UNION-Mozaik Általános felelősségbiztosítás

Különös Biztosítási Feltételek

Jelen biztosítási szabályzatban foglalt feltételek – eltérő szerződéses ki- kötések hiányában – az UNION Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) felelősségbiztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozva kötötték.

1. § A biztosító e feltételek alapján kötött biztosítási szerződés kereté- ben díjfizetés ellenében vállalja, hogy a szabályzatban és a szerződésben meghatározott feltételek és mérték szerint mentesíti a biztosítottat a szerződésben meghatározott minőségében okozott kár megtérítése alól, amelyért a polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

2. § A biztosítottak

Jelen feltételek alapján biztosított a szerződésben név szerint feltünte- tett:

a) magánszemély – a szerződésben feltüntetett minőségében;

b) egyéni vállalkozó;

c) az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtag;

d) cégjegyzékbe bejegyzett jogi személyiséggel rendelkező, illetve nem jogi személyiségű gazdasági társaság, bírósági nyilvántar- tásba vett szervezet;

e) a biztosított önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége.

3. § Biztosítási esemény

A feltételek értelmében biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződésben rögzített, a biztosított által, jogszerűen, engedéllyel végzett tevékenység során a biztosított, illetve alkalmazottai által harmadik sze- mélynek szerződésen kívül okozott kár, amelynek során a károsult élete, testi épsége vagy egészsége károsodik, illetve vagyoni kára keletkezik. Sorozatkár

Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból és azonos okból eredő, azonos vagy eltérő időpontban bekövetkező károk, ha a kár- okozó magatartás és a kár bekövetkezése között az összefüggés jogi és műszaki vagy gazdasági vonatkozásban fennáll. Jelen szerződés értelmé- ben a sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek.

4. § A szerződés létrejötte

A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő fél ajánlatát írásban terjeszti elő. Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerződésről kötvényt állít ki. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem kö- teles indokolni. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadása időpontjára visszame- nő hatállyal jön létre.

5. § A biztosító kockázatviselése

5.1. A szerződés határozatlan tartamú, a kockázatviselés kezdetét és lejáratát a szerződés tartalmazza. A biztosítási időszak egy év. A szerződést a felek írásban a biztosítási időszak végére felmondhat- ják, a felmondási idő 30 nap.

5.2. Amennyiben a szerződő, illetve biztosított a biztosítás díját az ese- dékességtől számított 60 nap alatt nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 60 napig vise- li, ez idő alatt a biztosított az elmaradt díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás 60 nap elteltével megszűnik.

5.3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki. A kár beje- lentésének időpontja az a nap, amikor a károsult az igényét a biz- tosítottnak írásban bejelentette.

5.4. A kár bekövetkeztének időpontja az az időpont, amikortól a károko- zó kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az idő- pont a személysérüléses károknál a halál beállta, a testi sérülés időpontja, az egészségkárosodás kezdete, illetve a vagyoni károk felmerülése.

6. § A kockázatviselés helye

A biztosítási szerződés kizárólag a Magyarország területén okozott és be- következett károkra terjed ki.

7. § A kártérítés módja és mértéke

7.1. A biztosító a szerződéssel fedezett károkat a magyar jog szabályai szerint téríti meg.

7.2. A biztosító a biztosított helyett megtéríti a károsult vagyonában be-

állott értékcsökkenést, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány kiküszöbö- léséhez szükséges.

7.3. A biztosító megtéríti a 2. pontban leírt károk járulékos költségeit is (kamat, igényérvényesítési és jogvédelmi költség), a perköltsé- get azonban csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biz- tosított képviseletéről gondoskodott, illetve a perről egyébként ér- tesült.

7.4. Megtéríti a biztosító a kárenyhítés indokolt költségeit is.

7.5. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a más- honnan megtérülő kárt jogosult levonni.

