VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

Xxx.xx.: 19957-2/2021/MAV

SAP azonosító szám: MV 210035

Beszerzési tervsor száma: BT-1000-2021/0001550

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

mely létrejött egyrészről a

MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhely: H-1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.

Levelezési címe: H-1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.

Számlavezető pénzintézete: ERSTE BANK HUNGARY Zrt.

Számlaszáma: 11991102-02163275

Számlázási címe: MÁV Zrt., 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.

Számla befogadási cím: MÁV Zrt.,1426 Budapest Pf.:24

Adószáma: 10856417-2-44

Statisztikai számjel: 10856417-5221-114-01

Cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Cégjegyzékszáma: Cg. 00-00-000000

Képviseletében eljár: Xxxxxxx Xxxxx, beruházás lebonyolító igazgató

Xxxxxx Xxxxx, műszaki előkészítési osztályvezető

mint megrendelő (a továbbiakban: „Megrendelő”),

másrészről

[Társaság esetén]

[…]

Székhely: […]

Levelezési címe: […]

Számlavezető pénzintézete: […]

Számlaszáma: […]

Számlázási címe: […]

Adószáma: […]

Statisztikai jelzőszáma: […]

Cégbíróság neve és cégjegyzékszáma:

Kivitelezői nyilvántartási száma: […]

Képviseli: […]

E-mail cím: […]

[Egyéni vállalkozó esetén]

[…]

Születési helye, ideje: […]

Cím: […]

Levelezési címe: […]

Anyja neve: […]

Személyi igazolvány száma: […]

Számlavezető pénzintézete: […]

Számlaszáma: […]

Számlázási címe: […]

Adószáma: […]

Vállalkozói igazolvány száma / nyilvántartási száma: […]

E-mail cím: […]

mint vállalkozó (a továbbiakban „Vállalkozó”)

a Megrendelő és a Vállalkozó a továbbiakban együttesen a „Felek” között a következő feltételek szerint:

PREAMBULUM

Megrendelő „Salgótarján PFT tűzivíz ellátás kivitelezése” tárgyban beszerzési eljárást folytatott le. Az eljárás nyertese a Vállalkozó lett, így Xxxxx az alábbi Vállalkozási szerződést (a továbbiakban: „Szerződés”) kötik. A beszerzési eljárás dokumentumai a Szerződés elválaszthatatlan részét képezik.

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A Szerződésben a következő kifejezéseket az alábbiak szerint kell értelmezni:

„Alvállalkozó”: Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a Szerződés teljesítésében a Vállalkozó által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, vagy a Szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját.

„Bizalmas Információ”: a másik Fél üzleti tevékenységével kapcsolatos bármiféle és valamennyi információ, ideértve különösen a működésekre, eljárásokra, módszerekre, könyvvitelre, technikai adatokra, know-how-ra vagy meglévő és lehetséges megrendelőkre vonatkozó vagy bármilyen más információ, melyet az adott Fél jogszerűen bizalmasként határozott meg.

„Kivitelezési napló”: A létesítmény jegyzék egyes soraihoz tartozó, a kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig papír formában vezetett, írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a létesítmény jegyzék soraihoz tartozó kivitelezési tevékenység, illetve a munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira vonatkozó, illetve az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.

„Munkaterület”: azt a helyet, vagy azokat a helyeket jelenti, amelyeket a Megrendelő szabaddá vagy hozzáférhetővé tesz a Vállalkozó munkájának elvégzéséhez. Továbbá Munkaterületnek minősül a Megrendelő használatában lévő olyan terület is, amelyet Vállalkozó a Megrendelő engedélyével használ.

„Műszaki ellenőr”: a Megrendelő lebonyolító szervezetének képviselője, aki felelős a teljesítés szakszerűségének folyamatos figyelemmel kíséréséért. A Műszaki ellenőr felelős továbbá a Szerződés vonatkozásában a Munkaterület átadásnak és az elkészült létesítmények átadás-átvételi eljárásának megszervezéséért, az átadási eljárások szabályszerűségéért, megvizsgálja az elkészült létesítményt és a Szerződésben foglaltak teljesülését.

„Nap”: naptári napot jelent kivéve, ha a Szerződés vagy jogszabály munkanapról rendelkezik. Amennyiben a nem munkanapokban megállapított határidő utolsó napja szabad- vagy munkaszüneti napra esik, abban az esetben a határidő a következő munkanapon jár le.

„Pótmunka”: Az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munka.

„SAP Teljesítés Igazolás”: a Megrendelő által kiállított pénzügyi teljesítésigazolás.

„Többletmunka”: A vállalkozási Szerződés tartalmát képező, de a vállalkozási díj meghatározásánál figyelembe nem vett munka és az olyan munka is, amely megvalósítása nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas.

„Vis maior”: minden olyan rendkívüli, előre nem látható esemény, tény vagy körülmény, amely az érintett Fél érdekkörén kívül esik, elháríthatatlan és nem elvárható, hogy az érintett Fél a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülményt elkerülje, vagy annak következményeit elhárítsa.

2. A SZERZŐDÉS TÁRGYA

Megrendelő megrendeli, Vállalkozó elvállalja a „Salgótarján PFT tűzivíz ellátás kivitelezése " tárgyú munkát, a Megrendelő által a Vállalkozó rendelkezésére bocsátott, jelen szerződés I. számú mellékletét képező, 17-18/2. számú, az UTIBER Kft. és AGROINVEST Zrt. által készített és a MÁV Zrt. által jóváhagyott kiviteli tervdokumentáció mint műszaki leírás szerint. A Vállalkozó köteles a jelen Szerződésben meghatározott feladatait határidőn belül kifogástalan műszaki színvonalon és tartalommal teljesíteni, melynek során a jogszabályokban és a Szerződésben meghatározott előírásokat maradéktalanul be kell tartania.

2.2. Megrendelő tájékoztatja a Vállalkozót, hogy a Szerződés tárgyát képező munka nem hatósági engedélyköteles, és nem kötött építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz sem.

3. A SZERZŐDÉS HATÁLYA, A TELJESÍTÉS IDEJE ÉS HELYE

A Szerződés hatálya

1. A Szerződés hatályba lépésének napja a Szerződés Xxxxx általi aláírásának a napja. Amennyiben a Xxxxx általi aláírás nem egy időpontban történik, úgy a későbbi aláírás napján lép hatályba a Szerződés. A Szerződés a benne foglalt kötelezettségek maradéktalan teljesítéséig hatályos.

Teljesítési határidő

2. A teljesítési határidő: A Szerződés mindkét fél általi aláírásától számított 45. nap.

3. Vállalkozó kizárólag a Megrendelő előzetes írásbeli jóváhagyásával jogosult előteljesítésre. Előteljesítés esetén a Vállalkozó köteles a Megrendelőt a tervezett teljesítési időt megelőzően legalább 10 nappal írásban értesíteni. Az előteljesítés alapján folyó átadás-átvételei eljárás csak a Megrendelő beleegyező tartalmú válasza esetén kezdhető meg.

4. Amennyiben a teljesítési határidőt a Vállalkozó a felelősségi körébe nem tartozó ok következtében előállt akadályoztatás miatt nem tudja tartani, és ennek az objektív körülménynek a bekövetkezése esetén Vállalkozó a Megrendelőt haladéktalanul értesítette és Megrendelő az akadályt elfogadta, akkor az adott határidő az akadályoztatás mindkét Fél által elfogadott és írásban rögzített időtartamával a Szerződés módosítása nélkül meghosszabbodik. A módosuló határidőről a Felek jegyzőkönyvet vesznek fel, melyet a 7.1. pontban megnevezetett Kapcsolattartók jogosultak aláírni.

A teljesítés helye

5. A teljesítés helye: MÁV Zrt Salgótarján PGF vasútállomás, Salgótarján belterület /3954 hrsz.

6. A Munkaterület Vállalkozó részére történő átadás-átvétele a Szerződés hatályba lépését követő 15 munkanapon belül, a Xxxxx által közösen kiállított jegyzőkönyv felvétele mellett történik.

Munkakezdés

7. Vállalkozó a Munkaterületen a helyszíni kivitelezési munkát a Műszaki ellenőr által kiadott munkakezdési engedély birtokában kezdheti meg. A munkakezdési engedély megadásának feltétele a munkaterület átadás-átvételi eljárásról készült jegyzőkönyv, a kiviteli tervek megléte Kivitelezési Naplóban történő bejegyzés, a Vállalkozó munkavédelmi oktatása, a belépési engedélyek megléte. A munkavédelmi oktatáson való rendelkezésre állás és a belépési engedélyek megkéréséhez szükséges személyes adatok biztosítása a Vállalkozó feladata és kötelessége.

4. A VÁLLALKOZÁSI DÍJ

1. A szerződésszerű teljesítésért járó vállalkozási díj […………………………………………..],- Ft + teljesítéskor hatályos ÁFA - azaz […………………………………………………………………………….] Forint + teljesítéskor hatályos ÁFA (továbbiakban: „Vállalkozási Díj”).

2. A Vállalkozási Díj magában foglalja a Vállalkozó által a Szerződés és mellékletei alapján teljesítendő valamennyi kötelezettség ellenértékét, így különösen a Megrendelő által meghatározott műszaki tartalom teljes megvalósítását, az összes munka-, eszköz- és egyéb költséget (különösen a felhasznált anyag/alkatrész és az esetleges kiszállás költségét). A Vállalkozási Díjat Xxxxx a szerződés megkötésekor – a Vállalkozó előzetes kalkulációjának eredményeként – egy összegben, átalányáron határozták meg, a megállapított fix díjtól sem felfelé, sem lefelé nem lehet eltérni, kivéve az esetlegesen szükségessé váló pótmunka értékével..

3. A Vállalkozási Díj magában foglalja különösen, de nem kizárólagosan a Szerződés Tárgyában meghatározott feladat ellátása során felmerülő, Vállalkozó által fizetendő vámok, adók, illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak költségeit, a végrehajtandó vizsgálatokkal, próbákkal kapcsolatos költségeket, valamint ezen összeg nyújt fedezetet azon esetleges kiadásokra is, melyeket a Vállalkozónak a közreműködő MÁV szervek részére kell megtérítenie (különösen, de  nem kizárólagosan: szakfelügyeleti, szakipari költségek) is, melyek Megrendelőre nem háríthatók át. Erre tekintettel Vállalkozó Megrendelővel szemben semmiféle többlet-térítési vagy költségtérítési igénnyel semmilyen jogcímen nem élhet.

4. Megrendelő a 4.1. pontban meghatározott nettó Vállalkozási díjon felül, a Vállalkozási díj 10%-ának megfelelő mértékben, vagyis nettó …………………………- Ft, azaz nettó ……………………………………………………………... Forint összegben tartalékkeretet biztosít Vállalkozó részére, kizárólag az ajánlati kiírásban (elsősorban a műszaki mellékletben) és a költségvetésben nem szereplő, a teljesítés során az építési beruházás teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges feladatok megvalósítása érdekében írásban megrendelt és elismert Pótmunka fedezetére.

5. A Pótmunkát Megrendelő csak akkor ismeri el, ha az elvégzendő munka a Szerződést figyelembe véve – műszaki tartalma alapján – valóban Pótmunka, és ha a Vállalkozó a Pótmunka igényét a kivitelezési naplóban vagy egyéb írott dokumentummal bejelentette, szükségességét jelen szerződés teljesítése során eljáró Beruházás lebonyolító igazgatóság egyetértésével a Műszaki ellenőr elismerte, jóváhagyta és a Megrendelő nevében a 7.1. pont szerinti Kapcsolattartó személy azt megrendelte.

6. A Megrendelőt a tartalékkeret felett kizárólagos rendelkezési jog illeti meg. Pótmunka felmerülése esetén a pótmunka ellenértékének érvényesítése csak tételes elszámolással történhet, melynek alapja a jelen Szerződés I. sz. mellékletének részét képező árajánlat egységárai, illetve az abban nem szereplő munkatételek esetében külön egységárelemzéssel alátámasztott pótköltségvetés, mely ajánlati költségvetésben nem szereplő munkatételek tartalékkeret terhére történő megrendelése esetére maximum a mindenkor hatályos miniszteri rendeletben a kivitelezés tényleges évére meghatározott összegű minimális építőipari rezsióradíj figyelembevételével készül.

7. A tartalékkeret lehívására a jelen szerződés 7.1. pontjában Megrendelő részéről megjelölt személy jogosult.

8. A Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó előtt ismert:

• a Vállalkozási Díjat érintő minden feltétel és körülmény,

• az a kötelezettség, hogy a munkákat a Szerződésben és a beszerzési eljárás dokumentumaiban leírt módon, és teljes körűen kell végrehajtania,

• a munkahely általános és speciális körülményei.

9. Vállalkozó kijelenti, hogy a műszaki leírást megismerte, az elvégzendő munkák terjedelmét, az azzal szembeni megrendelői elvárásokat, a kivitelezést zavaró körülményeket, a jótállási kötelezettséget és minden egyéb költségvonzatot az általában elvárható szakmai gondossággal tanulmányozta, ennek alapján a Vállalkozási Díjba az összes költséget beépítette.

10. Többletmunka elszámolására a Vállalkozó nem jogosult. A Többletmunka szükségességének felmerülése a Vállalkozó üzleti kockázata, annak költségét Vállalkozó maga viseli, azt Megrendelőre nem háríthatja át.

5. FIZETÉSI FELTÉTELEK

1. Megrendelő a 6. pont szerinti, sikeres átadás-átvételi eljárásról felvett jegyzőkönyv alapján állítja ki a SAP teljesítésigazolást.

Vállalkozó a sikeres műszaki átadás-átvételt követően 1 darab számla benyújtására jogosult.

2. Vállalkozó számla benyújtására a a teljesítést követően lefolytatott sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás után, az elektronikusan megküldött 5. sz. melléklet szerinti SAP Teljesítés Igazolás birtokában jogosult. Az SAP Teljesítés Igazolás a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírását követően állítható ki.

3. A számlát 1 (egy) példányban kell benyújtani. A számla ellenértéke a SAP Teljesítés Igazolásban elismert összeg. A számlát a Megrendelő csak akkor fogadja be, ha azon megtalálható a Megrendelő rendelésszáma, a Szerződés száma és a projektazonosító (PST MV210035), valamint a számlához mellékelte a SAP Teljesítés Igazolás kinyomtatott példányát. A hibásan, vagy hiányosan beérkezett számlákat a Megrendelő hiánypótlásra visszaküldi a Vállalkozónak. A Szerződés szerinti fizetési esedékesség a helyesen kiállított és hiánytalanul megküldött számla Megrendelő általi kézhezvételétől számítandó. A rendelésszám és a szerződésszerűen kiállított számla hiányából eredő késedelmes fizetésért a Vállalkozó késedelmi kamat felszámítására nem jogosult.

4. A számlán a teljesítés napjaként a SAP Teljesítés Igazolásban szereplő teljesítési dátumot kell megjelölni.

5. Amennyiben a Felek elektronikus számlázásban állapodnak meg, az elektronikus számlát az xxxxxxx@xxx.xx e-mail címre kell elküldeni.

Elektronikus számla benyújtása esetén az elektronikus számlának meg kell felelnie az Áfa tv. 175. §-ában, továbbá a jelen Szerződés 6. sz. mellékletében meghatározott követelményeknek. Amennyiben az 6. sz. mellékletben rögzítettektől eltérő formátumú elektronikus számla érkezik, akkor az megfelelőség hiányában nem minősül számlának, így az nem minősül befogadottnak.

Amennyiben a felek papír alapú számlázásban állapodnak meg:

Megrendelő számlázási címe: MÁV Zrt., 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.,

Megrendelő számlabefogadási postacíme: MÁV Zrt. 1426 Budapest, Pf.: 24.

A kiállított számlán feltüntetett teljesítési időpont meg kell, hogy egyezzen a SAP teljesítésigazolásban feltüntetett teljesítés időpontjával.

6. A megfelelő tartalommal kiállított számla ellenértéke a számla Megrendelő általi kézhezvételétől számított 30 napos fizetési esedékességgel, átutalással kerül kiegyenlítésre a Vállalkozó számlájában és a jelen Szerződésben rögzített bankszámlájára.

