Munkamegosztási megállapodás
Munkamegosztási megállapodás
A gazdasági szervezettel nem rendelkező Püspökhatvani Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési szerv
és Püspökhatvani Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről
1. Általános szempontok
Püspökhatvan | Község | Önkormányzatának képviselő-testülete, valamint | a |
Püspökhatvani | Szlovák | Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete | az |
államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 27. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelembe véve a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1)-(4) bekezdéseiben előírtakat együttműködési megállapodást (továbbiakban: megállapodás) kötnek.
A Püspökhatvani Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: SZNÖ) gazdálkodásának végrehajtó szerve – megállapodás alapján – a Püspökhatvan Község Önkormányzatának (továbbiakban: helyi önkormányzat) Képviselő-testülete által kijelölt - költségvetési szerveként működő - Püspökhatvani Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban együtt: hivatal).
A megállapodás részletesen tartalmazza azokat a feladatokat és együttműködési lehetőségeket, amelyek eredményesen segítik a jogszabályokból adódó kötelezettségek teljesítését és a közösen megfogalmazott célok megvalósítását.
Az irányító szerv által kijelölt költségvetési szerv (továbbiakban: kijelölt költségvetési szerv) azonosító adatai: Püspökhatvani Közös Önkormányzati Hivatal
cím: 2682 Püspökhatvan, Xxxxxxx xxxx 00.
adószám: 15734855-2-13
bankszámlaszám: 11742094-15441843
Törzskönyvi azonosító: 734851
A gazdásági szervezettel nem rendelkező Püspökhatvani Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat azonosító adatai:
cím: 2682 Püspökhatvan, Xxxxxxxxx xxxx 00. adószám:16799022-1-13 bankszámlaszám:11742094-16799022 Törzskönyvi azonosító: 669865
Az Püspökhatvani Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat részére az Ávr. 9. § (1) bekezdés alapján a költségvetési tervezés, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtása, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartása, és a költségvetési szerv működtetése, a használatában lévő vagyon használata, védelme érdekében, ezen feladatok ellátására a képviselő-testület a Hivatalt jelölte ki1.
Az SZNÖ az előző pontban felsorolt feladatait2 a Hivatal állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztási megállapodásban rögzített helyen és módon látja el.
A munkamegosztási megállapodás nem sértheti az SZNÖ szakmai döntéshozó szerepét.
1 Az Ávr. 9. § (5a) bekezdése alapján rögzíteni kell, hogy a felsoroltak közül melyik költségvetési szerv melyik feladatot látja el.
2 Kivéve, ha az Ávr. 9. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feladatok ellátása szolgáltatás vásárlásával történik.
A Hivatal és az SZNÖ Vezetője közösen felelősök a munkamegosztás megszervezéséért és végrehajtásáért, az éves költségvetésben és annak módosításaiban meghatározott előirányzatok figyelemmel kíséréséért és betartásáért, továbbá a belső kontrollrendszer kialakításáért és működtetéséért.
Az SZNÖ a Hivatal számviteli politikája keretében elkészített szabályzatok (eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat, önköltség számítási szabályzat) a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata és a számlarend előírásait, továbbá az Ávr. 13. § (2) bekezdésében meghatározott szabályzatokat3 alkalmazza az azokban előírtakat kötelező érvénnyel betartja.
A Hivatal gondoskodik arról, hogy az általa vezetett számviteli (főkönyvi) könyvelésben elkülönítetten szerepeljenek az SZNÖ gazdasági eseményei.
A Hivatal ellátja azokat a feladatokat, melynek személyi és tárgyi feltételei az SZNÖ-nél
nem adottak, így (például):
– könyvvezetés;
– leltározás;
– terminálon történő utalások;
– adatszolgáltatás;
– stb.
2. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság
Az SZNÖ a képviselő-testülete által a költségvetési határozatában az alapfeladatai ellátásához jóváhagyott személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó járulékok, illetve dologi kiadások (ezen belül) felett szabadon rendelkezik.
Az SZNÖ vezetője a saját költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásáért felel, ezen felül köteles feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodni, hogy az biztosítsa a költségvetésében a részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását.
3. Tervezés
Az SZNÖ a költségvetési tervezéshez adatokat szolgáltat, azok megalapozására és alátámasztására.
A Xxxxxxx által az SZNÖ számára a feladatok fedezetéül az SZNÖ nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyet az SZNÖ érdekében használ fel.