8. § A biztosítási összeg – Önrészesedés

8.1. Az éves és káreseményenkénti biztosítási összeget a felek a szer- ződésben határozzák meg. Az egy biztosítási év alatt bekövetkezett káreseményekből eredő összes kárkifizetés a biztosítási összeget nem haladhatja meg. Egy évnél hosszabb szerződés esetén a biz- tosítási összeg a szerződés teljes tartamára meghatározható. Az egy káreseményre jutó kárkifizetés mértéke nem haladhatja meg a káreseményenkénti biztosítási összeget. A biztosító a kárt a szer- ződésben meghatározott mértékben téríti meg.

8.2. Amennyiben a biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó össze- get már a tartam lejárta előtt igénybe veszi, a biztosító további fe- dezetet nem nyújt. További fedezet nyújtásáról és annak díjáról a biztosító dönt.

8.3. A biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 Ft-ot maga visel. Az önrészesedést el nem érő ká- rokat a biztosító nem téríti meg.

8.4. Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, a biztosító a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott bizto- sításmatematikai elvek szerinti tőkésítési eljárással határozza meg a járadék-tőkeértéket. A járadék-tőkeérték járadék formájában va- ló kifizetési kötelezettsége csak annyiban terheli a biztosítót, amennyiben az adott kárra már kifizetett egyéb kártérítésekkel együtt a járadék-tőkeérték nem haladja meg a káreseményenkén- ti, illetve az éves biztosítási összeget, ellenkező esetben a biztosí- tó járadékfizetési kötelezettsége csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeg és a már kifizetett károk különbsége aránylik a teljes járadék-tőkeérték- hez. A biztosító a jövedelempótló, létfenntartást szolgáló járadék- fizetésben nem érvényesíti az önrészt.

9. § Kizárások és korlátozások

9.1. Csak kiegészítő feltételek, illetve záradékok alapján téríti meg a biztosító az alábbiakat:

a) a környezetszennyezéssel okozott károkat (élővilág, talaj, vizek, levegő stb. szennyezése), források, vízfolyások kiapadása, el- szegényedése, elterelődése miatt bekövetkezett azon károkat, amelyek a kiaknázásra alkalmas dolgok elfogyása miatt kelet- keztek;

b) a termékfelelősségi, illetve szavatossági károkat (amelyek a biz- tosított által előállított, illetve forgalmazott termékek és az ál- tala nyújtott szolgáltatások hibájából keletkeztek);

c) az üzemi balesetből eredő károkat;

d) az elmaradt vagyoni előnyből eredő károkat (tervezett nyereség, elmaradt haszon, termeléskiesés és egyéb veszteségeket);

e) szakmai felelősségi károkat.

9.2. Nem terjed ki a biztosítási fedezet az alábbiakra:

a) atomkárok (nukleáris hasadás és fúzió, radioaktív izotópok su- gárzása, gyorsító berendezések okozta károk, ionizáló és lézer- sugárzás stb.);

b) robbanóanyagok tárolása vagy felhasználása során keletkezett károk;

c) gépjármű-felelősségbiztosítással fedezett károk;

d) motoros, vízi és légi járművel okozott károk, kivéve a motoros meghajtású, gépjárműnek nem minősülő gépeket;

e) fuvarozói minőségben okozott károk;

f) a biztosított által előállított, illetve forgalomba hozott, termé- kekben, illetve szolgáltatásokban keletkezett, illetve ezekkel okozott károk;

g) a biztosított birtokában lévő idegen (bérelt, haszonbérelt köl- csönzött, lízingelt, letétként kezelt) dolgokban, illetve általuk okozott károk;

h) a biztosítottnál hivatása gyakorlásánál fogva magánál tartott vagy megmunkált idegen dologban keletkezett kár, vagy ame-

lyet ezen dolgokkal okoztak;

i) kötbér, bírság vagy egyéb büntető jellegű költségek;

j) lopással okozott károk;

k) az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi, szolgáltatási tevé- kenység időleges felfüggesztése vagy megszüntetése folytán keletkezett károk;

l) az állam vagy annak szervei ellen irányuló erőszakos cselekede- tekkel, háborús, harci cselekményekkel, felkeléssel, lázadás- sal, zavargásokkal, sztrájkkal, terrorcselekményekkel, szabo- tázs vagy elkobzás során okozott károkra.

