A GINOP-5.3.4-16-2017-00028 – „A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE A KISKERESKEDELMI ÁGAZATBAN” PROJEKT KERETÉBEN ELKÉSZÜLT KIADVÁNYOKBAN TALÁLHATÓ JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK RELEVÁNS MÓDOSÍTÁSAI1

(3) A munkáltató a nyilvántartásban szereplő adatokat a munkaviszony megszűnését követő tíz évig, ha a munkavállaló munkahelyén rákkeltő hatású anyagoknak van kitéve, ötven évig megőrzi.

(4) Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, a (2) bekezdés szerint nyilvántartott adatokat a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak átadja az (1) bekezdésben meghatározott célból.

(5) A munkavédelmi hatóság az adatok őrzéséről a (3) bekezdésben meghatározottak szerint gondoskodik.

63/B. § (1) A munkáltató a rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások, valamint daganatos megbetegedések megelőzésének céljából nyilvántartást vezet azokról a munkavállalókról, akik munkavégzésük során rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójának vannak vagy lehetnek kitéve. A nyilvántartás célja továbbá, hogy a munkavállalók egészségének védelme, a rákkeltő vagy mutagén anyagok által okozott foglalkozási eredetű egészségkárosodások, valamint daganatos megbetegedések megelőzése, és a foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében a rákkeltő vagy mutagén anyagok okozta kockázatok utólag azonosíthatóak, ellenőrizhetőek és dokumentáltak legyenek.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét,

b) az expozíciót okozó rákkeltő anyag nevét,

c) a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét,

d) az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként.

(3) A munkáltató az (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat az expozíció utolsó napját követő ötven évig megőrzi.

(4) Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, az (2) bekezdés szerint nyilvántartott adatokat a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak átadja az (1) bekezdésben meghatározott célból.

(5) A munkavédelmi hatóság az adatok őrzéséről a (3) bekezdés szerint gondoskodik.

63/C. § (1) A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló jogszabályban meghatározott rákkeltővel végzett tevékenységet, annak veszélyessége miatt, hatósági ellenőrzés lefolytatása, valamint egy jövőben esetlegesen bekövetkező fokozott expozíció vagy foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében minden év január 10-ig a munkavédelmi hatóság részére be kell jelenteni.

(2) Az alkalmazandó bejelentőlapot a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A bejelentés tartalmazza:

a) a munkáltató nevét, telephely címét, telefonszámát, e-mail-címét,

b) a tevékenység telephelyen belüli pontos helyszínét,

c) az ágazati, szakágazati besorolást,

d) az utolsó bejelentés időpontját,

e) a rákkeltők vagy mutagén anyagok használatát, a használat indoklásával,

f) az expozíciót jelentő munkakörök megnevezését és a munkakörben dolgozók számát,

g) a rákkeltővel exponált munkavállalók születési évét, TAJ számát, munkakörét,

h) a rákkeltővel vagy mutagénnel, és rákkeltőt vagy mutagént tartalmazó keverékekkel kapcsolatos adatokat,

i) a tárgyévben végzett levegőszennyezettség-vizsgálatok eredményeit (mg/m3) anyagonként.

(3) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti bejelentésben szereplő adatok alapján a 83/A. § szerint nyilvántartást vezet.

(4) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló jogszabály tartalmazza.

V. Fejezet

A MUNKABALESETEK ÉS A FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA

64. § (1) Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat

a) a munkabaleset és a fokozott expozíció esetén – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a

munkáltató,

b) a foglalkozási megbetegedés esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott szerv vagy személy

teljesíti.

(3) A munkáltató a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók esetén a sérült, megbetegedett, illetve fokozott expozícióban érintett következő személyes adatait rögzíti: név

(ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és időpont, nem, állampolgárság, lakóhely (lakcím). A munkáltató esetében az adószámot kell feltüntetni, amennyiben adószámmal nem rendelkezik, személyes adataként saját adóazonosító jelét is rögzítenie kell.

(4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet és a fokozott expozíciós esetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleset esetén a munkabaleseti jegyzőkönyvben, fokozott expozíció esetén a vizsgálati lapon kell rögzítenie. A munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A munkabaleset kivizsgálásában történő orvosi közreműködésről a foglalkozás- egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset és fokozott expozíció esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell.

(5) A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak [84. § (2) bekezdés]

azonnal bejelenteni.

(6) A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos részletes előírásokat a munkabalesetek tekintetében e törvény és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciók tekintetében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendelete határozza meg.

82.§ (5) A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslata alapján a munkavédelmi hatóság szabja ki. A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság összegének megállapításánál a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett mérlegeli

a) a megsértett jogszabályi előírások számát,

b) a veszélyeztetés várható következményeit,

c) a sérülés és az egészségkárosodás mértékét,

d) a munkáltató vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettséget elmulasztó személy vagy szervezet által foglalkoztatott munkavállalók számát és éves nettó árbevételét vagy mérlegfőösszegét,

e) a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése mértékét, valamint

f) a bírság kiszabására okot adó veszélyeztetés kialakulásához vezető egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményeit.

82/D. § (2) Az (1) bekezdés alapján kiszabott közigazgatási bírság összege ötszázezer forintig terjedhet. A közigazgatási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

(3) A honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások kivételével az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogszabálysértés esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabálysértés esetén a munkavédelmi hatóság a közigazgatási bírságot helyszíni bírságként is kiszabhatja.

83. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály meghatározott szakterületen munkabiztonsági szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt

állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) A kamara a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység igénybevételének céljából nyilvántartást vezet.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott közhiteles adatkör tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza:

a) a munkabiztonsági szakértő nevét,

b) a munkabiztonsági szakértő lakcímét, telefonszámát, e-mail-címét,

c) az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölését,

d) az engedély számát és a tevékenység megkezdésének vagy folytatásának az engedélyben foglalt területi és időbeli korlátait,

e) az engedély kiadásának napját,

f) a szakértői tevékenység szüneteltetésének tényét és időtartamát,

g) a kérelmező anyja nevét, születési helyét és idejét, végzettségre vonatkozó adatait.

(6) A nyilvántartás (5) bekezdés a), c)–f) pontja szerinti adatai közérdekből nyilvános adatok, amely adatokat a kamara a honlapján közzéteszi.

(7) A kérelmező kérelmében tett hozzájárulása esetén a kamara a nyilvántartás (5) bekezdés b) és g) pontja szerinti adatait is közzéteszi a honlapján.

(8) A kamara a munkabiztonsági szakértő adatait törli a honlapról

a) a szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély visszavonását követő napon, vagy

b) a szakértő haláláról történő értesítést követő napon.

(9) Az (5) bekezdés b) és g) pontja szerinti adatokat a (7) bekezdés szerinti hozzájárulás visszavonása esetén a kamara haladéktalanul, de legkésőbb a hozzájárulás visszavonását követő munkanapon törli a honlapról és a nyilvántartásból.

(10) A kamara a nyilvántartásban szereplő adatokat az engedély visszavonását vagy a szakértő halálát követő öt év elteltével törli.

83/B. § (2) A nyilvántartás tartalmazza

a) a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét;

b) a jogsértést megállapító határozat ba) keltét,

bb) számát, valamint

bc) véglegessé válásának és végrehajthatóvá válásának időpontját;

c) a jogsértés megjelölését;

d) a munkavédelmi bírság tényét és mértékét;

e) közigazgatási per esetén a jogerős bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a bíróság milyen döntést hozott.

(2a) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás – a (2) bekezdés a) pontjában, és b) pont bb) alpontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

84. § (2) A munkavédelmi hatóság – a közúti közlekedéssel kapcsolatos munkabalesetet kivéve – köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet, valamint a foglalkozási megbetegedést – a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve – kivizsgálni.

86. § (1) A munkavédelmi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki

a) a külön jogszabályban meghatározott sugáregészségügyi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi feladatok, a nem ionizáló sugárzással, valamint az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos előírások ellenőrzésére,

b) a kémiai biztonsággal összefüggő feladatok végrehajtására, kivéve a munkájuk során veszélyes anyagokkal és veszélyes keverékekkel kapcsolatos expozícióban foglalkoztatott munkavállalók egészsége és biztonsága védelmét biztosító feladatokra, előírások ellenőrzésére,

c) a nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások ellenőrzésére,

d) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekre, kivéve a munkaegészségügyi feladatokat, továbbá

e) a honvédelmi szervezetre, honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő szakképző intézményre, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében vagy más jogviszony alapján a honvédelmi szervezet használatában lévő ingatlanon honvédelmi érdeket szolgáló, szervezett munkavégzést folytató szervezetre, a honvédelemért felelős miniszter hatósági jogkörébe tartozó, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény alapján miniszteri rendeletben kijelölt gazdasági társaságra, továbbá a rendvédelmi szervekre, az Országgyűlési Őrségre és az önkormányzati tűzoltóságra.

VII/A. Fejezet

A TÁVMUNKAVÉGZÉS ELTÉRŐ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYAI

86/A. § (1) A távmunkavégzésre e törvény szabályait a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell

alkalmazni.

(2) A távmunkavégzés – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján – a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. A munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik.

(3) A munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a VI. Fejezetben meghatározott munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól.

86/B. § Az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel, rendszerrel (a továbbiakban együtt: számítástechnikai eszköz) végzett távmunka esetén

a) a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól,

b) a munkavállaló a munkavégzés helyét az a) pont szerinti munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg,

c) a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását – eltérő megállapodás hiányában – számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti.

86/C. § (1) A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban megállapodnak a munkavégzés helyéről (a továbbiakban: távmunkavégzési hely).

(2) Az (1) bekezdés szerinti távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható.

(3) A távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket.

(4) A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzésen túl a munkáltató vagy megbízottja – így különösen a 8. §-ban, valamint az 57. és 58. §-ban megjelölt személy – a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphet be és tartózkodhat a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.

(6) A távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat.

(7) A 81. § (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzés a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet nem jelenthet. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi.

87.§ b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. 1/E. Fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló miniszteri rendeletben meghatározott foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön.

1/F. Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.

1/G. Közúti közlekedés: a vízi, a légi útvonalon, a vasúti vonalon, a közúton, valamint bármely föld alatti vagy föld feletti útvonalon járművel történő helyváltoztatás.

1/H. Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

1/I. egyéni védőeszköz EU-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy az egyéni védőeszköz a mintának, illetve az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak megfelel.

1/J. egyéni védőeszköz EU-típusvizsgálati tanúsítvány: a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott bejelentett szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EU-típusvizsgálat alapján megfelel az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak.

87.§ 9. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban – ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést –, a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, a politikai szolgálati, a biztosi, a közszolgálati, a közalkalmazotti, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, szociális szövetkezetben tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés keretében, iskolaszövetkezetben, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetében és közérdekű nyugdíjas szövetkezetben külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján történő személyes közreműködés keretében, a szakirányú oktatás keretében a szakképző intézményben, illetve a duális képzőhelyen, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, az elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként végzett munka, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka, a rendvédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.

