Totálkár és lopáskárra vonatkozó casco biztosítási szerződés szabályzata (Módozat: 244)
Totálkár és lopáskárra vonatkozó casco biztosítási szerződés szabályzata (Módozat: 244)
a Budapest Bank Zrt. gépjárművásárláshoz nyújtott hiteléhez illetve pénzügyi lízingjéhez kapcsolódó Beépített Casco Biztosítási Szolgáltatással (csoportos vagyonbiztosítással) rendelkező ügyfeleinek
Alapbiztosítás
1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
A felek jogviszonyára a Biztosító és a Szerződő csoportos vagyonbiztosítási keretszerződése (a továbbiakban: Biztosítási Szerződés), a jelen szabályzat, a ’Nyilatkozat és hozzájárulás casco biztosítás megkötéséhez’ (a továbbiakban:
Biztosítotti Nyilatkozat),valamint a hatályos magyar jogszabályok, kiemelten a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
2. TERÜLETI HATÁLY
A szerződés területi hatálya: Európa, valamint Törökország teljes területe.
2.1 A területi hatály szűkítése
A szerződés területi hatálya nem terjed ki a volt Szovjetunió tagállamainak területére, kivéve ezek közül az Európai Unió tagállamait.
3. A SZERZŐDÉS ALANYAI
3.1 Biztosító
Az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) a casco biztosítási szerződés alapján – a szerződésben meghatározott módon és esetekben – forintban megtéríti a biztosított járműben, annak biztosítási fedezettel rendelkező alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett kárt.
3.2 Biztosított
A Szerződővel gépjárműhitel- vagy lízingszerződéses (továbbiakban együtt: kölcsönszerződés) jogviszonyban álló
személy, aki a biztosítási szerződéshez történő csatlakozásakor aláírt Biztosítotti Nyilatkozat keretében elfogadja a biztosítási szerződés feltételeit, és hozzájárul ahhoz, hogy a Biztosító kockázatviselése rá kiterjedjen.
3.3 Szerződő és kedvezményezett
A biztosítás szerződője és kedvezményezettje a Budapest Bank Zrt. A Biztosító felé fennálló díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
4. A BIZTOSÍTOTT JÁRMŰ
A biztosító jelen biztosítás alapján csak a magyar hatóság által forgalomba helyezett és magyar hatósági jelzésekkel ellátott járművekre vállal kockázatot.
A járművel iparjogosítvány alapján folytatandó közúti személyfuvarozói (taxi) tevékenység kizárólag a szerződő előzetes írásos engedélye alapján végezhető.
A biztosító kifejezett, előzetes írásbeli engedélyével köthető meg a biztosítás BMW, Chrysler, Lexus, Mercedes, Saab, Volvo gyártmányú gépjárműveknél 15 millió Ft-ot meghaladó vagyonvédelmi díjalap esetén, az előzőekben fel nem sorolt gyártmányoknál 10 millió Ft-ot meghaladó vagyonvédelmi díjalap esetén, továbbá bármely gyártmányú bérautóra (Rent-a-car), versenyautóra, gázüzemű járművekre, amerikai vagy ausztrál standard alapján gyártott (a magyarországi Eurotax katalógusban nem szereplő) járművekre, korábban totálkárosnak minősített járművekre, vagy ha a Biztosított nem magyar állampolgár, vagy nem rendelkezik a gépjármű összes eredeti gyári kulcsával.
4.1 Állapot, felszereltség
A jármű a Biztosítotti Nyilatkozaton rögzített állapotban és részletezett felszereltséggel van biztosítva.
4.1.2 Nem biztosítható felszerelések és tartozékok
A biztosítás nem terjed ki a járműbe beépített vagy a későbbiekben beépítésre kerülő elektroakusztikai
berendezésekre, a jármű üzem- és kenőanyagaira, valamint a járműről leszerelt, kiszerelt állapotban lévő alkatrészekre. Nem biztosíthatók azok a felszerelések, amelyek használatát hatósági előírás tiltja.
5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
⮚ Totálkárt eredményező töréskár.
Töréskár: A biztosított járműben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás vagy rongálás által keletkezett törés, vagy egyéb sérülés.
