MKB CASCO SZABÁLYZAT
B I Z T O S Í T Ó | |
MKB Általános Biztosító Zrt. | |
MKB CASCO GÉPJÁRMÛ-BIZTOSÍTÁS |
2CA20080701
MKB CASCO SZABÁLYZAT
TARTALOMJEGYZÉK
1. CASCO SZERZÔDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 3
1.1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS ALANYAI 3
1.1.1. Biztosított 3
1.1.2. Szerzôdô 3
1.1.3. Biztosító 3
1.1.4. Kedvezményezett 3
1.2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE. 3
1.3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS TERÜLETI HATÁLYA 3
1.4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS IDÔBELI HATÁLYA 3
1.5. A BIZTOSÍTÁS DÍJA 4
1.6. DÍJKEDVEZMÉNY, PÓTDÍJFIZETÉS 4
1.7. BÓNUSZRENDSZER SZEMÉLYGÉPJÁRMÛVEKRE 4
1.8. BÓNUSZRENDSZER TEHERGÉPJÁRMÛVEKRE 6
1.9. A SZERZÔDÔ BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE 7
1.10. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE 7
1.10.1. Díjnemfizetés 7
1.10.2. Érdekmúlás 7
1.10.3. Lejárat 8
1.10.4. A biztosítási szerzôdés felmondása 8
1.10.5. A biztosítási szerzôdés megszüntetése 8
1.11. ELÉVÜLÉS 8
1.12. A BIZTOSÍTOTT KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE 8
1.13. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE 8
1.14. ÖNRÉSZESEDÉS 9
1.14.1. A választható önrészesedés mértéke és legkisebb összege 9
1.15. A KÜLFÖLDÖN BEKÖVETKEZETT KÁROK ESETÉN NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK. 9
1.16. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁRESEMÉNYEK, KÁRMEGELÔZÉSI, KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG 10
1.17. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE 10
1.18. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 11
2CA20080701
2. CASCO SZERZÔDÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 13
2.1. ALAPBIZTOSÍTÁS 13
2.1.1. A biztosított vagyontárgy 13
2.1.2. Biztosítási esemény 14
2.1.3. A biztosítással nem fedezett káresemények 14
2.1.4. Biztosítási szolgáltatások 14
2.1.5. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki 15
2.1.6. Biztosító mentesülése 16
2.1.7. Önrészesedés 16
2.2. KIEGÉSZÍTÔ POGGYÁSZBIZTOSÍTÁS 16
2.2.1. Biztosított 16
2.2.2. Biztosított vagyontárgyak 16
2.2.3. A biztosítás területi hatálya 16
2.2.4. Biztosítási események azok a poggyászkárok, melyek az alábbi események valamelyike során
xxxxxxxxxxx 00
2.2.5. A biztosítással nem fedezett káresemények 17
2.2.6. Biztosítási szolgáltatások 17
2.2.7. Mentesülés 17
2.2.8. Önrészesedés 17
2.3. KIEGÉSZÍTÔ BALESETBIZTOSÍTÁS 17
2.3.1. Biztosítási esemény 17
2.3.2. A biztosítás területi hatálya 17
2.3.3. A biztosított személyek 17
2.3.4. A balesetbiztosítási szolgáltatások 18
2.3.5. A balesetbiztosítás nem terjed ki 18
2.3.6. Balesetnek nem minôsülô események 19
2.3.7. Önrészesedés 19
TÍPUSZÁRADÉKOK 19
1. CASCO SZERZÔDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
Az MKB Általános Biztosító Zrt. és a szerzôdô között létrejött szerzôdés alapján – az egyes biztosítási ele- mek Különös Feltételeiben meghatározott módon és esetekben – a biztosító a szerzôdô által fizetett bizto- sítási díj ellenében megfizeti a jelen szerzôdésben meghatározott jövôbeli biztosítási eseményekre vál- lalt biztosítási összeget, illetve egyéb szolgáltatást nyújt.
1.1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS ALANYAI
1.1.1. Biztosított
Biztosított lehet a gépjármû tulajdonosa, vagy a for- galmi engedélybe bejegyzett üzemben tartója, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt. Biztosítottnak azt kell tekinteni, akit az ajánlaton és a kötvényen biz- tosítottként feltüntettek, vagy aki a biztosítás Külö- nös Feltételei szerint biztosítottnak minôsül. Ha a szerzôdésben nincs kedvezményezett feltüntetve, a biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
1.1.2. Szerzôdô
A szerzôdô az a személy aki, vagy amely az ajánlatot megtette, és a kötvényen, biztosítási szerzôdésben szerzôdôként szerepel. A biztosítási díj fizetésére a szerzôdô köteles.
1.1.3. Biztosító
MKB Általános Biztosító Zrt., címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
1.1.4. Kedvezményezett
A biztosítási ajánlaton, kötvényen feltüntetett sze- mély, aki, vagy amely a biztosító szolgáltatására a biz- tosítottal szembeni mindenkori követelése erejéig jo- gosult, az alapbiztosítási (törés-, üveg-, tûz-, elemi- és lopáskár) esemény bekövetkezése után.
1.2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE
A szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosító jogosult az aján- lattételtôl –, illetve, amennyiben az a 2003. évi LX törvény 46.§ szerinti biztosítási alkusz (továbbiakban alkusz) közvetítésével történik, az ajánlat valamely szervezeti egysége részére történt átadásától – szá- mított 15 napos kockázat-elbírálási határidôn belül dönteni az ajánlat elfogadásáról.
A biztosítási szerzôdés létrejön, ha a biztosító az aján- latot e 15 napos kockázat-elbírálási határidôn belül elfogadja, vagy ha a szerzôdô ajánlatára a biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik. A biztosító a szerzô- désrôl kötvényt állít ki, melyet a szerzôdônek elküld.
A biztosítási ajánlat aláírásakor fizetett elsô biztosí- tási díjat az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító kamatok nélkül visszafizeti.
1.3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS TERÜLETI HATÁLYA
A szerzôdés Európa területére – ideértve Törökország teljes területét is – érvényes. Nem terjed ki a biztosí- tás hatálya a volt Szovjetunió utódállamaira, kivéve Észtország, Lettország, Litvánia területét. A szerzô- dés azonban ettôl eltérô korlátozásokat is tartal- mazhat.
1.4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS IDÔBELI HATÁLYA
A biztosítási szerzôdés hatályba lépésének napja a kockázatviselés kezdete. A biztosító kockázat- viselése a biztosítási ajánlaton feltüntetett napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a biztosítás elsô dí- ját a szerzôdô a biztosító képviselôjének átadta, vagy a biztosító bankszámlájára befizette. Egyéb esetben az azt követô napon 0 órakor kezdôdik, amikor a szerzôdô az elsô biztosítási díjat a biz- tosító számlájára befizeti, vagy amikor az elsô díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban álla- podnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti, feltéve, hogy a bizto- sítási szerzôdés létrejött, vagy késôbb létrejön. A felek írásban megállapodhatnak a kockázat- viselés kezdetének ettôl eltérô idôpontjában is. A kockázatviselés kezdetének idôpontját az aján- lat és a kötvény is tartalmazza.
Amennyiben a biztosítani kívánt jármû szakértôi szemléjét írja elô a biztosító, úgy a biztosító koc- kázatviselése kezdetének feltétele az eredmé- nyesen lefolytatott szemle is. A szemle lebonyo- lításáról a biztosító, vagy a közvetítô alkusz gondoskodik.
Ha az elsô biztosítási díjat a szerzôdô a biztosító képviselôjének fizeti, azt legkésôbb a fizetéstôl számított negyedik napon a biztosító számlájára beérkezettnek tekinti.
A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú, ki- véve, ha a felek írásban másképp állapodnak meg. Határozatlan idôtartamú szerzôdés esetén a biztosítási idôszak egy év. A biztosítási idôszak kezdete (biztosítási évforduló) annak a hónapnak az elsô napja, amelyben a biztosító kockázatvise- lése kezdôdik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap elsô napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is.
1.5. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
A biztosítás díja egy biztosítási idôszakra fize- tendô. A díjfizetés módja lehet postai készpénz- átutalási megbízás, banki csoportos beszedési megbízás, vagy banki átutalás. A díjfizetés gya- korisága lehet éves, féléves, negyedéves, vagy havi. A biztosító az általa követelt díjat a biztosí- tási szolgáltatás értékébôl levonhatja. A határo- zott idejû szerzôdés díját a teljes tartamra elôre, a kockázatviselés kezdetekor egy összegben kell megfizetni.
A kockázatviselés kezdetének hónapjára a havi díj arányos része fizetendô, az adott hónapban a kockázatviselés kezdete után hátralévô napok száma és a teljes hónap napjainak száma aránya alapján. A biztosítási díjat a teljes biztosítási idô- szakra meg kell fizetni, abban az esetben is, ha szerzôdés gazdasági vagy mûszaki totálkár, illet- ve teljes gépkocsi lopáskár miatt megszûnik. Amennyiben a szerzôdés érdekmúlás, vagy a biz- tosítási esemény bekövetkeztének ellehetetle- nülése miatt szûnik meg, a biztosítási díj a kocká- zatviselés hónapjának utolsó napjával bezárólag illeti meg a biztosítót. A szolgáltatás összegébôl való díjlevonás nem helyezi újból hatályba a bár- mely okból megszûnt szerzôdést, és nem ered- ményezi a biztosító további kockázatviselését.
A biztosítás elsô díja a biztosítási ajánlat alá- írásának napján esedékes, kivéve, ha a felek ha- lasztott elsô díjfizetésben állapodtak meg. Ebben az esetben a biztosítás elsô díját az ajánlaton meg- jelölt határidôn belül kell megfizetni. Amennyiben a kockázatviselés kezdetének idôpontja nem az ajánlat aláírásának hónapjába esik, az elsô díj a biztosító kockázatviselése kezdetének napján esedékes. A további folytatólagos díjak azon idôszak elsô napján esedékesek, amelyre díjak vonatkoznak.
A biztosító jogosult arra, hogy a biztosítási díj, illetve az önrészesedés módosítására javaslatot tegyen a következô biztosítási idôszakra vonatkozó hatállyal. A biztosító a módosított díjról és önrészesedésrôl a biztosítási évforduló elôtt legalább 60 nappal írásban értesíti a szer- zôdôt.