A Hivatal feladatai a költségvetés tervezésének időszakában:
- figyelemmel kíséri a költségvetési előirányzatok alakulását;
- előkészíti a költségvetési egyeztető tárgyalásra a rendelkezésre álló információk alapján a tervezés megalapozását szolgáló számításokat, adatokat, információkat;
- a költségvetési határozat elfogadását követően gondoskodik az előirányzatok elkülönített (kormányzati funkció, főkönyvi számla alábontás) nyilvántartásáról, erről a SZNÖ vezetőjét tájékoztatja;
3 Az alkalmazott szabályzatokat fel kell sorolni.
- gondoskodik az analitikus nyilvántartások év eleji megnyitásáról, egyeztetéséről és további vezetéséről;
- stb.
4. Előirányzat módosítás
Az előirányzatok módosításával kapcsolatos mindenkori eljárási rendet az önkormányzat költségvetési határozata tartalmazza.
Az SZNÖ Vezetője az előirányzat módosítási igényét a Hivatal felé – az első negyedév kivételével – negyedévente jelzi.
Amennyiben az előirányzatok módosítására az Országgyűlés vagy a Kormány döntésének következtében kerül sor, a Hivatal a végrehajtott módosításról tájékoztatja az SZNÖ Vezetőjét.
A képviselő-testület által elrendelt előirányzat módosítások költségvetésen történő átvezetéséért a Hivatal pénzügyi főelőadója a felelős.
5. Pénzkezelés
Az SZNÖ részére házipénztár működik, melynek felhasználási és elszámolási szabályait a Hivatal pénzkezelési szabályzata rögzíti.
A házi pénztárban maximum 200 000 Ft. tárolható, ebből 100 000 Ft alatti kifizetések teljesíthetők (például):4
– kisösszegű szolgáltatási kiadások;
– reprezentációs kiadás;
– üzemeltetési anyagok kiadásai
Az SZNÖ a készpénzforgalomról a vezető, vagy az általa ezzel írásban megbízott dolgozója az Áhsz. 52. §-ában, illetve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 167. § (1) bekezdés a)-
j) pontjaiban meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő bizonylatokkal elszámol.
Az SZNÖ által beszedett bevételeket a pénzkezelési szabályzatban ezzel megbízott dolgozó a Hivatal házipénztárába befizeti. A készpénzben történő kifizetésért és elszámolásért a vezető a felelős.
6. Előirányzat felhasználás
6.1. A személyi juttatásokkal és a munkaerővel való gazdálkodás szabályai
A munkamegosztási megállapodásban rögzített a képviselő-testület által jóváhagyott előirányzaton és létszám előirányzaton belül a munkáltatói jogok gyakorlása az SZNÖ vezetőjének a feladat- és hatásköre, aki a jogkört a 2. pontban meghatározottak szerint gyakorolja.
4 Annak függvényében, hogy milyen előirányzatok felett jogosult rendelkezni.
A Hivatal az SZNÖ által teljesített adatszolgáltatást feldolgozza és továbbítja a Magyar Államkincstár Igazgatósága, illetve tárgy szerint az illetékes hatóság felé, a nem központosított számfejtés körébe tartozó illetményeket számfejti és – utalás útján –kiegyenlíti.
6.2. A dologi kiadásokkal való gazdálkodás szabályai5
Az SZNÖ a működéshez szükséges tárgyi feltételek biztosítása mellett a 2. pontban meghatározottak szerint gyakorolja a következő feladatokat:
− megrendelések, szerződéskötések, beszerzésnél a számla készpénzes kiegyenlítése, raktárba történő bevételezése, nyilvántartása;
− tárgyi eszközök javításának, karbantartásának megrendelése
− egyes működési bevételek (intézményi ellátási díjak, bérleti díjak, felesleges eszközök értékesítése, stb.) beszedése, számlázása;
− stb.
6.3. Beruházási, felújítási kiadások
Az SZNÖ beruházási, felújítási tevékenységet csak a munkamegosztási megállapodásban rögzítettek szerint a képviselő testülete által a meghatározott esetben és mértékben végezhet. Amennyiben a beruházás, felújítás forrása pályázati pénzeszköz, abban az esetben is szükséges a képviselő-testület jóváhagyása a felhasználásra.
7. Kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés, teljesítés igazolás
A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlására vonatkozó általános szabályokat a Hivatal kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés, teljesítés igazolás című szabályzata tartalmazza, melynek hatálya az SZNÖ-re is kiterjed.