Totálkáros a biztosított jármű, ha a biztosítási esemény következtében olyan mértékben megsérül, hogy helyreállítása a költségek és megtérülések figyelembevételével gazdaságtalan.
⮚ A jármű ellopása
Lopáskár a biztosított jármű ellopása, önkényes elvétele, elrablása, valamint e cselekménnyel összefüggésben keletkezett sérülése.
6. KOCKÁZATKIZÁRÁS
Nem minősül biztosítási eseménynek és ezért a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek(et):
– zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény (gépjárműverseny), vagy arra való felkészülés során történtek,
– gyúlékony, robbanó, korrodáló vagy maró anyagoknak a biztosított járműben történő szállítása idézett elő, vagy súlyosbított,
– atommag szerkezetének módosulása, radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás idézett elő,
– környezetszennyezés hatására keletkeztek,
– biológiai fegyver által okozottnak minősülnek,
– népi megmozdulások (tüntetés, sztrájk, felkelés, stb.) vagy külső háború, invázió, külföldi ellenség támadása, fegyveres zavargás következtében keletkeztek, tekintet nélkül arra, hogy volt-e hivatalos hadüzenet,
– polgárháború, felkelés, lázongás, terrorizmus, politikai puccs, forradalom, sztrájk vagy polgári mozgalom következtében keletkeztek,
– „különleges jármű” munkavégzése közben, vagy közlekedésre előkészítése során következtek be. A jelen szabályzat alkalmazásában különleges járműnek minősül az a jármű, amely felszereltsége, vagy a ráépített munkagép segítségével, a
személy illetve áruszállításon kívül más munka végzésére is képes. (Pl.: daru vagy leengedhető hátfal, vagy billenő plató segítségével rakodás, tolólappal hókotrás, vízszivattyúval tűzoltás, stb.)
Nem biztosítási esemény továbbá a lopáskár, ha a szerződő a biztosított járművet bármilyen jogcímen más birtokába adja (pl. bérlet, kölcsön stb.) és a gépjárművet a jogszerű birtokos elsikkasztja (ellopja), vagy más módon eltulajdonítja, elidegeníti.
7. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
7.1 A jármű pótlási értékének térítése (totálkár esetén)
7.1.1 A totálkár fogalma
Totálkáros a biztosított jármű, ha
– biztosítási esemény következtében olyan mértékben megsérül, hogy helyreállítása a költségek és megtérülések figyelembevételével gazdaságtalan,
– ellopják, és a gépjárművet erre tekintettel hatósági eljárás keretében – igazoltan – a forgalomból kivonják.
7.1.2 A pótlási érték fogalma
A pótlási érték a járműnek a káresemény időpontja szerinti, a gyártás óta bekövetkezett értékmódosító tényezők figyelembevételével, az érvényes magyarországi EUROTAX katalógus alapján hivatalos magyarországi fizetőeszközben megállapított belföldi piaci értéke.
Amennyiben az adott típus a magyarországi EUROTAX katalógusban nem szerepel, abban az esetben a biztosító a műszaki paraméterei tekintetében hozzá legközelebb álló gépjármű magyarországi EUROTAX katalógus szerinti értéke alapján állapítja meg a pótlási értéket.
7.1.3 A szolgáltatás totálkár esetén
A biztosító a járműnek a maradványértékkel (a roncs értékével) csökkentett pótlási értékét téríti meg. A maradvány (roncs) átvételére a biztosító nem kötelezhető.
7.2 Mentesülés a kártérítés alól
7.2.1 Szándékosság, súlyos gondatlanság
Mentesül a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt
– a biztosított, vagy közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§/b),
– a szerződő vagy a biztosított jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a járművek mozgatását, kezelését, felügyeletét, karbantartását, illetve ezek irányítását végző, vagy egyébként vezető állású alkalmazottja (tagja) vagy megbízottja
jogellenesen és szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.