A szerzôdônek joga van a biztosítási szerzôdést felmondani az 1.10.4. pontban foglaltaknak meg- felelôen, ha a biztosító díjemelését vagy az önrészesedés módosítását nem fogadja el. Ha a szerzôdô, a biztosító szerzôdésmódosítási javaslatát a fentiek szerint írásban nem utasítja el, a biztosítási szerzôdést nem mondja fel, a szerzôdésmódosítást elfogadottnak kell tekin- teni.
1.6. DÍJKEDVEZMÉNY, PÓTDÍJFIZETÉS
A biztosító üzletpolitikai okok, illetve kockázati szem- pontok alapján különbözô kedvezményeket vagy pótdíjakat jogosult megállapítani, amelyek mértékét az ajánlat és a kötvény is tartalmazza.
1.7. BÓNUSZRENDSZER SZEMÉLYGÉPJÁRMÛVEKRE
A bónuszrendszer csak a határozatlan idôtartamú szerzôdésekre alkalmazható. A szerzôdésekben sze- replô biztosítottak a bónuszrendszerben alapdíj-, illetve 15 bónuszosztályba kerülnek besorolásra. A bónusz díjkedvezményre jogosító elôzményszer- zôdéssel nem rendelkezô szerzôdô az alapdíjat fizeti és A00 osztályba kerül.
A bónuszrendszerben a bónuszosztály megállapítása a megfigyelési idôszakban bekövetkezett és kifizetett törés és üveg-káresemények száma alapján történik. Az osztályba sorolás mindig a következô biztosítási idôszak díját határozza meg. A bónuszbesorolás szempontjából a megfigyelési idôszak alatt bekövetkezett, de csak a megfigyelési idôszak utáni kifizetések a következô megfigyelési idôszakban bekövetkezettként veendôk figyelembe. Nem kell figyelembe venni bónuszt érintô kifizetésként az adott biztosítási eseményt, ha a biztosított igénye érvényesítésétôl még a kifizetés elôtt eláll, vagy a biztosított a kifizetett összeget a biztosítónak a meg- figyelési idôszakon belül visszafizeti, vagy a kifizetett összeg megtérült.
Az egyes bónuszosztályokhoz tartozó díjszorzók, illetve a bónuszdíjosztály megállapítása következô táblázatok alapján történik:
Bónusz- osztály | Díj- szorzó |
B15 | 0,39 |
B14 | 0,41 |
B13 | 0,43 |
B12 | 0,45 |
B11 | 0,47 |
B10 | 0,50 |
B09 | 0,55 |
B08 | 0,60 |
B07 | 0,65 |
B06 | 0,70 |
B05 | 0,75 |
B04 | 0,80 |
B03 | 0,85 |
B02 | 0,90 |
B01 | 0,95 |
A00 | 1,00 |
Kiinduló bónusz- besorolás | Következô idôszak bónuszbesorolása a megfigyelési idôszakban figyelembe vett események száma alapján | |||
Nincs kár | 1 kár | 2 kár | 3 vagy több kár | |
B15 | B15 | B08 | B06 | A00 |
B14 | B15 | B08 | B06 | A00 |
B13 | B14 | B08 | B06 | A00 |
B12 | B13 | B08 | B06 | A00 |
B11 | B12 | B08 | B06 | A00 |
B10 | B11 | B08 | B06 | A00 |
B09 | B10 | B07 | B05 | A00 |
B08 | B09 | B06 | B04 | A00 |
B07 | B08 | B05 | B03 | A00 |
B06 | B07 | B04 | B02 | A00 |
B05 | B06 | B03 | B01 | A00 |
B04 | B05 | B02 | A00 | A00 |
B03 | B04 | B01 | A00 | A00 |
B02 | B03 | A00 | A00 | A00 |
B01 | B02 | A00 | A00 | A00 |
A00 | B01 | A00 | A00 | A00 |
A bónuszrendszerben az elsô megfigyelési idôszak az évforduló elôtt 5 hónappal zárul. A következô megfigyelési idôszakok mindegyike 12 hónap tar- tamú, minden biztosítási idôszakban az évfordulót megelôzô 6 hónap utolsó napján zárulnak.
Ha a szerzôdés a megfigyelési idôszakban egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a biztosító figyelembe veszi.
Amennyiben az adott megfigyelési idôszakban a szerzôdés kilenc hónapnál rövidebb ideig állt fenn, és kármentes volt, a már megszerzett bónusz- besorolás megmarad.
A már megszerzett bónuszfokozat megmarad és az arra jogosító idôtartam tovább folyik, ha a szerzôdés megszûnik – kivéve a díj nem fizetése miatti meg- szûnést –, de a szerzôdés megszûnésétôl számított egy éven belül a biztosított új, a jelen feltételek sze- rinti szerzôdést köt.
A biztosító a bónuszfokozat megállapítása során figyelembe veheti a más társaságnál korábban meg- szerzett díjkedvezményre jogosító idôszakot, amennyi- ben a biztosított a korábbi biztosítónál olyan casco szerzôdéssel rendelkezett, amely töréskockázatra is kiterjedt. Ehhez az elôzô biztosító által kiállított,
eredeti, 30 napnál nem régebbi, cégszerûen aláírt, cégbélyegzôvel ellátott igazolás szükséges, amely tartalmazza az elôzményszerzôdés kockázatvise- lésének kezdô idôpontját, az esetleges károk idô- pontját vagy a szerzôdés hatálya alatti kármen- tességet. Az elôzményszerzôdéssel megszerzett díj- kedvezmény a szerzôdés megszûnésétôl számított egy évig érvényesíthetô. A bónusz jogosultság kez- dete az igazolás biztosítóhoz történô érkezését követô hó elsô napja.
A biztosító a bónuszfokozat megállapítása során figyelembe veheti továbbá a más társaságnál koráb- ban megszerzett díjkedvezményre jogosító idôsza- kot, amennyiben a biztosított a korábbi biztosítónál kármentes kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás- sal (továbbiakban: KGFB) rendelkezett. Ehhez az elôzô biztosító által kiállított, eredeti, 30 napnál nem régebbi, cégszerûen aláírt, cégbélyegzôvel ellátott, a 190/2004 (VI.8) Korm.rendelet (továbbiakban: Ren- delet) 1. számú függeléke szerinti kártörténeti iga- zolás szükséges. A biztosító kizárólag a casco bizto- sítási szerzôdésben biztosított vagyontárgyként fel- tüntetett gépjármûre kiállított KGFB kártörténeti igazolást fogadja el, kivéve, ha a casco szerzôdés megkötésére a biztosított gépjármû tulajdonjogá- nak megszerzésével egyidejûleg került sor. Ez utóbbi esetben a Rendelet szerinti személygépkocsira, vagy
2 tonna teherbírás alatti tehergépkocsira kötött
KGFB bonus-malus osztály | Casco bónusz- osztály |
M04 | A00 |
M03 | A00 |
M02 | A00 |
M01 | A00 |
B10 | B05 |
B09 | B05 |
B08 | B04 |
B07 | B04 |
B06 | B03 |
B05 | B03 |
B04 | B02 |
B03 | B02 |
B02 | B01 |
B01 | B01 |
A00 | A00 |
KGFB szerzôdés kármentes idôszaka vehetô figye- lembe. Az elôzményszerzôdéssel megszerzett díjked- vezmény a szerzôdés megszûnésétôl számított egy évig érvényesíthetô. A bónusz jogosultság kezdete az igazolás biztosítóhoz történô érkezését követô hó elsô napja. A biztosító a KGFB kártörténeti igazolása szerinti bonus-malus fokozatot a következô táblázat szerint számítja be a casco szerzôdés bónuszrend- szerébe.
1.8. BÓNUSZRENDSZER TEHERGÉPJÁRMÛVEKRE
A tehergépjármûvekre alkalmazott bónuszrendszer szabályai megegyeznek a 1.7 pontban leírtakkal, az- zal az eltéréssel, hogy a szerzôdésekben szereplô biz-
tosítottak a bónuszrendszerben alapdíj-, illetve 10 bónuszosztályba kerülnek besorolásra.
Az egyes bónuszosztályokhoz tartozó díjszorzók, illetve a bónuszdíjosztály megállapítása következô táblázatok alapján történik:
Bónusz- osztály | Díj- szorzó |
B10 | 0,50 |
B09 | 0,55 |
B08 | 0,60 |
B07 | 0,65 |
B06 | 0,70 |
B05 | 0,75 |
B04 | 0,80 |
B03 | 0,85 |
B02 | 0,90 |
B01 | 0,95 |
A00 | 1,00 |
Kiinduló bónusz- besorolás | Következô idôszak bónuszbesorolása a megfigyelési idôszakban figyelembe vett események száma alapján | |||
Nincs kár | 1 kár | 2 kár | 3 vagy több kár | |
B10 | B10 | B08 | B06 | A00 |
B09 | B10 | B07 | B05 | A00 |
B08 | B09 | B06 | B04 | A00 |
B07 | B08 | B05 | B03 | A00 |
B06 | B07 | B04 | B02 | A00 |
B05 | B06 | B03 | B01 | A00 |
B04 | B05 | B02 | A00 | A00 |
B03 | B04 | B01 | A00 | A00 |
B02 | B03 | A00 | A00 | A00 |
B01 | B02 | A00 | A00 | A00 |
A00 | B01 | A00 | A00 | A00 |
A biztosító a bónuszfokozat megállapítása során nem veszi figyelembe a korábban KGFB alapján meg- szerzett díjkedvezményre jogosító idôszakot.
1.9. A SZERZÔDÔ BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A szerzôdô és a biztosított köteles a valóságnak meg- felelôen, hiánytalanul közölni a biztosítóval a bizto- sítás elvállalása szempontjából minden olyan lénye- ges tényt, illetve körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre a biztosító írásban kér- dést tett fel. Az adatok hitelességért, melynek ellen- ôrzését a biztosító részére lehetôvé kell tenni, a szer- zôdô és a biztosított egyaránt felelôs. A biztosító ellenôrzési jogosultsága nem mentesíti a feleket a közlési és változás-bejelentési kötelezettség teljesí- tése alól.
Sem a szerzôdô, sem a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyrôl tudnia kellett, és az közlésre, illetve bejelen- tésre köteles lett volna, de amelyet elmulasztottak a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni.
A közlésre, illetôleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizo- nyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkeztében.
