ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
1.) Az Általános Szerződési Feltételek hatálya
Az Általános Szerződési Feltételek, valamint azok mellékletei (a továbbiakban együtt: ÁSZF) tartalmazza a B-Angel Biztonsági Szolgálat Kft. (székhelye: 0000 Xxxxxxxxxx, Xx xx 000., cégjegyzéket vezető cégbíróság: Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000, adószáma: 12720619-2-13, képviselő: Xxxx Xxxxx Xxxxx ügyvezető) mint szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató), valamint a távfelügyeleti vagyonvédelmi szolgáltatást igénybevevő természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, szervezet, (a továbbiakban Előfizető) között létrejött vagyonvédelmi szolgáltatási szerződés általános feltételeit.
Az ÁSZF a vagyonvédelmi szolgáltatási szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi, a Feleket megillető jogokat és kötelezettségeket az ÁSZF és a szolgáltatási szerződés együtt határozza meg.
A Felek a szolgáltatási szerződés aláírásával kijelentik, hogy magukra nézve kötelezőnek ismerik el az ÁSZF-ben foglaltakat is. A Szolgáltató jogosult az ÁSZF egyoldalú módosítására, akként, hogy amennyiben a módosítás az Előfizető által igénybevett szolgáltatás valamelyik paraméterét érinti, Szolgáltató a változtatások hatályba lépését megelőzően legalább 15 nappal az Előfizető részére írásos értesítést küld. Szolgáltató az értesítést elsősorban az Előfizető által a szerződésben vagy azt követően a kommunikáció megkönnyítése érdekében megadott e-mail címére küldi. Amennyiben Xxxxxxxxx nem adott meg e-mail címet, Szolgáltató postai úton küldi meg az értesítést.
Az értesítés első sorban az ÁSZF elektronikus elérhetőségét, letöltésének helyét tartalmazza. Ezen kívül a - Szolgáltató döntésétől függően - megküldheti a teljes ÁSZF-et, vagy az ÁSZF azon részét, amely változtatásra kerül.
Az értesítéssel egyidejűleg a Szolgáltató a módosított ÁSZF-et elérhetővé teszi az ügyfélszolgálatán és a htps://xxx.x-xxxxx.xx honlapján. Amennyiben Xxxxxxxxx az értesítésre az ÁSZF változásának tervezett időpontjáig írásban nem tiltakozik, úgy Szolgáltató azt elfogadottnak tekinti.
A Szolgáltató nem köteles a módosításról az Ügyfelet értesíteni, ha a módosításra új szolgáltatás bevezetése miatt kerül sor, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szerződési feltételeket nem módosítja.
2.) A szolgáltatás meghatározása
A vagyonvédelmi szolgáltatás magában foglalja az Előfizetőknél elhelyezett berendezések által generált jelzések fogadását a távfelügyeleti központban, valamint a diszpécserek által a jelzésekre történő, a Szolgáltatási Megbízási Szerződésben rögzített intézkedések végrehajtását.
3.) A vagyonvédelmi szolgáltatás típusai
Rádió átvitellel nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban rádió átviteli szolgáltatás)
A védett objektumokba telepített érzékelők (pl.: mozgás, üvegtörés, füst-, stb. érzékelők) jeleit és a kezelő információit az objektum riasztóközpontja fogadja. A központ tartalmaz, illetve utólag beépítenek egy kommunikátor egységet, ami fogadja a központ jeleit és az információkat rádióhullámon juttatja el a vagyonvédelmi Szolgáltató távfelügyeleti központjába riasztási esemény, illetőleg a rendszeres ellenőrzések esetén.
Kapcsolt telefonvonalon nyújtott szolgáltatás (továbbiakban kapcsolt vonalas szolgáltatás)
A védett objektumokba telepített érzékelők (pl.: mozgás, üvegtörés, füst-, stb. érzékelők) jeleit és a kezelő információit az objektum riasztóközpontja fogadja. A központ tartalmaz, illetve utólag beépítenek egy kommunikátor egységet, amely a közcélú kapcsolt távközlési hálózatot használva, azaz egy normál telefonhívást felépítve juttatja el információját a vagyonvédelmi Szolgáltató távfelügyeleti központjába az esemény, illetőleg a rendszeres ellenőrzések esetén.
Az objektumban telepített személy-, és vagyonvédelmi rendszer a központ által küldött különféle jelzések esetén a távbeszélő vonalon forgalmat generál, melyek költségei az Előfizető távbeszélő számláján jelennek meg, és az Előfizetőt terhelik.
A hívásvárakoztatást, valamint a teljes híváskorlátozás távközlési szolgáltatást nem lehet alkalmazni azon vonalak esetében, amelyeken a riasztó központ üzemel.
Szolgáltató nem vállal felelősséget azért, ha a kapcsolási szám megváltozása (amennyiben azt az Előfizető nem jelenti be Szolgáltatónak), továbbá a távbeszélő szolgáltató díjtartozás miatti kimenő hívás korlátozása a jelzések fogadásának, ill. eljuttatásának meghiúsulását jelenti.
GSM/GPRS átvitellel nyújtott szolgáltatás (továbbiakban GSM/GPRS szolgáltatás)
A telepített riasztórendszer mellett egy GSM/GPRS kommunikátor kerül telepítésre, melynek segítségével valósul meg a távfelügyeleti központba történő átjelzés. A jelzések továbbítása kizárólag GSM/GPRS kommunikációval történik. A jelzések átvitele saját előfizetői kártya esetében GSM/GPRS forgalmat generál, melynek díja az Előfizetőt terhelik. Amennyiben a jelzések továbbítása a Szolgáltató által biztosított SIM kártyán keresztül történik, a forgalmi díja maximum 10 ( tíz) Mbit adatforgalomig Szolgáltatót terheli. Amennyiben a Szolgáltató által biztosított adatforgalmat a Előfizető tulajdonában lévő rendszer túllépi, ( pl: a riasztórendszer műszaki hibája, SIM kártyával való visszaélés miatt) Szolgáltató jogosult Előfizetőnek kiszámlázni a többletforgalmazás díját.
A Szolgáltató csak a beérkezett jelzésekért vállal felelősséget mind a három esetben.
Frekvencia-használat
Az Előfizető és a Szolgáltató megállapodhatnak abban, hogy frekvencia-használati díj fizetése ellenében Szolgáltató csak az Előfizető készülékének működtetését biztosítja. (Az Előfizető külön díj fizetése ellenében ebben az esetben is választhat Szolgáltató más szolgáltatásai közül.)
4.) Fogalom meghatározások Személy-, és vagyonvédelmi rendszer
A távfelügyelt objektumban kiépített riasztó, megfigyelő rendszer. Elemei: kamerák, rögzítők, érzékelők, hálózat, programozható központok, kezelőegység, hang-, és fényjelző berendezés, átjelző berendezés, stb. A feltelepített riasztó készülék az Előfizető tulajdonát képezi. Az Előfizető tulajdonában ún. idegen által telepített riasztórendszer hiányosságáért a Szolgáltató nem vállal felelősséget. A távfelügyeleti rádióadó, GSM/GPRS jeladó nem válik az Előfizető tulajdonává. Az Előfizető köteles hozzájárulni, hogy a felmondási idő letelte után öt munkanapon belül a riasztórendszer eredeti telepítője vagy a Szolgáltató a védelmi berendezést a távfelügyeleti rendszerből kiszerelje vagy kiprogramozza, és a GSM/GPRS vagy rádióadót az Előfizető a Szolgáltató részére visszaszolgáltatja.
Jelen szerződés hatálya az Előfizető kezelésében lévő vagyonvédelmi rendszer távfelügyeletére terjed ki. A szolgáltatás ellenértéke nem tartalmazza más, a vagyonvédelmi tevékenységgel kapcsolatos tevékenység (pl: karbantartás,,hibaelhárítás, leprogramozás, előérős őrzés) elvégzésének ellenértékét.
Távfelügyeleti központ
24 órás diszpécser vagy távfelügyeleti fogadóközpont, ahová beérkeznek az információk.
Riasztás jelzés
Az egyes érzékelők által generált digitális riasztójelzések eljuttatása a távfelügyeleti központba.
Biztonsági intézkedés lemondása
Amennyiben kezelői hiba miatt következett be riasztás, és azt 60 (hatvan) másodpercen belül Xxxxxxxxx telefonon a Szolgáltató távfelügyeleti központjának diszpécserénél a megadott jelszó bemondása mellett lemondja, a riasztás nem minősül éles riasztásnak, a Szolgáltató a megkezdett intézkedését leállítja.
Kivonuló szolgálat
Riasztás esetén a 2005. évi CXXXIII. törvényben meghatározott jogosultságokkal és engedéllyel rendelkező személy-, és vagyonőr személyzet helyszínre küldése a személyi- és vagyoni károk mérséklésének, illetve elhárításának céljából.
Belépési/felhasználói kód
Az a számkombináció, amely a helyi vagyonvédelmi rendszert élesít vagy hatástalanítja. A távfelügyeleti rendszer naplózza a „Zárás” jelzést (élesítést), illetve a „Nyitás” jelzést (hatástalanítást), feltéve, hogy a helyi vagyonvédelmi rendszert így programozták. Előfizető felelőssége, hogy a riasztórendszerhez tartozó felhasználói kód illetéktelen személyhez ne jusson.
