VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT.• 1085 BUDAPEST, THÖKÖLY ÚT 7.
VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI KFT.• 0000 XXXXXXXX, XXXXXXX XX 0.
HONLAP: XXXX://XXXXXXX.XX/ •TELEFON: (x00 0) 000 0000, (x00 0) 000 0000
KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS
MOHA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG
2018. OKTÓBER HÓ
Témafelelős: | XXXXX Xxxxxxx okl. építészmérnök, vezető településtervező SZTT, TT/1 01-2592 |
Felelős tervező: | XXXX Xxxxxx okl. táj- és kertépítészmérnök TK 01-5189 |
Készítők: | SZIKSZAINÉ XXXXX Xxxxxxxxx okl. tájépítészmérnök |
XXXXXXXX Xxxx okl. geográfus | |
Szakértő: | XXXXXX Xxxxx okl. építőmérnök, környezeti menedzser szakmérnök SZKV-1.1., 1.2., 1.3., 1.4. /03-0218 |
Magán tó
1 Bevezetés (A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése) 3
1.1 Előzmények, különösen a tematika tartalma 3
1.2 A tervezés más részeihez való kapcsolódás 3
1.3 A környezet védelméért felelős szervek bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az
1.4 Az érintett nyilvánosság meghatározása 5
1.5 A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült
2 A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok rövid ismertetése 7
2.1 A terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése 7
2.2 A terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal 9
2.2.1 A terv koncepcionális alapját jelentő településfejlesztési dokumentumok bemutatása és elemzése a környezeti értékelés szempontjából (környezeti,
2.2.2 A terv összefüggése (környezet- és természetvédelmi, társadalmi és gazdasági célok, fenntarthatóság) más releváns tervekkel és programokkal (területi tervek,
2.2.3 A releváns tervek és programok összevetése, ütköztetése a terv koncepciójával és céljával, környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata (országos, megyei,
települési környezetvédelmi programok, elvek) 18
2.3 A változatok rövid ismertetése, a változatok közötti választás indokai 19
3 A környezeti állapot feltárása 19
3.1 A települési környezet jellemzői 20
3.1.1 Környezet állapotát befolyásoló elemek felmérése 20
3.2 A település környezeti állapotának ismertetése 25
3.3 A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartó képesség, terhelhetőség) 25
3.4 A fennálló környezeti, tájhasználati konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv nem valósulna meg 26
4 A várható környezeti hatások előrejelzése 27
4.1 Jól azonosítható környezeti igénybevétel vagy terhelés esetén vizsgálandó hatások 27
4.2 A közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése 29
5 A terv környezeti szempontú értékelése 32
6 A káros hatások elkerülésére tett javaslatok 32
7 Környezeti szempontú javaslatok más tervek, programok számára 32
1 Bevezetés (A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése)
1.1 Előzmények, különösen a tematika tartalma
Moha Község Önkormányzata településrendezési eszközeinek felülvizsgálatát határozta el, amelynek elkészítésével a VÁTI Városépítési Kft-t bízta meg.
A tervezési feladat Moha Község teljes közigazgatási területére szól, így – a 2/2005. (I. 11.) Korm. ren- delet 1. § (2) a) pontjára, valamint a Kormányrendelet 1. melléklet 2. pontjára tekintettel –, a környe- zeti vizsgálat lefolytatása kötelező. A környezet védelméért felelős közigazgatási szervek az 1.3. pont- ban ismertetett állásfoglalásokat adták, mely alapján a tervezett módosításhoz kapcsolódóan a kör- nyezeti vizsgálat elvégzése szükségessé vált.
A környezeti értékelés a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 4. számú melléklete alapján, a környezet vé- delméért felelős szervek véleményének kikérésével került összeállításra. A tematika a tartalomjegy- zékkel megegyező.
1.2 A tervezés más részeihez való kapcsolódás
A környezeti értékelés Moha község településrendezési eszközeinek (településszerkezeti terv, valamint helyi építési szabályzat) felülvizsgálatához kapcsolódóan kerül kidolgozásra. A településrendezési esz- közök módosításának környezeti értékelése a készülő tervvel párhuzamosan, azzal iterálva történt. A településrendezési eszközök tervezői és a környezeti értékelés készítői között folyamatos egyeztetés történt, amelynek eredményeképpen, konzultációk alapján kerültek a környezeti szempontok érvé- nyesítésre.
A környezeti értékelés vizsgálja a településrendezési eszközök környezeti vonatkozásait, a terv megva- lósulásával várható környezeti hatásokat. Az értékelés nem tér ki a település természeti adottságainak vizsgálatára, ismertetésére, azt a településrendezési eszközök megalapozó vizsgálati munkarészének vonatkozó fejezete ismerteti.
A tervezett tematika megküldésre, véleményeztetésre került a jogszabályban előírt környezet védel- méért felelős szervek, érintettek számára. Az értékelés során kapott környezeti szempontú javaslatok beépítésre kerültek a tervbe.
1.3 A környezet védelméért felelős szervek bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempon- toknak a környezeti értékelés készítése során történő figyelembevétele, az indokok össze- foglalása
Moha Község Önkormányzata a 2/2005. Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján meghatározott államigazgatási szervektől előzetes állásfoglalást kért a környezeti értékelésről, elsődlegesen annak te- matikájáról.
A felelős államigazgatási szervek tematikára adott, valamint környezeti szempontú előzetes vélemé- nyeinek összefoglalóját szemlélteti a következő táblázat. A táblázatban feltüntetésre került, hogy a felelős szervek véleménye a környezeti értékelés során milyen formában került figyelembevételre, be- építésre. Az előzetes vélemények kiküldésére még 2016. végén sor került, így a környezet védelméért felelős szervek megnevezése a válaszadás időpillanatában hatályos megnevezésüket tükrözi.
Ssz. | Környezet védelméért felelős szerv | Állásfoglalás, figyelembevétel módja |
1a | Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvé- delmi Főosztály Környezetvédelmi Osztály Ügyszám: KTF-17938/2016. | „A benyújtott tematikát áttanulmányozva megállapítottam, hogy az tartalmát tekintve megfelelő, alkalmas arra, hogy az alapján kidolgozásra kerüljön a környezeti értékelési doku- mentáció. Részletezettségét tekintve javasolt az adott környe- zeti elemekre, értelmezhető konfliktusokra tekintettel kidol- gozva a terv egyes pontjait.” » A Környezeti értékelés a kért részletezettséggel készült el. |
Ssz. | Környezet védelméért felelős szerv | Állásfoglalás, figyelembevétel módja |
1b | Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Xx.xx.: 6418/1/2016. | „A tervanyag elkészítését illetően az egyes tervek, illetve prog- ramok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. ·11.) Korm. rendelet 1. § (2) a) pontja illetve 1. sz. melléklete értelmében környezeti vizsgálat lefolytatása kötelező.” „A környezeti értékelés benyújtott tematikájával Igazgatósá- gunk egyetért, azt táj- és természetvédelmi szempontból el- fogadhatónak tartja.” |
2b | Fejér Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész Iktatószám: FE/09/00674-2/2016 | „A környezeti vizsgálat tartalmára vonatkozó, javasolt temati- kával egyetértek, annak kiegészítését nem tartom szükséges- nek. |
2d | Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Ügyiratszám: XIV-G-013/14054- 3/2016 | „Az erdészeti hatóság elfogadja a környezeti vizsgálat lefoly- tatására javasolt tematikát.” |
2e | Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földmű- velésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi osztály Iktatószám: FE/NTO/06383-2/2016 | „A javasolt tematika 3.2 pontja szerint jól azonosítható környe- zeti igénybevételnek, illetve terhelésnek minősül a termőterü- letek talaját érő minden tervezett beavatkozás és tevékeny- ség. Ezért a talajt érő környezeti hatások vizsgálatát, valamint a lehetséges következmények előrejelzését a talajtani jellem- zők feltárására alapozottan, a vízgazdálkodási rendszerbe il- lesztve, a szakterülethez értő személy igénybevételével kell el- végezni.” » A Környezeti értékelés a kért részletezettséggel készült el. |
2f | Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala Fölhivatali Osztálya Hivatkozási szám: M/340-2/2016. | „A környezeti vizsgálati eljárás szükségességének tekintetében nyilatkozni nem tudunk.” |
2g | Veszprém Megyei Kormányhivatal, Hatósági Főosztály Bányászati Osztály Ügyiratszám: VE-V/001/2112-2/2016 | „A Bányafelügyelet nyilvántartása szerint Moha község köz- igazgatási területén földtani felépítésből kifolyólag veszélyez- tetettség (felszínmozgás-veszély) nincs. A tervezet ásványva- gyon-védelmi szakkérdést nem érint. A Bányafelügyelet szak- területén nem merül fel érdekeit befolyásoló jelentős kör- nyezeti hatás.” |
2i | Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi, Ható- sági, Oktatási és Törvényességi Fel- ügyeleti Főosztály Ügyiratszám: BP/1006/00212-2/2016. | „A 2/2005 (I. 11.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdésében foglal- tak alapján nyilatkozom, hogy a környezeti vizsgálatot a fenti Korm. rendelet 4. mellékletének 3.6.1.1. pontjában előírtak szerint, azaz a környezeti elemekre, ennek részeként az építé- szeti és régészeti örökségre tekintettel kell elkészíteni.” |
A táblázatban a 2/2005. Korm. rendeletben nevesített környezet védelméért felelős szervek közül azok szerepelnek, amelyek a környezeti értékelés készítésével kapcsolatban véleményt fogalmaztak meg.
Több környezet védelméért felelős szerv a tematikához kiegészítő javaslatokkal élt. A kiegészítő javas- latok a környezetvédelem, táj- és természetvédelem, valamint a talajvédelem köré csoportosíthatók. A környezet védelméért felelős szervek előzetes véleményében szereplő valamennyi felvetés a Kör- nyezeti értékelés elkészítésénél figyelembe lett véve.
1.4 Az érintett nyilvánosság meghatározása
A 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdésének a) és b) pontjának értelmében érintett nyilvá- nosságnak tekinthető az a természetes személy, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendel- kező szervezet,
amelyre a környezeti vizsgálatköteles tervről, illetve programról való döntés - különösen kör- nyezeti hatásai miatt - kihat vagy kihathat, valamint
amely a döntésben érdekelt, különösen az olyan környezetvédelmi, vagy más civil szervezet, amelynek tevékenységi körét a környezeti vizsgálatköteles tervről, illetve programról való dön- tés érinti.