Ha a szerzôdô és a biztosított személye különbözô, a szerzôdô köteles tájékoztatni a biztosítottat a bizto- sítási szerzôdés tartalmáról, illetve a biztosítási szer- zôdéssel kapcsolatos változásokról.
A szerzôdô, illetve a biztosított köteles a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges adatok, körül- mények változását a biztosítónak a változás bekö- vetkezését követô 8 napon belül, írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthetô az a körülmény, amelyre vo- natkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként, különösen az alábbiak:
a) a szerzôdô és biztosított lakhelyének, székhelyé- nek változása,
b) a szerzôdô és biztosított nevének megváltozása,
c) a gépjármû forgalmi rendszámának, alvázszámá- nak, motorszámának, illetve a felépítmény jellegé- nek megváltoztatása,
d) a jármû taxiként, vagy bér-gépkocsiként való üze- meltetésének megkezdése, illetve megszünte- tése,
e) a gépjármû kulcsainak, távirányítójának elveszté- se, megrongálódása, illetve azokról másolat ké- szítése,
f) az ajtózárak, kormányzár cseréje,
g) a gépjármû vagyonvédelmi rendszerében bekö- vetkezett változás,
h) a gépjármû extratartozékaiban (fajta, érték, db) bekövetkezett változás,
i) a biztosított vagyontárgyra ugyanolyan kocká- zatra további biztosítás kötése,
j) gazdálkodó szervezet esetén a változás-bejelen- tési kötelezettség körébe tartozik átalakulásának, felszámolási-, csôd- vagy végelszámolási eljárása megindulásának bejelentése,
k) a gépjármû tulajdonjogának megváltozása, korlá- tozása, megterhelése,
l) a gépjármû forgalomból való kivonása.
Az elôzô bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatá- rozott adatok változása esetén a biztosítónak jogá- ban áll a módosítás végrehajtásával egyidejûleg a biztosítási díjat módosítani. Ezzel együtt a fenti vál- tozások közlése esetén a biztosító a szerzôdési feltételek módosítására tehet javaslatot, illetve – ha a kockázatot már nem vállalhatja – a szerzôdést har- minc napra felmondhatja, érdekmúlás esetén pedig megállapíthatja a szerzôdés tárgyhó végével való megszûnését.
1.10. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE
1.10.1. Díjnemfizetés
Ha az esedékessé vált biztosítási díjat, illetve díj- részlet az esedékességétôl számított 30. nap el- teltével nem fizették meg, a szerzôdés és ezzel együtt a biztosító kockázatviselése is megszûnik. A díj késedelmes megfizetése a megszûnt szerzô- dést, és a biztosító kockázatviselését nem lépteti újból hatályba.
A szerzôdés megszûnését követô 60 napon belül az elmaradt díjak egyidejû megfizetése és az esetleges szakértôi szemle elvégzése mellett a fe- lek a szerzôdést közös megállapodással, az ere- deti tartalommal ismét hatályba léptethetik.
1.10.2. Érdekmúlás
Érdekmúlás címén megszûnik a szerzôdés a hó- nap végével és a biztosító kockázatviselése a kö- vetkezôképpen ér véget:
a) a gépjármû tulajdonjogában bekövetkezett változás esetén, a változás idôpontjában,
b) más biztosítás alapján rendezett totálkár ese- tén, a káresemény napján (ellehetetlenülés),
c) casco biztosítási esemény napján, ha az annak során a megrongálódott gépjármû helyreállí- tása nem gazdaságos, vagy mûszakilag meg- oldhatatlan illetve, ha az megsemmisült, vagy ellopták és nem került meg,
d) garanciális gépkocsi cseréjekor a csere napján.
Mind gazdasági, mind, pedig mûszaki totálkár esetén akkor is megszûnik a szerzôdés, ha a jár- mûvet ezt követôen helyreállították. Ilyenkor csak új szerzôdéssel lehet a biztosító kockázat- viselését helyreállítani.
1.10.3. Lejárat
Határozott idejû szerzôdés esetén a biztosítási idôtartam lejártával.
1.10.4. A biztosítási szerzôdés felmondása
A határozatlan tartamú biztosítási szerzôdést mindkét fél írásban felmondhatja a biztosítási év végére, de legkésôbb az évfordulót megelôzôen 30 nappal. Az egyes kiegészítô biztosítások vo- natkozásában a biztosítási év végére mindkét fél által külön-külön is gyakorolható a felmondás joga.
1.10.5. A biztosítási szerzôdés megszüntetése
A felek írásba foglalt közös megegyezésével a biztosítási szerzôdést bármikor megszüntethetik.
1.11. ELÉVÜLÉS
A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények a biztosítási eseménytôl számított egy év alatt elévülnek. A sze- mélysérülésbôl eredô balesetbiztosítási szolgáltatá- sok iránti igények elévülési ideje két év.
1.12. A BIZTOSÍTOTT KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
A biztosított a biztosítási eseményt a lehetô legha- marabb, a tudomásszerzéstôl számított 2 munka- napon belül be kell jelentenie a biztosítónak, és lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését. A bejelentést minden esetben, írásban is rögzíteni kell.
A biztosított a kárfelvételig, legkésôbb azonban a bejelentéstôl számított 5 nap elteltéig köteles a sé- rült jármûvet, illetve szükség szerint a helyszínt vál- tozatlan állapotban tartani, azon csak a kárenyhí- téshez szükséges mértékben változtathat. A biz- tosítottnak a kárigény elbírálásához be kell mutatnia minden olyan iratot, amelyet a biztosító a kárigény elbírálásához, továbbá a jogosultság, a biztosítási esemény és a kárösszeg megállapításához szüksé- gesnek tart.
A biztosító nem köteles helytállni, ha a biztosított késve, vagy nem tett eleget bejelentési kötelezett- ségének, és emiatt lényeges körülmények kide- ríthetetlenekké válnak.
A biztosított köteles a tudomásszerzéstôl számított 2 munkanapon belül bejelenteni a biztosítónak, ha az ellopott vagyontárgy a lopáskár bejelentése után megkerült.
A casco biztosítási kárigény érvényesítésekor köteles a biztosított a biztosítónál bemutatni minden olyan okmányt, iratot, igazolást, amely a biztosítási esemény bekövetkeztével kapcsolatos összes körülmény megállapításához, valamint a biztosító fizetési kötelezettsége mértékének megállapításához szükséges, de különösen az alábbiakat:
◆ a casco biztosítási kötvényt és az utolsó díjfize- tésrôl szóló igazolást,
◆ szabálysértési vagy büntetôeljárás megindításáról szóló határozatot,
◆ elemi, tûz- illetve robbanáskár esetén a gépjármû forgalmi engedélyét, és ha tûz vagy robbanáskár keletkezett, a tûzrendészeti hatóság határozatát is,
◆ lopáskár esetén a rendôrségi feljelentés máso- latát, a nyomozást felfüggesztô határozatot, a gépjármû forgalmi engedélyét és törzskönyvét (érvényesen vagy érvénytelenítve), vagy annak hiteles másolatát valamint a forgalomból történô kivonás határozatát,
◆ teljes lopáskár esetén a szerzôdô (biztosított) a kár bejelentésekor az ajánlaton, illetôleg a változás- bejelentôn feltüntetett számú és típusú kulcsot is tartozik a biztosítónak leadni az ajánlaton feltüntetett riasztó- vagy lopásgátló berendezés mûködéséhez szükséges eszközökkel együtt.
Fenti kötelezettségek teljesítéséért – értelemszerûen
– a szerzôdô is egyetemlegesen felelôs.
1.13. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE
A biztosító csak szerzôdésben meghatározott módon bekövetkezett és bejelentett, a biztosítási szerzôdés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekért áll helyt. A biztosító vagy meg- bízottja köteles a sérült jármûvet a kárbejelen- téstôl számított 2 munkanapon belül megszem- lézni, szükség esetén pótszemlét tartani és a ká- rokat rögzíteni.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége az utolsó, az esemény elbírálásához szükséges irat bizto- sítóhoz történô megérkezésétôl számított 15. napon esedékes.
Ha a vagyontárgy nem került meg lopáskár ese- tén, a biztosítási összeg kifizetése a nyomozást felfüggesztô határozatnak a biztosító kárrende- zési egységéhez való megérkezését, vagy a vád- emelésrôl való értesülést követô 15. napon ese- dékes, de a legkorábbi idôpont a káresemény bekövetkeztétôl számított 60. nap. Ha az ellopott vagyontárgy a lopáskár megtérítése után meg- kerül, a biztosított arra igényt tarthat. Ez esetben azonban köteles a biztosítónak visszafizetni a lopáskárral összefüggésben szükségessé vált, a biztosító által jóváhagyott helyreállítási költsé- gével csökkentett biztosítási összeget.
A biztosító a szolgáltatását kizárólag a Magyar- országon történô javítás, helyreállítás, pótlás erejéig nyújtja és törvényes belföldi fizetôesz- közben téríti meg.
A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a vagyon- tárgy helyreállításával kapcsolatban felmerült ÁFA megtérítésére, ha azt a biztosított jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelheti.
1.14. ÖNRÉSZESEDÉS
Az ajánlaton vállalt önrészesedést a szolgáltatási összegbôl biztosítási eseményenként a biztosított maga viseli, az önrészesedés alatti károkra a biztosító nem szolgáltat.
1.14.1. A választható önrészesedés mértéke és leg- kisebb összege
◆ 10%, de minimum 25 000 Ft, 50 000 Ft, 75 000 Ft,
100 000 Ft, 200 000 Ft, 300 000 Ft, 400 000 Ft,
500 000 Ft,
◆ 20%, de minimum 50 000 Ft, 75 000 Ft 100 000 Ft,
200 000 Ft, 300 000 Ft, 400 000 Ft, 500 000 Ft,
◆ 30%, de minimum 50 000 Ft, 75 000 Ft 100 000 Ft,
200 000 Ft, 300 000 Ft, 400 000 Ft, 500 000 Ft.
A biztosító az ajánlaton, kötvényen feltüntetett legkisebb Ft önrészesedés kétszeresét vonja le a szolgáltatás kifizetésekor:
◆ ha a bekövetkezett kárt megelôzôen a biztosító már legalább két másik, ugyanebben a biztosítási idôszakban bekövetkezett kár miatt teljesített szolgáltatást,
◆ ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a gép- kocsit olyan 23 évnél fiatalabb személy vezette, aki nem egyezik meg a biztosított személyével (nem természetes személy biztosított esetén a gépkocsivezetô 23 évnél fiatalabb) és az ajánlaton a 23 évnél fiatalabb vezetôk köre ki volt zárva. A gépkocsivezetô életkora egyenlô a káresemény bekövetkezése évszámának és a gépjármûvezetô születési évszámának különbségével.