II. A SZOLGÁLTATÁS ISMERTETÉSE
1.) A szolgáltatás igénybevételének feltételei és korlátai
A szolgáltatás igénybevételnek feltétele, hogy Előfizető rendelkezzen a távfelügyeleti központtal kommunikálni tudó, minősített eszközökből felépített elektronikus védelmet biztosító helyi riasztó rendszerrel. A helyi riasztó rendszer létrehozása érdekében Szolgáltató a VIII. pont szerint közreműködik.
Kapcsolt vonalas szolgáltatás igénybevétele esetén, amennyiben a közcélú távbeszélő állomás előfizetője nem azonos a szolgáltatás Előfizetőjével, és a közcélú távbeszélő állomás előfizetője olyan változásokat eszközöl az előfizetésében, melyek a jelzések eljuttatását lehetetlenné teszik, vagy késleltetik, Szolgáltató ezen változásokból eredő károkért nem vállal felelősséget.
A GSM/GPRS szolgáltatások esetében a fent említetteken kívül szükséges még egy GSM/GPRS kommunikátor egység is. Amennyiben a GSM/GPRS kommunikátor egységhez szükséges SIM kártyát az Előfizető biztosítja, a felcsatlakoztatás előtt minden esetben szükséges a hívószám közlése a Szolgáltatóval. Bizonyos hívószámoknál előfordulhat, hogy azok nem alkalmasak a távfelügyelethez történő átjelzéshez, és a felcsatlakoztatás csak a mobiltelefon szám megváltoztatása után lehetséges. A GSM/GPRS szolgáltatás megfelelő térerő hiányában nem nyújtható.
ISDN előfizetőnél abban az esetben nyújtható kapcsolt vonalas szolgáltatás, ha az ISDN végpontra csatlakoztatott berendezésnek van szabad analóg hozzáférés pontja. Iker és RLL (fix telepítésű rádiós távbeszélő) telefonállomás esetén a szolgáltatás nem nyújtható.
A Szolgáltatási szerződés a megfelelően kitöltött, az Előfizető által aláírt és a Szolgáltató központjában történő leadást követően lép hatályba, feltéve, hogy addig a távfelügyelet ellátásához szükséges technikai feltételek megvalósultak.
Az Előfizető a Szolgáltatási szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a Szolgáltató előzetes írásbeli jóváhagyása nélkül harmadik személyre nem ruházhatja át.
2.) A szolgáltatás gyakorlati működése
2.1. A távfelügyeleti központ által fogadott jelzések
Riasztó központok által küldött jelzések
· Betörésjelzés: a védendő ingatlanba való illetéktelen behatolás esetén a rendszer a távfelügyeleti központba riasztás jelzést továbbít.
· Zónakövetés: arra alkalmas riasztóközpont esetén azonosítani lehet a behatolás helyét, követni az elkövető mozgását. A rendszer zónánkénti felbontásban azonosítja a jelzéseket. Zónakövetéskor sorozatriasztásról van szó, ilyenkor a helyi riasztó a típustól és az esemény lefolyásától függően adott időn belül egy csomagban, ezen túl újbóli híváskezdeményezéssel küldi el a jelzéseket.
· Tűzjelzés: az ügyeleti központ az előfizetőnél telepített megfelelő érzékelők segítségével képes tűzjelzések fogadására is.
· Támadásjelzés: amennyiben az Előfizetőt támadás éri, lehetőség van támadásjelzésre, nem élesített riasztó rendszer esetén is (emberi élet védelme), a nap 24 órájában. Ebben az esetben a riasztás jelszóval nem mondható le.
· Nyitás-zárásjelentés: a helyi riasztóközpont be- és kikapcsolásának jelzései, melyek a kezelői kódok azonosítójához rendelve érkeznek. Egy riasztó több különböző, hatásában egyenértékű (akár különböző értékű) kóddal kezelhető (riasztóközponttól függően).
· Kényszerített kikapcsolás: a nyitásjelentés olyan speciális formája, amelyből a diszpécser látja, hogy a behatolás és támadásjelző rendszer (riasztó) kikapcsolása kényszerítés hatására történt. Ebben az esetben a biztonsági intézkedés késleltetés nem működik.
· Szabotázsjelzés: a helyi riasztó kikapcsolt állapotában is működik, jelzi a helyi riasztóközpont, illetve a hozzá kapcsolódó eszközök rongálását (A hangjelző berendezés (sziréna) saját akkumulátorral rendelkezik, így a sziréna vezetékének elvágása esetén is megszólal) .
· Állapotjelzés: segítségével az ügyelet tudomást szerez az esetleges műszaki problémákról (hálózati feszültség kimaradása, akkumulátor állapota, merülése).
· Tesztjelzés (kapcsolt vonalon vagy GSM/GPRS-en vagy rádióadón küldött): a helyi riasztó által rendszeresen – általában 24 óránként – küldött jelzés, amely a helyi rendszer működését ellenőrzi. A tesztjelzést a Szolgáltató műszaki jelzésként fogadja, annak elmaradását nem követi kivonulás. A Szolgáltató a tesztjelzés elmaradására VIII. fejezet 1/D pontjában rögzített intézkedési rendet alkalmazza.
· AC hiba: a riasztóközpont (típustól függően) a 230V-os hálózat kimaradásáról jelzést küld a diszpécser központba, melyről a jelzés beérkezését követő 60 percet követően a diszpécser központ értesíti az Előfizetőt. Amennyiben 60 percet belül a hálózat helyreáll, Xxxxxxxxx nem kap értesítést.
A fent részletezett jelzéseket csak a Contakt ID kommunikációra alkalmas és teljeskörű átjelzéssel felprogramozott riasztórendszerek tudják továbbitani a távfelügyeleti központba. Az ún. összesített betörésjelzéssel csatlakoztatott riasztórendszerről csak behatolásjelzés érkezik a távfelügyeletre a riasztásban lévő eszköz számának jelölése nélkül.
Autonóm tűzjelző rendszerek jelzései
· Automatikus tűzérzékelés: füstérzékelőtől, illetve hőérzékelőtől érkező tűzriasztás.
· Manuális jelzés fogadás: füst, vagy tűz érzékelése esetén, lehetőség van meghatározott helyekre felszerelt „házi” jelzésadóról tűzriasztás indítására.
· Előjelzés: (előriasztás/figyelmeztetés) tűzjelző rendszernél füstérzékelők szennyeződés vagy magas füstkoncentráció hatására figyelmeztető jelzést képesek küldeni. Oltásvezérlő rendszernél a tűzjelzés beérkezését követően, az oltás megkezdése előtt jelzés hívja fel a figyelmet a helység elhagyására.
· Tesztjelzés (kapcsoltvonalon, GSM/GPRS vagy rádióadón küldött): a helyi riasztó által rendszeresen – általában 24 óránként – küldött jelzés, amely a helyi rendszer működését ellenőrzi. A tesztjelzést a Szolgáltató műszaki jelzésként fogadja, annak elmaradását nem követi kivonulás. A Szolgáltató a tesztjelzés elmaradására a VIII. fejezet 1/D pontjában rögzített intézkedési rendet alkalmazza.
· Technikai jelzések: rendszerhiba, belső kommunikációs hiba, tápellátás kimaradás, érzékelők lekapcsolása, hangjelzők kikapcsolása esetén a rendszer által küldött jelzések.
· Oltásindítás: a tűzjelzés beérkezése és az előfigyelmeztetés elhangzása után az automatikus oltórendszer tűz oltásának megkezdésekor generált jelzés.
Szolgáltatás kategóriák:
Alapszolgáltatás,
Az Előfizető igénye esetén az alapszolgáltatás kiegészülhet a választott többletszolgáltatással.
2.2. Alapszolgáltatás
Az alapszolgáltatás magában foglalja a behatolás és támadásjelző rendszerek által generált, behatolás, támadás, és tűzjelzések, és a riasztó műszaki állapotát ellenőrző jelzések kapcsolt vonalon, rádióadón, ill. GSM/GPRS-en történő fogadását amennyiben a rendszerek tudják továbbitani a távfelügyeleti központba.
Meghatározott szolgáltatáscsomagok igénybevétele esetén:
-· az Előfizető által megjelölt személy(ek) /szervezet(ek) közül jelzés fogadásakor egy értesítendő értesítése ;
a hívószám csak belföldi, nem emeltdíjas szolgáltatású lehet, kizárandók a hatóságok, amennyiben nincs megállapodás erre vonatkozóan.
A Szolgáltatási szerződés megkötésével az Előfizető kijelent, hogy az általa megjelölt Értesítendők hozzájárultak az adataik Szolgáltató részére történő megadásához és Szolgáltató általi kezeléséhez.
-·Kivonuló szolgálat - Eseti kivonuló szolgálat;
Betörés, szabotázs- és támadásjelzés esetén kivonuló szolgálat helyszínre küldése, melynek tagjai az intézkedésre jogosult hatóságok megérkezéséig az Előfizető és a Szolgáltató között létrejött szolgáltatási szerződés és a jogszabályi keretekben meghatározottak szerint járnak el a helyszínen.
-·Nyitás-zárás jelentések naplózása, átadása: a helyi riasztóközpont be- és kikapcsolás jelzéseinek regisztrálása. A be- és kikapcsolások a kezelői kódok alapján utólag is azonosíthatóak, így rekonstruálható, hogy ki, mikor nyitotta ki, vagy zárta be a védett objektumot.