9/A. Telephely: A tevékenység (munkavégzés) gyakorlásának – a munkáltató székhelyétől különböző – helye, ideértve a munkáltató fióktelepét is.

9/B. Természetes személy munkáltató háztartásában történő munkavégzés: kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony.

88. § (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a munkavédelmi hatóságot vagy hatóságokat, továbbá a honvédelmi szervezet, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő szakképző intézmény, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében vagy más jogviszony alapján a honvédelmi szervezet használatában lévő ingatlanon honvédelmi érdeket szolgáló, szervezett munkavégzést folytató szervezet a honvédelemért felelős miniszter hatósági jogkörébe tartozó, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény alapján miniszteri rendeletben kijelölt gazdasági társaság, továbbá a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, valamint az önkormányzati tűzoltóság tekintetében a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó szerveket kijelölje, valamint azok sajátos feladatait és a hatósági eljárás eltérő szabályait rendeletben határozza meg;

88. § (3) c) rendeletben határozza meg a honvédelmi szervezetnél, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő szakképző intézménynél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében vagy más jogviszony alapján a honvédelmi szervezet használatában lévő ingatlanon honvédelmi érdeket szolgáló, szervezett

munkavégzést folytató szervezet, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatósági jogkörébe tartozó, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény alapján miniszteri rendeletben kijelölt gazdasági társaságnál a munkavégzésre irányuló jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a politikai szolgálati jogviszony, a biztosi jogviszony, a közszolgálati jogviszony, valamint a szolgálati viszony keretében kifejtett munkatevékenységre vonatkozó, e törvényben meghatározottaktól eltérő munkavédelmi követelményeket, az eljárási szabályokat, a tevékenységek veszélyességi osztályba sorolását, továbbá a hatósági ellenőrzési irányelv kiadása és a hatósági tevékenység tapasztalatairól való beszámolás rendjét, a munkavédelmi érdekképviseletre, érdekegyeztetésre, valamint a balesetek, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek bejelentésére, kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat.

1994. ÉVI LIII. TÖRVÉNY A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁSRÓL (VHT.)

2000. ÉVI XXV. TÖRVÉNY A KÉMIAI BIZTONSÁGRÓL

Fogalommeghatározások

1. § (1) E törvény alkalmazása során az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REACH) 3. cikke és az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP) 2. cikke szerinti fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni az anyag, keverék, regisztráló, gyártó, importőr, továbbfelhasználó, forgalomba hozatal, forgalmazó és a felhasználás kifejezések tekintetében.

(2) E törvény alkalmazásában:

1.biztonsági adatlap: a REACH 31. cikkében foglaltaknak megfelelően összeállított, magyar nyelvű

dokumentum,

2.foglalkozásszerű tevékenység: foglalkozás körében veszélyes anyaggal, vagy veszélyes keverékkel végzett tevékenység, vagy a foglalkozás vagy tevékenységi körben a veszélyes anyaggal, vagy veszélyes keverékkel végzett tevékenység céljából szervezett munkavégzésben munkavállaló foglalkoztatása, 3.kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, és megvalósító intézmények tevékenységének olyan összessége, amelyek egyidejűleg figyelembe veszik a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét,

4.tevékenység: a veszélyes anyaggal, vagy a veszélyes keverékkel kapcsolatos előállítás – ideértve a bányászatot (feltáró fúrást, kitermelést) is –, a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, a címkézés, az osztályozás, a tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés, a felhasználás, és a veszélyes anyagok, vagy a veszélyes keverékek elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat,

5.vegyi anyag életciklusa: a vegyi anyag országon belüli előállításától vagy behozatalától az országból való kiviteléig, újrahasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezéséig terjedő, a vegyi anyaggal végzett tevékenységek által szakaszolt időszakok összessége,

6.veszélyes anyag: valamennyi, a CLP alapján veszélyesként osztályozott anyag, 7.veszélyes keverék: valamennyi, a CLP alapján veszélyesként osztályozott keverék.

Bejelentés

6. § (1) A veszélyes keverékeket – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – Magyarország területén gyártó, forgalmazó az azokkal kapcsolatos gyártási, forgalombahozatali tevékenység megkezdésével egyidejűleg, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint, a biztonsági adatlap csatolásával köteles elektronikus úton bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek, ha a veszélyes keverék a terméknyilvántartásban még nem szerepel. A bejelentő köteles az általa bejelentett veszélyes keverék biztonsági adatlapjának változását és a forgalmazás megszüntetését is elektronikus úton jelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell bejelenteni a kizárólag ellenőrzött körülmények között végzett kutatási vagy fejlesztési célra, kísérleti gyártásra és nem termelőüzemi méretű kipróbálásra gyártott, vagy forgalmazott veszélyes keverékeket. A magyarországi gyártó, és forgalmazó a rendelkezésre álló, a veszélyesség meghatározása, a tevékenységet végző egészségének biztonsága szempontjából lényeges adatokat és információkat ebben az esetben is köteles a tevékenységet végző rendelkezésére bocsátani. Minden olyan magyarországi gyártónak és forgalmazónak, amely a bejelentés mellőzésével élni kíván, az egészségügyi államigazgatási szerv által hozzáférhető írásbeli nyilvántartást kell vezetnie a gyártott, vagy forgalomba hozott veszélyes keverékről, a feliratozási és mennyiségi adatokról. A magyarországi gyártót, és forgalmazót a bejelentés mellőzésének lehetősége a gyártástól, vagy a forgalomba hozataltól vagy ezek megkezdésétől számított egy évig illeti meg, amely az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével egy évig meghosszabbítható, ha a magyarországi gyártó, és forgalmazó a meghosszabbítás szükségességét indokolja.