A tervezett módosítások hatásai (társadalmi, természeti, környezeti, gazdasági) Moha község lakossá- gát, valamint a település közigazgatási területén tulajdonnal (mezőgazdasági ingatlan, gazdasági léte- sítmények stb.) rendelkező természetes és jogi személyeket érintik. Közvetlenül érintettek lehetnek továbbá mindazok, akiket munkájuk, hétköznapi tevékenységük valamilyen módon a településhez köt. Az érintettek tájékoztatását, illetve a velük folytatott egyeztetéseket az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet előírásai szerint az Önkormányzat végzi.
Moha község Önkormányzata Képviselő-testülete 9/2017. (V.31.) önkormányzati rendeletében dön- tött a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő Partnerségi Egyeztetési Szabályzatról. A társadalmi egyeztetés formái, a rendelet 2. §-a alapján, különösen a következők:
(1) Az Önkormányzat a partnerek tájékoztatásának elősegítésére a honlapon (xxxx://xxx.xxxx.xx/) helyet biztosít a partnerségi egyeztetéssel érintett dokumentá- ciók megjelenítésére, vagy a Sárkeresztesi Közös Önkormányzati Hivatal Mohai Kirendelt- sége (a továbbiakban: Hivatal) épületében, félfogadási időben lehetőséget biztosít a do- kumentációk megtekintésére.
(2) A településfejlesztési/településrendezési dokumentumtól és az egyeztetési eljárás mód- jától függően a rendelet 1. mellékletében meghatározott érintett egyeztetési szakaszok- ban a polgármester az értelmezéshez szükséges részletezettségű és – szükség esetén – alátámasztó munkarészeket tartalmazó tájékoztatást tölt fel a honlapon biztosított helyre, valamint helyez ki megtekintésre a Hivatal épületében, melynek megjelenéséről felhívást tesz közzé az alábbiakban megjelölt helyek közül valamelyikben:
a) közterületen elhelyezett hirdetőfelületen
b) helyi lapban
c) önkormányzati honlapon
d) lakossági fórumon A partnerek köre a következő:
1. Moha község teljes lakossága,
2. Valamennyi Moha községben székhellyel, telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezet,
3. Valamennyi Moha községben működő érdekképviseleti szerv, civil egyesület, vallási kö- zösség, valamint
4. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (2) a) pontja alapján a településrendezési eszközök véleményezési eljárásába bejelentkező szer- vezet.
A Partnerségi Egyeztetési Szabályzat rendelkezik az elfogadott és el nem fogadott javaslatok, vélemé- nyek nyilvántartási módjáról, valamint az elfogadott településrendezési eszköz nyilvánosságát bizto- sító intézkedésekről.
Jelen településrendezési eszköz-felülvizsgálat nyilvánossága több lépcsőben is biztosítva volt. Első kör- ben Moha Község Önkormányzat Képviselőtestülete értesült a módosítási szándékról, amellyel kap- csolatban 65/2016. (VII. 6.) határozatában Településfejlesztési Döntést fogadott el. Ezt követően az
Önkormányzat tájékoztató felhívással fordult a Partnerekhez, amelyben értesítette őket az eljárás megindításáról, az eljárás módjáról és menetéről, valamint a tervezett módosításokról. A tájékoztató- ban meghatározott határidőt kikötve lehetőséget biztosított az érintettek számára írásos véleményeik megtételére.
Az érintettek tájékoztatását; az előzetes partnerségi egyeztetést, valamint a véleményezést a telepü- lésfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról s a településrendezési eszkö- zökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet teljes eljárásra vonatkozó 37.-38. §-ban szereplő előírásai szerint az Önkormányzat végzi. Je- len Környezeti értékelés kidolgozásakor az érintettek előzetes értesítésére sor került, az előzetes tájé- koztatási szakasz lezárult.
1.5 A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlá- tai, nehézségek az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok.
A környezeti értékelés során használt adatok forrása:
vonatkozó jogszabályok,
térségi tervek,
illetékes szakhatóságok adatszolgáltatása,
önkormányzati adatszolgáltatás,
készülő településrendezési eszközök,
tervek, műszaki leírások,
szakmai tanulmányok,
helyszínelések,
katonai felmérések, légifotók.
Az Eljr. 37. § szakaszában foglaltaknak megfelelően, az Önkormányzat adatszolgáltatási kérelemmel fordult az érintett államigazgatási szervek felé, így a terven adatszolgáltatásként kapott adatállomá- nyokból kerültek feltűntetésre az egyes elemek.
A településrendezési eszközökhöz készülő környezeti értékelés legfőbb nehézsége, hogy a hagyomá- nyos módszerekkel, eszközökkel nehezen becsülhető környezeti hatásokat kell vizsgálnia. Az újonnan megjelenő tervi elemek megvalósulása esetén bekövetkező hatásokat lehet elemezni, értékelni, azon- ban ezek a tervi elemek nem konkrét objektumok tervei, hanem csak az objektumoknak helyet adó területre vonatkozó keretszabályozás. A településrendezési tervek esetén fennáll, hogy az adott kere- tekkel, lehetőségekkel nem élnek, és a környezetet nem érik új hatások, azonban fennáll az a lehetőség is, hogy a keretek legszélső határával élnek az ingatlan tulajdonosok és a várható legnagyobb környe- zeti hatások következnek be.
További értékelési bizonytalanságra ad okot, hogy tervezett elemek közötti váltás hatásait kell elemez- nünk, azaz már az adottságok meghatározása is tervi elemek elképzelését igényli. A váltás hatásainak kiemelésére a hatályos és a tervezett besorolás lehetőségeinek teljes kihasználását feltételeztük, és ebből következtettünk a terület igénybevételének valós változására.
2 A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok rövid ismertetése
Moha Község Önkormányzatának megbízásából a VÁTI Városépítési Kft. készíti a település település- rendezési eszközeinek felülvizsgálatát. A tervezési feladat Moha Község Településszerkezeti Tervének
/elfogadva: 53/2006. (IX. 15.) Kt. határozattal/, valamint Helyi Építési Szabályzatának /elfogadva: 10/2006. (IX. 15.) önkormányzati rendelettel/ teljes körű felülvizsgálata.
Jelen környezeti értékelés Moha község településrendezési eszközeinek felülvizsgálatával párhuzamo- san készül, azok várható környezeti hatásainak vizsgálatára, értékelésére.
2.1 A terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése
A környezeti értékelés Moha község településrendezési eszközeinek folyamatban lévő felülvizsgálatát vizsgálja, értékeli. Az értékelés alapjául szolgáló településrendezési eszközök:
a településszerkezeti terv, valamint
a helyi építési szabályzat és szabályozási terv.
A vonatkozó jogszabály /Eljr. 16. § (1) bekezdés/ alapján az önkormányzatoknak településszerkezeti tervüket legalább 10 évente, helyi építési szabályzatukat legalább 4 évente át kell tekinteniük, és dön- tést kell hozniuk arról, hogy továbbra is változatlan tartalommal alkalmazzák, módosítják, vagy újat készítenek.
Jelen felülvizsgálat elindítására lakossági és önkormányzati igények fellépése miatt került sor. A hatá- lyos terv teljes körű felülvizsgálatát a készítése óta jelentősen megváltozott jogi környezet tette indo- kolttá.
A felülvizsgálat keretében a hatályos terv átdolgozásra került, a korábbi területfelhasználási rendszer több ponton módosult. A helyi építési szabályzat új tartalma a jogszabályalkotásról szóló előírásoknak megfelelően került megszerkesztésre.
A változások bemutatása a szerkezeti jelentőségű (területfelhasználási, közlekedési) módosulások át- tekintéséhez kötődik.
A Környezeti vizsgálatban szereplő változások megegyeznek a településrendezési eszköz Véleménye- zési anyagában szereplő változtatásokkal, részletes elemzésre azonban a környezeti szempontból fi- gyelmet érdemlők kerülnek a továbbiakban. Ezzel a hangsúlyos elemeket kiemeli, a változtatás irányán túl, annak nagyságrendjét is figyelembe véve. Nem önmagában szemléli a változásokat, hanem össze- függéseiben láttatja azokat.
Terület-felhasználási módosulások
A terület-felhasználási változtatások bemutatása a határozattervezet mellékletében tételesen szere- pel. A környezeti értékelés szempontjából az általános érvényű, illetve a jelentősebb beavatkozást je- lentő módosítások áttekintésére helyeztük a hangsúlyt.
Mindegyik módosítási típus után, amelyik környezeti hatása vizsgálatot érdemel, a következő jelet tet- tük: (X)
Terület-felhasználásonkénti áttekintés
T1. Falusias lakóterületek kijelölése (meglévő beépítésre szánt területek átsorolása) /Vt > Lf/ A változás belterületen helyezkedik el.
Vt > Lf: A közösségi ház mögött elhelyezkedő terület a település határán helyezkedik el, átsorolására
azért került sor, hogy a telek településképi és területfelhasználási szempontból jobban illeszkedjen a településszegélyhez, azaz kisebb intenzitású beépítés terhelje. A módosítás épp ezért intenzitás növe- kedést nem von maga után, belterületet érint, így további vizsgálata nem indokolt.
T2. Falusias lakóterületek kijelölése /KÖu > Lf, Z > Lf, E > Lf, Mk > Lf/
A változások belterületen és külterületen helyezkednek el.
KÖu > Lf: Jelen módosítás alacsony területi mértékénél fogva elhanyagolható, mindössze egy szabályo- zási vonal levételéből adódik, néhány telek út menti területfelhasználás-változását jelenti.
Z > Lf: A hatályos terven jelölt tömbbelső kiszabályozása miatt zöldterület besorolást kaptak a megma- radó, beépítésre alkalmatlan területek. A kijelölés magántelkeket átvágva jelöl ki közkertet, így e tervi elem elhagyása indokolt. (Az érintett területen kialakult közkert nem található.) A szabályozás törlésé- vel a zöldterület is törlésre kerül, így az ingatlanok teljes földrészletükön (vagyis földrészlet határhoz igazítva) egységes területfelhasználást kapnak. A módosítás rendkívül alacsony területi kiterjedésénél fogva jelentős hatást nem eredményez, így további vizsgálatra nem kerül.
E > Lf: Temető melletti erdőterület levétele az egyik telekről. A temető mellett kijelölt erdőterület, a látványvédelem szempontjait követve, megmarad, jelenlegi szélessége azonban csökken. Alacsony ki- terjedése okán nem minősül jelentős hatású változásnak.
Mk > Lf. Szentgyörgyi út melletti lakóterület rendezés. A változás új építési lehetőséget nem hordoz, a jelenlegi lakóterületi határ módosítását jelenti.