Egyes riasztók több különböző, hatásában egyenértékű kóddal kezelhetők. A jelzéseket negyedévente a műszaki központ legyűjti, és elektronikus formában, amennyiben az Előfizető igényli nyomtatott formában (a díjtáblázatban meghatározott díj ellenében) az Előfizető rendelkezésére bocsátja. A jelentések kapcsolt vonalon keresztül történő továbbítása a távbeszélő vonalon forgalmat generál, mely a távbeszélő számlán megjelenik, és az Előfizetőt terheli.
-·Intervallumfigyelés: a szolgáltatás igénybevételéhez az Előfizető külön igénye alapján a helyi riasztóközpontot úgy kell programozni, hogy a rendszer élesítési információit (nyitás- zárás jelentés) kommunikálja a távfelügyeleti központ felé. Az Előfizető által megadott intervallumon kívül érkező nyitásjelzések, valamint a megadott időig nem élesített rendszerek riasztást generálnak a távfelügyeleti központban. A diszpécserek az Előfizető által definiált intézkedéseket hajtják végre. A jelentések kapcsolt vonalon keresztül történő továbbítása a távbeszélő vonalon forgalmat generál, mely a távbeszélő számlán megjelenik és az Előfizetőt terheli. Nem minden típusú behatolás jelző rendszer képes a fenti szolgáltatáshoz szükséges információk továbbítására.
- Műszaki távfelügyelet: berendezések, eszközök állapotjelzéseinek (AC, akkumulátor hiba, állapotváltozás) átjelzése a távfelügyeleti központba, és ezekre történő meghatározott intézkedés.
- Plusz értesítendők: az alapszolgáltatáshoz megadott két értesítendő személyen felül is van lehetőség személyek/szervezetek értesítését igényelni. A plusz értesítendők száma maximum 6 fő lehet (1 értesítendő: 1 név és telefonszám; a hívószám csak belföldi, nem emelt díjas szolgáltatású lehet, kizárandók a hatóságok, amennyiben nincs megállapodás erre vonatkozóan).
Utólagos jelentés: a védett objektumból érkező jelzések az Előfizető előzetes írásos kérésére utólag legyűjthetőek, külön díj ellenében kinyomtathatók, melynek időbeli korlátja a 2005. évi CXXXIII tv. vonatkozó rendelkezései, vagy az Előfizető külön kérése alapján meghatározott.
SMS vagy e-mail szolgáltatás
A Helyi vagyonvédelmi rendszer által továbbított és a Szolgáltató távfelügyeleti központjába beérkező technikai jelzésekről – az Előfizető eltérő utasításának hiányában- a Szolgáltató nem telefonhívással értesíti Előfizetőt, hanem díjmentesen SMS-t vagy e-mailt küld Előfizető részére a technikai jelzésről, az Előfizető által megadott első értesítendő mobiltelefonjára vagy az Előfizető által megadott e-mail címre. Mint pl. áramszünet, akkumulátor merülés.
A szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy az Előfizető biztonságtechnikai rendszere képes legyen küldeni a távfelügyeleti központba részletes jelzést. (CID)
2.3. Kiegészítő szolgáltatás
A betörésjelző eszközök telepítése, illetve meglévő helyi riasztó rendszer esetén ezek felülvizsgálata, valamint a hibajavítás kiegészítő szolgáltatásnak minősül, melyre épül az alapszolgáltatás, illetve az Előfizető igénye szerinti többletszolgáltatás.
A Szolgáltató a hibajavítást vagy karbantartást nem végzi el automatikusan, azt az Előfizetőnek kell kezdeményeznie a Szolgáltató központi x0000-000-000 telefonszámán a vagy az xxxx@x-xxxxx.xx email címen.
Előfizetőnek a karbantartási időpont előtt min. 14 nappal korábban kell jelentenie karbantartási igényét.
Hibás rendszer esetében az Előfizető köteles minél előbb jelezni javítási igényét Szolgáltatónak vagy a rendszer eredeti telepítőjének. Szolgáltató a javításra vagy karbantartásra Előfizető által kezdeményezett felkérést visszautasíthatja, ha Előfizetőnek számlatartozása áll fenn Szolgáltató felé, vagy ha a riasztórendszert nem a Szolgáltató építette ki.
A Szolgáltató az ütemezett hibajavítás vagy karbantartás várható költségéről előzetesen tájékoztatást ad Előfizetőnek. A Szolgáltató az előre egyeztett időpontban elvégzi a javítást vagy karbantartást, melynek díját a Vagyonvédelmi Szolgáltatási Szerződésben rögzített rendszeres szolgáltatási díjon felül Előfizetőnek kiszámláz, melyet Előfizető a számlán feltüntetett határidőn belül köteles kiegyenlíteni.
A díjmentes - kizárólag a technikai jelzésekre vonatkozó - SMS vagy e-mail szolgáltatáson felül, külön díj ellenében az Előfizető által választott egyéb jelzésekről, mint pl. nyitás-, zárásjelentés, szabotázs jelzés, riasztás) SMS-ben vagy e-mailben értesítést küld az Előfizető által megadott telefonszámra vagy e-mail címre. A szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy az Előfizető biztonságtechnikai rendszere képes legyen küldeni a távfelügyeleti központba részletes jelzést. (CID)
Az SMS és e-mail szolgáltatás díját a Szolgáltató a mindenkori Vagyonvédelmi Szolgáltatási Díjtáblázat-ban tünteti fel. Szolgáltató az SMS és e-mail kézbesítéséért felelősséget nem vállal.
2.4. A szolgáltatás szüneteltetése az Előfizető kérése alapján (Üzemszünet):
Az Előfizető kérheti távfelügyeleti szolgáltatása szüneteltetését. Ezt a Szolgáltató ügyfélszolgálatára eljuttatott, az Előfizető által aláírt írásos nyilatkozatban teheti meg. A kérelemnek tartalmaznia kell az Előfizető nevét, címét, telefonszámát, valamint a szüneteltetés várható időtartamát.
Az üzemszünet kezdő, illetve záró napja a levélben feltüntetett időpont, illetve a megrendelés beérkezését követő harmadik munkanap. Ha az Előfizető az üzemszünet határidejének lejárta előtt máshogyan nem rendelkezik, a szolgáltatás eredeti állapota visszaállításra kerül.
Az üzemszünet díját a szolgáltatás típusa határozza meg.
Az objektumban lévő helyi riasztó rendszer a szolgáltatás szüneteltetése alatt is küldi jelzéseit, de az üzemszünet időtartama alatt ezen jelzések alapján a Szolgáltató részéről semmilyen intézkedés nem történik. Kapcsolt vonali átjelzés esetén a jelzések továbbítása hívásokat fog generálni, melyek jelentkezni fognak az Előfizető telefonszámláján, azok megfizetése Előfizetőt terheli. Amennyiben erre igény van külön díj ellenében a behatolás jelző rendszereket az üzemszünet idejére a Szolgáltatóval szerződéses kapcsolatban álló szerelő, telepítő vállalkozás átprogramozza annak érdekében, hogy a riasztóközpont ne generáljon feleslegesen hívásokat.
Az átprogramozás költsége a kétszeri kiszállás és a programozás munkadíját tartalmazza, megfizetése az Előfizetőt terheli.
Ha a rendszer idegen telepítésű - azaz a rendszert Szolgáltató távfelügyeleti központjára nem a Szolgáltató vagy alvállalkozója programozza fel - akkor a leprogramozás elvégeztetéséről az Előfizetőnek kell intézkednie. A már aktív szüneteltetés paraméterein a fent leírt módon változtathat az Előfizető, de mindenképpen az aktuális időpontok előtt legalább három munkanappal előre kell jeleznie.
Előfizető a vállalt hűségidőszakot a teljes körű szolgáltatás igénybevételével tölti le. A szolgáltatás szüneteltetése hűségidő alatt legfeljebb egy alkalommal kérhető, kizárólag meghatározott időtartamra terjedhet ki. A szüneteltetés ideje nem haladhatja meg a 3 (három) hónapot ( pl. felújítás idejére). Az üzemszünet időtartamával a hűségidő lejárati dátuma meghosszabbodik.
III. A KIVONULÓ SZOLGÁLAT MŰKÖDÉSE ÉS IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI
1. A kivonuló szolgálat a védett objektumból érkező, a távfelügyeleti központ által regisztrált jelzés alapján, a jelzésnek a távfelügyeleti központba történő beérkezésétől számított maximum 60 (hatvan) másodpercen belül az objektumba történő kivonulását megkezdi, és a vagyonvédelmi szolgáltatási szerződésben meghatározott időtartamon belül (mely kizárólag normál, azaz száraz, járható útviszonyok mellett érvényesek) a helyszínre érkezik. A diszpécserszolgálat rögzíti a kivonuló szolgálat objektumhoz való érkezésének és távozásának okát, tényét és pontos időpontját.
Abban az esetben, ha a védett objektumból érkező behatolásra utaló, riasztás jelzést követő 60 (hatvan) másodpercen belül a helyszínen lévő riasztóközpontról felhasználói kóddal történő nyitás, azaz a riasztórendszer rendeltetésszerű kikapcsolása jelzés érkezik a távfelügyeleti fogadó központba, a riasztás nem minősül éles riasztásnak, ezért azt semmilyen intézkedés nem követi. Szolgáltató a riasztásra vonulást Előfizető részéről lemondottnak tekinti.