Veszélyes keverékek bejelentése

8. § (1)

(2)

(3) A veszélyes keverékek bejelentésével kapcsolatosan megkövetelt adatok hitelességéért a bejelentő a felelős. Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes keverék egészségügyi kockázataira vonatkozóan – a biztonsági adatlap jogszabályban meghatározott adatkörében – további adatszolgáltatásra hívhatja fel a bejelentőt.

(4)

(5)A formai és tartalmi követelményeknek megfelelő bejelentést az egészségügyi államigazgatási szerv elektronikus úton visszaigazolja.

Méregközpontba történő bejelentés

8/A. § (1) A CLP 45. cikke alapján, a Magyarország területén forgalomba hozott, egészségre gyakorolt vagy fizikai hatás alapján veszélyesként osztályozott keverékek elektronikus bejelentését az egészségügyi államigazgatási szerv fogadja.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelő fogyasztói, foglalkozásszerű vagy ipari felhasználásra szánt keverékek bejelentését, valamint a bejelentés naprakésszé tételét a CLP VIII. melléklet A. rész 1. pontjában, az adott felhasználásra vonatkozó alkalmazási időpontot követően, a VIII. mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően kell benyújtani, az Európai Vegyianyag-ügynökség méregközpont értesítésének portálján keresztül.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az adott felhasználásra vonatkozó alkalmazási időpontot megelőzően is benyújtható a toxikológiai központi bejelentés a CLP VIII. mellékletében meghatározott formai és tartalmi követelményekkel a méregközpont értesítésének portálján keresztül. A toxikológiai központi bejelentéssel a bejelentőnek a 6. § szerinti veszélyeskeverék-bejelentési kötelezettségét is teljesítettnek kell tekinteni.

(4) A bejelentéssel kapcsolatosan megkövetelt adatok hitelességéért a bejelentő felelős.

(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi a bejelentés tartalmi követelményeknek történő megfelelését. Eredménytelen adatközlés esetén az egészségügyi államigazgatási szerv intézkedik a bejelentés törléséről.

20. § (5) A lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott veszélyes anyaghoz, és veszélyes keverékhez a magyarországi forgalomba hozatalért felelős forgalmazó mellékeli a biztonsági adatlapnak a rendeltetés szerinti használattal összefüggő adatainak felhasználásával elkészített, magyar nyelvű használati utasítást.

A KOCKÁZATOK ISMERTETÉSE, KÖZLÉSE, INFORMÁCIÓCSERE

A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek nyilvántartása, információ-szolgáltatás

23. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes keverékek terméknyilvántartása keretében gyűjti, feldolgozza és rendszerezi az ezekkel kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat.

(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a bejelentett adatok alapján vezeti.

(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyagokra, illetve a veszélyes keverékekre vonatkozó, általa nyilvántartott adatokról – a CLP 45. cikkével összhangban és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó törvényi előírások szerint – megkeresésre felvilágosítást ad. Az egészségügyi államigazgatási szerv biztosítja az ezen adatokhoz történő folyamatos – napi 24 órás – hozzáférés lehetőségét.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt, mérgezésekkel kapcsolatos adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(5) A Magyarország területén előforduló bármilyen eredetű, vegyi anyag okozta emberi mérgezési esetet az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott módon az egészségügyi államigazgatási szervhez be kell jelenteni.

33. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a kémiai biztonságot szabályozó uniós rendeletekben, az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt, a veszélyes anyagokkal, és a veszélyes keverékekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 20 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki.

2006. ÉVI X. TÖRVÉNY A SZÖVETKEZETEKRŐL

I. Fejezet

EGYES SAJÁTOS SZÖVETKEZETEK

2. Iskolaszövetkezetek

6. Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

12. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, ha a nevelési-oktatási intézmény a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapból fejlesztési támogatást kap, az ebből származó vagyon – külön megállapodás keretében – az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátható, feltéve, hogy az iskolaszövetkezet alapszabálya szerint részt vesz a gyakorlati képzés feladatainak az ellátásában, és ezt a célt a fejlesztési támogatás nyújtásával kapcsolatos megállapodásban rögzítik.

2010. ÉVI LXXV. TÖRVÉNY AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁSRÓL

2. § 8. filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 64.

§ (1) bekezdés szerinti filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg az e törvényben meghatározott mértéket.

7. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Xxxx.xx.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. § (2) Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint. A 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 4000 forint.

8. § (3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli

a) a munkáltatót szociális hozzájárulási adó és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a

munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,

2011. ÉVI CVI. TÖRVÉNY A KÖZFOGLALKOZTATÁSRÓL ÉS A KÖZFOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ, VALAMINT EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

(4a) Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha

a) a tanköteles gyermekének mulasztása miatt

aa)

ab) e szabálysértés elkövetéséért három hónapon belül jogerősen elmarasztalták, vagy

b) közvetlen lakókörnyezetének rendezetlen állapota miatt

ba) a feladat- és hatáskör szerint érintett hatóság az egészségre vagy a közbiztonságra vonatkozó kockázatot állapított meg, vagy

bb) a jegyző – a ba) alpont szerinti hatósági megállapítás hiányában – a helyi önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségek nem teljesítését állapította meg

végleges határozatban,

c) a számára az Flt. alapján felajánlott az álláskeresőkre vonatkozó rendelkezések szerint megfelelő

munkahelyet nem fogadja el,

d) a számára egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát nem fogadja el, vagy

e) a közfoglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző három hónapon belül a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával – ide nem értve a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást – szűnt meg,

f) a közfoglalkoztatási jogviszonya a közfoglalkoztató azonnali hatályú felmondásával szűnik meg,

g) a számára az Flt. alapján felajánlott az álláskeresőkre vonatkozó rendelkezések szerinti képzési lehetőséget nem fogadja el.