9.3. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyet a biztosított a Ptk. 685. § b pontjában felsorolt közeli hozzátartozójának, alkalmazott- jának, üzlettársnak, társtulajdonosának, megbízottjának stb. oko- zott.

9.4. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely a biztosított jogsza- bályban rögzített felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egy- oldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapszik.

9.5. Nem téríti meg a biztosító azon károkat, amelyek lassú, folyama- tos állagromlás folytán keletkeztek (gázok, gőzök, nedvesség, ko- rom, csapadék stb).

9.6. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek olyan tevé- kenységből származnak, amely különbözik attól, amire a kötvényt kiállították.

10. § A biztosító visszkereseti joga

10.1. A biztosító a felelősségbiztosítás alapján kifizetett kártérítési ösz- szeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított jogellenesen,

a) szándékosan, vagy

b) súlyosan gondatlan magatartásával idézte elő.

Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül a biztosított károkozá- sa, ha

a) a biztosított a kárt a jogszabályban előírt hatósági engedély nél- kül, vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett te- vékenysége során okozta;

b) a biztosított a kárt súlyosan ittas, bódító- vagy kábítószerek ha- tása alatt lévő állapotban okozta;

c) a biztosított a jogszabályokban vagy egyéb, kötelező rendelke- zésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatta a tevékenységét, és ez a tény a károkozásban közreha- tott;

d) a kár a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerződésben kikö- tött kármegelőzési előírások súlyos vagy folyamatos megsérté- sével kapcsolatban keletkezett;

e) a biztosított ismétlődően, ugyanazon körülmények között oko- zott kárt, s ezen helyzetet a biztosító felhívása ellenére sem szüntette meg;

f) a biztosított a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsérté- sével okozta.

11. § A felek együttműködése szerződéskötéskor

11.1. A biztosított köteles a szerződés megkötésekor a biztosítót a fele- lősségbiztosítás szempontjából minden lényeges kérdésről megfe- lelően tájékoztatni, még abban az esetben is, ha a szükséges ada- tok, okiratok üzleti vagy foglalkozási titoknak minősülnek.

11.2. A biztosító a szerződés létrejöttének feltételéül szabhatja bizonyos nyilatkozatok megtételét.

11.3. A biztosított köteles a biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a bizto- sító részére bemutatni.

11.4. Adatkezelés, biztosítási titok

A biztosító jogosult az ügyfelek biztosítási ajánlaton felvett, vala- mint a közlési, változás-bejelentési kötelezettség teljesítése köré- ben tudomására jutott adatait, ideértve a különleges adatokat is a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánossá- gáról szóló 1992. évi. LXIII. törvény rendelkezései szerint, a 2003. évi LX. törvényben (Bit.) foglaltakkal összhangban kezelni. Az adatok továbbítására a Bit. rendelkezéseiben meghatározott módon, illetve az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez, a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.

Az ügyfél tájékoztatást kérhet a személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti az adatai helyesbítését, törlését.

A biztosítót a birtokába jutott biztosítási titkok tekintetében titok- tartási kötelezettség terheli. A biztosító titoktartási kötelezettségé- re a 2003. évi LX. törvény 153-161. §-ban foglalt szabályok az irányadóak.

Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító egyes ügyfele- inek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerző- déseire vonatkozik.

A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggenek.

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség ter- heli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazo- kat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) a törvényben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos verseny-fel- ügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) be- kezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűj- tésére felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szük- séges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szer- vezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezet- tel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítő- vel, szaktanácsadóval szemben, ha az a)-j) és n) pontban meg- jelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap- ját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megje- lölése is.

A biztosító nem tájékoztathatja az ügyfelet a b), f), j), pontban foglalt adattovábbításról.

11.5. A biztosított köteles bejelenteni, amennyiben más biztosítóval fe- lelősségbiztosítási szerződést kötött. Amennyiben szerződéskötés- kor már egy másik biztosítótársasággal fennálló biztosítási szerző- dése van, úgy az UNION Biztosító megtérítési kötelezettsége csak a másik biztosító által fedezetbe nem vont részre terjed ki. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a másik felelősségbiztosítási szerző- dést utóbb kötötte, a bejelentési kötelezettség azonban változatla- nul fennáll.

