nagyobb. Ha az aktuális érték egyre kisebb, mint az egy- szeri díj, a biztosító kockázatvállalása szintén növekszik a minimálisan vállalt szolgáltatás (egyszeri díj 105%-a) miatt és így az alapbiztosítás kockázati díja is egyre nagyobb. A biztosító az alapbiztosítás kockázati díját havonta határozza meg az aktuális érték függvényében.

A Kondíciós lista példák segítségével mutatja be a kocká- zati díj számítását.

5. A biztosítási szerződés egyszeri díjának minimuma 3 000 000 Ft, illetve 10 000 €.

EIGB1028V04 31

Aqua Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx

I. Általános rendelkezések

3. Elérési szolgáltatás: A biztosított életben léte esetén

a biztosítás lejáratakor a biztosító az elérési szolgáltatás- ra megjelölt kedvezményezett(ek) részére teljesíti a szer- ződő számláján és eseti díjas számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét. A biztosító a befek- tetési egységek aktuális értékét a lejárat napján érvényes árfolyamon határozza meg.

4. Haláleseti szolgáltatás: Az Aqua Befektetési egységekhez kötött életbiztosításban az alapbiztosítás kockázati élet- biztosítás különbözet befizetésével. Az alapbiztosítás

a biztosítás tartama alatt nem változtatható meg.

A biztosított kockázatviselés tartama alatti halála esetén a biztosító befizeti a szerződő számlájára az aktuális biz- tosítási összeg és a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékének különbözetét, feltéve, hogy az aktuális biztosítási összeg nagyobb, mint az aktuális érték. A biztosító a szolgáltatás összegét

a szolgáltatási igény biztosítóhoz történő beérkezését követő átváltási napon érvényes árfolyamon határozza meg és váltja át befektetési egységekké a rendszeres díjakra vonatkozó eszközalap-felosztási arány szerint.

A biztosító a szolgáltatás befizetésével kapcsolatban nem érvényesít költségeket.

A biztosító a szerződő számláján és eseti díjas számláján meglévő és a biztosító befizetéséből létrejövő befektetési egységeket költségmentesen átváltja a legalacsonyabb kockázatú, azonos devizanemű eszközalapba. Az átváltás a lejárati haláleseti kedvezményezett(ek) érdekében csökkenti a befektetési egységek árfolyamváltozásának kockázatát.

A biztosító ezt követően csak fix adminisztrációs költsé- get érvényesít. A biztosító a tartam lejáratakor a megje- lölt lejárati haláleseti kedvezményezett(ek) részére telje- síti a szerződő számláján és eseti díjas számláján nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét.

A biztosítási szerződés a biztosító befizetésével érvény- ben marad, a díjfizetési kötelezettség és lehetőség (értékkövetés is) megszűnik. Lejáratkor a biztosító

a befektetési egységek aktuális értékét a lejárat napján érvényes árfolyamon határozza meg.

5. Az aktuális biztosítási összeg a biztosítási szerződés kez- detekor: a biztosítási szerződés létrejöttekor érvényes éves biztosítási díj és a biztosított belépési életkorától függő szorzószám szorzata.

1. Jelen Aqua Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx (a továbbiakban: különös feltételek) szerint megkötött biztosítási szerződésre a különös felté- telekben nem szabályozott kérdésekben az ERGO Befekte- tési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Felté- telei (a továbbiakban: általános feltételek) az irányadók.

2. Jelen különös feltételek a biztosítási feltételek szerves és elválaszthatatlan részét képezik.

3. Jelen különös feltételek szerves és elválaszthatatlan mel- lékletét képezi a Kondíciós lista és a hatályos A választ- ható eszközalapok listája, összetétele és befektetési elvei nevű dokumentum (Eszközalap leírás).

II. A biztosítási szerződés alanyai

1. A biztosított lejárati életkora minden esetben 62 év.

2. A biztosított legalacsonyabb belépési életkora 18 év, legmagasabb belépési életkora 55 év lehet.

III. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama, területi hatálya

1. Az Aqua Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás tartamát a biztosított belépési életkora határozza meg oly módon, hogy a biztosítási szerződés abban a naptári évben jár le, amelyben a biztosított betölti 62. életévét. A biztosítási szerződés legrövidebb tartama 7 év lehet.

IV. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1. Az általános feltételek VII. 1. a)-j) pontjaiban leírtakon túlmenően az Aqua Befektetési egységekhez kötött élet- biztosítás megszűnik a jelen különös feltétel V. 12. pontja szerinti esetben is (a szolgáltatási összeg teljes előzetes kifizetése).

V. A biztosítási esemény, az alapbiztosítási szolgáltatás

1. Az általános és jelen különös feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül:

a) a biztosított életben léte a biztosítási szerződésben meghatározott lejárati időpontban (elérés) vagy

b) a biztosított halála a biztosítási szerződés lejárati időpontját megelőzően.

2. A biztosító az általános és a különös feltételek szerint lét- rejött és hatályos biztosítási szerződésben vállalja, hogy a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény

bekövetkezése esetén elérési vagy haláleseti szolgálta- tást nyújt.

Belépési / módosításkori életkor	Szorzószám
18-27 év	80
28-32 év	70
33-37 év	60
38-40 év	50
41-46 év	40
47-55 év	30

32 EIGB1036V05

Az aktuális biztosítási összeg nő vagy változatlan marad:

a) a rendszeres biztosítási díj általános feltételek XVII.

1. pontjában körülírt, értékkövetéstől független növe- lése során, amikor a biztosítási összeg a díjnövelést követő aktuális éves díj és a biztosított módosításkori életkorától függő szorzószám szorzata, de legalább

a biztosítási szerződés létrejöttekor érvényes biztosí- tási összeg lesz. A biztosító a rendszeres biztosítás díj növelésekor jogosult kockázatelbírálást végezni, ennek keretében orvosi vizsgálatot kérni. Az elbírálás alapján a biztosító jogosult a kérést elfogadni vagy indokolás nélkül elutasítani.

Az aktuális biztosítási összeg csökken:

a) a rendszeres biztosítási díj jelen különös feltételek

VII. 1. pontjában körülírt csökkentése esetén a díj- csökkentést követő aktuális éves díj és a biztosított módosításkori életkorától függő szorzószám szorza- tára;

b) a biztosítási szerződés díjmentesítésekor az aktuális biztosítási összeg felére. Az általános feltételek

XV. 11. pontjában körülírt, a díjmentesített szerződés reaktiválására vonatkozó igénnyel kapcsolatban

a biztosító jogosult kockázatelbírálást végezni, ennek keretében orvosi vizsgálatot is kérhet. Az elbírálás alapján a biztosító jogosult a kérést elfogadni vagy indokolás nélkül elutasítani;

c) a biztosítási szerződés részleges visszavásárlásakor az ennek során a szerződő számlájáról igényelt összeggel. Ebben az esetben az aktuális biztosítási összeg nem csökkenhet a Kondíciós listában meg- határozott, részleges visszavásárlás utáni minimális visszavásárlási érték szintje alá.

szerződés szolgáltatási összegének részbeni vagy teljes kifizetését kérhesse. A biztosítási szerződés teljes szolgál- tatási összegének kifizetésével a biztosítási szerződés megszűnik.

A biztosítási szerződés lejáratot megelőző szolgáltatási összege a szerződő számláján és eseti díjas számláján lévő befektetési egységeknek a kifizetésre vonatkozó kérelem beérkezését követő átváltási napon érvényes árfolyamon számított aktuális értéke. Az aktuális érték részbeni vagy teljes kifizetése költségmentes.

VI. A biztosítási díj

1. Az Aqua Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás rendszeres díjas.

2. A biztosítási szerződésre a rendszeres díj forintban fizet- hető meg. A forinttól eltérő devizanemű eszközalapok választása esetén az átváltást a biztosító végzi el a Kon- díciós listában meghatározott árfolyamon.

3. Az általános feltételek XIII. 2. pontjában leírtaktól eltérő- en a biztosítási szerződés első díja havi díjfizetési gyakori- ság esetén két havi díjjal egyezik meg.

6. A belépési életkortól függően megállapított biztosítási összeg a biztosítási szerződés tartama közben nem csök- ken a biztosított életkorának növekedése miatt.

7. Az általános feltételek XVI. pontja szerinti értékkövetés elfogadásával az alapbiztosítás biztosítási összege nem változik.

8. Haláleseti szolgáltatáskor a biztosítási szerződésben lévő kiegészítő biztosítások megszűnnek.

9. Díjmentesített biztosítási szerződés haláleseti szolgálta- tása a jelen különös feltételek V. 4. pontjában leírtak szerint xxxxxx azzal, hogy a díjmentesített biztosítási szerződés biztosítási összege a jelen különös feltételek

V. 5. b) pontja szerinti.

10. A biztosítottnak a kockázatvállalás kezdete előtt történő elhalálozása esetén a biztosító a szerződő vagy örökösei részére kifizeti az esetlegesen beérkező biztosítási díjat.

11. A haláleseti szolgáltatást követően a lejárati haláleseti kedvezményezett(ek)nek joga van a szerződő számláján és eseti díjas számláján nyilvántartott befektetési egy- ségek eszközalapok közötti átváltását kérni.

12. A szerződő a biztosított beleegyezésével felhatalmazhat- ja a lejárati haláleseti kedvezményezettet, hogy a biztosí- tási szerződés haláleseti szolgáltatását követően és a biz- tosítási szerződés lejáratát megelőzően a biztosítási

4. Az általános feltételek XIII. 9. pontjában leírtakon túlme-

nően az alapbiztosítás kockázati díja függ a biztosítási szerződés aktuális értékétől is. Biztosítási éven belül minél magasabb a biztosítási szerződés aktuális értéke, a biztosító annál kisebb arányban vállal kockázatot a biz- tosítási összegen belül, így az alapbiztosítás kockázati díja kisebb. A biztosító az alapbiztosítás kockázati díját havonta határozza meg az aktuális érték függvényében. Abban a hónapban, amikor a biztosítási szerződés aktuá- lis értéke egyenlő vagy magasabb, mint az aktuális bizto- sítási összeg, a biztosító az alapbiztosításra nem számít fel kockázati díjat.

5. Az általános feltételek XIII. 9. pontjában leírtakon túlme- nően az alapbiztosítás kockázati díja függ attól, hogy

a biztosított dohányzik-e. A biztosító a nemdohányzók számára kisebb kockázati díjat számít fel ugyanakkora biztosítási szolgáltatás ellenértékeként.

Dohányzónak minősül az a biztosított, aki a nyilatkozat- tételkor cigarettát, pipadohányt, szivart, illetve más dohánykészítményt fogyaszt vagy a nyilatkozattételt megelőző 24 hónapban bármikor fogyasztott.

Nemdohányzónak minősül az a biztosított, aki a nyilat- kozattételkor nem dohányzik és a nyilatkozattételt meg- előző 24 hónapban egyáltalán nem dohányzott.

A biztosító jogosult a biztosítási ajánlat elbírálása, majd a biztosítási tartam során bármikor a dohányzástól való mentesség ellenőrzésére dohányzási tesztet végeztetni és az eredmény alapján a biztosítottat dohányzónak minősíteni.

6. A biztosítási szerződés éves díjának minimuma 150 000 Ft.

7. A biztosítási szerződés eseti díjának minimuma 250 000 Ft.

EIGB1036V05 33

VIII. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

1. A szerződő és a biztosított köteles a biztosítási szerződés tartama alatt a jelen különös feltételek VI. 5. pontjában meghatározott dohányzás elkezdését, illetve befejezését, mint a biztosítási szerződés szempontjából lényeges körülményt, az állapotok beálltától számított 15 napon belül írásban bejelenteni a biztosítónak.

A biztosító jogosult a dohányzás megkezdését követő naptári hónaptól a dohányzókra vonatkozó kockázati díjak alkalmazására, illetve köteles a dohányzás befeje- zését követő 24. hónapot követően a nemdohányzókra vonatkozó kockázati díjak alkalmazására.

VII. A biztosítási díj és a kiegészítő biztosítások módosítása

1. Az általános feltételek XVII. pontjában leírtakon túlme- nően a szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával jogosult a rendszeres díjas biztosítási szerződés díjának csökkentésére a jelen különös feltételek VI. 6. pontjában meghatározott minimális összegig. A módosítás a szerző- dő kérelmének biztosító általi elfogadását követő díjfize- tési esedékességtől kezdődően hatályos.

2. A biztosító írásban tájékoztatja a szerződőt a biztosítási díj csökkentéséről legkésőbb a módosítás hatályba lépés- ét követő 30 napon belül.

3. A díjcsökkentés következtében módosul az alapbiztosítás biztosítási összege a jelen különös feltételek V. 5. pontjá- ban körülírtak szerint.

34 EIGB1036V05

Záradékok

D150 Nyugdíjbiztosítási záradék

változott szabályozásra tekintettel történő – módosítá- sára annak érdekében, hogy a záradék tartalma az adó- kedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

A biztosító a javaslatról a jogszabályváltozás hatályba lépését követő 60 napon belül a szerződőt írásban tájé- koztatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot az arról szóló tájé- koztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem utasítja el, a záradék a módosító javaslatban meghatá- rozott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépés- ének időpontjával módosul.

A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

I. Általános rendelkezések

1. Jelen nyugdíjbiztosítási záradék (a továbbiakban: zára- dék) az ERGO Befektetési egységekhez kötött életbiztosí- tás egyes biztosítási termékeihez választható. Az itt nem szabályozott kérdésekben az ERGO Befektetési egységek- hez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei (a továb- biakban: általános feltételek) és a biztosítási termékre jellemző Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Különös Feltételei (a továbbiakban: különös feltételek)

az irányadók. A különös feltételek határozzák meg a záradék választhatóságát.

2. A záradék alkalmazását a szerződő írásban kérheti a biz-

tosítási ajánlat megtételekor, illetve – amennyiben annak feltételei fennállnak – a biztosítási szerződés tartama alatt. A záradékkal ellátott ERGO Befektetési egységek- hez kötött életbiztosítás a hatályos személyi jövedelema- dóról szóló törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősül. A nyugdíjbiztosítás a nyugdíj célú előtakarékosság egyik formája, melyet a létrejöttekor hatályos személyi xxxxxx- xxxxxxxxx szóló törvény adókedvezménnyel támogat.

Jelen záradék a biztosítási feltételek szerves és elválaszt- hatatlan részét képezi mindaddig, amíg a biztosítási szer- ződés a hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősül, illetve a szerződő nem kéri a záradék megszüntetését. A biztosítási szerző- dés tartama alatti záradékolás esetén a szerződés tulaj- donságai a jelen záradék szerint módosulnak.

II. A biztosítási szerződés alanyai

3. A nyugdíjbiztosítás jelleg és így a záradék megszűnik, ha a biztosítási szerződés úgy módosul, hogy az a szer-

ződésmódosítást követően a hatályos személyi jövedele- madóról szóló törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosításnak.

4. A szerződő írásbeli kérelemben kérheti a biztosítótól a záradék alkalmazásának megszüntetését.

5. A biztosító a záradék megszűnéséről a szerződőt írásban tájékoztatja.

6. A záradék megszűnése automatikusan nem eredménye- zi a biztosítási szerződés megszűnését.

7. A szerződőnek a mindenkor hatályos személyi jövedele- madóról szóló törvény szerint adókedvezmény visszafize- tési kötelezettsége keletkezhet.

8. A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a biztosí- tási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvez- ményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltozása esetén javaslatot tehet a záradék – meg-

A biztosítási szerződés tartama alatt az adózással kap- csolatos szabályok megváltozhatnak, erre a biztosítónak nincs ráhatása. A nyugdíjbiztosításra érvényesíthető adókedvezményről és esetleges visszafizetésének szabá- lyairól a biztosító a honlapján (xxx.xxxx.xx) tájékozta- tást tesz közzé.

1. A biztosítási szerződés szerződője csak természetes személy lehet.

2. Nem biztosítható személy, aki:

a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogsza- bály szerinti saját jogú nyugellátásban részesül;

b) legalább 40%-os mértéket elérő egészségi állapot károsodással rendelkezik.

3. A biztosítási szerződés jelen záradék VII. 1. pontjában körülírt elérési, nyugdíjjogosultsági és egészségkároso- dási szolgáltatásainak kedvezményezettje csak a biztosí- tott lehet.

III. A biztosítási szerződés létrejötte

1. Jelen záradék tekintetében a biztosítási szerződés létre- jöttének időpontja a biztosítási ajánlat vagy a biztosítási szerződés módosítására – záradékolására – vonatkozó igény ügyfél részéről történő aláírásának napja.

IV. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama, területi hatálya

1. A biztosítási szerződés tartamát a biztosított belépési életkora határozza meg oly módon, hogy a biztosítási szerződés a létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkor- határ biztosított általi betöltésekor jár le (lejárati idő- pont).

2. Az általános feltételek VI. 3. pontjában leírtaktól eltérően az utolsó biztosítási időszak 1 évnél rövidebb tartamú,

az utolsó biztosítási évfordulótól a lejárati időpont nap- jáig tart.

EIGB1039V07 35

V. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1. Az általános feltételek VII. 1. a)-b) és d)-j) pontjaiban leírtakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnik a jelen záradék I. 8. pontjában körülírt esetben is (felmon- dás záradék módosításának elutasítása miatt).

2. Az általános feltételek VII. 1. a)-b) és d)-j) pontjaiban leírtakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnik

a jelen záradék VII. 1. pontjában körülírt nyugdíjjogosult- ság vagy egészségkárosodás biztosítási esemény bekö- vetkezésének időpontjában is, feltéve, ha a kedvezmé- nyezett egyszeri összegű szolgáltatást választ (biztosítási esemény bekövetkezése).

3. Amennyiben a biztosító a jelen záradék VIII. pontja sze- rinti járadékszolgáltatást nyújt, a biztosítási szerződés megszűnésének napja az utolsó járadék- vagy a halále- seti szolgáltatás folyósításának napja (megszűnés jára- dékszolgáltatáskor).

VI. A biztosítási díj befektetése

1. A nyugdíjbiztosításra a mindenkor hatályos személyi jöve- delemadóról szóló törvény szerint visszaigényelt és az állami adó- és vámhatóság által a biztosítási szerződésre visszautalt összeget (adókedvezmény) a biztosító a szám- lájára történő beérkezést követő második munkanapon írja jóvá a szerződő erre a célra elkülönített számláján.

A biztosító a jóváírt adókedvezményt a jóváírása napját követő első hétfői vagy csütörtöki napon, az aznap érvé- nyes aktuális árfolyamon váltja át befektetési egységek- ké, ez a nap az átváltási nap. Amennyiben ez a nap nem munkanap, az ezt követő első munkanap lesz az átvál- tási nap.

A biztosító nem nyújt kamatot az adókedvezmény bizto- sító számlájára történő beérkezésének napja és az átvál- tás időpontja közötti időszakra.

Az adókedvezményt a biztosító a legalacsonyabb kocká- zati szintű eszközalapba fekteti be. A szerződőnek joga van az adókedvezményből létrejövő befektetési egysé- gek eszközalapok közötti átváltását kérni. Az adókedvez- ményből képzett befektetési egységek aktuális értéke

a biztosító szolgáltatását növeli.

VII. A biztosítási esemény, az alapbiztosítási szolgáltatás

1. Az általános és különös feltételek, valamint jelen zára- dék alapján létrejött biztosítási szerződés szerint biztosí- tási eseménynek minősül:

a) a biztosított életben léte a biztosítási szerződésben meghatározott lejárati időpontban (elérés) vagy

b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jog- szabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogo- sultság biztosított általi megszerzése, ami alatt

a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni (nyugdíj- jogosultság) vagy

c) a biztosított egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása (egészségkárosodás) vagy

d) a biztosított halála a biztosítási szerződés lejárati időpontját megelőzően.

2. A biztosító az általános és különös feltételek, valamint jelen záradék szerint létrejött és hatályos biztosítási szer- ződésben vállalja, hogy a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén elérési vagy nyugdíj-jogosultsági vagy egészségkárosodási vagy halá- leseti szolgáltatást nyújt.

3. Elérési szolgáltatás: A biztosított életben léte esetén a biztosítás lejáratakor a biztosító az elérési szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett (a biztosított) választása, illetve a jelen záradék VIII. 1. pontjában leírt korlátozá- sok szerint

a) teljesíti részére a szerződő számláján és eseti díjas számláján nyilvántartott befektetési egységek aktu- ális értékét egyösszegű szolgáltatásként vagy

b) részére a jelen záradék VIII. pontjában körülírt jára- dékszolgáltatást nyújtja.

A biztosító egyösszegű szolgáltatás esetén a befektetési egységek aktuális értékét a lejárat napján érvényes árfo- lyamon határozza meg.

4. Nyugdíj-jogosultsági szolgáltatás: A társadalombiztosí- tási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultság biztosított általi megszer- zésekor a biztosító a nyugdíj-jogosultsági szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett (a biztosított) választása, illetve a jelen záradék VIII. 1. pontjában leírt korláto- zások szerint

a) teljesíti részére a szerződő számláján és eseti díjas számláján nyilvántartott befektetési egységek aktu- ális értékét egyösszegű szolgáltatásként vagy

b) részére a jelen záradék VIII. pontjában körülírt jára- dékszolgáltatást nyújtja.

A biztosító egyösszegű szolgáltatás esetén a befektetési egységek aktuális értékét a szolgáltatási igény biztosító- hoz történő beérkezését követő átváltási napon érvényes árfolyamon határozza meg.

A nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontja a nyug- díjfolyósító szerv jogosultságról szóló jogerős határoza- tában meghatározott időpont.

5. Egészségkárosodási szolgáltatás: A biztosított egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása esetén a biztosító az egészségkárosodási szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett (a biztosított) választása szerint

a) teljesíti részére a szerződő számláján és eseti díjas számláján nyilvántartott befektetési egységek aktu- ális értékét egyösszegű szolgáltatásként vagy

b) részére a jelen záradék VIII. pontjában körülírt jára- dékszolgáltatást nyújtja.

A biztosító egyösszegű szolgáltatás esetén a befektetési egységek aktuális értékét a szolgáltatási igény biztosító- hoz történő beérkezését követő átváltási napon érvényes árfolyamon határozza meg.

Az egészségkárosodás bekövetkezése időpontjának

36 EIGB1039V07

esetén a biztosító a járadéktartalékot egy összegben kifi- zeti a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezménye- zett(ek) részére.

4. A járadékszolgáltatás alapja a jelen záradék VII. 3-5. pontjaiban meghatározott egyösszegű szolgáltatási érték. A biztosító a szolgáltatási értékből járadéktartalé- kot képez. A járadéktartalék a járadékszolgáltatás fede- zetéül képzett matematikai tartalék, amely tartalmazza a járadék folyósításával kapcsolatos költséget is. A bizto- sító a járadéktartalékból járadékszolgáltatást nyújt.

A biztosító garantálja, hogy a járadékszolgáltatás fede- zetéül képzett matematikai tartalék részét képező garan- tált (technikai) kamat mértéke évi 0,0%, még abban

az esetben is, ha a matematikai tartalék befektetésével elért hozam ennél alacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy

a járadék összege nem lehet csökkenő összegű (kivéve, ha az éves kifizetési gyakoriság havira módosul), ez alap- ján a biztosító a még ki nem fizetett matematikai tarta- lékra tőkegaranciát vállal. A járadéktartalékot a biztosító a járadékszolgáltatás alatt befekteti. A járadékszolgálta- tás fedezetéül képzett matematikai tartalék befekteté- sén elért hozam és a technikai kamat, illetve a befekteté- sekkel kapcsolatosan felmerült költségek különbségének

– a többlethozamnak – 80%-át minden naptári év janu- árjában biztosítási szerződésenként szétosztja, ezzel

a járadék összegét növeli.

5. A járadékszolgáltatás utólagos, a járadékfolyósítás gya- koriságának megfelelő időszakot követő hónap 10. nap- jáig esedékes. A járadékszolgáltatás első gyakoriság szerinti időszaka a biztosítási szolgáltatás iránti igény elbírálásához szükséges összes dokumentum beérkezé- sének hónapját követően kezdődik.

6. A járadékfolyósítás tartama alatt évente egy alkalom- mal, a folyósítást megelőzően a biztosított köteles élet- ben létét – két tanú aláírásával ellátott – nyilatkozattal igazolni a biztosító részére. Ha a biztosított ilyen nyilat- kozatot nem tesz, a biztosító a járadékszolgáltatást szü- netelteti. A szünetelés időtartamára visszatartott jára- dékösszeg után a jogosultat kamat vagy késedelmi kamat nem illeti meg. Ha a biztosított megküldi az élet- ben létéről szóló nyilatkozatot, a biztosító az elmaradt járadékot utólag, egy összegben fizeti ki a biztosított részére.

minősül a hatósági szakértői bizottság szakvéleményé- ben meghatározott időpont, vagy ilyen időpont hiányá- ban a szakvélemény elkészítéséhez lefolytatott vizsgálat időpontja.

6. Haláleseti szolgáltatás: A biztosító a biztosított kockázat- viselés tartama alatti halála esetén a biztosítási termék- re jellemző különös feltételekben leírtak szerinti szolgál- tatást nyújtja.

7. A biztosító csak az elsőként bekövetkezett biztosítási esemény tekintetében teljesít szolgáltatást.

8. Nyugdíj-jogosultsági, egészségkárosodási és haláleseti szolgáltatáskor a biztosítási szerződésben lévő kiegészítő biztosítások megszűnnek.

9. Díjmentesített biztosítási szerződés nyugdíj-jogosultsági, egészségkárosodási és haláleseti szolgáltatását a bizto- sító a jelen záradék VII. 4.-6. pontjaiban leírtak szerint határozza meg.