7. Megrendelő olyan számlát fogad el, amely valamennyi, a számlákra vonatkozó magyar jogszabályi rendelkezésekben rögzített tartalmi kelléket tartalmaz, és amely alapján beazonosítható a Vállalkozó azon szolgáltatása (kötelezettsége), amellyel összefüggésben a számlát kiállították. Vállalkozó számlája azon a napon számít teljesítettnek, amikor a Megrendelő bankszámláját számlavezető pénzintézete a számla összegével megterheli.

8. A Felek megállapodnak, hogy késedelmes fizetés esetén a Vállalkozó a fizetési esedékességet követő naptól a pénzügyi teljesítés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján irányadó jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt összegének megfelelő mértékű késedelmi kamat felszámítására jogosult a Ptk.-ban meghatározott feltételekkel.

9. A Megrendelő előleget nem fizet, fizetési biztosítékot nem ad, egyéb szerződést megerősítő kötelezettség nem terheli.

10. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a jogosultnak a MÁV Zrt. felé tartozása áll fenn, úgy a MÁV Zrt. határozza meg a tartozás(ok) elszámolásának rendjét.

6. MŰSZAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTEL

1. A munka elkészültekor a Vállalkozó a munkát írásban készre jelenti. A készrejelentéssel egyidejűleg javaslatot tesz a műszaki átadás-átvétel időpontjára, mely nem lehet hamarabb, mint a készrejelentés időpontjától számított 8 nap. A készre jelentés elfogadásának, a műszaki átadás-átvétel kitűzésének a feltétele a megvalósulási dokumentáció átadása a Megrendelő részére.

2. A Műszaki ellenőr által kitűzött időpontban a Xxxxx a műszaki átadás-átvételi eljárást megkezdik. A műszaki átadás-átvételi eljárást annak kezdési időpontjától számított 30 napon belül be kell fejezni.

3. Vállalkozó határidőben teljesít, ha a műszaki átadás-átvétel a teljesítési határidőn belül megkezdődik, és annak kezdési időpontjától számított 30 napon belül befejeződik

4. Amennyiben a Vállalkozó felelősségi körébe eső okból a műszaki átadás-átvétel megkezdéséhez szükséges feltételek nem teljesülnek, és így a teljesítési határidőig a műszaki átadás-átvételi eljárás nem kezdődik meg, továbbá a Vállalkozó felelősségi körébe eső okból, a megkezdésétől számított 30 napon belül nem fejeződik be, az a Vállalkozó késedelmének minősül.

5. A Megrendelő és a Vállalkozó kötelesek megjelenni a műszaki átadás-átvételen, annak kitűzött időpontjában és helyén, és megvizsgálni, hogy a teljesítés szerződésszerű-e. Amennyiben a Megrendelő indoklás nélkül nem jelenik meg, átvételi késedelem következik be, ami kizárja a Vállalkozó esetleges késedelmét a következő átadás-átvételi eljárás megkezdéséig.

6. A műszaki átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az átvételt, illetve az átvétel megtagadásának indokait, valamint rögzíteni kell a megjelentek nyilatkozatait, a Megrendelő, illetve más érintettek által észlelt hibákat és hiányosságokat, a hibák kijavításának, illetve az esetleges hiányok pótlásának Megrendelő által előírt határidejét, továbbá a Vállalkozó ezekre vonatkozó vállalási nyilatkozatát, valamint meg kell jelölni azt a napot, amellyel a jótállási időszak megkezdődik.

7. A teljesítés időpontja a sikeres átadás-átvételt követően kiadott SAP teljesítésigazolásban meghatározott teljesítési időpont.

8. Megrendelő a munkát akkor veszi át, ha a Vállalkozó teljesítése megfelel a Szerződésben foglalt valamennyi követelménynek és a MÁV Zrt. vonatkozó rendelkezéseinek.

9. A kivitelezőnek a műszaki átadáson az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben előírt dokumentációkat át kell adnia 1-1 példányban papír és elektronikus formátumban a Megrendelő részére.

10. Az átadás-átvételi eljárással járó valamennyi költséget a Vállalkozó viseli. A Vállalkozó kötelessége az átadás-átvételhez szükséges, jogszabály által előírt dokumentumok, okmányok biztosítása is.

11. Az átadás-átvételi eljárást nem lehet megkezdeni, illetve megkezdése esetén meghiúsultnak kell tekinteni, amennyiben

• a Szerződés tárgya üzemszerű használatra nem alkalmas, vagy

• az üzembe helyezést megelőző mérések és ellenőrző vizsgálatok során megállapított hiányokat/hiányosságokat nem pótolta/javította ki megfelelően a Vállalkozó.

12. A Szerződés teljesítését a Megrendelő nevében a Teljesítést Igazoló Személy ismeri el a SAP teljesítésigazolásban.

13. Az átadás-átvételt követően a Megrendelő értékeli/minősíti a Vállalkozót az elvégzett munka alapján.

7. kapcsolattartásra, Teljesítésigazolásra JOGOSULTAK

1. A Felek az egymással való kapcsolattartásra és a Szerződésben foglaltak teljesítésének koordinálására az alábbi személyeket jelölik ki (Kapcsolattartó):

	Vállalkozó részéről	Megrendelő részéről
Név:
Cím:
Telefon:
Telefax:
E-mail:

2. A Szerződés tárgyát tekintve teljesítésigazolásban részt vevő Megrendelő által kijelölt jogosult Teljesítést Igazoló Személy:

Teljesítést Igazoló Személy

Név:

Cím:

Telefon:

Telefax:

E-mail:

A teljesítést igazoló személy akadályoztatása esetén a projektlebonyolító/projektkoordinátor munkakört betöltő munkavállaló jogosult a helyettesítésre.

3. Kivitelezési Naplóba bejegyzésre jogosultak:

	Vállalkozó részéről	Megrendelő részéről
Név:
Cím:
Telefon:
Telefax:
E-mail:

4. Felek rögzítik, hogy a kapcsolattartó személyek a Szerződés módosítására külön írásos meghatalmazás hiányában nem jogosultak, továbbá nyilatkozatuk nem jelenthet jogról való lemondást illetve a Szerződésben rögzített kötelezettségeken túli kötelezettségvállalást.

5. A Szerződés tartalmát érintő kérdésekben a kapcsolattartás módja kizárólag a Felek nevében a kapcsolattartó személyek által aláírt levél vagy okirat, elektronikusan megküldött levél.

6. A Felek kötelesek hivatalos értesítéseiket a fenti kapcsolattartó személyeknek a fenti elérhetőségi címeire írásban, illetve elektronikus úton eljuttatni. A Felek kötelesek egymást haladéktalanul írásban értesíteni a kapcsolattartási adataikban bekövetkező változásokról. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó Fél a felelős. A kapcsolattartók személyében, vagy adataiban bekövetkező változás nem minősül szerződésmódosításnak.

7. A Szerződés teljesítése folyamán minden értesítést az alábbiak szerint kell közöltnek tekintetni:

(a) kézbe és átvételi elismervény ellenében történő átadás esetén az átadás időpontjában;

(b) ajánlott, tértivevényes küldeményként, illetve futárszolgálat útján történő kézbesítés esetén a kézbesítés időpontjában; ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az irat átvételét megtagadta, akkor a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az irat „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5 munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni;

(c) elektronikus úton történő közlés esetén az e-mail tértivevényében (olvasási visszaigazolásban) jelzett időpontban, ennek hiányában a feladást követő munkanapon, kivéve a „Házon kívül” visszaigazolás esetében.

8. FELEKET EGYARÁNT MEGILLETŐ JOGOK ÉS TERHELŐ KÖTELESSÉGEK

1. A Felek a Szerződés teljesítése során együttműködni kötelesek. Ennek keretében a Felek kötelesek egymást írásban értesíteni mindazon körülményekről, amelyek a Szerződésben vállalt kölcsönös kötelezettségekből kifolyólag a teljesítést érintik.

2. A Felek a Szerződést érintő adataikban bekövetkező bármilyen változást, az érintett változás hatályossá válásának napjától számított 5 munkanapon belül írásban kötelesek közölni a másik Féllel. Ezen kötelezettség elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből fakadó minden kárért a mulasztó Felet terheli a felelősség.

9. MEGRENDELŐ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1. Megrendelő biztosítja, hogy a Vállalkozó, illetőleg munkatársai a Szerződés teljesítése érdekében a Megrendelő területére beléphessenek. A munkaterületre való belépéshez szükséges engedélyeket Megrendelő biztonsági szervezete állítja ki, melyhez Vállakozó köteles adatot szolgáltatni.

2. A Vállalkozó képviselőjének munkavédelmi oktatása a Megrendelő kötelessége.

3. A Megrendelő a Vállalkozó által vállalt feladatok megfelelő teljesítését adatok, bizonylatok, egyéb szükséges dokumentációk bekérése útján jogosult bármikor ésszerű időpontban ellenőrizni. A Vállalkozó az ellenőrzést mindenben köteles segíteni, illetve biztosítani az ellenőrzés lehetőségét az esetlegesen igénybe vett Alvállalkozóival szemben is. A Vállalkozó teljesítésének ellenőrzésére a Megrendelő külső szakértő igénybevételére is jogosult azzal, hogy a Vállalkozó köteles együttműködni vele. A Megrendelő által végzett bármelyik ellenőrzés, jóváhagyás nem mentesíti a Vállalkozót a felelőssége alól, valamint nem mentesül a Vállalkozó a felelősség alól akkor sem, ha a Megrendelő az ellenőrzési jogosultságával nem, vagy nem kellő részletességgel élt.

4. A Megrendelő köteles a Szerződés teljesítése során a Vállalkozóval együttműködni, különösen az alábbi körben:

• az általában elvárható módon és mértékben közreműködik az átadás-átvételi eljárás lefolytatása során;

• a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja folyamatosan a teljesítéshez szükséges – a műszaki tartalomban nem szereplő – rendelkezésére álló információkat, dokumentációkat.

5. A teljesítésigazolás kiállítása és/vagy a Vállalkozó számlájának Megrendelő általi kifizetése nem jelent joglemondást Megrendelő részéről, továbbá Megrendelő kifejezetten fenntartja a szerződésszegésből eredő igényei érvényesítésének jogát arra az esetre is, ha a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadta vagy Vállalkozó számláját kifizette úgy, hogy igényét nem jelentette be azonnal Vállalkozó részére.

10. VÁLLALKOZÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1. A jelen Szerződés szerinti szolgáltatásokat Vállalkozó teljes körűen végzi el a Szerződés, a hatályos jogszabályok és műszaki előírások alapján. Vállalkozó kijelenti, hogy a jelen Szerződés szerinti munkák elvégzéséhez szükséges valamennyi engedéllyel, jogosultsággal és szakértelemmel rendelkezik.

2. A Vállalkozó kötelezettsége és felelőssége a jelen Szerződés teljesítésével kapcsolatos jogszabályok betartása.

3. Vállalkozó köteles a Szerződés teljesítését akadályozó valamennyi körülményről a Megrendelőt haladéktalanul írásban (legalább e-mailben) értesíteni és minden tőle elvárhatót megtenni azok elhárítására vonatkozóan. Az értesítés/intézkedés elmulasztásából eredő károkért a Vállalkozó felelős.

4. Megrendelő kiköti, hogy a Vállalkozó alvállalkozót, Közreműködőt kizárólag a Megrendelő előzetes írásbeli, cégszerűen aláírt, a Megrendelő kapcsolattartója felé címzett tájékoztatásával vonhat be a teljesítésbe. Vállalkozó az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozókat megillető díjak, az alvállalkozók felé történő megfizetéséről köteles gondoskodni, és az alvállalkozók nem jogosultak semmilyen díj-, költségigénnyel vagy egyéb követeléssel a Megrendelővel szemben fellépni. Vállalkozó az alvállalkozók kiválasztásáért és teljesítésükért, a titoktartási kötelezettség velük történő betartatásáért egyebekben a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel.

5. Vállalkozó a teljesítés megkezdésétől az átadás-átvételi eljárás lezárulásáig köteles biztosítani:

• a Munkaterület és a Munkaterületen található eszközök, berendezések tulajdonjogtól függetlenül történő, megfelelő őrzését,

• a Munkaterületen a biztonságos tartózkodás, közlekedés, munkavégzés feltételeit.

6. A Vállalkozó – a Megrendelővel egyeztetett módon és a költségek megtérítésének kötelezettsége mellett – jogosult a munkák elvégzése céljából használni a Munkaterületen megtalálható villamos energia,-, gáz- és egyéb ellátási szolgáltatásokat. Amennyiben Vállalkozó a Megrendelőtől vesz igénybe közüzemi szolgáltatást, a Megrendelő erre jogosult szervezetével külön szerződést köt, amelyben rögzítik az igénybevétel és elszámolás módját. A Vállalkozó előzetes egyeztetés és hozzájárulás után saját költségére is felállíthat ilyen célt szolgáló berendezéseket, azonban a munka sikeres átadása után a Munkaterületet az átadáskori eredeti állapotába helyre kell állítania.

7. A Vállalkozónak a Munkaterületen minden közművet és kábelt azonosítania kell, és amennyiben a technológia azt szükségessé teszi, gondoskodnia kell annak védelméről, esetleges áthelyezéséről. A Vállalkozónak a munka tényleges megkezdése előtt ellenőriznie kell, hogy tevékenysége nem veszélyezteti-e a közművek biztonságát. Az érintett közművek üzemeltetőivel a munkák megkezdése előtt a Vállalkozónak egyeztetnie kell, az egyeztetési jegyzőkönyvben előírtakat köteles betartani. A Vállalkozó a közművekben általa okozott kárért teljes felelősséget vállal.

8. Vállalkozó a Munkaterületen csak a Szerződés teljesítésével összefüggő tevékenységet végezhet.

9. A munkavégzéshez a Megrendelő a Vállalkozó részére eszközt nem ad át, a Vállalkozó a Szerződés teljesítéséhez szükséges összes munkát, feladatot a saját eszközeivel köteles elvégezni, valamint a saját erőforrásaira támaszkodva, kivéve, ha a Megrendelő a műszaki leírásban meghatározott módon szakanyagot biztosít a Szerződés teljesítéséhez.

10. A teljesítést követően Vállalkozó saját költségén haladéktalanul elszállítja a munkaeszközeit, és a Munkaterületet tisztán és rendezett állapotban adja át Megrendelő részére.

11. A Vállalkozó teljes mértékben felelős a Munkaterületen végzett műveletek következményeiért. A megvalósítás módszerét úgy kell megválasztania, hogy az ne veszélyeztethesse a személy- és vagyonbiztonságot, a természetes és épített környezetet.

12. Vállalkozónak kell biztosítania a jelen Szerződés teljesítéséhez szükséges anyagok, eszközök, felszerelések rendelkezésre állását, elhelyezését, szállítását, tárolását és vagyonvédelmét.

13. Vállalkozó köteles betartani az érvényes magyar egészségügyi, tűzrendészeti, környezetvédelmi, munkavédelmi, munkaügyi, és egyéb vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint a jelen Szerződésben foglalt biztonságtechnikai, munkavédelmi és környezetvédelmi általános követelményeket.

14. A Vállalkozó munkavégzésének helyszínén, azzal összefüggésben történt személyi sérülésért, anyagi kárért kizárólag Vállalkozó felel, függetlenül attól, hogy a balesetben érintett személy(ek) a Vállalkozó érdekkörébe tartoznak-e. Megrendelő – szükség esetén – a munkavégzés megkezdését megelőzően a Vállalkozót tájékoztatja a munkavégzéshez kapcsolódó speciális közlekedésbiztonsági és helyi körülményekről. Vállalkozó a jelen Szerződés munka- és tűzvédelmi tárgyú rendelkezéseinek betartását köteles közreműködőitől is megkövetelni.

15. A MÁV Zrt. üzemi területén történő munkavégzés során a Vállalkozó köteles betartani a jelen Szerződés 3. sz. mellékletében (Munkavédelmi megállapodás) foglaltakat, valamint a munkavégzéshez köteles belépési engedélyt kérni a MÁV SZK Zrt. illetékes Területi munkavédelem szervezetétől, a munkavégzés konkrét körülményeinek ismeretében. A MÁV Zrt. üzemi területén munkavédelmi oktatás és belépési engedély nélkül a Vállalkozó vagy az alvállalkozók dolgozója nem tartózkodhat, munkát nem végezhet. Vállalkozó a szerződéses feladatai ellátása során köteles betartani a MÁV Zrt. 77/2020. (VII. 03. MÁV Ért. 18.) EVIG sz. utasítás a felügyeleti igazolványok, szolgálati megbízólevelek, belépési, behajtási engedélyek kiadási eljárásáról, használatáról, a MÁV Zrt. üzemi területén történő tartózkodás rendjéről szóló utasítását.