A biztosító kockázat-elbírálása során a fenti legkisebb önrészesedés mértékénél és összegénél nagyobb ön- részesedést is elôírhat mindenkor hatályos kockázat- vállalási irányelveitôl függôen.
1.15. A KÜLFÖLDÖN BEKÖVETKEZETT KÁROK ESETÉN NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK
Amennyiben külföldön – a szerzôdô által válasz- tott elemmel fedezett biztosítási esemény követ- keztében – a jármû mozgásképtelenné válik, akkor az eseményt a biztosítónak haladéktalanul be kell jelenteni a biztosító Információs Vonalán, melynek hívószámát a mellékelt tájékoztató tar- talmazza. A tûz-, robbanás- vagy lopáskárt a kár- esemény helye szerinti illetékes tûzrendészeti hatóságnál, illetve a rendôrségen be kell jelen- teni, és az errôl szóló igazolást hazaérkezés után a biztosítónak be kell mutatni, a bejelentés elmu- lasztása esetén a biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be.
A bejelentés elmulasztásából vagy késedelmébôl eredô többletköltségeket a biztosító nem köteles megfizetni.
A biztosító eldönti, hogy helyt áll-e a mozgás- képtelenné vált jármû szükségjavításáért vagy hazaszállításáért és azt, hogy ez milyen módon történjen. Szükségjavításnak minôsül a gép- jármûnek a biztonságos továbbhaladását célzó javítása, legfeljebb 1200 EUR összegig.
A gépjármû szükségjavítására csak a biztosító engedélyével kerülhet sor. A szükségjavítás és hazaszállítás költségeit a kár végleges hazai ren- dezése során, törvényes belföldi fizetôeszköz- ben, önrész levonása mellett téríti meg biztosító a biztosítottnak. Külföldön bekövetkezett kár esetén is csak Magyarországon kerülhet sor a jármû végleges megjavítására.
Biztosítási eseménnyel összefüggésben üzem- képtelenné vált jármûben utazó személyek haza- térésének, legfeljebb azonban a gyorsvonat
II. osztályú díjszabásának megfelelô költségeit téríti meg.
A biztosító elôzetes hozzájárulása nélkül a sérült jármû nem hagyható véglegesen külföldön és a biztosító hozzájárulása szükséges a gépjármû hazaszállításához is. Ha a biztosított eltér a bizto- sító javaslatától, az ebbôl eredô többletköltsé- geket maga viseli.
1.16. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁRESEMÉNYEK, KÁRMEGELÔZÉSI, KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A biztosító kockázatviselése egyetlen biztosítási elem esetén sem terjed ki az olyan károkra, amelyek:
◆ háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájk- kal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmeg- mozdulással közvetlen,vagy közvetett okozati összefüggésbe hozhatóak,
◆ a gépjármû jogszerû vezetôje által elkövetett szándékos bûncselekmény, vagy annak kísér- lete során,
◆ verseny, vagy arra való felkészülés során,
◆ sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugárzás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében,
◆ környezetszennyezés hatására következtek be.
Nem terjed ki továbbá a biztosító kockázatvise- lése azokra az eseményekre, amelyek az egyes biztosítási elemek Különös Feltételeinél a bizto- sítással nem fedezett eseményként meghatáro- zottak következtében keletkeztek.
A szerzôdô felek megállapodnak arról, hogy a szerzôdô és/vagy a biztosított köteles a kárt tôle telhetôen megelôzni és enyhíteni. A kármegelô- zési kötelezettség körében a szerzôdô és/vagy biztosított köteles
◆ mindazon zárakat (a gépkocsi gyújtáskap- csolóját és a tárolásra szolgáló helyiség zárait is ideértve) haladéktalanul kicserélni illetôleg megjavítani, amelynek kulcsához illetéktelenek
– elvesztés,
– lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy
– rongálás útján
hozzájuthattak, illetve az említett zárak bár- milyen egyéb okból (pl. kopás) az eredeti kul- csok nélkül is mûködtethetôvé váltak,
◆ az ajánlaton felvett riasztó vagy lopásgátló berendezést mindig üzemképes, a gépjármû elhagyásakor bekapcsolt állapotban tartani,
◆ a sérült szélvédôt vagy ablakot kicseréltetni, ha a sérülés folytán a gépkocsi jogtalan be- hatolás ellen nem megfelelôen védetté válik,
◆ a nem megfelelôen zárható (gép)jármû bizton- ságos tárolásáról és annak kijavításáról gon- doskodni.
A biztosított köteles a bekövetkezett kárt tôle tel- hetôen enyhíteni.
A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a szerzôdô és/vagy a biztosított kármegelôzési és kárenyhítési köte- lezettségét elmulasztotta.
1.17. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
Mentesül a biztosító a vállalt kockázatok körébe tartozó károk megtérítése alól, amennyiben bizo- nyítja, hogy azt a biztosított (szerzôdô), vagy a vele közös háztartásban élô hozzátartozója, ille- tôleg a biztosított gazdálkodó szervezet veze- tôje, a biztosított vagyontárgy kezelésével meg- bízott alkalmazottja, vagy megbízottja, tagja, illetôleg szerve jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, továbbá amennyiben a biztosított (szerzôdô) nem tett ele- get a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezett- ségeinek.
a) A jelen szabályzat alapján súlyosan gondat- lanul okozottnak minôsül a töréskár, külö- nösen ha:
◆ a jármûvet az 1.1.1. pontban felsorolt szemé- lyek, illetve – amennyiben a jármûvet az elôbb jelzett személyek engedélyével használták – más személy az adott kategóriára érvényes gépjármûvezetôi engedély nélkül, elmulasz- tott orvosi vizsgálat miatt lejárt gépjármû- vezetôi engedéllyel, vagy bármilyen mértéket elérô alkoholos vagy kábítószeres befolyá- soltság állapotában vezette,
◆ a gépjármûvet a forgalmi engedélyben meg- határozott értékhez képest túlterhelték, vagy üzemeltetését, vontatását szakszerûtlenül vé- gezték,
◆ a gépjármû a káresemény idôpontjában sú- lyosan elhanyagolt, a gépjármû mûszaki vizs- ga elôírásainak nem megfelelô állapotban volt (különösen a fék, a kormány, a futómû és a gumiabroncsok), és ez az állapot közrehatott a kár bekövetkezésénél,
◆ a tûzrendészeti elôírásokat súlyosan meg- sértették,
◆ a tûz- és robbanáskár a hatósági engedély nélkül átalakított jármûben az átalakítással okozati összefüggésben keletkezett.
b) Súlyosan gondatlanul okozottnak tekinthetôk az a) pontban említett esetek akkor is, ha azok- ról az ott felsorolt személy nem tudott, de kellô körültekintéssel tudnia kellett volna. További korlátozások az egyes biztosítási ele- meknél találhatók. Ezeket a szabályokat a kár- megelôzési és kárenyhítési kötelezettség meg- szegésére is alkalmazni kell.
Jelen biztosítás értelmében nem minôsül mente- sülési oknak a gépjármûvezetôi engedély nélküli vezetés, ha
a) a biztosított (szerzôdô) vagy hozzátartozója, továbbá a gépjármûvezetôi képzésre, vizsgáz-
tatásra használt gépjármûvet vezetô személy nem rendelkezett gépjármûvezetôi enge- déllyel, de annak megszerzése érdekében foly- tatott gyakorlás (vizsga) során következett be a kár, feltéve, hogy a gépjármûvezetés (vizsgáz- tatás) hatóság által engedéllyel ellátott oktató (vizsgáztató) felügyelete mellett történt,
b) a gépjármûvet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetôi engedéllyel vezették, de azt a káresemény után 30 napon belül, válto- zatlan feltételekkel meghosszabbították. In- dokolt akadályoztatás (pl. személysérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határ- idôt az akadály megszûnésétôl kell számítani.
Ha a biztosított az 1.9. pontban leírtakat elmu- lasztja és az elhallgatott körülmény a kockázat elvállalása szempontjából egyébként jelentôs, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
1.18. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
A felek jogviszonyára a magyar jog érvényes, és az ajánlatban, a kötvényben foglaltakat, az Álta- lános és Különös Feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen Általános Feltételek kerül- nek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a szerzôdô és a biztosító között casco biztosítás jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben a Különös Feltételek, valamint az ajánlat és a kötvény ettôl eltérôen nem rendel- keznek.
Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelôs személlyel szemben, kivéve, ha a kárért felelôs személy a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.
A biztosító nem érvényesíti visszakövetelési jogát, ha a jármûvet a káreset bekövetkeztekor a biztosított engedélyével használták, kivéve, ha:
a) a jármûvet bármilyen mértéket elérô alko- holos vagy kábítószeres befolyásoltság álla- potában, vagy érvényes gépjármûvezetôi en- gedély nélkül vezették, illetve, ha a kárt jog- ellenesen és szándékosan okozták,
b) a bekövetkezett káresetért olyan személy fele- lôs, akit a biztosított jármûvel kapcsolatos javí- tással, karbantartással, ôrzéssel, vagy egyéb szolgáltatások elvégzésével bíztak meg, és a munkát nem a szolgáltató vagy annak közre- mûködôje (alvállalkozó, teljesítési segéd, stb.) mûhelyében (telephelyén) végezték (pl. javító, próbaút stb.)
Biztosító alapítója: MKB Bank Zrt., Bayerische Landesbank, a Versicherungskammer Bayern.
Biztosító neve: MKB Általános Biztosító Zrt. Társasági formája: részvénytársaság Székhelyének állama: Magyar Köztársaság
Biztosító székhelye és címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
Elérhetôségei:
– Telefon: (0) 000 0000, 00 00 000 000
– Fax: (0) 000 0000
– E-mail: xxxx@xxxx.xx, xxx.xxxx.xx Panasziroda címe: MKB Általános Biztosító Zrt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
Központi ügyfélszolgálati iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
A biztosító felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
– Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
– Telefon: (0) 000 0000
– Kék szám (helyi tarifával hívható): 00 00 000 000
– Fax: (0) 000 0000
A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítési mód- jával és az ezzel összefüggô szabályokat a fo- gyasztóvédelemrôl szóló 1997. évi CLV. tv. tar- talmazza. A fogyasztóvédelem központi szerve a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség.