2. A kivonuló szolgálat megérkezést követően megkezdi a károkozás megszakítását, illetve a további károkozás elhárítását célzó helyszíni intézkedést, a jogszabályokban, és a részükre kiadott szolgálati utasításban meghatározottak szerint. Családi házak esetében, amennyiben az Előfizető kertkapuhoz nem ad, vagy nem megfelelő kulcsot ad, úgy a kivonuló szolgálat kizárólag az utcáról elvégezhető intézkedéseket teszi meg. Az objektum megközelítésének a kertkapu kulcs hiánya., ill. a rossz volta esetében való elmaradása esetén az objektumban bekövetkező károkért a Szolgáltató felelősséget nem vállal. A Szolgáltató, olyan objektumok esetében, ahol az objektumhoz való kivonulás során kutya, vagy más veszélyes állat található, szintén kizárólag az utcáról elvégezhető intézkedéseket teszi meg. Az objektum kerítésen túli megközelítésének ezen okból való elmaradása esetén az objektumban bekövetkező károkért a Szolgáltató a felelősségét szintén kizárja.
A jogosultan az objektumban tartózkodók esetében, annak igazolására a riasztás lemondó jelszó szolgál.
Amennyiben a kivonuló szolgálat a kár megelőzésére, illetve elhárítására szolgáló intézkedéseit a helyszínen fennálló ok miatt nem képes ellátni, úgy a helyszín biztonsági szempontból megfelelő átadásáig biztosítja azt.
3. Amennyiben a kivonuló szolgálat rendkívüli eseményre (pl. bűncselekmény, tűz, stb.) utaló körülményt a helyszínen nem állapít meg, kivizsgálja a riasztás okát és körülményeit. Az Előfizető telefonon jelezheti, hogy sem ő, sem képviselője a helyszínen nem tud, illetve nem kíván megjelenni, ebben az esetben a kivonuló szolgálat a vizsgálat után visszatér a központba.
A Szolgáltató a vizsgálat eredményeit írásos formában rögzíti és az abban foglaltakról az Előfizetőt - kérése esetén - tájékoztatja.
Indokolatlan kivonulás minden olyan kivonulás, ami mögött nem áll bűncselekmény, illetve annak kísérlete, továbbá a műszaki hiba folytán generált kivonulás, kivéve, ha a telepített rendszer még garanciális, és a problémát jelezte a telepítőnek.
Ezen felül Xxxxxxxxx jogosult a riasztást annak bekövetkeztét követő 60 (hatvan) másodpercen belül az adatlapon rögzített lemondó jelszóval lemondani, így a riasztás nem minősül éles riasztásnak, ezért azt semmilyen intézkedés nem követi. Ebben az esetben a Szolgáltató nem számítja fel az indokolatlan kivonulási díját. Amennyiben az Előfizető a megadott határidőn túl mondja le a riasztást, a Szolgáltató jogosult az indokolatlan kivonulás díját kiszámlázni.
Szolgáltató egy naptári évre vonatkozóan 3 db díjmentes kivonulást biztosít Előfizetőnek a saját kivonuló járőrszolgálattal ellátott területeken. Ezt meghaladó indokolatlan kivonulásokat Szolgáltató jogosult Előfizető részére az ÁSZF mellékletét képező díjtáblázat alapján kiszámlázni.
Azokon a területeken, ahol Szolgáltató szerződött Alvállalkozójának a kivonuló járőrszolgálatával látja el a kivonulást, Szolgáltató nem biztosít díjmentes kivonulást. A kivonulás díját az ÁSZF mellékletét képező díjtáblázat tartalmazza.
4. Jelen fejezet 1.- 2. pontjaiban foglalt intézkedések díja a kivonuló szolgálat helyszínre érkezését követő 30 (harminc) perc leteltéig az alapszolgáltatás díjában benne foglaltatik. Az indokolatlan kivonulás díját az alapszolgáltatás díja nem tartalmazza.
5. A III/3. pont első bekezdésében foglalt körülmények fennállása esetén, amennyiben az Előfizető, illetve a megjelölt képviselője a diszpécserközponton keresztül azt kéri, a kivonuló szolgálat a kiérkezésétől számított maximum egy órán keresztül az objektumnál várakozik. Ha az Előfizető vagy annak megjelölt képviselője a helyszín őrzését nem kéri, illetve a megadott telefonszámokon nem elérhetőek, a kivonuló szolgálat a helyszínről levonul.
A levonulást követően Szolgáltató a védett objektumban - külső ellenőrzéssel nem megállapítható módon - okozott károkért nem vállal felelősséget.
6. Előfizetőnek, illetve megjelölt képviselőjének a III/2 pontban leírt intézkedések sikeres lefolytatása érdekében minden védendő objektumról és annak speciális körülményeiről birtokában lévő - a szolgáltatás ellátásához szükséges adatot és információt a szerződést kiegészítő - adatlapon rögzíteni kell.
Az Előfizető által nyújtott, nem a valóságnak megfelelő adatszolgáltatásból, valamint az ebben a körben a szolgáltatás nyújtásának idején bekövetkező változásoknak nem a szerződésben foglalt módon történő bejelentéséből eredő károkért és költségekért az Előfizető köteles helytállni.
7. Kültéri érzékelőkkel védett objektumok esetében, amennyiben a riasztás kültéri érzékelőről érkezik, úgy a kivonuló szolgálat az objektumot az Előfizetővel ill. képviseletre jogosult megbízottjával közösen járja be. Kültéri érzékelők riasztása esetén a Szoláltató a felmerülő károkért való felelősségét kizárja.
IV. DÍJAK
Az Előfizető megrendelésétől függően a szolgáltatásért az alábbi díjakat fizeti:
· Szolgáltatási csomag díja (távfelügyeleti alapszolgáltatások),
A szolgáltatás ellenértéke nem tartalmazza más, a vagyonvédelmi tevékenységgel kapcsolatos tevékenység (pl: karbantartás, ,hibaelhárítás, leprogramozás, /távfelügyeleti kommunikáció megszüntetése/, előérős őrzés) elvégzésének ellenértékét.
· Különszolgáltatás díja ( SMS és e-mail szolgáltatás, Telepítési, javítási díj, mely árajánlatban és a telepítéskor kerül végleges meghatározásra, és amely a Szolgáltatóval szerződéses kapcsolatban álló technikai szerelő, telepítő vállalkozások részére fizetendő.)
· Egyéb díjak
Az érvényes díjakat a Szolgáltató székhelyén kifüggesztett, az ÁSZF mellékletét képező díjtáblázat tartalmazza.
Díjemelésre – a gazdasági folyamatok alakulása függvényében - a Szolgáltató döntésétől függően évente több alkalommal is sor kerülhet. A Szolgáltató a díjemelés során figyelembe veszi az infláció mértékét, azonban jogosult az infláció mértékét meghaladó emelésre is. Év közbeni díjemelés esetén az éves díjfizetést választó Előfizető köteles a tárgyi időszakra kiegyenlített éves szolgáltatási díj és a megemelt szolgáltatási díj különbözetének kiegyenlítésére. Év közbeni díjemelésnél az éves díjfizetőt a díjkülönbözet kiegyenlítésénél is megilleti az éves díjfizetőkre vonatkozó mértékű kedvezmény.
A Szolgáltató a díjváltozásról annak hatályba lépése előtt legalább 30 (harminc) nappal tájékoztatja az Előfizetőket.
V. FIZETÉSI FELTÉTELEK Fizetési mód
A díjak fizetése számla ellenében készpénzben, csekken vagy banki átutalással, a számlán megjelölt határidővel történhet. A Szolgáltató azon magánszemély Előfizetőnek, aki elektronikus kapcsolattartást választott, E-számlát állít ki, míg a jogi személy Előfizető részére csak abban az esetben állít ki E-számlát, ha a jogi személy írásban nyilatkozik, hogy rendelkezik az E-számla befogadásának és tárolásának jogszabályban előírt feltételekkel.
Az Előfizetőnek lehetősége van, hogy az éves szolgáltatási díjat négy egyenlő részletben, negyedévente, kettő egyenlő részletben, félévente, vagy egy összegben előre fizesse meg. Azon Előfizetők, akik az éves díjat egy összegben egyenlítik ki, Szolgáltató kedvezményt biztosíthat. A szolgáltatás igénybevételekor a Szolgáltató a fizetési gyakoriságot automatikusan negyedéves, előre történő fizetésre határozza meg, ettől való eltérést Xxxxxxxxx a szolgáltatási szerződés megkötésekor kérhet.
A szolgáltatásért fizetendő díjak negyedévente előre a Szolgáltató által kiállított számlán kerülnek elszámolásra. A szolgáltatás teljesítésének időpontja a számlázott szolgáltatási időszak számlán szereplő teljesítési dátuma. Az indokolatlan kivonulás költségei a tárgyidőszakot követően kiküldött számlán utólag kerülnek elszámolásra. Előfizető a számlán feltüntetett fizetési határidőig köteles a díjakat megfizetni.