7.2.2 A súlyos gondatlanság fogalmának meghatározása
Súlyosan gondatlanul okozottnak minősül a kár különösen, ha:
– a járművet a 7.2.1 pontban felsorolt személyek, illetve ezek beleegyezésével más személy, az adott járműkategóriára érvényes gépjárművezetői engedély nélkül, kábítószeres vagy 0,8 ezreléket meghaladó véralkohol, vagy 0,5 mg/l légalkohol
szintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezette,
– szakszerűtlen üzemeltetés okozta, (Szakszerűtlen üzemeltetésnek minősül az is, ha a gépjárművel az azt ért mechanikai sérülés bekövetkezését követően úgy közlekednek tovább, hogy nem győződtek meg arról, hogy a sérülés következtében további károsodás veszélye nem áll fenn.)
– a jármű a biztosítási esemény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt, és ez az állapot oka volt a biztosítási esemény bekövetkezésének,
– a tűzrendészeti előírásokat súlyosan megsértették.
7.2.3 A lopás elleni védelem hiánya
A lopáskockázat-fedezet fennállásához minimálisan gyári indításgátló, vagy ennek hiányában utólagosan beépített indításgátló megléte szükséges.
A lopáskockázat vállalásának további feltétele távfelügyeleti helymeghatározó rendszer (GPS), vagy rablásgátló utólagos beépítése Audi, Seat, Volkswagen gyártmányú személygépjárműveknél és terepjáróknál 5 millió Ft-ot meghaladó vagyonvédelmi díjalap esetén; BMW, Chrysler, Lexus, Mercedes, Saab, Volvo gyártmányú gépjárműveknél 15 millió Ft-ot meghaladó vagyonvédelmi díjalap esetén; az előzőekben fel nem sorolt gyártmányoknál 10 millió Ft-ot meghaladó vagyonvédelmi díjalap esetén. Biztosító rablásgátlóként, illetve GPS-ként elfogad minden olyan eszközt, amely a MABISZ által minősített, elfogadott vagyonvédelmi berendezések aktuális listáján (xxx.xxxxxx.xx) megtalálható, és a „Termékcsoport” megnevezés alatt az adott eszköznél a „Rablásgátló”, illetve „GPS” szó fel van tüntetve.
Mentesül a biztosító a lopáskárok és az ennek következtében keletkezett egyéb károk megtérítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy
– a járművet nem zárták le megfelelően,
– a szerződő vagy a biztosított vagy ezek beleegyezésével a járművet használó más személy nem gondoskodott a gépjármű kulcsainak biztonságos helyen történő tárolásáról,
– a lezáratlan járművet a biztosított vagy beleegyezésével a járművet használó más személy járműtől történő rövid időtartamú és kis távolságra történő eltávolodását kihasználva tulajdonítják el,
– a jármű kulcsának elvesztése, illetve a zár megrongálása után nem gondoskodtak haladéktalanul a zárak és az elektronikus védelmi rendszer átkódolásáról vagy cseréjéről, illetve az előbbiek elvégzéséig a jármű őrzött helyen tárolásáról.
Mentesül a biztosító a teljes jármű ellopása miatti kár megtérítése alól, ha az ellopott jármű a lopás időpontjában nem rendelkezett működőképes állapotú, bekapcsolt (élesített), szakszerűen alkalmazott lopás elleni védelemmel.
7.2.4 A jármű kulcsainak, okmányainak hiánya
Mentesül a biztosító a teljes jármű ellopása miatti kár megtérítése alól, amennyiben a kár bejelentését követően a szerződő/ biztosított nem tud hitelt érdemlő módon elszámolni a járműhöz tartozó és a Biztosítotti Nyilatkozaton vagy a szemle során rögzített számú összes kulccsal. Kulcson értjük a jármű ajtajának kinyitására, a motor elindítására, továbbá a védelmi rendszer ki- és bekapcsolására szolgáló, a járműhöz rendszeresített eszközöket.
Mentesül továbbá a biztosító a jármű ellopása miatti kár megtérítése alól, amennyiben a szerződő/biztosított hitelt érdemlő módon nem tud elszámolni a gépjármű forgalmi engedélyével, illetve törzskönyvével. A biztosító mentesülését eredményezi különösen a forgalmi engedélynek, illetve törzskönyvnek gépjárműben hagyása.
A jelen szerződés szempontjából az „elszámolás” olyan valós és okszerű magyarázatot jelent a gépjármű hiányzó kulcsára, vagy dokumentumaira vonatkozóan, amely nem alapozza meg a szerződő/biztosított gondatlanságának megállapítását.