12. § Változásbejelentés

A biztosított a biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges, a köz- lési kötelezettség hatálya alá tartozó körülmények változását köteles a biztosítónak haladéktalanul bejelenteni, illetve a kapcsolódó adatokat,

okiratokat bemutatni. A közlési kötelezettség hatálya alá tartozik vala- mennyi, az adatközlőben szereplő kérdés megválaszolása.

13. § Kárbejelentés

13.1. A biztosított a káreseményt, illetve a kárigény érvényesítését a be- következéstől vagy a tudomásra jutástól számított 72 órán belül köteles a biztosítónak bejelenteni.

13.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a kár bekövetkeztének, a biz- tosítottal szembeni igény érvényesítésének időpontját, helyét és valamennyi egyéb információt.

13.3. A biztosító a kárt az összes szükséges – a felelősséget és a kár ösz- szegét bizonyító – okirat beérkeztét követő 30 napon belül téríti meg.

13.4. A biztosított köteles a kárügy peren kívüli vagy peres eljárás útján történő rendezéséhez valamennyi szükséges információt megadni, az okiratokat, határozatokat és levelezéseket rendelkezésre bocsá- tani, továbbá a biztosító képviselőjének (ügyvéd, jogtanácsos, szakértő stb.) a szükséges meghatalmazásokat megadni.

13.5. A biztosított a biztosító hozzájárulása nélkül kártérítési igényt rész- ben vagy egészben nem ismerhet el, egyezséget nem köthet, kár- térítést nem fizethet.

14. § Díjfizetés

A biztosított a díjat a díjszabás szerint, az ott meghatározott módon és szabályok szerint köteles megfizetni, a díj nagyságát és a díjfizetés gya- koriságát a szerződés tartalmazza.

14.1. A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határo- zott vagy határozatlan tartamú lehet. A tartamon belül a biztosítá- si időszak egy év.

14.2. A felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak vé- gére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.

14.3. A határozott tartamú biztosítási szerződés a tartam lejártakor ak- kor is megszűnik, ha a díjat továbbra is megfizették. A lejárat utá- ni díjat a biztosító köteles visszafizetni.

14.4. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki, halasz- tást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvénye- síti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a

60. nap elteltével megszűnik.

14.5. Ha a biztosítási időszakban a biztosító szolgáltatást nyújtott, a biz- tosító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

14.6. A biztosítási időszakra járó díj előre esedékes, a felek azonban részletfizetésben is megállapodhatnak.

14.7. Határozott időre kötött biztosítások esetén a biztosítás díja a szer- ződés megkötésekor egy összegben esedékes.

15. § Joghatóság

A jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésből eredő jogviták el- döntésére kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság illetékes. Az eljárások nyelve magyar. Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsősorban a Polgári Törvénykönyv, a 2003. évi LX. tör- vény és a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok irányadóak.

16. § Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a káresemény be- következtétől számított két év, jogi személyek esetében egy év.

17. § Egyéb rendelkezések

Társaságunk neve: UNION Biztosító Zrt. Székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1.

Cégjegyzékszámunk: Cg.: 01-10-041566

Cégbíróság neve: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság

A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., Postacím: 1535 Budapest 114., Pf.

777.

Panaszügyek intézésére társaságunk Vezérigazgatósága jogosult. További panasz lehetőséggel lehet fordulni a Pénzügyi Szervezetek Álla- mi Felügyeletéhez, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, a Békéltető Testülethez, valamint a bíróságokhoz.

A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.

ÁF. 01. sz. Záradék

Kiállításokon és bemutatókon történő, harmadik személynek okozott kár Jelen Záradékkal együttesen kötött Általános Felelősségbiztosítási szer- ződés, külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biztosított kiállításon és bemutatón való részvétele során szerződésen kívül, harmadik személynek okozott személysérüléses és vagyoni károkra.