Késedelmes fizetés
Amennyiben Xxxxxxxxx a díjat a számlán megjelölt határidőig nem egyenlíti ki, a Szolgáltató a számla kiegyenlítéséig a szolgáltatások nyújtását automatikusan felfüggesztheti. A díj késedelmes kiegyenlítése esetén, a Szolgáltató a késedelem idejére a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamatot számolhat fel, továbbá felszámítja a felszólítás díjtáblázatban meghatározott költségeit.
A fizetési kötelezettség elmulasztása esetén az esedékességet követő 30. nap után Szolgáltató jogosult a meg nem fizetett tartozásokat és az Előfizető adatait a díjtartozás rendezése érdekében, pénzügyi behajtás céljából külső követeléskezelőnek átadni. A késedelmi kamat és a behajtással összefüggő költségek megfizetése az Előfizető kötelessége. A Szolgáltatóval szemben fennálló bármely tartozás esetén az írásbeli fizetési felszólítás közlése az Előfizetővel vagy a számlafizetővel, a követelés elévülését megszakítja.
Számlareklamáció
A számlázással kapcsolatos reklamációt a számlán feltüntetett címre, írásban lehet benyújtani, valamint személyesen a Szolgáltató székhelyén lehet megtenni. A beadott reklamáció kivizsgálási határideje maximum harminc nap, melynek eredményéről az Előfizető írásos értesítést kap.
Az Ügyfél számlamódosítási igényét a számla kézhezvételétől számított 3 napon belül kezdeményezheti.
Reklamáció, illetve panasz esetén az Előfizető (előzetesen egyeztetett időpontban), együttműködik a Szolgáltatóval és biztosítja a helyszíni vizsgálat lehetőségét.
VI. A SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE
Az Előfizetői szolgáltatási szerződés 2 (kettő) példányban kerül kitöltésre (egy példány az Előfizetőé, egy példány a Szolgáltatóé).
Írásbelinek minősül a Szolgáltató és az Előfizető között elektronikus kommunikáció útján megkötött szerződés, amennyiben az Előfizető aláírásával – szervezetek esetében cégszerű aláírásával - ellátott képi-formátumban küldi meg a Szolgáltatónak.
A szolgáltatási szerződés részét képezik az alábbi mellékletek:
1. A rendszerre vonatkozó technikai és egyéb információkat, valamint a jelszót és az értesítendői listát tartalmazó adatlap,
2. Általános Szerződéses Feltételek, valamint azok mellékletei.
Előfizető a szolgáltatási szerződés aláírásával egyidejűleg Szolgáltató rendelkezésére bocsátja a felügyelt technikai berendezések műszaki leírását, tájékoztatja továbbá Szolgáltatót az objektummal kapcsolatos egyéb fontos ismérvekről (állatok jelenléte, különösen veszélyeztetett részek, korábbi behatolási pontok stb.).
Előfizető egyben hozzájárul, hogy megbízott intézkedési tervet, fényképet készítsen és szolgáltatást ezek felhasználásával végezze.
A Szolgáltató a rendszerre történő csatlakozáskor de legkésőbb a szerződés megkötésekor felkéri az Előfizetőt, a jelszó meghatározására a riasztás lemondásának, valamint a felügyelet működésével kapcsolatos ügyintézésére. A szolgáltatás nyújtásának kezdő időpontja a fentiekben felsorolt dokumentumok szolgáltatóhoz történő beérkezését követő második munkanap vége, amennyiben a riasztórendszer üzemképes az Előfizetőnél. Ezt megelőzően - a távfelügyeletre való felcsatlakozást követően azonnal - Szolgáltató figyeli a beérkező jelzéseket és megteszi a szükséges intézkedéseket azzal a feltétellel, hogy a szolgáltatás fentiekben megjelölt kezdő időpontjáig kártérítési felelősséget nem vállal.
VII. A SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
1. Szerződés Előfizető általi módosítása:
Szerződésmódosítást az Előfizető csak írásban kérhet. Ezen igényét legalább három munkanappal előre a Szolgáltató felé jeleznie kell. Ha szerződéskötéskor az Előfizető többletszolgáltatást nem igényelt, a módosítás során ezek igénybevétele általában csak a személy és vagyonvédelmi rendszer programozása, illetve egyéb kiépítés elvégzése után lehetséges, melynek költségei Előfizetőt terhelik. Amennyiben a Szolgáltató a szerződésmódosítást nem fogadja el, a szolgáltatást a felek között érvényben lévő szerződés szerinti változatlan formában nyújtja továbbra is.
2. Szerződés módosítása a Szolgáltató által:
A szerződés Szolgáltató általi módosítása csak közös megegyezéssel történhet. A módosítás előtt legalább tizenöt nappal az Előfizetőt a Szolgáltató írásban köteles tájékoztatni a módosítási szándékról és magáról a módosításról. Amennyiben Xxxxxxxxx az értesítésre a Szerződés módosításának tervezett időpontjáig írásban nem tiltakozik, úgy Szolgáltató azt elfogadottnak tekinti.
Kézbesítettnek tekintendő a tértivevényes levélben megküldött értesítés akkor is, ha az a kézbesítést követően ‘nem kereste’, vagy az ‘átvételt megtagadta’ jelzéssel érkezik vissza, valamint a számlával kiküldött tájékoztatás.
Amennyiben a szolgáltatási jogviszony lényeges tartalmi elemei a Szolgáltató felügyeleti szervének határozata; a szolgáltatáshoz kapcsolódó jogszabályváltozás folytán vagy műszaki okból (pl. a hálózat jellegének megváltozása) módosulnak, az Előfizetőt írásban (postai úton, tértivevénnyel) értesíteni kell, ezzel egyidejűleg a szolgáltatás a módosított tartalommal folyik tovább.
3. Ha a szerződés módosítása közös megegyezéssel nem jön létre (Előfizető írásban jelzi, hogy nem fogadja el a módosítást), a Szolgáltatási Szerződést az Előfizető írásos bejelentésének beérkezésétől számított harminc nappal megszűntnek kell tekinteni. Kivétel képez a jelen fejezet 5. pontjában rögzített, a díjemelésre vonatkozó felmondás, ahol az 5. pontban meghatározott felmondási határidők az irányadók.
4. A szerződés megszűnése:
· felmondás esetén,
· a fenti 3. pontban foglaltak szerint. 5. A szerződés felmondása
5/a Előfizető részéről:
- Rendes felmondással: Előfizető a szolgáltatási szerződést bármikor, 30 (harminc) napos határidővel írásban felmondhatja. Felmondás esetén a szerződés a 30 (harminc) napos felmondási idő elteltével szűnik meg.
- Szerződés-felmondás kizárásának időtartama alatt, vagyis hűségidőn belüli felmondás:
A Szolgáltató által biztosított kedvezmény feltételes, véglegesen Xxxxxxxxxx akkor illeti meg, ha a Szerződésben megjelölt objektum vonatkozásában a szerződéshez kapcsolódó díjakat az Előfizető az általa kért és vállalt hűségidőszakon keresztül, a választott díjfizetési gyakoriságnak megfelelően rendszeresen, határidőre megfizeti. Előfizető a vállalt hűségidőszakot a szerződésben meghatározott teljes körű szolgáltatás igénybevételével tölti le.
Hűségidőn belüli felmondás esetén Szolgáltató jogosult az igénybe vett engedményt és a hűségidőből hátralévő időre eső szolgáltatói díjat egy összegben Előfizetőnek kiszámlázni, melyet Előfizető a számlán szereplő határidőn belül köteles Szolgáltatónak megfizetni. Ezen felül Előfizető köteles Szolgáltató részére 15.000.- (tizenötezer) Ft+ÁFA távfelügyeleti modem hozzáférési díjat megfizetni rádió, GSM/GPRS átjelzés esetén.
- Amennyiben az Előfizető az IV. fejezetben hivatkozott díjemelést nem fogadja el, a díjemelésről szóló értesítés kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül a Szolgáltatási szerződést a díjemelés hatálybalépésének napjával írásban felmondhatja. A felmondást postai úton, tértivevényes küldeményként vagy személyesen írásos formában kell eljuttatni a Szolgáltató által kiállított számlán szereplő címre. Amennyiben az Előfizető az éves szolgáltatási díj egy összegben való megfizetését választotta, és ezért a Szolgáltatótól a
tárgyévre vonatkozóan szolgáltatási díjkedvezményt vett igénybe, és év közben kezdeményezi a szerződés felmondását, az Előfizető nem válik jogosulttá az éves díjfizetőkre vonatkozó díjkedvezményre, vagyis a Szolgáltató jogosult visszavonni az igénybe vett kedvezményt.
Amennyiben az Előfizetőnek a befizetett szolgáltatási díjból túlfizetése keletkezett, szerződésbontás esetén az Előfizető visszatérítésre jogosult. Az Előfizetőnek visszafizetendő összeget a Szolgáltató úgy állapítja meg, hogy az Előfizető által befizetett összegből levonja a Szolgáltatónak járó összeget, azaz a szolgáltatással ellátott időszakra eső díjat, éves díjfizetők esetében pedig az éves díjkedvezmény nélküli szolgáltatási díjat.
Amennyiben az Előfizetőnek túlfizetése áll fenn, a Szolgáltató az Előfizető által írásban megjelölt bankszámlára utalja a visszafizetendő összeget.