– Cím: 1088 Budapest, József krt. 6.
– Telefon: (0) 000 0000
– Fax: (0) 000 0000
A biztosítási szerzôdés megkötésével és a biztosító szolgáltatásával kapcsolatos viták bíróságon kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszthet elô a lakóhelye szerint illetékes békéltetô testületnél. A békéltetô testületi eljárás megindításának elôfel- tétele, hogy a fogyasztó a biztosítóval elôzetesen eredménytelenül kísérelje meg a vita rendezését. A jogvita természetesen bírósági eljárás keretében is rendezhetô, melyre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. szabályai irányadóak.
A biztosító feladatai ellátásához az ügyfél azon adatait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzô- déssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, szolgál- tatásával összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosító követeléseinek megítéléséhez szükséges vagy törvényben meghatá- rozott más cél lehet. Ügyfélnek minôsül az ajánlat- tevô, a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy.
Biztosítási titok:
– az ügyfél adatai,
– a biztosított vagyontárgy és annak értéke,
– a biztosítási összeg,
– élet-, baleset-, betegség- és felelôsségbiztosítás- nál az egészségi állapottal összefüggô adatok,
– a biztosító szolgáltatásának mértéke és a kifizetés ideje,
– a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyil- vántartásával, a szolgáltatással összefüggô vala- mennyi tény és adat.
A szerzôdô/biztosított a szerzôdés aláírásával hozzá- járul ahhoz, hogy a biztosító a szerzôdés körében adatait kezelje, és a 2003. évi LX. törvény (továb- biakban Bit) 155-159. §-ai alapján azokat jog- szerûen harmadik személynek átadja. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállá- sának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A biztosító a létre nem jött biz- tosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.
A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titok- tartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdono- sait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ah- hoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képvi- selôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pon- tosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad,
– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szó- ló 2003. évi LX. törvény (Bit) alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,
b) a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetôügyben, polgári ügyben, valamint csôd- eljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel,
e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügy- ben, az adóhatóság felhívására a biztosítót tör- vényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettség alá esô kifizetésrôl törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezett- ség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szakta- nácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, füg- getlen biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképvi- seleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosí- tásközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkal- mazására, titkos információgyûjtésére felhatalma- zott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázat- vállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántar- tást vezetô Hivatallal,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biz- tosítóval,
n) a kárrendezéshez és megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kár- talanítási Számlát kezelô szervezettel, az Infor- mációs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel,
p) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerûségét ellenôrzô Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF).
Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
Az ajánlat aláírásával a szerzôdô/biztosított felmenti az orvosi titoktartás alól egyrészt a kezelô és vizsgáló orvosokat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási igazgatási szerveket azon – az egészségi állapottal, fennálló és korábbi betegsé- gekkel, balesetekkel, esetleges halál bekövetkeztével összefüggô – adatoknak a biztosító részére való továbbítása tekintetében, amelyek a biztosító szá- mára a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírá- lásához szükségesek.
Ha a szerzôdô/biztosított a biztosítási szerzôdés szempontjából lényeges körülmények vonatkozásá- ban a titoktartási kötelezettség alól a kezelôorvo- sokat nem menti fel, de a szerzôdés létrejött, úgy a
biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettség alól, amennyiben emiatt a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges lényeges körülmények kideríthetetlenek- ké válnak.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amely- bôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása.
Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldol- gozó szervezethez (tagállami adatkezelô) történô adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett GaVI Gesellschaft für angewandte
Versicherungs-Informatik mbH (Székhely: Secken- heimer Str. 150 D-68165 Mannheim, BRD) adatfel- dolgozónak minôsül.
A biztosító köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a biztosító által vezetett nyilván- tartásokban tárolt, rá vonatkozó adatairól, az adat- kezelés céljáról, jogalapjáról, idôtartamáról, az adat- feldolgozó nevérôl, címérôl (székhelyérôl) és az adatkezeléssel összefüggô tevékenységérôl, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. A biztosító az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilván- tartásaiban átvezetni köteles. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szer- zôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
2. CASCO SZERZÔDÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
A jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxx szerint alapbiztosításnak minôsülô elemek:
◆ töréskár és üvegkár-biztosítás,
◆ elemi és tûzkár-biztosítás,
◆ lopáskár-biztosítás.
Az alapbiztosítási elemek csak együttesen köthetôek meg, a szerzôdés hatálya alatt sem lehetséges külön- külön történô megszüntetésük.
A jelen Különös Xxxxxxxxxx szerint kiegészítô biztosí- tásnak minôsülô elemek:
◆ poggyászbiztosítás,
◆ balesetbiztosítás.
Kiegészítô biztosítást csak az alapbiztosítással ren- delkezô szerzôdô köthet. A kiegészítô biztosítás kü- lön díj ellenében akár az alapbiztosítással egy- idejûleg, akár annak hatálya alatt bármikor megköt- hetô. A kiegészítô biztosítások az alapbiztosítás hatályban maradása mellett évfordulóval megszûn- hetnek. Az alapbiztosítás megszûnésével a kiegé- szítô biztosítások is automatikusan, minden további jogcselekmény nélkül megszûnnek. A kiegészítô biz- tosítások év közbeni megkötése esetén a díjfizetés kezdete a kiegészítô biztosításra vonatkozó ajánlat aláírását követô hó elseje.
A kiegészítô biztosításokra az Általános Feltételeket, az alapbiztosítás Különös Feltételeit és a kiegészítô biztosítások Különös Feltételeit együttesen kell alkal- mazni.
2.1. ALAPBIZTOSÍTÁS
A biztosító és a szerzôdô között létrejött biztosítási szerzôdés alapján a biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – önrészesedés levonásával, a törvényes belföldi fizetôeszközben – a jelen szerzôdéssel biztosított gépjármûben a
2.1.2. pont alatt részletezett biztosítási esemény kapcsán keletkezett kárral összefüggésben nyújt szolgáltatást. Az alapbiztosítás jelen Különös Felté- teleit, valamint az Általános Feltételeket együttesen kell alkalmazni.
2.1.1. A biztosított vagyontárgy
A biztosított vagyontárgy, a káridôpontban érvényes magyar Eurotax katalógus szerinti gyári alap kivite- lezésû személygépjármû, illetve 2 tonnánál kisebb teherbírású tehergépjármû és azok alap kivitelezésû tartozékai, valamint a katalógusok szerinti gyári kivitelezésû jármûhöz nem tartozó, utólag felszerelt vagy beépített, jogszabály által nem tiltott alkat- részek, tartozékok és komfortfokozó berendezések. Azon tartozékok és berendezések, melyek a minden- kor érvényben lévô biztosítási ajánlaton szerepelnek, csak pótdíj megfizetése mellett biztosítható. Az Eurotax katalógusban nem szereplô gépjármûvek esetében a biztosítási ajánlat felvételekor elkészített állapotlap szerinti kivitelezésû gépjármû a biztosított vagyontárgy.
A biztosító külön díj felszámítása nélkül – értékha- tártól függetlenül – fedezetet nyújt a gépjármû alap-
biztosítás feltételeiben meghatározott biztosítási események kapcsán károsodott, a közúti közlekedés- re vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok elô- írása szerinti kötelezô tartozékokra, biztonsági felsze- relésekre, valamint a biztosító által elôírt vagyon- védelmi eszközökre (indításgátló, riasztó stb.).
2.1.2. Biztosítási esemény
a) A biztosított vagyontárgyakban bármilyen kí- vülrôl ható, hirtelen fellépô, erôhatás által keletkezett törés, üvegtörés, egyéb sérülés, ki- véve az 2.1.3. pontban felsoroltakat (a to- vábbiakban: töréskár és üvegkár).
b) A biztosított jármûvet, alkatrészét, közvet- lenül károsító villámcsapás, a Mercalli-Sieberg táblázat alapján legalább 5-ös fokozatú jelzett földrengés, földcsuszamlás, kô- és földomlás, természetes üreg, vagy talajszint alatti épít- mény beomlása, legalább 62 km/óra sebessé- gû szélvihar, felhôszakadás, árvíz (kivéve az árterületen, hullámtéren bekövetkezô károk), egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás (a továbbiakban: elemi kár).
c) A gépjármûben, alkatrészeiben, tartozékaiban
– a gépjármû elektromos berendezéseinek meghibásodása vagy külsô tûz átterjedése folytán – keletkezett tûz, önrobbanás, robba- nás által okozott kár (a továbbiakban: tûz kár).
d) Ha a megfelelôen lezárt, a biztosító által elôírt, a lopás idôpontjában is mûködô vagyonvé- delmi eszközzel ellátott, illetve a tárolására szolgáló megfelelôen – de legalább biztonsági zárral – lezárt helységbe jogtalanul behatolva a gépjármûvet ellopják, vagy jogtalan haszná- lat céljából – a rábízott gépjármû jogtalan használatát, elsikkasztását kivéve – önké- nyesen elveszik, illetve a gépjármûvet a biz- tosítottól vagy a gépjármû jogszerû haszná- lójától a velük szemben alkalmazott erôszak- kal vagy fenyegetéssel elveszik és az nem, vagy olyan állapotban került meg, hogy hely- reállítása nem gazdaságos és ezek hatósági bejelentését közokirat bizonyítja (továbbiak- ban: teljes lopáskár).
e) Ha a teljes gépjármû eltulajdonítása nélkül an- nak biztosított alkatrészeit, tartozékait harma- dik személy ellopta (lelopta), továbbá a jog- talan behatolással vagy annak lopási szándé- kára utaló kísérletével okozott kárt a meg- felelôen lezárt gépjármûben, alkatrészeiben, vagy tartozékaiban (továbbiakban: rész lo- pás).
Nem tekinthetô megfelelôen lezártnak a gép- jármû, ha bármelyik zárbetét hiányzik, vagy oly módon rongálódott, hogy a zár a jármû kulcsai-
nak használata nélkül is mûködtethetô, ha gép- jármû ablakai nincsenek zárt állapotban, illetve a biztosító által elôírt vagyonvédelmi berendezés nem volt mûködôképes állapotban bekapcsolva.