(4b) A (4a) bekezdés b) pontja szerinti, a közfoglalkoztatásból történő kizárás tárgyában hivatalból folytatott közigazgatási hatósági eljáráshoz

a) az egészségügyi, közbiztonsági kockázatot megállapító hatóság, vagy

b) – az a) pont szerinti hatósági megállapítás hiányában – a jegyző

az állami foglalkoztatási feladatot ellátó járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) részére öt napon belül adatot szolgáltat.

(4c) A (4a) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott kizárási ok fennállásának ellenőrzése érdekében a közfoglalkoztatási jogviszonyba történő kiközvetítés előtt a járási hivatal adatot közvetlenül vehet át a szabálysértési nyilvántartásból.

(4d) A kizárás kérdésében a járási hivatal dönt.

(4e) Ha a közfoglalkoztatási jogviszony létrehozását követően értesül a járási hivatal a közfoglalkoztatást kizáró okról, a kizárásról szóló döntését közli a közfoglalkoztatóval. A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszonyt a jogerős döntés alapján azonnali felmondással megszünteti.

(4f) A (4b) bekezdés b) pontja szerinti esetben a járási hivatal megkeresésére nincs szükség, ha

a) a közfoglalkoztatást

aa) a közfoglalkoztatott lakóhelye szerinti helyi önkormányzat, annak intézménye, vagy ab) a helyi önkormányzat által alapított gazdálkodó szervezet

valósítja meg, vagy

b) az önkormányzatnak nincs a (4a) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti hatályos önkormányzati

rendelete.

(4g) A (4f) bekezdés a) pontja szerinti közfoglalkoztató megtagadhatja a közfoglalkoztatási jogviszony létesítését, ha az álláskeresővel szemben a (4a) bekezdés b) pontja szerinti kizárási ok fennállásáról van tudomása.

(4h) A (4a) bekezdés d) pontja szerinti kizárási ok esetén a járási hivatal a döntése meghozatala előtt ellenőrzi a rendelkezésére álló – különösen az állami adóhatóság által az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint megküldött – adatokat.

(4i) A járási hivatal a (4a) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel fennállását az Flt. 36/A. §-a szerinti, a munkáltató által kiállított igazolólapból állapítja meg.

(4j) E törvény alkalmazásában

a) közvetlen lakókörnyezet a lakhatás helyéül szolgáló ingatlan (az azon lévő építmény, kert, udvar), valamint jogszabályban meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó utcafronti közterület,

b) rendezetlen állapotú lakókörnyezet:

ba) az ingatlanon hulladék-felhalmozás vagy egészségre káros anyagok tárolása történik, bb) az ingatlanon balesetveszélyes építmény található,

bc) az ingatlan elhanyagolt állapota a növényi és állati kártevők, kórokozók elszaporodását elősegíti, bd) az ingatlanról az állatok közterületre kijutása akadálytalanul történik,

be) az ingatlanhasználó az ingatlannal kapcsolatban a helyi önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségeket nem teljesíti.

2011. ÉVI CXCI. TÖRVÉNY A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL ÉS EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

21/C. § (1) A szociálpolitikáért felelős miniszter a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránti eljárással, valamint az akkreditált munkáltató részére nyújtott támogatással összefüggő feladatai ellátásának céljából, az ahhoz szükséges mértékben és ideig – a 21. § (7) bekezdésben és a 21/B. § (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével – kezelheti a 21. § (1) bekezdésében és a 21/B. §

(1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat.

25. § (1) A szociálpolitikáért felelős miniszter az akkreditált munkáltató részére a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pályázati úton

a) támogatást nyújthat a munkahely rehabilitációs célú átalakításához,

b) bér- és költségtámogatást nyújthat,

c) képzési támogatást nyújthat,

ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy, fogyatékossági támogatásban részesülő személy vagy vakok személyi járadékában részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.

28. § (3) Felhatalmazást kap a szociálpolitikáért felelős miniszter, hogy a komplex minősítésre, továbbá a 33/B. § szerinti fizikai állapotjavulás visszamenőleges vizsgálatára (a továbbiakban: állapotvizsgálat) vonatkozó részletes szakmai szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(4)

(4a)

(5) Felhatalmazást kap a szociálpolitikáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait rendeletben határozza meg.

(6) Felhatalmazást kap a szociálpolitikáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékbe és a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékbe történő felvételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályokat rendeletben határozza meg.

2011. ÉVI CLXXV. TÖRVÉNY AZ EGYESÜLÉSI JOGRÓL, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSRÓL, VALAMINT A CIVIL SZERVEZETEK

MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS TÁMOGATÁSÁRÓL

2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL (MT.)

24/A. A munkaviszony létesítésének különös feltételei

44/A. § (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző, illetve tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére szabadidővel, szórakozással, sportolással összefüggő szolgáltatást nyújtó munkáltató nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki

a) a bűntettesek nyilvántartásában

aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 166. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi

IV. törvény 175. § (3) bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (2) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. § (2) bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. § (1)–(3) bekezdés], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201–202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés és (7) bekezdés a) pont],

ab) tiltott toborzás [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 146.

§ (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162.

§ (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer- kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés

a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és

(3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198.

§), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § 2020. június 30-ig hatályban volt (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés, (4) bekezdés b) pont], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204–204/A. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk.

209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont] bűncselekmény elkövetése miatt

szerepel,

b) az a) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

c) a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy

d) az a) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.