7.2.5 Tájékoztatási kötelezettség megszegése
Amennyiben a biztosított/ szerződő a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményeket illető közlési kötelezettségét megszegi, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény
bekövetkezésében. Az adatközlési, változás-bejelentési kötelezettség megsértésének minősül különösen, ha a Biztosítotti
Nyilatkozaton a szerződő/ biztosított által közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak, vagy annak kitöltése során a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges adatokat hallgat el a szerződő, illetve biztosított.
A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmény minden olyan adat, információ, amelyet a biztosítási szerződés létrejöttéhez szükséges egyéb, a szerződő, biztosított által aláírt nyomtatvány tartalmaz.
8. A BIZTOSÍTOTT ÉS A SZERZŐDŐ KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A biztosított és a szerződő köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni és a helyreállítás, illetve pótlás során a biztosító kárenyhítési célzatú iránymutatásait betartani. Lopáskár esetén csak a biztosítóval történt előzetes megállapodás alapján folytatható kárenyhítési tevékenység, ellenkező esetben a biztosító a kárenyhítési költségek megtérítésére nem kötelezhető.
9. ÖNRÉSZESEDÉS
Kár esetén az igazoltan felmerült járulékos költségekkel együtt megállapított kárösszegből káreseményenként a Biztosítotti Nyilatkozaton vállalt nagyságú összeget a biztosított maga viseli. A választható önrészesedések:
– Önrészesedés a kár 10%-a, de nem kevesebb, mint 100.000 Ft.
– Önrészesedés a kár 20%-a, de nem kevesebb, mint 200.000 Ft.
10. DÍJFIZETÉS
A mindenkor érvényes biztosítási díjakat – melyek megfizetésére a biztosító felé a finanszírozó, mint a csoportos casco biztosítás szerződője köteles – a szerződő oly módon hárítja át a biztosítottra, hogy azt a törlesztő részletekben érvényesíti.
A biztosítási szolgáltatás díja a kapcsolódó kölcsönszerződés megszűnéséig változatlan marad.
11. A BIZTOSÍTOTT KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A biztosítási eseményt annak bekövetkeztét követő két munkanapon belül írásban, azonosítható módon be kell jelenteni a biztosítónak.
Külföldön bekövetkezett kár esetén, a biztosító által kijelölt segítségnyújtó intézménynél kell a kárt bejelenteni. A kijelölt segítségnyújtó intézmény elérhetőségéről a biztosító az alábbi telefonszámon nyújt tájékoztatást: x00 0 000 0000
A tűz- vagy robbanáskárt a tűzoltóságon is be kell jelenteni. Lopáskár esetén a rendőrségen feljelentést kell tenni.
A biztosított a kárfelvételig, de legfeljebb a bejelentéstől számított öt munkanap elteltéig köteles a sérült járművet változatlan állapotban tartani.
A kárigény elbírálásához be kell mutatni a biztosítónak minden olyan iratot, amely a jogosultság, a biztosítási esemény és a kárösszeg megállapításához szükséges. A biztosított kárbejelentési kötelezettsége körében többek között köteles a
biztosító által rendszeresített nyomtatványon feltett valamennyi kérdésre a valóságnak megfelelően válaszolni. A teljes jármű ellopása esetén a járműhöz tartozó összes kulcsot (beleértve az elektronikus kódkulcsokat is) a biztosító képviselőjének, a
biztosító által szabályozott módon át kell adni.
Amennyiben a biztosított a bejelentési kötelezettségének időben nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
Ha az ellopott jármű, alkatrész vagy tartozék a lopáskár megtérítése után megkerül, a biztosított köteles e tényt 15 napon belül jelenteni a biztosítónak.
12. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A biztosító a sérült járművet a bejelentéstől számított öt munkanapon belül megszemlézi, a sérüléseket jegyzőkönyvben rögzíti, a javítás során szükség szerint pótszemlét tart.
A biztosító a kártérítési összeget 15 napon belül fizeti ki. A 15 napos határidő attól a naptól számítandó, amikor a kárigény elbírálásához szükséges utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.