5/b Szolgáltató 15 (tizenöt) napos felmondási határidővel jogosult a szerződést felmondani:
· az Előfizető részéről egy negyedévet meghaladó díjtartozás;
· szolgáltatás nem rendeltetésszerű igénybevétele;
· szolgáltatás igénybevételét elősegítő fizikai eszközök nem rendeltetésszerű használata, megrongálása esetén.
Egyéb esetben a Szolgáltató indoklás nélkül, rendes felmondással jogosult az előfizetői szerződést felmondani. A felmondási idő 30 (harminc) nap.
A távfelügyeleti átjelzés végleges megszüntetésének költségei, valamint a távfelügyeleti átjelzés megszüntetés elmulasztása miatt keletkezett telefon és más egyéb költségek az Előfizetőt terhelik. Az átjelzés megszüntetéséről a helyi riasztórendszer leprogramozásáról az Előfizetőnek kell intézkednie. Előfizető köteles a riasztó rendszer telepítőjét a helyszínre hívni, vele a B-Angel Kft. távfelügyeleti központjával létesített távkommunikációs kapcsolatot megszüntetni, és a B-Angel Kft. tulajdonát képező rádió-GSM/GPRS jeladót a felmondási idő letelte után 5 (öt) munkanapon belül a Szolgáltató részére köteles visszaszolgáltatni.
Abban az esetben, ha nem az Előfizető gondoskodik a távfelügyeleti átjelzés megszüntetéséről, hanem a B-Angel Kft.-től igényli a rádió-GSM/GPRS jeladó leszerelését, a Szolgáltató jogosult a megszüntetéssel kapcsolatban felmerülő költségeket Előfizetőnek kiszámlázni, amit Xxxxxxxxx köteles a számlán feltüntetett határidőn belül Szolgáltató részére megfizetni, mivel a távfelügyeleti szolgáltatási díj a lecsatlakozás költségét nem tartalmazza. A távkommunikációs kapcsolat megszüntetésének díja a védett objektum helyétől függően 2.500.- Ft+Áfa összegtől 11.500+Áfa összegig terjed. A távkommunikációs kapcsolat megszüntetésének pontos díjáról a Szolgáltató előzetesen tájékoztatja Előfizetőt.
VIII. A SZERZŐDŐ FELEK JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI
1. A szolgáltatásért való felelősség
Súlyos hiba (az Előfizető helyi riasztó rendszerének működését egészben, illetve nagy részben akadályozó hiba) esetén a hibabejelentéstől számított 24 órás határidőt, nem súlyos hiba (minden egyéb hiba, ami nem tartozik a súlyos hiba kategóriába) esetén pedig a hibabejelentéstől számított 72 órás elhárítási határidőt vállal a Szolgáltató, az általa telepített készülékek esetén.
A hibaelhárítás végrehajtását követően a felelősségvállalás kezdete a hibajavító visszajelzése után esedékes.
A) A rádióadón, a kapcsolt vonalas és a GSM/GPRS rendszer esetén a Szolgáltató a távfelügyeleti központba beérkezett és regisztrált jelzéseknek megfelelő intézkedések elmulasztásából származó következményekért az alábbi 2. pontban foglaltak szerint vállal felelősséget, kivéve, ha mindez elháríthatatlan külső ok miatt következett be.
A közcélú távbeszélő szolgáltatást nyújtó társaság hibaelhárítási idejére a Szolgáltató nem vállal kártérítési felelősséget.
B) A rádióadón, a kapcsolt vonalas, és a GSM/GPRS rendszeren érkező tesztjelek beérkezését a Szolgáltató figyeli és regisztrálja, azok elmaradásáról Előfizetőt az előre megadott értesítési telefonszámok valamelyikén, a tesztjel elmaradását követő 24 órán belül értesíti, úgy hogy az értesítést az Előfizető elérhetetlensége esetén 24 órán belül még egyszer megkísérli, a második sikertelen kísérletet követően az értesítés átadottnak tekintendő. A tesztjel elmaradás nem minősül riasztásnak, ezért Szolgáltató kivonulásos szolgáltatás esetében sem indítja a helyszínre a kivonuló szolgálatot. Nem tartozik felelősséggel a Szolgáltató az értesítés elmulasztásáért abban az esetben, ha Előfizető helyi riasztó rendszere egyáltalán nem, illetve rendszertelenül kommunikálta a tesztjelzéseket, Szolgáltató ebben az esetben jogosult a tesztjelek figyelésének felfüggesztésére is.
C) Előfizető felelőssége a Szolgáltatási szerződés írásban történő felmondása. Nem minősül a szolgáltatási szerződés felmondásának, így Xxxxxxxxx nem mentesül a szolgáltatási díj megfizetésének felelőssége alól, Előfizető tulajdonában lévő vezetékes távbeszélő vonalak leszerelése (lemondása) vagy bármilyen korlátozása, Előfizető tulajdonában lévő – a GSM/GPRS szolgáltatáshoz szükséges – SIM kártya leszerelése (lemondása) vagy korlátozása, Előfizető tulajdonában lévő helyi riasztórendszer kommunikációjának szüneteltetése, leprogramozása vagy korlátozása esetén.
D) Szolgáltató felelőssége a szerződés megszűnéséig, a szolgáltatás nyújtásának biztosítása. Szolgáltató a Szolgáltatási szerződés írásos felmondásáig biztosítja a műszaki és emberi kapacitásokat Előfizető részére függetlenül attól, hogy az Előfizető helyi rendszeréből egyáltalán nem vagy rendszertelenül érkeznek be jelzések, így a szolgáltatási díjra a teljes felmondási időre jogosult, illetve a riasztórendszer leprogramozásának időpontjáig, amennyiben az a felmondási időn túl történik.
2. A szolgáltatásért való kártérítési felelősség
A Szolgáltató csak – a bizonyíthatóan a szolgáltatásával összefüggő, neki felróható - az Előfizetőt ért dologi károkért tartozik felelősséggel és kártérítéssel 3.000.000,-Ft-os, azaz Hárommillió forintos maximált kártérítési értékhatárig. Előfizető a tényleges, azaz avult értéken kap kártérítést a meghatározott maximált kártérítési értékhatárig, vagy a saját biztosítása – lakás/vagyonbiztosítás, betöréses lopás és rablás kockázattal kiegészítve, amennyiben rendelkezik ilyennel – alapján rendezi a kárt. Az Előfizetőnek a Szolgáltatóhoz benyújtható kárigénye az esedékességtől számított 60 ( hatvan) napon túl elévül.
A Távfelügyelet nem helyettesít az élet-, illetve a vagyon biztosítást, csak csökkenthet a bűncselekmény elkövetésének/ tűzesetnek a kockázatát , illetve az ezzel okozott kár mértékét. A Szolgáltató kizárólag a Szolgáltatási szerződésben nevesített szolgáltatások biztosítására köteles, a Távfelügyelet nem jelent az Ingatlan teljes körű tűz- és betörésvédelmét.
A Szolgáltatási szerződés hatályba lépéséig terjedő időszakra a Szolgáltató a kártérítési felelősségét kizárja.
A Szolgáltató felhívja az Előfizető figyelmét a következőkre: Az Előfizető ugyanarra a vagyontárgyra nem igényelhet két helyről kártérítést, ugyanis ez jogszabályba ütközik (jogalap nélküli gazdagodás). Ez nem zárja ki azt, hogy a kár egy részét az Előfizető a saját biztosítójával térítteti és a másik a saját biztosítással meg nem térült részét pedig a Szolgáltatóval, illetve térítteti meg a meghatározott maximált kártérítési értékhatárig.
A Szolgáltató mentesül a kártérítés alól az alábbi esetekben:·
- amennyiben az Előfizető elmulasztja a Szolgáltató irányában a káresettel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget.
- amennyiben a káresemény előtt vagy alatt a riasztórendszerhez tartozó belépési/felhasználói kóddal történő Nyitás, azaz a riasztórendszer kikapcsolása történt.
- amennyiben, a riasztóközpont és/vagy a távfelügyeleti eszköz szabotálható vagy késleltetett térbe lett kikábelezve, felszerelve és késleltetési időn belül történik káresemény
- amennyiben Előfizető nem biztosított Szolgáltató részére az ingatlan külső átvizsgálásához szükséges, udvarba, kertbe, lépcsőházba történő bejutáshoz megfelelő kapukulcsot, kódot ezért riasztást követően az ingatlant csak az utcáról lehetett ellenőrizni, mely esetben úgy kell tekinteni, hogy a Szolgáltató a feladatát elvégezte.
- amennyiben Előfizető nem jelentette be a vagyonvédelmi rendszerben történő változásokat Szolgáltatónak ( pl. zónák változása, partíciók változása)
- amennyiben az Előfizető az esedékes díjakat határidőig nem fizette meg,
- a szolgáltatási szerződésben vállalt kiérkezési határidőn belül keletkezett károkra,
- amennyiben az Előfizető elmulasztja a Szolgáltató irányában a berendezés biztonságos működésének hibájával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget,
- amennyiben az Előfizető a távfelügyeleti eszközt, vagy annak egy részét leszerelte vagy megrongálta,
- az elmaradt haszon és az egyéb üzemszüneti károk (termelés/szolgáltatás szüneteléséből származó, gazdasági hátrányként jelentkező károk, pl. kötbér, bírság és egyéb büntetés, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, termelés kiesés, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.).