VIII. A járadékszolgáltatás

1. Amennyiben a jelen záradék VII. 1. pontjában leírt bizto- sítási események közül

a) az elérés vagy

b) a biztosított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultsága

a biztosítási szerződés létrejöttétől számított 10 éven belül következik be, a biztosító a biztosítási szerződés lét- rejöttétől számított legalább 10. év végéig a 3-6. pontok- ban körülírt járadékszolgáltatást nyújtja. A kedvezmé- nyezett (biztosított) meghatározhatja a kötelezően nyújtott járadékszolgáltatás tartamát a 3. pontban leír- tak szerint. Ezekben az esetekben egyösszegű szolgálta- tás nem lehetséges, kivéve, ha a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az 5 000 forintot (a 2017. január 1-je előtt létrejött nyugdíjbiztosítási szerződések tekintetében a 10 000 forintot) nem éri el, ekkor a jára- dékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított

10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető.

2. A biztosító az 1. a)-b) pontokon kívül eső elérési vagy nyugdíj-jogosultsági vagy egészségkárosodási szolgálta- tásai esetén a kedvezményezett (biztosított) választhatja az egyösszegű szolgáltatás helyett a 3-6. pontokban körülírt járadékszolgáltatást is.

3. A járadékszolgáltatás során a biztosító szolgáltatása azonnal induló, a kedvezményezett (biztosított) választá- sa szerint a folyósítás megkezdésétől számított legalább

10. év végéig, de legfeljebb a 30. év végéig vagy a bizto- sított ennél előbb bekövetkező haláláig tart, és éves vagy havi gyakoriság szerinti kifizetéssel valósul meg.

A kedvezményezett (biztosított) olyan járadékszolgálta- tást választhat, amely esetén a szolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 000 forintot eléri (ha a várható szolgáltatás ezt nem éri el, rövidebb tartamú vagy éves gyakoriságú járadékszolgáltatást vagy egyösszegű szol- gáltatást kell választani).

A biztosított járadékszolgáltatás tartama alatti halála

IX. A biztosítási díj

1. A biztosítási szerződés tartamán belül a jelen záradék IV.

2. pontjában körülírt, 1 évnél rövidebb, utolsó biztosítási időszakra nincs a szerződőnek díjfizetési kötelezettsége, ebben az időszakban csak eseti díj fizethető.

2. Amennyiben a biztosított születésnapja az adott naptári évben korábbi napra esik, mint a biztosítás technikai kez- dete, akkor a biztosítás díjfizetési éveinek száma a bizto- sítás lejáratát megelőző naptári év és a technikai kezdet naptári évének a különbsége. Amennyiben a biztosított születésnapja az adott naptári évben megegyezik, vagy későbbi napra esik, mint a biztosítás technikai kezdete,

EIGB1039V07 37

akkor a biztosítás díjfizetési éveinek száma a biztosítás lejárata naptári évének és a technikai kezdet naptári évé- nek a különbsége.

X. A díjfizetés elmulasztásának következményei, díjmentesítés

1. A biztosító a biztosítási szerződésben lévő kiegészítő biz- tosításokat megszünteti és a biztosítási termékre jellem- ző különös feltételek szerint az alapbiztosítás biztosítási összegét a legalacsonyabb szintre csökkenti az alábbi esetekben:

a) a biztosítási szerződés – általános feltételek XV. 3. és

4. pontjaiban körülírt – díjmentesítésekor vagy

b) ha a szerződő a biztosítási szerződés rendszeres díját hat hónapon keresztül csak részben fizeti meg, a hetedik hónap első napjára.

XI. A biztosító szolgáltatása, teljesítése

1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor az általános felté- telek XX. 4. pontjában meghatározott dokumentumokon felül az alábbiakat is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani:

Nyugdíj-jogosultsági szolgáltatás:

a) a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosult- ságot igazoló dokumentumot (jelen záradék kibo- csátásának időpontjában az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jogosultságról szóló jogerős határozatát).

Egészségkárosodási szolgáltatás:

a) az egészségkárosodás megállapítására hatáskörrel rendelkező szerv által kiadott, az egészségkárosodás mértékének megállapítását tartalmazó iratot

(jelen záradék kibocsátásának időpontjában a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottságának komplex értékelése alapján kiadott határozatot).

2. A biztosító a biztosítási szerződés – általános feltételek

XIX. 1-6. pontjaiban körülírt – visszavásárlásakor, illetve részleges visszavásárlásakor a visszavásárlási értéket, illetve a részleges visszavásárláskor kifizetett összeget a biztosított részére teljesíti, mivel a nyugdíjbiztosítás olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére –

a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult.

38 EIGB1039V07

Kiegészítő biztosítások Különös Feltételei Novum, Regnum, Bonum és Aqua Befektetési egységekhez kötött Életbiztosításokhoz

Általános rendelkezések

1. Jelen Kiegészítő biztosítások Különös Feltételei (további- akban: kiegészítő biztosítások feltételei) szerint megkö- tött biztosítási szerződésre az itt nem szabályozott kérdé- sekben az ERGO Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei (a továbbiakban: álta- lános feltételek) az irányadók.

2. Jelen kiegészítő biztosítások feltételei a biztosítási felté- telek szerves és elválaszthatatlan részét képezik és

az ott leírtakkal együtt érvényesek.

3. A biztosító kockázatviselése a jelen kiegészítő biztosítások feltételeiben felsorolt biztosítható kockázatok közül kizá- rólag csak azokra terjed ki, melyeket a biztosítási ajánla- ton és a biztosítási kötvényen megjelöltek.

4. A jelen kiegészítő biztosítások feltételei alapján megkö- tött kiegészítő kockázati életbiztosítás és a kiegészítő balesetbiztosítások a Novum, a Regnum, a Bonum és

az Aqua Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások- hoz, az egészségügyi szervezés kiegészítő egészségbiz- tosítás a Novum és a Regnum Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz köthetők meg.

A. Kiegészítő kockázati életbiztosítás feltételei

I. A biztosítási szerződés alanyai

1. Jelen kockázati életbiztosításban egy természetes személy lehet biztosított.

IV. A kiegészítő kockázati életbiztosítás megszűnésének esetei

1. Az általános feltételekben leírtakon túlmenően a kiegé- szítő kockázati életbiztosítás megszűnik:

a) amennyiben a kiegészítő kockázati életbiztosításra vonatkozóan a biztosítási szerződésénél rövidebb tartamot jelöltek meg, annak lejáratakor;

b) amennyiben a szerződő a kiegészítő kockázati élet- biztosítást felmondja, a felmondás biztosítóhoz tör- ténő beérkezését követő naptári hónap első napján 0:00 órakor;

c) azon a biztosítási évfordulón 0:00 órakor, amikor

a biztosított életkora eléri Novum és Regnum bizto- sításban a 65 évet, Aqua biztosításban a 62 évet, Bonum biztosításban a 75 évet, a biztosított aktuális életkorát a biztosítási évforduló és a biztosított szüle- tési éve közötti különbségként számolva;

d) ha az alapbiztosítás tekintetében biztosítási esemény következik be;

e) ha a kiegészítő kockázati életbiztosítás tekintetében biztosítási esemény következik be.

V. A biztosítási esemény

1. A jelen kiegészítő biztosítások feltételei alapján létrejövő kockázati életbiztosításban a biztosítási esemény a biz- tosított halála a kiegészítő biztosítás hatálya alatt.

II. A kockázatviselés kezdete

1. Jelen kockázati életbiztosítás tekintetében a biztosító kockázatviselése az általános feltételekben leírtaktól elté- rően a biztosítási szerződés technikai kezdetének napján 0:00 órakor kezdődik, amennyiben a biztosítási szerződés létrejön.

2. A biztosító az általános és jelen kiegészítő biztosítási felté- telek szerint létrejött és hatályos biztosítási szerződésben vállalja, hogy a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén szolgáltatást nyújt.

3. A biztosítottnak a kockázatviselés kezdetét követő, illetve lejáratát megelőző halála esetén a biztosító a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére tel- jesíti a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget.

Díjmentesített biztosítási szerződés haláleseti szolgálta- tása a fentiek szerint alakul.

VI. A biztosítási díj

1. Aqua biztosításban az általános feltételek XIII. 9. pont- jában leírtakon túlmenően a kiegészítő kockázati élet- biztosítás kockázati díja függ attól, hogy a biztosított dohányzik-e. A biztosító a nemdohányzók számára kisebb kockázati díjat számít fel ugyanakkora biztosítási szolgál- tatás ellenértékeként.

Dohányzónak minősül az a biztosított, aki a nyilatkozat- tételkor cigarettát, pipadohányt, szivart, illetve más dohánykészítményt fogyaszt vagy a nyilatkozattételt megelőző 24 hónapban bármikor fogyasztott.

III. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama, területi hatálya

1. A biztosított legmagasabb lejárati életkora kiegészítő koc- kázati életbiztosítás választása esetén Novum és Regnum biztosításban 65 év, Aqua biztosításban 62 év, Bonum biz- tosításban 75 év lehet.

2. Jelen kockázati életbiztosítás tartama a szerződő felek megállapodása alapján lehet a biztosítási szerződés tar- tamánál rövidebb is.

EIGB1032V07 39

II. A kockázatviselés kezdete

1. Jelen balesetbiztosítás tekintetében a biztosító kockázat- viselése az általános feltételekben leírtaktól eltérően a biz- tosítási szerződés technikai kezdetének napján 0:00 óra- kor kezdődik, amennyiben a biztosítási szerződés létrejön.

VII. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

1. Xxxx biztosításban a szerződő és a biztosított köteles a biztosítási szerződés tartama alatt a jelen kiegészítő

biztosítások feltételei A/VI. 1. pontjában meghatározott dohányzás elkezdését, illetve befejezését, mint a biztosí- tási szerződés szempontjából lényeges körülményt,

az állapotok beálltától számított 15 napon belül írásban bejelenteni a biztosítónak.

A biztosító jogosult a dohányzás megkezdését követő naptári hónaptól a dohányzókra vonatkozó kockázati díjak alkalmazására, illetve köteles a dohányzás befeje- zését követő 24. hónapot követően a nemdohányzókra vonatkozó kockázati díjak alkalmazására.

Nemdohányzónak minősül az a biztosított, aki a nyilat- kozattételkor nem dohányzik és a nyilatkozattételt megelőző 24 hónapban egyáltalán nem dohányzott.

A biztosító jogosult a biztosítási ajánlat elbírálása, majd a biztosítási tartam során bármikor a dohányzástól való mentesség ellenőrzésére dohányzási tesztet végeztetni és az eredmény alapján a biztosítottat dohányzónak minősíteni.

III. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama, területi hatálya

1. A biztosított legmagasabb lejárati életkora a baleseti ere- detű maradandó egészségkárosodás és funkciócsökkenés kockázat esetén Aqua biztosításban 62 év, Novum, Regnum és Bonum biztosításban 65 év, a baleseti halál kockázat választása esetén Novum és Regnum biztosí- tásban a 65 év, Aqua biztosításban 62 év, Bonum bizto- sításban 75 év lehet.

IV. A kiegészítő balesetbiztosítás megszűnésének esetei

VIII. A biztosítási összeg minimuma

1. Jelen kockázati életbiztosítás biztosítási összegének mini- muma Novum és Aqua biztosításban 100 000 Ft, Regnum biztosításban 100 000 Ft, illetve 400 €, Bonum biztosítás- ban 500 000 Ft, illetve 2 000 €.

B. Kiegészítő balesetbiztosítás feltételei

I. A biztosítási szerződés alanyai

1. Jelen balesetbiztosításban egy természetes személy lehet biztosított.

2. Nem biztosítható személy, aki:

a) 50%-ot elérő vagy meghaladó össz-szervezeti egész- ségkárosodással rendelkezik;

b) súlyos idegrendszeri betegségben szenved

(pl.: Parkinson-kór, sclerosis multiplex, Alzheimer-kór, skizofrénia, pszichiátriai gyógykezelés, pánikbe- tegség, depresszió);

c) hivatásos sportoló;

d) alkohol-, gyógyszer- vagy drogfüggő;

e) mindkét szemére vak;

f) mindkét fülére súlyosan halláskárosult;

g) AIDS-ben szenved;

h) a 75. életévét betöltötte.

1. Az általános feltételekben leírtakon túlmenően a kiegé- szítő balesetbiztosítás megszűnik:

a) amennyiben a szerződő a kiegészítő balesetbiztosí- tást felmondja, a felmondás biztosítóhoz történő beérkezését követő naptári hónap első napján

0:00 órakor;

b) azon a biztosítási évfordulón 0:00 órakor, amikor

a biztosított életkora eléri baleseti eredetű maradan- dó egészségkárosodás és funkciócsökkenés kockázat esetén Aqua biztosításban a 62 évet, Novum, Regnum és Bonum biztosításban a 65 évet, baleseti halál kockázat vonatkozásában Novum és Regnum biztosításban a 65 évet, Aqua biztosításban a 62 évet, Bonum biztosításban a 75 évet, a biztosított aktuális életkorát a biztosítási évforduló és a biztosított szüle- tési éve közötti különbségként számolva;

c) ha a biztosító által megállapított maradandó egész- ségkárosodási fok a 100 %-ot elérte és a biztosító

a szolgáltatást teljesítette;

d) ha az alapbiztosítás tekintetében biztosítási esemény következik be.

V. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

1. Az általános feltételek VIII. 5. pontjában leírtaktól elté- rően a szerződő és a biztosított köteles a biztosítási szer- ződés tartama alatt a jelen kiegészítő biztosítási feltéte- lek B/I. 2. pontjában meghatározott, a biztosíthatóságot kizáró állapotok beálltát, az annak megtörténtétől számí- tott 15 napon belül írásban bejelenteni a biztosítónak.

40 EIGB1032V07

e) a betegség, a fertőző betegség pedig nem minősül baleset következményének, kivéve, ha jelen kiegészí- tő biztosítások feltételei ettől eltérően nem rendel- keznek;

f) a porckorongsérv kialakulása, kivéve, ha a porcko- rongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről köz- vetlenül érő, egyszeri, extrém mechanikus behatás következménye;

g) a hasi sérv kialakulása, kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egy- szeri, extrém mechanikus behatás következménye.

VI. A biztosítási esemény

1. A jelen kiegészítő biztosítások feltételei alapján létrejövő balesetbiztosításban a biztosítási esemény a biztosítottat ért baleset.

2. A baleset olyan, a biztosított akaratán kívüli, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek következménye a bizto- sított halála vagy egészségkárosodása.

3. Balesetnek minősülnek a kiegészítő biztosítások feltételei szerint az alábbiak is:

a) vízbefúlás;

b) égés, leforrázás, villámcsapás vagy elektromos áram által kiváltott hatás;

c) gázok vagy gőzök belégzése, mérgező vagy maró hatású anyagok szervezetbe való bekerülése, kivéve, ha ezek a hatások fokozatosan következnek be;

d) a végtagon és a gerincoszlopon található izmok, inak, szalagok és hüvelyek szakadása, a tervezett mozgás- folyamattól való hirtelen eltérés következtében.

4. Balesetnek minősül továbbá:

a) a gyermekbénulás vagy a kullancscsípés következ- tében keletkező agyhártya- és/vagy agyvelőgyul- ladás, ha a betegség szerológiailag megállapításra került, és az legkorábban a kockázatviselés kezdetét követő 15. nap után, legkésőbb azonban a kockázat- viselés megszűnését követő 15 napon belül lép fel. A betegség kezdetének (a biztosítási esemény idő- pontjának) azt a napot kell tekinteni, amikor a gyer- mek-bénulásként vagy agyhártya- és/vagy agyvelő- gyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz;

b) a veszettség, amennyiben sor került a betegség megállapítására, és az legkorábban a kockázatviselés kezdetét követő 60. nap után, legkésőbb azonban

a kockázatviselés megszűnését követő 60 napon belül lép fel. A betegség kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz;

c) a tetanuszfertőzés, amennyiben sor került a beteg- ség megállapítására, és az legkorábban a kockázatvi- selés kezdetét követő 20. nap után, legkésőbb azon- ban a kockázatviselés megszűnését követő 20 napon belül lép fel. A betegség kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosz- tizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

5. Nem minősülnek balesetnek:

a) a megemelés, a rándulás, a patológiás törés, a fer- tőzés, a rovarcsípés, a fagyás, a napszúrás, a hőguta;

b) az emberről vagy állatról átterjedt bakteriális- vagy vírusfertőzés, akkor sem, ha azokat balesetszerű fizi- kális ok váltotta ki, kivéve, ha a jelen kiegészítő bizto- sítások feltételei másként rendelkeznek;

c) a biztosított foglalkozási betegsége (foglalkozási ártalmak);

d) az öncsonkítás, az öngyilkosság és ezek kísérlete, akkor sem, ha az a biztosított zavart tudatállapo- tában következett be;

EIGB1032V07

VII. Kizárások

1. A kiegészítő balesetbiztosítás alkalmazásában az általá- nos feltételekben meghatározott kizárásokon túl a bizto- sító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi eseményekre:

a) légi járművek használata - ideértve a segédmotoros vitorlázó repülőgépet és olyan ultralight légi jármű- vet, amely személyszállítási felhasználási módra engedélyezett - és ejtőernyős ugrás, kivéve, ha a biz- tosított utasszállító repülőgép utasaként szenvedi el a balesetet;

b) a biztosított által elkövetett bűncselekmény vagy annak kísérlete során elszenvedett baleset;

c) a biztosítottat ért szívinfarktus, agyvérzés vagy epi- lepsziás roham következtében fellépő baleset;

d) amennyiben a biztosított kábítószert, gyógyszert vagy alkoholt fogyasztott, és ezen szerek lényegesen korlátozták a biztosítottat, tudatzavart, fizikai teljesí- tőképességcsökkenést okoztak és ezzel összefüg- gésben baleset éri;

e) amennyiben a biztosított önmagának gyógyeljárást vagy beavatkozást hajt végre, vagy ezen tevékeny- ségek nem orvos általi elvégzésének veti magát alá, és ezzel összefüggésben baleset éri;

f) a biztosítottat sportolóként ért baleset.

2. A biztosítottat sportolóként ért balesetnek minősül:

a) külön megállapodás hiányában a versenysportolót edzésen vagy bármilyen versenyen való részvétel során ért baleset;

b) gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járművel sportversenyen vagy ilyen versenyre való felkészülés edzésén való részvétel során a biztosítottat ért baleset;

c) a sífutás, síugrás, bob és síbob sportág országos vagy nemzetközi versenyén, valamint ilyen versenyre való felkészülés edzésén való részvétel során a biztosí- tottat ért baleset;

d) az UIAA (Union Internationale des Associations d’Alpinisme) skáláján legalább 4. nehézségi fokot elérő hegy-, jég-, szikla-, gleccser-, szabad-, verseny, falmászás vagy barlangászás során a biztosítottat ért baleset;

e) a lovaspóló, díjugratás, akadálylovaglás, versenylo- vaglás, tereplovaglás, ügetőverseny és egyéb lovas sportág versenyén, valamint ilyen versenyre való

41

felkészülés edzésén való részvétel során a biztosí- tottat ért baleset.

3. A jelen kiegészítő biztosítások feltételei értelmében:

a) hivatásos (profi) sportolónak minősül az, aki sport- szervezettel munkaviszony vagy egyéb kereső tevé- kenységre irányuló jogviszony keretében vagy egyéni vállalkozóként jövedelemszerzés céljából sport tevé- kenységet végez és a sportági, szakmai egyesület, illetve a sportegyesület feltételeinek megfelelően megszerzett hivatásos (profi) sportolói engedéllyel rendelkezik;

b) versenysportolónak minősül az, aki nem hivatásos (nem profi) sportolóként végzi a sporttevékenységet, feltéve, hogy versenyeken (bajnokságokon, mérkőzé- seken) is részt vesz, a verseny jellegétől függetlenül;

c) szabadidős sportoló, aki nem hivatásos (profi) spor- tolóként és nem versenysportolóként végzi sportte- vékenységét.

f) a kedvezményezett személyazonosságát igazoló okmányokat;

g) a jogerős hagyatékátadó végzést vagy az örökösö- dési bizonyítványt.

VIII. Biztosított kockázatok

1. A biztosító az általános és jelen kiegészítő biztosítási fel- tételek szerint létrejött és hatályos biztosítási szerződés- ben vállalja, hogy a szerződő díjfizetése ellenében a bizto- sítási esemény bekövetkezése esetén szolgáltatást nyújt.

2. A biztosító kockázatviselése az alább felsorolt biztosított kockázatok közül kizárólag csak azokra terjed ki, melyeket a biztosítási ajánlaton és a biztosítási kötvényen megje- löltek.

Baleseti halál

1. A biztosító szolgáltatása

1.1 A biztosító a biztosítási szerződésben baleseti halál eseté- re meghatározott biztosítási összeget teljesíti a biztosítási szerződésben megjelölt kedvezményezett(ek)nek, ha

a biztosított a kockázatviselés időtartama alatt elszenve- dett biztosítási eseménynek minősülő balesettől számí- tott egy éven belül

a balesettel okozati összefüggésben meghal.

2. A biztosító teljesítésének feltételei

2.1 A szolgáltatási igényt a biztosítási esemény megtörtén- tétől számított 15 naptári napon belül, írásban kell beje- lenteni a biztosítónak.

2.2 A biztosítási esemény bekövetkezésekor az alábbi doku- mentumokat kell a biztosító rendelkezésére bocsátani:

a) a hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt;

b) az utolsó biztosítási kötvényt;

c) a biztosított halotti anyakönyvi kivonatát, halottvizs- gálati bizonyítványt;

d) a baleset kezdetének és a következménye lefolyásá- nak tisztázásához szükséges orvosi dokumentumo- kat, leleteket;

e) a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges dokumentumokat: baleseti jegyzőkönyvet, rendőr- ségi határozatot, szabálysértési jegyzőkönyvet, bírói határozatot;

1.2. Maradandó egészségkárosodásnak a szokásos életvitelt korlátozó mértékű, csökkent testi és/vagy szellemi működőképesség tekintendő.

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás és funkciócsökkenés

1. A biztosító szolgáltatása

1.1. A biztosító a biztosítási szerződésben baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás és funkciócsökkenés (továbbiakban együttesen: maradandó egészségkáro- sodás) esetére meghatározott biztosítási összeg egész- ségkárosodás mértékének megfelelő részét teljesíti

a szerződésben megjelölt kedvezményezett(ek)nek, amennyiben a biztosított a kockázatviselés tartama alatt elszenvedett, biztosítási eseménynek minősülő balesettől számított két éven belül, a balesettel okozati összefüggésben maradandó egészségkárosodást vagy funkciócsökkenést szenved el.

1.3. A maradandó egészségkárosodás mértéke véglegesen akkor állapítható meg, ha a biztosított egészségi álla- pota orvosi szempontból egyensúlyba kerül és stabilnak mondható. Maradandó egészségkárosodás megálla- pításánál nem irányadó a biztosított munkaképes- ségének változása és/vagy az a körülmény, hogy már nem képes egy adott sporttevékenységet folytatni.

A baleset következtében fellépő hátrányos esztétikai következmények és egyéb (pl. szociális, anyagi) hátrá- nyok nem adnak alapot a biztosítási szolgáltatásra.

1.4. A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító állapítja meg, és az független egyéb intézmény(ek) vagy a társadalombiztosító által megállapított mérték- től. Az egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa az alábbiak szerint állapítja meg:

Testrészek és érzékszervek károsodása

a) egyik felső végtag vállízülettől való teljes

elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70%

b) egyik felső végtag könyökízület felett való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 65%

c) az egyik felső végtag könyökízület alatti vagy az egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes

működésképtelensége 60%

d) egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20%

e) egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 10%

f) bármely más ujj elvesztése vagy teljes működés- képtelensége 5%

g) egyik alsó végtag csípőízülettől való teljes elveszté- se vagy teljes működésképtelensége 70%

42 EIGB1032V07

h) egyik alsó végtag részleges amputációja vagy
a térdízület teljes működésképtelensége	60%
i) alsó lábszár vagy egyik lábfej teljes
amputációja	50%
j) egyik lábfej boka szintjében való teljes műkö-
désképtelensége vagy teljes elvesztése	30%
k) egy nagylábujj teljes működésképtelensége
vagy teljes elvesztése	5%
l) bármelyik másik lábujj működésképtelensége
vagy teljes elvesztése	2%
m) mindkét szem látóképességének elvesztése	100%
n) egyik szem látóképességének elvesztése	35%

o) egyik szem látóképességének elvesztése, amennyi- ben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási eseményt megelőzően elvesztette 65%

p) mindkét fül hallóképességének elvesztése 60%

q) egyik fül hallóképességének elvesztése 15%

r) egyik fül hallóképességének elvesztése, amennyi- ben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási eseményt megelőzően elvesztette 45%

s) szaglóérzék elvesztése 10%

t) ízlelőérzék elvesztése 5%

1.5. Az előző pontban felsorolt testrészek és szervek részle- ges elvesztése esetén a biztosító az előző pont szerinti százalékos mértékeket arányosan állapítja meg.

Az alsó és felső végtagok korlátozott működésképes- sége, az érzékszervek részleges károsodása esetén

a biztosító a funkciócsökkenéssel arányosan alkalmazza a teljes végtagra vagy érzékszervre vonatkozó százalé- kos mértéket.

1.6. A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg a bekövetkező funkciócsökkenés alapján, amennyiben annak mértéke az 1.4. pontban meghatározottak alapján nem állapítható meg.

1.7. A biztosító a maradandó egészségkárosodás megállapí- tásakor a károsodás fokából kizárja a már korábban károsodott szerveket, testrészeket; a megállapított egészségkárosodás mértékéből levonja a korábbi káro- sodás mértékét.

1.8. Maradandó egészségkárosodási igény már nem ter- jeszthető elő, amennyiben a biztosított a baleset bekö- vetkezésétől számított egy éven belül a baleset követ- keztében elhalálozik.