T3. Településközponti vegyes területek kijelölése /Lf > Vt, Z > Vt/ A változások belterületen helyezkednek el.
Lf > Vt:
Telek teljes területére egységes övezeti paraméterek megadása. Kiszabályozott út törlése. Z > Vt:
Útszabályozás törlése. Telek teljes területére egységes paraméterek megadása. Nem jelentős változás, egyetlen telekrészt érint.
T4. Gazdasági területek kiterjedésének és területfelhasználási besorolásának felülvizsgálata / Gksz, E, Mko > G/
Gksz > G:
Nincs érdemi változás, csak a sajátos gazdasági használat jelölése változik. K-Sp > G, E > G:
Jelentős változás. Gazdasági terület tömbösítése, áthelyezése út mellé. (X)
Mko > G
Jelölésének oka, hogy a nem szerkezeti jelentőségű utak útfelezőinél a szomszédos területfelhasználás lett kijelölve. Nem tekinthető valós változtatásnak.
T5. Beépítésre szánt különleges temető terület jelölése /Lf > K-T/ A változás belterületen helyezkedik el.
Jelölésének oka, hogy a nem szerkezeti jelentőségű utak útfelezőinél a szomszédos területfelhasználás lett kijelölve. Nem tekinthető valós változtatásnak.
T6. Beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi területek kijelölése /Lf > K-Mü, Gm > K- Mü, Má > K-Mü/
A változás belterületen helyezkedik el.
Mindegyik meglévő üzemi major területére esik, valós használathoz igazodik. Lf > K-Mü:
Tervezett lakóterületi fejlesztés visszavonása, valós használathoz igazodás. Gm > K-Mü:
Változatlan funkció (mezőgazdasági major) megadása. Má > K-Mü
Valós használathoz igazodás.
T7. Beépítésre szánt különleges közműterületek kijelölése /Lf > K-Km, KÖu > K-Km, Z > K-Km/
A változás belterületen helyezkedik el.
Mindegyik meglévő, valós használathoz igazodik. Lf > K-Km
Meglévő szennyvízátemelő jelölése. KÖu > K-Km
Jelölésének oka, hogy a nem szerkezeti jelentőségű utak útfelezőinél a szomszédos területfelhasználás lett kijelölve. Nem tekinthető valós változtatásnak.
Z > K-Km
Meglévő szennyvízátemelő jelölése.
T8. Közúti közlekedési területek rendezése /Lf, E, Mk, Má, Mko > Zkk/ Lf > KÖu
Minimális terület, út határának rendezése, mely jelenleg is út. E > KÖu
Vasútállomáshoz vezető meglévő országos közút jelölése. Mk > KÖu
Meglévő szerkezeti jelentőségű (déli zártkertekhez vezető) út feltüntetése. Má > KÖu
Földhivatali állapot szerinti, de valóságtól eltérő földrészlet határ változtatására javaslat. Mko > KÖu
Földhivatali állapot szerinti, de valóságtól eltérő földrészlet határ változtatására javaslat.
T9. Közkertek kijelölése /Lf, Gksz, KÖu, Z > Zkk/ Lf > Zkk
Rekultivált hulladéklerakó területén, hatályos terven jelölt, fejlesztési lakóterület visszavonása, he- lyette közkert kijelölése.
Gksz > Zkk
Rekultivált hulladéklerakó területén, hatályos terven jelölt fejlesztési gazdasági terület, visszavonása, helyette közkert kijelölése.
KÖu > Zkk
Út melletti zöldterület valósághoz közelítő határvonalának ábrázolása Z > Zkk
Besorolási pontosítás.
Környezeti szempontból jelentős hatással bíró változások felsorolása:
A településrendezési eszközök módosításai közül környezeti szempontból egyetlen változtatás érdemeln figyelmet (a fentiekben (X) jellel ellátott módosítás):
Jel | Módosítási pont | Változtatás | Vizsgálat szükségessége |
A. | T4. | K-Sp. > G E > G | Szükséges. Gazdasági fejlesztést tesz lehetővé. |
Az A jelű változtatás esetén szükségesnek tartjuk a további elemzések elvégzését. E változtatás vár- ható hatásainak komplex vizsgálata képezi jelen tanulmány tárgyát. A javasolt terv főbb módosításai- nak környezeti szempontú értékelése a 4.1. fejezetben található.
2.2 A terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal
A tervhierarchia összhangjának megteremtése érdekében számításba kell venni a magasabb szintű ter- veket és programokat, mivel figyelembevételük hiánya tervi ellentmondásokat idézhet elő.
2.2.1 A terv koncepcionális alapját jelentő településfejlesztési dokumentumok bemutatása és elemzése a környezeti értékelés szempontjából (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Országos fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció
Az Országgyűlés 2013. december 17-ei ülésnapján, 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (továbbiakban: OFTK).
Az OFTK megállapításai / elhatározásai közül az alábbiakban a Moha község kötődő elemeket tekintet- tük át.
Moha funkcionálisan a gazdasági-technoló- giai magterületek közé tartozik. | |||
Forrás: OFTK – Funkcionális térség | |||
Moha a dél-nyugati növekedési tengelyt je- lentő autópályához közel helyezkedik el | |||
Forrás: OFTK – Területi integrálódás | |||
Moha– az OFTK besorolása alapján –Székes- fehérvár körüli agglomerálódó térség telepü- lése. | |||
Forrás: OFTK – Városhálózati környezete | |||
A KSH Tájékoztatási Főosztályán készült, a Magyarország településhálózata 1. című kötet részeként 2014-ben megjelent Agglomerációk, településegyüttesek című kiadvány Mohát a Székesfehérvári nagyvárosi településegyüttes részének tekinti. A dokumentum módszertani meghatározása szerint: „A településegyüttesek műszaki-fizikai szerkezetét, térbeli fejlődését alapjaiban a természeti-földrajzi
adottságok, az infrastruktúra hálózati rendszereinek területi elhelyezkedése, struktúrája, a központtal kialakult funkcionális kapcsolatok jellege, intenzitása határozza meg. … Az olyan jellegű területi össze- fonódás, összeépülés, netán összefüggő településtest kialakulása, amely az agglomerációk létrejötté- nek egyik sajátos kritériuma, a településegyüttesek vonatkozásában csekély mértékű, vagy hiányzik.”
Az OFTK Fejér megye fejlesztési irányainál a hálózatosodó helyi gazdaságra és együttműködésre épít- kező gazdaságfejlesztését szerepelteti. Ehhez az irányhoz kapcsolódik a jelen módosítás nyomán lehe- tővé váló iparterületi fejlesztés. Emellett azonban a fejlesztési irányok kitérnek a termőföld védelmére is, ami a fejlesztési területek behatárolt mértékét indokolja.
Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020.)
Fejér Megye Közgyűlése 43/2014. (IV. 24.) határozatával jóváhagyta Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) (továbbiakban: az FMTK) című dokumentumát. Az FMTK megállapításai / el- határozásai közül az alábbiakban a Moha község érintett fejlesztéseihez kötődő elemeket tekintettük át.
Fejér Megye – jövőképi megfogalmazása szerint – Pannónia szívévé kíván válni, tradicionális társa- dalmi, kulturális, gazdasági-logisztikai szerepköreinek fenntartható és innovatív fejlesztése révén, egyenrangú nagytérségi együttműködéssel, kiváló termőhelyi adottságainak bázisán, a természeti örökségének jövőtudatos kezelésével.
Az FMTK célrendszere a megye tagoltságát figyelembe veszi. Moha községet „A helyi közösségtudat, a népességmegtartó képesség erősítése, a vállalkozó – innovatív társadalom megteremtése”, valamint
„Az élhető környezet minőségének javítása, a meglévő erőforrások védelme” átfogó célok mentén kí- vánja fejleszteni. Ennek során „A társadalmi befogadás erősítése”, „A természeti és épített környezet megóvása”, valamint „A vidéki területeken az adottságokra épülő, magas multiplikációjú agrárgazdál- kodás támogatása” horizontális elvek alapján mozogva.
Jelen változtatások közvetlenül érintik a megye alábbi stratégiai céljait és területi prioritásait:
- Befektetés az emberekbe. /stratégiai cél/
- Természeti értékek megőrzése, lakókörnyezet javítása. /stratégiai cél/
- Természeti erőforrások védelme. /stratégiai cél/
- Összehangolt településfejlesztések megvalósítása. /területi prioritás/
- Integrált turisztikai fejlesztések megvalósítása. /területi prioritás/
A településrendezési eszközök módosításáról Moha Község Önkormányzata Képviselő-testülete 65/2016. (VII. 6.) Kt. határozatával hozott településfejlesztési döntést.
2.2.2 A terv összefüggése (környezet- és természetvédelmi, társadalmi és gazdasági célok, fenntarthatóság) más releváns tervekkel és programokkal (területi tervek, jogszabályok stb.)
Az egyes terveknél, jogszabályoknál, illetve programoknál az összefüggéseket, megjegyzéseket félkö- vér betűvel szedve, a sor elején nyíllal (>) jelöltük.
Fejér Megye Területrendezési Terve
Moha község közigazgatási területét Fejér Megye Területrendezési tervének (továbbiakban: az FMTrT) terület-felhasználási kategóriái közül:
- hagyományos vidéki települési térség,
- erdőgazdálkodási térség, valamint
- mezőgazdasági térség érinti.
A térségi területfelhasználási kategóriák közül a mezőgazdasági térséggel való megfeleltetés jogszabá- lyi ellentmondásai a határozat mellékletében szerepelnek.
A közigazgatási terület a térségi övezetek közül az alábbi táblázatban ekképp szereplő övezetekkel érin- tett.