2.1.3. A biztosítással nem fedezett káresemények Nem téríti meg a biztosító a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett olyan töréskárt az Álta- lános Feltételek 1.16. pontjában foglaltakon túl- menôen, amely:
a) nem baleseti jelleggel következett be (pl. mû- szaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, anyaghiba, hûtôfolyadék megfagyás, nem megfelelô kenés miatt stb.),
b) gyúlékony, robbanó, korrodáló vagy maró anyagoknak a biztosított jármûben való szállí- tása idézett elô vagy súlyosbított,
c) a szállítmány elmozdulásával keletkezett,
d) a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan tûzkárt, amelyet gyúlékony, robbanó, korrodáló vagy maró anyagoknak a biztosított jármûben való szállítása idézett elô vagy sú- lyosbított,
e) a gépjármûvön hatósági engedély nélküli át- alakítást hajtottak végre,
f) árvíz által árterületen, hullámtéren okozott károkat,
g) a belvíz által okozott károkat,
h) az olyan károkra, amelyek a (gép)jármûnek az alap casco biztosítás fedezeti körébe nem tartozó töréskárával okozati összefüggésben következett be.
Nem téríti meg továbbá a biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan üvegkáro- sodást, amely nem baleseti jelleggel következett be (pl. mûszaki hiba, ablaktörlô karcolása, anyag- fáradás, anyaghiba stb.). Továbbá kizárt a bizto- sító kockázatviselésébôl az üvegezésre vagy ka- rosszériára ragasztott védô (hô/fény/biztonsági) fóliázás és dekoráció, a kivéve, ha errôl külön megállapodás született.
2.1.4. Biztosítási szolgáltatások
a) A biztosító a biztosított vagyontárgyakat ért töréskár esetén legfeljebb a magyarországi át- lagos munkadíj szerinti helyreállítás igazolt költségeit fizeti meg. Ha az alkatrész vagy tar- tozék nem javítható, a szolgáltatási összeg megállapításának alapja legfeljebb a magyar- országi vezérképviselet, vagy annak hiányá- ban a gyártó által forgalomba hozott alkatrész vagy tartozék fogyasztói ára, csökkentve az elhasználódás százalékos mértékével (avulás). Az elsô forgalomhelyezéstôl számított három év lejártáig átlagos használtság esetén azon-
ban csak a kerékabroncsok, akkumulátor, ki- pufogórendszer, katalizátor, és pótlási költsé- geibôl érvényesít az elhasználódás százalékos mértékének (avulás) megfelelô levonást a biz- tosító. A biztosító a töréskárokat a szerzôdô által választott százalékos, de legalább a mini- mális önrész levonásával teljesíti. Az elsô for- galomba helyezéstôl számított három év el- telte után a biztosító a helyreállításhoz szüksé- gessé vált bármely alkatrész-, illetve tarto- zékcsere anyagköltségeit is avultatva téríti.
b) Ha a sérült alkatrész javítható, akkor a javítás költségeit, amennyiben nem javítható, akkor a csere költségeit téríti meg a biztosító, a fen- tiekben meghatározott módon.
c) Teljes kár (totálkár) esetén a biztosító a gép- jármû maradványértékkel csökkentett káridô- ponti értékét téríti meg. A káridôponti érték megállapításának alapjául a biztosított gép- jármûnek a káresemény napján érvényben lévô belföldi Eurotax katalógusban szereplô eladási árjegyzés szolgál. Eladási árjegyzés hiányában más lehetôségek, katalógusok is figyelembe vehetôk az érték megállapításá- hoz. A káridôponti értéket a biztosító csökken- tô, és értéknövelô tényezôk alkalmazásával állapítja meg.
d) A jármûmaradványt (roncsot) vagy a sérült tartozékokat biztosító nem köteles átvenni. A biztosítottnál maradó maradványok for- galmi értékével csökken a biztosító által nyúj- tott szolgáltatás.
e) A káridôponti érték alapján történô (c pont szerinti) teljes kár (totál kár) kifizetése csak akkor indokolt, ha a sérült jármû helyreállítása gazdaságtalan. Amennyiben a helyreállítás várható költsége a járulékos költségekkel együtt eléri a jármû káridôponti értékének a 60%-át, a biztosító egyedileg bírálja el a hely- reállítás gazdaságosságát.
f) A biztosító a káresemény folytán sérült felü- letek fényezésének – a javítási technológia szerinti – költségeit téríti meg. A karosszéria teljes fényezését a biztosító akkor téríti meg, ha a sérült rész a teljes külsô felületnek több, mint 70%-a.
g) A biztosító megtéríti a biztosítási esemény kapcsán megsérült gépjármû mentéséhez, vagy helyreállításához indokolt szállítás (ese- ményenként maximum 2 alkalom), valamint az indokolt tárolás költségét (eseményenként legfeljebb 10 naptári napot), de maximum a káridôponti érték 10%-áig.
h) Nem totálkár esetén a biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült légzsákot és tar- tozékait csak a jármûtípusnak megfelelô ma-
gyarországi márkaszerviz által kiállított szám- la ellenében téríti meg.
i) A gépjármû ablaküvegeinek törése esetén a biztosító fizetési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a sérült üveg az üzemben-tartásra vo- natkozó hatósági elôírásoknak nem felel meg. Ha a sérült üveg javítható, akkor a javítás költ- ségeit, amennyiben nem javítható, akkor a csere költségeit téríti meg a biztosító. Ha a sérült üveg javítható, de azt a helyreállítás so- rán újjal pótolták, a biztosító az ebbôl eredô többletköltséget nem viseli. Ha az üveg nem javítható, a kárösszeg megállapításának az alapja a belföldi kereskedelmi forgalomba hozott új alkatrésznek vagy tartozéknak az átlagos fogyasztói ára.
j) Teljes lopáskár esetén a biztosító a gépjármû
c) pont szerinti káridôponti értékét téríti meg a
1.14. pontban foglalt önrészesedés levoná- sával.
k) Külsô tartozékok lopáskárainak esetében a térítés felsô határa káreseményenként 250 000 Ft.
l) A nem gyárilag beszerelt (a magyar Eurotax katalógus szerinti gyári alapkivitelû gépjár- mûnek nem tartozéka) elektroakusztikai be- rendezések károsodása esetén a szolgáltatás felsô határa káreseményenként maximum
300 000 Ft, könnyûfém keréktárcsák káro- sodása esetén káreseményenként maximum 200 000 Ft.
m) Üzemeltetési pótdíj köteles a repülôtéri ki- szolgáló, nemzetközi árufuvarozó, megkülön- böztetô jelzést használó, veszélyes árut, tûz- és robbanásveszélyes anyagot szállító, napi bérletbe adott illetve taxiként üze- meltetett jármû. A pótdíj mértéke, az éves biztosítási díj 50%-a. Ha az üzemeltetési mód miatt a szerzôdô pótdíj fizetésére lett volna köteles úgy a biztosító olyan arányban szolgáltat, ahogyan a káresemény idôpont- jában ténylegesen fizetett díj aránylik annak pótdíjjal emelt összegéhez.
2.1.5. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki
a) a gépjármûben keletkezett értékcsökkenésre,
b) a sérült gépjármû más gépjármûvel történô (ideiglenes vagy végleges) pótlásának járu- lékos költségeire (pl.: bérautó, átírási költség stb.),
c) a gépjármûhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra (pl. elmaradt haszon stb.),
d) a gépjármû szállítmányára,
e) a gépjármû helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés elôtti vizsga díjára,
f) hajtó-, kenô-, teljesítménynövelô-, és kopáscsök- kentô olajadalék anyagokra, üzemanyagra,
g) a helyreállítás során a jármûvön végzett változtatásokkal, teljesítménynöveléssel, mi- nôségjavítással, továbbá kopás vagy elhasz- nálódás miatti javításokkal kapcsolatos költ- ségekre,
h) a hatóságilag engedélyezett (foglalkozássze- rû) bérbeadással (vagy azzal is) hasznosított gépjármû kárára, ha az a bérleti szerzôdés tartama alatt következett be,
i) a légzsákok és szerelvényeinek részlopás ká- raira,
j) a biztosított gépjármûtôl elkülönítve (pl. ga- rázsban, mûhelyben, lakásban) tartott bár- mely alkatrészére, tartozékára, pót- vagy tar- talék alkatrészére,
k) a rendeltetésszerû használathoz jogszabály- ban kötelezôen elôírtak kivételével a gépjár- mû olyan alkatrészeire, tartozékaira, ame- lyeket le-, illetve kiszerelt állapotban vagy tar- talékként, a gépjármûben tároltak a kárese- mény idôpontjában,
l) a biztosítás nem terjed ki a (gép)jármû kár- idôponti értékében foglalt vám- és adóterhek azon részére, amelyek megfizetésére a Bizto- sított nem köteles vagy azok visszaigénylé- sére, levonására jogosult,
m) a külföldrôl egyedileg beszerzett alkatrész és a beszerzéssel kapcsolatban felmerült egyéb járulékos költségekre.
2.1.6. Biztosító mentesülése
Az Általános Feltételek 1.16. pontjában meghatá- rozott eseteken túlmenôen, mentesül a biztosító a lopáskárok és az ennek következtében kelet- kezett töréskárok megfizetése alól:
ha, az ajánlaton feltüntetett számú és típusú kul- csot és vagyonvédelmi berendezést mûködtetô távkapcsolót nem tudja a biztosító részére át- adni.
Mentesül a biztosító a töréskárok megtérítése alól, ha a káresemény mûszakilag nem támaszt- ható alá.
2.1.7. Önrészesedés
Az önrészesedést a biztosító minden egyes kár- eseménybôl keletkezô fizetéskor figyelembe veszi. A szerzôdésre vonatkozó önrészesedés az ajánlaton és a kötvényen megjelöltek szerint kerül levonásra. A biztosító nem von le önrészesedést a gépjármû sérült ablaküvegeinek (kivéve a tetôablakainak) javí- tási költségeibôl, ha csak azok sérültek. A gépjármû sérült ablaküvegeinek és tetôablakainak cseréje ese-
tén az önrészesedés az ajánlaton vállalt önrészesedés
%-os értéke.