ÁF. 02. sz. Záradék

Vendéglátóipari intézmények ruhatárában bekövetkezett károk

a) Jelen Záradékkal együttesen kötött Általános Felelősségbiztosí- tási szerződés, külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biz- tosított éttermek, presszók, sörözők, cukrászdák és más, ha- sonló jellegű vendéglátóipari intézmények őrzött ruhatárában, ruhatári jegy ellenében a szerződésben meghatározott értékha- tárig, az ott szokásosan őrzésben elhelyezett dolgokban lopás- sal vagy egyéb módon bekövetkezett károkra.

b) A biztosító károsultanként és káreseményenként maximum 40 000 Ft-ot fizet.

c) Kizárás: A fedezet nem terjed ki értéktárgyakra (ékszer, nemes- fém, drágakő, gyűjtemény stb.), okiratokra, értékpapírokra, készpénzre.

ÁF. 03. sz. Záradék

Szállodák és panziók vendégszobáiban elhelyezett ingóságokban betöré- ses lopással okozott károk

a) Jelen Záradékkal együttesen kötött Általános Felelősségbiztosí- tási szerződés külön díj megfizetése ellenében kiterjed a bizto- sított szállodák és panziók vendégszobáiban a vendégek által, ilyen helyekre szokásosan magukkal vitt használati ingóságok- ban betöréses lopás során okozott károkra, személyenként ma- ximum 40 000 Ft értékig. Betöréses lopásnak minősül, amikor a lezárt helyiségbe a tettes dolog elleni erőszakkal behatolt, és onnan a biztosított vagyontárgyát eltulajdonította.

b) Kizárás: A fedezet nem terjed ki értéktárgyakra (ékszer, nemes- fém, drágakő, gyűjtemény stb.), okiratokra, értékpapírokra, készpénzre.

Valamennyi záradékra alkalmazásra kerülnek az Általános Felelős- ségbiztosítási Feltételek rendelkezései az itt leírt eltérésekkel.

ÁF. 04. sz. Záradék Bérlői Felelősségbiztosítás

Jelen Záradék alapján kötött biztosítási szerződés az Általános Felelős- ségbiztosítási Feltételekkel és a jelen Záradékban foglalt kiegészítések- kel együtt kerül alkalmazásra.

1. A biztosítás fedezetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított az általa bérelt ingatlanban bérlői minőségében okoz és amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosítási fedezet az Általános Felelősségbiztosí- tási Feltételek 9. §-ban meghatározott eseteken túl az alábbi ká- rokra:

a) amelyek abból erednek, hogy a bérlő az ingatlanon olyan átala- kítási, felújítási munkálatokat végzett vagy végeztetett, ame- lyekhez a bérbeadói vagy hatósági engedély lett volna szüksé- ges, és ilyen engedéllyel nem rendelkezett, ideértve a bérlőt emiatt terhelő, az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kö- telezettség teljesítésének költségeit is;

b) amelyet olyan személyek okoztak, akik az ingatlan egészét vagy bármely részét a bérlővel kötött szerződés alapján használják (pl. alvállalkozó, albérlő);

c) amelyek a bérelt ingatlanban a rendszeres használat és igény- bevétel miatt keletkeznek (elhasználódás, kopás stb.);

d) a bérlő által okozott kár miatt a bérbeadás megszüntetéséből, szüneteltetéséből keletkező gazdasági hátrányokra (termeléski- esés, elmaradt haszon, egyéb veszteség);

e) a bérlemény berendezési tárgyaira, gépi berendezéseire, elektro- mos és/vagy gázüzemű készülékek káraira.

3. A jelen Záradék csak írásos bérleti szerződéssel együtt érvényes.

ÁF. 05. sz. Záradék Bérbeadói Felelősségbiztosítás

1. A jelen Záradék fedezetet nyújt az Általános Felelősségbiztosítási Feltételektől eltérő módon azokra a dologi károkra is, melyeket a biztosított mint az ingatlan bérbeadója bérlőjének okoz és amelye- kért a magyar polgári jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosítási fedezet az Általános Felelősségbiztosí- tási Feltételekben kizártakon túl az alábbi károkra:

a) gazdasági hátrányokra, amelyek káreseményből keletkeznek (termeléskiesés, egyéb veszteség);

b) garancia, ill. szavatosság alapján megtérülő károkra;

c) b ponttal összefüggésben felmerülő költségekre.