TÉRSÉGI ÖVEZET MEGNEVEZÉSE | Lehatárolás alapja: FMTrT tervlapja, vagy ADATSZOLGÁLTATÁS* | A közigazgatási területet érinti, vagy nem érinti |
Országos övezetek | ||
országos ökológiai hálózat | adatszolgáltatás (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága) | ÉRINTI |
kiváló termőhelyi adottságú szán- tóterület | adatszolgáltatás (FÖMI) | NEM ÉRINTI |
jó termőhelyi adottságú szántóte- rület | adatszolgáltatás (FÖMI) | ÉRINTI |
kiváló termőhelyi adottságú erdő- terület | adatszolgáltatás (erdészeti hatás- körben eljáró Pest Megyei Kor- mányhivatal) | ÉRINTI |
tájképvédelmi szempontból ki- emelten kezelendő terület | adatszolgáltatás (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága) | ÉRINTI |
világörökségi és világörökségi vá- rományos terület | kulturális örökség védelméért fe- lelős miniszter | NEM ÉRINTI |
országos vízminőség-védelmi te- rület | adatszolgáltatás (Országos Vízügyi Főigazgatóság átadta az adatszol- gáltatási jogot a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak.) | ÉRINTI |
nagyvízi meder és a Vásárhelyi- terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe | adatszolgáltatás (Országos Vízügyi Főigazgatóság átadta az adatszol- gáltatási jogot a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak.) | NEM ÉRINTI |
kiemelt fontosságú honvédelmi terület | adatszolgáltatás (Honvédelmi Mi- nisztérium Hatósági Hivatal) | NEM ÉRINTI |
Megyei övezetek | ||
magterület | adatszolgáltatás (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága) | ÉRINTI |
ökológiai folyosó | adatszolgáltatás (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága) | ÉRINTI |
pufferterület | adatszolgáltatás (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága) | NEM ÉRINTI |
erdőtelepítésre javasolt terület | adatszolgáltatás (FÖMI) | ÉRINTI |
ásványi nyersanyagvagyon-terület | adatszolgáltatás (bányászati ha- táskörben eljáró Veszprém Me- gyei Kormányhivatal) | NEM ÉRINTI |
rendszeresen belvízjárta terület | adatszolgáltatás (Országos Vízügyi Főigazgatóság átadta az adatszol- gáltatási jogot a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak.) | NEM ÉRINTI |
földtani veszélyforrás területe | adatszolgáltatás (bányászati ha- táskörben eljáró Veszprém Me- gyei Kormányhivatal) | NEM ÉRINTI |
honvédelmi terület | adatszolgáltatás (Honvédelmi Mi- nisztérium Hatósági Hivatal) | NEM ÉRINTI |
/*Az adatszolgáltatóként feltüntetett szervnél az adatkérés időpontjában hatályos megnevezés szerepel./
> A térségi terveknek való megfeleltetést részletesen tartalmazza a környezeti értékelés tárgyát képező településrendezési eszköz határozatának melléklete, ezért itt azt csak kivonatosan ismertettük.
1995. ÉVI LIII. TÖRVÉNY A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAIRÓL
Az épített környezet védelme
24. § Az épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre.
> A felülvizsgálat során Moha község helyi művi értékei feltüntetésre kerültek.
25. § (1) A települések területén a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése alapján a rendezési tervben övezeteket kell meghatározni.
> A hatályos terv építési övezeti rendszere egységes képet mutatott, amelyet a felülvizs- gálat tovább rendezett. Az övezeti rendszer kijelölése során törekedtünk egy egységes zöldfelületi hálózat kialakítására.
(2) Az egyes övezetekben folytatható tevékenységek a külön jogszabályban a környezetterhelés jellege alapján meghatározott védőtávolság, védőterület megléte és a védelmi előírás megtar- tása esetén engedélyezhetők.
> A település területén – adatszolgáltatás alapján – jelöltünk védőterületeket, védősávo- kat.
(3) A kijelölt védőterületen vagy védőtávolságon belül az adott övezet rendeltetésével össze nem férő tevékenység — külön védelmi intézkedés nélkül — nem folytatható.
> A korlátozott tevékenységek a magasabb szintű jogszabályi előírásokban szerepelnek.
26. § A település területén zöldterületeket, védőerdőket külön jogszabály szerint kell kialakítani és fenntartani.
> A településszerkezeti terven jelentős kiterjedésű zöldterület (közkert) került kijelölésre összhangban a település közösségi terek iránti elvárásával.
27. § A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük fog- lalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni, – e törvény 43–44. §- aira is figyelemmel – továbbá a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve programban kell rögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény, valamint külön jogszabályok állapítják meg.
> A településrendezési terven, a gazdasági és lakóterületek között puffer zóna került rög- zítésre.
> A településrendezési eszközök környezeti hatásainak feltárására az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet alapján ké- szül jelen Környezeti értékelés.
1996. ÉVI LIII. TÖRVÉNY A TERMÉSZETVÉDELMÉRŐL
Tájvédelem
6. § (1) A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegze- tességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.
> A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának adatszolgáltatása alapján pontosításra ke- rült a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa. Ezen terület le- határolására tájindikátorok alkalmazásával került sor, a tájkép, mint gazdasági erőfor- rás hangsúlyos kezelése miatt.
(2) A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természe- tes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jel- legét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmara- dásáról.
> A hagyományos tájkép megőrzése, a jellegzetes tájkarakter fejlesztése a környezetter- vezés egyre fontosabb területévé válik. A település jelentős erdőterületekkel rendel- kezett, hiányzott azonban az átmenet a zónák között. Ezt puffer zónák, erdősávok ki- jelölésével kívánták a Tervezők megteremteni.
> Jelentős természeti értékekkel rendelkezik a település. Natura 2000 területek, nemzeti ökológiai hálózat elemei, tájképvédelmi területek, ex lege vedett láp érintik közigazga- tási területét.
> A módosítások a természeti értékeket figyelembe véve születtek.
(3) Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tu- dományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.
> Az egyedi tájértékek kataszterezésére még nem került sor. A Tájérték Xxxxxxxxx prog- ramban szereplő tájértékeket azonban megismertük, a helyszínelés során magunk is beazonosítottunk néhány értéket, így az egyedi tájértékek fennmaradását a terv nem veszélyezteti.
(4) Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) feladata.
(5) A településrendezési terv tartalmazza a tervezési területen található egyedi tájértékek felso- rolását.
> A DINPI adatszolgáltatásában egyedi tájértékek nem szerepeltek.
1997. ÉVI LXXVIII. TÖRVÉNY AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL
A TELEPÜLÉSRENDEZÉS CÉLJA ÉS ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEI
7. § (2) A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni:
a) a népesség demográfiai változását, lakásszükségletét,
> A rendszerváltástól kezdve viszonylag egyenletesen emelkedett a lakónépesség száma, azonban jelentős ugrások voltak tapasztalhatók egyes években. 1990-ben a lakónépes- ség 331 fő volt a statisztikai adatok szerint, 2017-re ez a szám 587-re emelkedett. A település lakosságában egyértelmű növekedés állapítható tehát meg, az 1990-2017-es időszakban a lakónépesség száma majdnem 80%-kal nőtt. A lakóterületek kijelölése a népesség demográfiai változását követi. A gazdasági terület kijelölése ennek a tenden- ciának megfelelő. A település ezt a növekedési folyamatot keretek között kívánja tar- tani, amit a fejlesztésre kijelölt lakóterületek mértékével szabályoz.
b) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idő- sek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a civil szervezetek, az egyházi jogi személyek működési feltételeinek lehetőségeire,
> A település területén található sportpálya kedvezőbb elhelyezkedést nyer, így a haszná- lati értéke növekszik. A rekreációs lehetősége javulásához vezet a tervezett kerékpárút kiépítése is.
c) a helyi népesség identitásának erősítését, kulturális örökségük sokféleségének és gazdagsá- gának megőrzését,
> Az identitás szó azonosságot, azonosságtudatot jelent. Sokféle elem határozza meg, mi- től alakul ki az összetartozás érzése egy település lakosságán belül. Meghatározza ezt a közös múlt öröksége (pl. hagyomány jelenléte), de meghatározhatja ezt a természeti értékek jelenléte is. Jelen esetben mindkét elem jelenléte kimutatható.
d) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását,
> A településrendezési eszközök módosítása a valósághoz közelítést, a szükséges fejlesz- tések megvalósíthatóságát, a realitást nélkülöző fejlesztések visszavonását tűzte ki cél- jául.
> A településrendezési eszközök módosítása során új gazdasági fejlesztési területek kije- lölésére is sor kerül, mely a településre számos pozitív hatást gyakorolhat a jövőben.
e) a helyi társadalmi-gazdasági és infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentését, az integráció elmélyítését,
> A település mezőgazdasági túlsúlya aránytalanságot okozhat. Ennek ellensúlyozását jel- neti a gazdasági területek kijelölése. A település számára előnyös a fiatalok jelenléte, ehhez vonzó lakóterületi kínálatot biztosít az ide költözni vágyók számára. A település belterülete infrastruktúrával jól ellátott, a fejlesztési területek igényelnek csak újabb kiépítéseket. A zártkerteknél mutatható ki infrastruktúra hiány, ezek területe azonban
– a településrendezési eszközökben – mezőgazdasági hasznosításra szánt.
f) a közlekedési kényszer csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását,
> A település közlekedési rendszerének hálózatos kialakítására tesz javaslatot a terv.
g) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit,
> A településen a lakóterületek és a gazdasági területek elkülönítésére, a lakóterületek szegélylezárását megoldó erdősávok kialakítására egyaránt születtek javaslatok.
h) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építé- szeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes épít- mény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza,
> A településrendezési eszközök tervlapjain a Tervezők, az adatszolgáltatás keretében ka- pott, nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, műemléket és műemléki környezetet fel- tüntették. Ezen túl a településkép védelméről szóló 17/2017. (XII. 12.) önkormányzati rendeletben helyi értékként nevesített épület is ábrázolásra került.
i) a környezet-, a természet- és a tájvédelem szempontjait,
> A természetvédelmi területeknek a környezeti, táji, illetve tájvédelmi szempontokat fi- gyelembe vevő megmaradására a terület beépítésre nem szánt besorolása jelenti a legnagyobb biztosítékot.
j) a tájhasználat, a tájszerkezet és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekin- tettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére,
> A természetvédelmi területek a település közigazgatási területének északi és keleti ré- szeit érintik. Előbbi részekre a tájképvédelmi terület is kiterjed. Egyik területre sincs a tájhasználatra negatívan ható tervezett változtatás elképzelve. Új beépítésre szánt te- rület kijelölésére egyik esetben sem került sor.
k) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást,
> A változtatással érintett területek kijelölésénél figyelembe lett véve az átlag feletti ter- mőterületek elhelyezkedése. Az átlag feletti termőföld igénybevételét eredményező fejlesztés felülvizsgálatra és – helyhez kötött igénybevételen túl – visszavonásra került.