1.9. A biztosító az egészségkárosodás mértékét a hozzá benyújtott utolsó orvosi leletek alapján állapítja meg, amennyiben a baleset bekövetkezésétől számított

egy év eltelt és a biztosító az egészségkárosodási mér- téket még nem állapította meg, továbbá a biztosított a baleset következtében elhalálozik.

1.10. A biztosított kérheti a biztosítótól, hogy a baleset alap- xxx őt megillető minimális összeget fizesse ki, amennyi- ben a biztosító már megállapította a szolgáltatási köte- lezettségét, de a károsodás foka még nem tisztázható.

1.11. Maradandó egészségkárosodás esetén:

a) a maradandó egészségkárosodási igény mértéké- nek megállapításakor a biztosító akkor veszi figye- lembe a korábbi egészségkárosodás fokát,

ha a balesettel érintett testrész vagy szerv azonos.

EIGB1032V07

1.12. Amennyiben a maradandó egészségkárosodás mértéke nem állapítható meg egyértelműen, a biztosított és

A biztosító az előzetesen fennálló egészségkáro- sodást az 1.4. - 1.6. pontok szerint állapítja meg;

b) idegrendszeri zavar esetében a biztosító akkor telje- sít, ha az idegrendszeri zavar a baleset által okozott szervi károsodásra vezethető vissza.

Lelki eredetű zavarok (neurózis, pszicho-neurózis) a jelen feltételek szerint nem baleseti következmé- nyűek;

c) porckorongsérv esetében a biztosító abban az eset- ben teljesít, ha a porckorongsérv a gerincoszlopot ért közvetlen mechanikai hatásra vezethető vissza és nem a balesetet megelőzően már fennállt tüne- tek rosszabbodtak;

d) bármilyen hasi sérv vagy lágyéksérv esetében a biztosító akkor teljesít, ha azt hirtelen fellépő, külső mechanikus hatás okozta.

a biztosító is jogosult arra, hogy kérje az egészségkáro- sodás mértékének újbóli megállapítását a baleset meg- történtétől számított két éven belül.

1.13. A biztosító a biztosítási szolgáltatást az alábbiak szerint nyújtja:

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás progresszív szolgáltatással

1. A biztosító a biztosítási kötvényen a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra megjelölt biztosítási összeg alapján progresszív szolgáltatást teljesít az egész- ségkárosodás mértéke szerint:

a) 1-20% közötti rokkantsági fok esetében a biztosítási összeg rokkantsági foknak megfelelő százalékát;

b) 21-40% közötti rokkantsági fok esetén a biztosítási összeg 20%-át és a 20%-on felüli rész kétszeresének megfelelő %-nyi részt;

c) 41-60% közötti rokkantsági fok esetén a 40%-os rokkantsági fokra a b) pont szerinti összeget és

a 40%-on felüli rész háromszorosának megfelelő

%-nyi részt;

d) 61-80% közötti rokkantsági fok esetén a 60%-os rok- kantsági fokra a c) pont szerinti összeget és a 60%- on felüli rész négyszeresének megfelelő %-nyi részt;

e) 81-99% közötti rokkantsági fok esetén a 80%-os rokkantsági fokra a d) pont szerinti összeget és

a 80%-on felüli rész hatszorosának megfelelő %-nyi részt;

f) 100% rokkantság esetén a biztosítási összeg 400%-át. A progresszív szolgáltatás a biztosítási kötvény szerinti biztosítási összeg 400%-át nem haladhatja meg.

2. A biztosító teljesítésének feltételei

2.1. A szolgáltatási igényt a biztosítási esemény megtörténté- től számított 15 naptári napon belül, írásban kell bejelen- teni a biztosítónak.

2.2. A biztosítási esemény bekövetkezésekor az alábbi doku- mentumokat kell a biztosító rendelkezésére bocsátani:

43

a) a hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt;

b) a baleset kezdetének és a következménye lefolyásá- nak tisztázásához szükséges orvosi dokumentumo- kat, leleteket;

c) a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges dokumentumokat: baleseti jegyzőkönyvet, rendőr- ségi határozatot, szabálysértési jegyzőkönyvet, bírói határozatot.

IX. A biztosítási összeg minimuma

1. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás és funkciócsökkenés kockázat esetén a biztosítási összeg minimuma Novum és Aqua biztosításban 1 000 000 Ft, Regnum és Bonum biztosításban 1 000 000 Ft, illetve

4 000 €.

2. A baleseti halál kockázat esetén a biztosítási összeg mini- muma Novum és Aqua biztosításban 500 000 Ft, Regnum és Bonum biztosításban 500 000 Ft, illetve 2 000 €.

X. A biztosító mentesülése a kiegészítő balesetbiztosítások szolgáltatási kötelezettsége alól

1. Jelen kiegészítő biztosítások feltételei alkalmazásában az általános feltételek XXI. pontjában meghatározott mentesülési eseteken túl a biztosító mentesül a szolgál- tatási kötelezettség alól az alábbi esetekben is:

a) amennyiben a biztosítási esemény a biztosított jogel- lenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatar- tása következtében történt, így különösen, ha a biz- tosított engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélküli végzett, illetve ha a munkahelyi baleset során a munkavédelmi előírásokat megszegte;

b) amennyiben a biztosított a baleset bekövetkeztét követően orvosi segítséget nem, vagy nem haladék- talanul vesz igénybe, illetőleg, ha nem veti magát alá a szakszerű orvosi kezelésnek.

2. Jelen kiegészítő biztosítások feltételei alkalmazásában az általános feltételek XXI. 3. pontjában körülírt, közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén

az ott leírtakkal ellentétben nem áll be a biztosító szolgál- tatási kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől, illet- ve változásbejelentési határidő leteltét követő naptól

a biztosítási esemény bekövetkeztéig már öt év eltelt.

C. Egészségügyi szervezés kiegészítő egészség- biztosítás feltételei

I. A biztosító közreműködője

1. Az egészségügyi szervezés kiegészítő egészségbiztosí- tással kapcsolatban a biztosító - ügymenet kiszervezés keretében - közreműködőt vesz igénybe, mely meghatá-

rozott egészségügyi szolgáltatást végez (a továbbiakban: a biztosító közreműködője). A biztosító közreműködője

a biztosított egészségügyi ellátását menedzseli,

az egészségügyi ellátásokat és az ellátások útját figyeli, ellenőrzi, kapcsolatot tart a biztosított ellátását végző egészségügyi szolgáltatókkal, továbbá adminisztrálja az egészségügyi ellátásokat.

II. A kockázatviselés kezdete

1. Jelen egészségügyi szervezés kiegészítő egészségbizto- sítás tekintetében a biztosító kockázatviselése az általá- nos feltételekben leírtaktól eltérően a biztosítási szerző- dés technikai kezdetének napján 0:00 órakor kezdődik, amennyiben a biztosítási szerződés létrejön.

III. A biztosítási szerződés és a kockázatviselés tartama, területi hatálya

1. A biztosított legmagasabb lejárati életkora egészségügyi szervezés kiegészítő egészségbiztosítás választása esetén Novum és Regnum biztosításban 65 év lehet.

IV. Az egészségügyi szervezés kiegészítő egész- ségbiztosítás megszűnésének esetei

1. Az általános feltételekben leírtakon túlmenően az egész- ségügyi szervezés kiegészítő egészségbiztosítás meg- szűnik:

a) a biztosító általi rendes felmondással akkor is, ha a biztosító együttműködése a közreműködő egész- ségügyi szolgáltatóval megszűnik és a biztosítónak nincs lehetősége a szolgáltatás teljesítésére képes

másik szolgáltatóval ügymenet kiszervezési szerző- dést xxxxx (a közreműködő hiánya). Az együttmű- ködés megszűnését előidézheti az ügymenet kiszer- vezési szerződés felmondása, az egészségügyi szol- gáltató megszűnése, engedélyének visszavonása vagy a tevékenység beszüntetése.

A biztosító a tőle elvárható módon törekszik a Ma- gyarországon elérhető, hasonló szakmai színvonalú szolgáltatást nyújtó közreműködővel együttműködni és a szolgáltatást biztosítani;

b) amennyiben a szerződő az egészségügyi szervezés kiegészítő egészségbiztosítást felmondja, a felmon- dás biztosítóhoz történő beérkezését követő naptári hónap első napján 0:00 órakor;

c) azon a biztosítási évfordulón 0:00 órakor, amikor

a biztosított életkora eléri Novum és Regnum bizto- sításban a 65 évet, a biztosított aktuális életkorát biztosítási évforduló és a biztosított születési éve közötti különbségként számolva;

d) ha az alapbiztosítás tekintetében biztosítási esemény következik be.

44 EIGB1032V07

A biztosító közreműködője javaslatot tesz a továbbiakban szükséges vizsgálatokra és amennyiben az elvégzett vizs- gálatok nem igazolták a daganatos betegség fennállását, ajánlatot tesz további szakorvosi konzíliumra.

4. A biztosító szolgáltatása csak akkor kezdődik, amikor a biztosított egészségi állapota ezt lehetővé teszi, és

a biztosított a daganatos betegség gyanúját felvető vizs- gálati eredmények birtokában az egyeztetett időpontban megjelenik az állapotfelmérő szakorvosi konzultáción.

Amennyiben a biztosított egészségi állapota fekvőbeteg vagy sürgősségi ellátást tesz indokolttá, akkor a fekvő- beteg vagy sürgősségi ellátás időtartama alatt a biztosító daganat specifikus vizsgálati sor megszervezésére vonat- kozó kötelezettsége nem áll fenn. Ebben az esetben a biz- tosító közreműködője a vizsgálatokat a fekvőbeteg vagy sürgősségi ellátást követő időszakra szervezi meg.

Amennyiben a biztosított állapota nem teszi lehetővé

egy-egy adott vizsgálat elvégzését, vagy a vizsgálati ered- mény értékelését kétségessé teszi, a biztosító közreműkö- dője abban az időpontban tesz javaslatot a kivizsgálásra, amikor a biztosított alkalmassá válik az adott vizsgálat elvégzésére.

A biztosító közreműködője nem szervez műtétet, sebé- szeti beavatkozást igénylő mintavételt (pl.: laparotomia, mediastinoscopia, VATS, agyi biopszia, vese eltávolítás, here eltávolítás, abrasio stb).

2. Az egészségügyi szervezés kiegészítő egészségbiztosítás megszűnéséről a biztosító értesíti a biztosítottat.

V. A biztosítási esemény, a biztosítási szolgál- tatás

1. Az általános és jelen különös feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződésben biztosítási esemény a biztosított kockázatviselés tartama alatti, bármilyen típusú dagana- tos betegségre specifikus diagnosztikus vizsgálatának előírása.

A daganatos betegségre specifikus diagnosztikus vizs- gálat előírása akkor következik be, ha a különböző képal- kotó, endoszkópos, szövettani vagy citológiai vizsgálatok, az adott terület szakorvosa által végzett fizikális vizsgálat, illetve az emelkedett tumor marker szintek alapján daga- natos betegség gyanúja miatt orvos a biztosított számára további szakorvosi vagy egyéb vizsgálatot javasol.

2. A biztosító az általános és a különös feltételek szerint létrejött és hatályos biztosítási szerződésben vállalja, hogy a biztosított díjfizetése ellenében a biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén közreműködőjén keresztül egészségügyi szervezési szolgáltatást nyújt.

3. Az egészségügyi szervezés az alábbi szolgáltatásokat

foglalja magában:

Állapotfelmérő szakorvosi konzultáció

A szolgáltatási igény biztosítóhoz történő beérkezése után a biztosító közreműködője 5 munkanapon belül

20-40 perces szakorvosi vizsgálatot/állapotfelmérő kon- zultációt biztosít, amelynek keretei között javaslatot tesz a beteg személyre szabott gyors, pontos és teljes körű kivizsgálására az orvostudomány érvényben lévő eviden- ciái, nemzetközi irányelvei alapján (beleértve ebbe az esetleges társbetegségek miatt szükséges vizsgálatok meghatározását is).

A szükséges vizsgálatokkal kapcsolatos költségek a biz- tosítottat terhelik. Amennyiben a biztosított vállalja

a vizsgálatokat, azok átlagosan 8-12 munkanap alatt megtörténnek.

Betegirányítási asszisztencia

A biztosító közreműködője szakszerű folyamatos orvosi betegvezetést, „Beteg-Manager” orvosi szolgáltatást biz- tosít a teljes diagnosztikus folyamat alatt, amely magá- ban foglalja a szükséges szakorvosi egyeztetéseket,

a szakszerű és részletes betegtájékoztatást és életveze- tési tanácsok adását. A szolgáltatás munkanapokon, naponta 12 órán keresztül, telefonon érhető el.

Szakorvosi konzultáció

A biztosító közreműködője az állapotfelmérő szakorvosi konzultáción javasolt diagnosztikus vizsgálatok elvégzé- sét követően, 3 munkanapon belül egy további 20-40 per- ces onkológiai konzultációt, illetve szükség esetén szakor- vosi navigációs szolgáltatásokat biztosít.

A szakorvosi konzultáción a biztosított részletes felvilágo- sítást kap az állapotával, a továbbiakban szükséges teen- dőkkel kapcsolatban, választ kap a felmerülő kérdéseire.

VI. A biztosító teljesítésének feltételei

1. A szolgáltatási igényt a biztosítási esemény megtörtén- tétől számított lehető leghamarabb, de legkésőbb

15 naptári napon belül írásban kell bejelenteni a bizto- sítónak.

2. A biztosítási esemény bekövetkezésekor az alábbi doku- mentumokat kell a biztosító rendelkezésére bocsátani:

a) a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytala- nul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt;

b) a biztosított személyazonosságát igazoló okmá- nyokat;

c) a bármilyen típusú daganatos betegségre specifikus diagnosztikus vizsgálat előírását igazoló dokumen- tumot;

d) a betegség megállapításához szükséges orvosi doku- mentumokat, leleteket, kórházi zárójelentés máso- latát.

VII. A különös feltételek Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezései

1. A Polgári Törvénykönyv 6:490. § (2) bekezdésétől eltérően az egészségügyi szervezés kiegészítő egészségbiztosítást a biztosító rendes felmondással felmondhatja (jelen külö- nös feltételek IV. 1. a)).

EIGB1032V07 45

Kondíciós lista a Novum, a Regnum, a Bonum és az Aqua Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

1. A Kondíciós lista tartalmazza az ERGO Befektetési egysé- gekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételeiben

(a továbbiakban: általános feltételek) meghatározott és a Novum, a Regnum, a Bonum és az Aqua Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozó díjakat, költségeket és egyéb feltételeket.

2. A biztosítási szerződés tartama alatt a költségek, díjak és egyéb feltételek nem módosíthatók.

Az eltérő devizanemek közötti átváltás során a megadott sávon belüli konkrét árfolyam változása nem minősül jelen Kondíciós lista módosításának.

3. Jelen Kondíciós lista a Novum, a Regnum, a Bonum és

az Aqua Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások- ra vonatkozó különös feltételek melléklete.

4. Jelen Kondíciós lista melléklete a biztosítási szerződés létrejöttekor a hatályos teljes költségmutatóról szóló jogszabály szerinti tájékoztató (TKM tájékoztató), vala- mint a hatályos kiemelt információs dokumentumról szóló jogszabály szerinti tájékoztató (KID tájékoztató)

és annak eszközalaponkénti értékeket bemutató mellék- lete.

.

Novum Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

(rendszeres díjfizetés eseti díj fizetésének lehetőségével, forintban fizethető díj)

Regnum Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

(rendszeres díjfizetés eseti díj fizetésének lehetőségével, forintban vagy euróban fizethető díj)

I. Kockázati díjak

(általános feltételek XIV./2.)

Díjtételek az alapbiztosításokhoz és a kiegészítő kockázati életbiztosításhoz

1. A táblázatban szereplő díjtételek az alapbiztosítások és a kiegészítő kockázati életbiztosítás havi díjainak kiszá- mítására szolgálnak.

2. Az alapbiztosítások és a kiegészítő kockázati életbizto- sítás díjtételei azonosak, ugyanakkor a biztosított életko- rának megfelelően évente változnak.

3. A biztosított életkora a biztosítási szerződés kezdetén

a biztosítási szerződés technikai kezdetének naptári éve és a biztosított születési éve közötti különbség, a bizto- sítás tartama alatt a biztosítási évfordulótól számítva a biztosítási évforduló naptári éve és a biztosított születési éve közötti különbség.

4. Az alapbiztosítás és a kiegészítő kockázati életbiztosítás kockázati díját a biztosító havonta, a naptári hónap első banki munkanapján számított érték alapján, a naptári hónap első átváltási napján érvényesíti.

5. Novum és Regnum Befektetési egységekhez kötött élet- biztosítás alapbiztosításának havi kockázati díja az aktu- ális biztosítási összeg és a biztosítási szerződés aktuális értéke különbözetének millió forintban, illetve tízezer euróban megadott értéke és a díjtétel szorzata.

Forint díj esetén:

Havi kockázati díj = ((Aktuális biztosítási összeg – Aktuális érték)/1 000 000) × Díjtétel

Például:

Ha a minimális biztosítási összeg 4 000 000 Ft és a bizto- sítási szerződés aktuális értékének 105%-a kisebb, mint a minimális biztosítási összeg, pl. az aktuális érték

1 213 456 Ft, akkor az aktuális biztosítási összeg

4 000 000 Ft lesz. Ez alapján az alapbiztosítás havi koc- kázati díja 34 éves biztosított esetén:

(4 000 000 – 1 213 456)/1 000 000 × 140,02 =

390,172 Ft/hó

Euró díj esetén:

Havi kockázati díj = ((Aktuális biztosítási összeg – Aktuális érték)/10 000)×Díjtétel

Például:

Ha a minimális biztosítási összeg 12 000 € és a biztosí- tási szerződés aktuális értékének 105%-a kisebb, mint a minimális biztosítási összeg, pl. az aktuális érték 3 125 €, akkor az aktuális biztosítási összeg 12 000 € lesz, akkor az alapbiztosítás havi kockázati díja 34 éves biztosított esetén:

(12 000 – 3 125)/10 000) × 1,40= 1,2425 €/hó

6. A kiegészítő kockázati életbiztosítás havi kockázati díja

a millió forintban, illetve tízezer euróban megadott bizto- sítási összeg és a díjtétel szorzata.

46 Hatályos 2018. január 31-től

Díjtételek Novum, Regnum Befektetési egységekhez kötött életbiztosításhoz (forintban fizetett díj, 1 000 000 Ft-ra/hó)

Díjtételek Regnum Befektetési egységekhez kötött életbizto- sításhoz (euróban fizetett díj, 10 000 €-ra/hó)

Biztosított életkora	Férfi/Nő
18	40,84
19	45,84
20	50,00
21	54,17
22	58,34
23	61,67
24	66,67
25	70,00
26	73,34
27	75,84
28	79,17
29	83,34
30	91,68
31	100,01
32	110,85
33	123,35
34	140,02
35	160,03
36	183,37
37	210,04
38	239,22
39	275,91
40	319,27
41	372,64
42	436,86
43	503,59
44	572,83
45	638,74
46	701,32
47	762,25
48	822,34
49	884,11
50	950,90
51	1017,70
52	1085,34
53	1155,50
54	1232,35
55	1318,40
56	1416,17
57	1522,31
58	1635,17
59	1754,74
60	1876,85
61	1996,48
62	2114,46
63	2240,01
64	2384,84
65	2559,03

Biztosított életkora	Férfi/Nő
18	0,41
19	0,46
20	0,50
21	0,54
22	0,58
23	0,62
24	0,67
25	0,70
26	0,73
27	0,76
28	0,79
29	0,83
30	0,92
31	1,00
32	1,11
33	1,23
34	1,40
35	1,60
36	1,83
37	2,10
38	2,39
39	2,76
40	3,19
41	3,73
42	4,37
43	5,04
44	5,73
45	6,39
46	7,01
47	7,62
48	8,22
49	8,84
50	9,51
51	10,18
52	10,85
53	11,56
54	12,32
55	13,18
56	14,16
57	15,22
58	16,35
59	17,55
60	18,77
61	19,96
62	21,14
63	22,40
64	23,85
65	25,59

47

II. Szerződéskötési költség rendszeres biztosítási díjra:

(általános feltételek XIV./3. a))

1. Alapja: a biztosítási szerződés létrejöttekor érvényes biztosítási díj és a biztosítási tartam – de legfeljebb 16 év

– szorzata. Amennyiben a Regnum biztosításhoz érvé- nyesül a D150 Nyugdíjbiztosítási záradék, a biztosító a szerződéskötési költség alapjának meghatározása

során nem a biztosítás tartamát, hanem a D150 Nyug- díjbiztosítási záradék IX. 2. pontjában meghatározott díjfizetési tartamot – de legfeljebb 16 évet – veszi alapul.

2. Mértéke: a költség alapjának egy, a biztosítás díjának nagyságától független %-a.

7,55 % összesen

3. A költséget a biztosító a biztosítási szerződés első 5 évé- ben, az alábbi levonási rend szerint érvényesíti. A biztosí- tó az adott biztosítási évben az arra az évre eső költséget a biztosítási díj fizetési gyakoriságának megfelelően vonja le a biztosítási díjból.

Díjtételek a kiegészítő balesetbiztosításokhoz

1. A táblázatban szereplő díjtételek a kiegészítő balesetbiz- tosítások havi díjainak kiszámítására szolgálnak.

2. A kiegészítő balesetbiztosítások díjtételei a biztosított életkorának megfelelően nem változnak, a biztosítási tartam alatt állandók.

3. A kiegészítő balesetbiztosítások kockázati díját a bizto- sító havonta, a naptári hónap első banki munkanapján számított érték alapján, a naptári hónap első átváltási napján érvényesíti.

Novum, Regnum Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (forintban fizetett díj, 1 000 000 Ft-ra/hó)	Egyéni balesetbiztosítás
Baleseti halál	83,34
Baleseti maradandó egészség- károsodás progresszív szolgál- tatással	200,04

A szerződéskötési költség mér- téke rendszeres biztosítási díjra	A biztosítási évek száma
3,85%	az első évben
2,2%	a második évben
0,5%	a harmadik évben
0,5%	a negyedik évben
0,5%	az ötödik évben

4. Novum, Regnum Befektetési egységekhez kötött életbiz- tosításokhoz kötött kiegészítő balesetbiztosítások havi kockázati díja a millió forintban, illetve tízezer euróban megadott biztosítási összeg és a díjtétel szorzata.

III. Vagyonarányos költség rendszeres biztosí- tási díjra:

(általános feltételek XIV./3. b))

1. Alapja: a szerződő számláján lévő, adott eszközalapban nyilvántartott befektetési egységek aktuális értéke. Értékkövetés vagy díjnövelés a vagyonarányos költség mértékét nem befolyásolja.

2. Mértéke: a költség alapjának egy, a biztosítás díjának nagyságától független, egy évre vetített %-a.

1,0 %/év; 1/12 %/hó

3. A költséget a biztosító a biztosítási szerződés teljes tar- tama alatt, havonta, az egész évre vetített költség 1/12- eként, a naptári hónap első banki munkanapján számí- tott érték alapján, a naptári hónap első átváltási napján érvényesíti.

4. A különböző eszközalapokban nyilvántartott befektetési egységek eszközalap kezelési költségének mértéke azo- nos.

Regnum Befektetési egységek- hez kötött életbiztosítás (euró- ban fizetett díj, 10 000 €-ra/hó)	Egyéni balesetbiztosítás
Baleseti halál	0,83
Baleseti maradandó egészség- károsodás progresszív szolgál- tatással	2,00

Az egészségügyi szervezés kiegészítő biztosítás díja

1. Az egészségügyi szervezés kiegészítő egészségbiztosítás díja a biztosított életkorának megfelelően nem változik, a biztosítási tartam alatt állandó.

2. Az egészségügyi szervezés kiegészítő egészségbiztosítás kockázati díja:

500 Ft/hó, illetve 1,5 €/hó

3. Az egészségügyi szervezés kiegészítő egészségbiztosítás kockázati díját a biztosító havonta, a naptári hónap első banki munkanapján számított érték alapján, a naptári hónap első átváltási napján érvényesíti.

48

A visszavásárlás és a részleges visszavásárlás költségének mérté- ke a szerződő eseti díjas számláján lévő befektetési egységekre	A visszavásárlás és a részleges visszavásárlás időpontja az első eseti díj jóváírását követő nap- tári hónap elsejétől számítva
2,5%, de legalább 12 000 Ft, illetve 40 €	az első évben
2,0%, de legalább 12 000 Ft, illetve 40 €	a második évben
1,5%, de legalább 12 000 Ft, illetve 40 €	a harmadik évben
1,0%, de legalább 12 000 Ft, illetve 40 €	a negyedik évben
0,5%, de legalább 12 000 Ft, illetve 40 €	az ötödik évben
12 000 Ft, illetve 40 €	betöltött öt évet követően a biztosítás további tartama alatt

IV. Vagyonarányos költség eseti díjra:

(általános feltételek XIV./3. b))

1. Alapja: a szerződő eseti díjas számláján lévő, adott esz- közalapban nyilvántartott befektetési egységek aktuális értéke.

2. Mértéke: a költség alapjának egy, a biztosítás díjának nagyságától független, egy évre vetített %-a.

1,5 %/év; 0,125 %/hó

3. A költséget a biztosító a biztosítási szerződés teljes tar- tama alatt, havonta, az egész évre vetített költség 1/12- eként, a naptári hónap első banki munkanapján számí- tott érték alapján, a naptári hónap első átváltási napján érvényesíti.