16. Vállalkozó köteles a Szerződés teljesítése során az 4. sz. mellékletben (Környezetvédelmi mellékletben) foglaltakat betartani. Vállalkozó köteles a munkák kivitelezése és megvalósítása, valamint a hibák kijavítása folyamán megtenni az összes tőle elvárható lépést a környezet védelmére. A Vállalkozónak a munkák során saját költségén el kell távolítania a Munkaterületről a felmerülő hulladékot, bontási hulladékot és felesleges anyagot, azok elhelyezésről a hatályos környezetvédelmi és hulladékkezelési szabályok szerint kell gondoskodnia, figyelembe véve a vonatkozó MÁV Zrt. utasításait is.

17. A Vállalkozó kérheti a Megrendelőt, hogy írásban erősítse meg bármelyik döntését vagy utasítását, amelyet még nem adott írásba. A Vállalkozó köteles minden indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni a Megrendelőt az ilyen jellegű kívánságáról.

18. A Vállalkozót figyelmeztetési kötelezettség terheli a Megrendelő olyan utasításával szemben, amely a Szerződés teljesítésével nincs összhangban, illetőleg előírásainak mellőzésére vonatkozik. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a Vállalkozó felelős. Ha a Megrendelő az utasítását a figyelmeztetés ellenére is fenntartja, akkor minden az utasításból eredő kockázatot viselnie kell. Vállalkozó az adott munka elvégzését élet, testi épség, egészség, környezet vagy vagyon védelmének megóvása érdekében, valamint ha alkalmazása jogszabály vagy hatósági határozat megszegéséhez vezetne, megtagadhatja.

19. Vállalkozó a jelen Szerződésben rögzített kötelezettségeinek megsértésével összefüggő, Vállalkozóval vagy Alvállalkozójával szemben érvényesített kártérítési igényeket a Megrendelőre semmilyen körülmények között nem háríthatja át. Vállalkozó továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben ilyen kártérítési igényt a károsult közvetlenül a Megrendelővel szemben érvényesít, Megrendelőt mentesíti minden hátrányos következmény alól.

20. Vállalkozó kötelessége a Kivitelezési Napló vezetése. A Szerződést érintő lényeges kérdéseket Vállalkozó köteles a Kivitelezési Naplóba bejegyezni. Az alvállalkozó(k) tevékenységéért Vállalkozó teljes felelősséget vállal.

11. JÓTÁLLÁS, Szavatosság

1. Vállalkozót a Ptk. 6:171-6:173 § szerinti jótállási kötelezettség terheli az általa végzett munkákra és beépített anyagokra, eszközökre, alkatrészekre. A Vállalkozó az általa elvégzett munkákért a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított 12 hónap jótállást és jogszabály szerinti szavatosságot vállal. Amennyiben jogszabály, vagy a beépített anyag vonatkozásában a gyártói vagy jogszabályi jótállás időtartama a 12 hónap időtartamot meghaladja, úgy az az időtartam irányadó a Vállalkozó általi jótállás tekintetében. Továbbá amennyiben jogszabály a Szerződés jelen pontjában rögzített jótállási időn túl hosszabb kötelező alkalmassági időt ír elő, ez esetben jótállási időszakon túl a jogszabályban rögzített szavatossági időszak érvényes.

2. Vállalkozó jótállási kötelezettsége fennáll az alvállalkozók által elvégzett munkákra és beépített anyagokra is, ide nem értve a Megrendelő által biztosított szakanyagokat.

3. Vállalkozó köteles a jótállási időn belül a helyszíni hibaelhárítást a hiba bejelentést követően 15 napon belül, de legkésőbb a Megrendelő képviselőjével egyeztetett időpontban megkezdeni, és a szakmában szokásos, ésszerű határidőben befejezni. Megrendelő a jótállási kötelezettségek teljesítésére határidőt szabhat.

4. A jótállási körbe tartozó meghibásodás esetén a hibás rész vonatkozásában a jótállási idő meghosszabbodik a hiba bejelentésétől az elhárításáig eltelt időszakkal.

5. Azok a jótállási követelések, amelyeket a jótállási idő alatt bejelentettek, érvényben maradnak a jótállási idő letelte után is mindaddig, míg azokat ki nem elégítik.

6. Amennyiben Vállalkozó legalább kétszeri felszólítás ellenére sem végzi el a jótállási kötelezettség körében felmerült hibák, hiányosságok kijavítását, akkor Megrendelő jogosult a hiba, hiányosság felszámolásáról – szakszerűen - gondoskodni. Megrendelő az így felmerülő költségeket a Vállalkozónak kiszámlázza. Ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy a Vállalkozó hozzájárulását adta a hiba szakszerű megszüntetéséhez és a Szerződés jótállásra vonatkozó rendelkezései hatályban maradnak.

7. A jótállási kötelezettség nem terjed ki arra az esetre, ha a Megrendelő

• a Szerződés Tárgyát rendeltetésének nem megfelelően üzemelteti;

• a Vállalkozó hozzájárulása nélkül a Szerződés tárgyán módosítást hajt végre;

• szakszerűtlen beavatkozásból eredően a Szerződés tárgya meghibásodik.

8. A Vállalkozó szavatolja a szerződés tárgyának szakszerű, hiba és hiánymentes teljesítését. A Megrendelő a Ptk.-ban biztosított valamennyi szavatossági jogát érvényesítheti a Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint. A szavatossági igények érvényesítése nem zárja ki bármely más, a Megrendelőt megillető polgári jogi igény érvényesítését. A Vállalkozó nem mentesül a hibás vagy késedelmes teljesítésért, illetve a nem teljesítésért való felelőssége alól, ha a Megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta, vagy nem teljes körűen végezte el.

9. Vállalkozó szavatol azért, hogy a jelen Szerződés tárgya, a hozzá tartozó alkatrészek rendeltetésszerű használatra alkalmasak, megfelelnek az e Szerződésben foglalt feltételeknek, a vonatkozó szabványoknak, a jogszabályi előírásoknak, valamint MÁV Zrt. idevonatkozó utasításaiban és vasútüzemi előírásaiban foglalt követelményeknek (kellékszavatosság).

10. Nem adható át a Megrendelőnek olyan termék, amit harmadik személy tulajdonjog-fenntartással adott át a Vállalkozónak, vagy amin harmadik személynek olyan joga áll fenn, ami akadályozza vagy korlátozza a Megrendelő tulajdonszerzését, tulajdonjogának gyakorlását (jogszavatosság). Ennek megszegése estén a Vállalkozó teljes és korlátlan felelősséggel tartozik a Megrendelő felé. Ezen felhasználási tilalom addig érvényes, ameddig a Vállalkozó a harmadik személy követelését ki nem elégítette, vagy vele – írásban – a felhasználásról külön meg nem állapodott. E rendelkezés megsértése esetén a Vállalkozó felel minden olyan kárért, amely a Megrendelőt harmadik személy igényérvényesítésével összhangban éri.

11. A Vállalkozó szavatol továbbá azért is, hogy amennyiben a jelen Szerződés teljesítéséhez bármiféle, harmadik személy tulajdonát képező szellemi terméket használ fel, azt megfelelő jogosultságok, felhatalmazások birtokában teszi, ezen szellemi termékek jogtiszták, és harmadik személyek jogai semmiféle módon nem korlátozzák a Megrendelőt a Szerződés tárgyának, a hozzá tartozó alkatrészek használatában. Az itt rögzített jogszavatossági kötelezettség megszegéséből eredő károkért a Vállalkozót teljes körű és kizárólagos felelősség terheli.

12. A Vállalkozó köteles a Megrendelőt a harmadik személyek által védett jogok megsértése jogcímén érvényesített bármely igény alól mentesíteni és a Megrendelő e címen elszenvedett kárait megtéríteni. Ilyen igények felmerülése esetén a Megrendelő haladéktalanul értesíti a Vállalkozót. Az ilyen igények elleni védekezés kizárólag a Vállalkozót terheli, ebben a Megrendelőnek a Vállalkozót a legnagyobb mértékben támogatnia kell.

13. Vállalkozó köteles a munkavégzés során keletkezett károkat a Megrendelő, illetőleg harmadik személy károsult részére helyreállítani. Amennyiben a helyreállítás nem lehetséges, a károkat meg kell térítenie, ideértve a környezeti károk elhárításával összefüggő valamennyi kárt.

12. KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG, KÁRVESZÉLY, KÖTBÉR

Kártérítési felelősség

1. Vállalkozónak a Szerződés megszegéséért való felelőssége teljes körű, az alábbiakban részletezettek szerint.

2. A Vállalkozó a Szerződés megszegésével okozott kárt a Ptk. szerződésszegésért való felelősség mindenkor hatályos szabályai szerint köteles megtéríteni, ideértve a Szerződés tárgyában keletkezett kárt, egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt. Felek a jogosult vagyonában keletkezett károk és az elmaradt vagyoni előny körében megvalósuló károknak tekintik különösen, de nem kizárólagosan a vasúti tevékenységekből, ezen belül a pályahálózat működtetésével, létesítésével, fejlesztésével, üzemeltetésével, karbantartásával, megszűntetésével, a vasútbiztonsággal, a jogszabályokban meghatározott pályavasúti szolgáltatások nyújtásával, illetve ezek elmaradásából következő mindennemű kárt, a vasúti személyszállítással, egyéb vállalkozó vasúti tevékenységgel összefüggő, továbbá a környezeti károk elhárításával összefüggő valamennyi kárt.

3. Vállalkozónak kártalanítani kell a Megrendelőt harmadik fél által felmerülő minden olyan igény esetén, amely szabadalom, védjegy, vagy ipari tervezési jogok megsértéséből származik azáltal, ahogy azt a Vállalkozó a Szerződés teljesítése során, vagy azzal összefüggésben felhasználta. A Megrendelő jóváhagyása a Vállalkozó szerződéses kötelezettségére vonatkozó teljes körű felelősségét nem csorbítja.

4. A Vállalkozó és/vagy alvállalkozója által ellátott tevékenységért, illetve annak eredményéért a Vállalkozó teljes körű anyagi felelősséget vállal, ennek keretében felel mindazon kárért, mely nem megfelelő munkavégzésére, vagy nem megfelelő anyag beépítésére vezethető vissza. Ezen körben Vállalkozó azon kárért is felel, melyet harmadik személy a Vállalkozó tevékenységével összefüggésben érvényesít a Megrendelővel szemben.

5. Ha a Vállalkozó a jogszabályi előírások megsértésével, illetve a Szerződésben rögzített kötelezettségeinek megszegése folytán a Szerződésen kívülálló harmadik személynek kárt okoz, és a károsult harmadik személy a Megrendelővel szemben támaszt kártérítési igényt, úgy a Vállalkozó köteles a Megrendelőt teljes mértékben mentesíteni a kártérítési felelősség alól akként, hogy a kárt a károsult harmadik személynek közvetlenül megtéríti. Harmadik személy által érvényesített igény esetén a Megrendelő a lehető legrövidebb időn belül köteles a Vállalkozót írásban erről értesíteni és az eljárásba bevonni, illetőleg a védekezést minden lehetséges eszközzel a Vállalkozó számára lehetővé tenni. A Vállalkozó által nyújtott kártérítésnek ki kell terjednie azokra a költségekre is, amelyek a kártérítési igénnyel kapcsolatban a Megrendelő részéről merülnek fel. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy harmadik személy által a Megrendelővel szemben a fentiek szerint indított bármely perben eljár, vagy a Megrendelő oldalán beavatkozóként belép a harmadik fél által a Megrendelővel szemben indított perbe.

6. A Megrendelő kötelezettséget vállal, hogy harmadik fél igényérvényesítése esetén csak a Vállalkozóval történt előzetes egyeztetést követően tesz bárminemű jognyilatkozatot. Amennyiben a Megrendelő nem, vagy csak késedelmesen vonja be a Vállalkozót a folyamatban lévő eljárásba, vagy az igény rendezésébe, akkor az ebből a mulasztásból vagy késedelemből eredő kárt a Megrendelő köteles viselni.

7. Megrendelő fenntartja a szerződésszegésből eredő igényei érvényesítésének jogát arra az esetre is, ha a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadta és igényét nem jelentette be azonnal.

Kárveszély

8. A Munkaterületen a Vállalkozó tevékenységével összefüggésben a munkálatok időtartama alatt a kárveszélyt a Vállalkozó viseli.

9. Felek rögzítik, hogy a munka elvégzése kapcsán, annak érdekében a Vállalkozó részére átadott berendezéssel, valamint eszközökkel, termékekkel kapcsolatos kárveszélyt a Vállalkozó mindaddig viseli, amíg a berendezés, valamint ezek az eszközök, termékek birtokában vannak.

Kötbér, biztosítékok

10. Amennyiben a Vállalkozó a Szerződést megszegi, kötbér és kártérítési felelősséggel tartozik.

11. A Vállalkozó késedelmes teljesítés esetén késedelmi kötbér, hibás teljesítés esetén hibás teljesítési kötbér megfizetését vállalja. Vállalkozó a felelősségi körébe tartozó meghiúsulás esetén meghiúsulási kötbér megfizetésére köteles. A kötbér alapja a nettó Vállalkozási Díj..

12. A Megrendelő a kötbérigényről a számvitelről szóló 2000. C. törvény szerinti bizonylatot (kötbért terhelő levelet) állt ki és küld meg a Vállalkozónak.

13. A Vállalkozó a felelősségi körébe tartozó okból származó késedelmes teljesítése esetén a kötbéralap 0,5%-ának megfelelő mértékű késedelmi kötbért köteles fizetni minden késedelemmel érintett nap után Megrendelő részére. A késedelmi kötbér címén kifizetett összeg nem haladhatja meg a Vállalkozási díj 30%-át. Késedelmes teljesítés esetén Vállalkozó Megrendelővel egyeztetve köteles póthatáridőt vállalni. Amennyiben a késedelmi kötbér összege eléri a maximális mértékét, úgy a Megrendelő jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Szerződés meghiúsulásához kapcsolódóan a jelen Szerződésben foglalt jogkövetkezményeket alkalmazni. A Megrendelő részéről póthatáridő tűzése nem mentesíti Vállalkozót a késedelmi kötbér megfizetése alól.

14. Amennyiben a Vállalkozó felelősségi körébe tartozó okból a Szerződés teljesítése meghiúsul, a Vállalkozó köteles meghiúsulási kötbért fizetni, melynek mértéke a kötbéralap 30%-a.

15. Hibás teljesítésnek minősül mindazon teljesítés, amely nem a Szerződés feltételeinek, vagy a vonatkozó hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történik. Hibás teljesítés esetén Vállalkozó kötbér és kártérítési felelősséggel tartozik. A hibás teljesítési kötbér mértéke a kötbéralap 30 %-a.

16. A Vállalkozó minden kötbér- és kártérítés-fizetési kötelezettségét köteles az erre irányuló felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül teljesíteni. Vállalkozó, a jelen Szerződés aláírásával úgy rendelkezik, hogy valamennyi esedékes, lejárt, nem vitatott követelésének összegét MÁV Zrt. jogosult a Ptk. 6:49. § alapján, Vállalkozó bármelyik számlája ellenértékének kifizetésekor beszámítani.

17. A kötbérek megfizetése nem érinti a jogszabályból és jelen Szerződésből Megrendelőt megillető bármely más igény érvényesítésének lehetőségét. Meghiúsulási kötbér fizetése esetén a Vállalkozó mentesül a teljesítési kötelezettsége alól.

18. A kötbér esedékessé válik:

• késedelmi kötbér esetén, ha a késedelem megszűnik, a póthatáridő lejár, vagy mértéke eléri a kötbér maximum összegét,

• hibás teljesítési kötbér esetén, ha a Megrendelő a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét a Vállalkozónak bejelentette,

• meghiúsulási kötbér esetén, ha a Megrendelő az elállási, vagy felmondási szándékát a Vállalkozónak bejelentette.