> Beépítésre szánt, már besorolt területek átlag feletti minőségi osztállyal érintettsége esetén jeleztük a megvalósíthatóság nehézségét jelentő minőségi tényezőt.
l) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védel- mét,
> A közigazgatási terület gyógyászati hasznosításra alkalmas természeti adottsággal nem érintett.
m) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit,
> A tervmódosítás honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi érdekeket nem érint.
n) az ásványvagyon-gazdálkodás érdekeit,
> A Veszprém Megyei Kormányhivatal, Hatósági Főosztály, Bányászati Osztály adatszolgál- tatása (Ügyiratszám: VE-V/001/2112-2/2016) szerint: „A Bányafelügyelet nyilvántar- tása szerint Moha község közigazgatási területén földtani felépítésből kifolyólag veszé- lyeztetettség (felszínmozgás-veszély) nincs. A tervezet ásványvagyon-védelmi szakkér- dést nem érint. A Bányafelügyelet szakterületén nem merül fel érdekeit befolyásoló jelentős környezeti hatás.”
o) az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználását,
> A település országos közúthálózattal való érintettsége, és az itt haladó buszközlekedés kapcsán a közösségi közlekedés fejlettsége megfelelő, a belterület nagy részét lefedi. Belső buszforgalom üzemeltetése a későbbiekben sem várható.
p) a zöldfelület-, környezet- és természetkímélő fejlesztések támogatását,
> A felülvizsgálat során a település területén több zöldterület került kijelölésére, melyek az erdőterületi besorolással együttesen a település környezeti viszonyaira kedvező ha- tást gyakorolnak.
> A felülvizsgálat során természetvédelmi érintettségű, új beépítésre szánt területfejlesz- tés kijelölésére nem került sor.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése – különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a felszíni és felszín alatti vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a ter- mőfölddel és a területekkel való takarékos bánás – érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni:
a) a településfejlesztés és a településrendezés során a település teljes közigazgatási területét érintő árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését biztosítani kell, részbeni összegyűjtése és helyben tartása biztosításának az adottságok és a lehetőségek szerinti figyelembevételével,
> A település területén vízbázisvédelmi területek találhatóak, melyet a változtatások so- rán figyelembe kell venni. A település területét a Xxxxx Xxxxx Ásványvíz kutak, vala- mint a Kincsesbánya, Rákhegyi vízakna hidrológiai B védőidoma érinti.
b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási terüle- tének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet
> A számítás – amely a település egészének biológiai aktivitásérték-változását vizsgálta – a határozat mellékletében szerepel.
> A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet
1. melléklete szerint végeztük el a számítást. Az egyes területfelhasználási egységek biológiai aktivitásérték mutatóit vettük alapul, az adott területhasználaton belül sem a differenciált számítást, sem az arányosítás elvét nem alkalmaztuk.
> A közigazgatási terület biológiai aktivitásértéke a módosítást követően növekedett.
c) a települések beépítésre szánt területeinek összességét – ott, ahol az fizikailag lehetséges – beépítésre nem szánt területekből álló gyűrűvel kell körülvenni, a települések összenövésé- nek elkerülése érdekében,
> A település közigazgatási határa mentén kizárólag beépítésre nem szánt területek he- lyezkednek el, amely adottságot a felülvizsgálat tiszteletben tartott.
d) a termőföld igénybevételével járó, újonnan beépítésre szánt területek kijelölésénél elsősor- ban a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott átlagosnál gyengébb minőségű termőföld-területek jelölhetők ki,
> A terv-módosítás termőföld igénybevételével járó, újonnan beépítésre szánt, átlagosnál jobb minőségű termőföldterületet nem jelölt ki.
2007. ÉVI CXXIX. TÖRVÉNY A TERMŐFÖLD VÉDELMÉRŐL
A termőföld (időleges, illetőleg végleges) más célú hasznosítására vonatkozó közös szabályok
11. § (1) Termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.
(2) Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetve hely- hez kötött igénybevétel céljából lehet. …
(3)7 A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni kü- lönösen
a) a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését;
b) a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt;
c) azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított.
(4) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A törvény fogalommeghatározása alapján:
1. átlagos minőségű termőföld: az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld;
A termőföldek aranykorona értékének megállapítása a földadó szabályozásról szóló 1875. évi VII. tör- vénycikkben megállapított elveken alapul. A földadó megállapításához kialakított értékelési rendszer- ben a mezőgazdasági területek értékét határozták meg az adott területen termesztett növények által kitermelt haszon alapján.
Napjainkban a földminősítés részletes szabályairól szóló 47/2017. (IX. 29.) FM rendelet szabályozza a termőföldek minősítését.
Fogalommeghatározások
1. §
3. földminősítési rendszer: a földminősítés végrehajtásához, illetve a földminősítés eredményének rögzí- téséhez szükséges elemek összessége, mely magában foglalja az osztályozási alrendszert, a községi és já- rási mintatérhálózatot, a községi és járási mintatérjegyzékeket
4. járási mintatér: a becslőjáráson belül előforduló, különböző minőségű talajjal rendelkező földterületek jellemző tulajdonságainak szemléltetésére művelési áganként és minőségi osztályonként kijelölt azon te- rület, ahol ezek a tulajdonságok a becslőjáráson belül a legjellemzőbbek;
5. járási mintatérhálózat: a becslőjárásban kijelölt járási mintaterek összessége;
6. járási mintatérjegyzék: a becslőjárásban kijelölt járási mintaterek tekintetében a földminőséget jellemző tulajdonságok leírásainak összessége;7. kataszteri tiszta jövedelem: a földterület minőségét aranykorona értékben kifejező értékszám;
11. minőségi osztály: adott művelési ágon belül a különböző minőségű területek megkülönböztetése a földterületek termékenysége közötti különbségek alapján;
13. osztályba sorozás: a földterület minőségi osztályának és kataszteri tiszta jövedelmének megállapítása;
Osztályba sorozás
3. § (1) A földterület minőségét osztályba sorozással kell megállapítani. Az osztályba sorozás helyszíni vizs- gálattal történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti helyszíni vizsgálat csak akkor mellőzhető, ha az e rendeletben meghatározottak szerint a földterület minősége a térképi adatbázis tartalmának felhasználásával megállapítható.
(3) Az osztályba sorozás során a földterületen belül a minőségi osztály határvonalát és területét is meg kell határozni.
4. § (1) A földterület minőségi osztályának megállapítása érdekében meg kell határozni a vizsgált földterü- let (3) bekezdésben meghatározott jellemző talajtulajdonságait és természeti adottságait.
(2) A talajt a helyszínen kell legfeljebb száz centiméter mélységig megvizsgálni egyszerű talajvizsgálattal. Ásott talajszelvény megnyitására csak akkor van szükség, ha a talaj vizsgálata talajfúrással biztonságosan nem történhet meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat során meg kell állapítani a talaj
a) felső szintjének színét, mechanikai összetételét (fizikai talajféleségét), szerkezetét,
b) egyértelműen elkülöníthető további szintjeinek a) pont szerinti tulajdonságait és
c) szervesanyag-tartalmát, vízgazdálkodási tulajdonságait, domborzati adottságait.
(4) A (3) bekezdés szerint megállapított tulajdonságokat össze kell vetni az adott művelési ághoz tartozó községi – nádas művelési ágú földterület esetében a járási – mintaterek leírásaiban feltüntetett tulajdon- ságokkal.
(5) A vizsgált földterületet a megállapított tulajdonságok alapján a művelési ág azon minőségi osztályába kell sorozni, amely minőségi osztály községi – nádas művelési ág esetében járási – mintatere leírásának az leginkább megfelel.
(6) Az adott művelési ágon belül a minőségi osztályok megkülönböztetése egytől legfeljebb nyolcig terjedő számmal történik azzal, hogy az alacsonyabb szám a jobb, a magasabb szám a rosszabb földminőséget jelöli.
(7) A minőségi osztály folt területe 5000 m2-nél nem lehet kisebb.
> Átlag feletti minőségű termőföld igénybevételét igénylő beruházás akkor valósítható meg, ha a termőföld védelméről szóló törvény idézett előírásával való ellentét felol- dásra kerül. A feloldás lehetőségei: a szomszédos gazdasági területek bővítésére való igénybevétel, meglévő létesítmény közlekedési és közműkapcsolatainak kiépítésére való felhasználás, vagy beruházási célterületté nyilvánítás.
2.2.3 A releváns tervek és programok összevetése, ütköztetése a terv koncepciójával és céljával, környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata (országos, megyei, települési környezetvédelmi programok, elvek)
Az egyes terveknél, jogszabályoknál, illetve programoknál az összefüggéseket, megjegyzéseket félkö- vér betűvel szedve, a sor elején nyíllal (>) jelöltük.
Nemzeti Környezetvédelmi Program 2014-2019.
A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) jelen módosítással közvetlenül érintett stratégiai céljai:
Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása.
> Az erdők megmaradását és ökológiai értékük javításának érdekében erdővédő sávokat érdemes létrehozni, továbbá a zöldfelületi rendszer elemeinek állapotát megőrizni.
Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata.
> A tervlapokon való természeti értékek rögzítése a megismerésüket szolgálja, ami elvezet védelmük fontosságának felismeréséhez. Aki megszereti környezetét, az fenntartható használatra törekszik, nem kívánja felélni a jövő generációi elől a ma rendelkezésre álló erőforrásokat.
Az erőforrás-takarékosság és a –hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése.
> A valóságot közelítő szabályozás a természeti és táji erőforrásokat alapul véve született. Az adottságokra való odafigyelés a tájpotenciált, a települési környezetet erősíti.
Horizontális célja:
A társadalom környezettudatosságának erősítése.
> A védelem szempontrendszere az emberek számára megélhető módon hozza közel a ter- mészetet, ezzel szemléletformálásra késztetve mindnyájunkat.
Fejér Megye Környezetvédelmi Programja
Fejér megye Környezetvédelmi Programját 1998-ban a Total Kft. készítette. Ezt követően 2004-ben készült el a Fejér megyei kistérségek összehangolt Környezetvédelmi Programja. A program által meg- fogalmazott tematikus akcióprogramok az alábbiak (zárójelben a jelen felülvizsgálathoz illeszkedő cél- kitűzések szerepelnek):
- Környezettudatosság növelése akcióprogram (fenntarthatóbb életmód ösztönzése)
- Éghajlatváltozási akcióprogram (levegőminőség javítása)
- Környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram (ivóvízminőség kezelése)
- Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem akcióprogram (természeti erőforrások fenntartható használata)
- Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat akcióprogram (természeti értékek védelme)
- Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram (Víz Keretirányelv érvényesítése, víz- bázisok védelme)
2.3 A változatok rövid ismertetése, a változatok közötti választás indokai
Változatok elemzésére azonban mégis sor került. A felülvizsgálat során szükségessé váló módosítások- nál minden esetben felmerült több lehetőség, amelyek közül az előnyök és hátrányok mérlegelését követően döntöttünk a végső megoldás mellett.