3. Bérbeadó kötelezettsége – jelen záradék alapján – tájékoztatni a bérlőt a bérlemény használatáról, karbantartásáról, javításáról.

A biztosító nem nyújt fedezetet azokra a károkra, ha azok a tájé- koztatás hiányosságaira vezethetők vissza.

4. A jelen Záradék csak írásos bérleti szerződéssel együtt érvényes.

ÁF. 06. sz. Záradék

Szolgáltatói Felelősségbiztosítás Különös Feltételek

Jelen Különös Feltételek alapján kötött biztosítási szerződés az Általános Felelősségbiztosítási Feltételekkel együtt és ezen kiegészítésekkel kerül alkalmazásra.

1. § A biztosítási esemény

Jelen Különös Feltételek alapján megkötött felelősségbiztosítási szerző- dés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti a biztosított által nyújtott szolgáltatás telje- sítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosítottal szerző- déses viszonyban álló felet (a szolgáltatás igénybevevőit) ért azon dologi károkat, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártéríté- si felelősséggel tartozik.

Jelen szerződés alapján dologi kárnak minősül egy adott vagyontárgy megrongálódásából, megsemmisüléséből vagy használhatatlanná válásá- ból eredő kár.

2. § Kizárások

Az Általános Felelősségbiztosítási Feltételek 9. §-ban felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás:

a) biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettségből eredő károkat;

b) a biztosított által a megbízottjának, alvállalkozójának okozott károkat;

c) a biztosítottat garanciális kötelezettség vagy szavatosság alap- ján terhelő kötelezettségek teljesítésének költségeit és az azzal összefüggésben felmerülő egyéb költségeket és kiadásokat (hi- bás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

d) a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat.

3. § Kiegészítő feltételek

1. Jelen Különös Feltételek alapján a biztosító megfizeti az alábbi károkat:

a) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, haszon- bérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkra;

b) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb hasz- nálati tárgyak bérbeadóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

c) azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul;

d) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségekre, me- lyek a biztosított alvállalkozójának a tevékenységéből erednek.

2. Kizárólag kiegészítő feltételként, külön díj megfizetése esetén téríti meg a biztosító a biztosítottat, mint gyermekellátási illetve oktatási, nevelési tevékenység folytatóját terhelő kártérítési összeget:

a) a gépjárművekben okozott károkra.

4. § A biztosító megtérítési igénye

Az Általános Felelősségbiztosítási Feltételekben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító a kifizetett kár- térítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

1. a kár a szolgáltatásra vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi előírások megszegése miatt következett be;

2. a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő, s erről a fokozott veszélyről a biztosított a szolgáltatás igénybeve- vőjének tájékoztatást, felhívást nem adott.

ÁF. 07. sz. Záradék

Rendezvényszervezői Felelősségbiztosításra (UNION egyedi)

1. A jelen Záradék fedezetet nyújt azokra a dologi és személysérüléses károkra, melyeket a biztosított, mint a rendezvény szervezője a ren- dezvényen résztvevőknek, nézőknek, és harmadik személyeknek a rendezvény időtartama alatt, a helyszínen okozott, és amelyekért a magyar polgári jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

A fedezet kiterjed a fent nevesített személyek ruházatára is.

2. Nem terjed ki a biztosítási fedezet az Általános Felelősségbiztosítási Feltételekben kizártakon túl az alábbi károkra:

a) a kiállított tárgyakban keletkezett károkra;

b) a rendezvény lebonyolítására szolgáló dolgokban keletkezett károkra;

c) gépjárművek, vízi és légi járművek által okozott károkra;

d) tűzijáték és állatversenyek lebonyolítása során keletkezett ká- rokra.

3. Nem terjed ki a fedezet a rendezvény sportolói által okozott károkra.

4. A kockázatviselés az egy évnél rövidebb tartamú, határozott időre 2006. december

szóló szerződés esetén a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott, és bekövetkezett, de a szerződés megszűnését követő 1 éven belül bejelentett károkra terjed ki.

Ny.sz.: U70001/4

Document Metadata

Table of Contents

UNION-Mozaik Általános felelősségbiztosítás

Document Metadata