19. Megrendelő a kötbért meghaladó esetleges kárát Vállalkozóval szemben érvényesítheti a Ptk.-ban foglaltak szerint.

20. Vállalkozó késedelmes és/vagy hibás teljesítése esetén Megrendelő kötbér iránti igényét akkor is jogosult érvényesíteni, ha a késedelemből és/vagy hibás teljesítésből kára nem keletkezett. A késedelmi kötbér érvényesítése nem mentesíti Vállalkozót a teljesítési kötelezettség alól.

13. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

1. A jelen Szerződés kizárólag írásban, a Felek közös megegyezésével módosítható.

2. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy abban az esetben, ha a MÁV Zrt. „szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás” megnevezésű fő, vagy a Szerződés teljesítése szempontjából releváns tevékenységét a Szerződés hatálya alatt más gazdasági társaság veszi át, úgy ezen gazdasági társaság a Vállalkozó külön hozzájárulása nélkül jogosult a jelen szerződéses jogviszonyban a Xxxxxxxxxx helyébe lépni és annak kötelezettségeit átvállalni, illetve jogait gyakorolni, feltéve, hogy ezen szerződéses jogutódlás a Vállalkozó jogait nem csorbítja, kötelezettségeinek teljesítését nem teszi terhesebbé.

14. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, megszüntetése

1. A Szerződés megszűnik a Xxxxx által jelen Szerződés alapján vállalt kötelezettségek kölcsönös és maradéktalan teljesítésének napján. Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

2. A fenti pontban foglalt megszűnésén túlmenően a Felek a Szerződést azonnali hatállyal, egyoldalú jognyilatkozattal is megszüntethetik (rendkívüli felmondás) különösen, ha

• az egyik Fél a Szerződésben meghatározott és vállalt kötelezettségeit ismételten nem teljesítette, és erre a másik Fél 15 napos határidő kitűzésével felszólította és a határidő eredménytelenül telt el;

• a másik Féllel szemben csődeljárás indult, kivéve a fizetési moratórium időszakát;

• a másik Fél együttműködési kötelezettségét súlyosan vagy ismétlődően megszegi vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely jelen Szerződés fenntartását lehetetlenné teszi;

• a másik Fél az illetékes bíróságnál saját maga ellen felszámolási eljárás megindítását kéri a vonatkozó jogszabályok alapján;

• a másik Fél fizetésképtelenségét a bíróság a vonatkozó jogszabályok alapján megállapítja;

• a másik Fél végelszámolását az erre jogosult szerv elhatározza;

• továbbá valamennyi, jelen Szerződésben nevesített egyéb esetben.

3. Az azonnali hatályú felmondást megalapozó körülmények fennállása esetében, vagy ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a Vállalkozó kötelezettségeit esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a Megrendelőnek már nem áll érdekében, a Szerződés teljesítésének Vállalkozó által igazolt megkezdése előtt Megrendelő választása szerint jogosult a Szerződéstől azonnali hatállyal elállni. Vállalkozót ebben az esetben kártalanítás, vagy kártérítés nem illeti meg.

4. A Szerződés bármilyen okból történő megszűnése esetén a Felek az addig teljesített szolgáltatásokkal összefüggésben egymással elszámolni tartoznak.

5. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen Szerződésnek bármilyen okból történő megszűnése esetén a Megrendelő által rendelkezésére bocsátott iratokat, feljegyzéseket, bármely adathordozót a Szerződés megszűnése napján Megrendelőnek visszaszolgáltatja.

15. VIS MAIOR

1. Mentesülnek a Xxxxx a szerződésszegés jogkövetkezményei alól, ha a teljesítés elmaradása Vis maiorra vezethető vissza.

2. Ha bármelyik Fél úgy véli, hogy Vis maior esemény következett be, és ez korlátozza vagy akadályozza a kötelezettségeinek végrehajtásában, a lehető legrövidebb időn belül köteles írásban (elsősorban e-mailben) értesíteni a másik Felet, és közölni vele az esemény körülményeit, okát és feltehetően várható időtartamát. Ebben az esetben valamennyi érintett teljesítési határidő meghosszabbodik a Xxxxx által nem vitatott vis maior időtartamával.

3. Ha Vis maior körülmény bekövetkezett, mindkét Fél, de különösen a Vállalkozó köteles törekedni a Szerződésből eredő kötelezettségeinek folytatólagos teljesítésére, amennyire az ésszerűen elképzelhető.

4. A Vis maiorról szóló értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó Felet felelősség terheli.

16. ENGEDMÉNYEZÉS

1. A Megrendelővel szembeni bármilyen követelés engedményezése (ide értve annak faktorálását is), illetve Megrendelővel szembeni bármilyen követelésen zálogjog alapítása csak a Megrendelő előzetes írásos jóváhagyásával lehetséges. A Megrendelő írásos jóváhagyása nélküli engedményezéssel, zálogjog alapítással a Vállalkozó szerződésszegést követ el a Megrendelővel szemben, melynek alapján a Vállalkozót kártérítési felelősség terheli.

17. ELJÁRÁS JOGVITA ESETÉN

1. A Felek megállapodnak, hogy a Szerződésből eredő, vagy azzal összefüggő bármely vitás kérdést elsősorban tárgyalásos úton, peren kívül rendezik. Amennyiben a peren kívüli egyeztetés nem vezet eredményre, abban az esetben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény mindenkor hatályos rendelkezései szerint hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróság jogosult eljárni.

18. TITOKTARTÁS

1. Felek bizalmasan kezelik és a másik Fél írásba foglalt egyetértése nélkül nem adnak át harmadik személy számára olyan dokumentumot, adatot vagy más információt, amelyet közvetlenül, vagy közvetve a másik Fél szolgáltatott a Szerződéssel kapcsolatosan, akár a Szerződést megelőzően, akár a Szerződés időtartama alatt vagy megszűnése után. A fentiek ellenére, a Vállalkozó átadhatja Alvállalkozójának a Megrendelőtől kapott dokumentumokat, adatokat és más információkat, de csak olyan mértékben, ami az Alvállalkozó Szerződés szerinti teljesítéséhez szükséges, amely esetben a Vállalkozó az ilyen Alvállalkozótól hasonló tartalmú titoktartási kötelezettséget vállaló nyilatkozatot kér.

2. E kötelezettség nem terjed ki azokra az információkra,

• amelyeket Xxxxx képviselőinek meg kell osztaniuk ellenőrző szervekkel;

• amelyek közzétételére, illetve rendelkezésre bocsátására Feleket bírósági/hatósági határozat, jogszabály, EU jogi aktusa kötelezi;

• amely egyébként jogszerűen válik elérhetővé a Felek számára.

3. Az a Fél, aki/amely a jelen Szerződés szerinti titoktartási kötelezettséget megszegi, a másik Féllel, illetve harmadik személyekkel szemben teljes kártérítési kötelezettséggel tartozik helytállni.

4. Jelen Szerződés szerinti titoktartási kötelezettség időbeli korlátozás nélkül fennáll.

19. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A Felek vállalják, hogy nem tanúsítanak olyan magatartást, mellyel egymás vagy Kapcsolt vállalkozásaik jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetnék. Ide tartozik a Szerződés megkötésétől a Felek vagy Kapcsolt vállalkozásaik munkajogi állományába tartozó munkavállalók közvetett vagy közvetlen foglalkoztatása is. Ennek biztosítása érdekében a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Szerződéssel összefüggésben, annak teljesítése során sem a másik Félnél, sem annak Kapcsolt vállalkozásainál munkaviszonyban lévő személyt sem közvetlenül, sem közreműködi, alvállalkozói útján, nem foglalkoztatnak, ilyen személy tulajdonában, ügyvezetése alatt álló társasággal, egyéni vállalkozóval vállalkozási, illetve megbízási jogviszonyt nem létesítenek, , kivéve ha ebbe a másik Fél előzetesen írásban beleegyezett. Ezen szabály megsértése szándékos károkozásnak minősül és a Vállalkozót kártérítési felelősség terheli. A rendelkezés betartását Megrendelő Biztonsági Főigazgatósága útján bármikor jogosult ellenőrizni.

2. A Vállalkozó a Szerződés 19.1. pontjában szereplő szabály megsértése esetén köteles a Megrendelő vagy a Megrendelő Kapcsolt vállalkozásainak – az erre vonatkozó felhívás kézhezvételét követő 8 napon belül – kárátalány címén a Megrendelő vagy a Megrendelő Kapcsolt vállalkozása részéről a teljesítésbe bevont érintett munkavállalónként nettó 1.000.000,- forintot fizetni. A Vállalkozó csak abban az esetben mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha a szakember a Megrendelő, Vállalkozó és a Megrendelő érintett Kapcsolt vállalkozása által megkötött háromoldalú megállapodás alapján és feltételei szerint vesz részt a Vállalkozó szerződéses kötelezettségei teljesítésében.

3. Abban az esetben, ha a jelen Szerződés bármely rendelkezése érvénytelen, hatálytalan vagy végrehajthatatlan lenne, vagy azzá válna, ez a jelen Szerződés többi rendelkezéseinek érvényességét, hatályát és végrehajthatóságát nem érinti, és a Felek kötelezik magukat, hogy az esetleges hibás rendelkezést haladéktalanul olyan érvényes, hatályos és végrehajtható rendelkezéssel helyettesítik, amely a Felek gazdasági céljainak is mindenben megfelel.

4. Vállalkozó megismerte és elfogadja a MÁV Zrt. Etikai Kódexét (xxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxx-xxxxxxx/xxxxxx-xxxxx), az abban foglalt értékeket a jogviszony fennállása alatt magára nézve mérvadónak tartja. Kijelenti, hogy vitás eset felmerülésekor a Megrendelő által lefolytatott eljárásban együttműködik a vizsgálókkal. Vállalja, hogy a Megrendelő nevében eljáró személy(ek) Etikai Kódexet sértő cselekményé(ei)t jelzi a Megrendelő által működtetett etikai bejelentő és tanácsadó csatornán keresztül.

5. Felek rögzítik, hogy a kapcsolattartók jelen Szerződésben feltüntetett adatainak kezelése az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 5. § (1) bekezdése, illetve a 2016/679/EU rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontja alapján történik. Az adatok kezelésének, tárolásának célja a Felek Szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítése és jogainak érvényesítése, a Szerződés teljesítése érdekében a szerződéses partnerrel történő kapcsolattartás biztosítása, a szerződéses jogviszonyból eredő jogszabályi kötelezettségek teljesítése. Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást, hogy a jelen Szerződés szerinti kapcsolattartóik a Szerződésben feltüntetett adataik kezeléséhez hozzájárultak. Felek megállapodnak, hogy az adatokat kizárólag azon munkatársaik ismerhetik meg, akiknek munkaköri kötelezettsége összefügg az adatkezelés céljának előmozdításával, és az adatokat az adatkezelés céljának eléréséig, de legfeljebb a szerződéses jogviszonyból eredő igények elévüléséig kezelik.

Jelen Szerződés előkészítése, megkötése és teljesítése során a személyes adatok kezelése és – amennyiben adattovábbításra kerül sor - az adatok továbbítása, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet), továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.), valamint ezen felül a MÁV Zrt. részéről az Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata alapján történik. A MÁV Zrt. és a Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy az adatkezelés során az általános adatvédelmi rendelet szerinti adatbiztonsági követelményeknek eleget tesz, továbbá az érintettek jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek legteljesebb figyelembevételével jár el. Amennyiben a Vállalkozó a fentiekben foglalt kötelezettségeit megszegi, a szerződésszegéssel okozott teljes (közvetett és következményi) kárt (függetlenül attól, hogy az az érintett igényén vagy a NAIH hatósági határozatán és/vagy bírósági határozaton alapul) a MÁV Zrt. felé megtéríteni köteles.

A Szerződő Fél a tudomására jutott személyes adatot kizárólag jelen Szerződés előkészítése, megkötése és az iratok megőrzésére irányadó időtartama alatt, a Szerződés teljesítése érdekében az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja (jogos érdek) alapján kezeli. A Felek vállalják, hogy az előzőekben meghatározott időtartam letelte, vagy az adatkezelési jogosultság bármely egyéb okból történő megszűnését követően a tudomásukra jutott személyes adatot teljeskörű és helyre nem állítható módon törlik. A MÁV Zrt. adatkezeléséről szóló részletes tájékoztató a xxx.xxxxxxxxxx.xx webcímen megtalálható. A Szerződő Fél jelen Szerződés aláírásával igazolja, hogy „A szerződéskötés során képviseletre és aláírására jogosult (természetes, meghatalmazott, vagy cégjegyzésre jogosult) személyek, a teljesítésigazoló személyek, illetve a Szerződésben megjelölt kapcsolattartók személyes adatainak kezeléséről” szóló adatkezelési tájékoztatójának tartalmát megismerte és az abban foglaltakat tudomásul vette, illetve azt az érintettel – igazolható módon – megismertette.

6. Feleknek a jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos magyar jogszabályokat, különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazniuk.

7. A Vállalkozó jelen Szerződést aláíró képviselője a Ptk. 3:31.§-ára is különös figyelemmel a jelen Szerződés aláírásával kijelenti és teljes körű személyes felelősséget vállal azért, hogy a jelen Szerződés vonatkozásában képviseleti joga nincs korlátozva és nyilatkozattétele nincs feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötve. Amennyiben az aláíró nyilatkozattétele feltételhez vagy jóváhagyáshoz van kötve harmadik személyekkel szemben, akkor jelen Szerződés aláírásával nyilatkozik arról, hogy a feltétel bekövetkezett, vagy a szükséges jóváhagyást megszerezte, illetve a korlátozás nem terjed ki a jelen Szerződés megkötésére és aláírására. Felek rögzítik, hogy az esetleges korlátozás megszegéséből eredő teljes felelősség az aláírót terheli, a korlátozás a MÁV Zrt-vel szemben nem hatályos és annak semmilyen következménye a MÁV Zrt-t nem terheli.

8. A Szerződés magyar nyelven készült. A Felek minden, a Szerződés teljesítésével kapcsolatos kommunikációt magyar nyelven folytatnak, és a Vállalkozó minden, a Szerződéssel és teljesítésével kapcsolatos dokumentumot magyarul köteles a Megrendelő részére átadni.

A Felek jelen Szerződést elolvasták, az abban foglaltakat megértették, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag és cégszerűen aláírták. A Szerződés három példányban készült, amelyből két példány Megrendelőt, egy példány a Vállalkozót illeti meg.

Mellékletek:

1. Műszaki leírás

2. Árazott költségvetés

3. Munkavédelmi melléklet

4. Környezetvédelmi melléklet

5. Teljesítés igazolás minta SAP

6. Elektronikus-számla befogadás a MÁV-csoport vállalatainál

………………, 202………………….. ………………, 202…………………..

………………….. Xxxxxxx Xxxxx beruházás lebonyolító igazgató	………………….. Xxxxxx Xxxxx műszaki előkészítési osztályvezető	………………….. […] […]
MÁV Zrt. Megrendelő		………………….. Vállalkozó

0.xx. Melléklet

Generáltervező:

UTIBER Közúti Beruházó Kft

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 7-13.

Tel: 000-00-00 Telefax: 000-00-00

E-mail: xxxxxx@xxxxxx.xx

Tervező:

AGROINVEST VÁLLALKOZÓ Munkaszám: 17-18/2

SZOLGÁLTATÓ ÉS MÉRNÖKI Felelős tervező: Xxxxxxxx Xxxx

ZÁRKÖRŰEN MŰKÖDŐ

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00/a.

Tel./Fax: 00 (0) 000-0000, 00 (0) 000-0000

2.1

MŰSZAKI LERÍRÁS

Salgótarján PGF MÁV állomás tűzivíz hálózat rekonstrukciója

Kiviteli terv

1. Megbízás, előzmények

Megbízó, építtető

Cégünk a tárgyi munka kiviteli terveit a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx Xxx. 54-60.) megbízásából készítette.

Tervezési terület ismertetése:

A tervezett oltóvíz ellátó rendszer a MÁV PGF állomásának területén kerül kialakításra, mely szomszédos a MÁV Külső állomással.

A terv tárgya:

A meglévő, anyagában és műszaki állapotában elavult tűzivíz ellátó rendszer korszerűsítése, a vonatkozó irányelveknek megfelelő hálózat megtervezése.

A feladat magában foglalja az új létesítmények megvalósítási és a feleslegessé vált létesítmények megszűntetésének munkáit.