(2) Nem foglalkoztatható, akivel szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig;

b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig;

c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig.

(3) Azt a tényt, hogy megfelel az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az érintett

a) munkaviszonyt létesíteni kívánó személy a munkaviszony létrejötte előtt, vagy

b) munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt a munkáltató írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a munkavállalón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(4) Ha a munkaviszonyt létesíteni kívánó személy vagy a munkavállaló igazolja, hogy megfelel az (1)–

(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a munkaviszonyt létesíteni kívánó személy vagy a munkavállaló részére megtéríti.

(5) Ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott

a) feltételeknek való megfelelést a munkavállaló a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, vagy

b) kizáró ok egyéb módon a munkáltató tudomására jut,

a munkáltató a 29. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával köteles a munkaviszonyt haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni.

(6) A munkáltató az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából kezeli

a) a munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a munkavállaló

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány

tartalmaz.

(7) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a munkaviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – munkaviszony létesítése és fennállása esetén – annak megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.

55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

a) keresőképtelensége,

b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint

c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá

d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,

e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,

f) hozzátartozója halálakor két munkanapra,

g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,

h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,

i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,

j) a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra,

k) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá

l) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.

(2) A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

(3) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti esetben a munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban – az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül – kell mentesíteni. Az igénybevételről a munkavállaló legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatót.

94. § (4) A kollektív szerződés megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást a kollektív szerződés megszűnését követő legfeljebb három hónapig nem érinti.

99. § (3) A 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti

a) napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,

b) heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra

lehet. A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja. A munkavállalót hátrány nem érheti, ha nem egyezik bele az e bekezdés szerinti megállapodás megkötésébe, illetve a megállapodás felmondása esetén.

102. § (5) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy – legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig – az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő- beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozza. Ennek során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie.

153. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a kötelező legkisebb munkabér és

b) a garantált bérminimum

összegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően

– rendeletben állapítsa meg.

295. § (6) Az (5) bekezdés szerinti időtartam további hat hónappal meghosszabbodik a külföldi munkáltató foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére benyújtott, indokolással ellátott bejelentése esetén.

297. § (4) A külföldi munkáltató a kijelölt hatóságként eljáró foglalkoztatás-felügyeleti hatósággal való kapcsolattartásért, valamint a (3) bekezdés szerinti dokumentumok küldéséért és átvételéért felelős személyt jelöl ki. A külföldi munkáltató a megbízott személyéről, valamint a megbízott személyében bekövetkezett változásról haladéktalanul tájékoztatja a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot.

2012. ÉVI CLXXXV. TÖRVÉNY A HULLADÉKRÓL

EGYÉB JOGSZABÁLYOK:

3/2002. (II. 8.) SZCSM-EÜM EGYÜTTES RENDELET A MUNKAHELYEK MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEINEK MINIMÁLIS SZINTJÉRŐL

7. § (8) A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A munkaidő részeként óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárt téri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken. A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot vagy zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.

5/1993. (XII. 26.|MÜM RENDELET AZ MVT. EGYES RENDELKEZÉSEIRŐL

fontos: 5. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez

10/2016. (IV. 5.) NGM RENDELET A MUNKAESZKÖZÖK ÉS HASZNÁLATUK BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEINEK MINIMÁLIS SZINTJÉRŐL

18/1998. (VI. 3.) NM RENDELET A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK ÉS A JÁRVÁNYOK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEKRŐL

7/A. § A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltást térítésmentesen veheti igénybe

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti személy,

b) tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár,

c) a Magyarország területén lévő diplomáciai és konzuli képviselet, továbbá a nemzetközi szervezet állandó képviseletének tagja.

22/2010. (V.7.) EÜM RENDELET A MUNKAVÁLLALÓKAT ÉRŐ MESTERSÉGES OPTIKAI SUGÁRZÁS EXPOZÍCIÓRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS EGÉSZSÉGI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEKRŐL

25/1998. (XII. 27.) EÜM RENDELET AZ ELSŐSORBAN HÁTSÉRÜLÉSEK KOCKÁZATÁVAL JÁRÓ KÉZI TEHERMOZGATÁS MINIMÁLIS EGÉSZSÉGI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEIRŐL

25/2000. (IX. 30.) EÜM-SZCSM EGYÜTTES RENDELET A MUNKAHELYEK KÉMIAI BIZTONSÁGÁRÓL

A rendeletet az 5/2020 (II. 6.) ITM rendelet 25. §-a hatályon kívül helyezte 2020. február 7. napjával.

27/1996. (VIII. 28) NM RENDELET A FOGLALKOZÁSI BETEGSÉGEK ÉS FOKOZOTT EXPOZÍCIÓS ESETEK BEJELENTÉSÉRŐL ÉS KIVIZSGÁLÁSÁRÓL

3. § (1) Az orvosi tevékenység körében észlelt – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hivatalos honlapján közzétett jegyzékben szereplő – foglalkozási betegség, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezés (a továbbiakban együtt: foglalkozási betegség) gyanúját a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz mint munkavédelmi hatósághoz (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság) be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni. A munkavédelmi hatóság a hozzá érkezett, a foglalkozási betegség gyanújával kapcsolatos bejelentéseket egy munkanapon belül továbbítja a miniszter részére.