2.2. KIEGÉSZÍTÔ POGGYÁSZBIZTOSÍTÁS
A biztosító és a szerzôdô között létrejött poggyász- biztosítási szerzôdése alapján a biztosító az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben
– a törvényes belföldi fizetôeszközben – szolgáltatást vállal a jelen szerzôdéssel biztosított, jármûben illet- ve a jármûre szerelt zárt szekrényben belföldön szál- lított személyi használatú vagyontárgyakban a 2.2.4. pont alatti biztosítási esemény kapcsán keletkezett károkra. A poggyászbiztosítás jelen Különös Felté- teleit, valamint az Általános Feltételeket együttesen kell alkalmazni.
2.2.1. Biztosított
Megegyezik a Casco Szerzôdés Általános Feltételei
1.1.1. pont szerinti tulajdonossal és üzemben tar- tóval.
2.2.2. Biztosított vagyontárgyak
A biztosított jármûben, illetve a jármûre szerelt zárt poggyászszekrényben vagy zárt tartószerkezetben belföldön szállított olyan személyi használatú va- gyontárgyak (pl. ruha, egyéb személyes használatú tárgyak stb.), amelyek nincsenek a jármûbe beépítve (a továbbiakban: szállított vagyontárgyak).
2.2.3. A biztosítás területi hatálya
A poggyászbiztosítás csak Magyarország területén bekövetkezett káreseményekre nyújt fedezetet, ezért a jelen szerzôdés szempontjából nem alkalmazható az Általános Feltételek 1.3 pontja.
2.2.4. Biztosítási események azok a poggyászkárok, melyek az alábbi események valamelyike során keletkeznek:
a) A biztosított vagyontárgyakban bármilyen kívülrôl ható, hirtelen fellépô, erôhatás által keletkezett törés, egyéb sérülés (a további- akban: töréskár),
b) a biztosított jármûvet, alkatrészét károsító villámcsapás, a Mercalli-Sieberg táblázat alap- ján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földren- gés, földcsuszamlás, kô- és földomlás, ter- mészetes üreg, vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 62 km/óra sebességû szél- vihar, felhôszakadás, árvíz (kivéve az árterület, hullámtér), egyéb vízelöntés, jégverés, lezú- duló hótömeg és hónyomás (a továbbiakban: elemi kár),
c) a gépjármûben, alkatrészben, tartozékban
– a gépjármû elektromos berendezéseinek meghibásodása vagy külsô tûz átterjedése
folytán – keletkezett tûz, illetve önrobbanás által okozott kár (a továbbiakban: tûzkár),
d) a gépjármû megfelelôen lezárt kesztyûtartó- jából, illetve a csomagtartóból – dolog elleni erôszakkal – biztosított vagyontárgyak ellopá- sa (a gépjármû önkényes elvétele), elrablása, valamint e cselekményekkel vagy kísérletük- kel összefüggésben keletkezett sérülése, me- lyet hatósági bejelentésrôl kiállított közokirat bizonyít (a továbbiakban lopáskár),
e) nem tekinthetô megfelelôen lezártnak a gép- jármû, ha bármelyik zárbetét hiányzik, vagy oly módon rongálódott, hogy a zár a jármû kulcsainak használata nélkül mûködtethetô, illetve az ablakai nem voltak zárt állapotban.
2.2.5. A biztosítással nem fedezett káresemények A biztosítás nem terjed ki a biztosított jármûben vagy a jármûvön díj ellenében szállított vagyon- tárgyakra, és a biztosított jármûben díj ellenében szállított személyek vagyontárgyaira. Nem téríti meg a biztosító az ékszerekben, nemesfémekben, drágakövekben, mûkincsekben, gyûjtemények- ben, takarékbetétben, értékpapírokban, okmá- nyokban, valamint a készpénzben és pénzt he- lyettesítô eszközökben keletkezett kárt, továbbá a biztosított/szerzôdô szellemi tevékenységével összefüggô alkotásokban, valamint ipari, mezô- gazdasági, kereskedelmi tevékenységhez kap- csolódó anyagokban, termékekben, szállított munkaeszközökben keletkezett kárt.
2.2.6. Biztosítási szolgáltatások
a) A szállított vagyontárgyakban keletkezett tö- rés-, illetve elemi és tûzkár esetén a biztosító csak akkor szolgáltat, ha a szállító gépjármû ugyanazon eseménnyel okozati összefüggés- ben, egyidejûleg sérült.
b) A biztosító a biztosítási esemény kapcsán megfizeti a vagyontárgyban a 2.2.3. pontban meghatározott események miatt keletkezett ká- rokat, káreseményenként legfeljebb 50 000 Ft felsô határig.
c) A biztosító egy biztosítási idôszakon belül leg- feljebb két biztosítási esemény miatt vállal helytállási kötelezettséget.
d) Ha a biztosított vagyontárgy nem javítható, a kárösszeg megállapításának az alapja belföldi kereskedelmi forgalomba hozott új fogyasztói ára, csökkentve az elhasználódás százalékos mértékével (avulás).
2.2.7. Mentesülés
a) a jármûben, vagy jármûvön szállított vagyon- tárgy nem volt megfelelôen rögzítve,
b) ha a szállított vagyontárgy károsodása és a
biztosított jármû károsodása között nincs okozati összefüggés, illetve a gépjármû nem sérült,
c) nem téríti a biztosító a vagyontárgyakban keletkezett károkat, ha a tárgyakat nem a KRESZ elôírásainak megfelelôen szállították,
d) a biztosító lopáskár esetén szolgáltatást nem nyújt, ha a biztosított vagyontárgyakat ôrizet- lenül, a gépjármûben kívülrôl látható módon és helyen tartották (pl. utastér).
2.2.8. Önrészesedés
A biztosító a poggyászbiztosítás szolgáltatásból nem von le önrészesedést.
2.3. KIEGÉSZÍTÔ BALESETBIZTOSÍTÁS
A biztosító és a szerzôdô között létrejött balesetbiz- tosítási szerzôdés alapján a biztosító az alábbi felté- telekben meghatározott módon és esetekben, a biz- tosított jármûvel közlekedô személyeknek a 2.3.1. pont alatti biztosítási események kapcsán nyújt szol- gáltatást. A szolgáltatás a törvényes belföldi fizetô- eszközben történik. A balesetbiztosítás jelen Különös Feltételeit, valamint az Általános Feltételeket együt- tesen kell alkalmazni.
2.3.1. Biztosítási esemény
Jelen szerzôdés szerint biztosítási esemény (bale- seti kár), ha a biztosított jármûvel közlekedô
– a szerzôdés 2.3.3. pontja alapján biztosítottnak tekintendô – személyt, a szerzôdés megkötését követôen, a gépjármû üzemeltetésével összefüg- gésben olyan, a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépô egyszeri külsô behatás éri, amelynek kö- vetkeztében egy éven belül életét veszti, vagy a szerzôdésben meghatározott mértékû mara- dandó egészségkárosodást, illetve múlékony sérülést szenved. Egészségkárosodásnak tekin- tendô az olyan testi vagy szellemi mûködôké- pesség-csökkenés, mely a szokásos életvitelt kor- látozza.
2.3.2. A biztosítás területi hatálya
A balesetbiztosítás csak Magyarország területén be- következett káreseményekre nyújt fedezetet, ezért a jelen szerzôdés szempontjából nem alkalmazható az Általános Feltételek 1.3 pontja.
2.3.3. A biztosított személyek
◆ a gépjármû vezetôje,
◆ a biztosítási esemény bekövetkeztekor a gépjár- mûben utazó személyek.
Ha a biztosított gépjármûben a baleset idején az en- gedélyezettnél többen utaztak, a személyenként
fizetendô balesetbiztosítási összeg a jármûben ható- ságilag engedélyezett utasok számának és a tényle- ges utasok számának arányában csökken, de a bal- esetbiztosítás kiterjed minden személyre, aki a gép- jármûben utazik.
2.3.4. A baleset biztosítási szolgáltatások
A károsult személyenkénti szolgáltatási összegek az alábbiak:
◆ baleseti halál esetén 500 000 Ft,
◆ maradandó, egészségkárosodás esetén maxi- mum: 750 000 Ft,
◆ csonttörés vagy csontrepedés, esetén 5000 Ft,
◆ orvosilag igazolt legalább 28 napig tartó mú- lékony munkaképtelenség vagy gyógy tarta- mot okozó sérülés esetén 5000 Ft,
◆ baleset miatti 8 napon túli kórházi ápolás ese- tén 10 000 Ft egyösszegû, egyszeri térítés.
A baleset folytán bekövetkezett maradandó egészségkárosodás, rokkantság mértékét – tekin- tet nélkül a biztosított korára és foglalkozására – végtagok illetve szervek elvesztése esetén az alábbiak szerint kell megállapítani:
◆ mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar, alkar, kéz elvesztése, kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése (felsô végtag + alsó végtag együttes csonko- lása), mindkét comb elvesztése 100%,
◆ mindkét lábszár elvesztése, mindkét lábfej elvesztése (boka szintjében) 90%,
◆ egyik comb elvesztése 80%,
◆ egyik felkar elvesztése 80%,
◆ egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesz- tése, beszélôképesség teljes elvesztése, mind- két fül hallóképességének teljes elvesztése 70%,
◆ jobb kéz elvesztése (csukló szintjében) 65%,
◆ bal kéz elvesztése (csukló szintjében) 50%,
◆ egyik láb teljes elvesztése (boka szintjében) 40%,
◆ egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%,
◆ egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 25%,
◆ az ujjak elvesztése (kéz) 10%,
◆ az ujjak elvesztése (láb) 5%,
◆ szaglás elvesztése 10%,
◆ ízlelôképesség elvesztése 5%.
Amennyiben hitelt érdemlôen bizonyított, hogy a biztosított balkezes, a fenti táblázatban a jobb- és balkéz elvesztésére vonatkozó egészségkáro- sodási százalékok felcserélôdnek. Szolgáltatás csak abban az esetben fizethetô, ha az egész- ségkárosodás mértékét a biztosító megállapítot-
ta. A baleseti maradandó egészségkárosodás, mértékét a fenti táblázatban fel nem sorolt ese- tekben a biztosító orvosa jogosult megállapítani. A biztosítás szempontjából a baleseti egész- ségkárosodás mértéke más orvos-szakértôi testü- let döntésétôl független.