Az alábbi esetekben mérlegeltünk, és választottunk több lehetőség közül:
1. A távlati lakóterületi fejlesztés megtartása, avagy sem. – A népességprognózist figyelembe vevő lakóterületi fejlesztési arányok mellett döntöttünk. A hatályos terven jelölt, tervezett te- lepülésrész felülvizsgálata mellett döntöttünk, a kedvezőbb telek kialakíthatóság végett, a ter- vezett településrész területfelhasználási rendszerének térbeli elhelyezkedését újraterveztük.
2. A hatályos terven kijelölt erdőterületek csökkentése, megtartása, illetve területében eltérő rögzítése közötti választás állt előttünk.
Az elvetésre nem tudtunk sort keríteni – még abban az esetben sem, amennyiben mezőgazda- sági használatot tükröző művelési ágak szerepeltek az erdősítés területén –, mivel a biológiai aktivitásérték veszteség pótlása ellehetetlenült volna.
A megtartást, illetve áthelyezést együttesen alkalmazó megoldások született. Elsődlegesen az állami tulajdonú területeken tartottuk meg az erdőterületeket összhangban a hatályos kijelö- lésekkel. Ezen túl a védelmi célú erdősávoknál, például a településszegélyeknél, egységes szé- lességet határoztunk meg, a jelenlegi teljes ingatlanterületet lefedő erdősítés helyett.
Az átlag feletti minőségű termőterületeket ugyanakkor mentesítettük az erdőkijelöléstől.
A környezeti állapot feltárása:
A település környezeti elemeinek és rendszereinek ismertetése, a környezetállapot feltárása, a termé- szeti környezet bemutatása során xx. Xxxxx Xxxxxx: Környezetállapot-értékelés, Magyarország környe- zeti állapota, monitorozás /2008./ című tanulmányának, valamint xx. Xxxxxxxx Xxxxxx: Táji indikátorok alkalmazási lehetőségei a környezetállapot értékeléséhez című anyagának /2004./ szakmai iránymuta- tásait alkalmaztuk.
2.4 A települési környezet jellemzői
2.4.1 Környezet állapotát befolyásoló elemek felmérése
LEVEGŐMINŐSÉG
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezik a levegő védelmének általá- nos és specifikus szabályairól.
A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletet 1. számú melléklete alapján Moha a 10. légszennyezettségi zónába tartozik.
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási ha- tárértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete alapján a 10. légszennyezettségi zóna szennyezőanyagonkénti zónacsoportjait és ezek levegőterheltségét az alábbi táblázat ismerteti.
Zónacsoport a szennyező anyag szerint | |||||||||||
Kén-dioxid | Nitrogén-dioxid | Szén-monoxid | PM10 | Benzol | Talajközeli ózon | PM10 Arzén (As) | PM10 Kadmium (Cd) | PM10 Nikkel (Ni) | PM10 Ólom (Pb) | PM10 benz(a)- pirén (BaP) | |
10. Az ország többi területe | F | F | F | E | F | O-I | F | F | F | F | D |
Az Országos Levegőszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) automatikus és manuális (RIV) mérőállomá- sokból áll. Az automata mérőállomások közül a legközelebbi Székesfehérváron található, míg manuális állomás legközelebb ugyancsak Székesfehérváron üzemel. Utóbbi regisztrált értékei a zónabesorolást megerősítik.
VÍZMINŐSÉG
Felszíni víz
A víztestekre a Magyarország felülvizsgált, 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről (VGT2) szóló 1155/2016. (III. 31.) Kormányhatározatban szereplő intézkedési tervek vonatkoznak, melyek a Víz Ke- retirányelvben megfogalmazott célkitűzéseket – mennyiségi és minőségi szintek elérése – teszi lehe- tővé.
Moha község területe az Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony alegységben helyezkedik el.
A vizsgálat eredményei alapján, a település közigazgatási területén megvalósuló létesítmények üzeme- lése során kiemelt figyelmet kell fordítani a csapadékvizek befogadójának vízminőség-védelmére, ki- emelten a helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazására
/A következő oldalakon szereplő ábrák forrása a VGT2./
Felszíni vizek: Diffúz foszforterhelés: 700-1000g/ha/év | Felszíni vizek: Diffúz nitrogénterhelés: 700-1100 g/ha/év |
Felszíni víztest ökológiai minősítése: Gyenge | Felszíni víztest biológiai minősítése: Gyenge |
Adatok forrása: xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxx.xxx?xxxxxxxxxxxxxxx&xxxxxxxxxxxxxx000
Felszín alatti víz
A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet rendelkezik a felszín alatti víz védelmének általános és specifikus szabályairól.
A vízgyűjtő-gazdálkodási terv szerint Moha község területét leáramlásos porózus és hegyvidéki felszín alatti víztest (p.1.7.1.), sekély felszín alatti víztest porózus leáramlással (sp.1.7.1.), illetve hideg karszt felszín alatti víztest (k 1.1.) érinti
Felszín alatti víztest mennyiségi állapota porózus és hegyvidéki: jó | Felszín alatti víztest kémiai állapota porózus és hegyvidéki: jó |
Felszín alatti víztest mennyiségi állapota sekély felszín alatti víztest porózus leáramlás- sal: gyenge | Felszín alatti víztest kémiai állapota sekély felszín alatti víztest porózus leáramlással: gyenge |
Adatok forrása: xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxx.xxx?xxxxxxxxxxxxxxx&xxxxxxxxxxxxxx000
A terület felszíni földtani összetétele: f_Qh: Folyóvízi üledék
f_Qp2_k,h: Folyóvízi kavics, homok
Magyarország földtani térképe
Forrás: xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxx000/
TALAJÁLLAPOT
Zaj- és rezgésvédelem
A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet rendelkezik a határértékekről.
A stratégiai zajtérképezésről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 14.§.(1) a) pont alapján kiadott 8002/2005. (V. 24.) GKM tájékoztató – a nagy forgalmú közutak és vasútvonalak, valamint a fő repülő- terek listájáról, továbbá a stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítésére kötelezett szervezetről – tartalmazza azokat a fő közlekedési létesítményeket, melyek esetében stratégiai zajtérképek készítése szükséges. A Miniszteri Közleményben a 81 sz. főút Győr-Moson-Sopron megyei szakasza szerepel, de a Fejér megyei nem. A 81 sz. főút nem érinti közvetlenül Moha községet, de közigazgatási határához közel található
Forrás: xxxx://xxx.xxxx.xx/xxxx/xxxxxxxxx/00_00_xxxxxxxxxx_xxxxxxxxx.xxx
Természetvédelem
A Természetvédelmi Információs Rendszer közönségszolgálati modulja szerint a tervezési területen ha- zai, illetve nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek egyaránt találhatók.
Védelem alatt álló természetvédelmi területek:
• Xxxxx Xxxxx Ásványvíz kutak
• HUDI20033 Móri-árok
Ökoszisztéma (fauna, flóra)
Első Katonai Felmérés /1763-1787./ | Második Katonai Felmérés /1806-1869./ |
Harmadik Katonai Felmérés /1869-1887./ | Google Earth légifotó |
A közigazgatási terület (már az I-III. Katonai felméréseken is) döntően szántó hasznosítású, ebből adó- dóan szántóföldi növénykultúrák és a szántóterületekhez kötődő állatok jellemzik. A további részeken erdőterületek, kertek váltogatják egymást. A lakott részek kiterjedése a mainál kisebb, de a szerves fejlődés nyomon követhető. A település fejlődése lekövethető, kirajzolódik a történelmi utcahálózat.
TÁJVÉDELEM
A terület érintettsége miatt a tájvédelem feladata előtérbe lépett. A térségi tervek tájindikátorok alap- xxx xxxxxxxx tájképvédelmi szempontból kiemelt területe tervezett keretek közé helyezték a táji értékek megőrzését. A táji megjelenés kedvezőbbé tételére helyeződött át a hangsúly, a mesterséges, épített tájelemek és a természeti környezet összhangjának a megteremtésére.
Hulladékgazdálkodás
A kommunális hulladékok gyűjtése és hasznosítása megoldott. A fejlesztések többlet kommunális hul- ladék keletkezését eredményezik, amelyek azonban a jelenlegi rendszer kereteiben hasznosításra, il- letve elszállításra kerülhetnek.
A keletkező veszélyes, illetve inert hulladék szakszerű gyűjtésére, tárolására, hasznosítására, illetve el- szállítására a jogszabályi előírások alapján kerül sor.
Környezetbiztonság
Ár- és belvízveszély
A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet mellékletében Moha nem szerepel.
Emberi tevékenység
A település külterületén található állattartó telep jelenthet biztonsági kockázatot talaj, levegő, vala- mint vízszennyezési szempontból.
2.4.2 Tájindikátorok
DOMBORZAT
A Móri-árok kistáj két nagyobb, ÉNy-DK-i csapásirányú peremi vonulatra tagolódik, melyet árkos süllyedék választ el egymástól. Az árok közepén, a süllyedék vonalában helyezkedik el Moha.
A település átlagos tszf. magassága 112 és 119 mBf közé esik.
Területhasználat
A külterület mezőgazdasági (általános és kertes), erdő, gazdasági, közlekedési és vízgazdálkodási hasz- nálatot tükröz. A belterület falusias lakóterületi, településközponti, gazdasági, zöldterületi és közleke- dési használatú.
TÁJMINTÁZAT
A tervezési terület tájmintázata az Ökoszisztéma fejezetnél bemutatásra került. Történetiségét meg- vizsgálva megállapítást nyert, hogy nagytáblás művelésű részein túl mozaikosság jellemzi, amely jelen módosítás hatására nem csökken.
Biológiai mutató
Az Étv. 7.§(3) b) pontja alapján a biológiai aktivitás érték szinten tartása szükségszerű.
A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet 1. melléklete szerint, az érintett terület településszerkezeti besorolásának megfelelő aktivitásérték mutatót vettük alapul mind a hatályos, mind a tervezett állapot esetében.
Az átsorolással a BAÉ növekszik, a jogszabályi előírás teljesül.
2.5 A település környezeti állapotának ismertetése
A település környezeti állapota összességében kedvezőnek tekinthető. A lakóterületek és a gazdasági területek mellett a természeti területek aránya magas. A külterületek túlnyomó többsége szántó hasz- nosítású, melyből adódóan mesterséges, szántóföldi növénykultúrák borítják a felszínt. A felülvizsgálat a természetvédelmi érintettséggel rendelkező területek és az erdőterületek megőrzésére helyezte a hangsúlyt, így Moha környezeti állapotának romlása a jövőben nem valószínűsíthető.