2. Meglévő állapot

Meglévő közműhálózat

A telephelyen a korábbi években saját vízkitermelési rendszert üzemeltettek, azonban az átszervezések által az épületek értékesítésre vagy lebontásra kerültek, így a vízkitermeléses rendszer további üzemeltetése nem volt gazdaságos így a belső ivóvíz hálózat a települési rendszerre lett átkötve. A meglévő 2 db földalatti tűzcsap is erről kapja a vizet.

A földalatti tűzcsapok megtáplálását biztosító vezeték DN50 átmérővel rendelkezik, így nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak.

A meglévő közművezetékek (vasútüzemi elektromos, távközlési kábelek, vízvezetékek, szennyvíz- és csapadékcsatornák) nyomvonalát a Megbízó bocsájtotta rendelkezésünkre különböző méretarányú és másolati minőségű papíralapú tervek, tervrészletek formájában.

Ezek szkennelt változatát digitalizálva vezettük fel a szintén adatszolgáltatásként kapott alaptérképre.

A nyomvonalak bizonytalansága miatt minden munkaárok nyitást megelőzően kutatóárkos kézi közműfeltárás szükséges, üzemeltetői szakfelügyelet mellett!

A pályaudvaron külön kialakításra került ivóvíz és iparivíz hálózat, saját vízkitermeléssel. Azonban a folyamatos átszervezések által a vízkitermelés üzemeltetése gazdasági szempontból nem volt megtérülő, így a városi ivóvízhálózatra került rákötésre.

3. Oltóvíz igények

A szükséges oltóvíz mennyiség és oltóvíz intenzitás meghatározására tűzvédelmi szakértő közre-működésével került sor. Tűzvédelmi leírását a tervdokumentáció tartalmazza.

A mennyiségek meghatározására az épületek alaprajzát és a helyiségek funkcióját tartalmazó meg-bízói adatszolgáltatás alapján került sor, az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet (OTSZ) előírásainak figyelembe vételével.

A védendő épületek listája megbízói adatszolgáltatás alapján kerültek meghatározásra (MÁV tulajdonú ingatlanok) a kapott létesítmény lista az épület leltári számát, fordítótábla számát, alapterületét és funkcióját tartalmazta.

A védendő épületek oltóvíz intenzitás igényét és annak szükséges időtartamát a tűzvédelmi leírás táblázatos formában adja meg.

Az alábbi táblázat a tűzvédelmi műszaki leírás szerinti oltóvíz intenzitásokat tartalmazza:

Épület megnevezése épületkóddal (Mögötte zárójelben a helyszínrajzon jelölt azonosító szám)	Alapterü-let (m2)	Kockáza-ti osztály	Szükséges oltóvíz intenzitás (l/perc)	Oltóvíz biztosítás időtartam (perc)
T0001856 (44) Lakóépület	106,00	NAK	600	30
T0155154 (14) Raktár	212,93	AK	900	60
T0011188 (13) Szertár és BFF épület	611,61	AK	1500	60
T0011186 (11) Pályamesteri iroda	674,40	AK	1500	60
T0011187 (9) PFT műhely	432,77	AK	1200	60

4. Tervezett munkálatok

A tervezett oltóvízrendszer több elemből épül fel:

• új vezetékszakaszok létesítése, tűzcsap leágazásokkal,

• meglévő közterületi tűzcsapok igénybevétele,

• tűzcsap építése állomás területén,

• tűzcsap átépítése állomás területén.

Tervezett oltóvíz ellátás

Az állomás oltóvíz ellátásához nem kell új, vezetékfejlesztéseket eszközölni. Az állomás teljes egészében lefedhető közvezetékeken elhelyezett tűzcsapokkal.

A tűzcsapok számának kijelölése, illetve az általuk biztosított oltóvíz mennyiségének számításakor az érintet területen 2017 november 06-án készült tűzcsapmérési jegyzőkönyvek alapján kerültek meghatározásra.

Az állomás területén belül 1 db DN100 földfeletti tűzcsap létesül. A tűzcsap az állomás fölrészletén keresztül haladó, ÉRV Zrt. üzemeltetésében álló DN150 acél vezetékre csatlakozik. A tervezett tűzcsap A110 gyorscsatlakozókkal rendelkezik.

Az állomás védendő épületeinek oltóvíz ellátását további két közterületen elhelyezkedő tűzcsap fogja biztosítani. A tűzcsapok egyaránt a Xxxx Xxxxxx utca közterületi sávjában kapnak helyet. Az utcában a Baglyasi úthoz közelebb egy tűzcsap meglévő, DN100 földfeletti tűzcsap található, mely viszonylag új kialakítású, műszakilag megfelelő. A meglévő tűzcsaptól 75 m-re további 1 db DN100 földfeletti tűzcsap létesítendő. A tervezett tűzcsap A110 gyorscsatlakozókkal rendelkezik.

A három tűzcsappal az állomás valamennyi védendő épületének oltóvíz mennyisége biztosítható.

Az ÉRV Zrt. mint ivóvíz szolgáltató által üzemeltetetett vezetékeket érintő munkálatok kizárólag az ÉRV Zrt. végezheti el. A kivitelezést az ÉRV Zrt. ügyfélszolgálatán kell megrendelni!

Megszüntetendő vezetékek:

Az állomás oltóvíz ellátásának kialakítása nem jár vezetékfelhagyással, mert a jelenlegi DN50 vezeték, melyen két db földalatti tűzcsap található, kommunális vízállást szolgál, így megtartása szükségszerű. Az üzemeltetés érdekében a tűzcsapok megtartása szükséges.

5. Érintett földrészletek

   Helyrajzi szám	Védendő épület	Beavatkozás	Tulajdonos	Vagyonkezelő
   3954/6	Van	Tűzcsap létesítés	MÁV	MÁV
   3954/7	Van	-	MÁV	MÁV
   3954/18	Van	-	MÁV	MÁV
   3994	Nincs	Tűzcsap létesítés	Salgótarján Önk.	Salgótarján Önk.

6. Közműkeresztezések, közmű kiváltások

A meglévő közművek keresztezését a közműegyeztetési jegyzőkönyvekben, közműkezelői és egyetértési nyilatkozatokban leírtak szerint, az üzemeltető szakfelügyelete mellett szabad elkészíteni.

Közműkiváltásra várhatóan nem lesz szükség.

7. Kivitelezés - munkaárkok, munkagödrök kialakítása

Általánosan betartandó szabványok:

MSZ EN 805:2000 Vízellátás. Az épületeken kívül lévő rendszerek és elemek követelményei

MSZ 22115:2002 Fogyasztói vízbekötések

MSZ-10-310:1986 Vízügyi létesítmények. Épületen kívüli nyomás alatti vízszállító csővezetékek

MSZ 15286:1999 Ivóvízellátás. Csővezetékek tisztítása és fertőtlenítése

A Kivitelező köteles a kivitelezést megelőzően a meglévő vezetékek vízszintes és függőleges helyzetét, valamint méretét kutatóárok létesítésével meghatározni. A feltárások megkezdése előtt az egyeztetési jegyzőkönyvekben meghatározott módon, saját költségén szakfelügyeletet kérni és az érintett közművek felfüggesztéséről, állékonyságáról, épségéről gondoskodni köteles.

A munkaárkot a mélység figyelembevételével a „Munkaárok mintakeresztszelvény” című tervlap szerint kell kialakítani.

Nyíltárkos kivitelezésnél a vezetéket és szerelvényeit 10 cm, köves sziklás talaj esetén 15 cm vtg homokágyazatra kell fektetni, az MSZ EN 1610:2001 előírásai szerint. A csőzóna vezeték feletti (30 cm) és melletti részein is homokvisszatöltés szükséges, kavicsos, kődarabos föld, fagyott talaj visszatöltése tilos.

A munkaárokban a földvisszatöltést réteges tömörítés mellett az alábbi tömörítési értékek betartásával kell elvégezni:

• Ágyazati réteg: Trγ = 90 %

• Csőzóna és csőzóna felett: Trγ = 85-90 %

• Útpályaszerkezet alatt 50 cm vastagságban: Trγ = 95 %

A munkaárok kiemelését függőleges pallójú, zárt dúcolás védelme mellett kell végezni, a közművek közelében és a bekötéseknél kézi – a továbbiakban gépi földkiemeléssel. A munkaárok mellett 50 cm-es sávot szabadon kell hagyni.

A munkagödör (munkaárok) szélét a szakadólapon belül csak abban az esetben szabad megterhelni, ha a dúcolás a terhelésből származó többletteher felvételére van méretezve.

A víztárolók munkagödör kitámasztását szádfalazással kell megoldani.

A kivitelezés idejét alacsony talajvízállású időszakra kell előirányozni.

Magasabb talajvízállánál a munkaárok, munkagödör víztelenítéséről gondoskodni kell. Ha a talajvízszint a munkagödör fenékszintjét 50 cm -rel meghaladja, vákuumos talajvízszint süllyesztést kell alkalmazni.

8. Kivitelezés - PE vezetékek szerelése

A PE vezetékek szerelése hegesztett kötésekkel történik az alábbiak szerint:

• A Megbízó az elektorfúziós hegesztési eljárás alkalmazását írta elő.

• A hegesztési tevékenység irányítására felelős hegesztési szakembert (hegesztési felelős) kell megbízni.

• A PE anyagú vezetékeken hegesztési munkákat csak a vonatkozó rendelkezés (15/1998 IKK.8) IKIM közlemény a műanyaghegesztők minősítési rendszeréről) szerinti, az adott hegesztési eljárásra érvényes minősítéssel rendelkező műanyaghegesztő végezhet.

• Az alkalmazott hegesztő berendezésnek érvényes és megfelelőnek minősített felülvizsgálati dokumentációval kell rendelkeznie.

• A hegesztési munkákat a fenti előírásnak megfelelő hegesztési utasítás (WPS) szerint kell elvégezni és dokumentálni.

A hegesztési dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

• hegesztési utasítás (WPS)

• hegesztési napló

• az alapanyag és hozaganyag műbizonylata

• a hegesztő jogosultságát igazoló okirat

• varrattérkép

A hegesztési naplónak tartalmaznia kell:

• a hegesztés időpontját

• az alapanyag és hozaganyag megnevezését, minőségét

• a cső vagy idom azonosító jelét

• az alkalmazott hegesztési eljárást, annak paramétereit

• a hegesztési varrat azonosító számát

• a hegesztő jelét

• a varrat esetleges javításának tényét

• a varratvizsgálat módját és eredményét

• a hegesztést végzők és a felelős hegesztési szakember aláírásait

• a hegesztő berendezés típusát, azonosító jelét

• a környezeti jellemzőket

9. Üzembe helyezés, nyomáspróba

A közvezetékre kötést a három megtáplálási pontnál, vízmérő telepítését (a Megrendelő költségére) csak a hálózatot üzemeltető ÉRV Zrt. végezheti el!

A csővezetékek és tartályok megépülése után, betakarása előtt el kell végezni:

• Nyílt árkos geodéziai felmérést

• Víztartási próbát

• Nyomáspróbát

10. Csövek nyomáspróbája

Az újonnan létesített technológiai és ivóvíz vezetékeket üzemeltetésük előtt nyomáspróbának kell kitenni. Az alkalmazott eljárás menetét az MSZ–10–310–86 és az MSZ EN 805 szabvány írja elő. A szabvány alapján meg lehet határozni a rendszeren alkalmazandó üzemi nyomás felhasználásával a nyomáspróbán alkalmazott próbanyomás értékeket. A sikeres nyomáspróbát követően a vezeték munkaárok visszatölthető.

10.1 Szakaszos nyomáspróba

A nyomáspróba elővizsgálatból, nyomásejtés- és fő nyomáspróba vizsgálatból áll, melyeket egymást követően kell elvégezni. A próbanyomás értékeit a vizsgált szakasz legmélyebb pontjára vonatkoztatva, az üzemi nyomás függvényében a 1. táblázat tartalmazza.

Ivóvízvezetékek esetén a szakaszos nyomáspróba értéke 1 MPa-nál kisebb nem lehet. A táblázat értékeit az anyagminőségeket figyelembe véve kell alkalmazni a technológiai tartályokra és a technológiai vezetékekre egyaránt.

10.1.1 Előkészületek a nyomáspróbához

A próbanyomással nem terhelhető szerelvényeket (pl. vízmennyiségmérőt) el kell távolítani és ideiglenes áthidaló csőelemekkel pótolni. Nyomáspróbára kijelölt szakasz lezárására végleges szerelvényt csak a terv előírása szerint szabad felhasználni. Azt a szakaszt, mely a próbanyomásból adódó terhelés felvételére nem alkalmas (pl. a csőkötések tengelyirányú erő felvételét nem teszik lehetővé) ideiglenesen meg kell támasztani.

A földbe fektetett csővezetéket nyomáspróba előtt részlegesen – a csőkötések szabadon hagyásával – le kell terhelni.

A nyomáspróba előtt ellenőrizni kell:

– a csőkötéseket

– a tartószerkezeteket

– a csatlakozások és a csőszakasz végeinek zárását

– a vezeték lejtését

– a hőtágulási lehetőségeket

– a szakasz légtelenített állapotát

– a szakasz sűrítési lehetőségét

– a tartály- és csőfalak hőmérsékletét.

A vízfeltöltés alatt a szakasz összes légtelenítőjének nyitva kell lenni mindaddig, míg a kiömlő víz levegőmentessé válik.

A feltöltéshez használt víz hőmérséklete azonos legyen a vezeték, tartály hőmérsékletével. A feltöltés sebességét ± 5 – 10°C közötti eltérés esetén felére, ±10°C-nál nagyobb eltérés esetén pedig a negyedére kell csökkenteni. Fagyveszély esetén a nyomáspróbát megkezdeni nem szabad, a szakaszt le kell üríteni.

10.1.2 Elővizsgálat

Az elővizsgálat időtartamát a 2. táblázat tartalmazza. A táblázat értékeit figyelembe véve kell alkalmazni a technológiai tartályokra és a technológiai vezetékekre egyaránt. A vizsgálat célja, hogy a vezeték felvegye a nyomás és hőmérsékletfüggő térfogati változásokat.

A vizsgálathoz a szakaszokat úgy kell kijelölni, hogy a legmagasabb pontján mérhető nyomás a legmélyebb pont próbanyomás értékének 85%-ánál kisebb ne legyen.

Az üzemi nyomáson a maximális vízszállítás és legkedvezőtlenebb hidraulikai viszonyok mellett, folytonos üzemben, tartósan kialakuló nyomásértéket kell érteni. A nyomáspróbánál 0,01 MPa pontosságú nyomásmérőt kell használni. A nyomáspróba során szemrevételezéssel ellenőrizni kell a kötéseket, a szerelvényeket és a kitámasztásokat.

Az elővizsgálat alatt a nyomást fokozatosan kell növelni a 4. táblázatban előírt próbanyomás értékig.

Az elővizsgálat folyamata:

• A csővezetéket öblítés és légtelenítés után feszteleníteni kell légköri nyomáson és legalább 60 percig pihentetni kell.

• A pihentetés után a csőrendszert folyamatosan és gyorsan (kevesebb, mint 10 perc) a vizsgálati nyomás alá kell helyezni.

• A vizsgálati nyomást folyamatos vagy szakaszos utánnyomással 30 percig fenn kell tartani és közben a rendszer tömörségét ellenőrizni kell.

• A félóra elteltével a rendszert további utántöltés nélkül zártan pihentetni kell egy óra hosszáig. A pihentetés végén a maradó nyomás értékét fel kell jegyezni. A pihentetés végén mért nyomás csökkenés értéke nem lehet nagyobb, mint a próbanyomás értékének 30%-a. A sikeres elővizsgálat a feltétele a fő vizsgálat megkezdésének.

1. táblázat

2. táblázat

3. táblázat

** A vizsgálat időtartama alatt vízutánpótlást végezni nem szabad

*** A próbanyomást maximált vízutánpótlással kell biztosítani

10.1.3 A nyomásesés vizsgálata

A nyomásesés-vizsgálat lehetőséget ad a csőben maradt levegő térfogatának becslésére. A csővezeték vizsgálati szakaszában maradt levegő hibás mérési eredményeket okoz, amelyek szivárgásoknak vagy néhány esetben kis csurgásnak tűnhetnek. A levegő jelenléte csökkenti a nyomásveszteség-és a vízveszteség-vizsgálatok pontosságát.