A biztosító szolgáltatásait a 2.3.4. pontban fel- sorolt esetekben, továbbá szervek (pl. vese, lép) elvesztése esetén, ha az egészségkárosodás mér- téke százalékban mérhetô, az elbíráláshoz szük- séges iratok beérkezését követô 15 napon belül teljesíti. Egyéb esetekben a baleset utáni mara- dandó egészségkárosodás mértékét legkésôbb 2 évvel a baleset után meg kell állapítani. A biz- tosító a biztosítottnak a balesetet követô 2 éven belül megállapított 100%-os baleseti egészség- károsodása esetén a 2.3.5. pontban meghatá- rozott teljes összeget téríti, levonva a jelen bale- setbiztosítás alapján, az ugyanazon baleset miatt már addig kifizetett összeget.
Amennyiben a balesetbôl eredô maradandó egészségkárosodás mértéke a balesetet követô 2 éven belül a 10%-ot eléri vagy meghaladja, a 100%-os rokkantság esetére meghatározott biz- tosítási összegnek az állandó egészségkárosodás mértéke szerinti %-át téríti a biztosító.
Amennyiben a balesetbôl eredô állandó egész- ségkárosodás mértéke meghaladja az 5%-ot, de nem éri el a 10%-ot, a 100%-os rokkantság eseté- re meghatározott biztosítási összeg 5%-át téríti a biztosító.
Egy balesetbôl kifolyólag történô baleseti szol- gáltatás mértéke ezen biztosítás alapján nem haladhatja meg a 100%-os rokkantságra vonat- kozó összeget.
2.3.5. A balesetbiztosítás nem terjed ki
a) a jármûvet eltulajdonítóra, illetve az önkénye- sen használóra és az általuk szállított szemé- lyekre,
b) a tehergépkocsi, a közúti- és mezôgazdasági vontató, és az ezek által vontatott pótkocsi utasaira (kivéve a gépjármû vezetôjét és két kísérôjét),
c) a baleset elôtt bármely okból már maradandó- an károsodott nem ép testrészekre, szervekre,
d) az autóbusz és a különleges gépjármû uta- saira,
e) a gépjármû üzemeltetésének elô- és utóké- születi munkálataival, szervizeléssel, karban- tartással, be- és kiszállással, rakodással, javí- tással kapcsolatos balesetekre,
f) a biztosított gépjármûvel versenyben való részvétel, vagy arra való felkészülés közben keletkezett balesetek.
2.3.6. Balesetnek nem minôsülô események Megemelés, rándulás, ficam, fogtörés, fagyás, napszúrás, hôguta, szénmonoxid (kipufogógáz) mérgezés, öngyilkosság.
– A biztosító mentesül a szolgáltatási kötele- zettség alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogellene- sen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
A biztosító mentesül a szolgáltatás alól:
– Ha a baleset bekövetkeztekor, mint gépjármû- vezetô igazoltan alkoholos állapotban volt.
– Gépjármûvezetôjeként: kábítószer, kábító ha-
tású szer, gyógyszer vagy gyógyszernek nem minôsülô gyógyhatású készítmények – nem orvosi javaslatra történt alkalmazása – hatása alatt állt, és ez a baleset bekövetkeztére köz- rehatott.
– A biztosított olyan gépjármûvet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedé- lye, illetve amelynek vezetéséhez nem rendel- kezett megfelelô és érvényes engedéllyel.
– A gépjármû gyárilag beépített biztonsági be- rendezéseit nem használták és ez a körülmény a baleset bekövetkeztében és/vagy az elszen- vedett sérülések mértékében közrehatott.
2.3.7. Önrészesedés
A biztosító balesetbiztosítási szolgáltatásból nem von le önrészesedést.
TÍPUSZÁRADÉKOK
01 A biztosítási fedezet az elôírt vagyonvédelmi beren- dezés hiánya, illetve a jármûhöz tartozó eredeti, hiánytalan kulcsok bemutatásának hiánya miatt a szabályzat 2.1.2.d) pontjában meghatározott lopás károkra nem terjed ki.
02 A felek a biztosítás elsô díjának megfizetésére vonat- kozóan halasztásban állapodnak meg. A kockázat- viselés kezdete (a szerzôdés hatályba lépése) – a biz- tosítási szerzôdés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett idôpont, feltéve, ha az elsô díj az ajánlat keltének napjától számított legkésôbb 30. napon a biztosító számlájára érkezik. Amennyiben az ajánlat keltének napjától számított 30. napon az elsô díj nem érkezik meg a biztosító számlájára, a szer- zôdés megszûnik.
03 A felek a biztosítás elsô díjának megfizetésére vonat- kozóan halasztásban állapodnak meg. A kockázat- viselés kezdete (a szerzôdés hatályba lépése) – a biz- tosítási szerzôdés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett idôpont, feltéve, ha az elsô díj az ajánlat keltének napjától számított legkésôbb 60. napon a biztosító számlájára érkezik. Amennyiben az ajánlat keltének napjától számított 60. napon az elsô díj nem érkezik meg a biztosító számlájára, a szerzô- dés megszûnik.
04 A felek a biztosítás elsô díjának megfizetésére vonat- kozóan halasztásban állapodnak meg. A kockázat- viselés kezdete (a szerzôdés hatályba lépése) – a biz- tosítási szerzôdés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett idôpont, feltéve, ha az elsô díj az ajánlat keltének napjától számított legkésôbb 90. napon a biztosító számlájára érkezik. Amennyiben az ajánlat keltének napjától számított 90. napon az elsô díj nem érkezik meg a biztosító számlájára, a szer- zôdés megszûnik.
05 A biztosító kockázatviselése – a belföldi forgalmi rendszámmal történô ellátás idôpontjáig – csak akkor terjed ki a töréskárra, ha a káresemény az útvo- nalengedély területi és idôbeli hatálya alatt követ- kezett be.
06 A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítással együtt kötött casco biztosítási díjból kapott engedmény megszûnik, ha a felelôsségbiztosítás társaságunknál díjnemfizetés vagy felmondás miatt megszûnik.
07 Kedvezményezetti záradék 08 Sérülések miatti kizárás
TISZTELT ÜGYFELÜNK!
Köszönjük megtisztelô bizalmát, amellyel casco biztosítási szerzôdésének megkötésére Társaságunk számára tett ajánlatot. A következô gyakori kérdések megválaszolásában szeretnénk segítséget nyújtani Önnek.
MIT TEGYÜNK GÉPJÁRMÛBALESET ESETÉN?
A baleset bekövetkezte után gyôzôdjön meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. Ha igen, akkor hívja a mentôket és értesítse a rendôrséget. Ezután töltse ki a Baleseti Bejelentôt a nyomtatvány hátlapján található útmutató alapján, vagy bármely más formában rögzítse a baleset körülményeit és annak résztvevôit. A jármûben keletkezett tûz- vagy robbanáskárt a tûzrendészeti hatóságnál, a lopás-, rabláskárt pedig a rendôrségen, a vad által okozott kárt a területileg illetékes vadgazdálkodási társaságnak is be kell jelenteni.
Amennyiben a gépkocsiban olyan kár keletkezik, melynek következtében az utat nem tudja folytatni, akkor igényelheti a biztosítási esemény kapcsán a sérült gépjármû indokolt szállításával, vontatásával, idegen helyen történô tárolásával, ôrzésével kapcsolatosan felmerült költségek egészének, vagy egy részének megtérítését. A pontos szolgáltatási feltételeket a biztosítási szerzôdés 2.1.4 pontja tartalmazza.
HOGYAN KELL A KÁRT BEJELENTENI?
A kárt – gépjármû-biztosítási szerzôdésben foglalt kötelezettségének megfelelôen – 2 munkanapon belül kell bejelenteni
az alábbi elérhetôségek bármelyikén:
◆ 06 1 886 6900 vagy a 06 40 180 110 telefonszámon,
◆ xxx.xxxx.xx címen elérhetô honlapunkon,
◆ ügyfélszolgálati irodáinkban.
Amennyiben a bekövetkezett kárra kiterjedô érvényes szerzôdéssel rendelkezik, szakértônk a sérült jármûvet megtekinti, és a kárt felméri az Ön által telefonon egyeztetett idôpontban és helyszínen.
MI A TEENDÔ KÜLFÖLDI UTAZÁSKOR?
A casco biztosítás Európa országainak többségére kiterjed. A pontos területi hatályról a feltételek 1.3. pontjában tájékozódhat. Ha külföldre utazik, a következô okmányokat kell magával vinnie:
◆ útlevelet, vagy személyi igazolványt,
◆ a jármû forgalmi engedélyét,
◆ a biztosítási kötvényt (casco)
◆ zöldkártyát (GFB)
Célszerû ellenôrizni a gépkocsin a „H” országjelzést is, erre szükség lehet a határon. Amennyiben kölcsönkért vagy nem magánszemély tulajdonában lévô gépjármûvel utazik, a tulajdonostól kérjen írásbeli nyilatkozatot, meghatalmazást, mert a határon ennek bemutatását is kérhetik.
Ha az Ön jármûvét külföldön olyan kár éri, amelyre a casco biztosítási szerzôdés fedezetet nyújt, és emiatt továbbhaladni nem tud, kérjük, hívja munkatársunkat a 00 36 40 180 110-as telefonszámon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ha bármilyen kár érné autóját, minden lényeges adatot jegyezzen fel, így különösen:
◆ ütközésnél a baleset körülményeit,
◆ a baleset helyét,
◆ az esetleges résztvevôket,
◆ a tanúk adatait,
◆ a jármûvek rendszámát.
Ha módjában áll, készítsen a baleset helyszínérôl, résztvevôirôl, néhány fényképet.
Minden esetben célszerû értesíteni a helyi rendôrséget, de nélkülözhetetlen akkor, ha vitás, hogy ki okozta a kárt, illetve lopás vagy rablás kár esetén. A rendôrség által felvett jegyzôkönyvbôl egy példányt hozzon magával. Kérjük, ne írjon alá olyan iratot, amelyet nem ért! Hazaérkezése után a káresetet jelentse be a fentiek szerint.
Tisztelettel:
MKB Általános Biztosító Zrt.
B I Z T O S Í T Ó
AZ MKB CSOPORT TAGJAI: M K B B A N K
Telefon: 00 00 000 000
M K B N Y U G D Í J P É N Z T Á R
Tel.: (0) 000 0000
E-mail: xxxxxx@xxxxxx.xx xxx.xxxxxx.xx
M K B E G É S Z S É G P É N Z T Á R Tel.: (0) 000 0000
M K B E U R O L E A S I N G C S O P O R T Tel.: (0) 000 0000