2.6 A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartó képesség, terhelhetőség)
Moha közigazgatási területe 988 ha. A 2017 évi KSH adat alapján lakónépességének száma 587 fő, így a település népsűrűsége 59,4 fő/km2. Az ország átlagos népsűrűsége ekkor 106,8 fő/km2. A település eltartó képessége tehát közigazgatási területén belül biztosítható.
A módosítások közül a népsűrűséget a lakóterületi fejlesztés növeli, a koncepcionálisan eltervezett mértéken túli növekedést azonban megakadályozza. A gazdasági fejlesztések a munkahely-teremtés révén fejtenek ki betelepülést vonzó hatást.
2.7 A fennálló környezeti, tájhasználati konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható ala- kulása, ha a terv nem valósulna meg
A terv megvalósulásának elmaradását a fenti bemutatott esetekre nem lehet leszűkíteni, hiszen ezek kiválasztásánál éppen a környezeti hatásokat eredményező elemekre került a hangsúly. A környezeti állapotot javító tényezők elemzésétől eltekintünk, ezekre az összegzésben térünk majd vissza. Jelen fejezet azonban a teljes tervi módosulás-csomag együttes értékelését igényli. A konfliktusok, problé- mák összegyűjtése Moha Község Településfejlesztési Koncepciójában részletesen szerepel. Az ott be- mutatott Problématérkép segítségével azonosítjuk be a változtatásra érett elemeket és azonnal kité- rünk a jelen terv által kínált megoldások mikéntjére.
Erdőterületek rendezése
Az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterületek elhelyezkedését és elsődleges rendelte- tését a hatályos besorolás csak részben követi.
A terv megvalósulásának elmaradása a jogszabályi előírások betartását akadályozná, a szükséges erdő- sávok rögzítését meggátolná.
Korlátozási tényezőkkel érintett fejlesztések
Átlagosnál jobb minőségi osztályú termőföldön és természetvédelmi területen új, beépítésre szánt te- rület nem kerül kijelölésre.
A terv megvalósulásának elmaradása realitást nélkülöző területfelhasználások fennmaradását ered- ményezne, valós fejlesztéseket akadályozna meg.
A vizsgált módosítások esetén
A településrendezési terv a telektulajdonosok érdekét szem előtt tartó, a közösség számára is elfogad- ható megoldásokra tett javaslatot. Mindegyik esetben fejlesztési lehetőséget teremt, amely azonban nem lép túl a település nagyságrendjén.
A terv elmaradása a hatályos tervi állapotot konzerválná. A település fejlődését akadályozó tényezővé válna.
3 A várható környezeti hatások előrejelzése
A fejezet első pontjában a tervmódosítás környezeti hatásait vizsgáljuk a környezeti elemekre, a kör- nyezeti elemek rendszereire, a Natura 2000 területek állapotára, az érintett emberek egészségügyi, társadalmi és gazdasági helyzetére, valamint a kulturális örökségre. A fejezet második pontjában a köz- vetett módon hatást kiváltó tényezők fellépését tekintjük át.
Jelen környezeti értékelés a településrendezési eszközök módosításához készül. A módosítások közül a korábbi áttekintés során kiválasztott, környezeti szempontból vizsgálat alá tartozónak tekintett ele- met (A) vizsgálja. A kiválasztott elem esetén a negatív hatásokat kiváltó változások kerültek be. Termé- szetesen a pozitív módosulások is bekerülnek az összefoglalóba, ám ezek elemzésétől eltekintünk. Tud- juk, hogy valamennyi módosulás – mint a nagy egész rendszer része – hatást fejt ki az összes többi elemre, ám mégis súlyoztunk, és az általunk jelentősnek ítélt kedvezőtlen elemeket is magukban hor- dozó változásokat kívánjuk áttekinteni
3.1 Jól azonosítható környezeti igénybevétel vagy terhelés esetén vizsgálandó hatások
A jól azonosítható környezeti igénybevételt az alábbiakra való tekintettel kell vizsgálni:
a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi része- ként az építészeti és régészeti örökségre),
a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, a biodiverzitásra,
a Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításá- nak, fejlesztésének lehetőségeire, továbbá
az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társa- dalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, kulturális örökségében, terület- használata feltételeiben – várhatóan fellépő változásokra.
A környezeti igénybevétellel járó módosításokról a következő általános megállapítások tehetők:
A településrendezési eszközök módosításai nem jelentenek közvetlen környezeti igénybevé- telt, ugyanakkor új jogot keletkeztetnek környezeti igénybevételre.
A környezeti értékelés során azt tudjuk vizsgálni, hogy a tervben szereplő szabályozások mire adnak lehetőséget, mit korlátoznak.
A jól azonosítható környezeti igénybevételeket, terheléseket a terv egyes módosítási pontjain keresz- tül vizsgáljuk meg. A terv legfőbb módosítási területeit a 2.1. fejezetben (A terv, illetve program célja- inak, tartalmának összefoglaló ismertetése) lehet áttekinteni.
Hatótényezők ismertetése
Módosítás megnevezése | Hatótényező | Várható hatások | Hatás jellege +/-/Ø | |
- Különleges beépí- | A konkrét megvalósulás területén várható hatások: - Beépített területek növekedése - Teherforgalom növekedése - Vasút kihasználtságának növeke- dése - Gazdasági tevékenységből szár- mazó önkormányzati adóbevétel nö- vekedése A település területének egészén vár- ható hatások: - Gazdasági terület tömbösítése, ren- dezése. - Sportterület kedvezőbb helyszínre kerülése. - Önkormányzati tulajdon hasznosít- hatósága | -/Ø - + + + + + | ||
tésre szánt sportte- | ||||
rület beépítésre | ||||
szánt általános gaz- | ||||
dasági területté mi- | ||||
nősítése | ||||
- Beépítésre nem | ||||
Gazdasági fej- | szánt erdőterület | |||
lesztési terület | beépítésre szánt ál- | |||
A. | áthelyezése | talános gazdasági te- | ||
/K-Sp > G, | rületté minősítése | |||
E > G/ | /Párhuzamos ható- | |||
tényező: - Beépí- | ||||
tésre szánt kereske- | ||||
delmi-szolgáltató | ||||
gazdasági terület be- | ||||
építésre nem szánt | ||||
általános mezőgaz- | ||||
dasági területté mi- | ||||
nősítése/ |
Jelrendszer magyarázata: + Pozitív hatás;
- Negatív hatás;
Ø Semleges hatás (a pozitív és a negatív hatások összességében ki- egyenlítik egymást
Jól azonosítható környezeti igénybevétel hatásai
Környezeti elemekre | Környezeti elemek rendszereire, folyamataira | Natura 2000 területek állapotára | Érintett emberekre | |||||||||
Földre | Levegőre | Vízre | Élővilágra | Épített- környezetre | Tájra | Településre | Klímára | Természeti rendszerre | Biodiverzitásra | |||
A. Gazdasági fejlesztési terület áthelyezése /K-Sp > G, E > G/ | - | - | Ø | - | Ø | -/Ø | + | Ø | Ø | - | NÉ | + |
A hatások vizsgálatánál a valós változtatásra kell a hangsúlyt helyezni, a gazdasági terület áthelyezésére: Az érintett erdőterületek nem üzemtervi erdők, így üzemtervi er- dők nem sérülnek. | ||||||||||||
Környezeti elemekre | Környezeti elemek rendszereire, folyamataira | Érintett emberekre | ||||||||||
Földre | Levegőre | Vízre | Élővilágra | Épített- környezetre | Tájra | Településre | Klímára | Természeti rendszerre | Biodiverzitásra | |||
A gazdasági terület tömbjének a 8203 j út és a vasútállomás köze- lébe történő tömbesítésével a település szükséges gazdasági fej- lesztési területhez jut, a közigazgatási területén belül a lehető leg- kisebb terheléssel. A jelenleg is mezőgazdasági művelés alatt álló, de korábban keres- kedelmi-szolgáltató gazdasági területek így vissza tudnak kerülni a valós hasznosításuknak megfelelő területfelhasználási kategóriába. Rendeződik a gazdasági terület megközelíthetősége (a meglévő ál- lomáshoz vezető út alkalmas a feltárásra), így nem jár újabb út ki- jelölése, illetve kiépítése további környezeti terheléssel. Natura 2000 területet sem közvetlenül, sem közvetve nem érint. Az érintett emberekre (elsősorban a területen tulajdonnal rendel- kezőkre) gazdasági szempontból kedvező hatással lesz, hiszen terü- letükön gazdasági tevékenységet folytathatnak. | ||||||||||||
Jelrendszer magyarázata:
+ Gyenge kapcsolat, csak részben járul hozzá a környezeti elem védelméhez
++ Erős kapcsolat, hozzájárul a környezeti elem védelméhez Ø Bizonytalan megítélésű vagy nem létező kapcsolat
- Gyenge kapcsolat, negatív hatást gyakorol a környezeti elemre NÉ Nem érinti
3.2 A közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése
Szempont | Várható-e hatás? |
Új környezeti konfliktusok, problémák megjelenése, meglévők felerősö- dése | Nem várható |
A településszerkezeti változások tervlapjára ránézve megállapítható, hogy a gazdasági terület ki- jelölése csak a beépítésre szánt területek áthelyezésével járt, így a módosítás újabb környezeti konfliktust nem eredményez. A módosítás természetvédelmi területet nem érint. A belterületi lakótömbök belső feltárásának törlése az ingatlanok kedvezőbb beépíthetőségét eredményezi, azonban ez jelentős intenzitás növekedést nem eredményez, így újabb környezeti konfliktus kialakulását nem vonja maga után. Jelen módosításokhoz kapcsolódóan jelentős új konfliktus megjelenésével, vagy felerősödésével nem kell számolni. | |
Szempont | Várható-e hatás? |
Környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítése vagy korlátozása | Közvetlenül nem |
A terv a valóság talaján mozogva próbálta meg rögzíteni az adottságokból eredő, logikus fejleszté- seket. A tényekhez való alkalmazkodás pedig környezettudatos lépésnek tekinthető. A módosítások során átlagosnál jobb minőségű termőföldön, illetve természetvédelmi területen nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése. Ezen felül a hatályos terv által jelölt gazdasági és lakó területek visszasorolása történik mezőgazdasági területen, mely környezetbarát magatar- tást tükröz. | |
Olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítése, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak | Nem várható |
A módosítások a táj eltartó képességét javítják, például a gazdasági területek közlekedési útvo- nalra szervezése, tömbszerű kialakítása által. A zártkerti területek mezőgazdasági területben tar- tása ugyancsak a táj eltartó képességének megőrzését szolgáló lépés. A külterületi használatot a mezőgazdasági használat, az erdők, valamint a vízgazdálkodási célra szolgáló területek uralják. Mindezek mellett gazdasági célú területek is előfordulnak. A táj tehát nem egynemű, az épített elemek jelenlétével számolni kell. A felülvizsgálat valamennyi esetben elősegíti a hagyományok továbbélését, javaslatai a helyi viszo- nyokhoz alkalmazkodva, a lehetőségek függvényében születtek meg. | |
Szempont | Várható-e hatás? |
A természeti erőforrások megújulásának korlátozása | Nem várható |
Nem megújuló természeti erőforrásoknak tekintjük a fosszilis energiahordozókat, valamint az ás- ványkincseket. Megújuló természeti erőforrásoknak a megújuló energiát (nap, szél, geotermikus), a vizet, a szántóföldet és az erdőt, illetve legelőt. A terület energiahordozókkal nem érintett, ipari nyersanyag kitermelésre nem veszik igénybe. A módosítások több esetben a termőföld megtartását szolgálják. Kijelenthető, hogy jelen fejlesztések a természeti erőforrások megújulását nem korlátozzák. | |
A nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használatára vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítása | Nem várható |
A tervmódosítás hatására új gazdasági telephely kialakítása nem válik lehetővé, csak a jelenlegi gazdasági területek elhelyezkedése módosul, valamint a sajátos építéshasználatukban történik előrelépés a rugalmasabb szabályozás irányába. A meglévő gazdasági területekhez kötődően, a tevékenység során alapanyagok beszállításával szá- molni kell, nem helyben lakó munkaerő igénybevételére sor kerülhet. A területen megtalálható természeti erőforrások más területen való felhasználásával ugyanakkor nem kell számolni, mivel a közigazgatási területet ásványi nyersanyagkészletek nem érintik. | |
A közvetlen és közvetett hatások következtében az érintett közösség tár- sadalmi, gazdasági helyzetében, különösen életminőségében, kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben várhatóan fellépő változások | Pozitív hatások várhatók |
Szempont | Várható-e hatás? |
A kedvezőbb gazdasági területkijelölés, a területek igénybevételének növekedéséhez vezet, ami a település gazdasági erősödését is magával hozza. A lakóterületek és gazdasági területek közötti elválasztó sávok kialakítása a lakóterületi életminő- ség javulását eredményezi. A művi értékek rögzítése felismerhetővé teszi az eddig rejtve maradt részleteket, a kulturális örök- ség elemeit. A zöldfelületek növelése a települési környezet javulásával jár együtt, ami az életminőségre van kedvező hatással. | |
A közvetett módon hatást kiváltó tényezők egyike esetén sem várható jelentős negatív hatás.