5. § (2) A foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásába a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, a munkáltatót vagy annak képviselőjét és a munkavállalók érdekképviseletét (munkavédelmi képviselőt) is be kell vonni, valamint a vizsgálat során a megbetegedés és az expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság, illetve intézmény is megkereshető. Ezen túlmenően a foglalkozási megbetegedés körülményeinek kivizsgálásába

a) a miniszter által vezetett minisztérium orvos végzettségű foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéné, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakképesítéssel rendelkező kormánytisztviselőjét vagy

b) az a) pontban nevesített szakképesítéssel rendelkező megbízott orvost

is minden esetben be kell vonni.

(9) Betegség esetén, annak (8) bekezdés szerinti elbírálását követően foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv 5 napon belül tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot.

30/1995. (VII.25.) IKM RENDELET A KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT KIADÁSÁRÓL

33/1998. (VI. 24.) NM RENDELET A MUNKAKÖRI, SZAKMAI, ILLETVE SZEMÉLYI HIGIÉNÉS ALKALMASSÁG ORVOSI VIZSGÁLATÁRÓL ÉS VÉLEMÉNYEZÉSÉRŐL

12. § (3) A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek illetékességi listáját, illetve az egyes szakellátó helyek heti szakorvosi óráinak számát a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján teszi közzé.

fontos: 16. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez

33/2016. (XI. 29.) EMMI RENDELET A FIZIKAI TÉNYEZŐK (ELEKTROMÁGNESES TEREK) HATÁSÁNAK KITETT MUNKAVÁLLALÓKRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS EGÉSZSÉGI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEKRŐL

44/2000. (XII. 27.) EÜM RENDELET A VESZÉLYES ANYAGOKKAL ÉS A VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS

EGYES ELJÁRÁSOK, ILLETVE TEVÉKENYSÉGEK RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL

50/1999. (XI.3.) EÜM RENDELET A KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉS MINIMÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEIRŐL

61/1999. (XII. 1.) EÜM RENDELET A BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK KITETT MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL

fontos: 3. számú melléklet a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelethez

65/1999. (XII. 22.) EÜM RENDELET A MUNKAVÁLLALÓK MUNKAHELYEN TÖRTÉNŐ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ HASZNÁLATÁNAK MINIMÁLIS BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KÖVETELMÉNYEIRŐL

66/2005. (XII.22.) EÜM RENDELET A MUNKAVÁLLALÓKAT ÉRŐ ZAJEXPOZÍCIÓRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS EGÉSZSÉGI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEKRŐL

6. § (3) Ha az 5. § (4) bekezdésében foglalt intézkedések keretében a munkavédelmi képviselő vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa megállapítja, hogy

a) a hallásvizsgálatok eredménye és a jegyzőkönyv között ellentmondás van, vagy

b) a zajmérés nem az üzemszerű működésnek megfelelően történt,

a jegyzőkönyvet észrevételeivel a munkavédelmi hatóságnak megküldi. A munkavédelmi hatóság az országos tisztifőorvos véleményének figyelembevételével határozattal intézkedik a zajmérés megismétléséről.

14. § (1) Ha a munka jellegéből adódóan az egyéni hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, akkor a munkavédelmi képviselő és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat kezdeményezésére

– amennyiben a munkaegészségügyi követelményeknek való megfelelőséget megállapította – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az országos tisztifőorvos előzetes szakvéleményének figyelembevételével engedélyezheti a 9. § (1) bekezdése előírásaitól való eltérést.

89/1995. (VII 14.) KORM. RENDELET A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLATRÓL

3. § (1) A munkáltatók, a kormányhivatalok, a járási hivatalok, továbbá a szakmai képzés szervezője az

1. mellékletben meghatározott feladatok elvégzése ellenében – külön jogszabályi előírás, vagy a szolgáltatást nyújtóval kötött eltérő megállapodás hiányában – az ott meghatározott díjat fizetik a szolgáltatást nyújtónak.

fontos: 1. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

320/2014. (XII. 13.) KORM. RENDELET AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERV, A MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI HATÓSÁG KIJELÖLÉSÉRŐL, VALAMINT E SZERVEK HATÓSÁGI ÉS MÁS FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

2. § A Kormány a munkavédelemmel és a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi hatóságként, valamint foglalkoztatás- felügyeleti hatóságként a minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

3. § (1) A kormányhivatal, valamint a járási hivatal állami foglalkoztatási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben – ideértve a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: GFA) pénzeszközeinek működtetésével összefüggő feladatok ellátását is – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.

(2) A kormányhivatal, valamint a járási hivatal állami közfoglalkoztatási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben – ideértve a GFA közfoglalkoztatási előirányzatának működtetését – az (1) bekezdésben foglalt irányítási hatásköröket, valamint a törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzési hatásköröket a közfoglalkoztatásért felelős miniszter gyakorolja.

4. §

c) az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatalra és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatalra is kiterjedően irányítja a GFA felhasználásával kapcsolatos tervezési, pénzügyi-számviteli és beszámolási feladatok végrehajtását,

d) figyelemmel kíséri a GFA foglalkoztatási alaprésze decentralizált keretének az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal, valamint az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal által történő felhasználását,

k) ellátja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal hatósági ellenőrzési feladatainak szakmai felügyeletét, továbbá az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal GFA működtetésével kapcsolatos tevékenységének szakmai és pénzügyszakmai ellenőrzését.