4. A különböző eszközalapokban nyilvántartott befektetési egységek eszközalap kezelési költségének mértéke azo- nos.

VIII. Részleges visszavásárlás speciális költsége:

(általános feltételek XIV./3. b))

V. Fix adminisztrációs költség rendszeres biztosítási díjra:

(általános feltételek XIV./3. b))

1. Alapja, mértéke: fix költség.

890 Ft/hó; illetve 3 €/hó

2. A költséget a biztosító a biztosítási szerződés teljes tar- tama alatt, havonta, a naptári hónap első átváltási nap- ján érvényesíti.

A biztosítási szerződés terhére költségmentesen részleges visszavásárlás kezdeményezhető az alábbi esetekben, amennyiben a biztosítási szerződésből eltelt legalább 6 bizto- sítási díjjal rendezett biztosítási év:

a) a biztosított személy vér szerinti, mostoha- vagy adop- tált gyermekének 18. születésnapjától számított két éven belül;

b) a biztosított személy vér szerinti, mostoha- vagy adop- tált gyermekének házasságkötésekor;

c) a biztosított személy nyugellátásba vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásába kerülésekor.

A részleges visszavásárlási igény bejelentésekor mellékelni kell a fenti állapotokat igazoló okiratot.

VI. Visszavásárlási adminisztrációs költség a szer- ződő számláján lévő befektetési egységekre:

(általános feltételek XIV./3. b))

1. Alapja és mértéke: fix költség, mely nem függ a biztosí- tási szerződésből eltelt évek számától és a részleges visszavásárlással kivont összeg nagyságától.

4 500 Ft, illetve 15 €

IX. Részleges visszavásárláskor a biztosítási szerződés minimális fennmaradó vissza- vásárlási értéke:

(általános feltételek XIX./6.) 250 000 Ft; illetve 1 000 €

VII. Visszavásárlási adminisztrációs költség a szerződő eseti díjas számláján lévő befektetési egységekre:

(általános feltételek XIV./3. b))

1. Alapja: visszavásárláskor a szerződő eseti díjas számlá- ján lévő befektetési egységek egyéb költségek érvényesí- tése utáni aktuális értéke, részleges visszavásárláskor a részleges visszavásárlással igényelt összeg.

2. Mértéke: a költség alapjának az első eseti díj jóváírását követő naptári hónap elsejétől eltelt évek számától függő %-a, de legalább egy fix költség. 5 eltelt évet köve- tően a költség alapjától független, fix költség.

X. Különös felmondás költsége:

(általános feltételek XIV./4. a))

A biztosítási szerződés az általános feltételek IV. 16. pontjá- ban körülírt, szerződő általi különös felmondása esetén a biz- tosító külön költséget nem számol fel, kifizeti a szerződőnek a teljes befizetett biztosítási díjat; illetve amennyiben a bizto- sító a díjat már befektette, akkor a választott eszközalap(ok) devizanemében a biztosítási szerződés aktuális értékét és valamennyi, a felmondás biztosítóhoz történő beérkezéséig érvényesített költséget és díjat.

Ez utóbbi esetben a befektetési egységek árfolyamváltozásá- ból eredő kockázatot a szerződő viseli. Forinttól eltérő deviza- nemű eszközalap választása esetén a biztosító az érvényesí- tett költségeket a XVI. pont szerint számolja el.

49

XI. Átváltás költsége:

(általános feltételek XIV./4. b))

1. Alapja és mértéke: fix költség.

Biztosítási évente az első három átváltás ingyenes, min- den további 5 000 Ft/alkalom; illetve 20 €/alkalom.

2. Egy átváltásnak számít ugyanazon kérelem alapján ugyanakkor elvégzett egy vagy több eszközalapból egy vagy több eszközalapba történő befektetési egység átváltás.

XV. A biztosítási díj és az eseti díj jóváírása során alkalmazott árfolyam forinttól eltérő devizanemű eszközalap választása esetén (csak forint díjú biztosításnál):

(különös feltételek VI./2., illetve V./2.)

A biztosítási szerződés tartama során a Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama ± 0,5%-os sávban lehetséges.

A jelen Kondíciós lista hatályba lépésekor: Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama + 0,5%

XII. Átirányítás költsége:

(általános feltételek XIV./4. b))

1. Alapja és mértéke: fix költség.

Biztosítási évente az első három átirányítás ingyenes, minden további 5 000 Ft/alkalom; illetve 20 €/alkalom.

2. Egy átirányításnak számít ugyanazon kérelem alapján ugyanakkor elvégzett egy vagy több eszközalapba törté- nő átirányítás.

XVI. A költségek érvényesítése során alkalma- zott árfolyam forinttól eltérő devizanemű eszközalap választása esetén (csak forint díjú biztosításnál):

(általános feltételek XIV./6.)

A biztosítási szerződés tartama során a Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama ± 0,5%-os sávban lehetséges.

A jelen Kondíciós lista hatályba lépésekor: Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama + 0,5%

XIV. Készpénz kifizetési költség:

(általános feltételek XIV./4. d))

A szolgáltatási összeg, visszavásárlási érték, illetve részleges visszavásárlás során kért összeg átutalástól eltérő, készpénz- beni kifizetésével kapcsolatban felmerülő költség. A biztosító a szolgáltatási összeget, a visszavásárlási értéket, illetve

a részleges visszavásárlás során kért összeget a felmerült költséggel csökkenti.

XVII. A forinttól eltérő devizanemű eszközalap- ról történő eseti díj átvezetése (csak forint díjú biztosításnál), illetve a forinttól eltérő devizanemű eszközalapból történő (részle- ges) visszavásárlás vagy szolgáltatás forintban történő kifizetése során alkalma- zott árfolyam:

(általános feltételek XX./5.)

A biztosítási szerződés tartama során a Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama ± 0,5%-os sávban lehetséges.

A jelen Kondíciós lista hatályba lépésekor: Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama - 0,5%

XIII. A számlakivonat költsége:

(általános feltételek XIV./4. c))

Évente egy számlakivonat küldése ingyenes. Minden további, a szerződő kérésére megküldött számlakivonatnak egyszeri költsége van.

Alapja, mértéke: fix költség.

600 Ft/számlakivonat; illetve 2 €/számlakivonat

50

Bonum Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

(egyszeri díjfizetés, forintban vagy euróban fizethető díj)

I. Kockázati díjak

(általános feltételek XIV./2.)

Díjtételek az alapbiztosításhoz és a kiegészítő kockázati életbiztosításhoz

1. A táblázatban szereplő díjtételek az alapbiztosítások és a kiegészítő kockázati életbiztosítás havi díjainak kiszá- mítására szolgálnak.

2. Az alapbiztosítások és a kiegészítő kockázati életbiztosí- tás díjtételei azonosak, ugyanakkor a biztosított életko- rának megfelelően évente változnak.

3. A biztosított életkora a biztosítási szerződés kezdetén

a biztosítási szerződés technikai kezdetének naptári éve és a biztosított születési éve közötti különbség, a bizto- sítás tartama alatt a biztosítási évfordulótól számítva a biztosítási évforduló naptári éve és a biztosított születési éve közötti különbség.

4. Az alapbiztosítás és a kiegészítő kockázati életbiztosítás kockázati díját a biztosító havonta, a naptári hónap első banki munkanapján számított érték alapján, a naptári hónap első átváltási napján érvényesíti.

5. A Bonum Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás alapbiztosításának havi kockázati díja az aktuális biztosí- tási összeg és a biztosítási szerződés aktuális értéke különbözetének millió forintban, illetve tízezer euróban megadott értéke és a díjtétel szorzata.

Az aktuális biztosítási összeg a biztosítási szerződés ak- tuális értékének 105%-a, de legalább a minimális bizto- sítási összeg. A minimális biztosítási összeg a biztosítási szerződés kezdetekor: a biztosítási szerződés egyszeri díjának 105%-a.

Forint díj esetén:

Havi kockázati díj = ((Aktuális biztosítási összeg – Aktuális érték)/1 000 000) × Díjtétel

Például:

I.

Ha az egyszeri díj 5 000 000 Ft és az aktuális érték

5 645 123 Ft, akkor az aktuális biztosítási összeg, mivel az aktuális érték magasabb, mint az egyszeri díj:

5 645 123 × 1,05 = 5 927 379 Ft és az alapbiztosítás havi kockázati díja 50 éves biztosított esetén:

(5 927 379 – 5 645 123)/1 000 000 × 950,90 =

268,397 Ft/hó II.

Ha az egyszeri díj 5 000 000 Ft és az aktuális érték

4 787 589 Ft, akkor az aktuális biztosítási összeg, mivel az egyszeri díj magasabb, mint az aktuális érték:

5 000 000 × 1,05 = 5 250 000 Ft és az alapbiztosítás havi kockázati díja 50 éves biztosított esetén:

(5 250 000 – 4 787 589)/1 000 000 × 950,90 =

439,707 Ft/hó

Euró díj esetén:

Havi kockázati díj = ((Aktuális biztosítási összeg – Aktuális érték)/10 000) × Díjtétel

Például:

I.

Ha az egyszeri díj 15 000 € és az az aktuális érték 15 658 €, akkor az aktuális biztosítási összeg, mivel az aktuális érték magasabb, mint az egyszeri díj:

15 658 × 1,05 = 16 440,9 € és az alapbiztosítás havi koc- kázati díja 50 éves biztosított esetén:

(16 440,9 – 15 658)/10 000 × 9,51 = 0,745 €/hó II.

Ha az egyszeri díj 15 000 € és az az aktuális érték 14 896 €, akkor az aktuális biztosítási összeg, mivel az egyszeri díj magasabb, mint az aktuális érték:

15 000 × 1,05 = 15 750 € és az alapbiztosítás havi kocká- zati díja 50 éves biztosított esetén:

(15 750 – 14 896)/10 000 × 9,51 = 0,812 €/hó

6. A kiegészítő kockázati életbiztosítás havi kockázati díja

a millió forintban, illetve tízezer euróban megadott bizto- sítási összeg és a díjtétel szorzata.

51

Díjtételek Bonum Befektetési egységekhez kötött életbiztosításhoz (forintban fizetett díj, 1 000 000 Ft-ra/hó)

Díjtételek Bonum Befektetési egységekhez kötött életbiztosí- táshoz (euróban fizetett díj, 10 000 €-ra/hó)

Biztosított életkora	Férfi/Nő
18	40,84
19	45,84
20	50,00
21	54,17
22	58,34
23	61,67
24	66,67
25	70,00
26	73,34
27	75,84
28	79,17
29	83,34
30	91,68
31	100,01
32	110,85
33	123,35
34	140,02
35	160,03
36	183,37
37	210,04
38	239,22
39	275,91
40	319,27
41	372,64
42	436,86
43	503,59
44	572,83
45	638,74
46	701,32
47	762,25
48	822,34
49	884,11
50	950,90
51	1017,70
52	1085,34
53	1155,50
54	1232,35
55	1318,40
56	1416,17
57	1522,31
58	1635,17
59	1754,74
60	1876,85
61	1996,48
62	2114,46
63	2240,01
64	2384,84
65	2559,03
66	2763,45
67	2988,07
68	3237,11
69	3508,94
70	3802,74
71	4113,52
72	4441,30
73	4795,39
74	5186,76
75	5626,48

Biztosított életkora	Férfi/Nő
18	0,41
19	0,46
20	0,50
21	0,54
22	0,58
23	0,62
24	0,67
25	0,70
26	0,73
27	0,76
28	0,79
29	0,83
30	0,92
31	1,00
32	1,11
33	1,23
34	1,40
35	1,60
36	1,83
37	2,10
38	2,39
39	2,76
40	3,19
41	3,73
42	4,37
43	5,04
44	5,73
45	6,39
46	7,01
47	7,62
48	8,22
49	8,84
50	9,51
51	10,18
52	10,85
53	11,56
54	12,32
55	13,18
56	14,16
57	15,22
58	16,35
59	17,55
60	18,77
61	19,96
62	21,14
63	22,40
64	23,85
65	25,59
66	27,63
67	29,88
68	32,37
69	35,09
70	38,03
71	41,14
72	44,41
73	47,95
74	51,87
75	56,26

52

Díjtételek a kiegészítő balesetbiztosításokhoz

1. A táblázatban szereplő díjtételek a kiegészítő balesetbiz- tosítások havi díjainak kiszámítására szolgálnak.

2. A kiegészítő balesetbiztosítások díjtételei a biztosított életkorának megfelelően nem változnak, a biztosítási tartam alatt állandók.

3. A kiegészítő balesetbiztosítások kockázati díját a biztosí- tó havonta, a naptári hónap első banki munkanapján számított érték alapján, a naptári hónap első átváltási napján érvényesíti.

4. Bonum Befektetési egységekhez kötött életbiztosításhoz kötött kiegészítő balesetbiztosítások havi kockázati díja a millió forintban, illetve a tízezer euróban megadott biz- tosítási összeg és a díjtétel szorzata.

Bonum Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (forintban befizetett díj, 1 000 000 Ft-ra/hó)	Egyéni balesetbiztosítás
Baleseti halál	83,34
Baleseti maradandó egészség- károsodás progresszív szolgál- tatással	200,04

Bonum Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (euróban befizetett díj, 10 000 €-ra/hó)	Egyéni balesetbiztosítás
Baleseti halál	0,83
Baleseti maradandó egészség- károsodás progresszív szolgál- tatással	2,00

II. Szerződéskötési költség egyszeri biztosítási díjra:

(általános feltételek XIV./3. a))

A biztosító ilyen költséget nem érvényesít.

IV. Fix adminisztrációs költség egyszeri biztosí- tási díjra:

(általános feltételek XIV./3. b))

A biztosító ilyen költséget nem érvényesít.

V. Visszavásárlási adminisztrációs költség a szerződő számláján lévő befektetési egységekre:

(általános feltételek XIV./3. b))

1. Alapja: visszavásárláskor a szerződő számláján lévő befektetési egységek egyéb költségek érvényesítése utáni aktuális értéke, részleges visszavásárláskor a rész- leges visszavásárlással igényelt összeg.

2. Mértéke: a költség alapjának a biztosítás évének számá- tól függő %-a, de legalább egy fix költség.

A visszavásárlás és a részleges visz- szavásárlás költségének mértéke a szerződő számláján lévő befektetési egységekre	A visszavásárlás és a rész- leges visszavásárlás idő- pontja a biztosítás tarta- mán belül
2,5%, de legalább 12 000 Ft, illetve 40 €	az első biztosítási évben
2,0%, de legalább 12 000 Ft, illetve 40 €	a második biztosítási évben
1,5%, de legalább 12 000 Ft, illetve 40 €	a harmadik biztosítási évben
1,0%, de legalább 12 000 Ft, illetve 40 €	a negyedik biztosítási évben
0,5%, de legalább 12 000 Ft, illetve 40 €	az ötödik biztosítási évben

VI. Részleges visszavásárlás speciális költsége:

(általános feltételek XIV./3. b))

A biztosítási szerződés terhére költségmentesen részleges visszavásárlás kezdeményezhető az alábbi esetekben, amennyiben a biztosítási szerződésből eltelt legalább

3 biztosítási év:

a) a biztosított személy vér szerinti, mostoha- vagy adop- tált gyermekének 18. születésnapjától számított két éven belül,

b) a biztosított személy vér szerinti, mostoha- vagy adop- tált gyermekének házasságkötésekor,

c) a biztosított személy nyugellátásba vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásába kerülésekor.

A részleges visszavásárlási igény bejelentésekor mellékelni kell a fenti állapotokat igazoló okiratot.

VII. Részleges visszavásárláskor a biztosítási szerződés minimális fennmaradó visszavá- sárlási értéke:

(általános feltételek XIX./6.) 3 000 000 Ft; illetve 10 000 €

III. Vagyonarányos költség egyszeri biztosítási díjra:

(általános feltételek XIV./3. b))

1. Alapja: a szerződő számláján lévő, adott eszközalapban nyilvántartott befektetési egységek aktuális értéke.

2. Mértéke: a költség alapjának egy, a biztosítás díjának nagyságától független, egy évre vetített %-a.

1,75 %/év; 1,75/12 %/hó

3. A költséget a biztosító a biztosítási szerződés teljes tar- tama alatt, havonta, az egész évre vetített költség 1/12- eként, a naptári hónap első banki munkanapján számí- tott érték alapján, a naptári hónap első átváltási napján érvényesíti.

4. A különböző eszközalapokban nyilvántartott befektetési egységek eszközalap kezelési költségének mértéke azo- nos.

53

XIII. A biztosítási díj jóváírása során alkalmazott árfolyam forinttól eltérő devizanemű esz- közalap választása esetén (csak forint díjú biztosításnál):

(különös feltételek V./3.)

A biztosítási szerződés tartama során a Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama ± 0,5%-os sávban lehetséges.

A jelen Kondíciós lista hatályba lépésekor: Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama + 0,5%

VIII. Részleges visszavásárláskor a legkisebb igényelhető összeg:

(általános feltételek XIX./6.) 300 000 Ft; illetve 1 000 €

IX. Különös felmondás költsége:

(általános feltételek XIV./4. a))

A biztosítási szerződés az általános feltételek IV. 16. pont- jában körülírt, szerződő általi különös felmondása esetén a biztosító külön költséget nem számol fel, kifizeti a szer-

ződőnek a teljes befizetett biztosítási díjat; illetve amennyi- ben a biztosító a díjat már befektette, akkor a választott eszközalap(ok) devizanemében a biztosítási szerződés aktuá- lis értékét és valamennyi, a felmondás biztosítóhoz történő beérkezéséig érvényesített költséget és díjat.

Ez utóbbi esetben a befektetési egységek árfolyamválto- zásából eredő kockázatot a szerződő viseli. Forinttól eltérő devizanemű eszközalap választása esetén a biztosító az érvé- nyesített költségeket a XIV. pont szerint számolja el.

XIV. A költségek érvényesítése során alkalma- zott árfolyam forinttól eltérő devizanemű eszközalap választása esetén (csak forint díjú biztosításnál):

(általános feltételek XIV./6.)

A biztosítási szerződés tartama során a Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama ± 0,5%-os sávban lehetséges.

A jelen Kondíciós lista hatályba lépésekor: Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama + 0,5%

XV. A forinttól eltérő devizanemű eszközalapból történő (részleges) visszavásárlás vagy szol- gáltatás forintban történő kifizetése során alkalmazott árfolyam:

(általános feltételek XX./5.)

A biztosítási szerződés tartama során a Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama ± 0,5%-os sávban lehetséges.

A jelen Kondíciós lista hatályba lépésekor: Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama - 0,5%

X. Átváltás költsége:

(általános feltételek XIV./4. b))

A biztosító ilyen költséget nem érvényesít.

XI. A számlakivonat költsége:

(általános feltételek XIV./4. c))

A biztosító ilyen költséget nem érvényesít.

XII. Készpénz kifizetési költség:

(általános feltételek XIV./4. d))

A szolgáltatási összeg, visszavásárlási érték, illetve részleges visszavásárlás során kért összeg átutalástól eltérő, készpénz- beni kifizetésével kapcsolatban felmerülő költség. A biztosító a szolgáltatási összeget, a visszavásárlási értéket, illetve

a részleges visszavásárlás során kért összeget a felmerült költséggel csökkenti.

54

Aqua Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

(rendszeres díjfizetés eseti díj fizetésének lehetőségével, forintban fizethető díj)

Díjtételek Aqua Befektetési egységekhez kötött életbizto- sításhoz – nemdohányzó biztosított (1 000 000 Ft-ra/hó)

I. Kockázati díjak

(általános feltételek XIV./2.)

Biztosított életkora	Férfi/Nő
18	163,86
19	163,86
20	163,86
21	163,86
22	163,86
23	163,86
24	163,86
25	163,86
26	163,86
27	163,86
28	163,86
29	163,86
30	163,86
31	163,86
32	163,86
33	163,86
34	163,86
35	163,86
36	163,86
37	169,61
38	176,53
39	185,87
40	199,87
41	218,30
42	240,81
43	265,49
44	292,34
45	322,60
46	358,38
47	399,83
48	446,28
49	496,33
50	548,72
51	605,70
52	667,36
53	732,54
54	799,31
55	864,16
56	925,77
57	987,06
58	1051,52
59	1122,34
60	1201,69
61	1294,42
62	1394,78

Díjtételek az alapbiztosításhoz és a kiegészítő kockázati életbiztosításhoz

1. A túloldali táblázatban szereplő díjtételek az alapbizto- sítás és a kiegészítő kockázati életbiztosítás havi díjainak kiszámítására szolgálnak.

2. Az alapbiztosítás és a kiegészítő kockázati életbiztosítás díjtételei azonosak, ugyanakkor a biztosított életkorának megfelelően 36 éves kortól évente változnak. A dohány- zó és a nemdohányzó biztosítottakra különböző díjtéte- lek vonatkoznak.

3. A biztosított életkora a biztosítási szerződés kezdetén

a biztosítási szerződés technikai kezdetének naptári éve és a biztosított születési éve közötti különbség, a biztosí- tás tartama alatt a biztosítási évfordulótól számítva a biztosítási évforduló naptári éve és a biztosított születési éve közötti különbség.

4. Az alapbiztosítás és a kiegészítő kockázati életbiztosítás kockázati díját a biztosító havonta, a naptári hónap első banki munkanapján számított érték alapján, a naptári hónap első átváltási napján érvényesíti.

5. Az Aqua Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás alapbiztosításának havi kockázati díja az aktuális bizto- sítási összeg és a biztosítási szerződés aktuális értéke különbözetének millió forintban megadott értéke és

a díjtétel szorzata. Abban a hónapban, amikor a biztosí- tási szerződés aktuális értéke egyenlő vagy magasabb, mint az aktuális biztosítási összeg, a biztosító az alap- biztosításra nem számít fel kockázati díjat.

Havi kockázati díj = ((Aktuális biztosítási összeg – Aktuális érték)/1 000 000) × Díjtétel

Például:

Ha az aktuális biztosítási összeg 9 000 000 Ft és a bizto- sítási szerződés aktuális értéke 1 213 456 Ft, akkor az alapbiztosítás havi kockázati díja 34 éves, nemdohányzó biztosított esetén:

(9 000 000 – 1 213 456)/1 000 000 × 163,86 =

1 275,903 Ft/hó

A biztosításhoz kötött kiegészítő kockázati életbiztosítás havi kockázati díja a millió forintban megadott biztosítási összeg és a díjtétel szorzata.

55

Díjtételek Aqua Befektetési egységekhez kötött életbizto- sításhoz – dohányzó biztosított (1 000 000 Ft-ra/hó)

Díjtételek a kiegészítő balesetbiztosításokhoz

Biztosított életkora	Férfi/Nő
18	356,54
19	356,54
20	356,54
21	356,54
22	356,54
23	356,54
24	356,54
25	356,54
26	356,54
27	356,54
28	356,54
29	356,54
30	356,54
31	356,54
32	356,54
33	356,54
34	356,54
35	356,54
36	356,54
37	373,89
38	395,32
39	423,10
40	463,63
41	516,18
42	580,34
43	652,51
44	733,04
45	824,85
46	931,53
47	1053,86
48	1190,33
49	1339,79
50	1498,16
51	1672,63
52	1864,22
53	2066,18
54	2276,34
55	2485,33
56	2690,47
57	2895,78
58	3114,25
59	3356,14
60	3623,75
61	3923,08
62	4242,84

1. A táblázatban szereplő díjtételek a kiegészítő baleset- biztosítások havi díjainak kiszámítására szolgálnak.

2. A kiegészítő balesetbiztosítások díjtételei a biztosított életkorának megfelelően nem változnak, a biztosítási tartam alatt állandók.

3. A kiegészítő balesetbiztosítások kockázati díját a bizto- sító havonta, a naptári hónap első banki munkanapján számított érték alapján, a naptári hónap első átváltási napján érvényesíti.

4. Aqua Befektetési egységekhez kötött életbiztosításhoz kötött kiegészítő balesetbiztosítások havi kockázati díja a millió forintban megadott biztosítási összeg és a díj- tétel szorzata.

Aqua Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (1 000 000 Ft-ra/hó)	Egyéni balesetbiztosítás
Baleseti halál	83,34
Baleseti maradandó egészség- károsodás progresszív szolgál- tatással	200,04

II. Szerződéskötési költség rendszeres biztosítási díjra:

(általános feltételek XIV./3. a))

A biztosító ilyen költséget nem érvényesít.

III. Vagyonarányos költség rendszeres biztosítási díjra:

(általános feltételek XIV./3. b))

A biztosító ilyen költséget nem érvényesít.

IV. Vagyonarányos költség eseti díjra:

(általános feltételek XIV./3. b))

1. Alapja: a szerződő eseti díjas számláján lévő, adott esz- közalapban nyilvántartott befektetési egységek aktuális értéke.

2. Mértéke: a költség alapjának egy, a biztosítás díjának nagyságától független, egy évre vetített %-a.

1,5 %/év; 0,125 %/hó

3. A költséget a biztosító a biztosítási szerződés teljes tar- tama alatt, havonta, az egész évre vetített költség 1/12- eként, a naptári hónap első banki munkanapján számí- tott érték alapján, a naptári hónap első átváltási napján érvényesíti.

4. A különböző eszközalapokban nyilvántartott befektetési egységek eszközalap kezelési költségének mértéke azo- nos.

56

V. Fix adminisztrációs költség rendszeres biztosítási díjra:

(általános feltételek XIV./3. b))

1. Alapja, mértéke: fix költség.

1 000 Ft/hó

2. A költséget a biztosító a biztosítási szerződés teljes tar- tama alatt, havonta, a naptári hónap első átváltási nap- ján érvényesíti.

VIII. Részleges visszavásárlás speciális költsége:

(általános feltételek XIV./3. b))

A biztosítási szerződés terhére költségmentesen részleges visszavásárlás kezdeményezhető az alábbi esetekben, amennyiben a biztosítási szerződésből eltelt legalább

6 biztosítási év:

a) a biztosított személy vér szerinti, mostoha- vagy adop- tált gyermekének 18. születésnapjától számított két éven belül,

b) a biztosított személy vér szerinti, mostoha- vagy adop- tált gyermekének házasságkötésekor,

VI. Visszavásárlási adminisztrációs költség a szerződő számláján lévő befektetési egységekre:

(általános feltételek XIV./3. b))

Alapja és mértéke: fix költség, mely nem függ a biztosítási szerződésből eltelt évek számától és a részleges visszavásár- lással kivont összeg nagyságától.