4 A terv környezeti szempontú értékelése
A tervmódosítások közül az új beépítésre szánt területek kijelölése esetén értelmezhető környezeti szempontból negatív változás, ugyanakkor a változások csak a beépítésre szánt területek áthelyezésé- vel járnak együtt, ezért a negatív hatás növekedésére nem, csak áthelyeződésére kell számítani.
A tervmódosítások közül többségben vannak a pozitív hatást eredményező változások. Az erdőterüle- tek növelése, a zöldterületi kijelölések, a tömbfeltáró kiszabályozások rendezése, a realitást nélkülöző fejlesztések elvetése mind-mind kedvező irányú változásnak tekinthető.
A terv a település átminősítés előtti biológiai aktivitás értékét növelte. A biológia aktivitás érték növek- mény rögzítésre került.
A módosítások világörökségi várományos területet nem érintenek.
A terven szakhatósági adatszolgáltatás alapján feltűntetésre kerültek a jogszabályok által meghatáro- zott elemek. Ezek feltüntetése megkönnyíti a területre vonatkozó korlátozások megismerését, a védel- met igénylő elemek figyelembe vételét. A korlátozási elemek a beruházások során megvalósuló épü- letállomány elhelyezését orientálják.
Egyik módosítás sem jár jelentős környezetterheléssel.
5 A káros hatások elkerülésére tett javaslatok
A környezeti értékelés a településrendezési eszközökkel együtt, iterálva készült. Az értékelés során felmerült, a terv következtében várható környezetet érő káros hatások mérséklésére, elkerülésére tett javaslatok a tervbe beépültek. Ezek ismertetése részben az előző pontban (5. A terv környezeti szem- pontú értékelése) megtörtént. Jelen fejezetben csak azon javaslatok ismertetésére kerül sor, melyek a településrendezési tervbe még nem épültek be:
A településrendezési eszközök által lehetővé tett fejlesztések megvalósításnál az elérhető leg- jobb technika alkalmazására (BAT).
A zöldfelületi előírások betartatása.
A lehetővé tett fejlesztések megvalósításánál a minőség megkövetelése.
A növényállomány kiválasztásánál tájépítész szakember javaslatainak kikérése.
6 Környezeti szempontú javaslatok más tervek, programok számára
A biológiai aktivitásérték szinten tartási kötelezettség miatt kijelölt erdőterületek beültetését az akti- vitásérték pótlással érintett fejlesztéshez kellene jogszabályilag kötni, ezzel a települések valós erdő- sültségi arányát, valós lombkorona-arányát növelve.
A különböző szintű környezetvédelmi programok szinte „csak” környezettudatos, környezeti szem- pontból kedvező eseményekkel foglalkoznak. Szükséges lenne azonban, hogy olyan esetekre is irány- mutatást adjanak, amelyek közvetlenül nem szolgálják a környezeti állapot javulását. Hiszen hiába ide- alizáljuk egy tanulmányban a világot, amelyben mondjuk csak barnamezős beruházásokat preferálunk, a valós életben igen is, hogy legtöbbször a zöldmezős beruházásokra van igény. Éppen ezért szüksé- gesnek tartanánk, hogy a környezetvédelmi programok az ilyen jellegű beruházási szándékokra is ref- lektáljanak. Így például a felülvizsgálatra váró Fejér Megyei Környezetvédelmi Programban is.
A megvalósítás során az elérhető legjobb technikai lehetőségek alkalmazása a környezeti hatások mi- nimalizálása érdekében. Az elérhető legjobb technikák – beleértve a technológiát, tervezést, karban- tartást, üzemeltetést és felszámolást –, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából.
7 Monitorozási javaslatok
A vizsgált terv környezeti hatásainak monitorozása érdekében indikátorok kerültek meghatározásra. A javasolt indikátorok egy része a terv konkrét módosításaira fókuszálnak, míg egy másik része a terv általános céljainak az elérését vizsgálja. A monitorozása során olyan indikátorok kerültek meghatáro- zásra, melyek közvetett módon adnak képet arról, hogy a terv megvalósulása, vagy meg nem valósu- lása milyen mértékben, milyen irányban fejtette ki hatását. Az indikátorok közé beépítésre kerültek az Eurostat által összeszedett, tervezési szinten (települési) értelmezett környezeti indikátorok és az URGE által kidolgozott interdiszciplináris kritériumrendszerbe tartozó indikátorok is.
Gazdasági terület fejlesztések megvalósulása
Monitorozás tárgya (1): regisztrált vállalkozások száma Monitorozás tárgya (2): nyilvántartott álláskeresők száma
Gazdasági területek környezeti hatásai
Monitorozás tárgya (1): levegőminőség alakulása. A levegőben található különböző szennye- zőanyagok – SO2, CO, NO2, O3, por – mennyiségének vizsgálata a gazdasági területeken, a gazdasági, és az energiatermeléssel kapcsolatos logisztikai útvonalak mentén, továbbá a lakó- területeken.
Változások a hagyományos tájhasználatban
[LB-6: Change in traditional land-use practice]
Monitorozás tárgya: területhasználatok, művelési ágak térbeli változásának vizsgálata
Zajszennyezés által érintett emberek száma
[UP-5: People endangered by noise emissions]
Monitorozás tárgya: a zajszennyezés által érintett emberek számának megállapítása a környe- zeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet figyelembe vételével
Beültetési kötelezettségek, növénytelepítések megvalósulása
Monitorozás tárgya (1): a megvalósuló gazdasági fejlesztések és a telepített növényzet aránya Monitorozás tárgya (2): a telepített növények között az őshonos, termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok és az allergén, adventív fajok aránya.
Aktivitásérték valós alakulása
Monitorozás tárgya: biológiai aktivitásérték számítás a beépített területen a kialakult állapot, egyéb területen az ingatlan-nyilvántartás szerinti (valós) művelési ágak figyelembe vételével. A számítás frissítése a megvalósuló beruházásokkor.
8 Közérthető összefoglaló
Jelen értékelés Moha község településrendezési eszközeinek felülvizsgálatával foglalkozott. A környe- zeti értékelés a terv készítésével párhuzamosan, folyamatos visszacsatolásokkal készült. Az értékelés tanulságai beépültek a készülő tervbe, így több tervi elem már a beépült környezeti javaslatokkal együtt került értékelésre.
A környezeti értékelés:
vizsgálta a terv összefüggését más releváns tervekkel, jogszabályokkal, és értékelte a terv azok- nak történő megfelelését;
foglalkozott a terület terhelhetőségével, és a terv következtében beálló módosulásával;
megvizsgálta, hogy a tervezési területen találhatók-e településrendezési szintű környezeti, táj- használati konfliktusok, és, hogy a javasolt terv milyen új konfliktusokat generál;
előre meghatározott szempontok alapján ismertette a várható környezeti hatásokat;
a várható következmények ismeretében vizsgálta a terv környezetre káros hatásainak elkerü- lésére, csökkentésére vonatkozó tervi elemeket;
a terv megvalósulásának monitorozására szolgáló indikátorokat határozott meg.
A környezeti értékelés alapját olyan településszerkezeti terv adta, amely jelentős számú területfel- használási változtatással élt, miközben ezek egy része a tervállományon belüli ellentmondások felol- dására szolgált.
Környezeti, tájhasználati szempontból kedvezőtlen tervi elemeknek minősülnek az újonnan beépítésre szánttá váló módosítások. Ezek közül kiemelhetők az alábbiak:
gazdasági területek kijelölése,
lakóterületi tömbfeltárások elvetése.
Környezeti, tájhasználati szempontból kedvező tervi elemek:
meglévő infrastruktúrára való ráépülés,
gazdasági terület kijelölésének optimalizálása,
új zöldterületek kijelölése,
erdőgazdálkodási területek kijelölésének pontosítása,
zöldterületi arány növelése,
vízgazdálkodási elemek vízgazdálkodási területbe sorolása.