Lopáskár esetén a 15 napos határidő – amennyiben a biztosító által kért összes egyéb okiratot bemutatták – a
nyomozást felfüggesztő határozat és a gépjármű forgalomból történő kivonásáról szóló határozat biztosító számára való bemutatásától, de legkésőbb a rendőrségi feljelentés megtételének napjától számított 90. naptól számítandó.
A biztosító teljesítési kötelezettsége ÁFA, vagy egyéb közteher visszatérítésére, vagy meg nem fizetésére jogosult biztosított esetében a kártérítési összeg ÁFA-val, illetve egyéb közteherrel csökkentett értékére vonatkozik.
A biztosító által megállapított kártérítési összegből először az ÁFA és egyéb közteher kerül levonásra, és az így csökkentett összegből vonja le a biztosító az önrészesedést.
A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény napjától számított 2 év alatt évülnek el.
13. A SZERZŐDŐ ÉS A BIZTOSÍTOTT ADATKÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A szerződő és a biztosított a szerződés tartama alatt köteles az alábbi változásokat 15 napon belül írásban bejelenteni a biztosítónak:
– lakhely (telephely), levelezési cím változását,
– a jármű rendszámának, alvázszámának változását,
– a jármű felszereltségének változását,
– a jármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási szerződés, illetve egyéb igazolás bemutatásával),
– a jármű forgalomból való kivonását.
A járművel iparjogosítvány alapján folytatandó közúti személyfuvarozói (taxi) tevékenység vagy bérgépkocsiként (Rent a car) való üzemeltetés szándékát köteles a biztosított a tevékenység megkezdése előtt a szerződőnek bejelenteni, és arra engedélyt kérni. A szerződő előzetes írásos engedélye nélkül a biztosított ezen tevékenységeket nem végezheti. Bérgépkocsiként történő használatnak minősül a gépkocsi ellenérték fejében más részére való kölcsönzése.
14. A SZERZŐDÉS TARTAMA
14.1 A kockázatviselés kezdete
Ha a biztosított a kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg kezdeményezi a szerződő és biztosító között meglévő csoportos biztosítási keretszerződés hatályának a kiterjesztését rá, mint biztosítottra, illetve a finanszírozott gépjárműre, mint biztosított vagyontárgyra, a biztosító kockázatviselésének kezdő időpontja a Biztosítotti Nyilatkozat aláírásának időpontja, de legkorábban a gépjármű átvételének napja 0. óra.
Ha a biztosított nem a kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg, hanem utólag, a kölcsönszerződés futamideje alatt kezdeményezi a szerződő és biztosító között meglévő csoportos biztosítási keretszerződés hatályának a kiterjesztését rá, mint biztosítottra, illetve a finanszírozott gépjárműre, mint biztosított vagyontárgyra, a biztosító kockázatviselésének kezdő
időpontja a módosított kölcsönszerződésben meghatározott időpont, feltéve, hogy addig sor került a gépjármű biztosító vagy megbízottja általi szemléjére, melynek eredménye alapján a biztosító hozzájárult, hogy kockázatviselése a gépjárműre
kiterjedjen, továbbá a megfelelően módosított kölcsönszerződés biztosított és két tanú által aláírt példánya a szerződő rendelkezésére áll. Ellenkező esetben a szemle megtörténtéig, vagy a biztosított által aláírt módosított kölcsönszerződés szerződőhöz való visszaérkezéséig (átadásáig) a biztosító kockázatviselése nem kezdődik meg. Ha a módosított
kölcsönszerződés biztosított és két tanú által aláírt példánya a kockázatviselés módosított kölcsönszerződésben meghatározott időpontját követően érkezik be a szerződőhöz, a biztosító kockázatviselése a módosított kölcsönszerződés szerződői
példányára nyomott érkeztető bélyegző szerinti nap 0.00 órakor kezdődik meg.
14.2 Biztosítási időszak
Jelen szerződés határozott időre szól, mely határozott időtartam biztosítási időszakokra oszlik. A biztosítási időszak (az első és az utolsó /tört/ időszak kivételével) egy év, mely január 1. napján kezdődik és az adott év december 31. napján ér véget.