12 500 Ft

c) a biztosított személy nyugellátásba vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásába kerülésekor.

A részleges visszavásárlási igény bejelentésekor mellékelni kell a fenti állapotokat igazoló okiratot.

IX. Részleges visszavásárláskor a biztosítási szerződés minimális fennmaradó vissza- vásárlási értéke:

(általános feltételek XIX./6.)

X. Különös felmondás költsége:

(általános feltételek XIV./4. a))

A biztosítási szerződés az általános feltételek IV. 16. pontjá- ban körülírt, szerződő általi különös felmondása esetén a biz- tosító külön költséget nem számol fel, kifizeti a szerződőnek a teljes befizetett biztosítási díjat; illetve amennyiben a bizto- sító a díjat már befektette, akkor a választott eszközalap(ok) devizanemében a biztosítási szerződés aktuális értékét és valamennyi, a felmondás biztosítóhoz történő beérkezéséig érvényesített költséget és díjat.

Ez utóbbi esetben a befektetési egységek árfolyamváltozásá- ból eredő kockázatot a szerződő viseli. Forinttól eltérő deviza- nemű eszközalap választása esetén a biztosító az érvényesí- tett költségeket a XVI. pont szerint számolja el.

VII. Visszavásárlási adminisztrációs költség a szerződő eseti díjas számláján lévő befektetési egységekre:

(általános feltételek XIV./3. b))

1. Alapja: visszavásárláskor a szerződő eseti díjas számlá- ján lévő befektetési egységek egyéb költségek érvényesí- tése utáni aktuális értéke, részleges visszavásárláskor a részleges visszavásárlással igényelt összeg.

2. Mértéke: a költség alapjának az első eseti díj jóváírását követő naptári hónap elsejétől eltelt évek számától függő %-a, de legalább egy fix költség. 5 eltelt évet köve- tően a költség alapjától független, fix költség.

200.000 Ft, illetve 800 €

A visszavásárlás és a részleges visszavásárlás költségének mérté- ke a szerződő eseti díjas számláján lévő befektetési egységekre	A visszavásárlás és a részleges visszavásárlás időpontja az első eseti díj jóváírását követő nap- tári hónap elsejétől számítva
2,5%, de legalább 12 000 Ft	az első évben
2,0%, de legalább 12 000 Ft	a második évben
1,5%, de legalább 12 000 Ft	a harmadik évben
1,0%, de legalább 12 000 Ft	a negyedik évben
0,5%, de legalább 12 000 Ft	az ötödik évben
12 000 Ft	betöltött öt évet követően a biztosítás további tartama alatt

XI. Átváltás költsége:

(általános feltételek XIV./4. b))

1. Alapja és mértéke: fix költség.

Biztosítási évente az első három átváltás ingyenes, minden további 5 000 Ft/alkalom.

2. Egy átváltásnak számít ugyanazon kérelem alapján ugyanakkor elvégzett egy vagy több eszközalapból egy vagy több eszközalapba történő befektetési egység átváltás.

57

XII. Átirányítás költsége:

(általános feltételek XIV./4. b))

1. Alapja és mértéke: fix költség.

Biztosítási évente az első három átirányítás ingyenes, minden további 5 000 Ft/alkalom.

2. Egy átirányításnak számít ugyanazon kérelem alapján ugyanakkor elvégzett egy vagy több eszközalapba törté- nő átirányítás.

XVI. A költségek érvényesítése során alkalmazott árfolyam forinttól eltérő devizanemű eszközalap választása esetén:

(általános feltételek XIV./6.)

A biztosítási szerződés tartama során a Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama ± 0,5%-os sávban lehetséges.

A jelen Kondíciós lista hatályba lépésekor: Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama + 0,5%

XVII. A forinttól eltérő devizanemű eszközalapról történő eseti díj, illetve a forinttól eltérő devizanemű eszközalapból történő (részle- ges) visszavásárlás vagy szolgáltatás forintban történő kifizetése során alkalma- zott árfolyam:

(általános feltételek XX./5.)

A biztosítási szerződés tartama során a Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama ± 0,5%-os sávban lehetséges.

A jelen Kondíciós lista hatályba lépésekor: Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama - 0,5%

XIII. A számlakivonat költsége:

(általános feltételek XIV./4. c))

A biztosító ilyen költséget nem érvényesít.

XIV. Készpénz kifizetési költség:

(általános feltételek XIV./4. d))

A szolgáltatási összeg, visszavásárlási érték, illetve részleges visszavásárlás során kért összeg átutalástól eltérő, készpénz- beni kifizetésével kapcsolatban felmerülő költség. A biztosító a szolgáltatási összeget, a visszavásárlási értéket, illetve

a részleges visszavásárlás során kért összeget a felmerült költséggel csökkenti.

XV. A biztosítási díj és az eseti díj jóváírása során alkalmazott árfolyam forinttól eltérő devizanemű eszközalap választása esetén:

(különös feltételek VI./2.)

A biztosítási szerződés tartama során a Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama ± 0,5%-os sávban lehetséges.

A jelen Kondíciós lista hatályba lépésekor: Magyar Nemzeti Bank deviza árfolyama + 0,5%

58

A választható eszközalapok listája, összetétele, és befektetési elvei (Eszközalap leírás)

1. Jelen Eszközalap leírás szerint megkötött biztosítási szer- ződésre az eszközalap leírásban nem szabályozott kérdé- sekben az ERGO Befektetési egységekhez kötött Életbizto- sítások Általános Feltételei (a továbbiakban: általános feltételek) az irányadók.

2. Jelen Eszközalap leírás a hatályban maradásáig a biztosí- tási feltételek szerves és elválaszthatatlan részét képezi.

3. Jelen Eszközalap leírás a Novum, a Regnum és a Bonum, illetve eltérő eszközalap készlettel az Aqua Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz választható esz- közalapok teljes listáját tartalmazza, leírja az eszközala- pok összetételét és befektetési elveit. A szerződő az aján- lat megtételekor, majd a biztosítási szerződés tartama során meghatározhatja, hogy a biztosító a biztosítási díj meghatározott részét melyik egy vagy több eszközalapba fektesse. A kétféle készlet elemei nem keverhetők.

4. A biztosító forint és xxxx devizanemben elszámolt eszköz- alap(ok) választását kínálja fel a szerződő számára.

5. A Novum, az Aqua, a forint biztosítási díjú Regnum és Bonum biztosításokban vagy csak forint, vagy csak euró devizanemben elszámolt eszközalap(ok) választható(k)

a rendszeres, illetve egyszeri díj vonatkozásában, a kétféle devizanemű eszközalap típus között az átváltás nem lehetséges. Novum, Aqua és Regnum biztosításokban átirányítást csak a korábbival megegyező devizanemű eszközalap(ok)ba lehet kezdeményezni. Novum, Aqua és Regnum biztosításokban a biztosítási szerződésre befize- tett eseti díjak befektethetők a szerződő számlájára jel- lemző eszközalap(ok)tól eltérő devizanemű eszközalap- (ok)ba is, de a későbbi eseti díjak csak a szerződő eseti díjas számláján lévő befektetési egységekre jellemző devi- zanemű eszközalap(ok)ba kerülhetnek. Az eseti díjas számla vonatkozásában sem lehetséges az átváltás kétfé- le devizanemű eszközalap típus között.

6. Euró biztosítási díjú Regnum és Bonum biztosításban csak euró devizanemben elszámolt eszközalap(ok) választha- tó(k) a rendszeres, illetve egyszeri díj vonatkozásában,

a kétféle devizanemű eszközalap típus között az átváltás nem lehetséges. Regnum biztosításban átirányítást csak a korábbival megegyező devizanemű eszközalap(ok)ba lehet kezdeményezni. Regnum biztosításban a biztosítási szerződésre befizetett eseti díjak is csak euró devizanemű eszközalap(ok)ba fektethetők be és az eseti díjas számla vonatkozásában sem lehetséges az átváltás kétféle devi- zanemű eszközalap típus között.

7. A biztosítási szerződésre az ajánlattételkor meghatározott devizanemű eszközalap választás érvényes lejáratig, felté- ve, hogy abban a devizanemben rendelkezésre áll eszköz- alap.

8. A biztosító az eszközalapok befektetési elveit csak úgy vál- toztathatja meg, hogy az ne befolyásolja egy adott esz- közalap kockázati szintjét. Így az eszközalapok kockázati szintje az idő előrehaladtával állandó marad. Amennyiben az eszközalap kockázati szintjének megfelelő befektetési politika megvalósítása más befektetési eszközökkel opti- málisabb vagy az eszközalapban szereplő befektetési

eszközt illetően olyan változás következik be (pl.: beolva- dás, átalakulás, megszűnés, módosított befektetési stra- tégia, forgalmazási feltételek stb.), amely az eszközalap befektetési politikájának megvalósítása szempontjából hátrányos, ebben az esetben a biztosítónak jogában áll a kockázati szint megváltoztatása nélkül az eszközalap portfoliójában a befektetési eszközök összetételét meg- változtatni.

9. A biztosító az eszközalapok devizanemét nem változtat- hatja meg.

10. Az ERGO Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások- ban a befektetési kockázatot a szerződő viseli. A pénzügyi szervezetek nem kárpótolják a szerződőt a befektetések- ben elszenvedett veszteségekért. Szélsőséges esetben

a szerződő megtakarításának jelentős részét is elveszthe- ti. A befektetési egységek birtoklása – különösen rövidtá- von – magában hordozza a befektetési egységek árfolya- mának, így a nyilvántartott megtakarítások értékének csökkenési kockázatát is.

11. Hosszú távon a magasabb hozam eléréséhez magasabb kockázatot kell vállalni, a magasabb kockázat pedig azt jelenti, hogy a befektetés értéke képes nagyon gyorsan és nagymértékben megváltozni.

Önmagában a múltbeli hozam nem tekinthető az egyet- len figyelembe veendő ismérvnek és nem jelent ígéretet a jövőbeli hozamra.

Ha a szerződő sürgősen szeretne a megtakarításához hoz- zájutni, a hosszú távú befektetések jellege miatt nem mindegy, hogy azt milyen időpontban teszi meg. A biztosí- tási szerződés idő előtti megszűnésekor a visszavásárlási költségek mellett további veszteségek is felmerülhetnek (pl. nem realizált hozam miatti veszteség).

12. Minden eszközalap tartalmazhat:

a) piaci értéken minimum 0%, maximum 10% arányban bankszámlapénzt;

b) amennyiben az egyes eszközalapok befektetési elvei nem rendelkeznek róla, úgy a forint devizanemű esz- közalapok átmenetileg (legfeljebb 1 hónapig) rövid lejáratú (legfeljebb 1 év futamidejű), a Magyar Állam, vagy a Magyar Nemzeti Bank által Magyarországon, forintban kibocsátott értékpapírt, illetve valamennyi eszközalap rövid lejáratú (legfeljebb 1 hónap futami- dejű), stabil, biztonságos banknál elhelyezett bankbe- tétet;

c) az egyes eszközalapok befektetési elveibe illő befekte- tési politikával rendelkező befektetési alapra kibocsá- tott befektetési jegyet, és bármely olyan értékpapírt, amely a befektetési politikának megfelel.

13. A biztosító számára – hacsak az egyes eszközalapok befek- tetési elvei nem rendelkeznek róla – nem lehetséges:

a) értékpapír-kölcsönzés;

b) visszavásárlási megállapodások kötése;

c) fedezeti, valamint arbitrázs célú ügyletek kötése.

14. A biztosító az általános feltételek XX. 7. és 8. pontjai, 2014. március 15. előtt létrejött biztosítások esetén az eszköz- alap felfüggesztésekor követendő eljárásról szóló Pótlap

Hatályos 2018. január 31-től visszavonásig 59

alapján korlátozhatja a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás szolgáltatásainak kifizetését az alábbiak szerint:

Ha a biztosító elérési szolgáltatási vagy visszavásárlási (részleges visszavásárlási) összeg teljesítési kötelezettsége esedékességekor az érintett eszközalap fel van függesztve és emiatt a biztosító a befektetési egységek beváltását nem tudja végrehajtani, a biztosító jogosult a biztosítási szolgáltatása teljesítését az érintett eszközalap vonatkozá- sában felfüggeszteni.

Ha a biztosító haláleseti szolgáltatási teljesítési kötelezett- sége esedékességekor az érintett eszközalap fel van füg- gesztve, a biztosító a biztosítási szolgáltatása teljesítését az érintett eszközalap vonatkozásában a befektetési egy- ségek felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, de a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből teljesítendő szolgáltatásrész

vonatkozásában biztosítottanként legfeljebb 30 000 000 forint összeghatárig.

További szabályozás az általános feltételek IX. 15-22., vala- mint XX. 7. és 8. pontjaiban, 2014. március 15. előtt létre- jött biztosítások esetén az eszközalap felfüggesztésekor követendő eljárásról szóló Pótlapban található.

Az eszközalapok választásakor minden esetben tájékozódjon az eszközalap által megtestesített kockázati szintről.

Döntéseinél vegye figyelembe, hogy megtakarításai milyen célt szolgálnak és, hogy megtakarításaival milyen kockázatot hajlandó felvállalni. A magasabb kockázat hosszú távon magasabb hozamot jelenthet, azonban ennél rövidebb idő- szak alatt kiugró nyereséget/ veszteséget is okozhat. Az árfo- lyamok vizsgálatánál mindig gondoljon arra, hogy a múltbeli eredmények nem jelentenek garanciát a jövő tekintetében.

Választható eszközalapok Novum, Regnum, Bonum és Aqua Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

(A Regatta abszolút hozamú forint eszközalap csak Aqua biztosításhoz választható)

A forintban meghatározott eszközalapok listája:	Az euróban meghatározott eszközalapok listája:
Pénzpiaci eszközalapok: Állampapír forint eszközalap Speciális eszközalapok: Regatta abszolút hozamú forint eszközalap (csak Aqua) Kötvény domináns eszközalapok: Konzervatív kötvény domináns forint eszközalap Vegyes eszközalapok: Kiegyensúlyozott vegyes forint eszközalap Részvény domináns eszközalapok: Dinamikus részvény domináns forint eszközalap	Kötvény domináns eszközalapok: Konzervatív kötvény domináns euró eszközalap Vegyes eszközalapok: Kiegyensúlyozott vegyes euró eszközalap Részvény domináns eszközalapok: Dinamikus részvény domináns euró eszközalap

A forintban meghatározott eszközalapok leírása:

Pénzpiaci eszközalapok:

Állampapír forint eszközalap

Befektetési politika: Fókuszban a biztonság. Az eszközalap befektetési célja, hogy alacsony kamatkockázattal rendelke- ző pénzpiaci eszközökbe történő befektetéssel viszonylag egyenletes pénzpiaci teljesítményt érjen el. Ennek érdekében az eszközalap a tőkéjét elsősorban alacsony kamatkockázat- tal rendelkező állampapírokba, állam által garantált, hitelvi- szonyt megtestesítő értékpapírokba és bankbetétekbe fekteti be, szem előtt tartva az állampapírokból eredő likviditást és kiszámíthatóságot.

A biztosító az eszközalap kezelésével külső szakmai vagyon- kezelőt, az Amundi Alapkezelő Zrt.-t (továbbiakban: Portfo- liókezelő) bízott meg. A Portfoliókezelő tevékenységét

a biztosítóval kötött ügymenet kiszervezési szerződés és

a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján, a biztosító

ellenőrzése mellett látja el. A befektetés kezelése során

a Portfoliókezelő az eszközalap befektetéseivel megcélzott egyes tőkepiaci szegmensek portfolión belüli arányát

a hozam maximalizálására törekedve folyamatosan a min- denkori piaci helyzethez és várakozásaihoz igazodva igyekszik optimalizálni, ennek megfelelően

az eszközalap összetételét a Portfoliókezelő határozza meg és szükség szerint módosítja.

A biztosító az eszközalap pénzeszközeit 65-100%-ban magyar állampapírokba, maximum 30%-ban magyarországi székhelyű hitelintézetnél elhelyezett látra szóló és rövid lejá- ratú (1 hetestől az 6 hónaposig tartó) lekötött betéti pénz- eszközbe és maximum 5%-ban magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvényekbe fekteti. A biztosító az eszközalapok eszközeit közvetlenül vásárolja és nem befektetési alapok befektetési jegyein keresztül.

Az eszközalap portfóliójának lehetséges elemei, illetve ará- nyai (az eszközalap eszközeihez viszonyítva):

60

Eszköz típusa	Arány
Magyar állampapírok	maximum 100%, minimum 65%
Pénzintézeti betét	maximum 30%, minimum 0%
Gazdálkodó szervezetek kötvényei	maximum 5%, minimum 0%

Az eszközalapban lévő eszközök maximális hátralevő átlagos futamideje 6 hónap.

Befektetés ajánlott minimum időtávja: 3 hónap.

Devizaneme: forint.

A kockázatviselési hajlandóságnak megfelelő kockázati besorolás: kockázatkerülő.

Befektetési egységek árfolyamának ingadozása: kiszámít- ható.

Kockázati tényezők: partner kockázat, működési kockázat, nemzetközi gazdasági tényezők kockázata, a politikai és gaz- dasági környezetből adódó kockázat, makrogazdasági kocká- zat, infláció és a piaci kamatszint alakulásából adódó kocká- zat, befektetési döntések kockázata, koncentrációs kockázat, diverzifikáció alacsony szintjének kockázata, csődkockázat, likviditási kockázat.

Az eszközalap hozamkockázatot hordoz magában, hiszen

a pénzpiaci hozamok befolyásolják az eszközalap teljesítmé- nyét, amely a teljesítmény dinamikájában jelentkezhet.

A rövidtávon felmerülő kockázat forrását a jelentős koncent- ráció miatt fellépő kockázat jelenti, mely likviditási kockáza- tot is rejthet magában.

Az eszközalap leírás végén részletes értékelés található az eszközalapra vonatkozó kockázatok mértékéről.

Védelem: A biztosító nem vállal tőke-, illetve hozamvédelmet. Garancia: A biztosító nem vállal tőke-, illetve hozamgaranciát. Az eszközalap befektetésére nem terjed ki az Országos Betétbiztosítási Alap által nyújtott, a magyarországi hitelinté- zeteknél elhelyezett bankbetétekre vonatkozó védelem, betétbiztosítás.

Referenciaindex: 100% ZMAX.

Értékelés: Az értékelési napon meghatározott árfolyam a következő értékelési napig érvényes.

Tájékoztatás: Az eszközalap nettó eszközértékéről tájékozó- dási lehetőséget biztosítunk honlapunkon: xxx.xxxx.xx

Speciális eszközalapok:

Regatta abszolút hozamú forint eszközalap (csak Aqua )

Befektetési politika: Olyan befektetés, amely kedvező meg- térülés reményében többféle értékpapír teljesítményét teszi elérhetővé. A biztosító az eszközalap pénzeszközeit 90%-ot meghaladó mértékben az Amundi Alapkezelő Zrt. (további- akban: Alapkezelő) Amundi Regatta Abszolút Hozamú Alap (ISIN HU0000712674, továbbiakban: Alap) befektetési jegyei- be fekteti. Az Alap fő célkitűzése a hazai pénzpiaci hozamok feletti tőkenövekmény elérése korlátozott kockázatvállalás mellett, középtávon. A célkitűzés eléréséért az Alapkezelő

„abszolút hozam” stratégiát folytat. Ennek keretében az Alapkezelő a befektetések összetételét egy rendkívül széles, több eszközosztályt és gyakorlatilag minden régiót magába foglaló befektetési palettáról alakíthatja ki: a portfólióban

a pénz- és kötvénypiaci eszközökön kívül részvénypiaci eszkö- zök, árupiaci befektetések, devizák, valamint származtatott eszközök is lehetnek, regionális megkötések nélkül. Az abszo- lút hozam megközelítés jegyében a kockázatos pozíciók fel- vételére csak akkor kerül sor, ha az Alapkezelő az adott esz- köz(ök)től rövid-, illetve középtávon a hazai pénzpiaci hozamokat érdemben meghaladó teljesítményre számít, figyelembe véve a felvállalt többletkockázatot. A stratégia másik fontos pillére a kockázatok szigorú kezelése, ami két oldalról történik: egyrészről a pozíciók kialakításakor csak kor- látozott mértékű kockázatvállalásra kerülhet sor, másrészről pedig a pozíciókon esetlegesen keletkező veszteségeket belső limitekkel korlátozza az Alapkezelő. Nincsenek előre megha- tározott földrajzi és szektorspecifikus célkitűzések, az Alap- kezelő a mindenkori legjobb tudása szerint alakíthatja ki

a befektetések összetételét.

Az Alap nyíltvégű, határozatlan futamidejű.

Az Alap portfóliójának lehetséges elemei, illetve arányai

(az Alap eszközeihez viszonyítva) az Alapkezelő által kiadott és 2015. január 12-én hatályos Kezelési szabályzat szerint:

Eszköz típusa	Arány
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	minimum 20%
Lekötött bankbetétek	maximum 40%
Repó megállapodások	maximum 20%
Részvények	maximum 50%
Származtatott eszközök	maximum 60%
Kollektív befektetési értékpapírok	maximum 60%

A befektetési jegyek névértéke 1 forint.

Amennyiben a Regatta abszolút hozamú forint eszközalap portfoliójában 100 %-ban az Alap befektetési jegyei szerepel- nek, az eszközalapban lévő befektetési egységek árfolyama megegyezik az eszközalapban lévő értékpapír árfolyamával, öt tizedes jegyre kerekítve.

Befektetés ajánlott minimum időtávja: 1 év.

Devizaneme: forint.

A kockázatviselési hajlandóságnak megfelelő kockázati besorolás: mérsékelten kockázatkedvelő.

Befektetési egységek árfolyamának ingadozása: mérsékelt. Kockázati tényezők: partner kockázat, működési kockázat, nemzetközi gazdasági tényezők kockázata, a politikai és gaz- dasági környezetből adódó kockázat, makrogazdasági kocká- zat, infláció és a piaci kamatszint alakulásából adódó kocká- zat, devizaárfolyam kockázat, származtatott ügyletek kockázata és ezzel kapcsolatos nemteljesítési kockázat, befektetési döntések kockázata, báziskockázat, koncentrációs kockázat, diverzifikáció alacsony szintjének kockázata, csőd- kockázat, nettó eszközértékből eredő kockázat, árazási koc- kázat, likviditási kockázat, értékpapír piaci kockázat, Alap eszközeinek kockázata, felfüggesztés kockázata, hatósági intézkedésből eredő kockázat, Alap átalakításának, megszű- nésének kockázata, mögöttes alapok kockázata, eltérő for- galmazási feltételek kockázata.

A kockázatok döntő többsége arra vezethető vissza, hogy az Alap portfóliójában szereplő eszközök értéke folyamato- san ingadozik. Az Alap portfóliójában szereplő befektetési

eszközök egy részének árváltozása Magyarország makrogaz-

61

dasági helyzetétől, ezen belül is a növekedéstől, az egyensú- lyi mutatóktól, a forint árfolyamának alakulásától, az infláció és a kamatok alakulásától függ. Ezen felül jelentősen befo- lyásolja a részvények árfolyamának alakulása, amely a válla- latok gazdasági teljesítményén alapul. Rövidtávon azonban a vállalati teljesítmény és a részvények árfolyamának alaku- lása jelentősen eltérhet egymástól. Az alap teljesítménye jelentősen függ a nemzetközi tőkepiacok teljesítményétől is.

Az Alap sajátossága, hogy az Alap nettó eszközértéke

a vagyon lehetséges összetételénél vagy az alkalmazható kezelési technikánál fogva mérsékelten ingadozhat.

Az Alap számára a származtatott ügyletek alkalmazása meg- engedett. Az Alap a származtatott ügyleteket nem csak fede- zeti célból, hanem aktív befektetési eszközként is alkalmazza a befektetési célok megvalósítása érdekében. A befektetési célok megvalósítása érdekében az Alapkezelő a származta- tott ügyleteket long és short irányban egyaránt alkalmazza. Ezeknek a pozícióknak az értéke a mögöttes eszközökhöz (például devizákhoz, kamatozó termékekhez) és piacokhoz (például egyes országok/régiók részvénypiacaihoz, árupiacok- hoz) kapcsolódik. A származtatott eszközök révén tőkeáttétel jöhet létre, ami növeli a befektetések kockázatait. Az Alap - származtatott ügyletek figyelembevételével számított - teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az aláb- biak szerint megállapított korlátok egyikét sem:

• az Alap nettó eszközértékének a kétszeresét;

• az Alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban vagy az Alapkezelő Kezelési szabályzatában az adott esz- közre megállapított befektetési korlátokat.

Az Alapkezelő az Alapot elsősorban olyan befektetőknek ajánlja, akik a kockázatmentes hozam feletti teljesítmény elérése érdekében nyitottak a korlátozott mértékű kockázat- vállalásra. Az Alap jellemző célcsoportja az átlagos pénzügyi ismeretekkel rendelkező, közepes kockázatviselési hajlandó- sággal és legalább 1 éves befektetési időhorizonttal rendelke- ző ügyfélkör.

Az eszközalap leírás végén részletes értékelés található az eszközalapra vonatkozó kockázatok mértékéről.

Garancia: A biztosító nem vállal tőke-, illetve hozamgaranciát.

Referenciaindex: 100% RMAX.

Értékelés: Az értékelési napon meghatározott árfolyam a következő értékelési napig érvényes.