- amennyiben egy káresemény bekövetkezésekor a káresemény időszakára vonatkozó nyitás-zárás jelentések hitelesen rögzített naplózása nem áll rendelkezésre. (A Szolgáltató alapszolgáltatásai közé tartozik a nyitás-zárás jelentések fogadása rögzítése. Ha az Előfizető letiltja a nyitászárás jelentések távfelügyeletét – pl. kapcsolt vonali átjelzés esetén a távbeszélő költségek növekedése miatt – és ráadásul nem biztosítja annak lehetőségét, hogy egy káreseményt követően a helyi riasztórendszer eseménytárából utólagosan kiolvashatóak legyenek a nyitászárási időpontok, akkor a Szolgáltató mentesül a kártérítés alól.)
-· amennyiben a jelzések a távközlési szolgáltató hibájából nem jutnak el Szolgáltató által üzemeltetett távfelügyeleti központba, Szolgáltató mentesül a kártérítés alól.
-· a Szolgáltató által bejelentett üzemszünet (a távfelügyeleti szolgáltatás szüneteltetése) alatt bekövetkezett káresemények esetén, amennyiben a Szolgáltató az Előfizetőt előzetesen értesítette.
- A Szolgáltató nem vállal felelősséget a távközlési szolgáltatás / átjelzési útvonal(ak) működésének hibájából – ide értve a telefon/internet vezeték szabotálását (elvágását), illetve a Rádió vagy GSM/GPRS átjelző zavarását is – történő jelzéselmaradásból eredő károkért.
- a nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés következményeként létrejött károk tekintetében.
- az eltulajdonított, vagy károsodott vagyontárgyak eszmei értékét jelentő károk tekintetében.
- az Előfizető, az Előfizető engedélyével, vagy egyébként jogszerűen a védendő objektumban tartózkodók által és/vagy beleegyezésével okozott károk, továbbá súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozott károk.
-· az Előfizető részére máshonnan megtérülő károk. Például az Előfizető a lakás/vagyonbiztosítási fedezetet nyújtó biztosítójához fordul, és attól kártérítést kap, akkor a Szolgáltató kártérítési kifizetése a biztosító által fizetett összegre nem terjed ki. Amennyiben az Előfizető nem rendelkezik lakás/ vagyonbiztosítással, a Szolgáltató kártérítési felelőssége ebben az esetben is csak a meghatározott maximált kártérítési értékhatárig - avult értéken - terjed.
- a Szolgáltató készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek, nemesfémek, ékszerek, drága és féldrágakövek, képzőművészeti alkotások, antik tárgyak, idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén nem vállal kártérítési felelősséget.
-· egyik fél sem felel a szerződés szerinti kötelezettsége teljesítéséért azon esetekben, amikor olyan, mindkét fél érdekkörén kívülre, előre nem látható körülmények (vis major) merülnek fel, amelyek megakadályozzák a szerződés teljesítését. Ilyen körülmények: háborús cselekmények, lázadás, robbantásos merénylet, szükséghelyzet, elemi csapás, árvíz, természeti katasztrófa, honvédelmi törvény, rendőrségi törvény alapján feljogosított szervek rendelkezésére tett intézkedést, továbbá valamennyi olyan esemény, amelyet az általános magyar polgári joggyakorlat ilyenként említ, erre alapozva jogerős bírói döntés született, illetve erről a Kúria eseti vagy elvi döntést hozott. Felek a Szolgáltató ellenőrzési körén kívül eső előre nem látható körülménynek (vis maior) tekintik, ha a Szolgáltató Távfelügyelet központjába a jelzések olyan tömegben érkeznek, amelyet a Szolgáltatási szerződésben vállaltaknak megfelelően, a rendelkezésre álló személyi- és tárgyi kapacitás mellett nem tud feldolgozni, és ebből adódóan az ÁSZF-ben foglalt intézkedéseket – vagy azok egy részét – nem tudja foganatosítani. Ilyen esetben a Szolgáltató a szerződésszegéssel okozott kárért nem felel.
Az Előfizető kötelezettségei a Szolgáltató felé történő kárigény benyújtásakor
Az Előfizetőnek a - Szolgáltatónak felróható - káresemény bekövetkezése, vagy tudomására jutása után azt haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított három munkanapon belül írásban be kell jelentenie a Szolgáltató ügyfélszolgálatához.
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
- a kárbejelentő, illetve az Előfizető nevét, címét és telefonszámát,
- a káresemény helyszínének pontos címét,
-· a káresemény leírását, időpontját,
- a károsodott létesítmények vagy eszközök megnevezését,
-· a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket),
-·az esetlegesen sérült személyek nevét, adatait, a sérülés mértékét,
-· a kárrendezésben közreműködő és az Előfizető által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát,
-· a kárrendezéshez szükséges minden egyéb lényeges információt.
Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági, illetve szakértői eljárás volt folyamatban, úgy az annak során hozott határozatot, szakvélemény eredeti példányát köteles az Előfizető a Szolgáltatónak bemutatni, az arról készült másolatot átadni.
Előfizető köteles a kár összegszerűségét hitelt érdemlően igazoló bizonylatokat a Szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani.
A Szolgáltató kötelezettsége nem áll be, amennyiben az Előfizető a fentiekben meghatározott kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
Az Előfizető kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége
Az Előfizető köteles a károk megelőzése és elhárítása érdekében minden elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani. A Szolgáltató maga, vagy képviselője útján jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.
Ha a Szolgáltató a kármegelőzésre vonatkozó szabályok megsértését, vagy ezek betartásának sorozatos elmulasztását tapasztalja, eredménytelen felszólítás után a szerződés felbontását kezdeményezheti.
3. Adatvédelem
Az adatszolgáltatás előfeltétele szerződéskötésnek. A Szolgáltató az Előfizetők személyes adatait az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletének - a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (Általános Adatvédelmi Rendelet) - megfelelően kezeli.
A szerződésben megadott személyes adatokat szerződés teljesítése és Xxxxxxxxx által kezdeményezett árajánlatadás jogcímén kezeli. A szerződésben megadott adatok címzettjei: a Szolgáltató ügyfélkiszolgálással kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói, könyvelési, adózási feladatokat ellátó munkavállalói, eseti megrendelések teljesítésekor bevont Alvállalkozói és adatfeldolgozói. A személyes adatok tárolásának időtartama: a szerződés megszűnését követő 5 év.
A személyes adatok adatfeldolgozásra átadásra kerülnek adózás, könyvelés céljából a Szolgáltató által megbízott könyvelő irodának. Jogi személy esetén a személyes adatok megadása nem kötelező. Az adatszolgáltatás elmaradása nehezítheti a kapcsolattartást.
Az érintett természetes személy jogairól, az adatfeldolgozók személyéről információk a Szolgáltató honlapján elérhető Adatkezelési Szabályzatban elérhető.
A szerződés megkötésével Xxxxxxxxx kijelenti, hogy a Szolgáltató Általános Adatvédelmi Szabályzatában foglaltakat megértette és tudomásul vette. A megadott személyes adatait megjelölt célú kezeléséhez önkéntesen, minden külső befolyás nélkül beleegyezését adja.
Információt, adatszolgáltatást a Szolgáltató a szolgáltatással, illetve az őrizendő objektummal / objektumokkal kapcsolatban tudomására jutott adatokról, kizárólag az “1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról” az “1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről” és az “2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről” alapján ad az arra feljogosított szerveknek.
Az Előfizető illetve a Szolgáltató közti telefonon történő beszélgetések rögzítésre kerülnek.
Kivizsgálás, ellenőrzés során a Szolgáltató felhasználhatja azokat a hangfelvételeket, melyek a távfelügyeleti központ diszpécserének és az Előfizetőnek a párbeszédét rögzítik. Az Előfizető a szerződés aláírásával hozzájárul, hogy a Szolgáltató a 2005. CXXXIII törvény értelmében az Előfizető nevét, lakcímét nyilvántartsa és ebbe a nyilvántartásba a rendőrhatóság a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján ellenőrzés során betekinthessen.
A fizetési kötelezettség elmulasztása esetén Szolgáltató jogosult az Előfizető adatait a díjtartozás rendezése érdekében, pénzügyi behajtás céljából külső követeléskezelőnek átadni.
4. Betekintési jog
Előfizetői reklamáció esetén a Szolgáltató bizonyítékokba, vizsgálati eredményekbe való betekintés lehetőségét kizárólag a saját személyes adatok vonatkozásában, az Előfizető vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott képviselője számára biztosítja.
5. Használat átengedése
Amennyiben az Előfizető bármilyen módon átengedi a személy és vagyonvédelmi rendszer használatát, a szerződésben foglaltak megtartásáért az Előfizető tartozik felelősséggel.
6. Átírás
A Szolgáltató igény esetén átírhatja a szerződést más természetes vagy jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra, szervezetre. Az átírás feltétele, hogy az előző és az új Előfizető közösen írásban kérje, valamint a távfelügyelet elemei (személy-, és vagyonvédelmi rendszer, átviteli út) változatlanok legyenek.
Abban az esetben, ha az új Előfizető módosítást kér az átviteli úton, és/vagy az átviteli úton, úgy ebben az esetben az értékkülönbözetet egyeztetni kell a következőképpen. Amennyiben a régi Előfizető személy és vagyonvédelmi rendszere változatlan, de az új Előfizető módosítást kér az átviteli útra vonatkozóan, az új Előfizetőnek az esetleges díjkülönbözetet meg kell fizetnie a Szolgáltatónak.