- A rendszer elővizsgálat végén mért nyomását 10-15%-al gyorsan csökkenteni kell.

- A kiengedett víz mennyiségét pontosan meg kell mérni (ΔV)

- Az alábbi képlettel számítsuk ki az elfogadható vízveszteséget, Vmax-ot és ellenőrizzük, hogy az elvezetett vízmennyiség, V, azt meghaladja-e

ahol:

Vmax a megengedhető vízveszteség, literben

V a vizsgált csővezetékszakasz térfogata, literben

p a mért nyomásveszteség, kilopascalban

Ew a víz összenyomhatósági modulusa, kilopascalban

D a cső belső átmérője, méterben

e a csőfal vastagsága, méterben

ER a csőfal rugalmassági együtthatója, a hossztengelyre merőleges irányban, kilopascalban

1,2 többlet (például a légtartalom miatt) a fő vizsgálati fázisban

Az eredmények megfelelő értelmezése szempontjából fontos, hogy a vizsgálat során a hőmérséklet és a vizsgálat időtartamát is figyelembe vevő korrekt ER értékkel számoljunk. Különösen kis átmérők és rövid vizsgálati szakaszok esetében a p-t és a V-t a lehető legpontosabban kell mérni.

Ha V nagyobb, mint Vmax, akkor a vizsgálati eljárást meg kell szakítani, a csővezetéket nyomásmentesíteni és újra légteleníteni kell.

10.1.4 Fő nyomáspróba vizsgálat

A nyomásejtés után a rendszert ismét zárttá kell tenni. A csővezeték a hirtelen nyomás esésre, a cső anyagának viszko-elasztikus tulajdonsága miatt az időben késéssel reagál, ami nyomás emelkedésben nyilvánul meg. A nyomás változását 30 percig kell figyelemmel kísérni, ezalatt az idő alatt a nyomásnak folyamatosan emelkedni kell. Ha az emelkedés megállapítása kétséges vagy nem egyértelmű, a vizsgálatot másfél órára kell meghosszabbítani. A nyomásejtés után másfél órával a mért maradó nyomás értéke nem lehet 0,25 bar –tól (25 kPa) nagyobb mértékben kevesebb a nyomásejtés után mérhető legnagyobb értéktől. A vizsgálat időtartamát a 3. táblázat tartalmazza.

A nyomáspróba nem megfelelő minősítése esetén, a javítások után a teljes folyamatot ismételten el kell végezni.

10.1.5 Hálózati nyomáspróba

Ahol a nyomáspróbához egy csővezetéket két vagy több szakaszra osztottak fel és az összes szakasz vizsgálata sikeres volt, akkor a teljes rendszert nyomás alá kell helyezni, legalább 2 órán keresztül az üzemi nyomásra. Bármely, az adott szakasz nyomáspróbája után beépített kiegészítő elemet egyesével, szemrevételezéssel ellenőrizni kell, hogy nincs-e szivárgás, irány- vagy magasságváltozás.

A próbanyomás értékei Salgótarján PGF állomáson:

Települési üzemi nyomás: 5,0 bar

1,5xÜN: 7,5 bar

Próbanyomás értéke: 7,5 bar

11. Munkavédelmi fejezet

A munkaterület átadását követően a kivitelező felel a munkavégzéssel együtt járó valamennyi munka- és balesetvédelmi intézkedés betartásáért. Dolgozóit a munkába állás előtt megfelelő általános és munkakörre szabott oktatásban kell részesíteni. A munkaterület előkészítéséről, a közlekedési táblák elhelyezéséről, az éjszakai kivilágításról a kivitelezőnek kell gondoskodni.

A kivitelezés során betartandó fontosabb munkavédelmi jogszabályok:

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról

135/2004. (XII. 16.) GKM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról

3/2001. (I. 31.) XxXxX rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről

4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről

12. Környezetvédelem

Kerülni kell az építést végző gépek és berendezések fölösleges járműmozgásait a kibocsátások csökkentése érdekében.

A munkaárkokból kikerülő földanyagok deponálásakor a porterhelés csökkentése érdekében javasolt a depóniák kiporzás elleni védelme (locsolás, takarás), valamint a munkaterület környezetében lévő útburkolatok tisztántartása.

A 284/2007 (X.29.) sz. Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 12. és 13. § alatt tartalmazza az építésre vonatkozó előírásokat.

A 27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. melléklete adja meg az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelési határértékeket.

A 29/2001 (XII.23.) KöM-GM együttes rendelet 1. sz. melléklete adja meg a kivitelezéskor használatos gépektől származó zajterhelés határértékeit.

Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályozására, mennyiségének tervezésére és elszámolására vonatkozóan a 45/2004. (VII.26.) BM–KvVM együttes rendeletben foglaltak a mértékadók.

Az építési és bontási hulladékokat anyagi minőségük alapján az alábbiak szerint kell csoportosítani:

Anyagi minőség szerinti csoportok	Hulladék EWC kódja	Mennyiségi küszöb [tonna]
Kitermelt talaj	17 05 04	20,0
Betontörmelék	17 01 01	20,0
Aszfalttörmelék	17 03 02	5,0
Fahulladék	17 02 01	5,0
Fémhulladék	17 04 01	2,0
Műanyaghulladék	17 02 03-------	2,0
Vegyes ép.- bont. hulladék	17 09 04	10,0
Ásványi eredetű ép. hull.	17 01 02	40,0

Amennyiben a keletkezett hulladék mennyisége az anyagi minősége szerinti csoportban meghaladja a mennyiségi küszöbértéket, úgy a hulladékot egymástól elkülönítetten kell tárolni mindaddig, míg építtető azt az erre engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek át nem adja.

Ezen kötelezettség alól az építtető csak akkor mentesül, ha a keletkezett hulladék mennyisége az anyagi minősége szerinti egyik csoportban sem éri el a mennyiségi küszöbértéket.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15.) Korm. rendelet szerint a kivitelező feladata a munkaterületen keletkezett hulladékok fajtájának és mennyiségének folyamatos rögzítése az építési naplóban. A munka befejezését követően a rendelet 5. melléklete szerinti építési és bontási hulladék nyilvántartó lapokat el kell készíteni és az építtetőnek átadni.

A kivitelezés során keletkező hulladékok megfelelő gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell. Mind a szállítást, mind a kezelést csak arra engedéllyel rendelkező szervezet végezheti.

A területet a kiviteli munkák alatt is tisztán kell tartani. A talaj és talajvíz szennyeződését meg kell akadályozni. A veszélyes hulladékokra vonatkozó előírásokat be kell tartani.

Az építéskor keletkező hulladék és veszélyes hulladék ideiglenes tárolóit, valamint a munkagépek üzemanyag-tárolóit a szennyeződésre kevésbé érzékeny területeken lehetőség szerint burkolt felületen kell kijelölni és kialakítani. A munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy a talaj szennyezése a lehető legkisebb mértékű legyen. Az ideiglenes, veszélyes hulladéktárolók kialakításához szigetelő lemez (pl. polietilén fólia) alkalmazása kívánatos. A veszélyes hulladékok keletkezését, ártalmatlanítását, gyűjtését, tárolását a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet szabályozza.

A munkavégzés során tilos hulladékot égetni.

13. Tűzvédelem, katasztrófavédelem

A Kivitelező köteles tevékenységi területén a közvetlen tűzvédelmet szolgáló – jogszabályban, szabványban, hatósági határozatban előírt – tűzvédelmi berendezéseket, készülékeket, felszereléseket, technikai eszközöket állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni.

A tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetőleg tüzet idézett elő, vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket; a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetőleg rendeltetéstől eltérő – engedély nélküli – használatáért esetlegesen kiszabott tűzvédelmi bírság a Kivitelezőt terheli.

Ha a Kivitelező tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának. A Kivitelező köteles a tűzoltási lehetőséget a kivitelezés során befolyásoló változtatásokat (út, közművezetékek elzárása, forgalom elterelése stb.) az állandó készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni.

A Kivitelező köteles a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek kiviteli tervezésével és megvalósításával összhangban gondoskodni a jogszabályokban (különös tekintettel az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendeletben foglaltakra) és a szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. A fentiekben nem említetteken túlmenően a Kivitelező köteles minden vonatkozó – tűzvédelemmel összefüggő – jogszabályban meghatározott követelményt betartani, különösen az alábbiakban foglaltakat:

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról,

30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről,

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi bírságról,

22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról.

Ha a Kivitelező az építés során elhagyott robbanótestet vagy annak tűnő tárgyat talál, illetve ilyen tárgy hollétéről tudomást szerez, akkor köteles az építési munkát haladéktalanul felfüggeszteni és bejelentést tenni a helyi rendőri szervnek a tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásáról szóló 142/1999. (IX. 8.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően és köteles az elrendelt intézkedést megtenni, illetve annak végrehajtásában közreműködni.

Budapest, 2017. december hó

Xx. Xxxxxxxx Xxxx

vezető tervező

VZ-TEL / 02-0846

2. sz. melléklet

3. sz. melléklet

Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxx Szabályok elfogadásáról

Jelen nyilatkozatot a MÁV Zrt. mint Ajánlatkérő által a „…………………………………” tárgyú ajánlatkérésben, az ajánlat részeként teszem.

Alulírott …………………………, mint a(z) ………………………………………… (cégnév, székhely………………),(továbbiakban:Társaság) cégjegyzésre jogosult képviselője – a jelen nyilatkozat mellékletét képező munkavédelmi melléklet gondos áttekintése után – kijelentem, hogy a munkavédelmi mellékletben foglalt szabályokat tudomásul veszem, és kötelezettséget vállalok arra, hogy a benne foglaltakat, valamint a mindenkor hatályos munkabiztonsági szabályokat a Szerződés teljesítése során betartom, illetve a munkát ennek megfelelően végeztetem munkavállalóimmal közreműködőimmel, alvállalkozóimmal.

Tudomásul veszem, hogy ha a Társaság részére átadott munkaterület a vasúti egyéb technológia területektől munka és közlekedésbiztonsági szempontból szervezési vagy egyéb intézkedésekkel nem választható le, a munkavégzést a részemről munkabiztonsági feladatokat összehangoló (felügyelő) személyt (…………….....…………, tel.: ………....………………, e-mail: …………........…………… ) vagyok köteles kijelölni.

Tudomásul veszem, hogy a Társaság vezetőit és/vagy megbízottjait (legfeljebb 6 főt) a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. képviseletében eljáró munkavállaló oktatja ki a tevékenységéhez kapcsolódó közlekedésbiztonsági és helyi körülményekből adódó veszélyekről. Az oktatást végzőt a Területi Munkavédelem munkabiztonsági szakmai vezetője jelöli ki. (Területi munkavédelem Közép-Magyarország vezető elérhetősége Xxxxxx Xxxxxx, tel.: x00 (00) 000-0000, e-mail: xxxxxx.xxxxxx@xxx-xxx.xx.)

Az oktatás tényét oktatási naplóban, vagy más – azonos adatokat tartalmazó módon – kell rögzíteni, amelyet a mindkét Fél képviselője aláírással köteles igazolni (oktató neve, munkaköre, oktatásra kötelezettek neve, születési helye, ideje, oktatás tárgya, oktatás ideje). Tudomásul veszem, hogy a Társaság által végzett munka technológiájából adódó munkavédelmi ismeretek, valamint a végzett munkára vonatkozó országos érvényű biztonsági szabályzatok, jogszabályok, szabványok nem képezik a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. által megtartott oktatás tárgyát.

Továbbá tudomásul veszem, hogy kötelességem a személyi sérüléssel járó és/vagy dologi kár követelményű baleseteket és veszélyeztetéseket a MÁV Zrt. képviseletében eljáró Szolgáltató szerv részére (Területi munkavédelem Közép-Magyarország vezető elérhetősége Xxxxxx Xxxxxx, tel.: x00 (00) 000-0000, e-mail: xxxxxx.xxxxxx@xxx-xxx.xx) azonnal bejelenteni, amennyiben a bekövetkezett esemény a MÁV Csoport eszközeivel vagy munkavállalóinak tevékenységével összefüggésbe hozható, a vasúti közlekedés biztonságát, illetve a MÁV Csoport alkalmazottjainak vagy ügyfeleinek személyi biztonságát veszélyezteti.

Tudomásul veszem, hogy amennyiben a foglalkoztatás, a munkaeszközök használata, vagy a biztonsági intézkedések betartásának hiánya a MÁV Csoport munkavállalóit, ügyfeleit, a vasúti közlekedés biztonságát, illetve a vagyonbiztonságot veszélyezteti, úgy a felügyeletet ellátó, az ellenőrzésre jogosult, illetve a Társaság erre feljogosított munkavállalója a munkavégzést azonnal leállíthatja. A munkavégzés leállítását az elrendelőnek írásban a Felek tudomására kell hozni. A Társaság képviselője köteles a munkavégzés leállítására vonatkozó elrendelést tudomásul venni, valamint jelen nyilatkozat aláírásával a munkavégzés leállítására vonatkozó jogosultságot kifejezetten tudomásul veszem.

Kelt.:………………(helység, év/hónap/nap)

………………………………..

Cégszerű aláírás

P.H.

MUNKAVÉDELMI MELLÉKLET

Preambulum

1. Jelen Munkavédelmi Melléklet a „MÁV Csoport” tagjai által kötött szerződések, megállapodások (továbbiakban: Szerződés) általános munkabiztonsági szabályait, feltételeit tartalmazza.

b) A melléklet jogszabályi és egyéb normatív alapja:

• a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

• a 77/2020. (VII. 03. MÁV Ért. 18.) EVIG sz. utasítás a felügyeleti igazolványok, szolgálati megbízólevelek, belépési, behajtási engedélyek kiadási eljárásáról, használatáról, a MÁV Zrt. üzemi területén történő tartózkodás rendjéről szóló utasítás.

(a továbbiakban együtt: munkabiztonsági szabályok)

1. Általános rendelkezések

1.1. Vállalkozó tudomásul veszi, és kötelezettséget vállal, hogy a munkabiztonsági szabályokat a Szerződés teljesítése során betartja.

Vállalkozó köteles betartani a kivitelezési munkák során a hatóság, szakhatóság által kiadott valamennyi munkabiztonsági, környezetvédelmi tárgyú dokumentumban (engedély, végzés, határozat, kötelezés stb.) foglalt követelményeket.

1.2. Az 1.1. pontban meghatározott kötelezettség kiterjed mind a Vállalkozóra, mind a Vállalkozóközreműködőire, és minden olyan személyre, aki a Szerződés teljesítése érdekében a MÁV Zrt. területére belép (továbbiakban együttesen: „Vállalkozó”)

Vállalkozó a kivitelezési munkáknál biztonsági és egészségvédelmi koordinátort köteles foglalkoztatni, akinek a nevét és elérhetőségét a kivitelezési munkák megkezdése előtt 5 munkanappal a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Munkavédelem Szervezet (xxxxxxxxxxxx@xxx-xxx.xx) részére köteles bejelenti.

1.3. Vállalkozó valamennyi engedélyezési-, bírálati-, kiviteli- megvalósulási tervdokumentáció készítésekor és a kivitelezés során köteles folyamatosan kapcsolatot tartani munkabiztonsági kérdésekben a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Munkavédelem Szervezetével.

1.4. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a jelen mellékletben meghatározott munkavédelmi követelményeket érvényesíti a vele szerződéses jogviszonyban álló további Vállalkozókkal, megbízottakkal, közreműködőkkel (közreműködő, közúti fuvarozó, szakértő stb.) szemben, amennyiben azokkal a MÁV Zrt. munkaterületén végeztet a Szerződés teljesítésével összefüggő munkát vagy szolgáltatást.

1.5. Jelen melléklet nem tartalmazza azokat a – jogszabályban, kötelező szabványokban, biztonsági szabályzatokban előírt – munkavédelmi szabályokat, amelyek vonatkozó előírásait a Feleknek – jelen melléklettől függetlenül is – ismerni és alkalmazni kell (pl. munkaköri alkalmasság, emelőgép biztonsági szabályzat, kémiai anyagok biztonsága stb.). Vállalkozó nyilatkozik, hogy valamennyi, a Szerződéssel kapcsolatos jogszabályt, illetve szabályzatot, kötelező szabványt ismeri – ideértve a munkavédelemre vonatkozó valamennyi jogszabályt, biztonsági előírást stb. is – és ezek betartására a munkavédelmi nyilatkozat aláírásával kötelezettséget vállal.