Tájékoztatás: Az eszközalap portfoliójában szereplő mögöt- tes befektetési alap befektetési politikájáról és az eszközalap nettó eszközértékéről tájékozódási lehetőséget biztosítunk honlapunkon: xxx.xxxx.xx

Kötvény domináns eszközalapok:

Konzervatív kötvény domináns forint eszközalap

Befektetési politika: Olyan befektetés, amely kedvező meg- térülés reményében többféle értékpapír teljesítményét teszi elérhetővé. A biztosító az eszközalap kezelésével külső szak- mai vagyonkezelőt, az Amundi Alapkezelő Zrt.-t (továbbiak- ban: Portfoliókezelő) bízott meg. A Portfoliókezelő tevékeny- ségét a biztosítóval kötött ügymenet kiszervezési szerződés

és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján, a biztosító ellenőrzése mellett látja el. A biztosító az eszközalap összeté- telénél és kezelésénél a Portfoliókezelő közreműködésével Alapok Alapja befektetési konstrukciót és dinamikus alapke- zelést alkalmaz.

Az Alapok Alapja konstrukció keretében a Portfoliókezelő befektetési alapok befektetési jegyeiből állítja össze a portfó- liót. Ebben az esetben a mögöttes alapok hozama a forgal- mazás során közvetlenül beépül az eszközalap nettó eszköz- értékébe, az eszközalap teljesítménye tehát más befektetési alapok teljesítményének függvénye. Az Alapok Alapja konst- rukció sajátossága, hogy a szigorú törvényi szabályozással összhangban az eszközalap mindenkori saját tőkéjének nagy része minden esetben a mögöttes befektetési alapok jegyei- be van fektetve.

A dinamikus alapkezelés során a Portfoliókezelő az eszköz- alap befektetéseivel megcélzott egyes tőkepiaci szegmensek portfolión belüli arányát a hozam maximalizálására töreked- ve folyamatosan a mindenkori piaci helyzethez és várakozá- saihoz igazodva igyekszik optimalizálni, ennek megfelelően az eszközalap összetételét a Portfoliókezelő határozza meg és szükség szerint módosítja.

A Portfoliókezelő az eszközalap befektetési célját Magyaror- szág, Közép-Kelet-Európa, Nyugat-Európa, az Egyesült Államok és Ázsia legbiztosabb jövedelemtermelő-képesség- gel, illetve kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkező, magas piaci kapitalizációjú társaságainak tőzsdén jegyzett részvényeibe, továbbá az említett régiók állampapírjaiba, vállalati és egyéb kötvényeibe, pénzpiaci eszközeibe illetve ingatlanaiba történő közvetett befektetéseken keresztül,

a befektetési jegyek zavartalan visszaváltásához szükséges likviditást fenntartva, korlátozott mértékű tőkekockázat fel- vállalása mellett valósítja meg. A portfólió elsődleges elemeit az Amundi Asset Management hazai, illetve nemzetközi befektetési alapjai adják. Ezen túl egyéb, a fenti régiókba és eszközökben befektető befektetési alapok is helyt kaphatnak a portfólióban, beleértve a tőzsdén kereskedett indexalapo- kat (Exchange Traded Funds: ETF) is.

Fókuszban a viszonylagos stabilitás. Az eszközalap befekteté- si célja, hogy mérsékelt részvénypiaci kockázatvállalás mel- lett (a megcélzott részvényarány 30%), megfelelően diverzifi- kált portfólió kialakításával hosszabb távon maximális mértékű tőkenövekményt érjen el.

Az eszközalap célja, hogy átlagos reálhozamot érjen el,

az átlagos hozam a befektetési időszak folyamán némileg meghaladja a bankbetétek hozamát. Az idők során a befekte- tések értéke változhat, azonban közép- és hosszabb távon mérsékelt kockázat melletti növekedést várunk.

A befektetési jegyek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy lehetőség szerint a legjobb növekedési kilátásokat ígérő piacok domináljanak a befektetésben. A Portfoliókezelő

az eszközalap összetételét ennek megfelelően rendszeresen felülvizsgálja, illetve szükség esetén módosítja.

Az eszközalap átlagos összetételét 30% részvény és 70% fix hozamú és pénzpiaci eszköz jellemzi.

Az eszközalap portfóliójának lehetséges elemei, illetve ará- nyai (az eszközalap eszközeihez viszonyítva):

62

Eszköz típusa	Arány
Részvények	maximum 45%, célzott arány 30%
Kötvény és ingatlan befektetések	maximum 85%, minimum 55%

A részvényeken belül a magyar és közép-európai részvények aránya maximum 30%, minimum 10% lehet.

Befektetés ajánlott minimum időtávja: 5 év.

Devizaneme: forint.

A kockázatviselési hajlandóságnak megfelelő kockázati besorolás: mérsékelten kockázatkedvelő.

Befektetési egységek árfolyamának ingadozása: mérsékelt. Kockázati tényezők: partner kockázat, működési kockázat, nemzetközi gazdasági tényezők kockázata, a politikai és gaz- dasági környezetből adódó kockázat, makrogazdasági kocká- zat, infláció és a piaci kamatszint alakulásából adódó kocká- zat, devizaárfolyam kockázat, származtatott ügyletek kockázata és ezzel kapcsolatos nemteljesítési kockázat, befektetési döntések kockázata, báziskockázat, koncentrációs kockázat, diverzifikáció alacsony szintjének kockázata, csőd- kockázat, nettó eszközértékből eredő kockázat, árazási koc- kázat, likviditási kockázat, értékpapír piaci kockázat, Alap eszközeinek kockázata, felfüggesztés kockázata, hatósági intézkedésből eredő kockázat, Alap átalakításának, megszű- nésének kockázata, mögöttes alapok kockázata, eltérő for- galmazási feltételek kockázata.

A rövidtávon felmerülő kockázat forrását elsősorban a rész- vénypiaci kockázat valamint a piaci kamatszint ingadozása jelenti, ami alkalmanként jelentős árfolyamkilengéseket okozhat. Több éves időtávon az esetleges rövidtávú hatások jelentős részben kiegyenlítődhetnek.

Az eszközalap leírás végén részletes értékelés található az eszközalapra vonatkozó kockázatok mértékéről.

Garancia: A biztosító nem vállal tőke-, illetve hozamgaranciát.

Referenciaindex:

10,0% BUX Magyar Részvény Index,

10,0% CETOP20 Index forintban vett értéke, 10,0% MSCI World Index forintban vett értéke, 60,0% MAX Composite Magyar Állampapír Index, 10,0% BIX Magyar Ingatlanpiaci index.

Értékelés: Az értékelési napon meghatározott árfolyam a következő értékelési napig érvényes.

Tájékoztatás: Az eszközalap portfoliójában szereplő mögöt- tes befektetési alap befektetési politikájáról és az eszközalap nettó eszközértékéről tájékozódási lehetőséget biztosítunk honlapunkon: xxx.xxxx.xx

Vegyes eszközalapok:

Kiegyensúlyozott vegyes forint eszközalap

Befektetési politika: Olyan befektetés, amely kedvező meg- térülés reményében többféle értékpapír teljesítményét teszi elérhetővé. A biztosító az eszközalap kezelésével külső szak- mai vagyonkezelőt, az Amundi Alapkezelő Zrt.-t (továbbiak- ban: Portfoliókezelő) bízott meg. A Portfoliókezelő tevékeny- ségét a biztosítóval kötött ügymenet kiszervezési szerződés

és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján, a biztosító ellenőrzése mellett látja el. A biztosító az eszközalap összeté- telénél és kezelésénél a Portfoliókezelő közreműködésével Alapok Alapja befektetési konstrukciót és dinamikus alapke- zelést alkalmaz.

Az Alapok Alapja konstrukció keretében a Portfoliókezelő befektetési alapok befektetési jegyeiből állítja össze a portfó- liót. Ebben az esetben a mögöttes alapok hozama a forgal- mazás során közvetlenül beépül az eszközalap nettó eszköz- értékébe, az eszközalap teljesítménye tehát más befektetési alapok teljesítményének függvénye. Az Alapok Alapja konst- rukció sajátossága, hogy a szigorú törvényi szabályozással összhangban az eszközalap mindenkori saját tőkéjének nagy része minden esetben a mögöttes befektetési alapok jegyei- be van fektetve.

A dinamikus alapkezelés során a Portfoliókezelő az eszköz- alap befektetéseivel megcélzott egyes tőkepiaci szegmensek portfolión belüli arányát a hozam maximalizálására töreked- ve folyamatosan a mindenkori piaci helyzethez és várakozá- saihoz igazodva igyekszik optimalizálni, ennek megfelelően az eszközalap összetételét a Portfoliókezelő határozza meg és szükség szerint módosítja.

A Portfoliókezelő az eszközalap befektetési célját Magyaror- szág, Közép-Kelet-Európa, Nyugat-Európa, az Egyesült Államok és Ázsia legbiztosabb jövedelemtermelő-képesség- gel, illetve kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkező, magas piaci kapitalizációjú társaságainak tőzsdén jegyzett részvényeibe, továbbá az említett régiók állampapírjaiba, vállalati és egyéb kötvényeibe, pénzpiaci eszközeibe illetve ingatlanaiba történő közvetett befektetéseken keresztül,

a befektetési jegyek zavartalan visszaváltásához szükséges likviditást fenntartva, korlátozott mértékű tőkekockázat fel- vállalása mellett valósítja meg. A portfólió elsődleges elemeit az Amundi Asset Management hazai, illetve nemzetközi befektetési alapjai adják. Ezen túl egyéb, a fenti régiókba és eszközökben befektető befektetési alapok is helyt kaphatnak a portfólióban, beleértve a tőzsdén kereskedett indexalapo- kat (Exchange Traded Funds: ETF) is.

Az eszközalap befektetési célja, hogy közepes kockázatválla- lás mellett (a megcélzott részvényarány 50%), megfelelően diverzifikált portfólió kialakításával hosszabb távon maximá- lis mértékű tőkenövekményt érjen el.

Az eszközalap célja, hogy a bankbetétek hozamát szignifikán- san meghaladó teljesítményt érjen el. Az idők során a befek- tetések értéke változhat, azonban közép- és hosszabb távon (5-10 év) lényeges növekedést várunk.

A befektetési jegyek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy lehetőség szerint a legjobb növekedési kilátásokat ígérő piacok domináljanak a befektetésben. A Portfoliókezelő

az eszközalap összetételét ennek megfelelően rendszeresen felülvizsgálja, illetve szükség esetén módosítja.

Az eszközalap átlagos összetételét 50% részvény és 50% fix hozamú és pénzpiaci eszköz jellemzi.

Az eszközalap portfóliójának lehetséges elemei, illetve arány- ai (az eszközalap eszközeihez viszonyítva):

63

Eszköz típusa	Arány
Részvények	maximum 65%, célzott arány 50%
Kötvény és ingatlan befektetések	maximum 60%, minimum 35%

A részvényeken belül a magyar és közép-európai részvények aránya maximum 60%, minimum 20% lehet.

Befektetés ajánlott minimum időtávja: 5-10 év.

Devizaneme: forint.

A kockázatviselési hajlandóságnak megfelelő kockázati besorolás: közepesen kockázatkedvelő.

Befektetési egységek árfolyamának ingadozása: jelentős. Kockázati tényezők: partner kockázat, működési kockázat, nemzetközi gazdasági tényezők kockázata, a politikai és gaz- dasági környezetből adódó kockázat, makrogazdasági kocká- zat, infláció és a piaci kamatszint alakulásából adódó kocká- zat, devizaárfolyam kockázat, származtatott ügyletek kockázata és ezzel kapcsolatos nemteljesítési kockázat, befektetési döntések kockázata, báziskockázat, koncentrációs kockázat, diverzifikáció alacsony szintjének kockázata, csőd- kockázat, nettó eszközértékből eredő kockázat, árazási kockázat, likviditási kockázat, értékpapír piaci kockázat, Alap eszközeinek kockázata, felfüggesztés kockázata, hatósági intézkedésből eredő kockázat, Alap átalakításának, megszű- nésének kockázata, mögöttes alapok kockázata, eltérő for- galmazási feltételek kockázata.

A rövidtávon felmerülő kockázat forrását elsősorban a rész- vénypiaci kilengések, valamint a piaci kamatszint ingadozása jelentik, alkalmanként jelentős árfolyamkilengéseket okozva. Hosszabb távon (5-10 év) az esetleges rövidtávú hatások jelentős részben kiegyenlítődhetnek.

Az eszközalap leírás végén részletes értékelés található az eszközalapra vonatkozó kockázatok mértékéről.

Garancia: A biztosító nem vállal tőke-, illetve hozamgaranciát.

Referenciaindex:

10,0% BUX Magyar Részvény Index,

15,0% CETOP20 Index forintban vett értéke, 25,0% MSCI World Index forintban vett értéke, 25,0% MAX Composite Magyar Állampapír Index, 25,0% BIX Magyar Ingatlanpiaci index.

Értékelés: Az értékelési napon meghatározott árfolyam a következő értékelési napig érvényes.

Tájékoztatás: Az eszközalap portfoliójában szereplő mögöt- tes befektetési alap befektetési politikájáról és az eszközalap nettó eszközértékéről tájékozódási lehetőséget biztosítunk honlapunkon: xxx.xxxx.xx

Részvény domináns eszközalapok:

Dinamikus részvény domináns forint eszközalap

Befektetési politika: Olyan befektetés, amely kedvező meg- térülés reményében többféle értékpapír teljesítményét teszi elérhetővé. A biztosító az eszközalap kezelésével külső szak- mai vagyonkezelőt, az Amundi Alapkezelő Zrt.-t (továbbiak- ban: Portfoliókezelő) bízott meg. A Portfoliókezelő tevékeny- ségét a biztosítóval kötött ügymenet kiszervezési szerződés és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján, a biztosító ellenőrzése mellett látja el. A biztosító az eszközalap összeté-

telénél és kezelésénél a Portfoliókezelő közreműködésével Alapok Alapja befektetési konstrukciót és dinamikus alapke- zelést alkalmaz.

Az Alapok Alapja konstrukció keretében a Portfoliókezelő befektetési alapok befektetési jegyeiből állítja össze a portfó- liót. Ebben az esetben a mögöttes alapok hozama a forgal- mazás során közvetlenül beépül az eszközalap nettó eszköz- értékébe, az eszközalap teljesítménye tehát más befektetési alapok teljesítményének függvénye. Az Alapok Alapja konst- rukció sajátossága, hogy a szigorú törvényi szabályozással összhangban az eszközalap mindenkori saját tőkéjének nagy része minden esetben a mögöttes befektetési alapok jegyei- be van fektetve.

A dinamikus alapkezelés során a Portfoliókezelő az eszköz- alap befektetéseivel megcélzott egyes tőkepiaci szegmensek portfolión belüli arányát a hozam maximalizálására töreked- ve folyamatosan a mindenkori piaci helyzethez és várakozá- saihoz igazodva igyekszik optimalizálni, ennek megfelelően az eszközalap összetételét a Portfoliókezelő határozza meg és szükség szerint módosítja.

A Portfoliókezelő az eszközalap befektetési célját Magyaror- szág, Közép-Kelet-Európa, Nyugat-Európa, az Egyesült Államok és Ázsia legbiztosabb jövedelemtermelő-képesség- gel, illetve kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkező, magas piaci kapitalizációjú társaságainak tőzsdén jegyzett részvényeibe, továbbá az említett régiók állampapírjaiba, vállalati és egyéb kötvényeibe, pénzpiaci eszközeibe illetve ingatlanaiba történő közvetett befektetéseken keresztül,

a befektetési jegyek zavartalan visszaváltásához szükséges likviditást fenntartva, korlátozott mértékű tőkekockázat fel- vállalása mellett valósítja meg. A portfólió elsődleges elemeit az Amundi Asset Management hazai, illetve nemzetközi befektetési alapjai adják. Ezen túl egyéb, a fenti régiókba és eszközökben befektető befektetési alapok is helyt kaphatnak a portfólióban, beleértve a tőzsdén kereskedett indexalapo- kat (Exchange Traded Funds: ETF) is.

Az eszközalap befektetési célja, hogy jelentős részvénypiaci kockázatvállalás mellett (a megcélzott részvényarány 70%), megfelelően diverzifikált portfólió kialakításával hosszabb távon maximális mértékű tőkenövekményt érjen el.

Az eszközalap célja, hogy a részvénypiaci lehetőségeket kihasználva minél magasabb hozamot érjen el, felvállalva az ilyen befektetésekkel járó jelentős árfolyam-ingadozáso- kat. A befektetések értéke rövid- és középtávon nagyobb kilengéseket mutathat, a magas kockázatért cserébe viszont hosszabb (10 éves) időtávon kiemelkedő hozamot várhatnak el a befektetők.

A befektetési jegyek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy lehetőség szerint a legjobb növekedési kilátásokat ígérő piacok domináljanak a befektetésben. A Portfoliókezelő

az eszközalap összetételét ennek megfelelően rendszeresen felülvizsgálja, illetve szükség esetén módosítja.

Az eszközalap átlagos összetételét 70% részvény és 30% fix hozamú és pénzpiaci eszköz jellemzi.

Az eszközalap portfóliójának lehetséges elemei, illetve arányai (az eszközalap eszközeihez viszonyítva):

64

Eszköz típusa	Arány
Részvények	maximum 95%, célzott arány 70%
Kötvény és ingatlan befektetések	maximum 45%, minimum 5%

A részvényeken belül a magyar és közép-európai részvények aránya maximum 70%, minimum 25% lehet.

Befektetés ajánlott minimum időtávja: 10 év.

Devizaneme: forint.

A kockázatviselési hajlandóságnak megfelelő kockázati besorolás: kockázatkedvelő.

Befektetési egységek árfolyamának ingadozása: jelentős. Kockázati tényezők: partner kockázat, működési kockázat, nemzetközi gazdasági tényezők kockázata, a politikai és gaz- dasági környezetből adódó kockázat, makrogazdasági kocká- zat, infláció és a piaci kamatszint alakulásából adódó kocká- zat, devizaárfolyam kockázat, származtatott ügyletek kockázata és ezzel kapcsolatos nemteljesítési kockázat, befektetési döntések kockázata, báziskockázat, koncentrációs kockázat, diverzifikáció alacsony szintjének kockázata, csőd- kockázat, nettó eszközértékből eredő kockázat, árazási koc- kázat, likviditási kockázat, értékpapír piaci kockázat, Alap eszközeinek kockázata, felfüggesztés kockázata, hatósági intézkedésből eredő kockázat, Alap átalakításának, megszű- nésének kockázata, mögöttes alapok kockázata, eltérő for- galmazási feltételek kockázata.

A rövidtávon felmerülő kockázat forrását elsősorban a jelen- tős részvénypiaci kitettség miatt fellépő kockázat jelenti, ami alkalmanként nagyobb mértékű árfolyamkilengéseket okoz- hat. Hosszabb időtávon az esetleges rövidtávú hatások jelen- tős részben kiegyenlítődhetnek.

Az eszközalap leírás végén részletes értékelés található az eszközalapra vonatkozó kockázatok mértékéről.

Garancia: A biztosító nem vállal tőke-, illetve hozamgaranciát.

Referenciaindex:

20,0% BUX Magyar Részvény Index,

30,0% CETOP20 Index forintban vett értéke, 20,0% MSCI World Index forintban vett értéke, 15,0% MAX Composite Magyar Állampapír Index, 15,0% BIX Magyar Ingatlanpiaci index.

Értékelés: Az értékelési napon meghatározott árfolyam a következő értékelési napig érvényes.

Tájékoztatás: Az eszközalap portfoliójában szereplő mögöt- tes befektetési alap befektetési politikájáról és az eszközalap nettó eszközértékéről tájékozódási lehetőséget biztosítunk honlapunkon: xxx.xxxx.xx

Az euróban meghatározott eszközalapok leírása:

Kötvény domináns eszközalapok:

Konzervatív kötvény domináns euró eszközalap

Befektetési politika: Olyan befektetés, amely kedvező meg- térülés reményében többféle értékpapír teljesítményét teszi elérhetővé. A biztosító az eszközalap kezelésével külső szak- mai vagyonkezelőt, az Amundi Alapkezelő Zrt.-t (továbbiak- ban: Portfoliókezelő) bízott meg. A Portfoliókezelő tevékeny- ségét a biztosítóval kötött ügymenet kiszervezési szerződés

és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján, a biztosító ellenőrzése mellett látja el. A biztosító az eszközalap összeté- telénél és kezelésénél a Portfoliókezelő közreműködésével Alapok Alapja befektetési konstrukciót és dinamikus alapke- zelést alkalmaz.

Az Alapok Alapja konstrukció keretében a Portfoliókezelő befektetési alapok befektetési jegyeiből állítja össze a portfó- liót. Ebben az esetben a mögöttes alapok hozama a forgal- mazás során közvetlenül beépül az eszközalap nettó eszköz- értékébe, az eszközalap teljesítménye tehát más befektetési alapok teljesítményének függvénye. Az Alapok Alapja konst- rukció sajátossága, hogy a szigorú törvényi szabályozással összhangban az eszközalap mindenkori saját tőkéjének nagy része minden esetben a mögöttes befektetési alapok jegyei- be van fektetve.

A dinamikus alapkezelés során a Portfoliókezelő az eszköz- alap befektetéseivel megcélzott egyes tőkepiaci szegmensek portfolión belüli arányát a hozam maximalizálására töreked- ve folyamatosan a mindenkori piaci helyzethez és várakozá- saihoz igazodva igyekszik optimalizálni, ennek megfelelően az eszközalap összetételét a Portfoliókezelő határozza meg és szükség szerint módosítja.

A Portfoliókezelő az eszközalap befektetési célját Magyaror- szág, Közép-Kelet-Európa, Nyugat-Európa, az Egyesült Államok és Ázsia legbiztosabb jövedelemtermelő-képesség- gel, illetve kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkező, magas piaci kapitalizációjú társaságainak tőzsdén jegyzett részvényeibe, továbbá az említett régiók állampapírjaiba, vállalati és egyéb kötvényeibe, pénzpiaci eszközeibe illetve ingatlanaiba történő közvetett befektetéseken keresztül,

a befektetési jegyek zavartalan visszaváltásához szükséges likviditást fenntartva, korlátozott mértékű tőkekockázat fel- vállalása mellett valósítja meg. A portfólió elsődleges elemeit az Amundi Asset Management hazai, illetve nemzetközi befektetési alapjai adják. Ezen túl egyéb, a fenti régiókba és eszközökben befektető befektetési alapok is helyt kaphatnak a portfólióban, beleértve a tőzsdén kereskedett indexalapo- kat (Exchange Traded Funds: ETF) is.

Fókuszban a viszonylagos stabilitás. Az eszközalap befekteté- si célja, hogy mérsékelt részvénypiaci kockázatvállalás mel- lett (a megcélzott részvényarány 30%), megfelelően diverzifi- kált portfólió kialakításával hosszabb távon maximális mértékű tőkenövekményt érjen el.

Az eszközalap célja, hogy átlagos reálhozamot érjen el,

az átlagos hozam a befektetési időszak folyamán némileg meghaladja a bankbetétek hozamát. Az idők során a befekte- tések értéke változhat, azonban közép- és hosszabb távon mérsékelt kockázat melletti növekedést várunk.

A befektetési jegyek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy lehetőség szerint a legjobb növekedési kilátásokat ígérő piacok domináljanak a befektetésben. A Portfoliókezelő

az eszközalap összetételét ennek megfelelően rendszeresen felülvizsgálja, illetve szükség esetén módosítja.

Az eszközalap átlagos összetételét 30% részvény és 70% fix hozamú és pénzpiaci eszköz jellemzi.

Az eszközalap portfóliójának lehetséges elemei, illetve ará- nyai (az eszközalap eszközeihez viszonyítva):

65

Eszköz típusa	Arány
Részvények	maximum 50%, célzott arány 30%
Kötvény és ingatlan befektetések	maximum 85%, minimum 50%

Földrajzi kitettség	Arány
Európai, észak-amerikai és a fejlett ázsiai	célzott arány 70%
Fejlődő (feltörekvő) államokbeli	célzott arány 30%

Devizakockázati kitettség	Arány
Euró, USA dollár és angol font	célzott arány 70%
Egyéb deviza	célzott arány 30%

Befektetés ajánlott minimum időtávja: 5 év.

Devizaneme: euró.

A kockázatviselési hajlandóságnak megfelelő kockázati besorolás: mérsékelten kockázatkedvelő.

Befektetési egységek árfolyamának ingadozása: mérsékelt. Kockázati tényezők: partner kockázat, működési kockázat, nemzetközi gazdasági tényezők kockázata, a politikai és gaz- dasági környezetből adódó kockázat, makrogazdasági kocká- zat, infláció és a piaci kamatszint alakulásából adódó kocká- zat, devizaárfolyam kockázat, származtatott ügyletek kockázata és ezzel kapcsolatos nemteljesítési kockázat, befektetési döntések kockázata, báziskockázat, koncentrációs kockázat, diverzifikáció alacsony szintjének kockázata, csőd- kockázat, nettó eszközértékből eredő kockázat, árazási koc- kázat, likviditási kockázat, értékpapír piaci kockázat, Alap eszközeinek kockázata, felfüggesztés kockázata, hatósági intézkedésből eredő kockázat, Alap átalakításának, megszű- nésének kockázata, mögöttes alapok kockázata, eltérő for- galmazási feltételek kockázata.

A rövidtávon felmerülő kockázat forrását elsősorban a rész- vénypiaci kockázat valamint a piaci kamatszint ingadozása jelenti, ami alkalmanként jelentős árfolyamkilengéseket okozhat. Több éves időtávon az esetleges rövidtávú hatások jelentős részben kiegyenlítődhetnek.

Az eszközalap leírás végén részletes értékelés található az eszközalapra vonatkozó kockázatok mértékéről.