Kötelezettséget az SZNÖ nevében a jóváhagyott éves költségvetési előirányzatok esetében a költségvetési szerv vezetője írásban jogosult vállalni.
A kötelezettségvállalás során a megrendelői számlát az SZNÖ részére kéri kiállíttatni..
Kötelezettségvállalás a Hivatal gazdasági vezetője – pénzügyi főelőadó - ellenjegyzése után csak írásban történhet.
A kötelezettségvállalásokról a Hivatalban – költségvetési szervenként – analitikus nyilvántartást vezet a pénzügyi főelőadó.
Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
5 Amennyiben az gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a dologi kiadások felett, vagy azon belül részelőirányzatok felett önállóan rendelkezik.
Az SZNÖ esetében a teljesítés igazolás az elnök jogosult. A kijelölt személyeknek a teljesítés igazolás dátumának és a teljesítési tényre történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
Utalványozásra az SZNÖ ELNÖKE írásban jogosult. Az utalványozás minden esetben írásban, utalványrendeleten történik.
A gazdálkodási jogosítványok betartása mellett az Ávr.-ben előírt összeférhetetlenségi követelményeket figyelembe kell venni.
Az ellenőrzési és gazdálkodási jogkörök gyakorlása során kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés, teljesítés igazolás című szabályzatban meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni, az abban foglaltak a jogkörök gyakorlására felhatalmazottak részére kötelező érvényűek.
8. Főkönyvi könyvelés és analitikus nyilvántartás
A főkönyvi könyvelést, az előirányzatok és azok módosításának nyilvántartását, továbbá az analitikus nyilvántartások vezetését a Hivatal végzi.
A Hivatal az SZNÖ ELNÖKE kérésére bármikor, de legalább havonta tájékoztatja az intézményt érintő bevételi és kiadási előirányzatok felhasználásáról. A képviselő-testület költségvetést érintő döntéseiről, intézkedéséről a Hivatal vezetője azonnal tájékoztatást nyújt.
A általános működéshez és ágazati feladathoz kapcsolódó támogatások elszámolásához szükséges alapadatokat az SZNÖ szolgáltatja a Hivatal felé.
9. Információáramlás, adatszolgáltatás
A Hivatal vezetője, vagy általa írásban felhatalmazott személy az információáramlás zavartalan és az adatszolgáltatás valódiságának biztosítása érdekében szükség szerint személyes megbeszélést tart.
Az SZNÖ a Xxxxxxx által meghatározott időpontig az alábbi adatszolgáltatásokat köteles teljesíteni:
− költségvetési terv összeállításához az intézményi igény benyújtása
− a költségvetési előirányzatok módosítására vonatkozó igények benyújtása
− havi pénzforgalmi jelentés továbbítása
− költségvetési beszámoló elkészítési határideje;
− minden adatszolgáltatást, melynek felettes szerv a teljesítését kéri.
10. Beszámolás
Az SZNÖ vagyoni és pénzügyi helyzetével kapcsolatos könyvvezetési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettség teljesítése a Hivatal feladata.
Az SZNÖ beszámolóját a Hivatal készíti el.
A könyvviteli mérleg alátámasztását szolgáló leltározás (mennyiségben vagy egyeztetéssel) elvégzésének időpontját, felelőseit és helyszíneit a leltárkészítési és leltározási szabályzat tartalmazza.
Az SZNÖ szakmai feladatellátását bemutató szöveges beszámoló elkészítése a költségvetési szerv vezetőjének a feladata.
12. A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés
A Hivatal és az SZNÖ elnöke az általa vezetett önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információ és kommunikációs rendszert, továbbá a nyomon követési rendszert.
A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásait, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban leírtakat.
Az SZNÖ elnöke a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározottakkal összhangban köteles írásban értékelni a kialakított kontrollrendszer minőségét, melyről a Hivatalt tájékoztatja.
Az SZNÖ belső ellenőrzését Képviselő testülete által megbízott belső ellenőr végzi. Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor. A belső ellenőrzés lefolytatásának rendjét a belső ellenőrzési vezető által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.
13. Záró rendelkezések
A megállapodást Püspökhatvan Község Önkormányzatának Képviselő-testülete sz. határozatával jóváhagyta, e naptól a megállapodás hatályos.
Püspökhatvan, 2018. január 23.