1.6. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a munkavégzéshez csak munkabiztonsági szempontból megfelelő állapotban lévő helyiséget, technológiai csatlakozású berendezést (pl. hatásos érintésvédelemmel ellátott villamos dugaszoló aljzatot, vízvételezési lehetőséget, stb.), gépeket, berendezéseket, eszközöket (pl. előírás esetén érvényes vizsgálati, üzemeltetési dokumentációk megléte stb.) használhat, alkalmazhat.

Az átadott eszközökkel végzett munka személyi feltételeit, valamint a munkaeszköz használatának időtartama alatt a munkaeszközre vonatkozó vizsgálati, karbantartási kötelezettséget – eltérő megállapodás hiányában – a Vállalkozó köteles biztosítani, illetve teljesíteni.

1.7. Állomási területen Vállalkozó köteles az átadott munkaterületet a munkavégzés időtartama alatt a közforgalom elől elzárt csatlakozási pontnál jól érzékelhetően jelölni.

1.8. Felek az átvett-átadott munkaterület munkabiztonsági állapotáról írásban nyilatkoznak, megállapításaikat a munkabiztonsági szabályokban foglaltaknak megfelelően rögzítik.

1.9. Az átadott-átvett munkaterület, valamint az ott lévő berendezések, eszközök, létesítmények biztonsági állapotának megőrzéséről, munkavédelmi szabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséről a Vállalkozó gondoskodik, és felel az ennek elmulasztásából eredő kárért.

1.10.A Vállalkozó az átadási jegyzőkönyvben meghatározott időpont után – vagy bármely okból ettől eltérő időpontban – a munkaterület a munkabiztonsági állapotáról szóló írásbeli nyilatkozattal köteles visszaadni. A Vállalkozó a munkaterület visszaadásának meghatározott időpontjában várható módosítási igényét is köteles írásban jelezni, amelynek – közös megegyezéssel történő – módosítását Feleknek írásban kell rögzíteni.

1.11.A MÁV Zrt. a munkaterületet –közreműködő bevonása esetén – is a Vállalkozó részére adja át, illetve a Vállalkozótól veszi vissza.

2. Közlekedés, anyagmozgatás, szállítás a vasúti vágányok között

2.1. A vasúti vágányok közötti és a vasúti vágányokat keresztező közlekedésnél a Vállalkozó az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról szóló 17/1993. (VII.1.) KHVM rendelet 1. számú és 2. számú melléklet szerint köteles eljárni.

2.2. Vállalkozó tudomásul veszi, ha a közlekedés a vasúti vágányok között, vagy azokat keresztezve anyagmozgatás, szállítás céljából történik, be kell tartani a 2.1. pontban leírtakat valamint a „Biztonsági szabályok a vasúti vágányok közötti és a vasúti vágányokat keresztező anyagmozgatásnál, szállításnál” tárgyú rendelkezéseket

2.3. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a 2.1. és 2.2 pontban megjelölt utasításokat közreműködői, teljesítési segédei stb. részére átadja.

3. Munkavégzés

3.1. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a munkavégzés – a belépési engedélyen kívül – csak írásbeli engedély birtokában kezdhető meg, ha egyéb biztonsági szabályok azt kötelezővé teszik (pl. villamos felsővezetékkel ellátott pályarészen végzett munkáknál, illetve rakodásnál).

3.2. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy munkavégzésnél a Megrendelő szakmai utasításaiban, biztonsági szabályzatokban, egyéb kötelező előírásokban meghatározott biztonsági követelményektől eltérő, a személyi biztonságot csökkentő feltételeket nem enged meg.

3.3. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a villamos vontatási berendezések közelében az idevonatkozó szakmai utasításokban (E.101., E.102.) foglaltaknak megfelelően köteles munkát végezni.

4. Felügyelet alatt végezhető munkák és feltételei

4.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy ha a részére átadott munkaterület a vasúti egyéb technológia területektől munka és közlekedésbiztonsági szempontból szervezési vagy egyéb intézkedésekkel nem választható le, a munkavégzést a Vállalkozó részéről munkabiztonsági feladatokat összehangoló (felügyelő) személyt köteles kijelölni.

4.2. A munkavégzés munkabiztonsági szempontból történő összehangolását (felügyeletét) ellátó személy a munkavállaló(k) felügyeletét köteles úgy ellátni, hogy a munkavégzést, azt ellátó személyek személyi biztonságát, egészségét és a forgalom lebonyolítását ne veszélyeztesse. A felügyeletet ellátó személyt a munkáltatója más tevékenységgel is megbízhatja, ha a felügyelet ellátása nem igényel folyamatos jelenlétet vagy odafigyelést.

4.3. A felügyelet ellátásával, tevékenységek munkabiztonsági szempontból történő összehangolásával megbízott munkavállaló a közlekedésbiztonságára vonatkozó utasításokat köteles betartani és betartatni.

4.4. Ha felügyeletet ellátó, a tevékenységeket munkabiztonsági szempontból összehangoló személy a MÁV Zrt. és/vagy a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. munkavállalója, a felügyelet kizárólag vasútüzemi munkák jellegéből adódó biztonsági szabályok betartására irányul, de jogosult az általa aggályosnak vagy veszélyesnek ítélt esetekben is a 6.1. pontban meghatározottak szerint eljárni. A felügyelet ellátó felelőssége és kötelezettsége nem terjed ki a Vállalkozó – a Szerződésben foglaltak teljesítésére irányuló – szakirányú és egyéb tevékenységére vonatkozó biztonsági előírások és az elvárható ismeretekből következő magatartási szabályok betartásának ellenőrzésére vagy betartatására.

4.5. A felügyelet ellátásával csak a tevékenység jellegének megfelelő, a felügyelet ellátására szakmailag és orvosilag alkalmas személy bízható meg.

4.6. A felügyeletet ellátó személy köteles a helyszínen vagy a helyszín áttekintésre alkalmas helyen tartózkodni, ha a munkavégzés jellege, a munkaterület áttekinthetősége, illetve a vasútüzemi és a szolgáltatásait igénybe vevők biztonsága ezt szükségessé teszi. Ha helyszín áttekinthetősége nem oldható meg, a felügyeletet ellátó személy és a távolabb tartózkodók között rádióval vagy más alkalmas módon kell a kommunikációt biztosítani.

4.7. Ha munkaterület a vasút zárt területétől nem választható el, a kiállított munkaengedély birtokában szabad csak munkát végezni. A munkaengedély idő előtti visszavonásáról a Vállalkozót írásban kell értesíteni.

4.8. A 4.7. pontban meghatározott esetekben a munkavégzés munkavédelmi szempontból történő összehangolását végző felügyeletet a Vállalkozó vasúti szakképzettséget igénylő esetekben is elláthatja, ha rendelkezik a vasúti, vagy egyéb szakképzettséget igénylő (pl. vonatvezető, mozdonyvezető, pályamester, távközlőmester, blokkmester, figyelőőr, tolatásvezető stb.) tevékenységhez megfelelő szakképzettséggel, érvényes vizsgával, vizsgákkal és egyéb kötelező feltételekkel (pl. vonalismeret, helyismeret, orvosi alkalmasság stb.), valamint a szakképzettség és egyéb kötelező feltételek meglétét hitelt érdemlően igazolta.

5. Ellenőrzés

5.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a MÁV Zrt. ellenőrzésre jogosult munkavállalója a technológiai, személy és közlekedésbiztonságot befolyásoló előírások betartását jogosult ellenőrizni az átadott, elválasztott munkaterületen.

5.2. Az ellenőrzés megkezdése előtt a MÁV Zrt. munkavállalója ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.

5.3. A Vállalkozó az 5.1. és 5.2. pontokban foglaltakat köteles saját munkavállalói, illetve közreműködő tudomására hozni.

5.4. Vállalkozó – vasúti szakképzettséget igénylő – vasúti munkavégzéshez szükséges személyi feltételek teljesülését közreműködői vonatkozásában köteles ellenőrizni.

6. A munkavégzés felfüggesztése

6.1. Ha a foglalkoztatás, a munkaeszközök használata, vagy a biztonsági intézkedések betartásának hiánya a MÁV Csoport munkavállalóit, ügyfeleit, a vasúti közlekedés biztonságát, illetve a vagyonbiztonságot veszélyezteti, úgy a felügyeletet ellátó, az ellenőrzésre jogosult, illetve a Vállalkozó erre feljogosított munkavállalója a munkavégzést azonnal leállíthatja.

6.2. A munkavégzés leállítását az elrendelő Félnek írásban a Felek tudomására kell hozni.

6.3. A Vállalkozó képviselője köteles a munkavégzés leállítására vonatkozó elrendelést tudomásul venni.

7. Oktatás

7.1. A Vállalkozó vezetőit és/vagy megbízottjait (legfeljebb 6 főt) a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. képviseletében eljáró munkavállalója vagy megbízottja bizonyíthatóan köteles a tevékenységéhez kapcsolódó közlekedésbiztonsági és helyi körülményekből adódó veszélyekről kioktatni. Az oktatás tényét oktatási naplóban, vagy más – azonos adatokat tartalmazó módon – kell rögzíteni, amelyet a Vállalkozó valamint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. képviselője aláírással köteles igazolni (oktató neve, munkaköre, oktatásra kötelezettek neve, születési helye, ideje, oktatás tárgya, oktatás ideje).

7.2. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az általa végzett munka technológiájából adódó munkavédelmi ismeretek, valamint a végzett munkára vonatkozó országos érvényű biztonsági szabályzatok, jogszabályok, szabványok nem képezik a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. által megtartott oktatás tárgyát.

7.3. Az oktatást végzőt a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Területi Munkavédelem munkabiztonsági szakmai vezetője jelöli ki.

7.4. A Vállalkozó munkavállalóinak munkavédelmi oktatására a Vállalkozó kötelezettséget vállal.

7.5. A Vállalkozóval szerződéses jogviszonyban álló vállalkozók (közreműködők, fuvarozók) munkavédelmi oktatásáról a Vállalkozó köteles gondoskodni jelen munkavédelmi mellékletben foglaltak, továbbá a Vállalkozó részére szervezett munkavédelmi oktatáson elhangzottak valamint az esetlegesen részére rendelkezésére bocsátott oktatási segédanyag alapján. A Vállalkozó a saját munkavállalói munkavédelmi oktatására – térítés ellenében – a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-től oktatót kérhet. Ebben az esetben az oktatás tartalmát és formáját külön szerződésben kell meghatározni.

8. Több külső vállalkozó egyidejű munkavégzése a MÁV Zrt. területén

8.1. Olyan munkahelyen, ahol különböző külső vállalkozók (munkáltatók) alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak és a munkavégzés, illetve a munkaterület szervezési vagy egyéb intézkedésekkel nem határolható el, a munkavégzés munkabiztonsági szempontból történő összehangolásáért a Vállalkozó helyszíni vezetője felel.

9. Balesetek, rendkívüli események

9.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy köteles a személyi sérüléssel járó és/vagy csak dologi kár követelményű baleseteket és veszélyeztetéseket a MÁV Zrt. képviseletében eljáró Szolgáltató szerv részére azonnal bejelenteni, amennyiben a bekövetkezett esemény a MÁV Csoport eszközeivel vagy munkavállalóinak tevékenységével összefüggésbe hozható, a vasúti közlekedés biztonságát, illetve a MÁV Csoport alkalmazottjainak vagy ügyfeleinek személyi biztonságát veszélyezteti.

9.2. Munkabaleset vagy veszélyeztetés esetén a Felek közös vizsgálatot kezdeményezhetnek, amelynek minden fél köteles eleget tenni, és a vizsgálathoz indokoltan szükséges és a vizsgálatot végzők által írásban pontosan megjelölt okiratokat a Felek kötelesek a vizsgálatot végzők rendelkezésére bocsátani.

10. Záró rendelkezések

10.1. Vállalkozó köteles írásban jognyilatkozatot tenni arról, hogy a munkát munkabiztonsági szempontból a mindenkor hatályos munkabiztonsági szabályok és a munkavédelmi mellékletekben foglaltak szerint végzi, illetve végezteti munkavállalóival és képviselőivel.

10.2.A munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban, valamint a tervekben és a hatósági határozatokban foglalt munkabiztonsági szabályok nem vagy nem megfelelő tejesítéséből eredő a MÁV Zrt.-t és/vagy MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-t ért közvetlen és közvetett károkért a Vállalkozó felel.

10.3.Vállalkozó tudomásul veszi, hogy amennyiben a MÁV Zrt.-nek – a területén hatósági munkabiztonsági ellenőrzéskor a kivitelezéssel kapcsolatban a Vállalkozó érdekkörében és vétkes közrehatása miatt –, illetve a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-nek bírságot kellene fizetnie, úgy azt a MÁV Zrt. és a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. a Vállalkozóra hárítja.

10.4.Vállalkozó az ad-hoc látogatók számára olyan egyéni védőruházatot köteles biztosítani, amely egészségügyi szempontból a részükre kiadható.

10.5.Vállalkozó vállalja, hogy az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II.20) SZCsM-EüM. rendelet 6.§ (2) b) pontjában foglaltak szerint munkabiztonsági és egészségvédelmi tervet készít.

4. sz. melléklet

Környezetvédelmi melléklet

Szerződés tárgya: Salgótarján PFT tűzivíz ellátás kivitelezése

Teljesítés helye: MÁV Zrt. Salgótarján PGF vasútállomás, Salgótarján belterület 3954 hrsz.

Teljesítés időtartama: A szerződés mindkét fél általi aláírásától számított 45. nap

Munkavégzés jellege: építési beruházás

A környezetvédelmi melléklet jogszabályi és egyéb normatív alapja a mindenkori hatályos

• a környezetvédelemről szóló törvény (jelenleg a 1995. évi LIII törvény),

• a vízgazdálkodásról szóló törvény (1995. évi LVII. törvény),

• a hulladékról szóló törvény (jelenleg a 2012. évi CLXXXV. törvény)

• a természet védelméről szóló törvény (jelenleg a 1996. évi LIII. törvény),

• az építési és bontási hulladék kezelésének szabályairól szóló jogszabály (jelenleg a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet),

• az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló jogszabály (jelenleg a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet)

• zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály (jelenleg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet)

Kapcsolattartók, elérhetőségek

A Szerződés teljesítése során környezetvédelmi kérdésekben az alábbi személyek jogosultak kapcsolattartásra:

Vállalkozó képviseletében:

Cég:

Név:

Telefon:

E-mail:

Megrendelő környezetvédelmi szervezetének képviseletében:

Szervezet: MÁV Szolgáltató Központ Zrt.

Beszerzési Üzletág

Környezetvédelem, Szállítás és Leltározás

Környezetvédelem és Energia

(továbbiakban MÁV SZK Zrt Környezetvédelem)

Területi környezetvédelem Közép

Név:

Telefon:

E-mail:

Általános környezetvédelmi elvárások

1. A jelen megállapodásban, és az elfogadott tervek műszaki leírásában meghatározott környezetvédelmi feltételeket a szerződést kötő MÁV Zrt. a vállalkozóval kötött szerződésben köteles érvényesíteni.

2. Amennyiben az adott kivitelezéshez kapcsolódóan hatóság vagy szakhatóság dokumentáltan (engedély, végzés, határozat, kötelezés stb.) környezetvédelmi követelményeket támasztott, a Vállalkozó (beleértve valamennyi alvállalkozóját és közreműködőjét is) köteles azt betartani.

3. A vonatkozó MÁV csoport környezetvédelmi tárgyú utasításaiban foglaltakról a munkakezdést megelőzően Vállalkozó vezetője vagy egy megbízottja részére a MÁV SZK Zrt. környezetvédelmi szervezete oktatást tart, emellett a Vállalkozó a környezetvédelmi követelményekről köteles a munkavégzés valamennyi résztevőjét szakszerű oktatásban részesíteni. Az oktatásról az 1.1 pontban megnevezett kapcsolattartó ad bővebb felvilágosítást.

4. A Vállalkozó köteles a kivitelezés megkezdése előtt a munkára vonatkozó környezetvédelmi azonosítókat (KÜJ, KTJ, FAVI LAL, LM stb.) az illetékes hatóságtól megkérni. A továbbiakban valamennyi nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét a saját azonosítóinak alkalmazásával kell teljesítenie.