Garancia: A biztosító nem vállal tőke-, illetve hozamgaranciát.

Referenciaindex:

10% MSCI North America, 20% MSCI Europe,

60% JPMorgan Global Govt Bond EMU LC, 5% JP Morgan Cash EMU 6m,

5% ML EMU Corporate Index.

Értékelés: Az értékelési napon meghatározott árfolyam a következő értékelési napig érvényes.

Tájékoztatás: Az eszközalap portfoliójában szereplő mögöt- tes befektetési alap befektetési politikájáról és az eszközalap nettó eszközértékéről tájékozódási lehetőséget biztosítunk honlapunkon: xxx.xxxx.xx

Vegyes eszközalapok:

Kiegyensúlyozott vegyes euró eszközalap

Befektetési politika: Olyan befektetés, amely kedvező meg- térülés reményében többféle értékpapír teljesítményét teszi elérhetővé. A biztosító az eszközalap kezelésével külső szak- mai vagyonkezelőt, az Amundi Alapkezelő Zrt.-t (továbbiak- ban: Portfoliókezelő) bízott meg. A Portfoliókezelő tevékenysé- gét a biztosítóval kötött ügymenet kiszervezési szerződés és

a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján, a biztosító ellenőrzése mellett látja el. A biztosító az eszközalap összeté- telénél és kezelésénél a Portfoliókezelő közreműködésével Alapok Alapja befektetési konstrukciót és dinamikus alapkeze- lést alkalmaz.

Az Alapok Alapja konstrukció keretében a Portfoliókezelő befektetési alapok befektetési jegyeiből állítja össze a portfó- liót. Ebben az esetben a mögöttes alapok hozama a forgal- mazás során közvetlenül beépül az eszközalap nettó eszköz- értékébe, az eszközalap teljesítménye tehát más befektetési alapok teljesítményének függvénye. Az Alapok Alapja konst- rukció sajátossága, hogy a szigorú törvényi szabályozással összhangban az eszközalap mindenkori saját tőkéjének nagy része minden esetben a mögöttes befektetési alapok jegyei- be van fektetve.

A dinamikus alapkezelés során a Portfoliókezelő az eszköz- alap befektetéseivel megcélzott egyes tőkepiaci szegmensek portfolión belüli arányát a hozam maximalizálására töreked- ve folyamatosan a mindenkori piaci helyzethez és várakozá- saihoz igazodva igyekszik optimalizálni, ennek megfelelően az eszközalap összetételét a Portfoliókezelő határozza meg és szükség szerint módosítja.

A Portfoliókezelő az eszközalap befektetési célját Magyaror- szág, Közép-Kelet-Európa, Nyugat-Európa, az Egyesült Államok és Ázsia legbiztosabb jövedelemtermelő-képesség- gel, illetve kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkező, magas piaci kapitalizációjú társaságainak tőzsdén jegyzett részvényeibe, továbbá az említett régiók állampapírjaiba, vál- lalati és egyéb kötvényeibe, pénzpiaci eszközeibe illetve ingatlanaiba történő közvetett befektetéseken keresztül,

a befektetési jegyek zavartalan visszaváltásához szükséges likviditást fenntartva, korlátozott mértékű tőkekockázat fel- vállalása mellett valósítja meg. A portfólió elsődleges elemeit az Amundi Asset Management hazai, illetve nemzetközi befektetési alapjai adják. Ezen túl egyéb, a fenti régiókba és eszközökben befektető befektetési alapok is helyt kaphatnak a portfólióban, beleértve a tőzsdén kereskedett indexalapo- kat (Exchange Traded Funds: ETF) is.

Az eszközalap befektetési célja, hogy közepes kockázatválla- lás mellett (a megcélzott részvényarány 50%), megfelelően diverzifikált portfólió kialakításával hosszabb távon maximá- lis mértékű tőkenövekményt érjen el.

Az eszközalap célja, hogy a bankbetétek hozamát szignifikán- san meghaladó teljesítményt érjen el. Az idők során a befek- tetések értéke változhat, azonban közép- és hosszabb távon (5-10 év) lényeges növekedést várunk.

A befektetési jegyek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy lehetőség szerint a legjobb növekedési kilátásokat ígérő

66

piacok domináljanak a befektetésben. A Portfoliókezelő

az eszközalap összetételét ennek megfelelően rendszeresen felülvizsgálja, illetve szükség esetén módosítja.

Az eszközalap átlagos összetételét 50% részvény és 50% fix hozamú és pénzpiaci eszköz jellemzi.

Az eszközalap portfóliójának lehetséges elemei, illetve arány- ai (az eszközalap eszközeihez viszonyítva):

Eszköz típusa	Arány
Részvények	maximum 70%, célzott arány 50%
Kötvény és ingatlan befektetések	maximum 60%, minimum 30%

Földrajzi kitettség	Arány
Európai, észak-amerikai és a fejlett ázsiai	célzott arány 70%
Fejlődő (feltörekvő) államokbeli	célzott arány 30%

Devizakockázati kitettség	Arány
Euró, USA dollár és angol font	célzott arány 70%
Egyéb deviza	célzott arány 30%

Befektetés ajánlott minimum időtávja: 5-10 év.

Devizaneme: euró.

A kockázatviselési hajlandóságnak megfelelő kockázati besorolás: közepesen kockázatkedvelő.

Befektetési egységek árfolyamának ingadozása: jelentős. Kockázati tényezők: partner kockázat, működési kockázat, nemzetközi gazdasági tényezők kockázata, a politikai és gaz- dasági környezetből adódó kockázat, makrogazdasági kocká- zat, infláció és a piaci kamatszint alakulásából adódó kocká- zat, devizaárfolyam kockázat, származtatott ügyletek kockázata és ezzel kapcsolatos nemteljesítési kockázat, befektetési döntések kockázata, báziskockázat, koncentrációs kockázat, diverzifikáció alacsony szintjének kockázata, csőd- kockázat, nettó eszközértékből eredő kockázat, árazási koc- kázat, likviditási kockázat, értékpapír piaci kockázat, Alap eszközeinek kockázata, felfüggesztés kockázata, hatósági intézkedésből eredő kockázat, Alap átalakításának, megszű- nésének kockázata, mögöttes alapok kockázata, eltérő for- galmazási feltételek kockázata.

A rövidtávon felmerülő kockázat forrását elsősorban a rész- vénypiaci kilengések, valamint a piaci kamatszint ingadozása jelentik, alkalmanként jelentős árfolyamkilengéseket okozva. Hosszabb távon (5-10 év) az esetleges rövidtávú hatások jelentős részben kiegyenlítődhetnek.

Az eszközalap leírás végén részletes értékelés található az eszközalapra vonatkozó kockázatok mértékéről.

Garancia: A biztosító nem vállal tőke-, illetve hozamgaranciát.

Referenciaindex:

15% MSCI North America, 5% MSCI Pacific,

30% MSCI Europe,

50% JPMorgan Global Govt Bond EMU LC.

Értékelés: Az értékelési napon meghatározott árfolyam a következő értékelési napig érvényes.

Tájékoztatás: Az eszközalap portfoliójában szereplő mögöt- tes befektetési alap befektetési politikájáról és az eszközalap

nettó eszközértékéről tájékozódási lehetőséget biztosítunk honlapunkon: xxx.xxxx.xx

Részvény domináns eszközalapok:

Dinamikus részvény domináns euró eszközalap

Befektetési politika: Olyan befektetés, amely kedvező meg- térülés reményében többféle értékpapír teljesítményét teszi elérhetővé. A biztosító az eszközalap kezelésével külső szak- mai vagyonkezelőt, az Amundi Alapkezelő Zrt.-t (továbbiak- ban: Portfoliókezelő) bízott meg. A Portfoliókezelő tevékeny- ségét a biztosítóval kötött ügymenet kiszervezési szerződés és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján, a biztosító ellenőrzése mellett látja el. A biztosító az eszközalap összeté- telénél és kezelésénél a Portfoliókezelő közreműködésével Alapok Alapja befektetési konstrukciót és dinamikus alapke- zelést alkalmaz.

Az Alapok Alapja konstrukció keretében a Portfoliókezelő befektetési alapok befektetési jegyeiből állítja össze a portfó- liót. Ebben az esetben a mögöttes alapok hozama a forgal- mazás során közvetlenül beépül az eszközalap nettó eszköz- értékébe, az eszközalap teljesítménye tehát más befektetési alapok teljesítményének függvénye. Az Alapok Alapja konst- rukció sajátossága, hogy a szigorú törvényi szabályozással összhangban az eszközalap mindenkori saját tőkéjének nagy része minden esetben a mögöttes befektetési alapok jegyei- be van fektetve.

A dinamikus alapkezelés során a Portfoliókezelő az eszköz- alap befektetéseivel megcélzott egyes tőkepiaci szegmensek portfolión belüli arányát a hozam maximalizálására töreked- ve folyamatosan a mindenkori piaci helyzethez és várakozá- saihoz igazodva igyekszik optimalizálni, ennek megfelelően az eszközalap összetételét a Portfoliókezelő határozza meg és szükség szerint módosítja.

A Portfoliókezelő az eszközalap befektetési célját Magyaror- szág, Közép-Kelet-Európa, Nyugat-Európa, az Egyesült Államok és Ázsia legbiztosabb jövedelemtermelő-képességgel, illetve kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkező, magas piaci kapitalizációjú társaságainak tőzsdén jegyzett részvényeibe, továbbá az említett régiók állampapírjaiba, vállalati és egyéb kötvényeibe, pénzpiaci eszközeibe illetve ingatlanaiba történő közvetett befektetéseken keresztül, a befektetési jegyek zavar- talan visszaváltásához szükséges likviditást fenntartva, korlá- tozott mértékű tőkekockázat felvállalása mellett valósítja meg. A portfólió elsődleges elemeit az Amundi Asset Management hazai, illetve nemzetközi befektetési alapjai adják. Ezen túl egyéb, a fenti régiókba és eszközökben befek- tető befektetési alapok is helyt kaphatnak a portfólióban, beleértve a tőzsdén kereskedett indexalapokat (Exchange Traded Funds: ETF) is.

Az eszközalap befektetési célja, hogy jelentős részvénypiaci kockázatvállalás mellett (a megcélzott részvényarány 70%), megfelelően diverzifikált portfólió kialakításával hosszabb távon maximális mértékű tőkenövekményt érjen el.

Az eszközalap célja, hogy a részvénypiaci lehetőségeket kihasználva minél magasabb hozamot érjen el, felvállalva

67

az ilyen befektetésekkel járó jelentős árfolyam-ingadozásokat. A befektetések értéke rövid- és középtávon nagyobb kilengé- seket mutathat, a magas kockázatért cserébe viszont hosz- szabb (10 éves) időtávon kiemelkedő hozamot várhatnak el

a befektetők.

A befektetési jegyek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy lehetőség szerint a legjobb növekedési kilátásokat ígérő piacok domináljanak a befektetésben. A Portfoliókezelő

az eszközalap összetételét ennek megfelelően rendszeresen felülvizsgálja, illetve szükség esetén módosítja.

Az eszközalap átlagos összetételét 70% részvény és 30% fix hozamú és pénzpiaci eszköz jellemzi.

Az eszközalap portfóliójának lehetséges elemei, illetve arányai (az eszközalap eszközeihez viszonyítva):

Eszköz típusa	Arány
Részvények	maximum 90%, célzott arány 70%
Kötvény és ingatlan befektetések	maximum 45%, minimum 10%

Földrajzi kitettség	Arány
Európai, észak-amerikai és a fejlett ázsiai	célzott arány 70%
Fejlődő (feltörekvő) államokbeli	célzott arány 30%

Devizakockázati kitettség	Arány
Euró, USA dollár és angol font	célzott arány 70%
Egyéb deviza	célzott arány 30%

Befektetés ajánlott minimum időtávja: 10 év.

Devizaneme: euró.

A kockázatviselési hajlandóságnak megfelelő kockázati besorolás: kockázatkedvelő.

Befektetési egységek árfolyamának ingadozása: jelentős. Kockázati tényezők: partner kockázat, működési kockázat, nemzetközi gazdasági tényezők kockázata, a politikai és gaz- dasági környezetből adódó kockázat, makrogazdasági kocká- zat, infláció és a piaci kamatszint alakulásából adódó kocká- zat, devizaárfolyam kockázat, származtatott ügyletek kockázata és ezzel kapcsolatos nemteljesítési kockázat, befektetési döntések kockázata, báziskockázat, koncentrációs kockázat, diverzifikáció alacsony szintjének kockázata, csőd- kockázat, nettó eszközértékből eredő kockázat, árazási koc- kázat, likviditási kockázat, értékpapír piaci kockázat, Alap eszközeinek kockázata, felfüggesztés kockázata, hatósági intézkedésből eredő kockázat, Alap átalakításának, megszű- nésének kockázata, mögöttes alapok kockázata, eltérő for- galmazási feltételek kockázata.

A rövidtávon felmerülő kockázat forrását elsősorban a jelen- tős részvénypiaci kitettség miatt fellépő kockázat jelenti, ami alkalmanként nagyobb mértékű árfolyamkilengéseket okoz- hat. Hosszabb időtávon az esetleges rövidtávú hatások jelen- tős részben kiegyenlítődhetnek.

Az eszközalap leírás végén részletes értékelés található az eszközalapra vonatkozó kockázatok mértékéről.

Garancia: A biztosító nem vállal tőke-, illetve hozamgaranciát.

Referenciaindex:

25% MSCI North America, 5% MSCI Pacific,

40% MSCI Europe,

30% JPMorgan Global Govt Bond EMU LC.

Értékelés: Az értékelési napon meghatározott árfolyam a következő értékelési napig érvényes.

Tájékoztatás: Az eszközalap portfoliójában szereplő mögöt- tes befektetési alap befektetési politikájáról és az eszközalap nettó eszközértékéről tájékozódási lehetőséget biztosítunk honlapunkon: xxx.xxxx.xx

Az eszközalapokra vonatkozó legjellemzőbb kockázati tényezők

A befektetési kockázat

A kockázat az eszközalapban lévő befektetési egységek aktu- ális árfolyamának eltérése korábbi árfolyamainak átlagától. Amennyiben az eszközalapban lévő befektetési egységek árfolyama gyakran és mind pozitív, mind negatív irányban erősen eltér átlagától, azaz hektikusan mozog, az eszközalap kockázatosnak nevezhető. Amennyiben az eszközalap árfo- lyama ritkán és kevéssé tér el az átlagtól, azaz kiegyensúlyo- zottan mozog, alacsony kockázatot képvisel.

A kockázat összetevői

Az eszközalapok kockázati szintje az eszközalap teljesítmé- nyét is jellemzi. Hosszú távon (legalább 10 - 15 év) a maga- sabb kockázatvállalással várhatóan magasabb hozam érhető el, rövid- (1 - kb. 3 év) és középtávon (kb. 3 - kb. 10 év) azon- ban nagyobb árfolyamkilengésekre, akár magas pozitív, de jelentősebb negatív hozamokra is lehet számítani. Ennek megfelelően a magasabb kockázatú eszközalapok befektetési egységeire hosszú távon várhatóan magasabb hozam jelez- hető előre. Az eszközalapok kockázati szintjét a bennük lévő befektetett eszközök határozzák meg.

Alacsony kockázatúnak tekinthetőek a megfelelő hitelminősí- téssel rendelkező államok, pénzintézetek, jelzálog-hitelinté- zetek, illetve vállalatok, nemzetközi pénzügyi intézmények által kibocsátott, vagy általuk garantált kötvények, diszkont- kamatozású értékpapírok, valamint a bankbetétek. Növelik

az eszközalap kockázatát a részvény-, nyersanyag-, és deviza- befektetések, ellenben amennyiben a biztosító (tőke-,

hozam- vagy árfolyam-)garanciát nyújt, akkor ez a fennálló kockázatokat csökkenti.

Az eszközalapok egységeinek megvásárlása - elsősorban rövidtávon - a megtakarítások értékének csökkenését is magában hordozhatja, amelyre az alábbi kockázati ténye- zők jelentős hatással lehetnek.

68

Az eszközalapokat érintő kockázatok az alábbi eszközalapok vonatkozásában

A forintban meghatározott eszközalapok listája:	Az euróban meghatározott eszközalapok listája:
Pénzpiaci eszközalapok: Állampapír forint eszközalap

Partner kockázat: Az a kockázat, amelyet a Portfóliókezelő az üzletfelei – bankok, letétkezelők, brókerházak – kiválasztá- sával, a velük való szerződéses kapcsolat létesítésével vállal fel. A Portfóliókezelő a partnerkockázat kezelésére szigorú partnerminősítést alkalmaz.

Működési kockázat: A Portfóliókezelő a releváns tőkepiaci infrastruktúra (az adott tőzsdei és tőzsdén kívüli piaci szeg- mens működése, az elszámolóházak működése) felmérésével és a működési kockázatok felmérésével alakítja ki, de emel- lett mégis megtörténhet, hogy bizonyos tőkepiaci szegmen- sek működési feltételei drámaian romlanak. (Ilyen például egy tőzsdei számítógépes kereskedési rendszer zavara, egy tőzsdén kívüli piacnál az árjegyzési tevékenység hirtelen fel- függesztése, stb.) Az esetleges kedvezőtlen hatások negatí- van befolyásolhatják a különféle befektetési eszközök árfo- lyamát, és ezen keresztül az eszközalap nettó eszközértékét, így a befektetési egységek árfolyamát is.

A Portfóliókezelő a tevékenysége végzésére és irányítására megfelelő gyakorlati tapasztalatokkal és a külön jogszabá- lyokban előírt szükséges vizsgákkal rendelkező személyeket alkalmaz. A Portfóliókezelő tevékenységét az alapkezelőkre vonatkozó törvényi előírások és az ezek alapján készült belső szabályzatoknak megfelelően végzi. Mindezektől függetlenül fennállhatnak a munkavállalókkal kapcsolatos személyes kockázatok.

A Portfóliókezelő rendelkezik a működéséhez szükséges tárgyi, technikai feltételekkel, de az ezekben esetlegesen bekövetkező változásokból eredő kockázatok kihathatnak az eszközalap eredményességére is.

Az eszközalap befektetési eszközeit a Letétkezelő elkülönített számlán tartja nyílván. A Letétkezelő megfelel a meghatá- rozott törvényi szabályoknak és tőkekövetelményeknek.

Az ebben bekövetkező esetleges változások kockázata nega- tívan hathat az eszközalap nettó eszközértékére.

Nemzetközi gazdasági tényezők kockázata: A nemzetközi gazdaság helyzetének alakulása - a befektetésekkel megcél- zott ország(ok) világgazdaságba történő erőteljes beágyazó- dottsága következtében - közvetlen befolyással bír ezen ország(ok) pénz- és tőkepiacainak alakulására is. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján nem zárható ki olyan esemény, amely akár váratlanul is megváltoztathatja a nemzetközi pénz- és tőkepiacok alakulását. A nemzetközi pénz- és tőke- piacokon bekövetkezett események egyes esetekben akár fokozott mértékben is hatással lehetnek az értékpapír piacok folyamataira, és így befolyásolhatják az eszközalapban lévő mögöttes termékek értékének alakulását.

Politikai és gazdasági kockázat: A nemzetközi politikai hely- zet, különösen a befektetésekkel megcélzott ország(ok) nem- zetközi megítélése, annak kedvezőtlen változása erős hatást gyakorolhat ezen ország(ok) pénz- és tőkepiaci árfolyamai- nak alakulására is.

A befektetésekkel megcélzott ország(ok) kormányainak politi- kája, a politikai irányvonal esetleges megtörése, változása jelentős hatást gyakorolhat az eszközalap portfoliójában szereplő értékpapírok árfolyamára, mely az eszközalap nettó eszközértékét kedvezőtlen irányban is befolyásolhatja. Szin- tén komoly hatással lehet az eszközalap nettó eszközértékére ezen ország(ok) gazdasági helyzetének alakulása, a gazdaság pillanatnyi külföldi megítélése és esetleges jogszabályi válto- zások, illetve korlátok.

Az esetleges kedvezőtlen hatások negatívan befolyásolhatják a részvények és az állampapírok árfolyamát, és ezen keresz- tül az eszközalapban lévő mögöttes termékek nettó eszköz- értékét.

Makrogazdasági kockázat: A befektetésekkel megcélzott ország(ok) makrogazdasági helyzetében esetlegesen bekö- vetkező kedvezőtlen változások negatív hatással lehetnek az ország gazdasági helyzetét jellemző tőkepiacra, amely a befektetési eszközök csökkenését vonhatja maga után.

Infláció és a piaci kamatszint alakulásának kockázata:

A befektetésekkel megcélzott ország(ok) inflációs rátája, illet- ve a piaci kamatszint esetleges emelkedése hátrányosan érintheti a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolya- mát, s ez az eszközalap nettó eszközértékét jelentősen csök- kentheti. Előfordulhat, hogy a kamatszint elmarad az infláció mértékéhez képest, amely negatív reálhozamot eredményez- het az eszközalap eszközei tekintetében.

A piaci kamatszint változása meghatározó mértékben befo- lyásolhatja az Állampapír forint eszközalap portfóliójának hozamát, mivel változása hatással van az eszközalapban szereplő befektetési eszköz aktuális értékére.

Befektetési döntések kockázata: A Portfóliókezelő az opti- málisnak tartott értékpapír állomány kialakítása során - legjobb tudása szerint - olyan befektetési döntéseket hoz, melyek várhatóan kedvezően befolyásolják az eszközalap teljesítményét. A piaci folyamatok azonban eltérhetnek a Portfóliókezelő szakembereinek elemzéseitől, a várakozások- tól eltérő hozamokat eredményezhetnek, amelyek kedvezőt- lenül befolyásolhatják az eszközalap teljesítményét.

Koncentrációs kockázat: Amennyiben az eszközalap befekte- tési politikája kifejezetten egy meghatározott ország(csoport)

69

követésére koncentrálja befektetéseit, akkor ez adott esetben hátrányosan befolyásolhatja az eszközalap teljesítményét, megnövelheti a befektetési egységek árfolyamának válto- zékonyágát, az eszközalap érzékenyebben reagálhat azokra

a piaci, gazdasági, politikai eseményekre, amelyek érintik az eszközalap befektetési stratégiája által reprezentált ország(csoport)ot.

Csődkockázat: Az egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eseté- ben a kibocsátók esetleges csődje az eszközalap portfóliójá- ban szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet, amely az eszköz- alap egy befektetési egységre jutó nettó eszközértékének csökkenéséhez vezethet.

Nettó eszközértékből eredő kockázat: A Portfóliókezelő úgy alakította ki az eszközök értékelésének szabályait, hogy

a nettó eszközérték a lehető legpontosabban tükrözze az esz- közalap eszközeinek pillanatnyi értékét. A nyilvános értékpa- pírpiacok esetlegesen alacsony likviditása miatt azonban elő- fordulhat, hogy az eszközalap tulajdonában lévő értékpapírok utolsó piaci ára - amely az értékelés alapját képezi - nem tük- rözi objektíven az adott értékpapír pillanatnyi piaci értékét.

Előbbiek miatt a nettó eszközérték időnként enyhe alulérté- keltséget vagy felülértékeltséget mutathat. A nettó eszközér- téken történő forgalmazás miatt a fentiek (felülértékelt nettó eszközértéken történő vásárlás, alulértékelt nettó eszközérté- ken történő eladás) a befektető által realizált hozam csökke- nését okozhatják. A hozamok ingadozásából eredő kockázat jelentősen mérséklődik hosszabb távú, illetve rendszeres befektetés esetén.

Árazás kockázata: Mind a vételi, mind pedig a visszaváltási megbízások esetében kockázatot jelent a befektetők számára az a tény, hogy a megbízás megadásának időpontjában még nem ismert a megbízás teljesítésének árfolyama, amely árfo- lyam a befektetők számára mind kedvező, mind pedig kedve- zőtlen irányba elmozdulhat a megbízás megadása és annak teljesítése között eltelt időszakban.

Likviditási kockázat: Bizonyos értékpapírok, egyéb befekteté- si eszközök likviditása egy-egy piacon alacsony lehet, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következ- ménye, hogy az eszközökből eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet. Szintén a fenti okokra vezethető vissza, hogy az átlagostól eltérő nagyságú befekte- tendő vagy kivonandó tőke is nagy árfolyam-ingadozásokat idézhet elő az értékpapírpiacon, amely az előző pontban leír- tak szerint hatással lehet az eszközalap nettó eszközértékére. Egyes befektetési eszközök likviditása bizonyos esetekben drámaian romolhat, ilyenkor a pozíciók zárása/nyitása csak jelentős kereskedési költségek és/vagy veszteségek árán lehetséges.

Alap eszközeinek kockázata: Az eszközalap eszközállomá- nyának lehetséges elemei határozzák meg a vállalt kockáza- tok körét.

Az eszközalap által felvállalt kockázatok függvényében

a befektetési egységek árfolyama pozitív és negatív irányba egyaránt változhat. A változás mértéke attól függ, hogy

az eszközalap milyen kockázatú pénz- és tőkepiaci eszközö- ket tart. Ha az eszközalap befektetési egységeinek forgalmá- ban a piac mindenkori likviditási helyzetéhez képest nagyará- nyú vagy nagy volumenű mozgások játszódnak le, akkor

a befektetők likviditási kockázatot futnak, hiszen az eszköz- alap eladásai vagy vételei a piacon akár nagyarányú árel- mozdulásokat is eredményezhetnek. A befektetésből szárma- zó haszon és a befektetés eredeti értéke tehát ingadozni fog, ami által a befektetők tulajdonában lévő eszközök, amennyi- ben azok értékesítésére sor kerül, többet vagy kevesebbet érhetnek, mint a befizetett összeg.