Amennyiben csak az Előfizető személy és vagyonvédelmi rendszerében történik módosítás, úgy a meghatározott rendszerparamétereknek megfelelően kell kategorizálni a módosított rendszert a távfelügyelet igénybevételéhez.
A Szolgáltató az átírást megtagadhatja, ha az Előfizetőnek díjtartozása áll fenn vele szemben.
7. Előfizetői kapcsolat, hibabejelentés, hibaelhárítás
A Szolgáltató ügyfélszolgálata a 06/26/575/132-es telefonszámon keresztül érhető el. Észrevételt az Előfizető szóban vagy írásban tehet.
Az eszközökben keletkező esetleges hibákkal kapcsolatban a 06/26/575-132-es telefonszámon, vagy az info@ x-xxxxx.xx e-mail címen tehet bejelentést. Az Előfizető a téves riasztásait a 06/26/575-132-es telefonszámon a lemondó jelszó bemondásával mondhatja le.
Az Előfizető felelőssége a hiba elhárításának lehetővé tétele, az együttműködés a hibaelhárításban. A hibaelhárítás lehetőségét a szolgáltatás-hozzáférési ponton, illetve a szolgáltatás-hozzáférési pontnak helyet adó ingatlanban vagy ingatlanrészben biztosítania kell.
A Szolgáltató vállalja, hogy a felügyeletre kapcsolt, általa telepített, riasztórendszerek súlyos hibája esetén a hibabejelentéstől számított 24 órán belül, nem súlyos hibája esetén 72 órán belül a hibát a vele szerződés kapcsolatban álló szerelő- telepítő vállalkozások külön díj ellenében elhárítják.
Súlyos hiba: az Előfizetőnél nyújtott szolgáltatást egészben, illetve nagy részben akadályozza. Nem súlyos hiba: minden más hiba, ami nem tartozik a súlyos hiba fogalmába.
Ha hibaelhárítást a Szolgáltatóval szerződés kapcsolatban álló szerelő-telepítő vállalkozások az Előfizető vagy az Előfizető érdekkörében felmerült ok miatt nem tudja teljesíteni, mindaddig nem esik késedelembe, amíg ez az akadályoztatás el nem hárul.
Ha a Szolgáltató vagy a vele szerződés kapcsolatban álló szerelő-telepítő vállalkozás az Előfizető által bejelentett hiba elhárítása során megállapítja, hogy a hibát nem a tulajdonát képező hálózat vagy végberendezés okozta, az Előfizető nem léphet fel panasszal vagy kártérítési igénnyel a távfelügyeleti szolgáltatás elmaradásáért. Reklamáció, illetve panasz esetén az Előfizető (előzetesen egyeztetett időpontban) biztosítja a helyszíni vizsgálat lehetőségét és közreműködik a vizsgálatban.
8. Adatváltozás bejelentési kötelezettség
Az Előfizető az egyedi szolgáltatási szerződés adataiban történt változásról köteles a Szolgáltatót írásban tájékoztatni, a változást követő, legkésőbb öt napon belül. Szintén be kell jelenteni, ha az adott objektumon olyan építészeti, berendezési, telekommunikációs változásokat (például kapcsolási szám csere, vagy vonalminőség váltás) kívánnak alkalmazni, amely befolyásolhatja a személy és vagyonvédelmi rendszer működését. Az adatváltozás jellegének megfelelően szerződésmódosításra és/vagy új adatlap kitöltésre kerül sor. A névváltoztatás átírásnak minősül, kivéve, ha az Előfizető hitelt érdemlően bizonyítja, hogy személye nem, csak a neve változott. Amennyiben Xxxxxxxxx a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb adatokat (értesítendők, lemondó jelszó) kívánja megváltoztatni, azt díjmentesen teheti meg. Az értesítés elmaradásából bekövetkező bárminemű eseménnyel kapcsolatban a Szolgáltató minden felelősséget kizár, illetve indokolt esetben kártérítési igénnyel (pl. késedelmi kamat) lép fel.
9. Alvállalkozók
A Szolgáltató jogosult bármely szerződési kötelezettsége teljesítéséhez jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő alvállalkozót igénybe venni, ezáltal közvetített szolgáltatást nyújtani. Szolgáltató az általa igénybe vett alvállalkozótól beszerzi a tudomásukra jutott adatokra vonatkozó titoktartási nyilatkozatot.
10. Eltérés az Általános Szerződési Feltételektől
A Szolgáltató az Előfizetővel az Általános Szerződési Feltételekben, ill. azok mellékleteiben foglalt feltételektől eltérő feltételekben is megállapodhat az Előfizetői szolgáltatási szerződésben.
11. Üzemszünet
A Szolgáltató az általa tervezett üzemszünetekről az Előfizetőt előzetesen értesíti. Az üzemszünet idejére a szolgáltatás szünetel, erre az időre a Szolgáltatónak semmilyen kötelezettsége nem áll fenn.
Az üzemszünet ideje alatt bekövetkezett káreseményekre a Szolgáltató nem vállal felelősséget, amennyiben az Előfizetőt előzetesen értesítette.
Amennyiben az üzemszünet időtartama meghaladja a három napot, a Szolgáltató a szolgáltatás Szolgáltatási csomag következő havi díját időarányosan csökkenti a kiesett napok alapulvételével.
12. Tájékoztatás
A Szolgáltató megfelelően tájékoztatja az Előfizetőt a szolgáltatással kapcsolatos valamennyi lényeges kérdésről, így az igénybe vehető szolgáltatásokról, a szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjakról, a szolgáltatás műszaki színvonalával és feltételeivel kapcsolatos változásokról. A szolgáltatással kapcsolatos Előfizetői igények kielégítése, illetve az Előfizetők megfelelő tájékoztatása érdekében a Szolgáltató ügyfélszolgálatot működtet, ill. az Előfizetőknek alkalmanként hírlevelet küld ki.
13. Titokvédelem
Szolgáltató, valamint képviselői és alkalmazottai az Előfizető adatait, a védett objektum adatait, az ott lévő vagyontárgyakról és egyéb ingóságokról szóló adatokat, információkat titkosan kezelik. A Felek a szerződés során a másik félről tudomásukra hozott bizalmas információkat kötelesek megőrizni, arról a másik fél erre vonatkozó írásbeli hozzájárulása nélkül illetéktelen személyeknek semminemű információt nem adhatnak ki a szerződés megszűnését követően sem.
14. Egyéb rendelkezések
Az ÁSZF írásbeli kommunikációra vonatkozó rendelkezései körében a Szolgáltató az Előfizető cégszerű aláírásával ellátott dokumentumot fogad el érvényes jognyilatkozatnak. Írásbeli közlésnek minősül az Előfizető cégszerű aláírásával ellátott dokumentum, ha azt kép-formátumban elektronikusan küldi meg a Szolgáltatónak. Írásbelinek minősül továbbá a Szolgáltató által az Előfizető által közölt e-mail címre, illetve telefonszámra küldött SMS értesítés is, amely esetekben a küldés időpontjában közöltnek kell tekinteni a küldeményt, függetlenül attól, hogy annak tartalmát a címzett mikor ismerte meg.
A postai úton történő közlés szabályszerűségét nem érint a postai küldemény Előfizetőnek felróható kézbesíthetetlensége (így különösen, ha a küldeményt a posta „címzett ismeretlen, „cím nem azonosíthatón, „nem kereste, „átvételt megtagadta,„elköltözött jelzéssel látta el). A tértvevényes küldeményt a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta, vagy a küldeményt a posta „címzett ismeretlen”, „cím nem azonosítható”, illetve „elköltözött” jelzéssel látta el. Ha a tértvevényes küldemény kézbesítése azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (a Szolgáltatóhoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A nem tértvevényes küldeményt a postára adástól számított 20. (huszadik) napon közöltnek kell tekinteni. A Szolgáltató postai úton történő közlése megfelelő, ha az Előfizető által megadott postacímre (ennek hiányában lakcímre, illetve székhelyre) történik a küldemény feladása.
Amennyiben az Egyedi szerződés és az ÁSZF között eltérés van, úgy elsősorban az Egyedi szerződésben, másodsorban az ÁSZF-ben foglalt rendelkezések irányadóak.
A Szolgáltatási szerződésből eredő jogviták elbírálására - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 3. pontja szerint fogyasztónak minősülő Előfizetők kivételével – a Felek kikötik - értékhatártól függően - a Szentendrei Járásbíróság, illetve Budapest Környéki Törvényszék kizárólagos illetékességét.
Felek megegyeznek abban, hogy elsősorban a Felek közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezését kísérlik meg. Ha ez nem lehetséges a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéltető Testületének közreműködésével kísérlik meg a vitás ügy rendezését. A Békéltető Testület a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítése érdekében az ügyet eldönti, vagy javaslatot tesz a megoldásra.
Irányadó Jogszabályok: 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről, 2005. évi CXXXIII. törvény személy-, és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól.
Piliscsaba, 2022.11.28.
Az ÁSZF hatályba lépésének napja: 2023.01.01.
AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK MELLÉKLETEI:
1. ADATLAP
2. DÍJTÁBLÁZAT Hatályos: 2023.01.01.