5. § A miniszter ellátja a munkavédelmi hatósági hatáskörében és foglalkoztatás-felügyeleti hatósági hatáskörében eljáró kormányhivatal munkavédelmi hatóságként, valamint foglalkoztatás-felügyeleti hatóságként folytatott tevékenységének szakmai irányítását. Ennek keretében

a) a kormányhivatal e tevékenységei tekintetében a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le,

b) normatív utasítások, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások és tájékoztató anyagok kiadásával, konzultációk tartásával, továbbá a szakmai munka értékelésével szabályozza, illetve támogatja a kormányhivatal szakmai feladatainak ellátását,

c) szervezi a kormányhivatal munkavédelmi hatósági és foglalkoztatás-felügyeleti hatósági tevékenységével kapcsolatos szakmai képzést és továbbképzést, továbbá a hatósági ellenőrzésre jogosító vizsga lebonyolítását,

d) elemzi és értékeli a kormányhivatal munkavédelmi hatósági, valamint foglalkoztatás-felügyeleti hatósági tevékenységével kapcsolatos panaszokat,

e) irányelvet ad ki a munkavédelmi ellenőrzésről és a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzésről,

f) a kormányhivatalok bevonásával működteti a munkavédelmi és a foglalkoztatás-felügyeleti feladatok ellátásához, az adatok nyilvántartásához szükséges egységes informatikai rendszert…

7. § (3) A miniszter a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos állami irányítási feladatok keretében a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági hatáskörében eljáró kormányhivatal közreműködésével részt vesz a munkaügyi jogszabályok alkalmazásának elősegítését szolgáló tájékoztató és felvilágosító tevékenység ellátásában.

11. Foglalkoztatás-felügyeleti hatósági feladatok és eljárás

15. § (1) A miniszter mint foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági feladatkörében eljáró kormányhivatal általános hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóságként ellátják a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságról szóló jogszabályokban meghatározott feladatokat.

(2) A miniszter megállapítja és évenként, a tárgyév kezdetét megelőzően legalább negyvenöt nappal közzéteszi a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységét meghatározó ellenőrzési irányelvet, amelynek végrehajtásáról időszakos és éves tájékoztatást készít, és a miniszter hivatalos honlapján közzéteszi.

(3) A miniszter hatósági jogkörében a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok foglalkoztatók általi megtartásának, valamint a foglalkoztatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségének igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet.

(4) A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági feladatkörében eljáró kormányhivatal által lefolytatott hatósági ügyben felügyeleti szervként a miniszter jár el.

(5) Szakmai irányítási feladatkörében a miniszter – a jogalkalmazás egységességének elősegítése érdekében – a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági hatáskörében eljáró kormányhivatal számára a közigazgatási per vitelére és felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozóan kötelező érvényű iránymutatást adhat.

(6) A miniszter adja ki az Európai Munkaügyi Hatóság hatáskörébe tartozó területeken végzett összehangolt vagy közös ellenőrzésekben való részvételre jogosító megbízólevelet.

(7) A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági hatáskörében eljáró kormányhivatal ellátja a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 7–10. §-ában, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 3–4., 23., 25–27., valamint 8–20. §-ában meghatározott feladatokat.

15/A. § (1) A foglalkoztatás-felügyeleti feladatkörében eljáró kormányhivatal kormánytisztviselője a hatósági ellenőrzésre jogosító önálló munkavégzéshez a kinevezésétől számított hat hónapon belül vizsgát tesz, valamint évenként részt vesz szakmai továbbképzésen.

(2) A vizsgára való felkészítés, a záróvizsga, valamint a vizsgakötelezettség alóli mentesülés részletes szabályait a miniszter vizsgaszabályzatban állapítja meg.

15/B. § (1) Az Fftv. 11. § (1) bekezdése, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. § (2)–(3) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó nyilvántartást a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság és a munkavédelmi hatóság a miniszter által létrehozott szakmai informatikai rendszerben (a továbbiakban: szakmai informatikai rendszer) kezeli.

(2) A nyilvántartások az egyes szabályszegések vonatkozásában a végleges és végrehajtható közigazgatási döntéseknek a jogszabályokban meghatározott adatait tartalmazzák, a jogszabályokban meghatározott időtartamig.

(3) A döntések adatait a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság és a munkavédelmi hatóság a honlapján az egyes eljárásokból való kizárási feltételt képező szabályszegésenként teszi közzé. A kizárási időszak leteltével a kizáró feltételt képező szabályszegés nem jeleníthető meg.

(4) A közigazgatási döntés ellen benyújtott keresetről, valamint a bírósági döntésről a foglalkoztatás- felügyeleti hatóság és a munkavédelmi hatóság a kapcsolódó peres irat mellékelésével elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a minisztert.

(5) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság és a munkavédelmi hatóság a bírósági döntés tartalmától függően kezdeményezi a nyilvántartás adatainak javítását vagy módosítását.

(6) A szakmai informatikai rendszer felügyeletét a miniszter látja el. A felügyelet kiterjed a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság és a munkavédelmi hatóság által hozott közigazgatási döntések adattartalmára, a döntés véglegesítésének gyakorlatára, az információáramlás menetére, valamint az adatfeltöltés rendjére.

(7) A szakmai informatikai rendszer kezelésével, valamint a munkaügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférésre vonatkozó részletes feladatokat a miniszter felhasználói kézikönyvben állapítja meg.

A MUNKABALESETEK SZÁMA NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 2020-AS ÉVVEL BEZÁRÓLAG: (FORRÁS: XXX.XX)

A MUNKABALESETEK SZÁMA 2020-BAN: (forrás: Magyarország 2020 - kiadvány, Központi Statisztikai

Hivatal, 2021, Budapest, 6. fejezet: Életkörülmények, 214. o.)

Document Metadata

Table of Contents

A GINOP-5.3.4-16-2017-00028 – „A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE A KISKERESKEDELMI ÁGAZATBAN” PROJEKT KERETÉBEN ELKÉSZÜLT KIADVÁNYOKBAN TALÁLHATÓ JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK RELEVÁNS MÓDOSÍTÁSAI1

Document Metadata