Felfüggesztés kockázata: Az eszközalap befektetési egysé- geinek visszavásárlása a hatályos jogszabályokban és

az eszközalap hivatalos dokumentumaiban meghatározott feltételek esetén a biztosító és/vagy a Felügyelet által felfüg- geszthető, ez esetben a befektetési egységek vétele és visz- szaváltása csak a felfüggesztés lejárta utáni első forgalmazá- si napon lehetséges.

Hatósági intézkedésekből eredő kockázat: Nem zárható ki annak lehetősége, hogy az eszközalapokra vonatkozó jogsza- bályok, vagy azok hatósági értelmezése a jövőben eltérjen jelen dokumentum készítésének időpontjában érvényestől. Fennáll annak a veszélye, hogy az eszközalapokkal kapcsola- tos törvényi szabályozás a befektetőknek kedvezőtlen módon megváltozik.

Az eszközalapok futamideje során nem zárhatók ki olyan hatósági intézkedések, amelyek korlátozhatják az egyes tőke- piaci tranzakciók megvalósulását, ami a befektetőknek rész- leges vagy akár jelentős veszteségeket okozhat.

A biztosításra vonatkozó adózási szabályokat a mindenkor hatályos adózási jogszabályok tartalmazzák, melyek, illetve azok hatósági értelmezése a jövőben változhatnak. Nem zárható ki annak a veszélye, hogy az adózással kapcsolatos szabályok a jövőben a befektetőknek esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak.

Az Alap átalakításának, megszűnésének kockázata: Az esz- közalap határozatlan időre jön létre. A biztosító az eszközala- pot a biztosítási feltételek szerint átalakíthatja, megszüntet- heti. Megszűnés esetén a befektetők esetleg az általuk szándékolt idő lejárta előtt kénytelenek befektetési egységei- ket visszaváltani.

Kibocsátói kockázat: A kibocsátói kockázat a befektetési eszköz kibocsátójához kapcsolódó kockázat. Amennyiben az eszközalap által birtokolt befektetési eszköz kibocsátója

fizetésképtelenné válik, és nem tudja teljesíteni fizetési köte- lezettségét, vagy a fizetési kötelezettség teljesítését részben vagy egészben megtagadja, vagy a fizetési kötelezettségének nem megfelelő időben tesz eleget a hitelezési és tulajdoni jogviszonyt megragadó értékpapírok értékét és ezen keresz- tül az eszközlap nettó eszközértékét, illetve a befektetési egységek árfolyamát negatívan befolyásolja.

70

Kockázat	Állampapír forint eszközalap
Partner kockázat	2
Működési kockázat	1
Nemzetközi gazdasági tényezők kockázata	2
Politikai és gazdasági kockázat	2
Makrogazdasági kockázat	2
Infláció és a piaci kamatszint alakulásának kockázata	3
Befektetési döntések kockázata	1
Koncentrációs kockázat	3
Csődkockázat	1
Nettó eszközértékből eredő kockázat	1
Árazás kockázata	1
Likviditási kockázat	1
Alap eszközeinek kockázata	1
Felfüggesztés kockázata	1
Hatósági intézkedésekből eredő kockázat	1
Az Alap átalakításának, megszűnésének kockázata	1
Kibocsátói kockázat	2

Az eszközalapot jellemző kockázati tényezők értékelése

Az alábbi táblázat mutatja, hogy az egyes kockázatok milyen mértékben jellemzőek az eszközalapra (1-6 közötti skálán, az alacsony kockázattól a magas kockázatig terjedően).

Az eszközalapokat érintő kockázatok az alábbi eszközalapok vonatkozásában

A forintban meghatározott eszközalapok listája:	Az euróban meghatározott eszközalapok listája:
Speciális eszközalapok: Regatta abszolút hozamú forint eszközalap (csak Aqua) Kötvény domináns eszközalapok: Konzervatív kötvény domináns forint eszközalap Vegyes eszközalapok: Kiegyensúlyozott vegyes forint eszközalap Részvény domináns eszközalapok: Dinamikus részvény domináns forint eszközalap	Kötvény domináns eszközalapok: Konzervatív kötvény domináns euró eszközalap Vegyes eszközalapok: Kiegyensúlyozott vegyes euró eszközalap Részvény domináns eszközalapok: Dinamikus részvény domináns euró eszközalap

Az eszközalapokra vonatkozó kockázatok a befektetési alapok (továbbiakban: Alap) kezelői (továbbiakban: Alapkezelő) vonatkozó Kezelési Szabályzataiban ismertetettek szerint

a következők:

Partner kockázat: Az a kockázat, amelyet az Alapkezelő

az üzletfelei – bankok, letétkezelők, brókerházak – kiválasztá- sával, a velük való szerződéses kapcsolat létesítésével vállal fel. Az Alapkezelő a partnerkockázat kezelésére szigorú part- nerminősítést alkalmaz.

Működési kockázat: Az Alapkezelő a releváns tőkepiaci inf- rastruktúra (az adott tőzsdei és tőzsdén kívüli piaci szegmens működése, az elszámolóházak működése) felmérésével és

a működési kockázatok felmérésével alakítja ki, de emellett mégis megtörténhet, hogy bizonyos tőkepiaci szegmensek működési feltételei drámaian romlanak. (Ilyen például egy

tőzsdei számítógépes kereskedési rendszer zavara, egy tőzs- dén kívüli piacnál az árjegyzési tevékenység hirtelen felfüg- gesztése, stb.) Az esetleges kedvezőtlen hatások negatívan befolyásolhatják a különféle befektetési eszközök árfolyamát, és ezen keresztül az Alap nettó eszközértékét, így a befekte- tési jegyek árfolyamát is.

Az Alapkezelő a tevékenysége végzésére és irányítására meg- felelő gyakorlati tapasztalatokkal és a külön jogszabályokban előírt szükséges vizsgákkal rendelkező személyeket alkalmaz. Az Alapkezelő tevékenységét az alapkezelőkre vonatkozó tör- vényi előírások és az ezek alapján készült belső szabályzatok- nak megfelelően végzi. Mindezektől függetlenül fennállhat- nak a munkavállalókkal kapcsolatos személyes kockázatok. Az alapkezelő rendelkezik a működéséhez szükséges tárgyi, technikai feltételekkel, de az ezekben esetlegesen bekövetke- ző változásokból eredő kockázatok kihathatnak az alap ered- ményességére is.

71

Az alap befektetési eszközeit a Letétkezelő elkülönített szám- lán tartja nyílván. A Letétkezelő megfelel a meghatározott törvényi szabályoknak és tőkekövetelményeknek. Az ebben bekövetkező esetleges változások kockázata negatívan hat- hat az Alap nettó eszközértékére.

Nemzetközi gazdasági tényezők kockázata: A nemzetközi gazdaság helyzetének alakulása - a befektetésekkel megcél- zott ország(ok) világgazdaságba történő erőteljes beágyazó- dottsága következtében - közvetlen befolyással bír ezen ország(ok) pénz- és tőkepiacainak alakulására is. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján nem zárható ki olyan esemény, amely akár váratlanul is megváltoztathatja a nemzetközi pénz- és tőkepiacok alakulását. A nemzetközi pénz- és tőke- piacokon bekövetkezett események egyes esetekben akár fokozott mértékben is hatással lehetnek az értékpapír piacok folyamataira, és így befolyásolhatják az Alap befektetési jegyeinek árfolyam alakulását.

Politikai és gazdasági kockázat: A nemzetközi politikai hely- zet, különösen a befektetésekkel megcélzott ország(ok) nem- zetközi megítélése, annak kedvezőtlen változása erős hatást gyakorolhat ezen ország(ok) pénz- és tőkepiaci árfolyamai- nak alakulására is.

A befektetésekkel megcélzott ország(ok) kormányainak politi- kája, a politikai irányvonal esetleges megtörése, változása jelentős hatást gyakorolhat az Alap portfoliójában szereplő értékpapírok árfolyamára, mely az Alap nettó eszközértékét kedvezőtlen irányban is befolyásolhatja. Szintén komoly hatással lehet az Alap nettó eszközértékére ezen ország(ok) gazdasági helyzetének alakulása, a gazdaság pillanatnyi kül- földi megítélése és esetleges jogszabályi változások, illetve korlátok.

Az esetleges kedvezőtlen hatások negatívan befolyásolhatják a részvények és az állampapírok árfolyamát, és ezen keresz- tül az Alap nettó eszközértékét, így a befektetési jegyek árfo- lyamát is.

Makrogazdasági kockázat: A befektetésekkel megcélzott ország(ok) makrogazdasági helyzetében esetlegesen bekö- vetkező kedvezőtlen változások negatív hatással lehetnek az ország gazdasági helyzetét jellemző tőkepiacra, amely a befektetési eszközök csökkenését vonhatja maga után.

Infláció és a piaci kamatszint alakulásának kockázata:

A befektetésekkel megcélzott ország(ok) inflációs rátája, illet- ve a piaci kamatszint esetleges emelkedése hátrányosan érintheti a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolya- mát, továbbá a részvények és származtatott eszközök értéke- léséhez használt irányadó piaci kamatszint változása révén jelentősen befolyásolhatja a piacok állapotát, s ez az Alap nettó eszközértékét jelentősen csökkentheti. Előfordulhat, hogy a kamatszint elmarad az infláció mértékéhez képest, amely negatív reálhozamot eredményezhet az Alap eszközei tekintetében.

Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat: A nemzet- közi tőkepiacokon való befektetések miatt az Alap egyes eszközei és azok jövedelmei nem forintban, hanem devizában kerülnek meghatározásra, így azoknak az adott devizában kifejezett, magyar forintra átszámított értéke az adott forint/ devizaárfolyam ingadozásától függően változhat. Így az Alap értékét és hozamát a forint/ devizaárfolyam változása jelen- tősen befolyásolhatja. Az Alapkezelő a mögöttes befekteté- sek tekintetében nem törekszik ezen kockázat folyamatos kiküszöbölésére (fedezésére).

Származtatott ügyletek kockázata: Az Alapkezelő opciós, határidős, egyéb származékos ügyleteket köthet. A szárma- zékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockáza- tokat hordoznak magukban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befektetési formák. Ezen kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetők, azonban teljes mértékben ki nem zárhatók. A származtatott ügyletekkel kapcsolatban

az ügyletek jellegéből adódóan számos bizonytalansági tényező léphet fel, mint például az esedékességkori piaci ár, árfolyamkockázat, kamatkockázat, báziskockázat, stb. Rövid távon előfordulhat, hogy egy termék tőzsdei elszámolóára eltér a piaci viszonyok (az alaptermék ára és az állampapírok hozama) által indokolt szinttől. Ezek az előre ki nem számít- ható események kedvezőtlenül érinthetik az Alap nettó esz- közértékét.

Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében az ügyletnek nem része az elszámolóházi garancia, ezért ekkor az adott Alapnak az ügyfél nemteljesítéséből eredő (partner) kockáza- tot is fel kell vállalnia, mivel előfordulhat, hogy az ügylet lejá- ratakor a másik szerződéses fél nem képes teljesíteni kötele- zettségét.

A tőkeáttétellel vagy rövid (short) pozícióval való kereskedés a befektetett összegnél is nagyobb mértékű veszteséggel járhat.

További kockázatot jelenthet, ha az Alap nem csak devizaár- folyam fedezeti céllal, hanem hatékony portfoliómegvalósí- tási céllal is köthet származtatott ügyleteket.

Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemtel- jesítési kockázat: Az Alap portfóliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőké- pességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen vál- tozás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügylete- ken képződő nyereség Alapnak történő kifizetését.

Befektetési döntések kockázata: Az Alapkezelő az optimális- nak tartott értékpapír állomány kialakítása során - legjobb tudása szerint - olyan befektetési döntéseket hoz, melyek várhatóan kedvezően befolyásolják az Alap teljesítményét.

A piaci folyamatok azonban eltérhetnek az Alapkezelő szak- embereinek elemzéseitől, a várakozásoktól eltérő hozamokat eredményezhetnek, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják az Alap teljesítményét.

Báziskockázat: Bázisnak nevezzük egy termék azonnali és határidős árfolyama közötti különbséget. A báziskockázat

72

annak kockázata, hogy az eszköz azonnali piaci árfolyama eltérően mozog az eszköz határidős árától. Mivel az Alap határidős ügyleteket is köthet, így árfolyamuk mozgása – és ezzel teljesítményük – eltérhet a mögöttes termékek azonnali árfolyamáétól.

Koncentrációs kockázat: Amennyiben az Alap befektetési politikája kifejezetten egy meghatározott ország(csoport) követésére koncentrálja befektetéseit, akkor ez adott esetben hátrányosan befolyásolhatja az Alap teljesítményét, megnö- velheti a befektetési jegyek változékonyágát, az Alap érzéke- nyebben reagálhat azokra a piaci, gazdasági, politikai esemé- nyekre, amelyek érintik az Alap befektetési stratégiája által reprezentált ország(csoport)ot.

Diverzifikáció alacsony szintjének kockázata: A befektetési alapok jellemzően a diverzifikáció hatékony eszközei, hiszen saját tőkéjüket akár több száz elemből álló hatékony portfoli- ók is alkothatják. A diverzifikáció révén mód van a kockázatok megosztására, magasabb hozam elérésére. Azonban az Alap portfóliója a Kezelési szabályzatban rögzített befektetési kor- látokon belül, nagyobb arányban tartalmazhat olyan eszkö- zöket, melyek kisebb számú kibocsátótól származnak.

A diverzifikáció alacsony szintje hátrányosan befolyásolhatja az adott Alap teljesítményét, megnövelheti a befektetési jegyek változékonyságát, az Alap érzékenyebben reagálhat olyan piaci, gazdasági, politikai eseményekre, melyek az Alap portfóliójában található kisebb számú eszközt érintik.

Csődkockázat: Az Alapok portfoliójába tartozó egyes befekte- tési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények és tőzsdén kívüli for- galomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibo- csátók esetleges csődje az Alap portfóliójában szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet, amely az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének csökkenéséhez vezethet.

Nettó eszközértékből eredő kockázat: Az Alapkezelő úgy ala- kította ki az eszközök értékelésének szabályait, hogy a nettó eszközérték a lehető legpontosabban tükrözze az Alap eszkö- zeinek pillanatnyi értékét. A nyilvános értékpapírpiacok esetle- gesen alacsony likviditása miatt azonban előfordulhat, hogy az Alap tulajdonában lévő értékpapírok utolsó piaci ára - amely az értékelés alapját képezi - nem tükrözi objektíven

az adott értékpapír pillanatnyi piaci értékét. Előbbiek miatt a nettó eszközérték időnként enyhe alulértékeltséget vagy felülértékeltséget mutathat. A nettó eszközértéken történő

forgalmazás miatt a fentiek (felülértékelt nettó eszközértéken történő vásárlás, alulértékelt nettó eszközértéken történő eladás) a befektető által realizált hozam csökkenését okoz- hatják.

A hozamok ingadozásából eredő kockázat jelentősen mérsék- lődik hosszabb távú, illetve rendszeres befektetés esetén.

Árazás kockázata: Mind a vételi, mind pedig a visszaváltási megbízások esetében kockázatot jelent a befektetők számára

az a tény, hogy a megbízás megadásának időpontjában még nem ismert a megbízás teljesítésének árfolyama, amely árfo- lyam a befektetők számára mind kedvező, mind pedig kedve- zőtlen irányba elmozdulhat a megbízás megadása és annak teljesítése között eltelt időszakban.

Likviditási kockázat: Bizonyos értékpapírok, egyéb befekteté- si eszközök likviditása egy-egy piacon alacsony lehet, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következ- ménye, hogy az eszközökből eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet. Szintén a fenti okokra vezethető vissza, hogy az átlagostól eltérő nagyságú befekte- tendő vagy kivonandó tőke is nagy árfolyam-ingadozásokat idézhet elő az értékpapírpiacon, amely az előző pontban leír- tak szerint hatással lehet az Alap nettó eszközértékére. Egyes befektetési eszközök likviditása bizonyos esetekben drámaian romolhat, ilyenkor a pozíciók zárása/nyitása csak jelentős kereskedési költségek és/vagy veszteségek árán lehetséges.

Értékpapírpiac kockázatai: Egyes értékpapírpiacok likviditása gyakran változékony, nem egyszer alacsony. Így fennállhat annak veszélye, hogy a visszavásárlási kötelezettség nélkül megvett értékpapírok esetében valamely értékpapír értékesí- tése hosszabb időt igényel vagy csak jelentős árdiszkont mel- lett hajtható végre.

Alap eszközeinek kockázata: Az Alap eszközállományának lehetséges elemei határozzák meg a vállalt kockázatok körét. Az eszközállomány lehetséges elemeit az Alapkezelési Szabályzat tartalmazza.

Az Alap által felvállalt kockázatok függvényében a befektetési jegyek árfolyama pozitív és negatív irányba egyaránt változ- hat. A változás mértéke attól függ, hogy az Alap milyen koc- kázatú pénz- és tőkepiaci eszközöket tart. Amennyiben az Alap által esetlegesen kötött származékos ügyletek aktuális értéke negatív vagy alacsonyabb a bekerülési értéknél, akkor ez hátrányosan érintheti az Alap egy jegyre jutó eszközérté- két. Ha az Alap befektetési jegyeinek forgalmában a piac mindenkori likviditási helyzetéhez képest nagyarányú vagy nagy volumenű mozgások játszódnak le, akkor a befektetők likviditási kockázatot futnak, hiszen az Alap eladásai vagy vételei a piacon akár nagyarányú árelmozdulásokat is ered- ményezhetnek. A befektetésből származó haszon és a befek- tetés eredeti értéke tehát ingadozni fog, ami által a befekte- tők tulajdonában lévő eszközök, amennyiben azok értékesítésére sor kerül, többet vagy kevesebbet érhetnek, mint a befizetett összeg.

Felfüggesztés kockázata: Az Alap Befektetési jegyeinek visz- szavásárlása a hatályos jogszabályokban és az Alap hivatalos dokumentumaiban meghatározott feltételek esetén az Alap- kezelő és/vagy a Felügyelet által felfüggeszthető, ez esetben a befektetési jegyek vétele és visszaváltása csak a felfüggesz- tés lejárta utáni első forgalmazási napon lehetséges.

Hatósági intézkedésekből eredő kockázat: Nem zárható ki annak lehetősége, hogy a befektetési alapokra és a befekte-

73

tési jegyekre vonatkozó jogszabályok, vagy azok hatósági értelmezése a jövőben eltérjen jelen dokumentum készítésé- nek időpontjában érvényestől. Fennáll annak a veszélye, hogy a befektetési alapokkal kapcsolatos törvényi szabályozás

a befektetőknek kedvezőtlen módon megváltozik.

Az alapok futamideje során nem zárhatók ki olyan hatósági intézkedések, amelyek korlátozhatják az egyes tőkepiaci tranzakciók megvalósulását, ami a befektetőknek részleges vagy akár jelentős veszteségeket okozhat.

A befektetési alapokra és befektetési jegyekre vonatkozó adózási szabályokat a mindenkor hatályos adózási jogszabá- lyok tartalmazzák, melyek, illetve azok hatósági értelmezése a jövőben változhatnak. Nem zárható ki annak a veszélye, hogy az adózással kapcsolatos szabályok a jövőben a befek- tetőknek esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak.

Az Alap átalakításának, megszűnésének kockázata: Az Alap határozatlan időre jön létre. Az Alapkezelő az MNB engedé- lyével az Alapot határozott futamidejűvé alakíthatja. Mivel egy befektetési alap a határozott futamidő végén végelszá- molással megszűnik, ezért a befektetők esetleg az általuk szándékolt idő lejárta előtt kénytelenek befektetési jegyeiket visszaváltani.

Az Alap megszűnik abban az esetben, ha az Alap saját tőkéje három hónapon keresztül átlagosan nem éri el a húsz millió forintot.

Mögöttes alapok kockázata: Az összes olyan kockázat, amely azokra a befektetési alapokra és kollektív befektetési értékpapírokra jellemző, amelyekbe az Alap befektet, az Alap befektetőit is érintik.

Eltérő forgalmazási feltételek és költségek kockázata:

A forgalmazás feltételeit az egyes Forgalmazók határozzák meg, és azok a Forgalmazó döntése szerint időről, időre vál- tozhatnak.

Ingatlanpiaci kockázat: az ingatlanpiaci befektetéseknél

az ingatlanok piaci értéke, illetve a hasznosításukból befolyó bérleti díjak az ingatlanpiac általános alakulásának megfele- lően változhatnak. Az ingatlanpiaci befektetések értékét, és ezáltal az eszközalap értékét és hozamát befolyásolhatja

az esetleges természeti katasztrófák következtében előálló szélsőséges ingatlanár-változás, az ingatlanok megszerzésé- vel kapcsolatos helyi adó- és illetékterhek, és kedvezmények megváltozása, megvonása. Az ingatlanok hasznosítása során fennáll annak a kockázata is, hogy a szerződő partner nem szerződésszerűen teljesíti kötelezettségeit, ezáltal az eszköz- alap hozama csökkenhet. Az ingatlanbefektetéseket tartal- mazó eszközalapra vonatkozó kockázati tényező.

Részvényárfolyamok alakulásának kockázata: az Alapkezelő alapvetően konzervatív részvény befektetési politikát szándé- kozik követni, amelynek megfelelően döntően pénzügyileg szilárd alapokon nyugvó, magas jövőbeli jövedelem termelő- képességgel, és növekedési potenciállal rendelkező társasá- gok részvényeibe kívánja az eszközalap saját tőkéjét befek- tetni. Garancia azonban nem adható arra, hogy ezen részvények árfolyama minden esetben emelkedő tendenciát mutat, és így az egyes eszközalapokba és a mögöttes termé- kekbe befektetett tőke hozama nem válhat csekély mértékű- vé, vagy akár negatívvá. A magyar és külföldi részvényeket is tartalmazó eszközalapokra vonatkozó kockázati tényező.

Kibocsátói kockázat: A kibocsátói kockázat a befektetési eszköz kibocsátójához kapcsolódó kockázat. Amennyiben az eszközalap által birtokolt befektetési eszköz kibocsátója fizetésképtelenné válik, és nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét, vagy a fizetési kötelezettség teljesítését részben vagy egészben megtagadja, vagy a fizetési kötele-

zettségének nem megfelelő időben tesz eleget a hitelezési és tulajdoni jogviszonyt megragadó értékpapírok értékét és ezen keresztül az eszközlap nettó eszközértékét, illetve a befekte- tési egységek árfolyamát negatívan befolyásolja.

74

Az eszközalapot jellemző kockázati tényezők értékelése

Az alábbi táblázat mutatja, hogy az egyes kockázatok milyen mértékben jellemzőek az eszközalapra (1-6 közötti skálán, az alacsony kockázattól a magas kockázatig terjedően).

Kockázat	Konzervatív kötvény domináns forint eszköz- alap	Kiegyensúlyozott vegyes forint eszközalap	Dinamikus részvény domináns forint eszköz- alap	Konzervatív kötvény domináns euró eszköz- alap	Kiegyensúlyozott vegyes euró eszközalap	Dinamikus részvény domináns euró eszköz- alap	Regatta abszolút hoza- mú forint eszközalap
Partner kockázat	2	2	2	2	2	2	2
Működési kockázat	1	1	1	1	1	1	1
Nemzetközi gazdasági tényezők kockázata	2	3	4	2	3	4	3
Politikai és gazdasági kockázat	2	3	4	2	3	4	3
Makrogazdasági kockázat	2	3	4	2	3	4	3
Infláció és a piaci kamatszint alakulásának kockázata	5	3	2	4	3	2	2
Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat	2	3	4	6	6	6	3
Származtatott ügyletek kockázata	2	2	3	2	2	3	4
Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemtel- jesítési kockázat	2	2	2	2	2	2	2
Befektetési döntések kockázata	3	3	4	3	3	4	3
Báziskockázat	2	2	2	2	2	2	2
Koncentrációs kockázat	2	2	2	2	2	2	2
Diverzifikáció alacsony szintjének kockázata	1	1	1	1	1	1	2
Csődkockázat	2	3	4	2	3	4	3
Nettó eszközértékből eredő kockázat	1	1	1	1	1	1	2
Árazás kockázata	2	3	4	2	3	4	3
Likviditási kockázat	2	2	2	2	2	2	2
Értékpapírpiac kockázatai	2	2	1	1	1	1	4
Alap eszközeinek kockázata	2	3	4	2	3	4	4
Felfüggesztés kockázata	2	2	2	2	2	2	1
Hatósági intézkedésekből eredő kockázat	1	1	1	1	1	1	1
Az Alap átalakításának, megszűnésének kockázata	1	1	1	1	1	1	1
Mögöttes alapok kockázata	2	3	4	2	3	4	3
Eltérő forgalmazási feltételek és költségek kockázata	1	1	1	1	1	1	1
Ingatlanpiaci kockázat	1	1	1	1	1	1	1
Részvényárfolyamok alakulásának kockázata	3	4	5	3	4	5	2
Kibocsátói kockázat	2	3	3	2	3	3	3

Tájékozódási lehetőség

A vonatkozó jogszabályok alapján a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében befektetéseinek elhelyezésé- ről és aktuális értékéről, a befektetési egységek árfolyamáról és az eszközalapok nettó eszközértékéről a biztosító napi tájé- kozódási lehetőséget nyújt az alábbi elérhetőségeken:

a xxx.xxxx.xx honlapon

vagy a x00 0 000 0000 telefonszámon

vagy a 1082 Budapest, Futó u. 47-53. IV. em., vagy az xxxx@xxxx.xx címen.

75

1E0R82GBOudÉalpeetstb, iFzuttóoustíctaó4Z7-r5t3..

Telefon: x00 0 000 0000; Fax: x00 0 000 0000

e-mail: xxxx@xxxx.xx xxx.xxxx.xx

Bankszámlaszám forint utalásához: 10918001-00000024-96840085

Bankszámlaszám euró utalásához: 10918001-00000024-96840092