5. A Vállalkozó köteles az építési helyszínt és környékét, valamint az anyagok szállításával érintett területeket tisztán tartani, és a környezetet a legkevésbé károsító technológiát alkalmazni. Munkavégzése során, köteles az általában elvárható legnagyobb gondossággal eljárni, és mindent megtenni mindennemű környezetkárosítás megelőzése érdekében.

6. Vállalkozó köteles az olyan várható hatásterületet meghatározni (számítással, kísérlettel vagy egyéb módon) a munkafolyamatok megkezdése előtt, amely várhatóan kárt okozhat a környező építményekben (vibrálás, szállítás, stb.). Ha a meghatározott hatásterületen belül épületek, építmények vannak, azok jelenlegi állagát a Vállalkozónak meg kell védeni, és a munkák során keletkezett esetleges károkat az érintettek részére meg kell téríteni. A hatásterületről „Hatásterületi nyilatkozat”-ban kell Vállalkozónak nyilatkoznia a munkakezdést megelőzően.

7. Valamennyi (engedélyezési, kiviteli, megvalósulási) tervdokumentáció készítésekor, és a kivitelezés során, a Vállalkozónak folyamatos kapcsolatot kell tartania az érintett hatóságokkal, valamint a MÁV Zrt.-vel. A jogszabályok be nem tartásából eredő károkkal kapcsolatos költségek és az érintett hatóságok által kirótt bírságok, amelyek Vállalkozó közrehatására, vagy munkavégzésére visszavezethetőek, kizárólag a Vállalkozót terhelik.

8. A Vállalkozó köteles a MÁV SZK Zrt. környezetvédelmi szervezetének a környezetvédelmi hatóság felé benyújtott és a hatóság által kiadott dokumentumokból másolati példányt átadni.

9. Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be a környezetvédelemre vonatkozó rendelkezéseket, a Szerződésnek megfelelően, a Műszaki ellenőr köteles a MÁV SZK Zrt. környezetvédelmi szervezet javaslatát figyelembe véve a jogszabályoknak megfelelően intézkedni.

10. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor a környezethasználó, jelen esetben a Vállalkozó köteles a hatályos jogszabály szerint (jelenleg: 1995. évi LIII Törvény 101. §) eljárni. A hatóság tájékoztatásával egy időben a MÁV SZK Zrt. környezetvédelmi szervezetét is értesíteni kell.

11. A Vállalkozónak meg kell előznie, hogy az építési forgalomban a közutakra sár, por vagy egyéb szennyeződés kerüljön. Ha ez mégis megtörténne, a lerakódott szennyeződést a saját költségére azonnal és folyamatosan el kell távolítania.

12. A munkák befejezésekor Vállalkozó köteles a munkaterületet tisztán visszaadni, és a szerződésben vállalt, hatóságok által hiánypótlás nélkül elfogadott, engedélyeket a MÁV Zrt. részére átadni.

13. A Vállalkozó köteles felelős írásbeli nyilatkozatot adni, hogy a kivitelezés során valamennyi környezetvédelmi tárgyú jogszabályban, és más hatóság által kiadott dokumentumban foglalt előírásokat, kötelezettségeket betartotta.

14. Amennyiben a munkavégzés során bármilyen környezeti elemet érintő szennyezést észlelnek vagy következik be, arról a vállalkozó azonnal köteles értesíteni az 1. pontban megjelölt környezetvédelmi kapcsolattartót illetve a MÁV Zrt.- t.

Hulladékgazdálkodás

15. A hulladékokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot (tervlapok, nyilvántartás, átadási bizonylatok, befogadó nyilatkozatok, bevallások) a MÁV SZ Zrt. környezetvédelmi szervezete jogosult ellenőrizni.

16. Az építés során keletkezett hulladékokkal kapcsolatosan a mindenkor hatályos (jelenleg: a 2012. évi CLXXXV. törvény és az építési bontási hulladékokra vonatkozó 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, a veszélyes hulladékok esetén 225/2015. (VIII.7), Korm. rendelet) jogszabályokban foglaltakat kell betartani.

17. Veszélyes hulladékok esetén vasúti szállítás során a RID¹ a közúti szállítás során az ADR² előírásait kell betartani.

18. A kivitelezési technológia során keletkező hulladékokat szelektíven a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságainak ellenálló módon kell gyűjteni.

19. A Kivitelezési napló napi jelentés részében a 191/2009 Korm. rendelet szerint rögzíteni kell a keletkező hulladékok megnevezését, mennyiségét, hulladékazonosító kódszám szerinti besorolását, elszállításának tényét, valamint a hulladék kezeléséhez igénybe vett létesítmény nevét, címét, KÜJ, KTJ számát.

A hulladék a kivitelezési technológia során keletkezik, ezért valamennyi hulladékkal kapcsolatos feladat végrehajtása a hulladékot termelő Vállalkozó kötelezettsége.

20. A Szerződés teljesítésének megkezdése előtt rögzíteni kell, hogy a keletkező hulladékok kezelését (szállítás, ártalmatlanítás, egyéb kezelés) a Vállalkozó saját maga teljesíti, vagy arra környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező alvállalkozónak ad megbízást. Az engedély hatályáról és érvényességéről a megrendelőnek meg kell győződnie. Amennyiben az engedélyek, a munkálatok várható befejezéséig lejárnak, a Vállalkozónak nyilatkozatot kell csatolnia azok meghosszabbításának, vagy az új engedélyek beszerzésének szándékáról.

21. A hulladékokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot (tervlapok, nyilvántartás, átadási bizonylatok, befogadó nyilatkozatok, bevallások) másolati példányait a MÁV SZK Zrt. környezetvédelmi szervezet részére rendelkezésre kell bocsátani.

22. A hulladékokkal való valamennyi tevékenységnél külön kell választani a saját kivitelezési technológiából és a bontásból származó hulladékokat.

23. A kivitelezés során munkát végzők által termelt kommunális hulladékot a technológiai eredetű hulladékoktól elkülönítetten kell gyűjteni és elhelyezésükről gondoskodni.

Talajvédelem

24. A munkaterület átadás-átvétel során ki kell jelölni a munkálatok során keletkező anyagok és hulladékok ideiglenes tárolóit, magántulajdonban lévő ingatlanokon való deponálás nem engedélyezett.

25. A talajra vonatkozó előírások betartása, feladatok elvégzése a Vállalkozó kötelessége.

Vízminőség védelem

26. A felszíni és a felszín alatti vizekkel kapcsolatos előírások betartása, feladatok elvégzése a saját tevékenységére vonatkozóan a Vállalkozó kötelessége.

27. Amennyiben szükséges, az élővízbe történő csapadékvíz-bevezetések elé tisztító műtárgyat kell elhelyezni. A kivitelezés során az esetleges tisztító műtárgyak engedélyezéséről, karbantartásáról Vállalkozónak gondoskodnia kell.

28. A vízi létesítmények, vagy műtárgyak hatósági engedélyeinek megszerzése a Vállalkozó feladata.

29. A téli munkavégzésnél csak engedélyezett síkosság-mentesítő kerülhet felhasználásra.

30. Az építéssel érintett területen a Vállalkozónak gondoskodni kell a felszíni vizek jogszabályokban foglaltak szerinti elvezetéséről.

Levegőtisztaság védelem

31. A levegőtisztaság védelemre vonatkozó előírások betartása, feladatok elvégzése a saját tevékenységére vonatkozóan a Vállalkozó kötelessége.

32. Ömlesztve szállított anyagok esetében a kiporzásból eredő levegőszennyezést ponyvával való takarással kell megakadályozni.

33. Deponálásnál a kiporzás megakadályozására locsolást vagy takarást kell alkalmazni.

Zaj- és rezgésvédelem

34. A zajvédelemre vonatkozó előírások betartása, feladatok elvégzése a saját tevékenységére vonatkozóan Vállalkozó kötelessége.

35. Az elérhető legjobb technika alkalmazásával az építési munkálatokat úgy kell megtervezni, végezni, hogy a kapcsolódó valamennyi zajkibocsátás (pld. közlekedés, szállítás, munkagépek, stb.) együttes üzemelése mellett a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek jogszabályban előírt zajterhelési határértékek maradéktalanul teljesüljenek.

36. A munkavégzés a megfelelő akusztikai számítások, méretezések figyelembevételével kezdhető meg.

37. A kivitelezési munkálatokat időben és térben úgy kell megtervezni, hogy a Felügyelőség által meghatározott határértékek maradéktalanul teljesüljenek.

Természet- és tájvédelem

38. A Vállalkozó köteles betartani az illetékes szakhatóság által előírtakat (hatásvizsgálat köteles vagy nem az érintett terület, vonalszakasz), amelyek lehetnek tervben, kötelezésben, végzésben stb. meghatározott feladatok.

39. Természetvédelmi területen végzett munka csak a terület felügyeletét végző igazgatóság vagy eljáró hatóság engedélyével végezhető.

Kártérítési felelősség

40. A környezetvédelmi jogszabályokban, valamint a tervekben és a hatósági határozatokban foglalt követelmények nem vagy nem megfelelő hibás teljesítéséből eredő, a MÁV Zrt.-t ért károkért (támogatás megvonása, bírság, üzemeltetés felfüggesztése, környezeti károk felszámolása, harmadik személynek kifizetett kártérítés, stb.) a Vállalkozó felel.

41. A szerződésben foglalt munkálatok végzésével összefüggésben a MÁV Zrt. területén végzett a környezet igénybevételével járó tevékenység tekintetében a Vállalkozó képviselői minősülnek környezethasználónak. A tevékenységükből keletkező környezetveszélyeztetés illetve környezetkárosítás esetén a megelőzés és helyreállítás költségei környezethasználót terhelik. Ezen felelősségük független attól, hogy bármely hatóság esetlegesen fentiek ellenére is a MÁV Zrt.-t kötelezi.

42. A bekövetkezett környezetveszélyeztetés illetve károsítás esetén a Vállalkozó képviselői a MÁV Zrt.-vel együttműködnek abban, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 102. § -ban foglaltak szerint a MÁV Zrt. kimentse magát egyetemleges felelőssége alól. A kimentéssel kapcsolatos valamennyi költség – amennyiben az sikeres – a Vállalkozót terheli.

Budapest, 2021. …………….., 2021.

………………………..	………………………………	………………………….
Xxxxxxx Xxxxx beruházás lebonyolító igazgató	Xxxxxx Xxxxx műszaki előkészítési osztályvezető
MÁV Zrt.	MÁV Zrt.

Megrendelő Vállalkozó

4. sz. melléklet

Teljesítésigazolás

Szállító és Vevõ adatai		Rendelés adatai
Szállító neve:		Szerződés Iktatószáma:
XXXXX		Beszerzési megrendelésszám:
Szállító telephelye:		Szállítólevélszám:
XXXXX		Fuvarlevélszám:
		SAP teljesítésigazolás száma:
Vevõ neve:		Teljesítés dátuma:
<VALLALAT_NEVE>
Vevõ székhelye:		Kiállító neve:
<VALLALAT_CIME>		Telefonszám:
Számlaküldés címe:		Kiállítás dátuma:
<SZAMLAZAS_CIME>

4. Sorszám Cikkszám Cikk megnevezése Mennyiség ME Nettó egységár Áregység Pénznem ME Nettó érték ÁFA összeg ÁFA % Hiánypótlandó előírt átvételi dokumentum

5. Teljes összeg: [SUMRECEIVED] + ÁFA

6. Tisztelt Partnerünk!

7. Kérjük, hogy a számla Megjegyzés rovatában szíveskedjenek feltüntetni a beszerzési megrendelés számát. A számlát a Teljesítésigazoláson szereplõ mennyiséggel és értékkel, a hatályos ÁFA tv. elõírásainak megfelelõ teljesítési idõponttal kérjük kiállítani. Ezen teljesítésigazolás egy másolati példányát a számlához csatolni szíveskedjenek, ellenkezõ esetben a számlát nem áll módunkban befogadni.

8. A teljesítésigazolás "Hiánypótlandó elõírt átvételi dokumentum" oszlopában "X"-el jelölt tételei csak a szerzõdésben rögzített átvételhez szükséges dokumentum beérkezését követõen kerülhetnek számlázásra.

6. sz. melléklet

Elektronikus-számla befogadás
a MÁV Csoport vállalatainál

A MÁV Szolgáltató Központ Zrt – mint a MÁV Csoport tagvállalatainak bejövő számláit kezelő szervezet – bejövő számla kezelő rendszere biztosítja az elektronikus számlák befogadását és automatizált feldolgozását. Az automatikus ellenőrzés, adatkinyerés elengedhetetlen számunkra, ezért a beérkező elektronikus számláknak meg kell felelni az alábbi formai követelményeknek:

1. A számlát PDF formátumban kell kibocsátani.

2. A PDF fájlnak tartalmaznia kell egy beágyazott XML formátumú állományt, amely a számla adatait tartalmazza. Beágyazott XML hiányában a számlát tartalmazó e-mailhez csatolt XML file is elfogadható. Az XML file felépítése lehet:

• az online számla adatszolgáltatások XML struktúrája:

xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxx (az 1.1, 2.0, 3.0 verzió is megfelelő),

• az APEH 2009. évi közleményének 3. sz. mellékletekében közzétett formátum:

xxxxx://xxx.xxx.xxx.xx/xxxx/xxx000000/x_xxxx_xxxxxxxxx_0000_0_xxxxxxxxx.xxx,

• a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 3. sz. mellékletében a kibocsátott számlákról NAV felé teljesítendő adatszolgáltatásokra vonatkozóan előírt struktúra,

• a felsoroltaktól eltérő XML struktúra, kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha ezt előzetes egyeztetést követően a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. ehhez hozzájárul.

3. A PDF állományt elektronikus aláírással kell ellátni.

4. A számlákat a MÁV által megadott e-mail címre kell elküldeni, az e-mailhez csatolt file-ként. A xxxxxxxx.xx, xxxxxxxxxxxxx.xx, xxxxxxxx.xx, xxxxxxxx.xx, xxxxxxxxxxx.xx, xxxxxxxxxxx.xx, xxxxxxx.xx, xxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxxxxxxxxx.xx rendszerek használata esetén a számla érkezéséről értesítő e-mailben lévő linkről is le tudjuk tölteni a számlát.

5. Egy e-mail-ben csak egyetlen számla küldhető.

6. Amennyiben a számlához mellékletek tartoznak, akkor a számlával együtt, ugyanabban az e-mailben kell megküldeni.

Amennyiben nem biztos benne, hogy elektronikus számlái megfelelnek a fentieknek, akkor az éles számlaküldés előtt kérjük, hogy tesztelési célból küldjön egy minta számlát az xxxxxxx-xxxx@xxx.xx e-mail címre, amely lehet

- egy fiktív adatokat tartalmazó, de formátumát tekintve az éles számlákkal megegyező számla,

- egy korábbi számlánk elektronikus másolata (ha ilyen módon archiválja kibocsátott számláit),

- egy éles számla is (ezt kérjük egyértelműen jelölje válaszában, hogy a számlát továbbítani tudjuk könyvelésre).

Amennyiben a fenti címre teszt számlát küld, akkor annak befogadó rendszerünkben történő feldolgozhatóságáról, és így az elektronikus számlázás alkalmazhatóságáról visszajelzést adunk.

A későbbi együttműködés megkönnyítése érdekében elektronikus számlakibocsátás előtt kérjük az alábbi adatok megküldésével jelezze e-számla kibocsátási szándékát a xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx e-mail címen:

• számlakibocsátó neve és adószáma,

• kapcsolattartó neve, telefonszáma és e-mailcíme.

Az elektronikus számla befogadás lehetőségét jelenleg az alábbi társaságok részére kiállított számlák esetén tudjuk biztosítani:

• 10856417-2-44 MÁV Zrt

• 13834492-2-44 MÁV-START Zrt

• 14130179-2-44 MÁV Szolgáltató Központ Zrt

• 11267425-2-16 MÁV FKG Kft

• 25776005-2-44 MÁV-HÉV Zrt

1 RID: Veszélyes Áruk Vasúti Szállítására Vonatkozó Európai Szabályozás

2 ADR: Veszélyes Áruk Közúti Szállítására Vonatkozó Európai Szabályozás

Készítette: Xxxxx Xxxxx, BLI MEO KEI

Szerződés tárgya: Salgótarján PFT tűzivíz ellátás kivitelezése

19