14.3 A szerződés megszűnése
A biztosított biztosítási jogviszonya és a biztosító kockázatviselése adott biztosított vonatkozásában megszűnik:
(i) a kölcsönszerződés utolsó törlesztőrészletének vagy törlesztésének esedékessége időpontjával automatikusan, minden további jognyilatkozat vagy értesítés nélkül.
(ii) ha a biztosító a totálkár vagy lopáskár biztosítási események bekövetkezése esetén a jelen szerződés szerinti biztosítási szolgáltatás összegét kiegyenlíti, amely esetben a biztosítót a díj a biztosítási időszak végéig megilleti.
(iii) a kölcsönszerződés szerződő általi felmondása esetén, kivéve, ha a szerződő legkésőbb a kölcsönszerződés felmondásának időpontjával egyidejűleg írásban jelzi a biztosító felé, hogy az adott biztosított biztosítási jogviszonyát a biztosított szerződő felé fennálló tartozásának teljes kiegyenlítéséig fent kívánja tartani, mely esetben a biztosító kockázatviselése az utolsó
törlesztőrészlet vagy törlesztés esedékessé válásától függetlenül, a tartozás teljes kiegyenlítéséig folyamatosnak tekintendő,
(iv) a biztosított halálával, az elhalálozás hónapját követő 90. napon 24 órakor, kivéve, ha eddig az időpontig a szerződő hozzájárulásával harmadik személy (pl. a biztosított örököse) belép a kölcsönszerződésbe és vállalja annak teljesítését, mely esetben a kölcsönszerződésbe belépő harmadik személy a biztosított biztosítási jogviszonyát is folytatja.
15. VISSZAKÖVETELÉSI JOG
Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha a kárért felelős személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
Nem él a biztosító a visszakövetelés jogával, ha a járművet a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosított engedélyével használták, kivéve, ha:
– a járművet kábítószeres vagy 0,8 ezreléket elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezették,
– a biztosítási eseményt jogellenesen és szándékosan okozták,
– a bekövetkezett biztosítási eseményért olyan személy felelős, akit a biztosított járművel kapcsolatos javítással, karbantartással vagy egyéb szolgáltatások elvégzésével bíztak meg, és a munkát nem a biztosított műhelyében (telephelyén) végezték.
16. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
A casco biztosítás – tekintettel arra, hogy az a finanszírozási konstrukció integrált része – a biztosított által nem mondható fel, továbbá a casco biztosítás módozata és önrésze nem módosítható.
17. ADATVÉDELEM
Az UNIQA Biztosító a biztosítási titok tekintetében a Biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv. értelmében jár el.
Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez,
módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független
biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei
minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval,
biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal,
r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)–j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az
ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban általa vagy vele szemben igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a jogviszony létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött jogviszonnyal kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
A biztosított tudomásul veszi és a Biztosítotti Nyilatkozat aláírásával hozzájárul, hogy a biztosító a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos adataikat, valamint a szerződés tárgyára vonatkozó adatokat számítógépes nyilvántartásba vegye és azokat a
biztosító által megbízott külföldi adatkezelőhöz, külföldi biztosítóhoz továbbítsa. A biztosított és a szerződő hozzájárul továbbá, hogy a biztosított gépjármű adatait, a szerződésben rögzített személyes adataikat, illetőleg a biztosítási szerződésben a
biztosító teljesítési kötelezettségére vonatkozó, továbbá a biztosítási eseménnyel kapcsolatos adatokat a biztosító a biztosítási szolgáltatások teljesítésében (így különösen a kárfelmérésben, kárrendezésben, segítségnyújtásban és a szerződésben vállalt egyéb szolgáltatások végzésében) közreműködő szerződéses – a biztosítás törvény alapján jogszerűen kiszervezett tevékenységet végző – megbízottai részére továbbítsa.
A biztosítással, illetve a biztosítóval kapcsolatos panaszokkal az UNIQA Biztosító Zrt. Vezérigazgatósága foglalkozik. UNIQA Biztosító Zrt., 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 76–78.
Telefon: 000-0000 • Fax: 000-0000
A szerződő és a biztosított észrevételeivel, panaszaival a Magyar Nemzeti Bankhoz, illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, vagy a békéltető testülethez, illetőleg bírósághoz is fordulhat.
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 1088 Budapest, József krt. 6.